9240. számú. törvényjavaslat. az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/9240. számú

törvényjavaslat az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról

Előadó: Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter

Budapest 2012. november

1

2012. évi … törvény az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról 1. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása 1. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) a következő 12/I. §-sal egészül ki: „12/I. § A 12/E-12/H. § szerinti eljárások nem minősülnek telekalakítási eljárásnak.” 2. § Az Fkbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő olyan ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás a Módtv. hatálybalépését megelőzően benyújtott, egy adott földrészleten fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem alapján indult. (2) A Módtv. hatálybalépése előtt indult olyan eljárást, a) amelynek költségét a kérelmező megelőlegezte, a költségvállalást tartalmazó nyilatkozat benyújtásának, b) amelyben az ingatlanügyi hatóság jogerős határozatot hozott a földrészlet megosztásának módjáról, kiindulási helyéről és irányáról, a közigazgatási hatósági eljárás megindításának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultja hozzájárulásának hiánya nem akadályozza az eljárás lefolytatását. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárás megelőlegezett költségét a kérelmező 2013. december 31-éig igényelheti vissza a mezőgazdasági szakigazgatási szervtől az ingatlanügyi hatóság által kiállított számla és a megelőlegezett költségek megfizetéséről kiállított számviteli bizonylat alapján.” 3. § Hatályát veszti az Fkbt. 13/A. §-a.

2

2. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása 4. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Semmis a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít haszonélvezeti jogot.” 5. § A Tft. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptknak a haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (2) A haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a haszonbérleti szerződés olyan módosítása esetén, melynek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarata a haszonbérlet időtartamának, illetve a haszonbér mértékének a módosítására irányul, kivéve ha a haszonbérlet meghosszabbított időtartamáról, illetve a haszonbérleti díj módosított mértékéről a szerződésben előre megállapodtak, és a szerződés tartalmát utóbb ennek megfelelően módosították.” 6. § (1) A Tft. 25/C. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból – ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet – papír alapon vagy elektronikus úton a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott, a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lap másolatot szolgáltat díjfizetés ellenében, illetve a (3a) bekezdésben meghatározott esetekben és az ott meghatározott személyek részére díjmentesen. (3a) A földhasználati nyilvántartásból díjmentes a) a hatóság megkeresésére annak hivatalból indított eljárásához, b) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, továbbá c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges földhasználati lap másolat szolgáltatása.” (2) A Tft. 25/C. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:

3

„(5) A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében a földügyért felelős miniszter az ingatlanügyi hatóság közreműködésével a) szúrópróba jellegű ellenőrzéshez, vagy b) a termőföld-szerzést ellenőrző hatóságrészére, annak megkeresése alapján a számítógéppel vezetett földhasználati nyilvántartási adatbázisban nyilvántartott és a jogellenes jogügyletekben résztvevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában adatlekérdezést, adatfeldolgozást és adattovábbítást végezhet. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott célból végzett adatlekérdezések végrehajtásához a földügyért felelős miniszter, valamint az ingatlanügyi hatóság részére adatokat kell átadni: a) a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból, b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által a támogatási adatok nyilvántartására működtetett nyilvántartási rendszerekből, c) a szőlőültetvény-kataszterből, d) az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR), e) az Országos Erdőállomány Adattárból, f) a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából, g) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából, h) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, i) a cégnyilvántartásból, j) az ingatlan-nyilvántartásból, k) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából, l) az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEÁOR' 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból, m) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. (7) Az ingatlanügyi hatóság a (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett – személyes adatok tekintetében kizárólag a termőföld használatának jogellenes átengedésével kapcsolatos, az ebből származó, valamint az ezzel kapcsolatos mezőgazdasági gazdálkodásra, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemszerzésre, továbbá mezőgazdaságban történő foglalkoztatásra utaló adatokat a földhasználati nyilvántartási adatbázisból, földügyért felelős miniszter megbízása alapján történő lekérdezés, illetve adatfeldolgozás körében használhatja fel. (8) Az ingatlanügyi hatóság a (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett, valamint a földhasználati nyilvántartási adtabázisban az (5) bekezdés szerint végzett lekérdezések, illetve az adatfeldolgozás során keletkezett adatokat

4

a) összevetheti az okirattárában fellelhető okiratokban szereplő adatokkal, b) a miniszter részére történő átadásig kezelheti és tárolhatja. (9) A földügyért felelős miniszter az e törvény alapján átvett, valamint az ingatlanügyi hatóságtól származó adatokat a termőföld-szerzést ellenőrző hatóságon kívül kizárólag az ügyészség részére – a jogellenes szerződésekkel kapcsolatos közérdekvédelmi feladatai ellátása céljából az ügyészségről szóló törvényben meghatározott esetben – adhatja át és azokat legfeljebb az átadásig kezelheti, illetve tárolhatja. (10) A földügyért felelős miniszter és az ingatlanügyi hatóság az átvett és az adatlekérdezés, illetve adatfeldolgozás során keletkezett adatokat semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra.” 7. § A Tft. 90. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa) „j) a termőföld-szerzést ellenőrző hatóság kijelölését.” 8. § A Tft. a következő 91. §-sal egészül ki: „91. § (1) E törvénynek az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi …. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy a rendelkezések hatálybalépését követő 20. évnél később lejáró, határozott időtartamra szerződéssel alapított haszonélvezeti jog e rendelkezések hatálybalépésétől számított 20. év elteltével megszűnik. (2) A Módtv. 5. §-ával módosított 12. §-át a Módtv. hatálybalépésekor fennálló haszonbérleti szerződések esetében a Módtv. hatálybalépését követően megkötött módosításra kell alkalmazni.” 3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 9. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv. V. Fejezete a következő alcímmel és 15/F. §-sal egészül ki:

5

„Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj 15/F. (1) Aki mezőgazdasági célú vízszolgáltatást vesz igénybe, a mezőgazdasági vízszolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet. (2) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a mezőgazdasági vízszolgáltató határozza meg. (3) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból álló kéttényezős díjként, vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani. (4) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj mértékét úgy kell meghatározni, hogy: a) fedezetet biztosítson a mezőgazdasági vízszolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, hosszú távú fenntartásához, b) hozzájáruljon a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságos ellátásához, c) ösztönözzön a mezőgazdasági vízszolgáltatás minimális költségszinten történő ellátására és d) feleljen meg e törvény szerinti költségmegtérülés elvének. (5) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendelet határozza meg.” 10. § (1) A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány) „y) a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályainak” (rendeletben történő megállapítására.) (2) A Vgtv. 1. melléklete a következő 39. ponttal egészül ki: „39. mezőgazdasági vízszolgáltatás: a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését, a halastavak és egyéb mezőgazdasági vízhasználat vízellátását szolgáló, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó, egyéb célú vízigények kielégítésére irányuló tevékenység.” 11. §

6

Hatályát veszti a Vgtv. 45. § (8) bekezdés e) pontjában az „a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel egyetértésben” szövegrész. 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása 12. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni. Az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó szervezet esetén a képviseleti jogosultság igazolása tekintetében az ingatlannyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.” 13. § A Díjtörvény 32/E. §-a a következő (8a)-(8c) bekezdéssel egészül ki: ,,(8a) Új épület építése vagy meglévő épület – ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – átalakítása esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére (az épület feltüntetésére) irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díját az ehhez szükséges változási vázrajz záradékolás iránt történő benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. (8b) Amennyiben az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasítja, vagy a használatbavételi engedélyezési eljárást megszünteti, az ingatlanügyi hatóság az erről szóló jogerős döntés kézhezvételét követő harminc napon belül visszatéríti az ügyfél részére a (8a) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat. (8c) A külön jogszabályban meghatározott – az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – engedélyköteles bontási tevékenység esetében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére a (8a) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.” 14. § A Díjtörvény 32/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,32/G. § (1) Az Inytv. 75. § (1) bekezdése szerinti TAKARNET engedélyezési eljárásért 3 000 forint összegű díjat kell fizetni.

7

(2) Az Inytv. szerinti, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért 3 000 forint összegű díjat kell fizetni. A soron kívüli eljárás díja 10 000 forint.” 15. § A Díjtörvény 33/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény hatálya alá tartozó közösségi és nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevételével, b) a közös agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási intézkedéseiben való részvétellel kapcsolatos, közigazgatási hatósági eljárásnak minősülő eljárásához szükséges elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése esetén nem kell alkalmazni a 31. § (3) bekezdésében foglaltakat.” 16. § A Díjtörvény a) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a ,,szerint nyilvántartásba vett,” szövegrész helyébe a ,,szerinti”, b) 31. § (5) bekezdésében a ,,nem hiteles” szövegrész helyébe a ,,nem hiteles és hiteles”, c) 32/B. § (1) bekezdés e) pontjában a ,,szerint nyilvántartásba vett,” szövegrész helyébe a ,,szerinti” szöveg lép. 17. § Hatályát veszti a Díjtörvény 31. § (5) bekezdésében a ,,(1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész. 5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 18. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

8

(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:) ,,e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása,” 19. § Az Inytv. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: ,,(7) A jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozat meghozatalától számított 30 nap elteltét követően, de legkésőbb 60 napon belül, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján, amennyiben a bejelentett lakcímváltozás regisztrációja megtörtént, gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.” 20. § Az Inytv. a következő 35. §-sal egészül ki és a 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,35. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. (2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) az okirat kiállítása helye szerinti állam hatóságának kell hitelesíteni. (3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. (4) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a

9

külföldön kiállított magánokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti. (5) Ügyvéd által külföldön készített és ellenjegyzett magánokirat ingatlannyilvántartásban történő felhasználhatósága tekintetében az ügyvéd által belföldön készített és ellenjegyzett magánokiratra vonatkozó szabályozás az irányadó. 36. § (1) A külföldön kiállított közokirat, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, akkor használható fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, a közokiratot a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell felülhitelesíttetni. (2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a külföldi közokirat felülhitelesítés hiányában is felhasználható. (3) Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. (4) A külföldön kiállított közokiratot, ha diplomáciai felülhitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított közokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti. (5) Az ingatlanügyi hatóság a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásától függetlenül állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti a külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott, az ingatlan-nyilvántartást érintő határozatot. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket kizárólag az alaki szempontból történő felhasználhatóság tekintetében veheti figyelembe.

10

(6) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a (4) és (5) bekezdésben, illetve a 35. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó.” 21. § Az Inytv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdéstől eltérően az egyháznak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személynek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint a képviseleti jogosultságot igazoló, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által – a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerint vezetett nyilvántartásból – kiállított hatósági bizonyítvány 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, valamint a képviseletére jogosult aláírási címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult által hitelesített másolatát.” 22. § Az Inytv. 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: ,,(4a) Az Ehtv. szerint nyilvántartásba nem vett, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személy bejegyzési kérelméhez csatolnia kell a felettes egyházi szerv nyilvántartásba vételéről szóló hatósági bizonyítványt, a felettes egyházi szerv képviseletére jogosult aláírási címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult által hitelesített másolatát, valamint a kérelmező belső egyházi jogi személyiségéről a felettes egyházi szerv által kiállított 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített igazolást.” 23. § Az Inytv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) Az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezés folytán eljáró ingatlanügyi hatóság a másodfokú eljárást – a fellebbező kérelmére – a fellebbezéssel érintett jog bejegyzése, tény feljegyzése, vagy adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló jogerős hatósági határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás lezárultáig felfüggeszti. (5) A hatósági határozat felülvizsgálata iránti per megindításának igazolására és annak elmulasztására a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy

11

annak megtörténte a keresetlevélnek az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapjául szolgáló határozatot hozó hatóság által iktatott példányával, vagy annak hiteles másolatával is igazolható. (6) Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye.” 24. § Az Inytv. V. Fejezete a következő alcímmel és 65/B. §-sal egészül ki: ,,Ügyészi felhívás, ügyészi fellépés feljegyzése 65/B. § (1) Az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényét a megtámadott bejegyzés ranghelyén kell feljegyezni. Ebben az esetben az ügyészi felhívás alapján hozott határozat, valamint az ügyészi fellépés alapján indult pert lezáró jogerős bírósági döntés hatálya az e ranghelyen történt feljegyzést követő bejegyzésekre is kiterjed. (2) Amennyiben az ügyészi felhívásnak az ingatlanügyi hatóság az ügyész által megadott határidőben nem tesz eleget, az ügyészi felhívás tényét az ügyészi fellépés benyújtását, illetve az ügyész eljárás megszüntetéséről szóló értesítésének beérkezését követően törli.” 25. § Az Inytv. a következő 70/A. § és 70/B. §-sal egészül ki: „70/A. § Annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező – az általa megadott természetes személyazonosító adatok alapján – Magyarországon rendelkezik-e ingatlan-tulajdonnal, az ingatlanügyi hatóság – a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül – adatlekérdezést végez, melynek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. 70/B. § (1) A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében a miniszter az ingatlanügyi hatóság közreműködésével a) szúrópróba jellegű ellenőrzéshez, vagy b) a termőföld-szerzést ellenőrző hatóság részére, annak megkeresése alapján a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázisban nyilvántartott és a jogellenes jogügyletekben résztvevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában – a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül – adatlekérdezést, adatfeldolgozást és adattovábbítást végezhet.

12

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból végzett adatlekérdezések végrehajtásához a miniszter, valamint az ingatlanügyi hatóság részére adatokat kell átadni: a) a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból, b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által a támogatási adatok nyilvántartására működtetett nyilvántartási rendszerekből, c) a szőlőültetvény-kataszterből, d) az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR), e) az Országos Erdőállomány Adattárból, f) a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából, g) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából, h) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, i) a cégnyilvántartásból, j) a földhasználati nyilvántartásból, k) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából, l) az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEÁOR' 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból, m) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. (3) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett – személyes adatok tekintetében kizárólag a termőföld használatának jogellenes átengedésével kapcsolatos, az ebből származó, valamint az ezzel kapcsolatos mezőgazdasági gazdálkodásra, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemszerzésre, továbbá mezőgazdaságban történő foglalkoztatásra utaló – adatokat az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból – a miniszter megbízása alapján – történő lekérdezés, illetve adatfeldolgozás körében használhatja fel. (4) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett, valamint az ingatlan-nyilvántartási adtabázisban az (1) bekezdés szerint végzett lekérdezések, illetve az adatfeldolgozás során keletkezett adatokat a) összevetheti az okirattárában fellelhető okiratokban szereplő adatokkal, b) a miniszter részére történő átadásig kezelheti és tárolhatja. (5) A miniszter az e törvény alapján átvett, valamint az ingatlanügyi hatóságtól származó adatokat, a termőföld-szerzést ellenőrző hatóságon kívül, kizárólag az ügyészség részére – a jogellenes szerződésekkel kapcsolatos közérdekvédelmi feladatai ellátása céljából, az ügyészségről szóló törvényben meghatározott esetben – adhatja át és azokat legfeljebb az átadásig kezelheti, illetve tárolhatja. (6) A miniszter és az ingatlanügyi hatóság az átvett és az adatlekérdezés, illetve adatfeldolgozás során keletkezett adatokat semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra.”

13

26. § Az Inytv. a következő 92. §-sal egészül ki: ,,92. § Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi … törvény (a továbbiakban: 2. sz. Módtv.) 29. § a) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti állampolgársági adat, valamint a 29. § b) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti cégjegyzékszám nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket a 2. sz. Módtv. 29. §-ának hatálybalépését követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárások során keletkezett adatok vonatkozásában kell alkalmazni.” 27. § Az Inytv. a) 15. § (1) bekezdésében a ,,lakcímét, továbbá,” szövegrész helyébe a ,,lakcímét, állampolgárságát továbbá,”, b) 15. § (1) bekezdésében a ,,szervezet megnevezését, székhelyét,” szövegrész helyébe a ,,szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot,”, c) 15. § (2) bekezdésében a ,,s azt a tulajdoni lapon” szövegrész helyébe a ,,és azt, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon”, d) 54. § (5) bekezdésében a „fellebbezés” szövegrész helyébe a „fellebbezés, továbbá ügyészi felhívás” e) 64. § (1) bekezdésében a ,,vérgehajtható” szövegrész helyébe a ,,végrehajtható”, f) 74. § (1) bekezdés a) pontjában a ,,72-73/A. §” szövegrész helyébe a ,,72-73/B. §” szöveg lép. 6. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása 28. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „9. állatkísérlet: állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó károsodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat születését – beleértve a kikelést – eredményezi ilyen

14

körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását; az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából érzéstelenítést, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak; nem minősül állatkísérletnek a nem kísérleti jellegű, mezőgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy megjelölésének a természettudományok által elfogadott korszerű, kevéssé fájdalmasnak tartott módszereinek alkalmazása, valamint az állatnak kizárólag a szervei vagy szövetei felhasználása céljából történő leölése;” (2) Az Ávt. 3. §-a a következő 12. és 13. pontokkal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „12. állat kábítása: minden olyan szándékos eljárás, amelynek alkalmazása a tudat és az érzékelés fájdalom nélkül történő elvesztését okozza, beleértve a közvetlen halált okozó eljárásokat is; 13. beszállító: a tenyésztők kivételével bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki kísérletben való felhasználás céljából, vagy szervek vagy szövetek tudományos célú felhasználása céljából állatot szállít.” 29. § Az Ávt. 20-23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „20. § (1) A veszélyes állatfajok körét e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. Veszélyes állatnak a veszélyes állatfajok egyedei minősülnek. (2) A veszélyes állatokat veszélyességük alapján az alábbi kategóriákba kell sorolni: a) különösen veszélyes állatfajok, b) közepesen veszélyes állatfajok, c) elővigyázatosságot igénylő állatfajok. 21. § (1) A különösen veszélyes állatfaj egyedét – kivéve ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően rendelkezik – kizárólag állatkertben szabad tartani. A különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezésére, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha az egyed tartási feltételei – ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is – biztosítottak. Amennyiben lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni, melynek módjáról az engedélyben kell rendelkezni. (2) A közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, felügyeletének átengedésére, eladásra való felkínálására, országba

15

történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, szaporítás, elidegenítés, felügyeletének átengedése, eladásra való felkínálás, országba történő behozatal, illetve bemutatás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei – ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is – biztosítottak. Amennyiben lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni, melynek módjáról az engedélyben kell rendelkezni. (3) Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének tartását, szaporítását, elidegenítését, tartásának átengedését, országba történő behozatalát a természetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede akkor tartható, ha az egyed tartási feltételei – ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is – biztosítottak. Amennyiben lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni. (4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen a veszélyre felhívó, jól látható tartós jelzést kell elhelyezni, az állat fajának feltüntetésével. (5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja. (6) A veszélyes állat megakadályozásáról.

tartójának

gondoskodnia

kell

az

állat

szökésének

(7) A természetvédelmi hatóság nyilvántartja a) az állat tulajdonosának nevét és címét, b) az állat felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, c) az állat tartási helyét, d) az állat faját, nemét, születési idejét, egyéb egyedi jellemzőit, e) egyedileg jelölt állat esetén az állat azonosítására szolgáló adatokat. (8) A természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a természetvédelemért felelős miniszter országos adatbázist működtet. (9) A veszélyes állatok tartásának, szaporításának, elidegenítésének, eladásra való felkínálásának, országba történő behozatalának, illetve bemutatásának, valamint egyedi azonosításának szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. 22. § (1) A veszélyes állat eltűnését a veszélyes állat tartója haladéktalanul köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak. Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének eltűnésekor a rendőrséget is értesíteni kell.

16

(2) Veszélyes állat elhullását a veszélyes állat tartója 30 napon belül köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak. 23. § (1) Ha a veszélyes állat tartója a jogszabályban, illetve az engedélyben foglalt feltételeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, veszélyes állatot az előírt engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, eladásra felkínál, felügyeletét átengedi, bemutatja vagy behoz az országba, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a természetvédelmi hatóság – a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig – a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el. (2) Ha az állattartó a természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza és gondoskodik annak végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.” 30. § Az Ávt. 25-33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „25. § Az e fejezetben foglalt előírásokat kizárólag a gerinces állatokon és lábasfejűeken végzett kísérletekre kell alkalmazni. E kísérletek végzésének részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. 26. § (1) Állatkísérlet – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével – kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján végezhető. (2) Állatkísérlet kizárólag akkor engedélyezhető, ha annak elvégzését a) alapkutatás, b) transzlációs vagy alkalmazott kutatás az alábbi célok bármelyikével: ba) emberek, állatok vagy növények betegségeinek, egészségi rendellenességeinek vagy más kóros elváltozásainak, azok hatásainak elkerülése, megelőzése, felismerése vagy kezelése, bb) emberek, állatok vagy növények élettani állapotának feltárása, értékelése, szabályozása vagy módosítása, vagy bc) az állatok jóléte és a mezőgazdasági célból tartott állatok termelési feltételeinek javítása, c) a b) pontban foglalt bármely célból gyógyszerek, élelmiszerek és takarmányok, valamint egyéb anyagok vagy termékek kifejlesztése vagy gyártása, azok minőségének, hatékonyságának és biztonságosságának ellenőrzése, d) a természetes környezet védelme,

17

e) a fajok megőrzésére irányuló kutatás, f) felsőoktatás vagy a szakmai készségek megszerzése, fenntartása vagy fejlesztése céljából folyó képzés, vagy g) igazságügyi orvostani vizsgálat elvégzése teszi szükségessé. (3) Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható. 27. § (1) Amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni. (2) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb – a kísérlet eredményességét még nem veszélyeztető – mértékben csökkenteni kell. (3) A tenyésztés, szaporítás, elhelyezés és gondozás, valamint a kísérlet során alkalmazott módszerek tökéletesítésére kell törekedni az állati fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás elkerülése, vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében. 28. § (1) Az állatot feltételezhetően érő fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás mértéke alapján – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon – minden kísérletet esetileg, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kritériumok alapján a következő kategóriák valamelyikébe kell besorolni: a) érzéstelenítéses-túlaltatásos, b) enyhe, c) mérsékelt, d) súlyos. (2) Olyan kísérlet, amely súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és semmilyen módon nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal jár, – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével – nem végezhető. 29. § (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelős személy vezetésével végezhető, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott végzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik. (2) Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, az állat életét az olthatja ki, aki erre képesítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott oktatásban részesült. 30. § (1) Kísérlet céljára az állatvédelmi hatóság által engedélyezett állatot szabad felhasználni.

18

(2) Az emberszabású majmok kísérleti célú felhasználása tilos. (3) Nem emberszabású főemlősök kísérleti célú felhasználása csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén engedélyezhető. (4) Háziasított állatfaj kóbor egyedét, valamint vadon befogott állatot – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – kísérlet céljára felhasználni nem szabad. (5) Természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj egyedén – a (2) és (3) bekezdések szerinti kivételekkel – kísérlet végzése akkor engedélyezhető, ha a) a kísérlet elvégzését a 26. § (2) bekezdése e) pontja szerinti cél teszi szükségessé, vagy b) a kísérlet a 26. § (2) bekezdése b) pontjának ba) alpontja, vagy c) pontja alá tartozik, a kísérletre károsító vagy potenciálisan életveszélyes emberi klinikai állapotok elkerülése, megelőzése, diagnózisa vagy kezelése érdekében kerül sor, és a felhasznált állat fogságban tenyésztett állat utóda, valamint tudományos indokok alapján a kísérlet természetvédelmi oltalom alatt nem álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állatfaj felhasználásával nem vezetne eredményre. (6) Az állatvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén mentességet adhat a (4) bekezdés alkalmazása alól. 31. § (1) Kísérleti célra állatot tenyészteni, szaporítani, beszállítani, tartani az állatvédelmi hatóság engedélyével szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait. (2) Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatot tenyésztőt, beszállítót, tartót és a tenyésztő, tartó létesítményt is nyilvántartásba veszi. (3) Az engedélyben és a nyilvántartásban meg kell jelölni a) a törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak betartásáért felelős személy, b) a létesítményben található állatok jólétének és gondozásának felügyeletéért felelős személy, c) az állatok jólétével és kezelésével kapcsolatban tanácsadói feladatokat ellátó, a laborállat-gyógyászatban jártas állatorvos vagy megfelelően képzett szakértő, d) a munkahelyi állatjóléti bizottság elnökének személyes adatai közül a nevét, levelezési címét, és az elektronikus levélcímét.

19

(4) Aki kísérleti állatot tenyészt, szaporít, beszállít vagy felhasznál, köteles nyilvántartást vezetni azon személyek nevéről és címéről, akiktől az állatokat beszerezte és akiknek az állatokat továbbadta. A nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig meg kell őrizni. Az állatkísérlet engedélyezése 32. § (1) Az állatkísérlet engedélyezése iránti kérelmet az állatvédelmi hatóságnak kell elektronikus úton benyújtani. (2) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérlet végzését határozott időre engedélyezi. (3) Az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet a kísérlet végrehajtásáért felelős személyek nevéről, levelezési címéről és elektronikus levélcíméről. (4) Az engedélyezés során – a kérelmező által benyújtott dokumentáció, továbbá e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti szakértői testület véleménye alapján – különösen figyelembe kell venni: a) az állatkísérlet elvégzésének indokoltságát és tudományos megalapozottságát, figyelemmel az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő módszerek alkalmazásának követelményére, b) az alkalmazott korszerű módszertan indokoltságát és tudományos megalapozottságát az állatlétszám, a fájdalom, szenvedés, kín és maradandó károsodás lehető legkisebb mértékűre csökkentésének érvényesülése szempontjából, c) az állatoknak szenvedés, fájdalom vagy kín formájában okozott ártalmat indokolttá teszi-e a várt eredmény – az etikai megfontolásokat is figyelembe véve –, és végeredményben az emberek, állatok és a környezet javát szolgálhatja-e, valamint d) a kísérlet személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását. (5) Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértői testület munkájában nem vehet részt az, a) akinek a kérelmére indult az eljárás, b) akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fűződik, és c) aki az a) és b) pontban szereplő személlyel olyan viszonyban áll, amely a testületben való feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti. 33. § (1) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak meg nem tartása esetén a kísérlet végzését az észlelt hiányosság megszüntetéséig felfüggesztheti, illetve a kísérletre vonatkozó engedélyt visszavonhatja. (2) Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatok tartásának körülményeiről szóló jogszabályok megsértése, illetve a tartási, tenyésztési engedélyben előírtak meg nem tartása esetén kötelezi az állattartót az észlelt hiányosságok kijavítására, illetve a

20

jogsértés súlyától, a jogsértő állapot időtartamától, ismétlődésétől, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegétől függően visszavonhatja a tartási engedélyt, és kötelezi az állattartót az állatállomány megfelelő elhelyezésére. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani. (3) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak két éven belül történő ismételt megsértése esetén a kísérletre vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a kísérletet folytató személyt, illetve felhasználó létesítményt - az elkövetett szabályszegés mértékére figyelemmel - a további kísérletek végzésétől határozott időre, de legalább hat hónapra és legfeljebb három évre eltilthatja. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jogkövetkezmény következményekkel az állatok jólétére nézve.”

nem

járhat

hátrányos

31. § (1) Az Ávt. 49. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „d) az állatkísérletek végzésének részletes szabályait, a kísérleti célú állattenyésztés, szaporítás, -tartás, -szállítás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” (rendeletben állapítsa meg.) (2) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap) „e) a miniszter, hogy az élő állat nyereményjáték díjaként történő felhasználásának részletes szabályait,” (rendeletben állapítsa meg.) (3) Az Ávt. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselőtestülete, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg.”

21

(3) Az Ávt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „50. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt – az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 78/923/EGK határozata a mezőgazdasági haszonállatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről, b) a Tanács 88/306/EGK határozata a vágóállatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről, c) a Tanács 98/58/EK irányelve a mezőgazdasági haszonállatok védelméről, d) a Tanács 99/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben való tartásáról, e) a Tanács 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról, f) a Tanács 1999/575/EK határozata a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált gerinces állatok védelmére vonatkozó európai egyezménynek a Közösség által történő megkötéséről, g) a Tanács 2005/1/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról, h) a Tanács 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról, i) az Európai Parlament és Tanács 1523/2007/EK rendelete a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról, j) a Tanács 2008/119/EK irányleve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról, k) a Tanács 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról, l) a Tanács 1099/2009/EK rendelete az állatok leölésük során való védelméről, m) az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről.” 32. § (1) Az Ávt. 5. § (5) bekezdésében a „tartása” szövegrész helyébe a „tartása, szállítása és életének kioltása” szöveg lép. (2) Az Ávt. 18. §-ában a „kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell előidéznie, amely addig tart” szövegrész helyébe a „kábítást úgy kell elvégezni, hogy annak hatása fennmaradjon” szöveg lép.

22

(3) Az Ávt. III. Fejezetének harmadik alcímében az „állat tartása és szaporítása” szövegrész helyébe az „állatfajok egyedeinek tartása” szöveg lép. (4) Az Ávt. IV. Fejezetének címében az „AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI” szövegrész helyébe az „A KÍSÉRLETI, OKTATÁSI VAGY EGYÉB TUDOMÁNYOS CÉLLAL TARTOTT ÁLLATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK” szöveg lép. (5) Az Ávt. IV. Fejezetének első alcímében az „általános” szövegrész helyébe a „végzésének általános” szöveg lép. (6) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés b) pontjában a „természetvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „veszélyes vagy veszélyesnek nyilvánított” szövegrész helyébe a „veszélyes” szöveg lép. 33. § Hatályát veszti az Ávt. 34. és 35. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése. 7. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása 34. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (továbbiakban: Támtv.) Fogalmak alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki: „9/B. § Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer; amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában: a) ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok; b) ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám; c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfélnyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki (amely) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét; d) nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit (amelyet) a hatáskörrel rendelkező hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint a nem

23

kérelemre induló eljárásai kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba.” 35. § A Támtv. 11. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(14) A 28-30/A. §-ban meghatározott nyilvántartással összefüggő kötelezettségek kiterjednek a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben részt vevő ügyfelekre is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásaira vonatkozó törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.” 36. § A Támtv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania.” 37. § A Támtv. 22. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához:) „a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosító számát,” (az adott támogatási jogcímre vonatkozó intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.) 38. § (1) A Támtv. 26. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:) „a) Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer,” (2) A Támtv. 26. § (1) bekezdése a következő h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

24

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:) „h) Tevékenységi-hely Nyilvántartási Rendszer [az a)-h) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek].” 39. § A Támtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „28. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedéseiben érintett ügyfelek azonosítását és a (2) bekezdés alapján törzsadatnak nyilvánított adatait az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (e törvény alkalmazásában: ügyfél-nyilvántartási rendszer) kell nyilván tartani. (2) Az ügyfél nyilvántartásba vételéhez megállapításához nyilvántartásba kell venni:

és

ügyfél-azonosító

számának

a) természetes személy esetén aa) nevét, ab) anyja nevét, ac) születési helyét és idejét, b) nem természetes személy esetén ba) nevét, bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, bc) székhelyét. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell a) természetes személy esetén aa) születéskori nevét, ab) állampolgárságát, ac) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító jelét, ad) lakóhelyét (egyéni vállalkozó esetében székhelyét), ae) kiskorú esetében törvényes képviselője, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes esetében gyám, gondnok jelen a) pont szerinti adatát, af) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével, ag) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével, ah) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,

25

ai) ügyfélkör szerinti azonosító adatát, b) nem természetes személy esetén ba) elnevezését, továbbá rövidített cégnevét, bb) képviseletére jogosult nevét, lakcímét, bc) telephelyét vagy telephelyeit, bd) cégjegyzékszámát, be) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével, bf) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével, bg) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét, bh) költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát, bi) statisztikai számjelét, bj) működésének kezdetét, bk) ügyfélkör szerinti további azonosító adatát, c) amennyiben külföldi természetes személy, vagy külföldi vállalkozás esetén az a) és b) pontban foglalt adatok mellett az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, d) a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetében az a-c) pontokban foglalt adatok mellett be kell jelenteni továbbá a magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét). (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében a) ellátja a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatósági feladatokat, b) megállapítja az ügyfél-azonosító (nyilvántartási) számot, c) törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból, d) működteti az ügyfél-nyilvántartás informatikai rendszerét, e) nyilvántartja az ügyfél besorolását, mely lehet: ea) nyilvántartásba vett, eb) kérelemre nyilvántartásba vett, f) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél számára a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki. (5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél, a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani. (6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfélnyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

26

kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig. (7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki. (8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfélazonosító szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító szám állapítható meg.” 40. § A Támtv. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfélnyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.” 41. § (1) A Támtv. 29 § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt, hatályban levő nyomtatványon értesíteni azzal, hogy a változás-bejelentés elektronikus úton is teljesíthető. Az ügyfél-azonosító szám típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg is módosítható.” 42. § A Támtv. 29/A. és 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

27

„29/A. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél 28. § (4) bekezdésében foglalt adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival. (2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy az ügyfél nyilvántartott adatai és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet – az adateltérés okának tisztázása érdekében – a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot – a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül – az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti. 30. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére besorolást állapít meg. (2) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek az ügyfélazonosító-számát az intézkedésekben való részvétellel, valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok hiányosak. (4) Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv – amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges – az ügyfél azonosítása céljából ügyfél-azonosító számot állapíthat meg. (5) A nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített formanyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfélazonosító-szám nem változik. (6) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a nyilvántartásba vett ügyfél adatait az ügyfél nyilvántartását kezdeményező szerv karbantartja.” 43. § A Támtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

28

„(3) Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. A regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható.” 44. § A Támtv. törvény 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott beruházási intézkedések esetén a kifizetési kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetési kérelemben foglalt adatokat, az igazoló dokumentumokat, a támogatási határozatban foglalt adatokat, valamint a megvalósult beruházást összeveti egymással. Amennyiben a támogatási határozatban, a kifizetési kérelemben, továbbá az igazoló dokumentumokban foglalt adatok, illetve a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak eltérnek egymástól, de a támogatási cél megvalósult, a támogatási összeg nem nő és a támogatási egység műszaki tartalma negatív irányba nem változik (a továbbiakban: helyesbíthető eltérés) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adategyeztetés keretében határidő tűzésével – a módosítható adatok, valamint a nem megfelelő igazoló dokumentumok pontos megjelölésével – felhívja az ügyfelet a kifizetési kérelemben szereplő adatok megfelelő módosítására, illetve megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására. A módosítás csak helyesbíthető eltérésre terjedhet ki. A kifizetési kérelem elbírálására irányuló eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kifizetési kérelem módosítására, illetve a megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására tűzött határidő leteltéig fel kell függeszteni.” 45. § (1) A Támtv. 45. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti

29

jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról. (4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfélnyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról.” (2) A Támtv. 45. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.” 46. § A Támtv. 56. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:) „f) az ügyfelet nem kérelemre vették nyilvántartásba, vagy kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, ügyfél-azonosító szám megállapítására alkalmas kérelmet;”

30

47. § A Támtv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „74. § E törvény hatálya alá tartozó közigazgatási eljárások közül tárgyi díj- és illetékmentes eljárásnak minősülnek: a) az intézkedésekben való részvétellel, b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra való jogosultság megállapításával, c) a nyilvántartásba vétellel, d) a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásával, átengedésével, nyilvántartásban történő átvezetésével, valamint e) a hatósági engedélyezéssel kapcsolatos eljárások.” 48. § A Támtv. a következő 86. §-sal egészül ki: ,,86. § E törvénynek az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi … törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben és eljárásokban is kell alkalmazni azzal, hogy a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított regisztrációs számok és technikai azonosítók ügyfél-azonosító számnak minősülnek, továbbá a regisztrált ügyfelek kérelemre nyilvántartásba vett, a technikai azonosítóval rendelkező ügyfelek nyilvántartásba vett ügyfeleknek minősülnek.” 49. § A Támtv. 23.§ (5) bekezdése hatályát veszti. 8. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása 50. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 1. §-a a következő 38. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „38. közgyűlés: a társulati tagok összessége.” 51. § A Vt. 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

31

(A tag joga, hogy) „b) képviselője vagy küldöttje a közgyűlésen személyesen vagy képviselője útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;” 52. § A Vt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § A társulat szervei: a) közgyűlés; b) küldöttgyűlés; c) intézőbizottság; d) felügyelőbizottság.” 53. § A Vt. a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki: „Közgyűlés 23/A. § (1) A közgyűlés a társulat legfőbb szerve. (2) A közgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Össze kell hívni a közgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 25 %-a írásban kéri. (3) A társulat közgyűlésén a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehet részt. (4) A közgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. (5) A közgyűlés hatáskörébe tartozik a tagok fizetési kötelezettsége mértékének és felhasználásának meghatározása a társulati feladatok ellátása érdekében. (6) A közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést minden tagnak a közgyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni és a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (7) A tagot a közgyűlésen – két tanú által aláírt – írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb száz tagot képviselhet.

32

(8) A közgyűlés határozata akkor érvényes, ha az összes társulati tag érdekeltségi egység aránya szerint számított, legalább kétharmados többsége, nyílt szavazással dönt az elfogadásáról. Egy tag egy szavazattal rendelkezik. (9) A közgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni. (10) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen a) a közgyűlés helyét, idejét; b) a jelenlevő, illetve a képviselt társulati tagok számát; c) a közgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) társulati tagok milyen arányban szavazták meg; d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét. (11) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a közgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.” 54. A Vt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A küldöttgyűlés évente legalább egyszer ülést tart.” 55. § A Vt. 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik) „c) az önkéntes befizetésekből származó támogatások felhasználása;” 56. § A Vt. 37. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az intézőbizottság elnöke) „i) összehívja a közgyűlést, küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést;” 57. § A Vt. 41. § (1) és (2) bekezdésében az „egyéb” szövegrésze helyébe az „önkéntes” szöveg lép.

33

58. § A Vt. a következő alcímmel és 61/A. §-sal egészül ki: „Felhatalmazó rendelkezések 61/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vízitársulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos, a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.” 59. § (1) Hatályát veszti a Vt. 27. § (2) bekezdése. (2) Hatályát veszti a Vt. 1. § 16. pontjában „a társulat legfőbb szerve,” szövegrész. 9. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása 60. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban) „d) művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet.” 61. § Az Nfatv. a következő 16/A. §-sal egészül ki: „16/A. § (1) Az MNV Zrt. és a honvédelemért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület átadásátvételéről megállapodást köt az NFA-val. (2) Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján gondoskodik a tulajdonosi joggyakorlóként az NFA-nak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyezéséről és a volt vagyonkezelő egyidejű törléséről. (3) A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett terület tényleges művelési ága megállapításának feltétele, hogy a terület szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi, és tűzszerészeti mentesítése (a

34

továbbiakban: mentesítés) igazolt módon megtörténjen, vagy az arra jogosult szerv hivatalosan igazolja, hogy a mentesítésre nincs szükség. Az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az NFA viseli. A tényleges művelési ág megállapítását követően az NFA a mentesítés, valamint az ingatlan tényleges művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával – ide értve a szükséges változási vázrajz készítésével – kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költségének az adott földrészletre eső hányadát a földrészletnek a 18. § szerinti hasznosítása során a vele szerződést kötő félre hárítja, vagy vele szemben érvényesíti. (4) Ha a tényleges művelési ág megállapítása alapján az (1) bekezdés szerint átadott terület – ideértve az annak megosztásával kialakuló földrészleteket is – nem tartozik e törvény hatálya alá, az NFA-nak a (3) bekezdés szerinti mentesítés, valamint a földrészlet tényleges művelési ágának megállapításával és megosztásával kapcsolatos összes elszámolt és kimutatott költségét a központi költségvetésből az NFA részére a tényleges művelési ág megállapítását tartalmazó jogerős ingatlanügyi hatósági döntés kézbesítését követő 30 napon belül meg kell megtéríteni.” 62. § Az Nfatv. 21. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki: „(3d) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési szerződés a) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménnyel, b) az agrárágazathoz tartozó közoktatási feladatot ellátó intézménnyel, c) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézménnyel az alapító okiratában, vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.” 63. § Hatályát veszti az Nfatv. 16. § (4) és (5) bekezdése. 10. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása 64. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.) 2. § 20. és 21. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára, valamint a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;

35

21. mezőgazdasági káresemény: az elemi káresemény, valamint a mezőgazdasági árvízkár;” (2) Az Mkk tv. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „27. referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermés, a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított, üzemi szintű értéke;” (3) Az Mkk tv. 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 30a. ponttal egészül ki: „30. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved; 30a. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;” (4) Az Mkk tv. 2. § 31. és 32. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő 32a. ponttal egészül ki: „31. tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben a tárgyévre vonatkozóan meghatározott referenciaáron számított értéke; 32. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény; 32a. téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;” (5) Az Mkk tv. 2. § 33. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép „33. üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes használatban lévő termőföld figyelembevételével megállapított üzemméret;” 65. § (1) Az Mkk tv. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti

36

kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni. (3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtását követően meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik.” (2) Az Mkk tv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítési juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat örökli.” 66. § Az Mkk tv. 7. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére használható fel. (7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek és c) pont szerinti maradvány nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.” 67. § Az Mkk tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében bejelentett használatban lévő termőföld alapján, az (1) bekezdés szerint köteles megfizetni.” 68. § Az Mkk tv. 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben és a 12. § (5)–

37

(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:] „a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt, b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az agrárkármegállapító szervhez bejelentette,” 69. § Az Mkk tv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetett kártérítés összegével és a mezőgazdasági káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költségek értékével, valamint a károsodott területről kényszerbetakarított és értékesített termény árbevételével mérsékelni kell.” 70. § Az Mkk tv. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítványt a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.” 71. § (1) Az Mkk tv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő használatában lévő területre kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül a) a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító szám), b) a biztosított növénykultúra megnevezésére, c) a kockázatviselés helyére, valamint d) a biztosítási díj mértékére vonatkozó adatokat az a) és b) pont szerinti adatok esetében június 15-ig, a c) és d) pont szerinti adatok esetében augusztus 1-jéig átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére.”

38

(2) Az Mkk tv. 17. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatairól kárnemenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban: a) a biztosított mezőgazdasági termelők vonatkozásában aa) az eljárási tv. szerinti ügyfél- azonosító számáról, ab) a biztosított kultúra megnevezéséről, ac) a biztosított kultúra üzemi szintű területéről, ad) a biztosított kultúra hektáronkénti biztosítási összegéről, ae) a biztosított kultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint af) a biztosított kultúra MePAR azonosító szerinti helyéről; b) a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelők vonatkozásában ba) a károsodott kultúra nevéről bb) a kárt vagy károkat okozó kárnemekről bc) a kárkifizetés összegéről, valamint bd) a káresemény MePAR azonosító szerinti helyéről évente egy alkalommal a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló és gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni. (4) A (3) bekezdés szerinti adatokat a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai, gazdaságelemzési és rendszerfejlesztési célból használhatja fel.” 72. § (1) Az Mkk tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg kárenyhítő juttatásra, illetve mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító termények szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.” (2) Az Mkk tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a tárgyév július 15-ig az érintett biztosítót tájékoztatja az egységes kérelemben mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt bejelentő ügyfelek a) nevéről, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,

39

b) az egységes kérelemben rögzített terület nagyságáról, és azok MePAR azonosítóiról, c) a bejelentett kultúrákról.” 73. § (1) Az Mkk tv. 16. § (2) bekezdésében az „általános” szövegrész helyébe „különös” szövegrész lép. (2) Az Mkk tv. 10. § (4) bekezdésében, 16. § (5) bekezdés b) pontjában, 17. § (2) bekezdés a) pontjában valamint a 18. § (2) bekezdés a) pontjában a „regisztrációs szám” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosító” szövegrész lép. (3) Hatályát veszti az Mkk tv. a) 2. § 8. és 25. pontja, b) 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 10. § (1) bekezdésében a „mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő” szövegrész. 11. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosításáról 74. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A HB a) a nemzetpolitikáért felelős miniszter által delegált 1, b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke által delegált 1, c) az igazságügyért felelős miniszter által delegált 1, d) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által delegált 1, e) a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált 1, f) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős miniszter által együttesen delegált 1, g) a turizmusért felelős miniszter által delegált 1, h) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által delegált 1, i) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke által delegált 1, j) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke által delegált 1, k) a MÁÉRT által delegált 3, és l) az Országgyűlés által delegált 2 tagból áll.”

40

12. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása 75. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „6. § (1) Az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő alaptevékenységük ellátásához az állami alapadatok adatbázisaiból egymásnak díj-, költség- és térítésmentesen szolgáltatnak adatot. (2) A 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek az általuk kezelt állami alapadatok adatbázisaiból az adatszolgáltatást hálózati szolgáltatón keresztül is végezhetik. (3) Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt adatbázisokból – ide nem értve az i) pontban foglalt adatbázist – történő hitelesített adatok szolgáltatásáért, b) a változási vázrajzok záradékolásáért, c) az ingatlanrendező földmérő minősítési eljárásáért, d) a földmérő igazolvány kiadásáért, e) a levegőből végzett távérzékelés engedélyezéséért és a távérzékelt adatok minősítési célú vizsgálatáért, f) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkarészek hatósági vizsgálatáért és záradékolásáért, valamint a változások térképi adatbázisban történő soron kívüli átvezetéséért. (4) A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott soron kívüli eljárásért a) 1-5 ingatlan esetén ingatlanonként 10 000 Ft, b) 6-15 ingatlan esetén 50 000 Ft, valamit a hatodik ingatlantól ingatlanonként további 5 000 Ft, c) 16, vagy több ingatlan esetén 100 000 Ft, valamit a tizenhatodik ingatlantól ingatlanonként további 500 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (5) Az (4) bekezdés szerinti eljárási díj a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevételét képezi, a megfizetés és felhasználás módjára az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

41

76. § Az Fttv. 11. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal, vonatkoztatási és vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó attribútumok alapján létrehozott, számítógépen kezelhető olyan adatbázis, amely állami alapadatként tartalmazza: a) a település azonosítóját, b) a település közigazgatási- és fekvéshatárait, c) a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát, d) az alrészletek határvonalát, jelét és megnevezését, e) a dűlőnevet, utcanevet és házszámot, f) a pincék bejáratait, g) a művelési ágakat és azok betűjelét, h) a minőségi osztályokat és azok megjelölését, i) a földminősítési mintatereket, j) önálló ingatlannak nem minősülő földfelszíni, valamint egyes földfelszín feletti, illetve alatti építményeket és egyéb létesítményeket, továbbá azok meghatározott tartozékait és azonosítóit, k) az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyedi azonosítóját, l) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogokat, és m) a Polgári Törvénykönyv szerinti földhasználati joggal érintett területeket.” 77. § Az Fttv. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá.” 78. § Az Fttv. 14. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(4) Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a felszólításnak nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti átvezetéséről, egyidejűleg a mulasztó a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles megfizetni”

42

79. § Az Fttv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 14. § (8) bekezdés szerinti eljárásban meghozott határozat térképi hibakiigazításnak minősül.” 80. § Az Fttv. 18. § (11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(11) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kérésére a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai, valamint a honvédelmi célú térképi adatbázisok aktualizálását érintő adattal rendelkezni jogosult díj-, költség- és térítésmentesen köteles az adatállomány elkészültét követően 30 napon belül adatot szolgáltatni.” 81. § Az Fttv. 19. § a következő szöveggel lép hatályba: „19. § (1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek és a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek állami digitális távérzékelési adatbázist kell létrehoznia és üzemeltetnie az általuk előállított, illetve kezelt távérzékelési anyagokból és adatokból, amelynek részei: a) analóg és digitális légifényképtár, b) légi távérzékelési adatbázis, c) űrtávérzékelési adatbázis, d) földi távérzékelési adatbázis. (2) Digitális légifényképtárban kell megőrizni a Magyarország területéről készült légifelvételeket. Az analóg (film) technológiával készült felvételeket digitálissá kell alakítani és adatbázisba kell szervezni. (3) Digitális ortofotó-adatbázis része a légi távérzékelési adatbázisnak, mely az ország bármely területét ábrázoló, az állami alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz felhasználható digitális ortofotókból áll. (4) Az űrtávérzékelési adatbázis műholdak által készített, az adott műhold érzékelőinek megfelelő felbontású, űrfelvételeiből áll. A digitális ortofotó-adatbázis az ország bármely területét ábrázoló, az állami alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz felhasználható digitális ortofotókból áll. (5) Földi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon földi távérzékelési eljárással készült felvételek összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.

43

(6) Az állami digitális távérzékelési adatbázist úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen különösen: a) állami térképi adatbázisok kialakítására, felújítására és üzemeltetésére, b) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység támogatására, c) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapadatainak és tematikus információinak előállítására és felújítására, d) kormányzati és közigazgatási célú feladatok támogatására. (7) Bármely távérzékelési adat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv – a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv – által elvégzett állami átvételt követően válik az állami távérzékelési alapadatbázis részévé. (8) Minden, az adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles átadni (a megrendelőnek történő átadását követő tizenöt napon belül) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a részben vagy egészében közpénzből előállított az állami távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatnak egy, az eredetivel megegyező példányát. Ez alól kizárólag a honvédelmi célokra készült távérzékelési adatok jelentenek kivételt. (9) Légi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon légi távérzékelési eljárással készült adatok összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő. (10) A (8) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni. (11) Részben vagy egészben közpénzből finanszírozott feladathoz szükséges, Magyarország területére vonatkozó űrtávérzékelt adat kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerven keresztül szerezhető be.” 82. § Az Fttv. 22. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „22. § (1) A 34. § (1) bekezdése szerinti szervek kezelésében lévő archív – analóg és digitális – adatbázisok, az állami alapadatok előállításával kapcsolatos, különféle távérzékelési anyagok, munkarészek, adatállományok, dokumentumok megőrzésének, tárolásának, kezelésének és szolgáltatásának módját az illetékességi körébe tartozó adatok vonatkozásában a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter önálló rendeletben szabályozza. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt analóg anyagokat digitálissá kell átalakítani és adatbázisba kell szervezni.

44

(3) Az (1) bekezdésben foglalt digitális adatállományok mindenkori kezelhetőségét (adattárolás, olvashatóság, megjeleníthetőség, adatbiztonság) a technikai fejlődésnek megfelelően, folyamatosan biztosítani kell. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisban a 3. § (1) bekezdés a)-f), és h) pontjaiban nevesített forgalomból kivont adatbázisokat és az előállításuk során keletkezett munkarészeit kell tárolni, valamint a húsz évnél régebbi távérzékelési adatokat.” 83. § Az Fttv. 25. § a következő szöveggel lép hatályba: „25. § (1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben korlátozhatják. (2) A földmérési munkával összefüggő károkozás esetén a földmérési tevékenységet végző szervezet, illetve személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalan terhet róna a földmérési munkát végzőre, a károkozó köteles a földmérési munka során az ingatlan vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt megtéríteni. (3) A (2) bekezdésben előírt helyreállítási kötelezettség nem terjed ki az állandó jellegű földmérési alappontok elhelyezésére. (4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés a) – f) és h) pontjaiban meghatározott alaphálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről. (5) Azon, (4) bekezdésben meghatározott alaphálózati pontok vonatkozásában, melyek egyben a katonai tájékozási hálózat pontjai is, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv előzetes hozzájárulásával intézkedik. (6) A 10. § (3) bekezdésének i) pontjában meghatározott alappontok áthelyezéséről vagy megszüntetéséről a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv dönt.” 84. § (1) Az Fttv. 26. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A tulajdonosi jogokat:) „a) az államhatár érintett földmérési jelei (határjelei), valamint az aktív GNSS hálózat vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gyakorolja, és gondoskodik azok kezeléséről, nyilvántartásáról és időszakos karbantartásáról,”

45

(2) Az Fttv. 26. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(4) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdés a), b), f) és h) pontjában, továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett földrészletekre a Magyar Államot e törvény erejénél fogva 50 m2 erejéig határozatlan időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg.” 85. § (1) Az Fttv. 27. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) Az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni. (3) A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll.” 86. § Az Fttv. 28. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „28. § (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító „Parancs” tanúsítja. (2) A földmérési és térképészeti munkákat a vonatkozó jogszabályok szerint előírt minőségben kell elkészíteni. Állami alapadatok előállítása során a készítő, illetve jogutódja a – mintavételes eljárással elvégzett vizsgálat során fel nem tárt – rejtett hibákért az állami átvételt követő tíz évig kijavítási kötelezettséggel tartozik. (3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő tanúsítja. (4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges:

46

a) az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, az állami átvételi vizsgálati eljárás irányítása, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítása és minőségének tanúsítása, b) a 12. §-ban szabályozott elhatárolási munkák végzése, c) a változási vázrajz – ideértve az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait – hatósági vizsgálata és záradékolása, d) a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése, e) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési szakfelügyelői feladatok ellátása. (5) A 23. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott földmérési és térképészeti tevékenységek végzését az e törvényben meghatározottakon túl törvény vagy kormányrendelet további feltételhez is kötheti. (6) Az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: bizottság) szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a bizottság szakértői véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleményével megegyezően, hatósági jogkörében eljárva dönt. (7) Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek, b) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll, c) büntetlen előéletű. (8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező személyekről nyilvános nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, telephelyét, lakcímét és elérhetőségeit. Az ingatlanrendező minősítéssel rendelkező földmérő a saját adatainak nyilvánosságra hozatalát írásban az adatnyilvántartónál megtilthatja. (9) Aki földmérési munkát jogosulatlanul végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni. (10) Jogosulatlan földmérési tevékenységet végez az, aki az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság hiányában, a 23. § (1)–(3) bekezdésében felsorolt földmérési tevékenységet végez. (11) A földmérési és térképészeti állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjéről szóló rendelet alapján megállapított jogosulatlan adatfelhasználásért bírság szabható ki.”

47

87. § Az Fttv. 23. alcímének címe a következő szöveggel lép hatályba: „23. Légi távérzékelés feltételei” 88. § Az Fttv. 30.§ (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) Légi távérzékelés végrehajtásához – rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén elrendelt légi távérzékelés kivételével –, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges. (2) A Kormány rendeletben állapítja meg a légi távérzékelés végrehajtásának, illetve a távérzékelt adat felhasználásának rendjét.” 89.§ Az Fttv. 31. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „31. § (1) Az alapponthálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, az állami földmérési alaptérképek szelvényei és munkarészei, az ingatlan-nyilvántartási térképszelvények és az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei nem selejtezhetők. (2) Az államhatár felmérésekor keletkezett munkarészek, a hatályon kívül helyezett határokmányok, továbbá ezek számítógépes adathordozói nem selejtezhetők. (3) Légifelvételek és távérzékeléssel nyert adatok eredeti példányai nem selejtezhetők, azok a 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatbázisban tárolandók. (4) Az ingatlan-nyilvántartási és az egyéb célú földmérési munkák munkarészeit a készítő tíz évig köteles megőrizni. (5) Az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, az adatvédelem módját és a levéltári átadások rendjét a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter a felelősségi körébe tartozó adatbázisok vonatkozásában rendeletben határozza meg. (6) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos földügyi és távérzékelési levéltárat tart fenn és működtet a 3. § (1) bekezdés a)–f), valamint h) pontjaiban meghatározott adatbázisok létesítésével, fenntartásával, kezelésével és szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokra kiterjedően.”

48

90. § Az Fttv. 34. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányításának szervei az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv.” 91. § Az Fttv. 37. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „37. § (1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi előirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni. (2) Az állami alapadatok díját – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az e törvényben meghatározott állami alapfeladatok végzésére, valamint új állami alapadatok előállítására kell fordítani. (3) Az állami alapadatok többlettartalmú, valamint az állami alapadatok körén kívül eső adatok előállítása a megrendelő költségére történik. (4) A Nemzeti Kataszteri Program keretében elkészült állami alapadatbázis alapadat díját - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint - a felvett hitelek visszafizetésének mértékéig a hitel évenkénti törlesztésére kell fordítani.” 92. § (1) Az Fttv. 38. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisainak vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módját, és az állami átvétel rendjét, valamint az állami adatbázisokból történő szolgáltatás módját, b) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait és követelményrendszerét, a minősítés és az állami átvétel rendjét, c) az ingatlan-nyilvántartási célú újfelmérések és térképfelújítások során készült térképi adatbázisok alapján az ingatlan-nyilvántartás átalakításának szabályait, valamint a változásvezetés részletes feltételeit, d) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolandó, az Inytv.-ben előírt, az egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó alaprajzok, illetve azok digitális változata készítésének részletes szabályait,

49

e) az ingatlanrendező földmérő minősítés feltételeit és a minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait, f) a földmérési szakfelügyelői feladatok részletes szabályait, g) a földmérő igazolvány kiadásának és nyilvántartásának rendjét, h) a háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis pontos tartalmát, valamint létesítésének és működtetésének feladat-végrehajtóját, i) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat, j) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját, k) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét rendeletben állapítsa meg.” (2) Az Fttv. 38. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg:) „b) az állami digitális távérzékelési adatbázis adatainak felbontását, tartalmát, pontossági követelményeit, valamint egyéb minőségi követelményeit,” (3) Az Fttv. 38. § (4) bekezdés a következő szöveggel lép hatályba: „(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a) a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti ágazati irányítási feladatokat és hatásköröket, valamint a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti tevékenység végzésének rendjét, a honvédelem térképészeti támogatásért felelős szerv kijelölését, feladatait és hatáskörét, b) a honvédelmi célú térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének, fenntartásának és felhasználásának módját, valamint az állami átvétel és adatszolgáltatás rendjét, c) a honvédelmi célú térképellátás szabályait, d) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti munkák végzésére, ellenőrzésére kiadott „Parancs” kiadásának rendjét, e) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat, f) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját, g) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek,

50

adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzéséi, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét rendeletben állapítsa meg.” 93. § Az Fttv. a) 40. § (2) bekezdésében a „11.§ (1) bekezdésének a)-k)” szövegrész helyébe a „11.§ (1) bekezdésének a)-i)” szöveg, a „16-43. §” szövegrész helyébe a ,,16-42. §, 43. § (1)–(4) bekezdése, (6)–(11) bekezdése és (13)–(17) bekezdése” szöveg, b) 40. § (3) bekezdésében a „11. § (1) bekezdés l) és m) pontja” szövegrész helyébe a „11. § (1) bekezdés j)-m) pontja” szöveg, a „valamint a 15. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 15. § (1) bekezdése, valamint a 43. § (5) és (12) bekezdése” szöveg lép. 94. § Nem lép hatályba az Fttv. 38. § (3) bekezdés e) pontja. 13. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása 95. § A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi tv.) 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A miniszter) „a) a tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével, a szervezet kérelme alapján – amennyiben a tanácsi rendelet másként nem rendelkezik – a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;” 96. § A Szakmaközi tv. 9. § (2) bekezdése a következő i)-m) pontokkal egészül ki:

51

(Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében kezdeményezhető:) „i) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások; j) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok; k) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét; l) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása; m) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.” 97. § A Szakmaközi tv. a következő 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § (1) A nyerstej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést – a végső fogyasztó részére történő közvetlen értékesítés kivételével – a nyerstej feldolgozásáig a tanácsi rendelet 185f. cikk (2) bekezdésében meghatározott tartalommal írásba kell foglalni. (2) A felek között a határozott időre kötött szerződés időtartama legalább 6 hónap. A felek a határozatlan időre kötött szerződést rendes felmondással hat hónapos felmondási idővel szüntethetik meg. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben a felek a határidő leteltével sem teljesítik kötelezettségeiket, a mezőgazdasági igazgatási szerv visszavonja a felek működési engedélyét.” 98. § A Szakmaközi tv. a következő 19/A. § és 19/B. §-sal egészül ki: „19/A. § (1) Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra állami adatbázisokat kell működtetni. (2) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet – agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként –működteti a) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázist, b) a piaci árinformációs rendszert.

52

(3) A reprezentatív üzemgazdasági adatbázis és a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg. (4) A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piacszabályozás működtetése érdekében. Az (5) bekezdésben meghatározott ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított – egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó – súlyozott átlagok rendszeres jelentése az Európai Bizottság, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé történik. (5) A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a a) sertés, szarvasmarha, juh, b) baromfi és tojás, c) bor, d) dohány, e) gabona, f) olajnövény, g) tej, h) zöldség és gyümölcs ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői. (6) A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell a) a jelentésre kötelezett nevéről, címéről, b) a jelentés időszakáról, c) az áradatokról, d) a vonatkozó mennyiségi adatokról, e) a megfigyelésre vont termékek köréről. 19/B. § (1) Az agrártámogatás igénybevevője külön jogszabályban foglaltak alapján, az abban meghatározott adatok szolgáltatására köteles. (2) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági szakigazgatási szerv részére termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl a mezőgazdasági termelő köteles szolgáltatni családi és utóneve, születési családi és

53

utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait. A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a szakigazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.” 99. § A Szakmaközi tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § (1) A szakmaközi szervezet a szakmaközi célok megvalósítása, az adott ágazat fejlesztése és piacszervezése érdekében szakmai adatbázist működtethet. (2) Az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a 8. § és 9.§ szerinti piacszervezési intézkedés kiterjesztése iránti kezdeményezése keretében az (1) bekezdésben meghatározott adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztését kezdeményezheti olyan módon, hogy az a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen. (3) A (2) bekezdés szerinti kiterjesztés esetén az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.” 100. § A Szakmaközi tv. 4. alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § (1) Ha jogszabály az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési szakterületeken szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerinti szakértők kivételével –, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Aki ilyen szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. (2) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból, vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a személy tevékenykedhet, aki erre a miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyt kapott, és büntetlen előéletű. Az engedély iránti kérelem – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét,

54

szakirányú végzettségét és a kérelmezett szaktanácsadói szakterületet, illetve részszakterületet, valamint a kérelmező szakmai gyakorlatát bemutató, a miniszter által rendeletben meghatározottak szerinti összefoglalót. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről, valamint a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az érintett természetes személy szakértő, szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, értesítési címét és – ha e célból rendelkezésre bocsátotta – egyéb elérhetőségét, valamint szakirányú végzettségét és szakértői, szaktanácsadói szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. (4) A szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére, a szaktanácsadói nyilvántartás vezetésére, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végzésére a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet is kijelölhet. (5) A (4) bekezdés szerinti szerv hatósági eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek – nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek – kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni. (6) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatásával, illetve a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.” 101. § A Szakmaközi tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a) a mezőgazdasági igazgatási szervet, b) az agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervet, c) az agrárgazdasági és agrárvidékfejlesztési szakterületen a szakértők és szaktanácsadók tevékenységét engedélyező szervet, d) a területi szaktanácsadó központok nyilvántartásba vétele céljából eljáró szervet.” 102. § A Szakmaközi tv. 23. §-a a következő g)-m) ponttal egészül ki:

55

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „g) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázis működését érintő szabályokat, h) a termésbecsléssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait, i) agrártámogatás igénybevevőjét terhelő adatszolgáltatás részletes szabályait, j) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértők szakterületeinek körét, a szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, k) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeit és rendjét, a szaktanácsadók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, l) a szakértői tevékenység bejelentésével és szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és megfizetésének szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, m) a szakmaközi szervezet által működtetett adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztésével kapcsolatos szabályokat, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját” (rendeletben állapítsa meg.) 103. § A Szakmaközi tv. a) 2. § (1) bekezdés f) pontjában az „elismert egyesület” szövegrész helyébe az „elismert egyesület vagy köztestület” szöveg, b) 9. § (1) bekezdésében az „a piacszervezési intézkedések” szövegrész helyébe az „a elismert reprezentatív szakmaközi szervezet által kezdeményezett piacszervezési intézkedések” szöveg, c) 14. § (1) bekezdésében a „termékpályához” szövegrész helyébe az „ágazathoz” szöveg lép.

56

104. § Hatályát veszti a Szakmaközi tv. 2. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint Melléklete. 14. A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása 105. § (1) A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltt.) 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Állami szaklevéltár a Hadtörténeti Levéltár, a Földügyi és Távérzékelési Levéltár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára.” (2) Az Ltt. 19. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki: (A szaklevéltár illetékességi köre – az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével –) „b) a Földügyi és Távérzékelési Levéltár esetében a földmérési és térképészeti tevékenységért felelős miniszter felügyelete alá tartozó szervek,” (levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.) 15. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 106. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól és az igazolványban szereplő adatok változásáról havonta adatot szolgáltat az adóhatóságnak, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító

57

jelét megadja és igazolja, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál.” 16. Záró rendelkezések 107. § (1) Hatályát veszti az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény. (2) Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/F. § (1) bekezdés b) pontja. 108. § (1) Ez a törvény – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 4-27. §, a 64-73. § és a 105. § 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) A 79. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (4) A 29. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

58

INDOKOLÁS Általános indokolás A Magyary Program az átfogó feladatok között határozta meg az adminisztratív terhek csökkentésének feladatát, mely szerint: „A közigazgatás különböző területei tekintetében fontos az ügyfeleket és a közigazgatás szervezeteit egyaránt terhelő, a belső és külső folyamatokat jelentős mértékben bonyolító mechanizmusok felszámolása, az átláthatatlan eljárások és folyamatok egyszerűsítése. Ezek révén válik lehetővé mind a közigazgatás ügyfeleinek (a lakosságnak, a vállalkozásoknak), mind a közigazgatás szervezeteinek és személyzetének tekintetében az adminisztratív terhek csökkentése. A Magyary Program szerint a közteher fogalmának része a tényleges befizetés, a közigazgatásból fakadó általános adóbefizetés, az ügyintézésre szánt idő és költség, sőt rárakódik az adott esetben jogszabály által elvárt támogatás, védelem, segítségnyújtás hiánya.” A fenti feladat-meghatározásnak megfelelően a Magyary Program intézkedési tervének 15. pontjában feladatként került meghatározásra a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének csökkentése az Egyszerűsítési Program keretében. Az intézkedési terv ezen pontja alapján a Kormány a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele érdekében Egyszerűsítési Programot fogadott el, melyet a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. határozat) tett közzé. Ezen döntés során a Kormány meghatározta, hogy mely eljárások felülvizsgálata és egyszerűsítése szükséges. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvényt, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényt módosító törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a Korm. határozat a 103. pontjában meghatározott, hatósági, bírósági megkeresésen, illetve határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartási eljárások; valamint a 104. pontjában szereplő, ingatlan-nyilvántartási adatváltozás átvezetésére vonatkozó eljárás egyszerűsítése megtörténjen a Korm. határozat 1. mellékletében foglalt módon. Az Egyszerűsítési Programban foglaltakon túl a jogalkalmazók részéről érkezett – az országosan egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges – javaslatok felülvizsgálata, és a törvényjavaslatban történő beemelése is indokolttá vált. A Javaslat tartalmazza az egyes agrártárgyú törvények aktuális módosításait is.

59

Részletes indokolás 1. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása az 1-3. §-hoz Az Fkbt. 2011. évi CCI. törvénnyel történt módosítása nem rendelkezett a folyamatban lévő eljárásokról, továbbá azokról az eljárásokról, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás a Módtv. hatályba lépését megelőzően benyújtott, egy adott földrészleten fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem alapján indult, valamint olyan eljárásokról, amelynek költségét a kérelmező megelőlegezte. Ezen átmeneti szabályok rögzítése törvényi szinten szükséges. A Kormány a 2012. október 24. napján megtartott ülésén elfogadta a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletet, ezért szükséges az Fkbt. módosításának mielőbbi elfogadása. 2. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása a 4-8. §-hoz A Tft. 11. § (1) bekezdésének, 12. §-ának a módosítása, valamint új 92. §-sal való kiegészítése a „zsebszerződéses” ügyletek megakadályozására irányul. Egyrészről gyakorlati tapasztalatok támasztják alá azt, hogy a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapításának a szándékával a felek nem egy esetben a törvényi előírások kijátszására törekednek. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ez azt jelenti, hogy mindenki másnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel akadályozza vagy veszélyezteti a haszonélvezeti jog gyakorlását. A haszonélvezőnek lehetősége van arra, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlását másnak átengedje. A haszonélvező és az a személy között, akinek a részére a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező átengedte, kötelmi jogviszony jön létre, amely tartalmától függően lehet például haszonbérlet. A haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése a tulajdonos részére is történhet. A haszonélvező és a tulajdonos közötti szerződés lehet ingyenes és visszterhes. A haszonélvező a haszonélvezeti jog gyakorlását harmadik személynek ingyenesen minden kötöttség nélkül átengedheti. A Ptk. csak a visszterhes szerződés esetére biztosít a tulajdonosnak elsőbbséget. A haszonélvező ezért mielőtt a harmadik személy részére ellenérték fejében a jog gyakorlását átengedné, köteles a feltételek közlése mellett a tulajdonost arról értesíteni. Amennyiben a tulajdonos a dolog használatára –

60

azonos feltételek mellett – igényt tart, az ajánlatnak a tulajdonos részéről történő elfogadása a szerződést létrehozza. E jogi szabályozás tartalma szerint az előhaszonbérleti joghoz áll közel. Ugyanakkor, ha a tulajdonosnak is érdekében áll a Tft.-ben foglalt előírások megkerülése, illetve a joggal való visszaélés, a Ptk.-ban biztosított elsőbbségi jogával nem él, továbbá a haszonélvező részére az ingatlan felett – az ingatlan megterhelésének joga, és elidegenítése kivételével – lényegében „teljhatalmat” biztosít. A termőföld olyan kivételes „jószág”, hogy az azzal való rendelkezésre, valamint a használatára, és hasznosítására vonatkozó szabályozásnál a diszpozitivitásnak, a szerződési szabadságnak indokolt a jelenleginél korlátozottabban érvényesülnie. Mindezek alapján a Tft. 11. § (1) bekezdésének a módosításával a módosító törvény hatályba lépésével tiltott a termőföldön szerződéssel haszonélvezeti jogot alapítani. Továbbá ha módosító törvény hatályba lépésekor határozatlan idejű haszonélvezeti jog alapítására kötött szerződés még fennáll, illetve olyan határozott idejű haszonélvezeti jog alapítására kötött szerződés áll fenn, melynek időtartamából 20 évnél hosszabb idő van hátra, úgy az ilyen szerződések a módosító törvény hatályba lépésétől számított 20. év napjával megszűnnek. Erről rendelkezik a Tft.-nek az új 92. §-sal való kiegészítése. A fentieken túl gyakori az az eset is, hogy az előhaszonbérletre jogosultakkal közölt haszonbérleti ajánlatban megjelölt haszonbérleti időtartam, illetve haszonbér mértéke a valóságban nem a felek (a tulajdonos és az ajánlattevő) tényleges akaratát tükrözik, hanem azoknak az ajánlatban szereplő mértéke az előhaszonbérletre jogosultak megtévesztésére irányul, azért, hogy lehetőség szerint e jogosultak ne tegyenek az ajánlatra elfogadó nyilatkozatot. Mivel a már létrejött szerződést a felek bármikor módosíthatják, az említett esetekben a felek a szerződés módosításának a jogi eszközét felhasználva érvényesítik utóbb a tényleges szerződési akaratukat. Tehát az egyébként látszólag az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó szabályok betartásával megkötött haszonbérleti szerződésnek a lényeges tartalmi elemeit a felek – jellemzően röviddel a szerződés megkötését követően – úgy módosítják, amire egyébként a valóságban a szerződéskötési akaratuk irányult. Az ilyen jogellenes magaratások megakadályozása érdekében mondja ki a Javaslat szabályozás a Tft. 12. §-ának a módosításával, hogy a haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a haszonbérleti szerződés olyan módosítása esetén, melynek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarata a haszonbérlet időtartamának, illetve a haszonbér mértékének a módosítására irányul. E szabályozás alól az képezne kivételt, ha a haszonbérlet meghosszabbított időtartamáról, illetve a haszonbérleti díj módosított mértékéről a szerződésben a felek előre megállapodtak, és annak tartalmát utóbb ennek megfelelően módosítják. Az 1085/2012. (III. 30.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) rendelkezései alapján a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződésekkel (az ún. zsebszerződésekkel) szembeni küzdelem adminisztratív, jogi és közigazgatási eszközeinek kidolgozása során szükségessé vált egy olyan átfogó törvényi szintű

61

adatkezelési felhatalmazás megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a földhivatalok által vezetett közhiteles nyilvántartásokra támaszkodva a termőföld tulajdonjogának vagy használati jogának jogellenes megszerzésére irányuló megállapodások, fő- és mellékkötelmek feltárása, valamint a felszámolásukhoz szükséges lépések megtétele érdekében a Kormány rendeletében erre a feladatra kijelölt szerv részére átadandó adatokat az ingatlanügyi hatóságok szakmai irányításáért felelős miniszter lekérdezhesse, feldolgozhassa, átadhassa, illetve ennek megtörténtéig tárolhassa. A földhivatal regisztratív hatóságként nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, ilyen feladatot a Korm. határozat sem állapíthat meg a számára. Adatfeldolgozásra, különösen személyes adatok, illetve más adatbázisból származó adatok felhasználásával történő lekérdezésre, illetve a lekérdezett adatok feldolgozására és továbbadására pedig csak az arra törvényi felhatalmazással rendelkező szerv megkeresése alapján van jogszerűen lehetősége. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) alapján a földhasználati nyilvántartásból jelenleg csak földhasználati lap másolattal történhet adatszolgáltatás, és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (R.) alapján a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából történő adatszolgáltatás, lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok nem használhatók fel abból a célból, hogy annak alapján a lekérdező a földhasználó által használt, a földhasználati nyilvántartásban szereplő valamennyi földrészletről adatszolgáltatást teljesítsen. Az R. ezen előírása nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a földhasználó által használt, a földhasználati nyilvántartásban szereplő valamennyi földrészletről hatóság közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz, valamint bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából, illetve a földhasználó a saját földhasználati lapjairól igényli. A Tft. 25/C. §-ának új (5) bekezdéssel való kiegészítése lehetővé teszi a hivatkozott Korm. határozatban foglalt célkitűzés megvalósítása érdekében a földhasználati nyilvántartás adatbázisából történő adatlekérdezést, adatfeldolgozást, és adattovábbítást, egyúttal a Tft. 25/C. § (3) és (3a) bekezdése pontosításra kerül annak érdekében, hogy világosan elkülönüljön az adatfeldolgozási tevékenységtől a „klasszikus” adatszolgáltatás, amely továbbra is csak földhasználati lap másolattal szolgáltatásával történhet papír alapon, illetve elektronikus úton, díj ellenében, illetve meghatározott esetekben díjmentesen. A Tft. 91 § (1) bekezdésének a kiegészítése alapján a Kormány rendeletben jelöli ki a termőföld-szerzést ellenőrző hatóságot, amely a fentiek alapján jogosult lesz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárását végezni, illetve enne teljesítése érdekében a földhivatalok által vezetett nyilvántartásban foglalt adatok megismerése céljából a miniszterhez megkereséssel fordulni.

62

3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása a 9-11. §-hoz A mezőgazdasági vízgazdálkodási tevékenység a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) részét képezi, amely a vizeink hasznosításával, hasznosítási lehetőségeink megőrzésével, kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogokat és kötelezettségeket a környezet- és természetvédelmi követelmények figyelembevételével határozza meg. Magyarország számára különös mértékű kihívást jelent, hogy az éghajlatváltozás következtében a szélsőséges hidrológiai helyzetek (így aszály, árvíz, belvíz) előfordulásának gyakorisága a klímaváltozás negatív hatásainak felerősödése következtében jelentős mértékben növekedni fog a jövőben. Előtérbe kell, hogy kerüljenek a szélsőséges vízjárási helyzetek megelőzését, hatásainak csökkentését, a klímaadaptációt szolgáló hazai eljárások, módszerek kidolgozása, intézkedési programok tervezése és végrehajtása. Ennek egyik eleme a mezőgazdasági termelés biztonságosabbá és hatékonyabbá tétele érdekében a korszerű öntözési rendszerek elterjesztéséhez szükséges feltételrendszer meghatározása, kialakítása. A mezőgazdasági vízszolgáltatás a rendszerváltozás óta szabad áras tevékenység. Jelenleg a különböző természeti és infrastrukturális körülmények közt működő szolgáltatók igen eltérő szintű és árszínvonalú szolgáltatást nyújtanak. A jelenlegi rendszerben a vízszolgáltató szervezetek kevésbé érdekeltek a szolgáltatáshoz kapcsolódó működési költségeik minimalizálásában. Az időközben kialakult rendkívül magas árak a termékek árában nem minden esetben térülnek meg, a halászati vízhasználatnál a gazdálkodást pedig sok esetben ellehetetlenítik. Az állam célja, hogy a szabályozás eszközével a mezőgazdasági vízszolgáltatásokat fenntartható irányba terelje a szolgáltatók és felhasználók gazdasági magatartásának szabályozásán keresztül, és őrködjön, hogy indokolatlan költségnövelő tényezők ne terheljék a szolgáltatási költségeket és ezzel ne csökkentsék a mezőgazdasági termelők versenyképességét. Ennek érdekében tartalmazza a Javaslat az azonos módon képzett mezőgazdasági vízszolgáltatási díjak bevezetését, valamint felhatalmazást a Kormány számára a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályozásának rendeletben történő megállapítására. A Javaslat alapján a mezőgazdasági vízszolgáltató határozza meg a mezőgazdasági vízszolgáltatás díját a törvényben és a kormányrendeletben szabályozott szempontok figyelembevétele mellett. A Javaslat keretjelleggel határozza meg, hogy milyen elveket kell figyelembe venni a díjképzésnél. A Javaslat szerint a mezőgazdasági vízszolgáltatási díját kéttényezős díjként határozza meg a mezőgazdasági vízszolgáltató, amely a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból áll. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díját vízszolgáltatási idényre kell megállapítani.

63

A Javaslat a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapításnak részletes szabályaihoz szükséges felhatalmazást tartalmazza a Kormány részére. 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása a 12-17. §-hoz A 2012. január 1-jével hatályba lépő a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény különbséget tesz nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személyek, valamint nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személyek között. Tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) a bejegyzéshez szükséges igazolások között [Inytv. 37. § (4) bek.] csak az egyház és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy vonatkozásában írta elő, hogy mely okiratok benyújtása szükséges a képviseleti jogosultság igazolására, indokolt a bejegyzéshez szükséges igazolások meghatározása a nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személyek esetében is. Szövegpontosító jellegű módosítás, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény javasolt 37. §-ának módosításával összhangban. Az épületek – ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – létesítése, átalakítása, vagy bontása kapcsán, az épület ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetése (törlése) esetén a hatályos jogszabályok szerinti az ügyfél legalább három alkalommal kerül kapcsolatba valamely közigazgatási szervvel: elsőként az építésügyi hatósággal (használatbavételi engedélyezési eljárás), majd két alakalommal az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatallal (épület-feltüntetési vázrajz záradékolása, majd a változás bejelentése). A vonatkozó építésügyi szabályozás módosításával összhangban szükséges a törvény módosítása, annak érdekében, hogy az ügyfél a fent említett két földhivatali eljárás igazgatási szolgáltatási díját egyidejűleg tudja megfizetni. A módosított eljárás-rendben az ügyfélnek csak egyszer kell (közvetve a változásvezetési munkarészek elkészítésével megbízott földmérő útján) a földhivatalhoz fordulnia. Ekkor megfizeti mind a záradékolás, mind az ingatlan-nyilvántartási eljárás (változás-vezetés) díját. Újabb kérelem benyújtására már nincs szükség, mivel azt az építésügyi hatóság jogerős használatbavételi engedélye és megkeresése pótolja. Abban az esetben, ha az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasítja, vagy az eljárását megszünteti, a földhivatal az igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél részére visszatéríti. Az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállításával összefüggő feladatok a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006.

64

(XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a FÖMI hatáskörébe fognak tartozni. Tekintettel a feladattal járó többletterhekre, az eljárás költségeit a meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjnak kell fedeznie, amelynek összege igazodik a 3000 forint összegű, általános tételű eljárási illetékhez. A Javaslat továbbá soron kívüli eljárásra is lehetőséget ad az ügyfeleknek, 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díj ellenében. Tekintettel arra, hogy a Díjtörvény a továbbszolgáltatási tilalmat csak az elektronikus dokumentumként díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolat vonatkozásában írja elő, szükséges e szabályozás kiterjesztése a Magyar Állam nevében eljáró felhasználók által lekérdezhető e-hiteles tulajdoni lap másolatra is. 5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása a 18-27. §-hoz Az ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését szabályozza az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény javasolt 54. § (5) bekezdésének módosításával és az új 65/B. §-ában foglaltakkal összhangban. Az ügyfél lakcímadatában történő változást az ingatlanügyi hatóság jelenleg főszabály szerint az ügyfél bejelentése alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson, hivatalból azokat az adatváltozásokat vezetheti át a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból (a továbbiakban: SZL) történő adatátvétellel, amely változásokat az eljárása során észlel. A 2013. január 1-jén hatályba lépő szabályozás szerint a bejegyzési kérelem elbírálásakor az ingatlanügyi hatóság az ügyfelek lakcímére vonatkozó adatokat összeveti az SZL adataival. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg az SZL-ben szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóságnak az SZL-ben szereplő adatot kell felhasználnia, és az adatváltozást az ingatlannyilvántartáson hivatalból át kell vezetnie. Ingatlan adásvétel esetében azonban az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés időpontjában az SZL-ben az esetek többségében még a „régi” lakcím szerepel (a bejelentés feltétele ugyanis a tulajdonjog megszerzése!), így a hivatalból történő adatösszevetés, illetve változásvezetés várhatóan nem éri majd el a szándékolt hatást. A javasolt szabályozás lényege abban áll, hogy az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonjogot szerző ügyfél már a tulajdonjog bejegyzési kérelem benyújtásakor jelezheti az ingatlanügyi hatóság felé, hogy az állandó lakcíme a továbbiakban a megvásárolt ingatlan lesz, és az új állandó lakcím a tulajdonjog bejegyzését követően bejelentésre fog kerülni a személyiadat- és lakcímnyilvántartó hatósághoz. Ebben az ingatlanügyi hatóság minden további bejelentés nélkül, a tulajdonjog bejegyzésétől számított 30 nap elteltét követően, de legfeljebb 60 napon belül az adatváltozást átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban. Tehát az ügyfélnek csak egyszer – a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásakor – kell az ingatlanügyi hatósághoz fordulnia. A jelenlegi szabályozás értelmében az ingatlanügyi hatóság a külföldön kiállított közokiratot annak megállapítása végett, hogy alakilag alkalmas-e ingatlan-

65

nyilvántartási bejegyzésre, valamint az olyan külföldön kelt magánokiratot, amely hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) útján terjeszti fel állásfoglalás iránt az igazságügyért felelős miniszterhez A VM közreműködése lényegében formális eljárási cselekmény, ami indokolatlanul növeli az ügyintézési határidőt. A „szolgálati út” betartása szintén nem szolgálhat indokul a jelenlegi gyakorlat fenntartására; különös tekintettel arra, hogy a földhivatalok – a szervezeti integráció következtében – jelenleg a KIM által felügyelt kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működnek. Mindezekre tekintettel a Javaslat az eljárásból a VM-et „kiemeli”, ezzel az eljárás gyorsabbá és egyszerűbbé válik. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a külföldön kelt okiratok felhasználhatóságát szabályozó rendelkezések [Inytv. 35.-36.§] jelenlegi formájukban nem kellően áttekinthetőek, sem a jogalkalmazók, sem pedig az állampolgárok számára, különösen nem egyértelmű az egyes rendelkezések közötti kapcsolat. Jelentős eltérések vannak a magánokiratok és a közokiratok kezelésében, illetve a hatályos szabályozás a közokiratok tekintetében egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy azok milyen feltételekkel használhatók fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Erre tekintettel a Javaslatban külön szakaszban jelenik meg a magánokiratokra [35. §] illetve a közokiratokra [36. §] vonatkozó szabályozás, de hasonló struktúrával, illetve az értelemszerű különbségek figyelembevételével. A javasolt rendelkezések beiktatása a korábbi helyzethez képest nem jelent többletterhet a polgároknak, mivel az eddigi helyzetet rögzíti, a méltányosság beiktatása továbbá előnyt is jelent számukra. Mindkét szakasz (1) bekezdésében a felhasználhatóságra vonatkozó általános szabályt (hitelesítés, felülhitelesítés) rögzíti a Javaslat. A magánokiratok esetében 35. § (2) és (3) bekezdésekben, valamint a közokiratok esetében a 36. § (2) és (3) bekezdésekben az eddig is alkalmazott kivételek kerülnek meghatározásra, a jelenleginél azonban áttekinthetőbb módon. Ezen felül rögzítésre kerülnek a felterjesztés feltételei [35. § (4) és a 36. § (4) bek.]. Magánokiratok esetében a felterjesztésre csak akkor van szükség, ha az iraton hitelesítés és Apostille sincs, és nemzetközi szerződés sem ad felmentést a hitelesítés alól. A Javaslat ugyanakkor kellő rugalmasságot biztosít: a felhasználhatóságot érintő kétség esetén ugyanis megmarad a felterjesztés lehetősége. A közokiratok esetében a (4) bekezdés mellett egy új (5) bekezdés is beiktatásra kerül, amely a külföldi bíróság vagy más hatóság által az ingatlan-nyilvántartást érintő döntés esetében biztosítja az anyagi szempontból történő vizsgálatot is. Ezen új rendelkezés az eddigi gyakorlatot rögzíti, bevezetése a jogbiztonság megerősítése szempontjából bír jelentőséggel annak az elkerülése végett, hogy olyan – amúgy alakilag bejegyzésre alkalmas – külföldön kelt közokirat alapján kerüljön sor bejegyzésre, amely a jogszabályok alapján egyébként nem válthatna ki joghatást Magyarországon. A Javaslat rendelkezik továbbá az ügyvéd által külföldön készített és ellenjegyzett magánokirat ingatlan-nyilvántartási eljárásban történő elfogadásáról, gyakorlatilag a belföldön kelt és ellenjegyzett magánokiratra vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő az ingatlanügyi hatóságok részére. Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd – a kiállítás helyétől függetlenül – bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított

66

akaratának és a jogszabályoknak megfelel illetve, hogy az okirat a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. Abban az esetben, ha a külföldön kiállított okirat ellenjegyzésével az ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat is bizonyítja, akkor ezen magánokirat a belföldön kiállított magánokirattól csak a keltezés és az ellenjegyzés helye vonatkozásában tér el. Az ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratok között indokolatlan a keltezés helye és az ellenjegyzése helye alapján történő különbségtétel. A 2012. január 1-jétől hatályos, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény különbséget tesz nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személyek, valamint nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személyek között. Tekintettel arra, hogy a hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Inytv.) a bejegyzéshez szükséges igazolások között [Inytv. 37. § (4) bek.] csak az egyház és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy vonatkozásában írja elő, hogy mely okiratok benyújtása szükséges a képviseleti jogosultság igazolására, indokolt a bejegyzéshez szükséges igazolások meghatározása a nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személyek esetében is. A gyakorlati jogalkalmazás során problémaként merült fel, hogy az Inytv. eljárás felfüggesztésére vonatkozó 47. §-a nem tartalmaz rendelkezést azokra az esetekre, amikor jogerős hatósági határozat alapján került sor az ingatlan-nyilvántartásban valamely jog bejegyzésére (pl. kisajátítási eljárás), tény feljegyzésére (pl. tartós környezetkárosodás), valamint adatváltozás átvezetésére (pl. épület-feltüntetés) és a döntéssel szemben bírósági jogorvoslati eljárás iránti kérelmet terjeszt elő valamely érdekelt. Ebben az esetben bizonytalanság alakul ki az ingatlan jogi helyzetével kapcsolatban, hiszen elképzelhető, hogy az eljáró bíróság csak viszonylag hosszú idő elteltével rendelkezik a kérdéses határozat hatályon kívül helyezéséről; ráadásul sok esetben az ítélet az ingatlanügyi hatóság felé nem is tartalmaz rendelkezést a bejegyzés törlése iránt. A másodfokú ingatlanügyi hatóság jelenleg nem mérlegelheti, hogy indokolt-e a másodfokú eljárás felfüggesztése, annak lehetősége ugyanis csak a törvényben felsorolt esetekben biztosított. Ugyanakkor a fellebbezés elbírálását követően az ingatlan vonatkozásában bejegyzésre kerülő jogosultak nem szerezhetnek tudomást arról, hogy a jogbejegyzést rangsorban megelőző bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozattal szemben közigazgatási per van folyamatban. Ez a helyzet gyengíti az ingatlan-nyilvántartás közhiteles jellegét is. A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat érvénytelensége iránt kezdeményezett bírósági eljárás, hanem a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per esetén is felfüggesztésre kerülhessen a másodfokú ingatlannyilvántartási eljárás. Az elsőfokú eljárás felfüggesztése lehetőségének a külön biztosítása a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per esetén nem indokolt tekintettel arra, hogy a hatósági határozat elleni közigazgatási perben eljáró bíróság a hatósági határozat végrehajtását felfüggesztheti, amely felfüggesztő határozat alapján az

67

ingatlan-nyilvántartási eljárás is felfüggesztésre kerül. Amennyiben az első fokon eljáró ingatlanügyi hatóság függeszti fel az eljárását a bejegyzési kérelem elintézetlen széljegyként továbbra is az ingatlan tulajdoni lapján marad, aminek következtében valamennyi rangsorban következő bejegyzési kérelmet az ingatlanügyi hatóságnak függőben kell tartania. Ellenben a jogerős hatósági határozat alapján történt bejegyzés ellen benyújtott fellebbezés alapján hozott másodfokú határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre is kiterjed [Inytv. 56. § (5) bek.] vagyis amíg a fellebbezés elbírálása folyamatban van az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a rangsorban következő bejegyzési kérelmeket akkor is elbírálhatja, így az időközben bejegyzett jogosultaknak a felfüggesztett másodfokú eljárás lezárultáig tudomással kell bírniuk a „fellebbezéstől függő hatályról”. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 82. § (1) bekezdése alapján speciális eljárás, tehát a Ket.-ben szabályozott általános eljárási szabályok az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Inytv. által meghatározott korlátok között érvényesülnek, alkalmazhatóak. Az Inytv. rendelkezései alapján az ingatlanügyi hatóság a jogok és tények bejegyzése tárgyában meghozott döntését nem vonhatja vissza és nem módosíthatja, ahogy ezen eljárásokban felügyeleti intézkedésnek sincs helye. A közigazgatási eljárás általános rendelkezéseitől, illetve a saját hatáskörben történő döntés-felülvizsgálati rendszertől lényegesen eltérő speciális szabályozást alapvetően a nyilvántartás tárgya, illetve az ingatlan-nyilvántartás alapelveinek az érvényre juttatása indokolja. Az ingatlanok közhiteles nyilvántartásához fűződő alapvető társadalmi- és nemzetgazdasági érdek: a jog- és forgalombiztonság garantálása, illetve a jóhiszemű jogszerzők védelme. Ebből adódóan a konstitutív hatályú tulajdonjog bejegyzés tekintetében különösen aggályos volna mind a felügyeleti intézkedés keretében, mind pedig a saját hatáskörben történő „hivatalbóli” döntés-felülvizsgálat biztosítása. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 26. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyésznek a felhívásra akkor van lehetősége a fellépést megelőzően, ha az ügyben fellép és az „ellenérdekű fél” a fellépésre okot adó körülményt saját maga is orvosolni tudja. Az Inytv. alapján ugyanakkor az ingatlanügyi hatóság a döntését – jogorvoslati kérelem hiányában – nem vonhatja vissza, illetőleg nem módosíthatja, így saját hatáskörben nincs jogszabályi lehetősége orvosolni a fellépésre okot adó körülményt. Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében – megelőzendő az esetlegesen eltérő bírósági gyakorlat kialakulását – az Inytv. 54. §-a (5) bekezdésének a kiegészítése vált szükségessé; annak kifejezett kimondásával, hogy a törvénysértő döntés saját hatáskörben való visszavonásának (módosításának) ügyészi felhívás esetén is helye van. A Javaslat az ingatlan-nyilvántartás közhiteles jellegét erősíti azáltal, hogy az ügyészi felhívás, illetve felszólalás esetén ennek ténye az ingatlan-nyilvántartásban feljegyzésre kerül. A feljegyzés révén a támadott határozatot követő ranghelyen

68

kérelmet benyújtó ügyfél számára egyértelmű lesz, hogy a támadott határozattal szemben jogorvoslati eljárás van folyamatban. Annak érdekében, hogy az ingatlannyilvántartásban egy esetlegesen jogszerűtlen határozat alapján ne kerüljön sor valamely jog bejegyzésére, szükséges az Inytv. vonatkozó rendelkezésének módosítása olyan módon, hogy az ügyészi felhívás alapján hozott határozat, valamint az ügyészi fellépés alapján indult pert lezáró jogerős bírósági döntés hatálya a támadott bejegyzés ranghelyén történt feljegyzést követő bejegyzésekre is kiterjed. A közelmúltban a külföldön (jellemzően az Európai Unió területén) munkát vállaló magyar állampolgárok részéről nagyobb számban jelentkezett az iránt igény, hogy igazolást nyerjenek arról, hogy Magyarország területén nem rendelkeznek ingatlantulajdonnal. A jelenlegi szabályozás értelmében ahhoz, hogy az ügyfél igazolni tudja azt, hogy az ország egész területén nem rendelkezik ingatlannal valamennyi körzeti földhivatalhoz (121) postai úton vagy személyesen be kell nyújtania az igazolás kiállítása iránt a kérelmet, tekintettel arra, hogy a körzeti földhivatalok kizárólag az illetékességi területeiken rendelkeznek hatáskörrel az ingatlanok lekérdezésére. Az ezen adatszolgáltatás iránti egyre jelentősebb társadalmi igényre tekintettel, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása szabályainak törvényi szintre emelése, valamint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendeletet módosítása vált szükségessé azzal, hogy ingatlanügyi hatóságként, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló a hatósági bizonyítvány kiállítására a Földmérési és Távérzékelési Intézet kerül kijelölésre. Az új rendelkezés a hatósági bizonyítvány kiállításának lehetőségét – összhangban az Inytv. 70. §-ában foglaltakkal – csak természetes személy kérelmező részére biztosítja, mivel jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szerveztek részéről egyfelől ilyen irányú igény nem merült fel, másfelől esetükben sokkal hangsúlyozottabban jelentkezik a hibás adatszolgáltatás veszélye. A természetes személyek esetében ugyanis a személyi azonosító egyértelmű beazonosítást tesz lehetővé, míg cégek esetében – tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás a cégjegyzékszámot jelenleg még nem tartalmazza, a törzsszám pedig sokszor tévesen került feltöltésre – a név szerinti lekérdezés során pontatlan (nem teljes körű) eredményt kapunk. Az eljárás részletes szabályai rendeleti szinten kerülnek meghatározásra. Az 1085/2012. (III. 30.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) rendelkezései alapján a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződésekkel (az ún. zsebszerződésekkel) szembeni küzdelem adminisztratív, jogi és közigazgatási eszközeinek kidolgozása során szükségessé vált egy olyan átfogó törvényi szintű adatkezelési felhatalmazás megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a földhivatalok által vezetett közhiteles nyilvántartásokra támaszkodva a termőföld tulajdonjogának vagy használati jogának jogellenes megszerzésére irányuló megállapodások, fő- és

69

mellékkötelmek feltárása, valamint a felszámolásukhoz szükséges lépések megtétele érdekében a Kormány rendeletében erre a feladatra kijelölt szerv részére átadandó adatokat az ingatlanügyi hatóságok szakmai irányításáért felelős miniszter lekérdezhesse, feldolgozhassa, átadhassa, illetve ennek megtörténtéig tárolhassa. A földhivatal regisztratív hatóságként nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, ilyen feladatot a Korm. határozat sem állapíthat meg a számára. Adatfeldolgozásra, különösen személyes adatok, illetve más adatbázisból (pl. cégnyilvántartás) származó adatok felhasználásával történő lekérdezésre, illetve a lekérdezett adatok feldolgozására és továbbadására pedig csak az arra törvényi felhatalmazással rendelkező szerv megkeresése alapján van jogszerűen lehetősége. Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból természetes személyazonosító adatok alapján történő lekérdezés lehetőségét az Inytv. 70. § (1) bekezdése főszabályként kizárja, emiatt a földhivatalok, illetve a földhivatali számítógépes rendszerek működtetéséért felelős Földmérési és Távérzékelési Intézet csak törvényi felhatalmazás alapján végezhet ilyen típusú adat-leválogatást, -feldolgozást, illetve -továbbítást. Az adatkezeléssel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása érdekében megkeresett Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság állásfoglalása szerint a Korm. határozatban meghatározott célok elérése érdekében – mivel a hatályos törvényi szabályozás erre nem ad lehetőséget – új jogszabály megalkotására, illetve elsősorban az Inytv. hivatkozott felhatalmazó rendelkezésének kiterjesztésére van szükség, mindazonáltal a megvalósítani kívánt célok adatvédelmi szempontból legitim, alkotmányos céloknak tekinthetők. Szövegpontosító jellegű szövegcserés módosító Javaslatokat tartalmaz a fenti módosításokkal összhangban. Az ún. zsebszerződések elleni hatékony fellépés, valamint a cégek egyértelmű beazonosíthatósága érdekében a természetes személyek esetében az állampolgárság, cégek esetében a cégjegyzékszám is részét képezi az ingatlan-nyilvántartási adatbázisnak, ezeket az adatokat azonban a tulajdoni lapon továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad. Ezeket az adatokat csak a módosítás hatályba lépését követően indult eljárásokban kell a kérelemben megjelölni, illetve az ingatlan-nyilvántartási adatbázis részévé is csak ettől az időponttól válnak. 6. az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása a 28-33. §-hoz A veszélyes állatok tartására vonatkozó szabályozást új alapokra szükséges helyezni. Ennek első lépése – a vonatkozó végrehajtási rendelet újraalkotása előtt – a törvény előírásainak átalakítása. Az egyik legjelentősebb változás, hogy a Javaslat a jelenleg egységes szabályozás mentén kezelt állatcsoportot – a különböző fajok tartásának

70

eltérő kockázati szintjére való tekintettel – három részre osztja. A „különösen veszélyes állatok” tartása szigorúbb, az „elővigyázatosságot igénylő állatok” tartása enyhébb követelmények alá esik a jövőben. A középső kategóriába sorolt fajok tartásával kapcsolatos keretszabályok lényegüket tekintve változatlanok. A másik meghatározó újítás, hogy a jövőben a természetvédelmi hatóság jár el minden érintett faj tekintetében. A Javaslat a hatóság munkáját segítő, a veszélyes állatok adatait nyilvántartó országos adatbázis létrehozásáról is rendelkezik. Fontos megjegyezni, hogy a részletekről a végrehajtási jogszabály (kidolgozás előtt álló) módosítása rendelkezik majd, jelen Javaslat a keretszabályokat határozza meg. A keret- és részletes szabályok egyszerre történő hatályba lépése érdekében a törvény ezen szakaszainak módosítása 2014. július 1-jén lép életbe. Emellett hangsúlyozandó, hogy jogi értelemben a veszélyes ebek nem tartoznak a veszélyes állatok közé, két külön fogalomkörről van szó, tehát a jelen Javaslat nem érinti a veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályokat. 2013. január elsejétől hazánkban is alkalmazni kell a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló új uniós irányelv rendelkezéseit. E kötelezettség teljesítése érdekében a kapcsolódó magyar szabályok megfelelő átalakítása szükséges. Az állatkísérletekre vonatkozó szabályok a 2010/63/EU irányelv előírásainak megfelelően változnak. E kötelezettség teljesítése érdekében az irányelvben foglalt előírások átvétele, vagyis a kapcsolódó hazai előírások átalakítása szükséges. A törvényjavaslat az új szabályozás legfontosabb, garanciális elemeit tartalmazza. A részleteket egy átfogó, új kormányrendelet rögzíti. Magyarországnak lehetősége van megőrizni a már érvényben lévő, az új irányelvben megfogalmazottaknál is szigorúbb nemzeti szabályait. Ezt kihasználva hazánk fenn kívánja tartani ezen előírások egy részét (pl. emberszabású majmok felhasználásának teljes tilalma). A legutóbbi törvénymódosítás alkalmával az Országgyűlés úgy döntött, hogy élő állatot nyereményjáték díjaként csak a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet használni, amennyiben az állat elhelyezésének és tartásának feltételei biztosítottak. A rendelet megalkotásához szükséges felhatalmazással szükséges kiegészíteni a törvényt. A kérdéskör kapcsán előforduló jogértelmezési viták tisztázása érdekében felhatalmazást szükséges adni az önkormányzatok számára, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó jogszabályokban foglaltakat helyi előírások hatályba léptetésével egészíthessék ki az adott viszonyoknak legmegfelelőbb szabályozás kialakítása érdekében.

71

7. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása a 34-49. §-hoz A törvény módosítása kapcsolódik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 81. számú ügyéhez (Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ügyek) is. Az MVH és a NÉBIH által közösen működtetett egységes törzsadat-menedzsment rendszerhez (ügyfélnyilvántartáshoz) kapcsolódó fogalom meghatározásokkal egészül ki a törvény. A módosítás egyszerűsíti az elektronikus kapcsolattartás bevezetését és megteremti a normaszövegben az alapot Tv. 81. §-ában lévő felhatalmazásokhoz, valamint lehetővé teszi az ügyfél-nyilvántartási rendszer vezetéséhez kapcsolódó költségek csökkentését azzal, hogy abban az esetben, ha az ügyfél-nyilvántartási rendszer adatait a közhiteles nyilvántartásból átvett adatokkal felülírják, arról az ügyfelet nem kell értesíteni, és ezzel a Tv. összhangba kerül a Ket-tel nyilvántartások vezetéséről szóló szabályaival is. 8. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény a 50-59. §-hoz A Javaslat alapján a módosítás célja, hogy a vízitársulatok tagjai fizetési kötelezettségeik mértékének megállapításáról és azok felhasználásáról maguk döntsenek. Az Országgyűlés 2010. július 22-én fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényt, amelynek 38-39. §-a módosította a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvényt és 2011. január 1-től megszüntette a tagok társulati hozzájárulását. Ezzel megszűnt a közfeladatokhoz való kötelező hozzájárulás és annak adók módjára történő behajtási lehetősége. A rendelkezésre álló költségvetési források a vízitársulatok közfeladat ellátását szolgálják, de nem biztosítják a vízitársulatok működési költségeit, azt egyéb bevételeikből kell fedezniük. A vízitársulatok törvény által meghatározott alapszabályaik szerint működnek. A vízitársulat alapszabálya lehetővé és – megszavazás esetén tagjainak kötelezővé – teszi a „tagi hozzájárulás” megfizetését. 2012-ben számos küldöttgyűlésen döntöttek a vízitársulat fennmaradásáról és a folyamatos működés biztosításához szükséges forrásokról, azonban a döntéseket a küldöttgyűlések hozták meg. Annak érdekében, hogy a vízitársulatok tagjainak fizetési kötelezettségeiről és a befizetett összegek felhasználásáról ne a küldöttek, hanem minősített szavazással a tagok dönthessenek a vízitársulatokról szóló törvény módosítása szükséges.

72

9. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása a 60-63. §-hoz A hatályos Nfatv. 1. § (1) bekezdésének kiegészítése azon okból szükséges, mivel a Kormány döntése alapján az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg művelés alól kivett Állami terület I. megnevezéssel nyilvántartott, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a honvédelemért felelős miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az NFA által átveendő ingatlanokra az Nfatv. hatálya nem terjed ki. A hatályos Nfatv. szerint amennyiben a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a honvédelemért felelős miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület a tényleges művelési ág megállapítása alapján az Nfatv. hatálya alá tartozik, a honvédelemért felelős miniszter azt átadja az NFA-nak. Az NFA a tulajdonosi joggyakorló személyében történt változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően a honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánított ingatlan megosztásával és tényleges művelési ágának megállapításával kapcsolatos költségek átadott ingatlanra eső hányadát a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak megtéríti. A jelenlegi szabályozás értelmében a tényleges művelési ág megállapításának feltétele, hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területnek a szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése igazolt módon megtörténjen. Az Nfatv. hatályos szövege szerint a mentesítéssel összefüggésben felmerült költségeket a Magyar Honvédség viseli. A javaslat célja, hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított állami ingatlanok, amely az NFA részéről hasznosíthatóak az állami földvagyon körében, még kivett, „honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület” megnevezéssel kerüljenek át az NFA-hoz. A mentesítés elvégzésének, illetve a szennyezetlen állapot megfelelő igazolásának hiányában a földminősítési eljárás nem folytatható le, így a művelési ág változásra nem kerülhet sor. Így a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy ezen ingatlanok mentesítését még nem végezték el. A javaslat szerint az ingatlanok hasznosítását a jövőben az Nfatv. hatálya alatt kell megoldani. Az NFA a mentesítés, valamint az ingatlan megosztásával és tényleges művelési ágának megállapításával kapcsolatos összes költséget a törvény hatálya alá tartozó földterületek hasznosítása során a vele szerződő félre fogja hárítani. Amennyiben az ingatlan megosztása (telekalakítása) után válik ismertté, hogy esetlegesen valamely kialakuló földrészlet nem tartozik az Nfatv. hatálya alá, de a környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti, valamint az ingatlan megosztásával és tényleges művelési ágának megállapításával kapcsolatos költségeket teljes körűen

73

az NFA viselte, a költségvetés állami vagyon fejezet terhére az arányos költségek részére meg kell téríteni, tekintetében megtérítési igénnyel élhet. Egyházi fenntartású oktatási intézmények kérték az oktatási célokat szolgáló földrészletek jogállásának rendezését. A külterületi földrészletek az ingatlan-nyilvántartás szerint a Magyar Állam tulajdonát képezik és a tulajdonosi joggyakorló a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA). A hatályos Nfatv. alapján az NFA főszabály szerint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással, nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással, nyilvános pályázat útján történő vagyonkezelésbe adással, cserével hasznosítja. Az Nfatv. 21. § (3) bekezdése alapján nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet. A fentiek alapján a vagyonkezelési szerződés megkötésének elvileg nincs akadálya, de az kizárólag nyilvános pályázat keretében történhet, mivel az egyházi fenntartású intézmények egyik fenti feltételnek sem felelnek meg. Annak érdekében, hogy - az esetek többségében huzamos ideje oktatási, illetve tudományos kutatási célokat szolgáló - földrészletek (tangazdaság) nyilvános pályáztatási eljárás nélkül az intézmény vagyonkezelésébe kerülhessenek a javasolt törvénymódosítás. Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére induló eljárásban intézkedik a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről. 10. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása a 64-73. §-hoz A mezőgazdasági kárenyhítési rendszer közel egy éves gyakorlati tapasztalatainak felhasználása folytán volt indokolt a módosítás. Európai Bizottság C(2012)2999 számú határozatában foglaltaknak megfelelően szükségessé vált annak módosítása. Az Európai Bizottság a hivatkozott határozatában úgy döntött, hogy a Magyarországon 2012. január 1 napjától hatályba lépett új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer nem csak a KKV szektorra, hanem az annál nagyobb volumenű társaságokra is kiterjed. Mindezek alapján – a kárenyhítési rendszer tagjainak szélesítése érdekében – szükséges törölni a mikro kis és

74

középvállalkozásokra vonatkozó utalást a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényből. 11. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosításáról a 74. §-hoz A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: törvény) preambuluma kimondja, hogy a magyar nemzeti értékek (a továbbiakban: nemzeti értékek), és azokon belül a hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értékek; a nemzeti értékeink védelme hozzájárul a nemzeti azonosságtudat kialakulásához és megszilárdításához. A nemzeti értékek tárházát gazdagítják a magyarországi együtt élő népek, a magyar nemzetalkotó nemzetiségek és a határon túli, valamint szerte a világban élő, magukat magyarnak valló egyének, közösségek értékei. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 1/A. § (4) bekezdése, valamint az (5) bekezdés c) pontja értelmében a miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért való felelőssége körében a feladatkörében érintett miniszterrel együttműködik különösen a magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában, megőrzésében. Ebből kifolyólag biztosítani szükséges, hogy a törvény 14. §-ában szabályozott Hungarikum Bizottságba a nemzetpolitikáért felelős miniszter is delegálhasson 1 tagot. 12. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása a 75-94. §-hoz Az Országgyűlés által 2012. május 7-én elfogadott földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (Fttv.) 43. §-a az ingatlannyilvántartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit is módosítja, elsősorban a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás kialakításához kapcsolódóan. Az Fttv. erre vonatkozó rendelkezése [Fttv. 15. (1) bek.] 2014. január 1-jén lép hatályba [Fttv. 40. § (3) bekezdése], ezért indokolt, hogy az ehhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási szabályozás hatályba lépése is fenti időponthoz igazodjon. Különös tekintettel arra, hogy a szükséges technikai, műszaki feltételek jelenleg még nem adottak. A jelenlegi szabályozás csak a levegőből végzett távérzékelési adatgyűjtés fogalmát határozta meg, ezt szükséges kiegészíteni a földi, és űrtávérzékelés fogalmával, ennek eredményeképp a távérzékelés végrehajtásának összes lehetséges helye a földrajzi térben definiálásra kerül.

75

Az eredeti normaszöveg szerint a topográfiai és távérzékelési adatbázisokból célhoz kötöttség nélkül lehetett adatot igényelni. Az állami alapadatoknak az új 28. § (12) bekezdésében meghatározott jogosulatlan felhasználásának az ellenőrzését az állami térképi adatvagyon védelme érdekében indokolt a topográfiai és távérzékelési adatbázisokra is kiterjeszteni. Szükségessé vált az adatbázisokat kezelő szervek pontosítása, valamint a szolgáltatásba bevont állami alapadatok körének kibővítése. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 46. §-val összhangban az ingatlan-nyilvántartás részét képező térképi adatbázisban történő változásvezetésre is lehessen az ügyfélnek soronkívüliséget kérnie. Szükségessé válik az eljárás szabályozása, mert ennek hiányában a földhivatal nem tudja meghozni a bejegyzés alapját szolgáló térképi hibakiigazításról szóló határozatot ami a bejegyzés okirataként szükséges. A digitális ortofotó a légi távérzékelt adatok egy speciális szegmense, ezért indokolt, hogy a kategória megnevezését kiterjesztőleg alkalmazzuk a légi távérzékelt adatok összességére. Az űrtávérzékelési adatbázis megnevezése a nemzetközi szakirodalomnak megfelelően került alkalmazásra. A módosított 19. § (1) bekezdéssel összhangban az ortofotó adatbázis része a légi távérzékelési adatbázisnak. Ennek megfelelően kiegészül a bekezdés. Tévesen került a térképi adatbázisok meghatározás a szövegbe, természetes hogy a távérzékelt adatok a távérzékelési adatbázis részét fogják képezni és nem a térképiét. A 19. § rendelkezéseivel összhangban a bekezdésben az állami átvétel a távérzékelési adatokra vonatkozik, mely az állami átvételt követően lesz a távérzékelési alapadatbázis része. Pontosításra került azon adatok köre, melyekre az adatátadás vonatkozik. Az állami távérzékelési adatbázis adattartalma a 19. § (1) bekezdésében már pontosításra került, így az ortofotókra is egyértelműen vonatkozik az adatátadási kötelezettség, ami a nemzeti vagyonnal történő ésszerű gazdálkodás kívánalma. A légi távérzékelési adatbázisokat, mint a távérzékelési adatok legjelentősebb hányadát kitevő és a hétköznapi gyakorlatban legtöbbet használt adatbázis tartalmát eddig a törvény nem szabályozta. Nem csak a topográfiai térképi adatbázisba történő adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, hanem a távérzékelt adatok esetében is indokolt a bírság kiszabása, mert ez a kényszerítő erő itt is indokolt.

76

A közpénzekből történő űrtávérzékelt adatok egységes központi koordinációját célszerű megvalósítani annak érdekében, hogy ezek az adatok a későbbiek során a közfeladatot ellátó szervek számára hozzáférhetők legyenek. Szükségessé vált az archív adatbázis tartalmának törvényi szintű szabályozása, mert ennek hiányában az alsóbb szintű jogi szabályozást nem lehet megvalósítani. Meghatározásra került, hogy a földügyi igazgatás mely szerve jogosult az alaphálózati pontok áthelyezéséről vagy megszüntetéséről dönteni. A katonai tájékozási hálózat pontjai a törvény szerint a polgári alaphálózati pontoktól külön kezelendő alaphálózati pontoknak minősülnek, melynek a tulajdonosi jogai is elkülönülnek. A honvédelmi célú alaphálózati pontok áthelyezésének vagy megszüntetésének döntésére nem volt kijelölve jogosultsággal felruházott szervezet. A bekezdés ezt hivatott pótolni. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hozta létre és üzemelteti a 10. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott aktív GNSS hálózatot, ezért indokolt, hogy a tulajdonosi jogokat is gyakorolhassa felettük. Az OGPSH alaphálózati pontok tekintetében is be kell jegyezni az ingatlannyilvántartásba a közérdekű használati jogot. Az állami alapadatok sorába nem illeszthető adatot és iratokat célszerű megőrizni és archiválni. Ennek érdekében szükséges az ezen feladatot ellátó szerv kijelölése. A nem igazgatási szolgáltatási díjakat nem szükséges rendeleti úton szabályozni. Az adott államigazgatási szerv az önköltségszámítást követően saját hatáskörében fogja megállapítani. A földügyi és térképészeti, valamint a földmérési és térinformatikai ágazatban a központi hivatalként működő Földmérési és Távérzékelési Intézet által kezelt – maradandó értékű – irattári anyag szaklevéltári rendszerben történő kezelése érdekében szükséges a Földügyi és Távérzékelési Levéltár létrehozása. A szaklevéltár fenntartását és kezelését célszerű a FÖMI hatás- és feladatkörébe rendelni. A 19. § (1) bekezdésének módosításával szükségessé vált meghatározni, hogy mely szervek iratanyagának gyűjtésére terjed ki a Földügyi és Távérzékelési Levéltár hatásköre.

77

13. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása a 95-104. §-hoz A törvény eredetileg nem tartalmazza a kérelmek elbírálására a miniszter számára rendelkezésre álló határidőt. A javaslat ezt kívánja pótolni. A nyerstej értékesítése, amennyiben az hosszabb távú szerződéses együttműködéssel történik, a Ptk-ban nevesített szállítási szerződés keretében történik. Tekintettel arra, hogy a spot ügyletek a tejágazatban lehetnek egyszeri adásvételek is - ez esetben nem szállítási, hanem adásvételi szerződés valósul meg a felek között -, a nyerstej értékesítésére vonatkozó szerződéses fogalmat javasolt használni. A módosítás pontosítást tartalmaz a szabályok egyértelműsítése és az egységes fogalomhasználat céljából. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény felülvizsgálatra került. Az elavult részek hatályon kívül helyezésre kerülnek; az agrárjelentést országgyűlési határozat, az agrárgazdasági tanács működését kormányhatározat fogja szabályozni; az agrárstatisztika, a termésbecslés, valamint a szakértői és szaktanácsadói rendszer működésének alapjait szabályozó részek pedig átkerülnek a Szakmaközi tv-be. Ezek a szakaszok pontosításokat is tartalmaznak. 14. Záró rendelkezések A 105-108. §-hoz Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény az európai uniós csatlakozást követően jórészt idejét múlt és meghaladott rendelkezéseket tartalmazott, így annak hatályon kívül helyezése válik indokolttá. Az agrár-statisztikára, valamint a szakértői és szaktanácsadói rendszerre vonatkozó rendelkezéseit ugyanakkor továbbra is fenntartani szükséges, ezért azok átdolgozását követően a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvénybe kerülnek beépítésre. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/F. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a területi környezetvédelmi program tervezetének véleményezéséből mellőzhető a talajvédelmi hatóság részvétele, az eljárás egyszerűsítése a talajvédelmi érdekeket nem csorbítja. Az egyszerűsítésre a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozat 1. melléklet 47. pontjában foglalt feladat végrehajtása érdekében kerül sor.