AGrártuDoMáNyI KözlEMÉNyEK,2013/52.
A biológiai alapok jelentősége a kukoricatermesztésben Krivián Ágnes DebreceniEgyetemAgrár-ésGazdálkodástudományokCentruma,Mezőgazdaság-,ÉlelmiszertudományiésKörnyezetgazdálkodásiKar, NövénytudományiIntézet,Debrecen
[email protected]
ÖSSZEFOGLALÁS A fajtaösszehasonlító kísérletet a Debreceni Egyetem AGTC MÉK Növénytudományi Intézetének Bemutatókertjében állítottuk be 2012-ben 24 eltérő genetikai tulajdonságú és tenyészidejű hibriddel. A kísérlet talaja mészlepedékes csernozjom talaj, a humuszos réteg vastagsága 50–70 cm. A kísérleti év időjárása meglehetősen aszályos volt, a havi középhőmérséklet is 3–4 oC-kal volt magasabb a 30 éves átlagnál. A magas hőmérséklet vízhiánnyal párosulva a kukorica legérzékenyebb fenofázisában (hím- és nővirágzás; termékenyülés, szemtelítődés) jelentkezett. Megfigyelésre került többek között a fejlődési erély, a hím- és nővirágzás ideje, a növény- és csőmagasság alakulása, az érés időszakában a vízleadás dinamikája, továbbá számszerűsítettük a termésképző elemek változását is. Betakarítás után a termést 14%-os nedvességtartalmú szemes termésre számoltuk át. A tenyészidő eleje még kedvezően alakult, így a vizsgált hibridek magas (300 cm feletti) és erős szárat fejlesztettek. A hibridek termése 10,33–11,87 t/ha között változott, a kedvezőtlen időjárási szélsőségek miatt a genetikai terméspotenciáljuk csupán 30–40%-ban jutott érvényre. A betakarításkori szemnedvesség-tartalom a korai betakarítás ellenére (szept. 12.) is kedvezően alakult; a legtöbb esetben 14% alatt maradt. A vízleadást augusztus 14-től szeptember 05-ig heti rendszerességgel mértük. A kukorica hibridek minőségi paramétereit vizsgálva (fehérje%, olaj% és keményítő%) jelentős szignifikáns különbségeket tapasztaltunk. A legnagyobb szignifikáns eltérést a fehérjetartalom esetében tapasztaltuk (SzD5%=2,01). Az olajtartalom a középkésői éréscsoportba (FAO 400) tartozó hibrideknél alakult a legkedvezőbben. Legnagyobb volt az olajtartalma – közel 4% körüli – az X9N655 és a 36V74 hibrideknek, ezekhez viszonyítva szignifikánsabb kisebb volt a P9915, valamint 37F73 olajtartalma. A keményítőtartalom a vizsgált korszerű hibrideknél minden esetben 70% fölött volt. A kukorica termésének és termésbiztonságának növelése szempontjából kiemelkedően fontos a hibridválasztás, azaz a korszerű biológiai alap, valamint a termesztéstechnológia színvonalának elősegítése érdekében a hibridspecifikus technológia alkalmazása. Kulcsszavak: kukoricahibrid, genotípus, termőképesség, beltartalom SUMMARY The comparative trial has been set up in the Demonstration Garden of the Institute of Crop Sciences of the University of Debrecen, Centre for Agricultural and Applied Economic Studies, Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management in 2012, with 24 hybrids with different genetic characteristics and growing periods. The soil of the trial is lime-coated chernozem, with a humus layer of 50–70 cm. The weather of the trial year was quite droughty; the monthly average temperature was 3–4 oC higher than the average of 30 years. High temperature, together with lack of precipitation occurred during the most sensitive phenophases of maize (flowering; fecundation, grain saturation). The following characteristics have been observed: starting vigour, date of male and female flowering, plant and cob height, dry-down dynamics during maturation and the change of yield composing elements has also been quantified. The yield was recalculated to 14% moisture content grain yield after harvesting. The beginning of the growing period was advantageous, therefore the analysed hybrids could grow a high (above 300 cm) and strong stem. The yield of the hybrids changed between 10.33 and 11.87 t ha-1, but as a result of the unfavourable climatic extremes, their genetic yield potential prevailed only at a rate of 30–40%. However, moisture content by the time of harvesting was good despite its early date (12th September); it remained under below 14% in most cases. Dry-down was measured on a weekly basis between 14th August and 5th September. The analysis of the qualitative parameters of the maize hybrids (protein %, oil % and starch %) resulted in significant differences. The most significant difference has been observed in the case of protein content (LSD5%=2.01). Oil content was the most advantageous in the case of hybrids belonging to the mid-late growing group (FAO 400). The X9N655 and 36V74 hybrids had the highest oil content (around 4%), while hybrids P9915 and 37F73 had significantly lower oil content. Starch content was above 70% in the case of every hybrid. Hybrid selection is highly important in terms of yield and yield security of maize, as well as the application of modern biological fundamentals and hybrid specific technology for the improvement of the level of cultivation technology. Keywords: maize hybrid, genotypes, yielding capacity, quality parameters
BEVEZETÉS
tendenciátmutatnak.Ebbenafolyamatbanjelentősszerepetjátszikabiológiaialapokintenzívfejlődése. Azutóbbiévtizedbenazonbanatermésátlagaink6t/ha fölénövelésévelegyidejűlegatermésingadozásisjelentőssévált.Ennekokaelsősorbanaklímaváltozás–az egyregyakoribbáválóidőjárásiszélsőségek.Ajövőben
Abúzamelletthazánklegnagyobbterületentermesztettéslegfontosabbnövényeakukorica,melynek vetésterületetartósan1–1,2millióhektárkörülalakul, atermésátlagainkpedigvilágviszonylatbanisnövekvő
61
AGrártuDoMáNyI KözlEMÉNyEK,2013/52.
akukoricatermesztésversenyképességénekfenntartása érdekébennövelnikellatermésstabilitást,termésbiztonságot.Ebben–azagrotechnikaitényezőkmellett– alegfontosabbszerepeabiológiaialapoknak;atermesztettfajtáknak,hibridekneklesz. Akukoricatermesztéseredményességétazökológiaiésagrotechnikaifeltételekmellettugyanisabiológiaialapok,vagyisatermesztettfajták,illetvehibridektulajdonságaihatározzákmeg.Amagasterméseredményekjelentősmértékbenakorszerűgenotípusoknakköszönhetőek.Jelenlegahibridválasztékakukoricatermesztéstechnológiájánakegyiklegerősebb láncszeme,hiszenafajtakínálatakukoricábólazegyik leggazdagabb–napjainkbantöbb,mint420hibridvan köztermesztésben. Afajtaválasztásalegtöbbesetbennemelégtudatos, ígyalegnagyobbterületentermesztetthibridekközött többévigugyanazokjelennekmeg.Ehatalmashibridszortimentmiattalapvetőfontosságú,hogyagenotípusokrajellemzőfajtaspecifikustechnológiákatdolgozzunkkiatermesztésitényezőkközöttipozitívinterakciókkihasználásarévén,ezáltalgyakorlatisegítségetnyújtvaagazdálkodóknakazeredményeskukoricatermesztésben. Gardneretal.(1990)összehasonlítottaazősikukoricafajtákésamodernkukoricahibridekterméskülönbségekértfelelősmorfológiai-fiziológiaitulajdonságait. Megállapította, hogy a hibrideknek nagyobb volt a lAI-éslAD-értéke,cső-ésszemtermésnövekedési rátája,valamintaszemszámaésszemmérete(sinkkapacitás).Ahibridekneknagyobbvoltaszárbanraktározottasszimilátumukredisztribúciójaéshosszabbvolt aszemtelítődésidőszakais. Marton et al. (2005) szerint, ha az ökológiai és agrotechnikaifeltételekoptimumbanvannak,akkora hibridek közötti különbség határozza meg a termés nagyságát.Viszonthamárkedvezőtlenekazidőjárási adottságok,vagyhiányosságokvannakazagrotechnikában,akkorahibridekalkalmazkodóképességekerül előtérbe.Akukoricának;különösenahibrideknekjóa talajviszonyokhozvalóalkalmazkodóképessége(Győrffy ésI’Só,1966). Intenzívkörülményekközöttatőszámazegyikleghatékonyabbtermésnövelőelem.Ahazaiésanemzetközikísérletekbenegyarántszignifikánshatásátmutattákkiaszemtermésre,azösszesbiomasszahozamra ésacsövenkéntiszemsorokkivételévelmindenterméskomponensre(Berzsenyietal.,2011).Etulajdonság tekintetébenjelentősahibridekgenetikaiösszetételébőleredőtolerancia,illetvekiegyenlítőképesség. Németh(1980)szerintakukoricahibridektenyészidejétháromadattalszükségesjellemezni:az50%-os nővirágzásidőpontjával,a28–32%-osszemnedvesség eléréséhezszükségesnapokszámával,vagyhőegységértékével,esetlegmindkettővel,valamintavízleadás ütemével. Bálint(1985)megállapította,hogyatenyészidőés atermőképességpozitívkorrelációjamiatthazánkban hosszúidőnkeresztülaközép-ésakésőiérésűhibridekettermesztettéknagyterületen.Viszontazenergiahordozókáránaknövekedéseésezzelösszefüggésben aszárításiköltségekemelkedése,illetveüzemszervezésimeggondolásokmiattisszükségesséváltakorai érésűhibridekarányánaknövelése.
Szél(1992)véleményeszerintahibridekértékéta genetikaitermőképességésabetegségrezisztenciamellettakövetkezőtulajdonságokhatározzákmeg:alkalmazkodóképesség,szárazságtűrés,vízleadás,szárszilárdság,koraiság.Kissné(2001)szerintahelyesfajtaválasztásmeghatározójelentőségű,mertezazegyetlen,akár10%-oseredménynövekedésthozótechnológiaielem,amelyatermelésiköltségeknövekedésenélkülfejleszthető. BerzsenyiésGyőrffy(1995)véleményeszerinta kukoricatermésnövekedésegenetikai,agrotechnikaiés ökofiziológiaiváltozásokeredménye,melyrerövid-és hosszútávúklimatológiaiváltozásokhatnak.Atermésátlagnövelésénekfőnövénytermesztésitényezőiatalajművelés,atrágyázás,ahibridvetőmag,azoptimális növényszámésagondosnövényápolás.35évestartamkísérlet kiértékelése során a növénytermesztési tényezőkközülalegfontosabbtermésnövelőtényezőnekatrágyázást30,7%ésagenotípust30%találták. Eztkövetteazoptimálisnövényszám20,3%,agondos ápolás16,3%,majdatalajművelés2,7%. A rendelkezésre álló biológiai alapok rendkívül kedvezőek,korszerűgenetikaiháttérrelrendelkeznek ésacéltudatosnemesítőmunkaeredményekéntfolyamatosanjavulatermőképességük,avízleadóképességük,valamintavíz-éstápanyag-hasznosítóképességükis(SárváriésElHallof,2005).Abiológiaiháttér helyesmegválasztásaafenntarthatókukoricatermesztésnekisegyikalapvetőfeltétele(PepóésPepó,1993). ANYAG ÉS MÓDSZER Az egyes kukorica genotípusok összehasonlító vizsgálatárairányulókísérletet2012-ben,24eltérőgenetikaiadottságúésFAoszámúhibriddelállítottukbe Debrecenben,aDEAGtCMÉK,Növénytudományi IntézetBemutatókertjében.Igenkorai,korai,közép-és középkésőiéréscsoportbatartozóhibridekegyaránt szerepeltekakísérletben(1dbFAo200,13dbFAo 300,7dbFAo400,3dbFAo500)(1. táblázat). 1. táblázat A vizsgált hibridek tenyészidő szerinti csoportosítása
1. P8400
FAO 280
13. P9494
FAO 390
2. X9H560
FAO310
14. P9721
FAO 390
3. 38A79
FAO 310
15. X9N655
FAO 410
4. P9578
FAO 320
16. 37F73
FAO 410
5. P9175
FAO 330
17. P9915
FAO 410
6. P9569
FAO 350
18. X9N350
FAO 440
7. X9H960
FAO 350
19. 36V52
FAO 450
8. X9H050
FAO 360
20. P0195
FAO 470
9. P9662
FAO 360
21. 36V74
FAO 480
10. 37N01
FAO 380
22. P0216
FAO 500
11. 37Y12
FAO 380
23. 35F38
FAO 510
12. P9528
FAO 380
24. X9N952
FAO 530
Table 1: Classification of the observed hybrids by growing period
Akísérlettalajacsernozjomdinamikájú,mészlepedékestalaj.Afeltalajmészhiányában–különösenszáraz,aszályosévjáratban–cserepesedésrehajlamos.A 62
AGrártuDoMáNyI KözlEMÉNyEK,2013/52.
humuszosszint50–70cmrétegvastagságú,atalajban lévőszervesanyagtartalom2,57%. 2012.rendkívülkedvezőtlenévjáratnakbizonyult, ezisaklímaváltozásegyrenagyobbgondotjelentőbizonyítéka.Júliushónapbankezdődöttazaszály,amikor acsapadéksokéviátlagánakcsupánkétharmadahullottle.Ahaviközéphőmérsékletekkor3–4oC-kalvolt magasabba30évesátlagnál.Anyárihónapokegyüttesennagymértékbencsökkentettékakukoricatermés-
kilátását.átlagonfelülivoltebbenazidőszakbana hőségnapokszámais,amialégköriaszállyalpárosulvakomolyproblémátidézettelőaterméseredmények alakulásában,hiszenamagashőmérsékletésavízhiányakukoricalegérzékenyebbfenofázisábanjelentkezett (hím- és nővirágzás; megtermékenyülésszemtelítődés).Atenyészidőtjellemzőidőjárásiadatokata2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat
A tenyészidőt jellemző csapadék és hőmérséklet adatok
Csapadék (mm)(1)
H mérséklet (0C)(2)
Tenyészid beli összes/havi átlag (IV–IX.)(3)
250,5 mm
19,08 0C
30 éves átlag(4)
345,1 mm
17,02 0C
Eltérés a 30 éves átlagtól (IV–IX.)(5)
-96,6 mm
2,28 0C
Table 2: Precipitation and temperature data characterising the growing period Precipitation(1),temperature(2),total/monthlyaverageofthegrowingperiod(3),30years’average(4),Deviationfromtheaverageof30years(5)
Akísérletkukoricaelőveteményutánkerültbeállításrakétismétlésben,egységestápanyagdózisalkalmazása mellett, megosztva ősszel és tavasszal (N 120/40kg/ha,P2o5 80kg/ha,K2o110kg/hahatóanyag). A talajelőkészítő műveletek az üzemi körülményeknekmegfelelőekvoltak.Avetés2012.04.12–13án,kézivetőpuskávaltörténtaFAo200-300hibridek esetében 72 ezer tő/ha, a FAo 400-500 hibrideknél pedig65ezertő/haelrendezéssel. Avegyszeresgyomirtásmájus6-ánlaudis2,2l/ha, atalajfertőtlenítésmájus3-ánkijuttatottForce1,5G alkalmazásávaltörtént12kg/haadagolásmellett. A2012.09.12-énvégzettkézibetakarításutánatermést14%-osvíztartalmúszemtermésreszámítottukát. Megfigyeléseketésméréseketvégeztünkatenyészidőben.Azeredményekkiértékelésétvarianciaanalízissel,abeltartalmiparaméterek(fehérje%,olaj%,keményítő%)értékelésétpedigInfratec1229gabonaanalizátorral(FoSS,EdenPrairie,MN,uSA)végeztük.
érvényre.Nemmutatkozottmegahosszabbtenyészidejűhibridek(FAo400-500)potenciálisannagyobb termőképességesem.Ahibridektermőképességeközöttszignifikánskülönbségnemmutatkozott.Abetakarításkoriszemnedvesség-tartalomakoraibetakarítás ellenéreiskedvezőenalakult.Alegtöbbesetben14% alattmaradt,összességébenpedig8,5–19,0%között változott(1. ábra). Akukoricahibridekvízleadásaazérésidőszakában eltérő,amitazévjáratisbefolyásol,hiszencsapadékos évbenaszemvízleadásdinamikájalassúbb.Ajóvízleadásúhibridekazérésidőszakábanaszemnedvesség tartalmuknakáltalában1–1,2%-átképesekleadninaponta.Aközepesvízleadásúaka0,6–0,8%-át,agyengébb vízleadású hibrideknél ez az érték 0,4–0,5%. 2012-benasokéviátlagotmeghaladóhőmérsékletkövetkeztében;azérésidőszakábanavízleadásfelgyorsult.Ahibridekvízleadásátaugusztus14.–szeptember5. intervallumbanhetirendszerességgel,ugyanabbanaz időpontbanmértük.Aszemvízleadásütemeaugusztus 23–30. között volt a legintenzívebb.A leggyorsabb ütembenaFAo300tenyészidejűhibridekadtáklea szemnedvességtartalmát(37y12,P9494). Azeltérőtenyészidejűhibridekhím-ésnővirágzás idejejúnius30.–július04.közéesett.Aközeliidőpontokavízhiányostenyészidővelésasokéviátlagtólmagasabbhőmérséklettel,ahőségnapokegyrenövekvő számávalismagyarázhatók. Ahibridektőszámaközelteljesmaradt.Betakarítás előttkevésvoltameddőtövekszáma(2–3db/parcella),amiazaszályosévjáratotfigyelembevéveisigen kedvező.Mivelatenyészidőelsőfelekedvezővolt, ezértalegtöbbesetbennagyonmagas(300cmfeletti) éserősszárakfejlődtekki,valamintacsőmagasságis közel150cmmagasságnáltendált.AFAoszámokátlagábanatermőtövekszáma137–153db/parcellaközöttváltozott. Ahibridekatőszámsűríthetőséggelszembenrugalmasak,szélestőszámoptimumintervallummalrendelkeznek.
EREDMÉNYEK Azeredményekegyszerűbbközlése–valaminta kísérletbenvizsgálthibrideknagyszámavégett–agenotípusokatFAoszámszerintadaptáltuk,kitérvealegjobbtermés-ésbeltartalmieredményeketprodukált hibridekre. Atenyészidőelsőfelében(IV.–VI.)avizsgáltállománymégkedvezőfejlődéstmutatott,ahibridekmagasszáratfejlesztettek,azonbanavirágzás,megtermékenyülés,szemtelítődésidejéremárjelentősvízhiánynyalkellettszámolni.A24hibridközülviszont17még ígyis11t/hafelettiterméstértel.Akísérletbenvizsgált hibridekjóalkalmazkodóképességű,stressztűrőképességűésegyúttaljótermőképességűgenetikaialapot jelentenek. Ahibridektermése10,33–11,87t/haközöttváltozott,ugyanakkor–amagashőmérsékletésajúlius– augusztushónapokbanfellépővízhiánymiatt–agenetikaiterméspotenciáljuknakcsupán30–40%-ajutott
63
AGrártuDoMáNyI KözlEMÉNyEK,2013/52.
1. ábra: A vizsgált hibridek termése (t/ha) és betakarításkori szemnedvesség tartalma (%)
11,87
200 300 400 500
20 20
11,82
18 18
Szemnedvesség % (3)
11,52
16 16
14 14 12 12 10,33
10 10
Hibridek (2)
Hibridek(2)
8
24. 35F38
23. P0216
21. 36V74
22. X9N952
20. P0195
19. X9N350
17. P9915
18. 36V52
16. 37F73
15. X9N655
13. P9528
14. P9721
12. P9494
11. 37Y12
9. P9578
10. P9662
8. 37N01
7. P9569
6. 38A79
5. P9175
4. X9H050
3. X9H960
2. X9H560
8
1. P8400
Termés t/ha (1)
12 12,0 11,8 11,8 11,6 11,6 11,4 11,4 11,2 11,2 11 11,0 10,8 10,8 10,6 10,6 10,4 10,4 10,2 10,2 10 10,0
FAO FAO FAO FAO
A vizsgált hibridek te rm é se (t/ha) és be takarítás kori szem nedves ség tartalm a (%)
Szemnedvesség(%)(3)
termés(t/ha)(1)
1. ábra
SzD5% SzD hibrid=1,68 t ha-1 (4) 5%hibrid=1,68t/ha(4)
Figure 1: Yield (t ha ) and gain moisture content (%) by of the observed hybrids by the time of harvesting yield(tha-1)(1),Hybrids(2),Grainmoisture(%)(3),lSD5%hybrid=1.68tha-1(4) -1
Atermésképzőelemekalakulását(csőhossz,szemsorok száma, egy sorban lévő szemek száma, ezerszemtömegstb.)ahibridekegyeditulajdonságamellett azévjáratugyancsakjelentősmértékbenbefolyásolta. Kedvezőbb évjáratokban hosszabbak a csőméretek, többlehetaszemsorokszáma,ennekmegfelelőenaz egysorbanlévőszemekszámais.Ezenparaméterek hatássalvannakazezerszemtömegalakulásárais.A vizsgáltévbenacsőhossz16,4–20,4cmközöttváltozott,aszemsorokszáma14–18,azegysorbanlévőszemekszámapedig34–41dbközöttalakult.Azezerszemtömeg278–356gközöttvolt.Atermésképzőelemekesetébenazinterakciókigenszorosak.Amennyiben több a szemsorok száma és az egy sorban lévő szemekszáma,akkoráltalábankisebbazezerszemtömeg.Viszontazellenkezőesetnagyobbezerszemtömegeteredményez.Azonbanatermésalakulásátvégső soron a csövenkénti összes szemszám képes döntő mértékbenmeghatározni. Fontosaszem:csutka,azazamorzsolásiarányis. Kedvező, ha a csutka részaránya kevesebb, a szem részarányapedignagyobb.Korábbanaszabadelvirágzásúfajtáknálezarészarány70–30%volt,napjainkban
akorszerűhibridekesetébenmár85–90%körülalakul ezamegoszlás.Esetünkbenezazarány82,0–89,5%közöttváltozott. Akukoricahibridekvizsgáltbeltartalmiparamétereiközöttjelentősszignifikánseltérésállapíthatómeg, amita3. táblázat szemléltet. Ahibridekettenyészidőszerintcsoportosítottuk,az egyescsoportokonbelülkiemelveamaximumésminimumeredményeket.Alegnagyobbszignifikánseltérést afehérjetartalomesetébentapasztaltuk(SzD5%=2,01). Afehérje-ésakeményítőtartalomesetébenisakorai éréscsoportba(FAo300)tartozóhibridekadtákalegmagasabbbeltartalmieredményeket.Azolajtartalom és az egyes hibridek között azonban lazább volt az összefüggés(SzD5%=0,45).Azolajtartalomaközépkésőéréscsoportba(FAo400)tartozóhibrideknélalakultalegkedvezőbben.legnagyobbvoltazolajtartalma–közel4%körüli–azX9N655ésa36V74hibrideknek,ezekhezviszonyítvaszignifikánsabbkisebb voltaP9915,valamint37F73olajtartalma.Akeményítőtartalomavizsgáltkorszerűhibrideknélminden esetben70%fölöttvolt. 3. táblázat
A beltartalmi értékek alakulása tenyészidők szerint csoportosítva Tenyészid (1) FAO 200
Fehérje%(5) (SzD5%=2,01)
Olaj%(6) (SzD5%=0,45)
Keményít %(7) (SzD5%=1,62)
9,55
3,16
71,97
FAO 300
átlag(2) maximum(3) minimum(4)
8,59 10,22 6,71
3,17 3,70 2,55
73,00 74,30 71,70
FAO 400
átlag(2) maximum(3) minimum(4)
8,49 9,98 7,11
3,25 3,80 2,53
73,06 74,12 71,86
FAO 500
átlag(2) maximum(3) minimum(4)
8,90 9,76 7,46
3,41 3,71 3,03
73,14 73,96 72,86
Table 3: Change of nutritional value classified by growing period Growingseason(1),Average(2),Maximum(3),Minimum(4),Protein%(5),oil%(6),Starch%(7)
64
AGrártuDoMáNyI KözlEMÉNyEK,2013/52.
Ahibridekkelszembentámasztottlegfontosabbkövetelményekajótermőképességéstermésbiztonság,a jóalkalmazkodóképesség,amegfelelőszárszilárdság, ajótőszámsűríthetőség,agyorsvízleadóképesség,továbbáabetegségekkelszembeniellenállóképességés abeltartalmiértékekkeligazoltjóminőség.Ezentényezőketfigyelembevéveatermesztésszínvonalaés hatékonyságaamegfelelőhibridekkiválasztásávalés hibridspecifikustechnológiaalkalmazásávaljelentős mértékbennövelhető.
folyásoljákatermesztésbiztonságát.Abiológiaiésagrotechnikaiösszefüggésekkövetkeztébennagyjelentősége van a hibridspecifikus technológia alkalmazásának. Ahibridekalkalmazkodóképességeajövőbenegyremeghatározóbblesz.Felfogértékelődniahibridek klimatikustényezőkkelszembenistressztűrőképessége. Elengedhetetlen továbbá, hogy csökkentsük a nagymértékűtermésingadozástésnöveljükatermésbiztonságot. Anemesítőkneknövelnikellazújkukoricahibridek adaptívképességét,mintpéldáulatápanyag-reakciót, abetegségekkelszembeniellenállóképességetésafelhasználásicélnakmegfelelőminőséget. Aterméseredményekfokozásaésasikereskukoricatermesztésérdekébentovábbájavítanikellmajdaz agrotechnikaszínvonalán;elsősorbanavetéstechnológiát,atápanyaggazdálkodástésanövényvédelmetilletően.
KÖVETKEZTETÉSEK Atermesztésitényezőkönbelülazökológiai;klimatikustényezők(időjárásiszélsőségek)ésabiológiai alapokmeghatározóak.Fontos,hogyatermesztésicélnak,azökológiaiviszonyoknakésaráfordításszínvonalának megfelelő hibrideket válasszunk, mivel az egyestényezőkközöttiinterakcióknagymértékbenbe-
IRODALOM BálintA.(1985):Akukoricanemesítése.[In:Menyhértz.(szerk.)A kukoricatermesztéskézikönyve.]MezőgazdaságiKiadó.Budapest.116–133. Berzsenyiz.–GyőrffyB.(1995):Különbözőnövénytermesztésitényezőkhatásaakukoricaterméséreéstermésstabilitására.Növénytermelés.44.5–6:507–517. Berzsenyiz.–árendást.–BónisP.(2011):Akukoricahibrideknövényszámreakciójátmeghatározótényezőkeltérőcsapadékellátottságúkörnyezetben.AgrofórumExtra.42:47–52. Gardner,F.P.–raul,V.–McCloud,D.E.(1990):yieldcharacteristics ofancientracesofmaizecomparedtoamodernhybrid.Agronomy Journal.82:864–868. GyőrffyB.–I’SóI.(1966):Anövénytermesztéskézikönyve1.MezőgazdaságiKiadó.Budapest.591. KissI.-né(2001):lehetőségekakukoricatermelésiszintjénekemeléséhez a 2000. év tapasztalatai tükrében. GyakorlatiAgrofórum.12.5:27–33.
Martonl.Cs.–Szundyt.–HadiG.–PintérJ.(2005):AkukoricaalkalmazkodóképességénekjavításárafolytatottszelekciógyakorlatieredményeiMartonvásáron.[In:NagyJ.(szerk.)Kukorica hibridekadaptációsképességeéstermésbiztonsága.]DEAtC. Center-PrintKft.Debrecen.139–146. NémethJ.(1980):Egyrenagyobbjelentőségűakukoricáktenyészideje.MagyarMezőgazdaság.35.51:11. Pepó,Pá.–Pepó,Pé.(1993):Biologicalbackgroundofsustainable (Zea mays l.)production.landscapeandurbanPlanning.27: 179–184. SárváriM.–ElHallofN.(2005):Abiológiaialapokhatásaakukoricatermésbiztonságára.AgroNapló.2:30–32. SzélS.(1992):AkukoricanemesítéseredményeiaGabonatermesztésiKutatóIntézetben.[In:HajduM.(szerk.)Biológiaialapok anövénytermesztésben–I.országosKonferencia.]1992.február3–5.Budapest.125–126.
65