8. BZÁM ÉVTOLYAli. egfotifeh égwsyt? ^^^SAVANYUjgjTj 89S1

132

VASABNAPI

Nyúlszőr

puha

8. BZÁM. 1901. 48. ÉVTOLYAli

ÚJSÁG.

kalapok

FÖLDViRY IMRE

MÍEK

enoeoLAT

férfidivat és fehérnemű rak­ tárában. 9023 Budapest, IV., Koronah e r c z e g - u t c z a 11. é s V I I I . , K e r e p e s i - ú t 9 . sz.

Fül egfotifeh égwsyt?

^^^SAVANYUjgjTj

Angol cylinderek, divatoa ke­ m é n y é s p u h a kalapok, jó szabású férfi-ingek, n y a k k e n dők.keztyfik d ú s választékban.

Ü

89S1

L^^v:.,-?sfc<
I

T > A T ) 1—2 éves homoki ó-bor 22-krtól 34 krig. Ujbor ii tr. X > V * A V . jól 50 krig. seC J „ / í l í k ' - t r £ » C ! t J ' y / Í Fajtiszta, kitűnően beér tt 11 Jeles e • E 5 / H J H J V C » r > A W . m e g e . é s 11 borfajból. Sima vessző 2 és fél Írttól felfelé. 2 éves gyok.res 12 fittól fölfelé. M ú l l - l O C £a1~k£*l , 'f"*íl 2—3—i—5 éves igen erős csemete ÍV * 3 J l l C / » C ^ J O L -a-íl). 6 i S b „„gusan ojtva 30 krajczártól 60 krajo árig. Nagybani vételnél 10—50 százalók engedmény.

TSIRNAPI

lóim, kik ezer számra ültetik, mert rendkívül hamar és bármilyen talajban b">ven terem. A szép növésű 2—3—4—5 éves fák dibja 15 krtól 50 krig. Nagy vételnél olyan engedmény, raiut az epernél.

Spanyol meggy. Gyümölcse rendkívül keresett, mert befőzésre legalkalmasabb, 2—3—4—5 éves fák drbja 15 krtól 50 krig. Nagy vételnél oly engedmény, mint az epernél. " T k J ^ - Í V . Könnyű töretü, 2—3—4—5 éves fik ára 15 krtól MJlKfíKtim 50 krig. Nagyobb vételnél 10—50»/o engedmény.

schmeckt am feinsten

üvec ARA a KORONA.•/• ÜVEG ARA. t KORONA 2 0 FILLÉR. %r\alódi FŐRAKTÁR: WUi/i*-*?

csak^íonli öxszms

pcdjcgygyel. Kpphali oyójyszerfárakbftt.

az

I

A nöi szépség elérésére, tökélete­ sítésére és fentartására legkitűnőbb éi legbiztosabb a 9027

l \ J > t 5 1 t 5 J M5At5lrlJ KWI&Í+TT X\.a\~*\Kj/i

Csodás

BUDAPESTEN

8918

O Ad

585

**"

Ó T 7 P « 1000-re 3'50 írttól 12 frtig. C V C O ) Végtelen nagy készlet.

gleditsea

SöVénykészitésre m a c l n r a

Budapesti főraktár: Török József féle gyógysz. Király-n.lá,és Andrássy-nl 20. Kapható minden gyógyszertárban.

téli él nyári gyógyhely.

Elsőrangúja kénes vizű gyógy­ fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodák­ kal, kő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.

Czimlmlom

l

iskolámat, a melyből min­ denki, tanító nélkül megta­ nulhat ozimbalmozni, 4 koro­ náért adom. Képes nagy czimbalomárjegyzéket pedig in­ gyen. Varga P á l ezimbalomgyártó, Budapest, VIII. ker., Rock Szilárd-ntcza 3. sz.

|>LYAMATÖS, 'MANDULA KORPA' a t ö r ! rmomra rtmitja é"s

^ ^ ^ ^ ^ ^ FEEOLIN'-t. Kérdezze csak háziorvosát, hogy a Feeolin- nem-e a legjobb cosmetlcal szer a kéznek, hajnak é s fogaknak 7 A leg-tisztátalanabb arcz és a leg-osúnyább kezek elő­ k e l ő , üde finomságot és alakot nyer a . F e e o l i n * használata ál­ tal. A . F e e o l i n * egy 42 legne­ mesebb és legfrissebb növényből előállított szappan. 9001 Jótállónk továbbá, hogy az a r e z redői és ránczai, bőratkái (Hiíesaer) és a r e z p ö r a e n á s e k (Wimmeili) stb. a . F e e o l i n . hasz­ nálata által nyomtalanul eltűnnek. A . F e e o l i n * a legjobb hajtisztitó, hajápoló és hajszépitőszer, meg­ akadályozza a híj kihullást, a meg­ kopaszodást és a fejbetegségektől megóv. A . F e e o l i n * egyben a legtermészetesebb és legjobb fogtisztítószer. A ki a « F e e o l i n » - t állandóan szappan helyett hasz­ nálja, fiatal és szép marad. Kötelezzük magunkat a p é n z a z o n n a l i v i s s z a a d á s á r a , ha a . F e e o l i n * használata nem si­ keres. E g y d r b á r a : 1 k o r . , 3 drb 2.50 kor.. 6 drb 4 kor., 12 drb 7 kor. B ry drb u t á n i p o r t ó 2 0 fillér, 3 d r b o n f e ­ l ü l i 6 0 fillér, U t á n v é t t e l 6 0 fill.-rel több.Hegrendelhető M. F E I T H , W i e n , V I I . , M a r i a h i l f e r s t r a s s e 3B.

auranlica 1000-re 5*85 forinttól 20 forintig. ' W á O ' f s h ' i É* Wl V \z á\ *7 Horoló szöloülteti') vas, kerti fürész, J . V Ü J . IJ± Xyn£j»\.\Ffj» o l l ^ g 5 r b e gzemzÖ, valamint ojtókés, jelfa, ojtókennce igen olcsó áron és kitűnő anyagból. ^ 7 " ' l C y * " * T l ' Í . C * l í l t \ / * \ r kerestetnek B ezek 5—10—20—30 T A94.ir.il. I C 7 1 C 1 A . 1 A # J V g Z á za iék engedményen túl 6 heti, esetleg 4—6 havi hitelt is kapnak. i.r- óa nóvjrgyzéket küld: 8880

ÜNGHVÁRI LÁSZLÓ Czeglédről.

Kapható

minden gyógytárban.

I Tefjese* hetyetDBití t szapparttít ai arrz kenácsfit I

Nélkülözhetetlen

KIZÁRÓLAGOS KÉSZÍTŐI

és felülmúlhatatlan, hatásában

Világ-czikk, k i v i t e l m i n d e n ffiCS/LIA7GECK3.SZ.

**sT

Előfizetési feltételek: VASÁBNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

VÉRTESSY

{

egész évre 2 4 korona félévre 12 .

SÁNDOR.

8993

csalhatatlan.

országba.

CHIEF-OFFICE 4 8 . BRIXTONROAD, LONDON S. W. A legmegbízhatóbb, legjobb ez az egész világon híres és legkeresettebb háziszer a gyógyszerész :

T h i e r r y A. Baizsam-a fölülmnlhatatlan

mindenféle m e l l - , t ü d ő - , m á j - , gyomor- és valamennyi belső be­ tegségek ellen. Külsőleg a legsikeresebb

BC UMiMaUrBilsuij

am tat •0«tM>|M-4jrt»% •M

A. m « r y in ?ngnit M h t M H > m u

Sebgyógyítószer.

~WI

Csupán az összes kulturállamokban bejegyzett zöld a p á c z a védjegygyei és kapszula­ zárral, a melybe a czég van bepréselve. R g y e d ü l v a l ó d i , kimutatható évi gyártás 6 millió palaczk. — 12 kicsiny és 6 dupla-palaczk postán, franco küldve 4 k o r . — Egy próba-palaczk prospektussal és a világ valamennyi államában létező raktárak jegyzékével: 1 k o r . 2 0 fill. S z é t k ü l d é s csupán az összegnek előleges utalványozása ellenében.

T h i e r r y A. C e n t i f o l i a - k e n ö c s e

Photorirkografiai müinfcjctc g g g készíti a Icqiobb miitt címem fi* fiyomlalvápyiw Su,apc5tm5zeiHkir%i«tCDl3

( c s o d a k e n ő c s elnevezéssel), melynek húzó-ereje és gyógyhatása utolérhetetlen I Fölöslegessé teszi legtöbb esetben az operácziókat. Ezzel a kenőoscsel egy 11 esztendős gyógyíthatatlannak tartott osontszu, sőt ujabban egy 22 esztendős súlyos rákszerü betegség gyógyíttatott meg. Gyulladásos és minden egyéb sebeknél, mint kitűnő antiszeptikus szer, enyhitőleg és hűsitőleg hat és csakhamar teljes gyógyulást hoz létre. Gyors puhító és oszlató hatása is van és megszabadít mindenféle, bármily mélyre hatolt idegen testektől. — Egy tégely franco 1 kor. 80 fill. az összegnek előre való beküldése ellenében. Nagyobb megrendeléseknél olcsóbb. Ki­ mutatható évenkinti gyártás 100,000 tégely. Egy egész levéltár áll rendelkezésre és megtekintésre azon eredeti bizonylatokból, melyeket e két szerről a világ minden részéből beküldtek. — Utánzatoktól óvakodni és figyelemmel tessék lenni a minden tégelyre beégetett czégre: A p o t h e k e z u t n S c l i u t z e n g e l des A . T h i e r r y . A hol raktár nincsen, minden rábeszélés ellenére is tessék visszautasítani a hamisított és hasonló értékűnek ajánlott készítményeket és tessék azt megrendelni egyenesen az egyedüli gyáros:

Thierry A. gyógyszerésznél, Pregrada RoMtsch-Sauerbrwm mellett. (Az osztrák cs. és kir. államhivatalnokok szövetkezetének Admiralty London.) — K a p h a t ó B u d a p e s t e n :

Franklin-Társulat nyomdája, (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.)

szállítója.) (Contractor of the War-Office and the Török J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n . 8907

8869

hogy a magyar kormány bizalma ós a király kegyelme Vértessy Sándort a budapesti királyi Ítélőtábla elnöki méltóságára emelte, és közelebb már arról kellett a magyar közönségnek, értesülnie, hogy ez érdemekben gazdag, előkelő biró nyu­ galomba vonul s pedig nem hajlott korának gyöngesége, hanem egy véletlen baleset miatt, mely ezelőtt két évvel Rohitson érié, hol egy sétája alkalmával megcsúszván, lábát törte s ennek következtében azóta folyvást beteges­ kedik. Vértessy Sándor hosszú, változatos és a sike­ rek egész sorával dicsekedő munkás közpályát fejez be nyugalomba vonultával. Eddig 73 évre terjedt életéből félszázadot a nyilvános élet, legnagyobb részt pedig az igazságügy szolgála­ tában töltött el, tehetsége, szorgalma és jelleme erejével emelkedve, mint a jó katona, a legalsó fokról a legfelsőbbek egyikére. Vértessy Sándor 1828-ban született Moóron. Középiskoláit Győrött és Székes-Fejérvárott, jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. Azután egy ideig ügyvédi gyakorlaton képezte magát; de már 1850-ben a birói pályára lépett az akkori pesti kerületi főtörvényszéknél; 1854-ben járásbirósági hivatalnok lett, majd pedig még ugyanazon évben a bécsi cs. kir. leg­ főbb törvényszékhez ós semmítőszókhez segéd­ fogalmazónak neveztetett ki. 1860-ban a ma­ gyar királyi udvari kanezellária helyreállíttat­ ván, annak igazságügyi osztályában udvari fogalmazóvá s később elnöki titkárrá lett. Az új alkotmányos korszakban gróf Andrássy Gyula kormánya szervezésekor fölismervén Vértessynek szervező és intéző tehetségét, Vértessyt a magyar miniszterelnökséghez osztály­ tanácsossá nevezte ki s egyszersmind őt bízta meg az elnöki titkári teendőkkel is. S Vértessy teljesen megfelelt a belé helyezett bizalomnak. 1869-ben semmítőszéki birónak neveztetett ki, bár egyelőre addigi hivatalos működési terének megtartásával. Gróf Andrássy őt választotta maga mellé akkor is, mikor Ő Felségét a szuezi csatorna negnyitása alkalmából keleti utazásán kisérte. Hogy ez emlékezetes úton mily tapin­ tattal és ügyességgel teljesítette föladatait, bizonyítja az, hogy attól kezdve a legfelsőbb körökben is igen kedvelt emberré lett, valamint az is, hogy ez alkalommal a török szultán és a

C

SAK HÉT ÉVE MÚLT,

48. ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T , MÁRCZIUS 3.

9. SZÁM. 1901.

(lepényfa, Krisztus koronája), 1—2 éves, 1000-re 4 írttól 14 frtig.

gyors hatása.

F Ö t D E S K E L E M E N gyógysz. A r a d .

Gsászárfürdo

1 X

Sövénykészitésre

MAR GIT-C R E M E ,

Törv, védve

Ara 2 j B( 7f j 0 | 1 5 kr

Mindenféle vadoncz l^ g

mely reg) tiszta, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, tel­ jesen ártalmatlan. Ezen világhírű arczkenőcs pár nap alatt eltávolít szeplőt, májfoltot, pattanást, borátkát (Mitesser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránczokal. redőket, himlő­ helyeket és az arezot hófehérré, simává és üdévé \arázsolja. Ára nagy tégely 2 k o r , kis tégely 1 kor., M a r g i t h ö l g y p o r 1 kor. áll 88., M a r g i t s z a p p a n 70 HU. M a r g i t f o g p é p (Zahnnasta) 1 kor., M a r g i t a r e z v i z 1 kor. Hamisítványok bíróilag üldöztetnek. — Postán utánvétellel vagy a pénz előzetes beküldése után küldi a készítő :

vm

Mindenféle nemes £**%£ «2ft. kajszinbaraczk, cseresznye, meggy, szelíd gesztenye, lasponya, szómon, alma, szórnom eper magas és törpe alakban. Ára 15 krtól 50 krig. Nagybani Tételnél tetemes engedmény. ~%£íu.á±l£xÍ-ti±TWͱt"t. oftvdny. 2—3—4—5 éves példányok

KREISAPOTPEKE KORWEP^ÜHO BECS mellel, Főraktár Magyarország részére: 8844 Török József gyógyszertára Kiraly-utcza 12.

Ovakodjunk után iátoktól.

1£*T-

-.v^iSilaprí,

Birs és Lasponya. ftt™1 íKSTSE!

~£rtlsitós és erSmKfjajitás céljából oAntm* K ayayol baszni'jiik az óssics turíslök.kp^k tAparozök és lovagink nagyobb fourok vtl/t

\

egdsz évre 1 6 korona Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG | félévre

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK J egész évre Í O korona (a Világkrónikával) I félévre _ S «

görög király is egy-egy magasabb rendjellel tűntette ki. Ez titazás alkalmával az Abdul Aziz szultán által visszaajándókozott első Corvinakódexet ő hozta haza. Itthon 0 Felsége a Salvator-rend közép-keresztjével ós a Szent István-rend kis-keresztjóvel tüntette ki. 1870-ben búcsút vett a minisztériumban addig viselt hivatalától ós elfoglalta semmítő­ széki birói állását. Mikor aztán a semmitőszék a legfőbb törvényszékkel királyi kúriává egyesíttetett, Vértessy kúriai biróvá, majd utóbb 1885-ben kúriai tanácselnökké neveztetett ki, 1893-ban pedig a kúria másodelnöke lett. Ekkor történt a királyi táblák szótosztása, a miben Vértessy is tevékenyen közreműködött, egyúttal a budapesti királyi tábla elnökévé neveztetett ki, mely méltósága révén a főrendiháznak is tagja lett. Ez elnöki állásában kiváló érdemeket szerzett, mert az új intézmény kifejlesztésében

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

és megszilárdításában már különleges helyze­ ténél fogva irányadó szerepet vitt. A budapesti királyi tábla ugyanis ma már nem az, a mi 1848 előtt volt, a mikor elnöke, a «királyi személynök» («personalisi>, -— ma már végképen megszűnt méltóság)^ egyszers­ mind az alsó-háznak is elnöke vala; közjogi állása azonban ma is ki van fejezve abban, hogy a budapesti királyi tábla elnöke egyúttal a főrendiház tagjai között is helyet foglal, míg a többi tiz királyi tábla elnökei nem; ez a megkülönböztetés tehát a budapesti királyi táblát a többinek elébe helyezi; de e mellett működésének területe, nagyobb ügyköre és székhelye is elsőséget biztosít neki a gyakorlati életben. A budapesti királyi tábla Vértessy elnöksége alatt és a birói székeiben ülő számos nagy tekintélyű jogász révén az ország második

VÉRTESSY SÁNDOR.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

134 birói testületéül szerepelt. 8 tekintélye bizo­ nyára ezentúl sem fog csökkenni; mindazáltal úgy a jogászkörök, mint a nagyközönség saj­ nálkozva látják most kiválni e díszes testület­ ből azt a férfiút, a kinek sokoldalú képzettsége, finom modora és szellemi frissesóge oly termé­ kenyítő hatással volt úgy a birói igazságszol­ gáltatásra, mint a törvényalkotás munkálataira. Mint biró szigorú, mint fölebbvaló méltányos, mint kartárs a legszeretetreméltóbb barát volt; de igaz barátja volt az igazságkereső nagykö­ zönségnek is.melylyel mindig a legelőzékenyebb módon bánt. Eészint a közigazgatás, részint és főleg pedig az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemei­ vel sok elismerést és kitüntetést vívott ki. Ezek között legnagyobbak: a titkos tanácsosi méltó­ ság, melylyel az ezredévi országos ünnep alkal­ mából, közelebb pedig a Ferencz József-rend nagykeresztje, melylyel nyugalomba léptekor tüntette ki 0 Felsége, azzal is tetézvén e nagy kegyet, hogy «sok évi állami szolgálatában, főleg pedig a birói pályán szerzett kiváló érde­ meit)) külön királyi kéziratban is elismerte. Vértessy Sándor nagy kort ért el; de azért, bár gyöngólkedés kényszerítette a lelépésre, bizton remélhető, hogy még évek sorát tarto­ gatja számára a gondviselés, mely egyebek mellett négy olyan fiúval is megáldotta, kik már mind előkelő helyet foglalnak el a köz­ pályákon.

SZAHARA. Járom, járom a Szaharát, Létem zordon sivatagát Naprul-napra, évrül-évre; Boskadozva, elgyötörten Bukdácsolok a fövenyben . . . Mikor lesz már, mikor vége ? Oh be sivár, bús vidék ez, A mely engemet környékez Sivó-homok tengerével! Köröskörűi mit se látok, Csak kietlen pusztaságot, Mely a végtelenbe vész el. A nap izzó láng-nyilakkal Perzseli a fejem' nappal, Hogy agyam majd belekábul; S oly hidegek itt az éjek, Szinte didereg a lélek Zúzmarájok mord fagyátúl.

9. SZÁK. 1901. 48. ÉVFOLYAM.

135

VASÁENAPI'1 ÚJSÁG.

9. 8ZÍM. 1901. 4 8 . ÉVFOLYAM.

ARANY JÁNOS GYERMEKKORI VERSE. A múlt napokban nagyváradi lapok a követ­ kező közleményt hozták: Érdekes és becses irodalmi relikvia birtokába jutott Sipos Orbán kir. tanfelügyelő szívességéből a Szigligeti-Társaság. Arany Jánosnak gyermekkori verse ez, melyet a Toldi későbbi hírneves költője nyolcz éves korában írt, a mikor a nagyszalontai községi iskolába járt. Irta pedig ezt a verses-levelet néhai tiszteletes tudós Dévai Bálinthoz, ki akkor már az árpádi ev. ref. eklézsia rektora volt. A levél eredeti orthografiával következően szól: Kedves Hajdani Ptor uram ! Kívánom hivataljának ízes gyümölcsét vegye És ne a búnak bánatnak Keserű tejét egye.

Erdélyi fényképe. BRODSZKY SÁNDOR.

— A Szaharát más is járja . . . De van nyergelt paripája, Fegyvere és gyors tevéje. Engem gyalog indítottak, Még csak föl sem podgyászoltak, A hogy ilyen útra kéne. • Gyalog-szerrel, fegyver nélkül, Önlényemnek erejétől A hogy tellett, úgy vergődve, Napot, éjét egybetéve, Fulladozva verítékbe', Se juthatok ki belőle. Jönnek-mennek karavánok, Kincscsel terhelt, dús kalmárok, De sorsomon nem lendítnék ; Sietős az útjok nagyon, Nem érdekli csak a vagyon, Rám ők nem is hederitnek. — Néha-néha azt hinném már, Hogy rám egy szép, zöld oáz vár, Tündér-liget, boldog Éden! Hol források üde habja Szomjiíságom' oltogatja És lemossa verítékem ! Színpompában tündököltek, Illatárral üdvözöltek A távolból a virágok, S terebélyes pálma-ágak Oly hívogatón kínáltak Hűvös árnyat, ízes tápot.

S nincs sehol egy lombos fácska, Melynek árnyas oltalmába , Vonulhatnék a hő ellen, S nem füstölg sehol egy tűzhely, A mely nyájas rőzse-tűzzel Melegítse testem', lelkem'.

Újra éledt a reményem . . . Oh, ha lehetne elérnem Nekem ezt a szép vidéket I Nem mozdulnék én ki onnan, Elrejtőzném a lombokban, Nem törődném, világ, véled.

Sehol egy datolya-pálma, Mely gyümölcsével kínálna Engem, hogyha megéheztem; Harmat soha nem permetez, Csermely, forrás nem csergedez, Örökös szomj gyötör engem.

S vég-erőmet összeszedve, Fulladozva, lelkendezve Törekedtem az oázra! De elállt bár lélekzésem, Oda soha el nem értem, Nem volt csak — fáta morgána!

Nem virulnak itt virágok, Hogy üdítne ülatárjok S színpompájok megigézne; Nincs tenyérnyi lágy gyep-párna, Hogy lenyugtathassam rája Fáradt testem pihenésre.

Szerte foszlott, mint egy álom . .. S én mind csüggedőbben járom A sivatag pusztaságot. Fagy erőm már s mind mélyebben Süppedezek a fövenyben S kétségb'esve fölkiáltok:

Pihenésre ? Ölyvek, héják, A sakálok és hyénák Lépten-nyomon rám-rám csapnak, Skorpiók, s a kígyók serge — Mérges nyelvet öltögetve — A hol érnek, meg-megmarnak.

Meddig járjam a Szaharát, Létem zordon sivatagát ? Mikor lesz már, mikor vége ? Mért nem temetsz már el engem, Számum szele, vad dühödben Egy homok-hegy fenekére ! ? Luby Sándor.

Zafír kövek ragyogjanak Maga s párja karjain Piros rózsák fakadjanak Lábok minden nyomain. T. Dévai Bálint Ur. Ha megérdemlette azt az arany almát Vénus, melynek Paris elvette jutalmát. Midőnn egy időben az ida Hegyében Három Istenasszony együtt ülésébenn Junó gazdagsággal Parist megbiztatta Egy arany almáért. De el nem kaphatta Minerva tudományt igér s bölcsességet De ezzel sem ére szándékába véget Vénusnak végtére az volt igéreti Hogy a legszebb leány ölébe ülteti. Kap rajta az ifjú úgyis heves vére Tüzesen gerjedvén egy szűz szerelmére Azt az arany almát hozzá gördítette így a szép helénát feleségül vette Menyivel Illőbb hát koszorút fonyunk Melyet örömök közt homlokára vonyunk. Az Árpádi Ref. Ecclésia Rectorának Tiszt. Tud. Dévai Bálint urnák. Engedelmet kérek Édes hajdani Preceptor uram ! ha valamit alkalmatlankodtam ezen levél által, tsak nem felejthetem el azokat a jótéteményeket, a me­ lyeket közlöttél velem, mikor Hűséges Tanítóm valál. Csak nem felejthetem azokat a Drága aján­ dékokat, a melyekkel dajkálkodtál velem, mint az Édes anya az ő gyermekével. Alázatos szolgája egyszers­ mind tanítványa Arany János. Nagyszalontán 1825. Sipos Orbán biharmegyei királyi tanfelügyelőnek néhai Dévai Bálint ev. ref. tanító özvegye adta ez ereklyét, ő most a Szigligeti Társaságnak engedte át, mely elhatározta, hogy a kéziratot a nagy­ szalontai Arany-szobában helyezi el a Csonkatorony falai között. Erre vonatkozólag a következő részletes föl­ világosítást kaptuk lapunk egy régi tisztelt munkatársától: Tisztelt Szerkesztő úr. A napilapokban olvastam Arany János gyer­ mekkori versét, melyet mint 10—12 éves fiú, egykori praeceptorához irt s melynek eredeti kézirata most a nagyszalontai Arany-múzeumba került. A vers eddig sem volt ismeretlen s ki van nyomatva az «Arany János hátrahagyott iratai és levelezései)) czimű, négy kötetes kiadás első kötetének jegyzetei közt, a XV. lapon. Oda jutásának története pedig e z : Én a 60-as évek elején, mint debreczeni theologus, Zsadányban voltam legáczióban s usus szerint szálló vendége a rektornak, a ki Dévai Bálint volt, az egykori árpádi mester. Az öreg typusa volt az egyszerű, becsületes kálvinista rektoroknak, a kik lenyomott, sze­ gényes helyzetükben is megőrizték erkölcsi füg­ getlenségüket s szívük jósága ós melege sze­ gényes hajlékukat is kedvessé tévé. Midőn beszélgetés közben megtudta, hogy én NagyKőrösön Arany János tanítványa valék, meleg örömmel említette, hogy a nagy költőnek praeceptora volt, sőt van is tőle egy verses köszöntője, melyet Arany, mint kis fiú irt az ő neve napjára. Hozta a megfakult irást s meg­ engedte, hogy lemásoljam; s egyúttal azon óhajtását fejezte ki, hogy mennyire szeretne valami emléket birni most már nagy hírű tanítványától, a ki azonban őt már alkalmasint el is feledte. (Bizony, nem lett volna csoda!) Én megígértem neki, hogy majd leszek közben­ járó, s visszatérve Debreczenbe, az egész dol­ got a verssel együtt megírtam nagykőrösi volt tanúlótársam és holtáig jó barátomnak, Arany

VÍZESÉS A KÁRPÁTOKBAN. — Brodszky Sándor festménye.

Lászlónak, ki ekkor, mint jogász, szülőinél Pesten lakott. Arany László nem sok idő múlva válaszolt is, elmondva, hogy atyja nagyon jól emlékszik egykori praeceptorára, s hogy óhaj­ tása folytán küldött is neki néhány darab könyvet, a melyekről gondolta, hogy az öreg rektor hasznát veheti. így került a vers a "Hátrahagyott iratok", e nagy fiúi kegyelettel és mintaszerű gonddal szerkesztett gyűjtemény jegyzetei közé, a hol Arany László felveti azt a kérdést is, hogy vájjon a gyermek maga irta-e a verset, vagy gyermekek szokásaként, valami közkézen forgó verset másolt le ; s benső bizo­ nyítókok alapján azon véleményének ád kifeje­ zést, hogy azt atyja maga irta. Az eredeti kézirat jó helyen lesz az Arany múzeumban ; de nemzetünk műveltsége érdeké­ ben nagyon kívánatos, hogy Arany művei ne legyenek múzeumi ritkaságok, hanem ott feküd­ jenek minden valamennyire művelt magyar család asztalán, az említett kiegészítő négy kötettel együtt, a melyet oly rendkívül érde­ kessé és becsessé tesz a nagy költőnek kora legjobbjaival, Petőfivel, Tompával, Eötvössel, Toldy Ferenczczel, Csengeryvel, Gyulaival, stb. folytatott levelezése. Nem csak az akkori ma­ gyar irodalom, de a magyar mívelődós törté­ netének legfőbb mozzanatai vannak ott meg­ örökítve, a vezető szellemek közvetlen meg­ nyilatkozásában, igen sok szépséggel és igen sok tanulsággal! Bizony nem volna szabad felnőnie egy iskolázott magyar ifjúnak is, hogy azokat ne ismerje. Baráth Ferencz.

BRODSZKY

retséget, hanem egyúttal alkalma nyílik arra is, hogy a hagyatékból egyet-mást olcsó árakon megszerezhessen. Az utóbbi évek alatt ilyen módon Mészöly Géza, Ligeti Antal, LiezenMayer Sándor, Barabás, Győrök Leo ós Molnár József hátrahagyott munkáiból nem egy érté­ kes és érdekes darab került a magyar műbarátok tulajdonába. A Műcsarnok három termében jelenleg a

veterán tájképfestő, a nem rég elhunyt Brodszky Sándor néhány kész kópét s több tanulmányát és vázlatát láthatjuk, számos ónrajz kíséreté­ ben. Brodszky nem tartozik a magyar képző­ művészet elsőrangú nagyságai közé; fiatal korában Markó Károly világra szóló diadalai homályosították el a hírnevét, később pedig olyan művészeti áramlatokkal állott szemben, a melyekkel még akkor sem tudott megbarát­ kozni, a mikor már azt kellett éreznie, hogy ezek az áramlatok mind nagyobb ós nagyobb hódításokat tesznek a közönség rokonszenvében. Brodszky mindvégig hive maradt annak a min­ dent idealizálni szerető nómet festő-iskolának, mely örökké ünnepi diBzben mutatja a természe­ tet. Kereste, kutatta a legszebb részleteket s így igyekezett összeállítani a harmonikus egészet. Ezért tájképei mindenkor a szemet gyönyör­ ködtető, kellemes hatású alkotások voltak. Legörömestebb a szeüd ábrándozásra indító ber­ ki kot festette, a nap aranyos fényében fürdő dúslombozatú fákkal, csevegő patakokkal s a romantikus ábrázolási mód más hasonló járu­ lókaival. Majd a hegyi zuhatagokat kereste föl, vagy a tavak kristálytiszta tükre felett ábrán­ dozott, a mint azt lapunkban két érdekes képén láthatjuk ; de szereti a rozoga vízimalmokat is, melyeknek egyhangú zakatolása nem egyszer indította őt hosszas álmodozásra. Ezek a művei, bár nem mutatják Markó Károly bámu­ latos finomságait, tetszésre találtak a közön­ ségnél, mert Brodszky mindig a javát kívánta adni annak, a mire tehetségénél fogva képes volt. Hogy képeiben a természet nem mindig nyilatkozott meg a naturalisztikus ábrázolás hűségével, erejével ós közvetlenségével, nem annyira a Brodszky fogyatkozása volt, mint inkább a mindent eszményíteni kivánó festő­ iskoláé, melyben első kikópeztetósót nyerte, B melyhez élete végéig hű maradt. Pedig hogy jól látta a természetet s annak tüneményeit képes lett volna több igazsággal is áttenni a vász­ naira: azt a mostani kiállításban nem egy megkezdett képe ós az első benyomás hatása alatt készített tanulmánya mutatja. Brodszky már elvégezte Pesten a négyéves orvosi tanfolyamot, midőn a művészet szeretete felülkerekedett benne s beíratta magát a bécsi festő-akadémia növendékei közé, hogy tájfestő­ nek képezze magát. Az osztrák fővárosból

SÁNDOR

1819—1901.

A Képzőművészeti Társulatnak megvan az a kegyeletes szép szokása, hogy az elhalt művé­ szek hátrahagyott munkáit összegyűjti s ter­ meiben kiállítja. Ekképen a közönség nemcsak a művész egyéniségével köthet közelebbi isme­

KÖN1GSSEE.

Brodszky

Sándor festménye.

136 később Münchenbe ment, hol az I. Lajos király albumába festett lappal csakhamar fel­ tűnést keltett. Képeit örömest vásárolták a műkereskedők s a bajor földön szépen megél­ hetett volna; de a honvágy visszaédesgette s az ötvenes évek közepén hazajött, hogy a magyar föld szépségeinek legyen festő-tol­ mácsa. Itthon első tájképeinek egyikét: a margitszigeti részletet a király megrendelésére festette s ez a műve nem kis népszerűséget szerzett neki. A hetvenes években, a.kormány megbízásából a Nemzeti Múzeum számára is készített két nagyobb képet: a «Háborgó Bala­ ton* és «Esztergom környéket cziműeket. Sokat dolgozott s a magyar fővárosban, sőt még a vidéken is az utóbbi évtizedek alatt nem volt műkiállítás, melyben egy-két, néha több művé­ vel is ne szerepelt volna.

9. SZÁM.Í1901. 48. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÜJSAG.

9. SZÁM. 1901. 48. ÉVFOLYAM.

A modern meghívóhoz ódon papiroson egy régi «Lakadalomra invitáló levél» volt mellé­ kelve a következő tartalommal:

összeállította Sz. L.). A 4-ik oldalon meg volt irva «A gyalui lakadalom násznépének seriese 1702-ben.»

Lakadalomra invitáló levél. Nagy ságtoknak, kegyelmeteknek, mint nekem, becsülettel való jóakaró uraimnak, asszonyimnak Istentől kivánsági szerint való jókat, jó egésséges hosszú életet kívánok megadatni kedvesivei egye­ temben. Istennek ő szent felségének bölcs tetezése, a keresz­ tyéni anyaszentegyháznak jó rendtartása szörzé az házasságbéli szent szövetséget. Az én kedves fiam is borosjenei gróff Székely Addmjedzette volt el az elmúlt napokban jövendőbeli szent házasságnak rendire, a keresztyéneknek dicséretes szokások szerint,tekéntetes és nagyságos losonczigróffSdnffy

Mindezek fokozták az érdeklődóst, nyilván­ való lévén, hogy nem szokásos élettelen «élő­ kép*-ről, hanem a valódi történelem megjelení­ téséről van szó.

ékszer, aranycsipke, régi díszruha van a Király­ hágón túl, az mind előkerült s ott pompázott a oRégi erdélyi lakadalom» színterén; számos ékszer és több női ruha olyan, a mely ott lehe­ tett a 200 évvel azelőtti gyalui lakodalmon is. Ott láttuk az örömanyán (báró Feilitzsch Arturnón) azt az arany-ezüst virágos szálak­ kal átszőtt szoknyát, melyet a hagyomány Bethlen Gábor fejedelem felesége, Branden­ burgi Katalinénak tart, báró Bánffy Jánosnén (Ugrón Bóza) 200 éves, nehéz kékselyem, ezüstskófiumos ruha volt; a menyasszonyon (báró Bánffy Ilona), a Bánffyak ós Telekiek, gróf Ne­ mes Polikán, az egyik nászkisasszonyon (édesa n yja, Bethlen András volt miniszterünk nővére r e v ón) a gróf Bethlen - család régi ékszerei,

Midőn egy héttel az előadás előtt a próbákat a színházban megkezdették, a közönség ellepte a páholyokat és ülőhelyeket úgyannyira, hogy bár a főpróbára már a rendes (szokott árú) belépti jegyekkel bocsátották be a közönséget s ez hirdetve sehol nem volt, — egy. fél nap alatt a jegyeket mind elkapkodták.Még nehezebb

menyes hatást, a mit a régi erdélyi lakadalom bemutatása elért. Magának a darabnak szövege három színből áll: 1. A menyasszony kikérése, 2. Nászlakoma és 3. Menyasszony táncz. Mindhárom a gyalui vár lovagtermében játszik 1702-ben. Az első színben együtt vannak az örömszü­ lők (a menyasszony szüleit nevezték így) ven­ dégei. A függöny régi magyar nóta közben gör­ dül fel. A főgazda (Szádeczky Lajos) régies zamatú dictióban elmondja, hogy nagyot válto­ zott a világ az erdélyi fejedelemség letűnése után, új-szokások («náj módi») kezdik kiszorí­ tani a régi erdélyi hagyományokat, ételben, italban, öltözetben, tánezban, de itt még a régi módi szerint ülik meg a gubernátor uram

Brodszky azok közé a magyar képírók közé tartozik, kik művészetüknek állandó szereteté­ ben szép példát hagynak maguk után a követ­ kező nemzedékeknek. Sz. T.

RÉGI ERDÉLYI LAKADALOM.

A kiadott meghívó már külsőleg is jelezte, hogy az EMKE modern jelmezbál keretében az 1702-ben tartott híres gyalui lakadalmat fogja bemutatni: gróf Bánffy György leányának laka­ dalmát gróf Székely Ádámmal.

egyes fogásokat s azokat tréfás verses köszön­ tőkkel kínálgatják. Az udvari bolond (Leövey a színház jeles komikusa) jókedvű tréfákkal vidítja a hangulatot. A főgazda és násznagy köszön­ tőkkel fűszerezik a lakomát. A két zenekar fel­ váltva játszik, a férfi vendégek az édes-keserves kuruez-nóták s a víg éltető nóták szép dalla­ maiba beleénekelnek. Asztalbontás előtt meg­ emlékeznek «mi édes hazánkról* i s : histó­ riás Cserey Mihály uram (Csercy Mihály jog­ hallgató) hazafias verset szaval Rákóczi Ferencz elfogatásáról, Lengyelországban bujdosásáról s arról a reményről, hogy Megvirrad még valaha Nem lesz mindég éjszaka, Eljő Rákóczi, Bercsényi, Vitéz magyarok vezéri: Megfújják a tárogatót, Szabadságra hívogatót! A Bercsényi tárogatós kuruez nótája s utána a Rákóczi-induló hangjai mellett bomlik fel az asztal. A nászlakoma képe — a közvélemény egy­ hangú ítélete szerint — olyan tündéri látvány volt, hogy mindenkit elragadott. A harmadik szín, a menyasszony-táncz. A főgazda «szép ceremóniákkal* tánezot osztogat. Első táncz a násznagyé a nászasszonynyal, a vőlegényé a menyasszonynyal s a vőfélyé a nászkisasszonynyal. A második táncz az örömszüléké, gyermekeié, atyafiaié. Ez után «szabad a táncz», míg a menyasszonyt átöltöztetik, haját kibontják, fejére virágkoszorút tesznek. Mikor így vissza­ hozzák, «a hegedűsök vonni kezdik a meny­ asszony tánczát*. A násznagy egyet-kettőt for­ dul vele s aztán elbúcsúztatja atyjától, anyjá­ tól, leánytársaitól, atyafiaitól. Azután a vőfély kezére adja a mennyasszonyt, az egyet fordul vele, utána sorakozik a nászasszony ós kis­ asszony, előttök s utánuk égő szövétnekes (fáklyás) ifjú legények s a harmadik fordulónál az ajtó felé sietve elkapják a menyasszonyt. Az ágyúk, szakállasok megdördülnek. A vőfély kivont kardján visszahozza a menyasszony fejéről levett virágkoszorút s azt emlékül el­ osztja a násznép között. Utána táncz követ­ kezik «kivilágos virradtig*, mi közben az ifjak «szót adnak a táneznak* víg rigmusok alak-

Brodszky félszázadnál több időt töltött a magyar művészet szolgálatában, s egész kép­ tárt festett össze a Magyarország s a külföld szebb vidékeit ábrázoló tájképekből. Mostani kiállításában közel kétszáz tanulmány, olaj­ vázlat ós ónrajz közül válogathatnak a műbarátok, s ebben a gyűjteményben megtalálják utolsó munkáját is, a tenyérnyi nagyságú mi­ niatűrt, melyet kevéssel halála előtt festett reszkető kézzel, de művészetének folyvást egyenlő szeretetével. A gyűjtemény a külön­ böző korokból eredő kész képekkel, vázlatokkal, tanulmányokkal érdekes tükre egy nagyobb forrongást nem ismerő, csöndes, de nemes ambiczió által sarkalt művész-pályának, melyet tisztelnünk kell komolyságáért s a mindenkor megőrzött lelkesedésért.

A kolozsvári Nemzeti Színházban egy tündér­ képet varázsolt vissza Erdély dicsőséges múlt­ jából az EMKEjelmezes magyar báljának meg­ nyitója február 18-án, bemutatván műkedvelők­ kel egy régi erdélyi főúri lakadalom korhű élet­ képét. Az EMKE hagyományos múltjához és ren­ deltetéséhez méltó bált akarván rendezni, össze­ kötötte a mulatságot a tanulsággal s Erdély kultúrtörténetének egyik legérdekesebb mozza­ natát keltette életre. Az előkészületek a kitűzött czél megvalósítá­ sára lázas érdeklődésre keltették már másfél hónappal azelőtt nemcsak Kolozsvár, hanem a régi Erdély társadalmának szinót-javát. Báró Bánffy Zoltánná Teleki Erzsébet grófné az EMKE kolozsvári női választmányának buzgó elnöke, Pisztoly Mórnó alelnöknével együtt lelkesedéssel toborzottá a szereplőket, Sándor József és Deáky Albert alelnökök végez­ ték az előkészületek serény munkáját, Szádeczky Lajos írta és összeállította a bemuta­ tandó lakadalom három felvonásos színdarab­ ját, a női rendezők ós szereplők csináltatták a costume-öket, tanították és tanulták a palotást. A bál fővédnöke gróf Kuun Géza dr. volt, bál­ anyák : Barcsay Domokosné, báró Bánffy Ernőné, dr. Purjesz Zsigmondné, báró Wesselényi Bélánó. Kolozsvár néhány hétre visszaszállt a 200 év előtti múltba, hogy kegyelettel áldozzon az ősök dicső emlékezetének.

137

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Dunky fivérek fényképe. AZ E R D É L Y I M A G Y A R K Ö Z M Ű V E L Ő D É S I

György gubernátor uram és gróff Oielhlen Utóra asszonyom szerelmetes leányát, gróff bánffy Anna kisasszonyt. Kiknek lakodalmak­ nak ideje s helye rendeltete ez jelen való esztendőlieti február 1H napjára az gyalui várban. Melyre nézve Nagyságtokat, kegyelmeteket, mint jóakaró uraimat, asszonyaimat kérem szeretettel, fáradsá­ gát ne szánja s a megirt napra és helyre eljöni ne nehezteljen, hogy a Nagtok, kegtek böcsűletes tekin­ teteivel és jelenlétével fiamnak és jóakaró araim­ nak, atyámfiainak egy begy ülekezete népesüljön. Mely Sagtok, kegtek jóakaratját engedje Isten min­ den örvendetes alkalmatossággal megszolgálnunk. Tartsa meg Isten és éltesse Nagtokat, kegteket sokáig jó egésségben. Kelt Kolozsvárott die 12. Januári A. D. 1102. Sagtaknak, kegteknek becsülettel szolgál, míg él Gróff' Székely Ádám. Az ódon meghívó belső két oldalán olvasható volt egy rövid leírás «Az régi erdélyiek lakadal miról» (Báró Apor Péter Metamorphosisából

EGYESÜLET

volt páholyokhoz és ülőhelyekhez jutni az elő­ adásra. A helyek, a négyszeresen fölemelt hely­ árak mellett is (egy páholy 50 korona), tíz­ szeresen túljegyeztettek s olyan zsúfoltságra a kolozsvári ódon színházban senki sem emléke­ zik, a milyen e bálon volt. Még Budapestről is lerándultak többen: képviselők, festők, újság­ írók, köztük Szalay Imre a nemzeti múzeum, Radisics Jenő az iparművészeti múzeum igaz­ gatója, dr. Szabó Sándor miniszteri osztály­ tanácsos, stb. És a kik nagy áldozattal juthat­ tak is hozzá az előadáshoz, nem bánták meg, sőt egyhangúlag elismerték, hogy ilyen tündéri látványban még nem gyönyörködtek, mint a minőt a kolozsvári színpad ezen az estén mu­ tatott. Nem csoda. Erdély legszebb asszonyai és leányai, a hazafiságukról híres erdélyi főurak és a közélet előkelőségei voltak a szereplők, a kik egy letűnt régi jó világot varázsoltak vissza a «történeti korrajz* három felvonásában. S a mi családi kincs, «arany- és ezüstmarha»,

JELMEZES

BÁLJÁRÓL.

"A MENYASSZONY KIADÁSA.» (JELENET A RÉGI ERDÉLYI LAKODALOMBÓL.)

gyöngyei, aranycsipkéi ragyogtak; báró Bor­ nemisza Adélon (a másik nászkisasszonyon) a Bornemisza- s (édesanyja révén) a báró Jósika­ család ékszerei, régi kincsei tündököltek. Az egyik nászasszony (Paget Ilona úrnő) is általá­ nos feltűnést keltett remek costumejével s régi erdélyi ékszereivel, diademejével, kösöntyűivel. A többi szereplők is (köztük Bornemisza Gáborné, dr. Farkas Gézáné, gróf Lázár Istvánné, gróf Béldi Liszka és Bózália, Felszeghy Jolán, Lukács Gizi, Paál Böske, Pisztóry Irén, Bettegi Margit, Purjesz Olga, Szubotin Mariska, báró Wesselényi Pálma, stb.) vagyont érő családi ékszerekkel ragyogtak. Ezeket az erdélyi ék­ szereket nem nyers értékük, hanem inkább műbecsük teszik rendkívüli értékűvé. Volt a távoli vendégek között olyan műbarát, a ki ezeknek a látása kedvéért jött el erre a ritka alkalomra Kolozsvárra, mert ezek a régi erdélyi ötvösművészet remekei, kiállításokon eddigelé nem voltak láthatók, legfölebb néhány közülök. Mind ezek együttvéve idézték elő azt a tüne-

ő nagysága leánya lakadalmát — «mulassanak hát kegyelmetek istenesen, magyarosan.* Meg­ érkeznek az «előlköszöntő» ifjak, s jelentik a vőlegény násznépe érkezését. Megisznak egy «selleg» bort s hármat tánczolnak a nászoló leányokkal. Ágyúdörgés jelenti a vőlegény násznépe érkezését. A násznagy (gróf Bethlen Bálint) ékes szavakban kéri a menyasszony kiadását. A főgazda 'tisztességes úri tréfát* követ el s behozat előbb egy vén asszonyt, majd egy szép fiatal leányt s a násznagy tiltakozásai után végre az igazi menyasszonyt (báró Bánffy Ilona). A hegedűsök rávonják az «Áldd meg Isten azt a papot* nótát s a násznép a virágos arany botos főgazda vezetése alatt elvonul a nász­ lakomára. A második színben gazdag nászlakománál ül a vendégsereg, külön asztalnál a menyaszszony, külön a vőlegény vendégei, nők és fér­ fiak külön sorban, kor, rang és érdem szerint. A főgazda megáldja az asztalt, a zöldbotos viczegazdák zeneszó mellett hozatják be az

A függöny legördülése előtt a násznép kedves meglepetésben részesítette az előadás kidolgo­ zóját, Szádeczky Lajost, (a ki gróf Bethlen Miklós főgazda szerepét játszotta). Grál Bethlen Bólint násznagy (báró Apor István kincstartó személyesítője) régies zamatú szép dictio kísé­ retében az erdélyi asszonyok nevében aranytoUat adott át neki emlékül. Szádeczky (Bethlen Miklós kanczellár nevében) régi magyarsággal köszönte meg a váratlan meglepetést, kívánván, hogy adjon az Úristen mi édes hazánknak mindig olyan lelkes hazafiakat és leányokat, mint nagyságtok, kegyelmetek. Az előadás meg­ kezdése előtt dr. Janovics Jenő színházi igaz­ gatót lepték meg egy gyémántos melltűvel, az előadás rendezése körül kifejtett buzgólkodásáórt. A régi lakadalom eljátszása után magyar ruhás ifjak és empire ruhás lányok a palotástánezot mutatták be a színpadon s utána az egész lakadalmas közönség nászmenet-ben vonult le és körül a bálteremmé átalakított színházban. Sajnos, hogy fénykép-fölvételeket a nappal sötét színházban nem lehetett eszközölni. Mindössze egy fénykép-fölvétel készült, mag­ nézium-fény mellett, mely a menyasszony kiadásának jelenetét ábrázolja, (melyet képben is bemutatunk). Az EMKE elnöksége azonban utólagosan felkérte a szereplőket, hogy különkülön vétessék le magokat, hogy emlékül el­ helyezhessék az EMKE gyűjteményében s az Erdélyi múzeumban. A bál anyagilag is szokatlanul fényesen sikerült: 8500 korona bevétel mellett 5000 ko­ ronával növelte az EMKE alaptőkéjét, de sok­ kal nagyobb volt az erkölcsi siker: a történeti események kultuszának fölélesztése, a múltak emlékein lelkesülő hazafias érzület fölvillanyozása.

138

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

9.

SZÁM. 1 9 0 1 .

48.

ÉVFOLYAM.

A sakkjáték már igen régi időkben kedvelt mulatság volt. Nagy Károlyról^ a középkori államszervezet megteremtőjéről is vannak föl­ jegyzések, melyekben meg van említve, hogy szeretett sakkozni, sőt egy sakktáblája a hozzá­ való elefántcsont bábokkal ma is megvan még. Ez időben azonban, úgy látszik, nem csak ját­ szásra használták a sakktáblát, hanem egyébre is. Az «0gier l'Ardennois» czímű régi verses lovagregényben el van mondva, hogy Nagy Károly egyik fia játék közben összeveszett Baudinet lovaggal, a kinek aztán úgy fejéhez vágta a sakktáblát, hogy a jó lovag halva terült el a márványpadlón. Hasonlókép ölte meg Regnault de Dourdonne lovag Nagy Károly egyik unokaöcscsét. Szent Lajos király, a ki a szerencse­ játéknak nagy ellensége volt, szintén szerette a sakkot s egy hagyomány szerint az övé volt az a sakktábla, melyet ma a Cluny múzeumban mutogatnak. Nagy költséggel és pazarsággal vannak az ilyen sakkjátékok, melyek királyok számára készültek, kiállítva s magas áraik miatt számos adat van róluk följegyezve a királyi számadási könyvekben. A bölcs és jóságos V. Károly, politikai, ókori nyelvészeti, theologiai, csillagászati és alchimiai tanulmányai közepett szintén a sakkjátékban talált szórakozást. Volt neki egy táblája, melyen finom borostyánkő bábok mozogtak. A népe előtt kedvelt király jegyzetei között, abból az időből, a mikor megkezdődött már rettentő be­ tegsége, melynek folytán haja, körme, foga mind kihullott, — találunk egy érdekes adatot: 16 aranyat utalványoztatott ki egy Johan Porquet nevű szegény fiúnak, a ki labdázóteret csinált a dauphinnek, a kis királyfinak. Ez a kis királyfi volt az a szerencsétlen VI. Károly, a kit gyermekkorának borzalmas jelenetei s vetélkedő gyámjainak gonosz indu­ latú, ferde nevelése magával tehetetlen hülyévé tettek, a ki világos perczeiben a legkedveltebb és legjobb indulatú ember volt, sötét napjait azonban örökös rettegésben töltötte. Csak álarczos s más látványos játékokban lelte ked­ vét. Állítólag az ő mulattatására találta ki A SÁTORALJA-UJHELVJ ÚJ SZÍNHÁZ. — Cserna Károly rajza, udvari hölgyeinek egyike, Sorel Ágnes a játék­ nak azt a nemét, mely azóta minden máBnál kedveltebb és — végzetesebb lett: KIRÁLYOK JÁTÉKSZEREI. elterjedtebb, a kárttját. Annyi tény, hogy VI. Károly idejé­ Paris történeti nevezetességű épületei között ből, 1392-ből való az első adat, mely a kártyát Sátoralja-Újhelyen már 1882 óta volt állandó a legérdekesebbek egyike a Hotel de Soubise, említi: egy Poupart nevű ezüstmíves számlája szinház, a mely azonban az idők folyamán egykor a hatalmas Soubise herczegi család a királynak szállított három játszma kártyáról, alkalmatlannak bizonyult s átalakítása, illető­ fényes palotája, ma állami levéltár. Az épület melyek ezüstből valók voltak, aranyozással és leg újjáépítése vált szükségessé. Hosszas tervez­ alapjait még a XIV. században emelték, de hír­ mindenféle színekkel, művészi festéssel. Más getés és sok akadály elhárítása után végre sike­ neve és fénye a XVI. és a XVIII. században adatokból az derűi ki, hogy ez a kártya a tarokk rült Dókus Gyula országgyűlési képviselő és érte el tetőpontját; akkor rendkívüli hatalomra volt, melyet VI. Károly uralkodása előtt néhány Székely Elek polgármester lelkes buzgólkodásájutott tulajdonosai, a De Guise és a Soubise évvel hoztak be Olaszországból, de mindaddig nak az építkezés ügyét megvalósítani, úgy hogy herczegi családok tagjai révén történelmi sze­ csak gyermekjátéknak tartották. VI. Károly kár­ az idei január 4-ikén már meg is nyithatták repre jutott. 1807-ben Napóleon az államilevél­ tyái neve alatt ismeretes az a tizenhét darab­ nagy ünnepélyességgel az új színházat. tárat helyezte el benne, 1847-ben pedig nagy ból álló hiányos kártyajátszma, melyet a párisi Az új szinház Vojta Adolf sátoralja-újhelyi gonddal restaurálták a XIV. század süljében. nyomdászati múzeum őriz. A franczia piquetépítész tervei szerint készült díszes barokk stíl­ Tehát már külsejével is megadja ez a nevezetes kártyát, mely az olasz tarokkot csakhamar ki­ ben. A hozzávaló munkák nagy részét is hely­ épület azt a történelmi hangulatot, mely az szorította a divatból, állítólag egy La Hire nevű • beli iparosok szolgáltatták. A nézőtér földszint­ embert eltölti, a mikor a benne fölhalmozott udvari ember eszelte ki VII. Károly király mu­ jén 138, a páholyszékeken 37 néző fér el, a kar­ okiratok? följegyzések, régi levelek óriási töme­ lattatására. zaton pedig száz ember számára van hely. Van gében kutat. A billiárd-játékot VIH. Károly tette udvar­ ezen kívül még 44 páholy két emeleten elhe­ A kiket a történelemből nemcsak a nagy külső képessé, a legkönnyelműbb franczia királyok lyezve. A nézőtér és a színpad között van a események, népek sorsát eldöntő háborúk, neve­ egyike, a ki örökké csak a maga mulatságával sülyesztett zenekari hely. Nyolcz ajtó vezet ki zetes diadalok és vereségek érdekelnek, hanem törődött, mialatt seregei egyik vereséget a másik a nézőtérről s a közönségnek étkező is áll ren­ a rég elmúlt idők apróságai, múlt századokbeli után szenvedték az angoloktól. delkezésére, melyet közvetlen folyosó köt össze emberek magánéletének részletei, nagy férfiak A következő királyok: XH. Lajos és I. Ferencz a nézőtérrel. A színpad elég tágas, fel van sze­ kicsiny kedvtelései is, — olyan gazdag bányá­ gyermekjátékait Babelais írja le «Gargantua és relve minden szükséges kellékkel. A színpad jára az erre vonatkozó följegyzéseknek talán PantagrueL) czímű művében. A Gargantua neve­ mögött van tizenkét öltöző a művészi személy­ sehol se talál, mint a Hotel de Soubiseben. lésének történetéből tudjuk meg, hogy mikor a zet számára. Különösen a régi franczia királyok magánéleté­ herczeget lovaglásra akarták kapatni, csináltak Ez új színházzal Sátoralja-Újhely az éjszak­ ről vannak itt bőséges adatok. Mintegy tizenhét számára egy óriási lovat, mely valami furcsa keleti szini kerület központjává emelkedett, a évvel az épület alapítása előtti időből való egy gépezet segítségével ugrálni is tudott. A herhol a téli évadban egy jó színtársulat 3—4 hó­ ezüst szögekkel kivert, fatáblás kis könyv: Jó czeg aztán — kinek neve alatt a későbbi I. Fe­ napig sikerrel működhetik. Jelenleg Halasi János királynak számadási könyve. Ettől kezdve rencz van leírva — maga is csinált magának Béla színtársulata működik benne. majdnem mind meg vannak négyszáz éven paripát fadarabokból. I. Ferencz egyéb játékai A megnyitás nagy ünnepélyességgel ment keresztül a franczia királyok bevételi és kiadási közül nem kevesebb, mint 216 ismeretes, me­ végbe. Budapestről a Nemzeti Szinház több jegyzetei, nagyobbára finom pergamenre irott, lyek egy része ma is kedvelt gyermekjáték, mint kitűnő művészét és művésznőjét hívták meg ez pompásan ékesített, bőrbe kötött könyvek, hátu­ a kúpozás, labda, ostábla, szembekötősdi, stb. alkalomra vendégszereplésre, köztük Hegyesi kon Francziaország czímerével. Föl van itt I. Ferencz nagy ellenfele, habsburgi V. Károly Marit, Vizvárynét, Náday Ferenczet, Gyenes jegyezve minden apróság, H. Henrik király hat császár, egyike a világtörténet leghatalmasabb Lászlót, stb. Bartók Lajos ünnepi prológját, pár papucsától kezdve XVI. Lajos szappanáig. uralkodóinak, nagyon szeretett sakkozni. Kin­ melyet annak idején lapunkban közöltünk, Semmi sem ad oly hű képet az egyes uralkodók cseinek leltárában fel van említve egy csoda­ Gyenes László adta elő nagy hatással. A prológ jelleméről, mint ezek a jegyzékek, mert való­ szép arany és elefántcsont sakktábla. Nagy­ után a «Szigetvári Vértanúk» I. felvonását s ban igaz az a közmondás: ha tudom, mire adja nénjének, ausztriai Margit főherczegnőnek meg Dumas «Alfonz ur» czímű színművét adták elő ki pénzét, tudom, kicsoda. egész sereg sakkjátéka és ostáblája volt, egyik a fővárosi vendégművészek közreműködésével. Megtaláljuk e jegyzékekben azoknak a játék­ szebb és drágább, mint a másik. Margit főherA sátoraljai közönség örömmel és lelkesedéssel szereknek följegyzését is, melyeket királyok czegnő, bár kétszer ment férjhez, gyermektelen vett részt a szép és hazafias ünnepélyen. gyermekeiknek, sokszor pedig saját maguknak maradt s talán ezért őrizte oly szeretettel gyer­ is vásároltak. mekkori játékszereit mind halálig. Volt neki

A SÁTORALJA-ÚJHELYI ÚJ SZÍNHÁZ,

9-

„ZAM. 1901- * 8 - ÉVFOLYAM.

többek közt egy játék konyhája, csupa arany edényekkel. A ma annyira kedvelt és divatos tenniszjátéknak őse, úgy mondják, a franczia paillemaille játék volt, melyet állítólag H. Henrik franczia király talált föl. II. Henrik csakugyan nagy kedvelője volt mindenféle sportnak: mikor még csak Angouléme herczeg volt, egész napo­ kat töltött labdázással. Még 1559-ből, halála évéből is van egy számla, melyből kitűnik, hogy a király hat pár paille-maille játékhoz való czipőt vásárolt. Akkoriban még ezt az ártatlan labdajátékot is pénzre játszották s a király ugyancsak gavallér ember volt: ha nyert, el­ osztotta a nyereséget a játékban pártfelei kö­ zött, ha vesztett, maga fizette az egész vesz­ teséget. Stuart Mária billiárdozni szeretett. Egy egy­ kori franczia iró beszéli, hogy kivégeztetése után holttestét bevitték egy szobába, mely a cselédszobák mellett volt. Mikor cselédjeit be­ eresztették hozzá, hogy imádkozzanak lelkiüd­ véért, csak annál inkább növelte bánatukat, hogy a holttest egy darab posztóval volt lebo­ rítva, melyet a szegény királynő billiárdasztaláról téptek le. A legnagyobb szerencsejátékosok egyike HL Henrik franczia király, Medici Katalin má­ sodik fia volt, a ki különben is anyjának egész sereg rósz tulajdonságát örökölte. Az ereiben folyó olasz vérre vall babouássága; nyakában mindig egész sor különböző talizmánt viselt, szent jelvényeket és pogány eredetűeket egy­ aránt. Nagyon szerette az ékszereket s egyéb asszonyi ékességeket is. Csak ilyen kedvtelé­ sekre százezer aranyat költött évenkint. Külö­ nös mulatsága volt a vilboquet, egy fapohár, melynek fogantyújához labda Volt kötve. A játék abban állott, hogy a földobott labdát ügyesen el kellett kapni röptében a pohárral. Ismert gyer­ mekjáték ez ma is. III. Henrik annyira jól mu­ latott vele, hogy még az utczára is magával vitte. Példáját természetesen követték az udvar előkelő gavallérjai, aztán a párisi divathős ura­ csok, végül a lakájok, szolgák és boltoslegények is. Élete utolsó éveiben III. Henrik még gyer­ mekesebb mulatságra adta magát: képeket vag­ dalt ki kis gyermekek módjára. De nem valami ócska illusztrált könyvek képeit, hanem aranyat érő drága miniatűr festményeket. Mindig is volt nála egy-két kis olló s még a legfontosabb állami tanácskozások közben is ezzel a nem épen szellemes mulatsággal űzte el unalmát. Az ilyen módon kivagdalt képekkel aztán szobái falait ragasztotta tele, akárcsak nálunk falusi kertekben a filagóriákat, méheseket szokás. A vitéz és gavalléros IV. Henrik király gyer­ mekkorában az ódon billiéresi kastélyban nevel­ kedett, paraszt gyermekek módjára. Paraszt ruhában járt, paraszt fiúk voltak a pajtásai, s bekalandozta velők a környék hegyeit, völgyeit madárfészkek után. E nevelésnek köszönhette erős, egyenes, őszinte jellemét, de ez sem tudta elölni hajlamát a kicsapongás és a szerencse­ játék iránt. Miniszterével, Sullyvel való levele­ zésében igen gyakran találunk részleteket, mi­ kor röstelkedve vallja be, mily nagy összegeket vesztett el előtte való este. A király példája megrontotta az udvart is; nem egy ősi főúri család tagja ment tönkre kártyán. Sully minisz­ ter erélyesen ki is kelt a király e szenvedélye ellen s IV. Henrik töredelmesen szánta-bánta bűnét s megigérte, hogy nem játszik többet. XHI. Lajos gyermekkorát az akkori udvari orvosnak, Jean Héroardnak leírásából részlete­ sen ismerhetjük. IV. Henrik kedvelt fiának első játékszere egy kis kocsi volt, melybe négy babát tett; az egyiket anyjáról, a többi hármat pedig anyja három kedvelt udvarhölgyéről nevezte el. Mint majdnem minden gyermek, jobban szerette az egyszerű játékszereket mindenféle czifra drágaságnál. Legjobban azonban azokkal a porczellán bábokkal szeretett játszani, a me­ lyeket külön az ő számára gyártott a hires Palissy. Állat- és emberalakok voltak ezek. Mulatságos jelenetre adott alkalmat egy ily baba. A kis herczeg apja, a király, egy alkalom­ mal kezébe véve egy porczellán szamarat, meg­ jegyezte, hogy ez hasonlít Guise miniszterhez. Nem sokkal később maga Guise lépett be a her­ czeg szobájába. — Mi ez, fenség ? — kérdezte a miniszter, megnézve a csacsit. — Az ön képmása, — felelt a kis herczeg.

139

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

A SZENTHÁROMSÁG-SZOBOR ESZTERGOMBAN.

— Honnan tudja? — A papa mondta, — volt a herczeg fele­ lete. Lehet, hogy ezek a finom kis babák, Palissy mesterművei, valódi művészi becsű apróságok, nagyban hozzájárultak annak a művészi érzék­ nek a kifejlesztéséhez, mely XIII. Lajost jelle­ mezte. Különben azt mondják róla, hogy már három éves korában kezdett rajzolni. Hat éves korában már viasz-szobrocskákat mintázott, tiz éves korában visszautasított egy gyémántos aranylánczot, kijelentve, hogy inkább festmé­ nyeket adjanak neki. S ez a műkedvelése meg­ maradt élete végéig. XTV. Lajos első játékszerei apró arany és zománczozott ezüst bábuk voltak. Volt neki babáknak való teakészlete, bútorai, gyertya­ tartói, asztala, pamlaga s töméntelen ilyen játékszere, a milyenekben különben csak lány­ káknak szokott kedve telni. S ennek volt az eredménye, hogy a bábuk készítése és öltözte­ tése XIV. Lajos idejében érte el virágzása tető­ pontját. Ennek a kedvtelésének egy maradványa volt XIV. Lajosnak még életében is tanúsított elő­ szeretete az automatikus bábuk iránt. Még het­ venkétéves korában is sokat mulatott egy elmés szerkezetű játékszerrel, melyet egy Sebestyén atya nevű karmelita barát csinált neki s me­ lyen több mint száz figura mozgott egyszerre. Volt neki egy mozgó szarvasa, melyen Diana lovagolt. Akkor jutottak divatba az automata khinai és japáni figurák s a siami király aján­ dékozott neki — értesülve e kedvteléséről — két japáni nőalakot, a kik korsót és poharat tartottak kezükben, s ha a poharukat megtöltöt­ ték, körülsétálgatták az asztalt. Hogy azonban Lajos ifjúkorában se merült el teljesen a játék és sport szórakozásaiban, arról meggyőződtek az udvari emberek akkor, mikor 23 éves korában, Mazarin halálakor kijelentette, hogy ezután majd csak egy főminiszter lesz királyságában s ez ő maga lesz. Bármennyire elfoglalták is azonban később uralkodói gondjai, ráért szórakozni is. Nagyon szeretett billiár­ dozni s volt a versaillesi palotában két pompás billiárd-terme, melyekben naponként játszott.

Kiss György szoborműve.

Mikor fia született, bőségesen ellátta játékkal. A későbbi XV. Lajos nyolcz éves korában egész sereg játék-katonát kapott, mely húsz lovas és tiz gyalogos századból állott s valamennyi ka­ tona mozogni is tudott. Ez a valóban királyi ajándék 30,000 aranyba került. Későbbi korá­ ban XV. Lajos játékaiban— de csak épen játé­ kaiban — apja példáját követte: főkép a billiárdot és az automatikus alakokat szerette. Volt neki egy emberfeje, a mely néhány szót beszélni is tudott, — ennek feltalálóját fejedelmi juta­ lomban részesítette. A szerencsétlen XVI. Lajos kedvelt mulat­ sága a mechanika volt. A Tuileriákban egész műhelyt rendeztetett be magának, a hol úgy dolgozott, mint egy lakatos, kulcsokat, zárakat csinált és mondják, értett is hozzá. Egy lakatos­ legényjárt hozzá, segíteni a munkában. Ez volt, a ki 1792-ben elárulta őt, megmutatva annak a vasládának a rejtekhelyét, melyben azok a papirosok voltak, melyek a király vesztét okoz­ ták, mert az ellene indított pörben bizonyítékul szolgáltak. Különböző múzeumokban a gyászos véget ért királynak számos lakatosmunkája van, köztük egy valóban szép, titkos fiókokkal ellátott íróasztal. A lakatosságon kívül a föld­ rajz volt a szenvedélye; nagyon szeretett térké­ peket rajzolni. A kártyát sem vetette meg, a miben neje, Mária Antoinette is osztozott. Hal­ latlan összegeket vesztettek s nyertek ez időben az udvarnál; mindennapi jelenség volt, ha valaki egész vagyonát elvesztette egy éjszaka. A nyerő esetleg maga a királyné volt. A Templeben meghalt szegény kis dauphin játékszerei közül több fenmaradt, így egy kis kard a párisi tüzérségi múzeumban, gyémánttal és smaragddal kirakva. Egy másik múzeumban egy csodaszép arany baba van, meg egy arany ágyú, melyet elefántcsont lovak húznak. Ha­ sonló játékszerei voltak Napóleon fiának, a római királynak is, a kit játékaiban is katonai erényekre akart szoktatni atyja. Napóleon maga szenvedélyes sakkozó volt. A hires magyar feltaláló, Kempelen sakkozó automatája az ő idejében került újra napvilágra s a nagy császár egy izben leült vele játszani és vereséget is szenvedett tőle.

140

9 9ZÍM 1901

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

ÚJ SZOBORMŰVEK ESZTERGOMBAN. A múlt esztendőben Esztergom fényes ünne­ pekkel ülte meg a magyar kereszténység jubi­ leumát, az ünneplésre augusztus 15-ikét, azt a napot választván, melyen az első magyar királyt 900 év előtt Esztergomban megkoro­ názták. Erre az ünnepre az ősváros díszét új szoborművek is emelték, melyek maradandón hirdetik a 900 éves jubileum megtartását. Az egyik szobormű a régi városház (egy­ kor Bottyán kurucz vezér szállása) előtt levő Széchenyi-térnek a dísze, építészetileg ós szobrászilag is igen sikerűit szentháromság-szobor. Régi idők óta állt itt már szentháromságszobor, de az idő nagyon megviselte, művészi értéke pedig nem volt. A város lebontatta 8 15,080 frtnyi költséggel új szobrot készíttetett Kiss Györgygyei, az ismert szoborművészszel, kinek épen egyéb művészi megbízatása is volt Esztergomban. Az új szobornak építészeti része

egyetemi tanár irodavezetője ós munkatársa. Az anyag kemény kő, a szobrokat is keményebb homokkőből faragták. Kiss Györgynek egyik legjobb műve az esztergomi szentháromság­ szobor. Fölavatása augusztus 14-ikón délután ment végbe Frigyes főherczeg (a király képvi­ selője) s a kormány tagjai jelenlétében, fényes egyházi szertartással. A jubileumi évfordulóra a bazilika számára is készültek szoborművek. Nagyon is ráfér e nagy templomra, hogy a művészetek minél jobban pótolják az építészek mulasztásait. A bazilika oszlopos homlokzatának felső pár­ kányáról már lehordatták a kőszobrokat, elő­ ször, mert nagyon súlyosak voltak, másodszor mert jobb ha inkább semmi sincs ott, mint a mi volt. Ott volt pedig a vallás allegóriája, Szent István, Szent László királyok, Péter és Pál apostolok, óriás nagy alakok homok-kőből. A párkány már repedezett alattok. Az ötvenes években kerültek oda Casagrande képfaragótól.

-

-

- «• « ™ « A *

Ö. 8ZÍM"l90l.r48. óvroiYArt.

* A legnagyobb sírbolt az egyiptomi karnaki templom lehetett, mely 36,000 négyzetméter terü­ letet foglal el, tehát kétszer oly nagyot, mint a római Szent-Péter templom. A már romban heverő templomból még igen sok oszlop és sínekkel borí­ tott csarnok maradt fenn. * A khinai birodalom hivatalos lapja. Az egész khinai birodalomban csak egy hivatalos újság jele­ nik meg. Pekingben nyomtatják, czíme: *Kingpaw, vagyis: «A császári székhely hírnöke*. Alak­ jára és tartalmára nézve az európai lapokhoz ópenséggel nem hasonlít, mert könyvalakú és főzve van. A khinai legfőbb államtanács ülései a császár és a miniszterek jelenlétében naponta a pekingi császári palotában tartatnak meg s a tanácsban alkotott határozatok, rendeletek, kinevezések, valamint egyéb folyó ügyek elintézése, nemkülönben országos hírű események közöltetnek a Amg-pau-ban. A lap elő­ fizetési ára egy esztendőre a mi pénzünk szerint mintegy 10 korona. A pekingi előfizetők a lapot minden nap megkapják, vidékre azonban csak

A KRUSEDOLI ZÁRDA ECLEZIARHÁJA A DÉLUTÁNI VECSERNYERE HÍVJA A SZERZETESEKET.

A KRUSEDOLI ZÁRDA TEMPLOMA.

SZENT ISTVÁN..

SZENT LÁSZLÓ.

AZ ESZTERGOMI BAZILIKA ÚJ SZOBORMŰVEI KISS GYÖRGYTŐL.

is jelentékeny, mert az alakok architektonikus közreműködéssel helyezkednek el. Középről szépen képzett magas talapzatról három karcsú oszlop emelkedik s az oszlopokon nyugvó párkányzat szolgál a szentháromság helyéül. A világot ábrázoló földgömbön ül az Atya és Fia, fölöttük érczből a Szentlélek lebeg. A cso­ portozat igen jóhatású fent a magasban. De ez csak egyik részlete a szoborműnek. A hármas oszlop közt ismét egy hármas csoportozat. Mária, mint Magyarország patronája, szent Rókus és szent Sebestyén alkotják ezt a csoportozatot, mindenik mint különálló alak. A talapzatot még háromszögletben lépcsőzet veszi körül, s ezekből külön kiemelkedő talap­ zatokon három magyar szent alakja adja meg a szobornak nemzeti vonatkozását s gazdagítja a szobrászati hatást. Szent István és Szent László magyar királyok és Árpád-házi Szent Erzsébet erőteljes ós kifejezően formált alakjai állnak a három sarkon, mindenik magában is elég dísze volt egy kisebb térnek. A jól gondolt és jól készült építészeti rész Dvorzsák Ede terve szerint készült, a ki Czigler Győző mű­

Vaszary herczegprímás Kiss Györgyöt bizta meg, hogy ezek helyett új szobrokat készítsen. Elégségesnek találtak három nagy szobrot, elhagyván a két apostolt. Az új szobrokat azon­ ban a jubileumi ünnepélyekre már nem lehetett rendeltetési helyökre fölállítani. István ós László királyok hatalmas alakja ideiglenesen ott állt a bazilika háta mögött s az ünnepelni jött sok ezernyi tömeg nagy érdeklődéssel nézte az öt méter magas szobrokat. Most már jó ideje elhelyezték a homlokzatra. Középen a vallás allegorikus alakja, mely hat méter, jobbra Ist­ ván, mint a keresztény vallás magyarországi megalapítója, fején a koronával; balra László, mint a kereszténység védője, harczkészen tartva csatabárdját. Kiss György szoborműveivel sokat nyert a pompás fekvésű, mérföldekre ellátszó bazilika. A nagy magasságból is tisztán jut kifejezésre a szobrok plasztikája. Ezek mind horganyból vannak öntve, bronzszínűre festve, s belül kitöltve czementtel, mert kellő súly nél­ kül a szélnek nem bírnának ellenállni.

hónapok múlva jut el, mivel a khinai postajárás nem rendes s a küldeményeket csak alkalmilag indítják útnak. A tartományok főhelyén és a nagyobb városokban vannak khinai napilapok és folyóiratok, így Sanghaiban is több jelenik meg. * Az Egyesült-Államok költségvetése 1896 óta folyton nagy fedezetlen hiányt mutatott fel, míg végre a múlt 1899 évben a bevételek 392 millióval haladták túl a kiadásokat. Ezen óriási többlet az európai kőszén-hiányból, valamint a dél-afrikai aranybányák szüneteléséből eredt, mert mindkét esetben a hiányt Amerika pótolta. * A csillagok fényképezésére jelenleg a legtö­ kéletesebb eszköz a kaliforniai Lick csillagvizsgáló­ ban levő Rossi-féle tükör-teleszkop, melynek átmé­ rője egy méter. A hatalmas eszköz különösen alkal­ mas oly gyenge fényű égitestek megfigyelésére, me­ lyeket más távcsövekkel alig lehet látni. Ilyenek első sorban a Herschel által fölfedezett ködfoltok, me­ lyek közül ma már mintegy tízezerét ismerünk. Igen sok ily ködfoltnak határozottan osigaalakja van, mely mintegy igazolni látszik az ismert La Placeféle elméletet, mely szerint a ködfoltok jelenleg még alakuló-félben levő világrendszerek, hasonlók a naprendszerhez, csakhogy néhány százezer évvel fiatalabb képződési fokozatban.

Midőn a törökök 1459. évben Szendrő várát bevették és a szerb önálló állam függetlenségét véglegesen megsemmisítették, akkor István, a szendrői Brankovics György szerb deszpotának ifjabb fia, Albánországba menekült, hol Kasztriota György hős albán fejedelem mostoha leányát, Angelinát nőül vette. Midőn ez a Brankovics István Olaszország­ ban (1467-ben) meghalt, özvegye Angelina György és János fiaival Albániából Szerembe, alsó Szlavóniába költözött, hol a bevándorolt szerbek 1498-ban Angelinát a deszpota székébe emelték. Az Angelina idősebb fia, György alapította 1486-ban a krusedoli zárdát, annak egyéb kisebb birtokokon kivül még Karlóczát, Krusedol falut, Kupinovót, Maradik, Csortanovcze, Pazua és India helyiségeket is adományozván. Angelina György fiát katonának nevelte,- de ez csak arra törekedett, hogy Krusedol zárdá­ jába minél több szerzetest . gyűjtsön" össze, 1499-ben pedig átadván a deszpotai jogart János öescsének, maga is ezen zárdába vonult, fölvette a szerzetesi ruhát, sőt rábírta édes­ anyját, Angelinát is, hogy ő is szentelje Isten­ nek élete végnapjait s építtessen a közel levő Krusedol faluban egy másik, női zárdát. Brankovics Györgynek szerzetesi neve Maxim lett s híre nagy tudománya ós rendkívüli jóté­ konysága folytán annyira elterjedt a keleti kereszténység között, hogy egy ideig Romániá­ ban metropolita is lett; itt az Ardzsis ós Dandil nevű nagy és gazdag zárdákat alapította. Bran­ kovics Maxim érseket, midőn az 1516 évben elhalálozott, Krusedol zárdájába temették, hol már atyja István, anyja Angelina és testvéröcscse János is nyugodtak. A krusedoli zárdatemplomnak az ikonosztásza (oltára) előtt jobbra .ós balra nyugodtak a Bran­ kovics deszpota-család említett tagjai 166 éven át mindaddig, míg III. Achmet török szultán hadai 1716-ban, a III. Károly elleni háború idejében a sírboltokat fel nem törték és a holttesteket szót nem szórták. A mit a szerzetesek ezen vad rombolásból meg tudtak menteni, azt egyelőre a templom padlásán rejtették el, de az ereklyék itt később, midőn a törökök a zárdát felgyújtot­ ták, nagy tűznek estek martalékul. A megma­ radt pár csontdarabkát most a zárda mai temp­ lomában becses ereklye gyanánt őrzik. Midőn alátogatóakrusedoli zárda templomába lép, balról legelébb is Csernovics VI. Arzén szerb pátriárka sirját találja, a ki 1690-ben Belgrád­ nál 40,000 szerb családdal a Szerémsógbe átkelt és a Duna mentén haladva, először Szent-End­ rén telepedett le. Csernovics pátriárka magával hozta Szerbiából, Ravanicza zárdából, a rigó­ mezei csatában 1389-ben elesett Lázár czár

141

VASÁMAH ÜJSÁG.

EGYVELEG.

tetemeit s fólesztendeig Szent-Endrén a duna­ parton levő ^kápolnában őrizte azokat, míg aztán későbben a Fruska-Gora déli részén fekvő Vrdnik zárdában helyezte el. Csernovics Arzén pátriárka 1706-ban október hó 26-án hirtelen halállal múlt ki Bécsben. A zárdatemplom külső falán egy vörös már­ ványtáblán be van vésve egy zöld ágon álló oroszlán, mely fölött egy koronázott kétfejű sas látható; ennek balfelőli feje mellett ke­ reszt, másik feje mellett pedig az érseki pásztorbot van. A felírásból kivehető, hogy «Ő szentségének a holtteste Bécsből hozatott le Iszaias metropolita kegyeletéből.)) A bemenet­ től jobbra nézve, a,nagy oszlop előtt Jovánovics Jakabért, IV. Arzén pátriárkának a szarkofágja magaslik ki. ' ' Ez a templom belsejében levő szarkofág rózsa­ színű márványból készült. A fedelén ki van faragva az érseki pásztori bot, kettős kereszt­ tel, egy oldalról az érseki mitra koronával, más­ oldalról pedig egy a keresztezett lábcsontok felett álló emberi csontkoponyával. A szar­ kofágnak a néző félé álló hosszoldala tele van

bevésett, hosszú felírással, melynek a bekez­ dése ilykép hangzik : «Ezen kő alatt nyugszik boldogult IV; Arzén, Isten rabja, ipeki metro­ polita, Magyarországnak, Szerbiának, Bulgáriá­ nak, Boszniának, Görögországnak, Dalmácziának, Horvát-Szlavonországnak és az egész Illyrikumnak pátriárkája.» A felíráson tovább az is olvasható, hogy. a boldogult 1737-ben ül. Károly alatt Szerbiából «nagyszámú nép­ pel* átkelt'és Karlóczán.az 1748-iki január 6-án elhalálozott, végre pedig, hogy ezen sir-] követ néki öcscse, János verseczi és karánsebeslugosi görög-keleti püspök testvéri szeretetből emelte. A krusedoli zárdai templomban a nők szá­ mára fentartott hely közepén van Obreno­ vics Lyubicza szerb fejedelemnőnek sírboltja, melybe most Milán királyt is temették. Obrenovics Lyubicza a Vukomanovics-családból származott; 1805-ben férjhez ment Ob-' renovics Miloshoz, ki akkor még szolgálatban állott bátyjánál Milánnál, egy igén, gazdag kereskedőnél. Számos gyermeke közül csak négy maradt életben: Petrija,legidősebb leánya, a magyarországi varadiai báró Baichok nagy-] anyja, Szávka rudnai báró Nikólics Fedor anyja, továbbá Milán és Mihály, Szerbiának atyjuk Milos után uralkodó herczegei. Obrenovics Lyubicza herczegnőt egy szerb történetíró következőkép jellemzi: «Lyubicza herezegnő középtermetű volt, igen szép, erős, dolgos, nagy értelmű, jószívű, tákfp rékos és vallásos asszony. Ha kellett, büszke is volt, mutatván, hogy ő uralkodó fejedelemnek a hitvese, de tudott nagyon kedves és leeresz­ kedő is lenni. Beszéde elragadó, könnyen folyó és meggyőző volt. A Lyubicson és Nikolyán'.vivott csatákban férfiúi hősiességet tanúsított.*. E hősies lelkű asszony jogosan haragudha­ tott férjére, Milos fejedelemre, a ki az iránta való hűséget nem mindig őrizte meg. Az e miatt származott gyakori családi perpatvarok miatt Lyubicza többször férje ellenségeit pártolta és így önkéntelenül is elősegítette családjának a szerb tróntól való megfosztatását. Obrenovics Lyubicza 1842-ben, midőn Szerbia népe fia Obrenovics Mihály fejedelem ellen föllázadt és azt a tróntól megfosztotta, fiával Zimonyba me­ nekült, de nem akart Bécsben lakó férjéhez menni, hanem Újvidéken telepedett. lé, hol 1843 május hó 14-én, búsulván családja bal­ sorsa felett, jobblétre szenderült. Obrenovics Ljubicza holttestét kedvencz fia, Mihály herczeg a krusedoli zárdába ünnepélye­ sen temettette el, hol néki a templom bejáratá­ nál fekvő jobb oldali fal mellett, egy igen csinos karrarai márványemlóket emelt.

DÉLUTÁNI VECSERNYE-IMA A KRUSEDOLI ZÁRDA TEMPLOMÁBAN.

Singer József fényképei.

9. SZAK. 1901. 4 8 . ÍIVPOLYAlf.

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

14--2

9. HAM 1901.48. ÍVFOLYAM.

IRODALOM É S MŰVÉSZET.

A sírbolt felett álló kerek zárkövet, idővel a aok jáyó-kelő imádkozó lépteitől megrongáltatván, tavaly egy új szép kővel cserélték föl, melyen nagy betűkkel ezen szavak v a n n a k bevésve: « N a g y a n y j á n a k L y u b i c z á n a k - u n o k á j a Fedor. * * A «Vasárnapi Ujság» m a i számában közölt képek egyikén ott látjuk a Krusedol zárda eclez i a W m - j á n a k — miséző p a p j á n a k — magas alakját, ki a zárdai templom ajtója előtt kala­ pácscsal üti a jávorfából faragott deszkát, és a n n a k a tompa, de mégis az egész zárdában h a l l h a t ó hangjával a délutáni vecsernye imára hivja a szerzeteseket. A zárdatemplom ajtajától balra eső külső falon az első emlékkő Gyakoincs Iszaiás szerb m e t r o politának, az ajtóhoz közelebbre eső másik emlékkő pedig Cwnovics IV. Arzén pátriár­ k á n a k az emlékét és itt levő sirját jelzi. A jobb­ oldali falon olvashatók, egy kőtáblára vésve a zárdai főnökök nevei sorban, a kik a zárda­ templom körül elterülő udvaron temettettek el. Egyik kép, — középen a miséző pappal, — a zárda templomának belsejét tünteti fel, az oltár előtt a Brankovics deszpota - család tag­ j a i n a k ereklyekép őrzött csontdarabkáit magá­ ban foglaló «tyivotokkal» (ereklye ládával), a jobb oldalon pedig Jovánovics J a k a b é r t IV. Arzén p á t r i á r k á n a k a szarkofágjával. Popovics Vazul István.

Battlay Géza. Dalok a néma leányhoz. Buda­ pest Í900. Hivatott fiatal tehetség első kísérlete ez a kis kötet. A költő szívében érzések hullámzanak, lelkében dallamok zsonganak. Innen van, hogy az apró lyrai versekben általában sok a hangulat és a zeneiség. Mindenesetre becses foglaló a fiatal lyrikus jövőjére, melyhez méltán fűzhetünk reményeket, a nélkül azonban, hogy már most nagyobb elismerést nyújthatnánk neki. E rövid versek dallamos formá­ jával, ábrándos, epedő hangjával a tartalom még korántsem áll arányban ; érzései is sokszor mester­ kéltek, nem természetes helyzetek kifolyásai. Batt­ lay Géza minél közvetlenebbül akarja képeit kimet­ szeni abból a társadalmi életből, környezetből, mely­ ben mozog, s ezt azáltal véli elérni, hogy a társaság léha, idegeneskedő beszédét, szavait keveri verseibe. Csakiígy hemzseg ezekben az eszplanád, tenniszgrand, kúrszalon. Azt hiszi a szerző, hogy méltó a magyar költőhöz, ha szentesíteni akarja a társa­ dalmi ferdeségeket ? Az a világ, melyet a «Báli est»-ben rajzol, bizony szintén nem valami vonzé; bacchanál-ízt érezni rajta, erős élv-vágyat, mely letarolja a szívet. A kis kötetben illusztrácziók is vannak, secessiós ákombákomok, épen nem emelve a kötetke értékét. A gyűjteményből mutatványul álljon itt a következő költemény :

143

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

tését egyik ismert, kiváló fővárosi szobrászunk Tóth István vállalta magára. Az ő domborművű képeivel jelenik meg új könyvem ez év márczius 15-ére. .Első eset, hogy magyar könyvet szobrász illusztrált* A * Didó* ára fűzve egy korona, dísz­ kötésben három korona. Az előfizetések szerzőhöz küldendők. Budapest, IX. Czuczor-utcza 8. sz.

A Kisfaludy-társaság február 27-ikén Beöthy Zsolt elnöklete alatt tartotta havi ülését. Vargha Gyula főtitkár jelentette, hogy dr. Székely Ferencz takarékpénztári igazgató és a kaposvári gimnázium Virág Benedek-önképző köre 200—200 koronával az alapító tagok közé léptek. László Ákos Berlin­ ben élő hazánkfia két kötet könyvet küldött aján­ dékba, Mikszáth, Herczeg és Kozma Andor apróbb elbeszéléseinek német fordítását.

Szerkesztőváltozás. A «Hazánk* czímű fővárosi napilap eddigi szerkesztője, Korbuly József megvált állásától s legközelebb a «Magyarság* czímű napi-

i hit-

őszi est. Párisi fénykép után.

SANDERSON SIBYLLE. Az énekművészet egyik igazi kitűnőségének arczképét mutatjuk be l a p u n k m a i számában. Sanderson Sibylle, a párisi operaház kényez­ tetett primadonnája, nemcsak fejedelmi t e r m e ­ tével és bájos arczvonásaival tudta másfél év­ tizeden át lebilincselni hallgatóit, h a n e m még inkább t ü n e m é n y e s magas szopránjával, mely rendkívül kellemes csengésű. Éneklése, mely a legnehezebb futamokat is játszva pergeti le, csak olyan bámulatos, a milyen előkelő, finom Ízlést, hódító művészetet tanúsít előadásában. Már az maga, hogy a párisi n a g y opera szer­ ződtette, fényes tehetségének bizonysága, de ékesebben szól e n n é l az, hogy a művésznő éve­ ken át m ű s o r o n t u d t a t a r t a n i vonzó alakításá­ val ós énekével Massenetnek olyan operáit, a melyek m á s h o l vagy előadásra sem k e r ü l h e t t e k ' zenei értékük csekély volta miatt, vagy pedig lehető gyorsan letűntek a m ű s o r r ó l . Az egyet­ len bécsi opera t u d t a például «Manón »-t tíz évig adni, a míg t. i. a r r a való kivételes prima­ donnája nyugalomba nem vonult. Ilyen kivé­ teles ritka művésznő Sanderson asszony is, (polgári néven m a d a m e Terry), a ki a «Manón* czímszerepét megteremtette. Budapesten márczius 8-án az Általános Poliklinika j a v á r a rendezendő nagyszabású h a n g ­ versenyen lép fel Sanderson Sibylle. Hírneve és nagy művészete bizonyára a legszebb közön­ séget s a legnagyobb anyagi és erkölcsi sikert szerzik meg a jótékony hangversenynek.

FARSANG UTÁN. Egy szaka sincs az évnek, a melyet olyan n e h e z e n v á r n á n a k fiatal hölgyeink, m i n t a zor­ don télnek azt a n é h á n y hetét, a mit a naptárcsinálók farsangnak neveztek el valamikor. Mert hiszen ékes a május nyiló virágaival, zöld lombjával, madárdalával, szép a n y á r ringó aranykalászaival, kedves az ősz érett gyümöl­ cseivel, szép a zúzos deczember is csillogó fehér havával, — oh de szebb, százszor szebb és dicsőbb m i n d ennél január-február gyermeke, a farsang, a kedves farsang! Bőséges tárháza, ki­ a p a d h a t a t l a n kútfeje, forrása annyi bálnak, vigalomnak s egyesitője sok egymásért dobogó, szerelemmel telt szívnek. De b á r m e n n y i r e várva-várt s ünnepelt legyen is farsang ő kegyelme, b á r m e n n y i örömmel, boldogsággal kecsegtessen is, de viszont sok, n a g y o n sok csalódást szokott hozni s igen ré-

SANDERS0N SIBYLLE.

gen zeng m á r a hazában úgy húshagyó kedd u t á n , mikor a kedves farsang egy egész évre elszenderedik, h o g y : Húshagyó, húshagyó, Engem itthon hagyó!

Igaz, hogy csak a falvak, puszták apró házi­ kóiban búsong ez az ismeretes szomorú ének, de érzik, értik a n n a k mély jelentőségét a nagy házak, paloták parfümös hölgyei is, míg az emberiség öregebb, tapasztaltabb része eme bölcs m o n d á s s a l nyugszik meg a világ kérlel­ hetetlen r e n d j é b e n : «Farsang u t á n böjt következik." De h á t mire való m i n d ez az elmélkedés? A farsang azért csak olyan m a r a d mindig, a m i l y e n volt s megbízhatatlan természetét bizony senki kedvéért n e m változtatja meg, szóljuk, szapoljuk bál-mennyit. Jobb is hát, h a e helyett inkább b e m u t a t u n k itt n é h á n y farsangi képet, hadd varázsolják vissza azok egy pillanatra a húshagyóval el­ t ű n t szép napokat. Szó, beszéd n e m sok kell hozzájuk, beszélnek azok magukért. L á t u n k egy bevonuló családot. Elől vezeti m á r a rendező a család szemefényét, nyomá­ b a n a jól megtermett m a m a , ki harczra készen igazít kesztyűjén még egyet, míg a j á m b o r t a t a a sok mindenféle burok elhelyezéséről gondos­ kodik. Szegénynek n e m csak az árát kellett ki­ szorítani, most még helyet is keressen a sok lomnak! Megered aztán a táncz, járja a négyes, a keringő, csárdás, meg egyéb. S haj, egy-egy csillagot h á n y hő szívű lovag rajong körűi, míg a másikat ott felejtik ülve, m i n t h a ott se volna. Nem csoda, h a a m a m a szíve keservvel, méreg­ gel lesz tele. Az öreg papát kevésbbé bántja ez, nagyobb baj neki, hogy meleg van. Aztán meg mennyivel okosabb volna most a körben tarokkozni . . . De hát híjába, az apának köte­ lességei is v a n n a k . Szemlélhetjük egy p á r kiérdemült őstánczos alakját is. Tánczbeli kötelmeiknek a n n a k idején hősiesen eleget tettek s ennek felemelő tudatá­ ban, meg mivel m á r kissé m i n t h a a lábak is meggyengültek volna, — most m á r csak m i n t nézők, műbírálók és szakértők szerepelnek. De azért kicsípik magukat a n n a k rendje és módja szerint, egy-egy h a t a l m a s c h r y s a n t h e m u m o t sem felejtenek el gomblyukaikba tűzni s k a r t karba öltve néznek és néznek n e m csökkenő, igaz odaadással, őszinte, lankadatlan buzga­ lommal. Vége lesz aztán a bálnak. Ismét nagy öltözés, burkolózás s kocsizik kiki hazafelé csalódottan, vagy örömtől, boldogságtól dobogó szívvel gon­ dolva vissza az elmúlt farsangra.

Elvész a szürke ködpárában A fecskeröptű k é p z e l e t . . . Bánatregélő őszi este Borong a vénhedt föld f e l e t t . . . H a l á l . . . h a l á l . . . Mint zúg a fák közt Levélsorvasztó őszi szél 1 . . . Figyelj s z a v á r a . . . Csöndbe . . . Hallga . . . A végenyészetről b e s z é l . . . A levelek peregve szállnak, — Emlék, remény lehull vele . . . Zörgő avarban lelkek járnak, Kisért a múltnak szelleme . . . . És mindenütt h a l á l . . . enyészet... Az élet bája röppenő . . . Tegnap tündérkert volt a föld még, — Ma már kietlen temető . . . A levegő is tele gyászszal... A szívnek is fájdalma van . . . . . . Én nem tudom mért, — úgy szeretnék Zokogni, sírni hosszasan . . . Atlanti történetek. Irta Virter Ferencz. A fiatal szerző, ki a kubai háború idejében egy ideig az amerikai hajóhad kötelékében szolgált s különben is megismerkedett a tengerentúli élettel, szerzett tapasztalatairól, benyomásairól számos érdekes czikkben számolt be a lapokban, legelőször is a • Vasárnapi Újság» hasábjain, hol több megkapó rajzot mutatott be a tengerészek izgalmas életéből s az amerikai társadalom világából, mely annyira különbözik a miénktől. Most egy egész kötet ame­ rikai történetet adott ki, melyeknek alakjai mind oly sajátságosak, idegenek, de azért érezzük, hogy igazak, a milyenek csakugyan élnek, mozognak, ott túl a széles óczeánon. Kivándorolt magyarjainkról is élénk képet rajzol elénk Virter Ferencz. Szerző dolgozataiból kitűnik megfigyelési tehetsége, éles látása s el is tud valamit beszélni sokszor találóan, vonzóan, bár néha szeret szaggatottan írni s az olvasóra bízza olyanoknak a kitalálását, a mit inkább neki kellett volna elmondani. A könyv Vass József kiadásában jelent meg csinos kiállításban, ára két korona. Zempléni Árpád «Dido» czímű verses lírai regé­ nyére bocsátott ki előfizetési íveket, a melyeken ez új munkájáról a következőket írja : «E lírai regényemben Aeneas és Didó klaszszikus szerelmi regényét mai, budapesti viszonyok közé helyeztem. Az én Aeneasom magyar festő. A vándorlási ösztön és a nyughatatlan, elégedetlen művész-vér képviselője. Bohém a javából. Didó sem királyné, hanem a • Kárthágó városához* czímzett bormérés tulajdonosnője. Bohém-asszony a leg­ szebbjéből. A könyv legnagyobb részét Aeneas naplói teszik ki. Nem az eddig szokásos elbeszélő hangon, hanem változatos lírai versekben maga Aeneas beszéli el derűs-borús szerelme történetét, siratja el Didó halálát. A tDidó* tehát modern pszihológiai regény lírai formákban. A kötet diszí-

A GARDE DES DAMES.

KIÉRDEMÜLT TANCZ0S0K.

BÁLI KEPÉK. lap szerkesztését veszi át. A «Hazánk» szerkesztője Buday Barna lett. Nemzeti Színház. A budapesti színházakban, a hol különben idegen irók művei divatoznak, — a magyar színműíróknak ezen a télen elég szerencsé­ jük volt. A Vígszínházban már harmadik hete, hogy Herczeg Ferencz «Ocskay brigadéros»-ára jegyhez sem lehet jutni. A Nemzeti Szinház-nak pedig ívj írókkal volt szerencséje, kik a színpadon először jelentkeztek s megálltak helyöket. Február 28-ikán ismét új irót mutattak be, Latzkó Andort, kivel eddig az irodalomban nem igen találkoztunk, de a kinek tehetségét a közönség az első estén eléggé méltányolta a «Testvérek* czímű három felvoná­ sos színműve előadásakor. Az élet megfigyelése látszik darabjából és némely irói tulajdon, többi közt irói egyéniség, noha még észre lehet venni, hogy kiktől tanult és kiknek hatásával dolgozott. Latzkó egészen fiatal ember. S ezt is számításba kell venni, mert a fejlődéshez és sikerekhez idő kell. Latzkó színműve szocziális dráma. Szőnyi Pál munkás családjának történetét irta meg a szerző. Szőnyi egykor ügyes és első munkás volt, annyit keresett, hogy fiát iskoláztathatta, leá­ nyának is kisasszonyos nevelést adhatott. Az anya nem szerette mindezt, ő az egyszerű világban akart volna maradni. Szőnyinek egyszer a gép összezúzta a karját, többé nem dolgozhat, mint szolga tengő­ dik. Fia, Károly, nem végezheti et iskoláit, munkás lesz, noha nem munkásnak nevelték. A leány, Inna, a színpadon keres menedéket, de onnan futnia kell, mert szép. Anyja a szomszéd leányára hivatkozik, a ki nem olyan szép, a család mégis jó­ módban ól. Irma megborzad. Károlyt, a ki szocziálista ábrándozó, elbocsájtják a gyárból, mert izgatott. Most már a család a félkezű apa keresetére szorult. Ez a darab legjobb része. Irmának uri udvarlója van, a kit szeret, a ki azonban megcsalja, s egy gazdag gyáros leányával jár jegyben. Irma eljön ide és a menyasszonynak mindent elmond. De csá­ bítója nyomorult, s azt hazudja, hogy Irma elvete­ mült lány, a menyasszony tehát kiűzi. Ezt a jelene­ tet Márkus Emilia oly meghatón és mély fájdalom­ mal játszotta, hogy egész tapsvihar követte jelene­ tét, a taps és kihívás a második felvonás végén kiterjedt a szerzőre is. A harmadik felvonásban ismét az elzüllött családhoz vezet a szerző, noha már nem bir újat, vagy érdekest mutatni. Károlybnn saját szocziálista társai sem bíznak, mert

Linek Lajos rajzai.

fellengző, s azt tartják róla, hogy bolondítani akarja őket, és az ő pénzökön élni. Ányjok már elment szolgálni. A szürke rajzban mégis elhelyezett a szerző egy tűrhető jelenetet, mikor Irma udvarlója megjelenik, s gondoskodni akar a lány jövendőjéről. Pénzt kinál neki, de Irma megvetéssel utasítja el, hogy igaz szerelmét megfizessék. Nehezen tudja be­ fejezni a szerző a darabot. Károly beszédet tart, s elmondja, hogy ime ők ketten, a két testvér, hullnak, esnek alá, mert feljebb nem kapaszkodhatnak. 0 hű marad elvéhez, de tudja, hogy korcsmákban kell hirdetnie elveit; Irma pedig teljesen elzüllött, bukott lény lesz. így fejezi be Latzkó tanya drá­ máját. A darab minden egyes szerepét egész oda­ adással játszották. Márkus Emilia (Irma), Bákosi Szidi(azanya) a legkitűnőbbek. De Mihály fi (Károly), Szacsvay (az öreg munkás), Török Irma, Vízvári, Szacsvayné is nagyon emelték a darab hatását. KÖZINTÉZETEK

ŐSTÁNCZ0S.

ÉS

EGYLETEK.

A Magyar Tud. Akadémia február 25-iii ülését Szász Károly elnöklete alatt tartotta. Az osztályok összes ülése volt, s tárgya emlékbeszéd, folyó ügyek és a magyar helyesírás fölötti vita. Mágócsi-Dietz Sándor emlékbeszédet mondott Jurányi Lajos egyetemi tanárról, akadémiai ren­ des tagról. Jurányi Lajos botanikus volt s 31 éven át tanította a budapesti egyetemen a botanikát. Nyíregyházán született 1835-ben, a botanika ele­ meit apjától tanulta, ki nyíregyházi evang. pap volt. A múlt század hatvanas éveinek elején a budapesti egyetemen orvos-doktori diplomát szerzett, s később a budapesti egyetemen a botanika tanára és a bota­ nikus kert igazgatója lett. Irodalmi munkássága is jelentékeny. 1897-ben halt meg. Az emlékbeszéd után Szily Kálmán főtitkár a folyó ügyekről tett jelen­ tést, s ezek közt volt a magyar helyesírás módosítá­ sáról szóló jelentés is. Erről már korábban Simonyi Zsigmond tett javaslatot, nevezetesen, hogy a ez helyett puszta c Írassék; az idegen szavakat magya­ rosan írjuk, s végfii, hogy egyszóba Írassanak : aki, amely, ahol. A nyelvtudományi osztály csupán az egyszerű c használatát ajánlotta. Ez ellen Gyulai Pál szólalt föl s ebből hosszabb vita támadt. Végűi az ülés a ez további fenmaradását mondta ki. A főtitkár jelentette továbbá, hogy Bartal Antal elkészült a középkori latinság szótárának első felé­ vel. Markusovszky Lajos [özvegye az Akadémiának ajándékozta Széchenyi István egy levelét (1832-ből), a melyet Kis János szuperintendenshez és poétá­ hoz í r i

A felolvasások sorában az első volt Lévay József • Karácsonyi verebeké czímű szép költeménye, fel­ olvasta hatásosan Vargha Gyula. Hegedűs István •Mátyás király és a latin költők» czímű tanulmá­ nyában azokat a humanista költeményeket ismer­ teti, a melyek Mátyást, mint a renaissance impe­ rátor mintáját dicsőítik. Egy humanista költő, Carbo Lajos, Mátyásban látja azt az imperátori, a ki Itáliát megszabadítja az apró-cseprő zsarnokok­ tól s a ki visszaállítja Kóma ősi fényét. Az a költe­ ményes antológia, a melyet Hegedűs István a renaissance költők Mátyást dicsőítő helyeiből összeállított, korrajzi adatoknak megbecsülhetet­ len. Végűi Kozma Andor olvasott föl Lafontaine állatmeséiből tíz darabot a maga igen simán folyó fordításában s hozzá magyarázatul Geöcze Sarolta fordításában Taine tanulmányából egy részletet. A fölolvasásokat nagy közönség hallgatta, sokat tapsolt és éljenzett. Zárt ülés is volt, melyben Vargha Gyula titkár bejelentette, hogy Gyulai Pál lemondott a népköltési gyűjtemény szerkesztéséről. A Képzőművészeti Társulat elnöksége. A fes­ tők viszálya, mely a Nemzeti Szalon és a képző­ művészek egyesülete közt dúl, s mely a művészeket ellenpártokra osztván, az Orsz. Képzőművészeti Társulatot sem hagyta érintetlenül, mert ennek elnöke, gróf Andrássy Tivadar lemondott. A viszály­ kodás a képviselőházat is foglalkoztatta a két ülés­ ben, a közoktatásügyi költségvetés tárgyalása alatt. Ebben a vitában Hock János, a Nemzeti Szalon alelnöke, és Pichler Győző szólaltak föl, a követ­ kező ülésben pedig a megtámadott magyar művészek védelmére Berzeviczy Albert tartott tüzetes nagyobb beszédet. Az Országos Képzőművészeti Társulat választmánya pedig február 26-ikán Berzeviczy Albert alelnök elnökségével tanácskozott gróf And­ rássy Tivadar lemondásán. Benkö Kálmán igazgató azt indítványozta, hogy a társulat kérje föl Andrássyt lemondása visszavo­ nására, mert a társulat a legmélyebb bizalommal és szeretettel látja az ő kezeiben a legjobb helyen a vezetést. A választmány egyhangúlag elfogadta az indítványt. Ha gróf Andrássy Tivadar mégis ragasz­ kodik elhatározásához, akkor rendkívüli közgyűlés megtartása válik szükségessé. Felszólalt Kacziány Ödön is ós nem helyeselte, hogy a társulat hiva­ talos lapja, a «Műcsarnok» állást foglalt a viszály­ ban, s megtámadta a Nemzeti Szalon franczia kiál­ lítását, s Mourey franczia műkritikust, ki a kiállítás rendezésére Budapestre jött. Ambrozovics Dezső

9. SZÁM. 1 9 0 1 . 4 8 . ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

144

145

VASÁENAPI ÚJSÁG.

9. SZÁM. 1901. 4 8 . ÉVFOLYAM.

A legfelsőbb elismerésben részesültek közt van­ nak : Jókai Mór, Herman Ottó tudósunk, Zsilinszky Mihály közoktatásügyi államtitkár, Széchenyi Béla gróf koronaőr és leánya, Széchenyi Hanna grófnő Márkus József budapesti főpolgármester és Halmos János polgármester, Szalay Péter, a posta- és táv­ író elnökigazgatója, Szalay Imre miniszteri taná­ csos, Andrássy Tivadar gróf, Berzeviczy Albert Dániel Ernő báró volt kereskedelmi miniszter', Dessewffy Aurél gróf, Barcsay Domokos és Farbaky István országgyűlési képviselők, Leipziger, Thék Endre és Jungfer Gyula nagyiparosok. A Ferencz József-rend nagykeresztjét kapta Miklós Ödön helyettes kormánybiztos, a Szent István-rend kis­ keresztjét Esterházy Mihály gróf és Thaly Kálmán. A H l . osztályú vaskoronarendet többi közt Erödi Béla tankerületi főigazgató, Pékár Imre ; a Ferencz József-rend lovagkeresztjét Lers "Vilmos dr. min. titkár, Ámbrozovics Dezső, a Műcsarnok titkára. A kitüntettek közt vannak Boros Samu hirlapiró, Erdélyi Mór udvari fényképész, Zsolnay Miklósi pécsi gyáros, stb. A kereskedelmi miniszter a kiállítás sikerének biztosítása érdekében tanusított közreműködésért is sok elismerést nyilvánít. E hosszú névsorból valók : a Franklin nyomdai társulat, Athenaeum társulat, Hornyánszky nyomdája és a Pallas nyomdai tár­ sulat, Légrády-testvérek nyomdája, Györgyi Kál­ mán, az iparművészeti társulat titkára, Lotz Károly, László Fülöp festőművészek, Fadrusz János szob­ rász, Rákosi Jenő szerkesztő, Singer és Wolfner könyvkiadók, Szádeczky Lajos egyetemi tanár, Szily Kálmán, az Akadémia főtitkára, Szüry Dénes nyűg. miniszteri tanácsos, Szmrecsányi Miklós, nyűg. miniszteri tanácsos, Teles Ede szobrász, stb. BEVONULÁS A BÁLBA.

társulati titkár, a folyóirat szerkesztője erre kije­ lentette, hogy a szerkesztéstől visszalép. Berzeviczy Albert alelnök a szerkesztő korábbi tevékenységét kifogástalannak tartja és ezért fölkérte, hogy lemon­ dását vonja vissza. Ámbrozovics Dezső engedett a kérésnek és visszavonta lemondását.

MI ÚJSÁG? * A .Régi erdélyi lakadalom» képe, melyet mai lapunk első ívén közlünk, azt a jelenetet ábrá­ zolja, midőn a menyasszonyt (báró Bánffy Ilona) két nászkisasszony (jobbján gróf Bethlen Pólika, balján Pisztóry Irén) bevezetik. A kép baloldalán legelői áll a kiadó fó'gazda (dr. Szádeczky Lajos) az aranyos bottal, a háttérben baloldalt legelői a viczegazdák (Nagy Géza joghallgató, Nádor-huszár ruhában, Asztalos Kálmán, dr. Sárkány Lóránt, dr. Ováry Elemér), előttük gróf Béldy Rozália és báró Wesse­ lényi Pálma, mögötte gróf Teleki Ádám, Paget Ilona (nászasszony), mögötte gróf Béldy Ferencz, a főgazdán túl báró Bornemisza Gáborné, báró Bánffy Jánosné, báró Feilitzsch Arthurné (örömanya) és Bornemisza Gábor (örömatya) ülő alakok — lábá­ nál az udvari bolonddal (Lövey), hátuk megett nászoló leányok (Lukács Gizi, Rettegi Margit, — mellette Cserey Mihály, — Szubotin Mariska, Asztalos Ida, Felszeghy Jolán) s mellettük az előlköszöntők (báró Horváth Emillel az élükön). Jobb oldalon az előtérben gróf Bethlen Bálint (nász­ nagy) az aranyos bottal, mögötte jobbján Némethy Lenke, balról (a kép jobb oldalán) Paál Böske, Purjesz Olga, gróf Bethlen Mária, dr. Farkas Gézáné (nászasszony), báró Bornemisza Adél, gróf Béldi Liszka ós (a nők között legszélső jobbra) gróf Lázár Istvánná. A férfiak között jobbra a leg­ első Betegh Sándor, második báró Feilitzsch Arthur, a háttérben kimagasló három alak báró Szentkereszty Pál, gróf Mikes Zsigmond és a vőlegény gróf Wass. György. A háttérben a nászvendégek s Pongrácz Lajos és Csikay zenekara. A párisi kiállítás kitüntetései. A magyar hiva­ talos lap február 26-ikán terjedelmes közlésben tudatta azokat a kitüntetéseket, elismeréseket, me­ lyek a párisi kiállítás magyar osztályát megilletik. A kiállításon Magyarország, mint önálló állam erő­ teljesen jelent meg. A király elismerése is hozzá­ járul most azokhoz a kitüntetésekhez, melyeket a kiállítás hatósága juttatott a magyar kiállítóknak. Királyi kézirat mond köszönetet Ferencz Ferdi­ nánd trónörökös főherczegnek, ki a magyar kiállí­ tás védnöke volt. Másik királyi kéziratSzéllK á l ­ mán miniszterelnökhöz intézve arról szól, hogy a sikert a hivatott személyeknek, testületeknek, hiva­ talos szerveknek buzgósága idézte elő. A legfelsőbb

Linek Lajos rajza.

elismerés nyilatkozik ebben a kiállítás vezetésére hivatott kereskedelmi, földmivelésügyi, közoktatás­ ügyi, pénzügyi, honvédelmi miniszterek buzgóságáról, a horvát bánról, a kiállítás országos bizottságai­ ról, a csoportok bizottságairól. Megemlékezik Lukács Béla kormánybiztosról, «azon férfiúról, — mondja a királyi kézirat — kinek a magyar kormánybiztosság élén kifejtett igen hasznos működése sokban hozzá­ járult az örvendetes siker eléréséhez"*. Több mint ötven előkelőség, főpap, intézeti igazgatók, állam­ titkárok legfelsőbb királyi elismerésben részesültek, valamint gyárak vezetői. Köztük Vágó Pál festő­ művész is, ki a huszár-terembe festett szép képeket. Ugyancsak a huszár-terem rendezéseért kapott ki­ tüntetést Thaly Kálmán, a jeles történetíró és füg­ getlenségi párti képviselő, ki a Szent István-rend kiskeresztjében részesült. Ugyanezért a közreműkö­ désért dr. Thallóczy Lajos udvari tanácsos a Ferencz József-rend középkeresztjét nyerte. A függetlenségi párti képviselők közül még Brázay Kálmán buda­ pesti nagykereskedő harmadosztályú vaskorona­ rendet kapott.

A honvédelmi miniszter felgyógyulása. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter súlyos beteg­ ségéből már fölépült, de orvosai még hosszabb időre nagy óvatosságot ajánlottak neki. Üdülés vé­ gett nem sokára enyhébb éghajlat alá utazik. A sza­ badelvű párt Írásban üdvözölte a gyógyuló minisz­ tert s az üdvözletet a párt elnöke, báró Podmaniczky Frigyes maga vitte el. De a minisztert az orvosok még mindig óvják, s báró Podmaniczky sem beszél­ hetett vele. Báró Fehórváry nagyon meleg hangú levélben köszönte meg báró Podmaniczky figyelmét. Bethlen Gábor enyedi szobra. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Nagy-Enyeden felállítandó szob­ rára február 16-ig 28,383 korona gyűlt össze köz­ adakozásból. A sárospataki főiskola ifjúsága deczember 8-án tartott Bethlen-ünnepének jövedelme képpen 1620 koronát juttatott a Bethlen-szobor alapja javára. Ezen az összegen kívül még 248 koro­ nát gyűjtött a főiskola ifjúsága, ifi Natália koszorúja a krusedoli kriptában. Hire járt, hogy Natália királyné ezüst koszorút készíttet néhai férjének krusedoli koporsójára és hogy a koszorút ő maga fogja letenni Milán király koporsó-

A BÁLKIRÁLYNÉ.

Linek Lajos rajza.

TOUR.

AZ ÖLTÖZŐBEN. BÁLI KÉPEK.

jára. Talán elkészült már a koszorú, de Natália királyné, legalább egyelőre, még sem megy Krusedolba. Akadályozza az utazásban az influenza. Natália titkára közölte egy párisi újságíróval, hogy ő felsége már tizennyolez nap óta fekszik influen­ zában. Verdi gyászolása Olaszországban. Verdi József­ nek, a nagy olasz zeneköltőnek február 27-ikén második temetése .volt' Milanóban. Ideiglenes nyughelyéről kiemelték koporsóját, s feleségének, Strepponi Jozefinának hamvaival együtt eltemet­ ték a zenészek otthonának kápolnájában. Nagy ünnepélyesség közt vitték a hamvakat örök pihenő helyökre. A halottas kocsi mögött a turini herczeg ment Viktor Emánuel király képviseletében, a német konzul Vilmos császár képviseletében ; aztán több állam konzulai, az olasz közoktatásügyi miniszter, a szenátus és a képviselőház elnökei, a küldöttségek következtek, utánuk pedig nagy előkelő közönség. Rómában ugyané napon szintén gyászünnep volt. Verdi mellszobrát ünnepies menetben a Kapitóliumba vitték. Sokat foglalkoznak Verdi végrende­ letével, mert a költő meghagyta, hogy a szobájában őrzött két láda irományt halála után égessék el. Ezek a ládák levelekkel és más bizalmas termé­ szetű iratokkal vannak tele. Hibaigazítás. Lapunk legutóbbi, 8-ik számában Dömötör Pál «Szerb néprománczok» ezimű fordí­ tásainak szövegébe pár sajtóhiba keveredett. A «Szibinyáni Jankó és a tündér* cziműnek első sorából kihagyandó az «a» névelő és a verssor így olva­ sandó : .Sátort ütött magyar Jankó». A második, • Ali bég és a feleségei czímű vers első strófájában e sor helyett: «Áll előttünk telt pohár bor. ez olva : sandó : «A11 előttük telt pohár bor». «A czettinyei leány álma. czímű harmadik versben előforduló Masztár név helyett Musztár olvasandó. A viszketegrségi b ő r b a j o k , sömörbántalom, ótvar, bőrrepedezés, izzadás és bőrkütegek ellen álta­ lános figyelmet érdemel az Erényi-féle ilchtiol-SalicyU, mely szagtalan, ártalmatlan, a test bármely részen használható feltűnő eredménynyel. Nagy tégely 3 kor. utasítással. Készítő: Erényi Béla, Szabadszállás. Fő­ raktár: Török József, Király-utcza 12. Az ősz h a j / a t eredeti színének visszanyerése czéljából nsgyon ajánlatos a .Stella, hajvizet használni, melynek rendkívüli előnye, hogy nem mint festék hat, de a haj eredeti szinét állítja vissza. E szer készítője Zoltán Béla, budapesti gyógyszerész, ő cs. es kir. fen­ sége József főherczeg udvari szállítója.

-

Linek Lajos rajzai.

HALÁLOZÁSOK. LECHNER ÁGOST, a budapesti egyetem egyik leg­ régibb tanára, a főrendiház kinevezett tagja, meg­ halt február 27-ikén 65 éves korában Budapesten. Az egyetem jogi fakultásán a közjogot tanította, igazi hazafias' szellemben. Tanítványainak nagy a száma, sok közülök ma már a közéletben előkelő állásokban, a törvényhozásban visz szerepet. Lechner Budán született, 1865-ben rendes tanár lett a po­ zsonyi jogakadémián, s 1869-ben nevezték ki a pesti egyetem tanárává. A jogi szakirodalmat több mun­ kával gazdagította. Á köztiszteletben állott férfi pályájáról még lesz alkalmunk megemlékezni. A tu­ dós tanárt a közoktatásügyi miniszter intézkedésére állami költségen temették el márczius első napján az egyetem központi épületéből. Az egyetem jogi kara részvétiratot intézett a családhoz, koszorút helyezett a ravatalra ; a főváros hatósága díszsirhelyet adott. A temetésen a résztvevő nagy közön­ ség között jelen volt:Szél K á l m á n miniszterelnök. Wlassics közoktatásügyi miniszter, Szilágyi Dezső, Wekerle Sándor, s a közélet még számos kitűnő­ sége. A gyászszertartás után Concha Győző egye­ temi tanár tartott gyászbeszédet. PEROTTI

GYULA, a budapesti

operaszínháznak

sokáig első tenoristája, meghalt február 28-ikán Milanóban, orvosi műtét következtében. Születésére porosz ember volt, családi néven Prott. Úkermundéban, Stettin mellett 1841-ben született. Olasz­ országban tanult énekelni, aztán megfordult Bécs, Spanyolország, Amerika színpadjain, közben Buda­ pesten is énekelt. Szép vagyont gyűjtött s Trieszt­ ben telepedett le, a hol nagy virágkertészetet és virágkereskedést rendezett be. 1875-ben báró Pod­ maniczky Frigyes akkori intendáns a Nemzeti Színház operájához szerződtette, s itt maradt az új operaszínháznál is. Ez a körülbelől tizenkét év mű­ vészetének legsikeresebb korszaka. A hőstenor­ szerepekben szép érczes hangja mellett még kiváló zenei képzettség is hathatósan támogatta. A nyolczvanas évek végén Amerikába ment, de 1890-ben újra Budapestre jött. Magyarul is eléggé megtanult már. Két évvel ezelőtt szerződése felbontásával Amerikába ment, ott keresve több nyugalmat, mert bőkezű életével nem szerencsés gazdálkodásával elvesztette vagyonát. A már hanyatlóban levő mű­ vész azonban az újvilágban nem találta meg, a mért oda utazott, még elég tapsot sem. Visszatért, de új csalódások várták föllépteinél. Az olasz ég alá is hiába menekült, ott érte utói a halál.

Keszi HAJDÚ LAJOS, nyugalmazott gimnázium tanár és igazgató, 88 éves korában Kisújszálláson meghalt. Az elhunytat az abszolút kormány a negyvennyolczas eszmék buzgó szolgálatáért kötél által való halálra ítélte, de ezt az Ítéletet kegyelemből húsz évi várfogságra változtatták. 1856-ban szaba­ dult ki a börtönből s attól kezdve a kisújszállási gimnáziumnál működött, előbb mint tanár, majd mint igazgató. 1891-ben vonult nyugalomba. A l a ­ poknak sokat irt a szabadságharcáról, fogságáról, fogoly társairól. A .Vasárnapi Ujsági is sok vissza­ emlékezést közölt tőle a korábbi években. Ezenkívül buzgó levelezője volt lapunknak és a .Politikai Újdonságok i-nak egész a legutolsó időkig. Február 14-én egy Kisújszálláson történt halálesetről kül­ dött tudósítást lapunknak, s alig 10 nap múlva az ő haláláról jött jelentés. A derék ember és hazafi ha­ lála fölötti részvéthez kapcsoljuk a magunk mély megilletó'dését régi munkatársunk elveszte fölött. Elhunytak még a közelebbi napokban: Bessenyei MAGYAR JÁNOS, hantái prépost, veszprémi székes­ egyházi főesperes és kanonok, az enyingi választó­ kerület volt országgyűlési képviselője, Veszprém­ ben, 66 esztendős korában. Jótékony ember volt, évente tizenöt-húsz gyermeket vett házához s tel­ jesen ellátta és iskoláztatta őket. — Sipéki BÁLÁS ANTAL, volt b.-gyarmati országos képviselő, 79 éves korában. Özvegye, fia, Bálás Barna t. főszolgabíró és leánya, Harmos Gábor közigazgatási bíró neje gyászolják. — PAP TIVADAR, örmény kath. aranymisés áldozópap, kiérdemült csikszépvizi lelkész, 80 éves korában, Szamosujvárott. — KRISZTINKOVICH EDE győri ügyvéd, volt országgyűlési képviselő és 1848—49-iki honvéd-főhadnagy. Sokáig szerepelt, mint a győri függetlenségi párt elnöke s egy ízben a győrszigeti választókerületet képviselte az ország­ gyűlésen. Hosszabb ideig lapot is szerkesztett. — Dapsai DAPSY KÁLMÁN, szeghalmi kisdedóvó, 59 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Negy­ venkét évig szolgálta a népnevelés ügyét. Halálát nagyszámú családja s kiterjedt rokonság gyászolja.— Báró TÓTH BÁLINT nyűg. gazdatiszt és volt honvéd­ őrmester, Dévaványán. — Gyulafalvi BULYOVSZKY JÁNOS, 48-as honvédfőhadnagy Ippen, 76 éves korá­ ban. — MATKOVICH TAMÁS, ügyvéd, 48-as honvédtüzmester, 72 éves korában, Győrött—MOLNÁR MIHÁLY, 48-as honvédhadnagy, Harasztiban. — KRECSA ILLÉS, 48-as honvéd, 75 éves korában, Temesvárott. — RoszrvAL JÓZSEF, dr., ügyvéd, a pozsonyi ügyvédi kamara titkára, Pozsonymegye törvényha­ tósági tagja, 46 éves korában. Roszival István kano-

146

9. S Z Í M .

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

nok, országgyűlési képviselő elhunytban. —

testvérjét gyászolja az

Dr. HŐLBLING MIKSA,

Legjobb éa l e g h i r n e v e s e b b

Baranyamegye

pipere h ö l g y p o r : a

n y ű g . tiszti f ő o r v o s a , 9 0 é v e s k o r á b a n . — S i m é n falvi SZÉKELY ISTVÁN, a p á p a i f ö l d m i v e s - i s k o l a igaz­ gatója, m u n k á s életének 42-ik évében, Pápán. — Ozv.

mezőszegedi

SZEOBDY

LAJOSNE,

szül.

JLtfih

szék­

helyi Majláth Mária csillagkeresztes hölgy, 84-ik Acsádra évében, Bécsben. Holttestét a vasmegyei szállították. A z e l h u n y t b a n m e z ő s z e g e d i Szegedy György kamarás édesanyját, neje Gerliczy Irma b á r ó n ő p e d i g a n y ó s á t g y á s z o l j a . — G-ABTNER F E RENCZNÉ, s z ü l . A m b r o z o v i t s E u l á l i a , t ö r v é n y s z é k i biró özvegye, Ambrozovits Béla miniszteri tanácsos nővére, s Ambrozovits Dezsőnek, a Képzőművészeti Társulat titkárának nagynénje, 67 éves korában, Zomborban. —

1 9 0 1 . 4 8 . ÉVFOLYAM.

K i s - r u s z k a i CSERÉPY XÁNDORNÉ, szül.

varadi Szakmáry Ludmilla, Késmárk volt polgár­ mesterének neje, 6 5 éves korában, Késmárkon.

-q"& az

egyedül

B U D A P E S T I GYÁRAK É S G Z É G E K .

B I S M U T T A L VEGYÍTVE

CH. C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, 0, x n e de l a F a i r , 9 — PAKIS-

PARIS

Alapíttatott

1865-ben. ~*»

A legjobb bel- és külföldi

A F e r e n e z József keserűvíz

[, pianinók és liaruioiiiuiüok legolcsóbban kaphatók

elismert

Heckenast Gusztáv

k e l l e m e s i z ü ,t e r m é s z e t e s e n h a s h a j t ó szer.

Budapest, IV. Gizella-tér 2,

M á r c z i u s 1 5 . A n a g y a l k a l o m h o z n e m illő kopott frázisok, üres, n a g y szavak, m i n d e n l e n d ü l e t liiján. Csak e l é g ü g y e s v e r s e l é s é t s z á m i t h a t j u k j a v á r a . A s z e g é n y e k h á z a . Olyan, m i n t e g y s z é p költe­ m é n y gyönge fordítása; tartalmilag n e m tehetünk kifogást e l l e n e , s ő t n é m i l e g a s z é p s é g e t i s k i é r e z z ü k b e l ő l e , d e n y e l v e s z í n t e l e n , v e r s e l é s e d ö c z ö g ő s . A szer­ z ő n e k át k e l l e n e d o l g o z n i , h o g y k ö z ö l h e t ő l e g y e n . K ü l ö n ö s e n a z u t o l s ó v e r s s z a k szorul j a v í t á s r a .

Orvosi

Az Erényi-féle

/•/

5 |§lf|Í

* B, 3

% •

ÉP

i

'ül b

e

Irodái : V I . ker.,Andrássy-ut

5 . (saját hazában).

8963

Befizetett r é s z v é n y t ő k e 1 0 m i l l i ó korona. Elfogad betéteket takarék-betéti köny­ vecskék é s p é n z t á r i j e g y e k ellenében 4°/»-OS k a m a t o z á s s a l , v a l a m i n t folyó­ s z á m l á b a n ( c h e c k - s z á m l á n ) . A 10%-oz betétkamat-adót az intézet fizeti.) L e ­ számítol váltókat, előlegeket nyújt értékpapírokra. V Á L T Ó Ü Z L E T E m e g b í z á s b ó l teljesiti m i n d e n f é l e értékpapírok vételét és eladását a l e g e l ő n y ö s e b b feltételek m e l l e t t s foglalkozik m i n d e n a váltóüzletek keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti ó r á k : délelőtt V.9—Val-ig, délután 3—Vs5-ig. Magyar kir. osztálysorsjegyek főelárusitó helye IV., Koronahere z e f f - u t e z a 1 1 . K é z i z á l o g ü z l e t e i : I V . , Károly-körut 18., IV., Koronaherczeg-u. és zsibárus-u. s a r k á n , V I I . , Király-u. 57., V I I I . , József-körut 2 . , Üllői-út 6.

/•/

SZABADSZÁLLÁS.

8934

Zenélő Magyarország SSffi&'Slí ££

Fotografische Uj árjegyzék

és

bérmentve.

Ha őszül a haja, használja a „Stella''-vizet

számú feladvány. Wardener B.-tól.

(Hair

Regenerátor),

m e l y n e m fest de a haj eredeti színét adja vissza, el;

a l ; b4,g6;

14;

h4;

b8;

d 5 ; e2,f5,ft>

Világos indul s a második lépésre matot mond.

Üvegje 2

ZOLTÁN BÉLA

korona.

V.,

K E L E T I J.

gyógyszertárában

ö et. es k. fensége József főherczeg udv. szállitója, Budapest,

készülékek hátgerincz clferdiilések . ^ gyógykezelésére, e g y e n e s t a r t ó k / / \. «V rósz testtartás meggátolására, l ' ü z ó k p l a s t i k a i p á r n á z a s s á l ferdén nőttek részére, h ü v e l y k é s z ü l é ­ k e k izületi sérülések gyógyítására, u.ni.csípőizületi lobok és rheumatismusnál, m ü k e z e k , m ű l á b a k , s é r v kötők légnyomású gnmmi pelottákkal, haskötők, köl­ dökötök, görosér-harisnyák stb. E téren elismert szakképzettséggel biró specialista vezetése és felügyelete mellett méltányos árban készit. orthopaedlai ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ műintézete Budapest, IV., Koronaherczeg-u. 17. Kimerítő képes árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek.

Sétatér-utcza, sarkán.

Szabadság-tér 9043

KÉPTALÁNY

Legkedveltebb, legjobb hajfestő a

MELANOGENE fekete

és barna

89

*

zsineg é s kötéláru telepe

Budapesten, IV,, Károly-utcza 1. szám, boltszám 12, Árjegyzék kívánatra

Gyár és iroda:Budapest,VIL, ker., Garay-ntcza 10. Központi v i z - , l é g - é s gőzfűtések,

légszesz-

bérmentve.

VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁE

és vízvezetékek, csa­

tornázások, szellőztetések, szivattyúk, vizerőmüvi

emelőgépek stb.

fiÉSZVENY-TARSASÁG

H A B I T S ANTAL

ajándék!

han

Űr!zit6

Budapest, VII., Erzsébet-körűt 42. és Vörösmarty-u. 19. Árjegyzéket bérmentve

Parádi

küldök.

üveggyár

raktára

GÖBÖG ISTVÁN Budapest, IY., Kossnth Lajos-utcza 15. N a g y választék

BUDAPESTEN.

Ajánlanak mindennemű vas-, aczél- é s f é m ö n t v é n y e k e t építke­ zési és gépészeti czélokra, vizvezető csöveket, szivattyúkat, l e c s a p o l ó - é s öntöző-zsilipet, készülékeket a belvizek leeresztésére. A helyi viszonyok szerint szerkesztett turbinákat, őrlőhengereket, k é r e n g ö n t e t ű h e n g e r e k k e l é s m a l o m b e r e n d e z é s i csikkeket. Zsilipeket bármily nagyságban és bármily rendszer szerint. A l a p c s ö ­ veket, sárkészfiiékeket, c s ő - é s kapnssilipekhez, czölöpv e r ő gépeket, a n y a g s z á l l i t ó k o c s i k a t . Álló vagy fekvő gáz- é s p e t r ó l e u m motorokat, egy vagy két hen­ gerrel és mindennemű zúzógépeket. Mechwart-fóle forgó gőz- é s p e t r o l e n m e k é k e t . V i l á g i t á s h o s vagy g é p e k h a j t á s á h o s szükséges v i l l a m o s s á g o t bármely távol8192 512 ságra elvezető d y n a m o g é p e k e t .

í v x i l l l l k * l l l > t * l i l t l melyek az illetékes V ^ ^ l I l I W d l I I l c l l I I l , zenekapaczitások ál­ tal minden tekintetben a legkitűnőbbeknek vannak elis­ merve és így a hazai és külföldi kiállításokon az első dijat nyerték, 75 frttól különböző árban kaphatók. Minthogy ez idő szerint a czimbalomnak pedálján és belső szerkezetén utolérhetetlen találmányom van, igy javításokat és alakítá­ sokat is elfogadok, a hang javulásért és tartósságért kezes­ séget vállalok

Hessing-féle ortopaediai fűzők, 1

Manufactur.

ingven

ESZMÉNYI K E B E L érhető el a P l l n l e s o r i e n t a l e s által, Batié gyógyszertárából Parisban, Passage Verdean 5, az egyedüli szer, mely két hónap alatt 6B a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , valamint a ke­ bel I d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Budapest, 8442 Király-ntoza 12. sz.

S E F F E R ANTAL

Cs. és kir. fensége József föherezeg udvari szállítója.

wr Legalkalmasabb

Főraktár: Török József, Király-utcza 1 2 .

Fényképészeti czikkek raktára 8810

ra^^s g h

roi.

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányza­ tok gyorsan készíttetnek. 8830

E R É N Y I BÉLA

Budapest, IV., Régi posia-u. 4.

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond

2212.

ingyen.

készitményü

t o r n a e s z k ö z ö k , m i n d e n n e m ű h á l ó k és ruhateritő kötelek tiszta fehér ken­ derből. Valódi szt.-pétervári sározipők, korcsolyák és szobába való társasjátékok gyári raktára.

GANZ É S TÁBSA

K N U T H KÁROLY J Í S

a test b á r m e l y részén használható. Szagtalan é s ártalmatlan I Utasítással 3 kor.

W a c h t l és T á r s a

/•A

d e f VILÁGOS.

intézet.

„ICHTIOL-SALICYI,"

tartalommal, magyar dal, műdal, opera, lánez- és salonzene legkiválóbb újdonságaival, zongora és hegedűre. Ara negyedévi 6 füzeire 3 korona. Ugyanott bárhol megjelent zenemű megrendelhető : A iZenélő Magyarország* kiadóhivatala Buda­ pest, VI., Csengery-utcza 6 2 . Mutatványszámot ingyen és bérmentve küldünk.

•r •

WÍiSLw?/, b

E h r b a r udvari zongoragyár S c h i e d m a y e r é s fiai stuttgarti udvari zongoragyéi magyarországi egyediili kép­ viselete. Valódi amerikai harmoniumok. 8874

*rT^ífAVAlíYÜKÍJTl

SÖTÉT.

()

8995

E g y e t l e n z e n e m ű folyóirat a

Siámu feladvány. Würzburg 0.-tól.

8

(Váczi-n cza sarkán).

Tek. gyógyszerész url .1 liozzám kísérletezés végett beküldött s uraságod a víszketeg minden neme által készített Ichtiol-Salicylt (ótvar. bőrlobok) ellen a legjobbnak és legmegbízhatóbb­ nak találtam, miért is\az Ichtiol-Salicylt a fenti bántalomban^szenvedöknek rendelni és ajánlani fogom. Dr. Lányi László községi orvos.

SAKKJÁTÉK. 2211.

nyilatkozat!

Saját

Bndapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön RészY.-társ.

zongoratermében

Szerkesztői üzenetek. K e r e s k e d ő . Mint a legtöbb k i á l l í t á s , ú g y a p á r i s i i s n a g y deficzittel zárult, m e r t a l á t o g a t ó k s z á m a s o k k a l k i s e b b lett, m i n t azt r e m é l t é k . 6 5 m i l l i ó b e l é p ő j e g y e t k é s z í t e t t e k , de ebből 47 m i l l i ó fogyott el, m i g 18 m i l l i ó m e g m a r a d t . E z k ü l ö n b e n az e g y e ­ s ü l t p á r i s i bankok v e s z t e s é g e , m e l y e k a z ö s s z e s be­ l é p ő j e g y e k e t m á r a k i á l l í t á s m e g D y i t á s a előtt m e g ­ v e t t é k . E g y e s vállalkozók i s óriás ö s s z e g e k e t v e s z í ­ tettek.

147

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

JtftTAM.

Különleges Rizspor

i V

' wm—

^1

^ . BZAM. 1 9 0 1 . 4 8 .

m i n d e n f é l e n v e g n e m e k b e n . Asztali készletek stb. igen árakon.

Városi irodánk: Kossuth Lajos-utcza 18. szám.

|AVID KÁROLY ÉS FIA doboz-papiráru és szab,fémkapocsgyára

D

B u d a p e s t , I., Mészáros-utcza 3 8 .

Telefon 91—48

Gyárt nagybani elárasitásra következő új ozikkeket: A legfinomabb családi dobozokat és d i s z b o r i t é k o k a t (levélpapírokkal és borilékokkal), névjegykártyákat, gyászlapokat, g y á s z l e v é l p a p i r t , gyásznevjegyeket. Saját gyártmányú fémsarkokkal ellátott r a j z t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és tortapapirokal, továbbá papirtányérokat, plakátosöveket és különféle összehajt­ ható dobozokat p^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ 1901. évi január hó 1-től állandó kiállitás a fenti czikhékböl a vávosligeti iparcsarnokban megtekinthető. _ ^ 6

színben.

E z e n k i t ű n ő és ártalmatlan k é s z í t m é n y n y e l hajat, szakált, hajuszt p á r perez alatt feketére v a g y barnára l e h e t festeni. A szín állandó és a természetes szín­ től m e g n e m k ü l ö n b ö z t e t h e t ő . Á r t a l m a t l a n és alkal­ m a z á s a igen e g y s z e r ű . N e m piszkít. ^.ra 2 korona 8 0 fillér. Készíti 9039

G. Földes Kelemen gyógyszertára Arad. F ő r a k t á r : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára, K i r á l y u t c z a , Opera-gyógyszertár, A n d r á s s y - ú t .

hithfnáP'üll A t Vasárnapi U j s á g i 5-ik számában közölt kép­ t a l á n y m e g f e j t é s e : Légy önmagad ura és tartsd jó és rósz napokon egyaránt. meg kedélyedet Felelős szerkesztő: N a g y Szerkesztőségi

iroda:

Miklós.

B u d a p e s t , I V . , K a p l o n y - u t c z a 9.

Szénásy, Hofímann és Társa selyemáruháza

B u d a p e s t , IY. ker., Bécsi-utcza 4. sz. Báli. szezonra d ú s éa saép választékú raktárt tart g a z e s , t i i l l e s és s e l y e m s z ö v e t e k b e n . Minták vidékre kívá­ n a t r a pontosan küldetnek.] _ k JJ626

A J Á N D . É K.XJL kiválóan alkalmasak a

fotografáló készülékek,

Ptainkocirafiai roüinfejetc g kisz\i\ a Uqjobk

Laterna mag-lkak. Soiopticonok, mivel szórakoztató és tanulságos időtöltést nyújtanak. Bő választékban kaphatók 8965

Veszprémi Samu utóda

§< PEJTSIK KÁROLY fényképező-csikkek szaküzletében,

imi>v , ettf)efi?ü*

nyomtatványhoz

KÉPES

ÁRJEGYZÉK

még

Budapesten, IV., Káróly-u. I. KosKtitli Lajos-utcza sarok.

Kodakok, albumok,

kívánni

sem

lehet,

WAITTIIIIPD nAUTIlllull

január hó 1-tül fi'íüzlet, I V . , V á r o s -

h á z - n t e z a 1. s z . Stamlard-palota

Gyár czari

Józset-kOrut 2. szám.

kartonok.

k i z s l t a l«ffflno«»aM> ldvl*»n>«»

FlíiJ

9033

Jobb és megbízhatóbb magiakat

L O H R M A R I A ezelőtti

Árjegyzék k í v á n a t r a ing-yen.

#ttbapc$t.vin. Szertkirályi-uUza 13

I N G V Á N t s 3 ^ - ^ NV^V^NJ^.

8919 8684

WOTTITZ M A N F R É D BndapMt, Z í r á l T - n t « a 3 0 . - TtXmtam « » - • »

mint

a minők

ftllftlB UUUn

ijSF 27

os é s líir

'

év

óta

kapliatók

,lvari

' " szállító magrkereHkedésében,

Budapesten, "VTL, Bottenbiller-utcza 33. sz. és VL, Andrássy-üt 23. sz. A 226 oldalra terjedő főár jegyzék ••F kívánatra ingyen és bérmentve küldetik meg.

9. SZÁM.

VASÁBNArt ÜJSÁfl.

148

Nyúlszőr puha kalapok FÖLDVÁRA IMRE

A női szépség elérésére, tökélete­ sítésére és fentartására legkitűnőbb és legbiztosabb a

1901. *8. ÉVFOLYAM.

Csodás gyors hatású.

MARGIT-CREME,

férfidivat és fehérnemtt rak­ tárában. 9013 Budapest, I V . , K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 11. é s V I I I . , K e r e p e s i - ú t 9 . sz. Angol cylinderek, divatos ke­ mény és puha kalapok, jó szabasn férfi-ingek, nyakkendők,keztyűk dús választékban.

mely vegytiszta, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, tel­ jesen ártalmatlan. Ezen világhírű arczkenfics pár nap alatt eltávolít szeplöt, májíollot, pattanást, borátkát (Mitesser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránezokat. redöket, himlőhelveket és az arezot hófehérré, simává és üdévé varázsolja. Ára nagy tégely 2 kor., kis tégely I kor., Margit hölgy­ por 1 kor. 20 fill., Margit szappan 7(1 lill. Margit fogpép (Zahnnasta) 1 kor., Margit arczvlz 1 kor. Hamisítványok bíróilag üldöztetnek. — Postán utánvétellel vagy a pénz előzetes beküldése után küldi a készítő :

F Ö L D E S K E L E M E N gyégysz. A r a d .

KWIZDA FERENCZ JÁNOS

Budapesti főraktár: Török József féle gyógysz. Királv-u.l2,és Andrássy-út 29. Legjobb szépitóKapható minden gyógyszertárban.

Törv. védve.

a, k. osztr.-magy., román k. és bolgár fejed. udv. szállító, k e r ü l e t i gjógmiimt. Kornenbnrg, Beos 8 arany-, 19 ezüstérem, 30 disz- éa aliamerö-okmány

szer.

I

Cs. és kir. mosóvis lovaknak. Kapható minden gyógytárban.

8869

GÉRMANDREE porhanyós állapotban é s tablettákban.

Franczia szabadalom. A szépség tltka,ideális illattal feltétlenül tartós,egészséges és diszkrét. AOermandrée az arezbürnek egészséges es üde szint ad. MIGNOT-BOUCHER, 19, Rue Vivienné, Paris.

Kwizda-féle Restitotions-floid {&%%. K8zel 40 é» óta u d v a r i tatiUókban, valamint nag7_obb ka­ t o n a i éa polffáxl I s t á l l ó k b a n használatban van, e r ő s í t é s ü l nag-yobb e r ő m e f r f e s z l t é s e k u t á n , továbbá ficzamodások, rándulások és inak m e r e v s é g - é n é i stb. képesiti a lovakat k i v á l ó t e l j e s l t v é n y é k r e a i l d o m i t á s n á l . Valódi csak fönti védjegygyei kapható az Osztrák-Magyar-Monarchia minden gyógyszer­ 8838 tárában éa drogueriájában. P ő r a k U r Török J ó i s e f gjógyBz. Budapeat, X i r á l y - n . 1 3 .

Kapható TorOK. József gyógyszertárában Budapesten.

ünerls

(tizenkétszer kitüntetve) ne hiányozzék sem beteg-, sem gyermekszobában, valamint a gyermekágyas sem. Ez oly f e r t ő t l e n í t ő szer, mely a felsé­ ges hamisítatlan erdei illatot és ozonizált élenyt beviszi a be­ teg szobájába. Pótolhatatlan belehelőszer a légzőszervek és az idegrendszer betegségeinél, kitűnő óvszer mint szájvíz, nemkülönben a nyak és torok betegségei ellen.

Az Országos Kaszinó palotájában

Budapest, Kossuth Lajos-u. 20. sz. alatt

WC

Bittner-féle fenyő-illat

M e g n y í l o t t ~*M

Egyedül

Papírkereskedés és Képes-levelezőlap

valódi

B I T T N E R GYULA gytf|)*ttréniél

különlegességek raktára. — Tisztelettel

BeiclifHaulaii, A.-Ausstria. A Bitlner-féle fenyő-illatból egy üveg ára K. 160, 6 üveg K. 8-,— 12 üveg K. 14 40. A szabad permetező készülékek ára K. 360. 6 koronán elüli megrendelés bérmentve minden német és osztrák-magyar posta­ állomásra. Vannak utániatok. Figyelem a védjegyre.

K L E I N VILMOS papirkereskedése, Budapest, I V . , Kossuth Lajos-utcza 2 0 . sz.és VIII., Kerepesl-ut 7 3 . 8951

Szépség és egészség Étvágytalanság és Gyomorgyengeség

Váltóláz és hideglelés ellen

áe legkellemesebb szer, különösen gyer­ gyógyítására e s r e k m e n n e k Karlsbadba legbiztosabb mekeknél, kik a keserű chlnint máskép bevenni holott ezt a ezélt otthon is elérhetik nem tudják a B o z s n y a i M.-féle

Roisnay M.

PEPSINBORA

SZEGEDEN

Chinineznkorka és (Mninesokoládé

CS. ÉS KIR. KIZAflÓUGOSANSZAB; KRONOMÉTER é* MÜ-ÓRÁS FELTALÁLÓJA A flEMONTOIH INGAÓRÁKNAK 8 T B . STB»

melyet * magyar orvosok és természetvizsgálók nagy

1869-ben ^iimiftien pálya díjjal koiioruiott. hasznalata által, mely az emésztést előse­ gyűlése hamUUátoktól óvakodjunk. Mindenki gíti és a gyomrot rövid időn tökéletesen Értéktelen csak e Bossnyaii M.-félé pályakoiioruiott készít­ helyreállítja. ményt kérje és fogadja el, melynek minden egyes Egy üveg ára 2 fa. *0 fill., 6 üveg traneo csomagoló papirosán Sounyay Mátyái névaláírása olvasható. 8400 küldve 12 kor. 12 fill. t0f A t. ez. közömig szivet figyelmébe ajánljuk, hogy minden készítményeink törvénye­ sen bejegyzett védjegygyei vannak ellátva, mely az aradi szabadságszobrot ábrázolja.

J ÖRAK,EKSZEREK

RÉSZLETFIZETÉSRE

Kapható; K O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gyógyszertárában Arad, Szabadság-tér. B u d a p e s t e n : Török József éa dr. E g g e r L e o . Nádor» gyógyszertáraiban, valamint minden magyarországi gyógyszertárban.

JAVÍTÁSOK 5 EV1 J0TAU.AS MELLETT. KJPf.S iRJZ6*ZÍK gOOOmi/SZTmTiOVAL INGYEN és BÉRMENTVE

Császárfíirilő B U D A P E S T E N 8918

téli és nyári gyógyhely

Elsfirangn.E kénesvizü gyógy­ fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásrányviz uszodák­ kal, kő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.

L

10 -ÉVI JÓTÁLLÁSSAL KÉSZPÉNZÉRT, VALAMINT,

' tTS-g

•

J^rŐ~-

Nélkülözhetetlen és feltilmulhatatlan, hatásában csalhatatlan.

Világczikk, kivitel minden országba. CHIEF-OFHCE 4 8 . BRIXTON-ROAD, LONDON S. W. A legmegbízhatóbb, legjobb ez az egész világon hires és legkeresettebb háziezer a

T h i e r r y A. B a l z s a m - a föltilmulhatatlan

mindenféle m e l l - , t ü d ő - , m á j - , gyomor- és valamennyi belső be­ tegségek ellen. Külsőleg a legsikeresebb

BC illeti ethUrBtisafi •M m tiaelmmniioali

tm *.TilMTyliiPfipt4i MIMMInyVTU.

Sebgyógyitószer. " * a

Csupán az összes knlturállamokban bejegyzett zöld a p á c z a védjegygyei és kapszulazárral, a melybe a czég van bepréselve. E g y e d ü l v a l ó d i , kimutatható évi gyártás 6 millió palaczk. — 12 kicsiny és 6 dupla-palaczk postán, franco küldve 4 k o r . — Egy próba-palaczk prospektussal és a világ valamennyi államában létező raktárak jegyzékével: 1 k o r . 2 0 fill. S z é t k ü l d é s csupán az összegnek előleges utalványozása ellenében.

Thierry A. Ceniifolia-kenőcse ( c s o d a k e n ő c s elnevezéssel), melynek húzó-ereje és gyógyhatása utolérhetetlen! Fölöslegessé teszi legtöbb esetben az operációkat. Ezzel a kenőcscsel egy 14 esztendős gyógyíthatatlannak tartott osontszu, sőt ujabban egy 22 esztendős súlyos rákszerü betegség gyógyíttatott meg. GyuUadásos és minden egyéb sebeknél, mint kitűnő antiszeptikus szer, enyhitóleg és hüsitőleg hat és. csakhamar teljes gyógyulást hoz létre. Gyors puhító és oszlató hatása is van és megszabadít mindenféle, bármily mélyre hatolt idegen testektől. — Egy tégely franco 1 kor. 80 fill. az összegnek előre való beküldése ellenében. Nagyobb megrendeléseknél olcsóbb. Ki­ mutatható évenkinti gyártás 100,000 tégely. Egy egész levéltár áll rendelkezésre és megtekintésre azon eredeti bizonylatokból, melyeket e két szerről a világ minden részéből beküldtek. — Utánzatoktól óvakodni » ° § y ? . l e m m e l to88ék l e n m a minden tégelyre beégetett ozégre: A p o t h e k e z u n i S c l m t z e n g e l d e s ho1 raktár mncsen uuFi' i minden rábeszélés ellenére is tessék visszautasítani a hamisított és hasonló értékűnek ajánlott készítményeket és tessék azt megrendelni egyenesen az egyedüli gyáros:

Thierry A. gyógyszerésznél, Pregrada RoMtscn-Sauerbrmm meUett. (Az osztrák cs. és kir. államhivatalnokok szövetkezetének száUitója.) (Contraotor of the War-Office and the Admiralty London.) — K a p h a t ó B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n . 8907

Franklin.Tamnlat

nvnmrlaiav /RnrlanAat

TV BWo*t«n-Tit»..

A\

10. SZÁM. 1901.

BUDAPEST, MÁRCZIUS 10.

[ egész évre 2 4 korona Előfizetési feltételek: VASAKNAK UJSAG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt ) félévre 12

Csupán a í egész évre 1 6 korona VASÁRNAPI ÚJSÁG | félévre _ 8 «

48. ÉVFOLYAM.

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (egész évre Í O korona (a Világkrónikával) | félém _ S •

Külföldi előfizetésekhez a poBtailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

folyólag a nemzeti élet oszthatatlanságát tette dékánja, majd 1885-ben mint az egyetem rek­ tora is. rendszerének alapjává. 1834—1901. Szóbeli tanítása egymaga is elég volt arra, Közjogi rendszerében a felelős minisztérium és a közigazgatás közti viszonynak meghatáro­ hogy közjogi kérdésekben való tekintélyét meg­ MAGYAR egyetemi oktatásnak kitűnő férfia zása nagy helyet foglal el. Leehner Ágost az alapítsa ; de az irányadó tényezők közelebbről dőlt ki Leehner Ágostonban, ki a múlt hó «Önkormányzatról)) 1871-ben, Hoffmann Pálnak is ismerték nézeteinek értókét. Ez alapon hivta L 27-én váratlanul jobb létre szenderült. «Jog- ós államtudományi folyóirat »-ában közzé meg a király kegye 1893-ban élethossziglani Volt tanítványai, kik számosan vannak az or­ tett tanulmányával teljes világításba helyezte taggá a főrendiházba, a hol egyéniségének meg­ szág minden részében, valamint a jogászkörök az önkormányzat igazi természetét, óskimutatta, felelően a bizottságok csendes munkásságában és a hozzá tartozók mély részvéttel értesültek hogy az 1848 előtti megyei önkormányzat alap­ teljesítette kötelességeit. elhunytáról. A távolabb állók alig sejtették, Ritka szivjóság, kedvesség polgártársaihoz, elvei a miniszteri felelősséggel Összeegyeztet­ mily vesztesége van a budapesti egyetemnek. hetők. Különös buzgósággal fáradozott azon, nemes kollegialitás kartársaihoz, atyai gondos­ Csak is a fényes végtisztesség, melyben Leeh­ hogy rendszerével a közigazgatási törvények ság «fiai»-hoz, mint hallgatóit szólítani szokta, ner Agostot a közoktatási kormány és az egye­ tömkelegébe rendet, világosságot vigyen s azok erős rokoni szeretet azokhoz, a kiket hozzá vér­ tem részesítek, engedte következtetni, hogy elaprózott részleteit bizonyos főelvekre vezesse ségi kapocs csatolt, egészítették ki jellemét. ritka férfiú hunyta le örökre szemeit. vissza. Nem csoda, hogy halála oly nagy részvétet Valóban Leehner Ágoston, a mily hű, ép oly az egyetemen kívül is. Működésének keltett E nagy feladatoknak s az egyetemi kormány­ érdemes fia volt a hazának. Korán, már 22 éves emléke fenn fog maradni nemcsak tanítványaizat kívánta teendőknek ólt, mint a jogi kar korában a pozsonyi jogakadémia segédtanára lett s 44 éven át — 1869 óta a budapesti egye­ temen — szakadatlanul, egyforma élénkséggel és buzgósággal teljesítette a jogi oktatás terén föladatait. A természet kiváló tehetségekkel áldotta meg. Testvérei is, a kik közül különösen Lajos, a városrendező vált ki, mind jeles emberek ~^mWf&^^^^*Wfa^í voltak. Míg azonban Lajos az Andrássy-út, az új Szeged terveiben, Budapest csatornázá­ sában és vízműveiben tüntette ki szakismere­ teit és alkotó erejét: Ágoston 32 éven át a S^**. • D H C X magyar alkotmány egyik szellemi építője volt • a budapesti egyetem joghallgatóinak lelkében. Széles körű történelmi ismereteit, nagy általános műveltségét, bölcseimi és jogászi képzettségét arra a czélra egyesítette, hogy a magyar alkotmánynak múltját és jelenét, a mai í5^' JsmW\\t^ magyar állam közigazgatási szervezetét a maga valóságában megismertesse az ifjúsággal. Egyetemi tanári pályája elején, rövid boldog házasság után, megfosztotta a végzet szeretett hitvesétől. Családi életét vesztve, minden ere­ jét az egyetemnek szentelte s e munkájában nyerte vissza azt a lelki derültséget, azt a ked­ vességet, mely őt oly szeretetté tette mindenek, de különösen hallgatói előtt. Főtörekvése oda irányúit, hogy a nemzeti élet ezeréves jogfolytonosságát közjogában föl­ tüntesse. Az 1848. év mélyre ható reformjaiban nem látott válaszfalat a múlt és jelen között, s Gofizleth fényképe otán metesette Morelii tanár. a múltnak a mai alkotmányos életre való hatá­ sát mindenütt gondosan föltüntette. A király és nemzet válhatatlan kapcsolatát a szent korona L E C H N E R ÁGOSTON. sok százados jogi fogalmában találta és ebből

L E C H N E R ÁGOSTON.

Á

^^PPSI 1

WKHKmmm