A BAPTISTA SZERETETSZOLGÁLAT

BAPTISTA SZERETETSZOLGÁLAT GYÖNGYSZEM ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA _________________________________________________________________________________________________________________

A BAPTISTA SZERETETSZOLGÁLAT GYÖNGYSZEM ÓVODÁJÁNAK

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014.

0


Készítette: A Baptista Szeretetszolgálat Gyöngyszem óvodájának Nevelőtestülete a vezető irányításával.

KÓTAJ 2014.

„Mindenek felett játszódjék és nőjön a gyermek: a szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét, s az eszet, mint az országút, olyan meddővé teszi.” /Bolyai Farkas/

1


A BAPTISTA SZERETETSZOLGÁLAT GYÖNGYSZEM ÓVODÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KÓTAJ

A Kormány a Közoktatásról szóló - módosított - l993. Évi LXXIX törvény 94 §- valamint, a többször módosított és a 20/2012-es EMMI/ VIII. 31 rendelet/ és a 2011. évi CXC tv. alapján készült.

Ajánljuk:

Az óvoda nevelőtestületének. Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy, mint fenntartónak A szülőknek. Az intézménnyel kapcsolatban álló szervezeteknek.

2


I.

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA BEVEZETŐ 1.Az Óvodai nevelés országos alapprogramja ( a továbbiakban: Alapprogram ) – a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy: a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok, és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával. b) A gyermeket - mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének, módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében, védelmében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. 2. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe kell venni: a) a Nemzetiségi óvodai nevelésének irányelveit is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel. 20/2012.EMMI r.(VIII.31)139. §

3


PREAMBULUM „…a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.” (Péter második levele, 1: 5 -7) A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy elhívása az oktatásban: Az ősi bibliai igazság – „A bölcs tanítás az élet forrása.” (Pb.13:14.) – ma is érvényes. A baptista óvoda célja, hogy gyermekei a lehető legjobb alapokat kapják egy boldog, kiteljesedett, sikeres jövőhöz. A baptista óvoda keresztény értékekre és gondolkodásra épül, így a Teremtő és a teremtmény tisztelete, a gyermekszeretet alapozza meg a színvonalas nevelésioktatási munkát, és a gyermek személyiségének optimális fejlesztését. Az Európában 450 éves, Magyarországon több mint 160 éves Baptista Egyházra a kezdetektől jellemző, hogy a társadalom felé nyitott, bibliai értékeket közvetítő, családközpontú közösség. Felnőtt-keresztséget gyakorló, több generációs gyülekezetekből álló protestáns felekezet, amely az egyén döntésére, szabad akaratának tiszteletben tartására épít. A Magyarországi Baptista Egyház több mint száz éve működtet egyházi oktatási intézményt és a rendszerváltás óta tar fenn általános iskolát, óvodát és alapfokú művészeti iskolát. Keresztény szellemmű nevelésünk feladata, hogy a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése által gyermekeink önálló, felelősségteljes cselekvésre, őszinteségre, szabadságra törekvő, saját magukra a mértékletesség, másokra a türelem keresztényi erényeit alkalmazó, helyes erkölcsi érzékkel rendelkező, problémamegoldó személyiséggé váljanak. Hisszük, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer, és ezzel támogatjuk, hogy a gyermekek e segítséggel találjanak rá az útra, az evangéliumi hitre, mely az úr Jézuson keresztül Istenhez vezet. A Baptista Szeretetszolgálat megalakulása óta arra törekszik, hogy minden erejével és lehetősége szerint segít a szükségben lévőknek. A Baptista Szeretetszolgálat alaptevékenységébe jól illeszkedően – óvodáiban sokat tesz a hátrányos helyzetű, sajátos nevelésű igényű, és a roma tanulók felzárkóztatásáért, és a tehetséges diákok kibontakoztatásáért. Küldetése, hogy az általa fenntartott intézmény több legyen, mint óvoda: az a hely, ahol a gyermek teljes körű támogatást kap személyisége és képességei kibontakoztatásához.

4


KÜLDETÉSNYILATKOZAT Küldetésünk a ránk bízott gyermek fejlődésének minél teljesebb körű elősegítése. A keresztyén elmének kell a legjobb elmének lennie, amelyet Krisztus értelme világosít meg, és amely integrálja Isten alapelveit az akadémikus ismeretekkel. Küldetésünk személyes életpéldánkkal mintát adni. Törekvésünk, hogy a baptista óvoda olyan irányító testülettel, és munkatársi gárdával rendelkezzen, akik a Biblia alapelveinek megfelelő nézőpontot alkalmaznak a tanítás és az intézmény vezetése során. Küldetésünk a gyermekek képességeinek kibontakoztatása. Minden tanulási tapasztalat célja, hogy hozzásegítse a gyermekeket Istentől kapott képességeik teljes kibontakoztatásához. A tanítás a következőkre összpontosít:  A gyermek számára megfelelő tevékenységek és szolgáltatások biztosítása  A gyermek ráébresztése a társadalommal való kapcsolatára és az iránta való felelősségre  Nevelési programba tartozó és ahhoz kapcsolódó tevékenység segítse a gyermekek intellektuális, lelki, társadalmi, érzelmi és fizikai fejlődését. Küldetésünk működés szempontjából hitelesnek lenni. A bibliai értékek következetes alkalmazása, ahogy az oktatási intézmény:  Példamutató igényességet mutat az intézmény működései szabályzatának fejlesztésében  Az emberi erőforrásokat etikusan és igazságosan kezeli  A pénzügyeket fedhetetlenül és nyíltan kezeli, ill. ellenőrzi  Etikus, világos és nyílt fejlesztési stratégiákat dolgoz ki  Igazságos és következetes irányítási rendszert alkalmaz  A szülői kapcsolatok terén őszinteséget, nyíltságot és igazságosságot képvisel

5


II.

AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Baptista Szeretetszolgálat Gyöngyszem Óvodája Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 4482, Kótaj Szent István út 22. Tel.:42/208-345 Óvodavezető: Balla Mihályné Óvodavezető helyettes: Minya Ferencné Csoportok száma: 5 Az óvoda fenntartója, címe: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Cím: 1111. Budapest, Budafoki út 34/b Az intézmény gazdasági formája: önálló jogi személy Szakmai tekintetben: önálló Szakmai felügyeleti szerv: Szakmai és törvényességi felügyeletet a fenntartó, a fenntartói tevékenység ellenőrzését Szabolcs Szatmár Bereg megye Kormány Hivatala látja el.

6


AZ ÓVODA BEMUTATÁSA HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL Kótaj község óvodája a település központjában a főútvonal mentén helyezkedik el, könnyen megközelíthető és fellelhető. 1975-ben épült az I. szárny, melyet belső átalakítással a 90-es év elején alakítottunk át a jelenlegi állapotúra. Az épület 2006-ban került felújításra.2010. szeptembertől 5 csoportszobában folyik a nevelőmunka, a 6. csoportot tornaszobaként használjuk. Tárgyi feltételek: Korszerű, tágas, világos csoportszobák és kiegészítő helyiségek állnak a gyermekek elhelyezésére. A bútorzat megfelelő, kielégítik a gyermekek igényeit. Az óvodában befejező konyha működik Az épülethez nagy udvar tartozik, melyen igen szép esztétikus, cserjés, bokros, fás, füves területek állnak a gyermekek rendelkezésére. Olyan mozgásfejlesztő játékok, tornaszerek vannak elhelyezve, amelyek a tartalmas játékra, mozgásra adnak lehetőséget és biztosítják a gyermekek jó közérzetét. Ezek a játékok környezetünkhöz igazodó, természetes anyagokból készültek, ügyességet és a sokoldalú mozgásfejlesztést szolgálják. Minden csoportnak fából készült homokozója, hintája s külön udvarrésze van, mely nem zárja ki az átjárhatóságot a csoportok között. Tárgyi eszközeinket tekintve az alapvetőkkel rendelkezünk, de ezek folyamatosan pótlásra, karbantartásra szorulnak. A takarékosság szem előtt tartásával a fejlesztés is megvalósul. Szemléltető készletek, könyvek, játékok, egészséges életmódhoz kapcsolódó eszközök beszerzését folyamatosan bővítjük, fejlesztjük. /eszközjegyzék a mellékletben./ 20/2012 EMMI r. VIII.31. 161 §/ Óvodánk épülete és udvara jól szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét. Programunk előnye, hogy kevés anyagi ráfordítás mellett végezhető, de a folyamatos pótlás, bővítés, fejlesztés, elengedhetetlen. Személyi feltételek: Csoportjaink vegyes életkorúak. A folyamatos életszervezés jellemző. Az óvoda személyi dolgozói állománya 17 fő. 1 fő óvodavezető 10 fő óvónő / 8 fő felsőfokú végzettségű, 2 fő középfokú végzettségű / 5 fő dajka / képesített / 1 fő adminisztrátor

7


Minden csoportban 2 fő óvónő és 1fő dajka látja el a feladatokat 12 órás nyitvatartási időben, rugalmas munkakezdéssel. Támaszkodunk a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkájára, akik a nevelésünk eredményességét segítik. A még hatékonyabb és eredményesebb személyiségfejlesztés érdekében, 1 fő logopédus, 1 fő fejlesztő pedagógus végzi munkáját heti 2-2 órában, , mivel egyre nő a nyelvi hátrányokkal küzdő és fejlesztésre szoruló gyermekek száma. Községünkben igen magas számban vannak munkanélküli családok. Az ő esetükben is, mint a cigány gyermekek szociokulturális háttere alacsony színvonalú. Igyekszünk a hiányosságokat pótolni és a képességeiket az óvodai nevelés keretében fejleszteni..

Nevelőközösségünk hitvallása:

„ BÉKÉS, DERŰS, BOLDOG GYERMEKKOR BIZTOSÍTÁSA AZ ÓVODÁBAN”

8


GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP GYERMEKKÉP: Az alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség,fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként /életkori szakaszonként/ és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán, magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. ÓVODAKÉP: Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba /a kisiskolás korba/ való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével /ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is /. PEDAGÓGUSKÉP: A pedagógus és kisegítő dolgozók is példamutató magatartással neveljék gyermekeinket. Legyen jellemző: az őszinteség, segítőkészség, a szeretet, a másikra figyelés, meghallgatás.

9


Legyen szerény és tapintatos cselekedete, gyermeki jogokat nem sértő. Egyenlő bánásmód alkalmazása minden nemzetiséghez tartozó gyermekkel szemben. A bizalommal közeledő gyermek élvezze a felnőtt támogatását, megértését, diszkrécióját, segítését. Legyen meghallgató, megértő és segítő a szülői kapcsolatok terén is. Az óvónő tudását gyarapítsa, melyet a gyermekek fejlődésében hasznosít. Törekedjen a gyermekek egyéni fejlesztésére, nevelésére.

ALAPELVEINK  a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;  a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;  az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.  a harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatása.  a gyermek iskolára alkalmassá tétele. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak emberi értékek közvetítésére; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok /a továbbiakban:migráns/ gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

10


III.

AZ ÓVODA ÁTFOGÓ NEVELÉSI TERVE

1. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLJA Az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. /Ideértve a sajátos nevelési igényű gyermek ellátását is. / Testi, érzékszervi, beszéd, vagy más fogyatékos gyermeknek a sérülés súlyosságától függően. Az SNI-s gyermekek fejlesztéséről a 20/2012 (VIII.31.) EMMI r.139. § alapján gondoskodik az intézmény. /speciális szakember biztosításával/. Az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző innovatív pedagógiai törekvések. A sokoldalú képességfejlesztés játékos tevékenységben valósuljon meg. A gyermeket különleges gondozás és védelem illeti meg. A gyermeki személyiséget elfogadás, bizalom, tisztelet, szeretet és megbecsülés övezi. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A nemzetiséghez tartozó gyermekek magyar nyelven folyó fejlesztését integráltan végezzük. A migráns gyerekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, az emberi jogok és szabadságjogok védelmét. A „másság” elfogadása. Egymás iránti bizalom alakítása. Pozitív magatartási modellek, tevékenységek megmutattatása. Ápoljuk, őrizzük hagyományaikat, kultúrájukat, integrált neveléssel. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek, és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulni. Az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

11


2. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATA Az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az egészséges életmód alakítása, a szokások megalapozása. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása., képességeinek maximumára való eljuttatása, figyelembe véve a gyermeki jogokat. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőséget növelő, képesség kibontakoztató,pedagógiai feladatok megvalósítása. Egészségnevelés és környezeti nevelés elvei: A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása megőrzése. Az egészséges életmód a testápolás egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A pihenés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, környezettudatos magatartás megalapozása. Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása./20/2012(VIII.31.)EMMI r.128-130 § Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció biztosítása. A gyermeki személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért nélkülözhetetlen, hogy az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül a gyermeket. Szükséges, hogy: Kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket óvodába lépéskor. Pozitív érzelmi töltés jellemezze az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – gyermek, gyermek - dajka kapcsolatát. Az óvoda teremtsen lehetőséget, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, baráti kapcsolatok kialakítását segítse elő. Engedjen teret az önkifejező törekvéseknek. Az óvodapedagógus modell a gyermek számára. Éppen ezért feladata: A nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése. A tisztelet és szeretet példája a csoportban dolgozó felnőttek között, óvónő – dajka együttműködése. A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. A sokoldalú érzelmi kifejezések helyes alkalmazása.

12


Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely hazaszeretetet és a szülőföldhöz kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az óvoda nevelje a gyermeket, annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése speciális ismereteket igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. {pszichológus, logopédus} Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely hazaszeretetet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.  Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvoda nevelőtevékenység egészében jelen van.  Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd, és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.  Az óvoda a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire, és ismereteire építve további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.  Az értelmi nevelés további feladatai: a spontán szerzett tapasztalatokat, ismereteket rendszerezni, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolni. Az értelmi képességek / érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás / fejlesztése.

13


3. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK Az óvoda nevelje a gyermeket, annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében: a/ az SNI- csoportba tartozók a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógust kell biztosítani /az Alapító Okiratban foglaltak szerint – utazó gyógypedagógussal is ellátható./ A személyi feltételek biztosításán túl a szükséges fejlesztési eszközökről is gondoskodni kell. b/ beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézséggel küzdő gyermek fejlesztése, nevelése a speciális szakember segítségével működhet.

Integrált nevelés, különleges bánásmódot igénylő gyermekek

Az integrált óvodai nevelés jogi háttere:  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. § (1) 14. pontja  20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról.  11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 39/D. §, valamint 39/E. §.

Az integrált nevelés célja A gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése az egyenlő hozzáférés biztosításával.

14


Az integrált nevelés feladata 1. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni és differenciált fejlesztése, érdeklődésük felkeltése a szűkebb- tágabb környezetük iránt. 2. Megfelelő szervezési mód, módszer, motiválás és eszköz megválasztása, az elérhető maximális képességek kibontakoztatására, fejlesztésére. 3. Speciális szakemberekkel való összehangolt munka eredményeként egyéni fejlesztési terv összeállítása és végrehajtása, a pozitív szociális magatartási minták közvetítése. 4. Különleges

bánásmód

alkalmazása,

a

gyermek

iránti

elvárást

fogyatékosságának mértéke határozza meg. 5. A

különleges

bánásmódot

igénylő

gyermekek

egyéni,

veleszületett

képességeinek megismerése és minél hatékonyabb fejlesztése, valamint adottságaikra

épülő,

majd

gyakorlás

és

céltudatos

fejlesztés

által

kibontakoztatott teljesítményük növelése. 6. A család szokásait, sajátosságait figyelembe véve az intervenciós gyakorlat érvényesítése, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásainak alkalmazása. 7. Testséma kialakítása, fejlesztése. 8. A finommotorika fejlesztése. Az integráció fogalma A különböző okoknál fogva tanulásban akadályozottak együttes oktatása-nevelése hasonló korú és ilyen zavarokat nem mutató társaikkal. Az integráció feltételei  A gyógypedagógusok megfelelő kapcsolata a fogyatékos gyermeket vállaló pedagógusokkal (rendszeres konzultáció, összehangolt munka).

15


 A feladatot vállaló pedagógusok megfelelő gyógypedagógiai tudása.

 A csoporttársak megfelelő viszonyulása. A különbözőség el- és befogadó képességének kialakítása.  A család pozitív és támogató hozzáállása.  A gyermek képességei. Az integráció tartalma  A szűkebb és tágabb környezet megismerése.  A közvetlen környezet elemi szintű megfigyelése.  Az ismeretek tevékenységbe ágyazott alkalmazása.  Önkiszolgálás, együttműködés felnőttekkel, gyermekekkel.  Alapvető higiénés szokások gyakorlása a napi és hetirendnek megfelelően.  Helyes viselkedési formák gyakorlása, együtt játszás, együttélés.  Hagyományok megismerése, ápolása, ünnepeken való részvétel.  Értelmi szintnek megfelelő játékok, mondókák, mesék.  Egyszerű ritmushangszerek használata.  Zene, játék, mozgás, beszéd összekapcsolása.  Az ábrázolás eszközeinek és technikáinak megismerése, alkalmazása.  A testséma megismerése, játékos formában történő izomerősítés.  A téri irányok gyakorlása, mozgáskoordináció. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. /2011. évi CXC tv szerinti definíció/

Cél: A sérült gyermek az óvodai életben a közösség aktív tagjává váljon Sérülésspecifikusságnak megfelelően váljon alkalmassá az iskolai életre

16


Feladat: Elfogadásuk, beilleszkedésük támogatása Esélyegyenlőségük biztosítása Differenciált, egyéni fejlesztés megvalósítása a napi tevékenységekben – óvónő által Rehabilitációs foglalkozások biztosítása Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettség elérése, a rehabilitációs foglalkozások és az egyéni differenciált fejlesztés által.

A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermekek tanulók speciális igényeinek figyelembevételével egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségének megteremtése. (2011. évi CXC.tv) A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően az intézmény alapító okirata szerint, a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint, az óvodai nevelés fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A fejlesztést rövid távú céljait és tartalmát minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai –orvos pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javallataira építjük. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A sokoldalú képességfejlesztés, a játékos tevékenységben valósul meg. Nagyon fontos a másság elfogadása. Egymás iránti bizalom alakítása, pozitív magatartási modellek, tevékenységek megmutatása. Ne adjuk helyet semmiféle előítélet kibontakoztatására. A pedagógus viselkedése modell értékű.

17


Nevelőtestületünk elfogadta a mai kor társadalmi elvárásaként jelentkező integrációs igényt, felismerte az együttnevelés jelentőségét az egyes gyermekek fejlődésének érdekében. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a jól integrálható gyermekek jelenléte a csoportokban jótékony hatással van minden gyermekre. Intézményünk ezen feladatait az óvodai nevelés országos Alapprogramja és a fogyatékos gyermekek nevelésének irányelvei alapján fogalmaztuk meg.

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés - az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. Intézményünk vegyes életkorú csoportjaiban vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, az Alapító Okiratban megjelölt szakfeladat szerint.

Alapelveink:  A sajátos nevelési igényű gyermek jogosult egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokra.  Alkalmazkodunk a gyermekek sajátos nevelési igényéhez, aktuális állapotához  Biztosítunk számukra: -

biztonságos, befogadó környezetet

-

egyéni fejlesztő programot (rugalmas szervezeti keretek között, egyéni

sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése mellett) -

terápiás célú pedagógiai eljárásokat

-

speciális módszereket,módszerkombinációkat, módszertani eljárásokat

-

segédeszközök alkalmazásának lehetőségét

-

utazó gyógypedagógust a gyengén látó gyermekhez.

A sajátos nevelési igény az érintett gyermekek többségénél már csak a gyermek óvodába kerülése után bizonyosodik be.

18


Ennek érdekében:

 óvodáink munkatársai mindent megtesznek azért, hogy az ép és sajátos nevelési igényű kisgyermekek számára sok közös élményt, örömteli együttlétet biztosítsanak,  ahol megtanulják épek és sérültek elfogadni egymást.  hangsúlyozzunk a személyes példaadást (tolerancia segítségnyújtás, elfogadás)  a szükséges feltételek megteremtésével, alkalmassá tesszük az óvodai környezetet a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez  az óvoda minden dolgozója elfogadó, odaforduló, helyes értékítélettel, toleranciával rendelkező, segítséget adó magatartást tanúsít a gyermekek felé  az intézmény a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó rehabilitációs tevékenység megszervezésével, biztosítja a gyermeket megillető fejlesztést  kapcsolatot tartunk a gyermek fejlesztésében közreműködő szakemberekkel  nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárásokat alkalmazunk,  a másságot nem kezeljük, a különbségeket nem eltüntetni akarjuk, hanem az azonosságokra koncentrálva az egymáshoz való hasonlóság pontjait keressük a nevelés során  olyan módszereket alkalmazunk, amely minden / bármely gyermek sikerét biztosítják.  a toleranciára, a másság elfogadására épülő személyiségfejlesztésben látjuk a gyermeki központúság megvalósulását.  az aktuális fejlettség szerinti differenciált fejlesztést valósítunk meg  az

együttműködés

változatos

formáinak

kialakítására

törekszünk

a

magatartásunk a családot támogató, együttműködő  a fejlesztés elősegítésére alkalmazzuk az integrált nevelés sérülés specifikus eszköztár ajánlásait

19


a /Speciális pedagógiai bánásmódot igénylők (gyógypedagógia kompetenciájába tartozók).  a tanulásban akadályozottak: enyhe értelmi fogyatékosok, nehezen tanulók,  értelmileg akadályozottak,  mozgáskorlátozottak,  viselkedés- és teljesítményzavarral küzdők,  beszédben akadályozottak,  látássérült b/ Tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermekek.  fejletlen kognitív képességűek (pl. a képzelet, koncentrálóképesség alacsony szintje),  emocionális problémák,  szociális, kulturális, vagy nyelvi hátránnyal küzdők,  lassú tanulók,  hosszú távú speciális tanulási nehézségekkel küzdők (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyosabb beszédhibák stb.).  Visszahúzódó,  Ellenséges. c/ Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. /2011. évi CXC tv szerinti definíció/

Cél: A kiemelkedő képességű, tehetségígéretes gyermekek képességeinek hatékony kibontakoztatása, ezáltal személyiségük komplex fejlesztése. Az óvoda és a család fokozott együttműködése a tehetséges gyermek érdekében.

20


Feladat: A gyermek tehetségének felismerése Nyitott, támogató attitűd biztosítása A gyermek motivációjának, kíváncsiságának, kreativitásának ösztönzése, megismerési, alkotási szükségleteinek kielégítése Gazdag tevékenységbázis, sokoldalú tevékenységi lehetőség biztosítása A tehetséges gyermek rendszeres egyéni, differenciált fejlesztése A gyermek erős és gyenge képességeinek komplex fejlesztése Egyéni fejlesztési terv készítése, a fejlődés dokumentálása A pedagógusok továbbképzéseken vegyenek részt, képezzék önmagukat és biztosítva legyen az egymástól való tanulás lehetősége.

A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.  Hátrányos helyzetű gyermek az, akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította.  Halmozottan hátrányos helyzetű gyerek az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A 20/1997(II.13.) korm. r. önkéntes a szülői nyilatkozat. A 3 H-s gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezményben részesülhetnek. /óvodáztatási támogatás, - szabályozás alapján/ Jogosulttá válik az intézmény támogató, segítő pályázatra ,/IPR/

21


4. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK Az esélyegyenlőséget szolgáló tevékenység megvalósításának feltételeinek megteremtése. /Személyi feltételek, programok, fejlesztő tervek kidolgozása, dokumentációk előkészítése – pályázat írás./  Szükséges továbbképzéseken részvétel  Külső kapcsolatok,támogató szervezetek, személyek felkutatása, bevonása a programba.  Egészségügyi szervezetek munkájának igénylése, előadások szervezése /egészséges táplálkozás, egészséges életmód témában/  Óvodában – óvodán kívüli programok szervezése. Családi - szülői programok  Munkadélutánok  Közös kirándulás  Előadások szervezése  Családi nap szervezése  Közös ünneplése Gyermekek fejlesztését szolgáló tevékenységek  Megfelelő felkészültségű szakember biztosítása /logopédus, fejlesztő pedagógus, utazó gyógypedagógus.  Egyéni fejlesztési terv készítése  Fejlesztés értékelése szülőkkel félévente.  DIFER mérések értékelése, eredmények továbbfejlesztése  Továbbképzésen tanultak alkalmazása.  Egészségvédelmi programok: vitamin napok,túrák, séták, kirándulások szervezése.  Szociális támogatások:  Gyermekjóléti szolgálat által élelmiszer csomag, ruházat biztosítása.  Ruhagyűjtés  Az óvodáztatási támogatás biztosítása törvényességi keretek között.  Bekapcsolódunk a „Cipős doboz” akcióba, illetve megvalósítjuk helyileg. A roma nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése Az óvoda pedagógiai programját a Roma Nemzetiségi Kisebbségi önkormányzat megismerte,véleményt nyilvánított, s támogatja azt. Az egyenlő bánásmód elveit alkalmazzuk, a gyermeki jogokat betartva.

22


A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását. A nemzetiséghez tartozó gyermekek magyar nyelven folyó óvodai nevelése mellett, ápoljuk, őrizzük multikulturális értékeiket. Fejlesztésüket az Integrációs Programban személyre szabottan, szükségnek megfelelően kell végezni - értékelni. Az iskolai életre felkészíteni, hátrányait csökkenteni. Mindenek előtt az emberi jogok tiszteletben tartásával kell biztosítani nevelésüket, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas ellátásban, s iskolára alkalmassá váljanak. Mindezek megvalósítása érdekében igyekszünk minden 3-4 éves korú gyermeket beóvodázni és benntartani partnereink segítségével. A fentebb említett támogatásokban is részesülnek gyerekeink.

IV. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK Nagy figyelmet fordítunk a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvényben foglaltak megismerésére, 2002 évi módosításra 148 §./ Az óvodára háruló feladatok betartására. Óvónőink legfontosabb feladata a prevenció. A nevelés során a szülők, pedagógusok összehangolt munkájára van szükség. Óvodánkban két gyermekvédelmi felelős és a vezető óvónő irányítja a gyermekvédelmi munkát. Rendszeresen kapcsolatot tartunk a családdal, a Gyermekjóléti szolgálat vezetőjével. Javaslatainkra, észrevételeinkre megteszik a szükséges intézkedést.

23


Folyamatos feladataink:  Családlátogatás alkalmával a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek kiszűrése.  A 3.H-s gyermekek nyilvántartása, folyamatos kapcsolattartás a szülővel.  Fokozott törődés a nagycsaládosokkal.  / felvilágosítás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás lehetőségeiről /  Ruhagyűjtési akciók szervezése.  Rászoruló gyermekek, - / egyedül nevelő szülő, rossz szociális körülmények, munkanélküliség / - soron kívüli beóvodázása.  Állami gondozásban lévő gyermekekkel, nevelőszülőkkel, rendszeres kapcsolattartás.  Roma gyermekek szociális hátrányának csökkentése, beilleszkedés segítése.  A „ problémás gyermekekkel ” egyéni és kiscsoportos foglalkozás.  Kiszűrések után javaslattétel logopédus, pszichológus igénybevételére, az eredményes fejlesztés érdekében.  Az 1993. Évi LXXIX. törvény 14. §. Megszegése esetén a Polgármesteri Hivatal jegyzőjével vesszük fel a kapcsolatot, aki megteszi a szükséges intézkedést.  A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törv. valamint a 2002 évi módosítás betartása.  A gyvt. 20/C §-ában meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatási támogatásának biztosítása a megfelelő feltételek alapján. Gyermekek érdekei és jogai: A hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, megalázás tilos ’ Az óvoda szolgáltatásai ne jelentsenek számára terhet Minden személyiséget különleges védelem illeti meg A gyermek nevelése, a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet kap. Hátrányos h. gyermekeket kötelezően fel kell venni az óvodába Szülők jogai és kötelességei: Gondoskodnia kell gyermeke testi, értelmi erkölcsi feltételéhez szükséges Feltételekről Biztosítani kell az óvodáztatás és a tankötelezettség teljesítését Figyelemmel kell kísérni gyermeke fejlődését, megadni ehhez minden segítséget Elősegíteni gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Tegyen meg minden szükséges intézkedést gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Tartsa tiszteletben az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermeke pedagógusaival.

24


V.

Az ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A csoportok kialakítását a helyi sajátosságok, szokások és a szülői igények befolyásolják s alakítják. Így a valós igények megfogalmazása alapján vegyes életkorú csoportok kialakításával történik a szervezés. Zökkenőmentésebb az új gyermekek beilleszkedése, lerövidül a beszoktatás – mivel az ismerős, testvér, rokon, szomszéd gyermekek ebben segítségére vannak óvónőnek, gyermeknek egyaránt. Érzelmi támaszt nyújtanak a szokások kialakításában. Az utánzás, a mintakövetés nagy szerepet tölt be. Így eredményesebb és felgyorsultabb az önállóság fejlődése is. Meg tanulnak alkalmazkodni, viselkedni. Egymás képességeit is nagyobb természetességgel tudják elfogadni, mivel nem határolódnak el élesen a korbeli különbségek. A vegyes csoportban a gyermekek közötti együttműködés kialakítása folyamatos feladat. Érezze minden gyerek azt, hogy jogai és kötelességei vannak. A védő-óvó szeretet jellemezze a csoportokat. Nevelő-oktató munkánkat napi l2 órás nyitvatartási időben végezzük, az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti rend és a napirend az a keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. Napirendünket egész év folyamatát figyelembe véve kétféle megbontásban végezzük. Szeptember 0l-től május 3l-ig. Június 01-től augusztus 3l-ig /nyári időszak /. A napirendre a folyamatos életszervezés és rugalmasság a jellemző. A tevékenységek szervezése a csoport adottságaitól, életkori fejlettségétől függ, figyelembe véve a helyi szokásokat, igényeket.

25


A napirend szervezésekor feltétlen helyet kap: A mindennapos gyertyás mese. A megfelelő időkeretben szervezett foglalkozás, 2x15-35 perc. Élményszerző séta. A mindennapos testnevelés, 2x10-20 perc. Délutáni pihenés 2-2,5 óra. A napirenden belül a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők / étkezés, tisztálkodás beilleszthetők az egész napos tevékenységbe, aminek kiemelt szerepe van. Az óvodai nevelés tervezését,a gyermek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését, kötelező dokumentumok, az óvodapedagógus által készített feljegyzések szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével. Reggel, különösen tavasszal és nyáron, a szabadlevegőn való tartózkodás természetes része a gyermeknapi életének. A hűvösebb időben is szükséges a szabadlevegőn való tartózkodás, csupán az időtartamát csökkentjük. FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE 3-4 évesek November 01-től - május 3l-ig 4-5 évesek Október 01-től - május 3l-ig 5-6 évesek Szeptember l5-től - május 3l-ig Megjegyzés: A nagycsoportosok számára a játékos keretet megőrizve intenzív fejlesztés, hogy alkalmassá váljanak az iskolai tanulmányok megkezdésére. A hitoktatás biztosítása a törvényi szabályoknak megfelelően történik: 2011.CXC.t. 32.§ ének-zene, énekes játék rajzolás, mintázás, kézimunka külső világ tevékeny megismerése mozgás 3./ Nyári hónapokban nincs kötetlen, sem kötött foglalkozás. Ez időtartamot a játékra élmény és tapasztalatszerző, sétára fordítjuk. A nevelési év elején a heti rend másként alakul, mint a nevelési év végén. Év elején a beszoktatás idején figyeljünk arra, minél lazább, rugalmasabb legyen a heti rend. Biztosítsunk elegendő időt, hogy a gyermek megismerje, megtanulja, elfogadja az óvodai szokásokat, illeszkedjen be az óvodai környezetbe. Jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, élménybeszámolók meghallgatására. Az óvónői szabadság, a heti rend rugalmas szervezése, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen.

26


Óvodapedagógus feladatai: a/ Gyermek fejlődésének nyomon követése. Dokumentumok előkészítésében való részvétel. Heti rend és napirend összeállítása. Nevelőmunka tervezése. Nevelőmunka folyamatos értékelése. Ütemterv készítése / foglalkozási anyag /éves, havi, heti lebontásban. Szintfelmérés beóvodázáskor (kis és középső csoportban), év végén értékelés. DIFER mérés a nagycsoportosok részére, (év eleje – év vége). Fejlesztő program: egyéni fejlesztési terv készítése, értékelése, 3H-s gy. részére (20/2012./VIII.31/EMMI r. 173.§). b/ A program ellenőrzése, beválás vizsgálata, továbbképzési terv végrehajtása. Nevelőtestületi értekezleteken kiemelt feladatok végrehajtásának értékelése. Óvónői beszámolók által éves értékelések. Partneri elégedettség vizsgálata. Tapasztalatok, vélemények, javaslatok összegzése. Törvényből adódó feladatok megvalósításának eredménye. Továbbképzési tervnek megfelelő végrehajtás, / 7 évenkénti ciklus/. Esélyegyenlőségi terv megvalósításának értékelése. A program korrekciós vizsgálata.

27


AZ ÓVODA STRUKTÚRÁJA

Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy

Óvodavezető __________ Önkormányzat

Vezető helyettes

Alkalmazotti Tanács

Munkaközösség vezető

Munkaközösség vezető

óvónők

óvónők

kisegítő dolgozók

kisegítő dolgozók

Pedagógus Szakszervezet

28


VI.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Játék Mesélés-verselés Ének-zene. Énekes játékok. Tánc Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Mozgás Tevékenységben megvalósuló tanulás

JÁTÉK „Tevékeny óvodai életet kívánunk megteremteni, amelyben fellelhetők a játékos elemek, motívumok, ahol jellemző az életkorhoz nélkülözhetetlen óvónői beállítódás, a gyermek játékos hangulatának, játék orientáltságának tiszteletben tartása.” Mielőtt a játék sajátosságával foglalkoznánk, úgy vélem beszélnünk kell az óvónő személyiségéről, mint az óvodai játék legfontosabb szubjektív feltételéről, - akinek felkészültsége alapvetően meghatározza, hogy a játék, mint nevelési eszköz, az óvodai élet legfőbb tevékenységi formája, hatékony legyen. Csak az olyan óvónő értheti meg a gyerekek játékát igazán és csak az tudhat megfelelő viselkedést tanúsítani, aki maga is szeret játszani. Akkor képes átérezni azt az örömet, amit a játék a gyerekeknek nyújthat, ha beleéli magát azok játék helyzetébe. Bármennyire jó is a felkészültségünk, csak akkor tudunk hatékony pedagógiai munkát kifejteni a játék kapcsán, ha ismerjük a gyerekek szociális helyzetét, életkörülményeit. Korábbi tapasztalatok mutatják, hogy nagyban megkönnyíti pedagógiai munkánkat, ha tudjuk, hogy a gyerekek magatartásformái, érzelmi reakciói, amit a játék során észlelünk, milyen élményekből, családi helyzetekből, nevelési eljárásokból fakadhatnak. Ha megnyerjük a szülők bizalmát, lassanként elfogadtatjuk velük nevelési elveinket, és talán arra is tudunk hatni, hogyan játszanak otthon a gyerekekkel. Megfigyeléseinket jól felhasználhatjuk a differenciált fejlesztésnél. Pedagógiai munkánk előfeltétele, hogy a játékelméletek igazságtartalmait figyelembe vegyük, és nevelői magatartásunkban az alkalmaknak megfelelően érvényesítsük. A kisgyermek játéka spontán és önkéntes. Belső feszültsége készteti erre, de nagy hatással van rá a szociális környezet, a felnőttek magatartása. Minden játék sajátossága a feszültség csökkenés és az öröm. A játszó gyerek időnként a feszültség növelését is igényli a játék fokozása érdekében. Ez vezet majdan egyre bonyolultabb játék

29


megoldásokhoz. Minél nehezebben megoldható egy tevékenység, annál magasabb szinten segíti a játszó gyerek készségeinek kialakulását. Ebben nekünk is szerepet kell vállalnunk.

A játék általános jellemzői: A játék komolysága. Az öröm keresése. Nem azért játszik, hogy valamit megtanuljon, hogy tevékenykedjen, hanem az örömért, mert játszani jó. A gyerek legfontosabb tevékenysége, személyisége alakulásának fontos tényezője. A játékban a cselekvések által olyan problémát old meg, amelyek későbbi problémamegoldó gondolkodása alapjai lesznek. A játék által szerzett vagy megerősített ismeretek, tapasztalatok beépülnek tudattartalmába. A játékban folyamatosan gyakorolják az egymáshoz való alkalmazkodást, együttműködést és kölcsönös kommunikációt. Játék során adódik a legtöbb kedvező alkalom aktív szókincsük gyarapítására, beszédkészségük fejlesztésére. Társas kapcsolataik alakulásának, érzelmi életük gazdagságának is legfontosabb színtere a játék. A játék alapvető feltételei A játékhoz a csoportszoba minden zugát kihasználjuk. Különösen fontos, hogy az életkori körülményeknek megfelelően legyen lehetőség külön ill. asztalon játszani. A csoportokban alakuljon ki szokásrend, hogy mit, hol játszanak. A játékok legyenek tartósak, esztétikusak, tisztíthatók, keltsék fel az érdeklődést. Az életkori sajátosságokkal együtt jár, hogy a gyerekek mindig újabb funkciók gyakorlását igénylik. Az ismétléskésőbb ritmikussá válik, vagy előre meg nem határozott spontán szabály szerint megy végbe. A játékidő vége felé l5-20 perccel segítsük a játékot nyugvópontra juttatni, befejezni és teremtsünk olyan játékhelyzeteket, amelyekbe a kezdeményezés beleillik. Miután kellően motiváltuk a játék befejezését, igyekezzünk az érdeklődést a foglalkozások anyaga iránt felkelteni. Játékfajták: Gyakorlójáték: Főként kiscsoportban jellemző. Gyakori ebben a korban a hang és beszéd játékos gyakorlása. A kisóvodások beszédüket sokszor valamilyen játékszer mozgatásához kötik. Ha a gyerekeket megfelelően motiváljuk, elősegítjük az örömteli játék

30


kialakulását. A gyakorló játéknak fontos szerepe van a gyerekek készségeinek fejlődésében, társas kapcsolatainak alakulásában.

Konstrukciós játék: A gyakorlójáték magasabb foka, melynek lényege a konstruálás. Legfontosabb pedagógiai értéke a kreativitásra nevelés. Velejárója a megfigyelés, emlékezés, képzelet, problémamegoldás, esztétikai érzék fejlesztése. Nem csak az a fontos, hogy mit hoz létre az óvodáskorú gyerek a konstrukciós játékban, hanem az is, miképpen alakul ki a konstrukció, milyen szerepe van a leleményességnek, ötletnek a probléma megoldásnak, ill. a gondolkodásnak. Minél kreatívabb a csoport légköre, annál többféle anyagot és többféle módozatot használnak a gyerekek játékukhoz.

Szimbolikus szerepjáték: Az óvodáskor legkedveltebb formája. A szerepjáték valamilyen élményből fakad. A gyerekek késztetést éreznek, hogy azt csinálják, amit a felnőttek, de ezt a valóságban nem tehetik meg, ezért eljátsszák. A játék során életük kellemes mozzanatait újra átélhetik, kielégítetlen vágyaik beteljesülhetnek, szorongásuk oldódhat. Többnyire a felnőttek életének valamilyen tevékenységét formálja játékában. E játékfajta lényege sajátossága az utánzás. A gyerekek azokat utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra, nagy hatással voltak rájuk, viselkedésük mély nyomot hagyott bennük. Itt van a legnagyobb jelentősége a játékeszközök használatának. Didaktikai játék Az óvodai foglalkozási módszer megnevezése. A játék elemeinek felhasználásával segíti a fogalmak ismeretek alkalmazását, gyakorlását, összefüggések felismerését. Minden foglalkozási ágban alkalmazunk ilyen játékos mozzanatokat, - frontális, mikro csoportos, ill. egyéni foglalkoztatási formában egyaránt. Puzzle, ill. kártyajáték A puzzle játékokat kedvelik a gyerekek. Pedagógiai értékük az alábbiak: megfigyelőképesség, kitartás, céltudatosság, forma és színérzék, esztétikai érzék fejlesztése, az ismeretek alkalmazása, rendszerezés. A kártyajátékok alkalmasak arra, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsék. Szabály játék:

31


Lényege a szabály betartása. Növeli az akaraterőt, önfegyelmet, társas kapcsolatok megerősítését. Ezek a játékok belső feszültsége vezetnek. Sok szabály játék lényeges vonása a verseny, egymás megelőzése. Ha jól irányítjuk a játékot, eljutnak a gyerekek arra a szintre, hogy egymást segítik a játékban. Sok lehetőség adódik a társas kapcsolatok alakulására a népi-dalos és mozgásos szabályjátékokban.

Óvodapedagógusok feladatai: Testileg, lelkileg egészséges, érdeklődő, érzelmekben gazdag személyiség kialakítása. Ahhoz, hogy gyerek játéka teljes gazdagságában kibontakozhasson, elsősorban az alapfeltételeket kell biztosítani: megfelelő helyet, időt és játékeszközöket. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az elmélyült játék kialakításához a minél hosszabb, megszakítás nélküli idő szükséges. A kötetlen kezdeményezéseknél vigyáznunk kell arra, hogy a kezdeményezés jellegét továbbra is megtartsa. Tudatosan használjuk az aktív szókincs gyarapítására, valamint a gyerekek beszédkészségeinek fejlesztésére. Versenyjátékokban egészséges versenyszellem kialakítása. A játék tartalmának, formáinak gazdagítása. A gyermeki kreativitás fejlesztése, együttjátszás lehetőségének megteremtése. Minden gyermek adottságainak maximális fejlesztése. A játékban rejlő nevelési lehetőségeket tudatosan használjuk fel. Szem előtt tartjuk a gyerekek szociális helyzetéből adódó különbségek csökkentését oly módon, hogy a hátrányos helyzetű ill., a cigánygyerekekkel integráltan foglalkozunk. Amikor a játékot nevelési eszközként alkalmazzuk, látnunk kell nevelési céljainkat. Célunk, a boldog, vidám, nyugodt légkör biztosítása.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Vegyes életkorú csoportban az életkornak megfelelő játékot válasszon. Legyen kreatív, hozzon létre egyszerű modelleket. Óvodai, ill. otthoni élményeit legyen képes eljátszani. Társai javaslatait, ötleteit fogadja el, tudjon vele azonosulni Alkalmazkodjon a megismert szabályjátékhoz és kövesse azokat. Az adott játéktevékenységhez válasszon eszközt, ill. alkalomszerűen készítsen is. Társai iránt tápláljon pozitív érzelmeket, alakuljon empátiás készsége.

32


Legyenek javaslatai, ötletei az adott játéktevékenységben.

MESÉLÉS-VERSELÉS „A mese az óvodai élet állandóan zajos, nyüzsgő közegében a csend szigete. Szórakozás, mulatság, egymásra hangolódás. A mindennapok során ünnepélyesség, kidolgozott hagyomány.” A mese-vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra, az együttélés törvényeire tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Mind ez élmény a kisgyermek számára. Lényege a spontaneitásban és játékos jellegében van. Akkor járunk el helyesen, ha a testi jóérzés és az erkölcsi fejlesztés céljait tartjuk szem előtt. A vers és mese a ráfordított idő és a gyakoriság tekintetében túlnő egy foglalkozási ág keretein. A gyerekekkel való különös és játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége, a kicsinyek szellemi kielégítése, beszéd tanulás-tanítás szórakoztatás, kellemes időtöltés, együttes élmény. Helye és ideje van mindig ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá. A mese és vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. Az a jó, ha az óvónő inkább példájával, az elkezdett játékokkal, a feltételek felkínálásával a gyerekek kedvével összehangolódó kedélyével hat, és nem szavakkal hívogat, tanít, bíztat, ösztönöz. Az óvodába kerülő gyermekek többsége rendelkezik az anyanyelv használatának bizonyos fokával, melyet közvetlen környezetéből sajátított el. Sajnos nem minden családban van megfelelő beszédkörnyezet. Ezért fontosnak érezzük, hogy az óvodába kerülő gyerekek beszédállapotát megismerjük, mert csak így tudjuk gazdagítani szókincsüket, korrigálni beszédhibájukat / szintfelmérés, szakemberek segítségének igénybevétele / - logopédus, pszichológus, gyógypedagógus. Az egész nap folyamán hallásfejlesztő, beszédfejlesztő játékok- „Mondd ki szépen” nyelvtörők, hőcögtetők szervezése, amelyek legyenek ötletesek, egyéniséghez igazodók kreatívak. Oldott légköre legyen, mely a gyermekekben feloldja a gátlást, ezáltal élénk kommunikatív kapcsolatba kerülnek egymással és a felnőttel. A gyermek beszédtanulásánál döntő tényező az érzelmi alapon megvalósuló utánzás. A gyermek beszédfejlesztése során az óvónővel szemben támasztott követelmény: Beszéde mindig feleljen meg az adott szituációnak Legyen őszinte a gyerekekkel, mindig igyekezzen önmagát adni, tekintse a gyereket egyenrangú partnernek. Ne szégyellje érzelmeit kimutatni, érzéseit megosztani a gyerekekkel. A siker mindenképpen az óvónő szövegtudásán, aktivitásán múlik. Jó, ha tudjuk, hogy a mesét az átváltozás motívuma, az ellentétek kedvelése, az ismétlések veszély-

33


megmenekülés helyzetei, a kompenzálás, a vágy teljesítés dinamikája, a tudatszintek váltása teszi lelki-szellemi élménnyé. A mesélés közvetlen, meleg légköre: meseszertartás / mesesarok. Gyertyagyújtás, függönybehúzás / jó hangulata még jobban ráirányítja a gyermekek figyelmét arra, hogy mi a szép, a jó, a szeretet. A mindennapos meséléssel jó úton haladunk, melynek segítségével az értelmi, érzelmi és nyelvi mélystruktúrákat alapozhatjuk, erősíthetjük meg. A mindennapi mesék hatására nő a gyerekek bábozási kedve, igénye. Ezt azért tartjuk nagyon jónak, mert a gátlásos, visszahúzódó gyerek is a bábbal azonosulva / megfeledkeznek gátlásaikról /, felszabadultan merülnek el a bábozásban dramatizálásban. A bábozás segítségével az irodalmi alkotások érzelmi üzenete hatásosabban épül be a gyermekek személyiségébe. Feladatunk nem lehet más, minthogy hittel őrizzük értékeinket, a pedagógiai élményt adó eredményes munka továbbfejlesztésével. Ezek biztosítása a bábnál maradva a következő: Sokszínűbb, változatosabb bábkészítési technika megvalósítása szükséges. Kívánatos, hogy óvodánkban működjön egy óvónői bábcsoport. A nevelési és tanulási folyamatokban a báb, a bábozás, a bábjáték a játék alapvető sajátosságainak érvényesítésével legyen jelen és tetten érhető. A bábot, a bábozást differenciált képességfejlesztés eredményeinek jobbításában, igen nagy pedagógiai tapintattal és tudatossággal szükséges alkalmazni. Csalogassuk ki a gyereket a paraván mögül, hogy gesztusaik, mimikájuk hasson a néző társaikra. Ösztönözzük őket arra, hogy a megkezdett történeteket szőjék tovább, fantáziájuknak és belső énjüknek megfelelően. Készítsenek kellékeket, eszközöket az eljátszásukhoz, /differenciált segítségadás /. Mivel az irodalmi anyagot is évszakok köré csoportosítjuk, „Vidám nap”-pal búcsúztatjuk a szülőkkel együtt az évszakokat. / óvónői báb, gyermek báb, dramatizálás, verselés, mondókázás /- jeles napok, népszilások, hagyományőrzés /. Játszunk bábszínházat itthon, de igazi bábszínház látogatással gazdagítjuk, színesítjük hétköznapjainkat. Könyvtár látogatások alkalmával lehetőséget adunk új tapasztalatok megszerzésére: könyvtárszoba hangulata könyvek illata, megbecsülése, szeretete, tisztelete Megalapozzuk a majdani olvasóvá válásukat. Legyen irodalmi kezdeményezések színhelye is: folytatásos mese, történetek, elbeszélések, képről fantázia mesélés Ismertessük meg a gyerekekkel fontosabb illemszabályokat, amelyeket élet produkálta helyzetekben megfelelően alkalmazni tud. Ezek elsajátításában könnyítésül szolgálnak a, szituációs játékok. Mivel a mai szülők már alig mesélnek, így feladatunk, hogy visszaadjuk a gyerekeknek a mesehallhatás, mondókázás, verses együttjátszás örömét. Azt nyújtsa, ami sok család neveléséből hiányzik; a gyerekre figyelő, csak neki szóló irodalmi

34


alkotásokat. Győzzük meg a szülőket arról, hogy a válogatás nélküli túlzott TV nézés károsan befolyásolja a személyiség alakulását. A vers ősi formájában énekelt, mozgással kísért szöveg. A gyerek számára játék, amelyhez ritmikus mondóka tartozik. Összekapcsolódik fantáziajátékkal. Mondani, csinálni kell, csak így érdekes a gyerekeknek. Nagy költőink gyerekeknek szóló versei között többségben vannak azok, melyek csak meghallgatásra valók ebben az életkorban. A vershallgatásnak nagyobb szerepe van, mint a verstanításnak és a gyerekek meséltetésének. A vershez nem feltétlen szükséges mindig alkalmat keresni, épülhetnek emlék és élménytöredékre is; Weöres S. Kocsi vonat /. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és mesélés a kisgyermek higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.  A meséhez csendes együttlétet kell teremteni.  A vershez mozgásos vagy fantázia játékot lehet kapcsolni. Lényeges, hogy kedv csinálta ötletekkel vigyük bele a gyerekeket a mesevárás hangulatába. Ilyen, pl.: Már reggel megígérjük, hogy mesélni fogunk. Képeket nézegetünk. Mesealakokat rajzolunk, síkbábot készítünk. Gyurmázás során mesealakot formálunk, megnevezzük. Rajzolás táblára, földre, földre fektetett nagy felületű papírra. Mesei kifejezésekkel beszélgessünk. Énekkel hívogassuk a gyerekeket. Hangozzon el „mit szeretnétek hallani?”. Motivációink váljanak szokássá, ami megkönnyíti a mesehallgató gyerekek összeverődését. A mondókákat inkább a szabadban tanítjuk, mert itt harsányabbak bátrabbak lehetnek, és több hely van a mozgásra. A mindenáron való kötetlenség e foglalkozási ágnál sérül, hiszen a játéknál maradó gyerekeknél állandó felnőtt jelenlétre van szükség, aki segítőkész, együttműködő. Mivel a játék teljes részvételt igénylő elfoglaltság, a vers és mesehallgatás is teljes figyelmet igényel a gyermektől. A mese és vers hallhatása, mondása a kisgyermekkornak a játékkal egyenrangú természetes igénye, az anyanyelvi nevelés mással nem pótolható lehetősége.

35


A mese-vers üzenetét a gyerekek viselkedéséről, játékáról, rajzaikról, festményeikről. Beszélgetéseikről mérhető le. A kisebbség kultúrájának megismerése, tiszteletben tartás, ápolás közös feladatunk legyen. Törekedni kell arra, hogy a gyerekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermekek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Anyanyelvükön énekeljenek, mondókázzanak, verseljenek, meséljenek. Táncoljanak, játszanak népi játékokat. Arra törekszünk, hogy minél több magyar népmesét, verset, elbeszélést ismerjenek meg. Szókincsük gazdagítása, szülőkkel való kapcsolattartás. Tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben. Mivel községünkben egyre több hivatásos nevelőszülő van, gondolnunk kell az állami gondozott gyerekek érzelmi, anyanyelvi kultúrájának fejlesztésére. Beszéltetés, vers, mese, mondóka. Szemmagasság, testközelség. Ünnepeinket a kép, zene, mozgás, a szó jegyében rendezzük meg. Az addig nem hallott ajándékmese fokozhatja az ünnepélyességet. A gyerekek szeretnek egyazon dolgot csoportosan művelni, egyöntetűen ismételve, mert ebben biztonság, fokozó rend, erő van. Engedjük, hogy az ünnepekre a gyerekek választhassanak verset, azt mondhassák, amit szeretnek. Ismertessük meg a gyerekekkel és ápoljuk a néphagyomány útján fennmaradt meséket, mondókákat, elbeszéléseket, találós kérdéseket, csúfolókat, furcsa verseket, mulattató mondókákat, képtelenség verseket. A dajka nénik, mint segítőtársak vegyenek részt a mindennapokban. Óvodapedagógus feladatai: A mese-vers mondás helyének megkeresése a napirendben. A mindennapos gyertyás mese hangulatának biztosítása. Megfelelő hely és eszköz biztosítása a bábozáshoz. Irodalmi művek kiválasztása, annak jó előadása, érzelmi fordulatok érzékeltetése. Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése beszéden keresztül. A téri és idői ritmusérzék fejlesztése. A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése. A beszédkedv felkeltése, megőrzése. Metakommunikációs elemek jelentésének megértése. Igény kialakítása az irodalmi élményekre. Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása, a könyvvel való helyes bánásmód elsajátítása.

36


A fejlesztés várható eredményei óvodás kor végére Szívesen mondjon spontán módon is mondókákat, verseket, meséket, hozzájuk tartozó játékok szövegeit, és ismerje mozgásait. Kapcsoljon ismert irodalmi szövegeit, és ismerje mozgásait. Tudjon kiegészíteni szóban ismert meserészletet. Legyen képes a hallottak képi megjelenítésére. Jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit, / szereplő, esemény / nevezze meg azokat. Tudjon könyvben, kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát. Vegyen részt dramatikus játékokban, közös műsorkészítésben. Legyen igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét és társait. Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait /köszönés, kérés /. Képes legyen korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére.

ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, TÁNC Az óvodai zenei nevelés az óvodáskorú gyermeket élményhez juttatja, felkelti érdeklődésüket a zene iránt, formálja zenei ízlésüket, és esztétikai fogékonyságukat. Zenei nevelés során a gyerekek megszeretik az éneklést, az énekes játékokat és ez által igényük lesz a szép, tiszta éneklésre, így a tevékenységek sorában fontos szerepet tölt be a zenei nevelés. Fejleszti a gyermeke zenei hallását, ritmusérzékét, játékos zenei alkotókedvét és zenei emlékezetét. A harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. Az óvodai zenei nevelés akkor valósul meg hatékonyan, ha figyelembe veszi a zenei közművelődés távlati igényeit, és azt az óvodáskorú gyermekek életkorának megfelelően készíti elő. A néphagyomány és a művészi értékű gyermekdalok, a meghallgatott élő zenei darabok felébresztik a gyerekek zenei érdeklődését, és ez által alapot adnak a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez. A zene az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. A zenei élmény serkenti a gyermekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét. A zenei nevelés feladatainak sikeres megoldása elősegíti a zenei anyanyelv megalapozását, gátlásaik feloldását, közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását. Megmutatkozik hatása testtartásukban, esztétikus, rendezett mozgásukban. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a mesélés. Ebből következik, hogy ez a feladat sem korlátozható csupán az ének-zene foglalkozások időtartamára, mert megjelenik más nevelési területen belül is. Az ének-zenei foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek már élő ismeretei és alkalmat adnak a képességek továbbfejlesztésére.

37


Az élményt nyújtó mondókázás, körjáték vagy a közös éneklés kitüntetett helyet kap a komplex óvodai nevelésben. A nap folyamán bármikor zenei élményekhez juttatás: Játék közben dúdolgatnak, énekelnek, ugyanakkor hangokat is hallanak magnóról, lemezről, stb. A foglalkozásokon ezeket az élményeket, tapasztalatokat tudatos fejlesztéssel rendezzük, megerősítjük. Az ének-zeneinevelést 3 éves távlatba tervezzük. Az 1 éves fejlesztési tervek egymásra épülnek, így ha bármelyik területen elmaradás van, az a következő évben pótolható. A foglalkozásokra tervszerűen készülünk fel, egy meghatározott zenei feladattal. Tervezéskor figyelembe vesszük a feladatot, a kezdeményezés módját, az új anyagot és az ismétlődő játékokat. A foglalkozásokat változatos módszerekkel a gyermekek aktív részvételére támaszkodva szervezzük meg. A feladatok tervezésekor figyelembe vesszük az óvodánkon belül élő vegyes csoportok adta lehetőségeket és az azonos csoportba járó, különböző korú gyermekek eltérő fejlettségi szintjét. Ezt az adottságot figyelembe véve tervezzük a fejlettségi szintjét. Ezt az adottságot figyelembe véve tervezzük a fejlesztés tartalmát mind a dalanyag, a játékok, a zenehallgatás anyaga terén. Lehetővé tesszük, hogy a szülők is betekintést nyerjenek az ének-zenei nevelés során elsajátított dalanyagok, mondókák, dalos játékok körébe. Igény szerint, szülői összejövetelek során meg is tanulhatják ezeket az anyagokat, így még nagyobb betekintést nyernek az óvodánkban folyó nevelőmunkáról; / munkadélutánokon éneklés, dalos játékok, mondókák megismertetése. / A sajátos szociokulturális helyzetben élő gyermekek szüleit igyekszünk megnyerni az ének-zenei feladatok megvalósításához. Szervesen beépítjük nevelő munkánkba a zenei hagyományápolást és a népszokásokat. Községünkben az óvodai zenei nevelés hagyományőrző szerepe fontos helyet tölt be. Fontosnak tartjuk a néprajzi értékek megismerését, a népi énekes, mondókás játékok hitelesebb, élményszerűbb átadása érdekében. A népszokások óvodai felelevenítéséhez szükségesnek tartjuk a folklór és a zenepedagógiai ismeretek alkotó összekapcsolását és a gyakorlati alkalmazását. Szeretnénk kialakítani a pozitív szemléletmódot a népi kultúra, valamint a helyi zenei néphagyomány ápolását illetően. A dalok felkutatásában a szülők, nagyszülők segítő emlékezetére is támaszkodunk. A hiteles zenei hagyományápolás gyakorlatához tartozik a népzenei anyagban előforduló „régies” szavak jelentésének megismertetése is. A játékszituáció keretén belül a daltanulás folyamatában megnevezzük az adott régies vagy tájjellegű szó mai megfelelőjét. Óvodánkon belül lehetőséget adunk a cigány gyermekeknek a cigány énekek és a tánckultúra gyakorlásához, kibontakoztatásához. Így a többi gyermek is képet kap a cigány kultúra különbségeiről és hasonlóságairól.

38


Az ének-zenei nevelés során feladatot kapnak óvodánkon belül a hangszerek is. Leggyakrabban használt hangszereink a dob, a cintányér, a háromszög, csengő, csörgő. A gyermekek megtanulják a hangszerek nevét és használatát is. Bővítjük a hangszertárunkat hagyományőrző hangszerekkel is, mint a köcsögduda, csattogó, doromb. Énekfoglalkozást, ünnepélyt egyaránt változatossá, színessé teszünk a hangszerek használatával. Óvodánkon belül a vidám dalok mellett teret kapnak a lírai, sőt a drámai töltésű dalok is. Az előadásmód nagyobb részét az óvónői ének, az élő zene adja, de a gépi zene adta lehetőségeket is kihasználjuk. A muzsika nem csak az ének-zene foglalkozások lezárásaként és a mindennapokban, hanem játék közben is gyakran hallgatunk a gyermekek számára is élményt nyújtó igényes zenét.

Óvodapedagógus feladatai: A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése. Zenei érdeklődés felkeltése. A nap folyamán bármikor zenei élményhez juttatás. A tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszerzése. Zenei hallás, ritmusérzék fejlesztése. A népi hagyományok, és más népek dalainak megismertetése. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi az etnikai, kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, hagyományok ápolására való törekvés. Közösségi élmények nyújtása énekes játékokban közös zenéléseken keresztül. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Tudjon dallamot visszaénekelni. Fejezze ki cselekvéssel az egyenletes lüktetést. Tudjon természetes tempóban járni, tempót tartani. Érzékelje és különböztesse meg halk-hangos, mély-magas, gyors-lassú fogalompárokat. Törekedjen a tiszta éneklésre. Tudjon egyszerű, táncos mozgásokat végezni helyes testtartással. Ismerjen néhány térforma alakítást, / kör, csigavonal /. Felelgetős dalt énekeljen társával.

39


Énekeljen, dúdoljon hat hangterjedelmű dallamot. Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét.

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Az ábrázoló tevékenység jól szolgálja a gyerekek alkotókedvének kibontakozását. Tevékenységük során formálódik képzeletük, gazdagodik élményük, fantáziájuk. A gyerekeket egyéni fejlettségük szintjének megfelelően képi- plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja. Segíti a tér-, forma és szín képzetének kialakulását. Megismerkednek különböző anyagokkal, technikai alapelemekkel, eszközhasználattal. Alapvető feltétel megteremtése! Lehetőséget adni, hogy megismerkedhessenek az ábrázolás anyagaival, felébreszteni az alkotás vágyát. Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázoljanak. Feladatunk megteremteni a tárgyi-hangulati feltételeke, a fejlődést belülről serkentő motiválást. Az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei, a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A gyerekek ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére bátran használják az ábrázolás eszközeit. Késztesse őket megfigyelésre, mozgassa meg képzeletüket, emlékezetüket, fantáziájukat, díszítő kedvüket. Fontos a jó hangulat, az oldott légkör. A siker öröme motiválja a gyereket újabb örömteli tevékenységre, és ez által váljon saját fejlődésének rugójává. Az ábrázoló tevékenység eszközeinek állandó helyet biztosítunk a csoportszobában. A gyerekek kedvük és érdeklődésük szerint játékidőben bármikor elővehessék és tevékenykedhessenek velük. Maga a tevékenység – s ennek öröme, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és élmények befogadására. Tapintatos irányítással megismertetjük a gyerekeket az ábrázolással kapcsolatos szokásokkal. A tevékenység befejezésével rakjanak rendet maguk után, az eszközöket tegyék a helyére, az asztal és környékét töröljék fel. Az udvari lehetőségeket egész évben kihasználjuk. Rajzolhatnak táblára, aszfaltra krétával, homokba pálcikával. Télen hóból formálhatnak, építhetnek a gyerekek. A foglalkozásokat kötetlen, játékos módon szervezzük. Témát javaslunk a gyerekeknek, amely szerint szabadon alkothatnak, élményeiket feldolgozhatják. Olyan technikával dolgozhatnak, ami sikerélményhez juttatja őket, amivel ki tudják fejezni önmagukat. Az elkészült munkákat értékként kezeljük, a csoportszobában elhelyezzük. Nézegethetik, véleményt mondhatnak egymás és saját munkájukról. Az ábrázolás területén szerzett ismereteiket, tapasztalataikat a gyerekek mindennapi tevékenységeik

40


során hasznosítani tudják, mely által alakul kreativitásuk, fantáziájuk, ízlés világuk. Felfigyelnek, rácsodálkoznak környezetük szépségére, formálódik a szépség iránti vonzódásuk. A fejlesztés tartalma Képalakítás Ember alakok, tárgyak, környezet rajzolása. Cselekmények, élmények megjelenítése emlékezet és megfigyelés alapján. Képek festése, érdeklődés a környezet színei iránt, egyéni és közös kompozíciók létrehozása. Ismerkedés a keveréssel előállított színekkel. Mesék, történetek elképzelése, ábrázolása különböző technikákkal. Rajzolás bottal homokba, földre, - krétával táblára, - filctollal, ceruzával, zsírkrétával, papírra. Lenyomatok készítési különböző anyagokkal, karcolással díszítés, pl. agyagba Képeslapok, könyvek készítése kivágott képekből, színes papírból. Plasztikai munkák Természeti tárgyak gyűjtése / termések, kavicsok, ágak / formáinak összehasonlítása. Ember alakok, állatok mintázása. Játékok, tárgyak készítése összerakó munkával, díszítése kézimunkával / termésekből állatok, terítők, füzérek, gyöngyök, csákó /. Különböző technikával való ismerkedés / nyírás, tépés-hajtogatás, szövés, ragasztás, karcolás, formázás /. Tapasztalatszerzés formákra, alakíthatóságra vonatkozóan /gömbölyű, szögletes, lapos. Arányviszonyok: rész; egész; részekre osztás félbe, negyedbe /. Építés Különféle anyagokból, tárgyakból építéssel, összerakással építmények alakítása ./ vár, alagút, stb. /. Játék során kialakított terek berendezése a célnak megfelelő tárgyakkal, formákkal. / pl. orvosi rendelő /. Homok, hó, építőkockák, tárgyak, takarók, dobozok felhasználása. Az udvari játékok során nagy térbeli alakzatok létrehozása körbeállással összefogódzással, mozgással. Kövekkel, kavicsokkal díszített utak, szegélyek alakítása Térbeli tapasztalatok megfigyelések: tájékozódás a térben, arányviszonyokalacsonyabb, magasabb, kisebb, nagyobb, több, kevesebb.

41


Műalkotások nézegetése Művészeti albumok nézegetése, lapozgatása. Múzeum, kiállítás lehetőség szerinti meglátogatás. Együttes gyönyörködés műalkotásokban / festmény, szobor, épület, népművészeti alkotások /. A környezetben látható esztétikus jelenségek megfigyelése / táj, növények, időjárás, emberek, gyerekek, állatok /. Óvodapedagógus feladatai Esztétikus óvodai környezet megteremtése. Megismertetni a gyermeket a világ szépségeivel. Esztétikai élményhez juttatni a természetben is / színes falevelek, virágzó fák, madár, ének /. Választékos eszközbiztosítás az ábrázoláshoz, mintázáshoz, barkácsoláshoz. Lehetőséget adni, a saját elképzelés, fantázia megvalósításához. Az eszközök biztos használatára nevelés. A kreatív képességek kibontakoztatásának a lehetőségét megteremteni. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére Térviszonyokat egyéni módon fejezzen ki. Biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Alkotásaikhoz a jellemző jegyeket, formákat hangsúlyozzák. Az emberábrázolásban megjelennek az egyszerű mozgások, részformák. Élmény, emlékezet alapján alkosson képet. Megfelelően használják az eszközöket – helyes ceruzafogás, eszközök tisztántartása. Mintakövetéssel alkalmazza a technikai eljárásokat. Tudjon megnevezni színeket és azok árnyalatait. Tudjon megfigyelés után formát mintázni. Modellt, makettet készítsen önállóan vagy társaival. Véleménye legyen saját és társai művéről. Hibáit önállóan javítsa a megbeszélt módon. Fejlesztés kívánatos feltételei: Eszközök: színes ceruzák, zsírkréták, 12 színű vízfesték, 10-es 4-es ecsetek, tempera, rajzlapok, gyurma, agyag, ragasztó, szövőkeret, színes fonalak, hurkapálca, tafett papír, Olló, különböző növények, termések magja, szára.

42


A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A környezet, a külső világ megismerése a 3-7 éves gyermek számára az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A gyermekek az őket körülvevő természeti-társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, melyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz nélkülözhetetlen. Fontos feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni figyelmét értékeire, szépségeire. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében végzett tevékenységek tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyerekeknek. A környezeti hatások, változások felfedezésével gazdagodnak a gyermekek ismeretei. A sokféle tevékenység lehetőségének biztosításával, a szerzett tapasztalatokat szempontok alapján rendezni kell. Fel kell fedeztetni az összefüggéseket, hasonlóságokat, különbségeket, azonosságokat. Fontosnak tartjuk, hogy olyan hatások érjék a gyerekeket melyek környezetük felfedezésére ösztönzi őket. Ismerjék meg a környezet jelenségeinek, tárgyainak, tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak rendezését. Már óvodáskorban kell megkezdenünk a természetszerető, környezetvédő ember személyiségének kialakítását. Ebben az életkorban kell megalapozni az érzelmi vonzódást a természet iránt, megláttatni szépségét. Pozitív viszonyulást kell kialakítani a természeti-emberi és tárgyi környezethez. Óvodánkban kialakult hagyományokat továbbra is ápoljuk, lehetőséghez mérten bővítjük. Sokoldalú tevékenység, sokoldalú megfigyelés szűkebb és tágabb környezetben. Kirándulások szervezése lehetőség szerint./ vonattal, autóbusszal, gyalogtúrák szervezése / Az új ismeretek, fogalmak megbeszélése. Kérdések, válaszok – szókincsbővítés. Nyelvi kifejezőkészség javítása. Az élősarok, konyha és virágoskert gondozása, ápolása. Lehetőség szerint kisállattartás: akvárium, tengerimalac, pinty, kanári. Olyan szokások megalapozása, mint az együttélés szabályainak betartása, másság elfogadása. Közösségi, környezetvédelmi magatartás megalapozása. Az ember és társak tisztelete. A fejlesztés tartalma Természeti környezet A természet változásai: időjárás, évszakok, napszakok.

43


Növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük. Növények, állatok gondozása, természetvédelmi tevékenységek. Az ember külső tulajdonságai, testrészek, értékszervek. Tárgyak, személyek összehasonlítása  Tárgyak válogatása különböző szempontok szerint.  Tárgyak méreteinek összehasonlítása, megkülönböztetése / hosszabb – rövidebb, nehezebb – könnyebb, alacsonyabb – magasabb, keskenyebb – szélesebb /.  Sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint / tőszámok, sorszámok /.  Halmazok elemeinek számlálása, összehasonlítása / több – kevesebb, ugyanannyi /.  Halmazok keletkeztetése tízes számkörben. / hozzátevés, elvétel, egyenlővé tétel /.  Igaz – hamis állítások fogalmazása.  Történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembevételével. Emberi környezet  A család élete, családtagok.  Foglalkozások a családban.  Életmód, ünnepek, hagyományok.  Az óvoda és környezete  A felnőttek munkája, gyerekek tevékenysége.  Az óvoda épülete, közintézmények a környéken.  Az emberek munkája, munkahelyek, foglalkozások, eszközök. Tulajdonságok, formák, színek, méretek, vizsgálata Közlekedés Eszközei, szabályai, dolgozói, jelzőtáblák, közlekedési lámpa, gyalogos közlekedés alapvető szabályai. Geometriai tulajdonságok megfigyelése, építés szabadon  Sík és térbeli alakzatok lemásolása.  Építmények elemeinek összehasonlítása, válogatása geometriai tulajdonságok alapján.  Tükörrel való tevékenység, - tapasztalat és élményszerzés

44


 Irányok, arányok megfigyelése, fogalmainak gyakorlása / bal – jobb, alá – fölé, mellé – közé, előtt – mögött. /.  Rész – egész viszonyának megfigyelése. Az óvodapedagógus feladatai Sokféle tevékenység biztosítása a tapasztalatszerzésre. A felfedezés örömének érzékeltetése. Tapasztalatgyűjtés a természeti és társadalmi környezetben. –rendszerezése. A hasonlóságok, azonosságok felfedeztetése. A környezeti jelenségeinek, tárgyak tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése. Összefüggések megláttatása. Ítélőképesség fejlesztése.

A szép környezet megteremtése, megőrzése a gyermekekkel együtt. A növény és állatvilág védelmi. Lakóhelyünk, környező települések, városok megismertetése / hasonlóságok, különbségek felfedeztetése /. Gazdag élményszerzés biztosítása. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Tudja személyi adatait / lakcím, név, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve / életkorát. Nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit.  Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, napszakokat.  Ismerje néhány környezetében lévő épület funkciókat.  Nevezze meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát / a közlekedési jelzőlámpa színeinek jelentése, gyalogátkelőhely jele /.  Ismerje a színeket.  Helyezze a főbb csoportjaikba az élőlényeket /ember, állat, növény /.  Vegyen részt elemi természetvédelmi tevékenységben / téli madárvédelem, az élőlények óvása /.  Jól használja a megismert kifejezéseket. Hasonlítson össze mennyiségeket / többkevesebb-ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb /.  Alkosson megfelelő szöveget, a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről.  Tudja a meg és leszámolását a tízes számkörben.  Nevezze meg a térbeli állások helyzetének irányait / jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között /.

45


 Válogasson alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján.  Másoljon alakzatokat térben és síkban.

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Az óvodában játéktevékenység közben, feladatadással, megoldással neveljük a gyermekeinket a munkára Óvodás korban a munka játékos jellegű, bizonyos célra irányuló tevékenység. A játékban észre sem veszi a gyermek, hogy fontos, hasznos feladatot old megmunkát végez. A tevékenység közben alakul magatartás formája, megfigyelőképessége, felelősségérzete. Fejlődik problémamegoldó gondolkodása. A munka jellegű feladatok játéknak tűnnek, ha a kellő feltételek adottak, valamint célja van. A jó munka hasonló a jó játékhoz. A hasonlóság a jó hangulatban, az önkéntességben rejlik. Az aktív munka sikere örömet jelent, mely újabb tevékenységre ösztönzi a gyermeket. Munkavégzés közben alakul, fejlődik a munkához szükséges készségei, megtanulja az eszközök, szerszámok biztos használatát, jártasságra tesz szert. Kialakul a munkaszervezés képessége, melynek alapja a kezdeményezés. A munka folyamata közben gazdagodik ismerete, alakul a társas kapcsolata. Fejlődik értékítéletük, önértékelésük valamint felelősségérzetük. Megtanulják egymás és saját munkájuk értékelését. A munkára nevelés hatékonyságát a családdal együttműködve valósítjuk meg. Munka jellegű tevékenységek az óvodában     

Önkiszolgálás Környezet rendjének megőrzése /csoportszoba, udvar /. Alkalomszerű munkák. Naposi munka. Növény-állatgondozás.

Önkiszolgálás Mindazon gyermeki tevékenység, amely a gyerekek körüli feladatok ellátását jelenti. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás folyamataival, sorrendjével.

46


Az önkiszolgálás területei: Testápolás: - a gyerekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, tisztasági igényük alakulását szolgálja. Étkezés: - az étkezés megszervezésének és a kulturált étkezési szokások elsajátítását szolgálja. Öltözködés: - a rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartására, óvására nevelést szolgálja. A környezet rendjének megőrzése Mindazon gyermeki tevékenység, mely a gyermekeket közvetlenül körülvevő környezet , általuk is megvalósítható rendjének megőrzésére irányul. Nevelésünk célja, hogy a rendezett környezet váljon igényükké és törekedjenek annak megtartására. Alkalomszerű munkák. Apró megbízatás jellegű tevékenység, mely a napi élet során folyamatosan jelentkezik. Célja: hogy a feladat elvégzéséhez szükséges önállósság alakuljon, erősödjön. Naposi munka Közösségi megbízatás, szoros velejárója a csoport életének. A naposság feladattudatot, figyelem összpontosítást igényel. A naposi munkát középső csoportban vezetjük be, és fokozatosan bővítjük feladataikat. Elsősorban az étkezésnél, később foglalkozásokhoz szükséges eszközök élőkészítésében, majd elrakásában kapnak fontos szerepet. Növény-állat gondozása Munkavégzés közben éljék át a munkájuk természetre gyakorolt hatását Változások, eredmények megfigyelése, évszakok sajátosságai. Élősarok gondozása, szobanövények ápolása. Kisállatok gondozása a csoportszobában / tengeri malac, pinty, arany hal az udvaron madáretetés /. Feladatok a munkára nevelés megvalósításához Az óvodában a munka egyik legfontosabb eleme az összehangolt közös cselekvés. Ez szükségessé teszi a gyermekekkel való folyamatos kommunikatív kapcsolatot, társaik és az óvónő részéről. Fontos a játékot komolyan vegyük, és úgy hassunk, hogy segítse a jó munkavégzéshez szükséges beállítódást, érzelmeik alakulását, képességeik kibontakozását.

47


Tanítsuk meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére. Az egyes munkafajták bevezetése folyamatosan történjen. A gyermek fejlettségétől függően kell értékelni az elvégzett munkát. Folyamatosan ki kell emelni a játék munkával megegyező sajátosságait. Önálló munkavégzési lehetőség biztosítása. A munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek /kitartás, felelősség/ alakításának fontos lehetősége. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére          

Az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik. Alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok végzésében önállóak. Környezet rendjére, saját holmijukra és azok rendezettségére figyelnek. Segítenek társaiknak. Naposságot szívesen vállalják, az ezzel járó feladatokat a pozitív értékelés hatására önállóan, igényesen végzik. A környezetükben levő növényeket óvják, az állatok gondozásánál az emberi gondoskodásra szorulást érzékelik. Teljesítse pontosan megbízatásait. Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket. Ismerje az eszközök tárolási helyeit, azok megfelelő használatát. Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat.

MOZGÁS Egészséges életmód alakítása: A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás fejlődését a születéstől a gyermekkorig figyelemmel kísérik, fontosnak tartják. Köztudott az a tény, hogy ebben az életkorban a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. A szülők ekkor még figyelik, hogy mikor fordul meg, mikor nyúl a tárgyak után, mikor ül, áll fel mikor kezd járni. A járás megtanulása után azonban már kevesebb figyelmet fordítanak erre a területre. Ezért alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A járás megtanulása után kiszélesednek a gyermek mozgáslehetőségei, ezáltal gazdagodnak tapasztalatai. A folyamatos gyakorlás során mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. Ezek a változások a gyermek egésznapi tevékenységében megfigyelhetők. Ennek nyomon követése, regisztrálása fontos feladat. A fejlődést segíteni ugyanis csak a meg lévő szinthez igazodva lehet.

48


A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermekek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről.

A mozgás helye, szerepe a nevelésben A mozgás fontos szerepet tölt be az óvodában az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőségek kedvezően befolyásolják az egész szervezet fejlődését, ehhez meg kell teremteni a feltételeket, hogy a gyermekek egészségesen fejlődjenek. Alapvető feladat az egészség megőrzése és megszilárdítása, a szervezet edzése, fejlődésének / növekedés, gyarapodás és testi képességek kialakítása / elősegítse, valamint a mozgásműveltség fejlesztése és hogy jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak. Fontos a kényelmes öltözék a szabadban és a teremben is egyaránt. A szabadban mozgó gyerek sokféle mozgáspróbája során megtanulja a vészhelyzet felismerését és pedagógiailag jó feltételek mellett a vészhelyzet megszüntetését is. A gyermek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy elkerüljük az egyoldalú terhelést, és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgással és üléssel együtt járó tevékenységet. A csoportszobában többféle eszköz biztosítja a mozgásfejlesztést: Groswald féle tornaszer, tini kondi, Badiroll, lépegető, tornapad, bordásfal. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak helyesen megválasztott mozgásanyag gyakoroltatásával érhetünk el. A természet erőivel / napfény, levegő, víz / történő edzés kedvező hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért célszerű a mindennapi testnevelést és a testnevelés foglalkozásokat minél többet a szabadban tartani. Helyi sajátosság nálunk a jól kialakított udvar, ami többféle mozgásra ad lehetőséget, pl. kötélmászás, gyűrű, hinta, csúszda, mászóka. Az óvoda melletti kiserdő számtalan mozgáslehetőségre, fejlesztésre alkalmas, pl. fáramászás, bújócska. A derűs légkör, nyugodt játékban gazdag testmozgás nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem a differenciált személyiségfejlesztéshez is hozzájárul. A rendszeres testnevelés befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez, fejleszti a gyermekek természetes mozgását: a járást, futást, támaszt, függést, egyensúlyozást, ugrást, dobást. Megismerteti velük a gimnasztikát és néhány talajtorna elemet, labdagyakorlatokat és a sokszínű, változatos játékokat. Fejleszti a testi képességeiket, ügyesség sokféle formáját, a testi erőt, gyorsaságot és állóképességet. A hátrányos szociális háttérből érkező gyermekeknél az óvoda hangsúlyosabb szerepet kap a gyermek fejlesztésében, - kiegészül feladata azzal is, hogy a családban felébressze a felelősségérzetet, példát mutasson, nevelési értékeket közvetítsen: pl. segítségadás a tornaruhához juttatással / póló, rövidnadrág tornacipő /

49


Mindennapi testnevelés Délelőtt és délután a napirendben kötelező tevékenység. / 2* 10-20 perc /. Ez minden csoportban naponta kétszer reggeli előtt és délután alvás után történik. A mindennapi testnevelés általában járással kezdődik, ezek főleg lábboltozatot erősítő járások. A gimnasztika anyaga főleg törzsgyakorlatok, ezek a helyes testtartást segítik. Kedveltek a szabad, társas, kézi szer és padgyakorlatokból álló összeállítások. Központjában a játék áll, ez a gyermekek számára az aktív pihenés egy formája. Befejező gyakorlat, levezető járás, légzési gyakorlat a gyermekek megnyugtatására.

Az óvodai testnevelés mozgásanyaga A testnevelési feladatok megoldásához gondosan kiválasztott mozgásokra van szükség. A kiválogatás legfőbb szempontjai a 3-7 éves gyermek mozgásszerveinek fejlettsége, mozgás minősége és a mozgás mennyisége, sajátos értelmi színvonala, emlékezete, képzelete, képzelete, figyelme és érdeklődése, valamint az óvoda berendezése, felszereltsége, vagyis a tárgyi feltételek figyelembevétele. / udvar, kiserdő, focipálya

Rendgyakorlatok: Alakzatalakítás, menet megindítása és megállítása, és a testfordulatok. A foglalkozás eredményességéhez szükséges rend, szervezettség, fegyelem, gyors átcsoportosítás, áttekintés a mozgáshoz elegendő hely kialakításához szükségesek, ilyenek pl.: a sorakozás, köralakítás, szétszórt elhelyezkedés, vigyázzállás, járás és futás megindítása, megállítása és a testfordulatok. Gimnasztikai gyakorlatok: Szabad, kézi szer, társas és padgyakorlatok. Gimnasztikai gyakorlatokat a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapos testnevelés keretében is végeznek a gyerekek. Zenére is gimnasztikázzanak. A szabad, kézi szer / pl.: zsinór, és padgyakorlatok a gyermekek láb, kar, has, hát és oldalizmát, légző és vérkeringési szerveit fejlesztik és a legegyszerűbb mozgásjártasságok kialakítását segítik elő. A kézi szer és társas és padgyakorlatok hatásukat tekintve erősebbek, de sokszor a kisgyermek számára könnyebben felfoghatók. A láb, a kar, a váll, a has, a hát és az oldalizom gyakorlatok azokra az izmokra vonatkoznak, amelyek ezeken a testrészeken található. A gimnasztikai megfelelő számú ismétlésre alkalmat adunk. Az ismétlések számát a kérdéses gyakorlatok, az azt megelőző és követő gyakorlatok nehézségi foka, a csoport előképzettsége és fejlettsége a pillanatnyi testi és lelkiállapota alapján esetenként kell meghatározni.

50


Főgyakorlatok: Járás, futás, ugrás, dobás és fogás, támasz és függésgyakorlatok. A főgyakorlatok, vagy más néven alapmozgások a gyermek anatómiai és fiziológiai fejlődésének bizonyos szakaszában a gyermek életében megjelennek. Az óvodában tehát a testnevelésen keresztül ezeket a mozgásokat nem, mint újat kell megtanítani, hanem végrehajtási módjukat tökéletesíteni, alkalmazni is tudják. A főgyakorlatokat természetes mozgásoknak is hívjuk, mert a mindennapi életben legáltalánosabban használt mozgások. Járás és futás elsősorban az alsó végtagokat mozgató izmokat foglalkoztatja, de részt vesz benne az egész test. Az ugrás általában olyan mozgás, amelynél a test egész tömege a levegőbe lendül és bizonyos ideig tartó repülés után visszaérkezik a talajra. Dobás és fogás szoros kapcsolatban van egymással. A dobás tárgyának szilárd fogása a dobás sikerének és eredményességének legelső feltétele. Támaszgyakorlatokhoz soroljuk a csúszást, kúszást, mászást éppen úgy, mint a gurulóátfordulást, kézállás előgyakorlatait, egyszerű gurulást padon, zsámolyon végezhető támaszugrásokat is. A játék nagyon értékes anyaga a testnevelésnek. Testnevelési foglalkozásokon csak azok a játékok alkalmasak, ahol az egész csoport, vagy annak a fele legalább egyidejűleg egyszerre mozog. A játékok közül csak azok jöhetnek számításba, amelyek izomműködést, vérkeringést, légzőszerveket jelentékeny szerephez juttatnak. A mozgásos játékok módot adnak elsősorban az alapmozgások gyakorlására lés már kialakított mozgásmódok alkalmazására. Ez viszont azt jelenti, hogy a testnevelési foglalkozások játékai nemcsak a mozgások kombinációira és variációira adnak alkalmat, hanem alkalmat adnak újabb megfigyelésekre, ítéletalkotásra az értelem sokoldalú foglalkoztatására.

Mozgásos játékok a testnevelési és népi játékok. A testnevelési játékok két nagy csoportra oszthatók:  A szerepes vagy utánzójátékok-futójátékok.  A feladat, vagy szabály játékok-fogójátékok, egyéni, csoportos sor és váltó versenyek, egyéb / szerrel végzett / játékok.

51


Népi játékok: Kultúra átadásunkban alapvetőnek tartjuk a nemzeti hagyományok megőrzését, átörökítését. Ezt szolgálják legtermészetesebben a népi játékok. A nagy indulati töltések átélése és ezek levezetési módja a mozgásfejlesztésen túl jelentős hatást gyakorol a személyiség egészére. Ezért fontosnak tartjuk felidézésüket és a szabad játékban való alkalmazásukat. Néhány ötlet: Adj király katonát, ugróiskola, ipi - apacs, gyertek haza ludaim…

Mozgásfejlesztés: Járás:      

Kis és nagy lépésekkel, lassítás, gyorsítás. Különböző irányokba fordulással, irányváltoztatással. Változó szélességű sávok vonalak között. Egyensúlyozó járás padon, szivacson. Lábujjon, sarkon. Különböző tárgyak megkerülésével, átlépéssel akadályok leküzdése.

Futás:    

Különböző tempóban-tempóváltással. Különböző irányban, irányváltással. Változó szélességű sávok között. Tárgyak megkerülésével, átugrással, átlépéssel.

Ugrás:  Csúszás, kúszás, mászás.  Távolugrás / helyből is / páros lábbal szökdelés.  Ugrás előre, hátra, ugróiskola.  Magasugrás.  Külső alakzatú térve be-ki ugrás /kör, négyszög, stb. /.  Szökdelés egy lábon, páros lábon oldalirányba, helyben és haladva.  Mélyugrás, leugrás.  Különböző tempóban, irányokban.

52


 Különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon / bordásfal, mászóka, fa, kötél, stb. /.  Tárgyak megkerülésével, átmászással, átkúszással. Óvodapedagógus feladatai:

 Megfelelő tér, hely biztosítása a mozgáshoz csoportszobában és udvaron.  A gyermek mozgásigényének kielégítése.  A rendszeres mozgás biztosítása, a testi erő, gyorsaság, állóképesség fejlesztése érdekében.  Vidám, derűs hangulat megteremtése, hogy örömmel és szívesen végezzék a mozgásos feladatokat.  Gyakori túrázás szervezése.  Lehetőleg a szabadban végezni a mozgásos gyakorlatokat, kihasználva a természet adta lehetőségeket / nagy udvar, kiserdő /.  A játék, mozgás megszerettetése, igényének kialakítása. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit / fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, járás, jutás, stb. /.  Tegyen különbséget a harmonikus, összerendezett járás, futás tevékenységeiben.  Ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni.  Tartsa be és kövesse az adott szabályokat.  Mozgás közben tudjon irányt változtatni jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével.  Legyen képes sor és köralakításra.  Egyensúlyozzon egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban / 10-20 cm / két lábon.  Ugorjon át kisebb akadályokat.  Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni.  A mozgásokban legyen kitartó.

TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Az óvodás gyermek tanulása nem más, mint a gyermek valamennyi tevékenységét ösztönző folyamat. Olyan változást hoz létre a viselkedésben, a tudásban, a teljesítményben, a magatartásban, mely megelőző tapasztalatainak eredményeként jön létre. Minden tudatos vagy véletlenszerű folyamat befolyásolja a személyiség fejlődését. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást

53


támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.  Megfigyel.  Tanul.  Utánoz.  Felfedez  Problémát megold Minta és modellkövetés útján sajátít el magatartásmódokat, tevékenységi formákat. Az óvodában a tanulás egyrészt spontán másrészt a nevelési célok érdekében szervezett tevékenység. A nevelési folyamat szerves része egymás utáni végbemenő változások egységes sora, egymással összefüggő láncolata. A játék és a tanulás összekapcsolódik óvodáskorban. Ezen keresztül a megfigyelés emlékezetbe vésés és felidézés tapasztalatok hatására, tevékenységbe ágyazottan fejlődik. A környezetből kapott információk, indítékok hatnak a tanulásra. A fogalmi gondolkodás, a szóbeli kifejezés, a világkép alakulását befolyásolja. A tevékenységi vágy, mely ösztönöz :  cselekvésre,  tapasztalatszerzésre,  felfedezésre,  kitalálásra,  feltalálásra. Mindezekhez lehetőséget teremtünk, hogy a tanulási folyamatban funkcióöröm domináljon. A gyermek kutatása, egyéni megismerése ismeretszerzésének alapja. A tanulás irányításának alapelvei: A gyermek spontán, önkéntelen tanulási módjának, megismerési és közlési vágyának, szabad önkifejezésének és ezek sajátosságainak figyelembevételével valósítható csak meg a tapasztalat és ismeretszerzés. Rögtönzés, kitalálás kell, hogy jellemezze a gyermeki munkát. A több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés, a szemléletesség érzékeltetéséhez mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermekek fejlődésében. A gyermeket:  érzelmi kapcsolata,  önállósága,  alkotókedve,  a foglalkozási helyzet motiválja.

54


A problémahelyzet szellemi aktivitása ösztönzi. A lehetőségteremtés, funkcióöröm sikerélményhez juttatja. Az ismeretnyújtás mindig kell, hogy serkentse önálló cselekvésre, gondolkodásra, probléma érzékenységre, kérdésfeltevésre. Legyen életszerű, cselekvéses, manipulatív tapasztalatai. Egy-egy mozzanat csak egy folyamat része. A felfedező és kutató ismeretszerzés megszervezéséhez tudatos és tervszerű előkészítő munka szükséges. Legelőször is minden gyermek alapos ismerete szükséges, az egyéni különbségének tiszteletben tartásával. Ez szeretetet, őszinte érdeklődést és elfogadáson alapuló felnőtt magatartást igényel. Pedagógiai tapintat, egyéni differenciált bánásmód segíti elő, hogy a gyermek azt kapja, ami neki való, - egyéni képességeihez kell mérnünk a feladatokat. Az óvónővel, a társaikkal való együttműködésben alakulnak a közösségtulajdonságai. A tanulás alapja, a kölcsönös, egymásra ható közös tevékenység. Közös együttes alkotásra törekszünk a gyermekkel.

Képességfejlesztés elvei:  El kell fogadni az egyéni eltéréseket, de tenni kell azért, hogy a gyermekek képességei optimálisan fejlődjenek.  A képességek a nekik megfelelő játékos élethelyzetben, tevékenységekben fejleszthetők.  A fejlesztés eredményessége függ a gyermek motiváltságától. Az aktivitástól és a differenciálástól.  A tevékenységeket sokszor kell ismételni. Lehetőséget ad a gyermeknek a próbálkozásra, hibajavításra. A közben elért sikerek stabilizálják, kielégítik az igényszintet, amely újabb teljesítményre ösztönöz.  Minden egyes tanulási alkalomkor, élethelyzetkor erőfeszítésre, önállóságra és önkorrekcióra kell serkenteni  Hibajavításnál fontos szempont, hogy kapaszkodjunk bele abba a tevékenységbe, amit a gyermek jól csinál. Hisz a gyermek kreatív, magas szabadságigénnyel rendelkezik, függetlenségre törekszik, kritikus.  Olyan elemeket kapcsol össze, melyek egymástól függetlenek, vagy össze nem illőnek tartunk, / alkotóképesség, képzelet, fantázia /. A tanulás tartalma Az ismeretek, tapasztalatok elsősorban a gyermek közvetlen környezetéből származnak.

55


Magukban foglalják azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat, esztétikai ítélőképességet, melyek kialakítása ebben az életkorban kívánatos. A megfelelő tartalom kiválasztásában az alábbi szempontok érvényesülnek:  A gyermek egyéni, háttér élményei és a település, környezet adta közös tapasztalatok köre.  A gyermek érdeklődése / a csoportban jelentkező egyéni érdeklődések /  Évszakfüggő események, gyűjtések, munkafolyamatok.  Az ünnepi készülődés által kínált ismeretek.  A fejlesztendő képességeknek megfelelő tartalom / sorba rendezés, növények, állatok…/ A feldolgozandó tevékenységekhez kapcsolódó témakörök, témák, évenként ismétlődnek ugyan, de a gyermekek változnak és ezért a feldolgozás üteme, mélysége, módszerei sohasem azonosak. A nevelési területek csupán lehetősége kínálnak számukra, hogy magunk válasszuk ki a nevelési célok elérése érdekében a csoport és az egyes gyermek fejlettségéhez alkalmazkodva foglalkozás anyagát. A tervezés fontos követelménye, hogy az újabb tapasztalatok és ismeretek szorosan kapcsolódjanak a már meglévőhöz, tartalmuk fokozatosan mélyüljön, bővüljön. A kötetlen foglalkozások szabad légköre biztosítja az egyes gyermekek részére, hogy a gyerekek a legmegfelelőbb fejlődési szakaszban haladjanak előre a világ megismerésében. A kötetlen szervezési formát valamennyi korcsoportban a foglalkozások alapformájaként tekintjük. A testnevelésen kívül az egyetlen szervezeti forma az óvodánkban. Kötötten szervezett tevékenységi forma: mozgás: időtartama: 30 – 35 perc Óvodapedagógus feladata:  Értelmi képességek fejlesztése / érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás /  A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése.  Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés örömét.  A gyermekek egyéni érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységek biztosítása.  A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése.

56


 Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján.  Alakuljon feladattudata.  Ismerje saját értékeit.  Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában.  Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban is.  Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.  Törekedjen többféle megoldás keresésére.  Szándékos figyelmének tartama érje el a 10-15 percet.  Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni.  Különítse el a mese és a valóság elemeit.

VII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finom mozgásra képes. Mozgását , viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

57


b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.( Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlesztésnek, a testséma kialakulásának.) a lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek - érhetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat ˙a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. - Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetébe élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodás kor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,

58


munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

VIII. HAGYOMÁNYÁPOLÁS, NÉPSZOKÁSOK A hagyomány nem más, mint hosszabb időn át rendszeresen ismétlődő, azonos lényegű, hasonló formájú, társadalmi szinten megjelenő emberi tevékenység. A népszokás a kultúra hagyományozódásának spontán formája, az a keret, amelyben a nép hétköz és ünnepnapja lejátszódik. A népszokások, események a paraszti élet néhány olyan területén maradt fenn, mely az adott közösség számára fontos volt. Naptári évhez kapcsolódnak / évszakok változásaihoz, mezőgazdasági munkák egyes fázisaihoz, állami és egyházi ünnepekhez /. A népszokások íratlan szabályként határozzák meg a megszólítás rendjét, öltözködés módját . A népszokások csoportosítása többféle szempontból rendszerezhetők:  Naptári ünnepekhez, az év egyes napjaihoz vagy ciklusaihoz fűződő szokások  / pl. Szent Miklós dec.6, Luca nap dec.13, farsang vízkereszttől jan.6-nagybőjt kezdetéig, Húsvét vasárnapjától visszaszámlálva 7 hét /.  Az emberi élet nagy fordulói / házasság, gyermekszületés, keresztelő /  Munkához kapcsolódó szokások / aratás, szüret, disznótor…/  Társadalmi ünnepekhez fűződő szokások / márc.15, máj.1., anyák napja, gyermeknap /.  Vallásos szokások. Pl. minden szentek, karácsony, újév…

59


Mi azokat a hagyományokat, népszokásokat szeretnénk ápolni, feleleveníteni, beépíteni óvodai életünkbe, melyek a mi községünkben, környezetünkben éltek, illetve élnek. Egy óvodai csoport kiemelt feladatként végzi nevelőmunkája folyamatában. Mára már ünnepi szokásaink sokat sérültek, de még vannak idős emberek, akik a hagyományokhoz ragaszkodnak. Községünkben élő cigány lakosság életstílusa is sokat változott, de az ő hagyományaikat, szokásaikat is felkutatjuk, igyekszünk ápolni azokat, óvodába járó gyerekek szüleik és hozzátartozóik bevonásával. Jellegzetes munkák megismerése, vályogvetés, kosárfonás, seprűkötés. Lakóhelyünk nem bővelkedik élő népszokásokkal. Célkitűzésünk, hogy a kihalóban lévőket újraélesszük, a meglévőket ápoljuk. Ismereteink gazdagodjanak, ezért a környező településekre is ellátogatunk. Sóstói múzeumfalu, Dombrád / Vasúti múzeum /, Balsa-Tiszapart stb. Programunk megvalósításához a szülők együttműködésére feltétlen számítunk. Vélemény kutatások alkalmával, örömmel tapasztaltuk, hogy a cél érdekében aktív támogatóink kívánnak lenni Célunk:  Az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és emlékei illeszkedjenek be a gyermekek természetes életébe.  Tevékeny várakozás előzze meg az ünnepeket, vegyenek részt az előkészületekben. Örömmel végezzék e feladatokat.  Őrizzük népmeséinket, népi játékainkat. Bátran használunk népi szólásokat, közmondásokat, kiolvasókat. Ismerjük meg a hagyományos ételek ízeit, neveit, készítési módját.  Ismerkedjünk meg a régi munkaeszközökkel, ezek nevével, használati módjával. A népszokások óvodai megismertetését a szabadban kívánjuk megvalósítani.  A gyerekek felkészítése a népszokások befogadására. Közvetlen érzelmi felkészítés.  Közös kirándulás-hely.  Eszköz bemutatás / Falumúzeum, régi családi ház…/ Közvetett érzelmi felkészítés.  Elbeszélés  Képnézegetés  Kellékek készítése / Betlehemes játékház /.  A népszokások bemutatása, Aktív résztvevője / kocsikázás, kemencében sütés, morzsolás, szerep eljátszása. / dédnagymamák meséi /  A jeles napok megjelenítése, eljátszása. A szituáció átélése, újrajátszás.

60


A népszokások megismertetésének legfontosabb módszerei:    

Elbeszélés, bemutatás. Szemléltetés, dramatikus játék. Ellenőrzés, értékelés. Hagyományos tárgyak, kellékek gyűjtése, felhasználása.

Az élményszerű hagyományápoló munka megvalósítása érdekében biztosítsuk a játékosságot, a motiváció ébrentartását, az életszerűséget a szülők közreműködésével. Sok kirándulást, múzeumlátogatást szervezünk, hogy gazdag élményben legyen része gyermekeinknek. Egy-egy kirándulás számtalan új feladatot hoz magával. Ismeretlen szavak, fogalmak, cselekmények magyarázata, megérttetése. Az új szókészlet helyes használatára való megtanulás csak gyakorlás során jön létre. Rögzítéshez alkalmazzuk a népmeséket, tréfás mondókákat, szójátékokat, játékos dalokat vagy névcsúfolókat. Közvetlen tapasztalás útján megismerjük lakóhelyünk növény, állatvilágát, folyóit. A háziállatok lakhelyét, tulajdonságait, hasznukat. Megfigyeljük a róluk való gondoskodás folyamatát / állatgondozás /. Az állatok szeretetére, megbecsülésére nevelés / környezetvédelmi nevelés /. Alkalmanként részt veszünk egy-egy mezőgazdasági munka megtekintésén. Közös munkaszervezéssel, ahol mi is aktív résztvevők vagyunk, sok élményhez és tapasztaláshoz juttatjuk gyermekeinket. A közös munka, egymáshoz való alkalmazkodás, siker és öröm, - közösségi életünket formálja. Tapasztaljuk a munka hasznát. Óvoda és család kapcsolat érősítése. Segíti a társas kapcsolatok alakulását, érzelmi nevelést. A vidám és jókedvű munka titka a tréfálkozás, dalolás. Programunkat ily módon kívánjuk megvalósítani. Rendezvényeink, ünnepeink:

Mikulás, karácsonyi ünnepségek az óvodában. Öregek napján meglátogatjuk és köszöntjük az otthonban élő idősöket.. Farsangi mulatság rendezése, vásár a szülők bevonásával. Őszi-tavaszi kirándulások. Gyermekhét keretén belül versenyek, szalonnasütés, bográcsban főzés, születésnapok megünneplése – ajándékozás – örömszerzés, pedagógusnap, évzárói ünnepség megtartása. Az óvónők autonómiájának biztosításával, a szervezés tekintetében.

61


IX. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA

A program célja, feladata A nevelés keretei Érzelmi nevelés társas kapcsolatok

Egészséges életmód alakítása, mozgás

A tevékenységbe ágyazott nevelés Játék Tanulás Munka jellegű tevékenység Hagyományőrzés

A külső világ tevékeny megismerése / környezet és természetvédelem /

Mese, vers, dramatikus játék Mintázás, kézimunka, énekes játék Mozgás

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

62


X. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző szervezetekkel, intézményekkel. Legszorosabb és legfontosabb kapcsolat a gyermek családjával van. Óvoda - család Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére, a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, neveljük és fejlesszük a gyermekeket. Vannak gyermekek, akiknél folytathatjuk a megkezdett nevelési folyamatot, vannak viszont sajnos sokan ahol a gyermek fejlődésében történő lemaradásokat az óvodába kerüléskor kell korrigálni, illetve kialakítani, melyet a család elmulasztott. Feladatunk a 3 – 4 éves gyermekek beóvodázási arányának növelése. A gyermek egyéni fejlődéséről folyamatosan kell, hogy konzultáljunk a szülőkkel. Tiszteletben tartjuk a családi nevelés elveit. Probléma érzékenységgel, őszinte, nyílt segítőszándékú beszélgetésekkel, nyílt napok szervezésével. A tapasztalatszerző kirándulásokat, munkadélutánok szervezését felhasználjuk a minél alaposabb gyermeki megismerésre, egy-egy nevelési eljárás feladatának megbeszélésére is. Ezáltal is még közelebb kerül az óvoda és a család. A kapcsolattartás formái 1./ a gyermek beíratása - Az első személyes kapcsolatfelvétel. 2./ családlátogatás - A gyermekkel otthonában való ismerkedés, családi nevelés szokásai – azok megismerése. 3./ egyéni beszélgetések - Aktuális problémák megbeszélése egyeztetett időpontban. 4./ nyílt nap-hét - A szülő előzetes egyeztetés alapján betekintést nyer a csoport életébe, megfigyelheti gyermeke óvodai életét. 5./ munkadélutánok

63


-

Alkalomszerűen, aktualitásnak megfelelően / játékkészítés, barkaácsolás, vásári előkészület /.

6./ munka délelőttök, délutánok - Szüretelés - Főzés, befőzés 7./ szülői értekezletek - Nevelési feladatokhoz, aktualitásokhoz igazodva. 8./ közös ünnepségek - Karácsony, farsang, anyák napja, évzáró. 9./ közös kirándulások - Balsa-Tiszapart, Falumúzeum, Vadaspark, Tokaj, Bortó, Kishuta 10./ közös programok - Gyermekhét szervezése – szalonnasütés, sport nap, tornabemutató, majális, szüret, vásárÓvoda - iskola Igen fontosnak tartjuk, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen. Ennek érdekében az év folyamán több közös program szervezésére törekszünk a jó kapcsolattartás érdekében..     

Gyermekhét keretében. Mikuláskor – ajándékozás. Sportrendezvények – versenyek. Ünnepeken való részvétel. Közös tevékenységek szervezése, rendezése

Az iskolai pedagógusokkal a szakmai és emberi kapcsolatok fokozatos ápolása.  Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés az első osztályosok meglátogatása az első napokban, valamint az elsős tanító nénik látogatása az óvodában.  Zökkenőmentes átmenet segítését megbeszélések fórumok, nevelőtestületi szinten történő megvitatása, módszertani témák feldolgozása – iskolakészültség – nevelési problémák, magatartási zavarok problematikája.  A szülői értekezleteken való részvétel – leendő elsős pedagógusok tájékoztatják a szülőket terveikről elképzeléseikről.  Gyermekek látogatása az iskolában – ismerkedés a tanító nénikkel az iskolai környezetben.

64


Fenntartóval A kapcsolat, támogató, segítő a gyermeki személyiség fejlesztés maximális figyelembevételével, a realitások szem előtt tartásával. A problémák megoldását az együttműködés kell, hogy jellemezze:  Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések.  Vezetői beszámoló.  Rendezvényeinkre való meghívás. Település Önkormányzatával Folyamatos kapcsolattartás  Az óvodai élet figyelemmel kísérése  A gyermekek szociális támogatásának nyilvántartása/ nyilatkozatok./  Tankötelezettségi törvényből adódó feladatok végrehajtása  Rendezvényeinkre való meghívás  Gyermekek támogatása  Községi rendezvényeken való részvétel

Gyvk.

Roma Nemzetiségű Önkormányzat     

Folyamatos kapcsolattarás A roma gyermekek óvodába járásának nyomon követése A gyermekek támogatása, kultúrájuk ápolása Rendezvényeinken való részvétel Közös fórumokon részvétel

Közművelődési intézménnyel  Könyvtárlátogatás – gyermekek foglalkoztatása.  Közös programok szervezése – gyermeknap.  Gyermek kiállítások, műsorok – báb – tánc – dramatizálás szervezése.

65

3

H-s


Egyházak vezetőjével – hitoktatóval  az óvodai rendezvényeinkre meghívás  a hitoktatás lehetőségének biztosítása szülői igény alapján a knt. 35. §. 3,4,5 pontjában megfogalmazottak szerint. Egészségügyi szervezetekkel: Védőnő, óvoda orvos, fogorvos Együttműködési megállapodás alapján folyamatos. A különféle szolgálatokkal a kapcsolat formái      

Alkalmankénti megbeszélések. Tájékoztató előadások szervezése szülőknek. Orvosi vizsgálat minden csoportban. Tankötelesek iskolakészültségi vizsgálata. Évente hallásvizsgálat. Évente fogászati szűrés.

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal Szakmai megbeszélések, konzultációk alkalmanként Rendezvényeinkre való meghívás Problémás gyermekek, családok közös segítése, támogatása

Szakmai szervezetekkel: Megyei Pedagógiai és Továbbképző Intézet - figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, továbbképzéseket, programokat. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújítása érdekében igénybe vesszük szolgáltatásaikat, segítségüket. Továbbképzésünk folyamatos, terv szerint történik. Nevelési Tanácsadóval, gyógypedagógussal. Megállapodás alapján:

66


 Szükség esetén gyermekek logopédiai, pszichológiai vizsgálata – kezelése.  Tankötelesek iskolaérettségi vizsgálata. Tanulás Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal:

Kapcsolatunk alkalomszerű. A vizsgálatokat a Nevelési Tanácsadó javaslatára végzik. A beiskolázás lehetőségeiről az óvodát tájékoztatja.

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI SZERVEK

1. Alkalmazotti érdekérvényesítési szerv  Alkalmazotti Tanács  Pedagógus Szakszervezet 2. Szülői érdekérvényesítési szerv  Szülői Szervezet

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT

A Pedagógiai Program érvényes: A fenntartó jóváhagyását követően. A program módosítására lehetőség van. Lehetséges indokok:  A nevelőtestület más program bevezetésére tesz javaslatot írásban.  Fenntartói határozat által adott feladatok végrehajtása  Törvényi változások

67


FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja / ONP / 2. Nagy Jenőné: Óvodai Programkészítés, de hogyan? 3. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Program 4. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 5. 1993. Évi LXXIX. törvény a Közoktatásról és módosításai. 6. Óvoda az ezredfordulón MKM Budapest 1998 7. Mérei Ferenc – Biné Ágnes: Gyermeklélektan 8. Dr. Buda Béla: A fejlődés és nevelés pszichológiája 9. Kósáné Ormai Vera: Fejlődés lélektani vizsgálatok 10. Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével 11. Psenákné Gregor Klára: Kötetlenül komplexen 12. Tolnai Gyuláné: Iskola előkészítő az óvodában 13. Forrai Katalin: Ének az óvodában 14. Törzsök Béla: Zenehallgatás 15. Ludánszkiné Szabó Éva: Óvodai zenei hagyományápolás – népszokások 16. Kerényi György: Jeles napok dalai 17. Dr. Kovácsné Mészáros Gabriella: Minden napra egy mese 18. Bakonyiné Vincze Ágnes: Mozgás a szabadban 19. Murainé Szy Éva: Játékos Beszédnevelés Komplex Prevenciós Óvodai Program 20. Nagy Béláné: Táncos játékok az óvodában

68


MELLÉKLETEK 1. Fenntartói jóváhagyás 2. Nevelőtestület elfogadó nyilatkozat 3. Szülői Szervezet egyetértési nyilatkozata 4. Roma Nemzetiségi Önkormányzat egyetértési nyilatkozata 5. Eszköz és felszerelési jegyzék 6. SZMSZ- Házirend

A PEDAGÓGIAI PROGRA FELÜLVIZSGÁLATÁNÁL AZ ALÁBBI JOGSZABÁLYOKAT VETTÜK FIGYELEMBE

   

1993. évi LXXXIX. Tv. A Közoktatásról, és annak módosításai 137/1996. /VIII.28./ MKM rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramja 1997. évi XXXI. Tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 23/1997./VI.4./ MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei  32/1997. /XI.5./ MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei  1/1998. /VII. 24./ OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező /minimális/ eszközeiről és felszereléséről  továbbá a helyi / a fenntartó által hozott/ rendeletek

69


TARTALOMJEGYZÉK APROGRAMOT KÉSZÍTETTE:……………………………………. …..

0

Jogszablyái háttér: …………………………………………………… .…. Ajánló:……………………………………………………………….. .....

1 1

I.BEVEZEZŐ……………………………………………………..… …. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja…………………......... ….

3 3

PREAMBULUM…………………………………………………….. …. KÜLDETÉSNYILATKOZAT……………………………………… ….

4 5

II. AZ ÓVODA ADATAI…………………………………………... ….

6

Helyzetkép óvodánkról……………………………………………..... …. a/Tárgyi feltételek:………………………………………………….... …. b/Személyi feltételek:……………………………………………....... ….

7 7 7

Nevelőközösségünk hitvallása:……………………………………..... ….

8

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP……………...... …. Gyermekkép:………………………………………………………..... …. Óvodakép:……………………………………………………….…... ….. Pedagóguskép:…………………………………………………….….. …. ALAPELVEINK:…………………………………………………..… ….

9 9 9 9 10

III. AZ ÓVODA ÁTFOGÓ NEVELÉSI TERVE……….……..… …..

11

1.Az óvoda nevelési célja……….……………………………........... …. 2.Az óvoda nevelési feladatai……………………………………...... ….

12 12

a/ egészségnevelés és környezeti nevelés elvei:……………………....... …. b/ érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés elvei:………………………....... …. c/ az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása………... ….

12 12 13

3.A kiemelt figyelmet igénylő gyermek egyéni fejlesztése……….. ... …. Integrált nevelés, különleges bánásmódot igénylő gyermek…………….. Integrált nevelés célja, feladata…………………………………… …. Integrált nevelés fogalma, feltételei………………………………………..

14 14 14 14

70


Integráció tartalma……………………………………………………….. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek……………………… …..

15 15

a/ sajátos nevelési igényű gyermek…………………………………….. …… . 15 b/ beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek……… 19 c /kiemelten tehetséges gyermek…………………………………………... …… 19 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törv. szerint hátr. és halmozottan. hátr. h. gyermek-tanuló…………….………………….. …. 21 4.Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:…………… …..

22

Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenység……………………………..… ….. 22 Gyermekek fejlesztését szolgáló tevékenység………………………….. ….. 22 Roma nemzetiséghez tartozó gyermekek kultúrájának ápolása…….... …… 22 IV.GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG………………………………….,……………… …..

23

V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE………………….... …… 25 1.Pedagógusok feladata-gyermekek fejlődésének nyomon követése…………………………………………………………….. …… 27 2.Program ellenőrzése, beválás vizsgálata, továbbképzési terv végrehajtása……………………………………………………....... …… 27 AZ ÓVODA STRUKTÚRÁJA…………………………………….

…..

28

VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI…………… …..

29

1/Játék……………………………………………………………….. 2/Mesélés-verselés…………………………………………..……... 3/Ének-zene, énekes játékok, tánc………………………………….. 4/Rajzolás, mintázás, kézimunka………………………………..…... 5/Külső világ tevékeny megismerése………………………………. 6/Munka jellegű tevékenységek…………………………………….. 8/Tevékenységben megvalósuló tanulás………………………….… VII. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE…...... VIII. HAGYOMÁNYÁPOLÁS, NÉPSZOKÁSOK……………...

29 33 37 40 43 48 53 57 59

71

….. ….. ….. ….. …. …. …. ….. ……


IX. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA……………………….. …… 62 X. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE…………………… …… 1/ Család - gyermek - óvodapedagógus kapcsolattartás formái………. 2/ Társintézményünkkel,az iskolával való kapcsolat……………...... …… 3/ Kapcsolat a fenntartóval……………………………………......... …… 4/ A település Önkormányzatával…………………………………... …… 5/ A Roma Nemzetiségű Önkormányzattal………………………… …… 6/ Egyházak vezetőivel……………………………………………… …… 7/ Egészségügyi szervezetekkel………………………………...…... …… 8/ Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal………………………. …… 9/ Szakmai szervezetekkel………………………………………….. …… 10/ Nevelési tanácsadóval, gyógypedagógussal……………………. …… 11/ Tanulási képességet vizsgáló Szakértői Bizottsággal…………... …… ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSISZERVEK………………………….....

63 63 64 65 65 65 66 66 66 66 66 66

…… 67

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT………………………………. …… 67 FELHASZNÁLT IRODALOM……………………………………. …… 68 MELLÉKLETEK…………………………………………………… …… 69 JOGSZABÁLYOK…………………………………………………. …… 69 TARTALOM JEGYZÉK………………………………………....... …… 70

72

5. sz melléklet Az / 1998. (VII. 24. ) OM rendelet 7. számú melléklete a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről rendelkezik.

I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések csoportszoba

Mennyiségi mutató gyermekcsoportonként 1

tornaszoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba játszóudvar óvodavezetői iroda óvodavezető-helyettesi iroda gazdasági vezetői iroda nevelőtestületi szoba orvosi szoba gyermeköltöző gyermekmosdó, WC Kiszolgálóhelyiségek felnőttöltöző elkülönítő szoba főzőkonyha melegítőkonyha tálaló- mosogató, ezen belül felnőttétkező felnőttmosgó felnőtt WC mosléktároló szárazáru-raktár mosléktároló szárazáru-raktár földesáru-raktár egyéb raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 épületenként 1 óvodánként ( székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként 1 óvodánként óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 épületenként 1 épületenként 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként óvodánként óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Megjegyzés fogyatékos gyermekeket nevelő óvodában minden esetben helyben kell kialakítani fogyatékos gyermeket nevelő óvodában játszóudvar

éléskamra szertár óvodai fektető gyermekszék gyermekasztal fényvédő függöny szőnyeg játéktartó szekrény vagy polc fektető tároló élősarok állvány hőmérő óvodapedagógusi asztal felnőttszék eszköz-előkészítő asztal textiltároló szekrény edény- és evőeszköz tároló szekrény szeméttároló 2. Tornaszoba tomapad tomaszőnyeg bordásfal óvodai többfunkciós készlet egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések 3. logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba a fogyatékosság típusának megfelelő a tanulási képességet fejlesztő eszközökkel tükör asztal szék szőnyeg 4. játszóudvar kerti asztal kerti pad babaház udvari homokozó takaróháló mozgáskultúrát mozgásfejlesztést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök 5.óvodavezetői iroda íróasztal és szék tárgyalóasztal szék telefon könyvszekrény iratszekrény 6. óvodavezető-helyettesi, gazdasági vezetői iroda asztal szék iratszekrény

óvodánként 1 épületenként 1 gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám figyelembevételével ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méterben gyermekcsoportonként fogyatékos gyermek esetén további 1 valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 2 1 2 1 három gyermek egyidejű foglalkoztatásához

1 1 2 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 2 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 homokozónkként 1 V. rész szerint 1-1 1 2 1 1 1 felnőtt létszám figyelembevételével felnőtt létszám figyelembevételével 2

lemezszekrény írógépasztal és szék számítógépasztal és szék írógép telefon fax számítógép, nyomtató 7. nevelőtestületi szoba fiókos asztal szék könyvtári dokumentum könyvszekrény tükör mosdókagyló 8. orvosi szoba

1 1-1 1-1 1 1 1 1 pedagóguslétszám szerint 1 pedagóguslétszám szerint 1 500 2 1 1 berendezése, felszerelése a 26/1997. /XI.3.) NM rendelet előírásai szerint

9. gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, fogas fogas öltözőpad

gyermeklétszám figyelembevételével gyermeklétszám figyelembevételével

10. gyermekmosdó, wc törülközőtartó falitükör hőmérő rekeszes fali polc egyéni tisztálkodó szerek tisztálkodó felszerelések fésűtartó

gyermeklétszám figyelembevételével mosdókagylóként 1 helységenként 1 gyermeklétszám figyelembevételével felnőtt és gyermeklétszám szerint mosdókagylóként 1

porszívó

felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 asztalonként 3 gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám szerint 3-3 óvodánként (székhelyen és telephelyen ) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen ) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen ) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen ) 1 épületenként 1 épületenként 1 épületenként 1 épületenként 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen ) 11 épületenként 1, amennyiben helyben főznek 2 épületenként 1

játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként) különféle játékformák (mozgásos

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának

törülköző abrosz takaró ágyneműhuzat, lepedő szennyes ruha tároló mosottruha- tároló mosógép centrifuga vasaló vasalóállvány szárítóállvány takarítóeszközök kerti munkaeszközök, szerszámok hűtőgép

játékok, szerepjátékok, építő konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás mennyisségben és bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök ének,zene, éneklés játékok eszközei az anyanyelvi fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei értelmi képességet ( érzékelést,észlelést,emlékezetet,gondolkodást) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

munka jellegű tevékenységek eszközei

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejtászó) televízió magnetofon diavetítő vetítővászon hangszer ( pedagógusnak)

hangszer ( gyermekeknek )

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések beszédfogyatékos tükör 120x180 cm logopédiai alapkészlet hallási fogyatékosok dallamíró hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz

megfelelő csoportszobai és udvari eszközök külön-külön mennyisében gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermeklétszám az óvoda nevelési programja szerint gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével gyermek csoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő az óvoda nevelési programja szerint mennyiségben

óvodánként 1 óvodánként 1 három csoportonként 1 épületenként 1 épületenként 1 óvodánként ( székhelyen és telephelyen) 1 gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő az óvoda nevelési programja szerint mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben csoportonként 1 csoportonként 1 óvodánként ( székhelyen és telephelyen) 1 gyermeklétszám szerint 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

szurdologopédiaia eszközök

csoportonként 1

látási fogyatékosok olvasótelevízió

gyermeklétszám figyelembevételével

hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda

gyermeklétszám szerint 1

ételminta-vétel (üvegtartály) készlet mentőláda

gyógyszerszekrény (zárható)

munkaruha

védőruha

tűzoltó készülék

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként ( székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai kollektív szerződés szerint a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

A BAPTISTA SZERETETSZOLGÁLAT

Recommend Documents