Program-2003-2004/I.
Tájékoztató Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság Maximum 220.000.000.000,- Ft, azaz Kettőszázhúszmilliárd forint össznévértékű, forint alapú
2003-2004/I. Kibocsátási Programjáról Az FHB Rt.-t a Moody’s az A2, a Bank által kibocsátott jelzálogleveleket az A1-es kategóriába sorolta Forgalmazók: Aegon Magyarország Értékpapír Rt. CAIB Rt. CIB Értékpapír Rt. ConCorde Értékpapír Rt. Erste Bank Befektetési Rt. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt.
2003. JANUÁR
1/88
Program-2003-2004/I.
Összefoglalás A kibocsátó FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság, (székhelye: 1132 Budapest, Váci út 20.; nyilvántartja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: 01-10-043638; továbbiakban: "Kibocsátó", „Bank”, „FHB Rt.”) elhatározta a jelen Tájékoztatóban meghatározott forint alapú Kibocsátási Program (20032004/I.) felállítását és azt, hogy a Kibocsátási Program feltételeinek megfelelően, időről-időre Jelzálogleveleket bocsát ki. A kibocsátandó, de le nem járt Jelzáloglevelek össznévértéke nem haladhatja meg az 220.000.000.000 forintot. A Jelzáloglevelek a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. számú törvény (továbbiakban: „Jelzálogtörvény” vagy "Jht."), valamint a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet ("Kötvényrendelet"), értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Jelzálogleveleken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el. A Kibocsátási Program megszervezésével, továbbá - eltérő megállapodás hiányában - az egyes Jelzáloglevél forgalomba hozatalok megszervezésével és forgalmazói feladataival az FHB Rt. az alábbi forgalmazókat bízta meg: Aegon Magyarország Értékpapír Részvénytársaság (székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1.; nyilvántartja a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság; cégjegyzékszáma: 01-10-043647; továbbiakban: "Forgalmazó") CA-IB Értékpapír Részvénytársaságot (székhely: 1054 Budapest, Nagysándor József utca 10.; nyilvántartja a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság; cégjegyzékszáma: 01-10-041183; továbbiakban: "Forgalmazó") CIB Értékpapír Részvénytársaság (székhely: 1027 Budapest, Medve utca 4-14.; nyilvántartja a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság; cégjegyzékszáma: 01-10-043349; továbbiakban: "Forgalmazó") ConCorde Értékpapír Részvénytársaság (székhely: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1.; nyilvántartja a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság; cégjegyzékszáma: 01-10-043521; továbbiakban: "Forgalmazó") Erste Bank Befektetési Rt. (1075 Budapest Madách I. út 13-15./ nyilvántartja a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság/ cégjegyzékszám: 01-10-041373/ kapcsolattartó személy: Barlai Róbert kereskedési igazgató) Magyar Külkereskedelmi Bank Részvénytáraság (székhely: 1056 Budapest, Váci utca 38., nyilvántartja a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság; cégjegyzékszáma: 01-10-040952; továbbiakban "Forgalmazó") Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Részvénytársaság (székhely: 1054 Budapest, Akadémia utca 6.; nyilvántartja a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság; cégjegyzékszáma: 01-10-042715; továbbiakban: "Forgalmazó") A Kibocsátási Program a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban "Tpt."), a Jht., valamint a magyar jog egyéb alkalmazandó szabályainak megfelelően az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. által létrehozott kibocsátási program, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ("Felügyelet") 2002. december 20. napján kelt III/10.309/2002. számú határozatával engedélyezett két éves időtartamra. A Tpt. vonatkozó rendelkezései értelmében Magyarországon értékpapír nyilvánosan akkor hozható nyilvános forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé, és a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával befektetési szolgáltatót bíz meg. A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírnak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását. A Tpt. 31. § (1) bekezdése értelmében, ha a Kibocsátó kibocsátási program keretében hoz forgalomba értékpapírt, a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályokat a program indulásakor köteles alkalmazni. A nyilvános ajánlat közzététele nem érinti a Kibocsátó azon jogát, hogy az értékpapírok forgalomba hozatalát elhalassza vagy attól véglegesen elálljon.
A fentiek alapján a Felügyelet engedélye szükséges a jelen Tájékoztató és az az alapján történő első nyilvános ajánlattétel közzétételéhez. A Kibocsátó és a Forgalmazók kötelesek a jelen Tájékoztató módosítását kezdeményezni, ha az engedély kiadása és az első forgalombahozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomásukra, amely a Tájékoztató módosítását indokolttá teszi. A nyilvános ajánlattételt a Kibocsátónak és a Forgalmazóknak együttesen hirdetményben kell nyilvánosságra hozniuk. A nyilvános ajánlattétel tartalmazza a Tpt. 36. §-ában meghatározott információkat. Az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az
2/88
Program-2003-2004/I.
információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Program Forgalmazói egyetemlegesen felelnek. A Tpt. alapján a Kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni és jövedelmi helyzetének, valamint működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves és féléves gyorsjelentés és az éves jelentés formájában kell teljesíteni. A Kibocsátó a nem konszolidált adatok alapján készített gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, a nem konszolidált adatok alapján készített éves jelentést –könyvvizsgáló által is felülvizsgálva – az üzleti év végét követő százhúsz napon belül, valamint a konszolidált adatok alapján készített éves jelentést – könyvvizsgáló által is felülvizsgálva – az üzleti év végét követő százötven napon belül köteles elkészíteni. Az FHB Rt. a Kibocsátási Program ideje alatt ezen jelentések elkészítésével, közzétételével és a Felügyelet részére történő megküldésével felel meg azon követelménynek, mely szerint gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetéről információs összeállítást köteles készíteni a tárgy üzleti évet, illetve az üzleti év hatodik hónapját követően és azt az időszak utolsó napját követő negyvenöt napon belül a hirdetményei közzétételére irányadó szabályok szerint nyilvánosságra hozni, valamint a Felügyelet részére megküldeni. A Program hatálya alá tartozó adott forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Kibocsátási Melléklet tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 31. § (3) bekezdése alapján a Kibocsátási Program hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját legalább öt nappal megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatairól (a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja stb.) a vonatkozó Kibocsátási Melléklet benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja és a forgalomba hozatal egyedi adatait a vonatkozó Kibocsátási Melléklet közzétételével nyilvánosságra hozza. A Kibocsátási Melléklet közzétételéhez külön felügyeleti engedély nem szükséges. Zártkörű forgalomba hozatal esetén a Kibocsátó Információs Összeállítás útján tájékoztatja a befektetőket az egyes forgalomba hozatalok adatairól. A vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből fakadó eltéréseket leszámítva, ezen Információs Összeállítás a Kibocsátási Melléklet formáját követi.
3/88
Program-2003-2004/I.
Általános Tájékoztató A Jelzáloglevelek forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a Kibocsátó és a Forgalmazók erre felhatalmazott képviselői jogosultak. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetők a Kibocsátó vagy bármely Forgalmazó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek. A jelen Tájékoztató közzététele, valamint a Jelzáloglevelek jelen Tájékoztatón, illetve az adott Kibocsátási Mellékleten alapuló értékesítése nem tekinthető a Kibocsátó vagy a Forgalmazók ígéretének arra nézve, hogy a jelen Tájékoztató, illetve Kibocsátási Melléklet keltét követően a Kibocsátó tevékenységében nem következik be változás, vagy arra, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem következik be kedvezőtlen változás, továbbá arra, hogy a Kibocsátási Programmal kapcsolatban közzétett bármely információ a közzététel időpontját, vagy (amennyiben az ettől eltér) az információt tartalmazó dokumentumban megjelölt időpontot követően is pontos lesz. A jelen Tájékoztató és az adott Kibocsátási Melléklet terjesztése, illetve a Jelzáloglevelek forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó, illetve a Forgalmazók nem állítják, hogy a jelen Tájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Jelzáloglevelek jogszerűen ezen országokban kibocsáthatók vagy vásárolhatók, illetve nem vállalnak felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül a Kibocsátó vagy a Forgalmazók nem tettek semmiféle olyan intézkedést, amely a Jelzáloglevelek nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Tájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Jelzáloglevelek nem bocsáthatók ki, illetve nem értékesíthetők sem közvetve, sem közvetlenül, illetve a jelen Tájékoztató, hirdetés vagy egyéb forgalomba hozatali anyag nem terjeszthető vagy hozható nyilvánosságra, kivéve, ha az olyan körülmények között történik, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását, és feltéve továbbá, hogy a Forgalmazók nyilatkoznak arról, hogy az általuk szervezett minden forgalomba hozatal és értékesítés ilyen feltételek mellett történik majd. A Kibocsátó és a Forgalmazók felkérik azokat, akik a jelen Tájékoztató, illetve a Kibocsátási Melléklet birtokába jutnak, hogy tájékozódjanak és vizsgálódjanak a jelen Tájékoztató, illetve a Kibocsátási Melléklet terjesztésére, illetve a Jelzáloglevelek forgalomba hozatalára és értékesítésére vonatkozó minden esetleges korlátozásról. Így különösen, a Jelzáloglevelek sem az eddigiekben nem kerültek, sem a jövőben nem kerülnek nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok többször módosított 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye ("Amerikai Értékpapírtörvény") alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Jelzálogleveleket nem lehet amerikai állampolgárok részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az USA területén a Jelzálogleveleket senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni. A jelen Tájékoztató, az adott Kibocsátási Melléklet, illetve egyéb más pénzügyi nyilatkozat nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vizsgálatnak vagy egyéb értékelésnek. Minden egyes potenciális befektetőnek magának kell értékelnie a jelen Tájékoztatóban és a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben foglalt információkat, és az így lefolytatott vizsgálódás eredményeképpen kell döntenie a Jelzáloglevelek megvásárlásáról. A Forgalmazók egyike sem nem ígéri, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetét vagy tevékenységét a jelen Kibocsátási Programhoz készült Tájékoztató szerinti forgalomba hozatalokat követően a nyilvános értékpapírok futamidejének időtartama alatt vizsgálja, illetve, hogy a Tájékoztatóban és a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben közzétett információk tekintetében a Jelzáloglevelek befektetői vagy potenciális befektetői részére elemzést vagy értékelést nyújt. Ez nem érinti a Tpt. 35. §-ában foglalt, a Tájékoztató, illetve az adott Kibocsátási Melléklet módosítására vonatkozó kötelezettségeket, valamint a Tpt. V. fejezetében a Kibocsátó kötelezettségei közé tartozó rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettséget. A jelen Tájékoztató, illetve az adott Kibocsátási Mellékletek nem minősülnek a Kibocsátó, valamint a Forgalmazók nyilatkozatának arról, hogy a Jelzáloglevelek befektetői a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak Jelzálogleveleket vásárolni vagy a Jelzáloglevelekbe érdemes befektetni. A Jelzáloglevelek befektetői viselik jelzáloglevél befektetésük kockázatait. A jelen Tájékoztató a Tpt. és a magyar jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban készült, és a Kibocsátó, valamint vállalatcsoportjának pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat tartalmaz. A Kibocsátó és a Forgalmazók felelősségére a Tpt. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni. A Tpt. 207. § (1) bekezdése értelmében a 55. § (1) bekezdésben és a 203. § (1) és (2) bekezdésekben szabályozott esetekben az ügyész pert indíthat a Kibocsátó és a forgalomba hozatalban résztvevő befektetési szolgáltató(k), illetőleg (bennfentes kereskedelem esetén) a bennfentes személy(ek) ellen a félrevezető tájékoztatással vagy bennfentes kereskedelemmel forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó szerződés
4/88
Program-2003-2004/I. érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed. A Tpt. 40. § (1) bekezdése értelmében bármely Jelzáloglevél-tulajdonosnak a jelen Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a mindenkori Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel. A Tájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetésének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak. A Kibocsátó auditált, konszolidált és nem konszolidált éves pénzügyi kimutatásokat, valamint nem auditált, nem konszolidált, éves és féléves pénzügyi kimutatásokat (gyorsjelentéseket) készít és tesz közzé a Magyar Számviteli Szabályoknak (MSZSZ) megfelelően. A Kibocsátónak az 1999., 2000. és 2001. december 31-i konszolidált és nem konszolidált mérlegei, az 1999., 2000. és 2001. december 31-én végződött három év mindegyikére vonatkozó konszolidált és nem konszolidált eredménykimutatásai, amelyek az MSZSZ szerint készültek el, a jelen Tájékoztató 1.sz. illetve mellékletében találhatók és azokat az Ernst & Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) auditálta. A Kibocsátó nem auditált, nem konszolidált 2002. szeptember 30-i mérlege és eredménykimutatása a 2.sz. mellékletben található. A jelen Tájékoztatóban szereplő adatok és elemzések az MSZSZ szerint készültek el. A Kibocsátási Program ideje alatt a Kibocsátó a féléves és éves nem konszolidált, nem auditált beszámolókon alapuló gyorsjelentések elkészítésével és közzétételével folyamatosan tájékoztatja a befektetőket gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetének alakulásáról, eleget téve a Tpt. 31.§ (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének. AMENNYIBEN BÁRMILYEN ELTÉRÉS VAN A JELEN TÁJÉKOZTATÓ, ILLETVE A KIBOCSÁTÁSI MELLÉKLETEK MAGYAR ÉS AZ ANGOL NYELVŰ SZÖVEGE KÖZÖTT, ÚGY A MAGYAR SZÖVEG AZ IRÁNYADÓ.
5/88
Program-2003-2004/I.
Tartalom ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................................. 1 ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ ......................................................................................................... 4 TARTALOM.......................................................................................................................................... 6 I. RÉSZ: DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK ..................................................................................... 8 II. RÉSZ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK....................................................................................... 15 1. A MAGYAR BANKRENDSZER ÉS TŐKEPIAC.................................................................. 16 1.1 A magyar bankrendszer fejlődése, 2001-es teljesítménye ..................................................................... 16 1.2 A magyar tőkepiac teljesítménye 2001-ben ............................................................................................ 21
2.
LAKÁSPOLITIKA ÉS INGATLANPIAC............................................................................... 23 2.1 2.2 2.3 2.4
3.
AZ FHB RT. TÖRTÉNETE ...................................................................................................... 29 3.1 3.2
4.
Általános információk........................................................................................................................... 32 Az FHB Rt. tulajdonosi struktúrája .................................................................................................... 33 Az FHB Rt. részvényeihez fűződő szavazati jogok, átruházási szabályok ....................................... 33 Az FHB Rt. szervezeti felépítése .......................................................................................................... 34 Az FHB Rt. vezető tisztségviselői ......................................................................................................... 35 Az FHB Rt. alkalmazottainak száma, képzettsége ............................................................................. 39
AZ FHB RT. TEVÉKENYSÉGE .............................................................................................. 40 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5
6.
Történeti visszatekintés......................................................................................................................... 29 Az FHB Rt. helye a magyar bankpiacon ............................................................................................. 30
AZ FHB RT. JOGI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA......................................................... 32 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6
5.
Lakáspolitika – szélesedő jelzáloghitelezés ......................................................................................... 23 A közelmúlt lakáspiacának jellemzői .................................................................................................. 23 Egyéb ingatlanok................................................................................................................................... 24 A lakáspiac 2001-ben ............................................................................................................................ 24
Az FHB Rt. stratégiája ......................................................................................................................... 40 Az FHB Rt. hitelportfoliója .................................................................................................................. 43 Az FHB Rt. portfoliójában szereplő hitelek fedezetei ........................................................................ 49 Az FHB Rt. által korábban kibocsátott értékpapírok........................................................................ 50 Az FHB Rt. működését befolyásoló egyéb jogok és kötelezettségek ................................................. 52
AZ FHB RT. PÉNZÜGYI HELYZETE ................................................................................... 54 6.1 Az FHB Rt. pénzügyi helyzetének bemutatása ................................................................................... 54 6.2 Az FHB Rt. tőkehelyzete ....................................................................................................................... 59 6.3 Az FHB Rt. cash-flow-jának alakulása ................................................................................................... 61
7. AZ FHB RT. PORTFOLIÓJÁNAK ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA 2002 HARMADIK NEGYEDÉV VÉGÉN ....................................................................................... 63 7.1 Az FHB Rt. portfoliója 2002 szeptember végén ..................................................................................... 63 7.2 Az FHB Rt. pénzügyi helyzetének változása .......................................................................................... 64
8. A JELZÁLOGLEVÉL FEDEZETI RENDSZERE, BIZTONSÁGA ......................................... 67 8.1 Fedezeti követelmények............................................................................................................................ 67 8.2 A Vagyonellenőr szerepe .......................................................................................................................... 67 8.3 A fedezetek értékelése............................................................................................................................... 67 8.4 A fedezetek nyilvántartása....................................................................................................................... 67 8.5 A Jelzáloglevél tulajdonos biztos helye a hitelezők rangsorában ......................................................... 67 8.6 A Jelzáloglevél speciális státusza ............................................................................................................. 68
9. RIZIKÓ TÉNYEZŐK ÉS KOCKÁZAT KEZELÉS ................................................................... 70 9.1 A magyar gazdaság helyzetéből fakadó kockázati tényezők................................................................. 70 9.2 Ágazati szintű kockázati tényezők........................................................................................................... 70 9.3 Az FHB Rt.-re jellemző kockázati tényezők ....................................................................................... 70 9.4 Az EU-csatlakozás kockázatai.............................................................................................................. 71 9.5 Az ügyfélkockázat kezelése................................................................................................................... 71 9.6 A kamatkockázat kezelés...................................................................................................................... 72 9.7 A likviditási kockázat kezelése ............................................................................................................. 73
10. ADÓZÁS...................................................................................................................................... 74 10.1.Belföldi illetőségű Jelzáloglevél tulajdonosok adózása ........................................................................ 74 10.2 Külföldi illetőségű Jelzáloglevél tulajdonosok adózása ....................................................................... 74
III. RÉSZ A KIBOCSÁTÁSI PROGRAM FELTÉTELEI ............................................................. 76
6/88
Program-2003-2004/I.
11. A KIBOCSÁTÁSI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA ............................................................. 77 12. JELZÁLOGLEVÉL FELTÉTELEK .......................................................................................... 82 12.1 A Jelzáloglevelek típusa, formája, és tulajdonjoga .............................................................................. 82 12.2 A Jelzáloglevelek átruházásának korlátozása ...................................................................................... 82 12.3 A Jelzáloglevelek jellege ......................................................................................................................... 82 12.4 Kamatok és egyéb számítások................................................................................................................ 83 12.5 Kifizetések ............................................................................................................................................... 86 12.6 Visszaváltás és opciók............................................................................................................................. 87 12.7 Adózás...................................................................................................................................................... 87 12.8 Elévülés .................................................................................................................................................... 88 12.9 Értesítések ............................................................................................................................................... 88 12.10 További forgalomba hozatalok............................................................................................................ 88 12.11 Irányadó jog és illetékesség .................................................................................................................. 88
CÉGSZERŰ ALÁÍRÁS NYILATKOZATOK I. TELJESSÉGI NYILATKOZAT II. KIBOCSÁTÓI NYILATKOZAT III. FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT MELLÉKLETEK
1. Az FHB Rt. 1999.12.31-i, 2000.12.31-i, 2001.12.31-i éves mérlege, eredménykimutatása és független könyvvizsgálói jelentése 2. Az FHB Rt. 2002.09.30-i mérlege, eredmény-kimutatása 3. Az FHB Rt. mérleg, eredmény-kimutatás tervei 2013-ig 4. Könyvvizsgálói nyilatkozat 5. Aukciós eljárás 6. Ajánlati ív 7. Jegyzési ív 8. Értékesítési helyek 9. Az 2003-2004/I. Kibocsátási Programjának hatálya alá tartozó sorozatok/részletek forgalomba hozatali adatait és más aktuális információkat tartalmazó Kibocsátási Melléklet tartalmi elemei
7/88
Program-2003-2004/I.
I. RÉSZ: Definíciók és rövidítések A jelen Tájékoztatóban szereplő egyes fogalmak definíciói, illetve rövidítések magyarázatai:
FOGALMAK, RÖVIDÍTÉSEK
„Adagolt kibocsátás”
„ÁKK” „Allokáció” „ÁPV Rt.”
„Aukció”
„Aukciós ajánlattevő” „Bázispont”
„Befektető”
MAGYARÁZATOK A Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 1 pontja szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik, úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos. Államadósság Kezelő Központ 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11. Túligénylés/túljegyzés esetén az Aukció/Jegyzés lezárását követő eljárás, mely során a Kibocsátó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes igénylések/jegyzések elfogadásának mértékéről. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. A Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 4. pontja szerint a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. A 47.§ b) pontja szerint a forgalomba hozatal aukció útján is történhet. A 49.§ rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól. Az a tőzsdetag, amely a BÉT aukciós szabályzata alapján a Kibocsátó nevében vételre ajánlja a Jelzáloglevelet. A százalék századrésze (1%=100 bázispont) Azon jelzáloglevelet vásárló, akinek a vételi igénye/jegyzése az allokáció során elfogadásra került, vagy akinek később Jelzáloglevél kerül a tulajdonába. A Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 18. pontja szerint az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásitól teszi függővé, kockáztatja.
„BÉT”
Budapesti Értéktőzsde Budapest, Deák F. u. 5.
Részvénytársaság
1052
„Bevezető Tőzsdetag”
Az a tőzsdetag, amelyet az adott sorozat BÉT-re való bevezetésével a Kibocsátó megbíz.
8/88
Program-2003-2004/I.
„Dematerializált Értékpapír”
A Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 23. pontja értelmében a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Előállításának módjáról a Tpt. 7-9.§-ai rendelkeznek.
„Devizabelföldi jogi személy”
Minden olyan devizabelföldinek minősülő személy, akit a magyar jogszabályok jogi személynek minősítenek, továbbá annak minősül még a Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 24. b) pontja szerint a vállalkozás és a szervezet, ha székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását is, valamint a d) pont szerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.
„Devizabelföldi természetes személy”
Az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet.
„Elkülönített letéti számlák”
A Forgalmazók a forgalomba hozatal során befizetett összeget a Tájékoztatóban megjelölt pénzforgalmi számlákon tartják, e számlán elhelyezett összeg a Jegyzésből esetlegesen eredő meghatározott visszafizetési kötelezettségek teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának a megállapításáig nem használható fel.
„Értéknap”
Az a nap, amikor a kibocsátott sorozatrészletet a KELER Rt. az értékpapírszámlán keletkezteti és/vagy amikor a sorozatrészlet tőzsdei bevezetésre kerül.
Értékpapírszámla
A dematerializált értékpapírról és a hozzá tartozó jogokról és az értékpapír-tulajdonos javára a KELER Rt. (1075 Budapest, Asbóth u. 9-11.) által vezetett nyilvántartás.
„Fedezet”
„Fedezet nyilvántartás”
A Jelzálogtörvény előírásai alapján a jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegével megegyező értékű fedezettel. A fedezet lehet rendes és pótfedezet. A jelzáloglevél fedezetén belül a rendes fedezet aránya az összes fedezetben a jelzálog hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb 60%-nál, a második évben 70%-nál, a harmadik évtől 80%nál. A fedezet nyilvántartás az FHB Rt. analitikus nyilvántartási rendszerében rögzített adatokból készített azon nyilvántartás, amely az általa kibocsátott jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, a rendes és pótfedezeti értékek adatait a Fedezet-nyilvántartási szabályzatában található előírások szerint egyedileg, illetve összevontan tartalmazza, megteremtve ezzel a Vagyonellenőr számára az arányossági követelmények betartása ellenőrzésének feltételeit. A Fedezet-nyilvántartási szabályzat (24/1997 Vezérigazgatói utasítás) készítését a „Jelzálogtörvény”14.§. (10) és (11) írja elő, ezt az ÁPTF (a PSZÁF jogelődje) a 345/1998. számú határozatában hagyta jóvá.
9/88
Program-2003-2004/I.
„Felhalmozott kamat”
„Feltételek” vagy „Jelzáloglevél Feltételek” „FHB Rt.”
„Forgalmazók”
"Forgalmazói Megállapodás"
„Forgalomba hozatal”
A Jelzáloglevél Sorozat kamatozásának első napjától, illetve amennyiben már történt kamatkifizetés, úgy a kamatkifizetés időpontjától az újonnan forgalomba hozatalra kerülő Sorozatrészlet pénzügyi elszámolásának időpontjáig (azt a napot nem beleszámítva) terjedő időtartamra számított időarányos kamat, továbbá az a kamat, amely akkor jár, ha jogellenesen késleltetik vagy megtagadják a tőkekifizetést. Jelzáloglevél forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek, jelen Tájékoztató III. fejezetében foglaltak szerint FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 1132 Budapest Váci út 20. A Jelzáloglevelek forgalomba hozatalával megbízott Forgalmazói kör tagjai: az Aegon Magyarország Értékpapír Rt., 1091 Budapest, Üllői út 1., a CAIB Értékpapír Rt. 1054 Budapest, Nagysándor J. u. 10., a CIB Értékpapír Rt. 1027 Budapest, Medve u. 4-14., a ConCorde Értékpapír Rt.1051 Budapest, Vörösmarty tér 1., Erste Bank Befektetési Rt. (1075 Budapest Madách I. út 13-15.) a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1056 Budapest, Váci utca 38., a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6.
A Kibocsátó és a Forgalmazók között a Program hatálya alá tartozó értékpapírok forgalmazására létrejött Forgalmazói Megállapodás, annak valamennyi módosításával és kiegészítésével. A Jelzáloglevelek nyilvános forgalomba hozatala a jelen Tájékoztatóban és Mellékleteiben, továbbá az egyes kibocsátási mellékletekben foglaltak alapján.
„Hitelbiztosítéki érték”
Az ingatlan piaci értéke, csökkentve a felmért kockázatok pénzben kifejezett értékével. Megállapításának elveit és módszereit jogszabályok határozzák meg, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értéke meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM rendelet, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendelet.
„Hitelintézeti törvény”
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló többször módosított 1996. évi CXII. Törvény.
„Jegyzés”
A Tpt. 5.§ (1) 55. pontjának szabályai szerinti az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére. A 47.§ a) pontja szerint a forgalomba hozatal jegyzés útján is történhet. A 48.§ rendelkezik a jegyzés útján történő forgalomba hozatal általános szabályairól. 10/88
Program-2003-2004/I.
„Jelzálogbank”
„Jelzáloglevél”
„Jelzálogtörvény”, „Jht” „KELER Rt.” „Kibocsátó, vagy FHB Rt. vagy Bank”
„Kibocsátási program”
„Kibocsátási Program 20032004/I.”
„Kibocsátási Melléklet”
„Kötvényrendelet”
Szakosított hitelintézet, tevékenységét a „Jelzálogtörvény” alapján folytathatja. A jelen Tájékoztató alapján kibocsátott, a Jelzálogtörvény szerint olyan dematerializált névre szóló átruházható értékpapír, amelyet kizárólag jelzáloghitelintézet bocsáthat ki. A Jelzáloglevél forgalomba hozatalának speciális feltétele, hogy a mögötte lévő rendes és pótfedezet meglétét hivatalos Vagyonellenőr igazolja. Az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a Jelzáloglevélről. Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 1132 Budapest, Váci út 20. A Tpt. 5.§. (1) bek. 60. pontja szerint „Egy Kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő, egymást követő értékpapír kibocsátás összesség, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó meghatározza a forgalomba hozatal egyedi adatait.” A Kibocsátó 220.000.000.000 Ft (Kettőszázhúszmilliárd forint) keretösszegű forint alapú a jelen Tájékoztatóban leírt jelzáloglevelek forgalomba hozatalára irányuló Kibocsátási Programja Valamely Sorozatra/Részletre vonatkozó, az adott Sorozat/Részlet forgalomba hozatalának adatait tartalmazó dokumentum, amely többek között tartalmazza az adott Sorozatban/Részletben kibocsátott Jelzáloglevelek egyedi feltételeit. A Kibocsátási Program hatálya alatt később, az első aukciót követően lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátási Melléklet, az adott Sorozatban/Részletben kibocsátott Jelzáloglevelek egyedi feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Kibocsátási Melléklet tartalmazza, a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét is. Az adott Sorozat/Részlet nyilvános Forgalomba hozatalánál a vezető forgalmazó Tpt. 40. § (2) bekezdése szerinti, Kibocsátási Mellékletben foglalt felelősségvállaló nyilatkozata vonatkozik az ilyen információkra is. A kötvényről szóló 285/2001 (XII.26.) Korm. rendelet 11/88
Program-2003-2004/I.
"Központi Értéktár"
A központi értékpapír-számlavezető jelenleg a KELER Rt. vagy mindenkori jogutódja, illetve az az elszámolóház, amely a BÉT-en vagy egyéb értéktőzsdén kötött tranzakciók elszámolását, illetve a dematerializált értékpapírok kezelését és nyilvántartását végzi.
"Központi Értéktár Nyilvántartása"
A Kibocsátó, illetve a Vezető Forgalmazók által átadott adatok alapján a Központi Értéktár által a Számlavezetők, illetve a Számlavezetők ügyfeleinek tulajdonában álló értékpapírról vezetett nyilvántartás.
„Konzorcium”
A jelzáloglevelek forgalomba értékpapír forgalmazói csoport.
„MNB”
Magyar Nemzeti Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9.
„MSZSZ”
Magyar Számviteli Szabályok, azaz a magyar jog szerint a számvitelre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt.
„Munkanap”
Minden olyan nap, amelyen a kereskedelmi bankok, pénz- és devizapiacok Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre és amelyen a Kibocsátó, a forgalmazók, az MNB és a KELER Rt. is nyitva tart.
„Okirat”
Az egy sorozatban, dematerializált formában kibocsátott jelzáloglevelekről egy példányban kiállított, értékpapírnak nem minősülő dokumentum a Tpt. 7.§. (1)-(3) szerint.
„Pénzügyi Elszámolás Napja”
A Kibocsátó és a Konzorcium között az értékpapír forgalomba hozatalához kapcsolódó pénzügyi elszámolás napja.
„Pótfedezet”
A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a jelzálogtörvény 14.§.-a (8.) bekezdése szerint a következő eszközökből állhat: az MNB-nél elkülönített, zárolt bankszámlán tartott pénz, állampapír, állami készfizető kezesség vállalással kibocsátott értékpapír, állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hitel. Ezek meglétét és a fedezet nyilvántartásba történő bejegyzés szabályszerűségét is a Vagyonellenőr igazolja.
„PSZÁF, Felügyelet”
Pénzügyi Szervezetek Állami Budapest, Krisztina krt. 39.
hozatalára
alakult
Felügyelete
1013
12/88
Program-2003-2004/I.
„Rendes fedezet”
„Sorozat”
„Sorozatrészlet” vagy ”Részlet”
„Számlavezető”
„Tpt.”
„Vagyonellenőr”
„Választott Bíróság”, „VB”
A hatályos Jelzálogtörvény szerint „Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőke- követelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött, elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár is figyelembe vehető”. „Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként legfeljebb hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe.” (Jelzálogtörvény 14.§. (3-4) bekezdés szerint.) Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő Jelzáloglevelek egy meghatározott időpontban (egy Részletben) kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban (több Részletben), forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő jelzáloglevelek teljes mennyisége. (A Tpt. 5.§ (1) 36. pontja szerint). Az egy Sorozatba tartozó azon Jelzáloglevelek, amelyek Kibocsátási napja azonos. Bármely befektetési szolgáltató, amely a Tpt. 140.§-a szerinti értékpapír-számla vezetésre jogosult és amely a KELER Rt.-nél vezetett összevont értékpapír számláján keresztül a Befektetők megbízása alapján a Jelzálogleveleket értékpapír számlán nyilvántartja (saját vagy az adott Jelzáloglevél-tulajdonos(ok) nevében). A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény. A Vagyonellenőr az FHB Rt. által a PSZÁF jóváhagyásával megválasztott olyan könyvvizsgáló szervezet, amely a hitelintézeti könyvvizsgálat fokozott követelményeinek megfelel és a vagyonellenőrzésen kívül más könyvvizsgálói feladatot az FHB Rt. részére nem végez. A Vagyonellenőr jogosult és köteles folyamatosan ellenőrizni és igazolni (ellenjegyezni) a fedezet-nyilvántartással összefüggő analitikus nyilvántartásokban rendes, illetve pótfedezetként bejegyzett, illetve törölt eszközökre vonatkozó adatok valóságnak való megfelelését, valamint a Jelzálogtörvényben rögzített, a fedezetekre vonatkozó arányossági követelmények betartását. (Jelzálogtörvény 16. § 1-11. bekezdés.) Az FHB Rt. Vagyonellenőre a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft. 1077 Budapest, Wesselényi u. 16. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001464) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5. 13/88
Program-2003-2004/I.
"Vezető Forgalmazók"
A Forgalmazók, továbbá mindazok az egyéb befektetési szolgáltatók, amelyeket a Kibocsátó a Forgalmazói Megállapodással összhangban egy-egy Sorozat tekintetében Vezető Forgalmazóként megbíz. Egy adott Sorozat Vezető Forgalmazóit a vonatkozó Kibocsátási Melléklet határozza meg.
„Visszavásárlási vételár”
Jelzálog hitelintézet hitelintézettel szembeni, önálló zálogjog visszavásárlására irányuló olyan követelése, (Jelzálogtörvény 8.§. (4-6) bekezdése értelmében), amelynek alapját a jelzálog-hitelintézet által a hitel intézeteknek nyújtott azon önálló zálogjog megvásárlását célzó vételár képezi, mellyel a hitelintézet az önálló jelzálogjog biztosításával nyújtott jelzáloghitelét refinanszírozza.
14/88
Program-2003-2004/I.
II. RÉSZ Általános Információk
15/88
Program-2003-2004/I.
1. A magyar bankrendszer és tőkepiac 1.1 A magyar bankrendszer fejlődése, 2001-es teljesítménye A nemzetközi bankszektor fejlődésének irányai A nemzetközi bankvilág már évek óta a fúziók korszakát éli. A tendencia várhatóan folytatódik, különösképpen az EU pénzügyi szektorában, ahol a kormányok ösztönzik is a nagyobb-, országok közti bankcsoportok létrejöttét. A nemzetközi bankrendszer fejlődésének másik jellemző vonása az univerzálódás. A globalizáció következtében a bankok csak akkor maradhatnak versenyben, ha a klasszikus kereskedelmi banki funkciók mellett befektetési banki tevékenységet is folytatnak, miközben jelentős mértékben nyitnak a lakosság felé. Már az USA-ban is megszületett a két pénzügyi tevékenységet szigorúan elkülönítő törvény módosítása. Az univerzálódás a specializált jelzálogbanki rendszert egyelőre elkerüli, sőt ez Európában – a már több száz éves német modell sikere láttán – reneszánszát éli: számos EU ország (pl. Franciaország, Spanyolország, Luxemburg, Finnország) szabályozását ehhez közelítette, Közép-Kelet Európa (pl. Lengyelország, Lettország, Magyarország) is lényegében e mintát vette át. E modellben a jelzálogbankok kizárólag klasszikus jelzáloghiteleket, esetleg önkormányzati és közintézményi hiteleket nyújtanak, ezek finanszírozását pedig alapvetően a tőkepiacról (a különleges biztosítékrendszerrel ellátott jelzáloglevél kibocsátásával) végzik. A konstrukció sikerességét bizonyítja, hogy a forgalomban lévő Jelzáloglevél állomány a fő országokban megközelíti, sőt meghaladja (pl. Németország, Dánia) az állampapírokét. Az euró bevezetése az európai jelzálogbankok forrásbevonási lehetőségét, versenyelőnyét pedig – a tőkepiacok egységesítésével és szélesítésével – jelentősen megerősítette. A közép-kelet európai országokban a jelzálogbanki specializáció, a hosszúlejáratú pénzügyi közvetítői rendszer ezen alapintézményének kialakítása csupán az elmúlt években indult be. Magyarország e téren vezető szerepet játszik, stabil gazdasági növekedésének, a folyamatosan csökkenő inflációnak, a tőkepiac fejlettségének és a hosszú lejáratú állampapírpiac és ennek köszönhetően a hosszú lejáratú hozamgörbe meglétének köszönhetően. Lengyelországban – bár gazdasági alapfeltételeik közel hasonlóak – a jelzálogbankok csak 2000-ben indították be tevékenységüket. A cseh rendszer – bár jelzáloglevél kibocsátásban piacvezető e régióban – inkább vegyes banki jellegű, nem specializált. A szlovák rendszer egyelőre a beindítás fázisában van, bár zártkörű jelzáloglevél kibocsátása már itt is megtörtént. Az univerzálódás jegyei a jelzálogbankoknál legfeljebb annyiban érhetők tetten, hogy a jelentősebb európai bankcsoportok (Németországban szinte mindegyik) rendelkeznek jelzálogbanki érdekeltséggel (a csoportok hosszú lejáratú jelzáloghitelezésüket és ezek refinanszírozását e taghoz telepítik), önállóan működő klasszikus jelzálogbank csak elvétve található.
A magyar bankrendszer története, fejlődése A bankszektor modernizációjának első szakasza a nyolcvanas évek elején kezdődött meg az egyszintű bankrendszerben kialakult központosított tőkeallokáció kereteinek fellazításával. Kétéves előkészítés és egyéves szimulációs kísérlet után 1987 elején jött létre a kétszintű bankrendszer, amelyben a központi banki funkciókat ellátó MNB-ről intézményesen leválasztották az üzleti bankokat. A banki tevékenységek széles körére feljogosított kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek mellett később megjelentek a szűkebb tevékenységi körre szakosodott pénzintézetek is. A magyar pénzügyi szektor erősítését szolgálta néhány kiegészítő intézmény, így az 1992-ben alapított Hitelgarancia Rt., amely elsősorban a középvállalatoknak nyújtandó hitelek garantálásával mérsékeli ezen ügyfélkör hitelkockázatát. 1993-tól működik az Országos Betétbiztosítási Alap, amely 1 M Ft egyedi betétnagyság erejéig nyújt garanciát. Az OTIVA, a takarékszövetkezetek közös szervezete 1993 óta kölcsönös érdekeltségi alapon koordinálja a takarékszövetkezeteket érintő jogalkotási kérdéseket. Fontos kiegészítő intézmény még az Eximbank és a MEHIB Rt., amelyek az exporthitel biztosítás, továbbá az árfolyamkockázatok elleni biztosítások terén segítik a bankrendszert. A bankok 1991-től az örökölt rossz hitelek, a gazdaság átalakításának nehézségei, a lakosság csökkenő megtakarítási hajlama, a költségvetés nagymértékű hiánya, s a volt KGST piac összeomlása miatt fokozatosan
16/88
Program-2003-2004/I. egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Az új és szigorúbb szabályozások és törvények (hitelintézeti-, csőd-, számviteli törvény) hatására jelentős veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, így végül az állam sietett a bankok segítségére. Az 1993-as állami bankkonszolidáció helyreállította a bankok működőképességét, azonban nem javította a bankok jövedelmezőségét. A következmény: újabb állami beavatkozás. 1994-ben a legtöbb banknál állami alaptőke-emelésre, alárendelt kölcsöntőke nyújtására került sor. Ezzel jelentősen nőtt az állam súlya a bankszektorban. 1996 közepétől a bankok mérlegei fokozatosan javultak, nőtt a mérlegfőösszegük, a döntéshozatal is megalapozottabbá vált, következésképpen a hitelportfolió minősége is jobb lett. A látványosabb növekedés 1997-ben indult, főként annak köszönhetően, hogy ebben az időszakban dinamikussá vált az ország növekedése is. Még ebben az évben felgyorsult a bank- privatizáció, és az ország nagyobb bankjai külföldi tulajdonba kerültek. A magyar bankpiacon bekövetkezett fejlődés követi a nemzetközi tendenciákat: az egységes európai piac megteremtését célzó irányelvek alapvetően az univerzális bankmodellt részesítik előnyben. A magyar pénz- és tőkepiaci jogrend – az EU normáknak való jobb megfeleltetés igénye miatt – éppen módosítás alatt áll, a bankok felzárkózását kívánja elősegíteni. A térségben elsőként alkottak Magyarországon néhány olyan új (egyes szakosított hitelintézeteket, lakástakarékpénztárakat, jelzáloghitelintézeteket szabályozó) törvényt, amelyek a specializációt segítették elő, másrészt – az univerzalitás jegyében – lehetővé tették a hitelintézetek számára, hogy klasszikus befektetési banki szolgáltatásokat is nyújthassanak, értékpapírokkal kereskedhessenek és nyilvános értékpapír kibocsátásokat szervezhessenek. 1998-tól az EU-szabványok szerint a külföldi hitelintézetek az európai eljárásoknak megfelelően alapíthatnak fiókokat Magyarországon. Az országkockázatok új szabályozása, amely a képzendő tartalékok mértékét állapítja meg, szintén 1998-ban született. Az utóbbi években folytatódott a hitelintézetek számának csökkenése, amely 2000 első félévében elsősorban a szövetkezeti szektort érintette. A hazai szférában tapasztalható összeolvadások dacára az utóbbi években a bankpiac koncentrációja enyhült: míg 1989-ben az 5 vezető hitelintézet eszközállománya a piac 80%-át tette ki, addig ez az arány 2000 végén 50%. Jelentős módosulást idéztek elő a legutóbbi újabb fúziók (BACA-Hypobank, KHB-ABN-Amro), amelyek következtében a koncentráció ismét erősödött. Az új K&H 12%-os piaci részaránnyal a második, a HVB Bank Hungary az ötödik legnagyobb bankká vált. Az utóbbi évek intenzív fejlődési szakasza után lecsillapodott a banki fiókalapítási láz, noha a bankok egyre nagyobb versenyben vannak a lakossági ügyfelekért. A csökkenő profittermelő képességgel bíró hitelintézeteknél szükségszerűvé vált a költségek csökkentése és a létszámleépítés. E folyamatban fontos szerepet játszott és játszik az elektronikus banki szolgáltatások megjelenése és gyors térhódítása. A bankrendszer felügyeletét 2000 áprilisától a teljes magyar pénzügyi szektort, a bankokat, a befektetési szolgáltatókat és –alapkezelőket, biztosítókat és nyugdíjpénztárakat egyaránt felügyelő összevont szervezet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el, de az MNB-nek is maradtak felügyeleti jogosítványai. Az MNB elnökével és a pénzügyminiszterrel együttműködve őrködik a PSZÁF a hitelintézeti és értékpapírtörvény rendelkezéseinek (elsősorban a tőkemegfelelésre, a működésre, a likviditásra és az eszközök értékelésére vonatkozó előírások) a betartása felett. Az MNB szabályozza a forgalomban lévő pénzmennyiséget és a devizagazdálkodást, s rendeleteket alkot a pénzpiaci irányításról, a kamatlábakról, a deviza tranzakcióról valamint a statisztikai információ szolgáltatásról.
A magyar bankrendszer szerkezete, pénzügyi teljesítménye A magyar hitelpiacot 2001-ben a következő fejlemények jellemezték. Noha az utóbbi években mind a vállalati, mind a lakossági hitelek dinamikusan bővültek, 2001-ben azonban a vállalati szektorban lassulás volt megfigyelhető: míg 2000-ben a vállalatok hiteltartozásai 35%-kal, addig 2001-ben 10%-kal bővültek. A háztartások hitelállománya ugyanakkor rendkívül dinamikusan, 58%-kal bővült, igaz a bázis meglehetősen alacsony volt. Különösen erőteljesen, 73%-kal emelkedtek az ingatlanhitelek, amelyben az állami kamattámogatások mellett a jelzálogpiaci kamatok általános csökkenése is szerepet játszott. A bankok mérlegei is jól mutatják a hitelkínálat bővülését, az eszközök között az uniós átlaghoz közeli 44%-ra nőtt 2001-ben a vállalatoknak és a háztartásoknak nyújtott hitelek aránya az 1999-es 34%-ról. Korábban a bankokat az alacsony hitelarány jellemezte, a sok kétes és rossz hitelt „begyűjtő” bankok évekig igyekeztek elkerülni a kockázatos vállalati hitelezést. A magánszektornak nyújtott bankhitelek aránya azonban még mindig nagyon alacsony, a GDP-hez képest 29%, ami az EU-ban háromszor ekkora. Még nagyobb az uniós átlagtól való elmaradás a háztartások eladósodottságát tekintve, s a hitelek állománya is nagyon csekély, főként az ingatlanvagyonhoz viszonyítva. A bankok tevékenységének középpontjában az innováció, új termékek és módszerek bevezetése, a hatékonyságnövelés eszközeinek alkalmazása állt 2001-ben. Beindult a leányintézmények veszteségeinek a
17/88
Program-2003-2004/I. felszámolása, az üzemméret növelésével pedig a hatékonyság növelése. A nagybankokra az univerzálódás, a kisebbekre a specializálódás volt jellemző. Az intézmények koncentrálódása 2001-ben is folytatódott: a hitelintézetek száma újra csökkent, s néhány kisbank esetében 2002-ben is várható változás A takarékszövetkezetek száma főként a tőkekoncentrációs kényszer miatt esett vissza. A hitelintézetek számának alakulása (db) 1997. 1998. 1999. Bankok 39 36 35 Szakosított hitelintézetek 3 4 4 Lakástakarékpénztárak 3 4 4 Bankrendszer összesen: 45 44 43 Takarékszövetkezetek 242 237 203 Hitelszövetkezetek 8 8 8 Szövetkezeti hitelintézetek össz. 250 245 211 Hitelintézetek összesen: 295 289 254
2000. 33 4 4 41 192 8 200 241
2001 32 4 4 40 186 7 193 233
Forrás: PSZÁF 2001 évi gyorsjelentés A bankpiac évről évre kiegyensúlyozottabbá vált, az OTP részesedése 24,3%-ról 22,9%-ra csökkent 2000 folyamán, 2001-ben pedig 22,3%-ra. Növelni tudta pozícióját az MKB Rt., a Raiffeisen Bank Rt. és az Erste Bank Rt. A lakossági piacon 2001-ben a legélesebb verseny a fogyasztói hitelezésen kívül az ingatlan alapú lakáshitelezésben volt tapasztalható. 2001 második felében az áruhitelezés szegmensében új bank, a Credigen jelent meg. A lakáshitelezés területére pedig belépett a Budapest Bank. Több kereskedelmi bank is biztosítókkal kooperációban folyósított ingatlanhiteleket. A lakáshitelezésben élen járó FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt.-vel számos nagy bank szerződött a jelzáloglevél alapú, s emiatt jelentős kamattámogatású hitelek folyósítására. A jelentősebb bankok piaci részaránya 2001-ben Hitelintézet Piaci rész (%) 2000 2001 OTP Bank 22,9 K&H MKB 9,3 CIB 8,1 Raiffeisen 4,4 Postabank 3,9 Budapest Bank 3,8 Erste Bank 2,4 Inter-Európa Bank 1,8
22,3 11,9 9,5 8,0 4,9 3,8 3,4 2,9 1,8
Forrás: Pénzügykutató Rt. A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2001-2002) 2001-ben rekord évet zárt a magyar bankszektor. A bankok mérlegfőösszegének növekedése a 2000. évben 15%os, 2001-ben 13%-os volt1. Ami a GDP-vel való összehasonlítást illeti, a mérlegfőösszeg/GDP változatlanul 64,3% maradt, a hitel/GDP kismértékben, 33,1%-ról 34,7%-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a bankszektor pénzügyi közvetítő szerepe nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsony, hiszen ez az arány a fejlett piacgazdaságokban 150-200%. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2001-ben 9520Mrd Ft-ra emelkedett a 2000 év végi 8978,8Mrd, az 1999 december végén mért 7780Mrd, illetve az 1998. végi 6949 Mrd Ft-ról. A bővülés döntő részben a hitelállomány, kisebb mértékben az értékpapír állomány növekedésében jelentkezett. A hitelezés dinamizmusa az év folyamán változott, elsősorban a háztartások irányában erősödött, amelyek aránya 51,3%-ról 2001-ben 54%-ra ugrott. A lakossági hitelek eszközökön belüli aránya a 2000-es 5,1%-ról 6,9%-ra ugrott. A fogyasztói hitelek állománya megduplázódott, a lakáscélú, illetve jelzáloghitelek volumene 75%-kal nőtt 2001-ben.
1
PSZÁF Gyorsjelentés a felügyelt szektorok 2001. évi fejlődéséről
18/88
Program-2003-2004/I. A vállalati hitelek állománya 12%-kal bővült. A bankok hitelállománya 2001-ben 18,9%-kal lett nagyobb, mint 2000-ben, az akkori növekedés ütem 34%-os volt. A hitelezés forrását 61,2%-ban az ügyfélbetét-állomány adta, amely csak a második félévben kezdett nőni, összesen 5,9%-kal. A tulajdonosi tőkejuttatás forrásaránya 16,1%kal, az értékpapír kibocsátás 11,6%-kal, a hitelfelvétel 8,2%-kal járult hozzá a forrásokhoz. A hitelezési aktivitás bővülése, valamint az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység erősödése 2001-ben is rendkívül kedvezően hatott a bankok eredményére és jövedelmezőségére. A szektor egészére számított adózás előtti eredmény elérte a 149,3Mrd Ft-ot, közel 50%-kal meghaladta az előző évit, amely pedig 160%-kal volt magasabb, mint 1999 végén. Az eredményből a nyereséges bankok 151,1Mrd Ft-nyit teljesítettek, a 12 veszteséges bank 6,7Mrd Ft „minuszt” produkált. A bankok eredményességének növekedésében fontos szerepe volt, a nettó kamateredmény 12,5%-os, a jutalékok 24,8%-os bővülésének, továbbá annak, hogy 2001-ben már nem jelentkeztek olyan rendkívüli veszteségek, amelyek 2000-ben még nagyon megterhelték a bankszektor eredmény-kimutatását. A veszteségek helyében 20,4Mrd Ft rendkívüli nyereség lépett. A bankrendszer eredmény-kimutatása 1999-2001 között Milliárd Forint
Eredmény Kamat és kamatjellegű bevétel Kamat és kamatjellegű ráfordítás Nettó kamateredmény Jutalékeredmény Nem kamatjellegű egyéb eredmény Egyéb üzleti eredmény céltartalékképzés Működési költségek Adózás előtti eredmény
1999.
2000.
873 597 277
792 481 311 79,5
271 37
2001. Változás (%) Változás (%) 2000/1999 2001/2000 807,8 90,7 102,0 458,6 80,6 95,3 349,12 112,3 112,5 98,5 124,8 81,1 90,1 -63,7 261,5 306,18 108 104,1 144,4 273 149,3
-102,4 294 101
Forrás: PSZÁF 2001 évi gyorsjelentés A nettó kamateredmény a mérlegfőösszegnél továbbra is lassabban nőtt. Az értékvesztési és céltartalék képzési ráfordításokat is magában foglaló egyéb veszteség viszont érezhető mértékben, 39,3Mrd Ft-tal ugrott meg. Mindez kismértében rontotta a bankszektor egyébként jó jövedelmezőségét. A bankrendszer főbb mérlegadatai 2001-ben Milliárd forint
Megnevezés Mérlegfőösszeg Hitelek Betétek Saját tőke Céltartalék
2000
2001
Változás (%)
8446,2
9520
113,0
4321,8 5389,5 805,3 95,2
5142 6072 967 85
118,9 113,1 88,4 104,8
Forrás PSZÁF 2001 évi gyorsjelentés A működési költségek emelkedése kisebb mértékű volt 2001-ben, mint az infláció üteme: a költségek alig 4%kal nőttek. Ebben szerepet játszott a létszámleépítés és a fiókok számának radikális csökkentése is. A működési költségek az összes eszköz arányában a 2000 évi 3,5%ról 3,2%-ra csökkentek. A bankoknál az eszközjövedelmezőség (ROA) jelentősen, 1,68%-ra javult, a 2000-es 1,29%, illetve az 1999-es 0,58%-ról. Ugyanilyen nagy mértékben emelkedett a saját-tőkearányos jövedelmezőség (ROE) is a az 1999 évi 6,71%-ról, illetve a 2000 évi 13,84%-ról 16,77%-ra. A mutatók látványos alakulásában szerepet játszott a kamatmarzs növekedése 4,05%-ra 3,99%-ról, a jutalékeredmény emelkedése, és a költséghatékonyság javulása. A bankok tőkemegfelelési mutatója elég magas volt 2001-ben 14,32%, (2000.decemberében 15,21%). A bankszektor tőkeellátottsága 2001-ben is stabil maradt. A kockázatos kihelyezések közé tartozó hitelezési aktivitás 2001 évi erősödése a bankok portfolió-minőségének kismértékű romlását hozta, annak ellenére, hogy a problémamentes új kihelyezések gyarapodása meghaladta a külön figyelendő, illetve a problémás állományt. Kissé csökkent a problémamentes és nőtt a problémás hitelek
19/88
Program-2003-2004/I. aránya a vállalkozói hitelek esetében. Ezzel szemben a lakossági hiteleknél nőtt a problémamentes állomány. A mérlegen kívüli tételeknél hasonló romló minőségi összetétel volt megfigyelhető 2001-ben. Az átlag alatti, a kétes és a rossz eszközök aránya az 1999-es 3,7%-ról 2001-ben 2,8%-ra csökkent, de 2001-ben újra elérte a 3%ot. Név Mérleg tételek össz: Vállalkozói hitelek: Lakossági hitelek: Mérlegen kívüli tételek: Minősített tételek:
A bankok portfoliójának minősége 2001. évben (%) Probléma-mentes Külön figyelendő Problémás* 1998 1999 2000 2001 1998 1999 2000 2001 1998 1999 2000 2001 84,6 86,8 88,2 7,8 7,6 7,6 7,6 5,6 4,3 85,2 10,2 4,6 78,9
84,4
87,1
84,2
12,2
10,7
9,5
12,5
8,8
4,9
3,4
3,3
86,2
85,8
87,8
88,0
5,1
7,8
7,4
6,6
8,6
6,4
4,8
5,3
96,5
97,5
96,9
92,1
2,4
1,6
2,8
7,2
1,1
0,8
0,4
0,7
89,4
91,1
91,5
88,1
5,6
5,2
5,7
9,0
4,9
3,7
2,8
3,0
Forrás: PSZÁF 2001 évi gyorsjelentés
* problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt.
A magyar bankrendszer tulajdonosi szerkezetében 2001 végéig kisebb változás következett be, kissé csökkent a külföldi tulajdon. A statisztikák szerint a magyar bankok 63%-a külföldi kézben működött, szemben a 2000 évi 66,7%-kal. Az állami tulajdon részaránya 2000 decemberének végi 21,3%-ról 25%-ra emelkedett. Megnevezés
Állami tulajdon
A bankok tulajdonosi szerkezete (%) 1999.12.31. 2000.12.31. 2001.12.31. 19,5 21,3 25,0
Belföldi magántulajdon Külföldi tulajdon Elsőbbségi és visszavásárolt részvényes Összesen
12,8 65,4 2,4
9,4 66,7 2,6
8,7 63,0 3,2
100,0
100,0
100,0
Forrás: PSZÁF 2001 évi gyorsjelentés A magyar bankrendszer várhatóan 2002-ben is növeli hitelezési aktivitását, egyre inkább a lakosság és a kis- és közepes méretű vállalkozások irányába. A verseny erős marad, de piaci terjeszkedés várhatóan fúziókat is eredményez, erre utal, hogy a mérethatékonyság felértékelődik, a nagy költségigényű IT beruházások és a hálózatépítés csak tömeges banki szolgáltatás mellett térül meg. A magyar bankpiac amúgyis már többé-kevésbé telítődött. A bankszférán belüli verseny jellemzői nem változtak:
§
a nagy-, nagyközép bankok többsége az univerzális bankmodell kialakításán dolgozik, miközben piaci részesedésének megtartására törekszik az optimális üzemméret fenntartása vagy elérése mellett; erre utal a brókercégek és a lízing cégek felvásárlására irányuló stratégia és a biztosító társaságokkal való együttműködések;
§
a kis- és középbankok egy-egy speciális tevékenység magas színvonalú és nagy költséghatékonyságú megvalósítására szakosodnak;
§
a verseny a kihelyezési területen a minőségi ügyfelek megszerzésére és a jó ügyfelek megtartására, a forrásgyűjtés terén pedig a lakossági üzletág beindítására vagy kiterjesztésére irányul;
20/88
Program-2003-2004/I.
§
a termékfejlesztések annak ellenére napirenden maradnak, hogy ez a tevékenység tetemes ráfordítással jár és rontja a jövedelmezőséget, de a piaci pozíció megtartása vagy javítása a költségeknél erősebb kényszert jelent;
§
a fiókirodák helyett az olcsóbb telebanki és e-banki infrastruktúra kiépítésén fáradoznak a bankok, amelyek révén több ügyfelet vonzhatnak magukhoz és költségeket takaríthatnak meg.
1.2 A magyar tőkepiac teljesítménye 2001-ben BÉT Drasztikus forgalomcsökkenés, pangás, kivezetési hullám, csökkenő kapitalizáció és általános margializálodás jellemezte tavaly a Budapesti Értéktőzsdét – egyszóval a 2001 nem a BÉT éve volt. Már az év elején beindult a hanyatlás, holott január hagyományosan erős hónap a tőzsdéken. Az év folyamán szélsőségesen ingadozott, hol a honi, hol az amerikai hírekre reagálva, de nagyjából az 5500 és a 7500 pont között hullámzott, decemberre pedig 7131 ponton zárt. Ez a nyitó 7850 pontos záróértékhez képest 9,2%-os csökkenés, még kisebb is mint a 2001-ben elszenvedett 11%-os, de az 1999-es 20%-os emelkedéssel összehasonlítva drámai. S kétszeresen is az, ha hozzávesszük a forgalom összeesését. Év elején még volt egy kis lendület a befektetőkben a BUX hirtelen elérte éves csúcsát a 8146 pontot. Január közepétől azonban erőteljes eladói nyomás nehezedett a legtöbb papírra, főként a Mol-ra és Matáv-ra, s volt olyan nap hogy egy csapásra 4%-ot borult a BUX, amely 7000 pontig esett. Nyáron a BUX 6500 és 7000 pont között ingadozott, miközben a forgalom is újabb mélypontra került, alig érte el a napi 3Mrd Ft-ot. Augusztus végén, szeptember elején folytatódott a lejtmenet, amit elsősorban a külföldi piacok borús hangulata ösztönzött, de a magyar cégek első félévéről szóló gyorsjelentések is gyorsították. Így a BUX augusztus végére éves minimumára, 6365 pontra esett. A World Trade Center elleni támadás előestéjén a BUX 120 pontot esett egy nap alatt, jószerivel „magától”, másnap hihetetlen ingadozás mellett 240 pontos mínusszal zárt. A gyászos hangulatot tükröző 5500-6000 pont közé szorulva hullámzás néhány hét alatt véget ért, s az év végéig lassú ütemben közel 1500 pontot emelkedve már novemberben 7400 pont fölé került a BUX. A BUX index mozgását 2001-ben alapvetően már csak a négytagúvá zsugorodott (Matáv, Mol, OTP, Richter) blue chip csapat árfolyama határozta meg. A Matáv ára a 2000 évi záróhoz képest 23%-kal lett alacsonyabb. A Mol az év nagy befektetői reménye volt és ebből csak a remény maradt. A gázüzlet eladása és a sikeres akvizíciók is jobb esetben 2002-ben valósulhatnak meg. Az OTP volt a legstabilabb papír, hiszen eredménye folyamatosan javult, és hatékonyan bonyolított bankvásárlást Szlovákiában. A Richter az év során jól tartotta magát, ellenállt az eladási hullámnak, de az évet mégis 1000 Ft-tal alacsonyabban zárta, mint nyitotta. A vállalati kötvény kategóriába tartozó 7 kötvény forgalma 25%-kal csökkent egy év alatt, de az üzletkötések száma majdnem a kétszeresére emelkedett. A kapitalizációjuk viszont 78 milliárd forintra nőtt, ám a teljes tőzsdei kapitalizációban való arányuk továbbra is elenyésző. A tőzsde nemzetközi intézmények kategóriájában az egy évvel korábbi 2 helyett 4
21/88
Program-2003-2004/I.
papírt forgalmaztak. Forgalmuk is csaknem megkétszereződött. Összesen 42 üzletet kötöttek ezekben a kötvényekben, vagyis továbbra is ezek a legkevésbé forgó papírok a BÉT-en. 2001-ben összesen 3 jelzáloglevél sorozat jelent meg a tőzsén, mind az FHB Rt. papírja. A nem kimondottan tőzsdei értékpapírok forgalma természetesen nem volt nagy, mert többnyire végbefektetők vásárolják. A papírok likviditását árjegyzők garantálják, a sorozatok össznévértéke azonban még nem érte el a „likviditási szintet”. Áprilisi debütálásuk óta 80 üzletet kötöttek jelzáloglevélben alig kevesebbet, mint a diszkont kincstárjegyekben. Az FHB Rt. rábocsátásos technikával havi gyakorisággal aukciókon hozza forgalomba a jelzálogleveleket. Így a befektetők számára kiszámítható piacot teremtett. A vásárlók több mint 90%-ban intézményi befektetők, de várható, hogy a magánbefektetők aránya egy-két éven belül eléri 15%-ot is. OTC Ami az OTC piacot illeti, a nemzetközi piaci fejlemények nem gyűrűztek be, de kisebb élénkülésnek lehettünk tanúi a magyar kötvénypiacon. Az utóbbi években megszokott teljes pangástól eltérően több kötvényt hoztak forgalomba. A tőzsde gyengélkedése éppen nagyobb kibocsátásokra is sarkallhatta volna társaságokat, de bár számuk kétségtelenül növekszik, a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomba hozatala még mindig elenyésző. A hazai kötvénypiac jellegzetességei nem változtak az utóbbi években. Az állampapírok dominanciája még fennáll, sőt 2002-ben a lejáró államadósság kizárólag hazai piacon való megújítása következtében a „túlerő” még növekedni is fog. Pedig már 2001-ben is 95%-5%os volt az állampapírok fölénye. A fejlettebb országokban ez az arány 50-50%. Az állampapírpiac ugyanakkor áttekinthető és világos piac, míg a vállalati kötvénykibocsátások esetében nehezíti a befektetők kockázatokkal kapcsolatos tájékozódását a hitelminősítések (rating) hiánya.
22/88
Program-2003-2004/I.
2. Lakáspolitika és ingatlanpiac 2.1 Lakáspolitika – szélesedő jelzáloghitelezés A kormány lakáspolitikájának stratégiai célja, hogy a lakosság minél szélesebb köre előre látható módon biztonsággal jusson lakáshoz és azt fenn is tudja tartani. E cél megvalósítása érdekében 2000. júliusától módosult a kormány otthonteremtési koncepciója (1041/2000 (V.31.) kormány határozat). A többlépcsős rendszer eddig is tartalmazott szociális politikai és ún. félszociális politikai intézkedéseket (lakásépítési kedvezmény, lakásbővítési kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, illetékkedvezmény fiataloknak, lakástakarékpénztári támogatás, panel hitel és akadály-mentesítési támogatás, stb.). A kiegészítő kamattámogatást jelenleg nemcsak a 35 év alatti házaspárok, valamint három, vagy több kiskorú gyermeket eltartók és a harmadik gyermek három éven belüli megszületését vállaló két gyermekes házaspárok kaphatják, hanem valamennyi házaspár és gyermekét egyedül nevelő szülő. További kedvezmény, hogy nem csak az első önálló új lakásuk felépítéséhez vagy új lakás megvásárláshoz kaphatnak olcsó kamatozású hitelt, hanem – egy alkalommal – valamennyi új lakás építéséhez vagy vásárlásához. Az eddigi 8 M Ft-os hitellimit pedig 30M Ft-ra nőtt. Megszűnt az új lakások vásárlására kivetett illeték, egyszerűsödtek az eljárási szabályok, s a földhivatalokat 2001-től ismét kötelezik a jelzáloghitelek soron kívül való bejegyzésére. Beindult továbbá a bérlakás-program, amelynek megvalósítói az önkormányzatok. A korábban már alkalmazott piaci eszköz, az általános kamattámogatás, amely során a hitelek forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamataihoz az állam 3 százalékpont költségvetési támogatást nyújt, továbbra is megmaradt, sőt a támogatás mértéke 3%-ról 10%-ra emelkedett, a támogatás ideje 20 évre tolódott (207/2001 /X. 30./ Korm. Rend.). Az általános kamattámogatás alapján az FHB Rt. a tőkepiacon jelzáloglevéllel szerzett hosszú lejáratú forrást szerződéssel bocsátja a programban résztvevő kereskedelmi bankok rendelkezésére. E program segítségével 2000 februárjától a korábbi évekéhez viszonyítva több, mint 10 százalékponttal olcsóbb kamattal lehet felvenni hitelt új és használt lakások vásárlásához, lakások bővítéséhez, korszerűsítéséhez, építéséhez és a többlakásos épületek közös tulajdonban álló részeinek felújításához. A kormány új lakáspolitikája következtében kialakuló fizetőképes kereslet ösztönözte a lakásépítkezéseket, növelte a lakáspiac forgalmát, pezsdítőleg hatott a hazai gazdasági folyamatokra. A gazdasági helyzet javulásával, az állam lakásépítésben való szerepvállalásának növekedésével a lakásépítések volumene a következő években várhatóan ugyancsak ugrásszerűen emelkedik.
2.2 A közelmúlt lakáspiacának jellemzői A lakáspiac Magyarországon 1998-ig pangott, részben a fizetőképes kereslet hiányában. Az újonnan épített lakások száma országosan csökkent, 1995-ben érte el mélypontját. Az 1999-ben épített lakások száma 23-25 ezer között mozgott, holott a cél évi 40 ezer lakás felépítése lett volna. A lakásállomány minősége sok kívánnivalót hagy maga után, az otthonok jelentős hányada komfort nélküli, vagy félkomfortos. Magyarországon alig kezdtek felújításokba, holott Nyugat-Európában a felújítások értéke az új építések felét teszi ki. A mintegy 4 millió lakás 78%-a húsz évnél régebben épült, ráadásul ezek mintegy fele ötven évnél is régebbi. Jellemző még a hazai lakáspiacra, hogy a bérlakások részesedése alacsony, a lakásukat tulajdonosi jogcímen használó háztartások aránya magasabb, mint 90%. Ez az arány Németországban 41, Franciaországban 54, az USA-ban 64%. Részben ezzel magyarázható, hogy a magyar lakosság lakás-mobilitása igen kicsi, kiváltképpen nemzetközi összehasonlításban. A lakásárak a lakossági jövedelmekhez képest viszont igen magasak a nyugati országok hasonló mutatóihoz képest. Míg az USA-ban 2-2,5 év átlagos háztartási jövedelméből vásárolható meg egy lakás (Nagy-Britanniában 3-4 év), addig Magyarországon jellemzően 7-11 évi átlagos háztartási jövedelme szükséges a lakásvásárláshoz, építéshez. E piac banki finanszírozása 1999-ben igen szerény szintű volt: a lakáshitelezés részaránya a hitelintézetek tevékenységében az 1990-es 16,6%-ról 1999 közepére 1,8%-ra csökkent. A lakosság jövedelméhez képest is igen csekély a lakáshitel állomány: alig érte el a jövedelmek 2,6%-át (összehasonlításul Franciaországban ez az arány 48%, az USA-ban 69%). A lakások vételárának 10%-ánál is kisebb részét finanszírozzák Magyarországon hitelből, holott a nyugati országok átlaga 70% körül mozog. Az elemzések szerint évente 40 ezer új lakás építésére és igen sok régi otthon felújítására lenne szükség, aminek éves hitelszükséglete legkevesebb 100 Mrd Ft. Nemzetközi összehasonlításban a lakáshitelek volumene a GDP 20-40%-át teszi ki, ami Magyarország esetében 3000-5000 Mrd Ft-os piacot jelentene. A piac 2001-ig monopol szerkezetű volt, az OTP és a takarékszövetkezetek dominanciája jellemzte, hiszen közös részesedésük elérte a 90%-ot. A többi bank részesedése elhanyagolható volt, a portfoliójukban lévő jelzálogtípusú lakáshitel-állomány 1999 végén kb. 15 Mrd Ft volt, mérlegfőösszegüknek csak 0,3-0,4%-a. Ez az
23/88
Program-2003-2004/I. arány 2001 végére valamelyest javult, s a jelzálog alapú lakáshitelezés terén a piaci részesedések lapvető változása várható 2002 évtől.. A lakáshitelezési piacra belépő bankok térnyerését számos tényező még mindig nehezíti, így a lassan mérséklődő infláció, a nyugat-európai áltagnál gyengébb lakossági fizetőképesség, a hálózat építés jelentős költségei.
2.3 Egyéb ingatlanok A magyar ingatlanpiac legaktívabb területe Budapest. A város legbelső kerületeiben erőteljesen visszaszorult a lakás-, illetve a hagyományos lakossági szolgáltató jellegű ingatlanhasznosítás. Helyébe az üzleti célú ingatlanfejlesztés lépett, s kialakult egy magas színvonalú kormányzati-banki üzleti negyed az ezt kiszolgáló infrastrukturális beruházásokkal együtt. A világ nagy bankházai budapesti képviseleteinek 70-80%-a ebben a körzetben található. A következő években azonban valószínű, hogy a vidéki nagyvárosokban folyamatosan bővül a kereslet, az ingatlanpiac valamennyi területén permanens növekedés és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb finanszírozási igény várható. A magyarországi ingatlanok iránti kereslet 1996 óta ugrásszerűen növekszik, s a következő évtizedben a piac fokozatos megszilárdulására lehet számítani. Ami az irodaház-piacot illeti, jóllehet a rendszerváltást követően a kínálatban Budapesten megjelentek volt állami vállalatok jó fekvésű székházai, telephelyei, jelentős építkezés is megindult. Ám a négy-öt éve épült irodaházak egyre kevésbé szolgálják ma már a magasabb színvonalú igényeket. A bérlők között sok olyan található, aki legalább 1500-2000 m2-es összefüggő korszerű területet szeretne használni. Ez az oka annak, hogy nő a kereslet a központon kívüli A-kategóriás irodaházak piacán. Budapesten kívül még nem jött létre valóságos irodaház-piac, de a következő években erőteljes fejlődés várható. A kereslet 1998-ban 50 ezer m2 volt és jelentős új kínálat jelentkezett az A-kategóriájú piacon. A teljes kínálat 84,5 ezer m2 körül mozgott. 1999-ben a teljes új kínálat 118 ezer m2, többségük a Váci úton épült. A kereskedelmi ingatlanok kategóriájában eddig a multinacionális cégek igényeit kielégítő, nagy alapterületű üzlethelyiségeket kínáló és a bevásárlást a szórakoztatással összekötő koncepciók arattak sikert. A fővárosban 2000-ben már kb. 40 bevásárló központ üzemelt. A rivális hálózatok megkezdték a terjeszkedést a nagyobb vidéki városokban, Budapest határában sorra létesültek az úgynevezett kereskedelmi parkok. A raktárak, logisztikai központok, ipari parkok piacán gyakorlatilag hiánycikk a nívós ingatlan, a kínálatban többnyire felújításra szoruló ingatlanok találhatók. A következő években egyre nagyobb kereslete lesz a funkcionálisan és műszaki színvonalát tekintve is megfelelő ingatlanoknak. A kereslet az 500-1000 m2-es ingatlanok iránt a legnagyobb. A logisztikai vállalatok méretre épített raktárak iránti igénye várhatóan ugrásszerűen nő. A nagyszabású zöldmezős beruházások többsége ipari parkokban történik.
2.4 A lakáspiac 2001-ben A lakáspiacot jellemző pénzügyi adatok, illetve a KSH által közzétett adatok jelzik, hogy a lakásszektorban tapasztalt fellendülés továbbra is folytatódik. Ezt a következők is alátámasztják: Az építési és ingatlanvásárlási hitelállomány emelkedése a jelzálogalapú hitelek hosszabb átfutása miatt lassú volt. Az 1997-től rendelkezésre álló összehasonlítható adatok azt mutatják, hogy 1997-ben az állomány folyamatosan csökkent, de az első kilenc havi átlag 1997-ben 140,9 Mrd Ft-tal még mindig magasabb volt, mint 2000-ben, ahol ez az átlag 140,6 Mrd Ft. Az azonban kétségtelen tény, hogy a trendet sikerült megfordítani, hiszen a vonatkozó átlag 1998-ban 130,1 Mrd Ft, 1999-ben pedig a mélypontnak számító 124,8 Mrd Ft volt. Lényegében 2000. júniusától ugrott meg az állomány.
24/88
Program-2003-2004/I.
Építési és ingatlanvásárlási hitelállomány alakulása (forrás: MNB) 430 420 410 400 390 380 370 360 350 340 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220 210 200 1,1 190 180 170 160 150 növ.ütem 140 130 120
február március
Építési és ingatlanvásárlási hitelek állományának növekedési üteme
Mrd Ft
előző hó = 1
január
1,05
április május június július
augusztus
1,047
1,033 1997
1998
1999
1,054
szeptember
január
október február november március
2000
2001
2002
december április
2000-ben megfordult a kilencvenes évekre az egész május 1,001jellemző hitelállomány-csökkenés; 2000-ben éves hitelállomány-növekmény 63 Mrd Ft, 2001-ben ennek több, mint duplája: 139 Mrd Ft. A június lakáshitelek állománya 2001 végén meghaladta a 330 Mrd Ft-ot, 2002. tavaszán a növekedés július eddigi dinamikája tovább folytatódik. Ez év májusában - csaknem 37 Mrd Ft-os növekménnyel 1 rekordot döntött a hitelkihelyezés augusztus
0,99
0,99
szeptember október november
0,95
1997
1998
1999
2000
2001
december
2002
A hitelállomány havi növekedési üteme 2000-ben átlagosan havi 3,3 %, 2001-ben havi 4,7 %, 2002 első öt hónapjában 5,4%
Az építési hitelek állományának dinamikus növekedése 2001-ben is folytatódott. Miközben a 2000. évben 12 hónap alatt a hitelállomány növekménye 63 milliárd forint volt, 2001-ben ennek több, mint duplájával, 139 milliárd Ft-tal nőtt ez az állomány, és így 2001 végén meghaladta a 330 milliárd Ft-ot. A lakáscélú hitelek növekményén belül a támogatott hitelek aránya mintegy 60 százalékra tehető. 2002 első öt hónapjában az építési és ingatlanvásárlási hitelek növekedési üteme további emelkedést mutat: ez év májusában a hitelállomány 37 Mrd Ft-tal nőtt, amely egyedülállóan magas, 9,5%-os bővülést jelent az előző hó végéhez képest. 2001 végéig 28 Mrd Ft-ra emelkedett a jelzáloglevelek kamattámogatásával nyújtott hitelek összege, a 2000. év véginek 4,3-szorosára nőtt. Ez év márciusának végére a hitelállomány és az igénybevevők száma is a tavalyi év végéhez képest 50%-kal nőtt. E hiteltípust eddig összesen több, mint 13.000 család vette igénybe. (Forrás: GKM)
Jelzáloglevelek kamattámogatásával nyújtott hitelek alakulása 45 000
Eng. hitelkérelmek összértéke, MFt
40 000 35 000 30 000 25 000 20 000
Eng. hitelkérelmek, db
15 000 10 000
február
március
december
2002 január
október
november
szeptember
július
augusztus
június
május
április
február
március
december
2001 január
október
november
szeptember
július
augusztus
június
május
április
március
0
2000 február
5 000
Az engedélyezett hitelek összege 2001. decemberében az előző év véginek 4,3szorosára, a hitelt igénybevevők száma négyszeresére nőtt. 2002 első negyedévében a tavalyi év végéhez képest másfélszeresére nőtt a hitelek összege és a szerződések száma
25/88
Program-2003-2004/I.
Kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitelek alakulása 140 000 eng. hitelkérelmek összértéke, MFt
120 000 100 000 80 000 60 000
eng. hitelkérelmek száma, db
40 000
február
március
december
2002 január
október
november
szeptember
július
augusztus
június
május
április
február
március
december
2001 január
október
november
szeptember
július
augusztus
június
május
április
március
0
2000 február
20 000
A hitelengedélyek összege 2001 decemberében a 2000. év végihez képest háromszorosára, az igénybevevők száma két és félszeresére nőtt. 2002 márciusában a hitelek állománya 23%-kal, a hitelt igénylőké 13%-kal emelkedett 2001 végéhez képest
Tovább bővült az új lakások építéséhez, illetve vásárlásához felhasználható államilag támogatott, engedélyezett hitelkérelmek értéke. A 2000. évihez képest 2001-ben több mint háromszorosára nőtt a bankok által jóváhagyott hitelkérelmek összege, és így az megközelítette a 105 milliárd forintot. 2002 első negyedévének végén a hitelállomány csaknem 130 milliárd forintot tett ki, azaz 23%-kal emelkedett. Ezt a hitelfajtát több, mint 34.000 család igényelte. A korábbi időszakban kiadott építési engedélyek, mint ahogyan ez várható volt, egyre nagyobb arányban válnak kész lakássá. 1999-ben még 20.000-nél kevesebb volt az átadott lakások száma, 2000-ben ez a szám megközelítette a 22 ezret, 2001-ben pedig már 28.054 db lakás épült, amely az előző évihez képest 30%-os növekedést mutat. E tendencia folytatásával számolva 2002-ben a kész lakások száma meghaladja a 30 ezret. 2002 első negyedévében az épített lakások száma 4.756, amely csaknem 20%-kal több a tavalyi év hasonló időszakában átadott 3.973 darabnál. Az építési engedélyek száma 1999-ben 30%-kal, 2000-ben 46%-kal nőtt az előző évhez képest. A 2001. évi engedélyek száma 47.867-re nőtt, amely a 2000. év végi adatokhoz képest 7%-os emelkedést mutat. 2001-ben 155 ezer építési engedély volt érvényben, amelyből 110 ezer lakás került át folyamatban lévő építkezésként 2002-re. Ehhez 2002. márciusának végén további 9.321 db újabb engedélyt adtak ki az építési hatóságok.
26/88
Program-2003-2004/I.
Lakásépítési engedélyek számának alakulása 1998 és 2001 között (forrás: KSH) 50 000
december november október szeptember augusztus július június május április március febuár január
47867
45 000
44709
40 000 35 000 30 000
30577 Az épített lakások száma 1990 és 2001 23442 között (forrás: KSH)
db
25 000 20 000
15 000 10 000 5 000 0
1998
1999
45000 43771
Az 40000 35000
2000
2001
építési engedélyek száma 2001-ben 7 százalékkal 33164 az előző évi kimagasló értéket is meghaladta 28257
30000
25807
db 25000
28054
28130
24718
20925 20947
21583
20323 19287
20000 15000 10000 5000 0 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2001-ben a lakások kivitelezési ideje is lényegesen (átlagban 4 hónappal) rövidebb lett, s a 2001-ben használatba vett lakásoknál 525 nap volt. Mindez a lakásépítési formájával, az építtetői, kivitelezői kör változásával áll szoros összefüggésben. 2001-ben a lakások 74%-át építette a lakosság s 22 %-át gazdasági vállalkozások, önkormányzati és állami szervek beruházásában több mint 300 lakás épült. Ezek az arányok az előző évben 83%-ot illetve 14%-ot jelentettek, valamint 200 önkormányzati lakásépítést. 2001-ben a vállalkozások kétszer annyi lakást építettek, mint az előző évben, s ezek a lakások többszintes, többlakásos épületekben, többnyire értékesítési céllal épültek. Ennek megfelelően lassan visszaszorult a lakosság építtetői, építői szerepe s ezzel együtt a családi házas építési forma.
Tavaly több kislakás épült, mint 2000-ben, a lakások 22%-ának alapterülete nem éri el a 60
A gazdasági társaságok által épített lakások aránya az összes használatba vett lakás számához képest (forrás:KSH) 25% 22,3%
21,8% 20% 16,6% 14,5%
15%
10,8%
11,7%
11,4%
1998
1999
10,1%
10% 7,5%
7,4% 6,1%
5%
0% 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
2000
2001
Az1996. évi 6,1%-ról 2001-ben 22,3%-ra emelkedett a gazdasági társaságok részesedése a lakásépítésben
27/88
Program-2003-2004/I.
négyzetmétert.
28/88
Program-2003-2004/I.
3. Az FHB Rt. története 3.1 Történeti visszatekintés A jelzáloghitelezés, azaz a jelzáloggal biztosított hosszú távú hitelezés kérdése a 19. század közepén merült fel először Magyarországon. A piacra történő termelés fokozatos elterjedésével egyre erőteljesebb igény mutatkozott a föld, illetve a mezőgazdaság hosszú távú finanszírozására. Fokozatosan kialakultak a hosszútávú finanszírozási rendszer intézményi és tőkepiaci struktúrái és instrumentumai, és egész a második világháborúig hatékonyan biztosították a pénzügyi közvetítést. Az államosítást követően ezt a rendszert megszüntették, s csak az 1990-es rendszerváltás után vetődött fel újra a jelzáloghitelezés és intézményrendszerének felélesztése. E célból hozták létre az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kezdeményezésére 1992-ben a Földhitelintézeti Alapítványt, azzal a rendeltetéssel, hogy előkészítse az új törvényi szabályozást, megvalósíthatósági tanulmányt készítsen az intézményrendszer kialakítására és működtetésére, továbbá javaslatot tegyen a kapcsolódó jogszabályok egyidejű módosítására. 1996-ban a pénzügyminiszter kezdeményezésére öt bank megalapította a Jelzálog Hitelintézetet Előkészítő Részvénytársaságot azzal a feladattal, hogy készítse elő a második világháború utáni első, kizárólag jelzáloghitelezéssel és annak értékpapír kibocsátással történő refinanszírozásával foglalkozó bank megalapítását és működésének beindítását. Nemzetközi finanszírozási és szakértői asszisztencia igénybevételével 1997 februárjában elkészült a hitelintézet létrehozását megalapozó megvalósíthatósági tanulmány. A Parlament a Jelzálogtörvényt 1997 áprilisában hagyta jóvá, 1997. október 21-én pedig 3 Mrd forint alaptőkével négy bank, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., a Mezőbank Rt., a Postabank és Takarékpénztár Rt., a Pénzintézeti Központ Bank Rt. és a Pénzügyminisztérium megalapította a Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaságot a magyar hitelintézeti rendszerből hiányzó jelzálog-hitelintézetek első képviselőjeként. Az ÁPTF (a PSZÁF jogelődje) az FHB Rt. részére a működési engedélyt 1998 márciusában adta ki. A szakosított hitelintézet megalapításának célja az volt, hogy enyhítse a magyar gazdaságban sok területen még meglévő tőkehiányt, meghonosítsa az országban a hosszú lejáratú finanszírozást, új, biztonságos befektetési lehetőségeket teremtsen a várhatóan dinamikusan növekvő volumenű hosszú távú megtakarítások számára, s segítse elő az ingatlanpiac fejlődését. A jelzálog-hitelintézet feladata a hosszabb megtérülésű ingatlan alapú fejlesztések hatékony finanszírozásának biztosítása, a növekvő hosszú távú megtakarítások gazdaságba történő visszaforgatása. Az FHB Rt. tevékenysége során a gazdaság szereplőit és céljaikat üzleti alapon, hosszú lejáratú hitelekkel finanszírozza, a hitelekhez szükséges forrásokat a tőkepiacról egy új értékpapír, a jelzáloglevél kibocsátásával teremti meg. A jelzáloghitelezéssel egyúttal a tulajdonos részére újfajta finanszírozási lehetőséget, fejlődési potenciált biztosít az ingatlanban megtestesülő vagyon. Az FHB Rt. működésének első évében, 1998-ban megvetette a lábát a magyar „bankpiacon”, kialakította stratégiáját, ügyfélkörét, s országszerte elérhetővé tette a jelzálog-alapú finanszírozást. Fokozatosan finomodó, formálódó termékkört alakított ki, melyek egyaránt jól igazodnak a tőkepiac feltételeihez és az ügyfelek igényeihez. Az első csonka évben (1998-ban) 780 millió forint össznévértékű jelzáloglevelet, 1999-ben 2,0 milliárd forint, 2000-ben 6,7 milliárd forint, 2001-ben pedig 17,1 milliárd forint jelzáloglevelet bocsátott ki a Bank rendkívül erős, közel évi háromszoros fejlődési dinamikával. Így 2001. decemberében 26,6 milliárd forint össznévértékű FHB Rt. jelzáloglevél volt a befektetők tulajdonában. Ezzel az FHB Rt. ismertté és elfogadottá tette a piacon ezt az új típusú befektetési eszközt, közvetlen kapcsolatokat alakított ki a hosszú lejáratú befektetési lehetőségeket kereső befektetői körrel és kiépítette a nyilvános kibocsátás elsődleges és másodlagos piacának alap rendszerét. 1999. szeptemberében a Bank fő tulajdonosa, az ÁPV Rt. nyilvános pályázatot hirdetett meg az FHB Rt. privatizációjára. A komoly érdeklődés ellenére a tendert az ÁPV Rt. novemberben végül eredménytelennek nyilvánította, a kormány új lakásfinanszírozási koncepciójában ugyanis kiemelt szerepet szánt az FHB Rt.-nek. A Bank azóta aktívan részt vesz a kormány lakáscélú támogatási rendszerének végrehajtásában, több kereskedelmi bankkal, lakástakarékpénztárral és biztosító társasággal együttműködve hozzájárul az otthonteremtéshez szükséges időtartam lerövidítéséhez, az olcsóbb, hosszú lejáratú jelzáloghitelek biztosításához. A lakáspiaci hitelezésbe való aktív bekapcsolódása révén az FHB Rt. elősegítette e hitelpiac versenyjellegének erősödését és a kamatszint érezhető csökkentését. Az FHB Rt. 2000 februárjától új tevékenységgel és új termékekkel lépett piacra és az év végére a magyar lakásfinanszírozás jelentős szereplőjévé lépett elő, részben saját hitelügyeletei, részben a lakossági lakáshitel finanszírozásban konzorciális formában részt vevő társbankok hitelezése révén.
A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, 2001. évi L. törvény – az FHB Rt-t is érintően - módosította az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 29/88
Program-2003-2004/I.
1995. évi XXXIX. törvényt. Ennek értelmében az FHB Rt. fölötti tulajdonosi jogok gyakorlója a pénzügyminiszter. A törvény mellékletében törölte az FHB Rt-t a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok közül. Ezt megerősíti a 140/2002 (VI.28.) kormány rendelet 7. §. f) pontja. A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 2001. évi módosítása alapján az önálló jelzálogjog intézményén keresztül a jelzálog-hitelintézetek számára újfajta együttműködési lehetőség nyílt meg más hitelintézetekkel. (Az előbbiekben hivatkozott jogszabály a Magyar Közlöny 2001. évi 75. számában jelent meg, s hivatkozott részei tekintetében 2001. július 18-án lépett hatályba). Az FHB Rt. bemutatása a 7. fejezetig alapvetően a 2001 év auditált mérlege és eredmény-kimutatása alapján történik, a 7. fejezet a 2002 év szeptember végi állapotot mutatja be. Az Európai Jelzálogszövetség 2001 november 29-én megtartott Közgyűlésének döntése nyomán az FHB Rt. a szervezet társult tagja lett. Megalakulása óta a tulajdonosok háromszor emelték meg az FHB Rt. alaptőkéjét. A tőkeemelések időpontját és mértékét az alábbi táblázat mutatja: millió Forint
Időpont:
Alaptőke-emelés
Tőketartalék
Új alaptőke
Új tőketartalék
1999. május
100
400
3.100
400
2000. január
500
2.000
3.600
2.400
2000. december
500
2.000
4.100
4.400
Mindhárom esetben 500%-os árfolyamon történt az alaptőke-emelés.
3.2 Az FHB Rt. helye a magyar bankpiacon Jelzálogbanki tevékenységről Magyarországon a II. világháború után csak az FHB Rt. működésének megkezdésétől, 1998 márciusától beszélhetünk. A piacon merőben új tevékenység és befektetési lehetőség meghonosítása csak lassan indult be. Tevékenységében eleinte a vállalati finanszírozást helyezte fókuszba a HypoVereinsbank Jelzálogbank Rt., amely Magyarországon a második Jelzálogbank. Az OTP Bank Rt. jelzálogbank a 3. a sorban, 2001-ben alapították. A jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézet, melynek működése és törvényi szabályozása jelentősen eltér a többi hitelintézettől. A jelzálog-hitelintézet legfőbb sajátossága, hogy hiteleit csak ingatlanra bejegyzett jelzálogfedezet vagy állami garancia mellett nyújthatja. Ingatlanfedezetek elzálogosítása során – a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályoktól eltérően – a jelzálog-hitelintézet jogosult és köteles minden esetben elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeztetni a földhivatali nyilvántartásba. Hitelei döntően hosszú, legalább 5 éves lejáratúak lehetnek. A hitelnyújtás alapfeltétele, hogy a hitel fedezetéül felajánlott ingatlan forgalomképes és értékelhető legyen, rendezett tulajdonviszonyokkal és tulajdoni lappal rendelkezzen. Az ügyfelek törlesztésének elmaradása esetén a hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanokat – így a termőföldet is (átmenetileg, legfeljebb 3 évig) – a hitelintézet a tulajdonában tarthatja. A Bank az ingatlanok – a jelzálog-hitelintézet által megállapított – hitelbiztosítéki értékének legfeljebb 70%-áig nyújthat hitelt. A hitelbiztosítéki érték megállapításának alapja az ingatlan piaci értéke, csökkentve a felmért kockázatok pénzben kifejezett értékével. (Ezen érték megállapításának elveit és módszereit jogszabályok határozzák meg: a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értéke meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM rendelet, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendelet). A kihelyezett hitelek forrását az FHB Rt. hosszú lejáratú jelzáloglevél sorozatok kibocsátásával teremti elő. E befektetés biztonságát elsősorban a jelzálog-hitelintézetek szigorú törvényi szabályozása, a jelzáloglevelek mögött lévő hitelportfolió alacsony kockázata valamint igen szigorú és erős fedezeti rendszere garantálja. Minden kibocsátás esetén – s azt követően folyamatosan – Vagyonellenőr is vizsgálja a jelzáloglevelek
30/88
Program-2003-2004/I. törvényben szabályozott fedezetének meglétét. A jelzáloglevelek futamideje – igazodva a hitelekéhez – jellemzően 5 éven felüli. Az FHB Rt. a hosszúlejáratú forrásszerzésben rejlő jelzálogbanki előnyök maximális kihasználására törekedve igyekszik a forrásokat a hosszú távú lakás- és ingatlanfinanszírozásba átáramoltatni és gyors, ámde biztonságos üzleti felfutással a nemzetközi Jelzálogbankok hatékonysági és profitabilitási szintjét mihamarabb elérni. A Bank vezetése az FHB Rt. piaci részesedésének fokozatos növekedésével számol, hosszútávon a lakáshitelezési piacon pedig legalább 20-25 %-os piaci részesedést kíván elérni.
31/88
Program-2003-2004/I.
4. Az FHB Rt. jogi helyzetének bemutatása 4.1 Általános információk MEGNEVEZÉS Cégnév: Rövidített név: Székhely: Az alapítás cégbírósági bejegyzés száma, helye, ideje: Statisztikai számjel: Adószám: Alapítás időpontja: Működési időtartam: Üzleti év: A társaság alaptőkéje alapításkor: Jelenlegi alaptőke: Az alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzésének száma, helye, ideje: A hatályos alapító okirat kelte és megtekintési helye: Hirdetmények közzétételének helye: Engedélyezett tevékenységi köre (TEÁOR): 65.22 Egyéb hitelnyújtás. A Társaság a fenti tevékenységi körön belül is kizárólag a jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. Évi XXX. tv. 3.§-a szerinti alábbi tevékenységek végzésére jogosult, nevezetesen:
65.23 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység nevezetesen:
MEGHATÁROZÁS FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság FHB Rt. 1132 Budapest, Váci út 20. Cg. 01-10-043638 számon jegyezte be a Fővárosi Bíróság Cégbírósága 1998. 03. 18án. 123219426522-11401 12321942-2-44 A társasági szerződés kelte: 1997. 10. 21. A társaság határozatlan időre alakult. Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. 3.000.000.000,- Ft, azaz Hárommilliárd forint 4.100.000.000,- Ft, azaz Négymilliárdegyszázmillió forint Cg.01-10-043638/68 számon jegyezte be az alaptőke-emelést a Fővárosi Bíróság Cégbírósága 2000.12.20-án. A hatályos Alapító Okirat kelte: 2000.12.20. megtekinthető a társaság székhelyén Magyar Hírlap - visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését, - pénzkölcsön nyújtása Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjoggal biztosított fedezet mellett, - jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezesség vállalása esetén, - kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, - az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. CXI tv. 4.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti kereskedelmi tevékenység a kamatláb-csereügylet, illetőleg devizaforrások
32/88
Program-2003-2004/I.
67.13 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység:
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a PSZÁF jogelődje) engedélyei az engedélyköteles tevékenységek végzéséről: Könyvvizsgáló:
árfolyamkockázatának fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap) tekintetében, - saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódóan értékpapír letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, - saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan letéti őrzés, - saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-számlavezetés, - saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan ügyfélszámla vezetés, - saját kibocsátású jelzálogkötvény, jelzáloglevél, továbbá letéti jegy forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása. Működési engedély száma: 345/1998. (1998.03.05.) Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezése: 41.007/1998. (1998.03.06.) Ernst and Young Kft. 1132 Budapest, Váci út 20. Dr. Csemniczky Jánosné (003093)
PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft. 1077 Budapest, Wesselényi u. 16. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001464) Juridesz Magdolna (005215) Puskás István (004106), Dr. Flaskay Károly (3081) Mike Birch, Philip Marshall
Vagyonellenőr:
4.2 Az FHB Rt. tulajdonosi struktúrája Az FHB Rt. alaptőkéje 4,1 Mrd Ft, ami 41 ezer darab, egyenként 100.000,- Ft-os névértékű, névre szóló törzsrészvényből áll. A tulajdonosok között túlnyomó többségben van a Magyar Állam, amely közvetlenül 56,10%-ban, közvetve (konszolidáltan) 100,00%-ban tulajdonos.
Az FHB Rt. új tulajdonosi struktúrája Tulajdonos: Magyar Fejlesztési Bank Rt. Magyar Állam (képviseletében a Pénzügyminisztérium) Magyar Exporthitel Biztosító Rt.
Székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 31. 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. 1065 Budapest, Nagymező utca 4648.
Tulajdoni hányad (%):
Tulajdonrész (Mrd Ft)
35,36
1,450
56,10
2,300
8,54
0,350
A 8,54%-os tulajdonosi részt képviselő, korábban az FHB Rt. tulajdonában lévő saját részvényeket a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. vásárolta meg 2001. december 19-én.
4.3 Az FHB Rt. részvényeihez fűződő szavazati jogok, átruházási szabályok A Kibocsátó részvényei névre szóló részvények, melyek teljesen azonos jogokat testesítenek meg, így egy sorozatot képeznek. A részvények tulajdonosait megilletik mindazok a jogok, amelyeket a törvény a részvényeseknek biztosít. A társaság által kibocsátott, nyomdai úton előállított, névre szóló részvények átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes vagy üres forgatmány útján történik. A névre szóló részvény
33/88
Program-2003-2004/I. átruházása a társasággal szemben akkor hatályos, és a részvényes a társasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az új tulajdonost a részvénykönyvbe bevezették. A részvények névre szóló törzsrészvények, melyek teljesen azonos szavazati jogokat testesítenek meg. A részvények tulajdonosait megilletik mindazok a jogok, amelyeket a törvény a részvényeseknek biztosít. A Bank eddig nem fizetett osztalékot.
4.4 Az FHB Rt. szervezeti felépítése A Bank új szervezeti felépítése 2001. december 1-től érvényes
KÖZGYŰLÉS Felügyelő Bizottság
Belső ellenőrzési szakterület
Igazgatóság
Társasági Titkárság
vezérigazgató Jogi szakterület
Személyzeti és munkaügyi szakterület
Hitelkockázati és szabályozási szakterület
Társhitelezést integráló szakterület Ügynöki, konzorcionális és önálló zálogjogra épülő értékesítés
Forrásgazdálkodási szakterület
PR-marketing szakterület
Értékpapír-kibocsátás, treasury
Üzleti Igazgatóság
Lakossági hitelezési Főosztály
Pénzügyi és Banküzemi Igazgatóság
Pénzügyi és számviteli Főosztály
Közvetlen (saját) hitelezés, ill. koorinációs irodák felügyelete
Projektfinanszírozási Főosztály
Tervezési, elemzési és adatszolgáltatási Főosztály
Fedezetértékelési Főosztály
Üzemviteli Főosztály
Hitelgondozási Főosztály
Minősítetthitel-kezelési Főosztály
Az FHB Rt.-t 1999. június 1-től megyei szinten – a 19-ből 17 megyében – területi referensek képviselték. 2000. januárjától - a Bank új stratégiája keretében megváltozott feladatokkal - Budapesten kívül 7 városban működik úgynevezett területi koordinációs iroda (ld. a Bank stratégiáját a 5. fejezetben)
4.4.1 Az FHB Rt. befektetése Az FHB Rt. 100%-os tulajdonában van az FHB Szolgáltató Rt. A társaság alaptőkéje 65 millió forint. Az elmúlt időszakban járulékos vállalkozásként elsősorban kiegészítő tevékenységek végzésével segítette az FHB Rt. alaptevékenységét. A Bank egyéb vagyoni érdekeltsége: 8 szövetkezeti hitelintézetben 2000 júniusában összesen 80 ezer Ft értékben szerzett érdekeltséget az FHB Rt., ebből 2002 májusára már csak 6 szövetkezeti hitelintézet 60 ezer Ft-nyi érdekeltsége maradt.
34/88
Program-2003-2004/I.
4.5 Az FHB Rt. vezető tisztségviselői Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság összetétele a Bank 2002. szeptember 6-i rendkívüli közgyűlésén megváltozott. Az Igazgatóságnak megváltozott az összetétele, tagjainak száma hétre emelkedett. A tagok közül visszahívták dr. Oláh Lajost. Új külső igazgatósági tagként Ács Zsuzsannát, dr. Hollai Imrét és dr. Katona Tamást választották meg. A Felügyelő Bizottságnak megváltozott az összetétele, tagjainak száma négy. A tagok közül lemondott Zsámboki Bertalan. Új felügyelő bizottsági elnökként Somfai Róbertet (elnök), Koltainé Nádházi Ágnest és dr. Szőke Miklóst választották meg. Az Igazgatóság tagjai: Dr. Vági Márton: Az FHB Rt. igazgatóságának elnöke. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külgazdasági szakon 1987-ben szerzett közgazdászi diplomát, 1994-ben doktori címet. 1994-től a közgazdaságtudományok kandidátusa. 1987-től a Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetem Politikai Gazdaságtan Tanszékén (később Mikroökonómiai Tanszék) tudományos munkatárs, 1988-tól tanársegéd, 1993-tól adjunktus, 1995-től docens és tanszékvezető. 2000. április 1-jétől az ÁPV Rt. Energetikai Vagyonkezelő és Infrastruktúra igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Egressy Zoltán: Az FHB Rt. igazgatóságának tagja. A Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerzett közgazdászi diplomát 1989-ben. 1990-1998 között az OTP Értékpapír Rt. vezérigazgatóhelyettese, 1998-1999 között a CIB Értékpapír Rt. vezérigazgató-helyettese, 1999-2001 között a Német Befektetési Rt. vezérigazgató-helyettese, 2001-től a Stratéga M&A Kft. ügyvezető igazgatója. Egyéb betöltött funkciók: Szabadegyházi Agrár Rt. IT tag. Gyuris Dániel: Az FHB Rt. vezérigazgatója, 1999 januárja óta. A Gödöllői Agártudomány Egyetemen 1984ben, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1996-ban szerzett diplomát. 1988 és 1991 között a Vegyesipari Szövetkezetben elnökhelyettes. 1991-1992-ben az Agrobank Rt.nél osztályvezető, 1992-1999 között az Inter-Európa Bank Rt. főosztályvezetője, illetve területi igazgatója. Harmati László: Az FHB Rt. igazgatóságának tagja, vezérigazgató-helyettes. Leuveni Catholic University-t 1993-ban végezte, a Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy szakán 1995-ben szerzett diplomát. 1995-1996 között a Digital Equipment Corp.-nál pénzügyi konzultáns, 1995-ben a Deloitte & Touche cégnél banki tanácsadó, 1996-1998 között a Nemzetközi Bankárképző Központnál témavezető, a bankvizsgálatokkal, banki tanácsadással foglalkozott. 1998. második felében a Pénzügyminisztériumban miniszteri személyi titkár, 1999-től a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető. 1999-től a Magyar Exporthitel Biztosító
35/88
Program-2003-2004/I.
igazgatóságának tagja. 2000-től a Magyar Nemzeti Bank szabályozáspolitikai osztályának főosztályvezetője. Ács Zsuzsanna: Az FHB Rt. igazgatóságának tagja. A Janus Pannonius Tudomány Egyetemen német szakfordítói diplomát szerzett 1987-ben. 1988-1995 között az MNB Tőkepiaci Főosztályán osztályvezető-helyettes, majd osztályvezető. 1995-1998 között az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) igazgatója, 2000 júliustól a Privátbankár Kft. ügyvezető igazgatója. Dr. Hollai Imre: Az FHB Rt. igazgatóságának tagja. A Budapesti Közgazdasági Egyetem pénzügy szakán szerzett diplomát 1977-ben, a József Attila Tudomány Egyetemen jogi diplomát szerzett 1984-ben. 1977-1992 az MNB-nél főcsoportvezető az Észak-Amerikai vezérképviseleten. 1992-ben az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél elnöki tanácsadó. 1993-1996 között a Banque Indosueznél vezérigazgató-helyettes, igazgatósági tag, 1998-1999 között a Société Générle-nál vezérigazgató-helyettes, igazgatósági tag. Egyéb betöltött funkciók: ÁPV Rt. igazgatósági tag. Dr. Katona Tamás: A Leningrádi Tudományegyetem matematikai szakán végzett, 1999-ben kapott egyetemi tanári kinevezést. A Központi Statisztikai Hivatal Kutató Intézetében dolgozott. 1980-tól a KSH Népességnyilvántartó Hivatalának főosztályvezetője, majd a hivatalvezető informatikai helyettes. 1995-1998 között a KSH vezetője. 1976-1992 között a Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetem Statisztikai tanszékén tanársegéd, adjunktus, docens. 1997tól a József Attila Tudomány Egyetem Statisztikai és Demográfiai tanszékének a vezetője. 2001-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Statisztikai és Jog Informatikai Tanszék megbízott vezetője. Az MTA Demográfiai Bizottságának a tagja a Statisztikai Bizottságának az elnöke. A Felügyelő Bizottság tagjai: Somfai Róbert: Az FHB Rt. Felügyelő Bizottságának elnöke. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Pénzügy szakán 1985-ben szerzett közgazdászi diplomát. 1985-1990 között az Innofinance Általános Innovációs Pénzintézet Rt.-nél főelőadó. 1990-től a Capital Pénzügyi Tanácsadó Rt. igazgatója. Hitelközvetítéssel, válságmenedzseléssel, vagyonkezeléssel, speciális tevékenységű vállalatok alapításával foglalkozik. Koltainé Nádházi Ágnes: Az FHB Rt. Felügyelő Bizottságának a tagja. A Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát 1983-ban. 1983-1993-ban a Pénzügyminisztérium Vállalkozói Főosztályán előadó, majd főelőadó, 1993-1998 között a pénzintézeti Központ Bank Rt. Adatszolgáltatási és Kontrolling Főosztályának vezetője, 1998-tól az ÁPV Rt. Hitelintézeti és Tőkepiaci 36/88
Program-2003-2004/I.
Igazgatóságán ügyvezető igazgató. Egyéb betöltött funkciók: Hitelgarancia Rt. igazgatósági tag, Budapesti Erőmű Rt. felügyelő bizottsági tag. Dr. Szőke Miklós: Az FHB Rt. Felügyelő Bizottságának a tagja. A Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát 1982-ben. 1991-1996 Állami Fejlesztési Intézet Rt. elnök-vezérigazgatója, 19961999 elnök-vezérigazgatója, 1999-2001 között a Magyar Államkincstárnál elnök-helyettes. Winkler Ágnes: Az FHB Rt. Felügyelő Bizottságának tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1978-ban szerzett közgazdászi diplomát. 1990-től az MHB Rt.-nél osztályvezető-helyettes, 1991-től a McDonald’s Kft. főkönyvelője, 1991-1992 között a Postabank Rt.-nél fiókvezető, 1992-1998 között a Postabank Értékpapír Rt-nél vezérigazgató-helyettes, 1998-2000 között a Magyar Fejlesztési Banknál igazgató, majd munkatárs, 2000-től a Regionális Fejlesztési Holdingnál munkatárs, 2001-től a Comprad Kft.-nél koordinációs igazgató, 2002-től Gravopack Kft. ügyvezetője. Egyéb betöltött funkciók: Kraft Rt. FB tag. Az FHB Rt. könyvvizsgálója: Ernst and Young Kft. 1132 Budapest, Váci út 20. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001165). Dr. Csemniczky Jánosné: Okleveles könyvvizsgáló 1991. óta (ÁÉT:447/94). A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1963-ban szerzett diplomát, 1968-ig az Egyesült Villamosgépgyárnál termelési szervező, 1968-1976 között a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalatnál irányító tervező, 19771989 között az Országos Tervhivatalnál főosztályvezető, 1990-1992 között az Állami Számvevőszéknél számvevő főtanácsos, 1992-től az Ernst & Young Kft-nél könyvvizsgáló, senior manager. Referenciák: ABN AMRO Befektetési Alapok., Rabobank Befektetési Rt., GIRO Rt, MÉB Rt, MKK Rt., Dunaholding Rt.,Europool Alapok, CA Befektetési Alapok, Hanwa Capital Rt., NN Vagyonkezelő Rt., Concordia Közraktár Rt., Kemikál Rt., Hungalu Rt., Gyulai Húskombinát, Pénzjegynyomda Rt. Az FHB Rt. Vagyonellenőre: PricewaterhouseCoopers (PwC) Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft. 1077 Budapest, Wesselényi u. 16. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001464). Dr. Flaskay Károly: A PwC igazgatója, a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán 1975-ben szerzett magasépítő üzemmérnöki diplomát, majd a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán doktorált 1993-ban. 1975-1979 között az Építőgépgyártó Vállalatnál építési műszaki ellenőr, építész tervező. 1979-1981 között a főváros három kerületében (XVIII., XIX., XX.) működő Ingatlan Kezelő Vállalatnál (IKV) feladata az IKVkezelésű lakó- és kommunális épületek átvétele, üzembe helyezése, szavatossági hibáinak megállapítása, javíttatása. 1981-1990 Budapest XX. kerületi tanácsnál kerületi főépítész, műszaki osztályvezető, feladata az elsőfokú magas- és mélyépítési, útügyi, vízügyi, 37/88
Program-2003-2004/I.
közlekedési hatósági munkák szervezése, irányítása. Részt vett terület- és városrendezési munkákban, épületek, létesítmények tervezésében és kivitelezésében. 1990-ben a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél vezető szaktanácsadó. 1991-1994 között a Coopers and Lybrand Vagyonkezelő és Ingatlan Tanácsadó Kft.-nél igazgató-helyettes, majd ügyvezető. Vállalati átalakításokban, vállalatok vagyonértékelésébe, ingatlan-beruházások értékelésében vett részt. 1994-1996 között a Malcolm & Fraser Vagyonkezelő és Befektető Kft.-nél ügyvezető. Igazságügyi építészeti és ingatlanforgalmi szakértőként felügyelte az átalakulás alatt álló cégek vagyonértékelési munkáit. (Matáv, TVK). 1996-tól a PricewaterhouseCoopers Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft.-nél (illetve jogelődjénél) dolgozik, ügyvezető igazgatói beosztásban. 1977-től az Országos Tervezői Névjegyzékben regisztrált építész-tervező, 1991-től igazságügyi építészeti és ingatlanforgalmi szakértő (Szám:3081).
Mike Birch: Állampolgársága: angol. Végzettsége: MA, Oxford University, okleveles könyvszakértő 1970-ben végzett az oxfordi egyetemen, 1974-ben csatlakozott a Price Waterhouse-hoz és 1984-ben nevezték ki az akkor európai cég cégtársává. Beosztása: a PwC Könyvvizsgálat és Üzleti Tanácsadás osztályának cégtársa, a pénzügyi szolgáltatásokért felelős vezető cégtárs, a kockázatkezelésért felelős területvezető cégtárs Nyelvismerete: angol – anyanyelv, német – anyanyelv, magyar – felsőfok, francia – folyékony, török – felsőfok 1990. januárjában érkezett Magyarországra, Budapestre. Azóta több vezető multinacionális és helyi pénzintézetnek dolgozott, többek között a Magyar Nemzeti Banknak, a Citibanknak, a Commerzbanknak, a Deutsche Genossenschaftsbanknak, a K&H Banknak, a Creditanstalt Securities-nek, valamint az AIG-nek és az AXA-nak, ezenkívül további nagy nemzetközi cégek, mint például a Shell vagy az RWE számára. Második partnerként dolgozott a Cseh Köztársaság nemzeti bankja, a Szlovén Nemzeti Bank illetve cseh és lengyel kereskedelmi bankok részére végzett munkákon. Ezenkívül komoly tapasztalatot szerzett az átvilágítások („due diligence”) terén is, ami a Deutsche Genossenschaftsbank, a Westdeutsche Landesbank, a Credit Suisse (1996ban Budapest Bank), a South African Breweries, az Electrolux, a Philip Morris és az ABB részére végzett munkákat foglalja magában. 1993-ben II. Erzsébet királyné a brit birodalmi érdemrenddel (OBE) tüntette ki az angol ipar érdekében tett szolgálatainak elismeréseként. 10 éve tagja a magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara tanácsának, amelynek 1991-től 1993-ig alapító elnöke volt, és ahol jelenleg kincstárnoki funkciót tölt be. Philip Marshall: Állampolgársága: angol. Végzettsége angol okleveles könyvvizsgáló, német okleveles könyvvizsgáló. Beosztása: a PwC Könyvvizsgálati és Üzleti Tanácsadás szolgáltatási ágának vezetője. Nyelvtudása: angol – anyanyelv, német – folyékony. 1994 óta a cég üzlettársa, a cég prágai irodájában volt a könyvvizsgálati és üzleti tanácsadási szolgáltatási ág vezetője. 1998-ban a Frankfurtban található német belső ellenőrzési szolgáltatási osztályt vezette, két éven belül az osztály létszámát 3-ról 30 főre emelve, amelynek során számos multinacionális ügyfélnek adott tanácsot a belső ellenőrzési stratégiával kapcsolatban. (Siemens, RAG, Mettler Toledo) 2000. júliusában csatlakozott a PricewaterhouseCoopers budapesti irodájához, ahol a könyvvizsgálati és üzleti tanácsadási osztály vezetője és a közép-kelet-európai belső ellenőrzési szolgáltatási csoport vezetője lett. Elsősorban német tulajdonban lévő multinacionális ügyfeleknek ad tanácsot, mint pl. az E.ON, Audi, Metro, Praktiker. 2001. július 1-jétől felel a belső ellenőrzési szolgáltatásokért Közép-Kelet-Európában. Juridesz Magdolna: Végzettsége: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Jelenleg a PricewaterhouseCoopers Kft. főleg banki ügyfelekkel foglalkozó senior menedzsere, bejegyzett könyvvizsgáló s a pénzügyi szektor számos más területén is rendelkezik tapasztalattal. Jelenleg többek között a Nomura, a KELER, az AXA Colonia Csoport, az Európa Biztosító, a Daewoo Bank Csoport és a Bristol Myers Squibb könyvvizsgálatát irányítja.
1998-ban csatlakozott a PricewaterhouseCoopers egyik budapesti jogelődjéhez. Ezt megelőzően hét éven keresztül az egyik legnagyobb nemzetközi könyvvizsgáló cég
38/88
Program-2003-2004/I.
munkatársaként dolgozott. Ezen időszak alatt három hónapot töltött Londonban, ahol egy nagy befektetési bank, egy bróker társaság és egy nagy ingatlan fejlesztésekkel foglalkozó cég könyvvizsgálatában vett részt. Pénzintézetek és multinacionális társaságok magyarországi leányvállalatainak végzett könyvvizsgálatokban szerzett jelentős tapasztalatokat. Menedzserként felügyelte többek között a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Hitel Bank, az Európai Kereskedelmi Bank, a BNP-Dresdner Bank Csoport, a K&H Életbiztosító, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Dunaholding, a Buchmann-MOM könyvvizsgálatát magyar és nemzetközi számviteli szabályok szerint. Felügyelte továbbá az MFB Csoport és a Dunaholding Csoport konszolidációjának könyvvizsgálatát és a hozzá kapcsolódó tanácsadási munkákat. Menedzserként irányította a PricewaterhouseCoopers által az ÁPTF-nek végzett Magyar Külkereskedelmi Bank vizsgálatot 1998-ban. Könyvvizsgálati, illetve pénzügyi átvilágítási munkákat végzett még többek között a Compack Douwe Egberts, a Kereskedelmi és Hitel Bank, a Leumi-Hitelbank, a Mezőbank, a Total Hungária és a Total Gáz részére. Puskás István: Tanulmányait a Budapesti Közgazdasági Egyetem Közlekedési Szakán fejezte be 1971-ben. 1992-ben bejegyzett könyvvizsgálói képesítést szerzett, és tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. A megfelelő engedély birtokában jogosult a tőzsdén jegyzet cégek, hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások auditálására is. Gyakorlati ismereteit nagy ipari és külkereskedelmi vállalatoknál szerezte. (Magyar Rádió, Pamutnyomóipari Vállalat, Richter Gedeon, Mert) 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a vállalati átvilágításokban, számvitelben, ellenőrzésben és a vállalatok gazdasági vezetésében. A PricewaterhouseCooperst megelőző munkahelyein volt gazdasági igazgató, főkönyvelő, belső ellenőr és számítógépes rendszerszervező. 1989 áprilisában csatlakozott a Price Waterhouse budapesti irodájához, ahol feladatai közé tartozik a könyvvizsgálati munkákon túlmenően a különféle üzletágakban tevékenykedő magyar és nemzetközi cégek számára nyújtott tanácsadói tevékenység (üzletértékelés, vagyonértékelés, egyesülés, felszámolás, végelszámolás, stb.). 1995-ben lett vezető könyvvizsgáló, 1998. július 1-én könyvvizsgáló igazgató. Ügyfelei közé magyarországi bankok és pénzintézete, termelő és energiaszolgáltató társaságok, multinacionális (amerikai, svéd, angol, német, francia és svájci) cégek magyarországi leányvállalatai tartoznak. Részt vett több cégnek a Budapesti Tőzsdére való bevezetésében, prospektusának ellenőrzésében.
Jelenleg magyar könyvvizsgálója – többek között – az Elmünek, Émásznak, a Délhúsnak, a Goodyear Magyarországnak, a Bayer Hungáriának és az ICN Alkaloidának, valamint a Fundamenta Magyar-Német Lakástakarékpénztár Rt-nek, és a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Eurowien Rt-nek. 4.6 Az FHB Rt. alkalmazottainak száma, képzettsége Az FHB Rt. a működési engedély kiadásakor, 1998. március közepén 75 fővel indult. A létszám 2001. december végén 166 fő volt. A létszámmozgás közepesnek minősíthető, a létszámkeretet sikerült a tervezett szinten tartani. A dolgozók csaknem kétharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a vezetők között ez az arány még nagyobb. A Bankban 19 fő rendelkezett 28 államilag elismert közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával, ami 13,3%-os arány. Ezen Tájékoztató készítésének időpontjában a vezető tisztségviselők tulajdonában nem voltak FHB Rt. által kibocsátott értékpapírok.
39/88
Program-2003-2004/I.
5. Az FHB Rt. tevékenysége 5.1 Az FHB Rt. stratégiája Az 1999. évben elhatározott sikeres stratégia váltás eredményeként 2000. februárjában indult az új stratégia szerinti üzleti tevékenység. Az FHB Rt. új stratégiáját a Bank 2000.01.28-án megtartott közgyűlése is megerősítette, és ezek azóta alapvetően változatlanok. Az alapvető célok a következők: - széleskörű lakossági igények kielégítése hosszú futamidejű támogatott lakáscélú hitelekkel, - a lakossági ügyfélkör bővítése a középrétegek irányába, - lakáscélú hitelek felvásárlása (konzorciális hitelezés és önálló zálogjog) a kereskedelmi bankoktól, - az állami támogatások minél szélesebb rétegek felé való közvetítése, - a piaci részesedés növelése a lakosság lakáshiteleinél és a lakásépítési célú projektfinanszírozásban, - a Bank hatékonyságának növelése, - a Bank speciális tevékenységéből fakadó előnyök minél jobb kiaknázása, - a konzorciális formában történő lakossági hitelezés felfejlesztése, - a Bank nyereségessé tétele 2002-től A stratégia fő fókuszpontjai az alábbiak:
•
Koncentrált hitelezési politika
Az 1/2000.(I.14.) Kormány rendelet (a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988.(XII.26) MT rendelet módosításáról) alapján az FHB Rt. teljes profilváltást hajtott végre: azóta a Bank hitelpolitikájának középpontjában a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának finanszírozása áll. A Bank fő tevékenysége ennek megfelelően az államilag támogatott lakáshitelek folyósítása, a vállalkozói lakásépítés hitelezése és a követelés vásárlás.
•
Többszintű értékesítési rendszer
A Bank alapvetően megváltoztatta értékesítési politikáját, s fokozatosan építi partnerhálózatát. Az értékesítési politika három alappilléren nyugszik: - Konzorciális és (2001-től) refinanszírozási együttműködés. E konstrukcióban a kereskedelmi bankok és az FHB Rt. közösen hitelez, megosztva a hitelkockázatokat. Az ügyfelek kiszolgálását a partner bankok infrastruktúrája segíti. Ilyen teljes körű együttműködésre vonatkozó szerződése az FHB Rt.-nek jelenleg közel 30 partnerrel, (kereskedelmi bankokkal és takarékszövetkezetekkel) van.
-
Önálló zálogjog megvásárlásán alapuló együttműködés. Az FHB Rt. - az önálló jelzálogjog megvásárlása révén – refinanszírozza a kereskedelmi bankok által nyújtott támogatott jelzáloghiteleket. A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény jelentősen módosította a Jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényt, és ezzel megújította, kibővítette a kereskedelmi bankok lehetséges szerepét a jelzáloghitelek nyújtásában. A módosítás részeként megjelent az önálló zálogjog jelzáloglevél fedezetként történő alkalmazásának és egyben adásvételének a lehetősége, mellyel a kereskedelmi bankok és a jelzálogbankok üzleti együttműködésének új lehetősége teremtődött meg. A Bank 2001-ben az önálló zálogjog vásárlásra szerződést írt alá a K& H Rt-vel, a CIB Bank Rt-vel, és az MKB Rt-vel. A kereskedelmi bankokkal a konzorciális hitelezési együttműködést várhatóan felváltja az önálló zálogjog megvásárlásán alapuló együttműködés, azonban valószínűleg lesznek olyan partnerek, akik továbbra is ezt az értékesítési formát választják.
-
Ügynöki együttműködés: ennek keretében a biztosító társaságok, takarékszövetkezetek és egyéb gazdasági társaságok is beléphetnek az FHB Rt. termékeivel a hitelezési piacra. Az ügynöki együttműködés keretében befogadott hitelkérelmek feldolgozását a Bank végezte. Az ügynökök fő feladata az akvizíció és az ügyfél tájékoztatás.
40/88
Program-2003-2004/I.
•
Régi és új termékek
A 2000. januárban megjelent 1/2000 (01.14.) Kormányrendeletet a lakossági standard lakáshitelek módosítása követte. A „klasszikus” lakáshitel termékek: - a lakásvásárlási kölcsön, - a lakásbővítési kölcsön, - a lakásépítési kölcsön, - a lakáskorszerűsítési kölcsön, - a lakáshitel kiváltási kölcsön. A lakáshitelek mellett a magánszemélyek részére nyújtott ingatlanvásárlási-, hitelkiváltási-, és szabadfelhasználású általános jelzáloghitelek is színesítik a termékkínálatot. Projektfinanszírozás:
Élve a lakáscélú állami támogatási rendszer adta lehetőségekkel, a Bank az előző évhez viszonyítva nagyobb szerepet szánt az értékesítési, illetve tartós bérbeadási céllal lakást építő vállalkozók, társaságok finanszírozásának, egyrészt szélesebb ügyfélkör kiszolgálása, másrészt a lakossági lakáshitelezési tevékenység vállalati oldalról történő elősegítése érdekében. Az új lakáshitel termékek:
-
A Bank az év közepén az AXA Colonia Biztosító Rt-vel közösen fejlesztette ki az életbiztosítás fedezete mellett nyújtott lakáshitel konstrukciót. A konstrukció előnye, hogy az életbiztosítás lejáratakor az ügyfelet megillető biztosítási összeg hiteltörlesztésre fordítódik, megkönnyítve ezzel az ügyfél pénzügyi helyzetét, és csökkenti a Bank üzleti kockázatát. A termék bevezetése, értékesítésének megszervezése folyamatosan történik, ezért a portfolión belül 2001-ben még nem képviselt jelentős hányadot.
-
Év végén a Fundamenta Rt-vel kötött megállapodás keretében elkészült az un. „kombi termék”. A lakás-élőtakarékossági szerződések alapján felhalmozott megtakarítás lejáratkor, az ügyfélnek a Bank felé fennálló lakáshitelének törlesztésére fordítódik. További kölcsöntörlesztési forrás lehet, az ügyfélnek a lakás-élőtakarékossági szerződés alapján járó kedvezményes kamatozású lakás-takarékpénztári kölcsön is. Ez a termék 2002-ben eredményezhet a Bank részére jelentős üzleti sikert.
•
Módosuló hosszú lejáratú forrásszerzési stratégia
A kihelyezések forrásszükségletét az FHB Rt. elsősorban a számára fő forrásszerzési lehetőségként biztosított jelzáloglevél-kibocsátási tevékenységgel biztosítja, különös tekintettel a 10 százalékpontra emelt általános Jelzáloglevél kamattámogatásra. A Bank első két évében alkalmazott, kizárólag zártkörű kis sorozatok kibocsátását 2001 tavaszától fokozatosan felváltotta a nagyobb össznévértékű, magasabb likviditású nyilvános sorozatok forgalomba hozatala. Az FHB Rt. az új hitelezési tevékenység finanszírozását 2001-től alapvetően rábocsátásos technikával (adagolt kibocsátás) nyilvánosan kibocsátott jelzáloglevél sorozatokkal tervezi. Ezzel a módszerrel nagyobb volumen érhető el, s ezzel növelhető a jelzáloglevelek likviditása, kereskedelmének átláthatósága. 2001-ben összesen három nyilvános jelzáloglevél sorozatot indított be az FHB Rt. Az első sorozattal 2001. áprilisa óta kereskednek a Budapesti Értéktőzsdén. A második nyilvános sorozata szeptemberben jelent meg a piacon, a harmadik októberben.
41/88
Program-2003-2004/I.
•
Eszköz-forrás menedzselési stratégia
Az FHB Rt. jellemzően 1 és 5 éves kamatperiódusú, 5-20 éves lejáratú jelzálog hiteleket nyújt, amelyeket döntően 5-10 éves lejáratú évente változó kamatozású és 5-7 éves lejáratú, fix kamatozású jelzáloglevél kibocsátással finanszíroz. A változó és fix kamatozású eszközök megoszlása határozza meg a Bank forrás struktúráját, a fix kamatozású eszközök és források közötti eltérés a Bank belső szabályzata alapján nem haladhatja meg az 5Mrd Ft-ot. Az eszközök lejárata meghaladja a forrásokét, biztosítva ezáltal a fedezeteket a források lejáratakori nagyobb volumenű jelzáloglevél kibocsátási programok beindításához az átárazási (1, illetve 5 éves) periódusokkal összhangban. A fenti lejárati eltérés természetesen egy időpontra koncentrált forrásmegújítási kockázatot jelent, amelynek rugalmas áthidalásához a Bank több pénzügyi technikát dolgozott ki.
42/88
Program-2003-2004/I.
5.2 Az FHB Rt. hitelportfoliója A Bank 2000 februárjában váltott stratégiát, új termék- és ügyfélkört. A korábbi vegyes portfolió egységesebb lett, a lakossági üzletág dominánssá vált. A Banknak a 2001.12.31-i állapot szerint 31,0 Mrd Ft (14 Mrd Ft) ügyfelekkel szembeni tőkekövetelése, az ügyfelek felé közvetlenül 2,6 Mrd Ft (1,6 Mrd Ft) kötelezettsége állt fenn összesen 33,6 Mrd Ft értékben, mintegy 8900 db (3700 db) szerződés alapján. Az alábbi grafikonok szemléltetik, hogy a szerződések számának növekedése – a 2000 februárjában bevezetett új lakáshiteltermékek eredményeként – 1999 második felétől jelentősen meghaladja a korábbi növekedési ütemet. (Zárójelben a 2000.12.31-i adatok)
SZERZŐDÉSEK SZERZŐDÉSEK DARABSZÁMÁNAK DARABSZÁMÁNAK ALAKULÁSA ALAKULÁSA 1998 1998-- 2001 2001 8.919 növekedés az előző mérési időponthoz képest (db) db szám az előző mérési időpontban
7.464 5.901 4.526
1 455 1 563
1 375
3.699 827 3 068
238
631 393
1998.12.31 1999.12.31 2000.12.31 2001.03.31 2001.06.30 2001.09.30 2001.12.31
A szerződések száma és állományuk alakulása is ugrásszerű növekedést mutat, különösképpen 2001 márciusa és decembere között, alapvetően a Bank új stratégiájával összefüggésben. 2001 márciusától a szerződések száma negyedévente átlagosan 1500-al nőtt.
43/88
Program-2003-2004/I.
SZERZŐDÉSEK SZERZŐDÉSEK ÁLLOMÁNYÁNAK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA ALAKULÁSA 1998 1998-- 2001 2001 33.633 növekedés az előző mérési időponthoz képest (mFt) állomány az előző mérési időpontban
15.604 5.969 3.406
28.413 22.905 18.257
5 220
5 508
4 648
2 653
9 635
2 563
1998.12.31 1999.12.31 2000.12.31 2001.03.31 2001.06.30 2001.09.30 2001.12.31
A szerződések állománya 2000-ben ugrásszerűen, több mint 9,6 Mrd Ft-tal emelkedett, s az év végén elérte a 15,6 Mrd Ft-ot. A Bank hitelkihelyezési dinamizmusa 2001-ben tovább erősödött: az első negyedévet leszámítva, amikor szezonális hatások érvényesültek, az állomány negyedévente 4,5-5,5 Mrd Ft-tal nőtt, s 2001 végén elérte a 33,6 Mrd Ft-ot. A 2001. december 31-i állapot szerint a teljes hitelállomány 78%-a (59%-a) lakossági lakáshitel, ami 20%-os növekedést jelent 2001-ben. A törlesztések összege 1,71Mrd Ft-ra (1,71Mrd Ft) rúgott.
5.2.1
Ügyfélkör
A stratégiaváltás következményeként 2000-től erőteljesen átalakult a Bank ügyfélstruktúrája és az ügyfélcsoportokkal szembeni követelés összetétele. A lakossági ügyfélkör vált meghatározóvá mind a szerződések száma, mind az állomány vonatkozásában. A Bank ügyfeleinek 2001. 12. 31-i megoszlása az alábbi: a szerződések számát tekintve az ügyfelek 99%-a (97,0%-a) lakossági ügyfél összesen mintegy 8800 magánszemély, szemben a 2000 decemberi 3600-al, s mindössze kb. 1% a kisvállalkozások és a jogi személyek együttes részaránya, szemben a 2000 decemberi 3%-kal. A vállalkozók és egyéb szervezetek aránya az FHB Rt. által folyósított hitelek darabszámát tekintve 1998. decemberében még 39-61%-os volt. Részarányuk 1999 márciusa óta – amikor még kb. 20% körüli volt – negyedévről negyedévre zsugorodott, s 2000 végétől gyakorlatilag elhanyagolható.
ÜGYFÉLCSOPORTOK ÜGYFÉLCSOPORTOK MEGOSZLÁSA MEGOSZLÁSA 1998 1998 -- 2001 2001 (db) (db)
ÜGYFÉLCSOPORTOK ÜGYFÉLCSOPORTOK MEGOSZLÁSA MEGOSZLÁSA 1998 1998 -- 2001 2001 (mFt) (mFt) 100%
100%
80%
80%
60% Az ügyfélstruktúrát és az ügyfélcsoportokkal szembeni követelések összetételét az alábbi 60% diagramok ábrázolják: 40% 40% 20%
20% 0%
0% 1998.12.31 1999.12.31 2000.12.31 2001.03.31 2001.06.30 2001.09.30 2001.12.31
Jogi szem. és egyéb szervezetek
kisváll. (BT, E.váll.)
Magánszem.
44/88
1998.12.31 1999.12.31 2000.12.31 2001.03.31 2001.06.30 2001.09.30 2001.12.31
Jogi szem. és egyéb szervezetek
kisváll. (BT, E.váll.)
Magánszem.
Program-2003-2004/I.
Az állomány tekintetében is dominánssá vált a lakossági kör, annak ellenére, hogy a lakossági ügyfelek által felvett hitelek átlagos nagysága alacsony. A felvett kölcsönök összege és az ügyfél csoportok közötti arány az új stratégia bevezetése óta egyre inkább a lakosság felé tolódik. A lakossági ügyfelek a kintlévőség közel 93,5%-ával rendelkeztek a 2000 december 31-i 84%, illetve az 1999 év végi 38%-kal szemben. A gazdálkodók (számuk 2001.12.31-én összesen 87) a kölcsönök 6,5%-át, míg 2000 december 31-én 16%, illetve 1999 decemberében a 62%-át vették igénybe. A 2001. év végi állományokat ügyfélcsoportonként elemezve megállapítható, hogy a lakossági ügyfélkörhöz tartozó hitelek összértéke továbbra is magas és gyorsuló növekedési rátát mutat. Ugyanakkor a jogi személyiségű vállalkozásokkal szembeni követelésállomány portfolión belüli aránya fokozatosan csökkent.
5.2.2
Termékkör, termékcsoportok
A kormány lakáspolitikájához kapcsolódó, újonnan kifejlesztett és 2000 februárjától piacra kerülő általános támogatású (induláskor 3%-os, 2001 februárjától 4,5%-os, 2001. augusztusától 6%-os, 2001. novemberétől 7%os, 2002. márciusától 10%-os jelzáloglevélen keresztüli kamattámogatás) lakás-hiteltermékek köre: § lakásépítési kölcsön § lakásvásárlási kölcsön (a kölcsön célja használt, illetve új építésű, önállóan forgalomképes társasházi, lakásszövetkezeti lakás, lakóház tulajdonjogának a megszerzése),
§
lakásbővítési kölcsön (a kölcsön célja lakóingatlan bővítése, elsősorban azon ingatlantulajdonosok számára, akik nagyobb életteret kívánnak kialakítani)
§
lakáskorszerűsítési kölcsön (a kölcsön célja lakóingatlan korszerűsítése, színvonalasabb életkörülmények megteremtése) § társasház közös részeinek felújításához való kölcsön (célja felújítás, állag-javítás, megőrzés) § lakáshitel-kiváltási kölcsön. Egy lakáshoz kapcsolódó kölcsön maximális értéke e termékeknél 30 M Ft. A gazdálkodó szervezetek hitelezésénél 2000-től az értékesítési célú lakásépítés került előtérbe, s ez 2001-ben sem változott. A Bank által folyósított hitelek állományában a lakossági lakáshitelek aránya a 2000. évi stratégia váltás óta folyamatosan növekedett. A szerződések alapján fennálló hitelek hiteltípusok szerinti megoszlását darabszám és összeg szerint 2001. december végén a következő ábrák mutatják. A szerződések darabszámát tekintve a hitelek 88,06%-a lakossági lakáshitelek, (78,8%) 0,1 %-a lakáscélú vállalkozói hitel. A hitelek összegét tekintve pedig 80%-a (60%) lakás vásárlásához,-építéséhez,-felújításához, HITELTÍPUSOK HITELTÍPUSOK SZERINTI SZERINTI MEGOSZLÁS MEGOSZLÁS (mFt) (mFt)
HITELTÍPUSOK HITELTÍPUSOK SZERINTI SZERINTI MEGOSZLÁS MEGOSZLÁS(DB) (DB) Lakáscélú lakossági hitel 88,06%
Lakossági általános és egyéb jzh 15,48%
Lakossági általános és egyéb jzh 10,97%
Vállalkozók és egyéb szervezetek általános és egyéb jzh 0,91%
Lakáscélú vállalkozói jzh 0,07%
Lakáscélú lakossági hitel 78,01%
Összesen 8.919 db szerződés év végén
Vállalkozók és egyéb szervezetek általános és egyéb jzh 4,70%
Lakáscélú vállalkozói jzh 1,81%
Összesen 33,6 Mrd FT szerződés végén
bővítéséhez és korszerűsítéshez kapcsolódik. A kihelyezések 78%-át már a lakossági lakáshitel termékek jelentik 2001 december végén, szemben 2000 decemberi 60,0%-kal. Az állományon belül a lakossági lakáshitelek aránya 2001-ben közel 20%-kal nőtt. Darabszám tekintetében a lakáshitel szerződések aránya 90 %.
Csökkenő a lakosság által felvett egyéb, illetve általános nem lakáscélú jelzáloghitel (nem lakáscélú ingatlanvásárlására, illetve szabad felhasználású) szerződések aránya, az összes szerződés arányában 7,5%-al 11%-ra mérséklődött a 2000 decemberi 18,4%-ról. Összegszerűen is zsugorodott az arányuk: 2001 december végén 15,5% körül mozgott, míg 2000 december végén 24% volt. 45/88
Program-2003-2004/I. Tovább csökkent a nem lakáscélú vállalkozói (vállalkozásfejlesztési, mezőgazdasági és egyéb vállalkozási célú) szerződések és kihelyezések aránya. Darabszámban 1 % alá esett a 2000 decemberi 2,7%-ról, összegében is visszaszorult: 2001 végén 4,7 % volt, szemben a 2000 decemberi 15%-kal.
5.2.3 •
A hitelportfolió elemzése
Felhasználási célok
A 2000 februárjában bevezetett új lakossági lakástermék értékesítése során 2001 december végéig mintegy 7850 darab szerződést kötött az FHB Rt. Ez kb. 5200 db-os növekedést jelent 1 év alatt. Ennek több, mint a fele, 58%-a lakásvásárlást szolgálta. A második helyen továbbra is a lakásépítési kölcsönök álltak, amelyek a vásárlásokkal együtt 77%-ot képviselnek. Jelentős a részaránya még a bővítési (9,8 %) és felújítási (5,7%) kölcsönöknek (2000-ben 10,5, ill. 4,5%-kal részesedtek) a lakáshitel-kiváltási kölcsönök viszont 2000-ben sem nőttek 2% fölé. Ami a lakossági lakáshiteleket illeti, a és építési kölcsönök aránya a legnagyobb. A darabszám aránya 2001 végén 77%-ra nőtt, az összérték aránya még nagyobb mértékben emelkedett 2001-ben: 84,3%-kos lett.
LAKOSSÁGI LAKOSSÁGI LAKÁSHITELEK LAKÁSHITELEK MEGOSZLÁSA MEGOSZLÁSA HITELCÉL HITELCÉL SZERINT (DB) SZERINT (DB) lakás vásárlási kölcsön 58,0%
Összesen Összesen7.854 7.854 szerződés. szerződés.
lakás építési kölcsön 19,0% lakáshitelek 1998-99 3,0%
lakáshitelkiváltási kölcsön 1,3%
lakás bővítési kölcsön 9,8% lakás korszerűsítési kölcsön 3,2%
lakás felújítási kölcsön 5,7%
Az építési kölcsönök relatíve nagyobb összegű hitelek, 19,0%-os részarányt képviselnek darabszám szerint, szemben a 2000. decemberi 20,6%-kal, összegüket tekintve részarányuk LAKOSSÁGI LAKÁSHITELEK ÚJ LAKÁSHITELEK MEGOSZLÁSA MEGOSZLÁSA HITELCÉL HITELCÉL SZERINT SZERINT (MFt) (MFt) Összesen Összesen26.237,5 26.237,5 millió millióFt. Ft.
lakás építési kölcsön 31,1% lakáshitelek 1998-99 2,0%
lakás vásárlási kölcsön 53,2%
lakás bővítési kölcsön 7,7% lakás lakáshitelkiváltási felújítási kölcsön kölcsön 3,4% 0,6%
lakás korszerűsíté si kölcsön 2,0%
46/88
Program-2003-2004/I.
2001 végén 31,1 %-ra rúgott, míg 2000 végén 32,1 % volt. A kihelyezett hitelösszegek cél szerinti megoszlásában a harmadik legnagyobb részarányt változatlanul a lakásbővítési kölcsönök teszik ki. • A hitelek nagysága A hitelek nagyságának 2001 december 31-i megoszlását (a szerződések 8919 darabszámát 100%-nak véve) az alábbi ábra tartalmazza:
SZERZŐDÉSEK SZERZŐDÉSEKDARABSZÁMÁNAK DARABSZÁMÁNAK NAGYSÁG NAGYSÁGSZERINTI SZERINTI MEGOSZLÁSA MEGOSZLÁSA 2001.12.31-ÉN 2001.12.31-ÉN 81,5% 2 - 5 M Ft-ig 43,3%
2 M Ft-ig 38,2%
M
LAKOSSÁGI LAKOSSÁGILAKÁSHITELEK LAKÁSHITELEK NAGYSÁG NAGYSÁGSZERINTI SZERINTIMEGOSZLÁSA MEGOSZLÁSA Ft-tól 2 Ft-ig 100 M 83,4% 0,1% 42,1%
2 - 5 M Ft-ig 41,3%
50 - 100 M Ft20 - 50 M Ftig ig 0,0% 0,6%
20 - 50 M Ftig 0,3%
10 - 20 M Ftig 1,5%
5 - 10 M Ft-ig 15,7% 10 - 20 M Ftig 2,1%
5 - 10 M Ftig 14,9%
A teljes portfolión belül a darabszámot tekintve a kihelyezések 81,5%-a 5M Ft alatti összegű hitel (hasonlóképpen 2000-ben ez az arány 80%-os volt) ezen belül a legnagyobb részarányt változatlanul a 2-5M Ft közötti ügyletek képviselik. A hitelek 0,6%-a 20-100M Ft-os kihelyezés 50 M Ft felett 10 darab hitelt regisztrált a Bank, 100M Ft feletti kintlevőség aránya 0,1%, vagyis a hitelek koncentráltsága igen alacsony fokú. Az új típusú szerződések összegükben hasonló arányokat tükröznek:
Összegszerűségében nézve az új típusú hitelszerződések 83,4%-át (2000 decemberében 83,5%) kis összegű, 5M Ft alatti hitelek teszi ki. Ezen belül a nagyobb részarányt a 2-5M Ft közötti ügyletek képviselik. Az ügyletek további 16,4%-a 5-20M Ft közötti követelés. Ez az arány 2000-ben is hasonló volt, 16,3%-os. A lakossági lakáshitelek között 2001-ben sem volt 50M Ft feletti kintlevőség. Az átlagos hitelnagyság 2001-ben 3-4 M Ft között mozgott. •
A hitelek futamideje
47/88
Program-2003-2004/I.
A kölcsönök futamidejét tekintve az összegek szerint a legnagyobb részarányt a 10 évnél hosszabb lejáratra (78,3%) és azon belül kereken 10 évre adott hitelek (45,3%) képviselik. Arányuk 2000-ben 67,5 volt. 2001-ben jelentősen megnőtt a kerek 10 és 15 éves kölcsönök népszerűsége. A harmadik helyen a kereken 5 éves lejárat áll. A 20 éves futamidejű kölcsönök aránya érezhetően emelkedett 2001-ben. A többi futamidő esetében csökkenés figyelhető meg. Az 5 év alatti hitelek száma elhanyagolható.
FUTAMIDŐ FUTAMIDŐ SZERINTI SZERINTI MEGOSZLÁS MEGOSZLÁS (mFt) (mFt) 10 év 45,3%
10 - 15 év közötti 2,3%
5 - 10 év közötti 5,2% 5 év 14,8% 5 év alatti 1,8%
15 év 23,2% 20 év feletti 0,2%
15 - 20 év közötti 0,7%
20 év 6,6%
Hasonló a helyzet a hitelek darabszámának futamidő szerinti megoszlása tekintetében: a 10 év feletti hitelek összegének aránya 2001 decemberéig 76% fölé ugrott a 2000 decemberi 69%-ról. FUTAMIDŐ FUTAMIDŐ SZERINTI SZERINTI MEGOSZLÁS MEGOSZLÁS (db) (db) 10 év 46,8% 10 - 15 év közötti 1,5%
5 - 10 év közötti 5,2%
15 év 22,1%
5 év 18,7% 5 év alatti 0,1%
20 év feletti 0,1%
20 év 4,9%
15 - 20 év közötti 0,7%
Az 5 éves hitelek aránya a 2000 decemberi 23%-ról 18,7%-ra csökkent, az 5-10 év közöttiek aránya viszont 8,0%-ról 5,2%-ra csökkent. A 15 éves futamidejű hitelek darabszámbeli megoszlása 22 % fölött áll 2001.decemberében. Egy év alatt a 10 évnél hosszabb futamidejű kölcsönügyletek 9%-kal növekedtek.
48/88
Program-2003-2004/I.
Az FHB Rt. által nyújtott hitelek jellemzően éves vagy ötéves kamatperiódusúak, igazodva az azokat finanszírozó jelzáloglevelek kamat struktúrájához. •
A hitelek kamata
Az 2001.12.31-i időpontban fennálló követelésállomány esetében a Bank által folyósított hitelek átlagkamata 11,38% volt szemben a 2000.decemberi 14,6%, illetve az 1999 év decemberében számított 22,4%-kal. A lakossági ügyfelek átlagkamata 2001 decemberében 11,1% volt, 2000.decemberében 13,81%. A vállalkozások és a kis-, és középvállalatok számára nyújtott hitelek 2001. decemberi átlagkamata 11,27%-ra csökkent az egy évvel korábbi 15,61%-ról. A lakossági hitelkamat erős csökkenését elsősorban az okozta, hogy egyrészt jelentősen megnőtt az 5 évig fix kamatozású hitelek aránya (ezek kamatszintje az évente változó kamatozású hitelek kamatánál kb. 1,5%-kal alacsonyabb), másrészt életbe lépett a kamattámogatás egyre erőteljesebbé vált, 3%-ról 10%-ra nőtt. 5.3 Az FHB Rt. portfoliójában szereplő hitelek fedezetei A közel 33,6 Mrd Ft-os jelzáloghitelekből eredő kintlevőséghez 2001. december 31-én 93,9 Mrd Ft-os hitelbiztosítéki értékű ingatlan fedezet kapcsolódik. A fennálló hitel összege és a hitelbiztosítéki érték összegéhez viszonyító arányszámokat az alábbi diagramok mutatják. Átlagban a kölcsönök fedezettsége tovább nőtt 2001 decemberében 279 % volt, szemben a 2000 decemberi FEDEZETTSÉG FEDEZETTSÉG ALAKULÁSA ALAKULÁSA (összeg (összeg alapján) alapján)
FEDEZETTSÉG FEDEZETTSÉGALAKULÁSA ALAKULÁSA (darabszám) (darabszám)
144 - 200% közötti 17,6%
144 - 200% közötti 14,1%
100 - 143% közötti 2,0%
100 - 143% közötti 1,9%
333% feletti 30,1%
201 - 332% közötti 50,3%
201 - 332% közötti 47,6%
333% feletti 36,3%
269%-kal, ami az 1999. év végi mutatókhoz képest 10 százalékpontos növekedést jelentett. A kihelyezések négyötödénél a hitelbiztosítéki érték 2001-ben is meghaladta a fennálló követelések és kötelezettségvállalások kétszeresét. A fedezettség a darabszámot tekintve azt mutatja, hogy a hitelszerződések majdnem 50,3%-ánál 201-332% közötti a fedezettség (2000-ben 57,3%), e feletti fedezettséget lehet kimutatni a szerződések közel 30,1%-ánál (29%). A hitelek összege tekintetében még nagyobb, 36,3%-os (33,6 %) a 333% feletti fedezettség.
5.3.1
A kintlevőségek minősége az ügyfelek adósminősítése alapján
2001-ben tovább növekedett az első három adósminősítési kategóriába tartozó ügyfelek aránya a teljes állományon belül. A szerződések 91,3%-a tartozik ebbe a körbe, szemben a 2000 decemberi 44,8%-kal, s a kintlevőségek 85,7%-át fedték le (2000 végén 85,9%).
5.3.2
A kintlevőségek minősége a hitelek minősítése alapján
Az FHB Rt. portfoliójának minősítési kategóriák szerinti megoszlását 2001.12.31-én az alábbi ábra szemlélteti: (A=problémamentes, B=külön figyelendő, C=átlag alatti, D=kétes, E=rossz)
49/88
Program-2003-2004/I. A Bank 2001. december 31-i teljes portfóliójából összesen több, mint 34,5 Mrd Ft-ból 95,37% probléma mentes,
FEDEZETTSÉG FEDEZETTSÉG ALAKULÁSA ALAKULÁSA (összeg (összeg alapján) alapján)
FEDEZETTSÉG FEDEZETTSÉGALAKULÁSA ALAKULÁSA (darabszám) (darabszám)
144 - 200% közötti 17,6%
144 - 200% közötti 14,1%
100 - 143% közötti 2,0%
100 - 143% közötti 1,9%
333% feletti 30,1%
201 - 332% közötti 50,3%
201 - 332% közötti 47,6%
333% feletti 36,3%
ez az arány 1999 évben 91%, 2000-ben 95,37 % volt. Összesen 255 db problémás ügyletet regisztrált a Bank 2001-ben 1.59 Mrd Ft értékben. Kockázati értékvesztés képzésre és céltartalék megállapításra 2001. évben 214M Ft értékben került sor. A problémássá minősítés meghatározó (80%) oka továbbra is a fizetési késedelem.
5.4 Az FHB Rt. által korábban kibocsátott értékpapírok Jelen Kibocsátásig az FHB Rt. 23 sorozatot bocsátott ki 89.643.850 E Ft össznévértékben. Fix kamatozásúak: összesen 68.694.670 E Ft. Kibocsátás Össznév Kibocsátás Lejárat Ka Kamat Tőke-törlesztés FHB/ISINidőpontja érték M módja mat fizetés kódok Ft (%) gyakorisága 1998.12.01. 780 Zártkörű 2003.12.01. 15,5 Évente Futamidő végén FJ03AA01/ egyszer HU0000650007 1999.07.02. 800 Zártkörű 2006.07.02. 12,8 Évente RésztörlesztéFJ06ZF01/ egyszer ses 4., 5., 6. és a HU0000650015 7. évben egyenlő (25%os) részletben 2000.02.25. 1.000 Zártkörű 2007.02.25 9,7 Félévente RésztörlesztéFJ07ZF01/ ses 5., 6. és a 7. HU0000650049 évben (20-4040%-os) részletben 2000.09.19. 1.510 Zártkörű 2005.09.19. 9,7 Évente Futamidő végén FJ05ZF01/ egyszer HU0000650064 2000.11.28. 1.150 Zártkörű 2006.03.28. 11,1 Évente Futamidő végén FJ06ZF02/ egyszer HU0000650098 2001.01.30. 750 Zártkörű 2006.01.30. 9,7 Évente Futamidő végén FJ06ZF03/ egyszer HU0000650114 2001.03.08. 6.304,68 Nyilvános 2007.03.14. 9,6 Félévente Futamidő végén FJ07NF01/ HU0000650122 2001.10.08. 8.000 9,5 Félévente Futamidő végén FJ07NF02/ Nyilvános 2007.10.10. HU0000650171 2002.02.11. 9.400 Futamidő végén FJ08NF01/ Nyilvános 2008.02.13. 8,25 Évente egyszer HU0000650189 2002.08.10. 8.000 9,25 Évente Futamidő végén FJ09NF01/ Nyilvános 2009.01.14 egyszer HU0000650247 2002.09.09. 4.999,99 Nyilvános 2013.01.11 8,50 Évente Futamidő végén FJ13NF01/ egyszer HU0000650288 2002.10.14. 9.500 9,5 Évente Futamidő végén FJ08NF02/ Nyilvános 2008.03.16. egyszer HU0000650304
50/88
Program-2003-2004/I. FJ08NF03/ HU0000650346 FJ07ZF02/ HU0000650296
2002.11.11.
10.000
Nyilvános
2008.04.15.
2002.11.26.
6.500
Zártkörű
2007.11.26.
Változó kamatozásúak: összesen 20.949.180E Ft. Kibocsátás Össznévé KibocsáFHB/ISIN időpontja rték M Ft tás módja kódok
Lejárat
1999.07.02. FJ06ZV01/ HU0000650023
1.240 Zártkörű
2006.07.02.
2000.02.25. FJ07ZV01/ HU0000650031
500 Zártkörű
2007.02.25.
2000.07.13. FJ08ZV01/ HU0000650056
1.000 Zártkörű
2008.07.13.
2000.10.25. FJ07ZV02/ HU0000650072
1.420 Zártkörű
2007.10.25.
2000.11.28. FJ07ZV03/ HU0000650080
100 Zártkörű
2007.11.28.
2001.01.30. FJ08ZV02/ HU0000650106
260 Zártkörű
2008.01.30.
2001.05.15. FJ11ZV01/ HU0000650148
1080 Zártkörű
2011.05.17.
2001.09.06. FJ09NV01/ HU0000650155
4739,29 Nyilvános 2009.09.12.
2002.03.11. FJ12NV01/ HU0000650205
10609,89 Nyilvános 2012.03.13.
9,25 Évente egyszer 9,22 Évente egyszer
Induló kamat (%)/ floater 15,7 / 1éves ÁKK ref.h. +100 bp. jelenlegi kamat:10,3 11,3 / 1éves ÁKK ref.h. +80 bp. jelenlegi kamat:9,0 11,3 / 1éves ÁKK ref.h. +80 bp. jelenlegi kamat:10,0 12,9 / 1éves ÁKK ref.h.+70 jelenlegi kamat:10,3 10,3 / 1éves ÁKK ref.h. +80 bp. jelenlegi kamat:10,1 11,3 / 1éves ÁKK ref.h. +80 bp. jelenlegi kamat:9,5 11,2 /2-5 évben 1 éves ÁKK refh. + 100bp, 6-10 évben + 80 bp./ jelenlegi kamat:9,3 11,1 / 1éves ÁKK ref.h. +70 bp. jelenleg: 10,4 9,25 / 1éves ÁKK ref.h. +100 bp.
Futamidő végén Futamidő végén
KamatTőketörlesztés fizetés gyakoris ága Évente Futamidő végén egyszer
Félévente
Résztörlesztéses a 6. és a 7. évben egyenlő (50-50%os) részletben
Évente egyszer
Futamidő végén
Félévente
Résztörlesztéses az 5. 6. és a 7. Évben 30-4030%-os) részletben Résztörlesztéses az 5. 6. és a 7. Évben (30-4030%-os) részletben Résztörlesztéses az 5. 6. és a 7. Évben (30-4030%-os) részletben Résztörlesztéses a 9. és a 10. évben (50-50%-os) részletben
Évente egyszer
Évente egyszer
Évente egyszer
Félévente
Résztörlesztéses a 7. és a 8. évben (50-50%-os) részletben
Évente egyszer
Résztörlesztéses a 9. és a 10. évben (50-50%-os) részletben
51/88
Program-2003-2004/I. A jelzáloglevelek benchmark-ja alapvetően a hasonló futamidejű állampapírok referenciahozama. Az FHB Rt. által zártkörűen kibocsátott értékpapírok hozama a kibocsátáskor jellemzően 70-100 bázisponttal volt magasabb, mint a benchmark, a nyilvános kibocsátásoknál a hozamfelár jellemzően 70-140 bázispont között ingadozott. Az alábbi grafikon az FHB Rt. jelzáloglevél forgalomba hozatalának volumene éves bontásban.
Év 2002 49 898
13 110
2001 3 579
13 557 2000 3 660 3 020 1999 800
1 240 Fix Változó
1998 780 0
0 10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
70 000 M HUF
5.5 Az FHB Rt. működését befolyásoló egyéb jogok és kötelezettségek 5.5.1
Zálogjogok és egyéb terhek
Az FHB Rt. vagyontárgyait zálogjog és egyéb teher nem terheli.
5.5.2
Adókedvezmények, dotációk
Az FHB Rt. adókedvezményben, dotációban nem részesül.
5.5.3 Az FHB Rt. tulajdonában lévő szabadalmak, védjegyek és egyéb jogok A Bank tulajdonában a jelen Tájékoztató elkészítésének időpontjában nincsenek bejegyzett szabadalmak, védjegyek illetve egyéb jogok.
5.5.3
Környezetvédelem
A Bank nem folytat olyan tevékenységet, amelyre bármilyen környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabály vonatkozna.
5.5.4
Egyéb szerződéses viszonyok
Az FHB Rt. és az egyik volt főrészvényese, az ÁPV Rt. között az alábbi alárendelt kölcsöntőke nyújtási megállapodás született: az ÁPV Rt. összesen 1,5 Mrd Ft alárendelt kölcsöntőkét folyósít a Bank számára. Az alárendelt kölcsöntőke kondíciói az alábbiak:
52/88
Program-2003-2004/I. Jellemzői Összege: Kamata:
Fix kamatozású 750 M Ft Évi 12,0%, évente egyszer fizetendő
Folyósítás dátuma: Futamidő: Tőketörlesztés: Pénzneme:
1999.06.15. 61 hónap Futamidő végén egy összegben HUF
Változó kamatozású 750 M Ft Jelenleg 13,3%, évente egyszer kerül meghatározásra egy évre, fizetés gyakorisága: félévente 1999.06.15. 61 hónap Futamidő végén egy összegben HUF
53/88
Program-2003-2004/I.
6. Az FHB Rt. pénzügyi helyzete 6.1
Az FHB Rt. pénzügyi helyzetének bemutatása
Az FHB első teljes és értékelhető üzleti éve az 1999-es. Az e fejezetben bemutatott pénzügyi adatok a magyar számviteli szabályok szerint elkészített és az FHB Rt. könyvvizsgálója által 2001.12.31-ig auditált adatok.
6.1.1 Eszközök A Bank mintegy 35,2Mrd Ft nagyságú mérlegfőösszeget ért el 2001. december végére. Ez az előző év decemberéhez viszonyítva 15,0 Mrd Ft-os, 74%-os növekedést jelent. A bővülés üteme 2000-ben csak 42,6%-os volt.
ESZKÖZÖK ESZKÖZÖK
MFt MFt
ESZKÖZÖK Pénzeszközök Értékpapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések
2001. év
1999. év 2000. év dec. 31.
dec. 31. márc. 31. jún. 30. szept. 30.
TÉNY TÉNY TÉNY TÉNY TÉNY 10 13 50 67 63 821 1 942 1 959 1 484 1 718
dec. 31.
TÉNY 102 1 508
Ügyfelekkel szemb. köv. értékveszt
1 365 3 060 5 339 14 073 65 65 81 151 937 985 0 0 -27 -58
1 507 16 354 65 143 923 0 -119
1 255 20 424 65 148 894 0 -155
851 25 616 65 188 920 0 -182
1 415 31 217 65 223 939 -35 -214
Eszközök összesen
8 591 20 231
20 882
24 182
29 239
35 220
Ügyfelekkel szembeni követelések Részesedések, befektetések Aktív időbeli elhatárolások Tárgyi eszközök/immateriális Egyéb követelés értékvesztése
Az FHB Rt. a tárgyi eszközök között a banküzemi tevékenységekhez szükséges eszközöket tartja nyilván. Az immateriális javak között a banküzemi szoftver és az alapítás elhatárolt költsége szerepel. Az államkötvény és kincstárjegy állomány folyamatosan emelkedett, a Bank likvid eszközeit biztosítva, és természetesen a kamatbevételek révén az eredményre is pozitívan kihatva.
♦ Kamatozó eszközök A mérlegfőösszeg növekedésének alapja 2001-ben is a bruttó kamatozó eszközök növekedése volt.
54/88
Program-2003-2004/I.
KAMATOZÓ ESZKÖZÖK
BRUTTÓ BRUTTÓ KAMATOZÓ KAMATOZÓ ESZKÖZÖK ESZKÖZÖK
34140 34140
MFt MFt
157
28185 28185
112
11 2558
19820 19820 88
1650
80
23163 23163 19075 19075
280
1644
23 1924
2074
29115
7525 7525
23780 18477 1
11504
14 192
3248 2090 1365 821
3060 1942
1507 1959
1255 1484
851 1718
1415 1508
1 9 9 9 .1 2 .3 1
2 0 0 0 .1 2 .3 1
2 0 0 1 .0 3 .3 1
2 0 0 1 .0 6 .3 0
2 0 0 1 .0 9 .3 0
2 0 0 1 .1 2 .3 1 .
É rtékp a p íro k Vá lla la ti h ite le k éb kö t lé k
B a n kkö zi kih P ro je kt fin a n szíro zá s
La ko ssá g i h ite le k Zá lo g jo g vá sá rlá s
A lakossági hitelek 2001. december 31-re elérték a 29,1 milliárd Ft-ot, amely 1999-hez képest csaknem tizennégyszeresére, az előző évhez képest pedig 153%-kal növekedett. Az üzleti tervben meghatározott célt 35%-kal szárnyalta túl a lakossági hitelállomány, és a kamatozó eszközök 85,7%-át adja, ezzel igazolva a Bank stratégiájának sikeres megvalósítását. A vállalati hitelek aránya 4,8%-os arányt képviselt a bruttó kamatozó eszközök között, az előtörlesztések miatt összegük egyre marginálisabbá válik. A projektfinanszírozási hitelek aránya alatta maradt a tervezett nagyágnak. Az önálló zálogjog vásárlási hitel is megjelenik a portfolióban 2001. év végén, de ennek a konstrukciónak 2002. évben lesz meghatározó szerepe a Bank tervei szerint. Az értékpapírok aránya a kamatozó eszközök között az év eleji 8,7%-ról 4,4%-ra csökkent, ami bizonyítja, hogy szerepet elsősorban valóban, mint likvidítási tartalék játszik. A 2000. év végén az értékpapírok között nyilvántartott 350 millió Ft névértékű, visszavásárolt saját részvény 2001. december 12-én kötött szerződés alapján 315 millió Ft könyvszerinti értéken eladásra került, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt-nek. A bankközi betétek állománya 2001. év végén 1,4 milliárd Ft-ot tett ki, ezzel a kamatozó eszközök között 4,2%-os arányt képvisel. A nem kamatozó eszközök aránya az összes eszközökön belül 3,2%. Ebből a legnagyobb tétel a tárgyi eszközök és immateriális javak 938 millió Ft-os értéke. A Bank a tárgyi eszközök között a banküzemi tevékenységhez szükséges eszközöket tartja nyilván. Az immateriális javak között a banküzemi szoftverek és az alapítás elhatárolt költsége szerepel. Az alapítás elhatárolt költsége 2001. december 31-én 282 millió Ft volt, teljes amortizációja 2003. december 31.-ig lineáris elszámolással történik meg. 6.1.2 Források A források az üzleti aktivitás igényei szerint alakultak. A Bank eddigi működése során minden időpontban folyamatosan biztosította a szükséges forrást a hitelezés és a zavartalan működés számára.
55/88
Program-2003-2004/I.
F ORR Á SOK
FO SO FORRÁ R RÁS OK K M MFt Ft
F O R R ÁS O K
1999
2000. é v
de c. 3 1 .
de c. 3 1 .
H i te l i n té z e te k k e l s z e m be n i k ö te l e z e tts é g
2001. é v m á rc. 3 1 .
jú n . 3 0 .
s z e pt. 3 0 .
de c. 3 1 .
1500 2820
2650 9500
0 12914
600 15465
3310 18134
600 26636
2820
9500
12914
15465
18134
26636
Á l ta l á n o s k o ck á z a ti cé l ta rta l é k Eg y é b cé l ta rta l é k H á tra s o ro l t k ö te l e z e tts é g e k
328 61 0 1500
601 127 9 1500
707 127 0 1500
1170 0 0 1500
928 0 0 1500
1238 0 0 1500
S aját tőke
2382
5844
5634
5447
5367
5246
3100 -2 8 6 0 400
4100 -1 1 1 8 0 4400
4100 -2 6 5 6 0 4400
4100 -2 6 5 6 0 4400
4100 -2 6 5 6 0 4400
4100 -2 8 1 281 1744
-1 5 3 8
-2 1 0
-3 9 7
-4 7 7
-5 9 8
Ü g y fe l e k k e l s z e m be n i k ö te l e z e tts é g
- je l z ál ogle vé l Eg y é b pa s s z í v e l s z á m o l á s o k
-
je g y z e tt tő k e e re dm é n y ta rta l é k l e k ö tö tt ta rta l é k tő k e ta rta l é k
- m é rl e g s z e ri n ti e re dm é n y
-8 3 2
Források öss ze se n
8591
20231 20882 24182
29239 35220
A Bank likvidítási helyzete a megalakulása óta és így 2001 során is folyamatosan stabil volt. A kamatozó források aránya az összes források között 81,6%-ot képvisel az előző illetve az 1999. év végén fennálló 67%-kal szemben. A kamatozó források között a jelzáloglevél 92,7%-os arányt tesz ki. A jelzáloglevelek 26,6 milliárd Ftos értéke a hitelállomány finanszírozási igényét követve 26,8%-kal haladta meg a tervezettet. A Bank 2001. szeptember 30-án fennálló nettó bankközi felvevői pozícióját az év végéig a jelzáloglevél kibocsátásokkal megszüntette. A saját források aránya az összes forrásokon belül 14,89%. A saját források - a tervezettnél kedvezőbb eredményalakulásnak köszönhetően - 1,8%-kal magasabbak a terv értékénél. Az év során tőkeemelésre nem került sor, alárendelt kölcsöntőke újabb bevonására sem volt szükség. A Bank a számviteli törvény adta lehetőséggel élve az általános céltartalékot 2001. június 1-el felszabadította, így az év végén ezen a jogcímen céltartalék nem szerepel forrásai között.
K A M A T O ZÓ FO R R Á SO K
K KA AM MA AT TO OZ ZÓ Ó FFO OR RR RÁ ÁSSO OK K
2288773366 2222994444
M M FFtt
1177556655
15 6000 0
150 0 331 0
1133665500
55882200
1500 2650
1144441144
1 500 600 26 636
150 0 0
18 1 3 4 15 00 15 00
2820 1 9 9 9 . dec .3 1 .
12 9 1 4
1 5 4 65
95 0 0 2 0 0 0 . de c. 3 1 . J elz á l o g le vé l
2 0 0 1 .m ár c .3 1 . B a n k k ö zi
2 0 0 1 . jú n.3 0
2 0 0 1 . s z e pt. 3 0 .
2 0 0 1 .dec .3 1 .
A l á re n de l t k ö lcs ö ntő k e
56/88
Program-2003-2004/I.
6.1.3 Eredmény Az FHB Rt. 2001. december 31-én 598 M Ft veszteséget könyvelt el, amely az előző évihez képest (-1.538 MFt) 940 MFt eredményjavulást jelent.
EER REED DM M ÉÉN NY Y
M M FFtt
EREDMÉNY
1999. év
2000. év
dec. 31.
dec. 31.
2001. év márc. 31.
jún. 30.
szept. 30.
dec. 31.
Kamatbevételek Kamatkiadások Kamatkülönbözet Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Működési költségek
1 240 641 599 100 173 1 358
1 857 973 884 252 277 2 397
742 377 365 56 103 528
1 618 810 808 214 109 1 310
2 727 1 383 1 344 474 319 1 976
4 105 2 087 2 018 712 550 2 778
Mérleg szerinti eredmény
-832 -1 538
-210
-397
-477
-598
A kamatbevételek elsősorban a lakossági hitelek állomány növekedésének eredményeként jelentősen nőttek. A növekedés arányos a hitelállomány növekedésének mértékével. Az FHB Rt. kamatbevételei a 2001. év során elérték az előző év teljes kamatbevételének 2,2-szeresét. A fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások döntően a jelzáloglevél kamat kiadásai és a bankközi források költsége. A Bank bruttó kamat kiadása 2001. december 31-én 2087 M Ft.
EREDMÉNY EREDMÉNY ALAKULÁSA ALAKULÁSA NEGYEDÉVENKÉNT NEGYEDÉVENKÉNT 2001. 2001.
MFt MFt
-210
-397
-477
-832
-597
-1538
1 9 9 9 . dec. 3 1 . 2 0 0 0. de c. 3 1 . 2 00 1 . m á rc. 2 0 0 1 . jún. 3 0 . 2 0 01 . s zept. 2 0 0 1 . dec. 3 1 . 31.
30.
A fenti táblázat a jutalék nélküli kamatbevételeket és kamatráfordításokat valamint azok különbözeteit tartalmazza.
57/88
Program-2003-2004/I. A bruttó kamat és kamatjellegű bevétel 4,105 milliárd Ft volt, ez 2,248 milliárd Ft-tal (közel 120%-kal) több mint az előző évi érték, az 1999. évit pedig 2,865 milliárd Ft-tal, azaz 230%-kal haladja meg. Az emelkedés arányos a hitelállomány növekedésének mértékével.
KAM AT BEV ÉTELEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK
K KAM AMAT AT RÁFORDÍTÁSOK RÁFORDÍTÁSOK
K KAM AMAT AT BEVÉTE BEVÉTELEK LEK
M MFt Ft
2087
4105 4105 172 139
1383
2727 2727 131
1857 1857 1240 1240
162 151
98 127 1015
199 9.dec.31
1544
200 0. dec.31 .
98
1618 1618 742 742 39 49 654
2 00 1.márc.31 .
hitelkamat bankközi kamatbevétele
92
973 3795
65
641
16 2498
249 84 292
1461
2 001.jún .3 0
20 01. szept.30.
200 1. dec.31.
értékpapírok kamatbevétele
1999.dec .31
810
98 183 692 2000.dec .31.
377
29 45 303 2001.már c.3 1.
jelzáloglevél kamatok bankközi felvételek kamatai
36 90
142 186
99 138 1759 1146
684 2001. jún.30
2001.s z ept.3 0.
2001.dec .31.
alárendelt kölcsöntõke kamata értékpapír kamatkiad.
Ezen belül a hitelek kamatbevétele 3,795 milliárd Ft volt, amelynek 11,2 %-a jelzáloglevél kamattámogatás volt. A bankközi kamatbevételek az év során 139 millió Ft-ot értek el, ez 23,0 millió Ft-tal alacsonyabb, mint az előző évi értéke, aminek az oka, hogy az üzleti aktivitás felfutása csökkentette a bankközi piacon kihelyezhető szabad eszközöket. Az államkötvény és kincstárjegy állománynövekedésének köszönhetően – a növekedés oka, hogy belső szabályzat szerint, a külső források növekedésének megfelelően a likvidítási tartalék egy részét államkötvényben kell tartani – a kamatbevétele 172 millió Ft-volt, az előző évhez viszonyítva további 21 millió Ft-tal járult hozzá az eredményhez. A pénzügyi szolgáltatások nem kamatjellegű bevételei, a folyósítási jutalék, hitelbírálati díj 475 millió Ft volt, amely a tervezettnél 114 millió Ft-tal magasabb, köszönhető ez a tervezettnél nagyobb volumenű és időben előbb jelentkező hitelfolyósításoknak. A bruttó kamat és kamatjellegű kiadás 2001-ben 2,087 milliárd Ft-ot tett ki, ez közel 1,114 milliárd Ft-tal magasabb az előző évinél, 114%-os emelkedést mutat. Az 1999. év végi adatokhoz viszonyítva a növekmény 1,446 milliárd Ft, azaz 225 %-kal több. Mivel a kamatkiadások növekedésének aránya alacsonyabb a kamatbevételek növekedési arányánál, a nettó kamatbevétel 128,5%-kal magasabb a 2000. évinél, az 1999. évinek pedig 3,3-szorosa. Az alárendelt kölcsöntőkére, a tervezettnek megfelelően 186 millió Ft kamat kiadás merült fel 2001. során. A Bank a jelzáloglevél állománya után az időszak során, közel 1,759 milliárd Ft kamatköltséget számolt el, illetve fizetett ki. Ez több, mint a kétszerese az előző évinek, ami a megnövekedett átlagos állománnyal magyarázható. A felvett bankközi forrásokra 142 millió Ft volt a kamatkiadás. Ez 44 millió Ft-tal több, mint a megelőző évben volt. Oka, hogy évközben a gyors hitelállomány felfutását nem mindig követte azonnal a jelzáloglevél kibocsátás, ezért áthidaló forrásként bankközi forrás bevonására volt szükség. A jutalék jellegű kiadások között a nyilvános jelzáloglevél kibocsátás, 67 millió Ft-os költsége új elemkén jelent meg.
Kockázati céltartalék-képzés 204,7 millió Ft, felszabadítás 61,08 millió Ft értékben történt, ebből az egyéb általános tartalékból 127 millió Ft felszabadítása történt meg. Az ügyfelekkel szembeni követelésekre elszámolt értékvesztés 2001. december 31-i állománya 214 millió Ft-ot tett ki.
6.1.4 Működési költségek
58/88
Program-2003-2004/I. Az eredményalakulásra nagy hatást gyakorolt a működési költségek alakulása. Ezek 2001-ben 2,778 milliárd Ft-ot tettek ki. Bár a működési költségek 15,6%-os növekedést mutatnak a bázis évhez képest, a költségek növekedésének üteme jelentősen elmaradt a tevékenységbővülés üteme mögött. Ezt bizonyítja a költséghatékonysági mutató alakulása is, ami az előző év végi 11,8%-ról 7,9%-ra javult. Az 1999. évi 1,358 milliárd Ft-os összeghez képest a működési költségek a tárgyévben kétszeresére nőttek, a költséghatékonysági MŰKÖDÉSI MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK KÖLTSÉGEK
2778 2778 2397 2397
MFt MFt
1976 1976
798 874
214
1358 1358
1310 1310
544
351
138 221
129 282
262 80 225
528 528
942 688 170
103 1999.12.31
Anyag
2000.12.31
117 63 70 236 42 2001.03.31
Bérek és egyéb személyi ktg
93 144
299
1265 925
622 100 2001.06.30
amortizáció
148 2001.09.30
bérleti ktg-ek
201 2001.12.31
Egyéb
mutató viszont két év alatt (15,8%-ról) megfeleződött.
A személyi jellegű ráfordítások és a TB járulék összege az összes költség 45,5 %-át teszik ki. Az Bank létszáma 2001. december 31-én 166 fő volt. A dolgozói létszám a tervezett szinten alakult. Az új alkalmazottak felvétele az üzleti tevékenység felfutásának munkaerőigényét elégítette ki. Az anyagjellegű ráfordítások 201 millió Ft-ot, az értékcsökkenési leírások 299 millió Ft-ot tettek ki. Mindkét költség aránya csökkenést mutat 2000-hez képest. Az egyéb költségek aránya az összes költségen belül 28,8% volt. Itt jelennek meg a hitelezéssel, a termékek értékesítésével kapcsolatos közvetlen költségek is, így az értékbecslési munkák szakértői díja, az ügynöki jutalék és a hitelfedezeti életbiztosítás értéke is, ami éves szinten mintegy 263 millió Ft-ot tett ki.
6.2 Az FHB Rt. tőkehelyzete A Bank tőkeszerkezete 2001. év végére megváltozott, az erre vonatkozó Igazgatósági határozat értelmében, a rendelkezésére bocsátott tőketartalékból, 2.656,438 millió Ft - az előző években keletkezett veszteség ellentételezésére – átcsoportosításra került az eredménytartalékba. 2001. december 31-én a veszteséggel (598 millió Ft), az előző évi –már átcsoportosított-negatív eredménytartalékkal (-281 millió Ft), a tőketartalékot és a lekötött tartalékot is figyelembe véve, december hóban a saját tőke értéke 5.246 millió Ft, a szavatoló tőke értéke 5.563 millió Ft, a tőke-megfelelési mutató 26,58 % volt.
59/88
Program-2003-2004/I.
SZAVATOLÓ TŐKE
SZAVATOLÓ SZAVATOLÓ TŐKE TŐKE
MFt MFt
6059
6019
5425
5383
5184
5563
3146
1999.12.31 2000.12.31 2001.03.31 2001.06.30 2001.09.30 2001.12.31 2001.12.31 (
6.2.1 Fontosabb pénzügyi mutatók
MUTATÓK
MUTATÓK MUTATÓK MFT;% MFT;%
MUTATÓK - Kockázattal súlyozott eszközök
2000. év 2000. év dec. 31.
dec. 31.
2001. év márc. 31.
jún. 30.
szept. 30.
dec. 31.
- Szavatoló tőke - Saját tőke - Tőkemegfelelési mutató
4 821 3 146 2 382 65,3
10 122 6 059 5 844 59,9
11 894 6 019 5 633 50,6
15 070 5 425 5 446 36,0
17 446 5 383 5 366 30,9
20 927 5 563 5 246 26,6
- Jelzáloghitel/ Jelzáloglevél - ROA - ROE - Működési költség/mérlegfőösszeg
1,9 -9,7 -34,9 15,8
1,5 -7,6 -26,3 11,8
1,3 -4,0 -14,9 10,2
1,3 -3,3 -14,6 10,8
1,4 -2,2 -11,9 9,0
1,2 -1,7 -11,4 7,9
- Szavatoló tőke/HPTszerinti minimumjegyzett tőke (3000)
105,0
2,02
2,01
1,81
1,79
1,85
- Saját tőke/HPTszerinti minimumjegyzett tőke (3000)
79,40
1,95
1,88
1,82
1,79
1,75
A Bank mutatói 2001. folyamán fokozatos javulást mutatnak. A kockázattal súlyozott eszközök megduplázódása a hitelezési tevékenység felfutásáról tanúskodik, ugyanúgy, mint a tőkemegfelelési mutató csökkenése, ami még így is magasan a törvényileg megszabott 8% fölött van. A ROA és ROE értéke még mindig negatív, de folyamatosan javuló tendenciát mutat.
60/88
Program-2003-2004/I.
6.3 Az FHB Rt. cash-flow-jának alakulása A Bank cash flow-jának alakulását 2000. és 2001. december végén az alábbi táblázat mutatja: Sors z.
Megnevezés
01. Kamatbevételek 02. + Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei 03. + Egyéb bevételek (céltartalék felhasználás és ct. többlet visszavezetés és készlet értékvesztés és terven felüli écs visszaírás nélkül 04. + Befektetési szolgáltatások bevételei (értékp. értékv.visszaírás kiv) 05. + Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei 06. + Osztalékbevétel 07. + Rendkívüli bevétel 08. - Kamatráfordítások 09. - Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékp. értékv.nélkül) 10. - Egyéb ráfordítások (ct. és értékv. képzés, terv felett écs kivételével) 11. - Befektetési szolgáltatások ráfordításai (értékpap. értékveszt. nélk) 12. - Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai 13. - Általános igazgatási költségek 14. - Rendkívüli ráfordítások (tárgyévi adófizetési. köt. nélkül) 15. - Tárgyévi társasági adófizetési. kötelezettség 16. - Kifizetett osztalék 17. MŰKÖDÉSI PÉNZÁRAMLÁS (01.-16. sorok) 18. ± Kötelezettség állományváltozása 19. ± Követelés állományváltozása 20. ± Készlet állományváltozása 21. ± Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományvált. 22. ± Befektetett pénzügyi eszközök állományváltozása 23. ± Beruházások (előleg is) állományváltozása 24. ± Immateriális javak állományváltozása 25. ± Tárgyi eszközök (kiv. beruházások) állományváltozása 26. ± Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása 27. ± Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása 28. + Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon, 29. + Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök 30. + Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök 31. - Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke
2000. december 31.
1 833 970 131 745 110 525
2001. december 31.
4 104 519 475 345 23 509
4 717 1 762
24 826
-950 114 -18 927
-2 087 086 -125 382
-142 371
-163 915
-1 597
-95 387
-2 115 724 -3 785
-2 479 137 -350
-1 149 799 7 916 099 -10 428 855
-323 058 15 148 738 -15 463 910
-1 120 842
433 805
-80 3 584 -116 891 -217 428 -70 059 186 956 5 000 000
-563 -118 194 -89 649 -71 929 573 892
61/88
Program-2003-2004/I.
32. NETTÓ PÉNZÁRAMLÁS (17.-29. sorok) ebből: - készpénz állományváltozása - számlapénz állományváltozása (elszámolási és egyéb látra szóló betét az MNBnél)
2 685 -39 2 724
89 132 -149 89 281
A banki cash-flow alakulását befolyásoló főbb tényezők 2001. év során: 1. A bank pénzeszközei 2001. év során összességében 89,1M Ft-tal nőttek. Ezen belül 89,2M Ft-tal nőtt a számlapénz állomány és 0,1M Ft-tal csökkent a készpénz állomány. 2. A működési pénzáramlás összesen 323M Ft nettó pénzkiáramlást eredményezett. Ennek főbb összetevői az alábbiak: • nettó kamat bevétel: 2.017M Ft • egyéb pénzügyi szolgáltatás nettó bevételei: 350M Ft • pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei: 2.479M Ft. 3. A bank kötelezettségeinek állományváltozása összességében 15.149M Ft beáramló pénzt eredményezett. Ebből 17.136 M Ft a jelzáloglevél állomány növekedéséből, míg a hitelintézetekkel szembeni rövidlejáratú kötelezettségek állományváltozása 2.050M Ft-tal csökkentette ezt. 4. A bank követelés állományának változása 15.464M Ft kiáramló pénzt eredményezett. Ezen belül 16.590M Ft-tal emelkedtek az ügyfelekkel szembeni követelések. 5. Az értékpapírok állományának csökkenéséből 434M beáramló pénz érkezett a bankhoz, amelyből 315M Ft a saját részvény értékesítés A banki cash-flow alakulását befolyásoló főbb tényezők 2000. év során 1. A bank pénzeszközei 2000. év során összességében 2,7M Ft-tal nőttek. Ezen belül 2,7M Ft-tal nőtt a számlapénz állomány és 0,03 M Ft-tal csökkent a készpénz állomány. 2. A működési pénzáramlás összesen 1.150M Ft nettó pénzkiáramlást eredményezett. Ennek főbb összetevői, az alábbiak: • nettó kamat bevétel: 884M Ft • egyéb pénzügyi szolgáltatás nettó bevételei: 113M Ft • pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei: 2.116M Ft. 3. A bank kötelezettségeinek állományváltozása összességében 7.916M Ft beáramló pénzt eredményezett. Ebből 6.680M Ft a jelzáloglevél állomány növekedéséből, 1.150M Ft pedig a hitelintézetekkel szembeni rövidlejáratú kötelezettségek állományváltozásából eredt. 4. A bank követelés állományának változása 10.429M Ft kiáramló pénzt eredményezett. Ezen belül 8.639M Ft-tal emelkedtek az ügyfelekkel szembeni követelések és 1.695M Ft-tal emelkedett a hitelintézetekkel szembeni követelések állománya. 5. Az értékpapírok állományának emelkedése 1.121M Ft pénzkiáramlást eredményezett. Ebből 806 M Ft az állampapír állomány emelkedéséből, 315M Ft pedig saját részvény visszavásárlásból eredt. 6. Az év során két alkalommal került sor tőkeemelésre, ami árfolyamértéken 5000M Ft pénzbeérkezést jelentett.
62/88
Program-2003-2004/I.
7. Az FHB Rt. portfoliójának és pénzügyi helyzetének alakulása 2002 harmadik negyedév végén 7.1 Az FHB Rt. portfoliója 2002 szeptember végén A Banknak 77,31Mrd Ft eszköztétele (tőke-, bankközi követelése, illetve vagyoni érdekeltsége), továbbá 6,69Mrd Ft mérlegen kívül vállalt kötelezettsége (összesen 84,0Mrd Ft) volt 2002. szeptember 30. napján. A Bank összportfoliójából a problémamentes állomány aránya szeptemberben 97,35% volt. A refinanszírozási hitelek nélkül vizsgált portfolióban a problémamentes állomány aránya 96,61%. 2002. szeptember 30. napján a Banknak az ügyfelekkel szemben – több, mint 13 ezer db szerződés alapján – 54,69Mrd Ft tőkekövetelése és 6,14Mrd Ft kötelezettségvállalása (összesen 60,83Mrd Ft) állt fenn. Szeptember végén a szerződések száma a 2002. első félév végéhez képest 26%-al nőtt, a kölcsönállomány szintén 26%-kal haladta meg a 2002.06.30.-i értékeket. A lakosságnak folyósított hiteleket összegszerűen vizsgálva: a lakáshiteleken belül a vásárláshoz, építéshez kapcsolódó hitelek - átlagosan 3,5M Ft-os kihelyezés miatt –86% részarányt képviselnek: az építési hitelek aránya 27%, a vásárlási hiteleké 59%-os. Az általános és egyéb jelzáloghitelek, amelyet a lakossági ügyfelek vettek igénybe 8%-ra rúgtak. A nem lakáscélú vállalkozói (vállalkozásfejlesztési, mezőgazdasági és egyéb vállalkozási célú) hitelek aránya 1,9%, míg a lakáscélú vállalkozói hitelek 1,5% volt. Az ügyfelek részéről 2002 harmadik negyedévében is a lakásvásárlási és a lakásépítési hitelek iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet. A 3. helyen a lakásbővítési kölcsön, a 4-en az általános jelzáloghitel áll a darabszám tekintetében (tehát a bővítés iránt nagyobb a kereslet), a folyósításokat nézve a 3. az általános jelzáloghitel, de szorosan utána a bővítési hitelek következnek. A szerződéses partnerek 99,6%-a a lakosság köréből került ki, akik a kihelyezések kb. 96,7%-ával rendelkeztek a szeptember végi adatok szerint. A nem magánszemély ügyfelek száma és részaránya tovább csökkent. A 2002. szeptember 30. napján meglévő jelzáloghitel szerződésekből eredő aktuális tőkekövetelések és kötelezettségvállalások 60,831Mrd Ft-os összegét 164,7Mrd Ft hitelbiztosítéki értékű ingatlan fedezte. A tőkekövetelések és az ingatlan hitelbiztosítéki érték aránya 33,2%-os volt 2002 szeptember végén.
63/88
Program-2003-2004/I.
7.2 Az FHB Rt. pénzügyi helyzetének változása Az alábbi táblázatok, a terv szerkezetét követve a 2002. szeptember végi – nem auditált – tényeket a tervszámokkal összevetve mutatják be. A Bank mérlegfőösszege nem auditált adatok szerint 81.669 millió Ft volt 2002. szeptember 30-án. Ez az előző ESZKÖZÖK
ESZKÖZÖK
MFt
2002. ESZKÖZÖK
március 31. június 30. szeptember30. szeptember30. december31. TÉNY TÉNY TERV TÉNY TERV Pénzeszközök 140 81 43 37 49 Értékpapírok 1299 1700 2515 1728 3015 Hitelintézetekkel szembeni követelések 3270 1000 0 4750 142 Ügyfelekkel szembeni követelések(*) 35686 48487 49200 73081 56837 Részesedések, befektetések 65 65 65 65 65 Aktívidőbeli elhatárolások 357 658 65 1275 78 Tárgyi eszközök/immateriális 919 961 1151 947 1222 CéltartalékI. -234 -234 -335 -214 -384 Eszközökösszesen 41502 52718 52704 81669 61024 (*) önálló zálog refinanszírozási hitelekkel együtt
KÖZEL 34 %-KAL AZ ÉV VÉGÉRE TERVEZETT FELETTI MÉRLEGFŐÖSSZEG-NAGYSÁG BIZALMAS, ÜZLETI TITOK!
év decemberéhez viszonyítva közel 132%-os, 46,4 Mrd Ft növekedést jelentett. A mérlegfőösszeg növekedése 29 Mrd Ft-tal, az ügyfelekkel szembeni követelések nagysága 23,9 Mrd Ft-tal haladta meg a tervezettet. A Bank bruttó kamatozó eszközein belül a lakossági hitelek jelentősen nőttek 2002 első kilenc hónapjában: 11,5 Mrd Ft-ról 52,8 Mrd Ft-ra. Az időarányos tervet e téren 12,2 Mrd Ft-tal teljesítette túl az FHB Rt. A nem auditált szeptemberi adatokból kitűnik, hogy az FHB Rt. forrásszerkezetében a tervezettnél alacsonyabb a FORRÁSOK 8.SZ.MELLÉKLET
FORRÁSOK FORRÁSOK
MFt MFt
2002. 2002.
LAKOSSÁGI HITELFOLYÓSÍTÁSOK
FORRÁSOK FORRÁSOK
LAKOSSÁGI SAJÁT HITELEK HAVI FOLYÓSÍTÁSA MFt
4198
1737 1332
4 2 1 0 3
1448
1 1 7 1 4 5
7 4 1 4 9 1 7
2 9
1 1 1 4
8 6 2
8 2 2
3 2 5
3 4 7
3 7 1
F EB R U Á R
M Á R C IU S
J A N U Á R
É p íté s i h ite le k E g y é b la k á s
4277
4143
Hitelintézetekkel Hitelintézetekkel szembeni kötelezettség kötelezettség 3745 szembeni 3 5 1 3 5 Ügyfelekkel szembeni Ügyfelekkel szembeni7 9kötelezettség kötelezettség 3391 5 5 9 6 2 4 5 0 6 0 3 --jelzáloglevél jelzáloglevél 4 2 5 4 9 2 3 6 6 1 1 4 1 7 5 2408 E 3 9 passzív 8 elszámolások Egyéb gyéb passzív elszámolások 5 6 9 8 1 E gyéb céltartalék Egyéb céltartalék 7 8 1 9 0 8 1 Hátrasorolt 2 2 1 1 Hátrasoroltkötelezettségek kötelezettségek 2 3 9 6 2 5 6 3 2 0 8 7 2 3 tőke 4 7 Saját Saját tőke 1 6 3 5 --jegyzett jegyzett tőke tőke --eredménytartalék (lekötött tartalékkal) tartalékkal) eredménytartalék(lekötött 9 8 0 7 4 9 7 3 4 (*) 4 5 1 5 3 2 4 2 4 (*) --tőke tőke tartalék tartalék(*) (*) V á s á r lá s i h ite le k K o n z o r c io n á lis mérleg szerinti eredmény Á l t a l á--nmérleg o s j e l z ászerinti l o g h i t e l eredmény Források összesen Források összesen Á P R IL IS
M Á J U S
J Ú N IU S
J Ú L IU S
A U G U S Z T U S
S Z EP T E M B E R
MINDEN EDDIGIT MEGHALADÓ MÉRTÉKŰ HAVI FOLYÓSÍTÁS BIZALMAS, ÜZLETI TITOK!
LAKOSSÁGI HITELFOLYÓSÍTÁSOK
március március 31. 31. június június 30. 30. szeptember szeptember30. 30. szeptember szeptember30. 30. december december31. 31.
(*) A MÁRCIUSI TŐKERENDEZÉS EREDMÉNYE
db
T TÉ ÉNY NY
LAKOSSÁGI HITELEK HAVI FOLYÓSÍTÁSA
00 33234 33234 33234 33234 1542 1542 11 1500 1500 5225 5225 4100 4100
T TÉ ÉNY NY 2000 2000 41644 41644 41644 41644 2226 2226 22 496 506 1500 1500 53462 2 9 5346 57 60 4100 41002 0
00 1146 1146 -21 -21 41502 41502
00 152 1146 1146 É p í t é s100 i h ite le k 100 E g y é b la k á s 52718 52718
267
252
163
JA N U Á R
F EB R U Á R
T TE ERV RV
542 542 43340 43340 43340 43340 800 1942 1942 00 613 17 87 1500 1500 45 15 6 5 5380 5380 31 481 4100 4100 347 155
-599 -599 00 185 170 172 1744 1146 1744 1146 V á s á r l á s i h i t e l e k157 135 135 157 Á lta lá n o s j e lz á lo g h ite l 52704 81669 52704 81669
M Á R C IU S I
BIZALMAS, ÜZLETI TITOK!
T TÉ ÉNY NY 8200 8200 1127 63644 63644 1040 63644 63644 11 15 173 2920 2920 155 135 22 77 1500 1500 5403 5403 623 621 4100 4100
Á P R IL IS
M Á JU S
J Ú N IU S
T TE ERV RV
1360 16 269
236
596
1360
00 50756 50756 256 50756 50756 3159 3159 277 00 1500 1500 532 5609 5609 4100 4100 18
00
277
243
1419 9 260
240
570
340
1145 1145 K o n z o364 r c io n á lis 364 61024 61024
J Ú L IU S
A U G U S Z TU S
S Z EP TE M B E R
A HARMADIK NEGYEDÉVBEN FOLYAMATOSAN 3 MILLIÓ FT-OS AZ ÁTLAGOS HITELNAGYSÁG
CSÖKKENŐ CSÖKKENŐ SAJÁT SAJÁT TŐKE TŐKE ARÁNY ARÁNY BIZALMAS, ÜZLETI TITOK!
saját tőke aránya és több az idegen forrás. A jelzáloglevél kibocsátás össznévértéke mintegy 20,3 Mrd Ft-tal a tervezett szint felett alakult, így a források belső összetétele eltért a tervtől.
64/88
Program-2003-2004/I. A növekedés motorja a lakossági hitelezés. 2002. szeptember végére a lakossági hitelek 2001 szeptemberhez képest több, mint kétszeresére nőttek.
EREDMÉNY 11.SZ.MELLÉKLET
MFt MFt
EREDMÉNY EREDMÉNY
2002.
EREDMÉNY Kamatbevételek Kamatkiadások Kamatkülönbözet Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Céltartalék képzés Működési költségek Adózás előtti eredmény Társasági adó Mérleg szerinti eredmény
március 31.
június 30.
szeptember 30.
TÉNY
TÉNY
TERV
szeptember 30. december 31.
TÉNY
TERV
1 424 812 612 283 219 21 676 -21 0
3 154 1 822 1 332 797 596 22 1 389 122 22
4 731 2 608 2 123 625 408 120 2 085 135 0
5 485 3 223 2 262 1 350 1 009 2 2 409 192 35
7 035 3 721 3 314 893 578 169 3 016 444 80
-21
100
135
157
364
A A KEDVEZŐ KEDVEZŐ TENDENCIÁK TENDENCIÁK ALAPOT ALAPOT ADNAK ADNAK AZ AZ ÉV ÉV VÉGI VÉGI EREDMÉNYTERV EREDMÉNYTERV TELJESÜLÉSÉRE TELJESÜLÉSÉRE BIZALMAS, ÜZLETI TITOK!
A mérleg szerinti eredmény a tervezett 135 MFt-tal szemben 157 MFt-os nyereség lett. 2001. szeptemberétől egy év alatt mintegy 634 MFt-os eredményjavulást ért el a Bank. A kihelyezett állomány nagyság, és a növekedési ütem megalapozta, hogy a bank eredménye a tervek szerint negyedévente folyamatosan javult. A Bank hitel kihelyezési tervének teljesítése, illetve túlteljesítése a negyedik negyedévben is biztosítottnak látszik.
MŰKÖDÉSI KÖLTSÉG MFt MFt
MŰKÖDÉSI MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK KÖLTSÉGEK
3016 2409 2085 1389
645
408
162
02.03.31.
Tény
246
265
296 123
176 47 76 321 56
367
175
197
676
250
517
1503
1264
1026
678
Anyag
Té ny
02.09.30.
Bérek és egyéb személyi ktg
251
207
189
130 02.06.30.
Te rv
02.09.30.
amortizáció
Té ny
bérleti ktg-ek
02.12.31.
Te rv
Egyéb
A A NAGYOBB NAGYOBB ÜZLETI ÜZLETI TELJESÍTMÉNY TELJESÍTMÉNY MAGASABB MAGASABB KÖLTSÉGEKKEL KÖLTSÉGEKKEL JÁRT JÁRT BIZALMAS, ÜZLETI TITOK!
65/88
Program-2003-2004/I.
A tervszerkezet szerint csoportosított működési költségek 2.409 millió Ft-ot tettek ki, ami 324 millió Ft-tal haladta meg a tervezettet. A mérlegfőösszeg nagyságához mért költséghatékonyság azonban még így is 1,34%ponttal kedvezőbb a tervezett 5,27%-nál. A tervezettnél magasabb forrásköltséget ellensúlyozták a többletbevételek és a ráfordítások terén elért megtakarítások. A bank tőkehelyzete a terveknek megfelelően alakult. A szavatoló tőke 120 M Ft-tal csökkent 2001 MUTATÓK MFT;% MFT;%
MUTATÓK MUTATÓK
19.SZ.MELLÉKLET
2002. év március 31. június 30. szeptember 30.
EREDMÉNY
TÉNY - Kockázattal súlyozott eszközök+mérlegen kívüli eszk.
TÉNY
TERV
szeptember 30. december 31. TÉNY (*)
TERV
22 698
26 702
27 904
38 500
- Szavatoló tőke
5 597
5 352
5 242
5 408
5 217
- Saját tőke
5 225
5 346
5 380
5 403
5 609
24,7
20,0
18,8
14,0
17,0
1,1
1,1
1,1
1,1
1,1
- ROE
-1,608
3,762
3,350
3,870
6,490
- ROA
-0,202
0,380
0,340
0,256
0,600
6,515
5,270
5,270
3,930
4,940
1,87
1,78
1,75
1,80
1,74
1,74
1,78
1,79
1,80
1,87
- Tőkemegfelelési mutató - Jelzáloghitel/ Jelzáloglevél
- Működési költség/mérlegfőösszeg - Szavatoló tőke/HPT szerinti minimum jegyzett tőke (3000) - Saját tőke/HPT szerinti minimum jegyzett tőke (3000)
BIZALMAS, ÜZLETI TITOK!
AZ AZ ÉV ÉV VÉGÉRE VÉGÉRE TERVEZETTNÉL TERVEZETTNÉL IS IS KEDVEZŐBB KEDVEZŐBB MUTATÓK MUTATÓK
30 655
(*) ELŐZETES
decemberéhez képest. Sem a tőketartalék, sem az alárendelt kölcsöntőke, sem pedig a jegyzett tőke nagysága nem változott 2002 első kilenc hónapja alatt. Az első negyedév során a tőketartalék és az eredménytartalék összevezetésre került. Ennek hatásaként 2002. szeptember 30-án a tőketartalék értéke 1.146 millió Ft.
66/88
Program-2003-2004/I.
8. A Jelzáloglevél fedezeti rendszere, biztonsága 8.1 Fedezeti követelmények A Jelzálogtörvény 14.§-a rendelkezik a jelzáloglevelek fedezetéről. 14.§. (1) szerint „A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegével megegyező értékű fedezettel.” 14.§.(2-5), (8). továbbá (10) szerint
8.2 A Vagyonellenőr szerepe • Fedezetek meglétének ellenőrzése A Jelzálogtörvény a 16.§-ban és a 17.§-ban foglalkozik a Vagyonellenőr megbízásával és annak tevékenységével. A Vagyonellenőr a Befektetők (Jelzáloglevél tulajdonosok) védelmében cselekszik. Folyamatosan ellenőrzi a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezetének mindenkori meglétét, a Jelzáloglevelek rendes fedezetéül szolgáló zálogtárgyak és azok hitelbiztosítéki értékének, továbbá a pótfedezeteknek a nyilvántartásba való bejegyzését. A megbízása érvényességéhez a PSZÁF engedélye szükséges. Az FHB Rt. Vagyonellenőre a világ vezető könyvvizsgáló társaságai közé tartozó PricewaterhouseCoopers Kft. • Arányossági követelmények meglétének ellenőrzése Az összesített fedezet-nyilvántartás a forgalomban lévő és még nem törlesztett jelzáloglevelek, a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, valamint a rendes és pótfedezeti értékek naprakész és állományi szinten összegzett adatait tartalmazza. Az összesített lejárati nyilvántartás a forgalomba lévő és még nem törlesztett jelzáloglevelekhez kapcsolódó kötelezettségek, valamint a rendes és pótfedezetként megjelölt hitelkövetelések havi bontású adatait tartalmazza. • A Vagyonellenőr a Jelzáloglevélen igazolja a törvényi előírás szerinti fedezet meglété, ennek hiányában a kibocsátott értékpapír nem Jelzáloglevél.
8.3 A fedezetek értékelése A fedezetértékelésről a Jelzálogtörvény, a Hitelintézeti törvény, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendeletek módszertani előírásai, valamint az FHB Rt. fedezetértékelési szabályzata rendelkezik. Ezek figyelembe vételével a fedezet értékelés fő feladatai:
•
a fedezet elfogadhatóságának jogi előminősítése, (főszabályként csak terheletlen ingatlant fogad el a Bank),
• • •
az ingatlanérték hosszú távú állandóságából fakadó kockázatok értékelése, az ingatlan mobilizálhatóságának időigénye, a hitelbiztosítéki érték meghatározása.
8.4 A fedezetek nyilvántartása Törvényi előírás alapján a Jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító jelzálogtárgyakról, a rendes és a pótfedezet értékéről az FHB Rt. fedezet-nyilvántartást vezet. Az FHB Rt. Fedezet-nyilvántartási Szabályzatát a PSZÁF jogelődje (ÁPTF) hagyta jóvá (határozatszám: 345/1998), a Vagyonellenőr pedig auditálta. Az FHB Rt. fedezetnyilvántartásának kimutatásai állományi szinten és egyedileg regisztrálják a jelzáloglevelek fedezeteinek aktuálizált adatait. Az állományi szintű kimutatások célja az arányossági követelmények betartásának, továbbá a Jelzáloglevelek és a hitelkövetelések lejárati összhangjának az ellenőrzése.
8.5 A Jelzáloglevél tulajdonos biztos helye a hitelezők rangsorában A Jelzálogtörvény külön fejezetben rendelkezik a fizetésképtelenség esetére irányadó szabályokról az alábbiak szerint:
67/88
Program-2003-2004/I.
„20. § (1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a felszámolási költségek kiegyenlítését követően - kizárólag a Jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel a) a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet, valamint b) a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések a) pont szerinti fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére szolgál. (3) Ha a jelzáloglevelekből eredő követelések fedezetére a jelzálog-hitelintézet teljes vagyona nem elegendő, a jelzáloglevelek tulajdonosai követelésarányosan kerülnek kielégítésre.” E rendelkezés alapján a Bank esetleges fizetésképtelensége esetére vonatkozólag az alábbi megállapítások tehetők: •
A Jelzáloglevél tulajdonosokat a felszámolás során a Bank minden más hitelezőjét megelőzően kell kifizetni. E ranghely olyan erős, hogy a más hitelezők által esetlegesen kikötött egyéb jogi biztosítékokat is érvénytelenné teszi a Jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben. Kizárólag a felszámolás költségei fizethetők ki a Jelzáloglevél tulajdonosokat megelőzően.
•
A Jelzáloglevél tulajdonosok részére történő kifizetés forrását a törvény nem csak a rendes- és pótfedezetek kizárólagos felhasználásában jelöli meg, hanem ennél lényegesen szélesebben. Így gyakorlatilag a Bank valamennyi eszköze elsősorban a Jelzáloglevél vásárlóinak követelését garantálja.
•
A jelzáloghitelt felvevő adós felszámolása igen szűk körben érintheti a Jelzáloglevél tulajdonosait még abban az esetben is, ha a Bankot felszámolják. Ha ez bekövetkezne, és a Jelzáloglevél tulajdonost olyan hitelköveteléssel elégítenék ki a Bank felszámolása során, melynek adósa felszámolási eljárás alatt áll vagy a futamidő alatt ilyen eljárás alá kerül, a Jelzáloglevél tulajdonost megilletik mindazok a jogok, melyek az eredetileg hitelt nyújtó Bankot megilletnék. Eszerint a követelés mögött kötelezően ingatlanra alapított jelzálogjog, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom áll, hiszen a folyósítás a jelzálogjog bejegyzéséig meg sem történhet. Ha pedig jelzálogjog biztosítja a követelést, az 1991 évi IL. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról 57. §. (1) bekezdésében meghatározott kielégítési rangsor alapján a második helyen (un. „b” kategóriában), vagyis a felszámolási költségeket követően kerül kifizetésre az összeg. Az általános szabályok szerint e ranghelyet érintő esetleges korlátozó körülmények az alábbiak:2 - Ha a jelzálogjogot a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt 6 hónapon belül jegyezte be a földhivatal, ez a kielégítési rangsor elvész és a követelés hátrébb sorolódik („f” kategória általában); - Ha a jelzáloggal érintett ingatlanon több jelzálogjog áll és mindezek a felszámolásban érvényesített követelést biztosítanak, az egymás közötti sorrendet a jelzálogjogok alapításának időpontja dönti el (ranghely szabálya). Az FHB Rt. által elfogadott főszabály szerint ezért kikötés az első ranghelyű jelzálogjog; - A kielégítési elsőbbség csak az adott zálogtárgy erejéig áll fenn, vagyis ha az adott ingatlant a felszámolásban eladták és a befolyó vételárat – a felszámolási költségek levonása után – szétosztva a hitelező(k)nek még mindig marad követelése, e maradék követelés az „f” kategóriában kerül (vagy nem kerül) kifizetésre. - Amennyiben az FHB Rt. felszámolás alá kerül és a fentebb felsorolt fedezetek még mindig nem elegendők a Jelzáloglevél tulajdonosok jogos követeléseinek kielégítésére, akkor a törvény szerint a Bank vagyonának (likvid eszközeinek) értékesítéséből befolyó összegek is a Jelzáloglevél tulajdonosokat illetik.
8.6 A Jelzáloglevél speciális státusza Az e fejezetben kifejtetteket összefoglalva az alábbiakban felsorolásra kerül azon hat alappillér, melyen a Jelzáloglevél különös erőssége és biztonsága nyugszik: • A fedezeti rendszer 2
Ezen esetek elkerülését is szolgálják a „Kockázati tényezők” alfejezetben közölt banki Kockázatkezelési módszerek.
68/88
Program-2003-2004/I. A Jelzáloglevél rendes fedezetét a részletes és szigorú jogszabályi előírások alapján meghatározott hitelbiztosítéki értékkel korrigált jelzáloghitelek biztosítják – fedezetként csak minden egyes jelzáloghitel azon mértéke vehető figyelembe, mely a hitelbiztosítéki érték 60%-át nem haladja meg. Rendes fedezet hiánya esetén kötelező pótfedezet igénybe vétele, mely kizárólag államilag garantált eszköz (pl. állampapír, állami hitel) lehet. • Szigorú fedezeti arányok A fedezetek közül a pótfedezet a működés harmadik évétől kezdve legfeljebb 20%-ot tehet ki, a Jelzáloglevél refinanszírozási limit pedig hitelenként legfeljebb a hitelbiztosítéki érék 60%-a. • Független Vagyonellenőr A fedezetek nyilvántartásba vételét, mindenkori állományát és a Jelzáloglevél Kibocsátást a Befektetők védelmére kijelölt független Vagyonellenőr folyamatosan felügyeli és ellenőrzi. • Kielégítési elsőbbség A Jelzáloglevél tulajdonosok az előző pontokban leírt módon elsőbbséget élveznek a Bank egyéb hitelezőivel szemben. • Kiemelt PSZÁF felügyelet A Jelzálogtörvény alapján a PSZÁF a jelzálog-hitelintézetnél köteles évente átfogó helyszíni ellenőrzést tartani. • Fokozott nyilvánosság A jelzálog-hitelintézet negyedévenként köteles a nyilvánosságot tájékoztatni a forgalomban lévő jelzáloglevelek és a rendelkezésre álló fedezetek értékéről.
69/88
Program-2003-2004/I.
9. Rizikó tényezők és kockázat kezelés A tájékoztató célja, hogy minél reálisabb képet adjon a Kibocsátóról a potenciális Befektetők számára. Az alábbiakban kiemelten foglalkozunk a Jelzáloglevélbe történő befektetés főbb lehetséges kockázataival.
9.1 A magyar gazdaság helyzetéből fakadó kockázati tényezők •
• • • •
•
• • •
A magyar makrogazdaság helyzete: A 2002. évben a bizonytalanná vált a korábbi évek gyors gazdasági növekedésének fenntarthatósága. Elképzelhető, hogy az átmenetileg romló makrógazdasági adatok miatt a mindenkori kormány megszorító intézkedésekre kényszerül. Azt sem lehet kizárni a mindenkori kormány részéről, hogy olyan gazdaságpolitikai, költségvetési vagy monetáris intézkedést, amely befolyásolhatja a Kibocsátó jövedelmezőségét. Infláció: Amennyiben az infláció üteme szélsőségesen ingadozik, s kiszámíthatatlanná válnak a hozamelvárások, akkor az kedvezőtlen hatással lehet a Bank teljesítményére. Különösen kockázatos az FHB Rt. számára az infláció esetleges emelkedésével járó gazdasági környezet. A forint euróhoz való kötése: A forint árfolyamának mozgására az eddigieknél sokkal nagyobb hatása lesz az eurónak a dollárral szembeni ingadozása. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, a fejlettebb pénzügyi rendszerbe való integrálódás során az FHB Rt.-nek várhatóan új kihívásokkal kell szembenéznie. A forint árfolyam sávjának kiszélesítése és a teljes deviza liberalizáció: ezek hatására a tőkepiac volatilitása jelentősen megnő, ami az FHB Rt. forrásköltségeire lényegesen kihathat. A magyar jogrendszer: Jóllehet a jogszabályok jelentős része már eddig is jelentős változáson ment keresztül, további módosítások várhatók az Európai Unió előírásaival való harmonizáció miatt. A zálogjog, a felszámolási- és csődjog közelmúltbeli módosításai erősítik a zálog-, illetve jelzálogjogosultak pozícióit. A változások a tőkepiaci szabályokat különösen érintik. A lakáshitelezésre vonatkozó jogi szabályozás támogatási rendszere jelentősen befolyásolja az FHB Rt. üzletmenetét, fejlődési potenciálját. Nincs biztosíték arra, hogy a meglévő jogszabályok módosítása vagy új szabályok előírása nem fogja kedvezőtlenül befolyásolni a Bankot. A magyar tőkepiac méreténél és nyitottságánál fogva jelentős mértékben reagál a nemzetközi tendenciákra. A magyar piac alakulására kihatnak a nemzetközi (főként európai) kamatláb-változások, a tőzsdei és pénzpiaci mozgások. A tőkepiac tartós zavara jelentősen befolyásolhatja az FHB Rt. forrásszerzési műveleteit. A magyar tőkepiacon jelenleg még kis mértékben vannak csak jelen a hosszú lejáratú értékpapírok, ennek befektetői intézményi rendszere és kultúrája még kialakulóban van. A hosszabb lejáratú befektetéseknek a mai magyar tőkepiacon nincs más hozammércéje, mint a különböző lejáratú állampapírok referencia hozamai. A fejletlen ingatlanpiaci nyilvántartás nehezítheti a Bank munkáját, az FHB Rt. ezért kapcsolódott a földhivatalok számítógépes rendszeréhez.
9.2 Ágazati szintű kockázati tényezők • •
9.3 •
•
A magyar kereskedelmi bankok, lakástakarékpénztárak, takarékszövetkezetek és biztosító társaságok által támasztott verseny: Magyarországon a legtöbb hitelintézet nyújthat jelzálogjog kikötése mellett jelzálog típusú kölcsönt, s ezt a jogosultságot – korlátozott mértékben – 2001 januártól a biztosítók is megkapták. Jelzálogbanki konkurencia: A módosított Hitelintézeti törvény az EU szabályokkal harmonizálva lehetővé teszi külföldi bankoknak a fióknyitást Magyarországon. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy bármely külföldi Jelzálogbank fiókot nyisson. Ezen kívül részben külföldi, részben hazai hitelintézetek fontolgatják új Jelzálogbank beindítását. A magyar piacon már három Jelzálogbank működik.
Az FHB Rt.-re jellemző kockázati tényezők Az FHB Rt. szakosított hitelintézetként olyan tevékenységet folytat, amelyet az utóbbi fél évszázadban ilyen formában nem látott el hitelintézet Magyarországon. Az újszerű tevékenység kockázatának mértékét mérsékli, hogy a jelzálogtörvény a Bank működésére vonatkozóan igen szigorú előírásokat tartalmaz, védve a Jelzáloglevél tulajdonosokat. Az FHB Rt. – a törvényi korlátok miatt – ügyfelei részére nem vezethet számlát. A számlavezetéssel automatikusan rendelkezésre álló közvetlen ügyfél-információkat más forrásból kell megszereznie. A kölcsön visszafizetési kockázatok csökkentése és annak kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében fontos, hogy a Bank ügyfeleiről megbízható információkkal rendelkezzék. Az FHB Rt.
70/88
Program-2003-2004/I.
• • •
•
• • •
9.4
szerződést kötött a bankközi információs rendszert működtető Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.-vel és egyéb szervezetekkel az ügyfél esetleges fizetési késedelmével kapcsolatos mihamarabbi tájékoztatás megszerzése céljából. Az FHB Rt. fő profilja a lakáshitelezés. Kockázatot hordozhat, ha a jelenleg érvényes lakásrendelet feltételei jelentősen megváltoznak. Az FHB Rt. 2002-től speciális refinanszírozási konstrukciót vezetett be a kereskedelmi bankok által nyújtott jelzáloghitelek refinanszírozásánál, ezek eredményéről tapasztalati adatok csak a későbbi években várhatók. Az FHB Rt. forrásait nagyrészt a tőkepiacról szerzi jelzáloglevél kibocsátás formájában. A zártkörű értékpapírpiac már telítődött, s a piaci felmérések szerint a nyilvános sorozatok befogadó kapacitása is közelít a felső limithez. A Banknak a jövőben a nemzetközi intézményi befektetői körben is meg kell ismertetni jelzálogleveleit. Likviditási kockázat: jóllehet az FHB Rt. eszközeinek és forrásainak a szerkezetét a kibocsátandó jelzáloglevelek strukturálásával összhangba lehet hozni, de nincs biztosíték arra, hogy a lejárati megfelelőség minden adott időpontban fennáll. A likviditásmenedzselés alapvető célja, hogy kiszűrje az ebből fakadó kockázatokat. Forrásmegújítási kockázat: az FHB Rt. 1 és 5 éves kamatperiódusú eszközeinek lejárata jellemzően 5-20 év, a forrásoké pedig 5-10 év, egyes periódusokban nagyobb volumenű forrásmegújító kibocsátásokra van szükség. Ezen jövőbeli kibocsátások kockázatcsökkentő technikáját a Bank kidolgozta. Az FHB Rt.-nek nincs olyan peres ügye, amelynek a perértéke meghaladná a Bank alaptőkéjének 10%-át. Az FHB Rt. köztartozásai: A Banknak jelen Tájékoztató elkészítésekor jogerős határozat alapján társadalombiztosítási, valamint adótartozása nincs.
Az EU-csatlakozás kockázatai
Az ezen Tájékoztató keretében kibocsátott jelzáloglevelek max. 15 éves lejáratúak. Elvileg nem kizárható, hogy Magyarország gyors EU-csatlakozása után még ezen időtartamon belül bevezetésre kerül az euró és a jelzáloglevelek utolsó kifizetéseire már másik pénznemben, a jövőben mesterségesen megállapított forint-euró árfolyamon átszámított értékű euróban kerül sor.
9.5
Az ügyfélkockázat kezelése
Az FHB Rt. kockázat- és kötelezettségvállalásait megelőzően vizsgálja leendő partnerei hitel-visszafizető képességét és készségét, továbbá a fedezetül felajánlott ingatlanok értékét és mobilizálhatóságát.
•
Adósminősítés
A Bank egyszerű és komplex adósminősítést végez az ügyfeleinél, s 1-5 osztályba sorolja a hitelkérelmezőket, részükre hitellimitet állapít meg. Az adósminősítés keretében a Bank vizsgálja ügyfelei pénzügyi és üzleti kockázatait, ezek alapján minősíti ügyfeleit. A Bank az adósminősítés során az ügyfél pénzügyi mutatói alapján hitellimitet állapít meg. A nyújtható hitel nagyságát így összességében az ügyfél adósminősítésének fokozata, a részére megállapított maximális hitellimit, illetve az ingatlan hitelbiztosítéki értéke határozza meg. A Bank új stratégiájának megfelelően új minősítési rendszer lépett életbe 2000 januárjától: megszűnt a csupán az adósazonosítást végző egyszerűsített alrendszer. Mivel előtérbe került a lakossági hitelezés, a lakosság fizetőképességének és készségének mérésére alkalmas „scoring rendszert” alakított ki a Bank. A lakosság számára a hitellimitet a jövedelmek terhelhetősége alapján állapítja meg a Bank, a hitel kamatlába és futamideje függvényében.
•
Kintlevőség minősítés
A minősítési osztályok és a hozzájuk tartozó céltartalék-képzési határok a következők: „A” problémamentes 0% Problémamentes a kintlévőség abban az esetben, ha dokumentálhatóan valószínűsíthető a megtérülése és a Banknak veszteséggel nem kell számolnia, vagy a tőke-, illetve kamattörlesztésnél, vagy egyéb törlesztési kötelezettségnél a 15 napot, lakossági hitelek esetében a 30 napot nem haladja meg. „B” külön figyelendő 0-10% Külön figyelendő kategóriába kell besorolni a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, ha veszteség a minősítés időpontjában még nem valószínűsíthető, de a Bank olyan információ birtokába került, amely következtében az adott kockázatvállalás az általánostól eltérő kezelést igényel. Ebbe a kategóriába tartozhatnak azok a tételek is, amelyek a hitel típusa, az adós személye vagy a kapcsolódó egyéb
71/88
Program-2003-2004/I. feltételek következtében külön kezelést igényelnek, de a minősítés időpontjában konkrét, veszteségre utaló tényező nem jelentkezett. „C” átlag alatti 11-30% Átlag alattinak kell minősíteni a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, ha a rendelkezésre álló információk alapján a szokásosnál magasabb kockázatnak minősül, illetve a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű tőke-, vagy tőke jellegű veszteség valószínűsíthető. „D” kétes 31-70% Kétesnek kell minősíteni azt a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, amely esetében egyértelműen megállapítható, hogy a Banknak veszteséget okoz, de a veszteség mértéke a minősítés időpontjában még nem ismert; illetve a törlesztési késedelem tartós (90 napot meghaladó) vagy rendszeres, illetve a peresített követeléseket is. „E” rossz 71-100%k Rossznak kell minősíteni a kintlévőséget, befektetést és a mérlegen kívül vállalt kötelezettséget, ha a keletkező veszteség a kockázatvállalás összegének 70%-át előreláthatóan meghaladja és az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget; vagy ha felszámolási eljárás indult az adós ellen (kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek).
•
A fedezetek minősége
Az FHB Rt. hitelkihelyezéseinek biztosítékaként a fizetőképességen és a gazdaságos tevékenységen túlmenően az önállóan forgalomképes, az értékét megőrző, per-, igény- és tehermentes ingatlanokra alapított, alapvetően első helyen bejegyzett jelzálogjogot fogad el. A Bank, mint a jelzáloghitelek nyújtásával üzletszerűen foglalkozó hitelintézet, jogosult a biztosítékát képező ingatlanok önálló vagy az ügyféllel közösen való értékesítésére. Emellett az elidegenítési és a terhelési tilalom törvényileg kötelező bejegyzésével megakadályozhatja, hogy a tulajdonos a Bank engedélye nélkül adja el vagy terhelje meg az ingatlanát. A Bank a jelzálog-hitelezés biztonsága érdekében az egyik sarokpontnak tekinti az ingatlanok reális értékelését. Ennek érdekében a biztosítékul felajánlott és elfogadott ingatlanok értékelését – a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendeletek módszertani előírásai alapján – eddig saját szervezete által végezte és ennek alátámasztására széles adatbázist hozott létre az illetékhivatalok forgalmi adataira építve. Az új stratégia bevezetését és a Bank tevékenységének módosulását követően az FHB Rt. által szerződésben feljogosított külső ingatlanértékelők is részt vesznek az ingatlanértékelésben. Az ingatlanok hitelbiztosítéki értékét azonban továbbra is a Bank saját szakemberei állapítják meg.
•
A Vagyonellenőr
A PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft.-vel kötött szerződés értelmében a Vagyonellenőr a jogszabályi előírásokon túlmenően az általa kiválasztott esetekben az FHB Rt. értékelőjének a munkáját felülvizsgálja, illetve szúrópróba-szerű értékelési felülvizsgálatot végez.
•
Szigorú belső szabályozás
Az FHB Rt. hitelbiztosítéki érték megállapítási szabályzatát és a jelzáloglevek mögött meglévő rendes- és pótfedezet nyilvántartási szabályzatát az PSZÁF jogelődje, az ÁPTF hagyta jóvá.
9.6
A kamatkockázat kezelés
• Jelzáloglevél fedezeti megfelelés A Jelzáloglevél fedezeti megfeleltetése érdekében a FHB Rt. a hitelek előtörlesztését csak akkor fogadja el, ha a jelzáloglevelek rendes fedezete az előtörlesztést követően is biztosított. • Partnerkockázat, partnerlimitek A Bank működése során különböző pénzügyi illetve befektetési szolgáltatásokat végző partnerekkel kerül kapcsolatba, illetve vállal velük szemben kockázatot. A partnerlimit megállapításának alapja a Partner- és Ügyfélminősítési szabályzat alapján készült minősítési rendszer. E szerint a bankokat öt kategóriába sorolja és ennek alapján folyamatos limitmegállapítást végez. Az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatókra vonatkozó limitet az FHB Rt. esetenként határozza meg. • Kamatkockázat és kezelése
72/88
Program-2003-2004/I.
A pénzügyi közvetítői tevékenység alapvető sajátossága a kamatozó eszközök és források meghatározó aránya a bankmérlegben. A banki tevékenység komplex jellegéből adódóan a finanszírozandó állományok és azok forrásának jellemzői jelentősen eltérhetnek, ami kamatkockázattal járhat. Az FHB Rt. jelzálogbanki tevékenységéből és speciális törvényi szabályozásából eredően a hazai bankrendszeren belül sajátos eszköz-forrás struktúrával rendelkezik, aminek kamatkockázat szempontjából meghatározó elemei az alábbiak: °
Forrásai jelentős része hosszú lejáratú tőkepiaci forrás az ahhoz igazodó sajátosságokkal – azaz fix kamatozással vagy relatív hosszú (1 éves) kamatperiódussal,
°
A fix vagy hosszú kamatperiódusú tőkepiaci források mellett időszakonként – két jelzáloglevél kibocsátás közötti időszakban, a rendes fedezet halmozódásának ideje alatt - jelentős lehet a gyors átárazódású bankközi források aránya,
°
Az ügyfél hiteleken belül meghatározóak az öt évnél hosszabb – eredeti – futamidejű hitelek.
Az FHB eszköz-forrás struktúrájából fakadóan kamatkockázata elsősorban az alábbi tényezőkből ered:
°
A hitelek folyósítása és a jelzáloglevelek kibocsátása között eltelt időszakban bekövetkező tőke- és pénzpiaci hozamváltozások.
° °
A hitelek és a források eltérő árazódási struktúrája vagy eltérő kamatperiódusa. Újra befektetési kockázat, azaz a hitel előtörlesztésekből felszabaduló források újrabefektetésekor elérhető hozam és az eredeti hitelkamat közötti eltérés. ° Az annuitásos kamatozású hitelek és a jelzáloglevelek eltérő törlesztési üteme. ° Az eszközök és források eltérő lejárati struktúrája következtében előálló kamatkockázat. ° A rövid (bankközi) források gyorsabb átárazódásában rejlő kamatkockázat. Magyarországon a kamatkockázat kezelése jelenleg forint derivatív ügyletekkel nem lehetséges. Hosszabb távon a származékos piac kialakulásával az FHB Rt. esetében jelentkező kamatkockázat csökkentésének meghatározó eleme lesz a kamat derivatívák (FRA, kamatswap, futures) alkalmazása. Jelenleg a források és eszközök lejárati struktúrájának közelítésével, az átárazódási periódusok megfeleltetésével, a fix és változó eszközök és források közötti lehetséges eltérés limitálásával igyekszik az FHB Rt. a felmerülő kockázatokat hatékonyan kezelni. A Bank napi rendszerességgel figyeli a következőket: ° Likvid eszközök aránya ° Likviditási mutató ° Lejáró jelzáloglevél aránya ° A lejáró jelzáloglevelek lefedettségi aránya ° Nagy egyedi betétektől való függőség mutatószáma. Havi rendszerességgel történik a lejárati fedezettségi limitek, vagyis a különböző lejárati sávokban előforduló lejárati mismatch-ek figyelése.
9.7
A likviditási kockázat kezelése
A banki tevékenység alapvető eleme a likviditás biztosítása. A Bank likviditását követeléseinek és kötelezettségeinek lejárati megfeleltetése révén biztosíthatja. Amennyiben a kibocsátott Jelzáloglevél lejárati és mennyiségi eltérése indokolja, a Bank az eszközök és források kívánt mértékű megfeleltetése céljából limitekkel szabályozott mértékű lejárati transzformációt alkalmaz.
73/88
Program-2003-2004/I.
10.Adózás Az alábbi megjegyzések általános jellegűek és a jelen Tájékoztató időpontjában hatályos magyar jogszabályokon és joggyakorlaton alapulnak. Az összefoglaló pusztán az alapvető magyar adójogi következmények tekintetében nyújt tájékoztatást. Az alábbiakban foglaltak általános tájékoztatási célból készültek és nem tekinthetők sem jogi, sem adótanácsnak egyetlen belföldi illetőségű vagy külföldi illetőségű Jelzáloglevél-tulajdonos vonatkozásában sem. Ennek megfelelően a lehetséges befektetők az egyedi körülmények alapján csak a saját adószakértőjükkel való konzultáció után nyerhetnek tényleges képet az általános adózási következményekről, ideértve különösen a Jelzáloglevelek megszerzésének, tulajdonlásának és átruházásának a magyarországi jogszabályok és joggyakorlat szerinti következményeit. A Jelzáloglevelek külföldi illetőségű Jelzáloglevél-tulajdonosok által történő megszerzése, illetve azok kamattartozása a Jelzáloglevél-tulajdonosok illetőség szerinti országában további adókötelezettséget válthat ki - melynek során értelemszerűen figyelembe veendők az érvényben levő, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények -, amellyel jelen összefoglaló nem foglalkozik.
10.1.Belföldi illetőségű Jelzáloglevél tulajdonosok adózása 10.1.1 Kamatjövedelem adózása Amennyiben egy belföldi illetőségű Jelzáloglevél-tulajdonos a társasági adó alanya és a Kibocsátótól származó kamatjövedelemre jogosult, az ilyen jövedelem kapott kamatnak fog minősülni és növeli a Jelzáloglevéltulajdonos adózás előtti eredményét, amely társasági adó növekedést eredményezhet. A Jelzáloglevél-tulajdonos egyéb éves jövedelmeivel együtt számított társasági adó alapja a társasági adó törvény általános szabályai szerint, 18%-os adókulccsal adózik. Jelzáloglevelek forgalomba hozatala esetén, a kettős könyvvitelt vezető Jelzáloglevél-tulajdonosnál, az időarányos éves kamattartalom elhatárolandó. Az adott évben bevételként elszámolt kamat a társasági adó törvény hatálya alá tartozó belföldi illetőségű Jelzáloglevél-tulajdonosnál az adott évben része az adóalapnak. A belföldi illetőségű természetes személy Jelzáloglevél-tulajdonosok esetében a nyilvánosan forgalmazott Jelzáloglevelek kamatából származó jövedelem után az adó mértéke 0 százalék. 10.1.2 Tőkejövedelem adózása A társasági adó törvény hatálya alá tartozó belföldi illetőségű Jelzáloglevél-tulajdonos esetében a Jelzáloglevelek értékesítése, vagy az értékesítéssel azonos elbírálás alá eső cselekmény következtében elszámolt árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség magyar adószempontból a társasági adó törvény általános szabályai szerint része belföldi illetőségű Jelzáloglevél-tulajdonos adózás előtti eredményének. A társasági adóalap tekintetében azonban nem számolható el ráfordításként az árfolyamveszteség, ha az értékpapír beszerzési és/vagy eladási ára a szokásos piaci ártól 10%-ot meghaladó mértékben eltért. A belföldi illetőségű természetes személy Jelzáloglevél-tulajdonos esetében a Jelzáloglevelek átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a Jelzáloglevelek megszerzésére fordított érték és a Jelzáloglevelekhez kapcsolódó járulékos költségek (pl. a forgalmazó részére a Jelzáloglevél eladás és vétele során megfizetett költségek) együttes összegét, árfolyamnyereségnek minősül, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló törvény nem minősíti kamatnak. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításakor az árfolyamnyereséget csökkenti a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdére bevezetett részvényekre az adóévben elszámolt árfolyamveszteség. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 20%. Kamatnak minősül a Jelzáloglevelek nyilvános forgalmazása során a kamat helyett elért árfolyamnyereség, melyet így 0 %-os adó terhel.
10.1.3 Vagyonátruházási adó/illeték Magyarországon a Jelzáloglevelekkel kapcsolatos adásvétel vagy egyéb rendelkezés nem esik vagyonátruházási adó-vagy illetékfizetési kötelezettség alá.
10.2 Külföldi illetőségű Jelzáloglevél tulajdonosok adózása 10.2.1 Kamatjövedelem adózása A társasági adótörvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű Jelzáloglevél-tulajdonos részére kifizetett kamat, amennyiben a Jelzáloglevél-tulajdonos nem természetes személy, Magyarországon forrásadó-köteles, amelynek összegéből a Kibocsátó, mint kifizető 18 %-os forrásadót köteles levonni. Amennyiben a Magyarország és a társasági adótörvény hatály alá tartozó külföldi illetőségű Jelzáloglevéltulajdonos állama között hatályban levő, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény a fentinél alacsonyabb adómértéket állapít meg, vagy a kamatjövedelem magyarországi adóztatását nem teszi lehetővé, úgy az adott egyezmény vonatkozó rendelkezései az irányadók a forrásadó tekintetében. Ha a Kibocsátó az adóhatóság
74/88
Program-2003-2004/I. engedélyével rendelkezik, akkor is csak abban az esetben jogosult ezen alacsonyabb mértéket alkalmazni, amennyiben a társasági adótörvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű nem természetes személy Jelzáloglevél-tulajdonos évente az adott évi első kifizetést megelőzően, illetve illetőségének változását követő első kifizetést megelőzően a Kibocsátónak átadja az illetékessége országának adóhatósága által kiállított illetőség-igazolását, valamint a Kibocsátónak átadásra kerül a külföldi illetőségû Jelzáloglevél-tulajdonos vagy letétkezelője okiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a Jelzáloglevél-tulajdonos a Kibocsátótól származó, a Jelzáloglevelek után fizetett kamat vonatkozásában az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében haszonhúzónak minősül-e, ha ezen egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A haszonhúzói nyilatkozatot évente, az adott évben történő első kifizetést megelőzően kell átadni. Nem magyar nyelven kiállított dokumentumok esetében hiteles magyar nyelvű fordítás csatolandó. A társasági adó törvényhatálya alá tartozó külföldi illetőségű nem természetes személy Jelzáloglevél-tulajdonos a fenti igazolásokat/nyilatkozatokat a Számlavezető részére küldi meg, aki minden évben az első kifizetést 5 munkanappal megelőzően, illetve ha változik a társasági adótörvény hatálya alá Jelzáloglevél-tulajdonos illetősége ezen igazolásokat továbbítja a Kibocsátó részére Ellenkező esetben a Kibocsátó az adót az általános mértékű forrásadó-mérték alapján állapítja meg és vonja le, és a társasági adótörvény hatálya alá tartozó külföldi illetőségű nem természetes Jelzáloglevél-tulajdonos jogosult az általános mérték és az egyezmény szerinti mérték közötti különbözetet visszaigényelni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-budapesti Igazgatóságánál. A külföldi illetőségű természetes személy Jelzáloglevél-tulajdonosok esetében a kamatból származó jövedelem után az adó mértéke 0 százalék. 10.2.2 Tőkejövedelem adózása A külföldi illetőségű Jelzáloglevél-tulajdonos által a Jelzáloglevelek értékesítéséből realizált árfolyamnyereség, amennyiben a Jelzáloglevél-tulajdonos nem természetes személy, és nem rendelkezik Magyarországon telephellyel, nem esik magyarországi adófizetési kötelezettség alá. A külföldi illetőségű természetes személy Jelzáloglevél-tulajdonos esetében a Jelzáloglevelek értékesítésén realizált nyereség a belföldi illetőségű természetes személy Jelzáloglevél-tulajdonossal azonos módon adózik. Amennyiben Magyarország és a külföldi illetőségű természetes személy Jelzáloglevél-tulajdonos állama között van hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről a Jelzáloglevelek értékesítésén realizált árfolyamnyereségre a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Magyarország által a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények általában úgy rendelkeznek, hogy a külföldi illetőségű természetes személy árfolyamnyeresége Magyarországon nem adóztatható. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben foglaltakat a Kibocsátó csak abban az esetben jogosult alkalmazni, amennyiben a külföldi illetőségű természetes személy Jelzáloglevél-tulajdonos a külföldi illetőségű nem természetes személyek kamatjövedelemének adózásánál hivatkozott illetőség-igazolást az ott leírt módon a Kibocsátó részére átadja.
75/88
Program-2003-2004/I.
III. RÉSZ A Kibocsátási Program feltételei
76/88
Program-2003-2004/I.
11. A Kibocsátási Program összefoglalása Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. mint kibocsátó („Kibocsátó”) a jelen Tájékoztatóban leírt kibocsátási program („Kibocsátási Program”) hatálya alatt időről-időre forint alapú Jelzálogleveleket hoz forgalomba a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A Kibocsátási Program hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok részletes feltételeit a vonatkozó (későbbiekben meghatározott) Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás tartalmazza. A Kibocsátási Program hatálya alatt mindenkor forgalomba hozott, de le nem járt Jelzáloglevelek össznévértéke a 220.000.000.000 Ft-ot (azaz Kettőszázhúszmilliárd forintot) nem haladhatja meg. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kibocsátási Program keretében a teljes 220 milliárd forintos össznévérték terhére Jelzálogleveleket hoz forgalomba. Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Jelzáloglevelek adatait a Tpt 7.§ (2) bekezdésében meghatározott, értékpapírnak nem minősülő Okirat tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a Központi Értékpapír-számlavezetőnél helyezi letétbe. A Kibocsátó kezdeményezheti a Kibocsátási Program hatálya alá tartozó nyilvános forgalomba hozatali eljárás keretében forgalomba hozott egyes Sorozatok és Részletek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére („BÉT”), vagy más értéktőzsdére. A Jelzáloglevelek forgalomba hozatalára vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás határozza meg, hogy az adott Jelzáloglevelek a BÉT-re, vagy más értéktőzsdére bevezetésre kerülnek-e. A jelen fejezet a Kibocsátási Program feltételeiről nyújt tájékoztatást és a Kibocsátási Programba tartozó egyes Sorozatok és Részletek tekintetében tartalmaz általános információkat. Az alábbi összefoglalás a jelen Tájékoztató egyéb vonatkozó részeivel együtt értelmezendő. Kibocsátó:
FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság (1132 Budapest, Váci út 20).
Kibocsátási Program megnevezése: FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. 2003-2004/I. Forint alapú Kibocsátási Programja A Kibocsátási Program lejárata: Forgalmazók:
Fizető Bank:
Felhatalmazás:
A Kibocsátási Programra adott felügyeleti jóváhagyás maximum két évig érvényes.
Aegon Magyarország Értékpapír Rt., 1091 Budapest, Üllői út 1., CAIB Értékpapír Rt. 1054 Budapest, Nagysándor J. u. 10., CIB Értékpapír Rt. 1027 Budapest, Medve u. 4-14., ConCorde Értékpapír Rt.1051 Budapest, Vörösmarty tér 1., Erste Bank Befektetési Rt. (1075 Budapest Madách I. út 13-15.) Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1056 Budapest, Váci utca 38., Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6. A Kibocsátási Program során a CIB Értékpapír Részvénytársaság helyett Forgalmazóként a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Részvénytársaság . (1027 Budapest, Medve u. 4-14.) is eljárhat. FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság (1132 Budapest, Váci út 20). Az FHB Rt. Igazgatósága a 48/2002. (11.22.) számú, továbbá az Eszköz-Forrás Bizottságának 104/2002. (11.18) határozatával felhatalmazást adott az FHB Rt. 2003-2004/I. Kibocsátási Program felállítására, az azzal kapcsolatos dokumentumok elkészítésére és aláírására, valamint az első Részletbe tartozó Jelzáloglevelek forgalomba hozatalára.
Kibocsátási Program Keretösszege:
A jelen Kibocsátási Program alapján forgalomba hozott, de le nem járt értékpapírok össznévértéke nem haladhatja meg a 220.000.000.000,-Ft-ot (Kettőszázhúszmilliárd forintot).
Jelzáloglevelek forgalomba hozatala:
A Jelzáloglevelek forgalomba hozatala több Sorozatban, és egy Sorozaton belül egy vagy több Részletben történik zárt körben, illetve nyilvánosan a jelen Tájékoztató és a vonatkozó Kibocsátási
77/88
Program-2003-2004/I.
A forgalomba hozatal módja:
Melléklet/Információs Összeállítás feltételei szerint. A jelen Kibocsátási Program keretében a Jelzáloglevelek zárt körben és nyilvánosan is forgalomba hozhatóak. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás (Tpt. 48. §.), vagy aukciós eljárás (Tpt. 49. §.), folyamatos forgalomba hozatal (Tpt. 50. §.), vagy adagolt kibocsátás (Tpt. 51. §.) útján.
Aukció:
A Tpt.49 §.-a rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól. A jelen Kibocsátási Program keretében forgalomba hozandó Jelzáloglevelek aukciós eljárásának szabályait, az aukciós vételi ajánlatok benyújtásának és azok elfogadásának feltételeit, valamint az allokáció szabályait a Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás tartalmazza.
A befizetés módja:
A forgalomba hozatal során Jelzáloglevelet vásárló befektetők a Jelzáloglevelek vételárát a Forgalmazóknak a Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott bankszámlájára való készpénzes befizetéssel vagy átutalással teljesíthetik. A befektetők a megvásárolt Jelzálogleveleknek az elfogadott aukciós vásárlási ajánlatán/jegyzési ívén szereplő vételárát az ajánlati/jegyzési ív benyújtásával egyidejűleg kötelesek megfizetni, vagy a Forgalmazókkal kötött külön megállapodás rendelkezései szerint (amennyiben van ilyen) úgy, hogy legkésőbb a Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban megjelölt elszámolás napján a Forgalmazók megjelölt bankszámláján jóváírásra kerüljön. A ki nem elégített, csak részben kielégített, illetőleg az érvénytelen ajánlatokhoz/jegyzésekhez kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegeknek az ajánlati/jegyzési íven szereplő összeget meghaladó részének visszafizetésére a Kibocsátási
Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott határideig, maximum 15 napon belül levonásmentesen kerül sor átutalással az ajánlati/jegyzési íven feltüntetett bankszámlaszámra. Információs Összeállítás:
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatalának feltétele a Tpt. 14§ (1) a) szerint Információs összeállítás készítése a kibocsátandó értékpapírról és a kibocsátóról és annak, valamint az értékpapír szövegtervezetének vagy a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetének a Felügyelet részére történő benyújtása. Az Információs Összeállítás alapján a befektetőnek fel kell tudnia mérni az értékpapír-vásárlás kockázatát.
A befizetett összeg:
Amennyiben az ajánlati/jegyzési íven jelzett összeg és a beérkezett összeg különbözik, abban az esetben a következők szerint kell eljárni. Ha a befizetett összeg kevesebb, mint a jegyzési íven jelzett összeg, abban az esetben a befizetett összeg tekintendő mérvadónak, amennyiben a befizetett összeg több mint az ajánlati/jegyzési íven szereplő, akkor a különbség öt napon belül levonásmentesen visszatérítésre kerül.
Visszatérítés:
Amennyiben a forgalomba hozatal a Tpt. 42. § (1) hatálya alá eső ok folytán hiúsul meg, a már befizetett összegeket a Kibocsátó hét napon belül kamatfizetési kötelezettség és levonás nélkül visszafizeti.
A forgalomba hozatalok pénzneme: A Jelzáloglevelek magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra. Forgalomba hozatali ár:
A Jelzáloglevelek névértéken, névérték alatti vagy a névértéket meghaladó áron kerülhetnek forgalomba hozatalra.
Hirdetmények:
A nyilvánosan forgalomba hozott Jelzáloglevelekkel kapcsolatos valamennyi, a Befektetők részére szóló értesítés akkor tekinthető érvényesen megtettnek, ha az a Tpt. 37.§., (5) bekezdése szerint
78/88
Program-2003-2004/I.
Forgalomba hozatali dokumentumok:
További forgalomba hozatalok:
Jelzáloglevelek típusa: Jelzáloglevelek megjelenési formája:
Értékpapír-számla: Központi Értékpapírszámla Vezetője: Futamidő:
Magyarországon egy országos napilapban (a Kibocsátó mindenkori hirdetményeit megjelentető napilapban, amely jelenleg a Magyar Hírlap című napilap), és egy, a Felügyelet által kiadott vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilapban (jelenleg a Magyar Tőkepiac című hivatalos lap) közzétételre került. A Kibocsátónak biztosítania kell, hogy a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett vagy bevezetendő Jelzáloglevelek esetében az értesítések a BÉT szabályainak és előírásainak megfelelő módon a tőzsde www.bet.hu című honlapján is közzétételre kerüljenek. Az más értéktőzsdére való esetleges bevezetéssel kapcsolatos közzétételi előírásokat az adott Kibocsátási Melléklet írja le. A Kibocsátási Program feltételeit, a Kibocsátó bemutatását, valamint mindazt az információt, amelynek közlése a forgalomba hozott értékpapír befektetői számára a magyar jogszabályok szerint kötelező, és amely a Felügyelet számára benyújtásra kerül, a jelen Tájékoztató tartalmazza. Az egyes Sorozatokban vagy Részletekben forgalomba hozott Jelzáloglevelek vonatkozásában a forgalomba hozatal adatait, valamint a Kibocsátóra vonatkozó újabb pénzügyi, gazdasági, jogi adatokat és a megelőző forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatás keretében közzétett tényeket, adatokat, információkat egységes szerkezetben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet tartalmazza. Az adott Sorozat/Részlet nyilvános Forgalomba hozatalánál eljáró Vezető Forgalmazó Tpt. 40. § (1) bekezdése szerinti, Kibocsátási Mellékletben foglalt felelősségvállaló nyilatkozata vonatkozik az ilyen információkra is. A Kibocsátási Program alapján történő bármely további nyilvános forgalomba hozatalhoz a Kibocsátási Program ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. Ilyen további nyilvános forgalomba hozatal esetén a Kibocsátó a Tpt. 31. § (3) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját legalább öt nappal megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Kibocsátási Melléklet benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja, és a Kibocsátási Mellékletet nyilvánosságra hozza. Zártkörű forgalomba hozatal esetén a Kibocsátó Információs Összeállítást készít, amit a forgalomba hozatal tervezett kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően a Felügyelet részére benyújt, illetve azt az egyedileg előre meghatározott befektetők tudomására hozza. A Kibocsátási Program ideje alatt a Kibocsátó féléves és éves információs összeállítások elkészítésével és közzétételével folyamatosan tájékoztatja a befektetőket gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetének alakulásáról, eleget téve a Tpt. 31. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének. A Jelzálogleveleket névre szólóan lehet forgalomba hozni. A Jelzáloglevelek dematerializált értékpapírok. A vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban foglaltakkal összhangban a névre szóló dematerializált Jelzálogleveleket tartalmazó, a Tpt 7. §-a szerint kiállított Okiratot a Tpt. 9. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Központi Értékpapír-számla Vezetőjénél helyezik letétbe, és az mindaddig letétben marad, amíg az adott Részletben, illetve Sorozatban forgalomba hozott Jelzáloglevelek tulajdonosainak a Jelzálogleveleken alapuló fizetési igényei kielégítésre nem kerülnek. A dematerializált értékpapírokról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. KELER Rt. (1075 Budapest, Asbóth u. 9-11.) Az alkalmazandó jogszabályok és rendelkezések figyelembevételével, a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott (30 nap és 15 év között) valamely időtartam.
79/88
Program-2003-2004/I. Elszámolási nap: A Jelzáloglevelek névértéke:
Kamatozás: Fix Kamatozású Jelzáloglevelek:
Változó Kamatozású Jelzáloglevelek:
Kamatperiódusok és Kamatok:
A vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban a Jelzáloglevél forgalomba hozatalból származó bevételek elszámolására kijelölt nap. A Jelzáloglevelek névértéke 10.000,- Ft, kivéve, ha a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás másként rendelkezik, vagy ha a mindenkor hatályos jogszabály vagy rendelkezés által a Jelzáloglevelek minimális névértékére mindenkor megengedett vagy előírt érték ettől eltérő. A Jelzáloglevelek lehetnek fix vagy változó kamatozásúak a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározottak szerint. A Fix Kamatozású Jelzáloglevelek kamatlába, éves szinten kerül meghatározásra és az ez alapján számított kamat utólag, a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott időpontban vagy időpontokban fizetendő. A Változó Kamatozású Jelzáloglevelek kamata a Kibocsátó által valamely nyilvánosan elérhető és a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott referencia kamatláb alapul vételével kerül kiszámításra. Az így kiszámított kamatláb éves szinten értendő. A kamatláb alapján számított kamatösszeg utólag, a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott időpontban vagy időpontokban fizetendő. A Jelzáloglevelekre vonatkozó kamatperiódusok és az alkalmazandó kamatok, illetve kamatlábak Sorozatonként változhatnak, de adott Sorozatra vonatkozóan a kamatmegállapítás módja állandó. A kamatperiódusokra és a kamatokra vonatkozó információkat a
vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás tartalmazza. Visszaváltás:
A Jelzáloglevelek lejáratkor egy összegben, vagy a futamidő alatt részletekben, névértéken, vagy a felett válthatók vissza a Kibocsátó döntése alapján a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározottak szerint. A Jelzáloglevelek lejárat előtti visszaváltására vonatkozó információkat a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás tartalmazza.
Adózás:
A Jelzáloglevél-tulajdonosoknak teljesítendő kifizetések a mindenkor alkalmazandó pénzügyi vagy más jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban történnek. Ebből következően az FHB Rt. sem mint Kibocsátó, sem pedig mint Fizető Bank nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Jelzáloglevelek alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia. A Kibocsátó, mint kifizető a hatályos jogszabályok értelmében nem felelős a Jelzáloglevél-tulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben semmilyen díjért, költségért, veszteségért vagy kiadásért, amely az ilyen kamat és tőke kifizetésekkel kapcsolatban keletkezik vagy a kifizetésekből ered, illetve a Kibocsátó nem érvényesíthet a Jelzáloglevél tulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben ilyen díjat, költséget, veszteséget vagy kiadást. Jelen Tájékoztató II. részének 10. Fejezete részletes szabályokat tartalmaz a Jelzáloglevelekből származó kamatjövedelem adózására vonatkozóan.
A Jelzáloglevelek Jellege:
A Jelzáloglevelek a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt, a Jht. 14. §-a szerinti fedezettel biztosított kötelezettségeit
80/88
Program-2003-2004/I.
Irányadó Jog és Illetékesség:
testesítik meg. A Jelzáloglevelekből származó kötelezettségek a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel szemben a Kibocsátó felszámolása, vagy az ellene indított végrehajtási eljárás során a Jht. 20. § és 21. §-ai alapján elsőbbséget élveznek. A Jelzáloglevelekre a magyar jog az irányadó. A Kibocsátási Programmal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvita eldöntésében a Tpt. 376. §-ban meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság az illetékes, kivéve a Tpt. 207. § (2) bekezdése szerinti illetékességet.
Értékesítési Korlátozások:
A Jelzálogleveleket csak a vonatkozó, hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően lehet értékesíteni belföldi magánszemélyek, jogi személyek és intézményi befektetők, valamint külföldi magánszemélyek, jogi személyek és intézményi befektetők részére akár külföldön, akár Magyarországon. Valamely az adott Sorozatba tartozó Részlet során forgalomba hozott Jelzáloglevelekre vonatkozó értékesítési korlátozásokat a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás tartalmazza. A nyilvánosan forgalomba hozott Jelzáloglevelek a másodlagos piacon a vonatkozó és hatályos magyar jogszabályok alapján jogi korlátozás nélkül értékesíthetők.
Kétoldalú árjegyzés:
Amennyiben a Kibocsátási Melléklet úgy rendelkezik, a Forgalmazó(k) a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben meghatározott módon, az ott megjelölt informatikai rendszer megfelelő oldalán eladási és vételi árat jegyeznek az egy Sorozatban vagy Részletben nyilvánosan forgalomba hozott Jelzáloglevél sorozat tekintetében. A Kibocsátó belföldön, magyar forintban forgalomba hozott jelzálogleveleit a Moody’s A1-es kategóriába sorolta. A vonatkozó Kibocsátási Melléklet rendelkezéseivel összhangban a Kibocsátó a Tőzsdei Bevezető Forgalmazón keresztül az egyes Forgalomba hozatalok Elszámolási Napját követően kérelmezheti bármely nyilvánosan forgalomba hozott Sorozat Jelzáloglevélnek a BÉT-re, illetve kérelmezheti más értéktőzsdére való bevezetését a BÉT, illetve az adott értéktőzsde szabályainak megfelelően. A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. ("KELER"), illetve bármely Részlettel kapcsolatban a Kibocsátó, a vonatkozó Vezető Forgalmazók által a hatályos jogszabályokkal összhangban a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározható más elszámolási rendszer.
Minősítés: Tőzsdei Bevezetés:
Elszámolási Rendszer /Elszámolóház:
81/88
Program-2003-2004/I.
12. Jelzáloglevél feltételek Az alábbi szöveg azokat a vonatkozó Kibocsátási Melléklettel/Információs Összeállítással kiegészítendő feltételeket tartalmazza, amelyek az egyes Sorozatokhoz tartozó Jelzáloglevelek vonatkozásában irányadóak. A Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban az adott sorozatra nem alkalmazandó jelzáloglevél feltételek, rendelkezések törlésre kerülnek. A Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás részét fogja képezni a Jelzáloglevelekhez készített Okirat tervezet. Az egyes Sorozatok részletes feltételeit a Sorozatot alkotó Jelzáloglevelek vonatkozásában kiállított Okirat, az Okirathoz csatolt Jelzáloglevél Feltételek és a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás tartalmazzák. A „Jelzáloglevelek”-re való hivatkozáson a továbbiakban a dematerializált Jelzálogleveleket kell érteni, amelyekről az Okirat kiállításra került. A „Jelzáloglevél-tulajdonosok” vagy „Tulajdonosok” bármely Jelzáloglevél vonatkozásában a Jelzáloglevelek mindenkori tulajdonosait jelentik A jelen Jelzáloglevél feltételekben alkalmazott nagybetűs kifejezések a Tájékoztató „Definíciók és Rövidítések” részében meghatározottakkal együtt értelmezendők. A Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban alkalmazott meghatározások és kifejezések a jelen Jelzáloglevél feltételekben foglaltak szerint értelmezendők, kivéve, ha a szövegkörnyezetből más értelmezés következik vagy az alkalmazott meghatározások és kifejezések azok értelmezését kifejezetten másként rendelik.
12.1 A Jelzáloglevelek típusa, formája és tulajdonjoga a) Típus A Jelzáloglevelek névre szóló értékpapírok. b) Megjelenési forma A Jelzáloglevelek dematerializált formában állíthatók ki az Okiratban az adott sorozatra meghatározott névértékkel. Az azonos Sorozatba tartozó Jelzáloglevelekről a Kibocsátó egy példányban értékpapírnak nem minősülő okiratot állít ki („Okirat”). Azonos Sorozatba tartozó újabb Részlet forgalomba hozatala esetén a korábban kibocsátott Okirat érvénytelenítésre kerül és az újabb Részletbe tartozó Jelzáloglevelek adatait is tartalmazó új Okirat kerül kiállításra. c) Tulajdonjog A Jelzáloglevelek átruházása az eladó Értékpapír-számlájának megterhelésével és a Jelzálogleveleknek a vevő Értékpapír-számláján történő egyidejű jóváírásával történik meg. Amennyiben illetékes bíróság vagy jogszabályi előírás másként nem rendelkezik, bármely Jelzáloglevéltulajdonos, aki tulajdonjogát a fentieknek megfelelően szerezte, a Jelzáloglevél jogos tulajdonosának tekintendő és akként kezelendő, és mint ilyen, jogosult minden ilyen Jelzáloglevél kapcsán teljesített kifizetésre akkor is, ha a Jelzáloglevél lejárt.
12.2 A Jelzáloglevelek átruházásának korlátozása A Jelzáloglevelek átruházása esetén a Számlavezetők összevont Értékpapír-számlái közötti átvezetésre vonatkozóan a Központi Értékpapír-számla Vezetője mindenkori szabályzatai a Jelzáloglevelekhez kapcsolódó jogok átszállása tekintetében korlátozásokat és zárt időszakokat tartalmazhatnak, amelyek a Jelzáloglevél tulajdonosokra kötelezőek.
12.3 A Jelzáloglevelek jellege A Jelzáloglevelek a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt, a Jht. 14. §.-a szerint fedezettel biztosított kötelezettségeit testesítik meg. A Jelzáloglevelekből származó kötelezettségek a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel szemben a Kibocsátó felszámolása, vagy az ellene indított végrehajtási eljárás során a Jht. 20. § és 21. §-ai alapján elsőbbséget élveznek az alábbiak szerint: Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felszámolási költségek kiegyenlítését követően a Fedezet nyilvántartásba bejegyzett Rendes és Pótfedezet, valamint a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések fedezettel nem biztosított hányadával egyenlő, kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel. Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelzálog-hitelintézet Fedezet nyilvántartásába bejegyzett Rendes és Pótfedezetet képező vagyonára, valamint a jelzálog-hitelintézet azon vagyonrészére, elsősorban likvid
82/88
Program-2003-2004/I. eszközeinek azon a részére, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések fedezettel nem biztosított hányadával egyenlő, a követeléseik erejéig kizárólag jelzáloglevél tulajdonosok vezethetnek végrehajtást.
12.4 Kamatok és egyéb számítások a) Fix Kamatozású Jelzáloglevelek kamatozása - A Fix Kamatozású jelzáloglevelek kamata A Fix Kamatozású Jelzáloglevelek éves szinten értendő kamatlába a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban előre meghatározott. A fix kamatláb alapján számított kamatösszeg utólag fizetendő. - A Kamatösszeg megállapítása Annak a kamatnak az összegét („Kamatösszeg”), amely az egyes a Jelzáloglevelek után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő, a Kibocsátó számítja ki a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás rendelkezései szerint. A Kamatösszeg kiszámítása során a Kamatlábat alkalmazzák az egyes Meghatározott Névértékekre, és a kapott értéket megszorozzák a Kamatbázissal, majd ennek eredményét egész forintra kerekítik a kerekítés általános szabályai szerint, azaz 0,5 forintot, illetve azt meghaladó összeget felfelé kell kerekíteni. - A Kamatösszeg esedékessége és kifizetésének napja A Kamatösszeg esedékes I. a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott kamatfizetési napon/napokon („Kamatfizetési Nap”), vagy II: ha a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban nincs(enek) kifejezett Kamatfizetési Nap(ok) megjelölve, úgy minden olyan időpontban, amely a megelőző Kamatfizetési Nap után, illetve az első Kamatfizetési Nap esetében a Kamatszámítás Kezdőnapja után a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott számú hónappal, vagy más időszakkal megegyező időszak után következik be („Meghatározott Időszak”). Amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás szerint a Kamat fizetési napok megállapításánál csak a munkanapokat kell figyelembe venni, úgy a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott Munkanap Szabályok alkalmazandók. b) Változó Kamatozású Jelzáloglevelek kamatozása - Változó Kamatozású Jelzáloglevelek Kamata A Változó Kamatozású Jelzáloglevelek éves szinten értendő Kamatlábát a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott feltételek szerint kell megállapítani. A változó kamatláb alapján számított kamatösszeg utólag fizetendő. - A Kamatláb meghatározása A Változó Kamatozású Jelzáloglevelek esetén a Kibocsátó a Kamatláb meghatározására megszabott időpontban meghatározza a Kamatlábat a vonatkozó Kamatfizetési Időszakra. - Képernyőoldalas Kamatmeghatározás a Változó Kamatozású Jelzáloglevelekre vonatkozóan Ahol a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás a Kamatláb meghatározásának módjaként egy képernyőoldal hivatkozást ír elő („Képernyőoldalas Kamatmeghatározás”), ott az egyes Kamatfizetési Időszakokra számított Kamatláb, az alábbiakban előírtak megtartása mellett, az Alkalmazandó Képernyőoldalon a Kamatmeghatározási Napon megjelenő adat alapján, a releváns referencia kamatlábra adott ajánlat (amely egy százalékban kifejezett éves ráta) mértékének felel meg, növelve vagy csökkentve (a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározottak Minimális és/vagy maximális Kamatláb szerint) a Kamatfelárral. - Minimális és/vagy maximális Kamatláb Amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás valamely Kamatfizetési Időszakra minimum kamatlábat („Minimum Kamatláb”) ír elő, akkor, ha az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb alacsonyabb, mint az adott Minimum Kamatláb, az adott Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Minimum Kamatlábbal egyezik meg. Amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás valamely Kamatfizetési Időszakra maximum kamatlábat („Maximum Kamatláb”) ír elő, akkor, ha az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb magasabb, mint az adott Maximum Kamatláb, az adott Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Maximum Kamatlábbal egyezik meg.
- A Kamatösszegek kiszámítása A Kibocsátó számítja ki annak a kamatnak az összegét („Kamatösszeg”), amely az egyes Meghatározott Névértékű Változó Kamatozású Jelzáloglevelek után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő. Minden Kamatösszeg kiszámítása esetén a Kamatlábat alkalmazzák az egyes Meghatározott Névértékre, és a kapott
83/88
Program-2003-2004/I. értéket megszorozzák a Kamatbázissal, majd ennek eredményét kerekítik a kerekítés általános szabályai szerint, azaz 0,5 forintot, illetve azt meghaladó összeget felfelé kell kerekíteni. - A Kamatösszeg esedékessége és kifizetésének napja A Kamatösszeg esedékes I. a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott kamatfizetési napon/napokon („Kamatfizetési Nap”), vagy II. ha a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban nincs(enek) kifejezett Kamatfizetési Nap(ok) megjelölve, úgy minden olyan időpontban, amely a megelőző Kamatfizetési Nap után, illetve az első Kamatfizetési Nap esetében a Kamatszámítás Kezdőnapja után a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott számú hónappal vagy más időszakkal megegyező időszak után következik be („Meghatározott Időszak”). Amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás szerint a kamat fizetési napok megállapításánál csak a munkanapokat kell figyelembe venni, úgy a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott Munkanap Szabályok alkalmazandók. - Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegekről A Kibocsátó haladéktalanul, de legkésőbb a Kamatfizetési Napot megelőzően a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározottak szerint a Központi Értékpapír-számla Vezetője és az érintett értéktőzsde (ha van ilyen) tudomására hozza a Kamatlábat és az egyes Kamatfizetési Időszakokra eső Kamatösszegeket, valamint a megfelelő Kamatfizetési Napot. Gondoskodik arról, hogy az erre vonatkozó értesítés a Kamatláb, a Kamatösszeg, valamint a megfelelő Kamatfizetési Nap meghatározása után a Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott módon közzétételre kerüljön. Számítási hiba esetén az ily módon közzétett Kamatösszeget a Kibocsátó utólag, előzetes értesítés nélkül módosíthatja (vagy megfelelő alternatív intézkedéseket tehet kiigazításukra). Minden ilyen módosítást haladéktalanul közölni kell a Központi Értékpapír-számla Vezetőjével, valamint a BÉT-tel vagy más értéktőzsdével (ha van ilyen) és a Jelzáloglevéltulajdonosokkal a Jelzáloglevél feltételek 12.9 rendelkezése szerint. - Végleges igazolások A jelen Jelzáloglevél Feltételek Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegről szóló rendelkezései alapján a Kibocsátó által közölt vagy kapott valamennyi igazolás, közlemény, számítás, átvett adat, meghatározás vagy döntés kötelező érvényű (kivéve a szándékos mulasztás, a rosszhiszeműség vagy a tévedés eseteit) a Kibocsátóra és a Jelzáloglevelek tulajdonosainak mindegyikére; és ilyen igazolás, közlemény, számítás, átvett adat, meghatározás vagy döntés hiányában a Kibocsátó nem tehető felelőssé annak alapján, hogy gyakorolja-e valamely jogát, feladatát vagy döntési jogkörét az adott rendelkezések alapján vagy sem. c) Felhalmozott Kamat - A Jelzáloglevél Sorozat kamatozásának első napjától, illetve amennyiben már történt kamatkifizetés, úgy a kamatkifizetés időpontjától az újonnan forgalomba hozatalra kerülő Sorozatrészlet pénzügyi elszámolásának időpontjáig (azt a napot nem beleszámítva) terjedő időtartamra számított időarányos kamat. - Az egyes Jelzáloglevelek visszaváltás dátumától kezdve nem kamatoznak, kivéve, ha a Jelzáloglevél tulajdonosa megfelelően igazolja, hogy a tőkekifizetést jogellenesen késleltetik vagy megtagadják. Ilyen esetben a jogellenesen késleltetett vagy megtagadott tőkerész kamatai tovább halmozódnak az alábbi időpontok közül a korábban bekövetkezőig: (1) amikor az adott Jelzáloglevél után járó összegeket kifizetik; és (2) öt nappal azt követően, hogy a Kibocsátó elutalta a teljes fizetendő összeget és arról értesítést küldött a Jelzáloglevél feltételek 12.9 rendelkezése szerint. d) Késedelmi Kamat Amennyiben a Kibocsátó a Jelzáloglevelek alapján fizetendő bármely összeggel kapcsolatosan késedelembe esik, úgy a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. tv. rendelkezései szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles megfizetni a lejárt, de még nem teljesített tartozása vonatkozásában. e) Meghatározások A jelen Jelzáloglevél feltételekben, amennyiben az összefüggésekből másként nem következik, az alábbiakban meghatározott fogalmaknak a következő a jelentésük: „Alkalmazandó Képernyőoldal” egy adott információ szolgáltatási rendszer (beleértve, de nem kizárólag a Reuter Monitor Money Rate Service-t („Reuters”) és a Bloomberg News Service-t („Bloomberg”) bármely oldala, szekciója, rovata, oszlopa vagy egyéb része, miként azt referencia kamatláb szolgáltatása céljából meghatározhatják, vagy azon egyéb oldal, szekció, rovat, oszlop vagy más rész, amely az ilyet felválthatja az adott vagy más információ szolgáltató rendszerben, minden esetben azzal a kikötéssel, hogy ezeket olyan személy vagy szervezet jelölheti meg, aki vagy amely támogatja ezeknek az információknak a feltüntetését abból a célból, hogy a referencia kamatlábhoz hasonló kamatláb vagy árfolyam jelenjen meg. „Kamatfizetési Nap” bármely Jelzáloglevélre vonatkozóan az a nap, amelyen először válik esedékessé bármely tőke- vagy kamatfizetés, vagy (ha a fizetendő összeget a vonatkozó rendelkezésekkel ellentétben tartják vissza vagy utasítják el) amelyen a kintlévő összeget teljes mértékben megfizetik, vagy (ha ez korábban van) amelyre
84/88
Program-2003-2004/I. vonatkozóan megfelelő értesítést küldenek a Jelzáloglevél tulajdonosoknak a 12.9 Jelzáloglevél feltétellel összhangban arról, hogy a Jelzáloglevélről kiállított értékpapír számla igazolásnak a Jelzáloglevél feltételeknek megfelelő további bemutatása esetén az adott fizetést teljesítik, azzal a kikötéssel, hogy az ilyen fizetést ténylegesen teljesítik az ilyen bemutatás alkalmával. A jelen Jelzáloglevél feltételekben (i) a „tőkére” hivatkozás úgy tekintendő, hogy az magában foglal a Jelzáloglevelekre vonatkozóan fizetendő minden Törlesztési Összeget, Visszaváltási Összeget és egyéb tőkejellegű összeget, amely a 12.5 Jelzáloglevél feltételnek, a módosításának vagy a kiegészítésének megfelelően fizetendő; (ii) a „kamatra” hivatkozás úgy tekintendő, hogy az magában foglal minden Kamatösszeget és minden egyéb összeget, amely a 12.5 Jelzáloglevél feltételnek, a módosításának vagy a kiegészítésének megfelelően fizetendő; és (iii) a „tőke” és a „kamat” úgy tekintendők, hogy magukban foglalnak bármely egyéb összeget, amely a jelen Jelzáloglevél feltételek alapján fizetendő. „Kamatbázis” a bármely Kamatfizetési Időszakra számított kamat vonatkozásában a következőképpen értelmezendő: (i) amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás „Tényleges/Tényleges” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel, vagy, ha az adott Kamatfizetési Időszak valamely része szökőévre esik, úgy (A) a Kamatfizetési Időszak szökőnapra eső részében ténylegesen eltelt napok számát 366-tal kell elosztani és (B) a Kamatfizetési Időszak nem szökőnapra eső részében ténylegesen eltelt napok számát 365-tel kell elosztani; (ii) amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás „Tényleges/365” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát 365-tel kell elosztani; (iii) amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás „Tényleges/360” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani; és (iv) amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás „30E/360” vagy „Eurojelzáloglevél-alapú” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol egy év 12 egyenként 30 napos hónapból áll, tekintet nélkül a Kamatfizetési Időszak első vagy utolsó napjára, kivéve, ha valamely Kamatfizetési Időszak a Lejárat Napján ér véget, és a Lejárat Napja február hónap utolsó napjára esik, amely esetben ezt az utolsó napot tartalmazó februárt nem kell 30 napos hónappá meghosszabbítani). „Kamatfizetési Időszak” a Kamatszámítási Kezdőnapon (ezt a napot is beleértve) kezdődő időszak, amely az Első Kamatfizetési Napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget és minden következő időszak, amely a Kamatfizetési Napon (ezt a napot is beleértve) kezdődik és az azt követő Kamatfizetési Napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget, azzal a kikötéssel, hogy az utolsó Kamatfizetési Nap a Lejárat Napja. „Kamatláb” a Jelzáloglevélre vonatkozóan mindenkor fizetendő kamat mértéke éves szinten, amely a jelen Jelzáloglevél feltételek rendelkezései alapján kerül meghatározásra vagy azok szerint számítandó. „Kamatmeghatározási Nap” a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban a Kamatlábra és a Kamatfizetési Időszakra vonatkozóan ekként meghatározott nap. „Kamatszámítási Kezdőnap” az a nap, amelyet a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás meghatároz. „Lejárati Nap” az a nap, amelyen a Jelzáloglevelek lejárttá és visszafizetendővé válnak a vonatkozó Kibocsátási Melléklettel/Információs Összeállítással összhangban. „Meghatározott Névérték” a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott Jelzáloglevél névérték. „Munkanap Szabály” a Következő Munkanap Szabályt, a Módosított Következő Munkanap Szabályt vagy a megelőző Munkanap Szabályt jelenti, a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározottak szerint. Amennyiben a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás szerint Kamat fizetési Napok megállapításánál csak a munkanapokat kell figyelembe venni és (x) abban a naptári hónapban, amelyre egy Kamatfizetési Nap esne, nincsen olyan nap, amely szám szerint megfelelne az adott Kamatfizetési Napnak, vagy (y) valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely egyébként nem Munkanap, akkor a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározottak szerint 1) Következő Munkanap Szabálya alapján, a Kamat fizetését az ilyen Kamatfizetési Napot követő első Munkanapon kell teljesíteni. A Jelzáloglevél tulajdonost az ilyen elhalasztott fizetés miatt többlet kamat vagy egyéb kifizetés nem illeti meg; vagy
85/88
Program-2003-2004/I. 2) a Módosított Következő Munkanap Szabálya alapján a Kamat fizetését az ilyen Kamatfizetési Napot követő első Munkanapon kell teljesíteni kivéve, ha így az a következő naptári hónapra esne, amely esetben a Kamatfizetési Napot előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra; vagy 3) a Megelőző Munkanap Szabálya alapján az ilyen Kamatfizetési Napot előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra. A jelen Jelzáloglevél feltétel alkalmazása és értelmezése során a „Munkanap” olyan napot jelöl, melyen Budapesten és bármely, a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban említett további kereskedelmi központban a kereskedelmi bankok és a valutapiacok, valamint a Központi Értékpapír-számla Vezetője pénzügyi elszámolásokat végeznek és az ilyen nap a Kibocsátónál is Munkanapnak számít.
12.5 Kifizetések A Jelzáloglevelekkel kapcsolatos fizetéseket a Kibocsátó, mint Fizető Bank banki átutalással teljesíti a Jelzáloglevél tulajdonosok részére. A kifizetésekre mindenkor vonatkoznak a kifizetés helyén érvényes pénzügyi, adó és egyéb jogszabályok, rendelkezések, így különösen a Központi Értékpapír-számla Vezetője, a BÉT vagy más értéktőzsde (ha alkalmazandó) szabályzatai és előírásai. A Jelzáloglevelek kapcsán teljesítendő kifizetéseket a Központi Értékpapír-számla Vezetője Nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó - a Központi Értékpapír-számla Vezetője mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott - fordulónap („Fordulónap”) végén az adott Jelzálogleveleket illetően állománnyal rendelkező Számlavezetők részére kell teljesíteni, a Központi Értékpapír-számla Vezetője vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével. Az esedékes fizetést azon Jelzáloglevél tulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Jelzáloglevél tulajdonosa. A Jelzáloglevelek kapcsán a Kibocsátó, mint Fizető Bank a vonatkozó magyar jogszabályok által előírt maximális mértékű adót vonja le az adott Számlavezető által vezetett Értékpapír-számlákon lévő Jelzáloglevelek után, kivéve ha legkésőbb a Fordulónapot követő munkanap délelőtt 10 óráig a Számlavezető nyilatkozik a Kibocsátó, mint Fizető Bank részére az általa vezetett Értékpapír-számlákon a Fordulónapon a Központi Értékpapír-számla Vezetője számlavezetői rendszerének zárását követően található, a belföldi és külföldi Jelzáloglevél-tulajdonosok tulajdonában lévő Jelzáloglevelek mennyiségének változásáról. Külföldi Jelzáloglevél-tulajdonosok esetében a Kibocsátó, mint Fizető Bank akkor is a maximális mértékű adót vonja le, ha a külföldi Jelzáloglevél-tulajdonos a Számlavezetőjén keresztül nem juttatta el a Fordulónapot követő munkanap délelőtt 10 óráig a vonatkozó jogszabályok által előírt illetőség igazolásokat és haszonhúzói nyilatkozatokat és amennyiben ez a körülmény az alkalmazandó, a kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény („Egyezmény”) alapján az adófizetési kötelezettséget befolyásolja. Az adóilletőség igazolás és haszonhúzói nyilatkozat bemutatása esetén a Számlavezetőnek azt is igazolnia kell, hogy az adóilletőség igazolás és haszonhúzói nyilatkozat benyújtója a Fordulónapon, a Központi Értékpapír-számla Vezetője számlavezetői rendszerének zárását követően Jelzáloglevél-tulajdonosnak minősül. Ezen igazolásnak továbbá tartalmaznia kell a külföldi Jelzáloglevél-tulajdonos tulajdonában álló Jelzáloglevelek össznévértékét is. Amennyiben a Számlavezetők, illetve a külföldi Jelzáloglevél-tulajdonosok eleget tesznek a fent említett kötelezettségüknek, úgy a Kibocsátó ezen Jelzáloglevél-tulajdonosok vonatkozásában az Egyezmény által előírt alacsonyabb mértékű adót vonja le. A Számlavezetők fentiekkel egyidejűleg megteendő nyilatkozatának tartalmaznia kell az általuk vezetett Értékpapír-számlákon szereplő, a belföldi Jelzáloglevél-tulajdonosok, illetve a külföldi Jelzáloglevél-tulajdonosok tulajdonában lévő Jelzáloglevelek mennyiségét. A külföldi Jelzáloglevéltulajdonosok esetén országonkénti (darabszám feltüntetésével), országokon belül státuszok szerint magánszemélyek, illetve szervezetek - (darabszám feltüntetésével), e csoporton belül név szerint Jelzáloglevéltulajdonosonkénti (darabszám feltüntetésével) bontásban kell elkészíteni a nyilatkozatot. Az egyes Jelzáloglevéltulajdonosok neve mellett a tárgyévben megküldött adóilletőségi igazolásokat és haszonhúzói nyilatkozatokat is fel kell tüntetni. A Kibocsátó az adólevonások mértékéről a Számlavezetők részére az átutalással azonos napon elszámolást küld, amelyben meghatározza a fentiek szerinti egyes ügyfélkörök tekintetében levont adó mértékét és az így kialakult nettó kamat összegét. A Jelzáloglevelek tekintetében a Jelzáloglevél feltételekkel összhangban teljesített kifizetéseket a Jelzáloglevél tulajdonosoknak teljesített megfelelő kifizetéseknek kell tekinteni, és a Kibocsátó az így kifizetett összegekkel kapcsolatban mentesül minden ezzel kapcsolatos kötelezettség alól. Abban az esetben, ha a Jelzáloglevelek (vagy azok egy részének) visszafizetése a Jelzáloglevél feltételeknek megfelelően esedékessé válik, illetve azok lejártak, de még nem történt meg a teljes kifizetés a Jelzáloglevél tulajdonosoknak, akkor a Jelzáloglevelek egyes tulajdonosai a tulajdonjogukat megtestesítő értékpapír-számlára hivatkozva a Kibocsátó ellen jogosultak az illetékes bíróság előtt eljárást kezdeményezni. - Munkaszüneti Napok Ha bármely Jelzáloglevél kapcsán teljesítendő kifizetés esedékes időpontja nem Munkanapra esik, a Jelzáloglevél tulajdonos a vonatkozó Kibocsátási Melléklettel/Információs Összeállítással összhangban az
86/88
Program-2003-2004/I. alkalmazandó Munkanap Szabály szerinti napon válik jogosulttá a kifizetésre és nem tarthat igényt az ilyen késedelem miatt felmerülő kamatra vagy egyéb más kifizetésre.
12.6 Visszaváltás és opciók a) Végső Visszaváltás, Tőketörlesztés A Jelzáloglevelet, amennyiben az alábbi b, c, d, pontoknak megfelelően lejárat előtt nem került visszaváltásra vagy érvénytelenítésre, a Kibocsátó az Okiratban meghatározott tőketörlesztési napon(okon), vagy a Lejárat Napján törleszti, vagy visszaváltja a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban vagy az Okiratban meghatározott törlesztési értéken, vagy Lejáratkori Visszaváltási Értéken, illetve az abban meghatározott módon. b) A Kibocsátó választása alapján történő visszaváltás Amennyiben a Kibocsátó számára a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás visszaváltási lehetőséget határoz meg, a Kibocsátó, miután: Jelzáloglevél tulajdonosokat a Jelzáloglevél feltételek 12.9 rendelkezése alapján nem kevesebb mint 15 és nem több mint 30 nappal korábban értesítette („Visszaváltási Értesítés”); (mely értesítések visszavonhatatlanok és feltüntetik a visszaváltásra meghatározott dátumot), a választott visszaváltási napon („Választott Visszaváltási Napon”) visszaválthatja az adott Sorozatba tartozó forgalomban lévő valamennyi Jelzáloglevelet a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Infromációs Összeállításban meghatározott, választott visszaváltási összeg(ek) („Választott Visszaváltási Összeg”), valamint a vonatkozó Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatok (ha van ilyen) megfizetésével. c)Visszaváltás a Jelzáloglevél-tulajdonosok opciója alapján Amennyiben a Jelzáloglevél-tulajdonosok a vonatkozó Kibocsátási Melléklet/Információs Összeállítás szerint visszaváltási lehetőséggel rendelkeznek, bármely Jelzáloglevél-tulajdonosa nem kevesebb, mint 15 és nem több mint 30 nappal a Választott Visszaváltási Napot megelőzően a Kibocsátónak küldött ilyen tárgyú értesítéssel (”Jelzáloglevél tulajdonos Visszaváltási Értesítése”) kezdeményezheti a tulajdonában lévő Jelzáloglevelek visszaváltását. A Kibocsátó az ilyen Jelzáloglevelet a vonatkozó Kibocsátási Mellékletben/Információs Összeállításban meghatározott feltételek szerint és azok függvényében a Választott Visszaváltási Napon teljes egészében visszaváltja és a Választott Visszaváltási Összeget, a Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) esetlegesen felhalmozott kamatokkal együtt átutalja a Jelzáloglevél-tulajdonos által a Jelzáloglevéltulajdonos Visszaváltási Értesítésében megjelölt bankszámlaszámra. A Jelzáloglevél visszaváltására vonatkozó jog gyakorlásához a Jelzáloglevél-tulajdonosnak a Jelzáloglevelet a Számlavezetőnél a Kibocsátó javára zároltatni kell. A jelen pont szerint bármely Jelzáloglevél-tulajdonos által adott Jelzáloglevél-tulajdonos Visszaváltási Értesítése visszavonhatatlan. d) Érvénytelenítés A Kibocsátónak a Központi Értékpapír-számla Vezetője felé tett nyilatkozatát követően, miszerint a Jelzáloglevelekben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, valamennyi visszaváltott Jelzáloglevelet érvényteleníteni kell. A Kibocsátó értesíti a Központi Értékpapír-számla Vezetőjét vagy a Központi Értéktárat (ha az nem azonos a Központi Értékpapír-számla Vezetőjével) a Jelzáloglevelekben foglalt jogok és kötelezettségek megszűnéséről. Ezt követően a Központi Értékpapír-számla Vezetője, illetve a Központi Értéktár érvényteleníti a Jelzálogleveleket és az Okiratot. A Jelzáloglevelek érvénytelenítése az Okiratnak a Központi Értékpapír-számla Vezetője mindenkor hatályos vonatkozó szabályzataival és eljárási rendjével, valamint a vonatkozó jogszabályokkal összhangban történik. A visszaváltások, opciók és érvénytelenítések esetén esedékessé váló kifizetések napjára a jelen Jelzáloglevél feltételek Kamatkifizetések napjára vonatkozó szabályait (Munkanap Szabály) kell értelemszerűen alkalmazni.
12.7 Adózás A Jelzáloglevelek tekintetében a Kibocsátó által teljesítendő valamennyi tőke- és kamatfizetés anélkül történik, hogy bármilyen jelenlegi vagy jövőbeni, és bármilyen természetű, a Magyar Köztársaság vagy annak adókivetési joggal rendelkező hatósága részéről vagy annak nevében előírt, kivetett vagy kirótt adó vagy illeték levonásra vagy visszatartásra kerülne, kivéve, ha az ilyen levonást vagy visszatartást jogszabály írja elő. Az FHB Rt. sem mint Kibocsátó, sem pedig mint Fizető Bank nem fog pótlólagos, a levonandó adót vagy más összeget pótló kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Jelzáloglevelek alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia. A tőke-, és/vagy kamatösszegre történő utalás a Jelzáloglevelek tekintetében magában foglalja valamennyi egyéb, a jelen 12.7 Jelzáloglevél feltétel értelmében fizetendő összeget. A Kibocsátó mint kifizető, a hatályos jogszabályokkal összhangban nem felelős a Jelzáloglevél-tulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben semmilyen díjért, költségért, veszteségért vagy kiadásért, amely az ilyen
87/88
Program-2003-2004/I. kifizetésekkel kapcsolatban keletkezik vagy a kifizetésekből ered, illetve a Kibocsátó nem érvényesíthet a Jelzáloglevél tulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben ilyen díjat, költséget, veszteséget vagy kiadást.
12.8 Elévülés A jelenleg hatályos magyar jogszabályok értelmében a Jelzáloglevelek alapján történő tőke és kamatfizetésekre vonatkozó igények, a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.
12.9 Értesítések A nyilvánosan forgalomba hozott Jelzáloglevelekkel kapcsolatos valamennyi, a Befektetők részére szóló értesítés akkor tekinthető érvényesen megtettnek, ha az a Tpt. 37.§. (5) bekezdése szerint Magyarországon egy országos napilapban (a Kibocsátó mindenkori hirdetményeit megjelentető napilapban, amely jelenleg a Magyar Hírlap című napilap), és egy, a Felügyelet által kiadott vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilapban (jelenleg a Magyar Tőkepiac című hivatalos lap) közzétételre került. A Kibocsátónak biztosítania kell, hogy a tőzsdére bevezetett vagy bevezetendő Jelzáloglevelek esetében az értesítések a BÉT szabályainak és előírásainak megfelelő módon a tőzsde www.bet.hu című honlapján is közzétételre kerüljenek. Az esetleges más értéktőzsdére való bevezetéssel kapcsolatos közzétételi előírásokat az adott Kibocsátási Melléklet írja le.
12.10 További forgalomba hozatalok A Kibocsátó jogosult a Jelzáloglevél-tulajdonosok hozzájárulása nélkül mind a korábban forgalomba hozott Jelzálogleveleivel azonos Sorozatba tartozó jelzáloglevelek, mind új Sorozatba tartozó Jelzáloglevelek forgalomba hozatalára. A Kibocsátási Program alapján történő bármely további nyilvános forgalomba hozatalokhoz a Kibocsátási Program ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. Ilyen további nyilvános forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 31. § (3) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját legalább öt nappal megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait, valamint a Kibocsátóra vonatkozó újabb pénzügyi, gazdasági, jogi adatokat és a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás keretében közzétett tényeket, adatokat, információkat tartalmazó Kibocsátási Melléklet benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja, és a Kibocsátási Mellékletet nyilvánosságra hozza. Zártkörű forgalomba hozatal esetén a Kibocsátó Információs Összeállítást készít, amit a forgalomba hozatal tervezett kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően a Felügyelet részére benyújt, illetve azt az egyedileg előre meghatározott befektetők tudomására hozza. A Kibocsátási Program ideje alatt a Kibocsátó féléves és éves információs összeállítások elkészítésével és közzétételével folyamatosan tájékoztatja a befektetőket gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetének alakulásáról, eleget téve a Tpt. 31. §. (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének.
12.11 Irányadó jog és illetékesség a) Irányadó jog A Jelzáloglevelekre, valamint azok értelmezése tekintetében a mindenkor hatályos magyar jog rendelkezései az irányadóak. b) Illetékesség A Jelzáloglevelekkel kapcsolatosan, vagy azokból fakadóan felmerülő bármely vitás ügy eldöntésére a Tpt. 376. §-ban meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak van kizárólagos illetékessége, kivéve a Tpt. 207. § (2) bekezdése szerinti illetékességet. A választottbírósági eljárásokban a Választottbíróságnak három választottbíróból álló tanácsa dönt a saját, mindenkori hatályos szabályaival összhangban. Mindkét vitában álló fél jogosult egy választottbíró kijelölésére. Az így kijelölt két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót, aki a tanács elnökeként jár el.
88/88