A biológiai alapok jelentősége a kukoricatermesztésben

AGrártuDoMáNyI KözlEMÉNyEK,­2013/52.

A biológiai alapok jelentősége a kukoricatermesztésben Krivián Ágnes Debreceni­Egyetem­Agrár-­és­Gazdálkodástudományok­Centruma,­Mezőgazdaság-,­Élelmiszertudományi­és­Környezetgazdálkodási­Kar, Növénytudományi­Intézet,­Debrecen [email protected]

ÖSSZEFOGLALÁS A fajtaösszehasonlító kísérletet a Debreceni Egyetem AGTC MÉK Növénytudományi Intézetének Bemutatókertjében állítottuk be 2012-ben 24 eltérő genetikai tulajdonságú és tenyészidejű hibriddel. A kísérlet talaja mészlepedékes csernozjom talaj, a humuszos réteg vastagsága 50–70 cm. A kísérleti év időjárása meglehetősen aszályos volt, a havi középhőmérséklet is 3–4 oC-kal volt magasabb a 30 éves átlagnál. A magas hőmérséklet vízhiánnyal párosulva a kukorica legérzékenyebb fenofázisában (hím- és nővirágzás; termékenyülés, szemtelítődés) jelentkezett. Megfigyelésre került többek között a fejlődési erély, a hím- és nővirágzás ideje, a növény- és csőmagasság alakulása, az érés időszakában a vízleadás dinamikája, továbbá számszerűsítettük a termésképző elemek változását is. Betakarítás után a termést 14%-os nedvességtartalmú szemes termésre számoltuk át. A tenyészidő eleje még kedvezően alakult, így a vizsgált hibridek magas (300 cm feletti) és erős szárat fejlesztettek. A hibridek termése 10,33–11,87 t/ha között változott, a kedvezőtlen időjárási szélsőségek miatt a genetikai terméspotenciáljuk csupán 30–40%-ban jutott érvényre. A betakarításkori szemnedvesség-tartalom a korai betakarítás ellenére (szept. 12.) is kedvezően alakult; a legtöbb esetben 14% alatt maradt. A vízleadást augusztus 14-től szeptember 05-ig heti rendszerességgel mértük. A kukorica hibridek minőségi paramétereit vizsgálva (fehérje%, olaj% és keményítő%) jelentős szignifikáns különbségeket tapasztaltunk. A legnagyobb szignifikáns eltérést a fehérjetartalom esetében tapasztaltuk (SzD5%=2,01). Az olajtartalom a középkésői éréscsoportba (FAO 400) tartozó hibrideknél alakult a legkedvezőbben. Legnagyobb volt az olajtartalma – közel 4% körüli – az X9N655 és a 36V74 hibrideknek, ezekhez viszonyítva szignifikánsabb kisebb volt a P9915, valamint 37F73 olajtartalma. A keményítőtartalom a vizsgált korszerű hibrideknél minden esetben 70% fölött volt. A kukorica termésének és termésbiztonságának növelése szempontjából kiemelkedően fontos a hibridválasztás, azaz a korszerű biológiai alap, valamint a termesztéstechnológia színvonalának elősegítése érdekében a hibridspecifikus technológia alkalmazása. Kulcsszavak: kukoricahibrid, genotípus, termőképesség, beltartalom SUMMARY The comparative trial has been set up in the Demonstration Garden of the Institute of Crop Sciences of the University of Debrecen, Centre for Agricultural and Applied Economic Studies, Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management in 2012, with 24 hybrids with different genetic characteristics and growing periods. The soil of the trial is lime-coated chernozem, with a humus layer of 50–70 cm. The weather of the trial year was quite droughty; the monthly average temperature was 3–4 oC higher than the average of 30 years. High temperature, together with lack of precipitation occurred during the most sensitive phenophases of maize (flowering; fecundation, grain saturation). The following characteristics have been observed: starting vigour, date of male and female flowering, plant and cob height, dry-down dynamics during maturation and the change of yield composing elements has also been quantified. The yield was recalculated to 14% moisture content grain yield after harvesting. The beginning of the growing period was advantageous, therefore the analysed hybrids could grow a high (above 300 cm) and strong stem. The yield of the hybrids changed between 10.33 and 11.87 t ha-1, but as a result of the unfavourable climatic extremes, their genetic yield potential prevailed only at a rate of 30–40%. However, moisture content by the time of harvesting was good despite its early date (12th September); it remained under below 14% in most cases. Dry-down was measured on a weekly basis between 14th August and 5th September. The analysis of the qualitative parameters of the maize hybrids (protein %, oil % and starch %) resulted in significant differences. The most significant difference has been observed in the case of protein content (LSD5%=2.01). Oil content was the most advantageous in the case of hybrids belonging to the mid-late growing group (FAO 400). The X9N655 and 36V74 hybrids had the highest oil content (around 4%), while hybrids P9915 and 37F73 had significantly lower oil content. Starch content was above 70% in the case of every hybrid. Hybrid selection is highly important in terms of yield and yield security of maize, as well as the application of modern biological fundamentals and hybrid specific technology for the improvement of the level of cultivation technology. Keywords: maize hybrid, genotypes, yielding capacity, quality parameters

BEVEZETÉS

ten­denciát­mutatnak.­Ebben­a­folyamatban­jelentős­sze­repet­játszik­a­biológiai­alapok­intenzív­fejlődése.­ Az­utóbbi­évtizedben­azonban­a­termésátlagaink­6­t/ha fölé­növelésével­egyidejűleg­a­termésingadozás­is­jelen­tőssé­vált.­Ennek­oka­elsősorban­a­klímaváltozás­–­az egy­re­gyakoribbá­váló­időjárási­szélsőségek.­A­jövőben

A­búza­mellett­hazánk­legnagyobb­területen­termesz­tett­és­legfontosabb­növénye­a­kukorica,­melynek ve­tésterülete­tartósan­1–1,2­millió­hektár­körül­alakul, a­termésátlagaink­pedig­világviszonylatban­is­növekvő

61

AGrártuDoMáNyI KözlEMÉNyEK,­2013/52.

a­kukoricatermesztés­versenyképességének­fenntartása ér­dekében­növelni­kell­a­termésstabilitást,­termésbiztonságot.­Ebben­–­az­agrotechnikai­tényezők­mellett­– a­legfontosabb­szerepe­a­biológiai­alapoknak;­a­termesz­tett­fajtáknak,­hibrideknek­lesz.­ A­kukoricatermesztés­eredményességét­az­ökológiai­és­agrotechnikai­feltételek­mellett­ugyanis­a­bio­ló­giai­alapok,­vagyis­a­termesztett­fajták,­illetve­hib­ridek­tulajdonságai­határozzák­meg.­A­magas­termés­eredmények­jelentős­mértékben­a­korszerű­genotípusok­nak­köszönhetőek.­Jelenleg­a­hibridválaszték­a­ku­koricatermesztés­technológiájának­egyik­legerősebb láncszeme,­hiszen­a­fajtakínálat­a­kukoricából­az­egyik leggazdagabb­–­napjainkban­több,­mint­420­hibrid­van köztermesztésben.­ A­fajtaválasztás­a­legtöbb­esetben­nem­elég­tu­datos, így­a­legnagyobb­területen­termesztett­hibridek­között több­évig­ugyanazok­jelennek­meg.­E­hatalmas­hibridszortiment­miatt­alapvető­fontosságú,­hogy­a­genotípu­sokra­jellemző­fajtaspecifikus­technológiákat­dol­gozzunk­ki­a­termesztési­tényezők­közötti­pozitív­inter­akciók­kihasználása­révén,­ezáltal­gyakorlati­segítsé­get­nyújtva­a­gazdálkodóknak­az­eredményes­ku­kori­catermesztésben.­ Gardner­et­al.­(1990)­összehasonlította­az­ősi­kukori­cafajták­és­a­modern­kukorica­hibridek­termés­kü­lönb­ségekért­felelős­morfológiai-fiziológiai­tulajdonságait. Megállapította,­ hogy­ a­ hibrideknek­ nagyobb­ volt­ a lAI-­és­lAD-értéke,­cső-­és­szemtermés­növekedési rá­tája,­valamint­a­szemszáma­és­szemmérete­(sink­kapa­citás).­A­hibrideknek­nagyobb­volt­a­szárban­raktá­ro­zott­asszimilátumuk­redisztribúciója­és­hosszabb­volt a­szemtelítődés­időszaka­is. Marton­ et­ al.­ (2005)­ szerint,­ ha­ az­ ökológiai­ és agro­technikai­feltételek­optimumban­vannak,­akkor­a hibridek­ közötti­ különbség­ határozza­ meg­ a­ termés nagy­ságát.­Viszont­ha­már­kedvezőtlenek­az­időjárási adott­ságok,­vagy­hiányosságok­vannak­az­agrotechni­kában,­akkor­a­hibridek­alkalmazkodóképessége­kerül előtérbe.­A­kukoricának;­különösen­a­hibrideknek­jó­a ta­laj­viszonyokhoz­való­alkalmazkodóképessége­(Győrffy és­I’Só,­1966).­ Intenzív­körülmények­között­a­tőszám­az­egyik­leg­hatékonyabb­termésnövelő­elem.­A­hazai­és­a­nem­zet­közi­kísérletekben­egyaránt­szignifikáns­hatását­mutat­ták­ki­a­szemtermésre,­az­összes­biomassza­hozamra és­a­csövenkénti­szemsorok­kivételével­minden­termés­komponensre­(Berzsenyi­et­al.,­2011).­E­tulajdonság te­kintetében­jelentős­a­hibridek­genetikai­össze­té­te­lé­ből­eredő­tolerancia,­illetve­kiegyenlítő­képesség.­ Németh­(1980)­szerint­a­kukorica­hibridek­te­nyész­idejét­három­adattal­szükséges­jellemezni:­az­50%-os nővirágzás­időpontjával,­a­28–32%-os­szemnedvesség el­éréséhez­szükséges­napok­számával,­vagy­hőegy­ség­értékével,­esetleg­mindkettővel,­valamint­a­vízleadás ütemével.­ Bálint­(1985)­megállapította,­hogy­a­tenyészidő­és a­termőképesség­pozitív­korrelációja­miatt­hazánkban hosszú­időn­keresztül­a­közép-­és­a­késői­érésű­hibri­deket­termesztették­nagy­területen.­Viszont­az­energiahordozók­árának­növekedése­és­ezzel­összefüggésben a­szárítási­költségek­emelkedése,­illetve­üzemszer­ve­zé­si­meggondolások­miatt­is­szükségessé­vált­a­korai éré­sű­hibridek­arányának­növelése.

Szél­(1992)­véleménye­szerint­a­hibridek­értékét­a ge­netikai­termőképesség­és­a­betegségrezisztencia­mellett­a­következő­tulajdonságok­határozzák­meg:­alkal­mazkodóképesség,­szárazságtűrés,­vízleadás,­szár­szilárdság,­koraiság.­Kissné­(2001)­szerint­a­helyes­fajta­választás­meghatározó­jelentőségű,­mert­ez­az­egyet­len,­akár­10%-os­eredménynövekedést­hozó­techno­lógiai­elem,­amely­a­termelési­költségek­növekedése­nél­kül­fejleszthető.­ Berzsenyi­és­Győrffy­(1995)­véleménye­szerint­a kukorica­termésnövekedése­genetikai,­agrotechnikai­és ökofiziológiai­változások­eredménye,­melyre­rövid-­és hosszú­távú­klimatológiai­változások­hatnak.­A­termés­átlag­növelésének­fő­növénytermesztési­tényezői­a­talaj­művelés,­a­trágyázás,­a­hibrid­vetőmag,­az­optimális növényszám­és­a­gondos­növényápolás.­35­éves­tartam­kísérlet­ kiértékelése­ során­ a­ növénytermesztési tényezők­közül­a­legfontosabb­termésnövelő­ténye­ző­nek­a­trágyázást­30,7%­és­a­genotípust­30%­találták. Ezt­követte­az­optimális­növényszám­20,3%,­a­gondos ápolás­16,3%,­majd­a­talajművelés­2,7%. A­ rendelkezésre­ álló­ biológiai­ alapok­ rendkívül kedvezőek,­korszerű­genetikai­háttérrel­rendelkeznek és­a­céltudatos­nemesítő­munka­eredményeként­folya­ma­tosan­javul­a­termőképességük,­a­vízleadó­képes­ségük,­valamint­a­víz-­és­tápanyag-hasznosító­képes­ségük­is­(Sárvári­és­El­Hallof,­2005).­A­biológiai­háttér he­lyes­megválasztása­a­fenntartható­kukoricatermesz­tés­nek­is­egyik­alapvető­feltétele­(Pepó­és­Pepó,­1993). ANYAG ÉS MÓDSZER Az­ egyes­ kukorica­ genotípusok­ összehasonlító vizs­gálatára­irányuló­kísérletet­2012-ben,­24­eltérő­ge­ne­tikai­adottságú­és­FAo­számú­hibriddel­állítottuk­be Debrecenben,­a­DE­AGtC­MÉK,­Növénytudományi In­tézet­Bemutatókertjében.­Igen­korai,­korai,­közép-­és kö­zépkésői­éréscsoportba­tartozó­hibridek­egyaránt sze­repeltek­a­kísérletben­(1­db­FAo­200,­13­db­FAo 300,­7­db­FAo­400,­3­db­FAo­500)­(1. táblázat). 1. táblázat A vizsgált hibridek tenyészidő szerinti csoportosítása

1. P8400

FAO 280

13. P9494

FAO 390

2. X9H560

FAO310

14. P9721

FAO 390

3. 38A79

FAO 310

15. X9N655

FAO 410

4. P9578

FAO 320

16. 37F73

FAO 410

5. P9175

FAO 330

17. P9915

FAO 410

6. P9569

FAO 350

18. X9N350

FAO 440

7. X9H960

FAO 350

19. 36V52

FAO 450

8. X9H050

FAO 360

20. P0195

FAO 470

9. P9662

FAO 360

21. 36V74

FAO 480

10. 37N01

FAO 380

22. P0216

FAO 500

11. 37Y12

FAO 380

23. 35F38

FAO 510

12. P9528

FAO 380

24. X9N952

FAO 530

Table 1: Classification of the observed hybrids by growing period

A­kísérlet­talaja­csernozjom­dinamikájú,­mész­le­pe­dé­kes­talaj.­A­feltalaj­mész­hiányában­–­különösen­szá­raz,­aszályos­évjáratban­–­cserepesedésre­hajlamos.­A 62

AGrártuDoMáNyI KözlEMÉNyEK,­2013/52.

hu­muszos­szint­50–70­cm­rétegvastagságú,­a­talajban lé­vő­szervesanyag­tartalom­2,57%.­ 2012.­rendkívül­kedvezőtlen­évjáratnak­bizonyult, ez­is­a­klímaváltozás­egyre­nagyobb­gondot­jelentő­bizo­nyítéka.­Július­hónapban­kezdődött­az­aszály,­amikor a­csapadék­sokévi­átlagának­csupán­kétharmada­hullott­le.­A­havi­középhőmérséklet­ekkor­3–4­oC-kal­volt magasabb­a­30­éves­átlagnál.­A­nyári­hónapok­együttesen­nagymértékben­csökkentették­a­kukori­ca­termés­-

kilátását.­átlagon­felüli­volt­ebben­az­idő­szakban­a hőségnapok­száma­is,­ami­a­légköri­aszállyal­párosul­va­komoly­problémát­idézett­elő­a­terméseredmé­nyek alakulásában,­hiszen­a­magas­hőmérséklet­és­a­víz­hiány­a­kukorica­legérzékenyebb­fenofázisában­jelent­kezett­ (hím-­ és­ nővirágzás;­ megter­mékenyülésszemtelítődés).­A­tenyészidőt­jellemző­időjárási­ada­to­kat­a­2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat

A tenyészidőt jellemző csapadék és hőmérséklet adatok

Csapadék (mm)(1)

H mérséklet (0C)(2)

Tenyészid beli összes/havi átlag (IV–IX.)(3)

250,5 mm

19,08 0C

30 éves átlag(4)

345,1 mm

17,02 0C

Eltérés a 30 éves átlagtól (IV–IX.)(5)

-96,6 mm

2,28 0C

Table 2: Precipitation and temperature data characterising the growing period Precipitation(1),­temperature(2),­total/monthly­average­of­the­growing­period(3),­30­years’­average(4),­Deviation­from­the­average­of­30­years(5)

A­kísérlet­kukorica­elővetemény­után­került­beállí­tás­ra­két­ismétlésben,­egységes­tápanyagdózis­alkal­ma­zása­ mellett,­ megosztva­ ősszel­ és­ tavasszal­ (N 120/40­kg/ha,­P2o5 80­kg/ha,­K2o­110­kg/ha­ha­tó­anyag).­­­­­­ A­ talajelőkészítő­ műveletek­ az­ üzemi­ kö­rül­mé­nyek­nek­megfelelőek­voltak.­A­vetés­2012.­04.­12–13án,­kézi­vetőpuskával­történt­a­FAo­200-300­hibridek esetében­ 72­ ezer­ tő/ha,­ a­ FAo­ 400-500­ hibrideknél pedig­65­ezer­tő/ha­elrendezéssel. A­vegyszeres­gyomirtás­május­6-án­laudis­2,2­l/ha, a­talajfertőtlenítés­május­3-án­kijuttatott­Force­1,5­G alkalmazásával­történt­12­kg/ha­adagolás­mellett.­ A­2012.­09.­12-én­végzett­kézi­betakarítás­után­a­ter­mést­14%-os­víztartalmú­szemtermésre­számítottuk­át. Megfigyeléseket­és­méréseket­végeztünk­a­te­nyész­idő­ben.­Az­eredmények­kiértékelését­variancia­ana­lí­zis­sel,­a­beltartalmi­paraméterek­(fehérje%,­olaj%,­ke­ményítő%)­értékelését­pedig­Infratec­1229­gabona­ana­li­zátorral­(FoSS,­Eden­Prairie,­MN,­uSA)­végeztük.

ér­vényre.­Nem­mutatkozott­meg­a­hosszabb­te­nyész­idejű­hibridek­(FAo­400-500)­potenciálisan­nagyobb termőképessége­sem.­A­hibridek­termőképessége­kö­zött­szignifikáns­különbség­nem­mutatkozott.­A­beta­ka­rításkori­szemnedvesség-tartalom­a­korai­be­takarítás ellenére­is­kedvezően­alakult.­A­legtöbb­eset­ben­14% alatt­maradt,­összességében­pedig­8,5–19,0%­között vál­tozott­(1. ábra).­ A­kukorica­hibridek­vízleadása­az­érés­időszakában el­térő,­amit­az­évjárat­is­befolyásol,­hiszen­csapadékos évben­a­szem­vízleadás­dinamikája­lassúbb.­A­jó­víz­leadású­hibridek­az­érés­időszakában­a­szemnedvesség tartalmuknak­általában­1–1,2%-át­képesek­leadni­na­ponta.­A­közepes­vízleadásúak­a­0,6–0,8%-át,­a­gyen­gébb­ vízleadású­ hibrideknél­ ez­ az­ érték­ 0,4–0,5%. 2012-ben­a­sokévi­átlagot­meghaladó­hő­mér­sék­let­kö­vet­keztében;­az­érés­időszakában­a­vízleadás­felgyorsult.­A­hibridek­vízleadását­augusztus­14.–szeptember­5. intervallumban­heti­rendszerességgel,­ugyanabban­az időpontban­mértük.­A­szem­vízleadás­üteme­augusztus 23–30.­ között­ volt­ a­ legintenzívebb.­A­ leg­gyorsabb ütemben­a­FAo­300­tenyészidejű­hibridek­ad­ták­le­a szem­nedvességtartalmát­(37y12,­P9494).­ Az­eltérő­tenyészidejű­hibridek­hím-­és­nővirágzás ideje­június­30.–július­04.­közé­esett.­A­közeli­időpontok­a­vízhiányos­tenyészidővel­és­a­sokévi­átlagtól­maga­sabb­hőmérséklettel,­a­hőségnapok­egyre­növekvő szá­mával­is­magyarázhatók.­ A­hibridek­tőszáma­közel­teljes­maradt.­Betakarítás előtt­kevés­volt­a­meddő­tövek­száma­(2–3­db/parcel­la),­ami­az­aszályos­évjáratot­figyelembe­véve­is­igen ked­vező.­Mivel­a­tenyészidő­első­fele­kedvező­volt, ezért­a­legtöbb­esetben­nagyon­magas­(300­cm­feletti) és­erős­szárak­fejlődtek­ki,­valamint­a­csőmagasság­is kö­zel­150­cm­magasságnál­tendált.­A­FAo­számok­átla­gában­a­termő­tövek­száma­137–153­db/parcella­kö­zött­változott. A­hibridek­a­tőszámsűríthetőséggel­szemben­rugal­masak,­széles­tőszám­optimum­intervallummal­rendel­keznek.

EREDMÉNYEK Az­eredmények­egyszerűbb­közlése­–­valamint­a kí­sérletben­vizsgált­hibridek­nagy­száma­végett­–­a­ge­no­típusokat­FAo­szám­szerint­adaptáltuk,­kitérve­a­leg­jobb­termés-­és­beltartalmi­eredményeket­produkált hib­ridekre. A­tenyészidő­első­felében­(IV.–VI.)­a­vizsgált­állo­mány­még­kedvező­fejlődést­mutatott,­a­hibridek­ma­gas­szárat­fejlesztettek,­azonban­a­virágzás,­meg­termékenyülés,­szemtelítődés­idejére­már­jelentős­vízhiánynyal­kellett­számolni.­A­24­hibrid­közül­viszont­17­még így­is­11­t/ha­feletti­termést­ért­el.­A­kísérletben­vizsgált hibridek­jó­alkalmazkodó­képességű,­stressztűrő­ké­pes­ségű­és­egyúttal­jó­termőképességű­genetikai­alapot jelentenek.­ A­hibridek­termése­10,33–11,87­t/ha­között­változott,­ugyanakkor­–­a­magas­hőmérséklet­és­a­július– augusz­tus­hónapokban­fellépő­vízhiány­miatt­–­a­ge­ne­tikai­terméspotenciáljuknak­csupán­30–40%-a­jutott

63

AGrártuDoMáNyI KözlEMÉNyEK,­2013/52.

1. ábra: A vizsgált hibridek termése (t/ha) és betakarításkori szemnedvesség tartalma (%)

11,87

200 300 400 500

20 20

11,82

18 18

Szemnedvesség % (3)

11,52

16 16

14 14 12 12 10,33

10 10

Hibridek (2)

Hibridek(2)

8

24. 35F38

23. P0216

21. 36V74

22. X9N952

20. P0195

19. X9N350

17. P9915

18. 36V52

16. 37F73

15. X9N655

13. P9528

14. P9721

12. P9494

11. 37Y12

9. P9578

10. P9662

8. 37N01

7. P9569

6. 38A79

5. P9175

4. X9H050

3. X9H960

2. X9H560

8

1. P8400

Termés t/ha (1)

12 12,0 11,8 11,8 11,6 11,6 11,4 11,4 11,2 11,2 11 11,0 10,8 10,8 10,6 10,6 10,4 10,4 10,2 10,2 10 10,0

FAO FAO FAO FAO

A vizsgált hibridek te rm é se (t/ha) és be takarítás kori szem nedves ség tartalm a (%)

Szemnedvesség­(%)(3)

termés­(t/ha)(1)

1. ábra

SzD5% SzD hibrid=1,68 t ha-1 (4) 5%hibrid=1,68­t/ha(4)

Figure 1: Yield (t ha ) and gain moisture content (%) by of the observed hybrids by the time of harvesting yield­(t­ha-1)(1),­Hybrids(2),­Grain­moisture­(%)(3),­lSD5%hybrid=1.68­t­ha-1(4)­ -1

A­termésképző­elemek­alakulását­(csőhossz,­szemso­rok­ száma,­ egy­ sorban­ lévő­ szemek­ száma,­ ezerszem­tömeg­stb.)­a­hibridek­egyedi­tulajdonsága­mellett az­évjárat­ugyancsak­jelentős­mértékben­befolyásolta. Ked­vezőbb­ évjáratokban­ hosszabbak­ a­ csőméretek, több­lehet­a­szemsorok­száma,­ennek­megfelelően­az egy­sorban­lévő­szemek­száma­is.­Ezen­paraméterek ha­tással­vannak­az­ezerszemtömeg­alakulására­is.­A vizs­gált­évben­a­csőhossz­16,4–20,4­cm­között­változott,­a­szemsorok­száma­14–18,­az­egy­sorban­lévő­szemek­száma­pedig­34–41­db­között­alakult.­Az­ezer­­szemtömeg­278–356­g­között­volt.­A­termésképző­ele­mek­esetében­az­interakciók­igen­szorosak.­Amennyi­ben­ több­ a­ szemsorok­ száma­ és­ az­ egy­ sorban­ lévő sze­mek­száma,­akkor­általában­kisebb­az­ezerszem­tö­meg.­Viszont­az­ellenkező­eset­nagyobb­ezerszem­tö­me­get­eredményez.­Azonban­a­termés­alakulását­végső so­ron­ a­ csövenkénti­ összes­ szemszám­ képes­ döntő mér­­tékben­meghatározni.­ Fontos­a­szem:csutka,­azaz­a­morzsolási­arány­is. Ked­vező,­ ha­ a­ csutka­ részaránya­ kevesebb,­ a­ szem rész­aránya­pedig­nagyobb.­Korábban­a­szabad­el­vi­rág­zá­sú­fajtáknál­ez­a­részarány­70–30%­volt,­napjainkban

a­korszerű­hibridek­esetében­már­85–90%­kö­rül­alakul ez­a­megoszlás.­Esetünkben­ez­az­arány­82,0–89,5%­kö­zött­változott.­ A­kukorica­hibridek­vizsgált­beltartalmi­para­mé­te­rei­kö­zött­jelentős­szignifikáns­eltérés­állapítható­meg, amit­a­3. táblázat szemléltet.­ A­hibrideket­tenyészidő­szerint­csoportosítottuk,­az egyes­csoportokon­belül­kiemelve­a­maximum­és­minimum­eredményeket.­A­legnagyobb­szignifikáns­eltérést a­fehérjetartalom­esetében­tapasztaltuk­(SzD5%=2,01). A­fehérje-­és­a­keményítőtartalom­esetében­is­a­korai éréscsoportba­(FAo­300)­tartozó­hibridek­adták­a­legmagasabb­beltartalmi­eredményeket.­Az­olajtartalom és­ az­ egyes­ hibridek­ között­ azonban­ lazább­ volt­ az összefüggés­(SzD5%=0,45).­Az­olajtartalom­a­középké­ső­éréscsoportba­(FAo­400)­tartozó­hibrideknél­ala­kult­a­legkedvezőbben.­legnagyobb­volt­az­olaj­tartalma­–­közel­4%­körüli­–­az­X9N655­és­a­36V74­hibri­dek­nek,­ezekhez­viszonyítva­szignifikánsabb­kisebb volt­a­P9915,­valamint­37F73­olajtartalma.­A­ke­mé­nyí­tőtartalom­a­vizsgált­korszerű­hibrideknél­minden eset­ben­70%­fölött­volt.­ 3. táblázat

A beltartalmi értékek alakulása tenyészidők szerint csoportosítva Tenyészid (1) FAO 200

Fehérje%(5) (SzD5%=2,01)

Olaj%(6) (SzD5%=0,45)

Keményít %(7) (SzD5%=1,62)

9,55

3,16

71,97

FAO 300

átlag(2) maximum(3) minimum(4)

8,59 10,22 6,71

3,17 3,70 2,55

73,00 74,30 71,70

FAO 400

átlag(2) maximum(3) minimum(4)

8,49 9,98 7,11

3,25 3,80 2,53

73,06 74,12 71,86

FAO 500

átlag(2) maximum(3) minimum(4)

8,90 9,76 7,46

3,41 3,71 3,03

73,14 73,96 72,86

Table 3: Change of nutritional value classified by growing period Growing­season(1),­Average(2),­Maximum(3),­Minimum(4),­Protein%(5),­oil%(6),­Starch%(7)

64

AGrártuDoMáNyI KözlEMÉNyEK,­2013/52.

A­hibridekkel­szemben­támasztott­legfontosabb­kö­ve­telmények­a­jó­termőképesség­és­termésbiztonság,­a jó­alkalmazkodóképesség,­a­megfelelő­szárszilárdság, a­jó­tőszámsűríthetőség,­a­gyors­vízleadó­képesség,­to­váb­bá­a­betegségekkel­szembeni­ellenállóképesség­és a­beltartalmi­értékekkel­igazolt­jó­minőség.­Ezen­té­nye­­zőket­figyelembe­véve­a­termesztés­színvonala­és hatékonysága­a­megfelelő­hibridek­kiválasztásával­és hibridspecifikus­technológia­alkalmazásával­jelentős mértékben­növelhető.­

fo­lyásolják­a­termesztés­biztonságát.­A­biológiai­és­ag­ro­technikai­összefüggések­következtében­nagy­jelentő­sé­ge­ van­ a­ hibridspecifikus­ technológia­ alkalmazá­sának.­ A­hibridek­alkalmazkodóképessége­a­jövőben­egy­re­meghatározóbb­lesz.­Fel­fog­értékelődni­a­hibridek kli­matikus­tényezőkkel­szembeni­stressztűrő­képes­sége.­ Elengedhetetlen­ továbbá,­ hogy­ csökkentsük­ a nagy­mértékű­termésingadozást­és­növeljük­a­termésbiztonságot.­ A­nemesítőknek­növelni­kell­az­új­kukorica­hibridek adaptív­képességét,­mint­például­a­tápanyag-reakciót, a­betegségekkel­szembeni­ellenálló­képességet­és­a­felhasználási­célnak­megfelelő­minőséget.­ A­terméseredmények­fokozása­és­a­sikeres­kukori­ca­termesztés­érdekében­továbbá­javítani­kell­majd­az agrotechnika­színvonalán;­elsősorban­a­vetéstechno­ló­giát,­a­tápanyaggazdálkodást­és­a­növényvédelmet­ille­tően.

KÖVETKEZTETÉSEK A­termesztési­tényezőkön­belül­az­ökológiai;­klima­tikus­tényezők­(időjárási­szélsőségek)­és­a­biológiai ala­pok­meghatározóak.­Fontos,­hogy­a­termesztési­célnak,­az­ökológiai­viszonyoknak­és­a­ráfordítás­színvo­na­lának­ megfelelő­ hibrideket­ válasszunk,­ mivel­ az egy­es­tényezők­közötti­interakciók­nagymértékben­be-

IRODALOM Bálint­A.­(1985):­A­kukorica­nemesítése.­[In:­Menyhért­z.­(szerk.)­A ku­koricatermesztés­kézikönyve.]­Mezőgazdasági­Kiadó.­Buda­pest.­116–133.­ Berzsenyi­z.–Győrffy­B.­(1995):­Különböző­növénytermesztési­té­nye­zők­hatása­a­kukorica­termésére­és­termésstabilitására.­Nö­vény­termelés.­44.­5–6:­507–517.­ Berzsenyi­z.–árendás­t.–Bónis­P.­(2011):­A­kukoricahibridek­nö­vény­szám­reakcióját­meghatározó­tényezők­eltérő­csapadékellátottságú­környezetben.­Agrofórum­Extra.­42:­47–52.­ Gardner,­F.­P.–raul,­V.–McCloud,­D.­E.­(1990):­yield­characteristics of­ancient­races­of­maize­compared­to­a­modern­hybrid.­Agronomy Journal.­82:­864–868.­ Győrffy­B.–I’Só­I.­(1966):­A­növénytermesztés­kézikönyve­1.­Me­ző­gazdasági­Kiadó.­Budapest.­591. Kiss­I.-né­(2001):­lehetőségek­a­kukorica­termelési­szintjének­eme­lé­séhez­ a­ 2000.­ év­ tapasztalatai­ tükrében.­ Gyakorlati­Ag­ro­fórum.­12.­5:­27–33.

Marton­l.­Cs.–Szundy­t.–Hadi­G.–Pintér­J.­(2005):­A­kukorica­alkal­mazkodóképességének­javítására­folytatott­szelekció­gyakor­lati­eredményei­Martonvásáron.­[In:­Nagy­J.­(szerk.)­Kukorica hib­ridek­adaptációs­képessége­és­termésbiztonsága.]­DE­AtC. Center-Print­Kft.­Debrecen.­139–146. Németh­J.­(1980):­Egyre­nagyobb­jelentőségű­a­kukoricák­te­nyész­ideje.­Magyar­Mezőgazdaság.­35.­51:­11.­ Pepó,­Pá.–Pepó,­Pé.­(1993):­Biological­background­of­sustainable (Zea mays l.)­production.­landscape­and­urban­Planning.­27: 179–184. Sárvári­M.–El­Hallof­N.­(2005):­A­biológiai­alapok­hatása­a­kukori­ca­termésbiztonságára.­Agro­Napló.­2:­30–32. Szél­S.­(1992):­A­kukoricanemesítés­eredményei­a­Gabonatermesz­té­si­Kutató­Intézetben.­[In:­Hajdu­M.­(szerk.)­Biológiai­alapok a­növénytermesztésben­–­I.­országos­Konferencia.]­1992.­feb­ru­ár­3–5.­Budapest.­125–126.

65