AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÁPRILIS 11. NAPJÁN MEGTARTOTT VÁLASZTÁSÁNAK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 04 .SZÁMÚ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETI EREDMÉNYE (JEGYZŐKÖNYVI ADATOK) a) A választók nyilvántartása Hazai szavazókörökben A névjegyzék zárásakor a névjegyzékben lévő választópolgárok száma
A szavazás napján a névjegyzékbe igazolás alapján felvett választópolgárok száma
A választópolgárok száma a névjegyzékben a szavazás befejezésekor
A külképviseleti névjegyzékben Választópolgárok szereplő száma összesen választópolgárok száma
A
B
C
D
E
46 586
86
46 672
15
46 687
b) Szavazóként megjelentek A hazai szavazókörökben szavazóként megjelentek száma
A szavazásról szóló nyilatkozatok száma
Szavazóként megjelent választópolgárok száma
G
H
I
26 834
9
26 843 57,50 % c) Szavazás
Urnákban és az érvényes szavazási iratokban lévő szavazólapok száma
Érvénytelen szavazatok száma
Érvényes szavazatok száma
J
L
M
321
26 518
1,20 %
98,79 %
26 839
Érvényes szavazatok száma:
Jelölt neve 1
Dr. Budai Gyula
Jelölő szervezet(ek) FIDESZ-KDNP
Kapott érvényes % szavazat 13 378
50,45
2
Demendi László
MSZP
3 670
13,84
3
Juhász Zoltán
ÖSSZEFOGÁS MEGYÉNKÉRT-MDF
3 506
13,22
4
Szilágyi Péter
Jobbik
5 801
21,88
5
Szöllősiné Fitos Éva
MUNKÁSPÁRT
163
0,61
A választókerületben a választás érvényes, eredményes volt, a megválasztott országgyűlési képviselő: Dr. Budai Gyula (FIDESZ-KDNP). Az országos és területei listás eredmények, további részletes tájékoztató adatok a http://www.valasztas.hu címen érhetők el. A szavazás rendben, nyugodt körülmények között folyt, rendkívüli esemény nem zavarta meg. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda
Urbspace – Kapcsolódó stratégiák – Munkadokumentum 3.3 Kidolgozva a Bécs Műszaki Egyetem/Tájépítészeti kar/ által: Prof. Richard Stiles, Dr. Norbert Trolf, DI Katrin Ecker, DI Katrin Hagen, DI Annalisa Mauri Előszó
Köszönjünk minden projekt partenernek amennyiben az észrevételeik és kritiáik mellett fogadják tervezési útmutatónkat. Ez az útmutató a 3.2.1- 3.2.6 Munkadokumentumok alapján készült. Külön mellékletek nem tartoznak ehhez a munkatervhez, mert ez kivejezetten a mind a 6 partner számára követhető alapokat foglalja össze. Az útmutató az Urbspace Projekt része (www.urbanspaces.eu) és az Európai Unió Közép – Európa Programjának 2007-2013részét képezi. Bevezetés- célok – kitűzések
Ennek a munkadokumentumnak a célja, hogy iránymutatást szolgáltat mindenki számára, aki érintett a közép-európai Urban Space projektekben, tervekben. Egyaránt irányt mutat a helyi közintézmények, a politikusok és a döntéshozók számára és a környezetvédelmi és szociális szakemberek, várostervezők és építészek között is. Összefoglalja az UrbSpace projekt partnerei által kidolgozott főbb feltételeket: REC (Szlovákia), Nadace Pertnerství (Cseh Köztársaság) és Nadácia Ekopolis (Szlovákia), La.Mo.Ro. (Olaszország), RiSSC (Olaszország), FH Erfurt (Németország) és a TU Wien (Ausztria). A fő hangsúlyt a nyílt területek projekt programozási részére feketeti, amely megelőzi a projekt konkrét építési és tervezési döntéseit. A politikusok és a helyi döntéshozók nyílt betekintést nyerhetnek a következőkbe:
• A városi szabad területekről szóló meghatározásokba/definíciók, feladatok, szükségletek és vezetők névsora/. • Az elérni kívánt célok módszereibe. • Ezen túlmenően pedig kiadványunk a bevált gyakorlatok példáit vonultatja fel, ezzel is hozzásegítve a vezetőket az előzetes bepillantáshoz, mielőtt döntést hoznának,emellett, arról is információkat szerezhetnek, hogy hogyan kell kezelni a szabad városi területeket a saját városuk tekintetében, valamint az • ellenőrző listák konkrét lépéseit és a tervezési folyamatot. A tervezők számára • ez egy olyan katalógus az esetlegsen feltett kérdésekre, mellyel hozzá kívánunk járulni a a szabad városi területek fejlesztéséhez és azon belül a programozási folyamathoz.
Ez a dokumentum részben az építészek számára készült tekinettel arra, hogy ők is részt vesznek a tervezésben.
(1)
Mi is az Urban Spcae?
Általánosságban elmondható, hogy a szabad városi területek alatt érthetünk minden olyan városi területet, ami nem lakott. Ez a meghatározás kiterjed minden nem beépített területre a város közigazgatási határain belül. Ezen felül ide kell értenünk azokat a területekt is, amelyek a város befolyása alá tartoznak, mint például a város határain fekvő helyi rekreációs területek. (A szabad városi területek-Urban Open Space-részletes tipológiája megtalálható a függelékben.)
A szabad területek koncepcióját kiterjesztették: az olyan épületrészekre, amelyek nyitva állnak, beleértve a tetők, teraszok, erkélyek, homlokzatok, stb. ide tartozik az ég és a víz. Ezen kívül van még egy kategóriája ezeknek a városi területeknek, melyek szintén városi szabadtér jellegűek; ilyenek: különösen a nagy, állami és félig állami belső udvarok, bevásárlóközpontok stb. Ezek fontosak, főleg azért, mert azok összekötő funkciót töltenek be az egyéb kategóriába tartozó nyitott városi területek között, mindemellett alapvetően környezetvédelmi feladatokat is szolgálnak. Ez a tág értelmezés azért fontos, mert pontosan meg kell határozunknk, hogy kifejezetten ezekben az esetekben lehet a városi területeket szabad területként tekinetni, mint egy folyamatos mátrix tér, amelyen belül a beépített részek, maga a város található, és amely összeköti a városi központot a környező tájjal. Mint ilyen, a szabad városi területek értelmezése elengedhetetlen része a funkcionális infrastruktúrának minden városi területen. Ki, határozhatja meg és használhatja a szabad városi területek kifejezést?
Bár fontos, hogy a városi területeket, mint osztatlan forrás említjük, mégis különbséget kell tenni a fő alkotórészei között. Számos módja van, ennek, ideértve azokat a szempontokat is, hogy ki a tulajdonos, kié az irányítási felelősség, a hozzáférhetőség, ill. milyen a terület szerkezete és használati funkciója. Az egyik jelentős szempont, mely szerint különbséget lehet tenni, a köz-és magán területre való felosztás. Fontos megjegyezni, hogy nem csak a közterületek használatára van befolyással az állami politika. Van néhány olyan szempont vagy alkalmazás, amely a magánszféra területeit is eléri a közpolitika keretén belül, mint például a tervezési szabályzatok, valamint az állami támogatások. Ami ennek az irányítását és a felelősségét illeti, a magántulajdon esetében is fennáll a lehetősége annak, hogy elutasítson olyan irányítási feladatokat és kötelezettségeket, amelyek befolyásolják az olyan tevékenységeket, mint például a természeti megfigyelés vagy az iránti elkötelezettség; ez segít a felhasználóknak biztosítani a megfelelő szintű karbantartást. Az az egyszerű feltételezés, hogy csak az állami tulajdon használható fel közérdeki szempontból, az ENSZ által hozzáférhető és korlátozott formában, nem mindig igaz. Privát területek is működhetnek, úgy, mint egy fontos kapocs a szabad területek között az állatokért, a növényekért és az emberekért is.
(3) A szükséges európai programok ismereteinek elmélyítése
Az UrbSpace-Project kérdőíves felmérést végzett a 3.1.1 Munkacsomag kapcsán, amelyből kiderült, hogy az európai programokban szereplő (városi) szabad területek fogalmi meghatározása nem igazán ismert az önkormányzati szervezetek a civil szervezetek és a tudományos szervezetek között. Ezen változtatni kell. Mindenki, aki érintett a városi területek tervezése kapcsán Európában annak tudnia kell, hogy milyen programokat hajtották végre az EU-ban, és ez milyen hatással lehet a városi területek fejlesztésére és tervezésére. A függelékben, éppen ezért megadtunk néhány olyan web-kapcsolatot, amely az olyan fontos uniós programokat említi meg, amelyek az elmúlt néhány évben a települési szabadtéri fejlesztést prezentálták.
(4) Tervezési iránymutatások A) Politikai háttér
Miért van szükség a tervezésre, fejlesztésekre a szabad városi területek kapcsán?
Az Európai Táj Egyezmény - amelyet mindeddig 24 EU tagállam írt alá összesen a 27 közül (beleértve azt a 6 partnerországot is, akik részt vesznek az UrbSpace-projektben) preambulumában kimondja, hogy "a táj az emberek életminőségét képviseli mindenütt: a városi területeken és a vidéki területeken is "(ELC). De az Európai Unió létrehívott több egyezményt is a környezetvédelm területén a szabad városi területeket érintően, mint például: A Lipcsei Charta 2007-ben; az Aalborg Charta az európai városok fenntartható fejlődéséről 1994-ben; vagy ezen belül egy kidolgozott program: A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program 2002-2012 között, vagy a REC által kidolgozott 3.2.1. munkadokumentum. Az emberek A fenntartható életminősége a Az egyéni és A közösség Az Európai Táj Egyezmény fejlődés, vársoi A közösség társdalmi jólét élvezni kívánjacéljai / / / Társadalmi szeretne részt kulcskérdései: a területeken, e a tájak A fejlesztési kritériumok vállalni a tájak igények, Leromlott védelem, az magas hatása /3.2.1 - 3.2.6 Gazdasági állapotú fejlesztése irányítás, a minőségi Munkadokumentumokban/ tevékenységek, területeken, területésn tervezés a jogok állapotát környzet Hétköznapi és a felelősség területeken Környezeti szempont
x
x
x
Közösségi részvétel
x
x
x
x x
x
Nemek megoszlása
x
x
Biztonsági és társadalmi kohéziós kritérium
x
x
Alkalmazhatósági szempont
x
x
x
x
x
Kivitelezési szempont
x
x x
x
x
x x
A "Build for All"c. Kézikönyvet használta fel az FH Erfurt a 3.2.5 Munkadokumentum megírásakor, amelyben külön kiemeli azt a kérdéskört, hogy a városi területeket úgy kell kialakítani és fejleszteni, hogy ez egy élhető területté váljon valamennyi polgár számára, és hogy egy fenntartható, hosszú távú hatást gyakoroljon a városok életére.A demográfiai változások és az időskorú lakosság növekvő arányát is figyelembe véve. Emellett a Városi szabad területek kialakítása is része az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. A városi polgárok nézőpontjának alakításával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a városi környezetre jótékony hatást gyakoroljunk, amely nem csak az élőhelyek a vadon élő növények és az állatok védelme szempontjából fontos, hanem az emberek testi és lelki egészsége megőrzésének érdekében is A városi szabad területek alapvető fontossága, hogy ebből származtatjuk a környezetvédelmi, szociális és társadalmi, strukturális és orientáció, valamint a kulturális és esztétikai szempontokat. Továbbá a városi szabad területek tesznek minden várost egyedivé, felismerhetővé és teljessé. Érvek a stratégiai szempontok alátámasztására
Az elvárások teljesítése érdekében, ami a teljes szabad városi területekre vontakozó startégiákat jelenti, melyekkel kapcsolatban minden szabad városi terület sajátos funkciókkal – pl. Időjárás tekinetében- rendelkezik; szükséges figyelembe venni a stuktúrák fenntarthatóságát és a felhasználói csoportok igényeit is. Ez egy olyan speciálisMaster Plan- Alap terv kidolgozását jelenti, amely az eljárási folyamatokat részletesen és az eljárás menetének végéig dolgozza ki, méghozzá úgy, hogy a tartalma mindig naprakész legyen, és amelyet rendszeresen frissítenek legalább 5 évente. Az erős és egyértelmű, szabad területi struktúra adja a vázat és biztosítja az egységes szerkezeti felépítést, nemcsak az egyes városi területek fejlesztése és tervezése érdekében, hanem a városi terek hosszú távú városfejlesztési startégiájának fenntarthatósága szempontjából is. A szabad területek masszív hálózata is olyan stabil keretet biztosít, amelyen belül a dinamikus változásra nyílik lehetőség a fejlesztési formák és a városfejlesztés terén is, ami szükséges az összes városi területen. Emellett eldönti a további hosszú távú indentitási kérdéseket is a településeken, városokban.
B) Kinek és miért tervezünk?
Terveink a társadalom egészét érintik, beleértve a természeti és kultúrális örökség megőrzését, mint előfeltételét az emberi létnek. Ezért törekszünk egy "kiegyensúlyozott és harmonikus kapcsolatot teremteni a társadalmi igények, a gazdasági tevékenységek, ill. a környezet nyújtotta adottságok között. (ELC, 2. o.). Mikor a környzeti szempontokat említjük a következőekre gondolunk: • a városi környezet javítására és a városi biodiverzitás feltételeinek megőrzésére (odafigyelve pl: az éghajlatváltozásra, a töredezettségre, a hidrológiai ciklusra) • az olyan közvetett szempontokra, mint például a környezettudatos nevelés; a természettel való kapcsolat helyreállítása; a stressz, a mentális egészség javítása, fejlesztése a gyermekek viselkedésénak formálásával; a fizikai aktivitás növelése. A nyilvánosság részvételének szerepe a program megvalósítása alatt:
• Fontos a célcsoportok számának növelése. Nemcsak a közvetlenül érintettek szerepe jelentős, ilyenek a politikusok, döntéshozók, különböző tervezők, szakértők. Lényeges a különböző összetételű helyi lakosságok társadalmi összetétele, és hogy az előbb említett csoportok mennyire ismerik a helyi lakosság igényeit. Hiszen helyzetük, véleményük a mindennapi életben kerül feltárásra, és a nemek közötti egyenlőséggel és egyenlőtlenségekkel kapcsolatos célkitűzéseket is ilyen közvetlen szinten lehet definiálni, ésmeghatározni. • A helyi lakosság és az érdeklődésük mértékének kérdése a városi élőhelyek kapcsán ott merül fel, hogy hosszú távon mennyire jó és sikeres a kommunikáció városok önkormányzatai, a nem kormányzati szervezetek és a helyi polgárok, valamint a különböző felhasználói csoportok között. • A fenntartható városi területek célja magában foglalja azt, hogy a felhasználó közvetlen részese legyen a megvalósítási folyamatnak, amely erősíti és formálja aközösség tagjainak egymáshoz való viszonyulását. • Az egyensúly teremtése az alulról - felfelé és a fentről - lefelé irányuló szükségletek és igények között egyben esélyt teremt egy fenntartható, egyenlő és elérhető környezet kialakítására a társadalom minden tagja számára. • A terület társadalmi-gazdasági elemzése azonosítja azokat a makrogazdasági problémákat, amelyek konrét helyeken és konkrétumokra lebontva, állapítják meg a nők helyzetét a társadalomban, és azokat az aspektusokat, amelyek veszélyeztethetik a nők biztonságát. • Mindenképpen figyelmet kell fordítanunk a nemek közötti esélyegyenlőség megtartására és hangsúlyozására.
Ami a biztonságot és társadalmi kohéziót illeti szükségünk van megtervezni: • jól meghatározott útvonalakat, tereket és bejáratokat, amelyek a kényelmes mozgást szolgálják a biztonság gyengítése nélkül , így jól megtervezett biztonsági intézkedésekre van szükség. • helyeket,amelyek elősegítik a tulajdon biztonságának érzetét, fontos a tisztelet, a területi felelősség és a közösség oly módon való felépítése, hogy a különböző felhasználók ne kerüljenek feleslegesen konfliktushelyzetbe egymással. • ha az adott helyen az emberi tevékenység megfelel a hely adottságainak, akkor az a bűnözés visszaszorításában is hasznos lehet. A hozzáférhetőség és használhatóság biztosítása valamennyi városi polgár számára nemre, fajra vagy etnikai származásra, vallásra, sexuális beállítottságra való tekintet nélkül kell, hogy megtörténjen. (EU 2007a, 8. o.) Figyelembe kell vennünk, hogy a termékek, a szolgáltatások és az épített környezetet úgy kell kialakítani, hogy azok • alkalmazkodjanak a társadalom sokszínűségéhez és mindenki igényeit szem előtt tartsák, ill. semmilyen módon ne sértsék senki magánszféráját beállítottságát. • Ezért a potenciális felhasználókat be kell vonni a programozás és a tervezési folyamat minden szakaszába. Ami a városi tervezést illeti, célunk integrálni a feltételek valamennyi vonatkozásában a helyszín, a felhasználók igényeit, elvárásait, az ügyfél és a társadalmi és környzeti igényeket. A városi szabad területek megtervezésénél nem elég, ha csupán “jól néz” ki. Mindent tervezési döntés határoz meg, ami jelenti a kulturális értékek figyelembe vételét is. Néha a a tervezésnél akár egy esztétikai szempont is értékes lehet, ha az például, javítja elősegíti az emberek közötti kommunikációt a közösségi tereken, ill. javítja az emberek egymáshoz és környzeteükhöz való pozitív viszonyulását. Néha a túl tökéletesen megtervezett terek nem feltételnül ezt a célt szolgálják.
A szabad városi területi feltételek -elhelyezkedési tényezők
Vízgyűjtő terület
Határérték
Városi tényezők+ kezelés
Használók Környezeti Társadalmi Esztétikai megközelíthetőség száma funkció funkció funkció
Szabad városi terület típusa történelmi nyílt terek,
Város/ stratégiai tényezők
Magas jelentőség Egész város
Nagy
/ alacsony
távolság
karbantartási
folyók, tavak, magas
Autó/tömegközlekedés
x
mocsarak,
x
erdők,
igény
hulladéklerakó és földmunkai
Kerület / közép szintű tényezők
Városi körzet-(min.2 szomszédos
↓
↓
↓
↓
területek
x
x
x
↓
terület)
Helyi/szomszédos Önálló Kis távolság jelentőség/magas városi környezeti szomszédság (300 meters) karbantartási tényezők Kis
igény
parkok, kertek Egy szomszéd
Járó távolság
x
x
zöld tetők, homlokzatok és erkélyek
Kiknek tervezünk?
iskoláskorú és óvodás korú gyermekeknek, tizenéveseknek és fiatal felnőtteknek Diákoknak, dolgozóknak, Férfiaknak és Nőknek
egyedülállóknak, nyugdíjasoknak, Mozgássérülteknek
C) Partnerek –Kikkel tervezünk? Mint már említettük, a tervezés integrálásának valamennyi vonatkozásában olyan feltételek vonatkoznak a területekre, hogy azok a felhasználók igényeinek, elvárásainak, az ügyfeleknek, a társadalmi igényeknek és a környezetnek is megfeleljenek. Ezért kell egy jó programot oly módon összeállítani, hogy a tervezésekbe be kell vonni az összes fent említett csoportot.
Először is, az adott helyszíni feltételeket kell figyelembe venni. A tágabb városi hálózat, valamint a konkrét szabad városi terület egymáshoz való viszonyát is vizsgálni kell. Ezért a helyi hatóságok szerepe igen fontos, hiszen velük konzultálni kell a szükséges dokumnetumok -térképek és anyagok- beszerzéséhez és ezek átvizsgálásához (pl. térképek zöldterületek, lakásfejlesztési tervek, a szabályozás a szélesebb európai kontextusban).
Az ügyféltől való elvárások általában a leginkább dokumentálható igények a folyamatban, mert ezek azok a tényezők, amelyeket már előzetesen el lehet rendezni a projekt egészére vonatkozóan. De mindemellett fontos a folyamatos kapcsolattartás, hiszen problémák vagy eltérő igények merülhetnek föl, így a nyilvánosság bevonásaa folyamatokba elengedhetetlen.
A társadalmi igények nyílván eltérőek. Vannak általános igények egy adott terület társadalmi össztételét illetően, mint például a fenntartható fejlődés, éghajlati javulás javítása, a mennyiségi és minőségi eszközök megléte, a szabad területek felhasználása kikapcsolódásra, a testi és lelki egészség és jólét, stb. Ezek az igények nem határozhatók meg olyan könnyen, mert sokfélék és összetettek, függenek az adott kultúrától is, így nem lehetséges megfelelő felmérések és előkészítés nélkül a terveket összeállítani. Ha meg szeretnénk tudni, hogy melyek ezek az általánosabb társadalmi elvárások, akkor ebben tanácsadók és a média segíthet. Jó megoldás külső szakemberek (NGO) és más érdekeltek bevonása - például a migráns csoportok, különböző szakemberek - is segítségül szolgálhatnak e tekintetben. Több konkrét igény is felmerülhet társadalmi és környezeti oldalról. Ily módon szükség van arra, hogy folyomatosan és megfelelően tájékoztassák a nyilvánosságot a tervezett változásokról a városi környezet tekinetében. Ezáltal ők is aktívan részt tudnak vállalni a folyamatokban, hiszen a folyamatos tájékozatás ösztönzőleg hathat. A 3.2.2 Munkadokumentum, amely Nadace Partnerství és Nadácia Ekopolis által került kidolgozásra jó áttekintést ad a lehetséges kommunikációs csatornákról - eszközökről, hogy hogyan tájékoztassák a nyilvánosságot, valamint vázolja az alapvető kritériumokat is a hatékony és sikeres nyilvános részvétel tekintetében. (lásd a munkadokumentum 3.2.2). Ami a nemek közötti egyenlőség kérdését és a kivitelezést illeti mindenkinek (3.2.3 és 3.2.5
Munkadokumentum), fontos, hogy a pluralitást is figyelembe vegyük, a "fogyatékkal élők részvétele is igen fontos, ill. a minnél szélesebb spektrumú társadalmi bevonás.
Végül, de nem utolsósorban, fontos, hogy megfelelően képzett szakembereket vonjunk be a tervezésbe, akik tudják, hogyan kell kezelni ezeket a különböző igényeket, figyelembe veszik a különböző kívánságokat, amelyek gyakran ellentmondásosak, és a végén egy olyan építési koncepciót állítanak össze, amely tartalmazza az összes szükséges szempontot: a környezetvédelmi, társadalmi és kulturális funkciókat, valamint az esztétikai elvárásokat, és persze a pénzügyi fenntarthatóságot is.
D) Helyszín Merre találhatóak a különböző potenciális térbeli helyek?
Amikor pontosan akarjuk megadni a szabad városi területek jellegét, elsőként meg kell vizsgálni azt egy tágabb városi kontextusban, azaz, hogy megtudjuk, a terület konkrét elhelyezedését és funkcióját. Ill. meg kell néznünk, hogy a hely már a stratégiai városi hálózat része-e. Mivel ezek a magasabb rendű feladatokat határozzák meg a kivitelezés területén. Ennek az előfeltétele, hogy legyen egy stratégiai koncepció a nyílt területekre, amely kapcsolódik a városi térség egészének igényeihez a fentiekben már leírtak alapján.
A területek kialakításánál figyelembe kell venni, a városi környezetben élőket ill.hogy a területek, terek részben az itt élők igényei szerint is alakultak. Tehát melyek azok a területek, amelyek sűrűbben látogatottak, vagy kevésbé, ennek az okai, és persze nem utolsó sorban tekintettel kell lenni a természeti adottságokra, orientációra, az éghajlati tényezőkre stb.
A harmadik szinten, az anyagok használata, és a felhasználni kívánt anyagok részletezése is fontos tényező. Hangsúlyt kell fektetni az autochthon és a természetes anyagok használatára, a helyszín és az alacsony karbantartási igények szerint, ill. a vandalizmus figyelemvételét illetően. Felhasználási szint, mint minőségi tényező
A felhasználás szintjét lehet minőségi tényezőként tekinteni. Azt feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy az emberek igényeinek változásával a városi területek fejlesztése is újabb módszereket kíván. A felhasználási szint azért fontos, mert ott dől el, hogy kik és mire fogják használni ezeket a területeket. Fontos hogy olyan minőséget kapjanak, amely megfelelő számukra.
Ami a biztonságot illeti, ez az egyik leginkább fontos tényező a majdani használat terén. RiSSC a munkadokumentum 3.2.4 pontjában fejti ki részletesen ennek jelentőségét. Törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amely segítheti a bűnözés mértékének csökkentését ezeken a területeken.
Egy másik tényező a biztonság szempontjából, hogy fontos a törvénytisztelő felhasználói magatartás, hiszen ez tudja garantálni a területek hosszú távú minőségének megőrzését. Identitás, Azonosság, Tagoltság, Anyagok
A terület jól azonosíthatóságának a kivitelezésére, a nyilvánosság részvétele nagy jelentőségű. Fontos a pontos történelmi azonosítás, a történetek az adott városi terület jövöképének kialakításához. Egy erős társadalmi és történelmi identitás jelentős befolyással bír a terek kialakítása és fenntartása terén. Ehhez hasznos lehet felhasználni a "helyi anyagok és jellemző növényvilág" és a kulturális örökség adatait, információit is. Kevin Lynch (Lynch 1960) "The Image of the City" (A város arculata) c. munkájában erről ír, hogy a környzetünk és a társadalom, ill. a társadalmi identitás összhangja javíthatja életminőségünket, növeli jókedvünket, kiegyensúlyozottabb létet bitosíthat. A projekt fő hangsúlyának megtalálása
Miért is szükséges az, hogy már a projekt kezdetén meghatározzuk a szabad városi területek funkciójának és betölthető szerepének pontos fogalmi elemeit? Hogy segítsünk megtalálni az irányt, és meghatározzuk az igényeket, a következő ellenőrző lista lehet segítségünkre. Funkció
Környezeti /gazdasági
Társadalmi
struktúrális
Paraméter Időjárási feltételek javítása Zaj szűrés Hidrológiai ciklus/csapadék kezelés-újrahasznosítás Lakosság a növényekért és az állatokért/ lakosság kapcsolata az élővilággal Hely a szabadidő eltöltésére Társadalmi kapcsolatok/kommunikáció Természeti tapasztalatok Az emberi fizikai és lelki egészség Az elválasztó és összekötő területek kihansúlyozása Megközelíthetőség- a lakótereületektől való távolság figyelembe vétele A város ismeretének javítása Közös tudat kialakítására való törekvés
i/n
egyediség
Kultúrális és esztétikai
Viselkedés, mint hordozott identitás Kultúrális értékek mértéke Kuéturális örökség
A fókusz megtalálása is igen hasznosnak bizonyulhat abban az esetben, amennyiben ellentmondások fordulnának elő a programozási eljárás során, például a biztonság területén, a kikapcsolódási elvárások a politika és a nyílvánosság igényei között.
E) Program
A program fő fókuszának megtalálása után elkezdődhet a konkrét program lebonyolítása. A fő kérdés ebben a témakörben: Milyen szolgáltatásokat és közreműködőket kell alkalmazni?
Az alábbi táblázatokban adunk néhány ötletet a különböző fókuszpontok egységesítésének megkönnyítésére.
Környzeti funkció
Éghajlati/clím a javulás
Hidrológiai ciklus
Biodiverzitás
Minőségi paraméterek
Növények aránya (százaléka)
A helyszíni szivárgások összesített mértéke a plombálatlan felületeken (öko-index)
Spontán előfordulóadott számúállat és növényvilág
VízállóságiFás szárú áthatolhatatalans növények ági 60%-os index/plombálatl lefedettség an felületek ben lezárt aránya
Nyári meleg mérséklődése
A tetők és teraszok kiváló A növényvilág vízgyűjtő mértéke a rendszerké csapadék nt körforgásának szolgálhat biztosítására és a nak víz megfelelő biztosításr páramennyiség szempontj fenntartaására ából a növényzet számára Összekapcsolt hálózatok megfelelő eloszlása a területeken / zöld övezetek aránya
Megfelelő számú attrakciós területek a lakosság számára
Új fajok megjelnése az éghajlatváltozás következtében
A műtrágya Karbantartási és káros kötelezettségek A szabad növényvéd Helyi anyagok és a város területek egy ő szerek jellegzetes igényeihez főre eső aránya alkalmazás növények Fenntarthatós mérten- a /közvetlen ának használataág természetes környezeti zöld megszünte újrahasznosításu növény és területi tések, megújuló állatvilág tényezők regionláisa anyagok figyelembevételé n vel előállított komposz
Az invazív fás növények ültetéséne k elkerülése (pl.:Ailant his altissima)
használata
Zaj szűrés
Szél elleni védelem-ez ellen A fák és bokrok jelentős zajszűrő magassága és akadály lehet plsűrűsége örökzöld fák jelenléte
Társadalmi funkció
Szórakozás és kikapcsolódás
Társadalmi kapcsolat és kommunikáció
Minőségi paratméterek
A funkcionális ökológiai hálózat használhatóság ának növelése a polgárok számára az aktív társadalmi részvétel: nyilvános ülések tartása és konzultáció a kulcsfontosság ú szereplőkkel, város jövőjét és tervezését illetően
kiegészítő felszerelések – ülésre szolgáló eszözök és kommunikáció biztosítására szolgáló területek
Az összes lehetséges célcsoport bevonása pontos tájékoztatás a nyilvánosság felé, nyitottság a nyilvánosság részvételét illetően a döntéshozók felől
elérhető és figyelmen alkalmazhat kívül hagyott ó helyek egészségügy biztonságána i k növelése berendezése k Megfelelő A színvonal törvénytiszt megteremté elő se a állampolgár Helyi felhasznáók ok odavonzása kommunikác számára a biztonság a sokszínű ió alkalmazása növelésére tevékenység és a i bűnesetek lehetőségek csökkentésé biztosításáv re al
A természet jelentősége az ember fizikai és mentális egészségének megőrzése érdekében
A természettel való kapcsolat elősegíti a regenerálódást, csökkenti a A tervezése során tekintetbe stressz mértékét, kell venni, hogy jótékony minimális teret használjunk a hatással van a mentális természetes egészségre és területeken a munkálatokra javítja a gyermekek – felnőttek koncentráló képességét
kiegyensúlyozo tt gazdasági, Fenntarthatósá környezeti és társadalmi g fejlődés egyegy területen Kultúrális és esztétikai funkció
Identitás
a polgárok kötődésének erősítése a városukhoz a városi nyilvánosság részvételének jelentősége
A városok és a Megfelelő fejlesztések karbantartás mindenkiért a bűnözés vannakvisszaszorítá figyelembe sására kell venni a demográfiai vltozásokat
A hosszú távú siker a felhasználók vélemyényé n és hozzáállásá n alapul
Minőségi paraméterek
Olyan helyszínek kialakítása melyek idomulnak a lakosság történelméhez a város földrajzához
A társadalmi A tervezett csoportok nyilvános bevonása helyeket úgy kell A lakosság már a kialakítani, hogy Olyan területek bevonása a tervezési azok a kivitelezési kialakítása melyek folyamatokb mindennapi folyamatba és a személyes jólét a is, ezáltal életben is érését biztosítják, a is használatóak menedszmenti és ahol lehetséges hozzájárulni legyenk és feladatokba a találkozni és ahhoz, hogy alkalmazkodjanak kommunikálni „saját“érzés a később a különböző erősítése egymással átadott új időjárási érdekében területeket viszonyokhoz , sajátjuknak évszakokhoz érezzék
Az érték jelentőség e
Felhasználói sziten-a mindennapi élet minősége
Kultúrális örökség
A ‚résztvevők’ érezzék magukénak a növekedés fenntarthatóságát (a köztér karbantartása, felügyelete, a vandalizmus elleni védelem)
A felelősség kialakítása a környéken élőkkel A"klisék"elker szemben ülése szomszédság – a érdekében biztonságot sajátosgarantáló egyediszervek, vagy innovatív személyek létesítmények jelenléte - magas felállítása szintű takarítási és karbantartási műveletek betartása
A “Mindenki számára használhatság” biztosítása /származásra, nemre,vallásra stb.való tekintet nélkül/
Különböző csoportok bevonása már a tervezési folyamatokb a is /“saját érzés“/
Egy város, aki mindenkiért van!
Tervezéskor a lehetséges biztonsági Az eszétikus változásokra is intézkedések területek , amylek többek gondolni kell-a társdalmi csökkentik a számára teszik hierarchia állandó bűnözési vonzóvá a hajlamot helyszíneket és változó elemeire
F) A projekt eljárásmenete 1. lépés: A városi szabad területek fejlesztéséről való elképzelések megteremtése Ez az első lépés általában már az ügyfelek (felhasználók), a város, ill. fejlesztők által már végrehajtott. Az ő elképzeléseik akár a legjobb gyakorlati példákon is alapulhatnak, amelyek a kivitelezés előtt pontos képet tudnak felvázolni a döntéshozók elé. Ebben a lépésben, minden konteksztus a kivitelelezési eljárás felállítására van kiélezve. Az első döntéseket az határozza meg, hogy a különböző érdekelteket, a nyílvánosságot, a környezetvédelmi szakértőket hogyan és milyen mértékben tudják bevonni a projektbe – nyílván ez függ a projekt költségvetésétől is. Mindemellett az is meghatározó, hogy hogyan kapcsolódnak az egyéni-önálló területek a városok szabad területi stratégiájához. A jogszabályi háttér mindenképp az alapját kell, hogy képezze a döntéseknek ebben a szakaszban. 2. lépés: Programozás Mielőtt a szabad városi területekhez kapcsolódó tervek elkészülnének, szükséges egy Program fellálítása, amely biztosítja a kivitelezés teljesíthetőségét és megfelelően illeszkedik a projekthez . A programozással lehet meghatározni azt hogy,elegendő mennyiségű információhalmaz álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy tisztázzuk az esetleges későbbiekben felmerülő problémákat és ezekre válaszokkal tudjunk szolgálni. (Pena 1987, 15. o.) Paraméter Költségek a Programozási szakaszhoz Politikai/jogszabályi hattér figyelembe vétele A szabad területekre/polgárokra fordított kvantitatív összeg Környezeti Kvantitatív összetétel (összes szempont növényzet / és a fákkal,növényekkel tarkított területek aránya) Alkalmazhatóság–hálózaton belül A nyílvánosság megfelelő tájékoztatása a project kezdeti Nyílvánosság szakaszában részvétele Aktív közösségi részvétel (konzultáció a legfontosabb tervezőkkel stb.) Nemekről szóló különböző statisztikák felhasználása. Speciális csoportokra való bontása a lakosságnak:gyermekek, Nemek aránya nők,férfiak,fiatalok idősebbek,családosok, egyedüllállók Tiszta szabályok a döntéshozással kapcsolatban-legyenek nők is a döntéshozók között.
Specifikáció
Biztonsági és védelmi szempont
A biztonsági problémák és azok a tényezők amelyek kiválthatják őket
A célok pontos definiálása, a projekt minden részében A helyi hatóságok pénzügyi statégiáján alapuló döntések
Paraméter
Inrformációgyűjtés a tömegközlekedés és a helyi látnivalók kapcsolatáról Program a belső fejlesztésértfelületek meredeksége, belmagasság,bútorok-figyelembe véve a „Use for All“ javaslatot. Alkalmazhatósági Az orientációs rendszer szempont szükségességének programozási tervei és definciói –tekinetbe véve az összes lehetséges felhasználói csoportot A kiegészítő berendezések tervezési javaslatai (bútorok, találkozási pontokat, egészségügyi létesítmények) Helyszíni adottságok A bevont nyílvánosság véleményén keresztül gyűjtött felhasználói Város tervezési igények szempont Ellentmondásos és hasonló igények összehangolása az ügyfelek és a társadalmi ill.környezeti igények függvényében A programozási fázis fő sikertényezői és akadályai
Specifikáció
3. lépés: Tervezés Programozás (2. lépés) a probléma vizsgálatának is tekinthető tulajdonképpen, amely kijelöli a "tervezést"a tervezési lehetőségeket, (mint a 3. lépést) azáltal, hogy a programunkban összefoglal minden adott tényezőt és fejlesztési lehetőséget. Amennyiben a tervezést nem előzi meg programozás, úgy a konkrét tervek irányíthatatlan ’játékká’ válhatnak. A tervezési fázist szakemberek segítségével kell lebonyolítani (építész, táj építészmérnök, városi tervező stb) valamennyi célkitűzés és pénzügyi adottság meghatározása után. A tervezőnek össze kell gyűjtenie a programozási folyamathoz szükséges összes információt. Feladata az, hogy az összes információt felhasználja a stuktúra és felhasználni kívánt elemek területén, amelyek a későbbi részeit fogják képezni a szabad városi területeknek.
4. lépés: Végrehajtás Miután a tervező végzett a tervezési folyamatokkal, akkor azt részletesen be kell mutatni a politikusoknak, a döntéshozóknak és a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni. Amennyiben az összeállított tervek megfelelnek a kitűzött igényeknek és a meghatározott költségvetési tételeknek, elkezdődhet a projekt megvalósítása.
Van néhány lehetőség, amelyet figyelembe kell venni ebben a fázisban: Ha a nyilvánosság a programozási folyamatok nagy százalékában részt vett, úgy a későbbiekben bevonhatók lesznek a kivitelezésbe és a megvalósításba is. Ez jelentheti a későbbi munkafolyamatoknál többek között a festési, építési, ásással kapcsolatos, vagy akár a játszóterek kivitelésével felmerülő munkálatokat. Ez a személyes részvétel egyértelműen növeli annak esélyét, hogy a későbbiekben, amikor már felhasználókká válnak, sokkal inkább maguknak érezzék ezeket a területeket, és jobban ügyeljenek az új-általuk kialakított-környezet megóvásával. Ez a vandalizmus csökkenését eredményezheti. A kivitelezés általában a szakemeberek számára kerül átadásra, amelyet ajánlatételi eljárásnak is meg kell előznie. (ez kötelező minden EU államban amennyiben nemzetközi projektben kíván részt venni.) A tervezőnek általában kötelessége, hogy előkészítse a rendelkezésre álló tényeket és adatokat felhasználva, az ajánlattételt. A végső döntés azé a cégé, amelyet megbíznak az építéssel attól függően, hogy milyen a projekt összetettsége és nagysága. Az ajánlattétel történhet a projekt lépéseire bontva. Hiszen a várostervezésnél és a szabadtéri tervezésnél a megvalósítás alkalmával több változatásra is szükség lehet, így ez az árajánlat béli változásaokat is eredményezheti. 5. Ellenőrzés/Áttekintés/ Menedzsment
A végrehajtás és kivitelezés után, az új szabad területek átadása után a felhasználók további véleményezéséről egyszer csak elfelejtkezünk. A vélemények folyamatos figyelemmel kísérése és a felülvizsgálati módszerek, nem csak a jövőbeli projektek számára szolgálhatnak kiváló tanulsággal és újabb esetleg hasznosabb ötletekkel, hanem a későbbi folyamatos karbantartás során is jó tanácsokat adhatnak.
Ez a folyamat rendkívül felelősségteljes menedzsmentet igényel a városi szabad terek fenntarthatósága érdekében is. Ez az irányítás történhet egyéni-felhasználók, vagy akár a közigazgatási szervek által is. Az egyéni felhasználók esetében természetesen az a felelősség, ami az állami szerveket érintené áthárul rájuk. A lehetőség, hogy bizonyos karbantartási feladatok átadásra kerülnek a felhasználó számára,természetesen adminisztratív feladatokat is magukkal vonnak. A felhasználók / a felhasználói ellenőrzés egyik eszköze, hogy bevonják a nyilvánosságot. Aktív szerepvállalásuk a folyamatokban igen jelentős, a későbbi használati szabályok betartása érdekében. Éppen ezért fontos a folyamatos interjúzás és véleményfelmérés.
Függelék: a) Esettanulmányok (???) bevált gyakorlatok a projektekhez? Jó tervezési folyamat a kivitelezéshez?! jó irányítás?? Jó stratégia?? b, A szabad városi területek tipológiája Parkok és zöldterületek helyi Szomszédsági Kerületi Városi Egyéb zöld terek • allokációs kertek • Temetők • Sportpályák • kempingek A városi terek és járdák • utak és egyéb közlekedési útvonalak • Lakossági utcák • Városi autópálya • A vasúti vonalak és töltések
Nyitott lakó terek,beleértve a tetőket, erkélyeetk és homlokzatokat,ill. Történelmi nyitott terek Víztestek és a vízfolyások Folyók csatornák Tavak Halastó Vizes élőhelyek Külső terekkel kapcsolatos épületek • Az iskolák • Irodák • Kórházak • Ipari és kereskedelmi épületek • Egyéb középületek Városi fringe • mezőgazdasági terület • Az erdők és erdős területek • veszélyes hulladéklerakó és hulladéklerakó területek • nem használt –funkciótlan -nyílt terek
c) Szakirodalmak - felhasznált anyagok
“Build for All”-Manual: http://www.build-for-all.net/en/reference/ 11:00)
(12.02.2010,
ELC / European Landscape Convention: http://conventions.coe.int/Treaty/Commun/QueVoulezVous.asp?NT=176&CL=EN G (14.01.2010, 11:00) EU - European Union (2007a): Treaty of Lisbon. - amending the treaty on european union and the treaty establishing the European Community (2007/C 306/01), In: [Official Journal of the European Union] Band C 306, S.1-10, Brüssel, Belgien LPAC, 1992: London Planning Advisory Committee LDPETA, 1992 – Peňa William et al. (ed.), Problem Seeking, Third Edition, Washington 1987 Working Papers 3.2.1 to 3.2.6: http://urbanspaces.eu/index.php?id=jointstrategy.php (12.02.2010, 11:00)