7. FEJEZET ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ

7. FEJEZET A FOLYÓ MENTI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME, ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ 7.1 MELLÉKLET A MELLÉKÁGAK ÉS SZIGETEK REHABILITÁCIÓJÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA (INTÉZKEDÉSI / BEAVATKOZÁSI JAVASLATOK) 7.2 MELLÉKLET A MELLÉKÁG RENDSZEREK ÉRINTETTSÉG ÉRTÉKELİ MÁTRIXA (A HAJÓÚTFEJLESZTÉS HATÁSA /ÉRTÉKEK) 7.3 MELLÉKLET MELLÉKÁG ÖKO-RENDSZEREK RENDEZÉSE A KIEMELT MELLÉKÁGRENDSZEREK REHABILITÁCIÓJÁNAK RÉSZLETES KÖLTSÉGBECSLÉSE ÉS A REHABILITÁCIÓS FELADATOK ÖSSZESÍTETT TÁBLÁZATA 7.4 MELLÉKLET MELLÉKÁGRENDSZEREK REHABILITÁCIÓJA KÖLTSÉGEK ÉS HATÁSOK MÁTRIXA 7.5 MELLÉKLET A DUNA FİÁGÁNAK ÖKOLÓGIAI JELLEMZÉSE

7.1 MELLÉKLET A MELLÉKÁGAK ÉS SZIGETEK REHABILITÁCIÓJÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA (INTÉZKEDÉSI / BEAVATKOZÁSI JAVASLATOK)

2

A folyó menti természeti értékek meghatározó többsége a Duna mellékág-sziget rendszeriben összpontosul. Ezek védelmének és rehabilitációjának feladatait az alábbiakban 28 folyószakasz, és ezen belül 53 mellékág és sziget rendszer szerinti bontásban ismertetjük a három Duna-szakasz szerinti felosztásban. • Szap-Szob Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer • Szob-Dunaföldvár Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer • Dunaföldvár-Déli országhatár Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer Az intézkedési és rehabilitációs javaslatokat azoknak a tájékoztató szintő meder- és ökológiai felméréseknek, elemzéseknek az alapján állítottuk össze, amelyek mellékág-sziget rendszerenként az alábbi témakörökben készültettünk el: • Mederfelmérés (tájékoztató szintő) és elemzés – rehabilitációs paraméterek • A meder rétegvizsgálat– (iszapréteg- felmérés, tájékoztató szintő) • Halbiológiai elemzés (tájékoztató szintő)– javasolt rehabilitációs intézkedések • A botanikai elemzés (tájékoztató szintő)- javasolt rehabilitációs intézkedések • Egyedi elemzések: Iszapminták laborelemzésének eredményei (10 db) A Szap-Szob Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer bemutatása 1.) Szap – Nagybajcs alszakasz 1.1) Patkó sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder fenékszintje átlagosan 0,5-1,0 m-rel a DB2004 szint felett van. (A “befolyásnál” ez a szintkülönbség 2,0 m). A mederben jellemzıen 0,1-0,8 m vastag laza üledékréteg található, kemény kolmatálódott réteg felett. A mellékág nagy vízállás esetén vonzóerıt jelent az ívásra kivonuló halak számára, azonban apadáskor a mellékág több ponton kiszárad, és tömeges ivadékpusztulás következik be. Az árvízvédelmi töltés közelében a Mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae): csodálatosan szép, természetes állományai ismertek. A sziget magasabban fekvı részeit Főzligetek (Leucojo aestiviSalicetum albae) borítják, de állományaik túlnyomó részét már letermelték. A kiirtott ártéri erdık termıhelyein többfelé másodlagosan mocsárrétek (Agrostetum stoloniferae, Alopecuretum pratensis, Festucetum pratensis, Deschampsietum caespitosae) jöttek létre. A szigeten mindenütt hatalmas területet nemes nyarasok borítanak. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékágrendszer egyes részein és kiöntéseiben az év jelentıs részében áll a víz. Ilyen helyeken vízi és mocsári növényzet fejlıdött ki. (Lemnetum minoris, Caricetum gracilis, Caricetum ripariae, Glycerietum maximae, Typhetum latifoliae, Scirpo-Phragmitetum). Mint vizes élıhelyek, feltétlen védelemre szorulnak. A mellékág hasznosítása kizárólag természetvédelmi célú lehet, a terepi adottságok is csak korlátozottan tesznek lehetıvé mást. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Célszerő a mellékág vízellátásos idıszakának növelése. A felsı befolyó kismértékő mélyítése, kisebb gödrök létesítése kevesebb hal pusztulásával járna együtt. Az alsó (kifolyó) keresztgát küszöbszintjének növelése azt eredményezhetné, hogy a mellékágból alacsonyabb vízállás esetén lassabban távozik a víz. A mellékág teljes vízellátása a Szigetköz rehabilitációjához kapcsoltan, a Bagaméri ág felıl oldható meg.

3

D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: a felsı záráson át szabályozható(elzárható) vízbevezetés a 111,30 m B.f. szinten. D-2: mederalakítás, részleges kotrás az átlagosan 109,0 m B.f. szinten (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı Környezeti Hatástanulmány (a továbbiakban KHT) megállapításainak függvényében. 1.2)

Bácsamagla sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág alsó zárása kisvízszinteknél is cca.. 800 m hosszú vízfelület megtartását eredményezi, 0,5-1,5 m mély vízzel. A mederben jellemzıen 0,3-1,3 m (max: 2,3 m) vastag laza üledékréteg található. A mellékágban az alacsony élıhelyi diverzitás ellenére viszonylag sok halfaj található. Természetvédelmi szempontból legértékesebb fajok a halványfoltú küllı, a szivárványos ökle és az igen ritka lapos keszeg. A sziget felsı részén kis kiterjedéső mandulalevelő bokorfőzes alakult ki, a szigeten telepített, idıs főz- és nyárállomány található, Egyetlen védett faj a nyári tızike (Leucojum aestivum). A mellékág jobb partján a tarvágás után telepített fiatal főz és nyárültetvény van. A sziget és a mellékág jelenlegi állapotában nem tekinthetı kiemelkedı természeti értéknek. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A zárások megnyitása feltehetıleg jó hatással lenne a mellékág halállományának összetételére, a kavicsos aljzat és a nagy vízsebesség pedig általában értékesebb faunának ad otthont. A mellékág hasznosítását illetıen az evezıs vízi turizmus támogatható elképzelés. A sziget alsó részén nyáron rendszeresen kempingeznek, a mellékág kedvelt horgászvíz. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A felsı zárás teljes nyitása. Amennyiben a területet a Szigetközi Tájvédelmi Körzethez csatolják, az ültetett füzes-nyaras helyére a hazai fajok telepítése javasolható, ebben az esetben a mellékág természetvédelmi jelentısége megváltozik. mederalakítás (kotrás) fıleg az ág középsı mintegy 400 m-es szakaszán szükséges. A mellékágat 1998-ban összekapcsolták a Nagy-Dunával, így vízellátása megjavult, a korábbi, kisvízkor kialakult állóvíz jellege megszőnt. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 108,42-108,36 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 6 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 106,30 m B.f. szinteken (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 2.) Nagybajcs-Gönyő alszakasz 2.1) Vének: Kolera-Torda sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékágban a kotrás után az ökológiailag szükséges vízmagasság kisvíz szinteknél is biztosított. Laza üledék réteg csak elvétve (2 minta), a partok közelében található. A mellékág

4

mind a halfajok sokfélesége mind pedig a fajok természeti értékének vonatkozásában kiemelkedı értéket képvisel, kiemelendı a magyar bucó, a selymes durbincs, illetve a balkáni csík jelenléte. A Kolera-sziget mellékággal érintkezı DNy-i peremén. mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae), a Kolerasziget Nagy-Dunával érintkezı É-i és ÉNy-i szegélyén, valamint a szigettıl Ny-ra levı kisebb zátonyokon és partszakaszokon Csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-Salicetum purpureae), a Tordaiszigettıl Ny-ra, a Mosoni-Duna mindkét partján Főzligetek, (Leucojo aestivi-Salicetum albae), a Kolera-sziget ÉNy-i részén Fekete nyárligetek (Carduo crispi-Populetum nigrae) szinte ıserdıszerő állományai találhatók A Kolera-sziget túlnyomó részét Nemes nyarasok borítják. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Hasznosítását illetıen olyan jellegő terv elfogadását nem javasoljuk, ami a mellékág forgalmának növekedését okozná. A nemes nyarasokat faállománycserével ıshonos fafajokra (Populus nigra, Salix alba) kell lecserélni. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az eddigi rehabilitáció a térségben található mellékágak rehabilitációjának mintájaként értékelhetı. Beavatkozást nem javasolunk, a mellékág halfaunája alapján kiváló állapotban van. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások Nincsenek. 2.2)

Gönyő sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Kisebb zátonyokból, a mederszabályozás hatására kialakult szigetcsoport, természetszerő bokorfüzesek és főzligetek szegélyezik. A mellékág 4-600 m-es szakaszán a meder a DB2004 vízszintnél magasabban van, egyes szakaszai kiapadnak, más szakaszokon pangó vízterek alakulnak ki. A jelenleg képzıdı zátonyszigetek nagyvíz esetén kiemelkedı értéket képviselnek jelenlegi formájukban. Kiváló ívó és élıhelye a térségben bizonyítottan elıforduló magyar bucó és német bucó számára. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Külön védelmi intézkedést nem igényel, lakossági parthasználatok megengedhetıek (horgászat, csónakkikötı). C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A pangó vízterek vízcseréje és a vízminıség javítása érdekében kismértékő mederalakítás elképzelhetı. D. A hajóút kialakítást érintı, javasolt beavatkozások Nincsenek

5

3.) Gönyő-Ács alszakasz 3.1) Nagy Erebe-Macska Sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág medrének fenékszintje a DB2004 szint körül mozog. Laza üledék elvétve fordul elı a mederben (0,1-0,3 m). A szigetcsoport erdıi országosan kiemelkedı értékő fokozottan védett erdırezervátumok, gazdálkodás nincs. (I. kategória). Nagy vízállás esetén a mellékágrendszer igen változatos élıhelyi viszonyokkal rendelkezik, azonban az apadás megindulásával viszonylag korán kiszáradnak a mellékágak. A terepi bejárásunk idején több helyen elpusztult, illetve biztos pusztulásra ítélt ivadékkal találkoztunk. Különleges természeti érték a macska-szigeten levı hatalmas mérető fekete nyár (Populus nigra). A mellékágrendszerben szórványosan többfelé, fıleg a szigetek keleti végein mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae. A sziget – mellékággal érintkezı – mélyfekvéső, iszappal borított szegélyein, valamint a szigetek mélyebben fekvı „horpadásain” nagy kiterjedéső Főzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae) ıserdıszerő állományai a macska-sziget nyugati felén találhatók. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Mint erdırezervátum a zavartalanság biztosított, a látogatás csak engedéllyel lehetséges. A térség a horgászturizmus számára megfelelı szabályozással hasznosítható, minden más funkció nem kívánatos. Kiemelt értékeket tartalmazó védendı területek a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae), a Főzligetek (Leucojo aestiviSalicetum albae) idıs, ıserdıszerő állományai (fıleg macska-sziget). A mellékágrendszer viszonylag nyugodt, csendes hely. Az evezıs turizmus elképzelhetı, azonban a forgalom növekedésére irányuló beruházásokat nem javasolunk. C./ Javasolt rehabilitációs intézkedések A legfontosabb a felsı zárás, illetve a fölötte található párhuzammő megnyitása. Halbiológiai szempontból szükséges több helyen a meder mélyítése, mivel bár nagyvizes idıszakban az ívás és az ivadék fejlıdésének feltételei adottak, azonban a teleléshez szükséges mélyebb mederszakaszok számát indokolt lenne növelni. A kisvízszinteknél ökológiailag szükséges vízborítás, és az állandó vízcsere biztosítása érdekében mederalakítás szükséges. D. A hajóút kialakítást érintı, javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 105,82-105,65 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 103,5-103,7 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 3.2)

Zsidó sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder fenékszintje a DB2004 szint alatt van, átlagosan 0,5 m-rel. Elvétve, kevés helyen (2 minta) található 0,3-0,4 m vastag laza üledék. A mellékágban viszonylag állandó sodrás tapasztalható. A felsı végén található kavicszátony abiotikus adottságai igen kedvezıek, ezt a kimutatott fajok listája is alátámasztja. Az élıhelyre jellemzı alábbi reofil karakterfajok

6

megtalálhatók: jász, paduc, bodorka, domolykó, küsz, sügér, csuka, balin, halványfoltú küllı, szilvaorrú keszeg, keszlergéb, csupasztorkú géb, karikakeszeg. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Hasznosítását illetıen az evezıs turizmus számára a sziget ideális hely. Infrastruktúra nélküli kishajó megálló (horgonyzó) és pihenıhelynek is alkalmas. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Beruházást nem javasolunk, a mellékág jelenleg jó állapotban van, a késıbbiekben ismételt vizsgálatokra van szükség. Kis mértékő medermélyítés a kisvízszinteknél ökológiailag elınyös vízmélységet biztosíthat. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások Kis mértékő mederalakítás, kotrás az átlagosan 103,30 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 4.) Koppánymonostori alszakasz 4.1) Concó sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) DB2004 vízszintnél a meder szárazra kerül. Jellemzıen 0,3-0,8 m (max: 1,08 m) vastag laza üledék réteg található a mederben. Feltételezhetı, hogy a sziget kialakulásában a folyamszabályozásnak szerepe volt. A párhuzammő mögött a hordalék lerakódott. Ez a folyamat ma is zajlik, így gyakorlatilag a mellékág megszőnıben van, vízutánpótlása igen ritka. A mellékág középsı tájékán ártéri erdıt találunk. A feliszapolódás mértéke az egész ágban jelentıs. A mellékág kiszáradó félben lévı kopolyáiban jász, lapos keszeg, bodorka, vágódurbincs, szivárványos ökle, sügér, csuka, balin, vörösszárnyú keszeg, törpeharcsa található meg. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A Concó és a mellékág között elterülı gyep szintén lehetıséget ad élıhely-rekonstrukciókra. A mellékággal összeköttetésben lévı kisebb gödrök kialakítása mocsaras élıhely kialakulására adna lehetıséget, amik igen nagymértékben növelné a térség természeti értékét. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Javasoljuk a természetvédelmi szempontokat elınyben részesítı módon tervezett kotrást, illetve a felsı zárás megnyitását és tisztítását. Hasznosítását illetıen az evezıs turizmus megállóhelyeként való hasznosítás támogatható. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 104,46 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 1 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 103,40 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében.

7

4.2)

Monostori sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág medrének fenékszintje jellemzıen a DB2004 szint körül mozog. Az alsó és középsı zárások kis vízszinteknél 0,5-1,0 m vízborítottságot eredményeznek. Jellemzıen 0,4-1,0 m (max: 1,25 m) vastag laza üledékréteg található a mederben. A mellékág középsı szakasza jelenlegi formájában (halbiológiai szempontból) igen ritka és értékes élıhely. Igazoltan elıfordul a mocsári teknıs, ami az élıhely értékét nagymértékben növeli. A mellékágat rendszeresen telepítik. A sziget felsı- középsı részét borító rét természetvédelmi szempontból nem túlságosan értékes. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékág bal partjának öreg erdejét és a felsı rész társulása esztétikai és természetvédelmi értékei miatt kímélésre javasolt (I. kategória) A Duna kavicsos-homokos partja nyáron kedvelt kirándulóhely, strandolók, horgászok egyaránt látogatják, ezt mint üdülı térség ırizendı meg. (II. kategória) A sziget középsı területe a víznyerı kutak miatt vízszennyezésre és talajszennyezésre érzékeny, ezért védendı. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág (zömmel középsı és alsó szakaszának) kotrásával biztosítani kell a gyenge vízáramlást. A Koppánymonostori mellékág jelenlegi hasznosítása horgászat, ezen változtatni nem indokolt, azonban az etetés teljes mértékő tiltását javasoljuk. A vízellátás módját a jelenlegi szukcessziós szint fenntartása határozza meg. A mellékág középsı szakasza a DB2004 vízszintnél szárazra kerül, ezért kotrás javasolt. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: a be- és kifolyási szelvények kialakítása a 104,83-104,7 m B.f. szinteken, e szint alatti vízállásoknál min. 2 m3/s vízpótlás biztosításával. (A nagyobb kiterjedéső mellékág felsı vége jelenleg egy betongáttal került elzárásra a fıágtól. A betonzárás alján három nagyrészt eldugult, kb. 50 cm átmérıjő csı biztosítja a mellékág vízellátását. Ez a kevéssé funkcionális befolyási szelvény (zárhatóvá) átalakítandó. D-2: kotrás a fentiekben megadottak szerint a 103,0 m B.f. helyenkénti maximális szintre (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 5.) Komáromi alszakasz 5.1) Szınyi sziget és mellékág A./ Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág fenékszintje a DB2004 szinttel zömében egybeesik. Az ág felsı szakaszán 0,6-1,2 m (max: 1,7 m) vastag laza üledék réteg található. A terület erdei szinte érintetlen állapotban vannak. Hatalmas mérető idıs fehér főzek (Salix alba), fekete- és fehér nyarak (Populus nigra, P. alba) igazi ıserdıt alkotnak. A mellékágak felıl az iszapos partokon kialakult a mandulalevelő bokorfőzes (Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae) a magasabb részeken a feketenyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae) a jellemzı erdıtársulás, fragmentumokban elıfordul a fehér nyár ligeterdı. A Szınyi mellékág kotrása folyamatban van, a munkálatok 2006-ban is zajlanak. A mellékág medre iszapos, és igen sekély azokon a helyeken, ahol a kotrás még nem történt meg. A Szınyi mellékág halfaunáját közönséges fajok alkotják. Ez alól egy faj képez kivételt, a védett halványfoltú küllı.

8

B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A szigeteken található, ıserdei állapotokat minden módon meg kellene ırizni, véleményünk szerint az erdırezervátummá nyilvánítás is indokolt lenne. (I. kategória). A mellékág jobb partjára rendszeresen járnak horgászni, ez a szigetek élıvilágának állapotát nem zavarja. (II. kategória). A mellékágat jelenleg nem hasznosítják, a késıbbiekben is csak az evezıs turizmus számára javasoljuk megnyitni. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az ágak nagyon megfontolt a természetvédelmi céloknak megfelelı kotrása a szükséges. A mellékág kotrása jelenleg folyamatban van, amennyiben a zárások megnyitására sor kerül, az ág természeti értéke növekedni fog. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 104,46-104,43 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 5 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 102,40 m B.f. szinten. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 6.) Almásfüzitıi alszakasz 6.1) Prépost sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A fıágtól teljesen lefőzött két kisebb mellékág-szakaszból áll, amelyek gáttal egymástól is el vannak választva. A magyar Duna szakasz legszennyezettebb ága az északi, mivel legalább két alkalommal a timföldgyár lúgos szennyvize elöntötte. A mellékág meder fenékszintje 1,0-1,3 m-rel a DB2004 szint alatt van. A szennyezett üledékréteg jellemzıen 0,2-0,8 m vastag. A mellékágban halat nem találtunk, a tó zooplankton állománya nagy. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Az ágak a fıág vízminıségét is súlyosan érintı potenciális veszélyforrások. A déli ágban szervezett horgászat folyik (engedéllyel), aminek fenntartását környezeti hatástanulmány megállapításaitól szükséges függıvé tenni. A víz- és iszapminıség vizsgálat eredményei szerinti mederalakítás szükséges. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A víztestek tisztítására környezeti hatástanulmány és program készítendı, a rehabilitáció ezek szerinti tartalommal elvégzendı. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: a potenciális szennyezıforrás semlegesítése, tisztítása, ezt követıen a zárások (felsı alsó) megnyitása és stabilizálása 104,46-104,40 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 1 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 102,30 m B.f. szinten (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében.

9

7.) Neszmély-Süttıi alszakasz 7.1) Neszmély Felsı-Radványi-Mocsi Sziget és mellékág 7.2) Alsó Sziget és Korpási mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág kotrása a DB2004 szint alatt 2,0-4,0 m-rel történt meg. A mederben jellemzıen 0,3-1,3 m vastag (max. mért: 2,05 m) laza üledék-réteg található. A Korpási mellékág kotrása jelenleg is folyik, a többi ágat korábban – a természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva kotorták meg. A kotrással ívóhelyek, élıhelyek és „halászhelyek” tőntek el a területrıl. Korábban kavicszátonyokkal tarkított, sodrott részeket mély, állóviző területekké alakítottak át. A korábban jellemzı kecsege és márna helyett ma a dévérkeszeg és a busa a jellemzı faj. A Korpási mellékág halfaunáját elsısorban a telepítések határozzák meg. Ez az ág a Neszmélyi mellékágrendszernek, azonban alsó és felsı vége teljes lezárásra került, benne halgazdálkodási, horgászati tevékenység zajlik. Jelenlegi állapotában nem tekinthetı a Duna részének. A sziget felsı részének idıs fákból álló erdeje kíméletet érdemelı, közepesen értékes, vagyis használatra alkalmas terület. A középsı részen a kavics depónia miatt a növénytakaró gyakorlatilag megszőnt, az alsó szakaszon a parti sáv kivételével nincs értékes társulás. (III. kategória) A parti bokrokra, fákra magasan felfut a parti szılı (Vitis riparia), a védett ligeti csillagvirág is elıfordul. Csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-Salicetum purpureae): mindhárom sziget – a Nagy-Dunával érintkezı – kavicsos peremén, kisebb foltokban fordulnak elı. Főzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae): A szigetek – mellékágakkal érintkezı – mély fekvéső, iszappal borított szegélyein. Fekete nyárligetek (Carduo crispiPopuletum nigrae): A szigetek Nagy-Dunával érintkezı partjain, viszonylag keskeny sávban, bár lombkoronaszintjében a Populus nigra nem túl gyakori (Salix albá-s konszociáció!). Mindhárom sziget magasabban fekvı részein megtalálhatók a Fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae), de sok bennük a tájidegen, spontán terjedı fafaj (Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica, Morus alba). Vannak egészen természet közeli állományaik is. mindhárom szigeten megtalálhatók a nemes nyarasok. A Mocsi-sziget belsejében egy nagyobb kiterjedéső tisztások található, melynek növényzete jelentéktelen, erısen gyomos. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékág potenciális természeti értéke kiváló. A Radványi és a Mocsi-sziget között kis nyitás található a gáton, ami zátonyképzıdéshez, illetve a víz felgyorsulásához vezetett. Itt kis mennyiségben ritkább fajok jelenlétét sikerült kimutatni. Kiemelendı a magyar bucó (Zingel zingel) jelenléte. Szükséges a motorcsónakok sebességét korlátozni. Védendı területek a Csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-Salicetum purpureae), a Főzligetek (Leucojo aestiviSalicetum albae) idısebb – ıserdıszerő - állományai (mindhárom szigeten!), valamint a különleges természeti ritkaság: a Mocsi-szigeten levı hatalmas mérető mezei szil (Ulmus minor). C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A zárások további megnyitása szükséges, mivel várhatóan így (a Kolera-szigetnél tapasztaltak szerint) újabb kavics zátonyok kialakulása válna lehetıvé, illetve a mellékágban a víz folyása felgyorsulna. Ez a nagyobb természeti értékkel rendelkezı fajok állománynövekedéséhez vezet, illetve a korábbi, természeteshez közelebbi állapotot teremtene. A vízáramlás biztosítására javasolható a felsı részen lévı széles töltés közepének megnyitása. A 3. sz. ág további kotrása javasolt.

10

D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 104,03-103,54 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 11 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás a Korpási mellékágban (Alsó sziget) szükséges (jelenleg is folyik) az átlagosan 101,75 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 8.) Tát-Esztergom alszakasz 8.1) Körtvélyesi sziget és Táti mellékág 8.2) Nyáros sziget és Kötvélyesi mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés): Kisvízszinteknél a mellékág medrében csupán 0,5-1,0 m-es vízborítottság van. A mederben jellemzıen 0,3-1,1 m vastag laza üledék réteg található (maximálisan mért: 2,09 m). A parti zónában természetes főz és nyár ligeterdı, kosárfonó és mandulalevelő főz található. Elıfordul a védett ligeti szılı (Vitis sylvestris). A Nyaras sziget közepén a nyarasok telepítettek. A felméréskor fokozottan védett békászósas (Aquila pomarina) volt megfigyelhetı (kabasólyom, tıkés réce, barna kánya, szürke gém mellett. A Táti-szigetvilág nagy kiterjedése miatt kiváló potenciális halfaunisztikai lehetıségekkel rendelkezik, jelenleg azonban szinte kizárólag közönséges fajok számára nyújt otthont. Ez alól kivételt képez néhány belsı kis vízállás, a Táti és a Körtvélyesi szigetek között található mocsár, ahol legutóbb a réti csíkot (Misgurnus fossilis) sikerült megfigyelnünk. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A javasolt rehabilitáció végrehajtásával a természeti érték növekedhet, így védelem alá helyezése indokolttá válik. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág természetvédelmi célú kotrása javasolt. A Tát felıli ágban kialakult nagyobb kiterjedéső bokorfüzeseket meg kell hagyni úgy, hogy azokat part menti kotrással szigetté alakítják. A mellékágak felsı zárását javasoljuk megnyitni. Ökológiai és vízminıségi okokból a mederalakítás (mélyítés) javasolt. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 102,27-102,12-101,73 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan a Körtvélyesi mellékágnál 100,3-99,70 m B.f. szinteken, a Táti mellékágnál 100,10-99,70 m B.f. szinteken (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 8.3)

Prímás sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág felsı szakaszának fenékszintje cca.. 1,0 m-rel, az alsó szakasza 1,5 m-rel a DB2004 szint alatt van. Laza üledékréteg helyenként 0,2-0,4 m vastagságban (mért maximum: 1,1 m) fordul elı. A mellékág két megközelítıleg azonos hosszúságú részbıl áll.

11

A felsı szakasz természetes alakulású, míg az alsó rész teljes egészében mesterséges. Itt a meder kövezett, a rézső betonozott. A Prímás-sziget halfaunisztikai szempontból különösebb értéket nem képvisel. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A természetes szakasz helyi védelme, annak érdekében, hogy mesterséges szakasz hossza ne növekedjen. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág felsı, sekélyebb szakaszán a meder vízminıség védelmi szempont alapján kis mértékben mélyítendı. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 101,69-101,52 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 7 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 99,70-99,50 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 9.) Garam-Ipoly torkolat alszakasz 9.1) Helemba sziget és mellékág 9.2) Dédai sziget és mellékág 9.3) Törpe sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A Helemba-sziget mellékága alsó felében a meder fenékszintje mintegy 0,5 m-rel van csupán a DB2004 szint alatt. A Déda szigeti mellékág fenékszintje a DB2004 szintet 1,5-2,0 m-rel meghaladja, a Törpe szigeti mellékág alsó 200 m szakaszához hasonlóan. Laza üledék a Törpe mellékágban egy szelvényben 1,2-2,3 m vastagságban, a Dédai mellékágban jellemzıen 0,25-0,45 m vastagságban fordult elı. Az eredeti társulások csak fragmentumokban fordulnak elı, mert a sziget középsı és jobb oldali területét felparcellázták, ma nyaralók, kultúrnövények, nyírt vagy elgyomosodott gyepek találhatók. A jobb parton több hajókikötı stég épült. A felsı rész baloldalán kis kiterjedéső csigolya bokorfőzes (Rumici crispiSalicetum purpureae) alakult ki, a magasabb részeken fekete nyár liget (Carduo crispiPopuletum nigrae) maradványai élnek, itt még megtalálható néhány nagymérető fekete nyár (Populus nigra), fehér főz (Salix alba), vénic szil (Ulmus laevis). A sziget bal parti és középsı részén telepített nemes nyaras, az alsó szakaszon ismét fekete nyár ligeterdı van. A kultúrtájjá alakítás ellenére a cserjeszint még gazdag (14 faj), a gyepszint már degradált. A partok közelében lévı fákra nagy tömegben fut fel a parti szılı (Vitis riparia). Az 1998-ban és 2006 nyarán végzett vizsgálatok során egy védett növény, a széleslevelő nıszıfő (Epipactis helleborine) került elı. A Helemba mellékágat korábban megkotorták, a Déda (Fogarasi) sziget mellékága elırehaladott szukcessziós állapotban van. A Törpe-sziget körül viszonylag erıs sodrás tapasztalható, az ág sosem szárad ki. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A Helembai három sziget halfaunája közönséges. Jelentıs értéket a Helemba alatt kb. 1 km-re található kavicszátonyok jelentenek. Ezek nemzetközi viszonylatban is kiemelkedı jelentıséggel bírnak. Országos védelem alá helyezésük javasolt, mivel az ilyen típusú

12

élıhelyek ritkulnak, és a hozzájuk kötıdı értékes fajok eltőnıben vannak.(magyar bucó, német bucó, selymes durbincs). C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A Helemba sziget felsı, bal parti és alsó részén lévı eredeti társulások maradványai, különös tekintettel az idıs fákra, feltétlenül kíméletet érdemelnek A Törpe-szigeti mellékágban több magántulajdonú partrészlet és magánkikötı található. Javasoljuk a szigetrendszer mellékágaiban a sebességkorlátozást, illetve a parti zóna a parti zóna természetes vegetációjának visszaállítását, az üdülési funkció fenntartása mellett. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: a Déda (Fogarasi) sziget mellékágnál részletes hidraulikai vizsgálat alapján a befolyás megnyitása és stabilizálása 101,05 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 6,0 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 99,0 m B.f. szinteken (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. A Szob-Dunaföldvár Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer bemutatása 10.) Ipoly torkolat-Visegrád alszakasz 10.1) Zebegényi sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder fenékszintje a DB2004 szint alatt van, 3,0-4,0 m-rel. A Duna felöli parton és a sziget felsı részén csigolyafőz bokorliget (Rumici crispi- Salicetum purpureae) található, a magasabb részeken kialakult a feketenyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae), a mellékág felé esı, iszapos, hordalékkal borított részeken a mandulalevelő bokorfőzes (Polygono hydropipei- Salicetum triandrae). A Zebegényi sziget mellékága rendkívül kis kiterjedéső, halfaunája nem válik el a fıágétól. A felsı kavicszátony abiotikus paramétereit tekintve értékes élıhely, amelynek további vizsgálatát szükségesnek tartjuk. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A szukcesszió elsı állomásait képviselı bokorfőzesek értékesek, ezeket kímélni kell. (I. kategória) Az intenzív turizmus okozta terhelés nem kedvez az élıvilágnak Hasznosítását illetıen fontos, hogy a sziget nyugalma biztosított maradjon. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Beavatkozásra nincs szükség. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: A sziget és mellékág zavartalan fenntartásán kívül nincs javasolt beavatkozás.

13

11.) Nagymaros-Kisoroszi alszakasz 11.1) Nagymarosi-, Bergman sziget és mellékág 11.2) Kismarosi sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A Nagymarosi ág meder fenékszintje cca.. 600 m hosszon a DB2004 szint felett van, a Kismarosi ágban 350 m-en felette, 400 m hosszon pedig csak kismértékben (0,5 m) alatta. A felsı sziget jobb partján csigolyafőz bokorliget (Rumici crispi- Salicetum purpureae), a magasabb részeken atípusos feketenyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae) található, amelyben uralkodó faj a fehér főz (Salix alba). A sziget mellékág felöli oldalánál a mandulalevelő főzbokor liget (Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae) illetıleg az ebbıl kialakult fehér főz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) fordul elı. A Kismarosi s szigeten atípusos fekete nyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae) alakult ki, benne dominál a fehér főz (Salix alba). A mellékág felöli bal parton a fehér főz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae), a partszegélyen a mandulalevelő bokorfőzes (Polygono hydropipei- Salicetum triandrae) állományai találhatóak. Újdonság, hogy elıkerült a térségbıl eddig nem ismert védett fekete ribiszke (Ribes nigrum). A térségben több kisebb sziget található, ami – a Dunakanyar áttörési szakaszával együtt - rendkívüli élıhelyi sokféleséggel jár együtt. Ennek megfelelıen a térség halfaunája mind az elıforduló fajok, mind pedig az egyes fajok állományit tekintve kiemelkedıen értékes. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékágrendszer része a Dunakanyar – Ipoly - Garam, illetve a csatlakozó kisvízfolyások (Morgó-patak, Török-patak, Apátkúti-patak, Dömösi-Malom-patak, Pilismaróti-patak) ökológiailag összefüggı rendszerének. Ez a rendszer országos természetvédelmi oltalom alatt álló területet, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét érinti. E Duna szakasz kulcsfontosságú a vízrendszer egyes elemei közötti vándorlásban, visszatelepülésben. Hasznosítását illetıen kizárólag az evezıs turizmus támogatható. A Sólyom-szigeti Jacht kikötı fenntartható, de bıvítése ellentétes a természetvédelmi célokkal. C Javasolt rehabilitációs intézkedések A szigetek természetes állapota megırzendı. A Bergman-sziget mellékág, rehabilitációjára nagy mértékő kotrására, tisztítására szükség van. A Sólyom-szigeti elıtt képzıdött zátony mellékágban – a jacht kikötı felett – található keresztgátat el kell bontani, és a mellékág alsó részének, szakaszos, kismértékő iszapkotrása javasolható. A Kismarosi-sziget vízpótlása megoldandó. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: A Duna szakasz hidromorfológiai és biológiai sokfélesége kiemelten védendı tulajdonság, megırzendı a hajóút kialakítása során. D-2: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 99,22-99,11 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-3: mederalakítás, kotrás az átlagosan 97,20-97,10 m B.f. szinteken. (elıtte KHV, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében.

14

12.) Kisoroszi-Vác alszakasz 12.1) Verıcei-Kıgeszteli sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az 1.sz. és 2. sz. (ld. 7.1 melléklet) ágak meder fenékszintje a DB2004 szint felett van, a 3. sz. ágnál cca.. 600 m hosszon kis mértékben (0,5 m) alatta. A magasabb területeken a fehérnyár liget (Senecioni sarracenici- Populetum albae) illetve a feketenyár liget (Cardus crispi- Populetum nigrae) alakult ki, a feltöltıdött mellékág felé esı, jobb oldali területeken a fehérfőz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) található. A lombkoronaszintben elterjedtek az adventív fajok, mint a zöld juhar (Acer negundo), az ezüstjuhar (Acer saccharinum) vagy a vörös kıris (Fraxinus pennsylvanica). A gyepszintet alkotó 28 faj közül is 8 közönséges, terhes gyom, néhol embermagasságú csalántömeg alakult ki. A mellékág partján megtaláltuk a fehérfőz liget karakterfaját, a védett nyári tızikét (Leucojum aestivum). A Verıce-sziget elırehaladott szukcessziós állapotban van. A mellékágban a víz nem mozog, átlátszó, a növényborítottság jelentıs mértékő. A mellékág – bár a meder abiotikus adottságai kedvezıek – még nagyobb vízállás mellett sem tekinthetı jelentıs ívóhelynek, ugyanis még sikeres ívás esetén is nagyon kicsi az esélye, hogy az ivadék a Dunába visszajut. A mellékág abiotikus adottságai alapján értékes kétéltő élıhely, és információink szerint madár táplálkozóhely. A felmérés során kimutatott halfajok közül egy sem védett, azonban a compó jelenléte arra utal, hogy a mellékág területén további vizsgálatokra van szükség, amely során várhatóan több védett faj is elıkerülhet (vágócsík, tarka géb, réti csík). A Verıcei-sziget és mellékága jelentıs madár táplálkozóhely, ahol fokozottan védett madárfajok is elıfordulnak. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Minden beavatkozást kizárólag fészkelési idıszakon kívül lehet megvalósítani. Egyéb célra történı hasznosítása a fokozottan védett madarak nyugalmának biztosítása érdekében nem engedhetı meg. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág állandó vízellátását biztosítani kell, de úgy, hogy az organogén társulások fennmaradjanak, tehát közép- és kisvízkor ne legyen áramló víz és kicsi legyen a vízmélység. Az erdıkben a tájidegen fajok eltávolítása lenne a kívánatos. A mellékág teljes hosszban történı kotrása elırehaladott szukcessziós állapota ellenére sem javasolható. Kismértékő részleges kotrási beavatkozás elképzelhetı, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a mellékág területén maradjanak kisebb, sekélyebb vízállások, tocsogók, amelyek a kétéltőek, hüllık szaporodását, illetve a madarak táplálékbázisát biztosítják. A vízellátás javítása érdekében szükséges a javasolt paramétereken belüli részleges medermélyítés. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: zárások (felsı – középsı -alsó) stabilizálása a jelenlegi szintekre. D-2: részleges mederalakítás, kotrás maximálisan 97,00 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében.

15

12.2)

Kompkötı sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág meder fenékszintje cca. 400 m hosszon a DB2004 szint felett van, további cca.. 250 men pedig csak kismértékben (0,5 m) alatta. A sziget erdı társulásai meglepıen jó állapotban vannak és változatos képet mutatnak. A mellékág felé esı, iszapos parton mandulalevelő bokorfőzes, a magasabb részeken fehér főz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) található. Ugyancsak ennek a társulásnak a klasszikus formája alakult ki a sziget közepén lévı, már feltöltıdött mellékág helyén is, ahol – egyedüliként a térségben – több kosárfonó főz (Salix viminalis) bokor is elıfordul. A mellékág bal partján keskeny fehérfőz liget sáv van. A sziget felsı részén idıs feketenyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae), majd lefelé haladva nagyon szép, öreg fák alkotta fehérnyár liget (Senccioni sarracenici- Populetum albae) maradt fenn. A gyepszint gazdag, 47 fajt találtunk, közülük egy védett orchideát, a széleslevelő nıszıfüvet (Epipactis helleborine). A Kompkötı-sziget mellékága hosszához képest igen széles, ám a medret elzáró keresztgát miatt a víz sebessége kicsi. A keresztgát feletti szakasz erısen feliszapolódott, az alatta lévı pedig változatos medrő, zátonyokkal és mélyebb vizekkel rendelkezı szakasz. A mellékág jelenlegi állapotában közönséges halfajoknak ad otthont. A mellékág alsó, sekélyviző részén több szürke gém (Ardea cinerea), tıkés réce (Anas platyrhynchos) tartózkodott, ugyancsak itt találkoztunk a jégmadárral (Alcedo atthis) és a levegıben körözı, fokozottan védett fekete gólyával (Cicomia nigra). A vaddisznó (Sus scrofa) jelenlétét a nyomok és túrások árulják el. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Az ıserdei hangulatú, a Duna szigetein ritkán elıforduló erdı szigorú védelmet érdemel. Az erdıt feltétlenül fokozott védelem alá kellene helyezni lehetıleg erdırezervátummá nyilvánítani, hogy mindennemő beavatkozást kizárjunk. Ebben az esetben a parti részek használatát is meg kell tiltani (ezt a törvény írja elı) és a látogatás is csak engedéllyel lehetséges. A meder szélessége lehetıséget biztosít nagyobb kiterjedéső mélyebb és sekélyebb élıhelyek kialakítására. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág részleges kotrása javasolt, a felsı befolyó részleges és a keresztgát teljes nyitásával. A kifolyó kotrása is szükséges. A sziget része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, így hasznosítását tekintve kizárólag az evezıs turizmus képzelhetı el. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 98,91-98,8 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 9 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,8 m B.f. szinteken. (elıtte KHV, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 12.3)

Tahi-Torda sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés): A meder fenékszintje a teljes hosszon a DB2004 szint felett van. (0,5-1,0 m-rel) Az alsó szakaszon jellemzıen 0,2–0,3 m vastag laza üledék réteg található. A kisebb szigeten fehér főz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) alakult ki, a nagyobb sziget változatosabb képet mutat, az alsó részen és a mellékág felé esı oldalon idıs fehér főzek (Salix alba)

16

emlékeztetnek az egykori fehér főz ligetre, a sziget nagyobb részén a fekete nyár ligeterdı (Carduo crispi – Populetum nigrae) található, de sok benne a zöld juhar (Acer negundo). Középen erısen elcsalánosodott telepített nemes nyár, fekete dió (Juglans nigra) és magyar kıris (Fraxinus angustifolia) állomány van. A mellékág jobb oldalán is fehér főz liget alakult ki, a Duna felöli oldalt csigolya bokorfőzes (Rumici crispi – Salicetum purpureae) borítja. A szigeteken él a vaddisznó. (Sus scrofa) A külsı ágban közepes vízállásnál gyors folyás tapasztalható, a belsı ágban azonban áll a víz. A mellékág, illetve a képzıdı zátonyok nagyvíz idején változatos élıhelyi viszonyokat nyújtanak a halak számára A középsı sarkantyú alatt újabb kavics zátonyok kialakulása zajlik A képzıdı zátonyok nagyvizes idıszakban erıs sodrás alá kerülnek. Ezek rendkívüli értékkel bírnak, ilyen élıhelyeken fordul elı a legtöbb természetvédelmi szempontból értékes faj. A fıág gázlós szakasz, ahol a kavicson erıs sodrás tapasztalható. Ez igen értékes, és ritka élıhelyi sajátosság, ahol a legtöbb természetvédelmi szempontból értékes faj találja meg életterét. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A szigetek partjain intenzív a turizmus, motorcsónakok, evezıs hajók, kempingezık találhatók mindenütt. A sok adventív faj, a rengeteg, árvíz által odahordott szemét, a természetes társulások fragmentáltsága, a turizmus okozta terhelés miatt II. ill. III. kategóriába sorolható a terület. A képzıdı zátonyok és a fıág gázlós élıhelyei megvédendık a hajóút kialakításakor. A gázlók módosítása csak lokális környezetvédelmi hatástanulmány eredményeinek megfelelıen tervezhetı. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékágak kotrása indokolt, alsó végük olyan mértékő megnyitása is szükséges, ami mellett a fıág áramlási viszonyai nem változnak jelentıs mértékben. A három sarkantyú helyenkénti nyitása is indokolt a sarkantyúk közötti kavicszátonyok sodrási viszonyainak javítása érdekében. A sziget része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, így hasznosítását tekintve kizárólag az evezıs turizmusjavasolt, kivéve az 1680,1-1680,4 fkm szelvények közötti mellékág részt, ahol infrastruktúra nélküli kishajó veszteglıhely funkció megengedett lehet. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: A fıág erıs sodrású gázlóinak fenntartása, természetvédelmi célra. D-2: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 98,48-98,34 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. m3/s vízpótlás biztosításával. D-3: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,50 m B.f. szinten. (elıtte KHV, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 13.) Vác-Újpest alszakasz 13.1) Égetı sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder fenékszintje a teljes hosszon 0,5-1,0 m-rel a DB2004 szint felett van. Felül jellemzıen 0,7-1,3 m vastag, alul 0,2-0,6 m vastag laza üledék található. A felsı szakaszon a fehér főz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae), az alsó részeken a feketenyár ligeterdı

17

(Cardus crispi- Populetum nigrae) alakult ki. A tavaszi és nyár eleji áradások a terület nagy részét vastag hordalékréteggel borították el, ezért sok helyen teljesen hiányzott a gyepszint. A lombkorona és cserjeszint fajokban nagyon szegény. A szigetek bal oldalán lévı mellékág erısen feltöltıdött, elmocsarasodott, itt a biotikus szukcesszió organogén sorozatának a társulásai élnek. (Lemno-Utricularietum, Phragnitetum communis) A területrıl egy védett növény, a nyári tızike (Leucojum aestivum) került elı. A Duna felöli oldalon erıteljes a partszaggatás. A mocsárban több szürke gém (Ardea cinerea), tıkés réce (Anas patyrhynchos), a parton billegetı cankó (Tringa hypoleucos), barázdabillegetı (Motacilla alba) tartózkodott. Sok szürke varjú (Corvus corone cornix) található a területen. A mellékágrendszer két mellékágból áll, az Égetı-szigeti mellékág erısen feliszapolódott állapotban van, a meder növényzettel borított. Jellemzı az alacsony áramlási sebesség, aminek következtében a lebegtetett hordalék már az elején lerakódik. A felsı (Gombás-patakhoz közelebb esı) ág jelen állapotában kiváló kétéltő, hüllı szaporodóhely, illetve madár táplálkozóhely. Halbiológiai szempontból értékelhetetlen, mivel az esetek nagy részében száraz B. Javasolt rehabilitációs intézkedések A terület a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, az elmocsarasodott mellékágban tanösvényt alakítottak ki. (I. kategória) Közepes és alacsony vízállásnál a mocsár Duna felöli része már kiszárad. miután a terület a NP része, így minden beavatkozás csak a természetvédelmi kezelıvel való egyeztetés után lehetséges. Javaslatunk, hogy miután a mocsaras terület egyre intenzívebben feltöltıdik és emiatt fokozatos beerdısülése várható, a mellékág egyes szakaszainak kotrásával ezt meg lehetne akadályozni, úgy szervezve a munkát, hogy az eredeti karaktere összességében ne változzon. A felsı ág kotrása 5-10 év múlva esedékes, ám a konkrét kotrási terveket részletes botanikai és zoológiai felmérésnek kell megelıznie. Az alsó mellékág kotrása, a felsı befolyó és a keresztgát teljes nyitása javasolt. A kifolyó kotrása is szükséges. C. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A sziget része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, így hasznosítását tekintve kizárólag az evezıs turizmus képzelhetı el. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 97,99-97,92 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 8 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,0 m B.f. szinten. (elıtte KHV, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 13.2)

Gödi sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés): A meder fenékszintje 500 m hosszon a DB2004 szint felett van. A mederben 0,3-0,7 m vastag laza üledék található. A sziget felsı és középsı részén idıs fákból álló, dús cserjeszintő fehér nyár ligeterdı (Senecioni sarracenici- Populetum albae) található. A mellékág felöli (bal) oldalon lévı alacsonyabb területeken fehér főz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae) alakult ki. A sziget alsó részénél van a nagy forgalmú gödi strand, a mellékág ezen a szakaszon zátonyos, rajta keresztül közlekednek a strandolók. A gyepszint nem túl gazdag, a

18

nyári aspektusból mindössze 27 faj került elı, ezek közül is 7 a legközönségesebb hazai illetve adventív növény. Egy védett fajt, a ligeti szılıt (Vitis sylvestris) sikerült megtalálni. A sziget alsó részeit a strand látogatói nagyon megterhelik, intenzív a taposás, a szemetelés. A mellékágat a felsı harmadában egy keresztgát osztja meg. A keresztgát felett az iszapolódás mértéke lényegesen nagyobb, mint az alatta lévı részen. Egyik legkiemelkedıbb ritkasága a balkáni csík, amely fajjal nagyon ritkán találkozhatunk a Dunán. A mellékág medre természetes állapotú, a helyi halászok megfigyelése szerint jelentıs ívóhelyek vannak a térségben. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A sziget felsı és középsı részén lévı erdı igazi ıserdı képét mutatja, a hatalmas, idıs fák, a gazdag cserjeszint tájképi és természetvédelmi szempontból egyaránt rendkívül értékesek. A mellékág országos természetvédelmi oltalom alatt álló sziget mellett található. Hasznosítását illetıen kizárólag az evezıs turizmus támogatható. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág alsó, feliszapolódott/feltöltıdött szakaszának kotrása szükséges. A keresztgát megnyitására szükség van. A mellékág kismértékő kotrása indokolt (max. 1,0-2,0 m a mostani fenékszinthez képest.) A sziget felsı csúcsán lapos sóderzátony található. Ez a zátony kisvizek esetén elzárja a befolyás lehetıségét. Kotrása azonban mégsem támogatandó, mivel a zátonyon viszonylag gyors, áramló víz található, az ilyen gázlós jellegő szakaszok pedig több értékes fajnak nyújtanak élıhelyet (selymes durbincs, halványfoltú küllı, magyar bucó, német bucó). D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: a középsı kızárás megnyitása és stabilizálása 97,5 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 7 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,5 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 13.3)

Szürkı sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder fenékszintje a teljes hosszon a 3,0-4,0 m-rel DB2004 szint alatt van. Elvétve található 0,4-0,8 m vastag laza üledék. A sziget csaknem egész területét felparcellázták és beépítették, csak a felsı részen van mintegy 100-150 m hosszúságú ép terület. Az itt található erdı a feketenyár ligeterdı (Carduo crispi- Populetum nigrae), feltehetıen ez volt az egész szigetet egykor borító társulás. még ma is megtalálható a felsı területen néhány szép, idıs fekete nyár (Populus nigra) és fehér főz (Salix alba). A mellékágban – hosszához képest – igen sokféle élıhely található. Találhatók lankás füves, erıs sodrású kavicsos, lassabb áramlású kövezett, mélyvizes bedılt fákkal tagolt, és kibetonozott partszakaszok. Kiemelkedı értékő jelenlévı fajok a selymes durbincs, a halványfoltú küllı és a német bucó. A mellékág jelenleg intenzíven hasznosított, alsó végén úszómőves jachtkikötı helyezkedik el. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések B-1. A szigeti oldalon a kikötık számának korlátozása. B-2. Sebességkorlátozás

19

C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékágon konkrét beavatkozás nem szükséges. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások Nincsenek. 14.) Kisoroszi-Leányfalu alszakasz 14.1) Kecske sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág fenékszintje mintegy 300 m hosszon az DB2004 szint felett van átlagosan 0,5 m-rel. A párhuzammő mögött kisebb öblözetek találhatók, vele szemben új szigetek vannak kialakulóban. Ezekre a mellékágakra jellemzı a kis vízmélység, gyakran kerülnek szárazra, helyenként kisebb mélyedésekben némi víz maradhat. A mellékág, illetve a képzıdı zátonyok nagyvíz idején változatos élıhelyi viszonyokat nyújtanak a halak számára. Halászok szóbeli közlése alapján a párhuzammő alatti bokorfüzesben megfelelı vízállás esetén tömeges a dévérkeszeg ívása. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A régi Kecske-sziget mellékágának részleges rehabilitációja, kotrása és alsó kifolyásának megnyitása jelentıs mértékben megnövelné a mellékágrendszer területét, és várhatóan nagyobb élıhelyi sokféleség kialakulását eredményezné. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A Tahihoz legközelebb esı kis sziget mellékágának vízutánpótlása nem kielégítı, ugyanakkor kismértékő kotrása is szükséges lehet. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 98,17-98,06 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 6 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,0 m B.f. szinten (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 14.2)

Kacsa sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág fenékszintje az DB2004 szint felett van cca.. 400 m hosszon 0,5-1,5 m-rel. A mellékág erısen feliszapolódott állapotban van. A jelenlegi vízállási körülmények között ideális ívóhely, azonban vélhetıen gyakran főzıdik le a fıágról és gyakran kerül szárazra. A part enyhén tagolt, kisebb öblözetek találhatók benne. Az öblözeteknél és a sekélyebb parti zónában kiváló ívó és ivadéknevelkedı helyeket figyelhettünk meg. A mellékág területén tömeges volt az ivadék elıfordulása. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések: A jelenlegi igen magas vízállásviszonyok mellett típusát mintaterületként is lehetne használni.

illetıen

rehabilitációs

20

C. Javasolt rehabilitációs intézkedések: A mellékág részleges kotrása és a vízellátás utánpótlása javasolt. Hasznosítását illetıen kizárólag az evezıs turizmus képzelhetı el. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 97,67-97,64 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 6 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,0 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 15.) Szentendre-Budakalász alszakasz 15.1) Pap sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág fenékszintje az DB2004 szint felett van 0,5-1,0 m-rel. A sziget üdülı-tájként beépített. A mellékág halfaunisztikai szempontból nem képvisel komoly értéket. Az ívóhelyek száma nem nagy, ugyanakkor az ivadék – kivételes évektıl eltekintve – várhatóan elpusztul a kiszáradó ágban. B./ Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Funkcióváltás nem javasolt. C./ Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág teljes hosszán javasoljuk az iszaptalanító kotrást, illetve a késıbbi feliszapolódás elkerülése érdekében szükségesnek tartjuk a vízutánpótlás növelését. A mellékág vízellátása javítandó. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 97,55-97,53 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 7 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,20 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 15.2)

Lupa sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A sziget üdülı-tájként beépített. A Lupa-szigeti mellékágat kotorták, aljzata kavicsos, a víz sebessége viszonylag nagy, jellegében és abiotikus adottságaiban nem tér el a Szentendrei Dunaágtól. Hozzá csatlakozik a Tündér szigeti mellékág, ahol a befolyó feletti rész mocsári jelleget mutat, ennek megırzése fontos, az élıhelyi sokféleséget növeli, azonban itt is a fenékszint csökkentésére van szükség. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Funkcióváltás nem javasolt.

21

C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág vízellátása javítandó. A mellékág részleges kotrását, illetve vízutánpótlásának kismértékő javítását javasoljuk. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások(felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 97,11-97,08 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min.6 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 95,10 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 16.) Budafok-Hárosi alszakasz 16.1) Háros sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A Duna jobbpartjának évtizedeken át érintetlen szigete, ugyanis a szovjet katonai bázis miatt nem volt látogatható. Ezen bejárási tilalomnak köszönhetıen a sziget nagy részén szinte ıserdı jött létre. A szomszédos, kisebb kiterjedéső „Hunyadi-sziget” állapota is jónak mondható, de helyenként degradált. A két sziget közötti mellékág állapota közepes, ugyanis helyenként kavicskitermelés, másutt horgászok által bolygatott. A sziget északnyugati – Hunyadi-szigettel érintkezı – szegélyén, a Hárosi-ág mentén. főzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), szórványosan mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae) fordulnak elı. A sziget magasabban fekvı részeit fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae) borítják. A 60-éve tartó zártság miatt ıserdıszerővé vált állomány a fák természetes összeroskadása révén megritkult, aljnövényzete ezért sok fényhez jut. Ilyen helyeken a fákon függönyszerő bevonatot képez az elvadult parti szılı (Vitis riparia) hatalmas tömege, amely között a védett ligeti szılı (Vitis sylvestris) is elıfordul. A sziget legmagasabb pontjain, töredékesen Tölgy-kıris-szil liget (Fraxino pannonicae-Ulmetum) fordul elı. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendı terület a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae), A Főzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), a Fehér nyárligetek (Senecioni sarraceniciPopuletum albae), a Tölgy-kıris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum által borított terület. Vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) is alkalmas a sziget északi része, amely részben a laktanyaudvar része. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A sziget É-i részén a mélyen fekvı részeket a Hárosi-ágból kitermelt kaviccsal töltötték fel. Növényzete ezért degradált, s rehabilitációra szorul. Itt természetszerő erdı kialakítása javasolt. A felsı torkolat megnyitásával a vízátfolyás megindulna, illetve a hordalékszállítás miatt a meder változatosabbá válna, ami kedvezı lenne a faunára. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: felsı torkolat megnyitása és stabilizálása 94,5 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min.10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: A meder DB szint alatti kialakítása megvalósult. A meder változatos élıhelyeket biztosító tovább- alakítása javasolható.

22

17.) Adonyi alszakasz 17.1) Adony, Nagy sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az Adonyi mellékágat az alsó harmadában egy keresztgát szeli ketté. A felsı ágrész mederalakításra szorul, az alsó ágrészen a szükséges ökológiai minimum vízmélység a kisvizek esetén is rendelkezésre áll. Az 1.sz (ld. melléklet) mellékágban jellemzıen 0,22 1,94 m vastag laza üledékréteg található. A sziget belsı területe szinte teljes mértékben degradált, nemes nyarasokkal beültetett terület. Természetszerő növényzet a kızárástól északra található. Elıfordul fekete dió, magyar kıris és akác is. A keresztgát feletti rész feltöltıdött, iszapos medrő szakasz, amely az esetek nagy részében állóvíz. Jelenleg horgászkezelésben van. A ritkább, értékesebb fajok ott mutathatók ki, ahol a horgászok által kifeszített háló nem gátolta a szabad vándorlást a Duna és a mellékág között. A gát alatti rész kotrása mind természetvédelmi, mind pedig tájesztétikai szempontból minısíthetetlen módon zajlik. A part meredek, ívóhely kialakulására hosszú évekig nem lesz lehetıség. A kotort iszap a parton, néhol a fák között került elhelyezésre. Az Adonyi mellékág alsó részén zajló kotrás az 50-60 évvel ezelıtt uralkodó szemléletmód szerint történik. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékág az adonyi és iváncsai horgászok horgászvize, jelentıs rekreációs terület. A mellékágon rendezni kell a horgászat kérdését. A jelenlegi gyakorlat szerint a halak szempontjából a mellékág az esetek túlnyomó részében különálló egységet alkot a fıágtól, a szabad vándorlás csak ritkán következhet be. Ez természetvédelmi szempontból kedvezıtlen állapot. C./ Javasolt rehabilitációs intézkedések A felsı mellékágban részleges, kismértékő kotrás javasolható. A középsı gát részleges megnyitása is javasolt, azonban csak a felsı rész részleges kotrása után. E nélkül a gát megnyitása a felsı szakasz vízszintjét kedvezıtlenül befolyásolná. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 92,02-91,80 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 89,80 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 18.) Rácalmási alszakasz 18.1) Rácalmás, Nagy sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az elmúlt évek kotrásai nyomán az ökológiailag kedvezı vízmagasság a kisvizek esetében is biztosított. mederalakítás a 2.sz (ld melléklet) a fıág felé esı mellékágban szükséges. A mellékágakban átlagosan 0,4-1,5 m vastag laza üledékréteg található. A mellékágrendszer nagy kiterjedéső, területén igen sokféle élıhely található. A településhez legközelebb esı, természetes kialakulású ág viszonylag gyors áramlású, ám partvonalát tekintve meglehetısen egyhangú, a sekélyviző élıhelyek aránya alacsony. Ilyennel kizárólag a híd közelében

23

találkozunk. Az ágrendszer más területein, a sarkantyúk közötti részeken sekélyebb viző, iszapos medrő, állóvizes élıhelyeket találhatók. A mellékágrendszer halfaunája – az abiotikus adottságok sokféleségének megfelelıen - meglehetısen diverz, az általános állapota jónak minısíthetı. Alacsony vízállásnál több helyen tapasztalható kiszáradás. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékágrendszer természetvédelmi oltalom alatt áll, így hasznosítása a természeti értékek zavarása nélkül valósulhat meg. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A sarkantyúk között kialakult nagyobb kiterjedéső medrek mélyítése javasolt. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: az alsó zárás megnyitása és stabilizálása 90,25 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: a mederalakítás, kotrás az átlagosan 88,20 m B.f. szinteken a fı mellékágban (a hídig) megvalósult. A két kisebb mellékágban kisebb mederalakítás javasolt (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 19.) Apostag-Dunavecse alszakasz 19.1) Ördög (Szitányi) sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A Szitányi szigeti (alsó) mellékág gyakorlatilag a szukcesszió végsı stádiumában van. Az Ördög szigeti (1. és 2. sz., ld. melléklet) mellékágban jellemzıen 0,2-1,4 m közötti vastagságú laza üledék található, 1,2 km hosszon a fenékszint a 0,7-1,2 m-rel a DB2004 szint felett van. Az Ördög szigeti ágat fehér főzliget társulások csak vékony sávban szegélyezik. A sziget belsejében uralkodóan fehér nyárliget található. Zöld juharral, akácca.l fertızött. A Szitányi (alsó) szigeti ág északi kétharmadát fehér nyárligetek, fehér főzligetek borítják. Az Ördög szigeti (felsı) mellékág az elmúlt 50 évben majdnem az egész idıszak egyharmadában elvesztette a kapcsolatát a fıággal. A mellékág nagy vízállás esetén igen változatos élıhelyi sajátosságokkal rendelkezik, ám gyakori kiszáradása következtében – helyi halászok szóbeli közlése szerint – rendszeres az ivadékpusztulás. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendık a Szitányi sziget melletti kopolyák és mellékág, a sziget fehér főzligetei és bokorfüzesei. A mellékágrendszer az apostagi horgászegyesület horgászvize, fontos rekreációs terület. Amennyiben a mellékág elárasztottságának gyakoriságát növeljük, a mellékág hatékonyabban vehet részt a Duna élı rendszerében, ezzel a korábbi állapothoz hasonló, kedvezıbb helyzetet idézhetünk elı. Ökológiai célú rehabilitáció szükséges. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Szükséges a Szitányi szigeti mellékág természetvédelmi célú vízellátása a legszárazabb idıszakokban is. Az Ördög szigeti meder kotrását és a zárások megnyitását javasoljuk. Szükségesnek tartjuk továbbá a párhuzammő nagyobb keresztmetszető megnyitását. Hasznosítását illetıen a lakosság parthasználatát és az evezıs turizmust támogatjuk.

24

D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) és párhuzammő megnyitása és stabilizálása 89,33-89,15 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min.8 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 87,10 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. Dunaföldvár-déli országhatár Duna-szakasz bemutatása 20.) Dunaföldvár-Solt alszakasz 20.1) Solti sziget és mellékág

közti

mellékág-sziget

rendszer

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág meder fenékszintje a teljes hossz cca. 90%-ban a DB2004 szint felett van 0,5-1,6 m-rel. A zárások kisvizeknél cca. 3,1 km hosszon 1,0-1,5 m magasan visszatartják a vizet. A mellékágban 0,2-1,2 m vastag laza üledék réteg található. A Solti Duna ágat mindkét oldalon bokorfüzesek és fehér főzligetek kísérik. A Duna híd feletti sziget természetes állapotú, kiemelt értékő, főzessel borított. A teljes terület fontos madár élıhely.(fészkelı és táplálkozó terület). A belsı területen túlnyomórészt nemes nyaras faültetvények találhatók, magas a friss tarvágások területe. A híd alatt degradált terület 700 m hosszon a kavics lerakat és rakodó területe. A mintegy 5 km hosszú mellékág alsó és felsı csatlakozása erısen feliszapolódott, feltöltıdött, így az ág a Duna vízállásának csökkenésekor hamar lefőzıdik. Jellemzı élıhelyek a bokorfüzesek, lágyszárú növényzettel borított sekélyebb viző partok. Jelenleg a mellékágban halgazdálkodás, horgászat folyik. A mellékág viszonylag gyakori lefőzıdése miatt jelenleg nem teljes értékő Dunai élıhely, mivel a halak szabad vándorlása nem biztosított. A mellékág halállománya szempontjából szerencsés körülmény, hogy a meder jelentékeny hosszon kellı mélységgel rendelkezik ahhoz, hogy lefőzıdés után még sokáig nem szárad ki és a víz minısége lehetıvé teszi igényesebb fajok (pl. süllı) elıfordulását. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendı a mellékág szigete, a keményfás ligeterdı maradványai, a bokorfüzesek és fehér főzligetek. A mellékág a solti, dunaegyházi és dunaföldvári horgászok horgászvize, fontos rekreációs terület. A felsı kızárás melletti terület Dunaegyháza kiránduló- és pihenı területe. Hasznosítását illetıen a horgászat továbbra is megfelelı, nyitás után az evezıs turizmus számára is hozzáférhetı lenne. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A nemes nyarasokat és a tájidegen fajokat (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, morus alba Populus x canadensis) ıshonos fajokra (Populus alba, Populus nigra, Ulmus laevis, Quercus robur) kell lecserélni. A mellékág természeti értékét nagymértékben növelné, ha a fıágtól való lefőzıdése ritkábban, vagy egyáltalán nem történne meg. Az alsó és felsı csatlakozás kotrása elıtt elemezni szükséges azt, hogy a mellékág a zárások nélkül milyen meder kialakítása esetén képes a víz tartós megtartására. A horgászattal nagymértékő szervesanyag jut a vízbe (etetés).

25

D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 88,46 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 85,20 m B.f. szinten. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 21.) Bölcskei alszakasz 21.1) Bölcske: Alsó-Csolnoki sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés): Az 2. és 3. sz. ágak /ld. melléklet/ kimélyítettek, mélységük nagyrészt megfelelı. Az 1. sz. ág fenékszintje zömmel, cca. 2,2 km hosszon a DB2004 szint felett húzódik, vízellátása kisvizeknél megoldatlan. A laza üledékréteg vastagsága a felsı szakaszon jellemzıen 0,4-0,94 m között, a középsı szakaszon 0,74-1,55 m között (mért max: 2,15 m) az alsó szakaszon 0,60,98 m (max: 1,95 m) közt változik. mindkét sziget belsejét az erdıgazdálkodás nagyrészt tönkre tette, nagyobbrészt nemes nyaras ültetvények borítják. A mellékágak felıli oldalakon fehér főzligetek és bokorfüzesek találhatók. A Duna felıli oldalon a főzesek csak keskeny sávban fordulnak elı (5-10m). Az Alsó sziget alsó felében keményfás ligeterdı fiatal származéka található jelentıs területen. A Csolnoki sziget belsı, legmagasabb részén idıs kocsányos tölgyes hagyásfák az egykori keményfás ligeterdı maradványai. Különösen értékes a sziget nyugati fele (harmada), az egykori meder maradványa és az összefüggı fehér főzliget. Ezek állapota természetes és kiemelkedıen fajgazdag. Változatos élıhelyeket tartalmaz, jó haltartókkal. A mellékág felsı részén a legfelsı zárás felett áramláskedvelı fajok is jelen vannak, a zárás alatti középsı és alsó szakaszon inkább az álló- és folyóvizeket egyaránt jól viselı eurytrop fajok dominanciája a jellemzı. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések: Az ágrendszer a bölcskei horgászok egyesületének horgászvize, jelentıs rekreációs terület. A mellékágak jelentıs madár élıhelyek. Természetvédelmi szempontból kiemelendı, hogy a felsı szakaszon több természetvédelmi oltalom alatt álló faj is megtalálható, mint pl. a leánykoncér, a szivárványos ökle, a réti csík, a széles durbincs és a tarka géb. Mederalakítás nagyobb mértékben az 1. sz. ágban, kisebb mértékben a 2. és 3. sz. ágában szükséges. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az Alsó sziget vízellátottsága – a közepétıl lefelé – nem megfelelı. A mellékág ökológiai állapota javítandó, a korábban elhelyezett kızárások megnyitásával, oly módon, hogy kisvizes idıszakban is áramolhasson a víz a mellékágban. A felsı zárás alatti részrıl a lágy üledékréteg eltávolítható. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 86,98-86,65 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 84,60 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében.

26

22.) Harta-Paks alszakasz 22.1) Harta-Dunapataji sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág felsı 1500 m-én a mederfenék a DB2004 szint felett van. A laza üledék réteg vastagsága 0,58-0,86 m (max. mért: 0,97 m) A szigetek Duna felöli (jobb) partján csigolya bokorfőzesek a belsı partoknál a mandulalevelő bokorfőzesek alakultak ki. A dunapatajiszigeteken a fehér főz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae) a jellemzı társulás, a hartai szigeten megjelent a szil- kıris- tölgy ligeterdı (Pimpinello majoris- Ulmetum) ezt a kevés kocsányos tölgy (Quercus robur) és magas kıris (Fraxinus excelsior) jelenléte jelzi. Gazdag a cserjeszint (11 faj) és a gyepszint (79 faj). A területrıl mindössze egy védett növény, a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) került elı. A területen a helyi ornitológusok és saját megfigyeléseim alapján 48 madárfaj fordul elı, közük a fokozottan védett rétisas (Haliaätus albicilla) és a halászsas (Pandion haliaëtus) is. A mellékágnak csak az alsó részénél végezhetı hal mintavétel. Az alsó kızárás több helyen megbomlott, itt az intenzíven áramló vízrıl olyan áramláskedvelı fajok is megkerültek, mint a márna és a német bucó. A mellékág lassan áramló viző és állóviző szakaszain a valamennyi mellékágra jellemzı karakterfajok vannak jelen, mint pl. a bodorka, a küsz, a jászkeszeg és a csuka. A természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül a mintavételezéskor a fokozottan védett német bucó egy fiatal példánya volt megtalálható. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Az egykori keményfa liget helyét ma ültetett akácosok foglalják el, a Hartai szigeten vendéglı és sok üdülıtelek és épület van. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az ökológiai állapot javítandó medermélyítéssel az 1543-1546 fkm közötti szakaszon, valamint az 1539 fkm-nél lévı alsó torkolati szakaszon. A mellékágrendszeren elhelyezett kızárásokat felszámolása célszerő. A mellékágrendszer felsı szakaszáról, valamint az alsó végének torkolati szakaszáról szükséges a fás szárúakat eltávolítani a mederbıl. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozáso: D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 86,16-85,90 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 83,90 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 22.2)

Ordas - Senki sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ágak hosszú szakaszain a meder fenékszintje a DB2004 szint körül mozog, vagy a felett van. A laza üledék réteg vastagsága jellemzıen 0,6-0,91 m (max. mért: 1,30 m) A Senkiszigeti mellékág alsó szakasza a torok felett kb. 1 km-rel, egy elsüllyesztett uszállyal van elzárva. Itt a mellékágakra jellemzı karakterfajokat találhatók meg nagyobb tömegben, mint pl. a bodorka, küsz, jászkeszeg, csuka, és nagy mennyiségő ivadék volt található. A mellékágrendszer ezen alsó szakasza változatos élıhelyekkel rendelkezik, jó ivadékbölcsı. Az felsı kızárás alatt, az intenzívebben folyó vízrıl itt is több áramláskedvelı reofil faj található,

27

mint pl. a márna és a menyhal. Ugyanitt a halászok zsákmányából elıkerült az angolna, az ezüstkárász és a fekete törpeharcsa. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül a szivárványos ökle és a tarka géb egyedeibıl fordulnak elı, amelyek élıhelye védendı. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az Ordasi-sziget felsı végén medermélyítés szükséges, a meglévı kızárásokat vissza kell bontani, hogy kisvíz idejéjén is áramló víz legyen a mellékágban. A Senki-szigeti mellékágon meg kell szüntetni az elzárást, a kereszt kızárásokat valamint a mederben keresztbe elhelyezett uszályt, hogy a teljes mellégágrendszeren áramolhasson a víz. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 85,97-85,66 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 9,0 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 83,60 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 22.3)

Paksi sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder cca. 500 m-es szakasza a DB2004 szint felett 0,5-1,5 m-rel töltıdött fel. A felsı és alsó zárás 1-1,5 km hosszon kisvizeknél is 1-1.5 m-es magasságú víztömeget tart vissza. Az alsó részen a kızárásig nem lehet feljutni, mert a mederben füzek nıttek, ez a szakasz szintén fel van iszapolódva. Az alsó szakaszon nagyszámú halivadék található, jó ivadékbölcsı. Fıként a jellemzı karakterfajok találhatók nagyobb tömegben, mint pl. a bodorka, küsz, jászkeszeg, csuka. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül a szivárványos öklét található meg. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág felsı részén medermélyítés, a meglévı kızárás visszabontása, az alsó szakaszon a mederbıl javasolt lenne a fás szárúak eltávolítása, szükség esetén a mellékágon az áramló víz elérése érdekében a mederkotrás is elvégezhetı. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 85,43-85,29 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 8,0 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 83,30 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében.

28

23.) Uszód-Foktı alszakasz 23.1) Kotyola-Zsidó zátony A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Kis vízállásoknál, DB2004 szintnél a mellékágba nem jut be víz, az alsó zárás e szint felett cca. 1,5 m-rel magasabb. A mellékág mederszintje mindenhol a DB2004 felett van. Ezt jellemzıen 0,68-0,99 m vastag laza üledékréteg borítja. Az egész szigetegyüttesen telepített nemesnyarasok vannak, amelyeket csak a Zsidó-zátony alsó részén vált fel a fehér főzliget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) idıs főzei. Az augusztusi felméréskor 49 lágyszárú fajt találtunk, ezek közül 14 a közönséges adventív illetve hazai növény. Ez a degradációra utal. Júniusban is csak egy védett faj, a nyári tızike (Leucojum aestivum) került elı. Óriási tömegben fordul elı az adventív süntök (Echinocistis lobata). A Duna szigeteken csak itt találtuk meg a selyemmályvát (Abutilon theophrasti).Az Uszódi-sziget felsı részén szil-kıristölgy liget (Pimpinello majoris- Ulmetum) emlékét ırzı tölgyes szegélyezi. Az Uszódizátonyt és s kisebb szigeteket fiatal fehér- főz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae) társulás borítja. A mellékág elöregedett holt meder látszatát kelti. A mellékágba a magas kızárás miatt nem tudtunk bejutni, csak a kızáráson kívüli alsó végénél tudtunk halászni. Itt is nagyobb egyedszámban a mellékágakra jellemzı karakterfajokat találtuk meg, mint pl. a bodorkát és a jászkeszeget. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A kis szigetek természetes főzesei védelmet érdemelnek Természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül egyedül a tarka gébet találtuk meg. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Halbiológiai szempontból a mellékág alsó részén elhelyezett kızárást vissza lehet bontani, hogy kisvíz idején a mellékágba legalább alulról víz juthasson. mederkotrás halbiológiai szempontból nem feltétlenül szükséges. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 84,71-84,54 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 2-3 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: részleges mederalakítás, kotrás az átlagosan 82,50 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 23.2)

Foktıi sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág medrének fenékszintje a DB2004 vízszintnél mindenhol magasabban fekszik. A laza üledékréteg vastagsága jellemzıen 0,5-0,72 m (0,94 m) A „Kis-sziget” erdei természetesek, állományuk viszonylag fiatal, az erdıgazdálkodás által érintetlenek. A „Nagysziget” jelentıs részét üdülıhelyek foglalják el. A „Kis-sziget”-et szinte teljesen e spontán kialakult főzligetek borítják. A sziget belsı részein, többfelé nemes nyarasok és akácosok találhatók, a „Kis-sziget” mellékág melletti peremén mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae) A mellékágban fıként a jellemzı karakterfajokat találhatók meg nagyobb egyedszámban, mint pl. a bodorka, küsz, jászkeszeg, csuka. mivel a mellékág medre nincs kızárással elzárva a teljes mellékágban áramló vizet találtunk. Így néhány reofil faj is képviseltette magát mintánkban, mint pl. a paduc és a halványfoltú küllı. A

29

természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül a halványfoltú küllıt és a szivárványos öklét találtuk meg. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendıek a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae), valamint a „Kis-sziget” főzligetei (Leucojo aestivi-Salicetum albae). C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Halbiológiai szempontból a mellékág felsı részén, a kezdeti szakaszon szükséges medermélyítést végezni. A mellékág alsó harmadának felsı részérıl a mederbıl el kell távolítani a fás szárúakat. Az agresszívan terjeszkedı, tájidegen fafajok (Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica, morus alba, Robinia pseudoacacia), valamint a nemes nyarasok és akácosok visszaszorítása szükséges, ill. lecserélésük ıshonos fafajokra. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 84,50 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 7 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 82,50 m B.f. szinten. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 24.) Gerjen-Fajsz alszakasz 24.1) Malátás sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Mindhárom mellékág-rész fenékszintje 1,0–2,5 m-rel a DB2004 szint felett van, kisvízszinteknél tehát gyakorlatilag a vízáramlás teljes ágrendszerben megszőnik, jelentıs szakaszok szárazra kerülnek. A laza üledékréteg vastagsága jellemzıen 0,5–1,6 m. A kis szigeteken fehér főz ligeterdık (Leucojo aestivi- Salicetum albae) alakultak ki. A nagy szigeten a parti fehér főz liget maradványoktól eltekintve mindenütt telepített nyarasok vannak. A cserjeszint degradált, három fajt találtunk, a gyalogakác (Amorpha fruticosa), a zöld juhar (Acer negundo) és a fehér eper (Morus alba). A vizsgálat alkalmával az árvíz által lerakott vastag iszapréteg borított mindent, ezért a gyepszintbıl mindössze 33 faj került elı. A terület flórája erısen degradált. Az felsı kızárás alatt, az intenzívebben folyó vízrıl itt is több áramláskedvelı reofil faj megkerült, mint pl. a menyhal és a süllı. Nagy egyedszámban azonban itt is a mellékágakra jellemzı karakterfajok találhatók meg, mint pl. a bodorka, a küsz, a jászkeszeg és a csuka. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A fehér főz ligeterdıket meg kell védeni, mint az alacsony ártér egyre csökkenı területő természetes társulásait. Az adventív fajok kiszorítása ezekben az erdıkben is kívánatos. A megtalálható természetvédelmi oltalom alatt álló fajok a szivárványos ökle és a tarka géb. Élıhelyük rehabilitálandó és védendı. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések: Halbiológiai szempontból a mellékág felsı végén a fás szárúakat el kell távolítani a mederbıl és medermélyítést kell végezni, a meglévı kızárásokat vissza kell bontani, hogy kisvíz idején

30

is áramló víz legyen a mellékágban. Az alsó szakasz szintén fel van iszapolódva, innen is célszerő a fás szárú növényzetet eltávolítani a mederbıl (itt a mederkotrás halbiológiai szempontból mellızhetınek látszik). Áramló víz azonban csak a teljes ág medermélyítése esetén érhetı el, tájrehabilitációs szempontból a medermélyítés javasolt. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 84,20-83.97 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 82,20 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 25.) Gemenc alszakasz 25.1) Gemenc ágrendszer A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A Szigetköz mellett a második legnagyobb kiterjedéső Duna hullámtér, rengeteg mellékággal és morotvával. A Duna medrének berágódásával e mellékágak ma már lényegesen kevesebb vizet kapnak. Árhullám után a morotvák megtelnek vízzel, s gazdag vízi növényzetnek és madárvilágnak nyújtanak élıhelyet. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Kiemelten védendı területek a Gyökerezı hínár (Nymphoidetum peltatae, Nymphaeetum albo-luteae, Trapetum natantis), a mocsári növényzet (Caricetum gracilis, Caricetum ripariae, Scirpo-Phragmitetum, Typhetum angustifoliae) a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae), a Csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-Salicetum purpureae), a Főzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), galagonya-cserjések (Leucojo aestivi-Crataegetum nigrae), a Tölgy-kıris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum), és a Gyertyános-tölgyesek (Carpesio abrotanoidis-Carpinetum) természetes állományai. Vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) is alkalmas területek lehetnek a Nemes nyarasok, Fekete diósok, Amerikai kırisesek, Zöld juharosok, Akácosok területei, valamint a Ligeterdık (főzligetek, fekete és fehér nyárligetek, Tölgy-kıris-szil ligetek) erısen degradált származéktípusai, a Gyertyános-tölgyesek közepesen degradált állományai és az ártéri gyomnövényzettel borított tisztások, degradáltabb kaszálórétek. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az agresszívan terjeszkedı, tájidegen fafajok (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, morus alba, Robinia pseudoacacia) visszaszorítása szükséges. A kisebb kiterjedéső gyertyános-tölgyesekben az eltávolítandó tájidegen fafajok helyére elsısorban Quercus robur és Carpinus betulus telepítendı. A nemes nyarasokat, fekete diósokat, akácosokat, amerikai kırises és zöld juharos erdıket faállománycserével ıshonos fafajokra kell lecserélni. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások Az utóbbi években történt meder-rehabilitációk hatásai pontosan még nem ismertek. Újabb mederszabályozásokra, rehabilitációra csak részletes ökológiai – hidraulikai tanulmányok alapján kerülhet sor.

31

25.2)

Koppány sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág mintegy 2,0 km-es szakaszán a fenék szintje a DB2004 szint közelében van, a zárások kisvíznél cca. 1,0-2,5 m mély vizet tartanak vissza. Az 1.sz. mederszakaszban (ld. melléklet) 0,3-0,9 m vastag, a 2.sz. mederszakaszban 0,8_1,85 m vastag laza üledékréteg található. A szigeten változatos növény együttesek találhatók. A mellékág felöli oldalon fehér főz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) szegélyezi a partot, az alsó rész középsı és Duna felöli oldalán fehérnyár ligeterdı (Senecioni sarracenici- Populetum albae) található. A Duna felöli oldalon az 1481,7 fkm vonalában állományt alkot egy védett faj, a tündérfátyol (Nymphoides peltata), a víz felszínét békalencsefajok borítják. (Lemna minor, Spirodela polyhiza). A sziget középsı részén nagy területen tarvágás, körülötte ültetett nemes nyaras és főzes található. A nagy szigeten változatos lágyszárú vegetáció alakult ki, 67 fajt találtunk meg, (a vastag iszapréteg borítottság ellenére). Elıfordult védett növények a nyári tızike (Leucojum aestivum) és a fürtös győrősvirág (Carpesium abrotanoides). A mellékág alsó részén sok szürke gém (Ardea cinerea) halászik. A felsı negyedében lévı kızárást korábban megbontották, itt akadály nélkül át tud jutni a víz. A mellékágakra jellemzı karakterfajok találhatók meg nagyobb egyedszámban, mint pl. a bodorka, a küsz, jászkeszeg és a csuka. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A Koppány-sziget a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, az egész területe védett, de az un. kezelt (gazdálkodási) zónához tartozik, így az erdıgazdálkodás és a vadászat engedélyezett. A fentiek alapján automatikusan az I. kategóriába sorolható. Javasolt, hogy a fehérnyár liget kapjon fokozott védettséget és vegyék ki az erdıgazdálkodás alól. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Minden beavatkozás csak a NP igazgatóság engedélyével/hozzájárulásával lehetséges. megfontolandó lehet a középsı, most már erısen feltöltıdött mély terület egyes szakaszainak a mélyítése, hogy kisvízkor se száradjon ki mindenütt, így a kétéltőek, halak, állóvízi társulások állandó otthona lehetne. A mellékág jó ökológiai állapotban van nem látunk szükségesnek semmilyen beavatkozást, szükség esetén a mellékág alsó és felsı kezdeti szakaszán medermélyítés végezhetı. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások stabilizálása a 82,35-82,24 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 11 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás nem szükséges 25.3)

Kádár sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág közepén található zárás a DB2004 vízszintnél a felette lévı mederszakaszban igen sekély víztömeget tart vissza, a zárás alatt viszont a fenékszint a DB2004 szint alatt van. Az alsó zárás ilyen vízszintnél csak mintegy 400 m-es szakaszon biztosít 1,0-2,2 m-es vízborítottságot. A laza (homokos) üledék réteg vastagsága jellemzıen 0,4-0,9 m (max. mért:1,23 m) A mellékágrendszer része a Gemenci hullámtér ökológiailag összefüggı rendszerének. Sajátos mellékág, mivel a fımederben kifejlıdött erıs balkanyar kezdı és végpontját közel egyenesen köti össze, ebbıl következıen rövidebb, mint a fımeder-szakasz.

32

A mellékág - fıleg görgetett hordalékkal- erısen feltöltıdött. 1992 nyarán a Kádár-Duna elzáró keresztgátját kisvíz idején 20 m szélesen, 2,5-3 m mélységig megbontották. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A Kádár-Duna ma a fıághoz hasonlóan halászható és horgászható. Ezek a hasznosítási formák a természetvédelmi érdekek sérelme nélkül továbbra is folytathatók. A vizes élıhelyrendszer diverzitásának megırzése érdekében feltétlenül fontos azon víztestek átfolyó mellékégként történı megırzése, amelyek erre még alkalmasak. A Kádár-Duna viszonylagos rövidsége miatt erre még inkább alkalmas, mint a Vén-Duna. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág jelenlegi állapotában csak rendszeres kotrással tartható fenn. Vizsgálni kell a keresztgát további, esetleg teljes elbontásának lehetıségét különös tekintettel arra, hogy mivel a fıágnál rövidebb mederszakaszról van szó, egy teljes megnyitás váratlan eseményekhez is vezethet. Ezért feltétlenül szükséges a hidraulikai modellezés. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 81,74-81,62 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 79,50 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 26.) Báta-Dunaszekcsı alszakasz 26.1) Böde-Felsı zátony sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az alsó és a középsı zárások alacsony vízszinteknél is 1,0-5,0 m mélységő víztestet tartanak vissza. A mellékág felıli iszapos partszakaszon a mandulalevelő bokorfőzes (Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae) állományi alakultak ki, a Duna felöli oldalon ezt felváltja a fiatal fehérfőz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae). A fás szárú vegetáció ebben a fiatal együttesben szegényes (5 faj), az iszapréteggel fedett területen 24 lágyszárú növényt találtunk, ezek közül 5 a közönséges özönnövény. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékág jobb partján egy hétvégi házakból álló kolónia van, ahol rendseresen tartózkodnak emberek, akik átjárnak a szigetre is, de tapasztalatunk szerint nem károsítják az erdıt. Hasznosítását illetıen a horgászat fennmaradása nem okoz problémát. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A természetes, frissen kialakult társulások védelme javasolható. A sziget közepénél lévı zárásnál közép- és kisvízkor már nincs átfolyás. javasolható a zárás közepének megnyitása és a hordalék kikotrása, ezáltal a mellékág átjárhatóvá tétele. D./ A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 81,39-81,33 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával.

33

D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 79,30 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 27.) Dunafalva-Mohács alszakasz 27.1) Bezelédi sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A felmérhetı alsó 1,2 km –hosszon a meder fenékszintje 1,5-2,0 m-rel a DB2004 szint felett van. Felette csak kidılt fákkal borított, összeszőkült meder található. Az alsó zárás kisvízszinteknél cca. 0,7–1,0 m-es mélységő vizet tart vissza. A laza üledékréteg vastagsága 0,5-1,85 m közötti A mellékág és a Duna találkozásánál mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae), a sziget Nagy-Duna és a Bezelédi-mellékággal érintkezı peremén Főzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), a sziget Nagy-Dunai partja közelében, szórványosan Fekete nyárligetek találhatók. (degradáltak) A sziget belsı részein sokfelé Nemes nyarasok, faállományuk többfelé erısen szárad. A Nemes füzesek az ún. „Bédai egyenes” főzfával vannak betelepítve, erısen száradnak. A sziget belsejében nyílt tisztások és csaknem teljesen természetes mélyfekvéső mocsaras részek találhatók. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Célszerő volna a mellékág felsı és alsó végét olyan küszöbökkel ellátni, amelyek a vizet hosszabb ideig a mellékágban tartanák, így a mellékág is ritkábban száradna ki, illetve a szigeten található kubikgödrök vízellátása is javulna. A fenékszint átlagosan 1,0 m-rel való csökkentése javasolt. A horgászat engedélyezhetı. Főzligetek természet közeli, jobb vízellátású állományaiban a tájidegen fa- és cserjefajok (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, morus alba) visszaszorítása, és lecserélése ıshonos fafajokra (Salix alba, Salix fragilis). Nemes nyarasokat faállománycserével ıshonos fafajokra (Populus alba, Populus nigra, Ulmus laevis) kell lecserélni. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások stabilizálása 82,8-82,7 m B.f. szintekre. D-2: mederalakítás az átlagosan 80,70 m B.f. szinten. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 27.2)

Bári sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág meder fenékszintje jellemzıen a DB2004 szint közelében változik. mintegy 1,9 km hosszon kisvizeknél 0,5 m vízborítás marad meg. A mellékágban 0,25-0,3 m vastag laza üledékréteg található A mellékág gyakran több helyen kiszárad, csak a mélyebb pontokon marad víz, ezek viszont sosem száradnak ki a viszonylag nagyobb mélység miatt. A meder helyenként beerdısült. A jobb parti területeken mandulalevelő bokorfőzesek (Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae) alakultak ki. A Bári-sziget jobb oldalát fehérfőz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae) borítja, a Duna felöli, magasabb részeken megjelent a fekete nyár ligeterdı (Carduo crispi- Populetum nigrae). Jellemzı a szigeten, a szegényes alsó

34

lombkorona- és cserjeszint. A mellékág sekélyviző részein több nagy kócsag (Egretta alba) és szürke gém (Ardea cinera), továbbá bakcsóval (Nyxticorax nyxticorax) és kárókatonával (Phalacocorax carbo) volt megfigyelhetı. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A szukcesszió elsı állomásait képviselı főzeseket védetté kell nyilvánítani, A mellékág közepén lévı zárást középen a meglévınél szélesebben meg kell bontani A horgászat engedélyezhetı, azonban az etetést korlátozni kell, mivel a mellékág ritkábban kap vízátöblítést, így a víz minıségére az etetés fokozott káros hatással van, az ott kialakult faunaképet kedvezıtlenül befolyásolja. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A teljes beerdısülés megakadályozására szükség van a meder mélyítésére, és a mellékágat vizes élıhelyként ırizhessük meg. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 81,02-80,82 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 79,0 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 27.3)

Szabadság zátony sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág középsı zárás alatti szakaszán a meder fenékszintje alig (0,5 m) a DB2004 szint alatt ill. részben a felett van. A mederben jellemzıen 0,49-0,97 m (max. mért: 1,48 m) laza üledékréteg található. A mellékágban szórványosan mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae) fordulnak elı, a sziget keleti – mellékággal érintkezı – szegélyén, valamint a sziget mélyebben fekvı részein Főzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae) A sziget Nagy-Dunával érintkezı partján szórványosan degradált Fekete nyárligetek (Carduo crispi-Populetum nigrae). A sziget magasabban fekvı részeit Fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae) borítják. A sziget északi belsı részein, Nemes nyarasok, belül nyílt tisztások találhatók, ártéri gyomnövényzet borítással B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendı területek a zömmel a sziget belsı oldalán található mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae) a Főzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae) és a Fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae) területei. Vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) is alkalmasak a mellékág jobb partján a nemes nyarasok, és a sziget belsejében az ártéri gyomnövényzettel borított tisztások. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Agresszívan terjeszkedı, tájidegen fafajok (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, morus alba) visszaszorítása, ill. lecserélése ıshonos fafajokra, a fekete nyárligeteknél (Carduo crispi-Populetum nigrae) Salix alba és Populus nigra telepítésével. A nemes nyarasokat faállománycserével ıshonos fafajokra (Populus alba, Populus nigra, Ulmus

35

laevis) kell lecserélni. A mellékág alsó és felsı végén is kotrást javasolunk, illetve szükségesnek tartjuk a keresztgát fokozatos megbontását. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 80,72-80,54 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 78,50 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 27.4)

Cigány sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág alsó szakaszán a meder fenékszintje a DB2004 szint felett van. A mederben jellemzıen 0,4-0,9 m (max. mért: 1,10 m) laza üledékréteg található. A sziget közepén néhol vízzel teli mélyedés húzódik, ez feltehetıen egy mára már feliszapolódott mellékág elmocsarasodott maradványa. Körülötte ültetett főz és nyár állomány, mellette jövevényfajokból zöld juhar (Acer negundo), vörös kıris (Fraxinus pennsylvanica) álló erdıfolt található. A sziget alsó részén fehér nyár liget (Senecioni sarraconici- populatum albae) és hatalmas termető fekete nyár (Populus nigra) is található. A gyepszintben 47 fajt találtunk, köztük a védett nyári tızikét (Leucojum aestivum).). B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A kis szigetek természetes főzesei feltétlenül kíméletet érdemelnek, a nagy sziget jobb partján lévı, szintén természetesnek tekinthetı főzliget – bár a gyakori elöntés és iszappal elborítás miatt kicsi a biodiverzitás – szintén ebbe a kategóriába sorolható. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A sziget közepén lévı mocsaras területének megırzése fontos, mivel a Duna hullámterében és szigetein kevés a sekély, állóvízzel borított rész. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 80,37-80,20 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 78,30 m B.f. szinten. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 28.) Béda - Karapancsa alszakasz 28.1) Béda - Karapancsa ágrendszer A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Természetes állapotú, kiemelt értékeket tartalmazó védendı terület fıleg a macskalyuk országhatárral érintkezı részén található. A Boki szigeten ilyen értékek a lebegı és gyökerezı hínárnövényzet (Lemno-Spirodeletum, Lemno-Utricularietum, Nymphaeetum albo-luteae) a mocsári növényzet (Scirpo-Phragmitetum, Typhetum angustifoliae, Glycerietum maximae, Caricetum gracilis) és a rekettyefüzes lápi cserjés (Calamagrostio-Salicetum cinereae).

36

B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A kiemelt értékő területek védettsége fenntartandó. Közepesen értékes – vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) alkalmas területek a Nagy-Duna partján levı vegyes összetételő, társulástani szempontból alig besorolható vegyes puhafás erdık. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az ármentett terület mellékágrendszerét lehetıleg nem kell kotrással zavarni. E mellékágakban és morotvákban természetes és értékes faji összetételő vízi és mocsári növényzet alakult ki, sıt helyenként láposodási folyamat is kimutatható, amelyre egyes kisebb kiterjedéső lápi társulások (Thelypteridi-Typhetum, Calamagrostio-Salicetum cinereae) is utalnak. Kotrással ezen élıhelyekben nagyobb kárt okozhatnánk, hisz ezen élıhelyekben igen sok védett növény- és állatfaj talál menedéket. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások A hullámtéri mellékágakban, amelyeket árhullám esetén nagyobb sodrású víz is elönthet szükség lehet kismértékő mederszabályozásra. Ezek a beavatkozások azonban csak részletes hatástanulmány alapján határozhatók meg. 28.2)

Szúnyog sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ökológiailag szükséges vízmagasság még kisvizek esetében is rendelkezésre áll az ág zömében. A laza üledékréteg vastagsága jellemzıen 0,3-1,3 m (0,37-0,95 m). A sziget délkeleti sarkán mandulalevelő bokorfüzesek, a mellékág mentén főzligetek a sziget NagyDunával érintkezı partján szórványosan fekete nyárligetek (Carduo crispi-Populetum nigrae) találhatók. Állományaik kevésbé tipikusak és degradáltak. A sziget magasabban fekvı, belsı részeit fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae). A sziget belsı részein fekete galagonya-cserjések, a mélyebben fekvı „fokok” és a magasabban fekvı fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae). A sziget belsı részein nemes nyarasok A „fokok” alját ártéri mocsári növényzet (Caricetum gracilis, Caricetum ripariae, ScirpoPhragmitetum).A sziget északi részén ártéri legelı található (Kölked „Nagy-rét”). B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendı területek a sziget délkeleti részén a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae), a Főzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae) természetes állományai, a Fehér nyárligetek, a Fekete galagonya-cserjések (Leucojo aestivi-Crataegetum nigrae) valamennyi állománya, a Tölgy-kıris-szil ligetek kisebb foltjai, a „fokok” alját borító mocsári növényzet (Caricetum gracilis, Caricetum ripariae, Scirpo-Phragmitetum). Közepesen értékes – vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) alkalmas területek a fekete nyárligetek (Carduo crispi-Populetum nigrae) Nagy-Dunával érintkezı partján levı állományai, valamint a Kölkedi „Nagy-rét” mocsárrétje és legelıje. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A felgyülemlett vastag iszapréteg eltávolítása 5 éven belül szükségessé válik. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárás stabilizálása 80,01 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m3/s vízpótlás biztosításával.

37

28.3)

Gabriella sziget és mellékág

A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág cca.. felében kellı vízmélységő, cca.. 4-500 m hosszon a fenékszint a DB2004 szinthez közelít. A laza üledékréteg jellemzıen 0,55-1,2 (2,14) m vastag. Kisebb beerdısült sziget. Nehéz megközelíthetısége miatt az erdıgazdálkodás által máig érintetlen. A mellékág jobbpartja már kissé, néhol – a horgászstégeknél – közepesen degradált. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendı terület a sziget belsı oldalán a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperiSalicetum triandrae), Főzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), Fekete nyárligetek (Carduo crispi-Populetum nigrae), Fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae) által fedett területek. Vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) is alkalmas területek a nemes nyarasok a Boki-sziget mellékággal érintkezı szélein. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az agresszívan terjeszkedı, tájidegen fafajok és a nemes nyarasok lecserélése ıshonos fafajokra. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 79,99-79,92 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 4 m3/s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 78,0 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében.

38

7.2 MELLÉKLET A MELLÉKÁG RENDSZEREK ÉRINTETTSÉG ÉRTÉKELİ MÁTRIXA (A HAJÓÚTFEJLESZTÉS HATÁSA /ÉRTÉKEK)

39

A MELLÉKÁG RENDSZEREK ÉRINTETTSÉG ÉRTÉKELİ MÁTRIXA (a színezések magyarázatát ld. a 7. fejezetben) Hatás/ Kiemelkedı botanikai Konfliktus/ érték / Veszélyeztetettség Érintettség

Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség

Azonosító / Név Hely (fkm)

Hajóút fejlesztési beavatkozás

1.1. Patkó sziget és mellékág 1809.2-1806.9

Szap-Gönyő mozgó medrő szakasz szabályozása kımővekkel és kotrásokkal

3

védendı mocsári és vizes elıhelyek

3

tömeges ivadékpusztulás

1.2. Bácsamagla sziget és mellékág 1804.2-1803.0

Szap-Gönyő mozgó medrő szakasz szabályozása kımővekkel és kotrásokkal

3

védett nyári tızike

2

2.1. Vének Torda sziget és mellékág 1796.5-1795.0

Szap-Gönyő mozgó medrő szakasz szabályozása kımővekkel és kotrásokkal

3

ıserdıszerő fekete nyárligetek

2.2. Gönyő sziget és mellékág 1792.0-1791.0

Szap-Gönyő mozgó medrő szakasz szabályozása kımővekkel és kotrásokkal

3

3.1. Nagy Erebe – Macska sziget és mellékág 1789.4-1785.6

Szap-Gönyő mozgó medrő szakasz szabályozása kımővekkel és kotrásokkal

3.2. Zsidó sziget és mellékág 1783.8-1783.0 4.1. Concó sziget és mellékág 1777.7-1777.0

4

2

2

Fokozottan védett erdırezervátum

Más kiemelkedı természeti vagy Kiemelt rehabilitációs üdülési érték intézkedés (madár, makrofauna / üdülési potenciál)

Természetvédelmi Feliszapolódás intézkedés

3

az alsó keresztgát küszöbszint 1 emelése;végleges teljes vízellátás a Bagaméri ág felıl

csak természetvédelmi hasznosítás

Közepes (0,1-0,8)

ritka lapos keszeg, viszonylag sok halfaj

2

felsı zárás teljes 1 nyitása, középsı 400 m sürgıs kotrása

nemes nyárasok faállomány cseréje ıshonos fajokra

közepes/erıs (0,3-1,3)

halfajok sokfélesége, bucó, 2 durbincs, balkáni csík

3

1

1

magyar bucó és német bucó kiváló élıhelye

4

1

5

védett tarka géb, szivárványos ökle, halványfoltú küllı

4

2

sok reofil karakterfaj

2

1 halfajokban gazdag 2

1

kiválóan rehabilitált

felsı zárás és párhuzammő megnyitása, helyi medermélyítések kis mértékő medermélyítés

elvétve

védelmet nem igényel

elvétve

csak engedéllyel látogatható

elvétve

elvétve

gyep szitő természetvédelmi célú élıhelyrekonstrukció, kis mértékben 1 kotrás mocsaras élıhely (átl:0,5m) kialakítás

Azonosító / Név Hely (fkm)

Hajóút fejlesztési beavatkozás

4.2. Monostori sziget és mellékág 1775.7-1775.3 5.1.Szınyi sziget és mellékág 1763.8-1762.0

Hatás/ Kiemelkedı botanikai Konfliktus/ érték / Veszélyeztetettség Érintettség

2 Szınyi gázló rendezése kotrás 10 em3, vezetımővek visszabontása 10 em3

6.1. Prépost sziget és mellékág Almásfüzitıi gázló rendezése 1757.4-1756.0 7000 m3 kotrás

7.1. Felsı-Radványi-Mocsi sziget 7.2. Alsó sziget és Korpási a szakaszon nincs mellékág hajóútfejlesztési beavatkozás 1750.0-1744.0

a középsı befolyásnál az 8.1. Körtvélyesi sziget és Táti Ebedi gázló rendezése 20 e mellékág m3 márgás kavics kotrással, 8.2. Nyáros sziget és Kötvélyesi vagy 7 sarkantyú építésével mellékág (100,0e m3) Kifolyásnál az 1728.1-1721.0 Istenhegyi gázló rendezése 8.3. Prímás sziget és mellékág 1721.0-1718.0 felette Garamkövesdi gázló kotrása (20,0 e m3), 9.1. Helemba sziget és mellékág Helembai gázló kotrása 40,0 1712.9-1711.0 em3 (sziklás, márgás), fenékterítés 15,0 em3

4

4

2

5

1

Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség

mocsári teknıs

ıserdıszerő fehér főz, védett halványfoltú 4 nyár, fekete nyár küllı

A középsı szakaszon 300 m-es hosszon kotrás javasolt

víznyerı kutak miatt védelem, etetés tiltandó

Közepesen (0,4-1,0)

2

1

kotrása folyamatban

erdırezervátummá alakítása indokolt

Közepesen (0,6-1,2)

1

súlyos, potenciális szennyezıforrás semlegesítése

A Táti és Körtvélyesi szigetek közti mocsárban 3 4 réti csík. Potenciális élıhely értéke kiváló.

üdülési érték : víziturizmus központ

fokozottan védett békászósas

2

5

a Helemba alatti kavicszátonyok nemzetközi 2 jelentıségőek, 5 eltőnı fajok elıhelyei (pl. nemes durbincs)

üdülık, kishajók

közepes (0,20,8)

motorcsónakok medermélyítés sebességkorlátozása, megtörtént, zárások közepes (0,31 kiemelkedı botanikai részleges megbontása 1,3) értékő területek szükséges védelme

4

halfunisztikai éréke 2 nem kiemelkedı

3

védett széleslevelő nıszıfő

Természetvédelmi Feliszapolódás intézkedés

4 evezıs megállóhely 3

rendszeres halpusztulás. Zooplankton 0 1 állomány nagy. Kimutatható hal nem volt. kotrás következtében hatalmas egyedi mezei módosult halfauna. szil , csigolya 4 Közönséges fajok, 3 bokorfőzesek és sokfajta élıhely. főzligetek Védett magyar bucó

védett ligeti szılı

Más kiemelkedı természeti vagy Kiemelt rehabilitációs üdülési érték intézkedés (madár, makrofauna / üdülési potenciál)

4

természetvédelmi célú kotrás, medermélyítés

bokorfőzeseket kotrással szigetté alakítani

közepes, helyenként erıs (2,0)

a természetes szakasz helyi védelme

enyhe (0,2-0,4)

a zátonyok országos védelem alá helyezendık, a Helemba sziget felsı harmada védendı

enyhe

41

Hatás/ Kiemelkedı botanikai Konfliktus/ érték / Veszélyeztetettség Érintettség

Azonosító / Név Hely (fkm)

Hajóút fejlesztési beavatkozás

9.2. Dédai sziget és mellékág 1712.0-1711.0

Garamkövesdi gázló kotrása (20,0 e m3), Helembai gázló kotrása 40,0 em3

4

9.3. Törpe sziget és mellékág 1710.9-1710.0

Garamkövesdi gázló, Helembai gázló kotrása 20,0 + 40,0 em3

4

1

halfauna átlagos értékő

2

4

0

sebességkorlátozás, erıs ( 1,2-2,3m parti zóna ) rehabilitációja

0

1

a felsı zátony értékes élıhely

3 evezıs megállóhely 3

0

tvéd. feltárás, kutatás

kersztgát elbontása, alsó szakasz iszapkotrása, kersztgát elbontása, alsó szakasz iszapkotrása,

a hidro-morfológiai és biológiai sokféleség kiemelten védendı a hidro-morfológiai és biológiai sokféleség kiemelten védendı

12.1. Verıcei – Kıgeszteli sziget és mellékág 1689.2-1686.0

0

12.2. Kompkötı sziget és mellékág 1684.2-1686.0

3

13.1. Égetı sziget és mellékág 1676.8-1676.0

a "Szıdligeti szőkület"-ben 5,0 em3 kotrás - kotrás

a Dédai Mellékág medermélyítése és frissvízutánpótlása

3

1

A "Váci szőkület"-ben 60 em3 kotrása tervezett

Természetvédelmi Feliszapolódás intézkedés

gyakran kiszárad, potenciális élıhely

1

12.3. Tahi – Torda sziget és mellékág 1681.1-1680.0

Más kiemelkedı természeti vagy Kiemelt rehabilitációs üdülési érték intézkedés (madár, makrofauna / üdülési potenciál)

1

10.1. Zebegényi sziget és mellékág 1703.7-1703.0 11.1. Nagymarosi-, Bergman sziget és mellékág 1693.3-1692.0 11.2. Kismarosi sziget és mellékág 1692.0-1691.0

5

4

elırehaladott szukcesszió

Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség

egyedülálló védett fekete ribiszke elıfordulás egyedülálló védett fekete ribiszke elıfordulás

4 4

kiemelkedıen értékes elıhelyi sokféleség kiemelkedıen értékes elıhelyi sokféleség

4 4

üdülık, kikötési lehetıség

kikötı

3 2

értékes kétéltő védett karakterfaj (nyári élıhely és kismértékő részleges nem tekinthetı 2 2 4 madártáplálkozóhel kotrás tızike) elıfordulás jelentıs ívóhelynek y jelenleg részleges kotrás, ıserdıszerő állomány, közönséges fekete gólya, tıkés kereszgát teljes nyitása, gyepszint gazdag, réce, jégmadár, 5 5 halfajok élıhelye, 2 felsı zárás részleges védett orchidea potenciálisan szürke gém nyitása javítható a képzıdı botanikailag kevésbé zátonyok a a három sarkantyú evezıs, kishajó értékes, fragmentált 3 legértékesebb ritka 5 4 helyenkénti nyitása megállóhely társulások fajok potenciális élıhelyei

védett nyári tızike

kiváló kétéltő, hüllı 3 4 szaporodóhely

madártáplálkozóhel egyes szakaszok y : szürke gém, kotrása, alsó ág 4 kotrása, keresztgát billegetı cankó, nyitása, kifolyó kotrása barázdabillegetı

enyhe (Déda: 0,3-0,4)

0 kismértékő kismértékő

tájidegen fajok lecserélése

erıs

fokozott védelem alá helyezés

közepes

a fıág erıs sodrású gázlóinak védelme, kismértékő (0,2gázló módosítás csak 0,3) kv hatástanulmány alapján közepes, erıs (0,2-1,3)

42

Azonosító / Név Hely (fkm)

Hajóút fejlesztési beavatkozás

13.2. Gödi sziget és mellékág 1670.0-1669.0

a kifolyás alatt 2,5 km hosszú gázlókotrás tervezett (86,0 e m3)

Hatás/ Kiemelkedı botanikai Konfliktus/ érték / Veszélyeztetettség Érintettség

Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség

4

védett ligeti szılı, a sziget országos TV oltalom alatt áll, felsı és középsı része kiemelten értékes

jelentıs ívóhelyek, ritka balkáni csík 4 elıfordulás, gázlók értékes fajok élıhelyei

13.3. Szürkı sziget és mellékág 1668.8-1666.0

1

jellemzı fekete nyár ligeterdı, fehér főz

selymes durbincs, német bucó

14.1. Kecske sziget és mellékág 21.8-21.2

1

14.2. Kacsa sziget és mellékág 15.0-14.2

1

15.1. Pap sziget és mellékág 11.8-10.9

1

15.2. Lupa sziget és mellékág 4.1-3.1

1

15.3. Tündér sziget és mellékág 4.0-4.3

1

16.1. Háros sziget és mellékág 1635.5-1633.0

17.1. Adony -Nagy sziget és mellékág 1601.8-1598.0

a fıág kapcsolat felett 4,3 fkm-el tervezett a Budafoki gázló kotrása (86,0 em3)

3

1

a feltöltıdött szakasz kotrása, keresztgát megnyitása

4

kikötı, üdülık

erıs

3

részleges rehabilitáció, kotrás, alsó kifolyás megnyitása

2

tömeges ivadék,kiváló ívóhelyek, paduc, szivárványos ökle

4

részleges kotrás, vízutánpótlás biztosítása

2

elırehaladott szukcesszió

ponty, süllı, balin ıserdıszerő állomány, telepítés.Ívóhelybıl 4 3 védett ligeti szılı telelıhellyé vált a kotrás hatására

2

a mellékág halbilógiai szempontból különálló egység (Horgászháló)

2

felsı gázkós befolyási közepes (0,3szakasz védendı 0,7)

elvétve

nagyvíz idelyén változatos élıhely

tömeges hal- és ivadékpusztulás. 2 Balin elıfordulás jó ívóhely pontyfélék 1 2 számára. Kisvíznél az ivadék elpusztul

Természetvédelmi Feliszapolódás intézkedés

0

2

1

elırehaladott szukcesszió

Más kiemelkedı természeti vagy Kiemelt rehabilitációs üdülési érték intézkedés (madár, makrofauna / üdülési potenciál)

ívóhely rehabilitációs mintaterületnek alkalmas

erıs

üdülık, strand

iszaptalanító kotrás, vízutánpótlás növelése

közepes /erıs

üdülık

részleges kotrás, vízellátás javítása

kismértékő

részleges kotrás, vízellátás javítása

erıs

medermélyítés megvalósult, felsı torkolat megnyitása helytelenül rehabilitált, a felsı ágrész részleges kotrása után a középsı elzárás megnyitása

botanikai rehabilitáció a sziget É-részén

közepes / erıs (0,22-1,94)

43

Azonosító / Név Hely (fkm)

Hajóút fejlesztési beavatkozás

18.1. Rácalmás -Nagy sziget és mellékág 1587.0-1581.0

az alsó kifolyás környezetében a Dunaújvárosi gázló kotrása tervezett (55,0 e m3)

közvetlenül a felsı befolyásnál / zárásnál a 19.1. Apostag - Ördög - Szitányi Kisapostagi szőkület 5 e m3sziget és mellékág es kotrása, a kifolyásnál a 1569.0-1568.0 térségi gázló 87 e m3-es tervezett a Dunaföldvári térségi gázlónál és a Solti gázlóknál 20.1. Solti sziget (Zöld zátony) és 14,0 + 4,0 =18,0 e m3 kotrás mellékág tervezett, a kifolyásnál a Solti 1564.0-1559.0 gázló rendezése terelımővekkel javasolt

21.1. Bölcske Alsó - Csolnoki sziget és mellékág 1556.0-1552.0

22.1. Harta -Dunapataj sziget és mellékág 1542.0-1539.0

22.2. Ordasi Senki sziget és mellékág 1540.0-1533.0

a befolyás közvetlen környezetében a Solti alsó gázlónál 3 db terelımő létesítése tervezett, kifolyásnál a Bölcskei hajóútszőkület rendezendı

Hatás/ Kiemelkedı botanikai Konfliktus/ érték / Veszélyeztetettség Érintettség

3

5

természetvédelmi terület

3

Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség a teljes ágban áramló a víz, a sekélyvíző élıhelyek aránya alacsony

Más kiemelkedı természeti vagy Kiemelt rehabilitációs üdülési érték intézkedés (madár, makrofauna / üdülési potenciál) medermélyítés megvalósult, felsı torkolat megnyitása, mederalakítás

3

közepes / erıs (0,4-1,5)

változatos természetvédelmi célú élıhelyek, de a erıs lakossági minta rehabilitációra fehér nyár és főzligetek 4 gyakori kiszáradás 4 4 vízellátás, mederkotrás, parthasználati igény alkalmas zárások megnyitása miatt rendszeres az ivadékpusztulás fontos madárélıhely, fészkelı és táplálkozó terület Kiemelt kiránduló, pihenı terület, horgászvíz

5

a híd feletti sziget természetes állapotú, kiemelt értékő

a jó vízminıség miatt igényes fajok 4 (süllı) is elıfordulnak

5

Kiemelten értékes a sziget nyugati fele. Az Alsó szigeten fiatal keményfa ligeterdı újulat.

változatos élıhelyek, jó haltartók. Védett 3 leánykoncér, 5 szivárványos ökle, réticsík, széles durbincs, tarka géb

jelentıs madárélıhely

2

gazdag cserje és gyepszint (11-79 faj)

4

áramláskedvelı ritka márna és védett német bucó

48 madárfaj, fokozottan védett rétisas

2

Természetvédelmi Feliszapolódás intézkedés

4

4

jó ivadékbölcsı, védett szivárványos 4 ökle és tarka géb

5

medermélyítés a gyakori lefőzıdések elkerülése érdekében

a kisvízes idıszak vízáramlása érdekében 4 a felsı ágrész kotrása, kızárások megnyitása

4

közepes / erıs ((0,2-1,4)

tájidegen fajok ıshonosokra cserélése

közepes (0,21.2)

tájidegen fajok ıshonosokra cserélése

enyhe / közepes / erıs (0,4-1,95)

3 km hosszon az ökológiai állapot medermélyítéssel javítandó

közepes ((0,60,9)

felsı ágvégen medermélyítés, keresztzárások elbontása, uszály kiemelése

közepes (0,60,9)

44

Hatás/ Kiemelkedı botanikai Konfliktus/ érték / Veszélyeztetettség Érintettség

Azonosító / Név Hely (fkm)

Hajóút fejlesztési beavatkozás

22.3. Paksi sziget és mellékág 1530.8-1528.0

Paksi hajóútszőkületben 3 terelımő tervezett

4

23.1. Uszódi- Kotyola - Zsidó zátony 1523.0-1520.0

A Barákai gázló rendezéséhez 5-9 terelımő / kotrás tervezett

2

23.2 Foktıi sziget és mellékág 1520.0-1518.0

( Barákai gázló 1,5 fkm-el feljebb)

3

24.1. Gerjen Malátás sziget és mellékág 1516.0-1513.0

A kifolyás alatt a Kovácspusztai gázó rendezésére 7 db terelımő / kotrás tervezett

3

25.1. GEMENC ágrendszer 1497.0-1485.0

Korpádi szőkület rendezése 7 db terelımővel / kotrással

a befolyásnál a Koppányi 25.2. Koppány sziget és mellékág hajózóút szőkület rendezése 1483.0-1481.0 7,0 e m3 terelımő, 20,0 e m3 kotrás

a Sárospart 2 25.3. Kádár sziget és mellékág hajózóútszőkület rnedezés 3 1473.0-1470.0 terelımővel, átvágási veszély

Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség

ivadékbölcsı, védett szivárványos 4 ökle védett nyári tızike, egyedüli elıfordulású selyemmályva

értékes fehér főz ligeterdık

2

védett tarka géb

1

2

A teljes ágban áramló a víz, reofil fajok, védett halványfoltú küllı és tarka géb

3

3

védett szivárványos 3 ökle, tarka géb

4

kiemelten védendı a gyökerezı hínár, és a mocsári növényzet

kiemelkedıen jó ívóhelyek, nem kimondottam 5 folyami halfajok számára ( kisebb ágakkal együtt cca 10 km)

4

állományalkotó védett tündérfátyol elıfordulás, védett nyári tızike, fürtös győrősvirág

karakterfajok mellett védett lapos 4 keszeg, selymes durbincs, paduc, folyami géb

4

Más kiemelkedı természeti vagy Kiemelt rehabilitációs üdülési érték intézkedés (madár, makrofauna / üdülési potenciál)

városi vízisport igény

a vízáramlás visszaállítása 4 érdekében mederkotrás, felsı szakaszon medermélyítés legalább az alsó zárás bontása (medermélyítés)

üdülık

szürke gém

közepes (0,71,0)

a felsı szakaszon medertisztítás, medermélyítés

tájidegen fajok lecserélése

enyhe (0,5-0,7)

medertisztítás, medermélyítés

tájidegen fajok lecserélése

közepes / erıs (0,5-1,6)

agresszív tájidegen fajok ıshonosra cserélése

erıs

A Szigetköz mellett természetvédelmi célú a legnagyobb iszapeltávolítás kiterjedéső szükséges, hullámtér. Gazdag beavatkozások csak az 5 vízi növényzet és 5 utóbbi évek madárvilág a mederrehabilitációinak morotvákban.Vadás hatásvizsgálata alapján zat, halászat. konkretizálhatók Turizmus

Gemenc része, védett bagoly 3 keszeg, széles 3 durbincs, tarka géb, szivárványos ökle.

Természetvédelmi Feliszapolódás intézkedés

helyenként fehérnyárliget fokozott medermélyítés, belsı védetté nyilvánítása mélyfekvéső területek (A terület védett, de gazdálkodási zóna) mélyítése csak rendszeres kotrással tartható fenn. Kersztgát megnyitása kizárólag hidraulikai modellezés alapján

közepes (0,40,9)

45

Azonosító / Név Hely (fkm)

Hajóút fejlesztési beavatkozás

Hatás/ Kiemelkedı botanikai Konfliktus/ érték / Veszélyeztetettség Érintettség

26.1. Böde -Felsı zátony sziget és mellékág 1464.0-1462.0

1

27.1. Bezelédi sziget és mellékág 1458.0-1456.0

1

27.2. Bári sziget és mellékág 1456.0-1453.0 27.3. Szabadság zátony sziget és a Mohácsi hajózóút szőkület mellékág rendezése 20,0 e m3 1452.0-1448.0 kotrással

27.4. Cigány sziget és mellékág 1446.0-1443.00

Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség

Más kiemelkedı természeti vagy Kiemelt rehabilitációs üdülési érték intézkedés (madár, makrofauna / üdülési potenciál)

2

több szakasza gyakran kiszárad

2

kis vízmélység (duzzasztott) , potenciális élıhely

2

1

néha több helyen kiszárad

2

nagy kócsag, szürke gém, bakcsó, kárókatona

4

szivárványos ökle, balin, bagolykeszeg, lapos keszeg. Változatos élıhelyek.

4

Mohács üdülési igénye

kevés főzliget, fekete nyárliget, sok nemes nyáras.

zárás közepének megnyitása, hordalék kikotrása

külsı parton üdülık

védendı fehér nyárligetek a sziget belsı oldalán

3

2

védett nyári tızike

generalista fajok jó ívóhelye.Szivárvány 3 4 os ökle, tarka géb, halványfoltú küllı.

Kiemelt értékő a Macskajuk és a Boki szigetek lebegı és gyökerezı hínárnövényzete, valamint a rekettyefőzes lápi cserjés

Természetvédelmi Feliszapolódás intézkedés

a fenékszint átlagosan 1,0m-es mélyítése

4

enyhe

állománycsere

medermélyítés, a középsı zárás széles bontása

erıs

medermélyítés, a kereszgát megbontása

közepes ((0,51,0)

üledék eltávolítása, medermélyítés

a sziget közepén lévı mocsaras területek és közepes (0,4természetes főzligetek 0,9) védendık

természetvédelmi célú 54 kimutatott halfaj, iszap eltávolítás 28 védett ill EU mocsarasodási, szükséges, 5 jelentıségő faj. 5 5 láposodási folyamat mederalakítással a Rendkívül értékes mellékág rendszert nem elıhelyi sokféleség. kell zavarni

28.1. BÉDA – KARAPANCSA ágrendszer 1443.0-1433.0

alsó zárás felett 1,5 km-el a a Repityi hajózóút szőkület rendezése 6 db terelımővel

4

28.2. Szúnyog sziget és mellékág 1440.0-1437.0

alsó zárás felett 1,5 km-el a a Repityi hajózóút szőkület rendezése 6 db terelımővel

4

elhagyott medrek, "fokok" gazdag mocsári 4 növényzettel

kifolyás alatt 500m-el a Bédai 28.3. Gabriella sziget és mellékág hajózóút szőkület rendezése 1437.0-1435.0 4 db terelımővel

3

3

gazdag madárvilág, a sziget nagy része 4 természetszerő védendı mandulalevelő bokorfőzesek

3

erdıgazdálkodás által érintetlen

közepes / erıs ((0,5-1,85)

erıs

agresszív tájidegen fajok állomány cseréje

4

46

7.3 MELLÉKLET MELLÉKÁG ÖKO-RENDSZEREK RENDEZÉSE A KIEMELT MELLÉKÁGRENDSZEREK REHABILITÁCIÓJÁNAK RÉSZLETES KÖLTSÉGBECSLÉSE ÉS A REHABILITÁCIÓS FELADATOK ÖSSZESÍTETT TÁBLÁZATA

1. A Táti sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai

1. típusú Beavatkozás : A mellékágak felsı zárásainak megnyitása (visszabontás, átépítés DB2004 szintre) 2. típusú Beavatkozás : A mellékágak felsı zárásainak megnyitása + a mellékág természetvédelmi célú kotrás BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kód 8.1.1. 8.1.2.

Kımő hossza [m]

Kımő magassága medertıl [m]

Kımő átlagos szélessége [m]

3,6 2,6

4,6 3,6

33,3 5,3

Kımő visszabontás szükséges mértéke [m]

meglévı beépített mőtárgyak

DB2004 [m B.f.]

0,3 5 db áteresz 1,9 2 db áteresz

102,27 102,12

BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Szelvények Átlagos Átlagos Relatív Átlagos Keresztközti szelvény iszap kotrási mélység szelvény távolság szélesség vastagság mélység [m B.f.] [m] [m] [m] [m] AA-BB BB-CC CC-DD DD-EE EE-FF FF-GG GG-HH HH-II JJ-KK KK-LL

1224 985 819 793 1694 983 513 690 877 903

110 110 115 105 110 135 135 95 97 82

100,7 100,8 100,9 100,7 100,8 99,9 99,3 98,9 100,5 101,1

0,54 0,75 0,65 0,63 0,54 0,59 0,98 0,44 0,89 0,95

0,40 0,58 0,76 0,63 0,80 0,00 0,00 0,00 0,40 1,10

LL-GG

1473

120

100,25

0,96

0,33

Kımő magasság [m B.f.]

Bontási költség [nettó mFt]

102,58 103,98 összesen: mindösszesen:

Kmax [m B.f.] 100,30 100,22 100,14 100,07 100,00 99,92 99,85 99,77 100,10 100,00

99,92 összesen: mindösszesen:

11,04 1,00 12,04

Kotrás [m3] iszap 26 928 31 421 30 610 26 228 50 312 0 0 0 17 014 40 725

kavics

Létesítési költség [nettó mFt] 12,61 0,36 12,97 25,01

Kotrási költség [nettó mFt]

0 0 5 180 0 24 224 0 0 0 0 5 553

53,86 62,84 76,76 52,46 173,30 0,00 0,00 0,00 34,03 98,11

29 165 0 252 404 34 958 287 362

58,33 609,68 609,68

48

2. A Helemba – Déda -Törpe sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami ökorendszer megújításának feladatai

BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény

Szelvények Átlagos közti szelvény távolság szélesség [m] [m]

Átlagos mélység [m B.f.]

Átlagos iszap vastagság [m]

Relatív kotrási mélység [m]

Kmax [m B.f.]

Kotrás [m3] iszap

Kotrási költség [nettó mFt]

kavics

9.1. Helemba mellékág AA-BB BB-CC CC-DD

446 424 475

386 406 434

98,2 98,5 97,9

0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00

99,00 99,00 99,00

összesen:

0 0 0 0

0 0 0 0

0,00 0,00 0,00 0

9.2. Déda mellékág AA-BB BB-CC CC-DD DD-EE EE-FF FF-GG

105 75 155 187 94 90

31 34 36 33 31 36

102,8 102,6 102,8 103,0 103,1 103,1

0,25 0,38 0,39 0,34 0,33 0,34

3,80 99,00 3,60 99,00 3,80 99,00 4,00 99,00 4,10 99,00 4,10 99,00 összesen:

407 485 1 088 1 049 481 551 4 060

5 778 4 105 9 514 11 293 5 493 6 091 42 274

18,15 13,29 30,72 35,98 17,44 19,38 135

125 120 107 98

99,4 99,3 100,2 100,7

0,58 0,45 0,10 0,00

0,40 0,30 1,20 1,70

99,00 99,00 99,00 99,00

3 879 3 456 1 209 0

0 0 13 300 14 494

7,76 6,91 42,32 43,48

összesen:

8 544

27 794

9.3. Törpe mellékág AA-BB BB-CC CC-DD DD-EE

107 128 226 174

mindösszesen:

82 672

100 235,41

49

3. A Nagy Erebe sziget csoport és mellékág kiemelt természeti értékő folyami ökorendszer megújításának feladatai

BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kımő Bontási Kımő Kımő meglévı Kımő Kımő átlagos DB2004 magassága visszabontás költség Létesítési költség beépített magasság Kód hossza szélessége szükséges [m B.f.] [nettó [nettó mFt] medertıl mőtárgyak [m B.f.] [m] (a+b)/2 mértéke [m] mFt] [m] [m] 3.1.1. 43,3 2,3 4,5 0,2 105,82 106,00 8,87 10,22 3.1.2. 54,3 1,5 3,3 0,8 105,65 106,50 5,30 2,87 összesen: 14,17 13,09 mindösszesen: 27,26 BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Szelvények Átlagos Átlagos Relatív Átlagos Kotrási Kotrás [m3] Keresztközti szelvény iszap kotrási Kmax mélység költség szelvény távolság szélesség vastagság mélység [m B.f.] [m B.f.] [nettó mFt] iszap kavics [m] [m] [m] [m] AA-BB 146 61 106,5 0,05 0,50 106,00 223 2 004 6,46 BB-EE 502 71 106,0 0,04 0,00 106,00 713 0 0,00 CC-DD 106 81 101,0 0,00 -5,00 106,00 0 0 0,00 DD-EE 218 68 104,6 0,05 -1,40 106,00 371 0 0,00 EE-FF 217 98 105,7 0,04 -0,30 106,00 425 0 0,00 FF-GG 369 102 105,8 0,04 -0,20 106,00 753 0 0,00 GG-HH 424 86 105,8 0,04 -0,20 106,00 729 0 0,00 HH-II 327 90 105,7 0,04 -0,30 106,00 589 0 0,00 II-JJ 295 78 105,5 0,01 -0,50 106,00 115 0 0,00 JJ-SS 193 130 106,0 0,01 0,00 106,00 125 0 0,00 MM-NN 96 37 107,2 0,04 1,20 106,00 71 2 060 6,32 NN-OO 111 38 106,6 0,04 0,60 106,00 84 1 181 3,71 OO-PP 143 48 106,2 0,04 0,20 106,00 137 549 1,92 PP-RR 273 65 105,7 0,04 -0,30 106,00 355 0 0,71 RR-LL 250 67 105,4 0,04 -0,60 106,00 335 0 0,00 LL-KK 294 73 105,9 0,04 -0,10 106,00 429 0 0,86 KK-SS 185 136 105,8 0,04 -0,20 106,00 503 0 1,01 SS-TT 274 187 105,1 0,01 -0,90 106,00 256 0 0,00 TT-UU 196 185 105,1 0,01 -0,90 106,00 181 0 0,00 UU-VV 249 204 105,2 0,01 -0,80 106,00 254 0 0,00 VV-YY 320 171 105,4 0,01 -0,60 106,00 274 0 0,00 VV-XX 289 200 105,4 0,01 -0,60 106,00 289 0 0,00 XX-ZZ 360 170 103,9 0,04 -2,10 106,00 1 224 0 2,45 ZZ-WW 673 143 101,5 0,01 -4,50 106,00 481 0 0,96 8 917 5 794 24,40 összesen: mindösszesen: 14 711 24,40

50

4. A Tahi – Torda sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai

BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK

Kód

12.3.1. 12.3.2. 12.3.3.

Kımő hossza [m] 36,7 26,7 13,3

Kımő Kımő Kımő meglévı Kımő DB2004 magassága átlagos visszabontás beépített magasság [m B.f.] medertıl szélessége szükséges mőtárgyak [m B.f.] [m] [m] mértéke [m] 1,1 2,5 1,4

2,1 3,5 2,4

1,0 1,8 1,4

-

98,48 98,41 98,34

99,50 100,20 99,70 összesen: mindösszesen:

BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Szelvények Átlagos Átlagos Relatív Átlagos Keresztközti szelvény iszap kotrási mélység szelvény távolság szélesség vastagság mélység [m B.f.] [m] [m] [m] [m] AA-BB 152 61 98,5 0,11 2,00 BB-CC 143 61 98,7 0,10 2,20 CC-DD 70 74 99,1 0,09 2,60 EE-FF 187 39 98,6 0,10 2,10 FF-GG 140 54 98,3 0,11 1,80 GG-HH 165 51 98,6 0,19 2,10 HH-II 279 39 99,2 0,18 2,70 II-JJ 141 46 99,0 0,20 2,50 JJ-KK 132 41 99,1 0,19 2,60

Kmax [m B.f.]

96,50 96,50 96,50 96,50 96,50 96,50 96,50 96,50 96,50 összesen: mindösszesen:

Bontási költség [nettó mFt] 1,69 4,67 0,90 7,26

Kotrás [m3] iszap

kavics

510 8 762 436 9 159 233 6 501 365 7 293 416 6 388 799 8 036 979 13 710 649 7 459 514 6 521 4 901 73 830 78 731

Létesítési költség [nettó mFt]

0,15 1,66 0,03 1,84 9,10

Kotrási költség [nettó mFt] 27,31 28,35 19,97 22,61 20,00 25,71 43,09 23,67 20,59 231,29 231,29

51

5. A Vác – Égetı sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai

BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kód 13.1.1

Keresztszelvény

Kımő hossza [m]

Kımő Kımő Kımő meglévı Kımő magassága átlagos visszabontás DB2004 beépített magasság medertıl szélesség szükséges [m B.f.] mőtárgyak [m B.f.] [m] [m] mértéke [m]

30,0

1,0

2,0

Szelvények Átlagos közti szelvény távolság szélesség [m] [m]

Átlagos mélység [m B.f.]

1,6

Átlagos iszap vastagság [m]

-

Bontási költség [nettó mFt]

97,98

99,60 összesen: mindösszesen:

Relatív kotrási mélység [m]

Kmax [m B.f.]

1,20 1,20

Kotrás [m3] iszap

kavics

Létesítési költség [nettó mFt] 0,00 0,00 1,20

Kotrási költség [nettó mFt]

AA-BB

91

60

98,6

0,18

2,60

96,00

491

6 607

20,80

BB-CC

61

68

99,0

0,21

3,00

96,00

436

5 786

18,23

CC-DD

66

64

99,4

0,25

3,40

96,00

528

6 653

21,01

DD-EE

85

58

98,6

0,36

2,60

96,00

887

5 522

18,34

EE-FF

94

61

98,7

0,38

2,70

96,00

1 089

6 651

22,13

FF-GG

303

69

98,6

0,39

2,60

96,00

4 077

23 102

77,46

GG-HH

110

67

98,5

0,41

2,50

96,00

1 511

7 702

26,13

57

57

98,8

0,21

2,80

96,00

341

4 207

13,30

összesen: mindösszesen:

9 361

66 230

217,41

HH-II

75 591

217,41

52

6. Az „Apostag – Szitányi / Ördög sziget és mellékág” kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai

BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kód 19.1.1. 19.1.2. 19.1.3.

Kımő hossza [m]

Kımő magassága medertıl [m]

Kımő átlagos szélessége [m]

2,0 1,5 0,8

3,0 2,5 1,8

16,7 13,3 16,7

Kımő meglévı Kımő visszabontás DB2004 beépített magasság szükséges [m B.f.] mőtárgyak [m B.f.] mértéke [m] 2,0 1,2 1,3 kohósalak!

Bontási költség [nettó mFt]

89,33 89,33 89,15

91,30 90,50 90,50 összesen: mindösszesen:

Létesítési költség [ nettó mFt]

2,00 1,00 0,48 3,48

0,04 0,27 0,00 0,31 3,79

Kotrás [m3]

Kotrási költség [nettó mFt]

BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény

Szelvények közti távolság [m]

Átlagos szelvény szélesség [m]

Átlagos mélység [m B.f.]

Átlagos iszap vastagság [m]

Relatív kotrási mélység [m]

AA-BB BB-CC CC-DD DD-EE EE-FF

386 401 335 267 271

82 70 71 65 77

87,5 88,9 89,1 89,7 87,6

0,26 0,50 0,48 0,00 0,10

0,35 1,80 2,00 2,55 0,50

FF-GG

243

83

86,2

0,94

-0,90

Kmax [m B.f.] 87,10 87,10 87,10 87,10 87,10

87,10 összesen: mindösszesen:

iszap 4 115 7 018 5 708 0 1 043

kavics 1 424 18 246 18 077 22 128 4 173

12,50 68,77 65,65 66,38 14,61

0 0 17 884 64 047 81 931

0,00 227,91 227,91

53

7. A Solti sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai

BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kımő / Kımő / Kımő / Kımő / hordalék hordalék hordalék Kımő / hordalék dugó meglévı dugó dugó DB2004 hordalékdugó Kód dugó visszabontás beépített magassága átlagos [m B.f.] magasság hossza szükséges mőtárgyak medertıl szélessége [m B.f.] [m] mértéke [m] [m] [m] felsı bef. 10,0 2,7 20,0 2,7 88,46 91,15 20.1.1. 33,3 7,5 8,5 5,0 88,50 93,53 alsó kifolyás 13,3 4,8 5,8 3,3 87,25 90,50 összesen: mindösszesen:

Bontási költség [nettó mFt] 10,80 42,50 7,42 60,72

Létesítési költség nettó mFt] 0,00 17,50 0,00 17,50 78,22

54

BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Szelvények Átlagos Átlagos Relatív Átlagos Keresztközti szelvény iszap kotrási Kmax mélység szelvény távolság szélesség vastagság mélység [m B.f.] [m B.f.] [m] [m] [m] [m] AA-BB 183 55 88,4 0,80 2,20 86,20 BB-CC 265 82 88,8 0,95 2,60 86,20 CC-DD 168 96 89,4 1,10 3,20 86,20 DD-EE 165 101 88,8 1,25 2,60 86,20 EE-FF 104 110 89,1 1,34 2,90 86,20 GG-HH 42 247 85,4 0,20 0,20 85,20 HH-II 176 157 85,6 0,50 0,40 85,20 II-JJ 235 87 86,5 0,67 1,30 85,20 JJ-KK 167 90 87,7 0,71 2,50 85,20 KK-LL 244 100 88,0 0,78 2,80 85,20 LL-MM 271 106 86,9 0,46 1,70 85,20 MM-NN 373 88 87,0 0,34 1,80 85,20 NN-OO 183 60 88,6 0,22 3,40 85,20 OO-PP 237 72 87,0 0,56 1,80 85,20 PP-RR 181 93 86,4 1,06 1,20 85,20 RR-SS 188 89 87,7 0,82 2,50 85,20 SS-TT 151 85 88,2 0,76 3,00 85,20 TT-UU 263 77 87,4 0,15 2,20 85,20 UU-VV 259 85 86,1 0,46 0,90 85,20 VV-XX 128 102 85,2 0,73 0,00 85,20 XX-ZZ 158 83 85,7 1,23 0,50 85,20 összesen: mindösszesen: 365 45 87,9 1,50 1,70 86,20 + Zöld zátony

Kotrás [m3] iszap

kavics

4 026 7 046 10 322 17 927 8 870 16 934 10 416 11 249 7 665 8 923 1 037 0 6 908 0 6 849 6 440 5 336 13 452 9 516 24 644 6 607 17 810 5 580 23 962 1 208 17 458 4 778 10 580 8 921 1 178 6 860 14 055 4 877 14 375 1 519 20 757 5 063 4 843 0 0 8 017 -4 758 136 694 228 518 365 212 12 319 1 643

Kotrási költség [nettó mFt] 29,19 74,43 68,54 54,58 42,10 2,07 13,82 33,02 51,03 92,96 66,64 83,04 54,79 41,29 21,38 55,88 52,88 65,31 24,66 0,00 1,76 929,38 929,38 29,57

55

8. A „Bölcske – Csolnoki sziget és mellékág” kiemelt természeti értékő folyami ökorendszer megújításának feladatai

BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK

Kód

21.1.1. 21.1.2. 21.1.3.

Kımő hossza [m] 16,7 26,7 16,7

Kımő Kımő Kımő Kımő Bontási visszabontás meglévı magassága átlagos DB2004 szükséges beépített magasság költség medertıl szélessége [m B.f.] mértéke mőtárgyak [m B.f.] [nettó mFt] [m] [m] [m] 2,0 4,0 4,0

3,0 5,0 5,0

1,6 2,3 2,3

-

86,98 86,75 86,75

88,60 89,10 89,10 összesen: mindösszesen:

2,00 10,67 6,67 19,33

Létesítési költség [nettó mFt] 0,48 5,50 3,44 9,41 28,75

56

BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény

Szelvények közti távolság [m]

Átlagos szelvény szélesség [m]

Átlagos Átlagos iszap mélység [m vastagság B.f.] [m]

Relatív kotrási mélység [m]

Kmax [m B.f.]

AA-BB

354

145

84,7

0,43

0,10

84,60

BB-CC

180

108

84,8

0,79

0,20

BB-DD DD-EE EE-FF FF-GG

216 171 440 190

142 142 125 101

85,1 85,4 86,0 87,0

0,93 0,85 0,54 0,47

0,50 0,80 1,40 2,40

GG-KK

197

117

86,5

0,35

JJ-II II-HH

246 223

73 67

84,8 85,7

0,56 1,51

Kotrás [m3] iszap

kavics

Kotrási költség [nettó mFt]

11 036

0

22,07

84,60

7 679

0

15,36

84,60 84,60 84,60 84,60

14 262 10 320 14 850 4 510

0 0 23 650 18 518

28,52 20,64 100,65 64,57

1,90

84,60

4 034

17 863

61,66

0,20 1,10

84,60 84,60

5 028 11 280

0 0

10,06 22,56

HH-KK

164

97

85,9

0,35

1,30

84,60

2 784

7 556

28,24

KK-LL LL-MM MMNN NN-OO

194 446

116 87

86,4 87,5

0,87 1,25

1,80 2,90

84,60 84,60

9 789 24 251

10 464 32 012

50,97 144,54

380 199

50 45

87,9 87,6

0,50 0,61

3,30 3,00

84,60 84,60

4 750 2 731

26 600 10 701

89,30 37,57

OO-RR

322

177

85,7

0,70

1,10

84,60

19 948

11 399

74,09

PP-RR RR-TT TTUU/2

154 226

172 200

86,1 84,7

0,78 0,35

1,50 0,10

84,60 84,60

10 330 7 910

9 536 0

49,27 15,82

364

125

85,1

0,52

0,50

84,60

11 830

0

23,66

RR-SS SSUU/1 UU/1VV

204

187

85,7

0,42

1,10

84,60

8 011

12 970

54,93

377

87

86,4

0,80

1,80

84,60

13 120

16 400

75,44

305

105

83,2

0,99

-1,40

84,60

0

0

0,00

VV-XX

480

117

81,6

1,18

-3,00

84,60

0

0

0,00

198 454 197 669 396 123

989,91 989,91

összesen: mindösszesen:

57

9. A Gemenc mellékág rendszer kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai

BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Kotrás [m3]

GEMENC

iszap összesen: mindösszesen:

Kotrási költség [nettó mFt]

kavics

230 000 230 000 230 000

0 0

460,00 460,00 460,00

58

10. A „Mohács – Szabadság sziget és mellékág” kiemelt természeti értékő folyami ökorendszer megújításának feladatai

BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK

Kód

27.3.1.

Kımő hossza [m]

40,0

Kımő Kımő Kımő átlagos meglévı Kımő Bontási magassága visszabontás DB2004 szélessége beépített magasság költség medertıl szükséges [m B.f.] mőtárgyak [m B.f.] [nettó mFt] (a+b)/2 [m] mértéke [m] [m] 5,0

20,0

6,2

víz fınyomó

80,72

86,96 összesen: mindösszesen:

80,00 80,00

Létesítési költség [ nettó mFt]

0,00 0,00 80,00

59

BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény

Szelvény Átlagos ek közti szelvény távolság szélesség [m] [m]

Átlagos mélység [m B.f.]

Átlagos iszap vastagság [m]

Relatív kotrási mélység [m]

Kmax [m B.f.]

Kotrás [m3] iszap

kavics

Kotrási költség [nettó mFt]

AA-BB

314

105

80,9

0,94

2,40

78,50

18 783

26 020

115,62

BB-CC

323

111

81,5

1,29

3,00

78,50

28 031

33 140

155,48

DD-EE EE-FF FF-GG/2

460 158 162

138 147 118

81,1 82,2 82,8

0,87 0,78 0,89

2,60 3,70 4,30

78,50 78,50 78,50

33 471 10 980 10 311

59 362 36 659 35 235

245,03 131,94 126,33

GG/2-HH

291

106

82,0

0,99

3,50

78,50

18 508

41 851

162,57

FF-GG/1

209

131

83,4

0,97

4,90

78,50

16 096

58 162

206,68

GG/1-HH

259

123

82,6

1,18

4,10

78,50

22 783

50 282

196,41

HH-II

384

158

81,8

1,27

3,30

78,50

46 699

66 575

293,12

205 660 407 287 612 947

1633,18 1633,18

összesen: mindösszesen:

60

11. A „Béda – Karapancsa mellékág rendszer” kiemelt természeti értékő folyami ökorendszer megújításának feladata

BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kımő Kımő Kımő meglévı Kımő Bontási Kımő átlagos magassága visszabontás DB2004 beépített magasság költség Kód hossza szélessége medertıl szükséges [m B.f.] mőtárgyak [m B.f.] [nettó mFt] [m] (a+b)/2 [m] mértéke [m] [m] 28.1.1. 70,0 2,0 3,0 -4,2 86,65 82,50 8,40 összesen: 8,40 mindösszesen:

Létesítési költség [ nettó mFt] 32,29 32,29 40,69

BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Kotrás [m3]

BÉDA-KARAPANCSA

iszap összesen: mindösszesen:

Kotrási költség [nettó mFt]

kavics

600 000 600 000 600 000

0 0

370,57 370,57 370,57

61

12. A mellékágak rehabilitációs beavatkozásainak alapvetı paraméterei1

Azonosító

Megnevezés

1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1. 3.2. 4.1. 4.2. 5.1. 6.1. 7.1. 8.1. 8.3. 9.1. 9.2. 9.3. 10.1. 11.1. 11.2. 12.1. 12.2. 12.3. 13.1. 13.2. 13.3. 14.1. 14.2. 15.1. 15.2. 16.1. 17.1. 18.1. 19.1. 20.1. 21.1. 21.2. 22.1. 22.2. 22.3. 23.1. 23.2. 24.1.

Patkó szigeti mellékág Bácsamagla sziget és mellékág Vének,Torda-sziget és mellékág Gönyő-sziget és mellékág Nagy Erebe - macska-sziget Zsidó-sziget és mellékág Concó-sziget és mellékág Monostori-sziget és mellékág Szınyi-sziget és mellékág Prépost-sziget és mellékág Neszmélyi sziget és mellékág Táti sziget és mellékág Prímás sziget és mellékág Helemba sziget és mellékág Déda sziget és mellékág Törpe sziget és mellékág Zebegényi sziget és mellékág Bergman sziget és mellékág Kismaros sziget és mellékág Kıgeszteli sziget és mellékág Kompkötı sziget és mellékág Tahi, Torda sziget és mellékág Égetı sziget és mellékág Gödi sziget és mellékág Szürkı sziget és mellékág Kecske sziget és mellékág Kacsa sziget és mellékág Pap sziget és mellékág Lupa sziget és mellékág Háros sziget és mellékág Adonyi Nagy sziget és mellékág Rácalmási sziget és mellékág Ördög sziget és mellékág Solti sziget és mellékág Csolnoki sziget és mellékág Madocsai szigetek és mellékág Hartai sziget és mellékág Ordas-Senki szgk. és mellékág Paksi sziget és mellékág Kotyola és Zsidó zátony Foktıi sziget és mellékág Malátás sziget és mellékág

2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2

25.1.

Gemenc

1

25.2. Koppány sziget és mellékág 25.3. Kádár sziget és mellékág 26.1. Felsı Böde sziget és mellékág 1

Rehabilitációs prioritás

2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 1 2 1

2 2 2

DB szintek Vízpótlási DB2004 DB2004 változása Kotrási minimum a belépı kilépı 1990maximum DB2004 vízszint vízszint 2004 [m B.f.] szinten [m B.f.] [m B.f.] között [m3/sec] [cm] 109,23 108,90 -84 107,00 108,42 108,36 22 106,30 6 107,19 106,67 11 105,00 106,31 106,12 23 105,82 105,37 19 103,50 10 105,21 105,18 11 103,30 104,97 104,94 9 103,40 1 104,83 104,70 2 103,00 2 104,46 104,43 15 102,40 5 104,31 104,28 27 102,30 1 104,03 103,54 10 101,54 11 102,27 101,73 4 99,70 10 101,69 101,52 15 99,50 7 101,14 101,03 22 99,00 101,12 101,05 22 99,00 6 101,03 101,00 15 99,00 100,56 100,55 7 98,50 99,22 99,19 16 97,20 10 99,15 99,11 16 97,10 10 99,06 99,00 10 97,00 98,91 98,80 16 96,80 9 98,48 98,34 16 96,50 3 97,99 97,92 23 96,00 4 97,59 97,41 19 96,50 7 97,41 97,18 23 98,14 98,06 23 96,00 6 97,67 97,64 23 96,00 6 97,55 97,53 23 96,20 7 97,11 97,08 10 95,10 6 94,64 94,53 13 92,50 10 92,02 91,80 11 89,80 10 91,00 90,25 23 86,00 10 89,33 89,15 11 87,10 5 88,46 87,25 13 85,20 8 86,98 86,65 -53 84,60 10 86,38 86,23 10 84,40 10 86,16 85,90 0 83,90 10 85,97 85,53 23 83,60 9 85,43 85,29 5 83,30 8 84,71 84,54 2 82,50 3 84,50 84,40 2 82,50 7 84,20 83,97 -14 82,20 10 korábban meghatározott természetvédelmi rehabilitációs tervek alapján 82,35 82,24 -14 80,00 11 81,74 81,62 -15 79,50 10 81,39 81,33 11 79,30 10

A kiemelt mezık a kiemelt mellékágak paramétereit tartalmazzák.

62

Azonosító

27.1. 27.2. 27.3. 27.4. 28.1.

Megnevezés

Bezelédi sziget és mellékág Bári sziget és mellékág Szabadság sziget és mellékág Cigány sziget és mellékág Béda - Karapancsa

28.2. Szúnyog sziget és mellékág 28.3. Gabriella sziget és mellékág

Rehabilitációs prioritás

2 2 1 2 1 2 2

DB szintek Vízpótlási DB2004 DB2004 változása Kotrási minimum a belépı kilépı 1990maximum DB2004 vízszint vízszint 2004 [m B.f.] szinten [m B.f.] [m B.f.] között [m3/sec] [cm] 81,16 80,98 -15 80,70 5 81,02 80,82 -15 79,00 10 80,72 80,54 -15 78,50 10 80,37 80,20 11 78,30 10 korábban meghatározott természetvédelmi rehabilitációs tervek alapján 80,01 80,01 -15 78,00 10 79,99 79,92 -15 78,00 4

63

7.4 MELLÉKLET MELLÉKÁGRENDSZEREK REHABILITÁCIÓJA KÖLTSÉGEK ÉS HATÁSOK MÁTRIXA

64

A FOLYÓ MELLÉKÁGRENDSZEREK REHABILITÁCIÓJA KÖLTSÉGEK ÉS HATÁSOK MÁTRIXA Beavatkozások mellékágakra

2.1. Vének Kolera és Torda sziget és mellékág

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 107,19106,67 szintekre

1 069 m3

1 év

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

1792,701791,70

2.2. Gönyő sziget és mellékág

1.

nincs

-

-

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

1796,501794,70

Éves mőködési költség [MFt]

349 m3

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

1.

Neve

Jellemzése

1.2. Bácsamagla sziget és mellékág

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 108,42108,36 szintekre, HKV alatt 6 m3/sec. vízpótlás biztosítása

Gázló

Tevékenységek felsorolása

1.

a felsı záráson át szabályozható(elzárható) vízbevezetés a mBf 109,0/111,30 szinten, középsı zárás megnyitása

Hely

Jellemzése

Tevékenységek felsorolása

Mőveletek / mővek

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

Hatások leírása

1811-1788 SZAP-GÖNYŐ mozgómedrő szakasz

1809,201806,90

1.1. Patkó sziget és mellékág

ÉDUKÖVIZIG, FHNPI

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

5

ÉDUKÖVIZIG, FHNPI

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

42.79

5

ÉDUKÖVIZIG, FHNPI

0

5

ÉDUKÖVIZIG, FHNPI

2360 m3

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, 1 év monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, 1 év monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

9.03

52.65

10

1808,15Patkószigeti szőkület 1807,70 1806,20Medvei szőkület 1806,00

1804,201803,50

1800,401800,10 1798,601798,30 1796,501795,45

Szıgyei szőkület Csicsói szőkület Véneki szőkület

1792,45Gönyő felsı szőkület 1791,80

65

Beavatkozások mellékágakra

1791,101790,80

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 105,82 – mBf 105,65 szintekre, HKV alatt 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

Hatások leírása

Gönyői gázló

1788-1766 GÖNYŐ-SZİNY szakasz 1788,801788,30

1789,401785,60

Gönyő alsó gázló

3.1. Nagy erebe – Macska sziget és mellékág

1777,701777,10

3.2. Zsidó sziget és mellékág

4.1. Concó sziget és mellékág

ÉDUKÖVIZIG, FHNPI

27.26

15

ÉDUKÖVIZIG, FHNPI

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás teljes idıszakban, halbölcsı szerep

fenntartó kotrás 25 évente, monitoring évente

24.40

10

ÉDUKÖVIZIG, FHNPI

Mellékág: a kotrás ideiglenesen megbolygatja az élıhelyeket, de új vízi élıhely lehetıségeket is teremt

árvízkárok helyreállítása, fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

0

5

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

-

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, 1 év monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

708 m3

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 105,82 – mBf 105,65 szintekre, HKV alatt 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

708 m3

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, 1 év monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

mederalakítás, kotrás az átlagosan mBf 103,5103,7 szinteken

8 917 m3 iszap kotrása 5 794 m3 kavics kotrása

2 év

feliszapolódás fenntartó kotrás, eltávolítása, monitoring hidraulikai és bio monitoring

-

2.

1783,801783,20

15

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás nem teljes idıszakban, halbölcsı szerep

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, 1 év monitoring vízminıség és bio monitoring

1.

nincs

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 104,46 szintre, HKV alatt min. 1 m3/sec. vízpótlás biztosítása

-

293 m3

27.26

5.87

5

66

Beavatkozások mellékágakra

1775,701771,90

4.2. Monostori sziget és mellékág

520 m3

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, 1 év monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

10.39

15

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Mőveletek / mővek

Jellemzése

1.

a be- és kifolyási szelvények kialakítása a 104,83 – 104,7 mBf szinteken, HKV alatt min. 2 m3/sec. vízpótlás biztosítása

Beruházási idıtartam

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi

Tevékenységek felsorolása

A beruházás jellemzıi

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

Hatások leírása

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

1766-1708,2 SZİNY- SZOB szakasz 1764,301764,00

Szınyi gázló

1763,801762,50

1757,101756,70

5.1.Szınyi sziget és mellékág

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 104,46 – mBf 104,43 szintekre, HKV alatt min. 5 m3/sec. vízpótlás biztosítása

1751

m3

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, 2 év monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

50.58

10

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

Fıági okológia: a kotrás megbolygatja a szakaszon a vízi élıhelyeket

Almásfüzitıi gázló

1757,401756,20

6.1. Prépost sziget és mellékág

1750,001744,20

7.1. Neszmély FelsıRadványi-Mocsi sziget és mellékág 7.2. Alsó sziget és Korpási mellékág

1740,201739,80

Karvai szőkület

1735,501733,70

Nyergesi gázló

Fıági ökológia: a kotrás megbolygatja a szakaszon a vízi élıhelyeket Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

1.

árvízkárok a potenciális helyreállítása, vörös iszap fenntartó kotrás, szennyezıforrás RKHV monitoring vízminıség és bio szennyezés semlegesítése, tisztítása monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 RKHV évente, monitoring alapján évente

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 104,03 – mBf 103,54 szintekre, HKV alatt min. 11 m3/sec vízpótlás biztosítása

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

1960 m3

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, 2 év monitoring vízminıség és bio monitoring

39.21

10

15

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

Mellékág: a vízi élıhely rehabilitáció alapfeltételei megteremtıdnek egy késıbbi periódusra Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg Fıági okológia: a kotrás megbolygatja a szakaszon a vízi élıhelyeket Fıági okológia: a kotrás megbolygatja a szakaszon a vízi élıhelyeket

67

Beavatkozások mellékágakra

1.

1732,41731,9

Nyergesi szőkület

1726,01724,7

Ebedi gázló

1728,101721,80

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

Hatások leírása

Fıági okológia :a kotrás megbolygatja a szakaszon a vízi élıhelyeket Fıági okológia: a kotrás megbolygatja a szakaszon a vízi élıhelyeket Fıági okológia :a kotrás megbolygatja, de új vízi élıhely lehetıségeket is teremt

8.1. Körtvélyesi sziget és Táti mellékág 8.2. Nyáros sziget és Kötvélyesi mellékág

1.

felsı zárások megnyitása, zárások stabilizálása mBf 102,27 – mBf 102,12 – mBf 101,73 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

602 m3

1 év

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

25.01

5

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

Vízbázis: A jobb parti sarkantyúk mögötti finom iszap larakódás a kutak kolmatálódásával járhat Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás nem teljes idıszakban, halbölcsı szerep Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a táti szigeti távlati vízbázis vízminıségére pozitívan hat

68

Beavatkozások mellékágakra

8.1. Körtvélyesi sziget és Táti mellékág

1728,101721,80

1.

1722,31721,8

602

m3

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, 1 év monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

25.01

feliszapolódás fenntartó kotrás, eltávolítása, monitoring hidraulikai és bio monitoring

fenntartó kotrás 10 évente, monitoring évente

609.68

5

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

Költségek

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

2.

8.2. Nyáros sziget és Kötvélyesi mellékág

mederalakítás, kotrás az átlagosan a Körtvélyesi mellékágnál mBf 100,3 28 362 m3 99,70 szinteken, a Táti mellékágnál mBf 100,10 99,70 szinteken

3 év

20

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás teljes idıszakban, halbölcsı szerep Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a táti szigeti távlati vízbázis vízminıségére pozitívan hat Mellékág: a kotrás ideiglenesen megbolygatja az élıhelyeket, de új vízi élıhely lehetıségeket is teremt

Fıági ökológia: a kotrás megbolygatja a szakaszon a vízi élıhelyeket 8.3. Prímás sziget és mellékág

1.

nincs

-

-

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

0

5

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

Fıági ökológia: a kotrás megbolygatja a szakaszon a vízi élıhelyeket

1714,2Garamkövesdi gázló 1713,9

1712,901710,40

Hatások leírása

Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a táti szigeti távlati vízbázis vízminıségét érinti

Istenhegyi gázló

1721,001718,50

1.

felsı zárások megnyitása, zárások stabilizálása mBf 102,27 – mBf 102,12 – mBf 101,73 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

9.1. Helemba sziget és mellékág9.2. Dédai sziget és mellékág9.3. Törpe sziget és mellékág

1.

A jelentıs természeti értékő Helemba sziget alatt kb 1 km-vel található kavicszátonyok országos védelem alá helyezése, medermorfológia megtartása

RKHV

RKHV

monitoring

vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

0

15

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás nem teljes idıszakban, halbölcsı szerep

69

Beavatkozások mellékágakra

2.

1.

1711,31710,7

A jelentıs természeti értékő Helemba sziget karbantartási alatt kb 1 km-vel található vízminıség és bio felülvizsgálat 5 kavicszátonyok országos RKHV RKHV monitoring monitoring évente, monitoring védelem alá helyezése, évente medermorfológia megtartása mederalakítás, kotrás az feliszapolódás fenntartó kotrás 10 átlagosan mBf 99,0 fenntartó kotrás, eltávolítása, szinteken a Déda 82 672 m3 4-5 év évente, monitoring monitoring hidraulikai és bio (Fogarasi) és Törpe évente monitoring sziget mellékágnál

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

0

15

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

235.41

10

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

Hatások leírása

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás teljes idıszakban, halbölcsı szerep Mellékág: a kotrás ideiglenesen megbolygatja az élıhelyeket, de új vízi élıhely lehetıségeket is teremt Fıági ökológia: a kotrás megbolygatja a szakaszon a vízi élıhelyeket

Helembai gázló

1708,2-1560,5 SZOB-DUNAFÖLDVÁR szakasz

1703,701703,40 1701,01700,0 1698,91697,8 1695,11694,8 1693,301690,90

10.1. Zebegényi sziget és mellékág

1.

nincs

1.

zárások stabilizálása mBf 99,22 – mBf 99,11 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

-

-

árvízkárok fenntartó kotrás, helyreállítása, monitoring vízminıség és bio monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

0

5

ÉDUKÖVIZIG, DINPI

-

Dömösi szőkület Dömösi gázló Visegrádi szőkület 11.1. Nagymarosi-, Bergmann sziget és mellékág 11.2. Kismarosi sziget és mellékág

4610 m3

RKHV

92.21

10

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más DINPI forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

70

Beavatkozások mellékágakra

12.1. Verıcei – Kıgeszteli sziget és mellékág

1689,201686,30

1684,201682,90

12.2. Kompkötı sziget és mellékág

1681,101680,10

1.

zárások (felsı – középsı -alsó) stabilizálása a jelenlegi szintekre

1.

felsı - alsó befolyás stabilizálása és a 10 026 m3 keresztgát megnyitása fel mBf 98,91 – mBf 98,8 iszapolódás szintekre, HKV alatt min. és 338 m3 9 m3/sec. vízpótlás kımő biztosítása

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 98,48 – 98,34 szintekre, HKV alatt min. 3 m3/sec. vízpótlás biztosítása

12.3. Tahi – Torda sziget és mellékág 2.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 98,48 – 98,34 szintekre, HKV alatt min.3 m3/sec. vízpótlás biztosítása mederalakítás, kotrás az átlagosan mBf 96,50 szinten

1680,51679,8

827 m3

1 év

2 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

363 m3

1 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

363 m3

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 1 év monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

feliszapolódás fenntartó kotrás, eltávolítása, 3 év monitoring hidraulikai és bio monitoring

fenntartó kotrás 25 évente, monitoring évente

78 731

m3

16.79

216.91

9.10

9.10

231.29

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Mőveletek / mővek

Jellemzése

Beruházási idıtartam

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi

Tevékenységek felsorolása

A beruházás jellemzıi

Hatások leírása

5

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más DINPI forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

10

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás DINPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

10

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb KÖDUKÖVIZIG, idıszakban, feliszapolódás mérséklése, DINPI vízminıség javulás nem teljes idıszakban, halbölcsı szerep

10

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb KÖDUKÖVIZIG, idıszakban, feliszapolódás mérséklése, DINPI vízminıség javulás teljes idıszakban, halbölcsı szerep

15

Mellékág: KÖDUKÖVIZIG, a kotrás ideiglenesen megbolygatja az DINPI élıhelyeket, de új vízi élıhely lehetıségeket is teremt

Váci szőkület

71

Beavatkozások mellékágakra

2.

mederalakítás, kotrás az átlagosan mBf 96,0 szinten 1675,51675,0

1666,901665,90

22,0021,20

75 591 m3

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

feliszapolódás fenntartó kotrás, eltávolítása, monitoring hidraulikai és bio monitoring

fenntartó kotrás 25 évente, monitoring évente

1 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

-

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

3 év

1.20

5

frissvíz utánpótlás nagyobb KÖDUKÖVIZIG, idıszakban, feliszapolódás mérséklése, DINPI vízminıség javulás nem teljes idıszakban, halbölcsı szerep

1.20

5

frissvíz utánpótlás nagyobb KÖDUKÖVIZIG, idıszakban, feliszapolódás mérséklése, DINPI vízminıség javulás teljes idıszakban, halbölcsı szerep

217.41

10

a kotrás ideiglenesen megbolygatja az KÖDUKÖVIZIG, élıhelyeket, de új vízi élıhely DINPI lehetıségeket is teremt

64.90

5

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás DINPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

0

5

KÖDUKÖVIZIG, DINPI

5

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás DINPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

Hatások leírása

Szıdligeti szőkület

1676,701675,70 1667,41666,7

60

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 1 év monitoring monitoring

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

m3

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

Jellemzése

zárások (felsı) megnyitása és stabilizálása mBf 97,99– mBf 97,92 szintekre, HKV alatt min. 8 m3/sec. vízpótlás biztosítása

13.1. Égetı sziget és mellékág

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

1 év

Tevékenységek felsorolása

60 m3

Mőveletek / mővek

Éves mőködési költség [MFt]

1681,101680,11

1.

zárások (felsı) megnyitása és stabilizálása mBf 97,99– mBf 97,92 szintekre, HKV alatt min. 8 m3/sec. vízpótlás biztosítása

Beruházási idıtartam

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beruházás jellemzıi

13.2. Gödi sziget és mellékág

1.

13.3. Szürkı sziget és mellékág

1.

zárások (felsı) megnyitása és 3 110 m3 fel stabilizálása mBf 97,59– iszapolódás mBf 97,41 szintekre, HKV és 87 m3 alatt min. 7 m3/sec. kımő vízpótlás biztosítása

Gödi gázló

14.1. Kecske sziget és mellékág

1.

nincs

-

zárások stabilizálása mBf 98,17– mBf 98,06 3853 m3 fel szintekre, HKV alatt min. iszapolódás 6 m3/sec. vízpótlás biztosítása

1 év

77.07

72

Beavatkozások mellékágakra

1.

zárások stabilizálása 953 m3 fel mBf 97,67– mBf 97,64 iszapolódás szintekre, HKV alatt min. és 311 m3 6 m3/sec. vízpótlás kımő biztosítása

1 év

zárások stabilizálása mBf 97,55– mBf 97,53 580 m3 fel szintekre, HKV alatt min. iszapolódás 3 7 m /sec. vízpótlás biztosítása

15,0014,20

14.2. Kecske sziget és mellékág

11,8010,80

15.1. Pap sziget és mellékág

1.

4,00-3,00

15.2. Lupa sziget és mellékág

1.

nincs

-

1.

zárások (felsı) megnyitása és stabilizálása mBf 94,64– mBf 94,53 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

6 600 m3 földnyelv bontás

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 92,02– mBf 91,80 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

1653,01651,8 1638,71637,3

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

Hatások leírása

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás DINPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás DINPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

25.91

5

1 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

11.60

5

-

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

0

5

KÖDUKÖVIZIG, DINPI

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 2 év monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

10

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb KÖDUKÖVIZIG, idıszakban, feliszapolódás mérséklése, DINPI vízminıség javulás nem teljes idıszakban, halbölcsı szerep

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

10

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUTKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás DINPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

Árpád hídi gázló Budafoki gázló

1635,501633,00

16.1. Háros sziget és mellékág

132

1623,7Százhalombattai 1622,6 szőkület 1619,0Dunafüredi szőkület 1618,3 1615,9Ercsi szőkület 1615,2 1601,801598,00

17.1. Adony sziget és mellékág

123 m3

1 év

2.47

73

Beavatkozások mellékágakra

1590,71590,1

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

Költségek

Hatások leírása

Kulcsi gázló

1587,701581,00

1581,51579,3

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 91,00– mBf 91,25 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

18.1. Rácalmási sziget és mellékág

677 m3

1 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

18.21

10

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb KÖDUTKÖVIZIG, idıszakban, feliszapolódás mérséklése, DINPI vízminıség javulás nem teljes idıszakban, halbölcsı szerep

Dunaújvárosi gázló

1570,1Kisapostagi szőkület 1568,9

1.

1569,901567,70

19.1. Ördög (Szitányi) sziget és mellékág

2.

zárások megnyitása és 174 m3 stabilizálása mBf 89,33 – kımő, 89,15 szintekre, HKV részben alatt min. 8 m3/sec. kohósalak vízpótlás biztosítása

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 1 év monitoring monitoring

zárások megnyitása és 175 m3 stabilizálása mBf 89,33 – kımő, 89,15 szintekre, HKV részben alatt min. 8 m3/sec. kohósalak vízpótlás biztosítása

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 1 év monitoring monitoring

mederalakítás, kotrás az átlagosan mBf 87,10 szinten

feliszapolódás fenntartó kotrás, eltávolítása, 2 év monitoring hidraulikai és bio monitoring

81 931 m3

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

fenntartó kotrás 25 évente, monitoring évente

3.79

5

ADUKÖVIZIG, KNPI

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás nem teljes idıszakban, halbölcsı szerep Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja az apostag-dunaegyházi távlati vízbázis vízminıségére pozitívan hat

3.79

5

ADUKÖVIZIG, KNPI

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás teljes idıszakban, halbölcsı szerep Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja az apostag-dunaegyházi távlati vízbázis vízminıségére pozitívan hat

227.91

10

ADUKÖVIZIG, KNPI

Mellékág: a kotrás ideiglenesen megbolygatja az élıhelyeket, de új vízi élıhely lehetıségeket is teremt

74

Beavatkozások mellékágakra Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

Hatások leírása

Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja az apostag-dunaegyházi távlati vízbázis vízminıségét érinti 1567,31566,4 1561,01560,0

Kisapostagi gázló Dunaföldvári (felsı) gázló

1559,8-1434,5 DUNAFÖLDVÁR-MOHÁCS szakasz 1.

1559,81559,7

Dunaföldvári gázló

2.

1560,61558,0

Dunaföldvári jégmegállásra hajlamos hely

1558,51557,5 1558,52. 1557,5 1.

Solti gázló Solti gázló

75

Beavatkozások mellékágakra

1563,701558,40

1.

zárások megnyitása és 911 m3 fel stabilizálása mBf 88,46 – iszapolódás 87,25 szintekre, HKV és 2125 m3 alatt min. 10 m3/sec. kımő vízpótlás biztosítása

zárások megnyitása és 912 m3 fel stabilizálása mBf 88,46 – iszapolódás 87,25 szintekre, HKV és 2125 m3 alatt min. 10 m3/sec. kımő vízpótlás biztosítása

20.1. Solti sziget és mellékág

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 2 év monitoring monitoring

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 3 év monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

78.22

78.22

5

5

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

ADUKÖVIZIG, KNPI

ADUKÖVIZIG, KNPI

2.

mederalakítás, kotrás az átlagosan mBf 85,20 365 212 m3 szinten

1.

1555,81554,8

Solt alsó gázló

2.

1555,81554,8

Solt alsó gázló

1.

1551,51551,4

Bölcskei szőkület

4 év

feliszapolódás fenntartó kotrás, eltávolítása, monitoring hidraulikai és bio monitoring

fenntartó kotrás 25 évente, monitoring évente

929.38

20

ADUKÖVIZIG, KNPI

Hatások leírása

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás nem teljes idıszakban, halbölcsı szerep Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a solti távlati vízbázis vízminıségére pozitívan hat Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás teljes idıszakban, halbölcsı szerep Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a solti távlati vízbázis vízminıségére pozitívan hat Mellékág: a kotrás ideiglenesen megbolygatja az élıhelyeket, de új vízi élıhely lehetıségeket is teremt Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a solti távlati vízbázis vízminıségét érinti

Vízbázis: A kımővek építése hatással lehet a távlati vízbázisra

76

Beavatkozások mellékágakra

1.

1555,901551,20

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 86,98 – 86,65 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 86,98 – 86,65 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

21.1. Csolnoki sziget és mellékág

21.2. Madocsai sziget és mellékág

1.

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás nem teljes KÖDUTKÖVIZIG, idıszakban, halbölcsı szerep 5 DDNPI Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a bölcskei távlati vízbázis vízminıségére pozitívan hat Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás teljes idıszakban, KÖDUTKÖVIZIG, halbölcsı szerep 5.00 DDNPI Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a bölcskei távlati vízbázis vízminıségére pozitívan hat

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 2 év monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

28.75

967 m3

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 2 év monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

28.75

feliszapolódás fenntartó kotrás, eltávolítása, monitoring hidraulikai és bio monitoring

fenntartó kotrás 25 évente, monitoring évente

Mellékág: a kotrás ideiglenesen megbolygatja az élıhelyeket, de új vízi élıhely KÖDUTKÖVIZIG, lehetıségeket is teremt 929.38 20.00 DDNPI Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a bölcskei távlati vízbázis vízminıségét érinti

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUTKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás 5.00 DDNPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

967

mederalakítás, kotrás az átlagosan mBf 84,60 365 212 m3 szinten

1548,001545,20

Hatások leírása

m3

2.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 86,38 – 86,23 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

130 m3

4 év

1 év

5.42

77

Beavatkozások mellékágakra

1542,201539,30

22.1. Hartai sziget és mellékág

1540,001533,00

1.

1530,51529,5

22.2. Ordas-Senki sziget és mellékág

1522,01521,5 1522,02. 1521,5

1522,801520-50

1520,401518,00

2 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 85,97 – 85,53 szintekre, HKV alatt min. 9 m3/sec. vízpótlás biztosítása

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 1 év monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

1.

zárások megnyitása és 527 m3 fel stabilizálása mBf 85,43 – iszapolódás 85,29 szintekre, HKV és 922 m3 alatt min. 8 m3/sec. kımő vízpótlás biztosítása

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 84,71 – 84,54 szintekre, HKV alatt min. 3 m3/sec. vízpótlás biztosítása

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 84,50 – 1367 m3 fel 84,40 szintekre, HKV iszapolódás alatt min. 7 m3/sec. vízpótlás biztosítása

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

1797 m3

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

1.

zárások megnyitása és 5600 m3 fel stabilizálása mBf 86,16 – iszapolódás 85,90 szintekre, HKV és 1830 m3 alatt min. 10 m3/sec. kımő vízpótlás biztosítása

Költségek

Hatások leírása

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ADUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás 148.60 10.00 bontása, ezért csak a mellékág más KNPI forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ADUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás 56.91 10.00 KÖDUTKÖVIZIG, bontása, ezért csak a mellékág más DDNPI forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

Paksi szőkület

1531,401528,30

1.

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

22.3. Paksi sziget és mellékág

1 év

28.97

5.00

ADUKÖVIZIG, KNPI

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

ADUKÖVIZIG, DDNPI

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

Barákai gázló Barákai gázló

23.1. Kotyola-Zsidó sziget és mellékág

23.2. Foktıi sziget és mellékág

253 m3

1 év

1 év

5.05

5.00

27.33

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUTKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás 5.00 KNPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

78

Beavatkozások mellékágakra

1516,101512,80

24.1. Malátás sziget és mellékág

894 m3

1 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

18.07

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 84,20 – 83,97 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

Hatások leírása

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUTKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás 5.00 DDNPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

1.

1512,5Kovácspusztai gázló 1511,8

Vízbázis: A kımővek építése hatással lehet a távlati vízbázisra

2.

1512,5Kovácspusztai gázló 1511,8

Vízbázis: A kımővek építése hatással lehet a távlati vízbázisra

1.

1493,51492,5

Korpádi szőkület Fıági ökológia: a kotrás megbolygatja a vízi élıhelyeket

1.

1483,51482,5

Koppányi szőkület Fıági ökológia: a kotrás megbolygatja a vízi élıhelyeket

1497,301466,00

25.1. Gemenc

2.

mederalakítás, kotrás korábbi természetvédelmi 230 000 m3 kezelési tervek alapján

feliszapolódás fenntartó kotrás, eltávolítása, 2 év monitoring hidraulikai és bio monitoring

fenntartó kotrás 25 évente, monitoring évente

Mellékág: a kotrás ideiglenesen megbolygatja az élıhelyeket, de új vízi élıhely lehetıségeket is teremt

460.00 40.00

KÖDUTKÖVIZIG, DDNPI Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a gemencgereben, gemenc-cimerfok, gemenckoppány távlati vízbázis vízminıségét érinti

79

Beavatkozások mellékágakra

1483,401480,70

1.

1480,11479,1

25.2. Koppány sziget és mellékág

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 82,35 – 82,24 szintekre, HKV alatt min. 11 m3/sec. vízpótlás biztosítása

365 m3

1 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

13.28

5.00

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

ADUKÖVIZIG, DDNPI

Hatások leírása

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a gemenckoppány távlati vízbázis vízminıségét érinti Fıági ökológia: a kotrás megbolygatja a vízi élıhelyeket

Bajai szőkület

1475,5Sárospart 1. szőkület 1474,5 1472,51. Sárospart 2. szőkület 1471,5 1.

1472,501470,30

1.

1469,01468,0

1464,701462,50

25.3. Kádár sziget és mellékág

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 81,74 – 81,62 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

1.

zárások megnyitása és 3 080 m3 fel stabilizálása mBf 81,39 – iszapolódás 81,33 szintekre, HKV és 1 466 m3 alatt min. 10 m3/sec. kımő vízpótlás biztosítása

552 m3

1 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

ADUKÖVIZIG, DDNPI

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb ökológai feltételeket teremtene a zárás bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

11.04

5.00

111.92

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb KÖDUTKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás 5.00 DÉDUKÖVIZIG, bontása, ezért csak a mellékág más DDNPI forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

Szeremlei szőkület

26.1. Felsı-Böde sziget és mellékág

1 év

80

Beavatkozások mellékágakra

27.1. Bezelédi sziget és mellékág

1457,501453,70

1.

1451,51450,5

27.2. Bári sziget és mellékág

792 m3

1 év

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

9.75

5.00

ADUKÖVIZIG, DDNPI

5.00

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb DÉDUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás DDNPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

15.83

Hatások leírása

Fıági ökológia: a kotrás megbolygatja a vízi élıhelyeket

Mohácsi szőkület

1.

1452,001448,60

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

Jellemzése

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 81,02 – 80,82 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

2296

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 1 év monitoring monitoring

Tevékenységek felsorolása

1.

m3

Mőveletek / mővek

Éves mőködési költség [MFt]

1458,701456,50

zárások stabilizálása (emelése) mBf 81,16 80,98 szintekre az idıszakos vízmélység növelése érdekében

Beruházási idıtartam

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beruházás jellemzıi

zárások megnyitása és 4 000 m3 stabilizálása mBf 80,72 – kımő, víz 80,54 szintekre, HKV fınyomócsı alatt min. 10 m3/sec. áthelyezés vízpótlás biztosítása

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 2 év monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

80.00

5.00

ADUKÖVIZIG, DDNPI

27.3. Szabadság sziget és mellékág

2.

zárások megnyitása és 4000 m3 stabilizálása mBf 80,72 – kımő, víz 80,54 szintekre, HKV fınyomócsı alatt min. 10 m3/sec. áthelyezés vízpótlás biztosítása

2 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

80.00

5.00

ADUKÖVIZIG, DDNPI

Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás nem teljes idıszakban, halbölcsı szerep Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a PécsMohács Regionális Vízmő üzemelı vízbázis vízminıségére pozitívan hat Mellékág: frissvíz utánpótlás nagyobb idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás teljes idıszakban, halbölcsı szerep Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a PécsMohács Regionális Vízmő üzemelı vízbázis vízminıségére pozitívan hat

81

Beavatkozások mellékágakra

mederalakítás, kotrás az átlagosan mBf 80,70 612 947 m3 szinten

1445,901443,10

1.

1439,51438,5

27.4. Cigány sziget és mellékág

1.

zárások megnyitása és 1853 m3 fel stabilizálása mBf 80,37 – iszapolódás 80,20 szintekre, HKV és 1094 m3 alatt min. 10 m3/sec. kımő vízpótlás biztosítása

feliszapolódás fenntartó kotrás, eltávolítása, 2 év monitoring hidraulikai és bio monitoring

1 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Költségek Egyszeri beruházási költség [MFt]

Jellemzése

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

Hatások leírása

Mellékág: a kotrás ideiglenesen megbolygatja az élıhelyeket, de új vízi élıhely lehetıségeket is teremt

fenntartó kotrás 10 évente, monitoring 1633.18 15.00 évente

ADUKÖVIZIG, DDNPI

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb DÉDUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás DDNPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

58.94

5.00

Vízbázis: A mellékágak rehabilitációja a PécsMohács Regionális Vízmő üzemelı vízbázis vízminıségét érinti

Repityi szőkület

82

Beavatkozások mellékágakra

1440,001434,00

28.1. BédaKarapancsa 2.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 80,72 – 80,54 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

1435,51434,5

Bédai szőkület

2.

1435,51434,5

Bédai szőkület

Mőködtetésért felelıs szervezet neve

Éves mőködési költség [MFt]

Egyszeri beruházási költség [MFt]

Költségek

Hatások leírása

5.00

Mellékág: ADUKÖVIZIG, frissvíz utánpótlás nagyobb DÉDUKÖVIZIG, idıszakban, feliszapolódás mérséklése, vízminıség javulás nem teljes DDNPI idıszakban, halbölcsı szerep

5.00

Mellékág: ADUKÖVIZIG, frissvíz utánpótlás nagyobb DÉDUKÖVIZIG, idıszakban, feliszapolódás mérséklése, DDNPI vízminıség javulás teljes idıszakban, halbölcsı szerep

420 m3

1 év

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

420 m3

fenntartó kotrás, vízminıség és bio 1 év monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

40.69

feliszapolódás fenntartó kotrás, eltávolítása, 3 év monitoring hidraulikai és bio monitoring

fenntartó kotrás 25 évente, monitoring évente

Mellékág: ADUKÖVIZIG, a kotrás ideiglenesen megbolygatja az 370.57 40.00 DÉDUKÖVIZIG, élıhelyeket, de új vízi élıhely DDNPI lehetıségeket is teremt

0.00

Mellékág: a mellékág feltöltıdése miatt rosszabb DÉDUKÖVIZIG, ökológai feltételeket teremtene a zárás 15.00 DDNPI bontása, ezért csak a mellékág más forrásból elıteremtett kotrásával valósítható meg

0.00

5.00

mederalakítás, kotrás az átlagosan mBf 80,70 600 000 m3 szinten

1.

Jellemzése

1.

zárások megnyitása és stabilizálása mBf 80,72 – 80,54 szintekre, HKV alatt min. 10 m3/sec. vízpótlás biztosítása

Mőveletek / mővek Tevékenységek felsorolása

Neve

Jellemzése

Gázló

Tevékenységek felsorolása

Hely

mellékág rehabilitációs beavatkozás típusa

változat

Mőveletek / mővek

Fenntartási tevékenység gyakorisága (25 évre)

A beavatk. mőködési és fenntartási jellemzıi Beruházási idıtartam

A beruházás jellemzıi

28.2. Szunyog sziget és mellékág

1.

nincs

-

-

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

28.3. Gabriella sziget és mellékág

1.

nincs

-

-

fenntartó kotrás, vízminıség és bio monitoring monitoring

karbantartási felülvizsgálat 5 évente, monitoring évente

40.69

DÉDUKÖVIZIG, DDNPI

83

7.5 MELLÉKLET A DUNA FİÁGÁNAK ÖKOLÓGIAI JELLEMZÉSE

A Duna ökológiai állapotának jellemzését - a projekt korlátait figyelembe véve – elsısorban a víztestre rendelkezésre álló kutatások információira és a VKI EU Víz Keretirányelv követelményei alapján meghatározott élılénycsoportokra végeztük el. 1.1 A Duna EU Víz Keretirányelv szerinti besorolása A Duna és mellékágai a VKI 12-es típusába sorolhatóak. Természetes, de hidromorfológiai szempontból erısen módosított kategóriába tartoznak. Az erısen módosított státuszba azokat a víztesteket (ill. ezeken belül azok szegmenseit, ha csak szegmens szinten jelentkezik a hatás) sorolják, amelyeknél a hidromorfológiai jellemzıkben bekövetkezett változás olyan mértékő, hogy a jó ökológiai állapot beavatkozás nélkül nem érhetı el, ill. a közepes vagy gyenge ökológiai állapotot kiváltó emberi tevékenység hosszú távon fennmarad. A víztest besorolása háromféle módon történhet: - érintett szegmensek hossza > 50 %, - befolyásolt hosszak > 50 %, - egyedi mérlegelés alapján. Az elváltozás mértéke kapcsolatba hozható a következı hidromorfológiai elváltozásokkal: • Hosszirányú átjárhatóság korlátozott • A sebesség(eloszlás) és a vízjárás jelentısen megváltozott (azaz más típusnak felel meg) • A hordalékszállítás és az üledékképzıdés jelentısen megváltozott (az üledék finomodása szintén jelenthet típusváltást) • A meder, a parti sáv és a hullámtér állapota jelentısen zavart (mesterségesen kialakított, folyamatosan karbantartott) A fenti hidrológiai elváltozások pedig különbözı emberi tevékenységek következményei: • Völgyzárógátas (átfolyásos) tározók • Oldaltöltéses tározók (kezelhetı mint vízkivétel és vízbevezetés) • Duzzasztómővek, fenékgátak, fenékküszöbök • Töltések, depóniák • Mederátvágás, mederáthelyezés • Mederrendezés, szabályozás keresztirányú mővekkel • Kotrás • Partvédelem • Vízkivétel, vízbevezetés, vízmegosztás Az erısen módosított státusz részletes kritériumrendszerét az egyes beavatkozástípusokra a „A hidromorfológiai szempontból befolyásolt vízfolyásszakaszok kijelölésére vonatkozó útmutató” tartalmazza. Az erısen módosított státusz kategórián belül további három csoport különíthetı el: • A jó állapot elérhetı • A jó állapot elérése bizonytalan • A jó állapot elérése valószínőleg nem lehetséges 85

A jó állapot elérésének bizonytalansága ebben az esetben azt jelenti, hogy meglévı biológiai (esetleg hidromorfológiai) ismereteink nem elegendıek az adott emberi tevékenység(ek) minısítésére. Az egyes Duna-szakaszokra és mellékágakra vonatkozó jelentıs hidromorfológiai beavatkozások típusait és a kódok jelentését a 1.1-1 és a 1.1-2 táblázat foglalja össze. A magyarországi Duna víztestjeinek VKI szerinti besorolása, monitoring rendszere és kockázati típusait az 1.1-3 táblázat tartalmazza.

86

HU_RW_AAA626_1790-1850_S HU_RW_AAA626_1481-1708_M HU_RW_AAA626_1708-1790_M HU_RW_AAA626_1433-1481_S

65.93 280.94 87.76 46.82

Duna Szigetköznél Duna Szob-Baja között Duna Gönyő-Szob között Duna Bajától délre

HU_RW_AAA429_0000-0023_M

163.81 Szigetközi Mentett Oldali Vízpótló Rendszer

Igen Igen Igen Igen

23 24 24 25

25_1811-1850

Igen

Igen

12 01_145

21_145

31.77 Mosoni-Duna felsı

Igen

Igen

12 01_87-119

HU_RW_AAB622_0015-0087_M

71.96 Mosoni-Duna középsı

Igen

Igen

12 02_82-87

HU_RW_AAB622_0000-0015_S

14.76 Mosoni-Duna alsó

Igen

Igen

12

Igen

Igen

12

58.120 Soroksári-Duna (Ráckeve-Soroksári Dunaág)

44_1790-1850, 45_1790-1850

42_15-17, 43_15-17

21_0,000_58,1 20

43_0,000_58,120, 44_0,000_58,120, 45_0,000_58,120

H_VIZGAZD

54_1790-1811

72_1790-1811, 75_1790-1850, 77_1790-1850

54_00-15

72_87-119, 76_87119 72_15-87, 76_1587 72_00-15, 76_0015

34_113, 35_113

21_82-87, 25_82-87

H_BURKOLAT

H_KOTRAS

H_SZABALY

H_KERESZT

H_DUZZASZT

Igen Nem Nem Nem

HU_RW_AAB622_0087-0119_S

HU_RW_AAA580_0000-0057_S

H_VOLGYZGT

H_HOSSZATJ

BTIP_KOD

TERMÉSZETES VÍZTEST

ERİSEN MÓDOSÍTOTT

NEV

HOSSZ

RWB_CD

1.1-1 táblázat: A magyarországi Duna víztestjeinek hidromorfológiai beavatkozási típus szerinti besorolása

71_0,000_58,120

Jelmagyarázat: Hidromorfológiai beavatkozás típusa: H_HOSSZATJ H_VOLGYZGT H_DUZZASZT H_KERESZT H_SZABALY H_KOTRAS H_BURKOLAT H_VIZGAZD

Hosszirányú átjárhatóság akadályozása Völgyzárógátas átfolyásos tározó Duzzasztás Keresztszelvény menti elváltozások Szabályozással kapcsolatos hosszmenti elváltozások Kotrás Burkolat Vízkivétel, vízbevezetés, vízmegosztás

01-77 _szám

az erısen módosított státusznak okának kódja (3.2.4.táblázat) a beavatkozás hossza, vagy a fkm

87

1.1-2 táblázat: Jelentıs hidromorfológiai elváltozások okainak jelei Emberi tevékenység Hosszirányú átjárhatóság akadályozása (bármilyen keresztirányú elzárás, ahol nincs hallépcsı, vagy hal-rámpa)

Völgyzárógátas átfolyásos tározó

Duzzasztás

Keresztszelvény menti elváltozások

Szabályozással kapcsolatos hosszmenti elváltozások

Kotrás Burkolat

Vízkivétel, vízbevezetés, vízmegosztás

A befolyásoltság oka 1000 km2-nél kisebb vízgyőjtın lévı elzárás Két elzárás közötti mederszakasz, ha a kettı közötti részvízgyőjtı < 1000 km2 Hegy- és dombvidéken: Tározótér Alvízi hatás Síkvidéken: Tározótér, ha nem természetes morfológiához igazodik Tározótér, ha az üzemeltetés nem természet közeli alvíz, ha a vízjárás nem megfelelı Duzzasztott szakasz Alvíz csak síkvidéken A hullámtér szélessége nem megfelelı Hullámtéri mővelés nem megfelelı A zonáció hiányzik vagy hiányos A növényzet irtása rendszeres és nem szelektív Trapézmeder A kisvízi meder túl szők a meanderezéshez A meder vonalvezetése nem követi a morfológiai viszonyokat A meder egyenes, nincsenek váltakozó sebességő terek Nem megfelelı keresztirányú szabályozási mővek Nem megfelelı hosszirányú szabályozási mővek Nem fenntartó jellegő kotrás Nem megfelelı gyakoriságú kotrás Nem megfelelı hosszt érintı kotrás Külterületen a burkolt szakasz > 50%, és akadályozza a növényzet fejlıdését és/vagy a talajvízzel való kapcsolatot Az év több, mint 25 %-ában jelentıs vízkivétel Az év több, mint 50 %-ában jelentıs vízbevezetés Ismétlıdı nyári vízkészlet-problémák Vízmegosztás esetén a régi meder vízjárása nem megfelelı Vízbevezetés miatt a vízjárás szignifikánsan megváltozott Elterelés üzemvíz csatornába, energiatermelés miatt

Kód 01 02

11 13 15 16 17 21 25 31 32 33 34 35 36 42 43 44 45

51 52 53 61 71 72 73 75 76 77

A VKI szempontrendszere szerint kialakított országos monitoring-rendszer -amelynek részleteit a 2007. március 22.-i Nemzeti Jelentés foglalja össze- a kockázatosságot mérlegelve a folyók esetében 7 alprogramra tagolódik. Az egyes alprogramokhoz külön vizsgálati komponensek, és gyakoriságok rendelhetıek (1.1.-4. táblázat). Az alprogramokhoz tartozó vizsgálati paraméterek kiválasztása, valamint az országos monitoring-hálózat mintavételi pontjainak alprogramba sorolása korábbi felmérések eredményeire, ill. a 2006-ban lezárult kockázatossági felülvizsgálat eredményeire alapozva történt. Az országos monitoring-program keretén belül a Szigetközi mentett oldali vízpótló rendszerben 1, a mosoni-Dunán 3, a Szentendrei Duna-ágon 1, és a Soroksári Dunán 2 monitoring pontot jelöltek ki. Ezen kívül az országos monitoring-program a Szigetköz területére esı víztesteken kiegészül a Szigetközi speciális monitoring program vizsgálati körével. 88

A Duna fı-és mellékágrendszerének EU Víz Keretirányelv szerinti monitoringja, tipológiai, kockázati és védettségi besorolása az Országjelentésben található (Nemzeti Jelentés 2007) A VKI szerinti feltáró monitoring céljai: • A víztestek minısítéséhez szükséges információ biztosítása, a nem kockázatos víztestek minısítésének igazolása • A vizek állapotának átfogó bemutatása • További monitoring programok megalapozása • A hosszú távú természetes és antropogén hatások okozta állapotváltozás (trendek) kimutatása, • Határvízi mérések • A nemzetközi információcseréhez (77/795/EEC) kapcsolódó monitoring program Az operatív monitoring céljai: • A kockázatosság igazolása és a víztestek minısítése • Az intézkedési programok elıkészítése a kockázatosság okainak tisztázásával, illetve az egyes emberi beavatkozások hatásainak pontosításával, a különbözı emberi hatások mértéke és az ökológiai állapotban bekövetkezı szignifikáns változás közötti kapcsolat feltárása • Az intézkedések hatásának ellenırzése A tipológia tekintetében a Duna fıága az EU Víz Keretirányelv B tipológiai rendszere (a tengerszintfeletti magasság, a hidro-geokémiai jelleg, a mederanyag jellemzıi, valamint a vízgyőjtıméret) alapján 4 víztestre és 3 víztípusra tagolható. A Duna minden szakasza természetes víztest, Szigetközi szakasza a fennálló hidromorfológiai beavatkozások miatt erısen módosított. 3 szelvénye a VKI szerinti feltáró és 3 az operatív monitoring program része, amelyek keretében 11 mintavételi helyrıl történik adatgyőjtés (1.1-1. térkép).

89

1.1-1 térkép

Alap és operatív monitoring pontok a Duna fı és mellékágrendszerében

Az MTA Kutatócsoportjának VKI bevezetése kapcsán végzett kutatásai és az EU tagországok tapasztalatai szerint a tápanyag-terhelésre a fitoplankton, fitobentosz és makrofita élılénycsoportok a legérzékenyebbek, míg a szerves anyag- és a veszélyes anyagok, valamint a különbözı hidromorfológiai beavatkozások hatását elsısorban a makrogerinctelenek és a halak indikálják. Ez alól kivételt képeznek pl: a tározók és a duzzasztás, amelyre a fitoplankton és fitobentosz szervezetek reagálnak leginkább, a kotrás, amelyre a fitobentoszon túl a makrofiton és makrogerinctelen taxonok, valamint a keresztszelvény és hossz-szelvény menti elváltozások, amelyekre a halak és a makrogerinctelenek a legérzékenyebbek. Ezek a hatások a beavatkozások intenzitásától, gyakoriságától, tartósságától függıen jelentkeznek az egyes élılénycsoportok fajszámának, fajgazdagságának, biomasszájának, fajösszetételének vagy abundancia-viszonyainak megváltozásában. Mivel ezek a megállapítások korábbi kutatási eredményekre, valamint szakértıi becslésre támaszkodnak, ezért igazolásukhoz további célirányos vizsgálatokra van szükség, amelyek feltárják az egyes élılénycsoportok indikátor-tulajdonságai és a környezeti hatótényezık közötti ok-okozati összefüggéseket. A 2007-tıl mőködı VKI szempontrendszerő monitoringrendszerben az egyes alprogramok és az ezekhez rendelt komponenskörök az adatgyőjtés és a minısítés mellett ezt a célt is szolgálják. A Dunán végzett makrogerinctelen felmérések eredményei alapján a fıágban 9 védett makrogerinctelen állatfaj él a magyarországi Duna szakaszon. A védett fajok közül ki kell emelni a ritka elıfordulású, jó vízminıségi viszonyokat jelzı Theodoxus danubialis és Fagotia esperi fajokat, valamint az Unio crassus kagylófajt, mely a NATURA 2000-es területek egyik értékes jelölıfaja is egyben. A hidromorfológiai beavatkozások és szennyezıanyagok mennyiségének növekedésével a korábban Dunára jellemzı kérészfaj az Ephoron virgo egyedeit az elmúlt években a Duna fıágában már csak Komáromnál és

90

Pilismarótnál sikerült kimutatni (KOVÁCS et al, 2003; KOVÁCS, 2006). Az alsóbb Dunaszakaszokról az elsı adat MOCSÁRY, 1899, az utolsó PONGRÁCZ, 1914-bıl származik, ekkor még Budapest és a Csepel-sziget térségében is leírták. A Duna mellékágai közül a Mosoni-Dunán is él (KOVÁCS, 2006).

91

TERMÉSZETES VÍZTEST

ALT_CAT

GEOL_CAT

SIZE_CAT

BTIP_KOD

FELTÁRÓ mONITORING

OPERATÍV mONITORING

HUSWPS_1RW

HUSWPO_1RWPS

HUSWPO_1RWNO

HUSWPO_1RWHM

HUSWPO_2RWHM

HUSWPO_3RWHM

HUSWPO_4RWHM

RISK_NP

RISK_ORG

RISK_HAZP

RISK_HM

65,93

Duna Szigetköznél

Igen

Igen

síkvidék

meszes

>10 000 km2

23

N

I

N

N

N

N

I

I

I

N

N

N

N

HU_RW_AAA626_1481-1708_M

280,94

Duna Szob-Baja között

Nem

Igen

síkvidék

meszes

>10 000 km2

24

I

N

I

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

HU_RW_AAA626_1708-1790_M

87,76

Duna Gönyő-Szob között Nem

Igen

síkvidék

meszes

>10 000 km2

24

I

I

I

I

N

N

N

N

N

N

N

I

N

HU_RW_AAA626_1433-1481_S

46,82

Duna Bajától délre

Igen

síkvidék

meszes

>10 000 km2

25

I

I

I

I

N

N

N

N

N

N

N

I

N

RWB_CD

NEV

HU_RW_AAA626_1790-1850_S

HOSSZ (km)

ERİSEN mÓDOSÍTOTT

1.1-3 táblázat: A magyarországi Duna víztestjeinek VKI szerinti besorolása, monitoring rendszere és kockázati típusai

Nem

Jelmagyarázat: RWB_CD A folyóvíztestek országos azonosító kódja HOSSZ (km) Az adott víztest hossza NEV A víztest neve ERİSEN mÓDOSÍTOTT A víztest erısen módosított statuszu TERMÉSZTES A víztest természetes statuszu ALT_CAT A vízfolyások tengerszintfeletti magasság szerinti besorolása GEOL_CAT A vízfolyások hdirogeokémiai jelleg szerinti besorolása SIZE_CAT A vízfolyás vízgyőjtımérete BTIP_KOD A vízfolyás szakasz VKI B tipológiai rendszer szerinti víztest kódja; 12: síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegő, durva mederanyagú, kicsi vízgyőjtıjő, kis folyó; 23: síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegő, durva mederanyagú, nagyon nagy vízgyőjtıjő nagy folyó; 24: síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegő, durva mederanyagú, nagyon nagy vízgyőjtıjő nagy folyó; 25: síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegő, közepesen finom mederanyagú, nagyon nagy vízgyőjtıjő nagy folyó FELTARO mONITORING OPERATIV mONITORING N I

RISK_NP Tápanyag szempontjából kockázatos RISK_ORG Szerves anyag szempontjából kockázatos RISK_HAZP Veszélyes anyag szempontjából kockázatos RISK_HM Hidromorfológiai szempontból kockázatos HUSWPS_1RW Feltáró monitoring HUSWPO_1RWPS Operatív monitoring, veszélyes anyag szerinti kockázatosság HUSWPO_1RWNO Operatív monitoring, tápanyag- és szerves anyag szerinti kockázatosság HUSWPO_1RWHM Operatív monitoring, hidromorfológiai kockázatosság-1: a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága HUSWPO_2RWHM Operatív monitoring, hidromorfológiai kockázatosság-2: völgyzárógátas átfolyó tározó, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás hatásai HUSWPO_3RWHM Operatív monitoring, hidromorfológiai kockázatosság-3: keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos elváltozások hatásai HUSWPO_4RWHM Operatív monitoring, hidromorfológiai kockázatosság-4: kotrás, burkolat hatásai

A VKI szerinti feltáró monitoring része A VKI szerinti operatív monitoring része

nem igen

92

1.1-4 táblázat: A VKI szerinti monitoring típusok vizsgálati gyakoriságai a különbözı biológiai komponensek esetében

Minıségi elem Fitoplankton Fitobenton Makrofita Makrozoobenton Halak Hidrológia Morfológia Folytonosság Ökológiát támogató kémia Elsıbbségi anyagok (VKI 33-as listája) Egyéb veszélyes anyagok Jelmagyarázat: HUSWPS_1RW HUSWPO_1RWPS HUSWPO_1RWNO HUSWPO_1RWHM HUSWPO_2RWHM HUSWPO_3RWHM HUSWPO_4RWHM

FELTÁRÓ HUSWPSW_1RW HUSWPO_1RWNO Gyak. 6 éves cikluson Gyak. 6 éves cikluson (db/év) belül (db/év) belül 4 évente 4 évente 2 évente 1 évente 1 évente 1 évente 2 évente 1 évente 1 6 évente 1x * * 365 évente 365 évente 1 6 évente 1x * * 1 6 évente 1x * * 12 évente 4 évente

HUSWPO_1RWHM Gyak. 6 éves cikluson (db/év) belül * * * * * * * * 1 3 évente 1x 365 évente 1 6 évente 1x 1 6 évente1x 4 évente

OPERATÍV HUSWPO_2RWHM Gyak. 6 éves cikluson (db/év) belül 4 évente 1 évente * * * * * * 365 évente 1 6 évente 1x 1 6 évente 1x 4 évente

HUSWPO_3RWHM Gyak. 6 éves cikluson (db/év) belül * * * * * * 1 évente 1 6 évente 1x 365 évente 1 6 évente 1x 1 6 évente 1x 4 évente

HUSWPO_4RWHM Gyak. 6 éves cikluson (db/év) belül * * * * 1 évente 1 évente * * 365 évente 1 6 évente 1x 1 6 évente 1x 4 évente

12

6 évente 1x

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

12

6 évente 1x

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Feltáró monitoring Operatív monitoring, veszélyes anyag szerinti kockázatosság Operatív monitoring, tápanyag- és szerves anyag szerinti kockázatosság Operatív monitoring, hidromorfológiai kockázatosság-1: a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága Operatív monitoring, hidromorfológiai kockázatosság-2: völgyzárógátas átfolyó tározó, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás hatásai Operatív monitoring, hidromorfológiai kockázatosság-3: keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos hatások Operatív monitoring, hidromorfológiai kockázatosság-4: kotrás, burkolat hatásai

93

A Duna hidrobiológiai jellemzése A hajózás feltételeinek javítását szolgáló beavatkozások lehetséges hatásainak megítélését jelentıs mértékben megnehezíti a rendelkezésre álló információk idıbeli és térbeli sőrősége. A hatások megítéléséhez számos terület részletes felmérése, módszertani fejlesztések és a monitoring rendszerek bıvítése kiegészítése szükséges. •

Módszertan fejlesztési feladatok o A nagy folyók VKI kompatibilis ökológiai állapot-értékelési módszerei nincsenek kidolgozva olyan részletességgel, amely alapján az egyes emberi tevékenységek, mint hatótényezık és azok nyomán kialakult kockázatosság (szerves-és tápanyagterhelés, hidromorfológiai beavatkozások, veszélyes anyagok) valamint az élılényközösségek, mint hatásviselık közötti ok-okozati összefüggéseket egyértelmően jellemezni lehet. Ez az abiotikus tényezıket is megfelelı részletességgel vizsgáló, az abiotikus-biotikus tényezık összekapcsoltságát feltáró, ugyanakkor élılényközpontú szemlélet új követelményként jelentkezett a VKI hazai bevezetésével, és különösen a nagy folyókon, amelyekrıl Európában is viszonylag kevés adat áll rendelkezésre, az ország speciális földrajzi fekvése miatt hazai viszonylatban kell keresnünk a válaszokat. A nagy folyók speciális hidrológiai és ökológiai viszonyai miatt nehezebben mintázhatóak reprezentatívan, ezért a mintavételi megalapozására részletes, keresztszelvény mentén végzett vizsgálatokra van szükség. o Az eddigi makrogerinctelen kutatások eredményei azt támasztják alá, hogy egy adott Duna szakasz jellemzésére keresztszelvény menti vizsgálatokra és többféle mintavételi technika kombinálására van szükség. o A teljes keresztszelvényre vonatkozó módszertan nem áll rendelkezésre egyik biológiai komponens esetében sem; o Csupán néhány mintavételi szelvényre vonatkozó algológiai és makrogerinctelen adat szerepel az eddigi mérési/monitoring programokban, és a Duna teljes szakaszára vonatkozó egymással összehasonlítható adatok győjtésére lenne szükség a fentiekben részletezett szempontok szerint; o A 2001-ben megvalósított JDS 1 (Joint Danube Survey) és a 2007-ben zajló JDS 2 Nemzetközi Duna Expedíció a Duna teljes szakaszára vonatkozóan győjtött kémiai és biológiai adatokat, amelyek átfogó képet adnak a Duna vízminıségének és élıvilágának állapotáról, a hosszelvény mentén kimutatható változásokról, trendekrıl és megfelelı alapot jelentenek a késıbbi monitoringvizsgálatokhoz. Azonban nem adnak biztos és megfelelıen részletes választ azokra a kérdésekre, hogy a hajózhatóság biztosítása érdekében tervezett beavatkozások milyen hatással lesznek a Duna élıvilágára. Ezek megválaszolásához részletes, az adott beavatkozás elıtt és után végzett specifikus vizsgálatokra van szükség.

•

Az ökológiai hatások becsléséhez szükséges információk A nagy folyókra kidolgozott és validált részletes módszertani gyakorlatok hiányosságainak következtében az egész hazai Duna szakaszra kiterjedı beavatkozások ökológiai hatásainak becsléséhez olyan monitoring hálózatot kell tervezni, amely alkalmas a különbözı beavatkozási mőveletek és az egyes biológiai komponensek állományaiban bekövetkezı változások közötti kapcsolat leírására. A dunai monitoring hálózat tervezésénél kellı körültekintéssel kell figyelembe venni a már mőködı országos szintő mérıhálózatok és a korábbi lokális vagy speciális célból elvégzett felmérések 94

módszertani tapasztalatai és eredményeit. A birtokunkban lévı kutatási anyagok eredményei sokszor olyan specifikus kérdésterületekre adnak válaszokat, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a Duna hajózhatóságának javítását célzó meder-átalakító mőveletek ökológiai hatásainak becsléséhez. Így a dunai monitoring program végrehajtási tervében a folyamatos "feedback" szellemének kell érvényre jutnia, hogy az amúgy a nagyon nagy folyók esetén éppen hiányos kutatási és módszertani tapasztalatok kiegészüljenek az új eredményekkel, és azok beépüljenek az aktuális monitoring munkájába. 1.1.1

Hidrobiológiai kutatások korábbi eredményei

A jelenlegi ökológiai állapot meghatározása során azokat a hidrobiológiai kutatásokat vettük alapul, amelyek a Dunán általános felmérés céljából történtek és a folyam hosszabb, jelentısebb szakaszaira vonatkoznak. Ilyen módon a legkorábbi eredmények a 90-es évek elején a VITUKI által végzett részletesebb, a fito- és zooplankton, valamint a makrozoobenton együttesre irányuló vizsgálatok voltak a Rajka-Budapest közötti felsı Dunaszakaszon. A Német Környezetvédelmi minisztérium támogatásával került sor a magyarországi Duna Budapest-Mohács közti szakaszának hidrobiológiai állapot-felmérésére 1995-ben. Részletes üledékfaunisztikai felmérés történt 1994-1996 között Szob-Budapest között a Duna Szentendrei- és Váci-ágában, mintegy 36 ponton. Ez utóbbi vizsgálatok voltak az elsı dunai meder-kotrások, amikor nemcsak a sekély parti sávot, hanem a mélyebb víztereket is mintázták. A magyarországi vízminıség-védelmi monitoring keretében 2002-ben indult meg országszerte a vízi makrogerinctelenek rendszeres felmérése a VITUKI módszertani útmutatása alapján. Az EU VKI hazai bevezetése kapcsán 2006-tól beszélhetünk több biológiai komponensre kiterjedı monitoringról, amikor is a Duna tipológiai és víztestbesorolásának, illetve ezek kockázati értékelésének megfelelıen tervezett monitoring folyik magyarországon. Nemzetközi kutatómunka, az ICPDR (Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság) által koordinált Trans-National monitoring Network (TNMN) program keretben a 90-es évek közepétıl folyik a Duna részletes kémiai – és kevésbé részletes biológiai - vizsgálata. A VKI EUtagállamokban történt bevezetését követıen 2003-tól a VKI-ban említett öt biológiai komponens felvételérıl indult meg a nemzetközi szakértıi egyeztetés, amelynek eredménye az lett, hogy jelenleg a továbbfejlesztett TNMN beindítása van napirenden. Az ICPDR emellett élére állt annak a Duna-menti országok általi összefogásnak, amely 2001-ben a Nemzetközi Duna-expedíció (az elsı Joint Danube Survey (JDS1)) lebonyolításában csúcsosodott ki. Ennek a tematikája még nem illeszkedett szorosan az EU VKI-ban megfogalmazott igényekhez, de a 2007 ıszére tervezett második Duna-expedíció (JDS2) már teljes mértékben megfelel a VKI követelményrendszerének. Végezetül meg kell említeni, hogy 2004-ben egy EU 6 FP projekt eredményeképpen létrejött egy részletes Duna-felmérés a Dunán az osztrák és a bulgár-román szelvények közötti szakaszon, amelynek során szintén gyarapodtak az eddigi, Dunára vonatkozó hidrobiológiai alapismeretek (AQUATERRA 2005). Az eddigi kémiai és hidrobiológiai eredmények az ICPDR DANUBIS adatbázisában hozzáférhetık. A Duna (és fontosabb mellékfolyóinak) ökológiai állapotáról tehát számos felmérés szolgáltatott értékes adatokat. A magyarországi Duna-szakasz fıágában és mellékágrendszerében a kutatottság mértéke idıben, térben és az egyes rendszertani csoportok tekintetében nagy eltéréseket mutat. 95

Az eddigi fontosabb Dunán folyó kutatásokat a következıkben lehet összefoglalni: • A magyarországi Duna-szakasz elsı átfogó faunisztikai leírása a 60-as évek elsı felében történt vizsgálatok alapján (DUDITS 1967), 1990-es évekig szórványos 1-1 élılénycsoportra kiterjedı adatok: puhatestőek (RICHNOVSZKY, 1975; FRANK et al., 1990), tegzesek (CHANTARAMONGKOL, 1983), piócák (PUKY, 1995b, 1996), 1980-as évektıl 1-1 szakaszról részletesebb faunisztikai felmérés (CSÁNYI et al. 1985, CSÁNYI, 1994, 1996; 1998; NOSEK és OERTEL, 1980/81) • Országos monitoring (országos, regionális és lokális monitoring pontok): mSZ 12749es szabvány komponensköre, 2002-tıl a vízi makrogerinctelenekkel kiegészített hidrobiológiai monitoring, majd 2005-2006 során a VKI szerinti hidrobiológiai minıségi elemek (plankton- és bevonatlakó algák, makrovegetáció, gerinctelenek, halak) vizsgálata is • Szigetközi Fenék-küszöb-monitoring program: mSZ 12749-es szabvány komponensköre, majd 2005-2006 során a VKI szerinti hidrobiológiai minıségi elemek vizsgálata is http://www.szigetkoz.biz/monitoring/konferencia_2005/mainpage_hu.htm • Szigetközi munkacsoport vizes élıhelyeket tanulmányozó kutatócsoportjai (MTA Szigetközi munkacsoport 1999): (http://www.szigetkoz.biz/monitoring/main.htm) • MTA Dunakutató Állomás: elsısorban Szigetköz területén, ill. a Duna fıágban különbözı cönológiai, faunisztikai és módszertani összehasonlító vizsgálatok (OERTEL, 2000; OERTEL, NOSEK, 2000; NOSEK, OERTEL, 2000; OERTEL et al, 2001a,b; NOSEK et al, 2001; OERTEL, 2001, NOSEK et al, 2003; OERTEL et al, 2005) • VITUKI-ÉDU-KTVF: Szlovák-magyar határvíz-vizsgálatok a Felsı-Duna szakaszon a fıágban és a mellékfolyókban 1989-tıl a kétoldalú Határvízi Egyezményben rögzített komponenskörre • Nemzetközi Duna-expedíció, JDS-1 2001 (ICPDR, 2002), AQUATERRA Danube Survey (ADS) 2004 (CSÁNYI et al., 2005) • VITUKI: LIFE Szigetközi-projekt 2004-2007: ökológiai állapotfelmérés, módszertani kutatások (K&S sekélyvízi egyelı hálózás, markolásos és kotrásos mintavételi technika eredményeinek összehasonlítása) • Joint Danube Survey-2: 2007 aug.14-szept.27 A Duna biodiverzitásában az utóbbi évtizedekben jelentıs változások történtek, amelyek minden élılénycsoportot érintettek (WACHS,1997). Az osztrák és német Duna szakaszon számos tározó és mőtárgy épült, üzembe helyezték a Rajna-Majna-Duna csatornát, a bısi erımővet, megtörtént a Duna elterelése (ezzel jelentısen megváltoztak a régi fıág hidrodinamikai jellemzıi, a Szigetközi mellékág-rendszerekben a vízpótlás céljából átvágások, összeköttetések, csatornák létesültek), jelentıs mértékben növekedett a folyó vizének trofitása (KISS,1994). A régi, ill. az újabb adatok felhasználásánál problémát okoz, hogy a rendelkezésre álló adatok taxonómiai szintje nem azonos, vagy a győjtések eltérı módszerrel történtek és ezért csak részben hasonlíthatóak össze (OERTEL et al, 2005). A Dunán az elsı átfogó részletes hidrobiológiai állapotfelmérés a Felsı-Duna szakaszon, a 80-as évek második felétıl kezdıdı idıszakban indult meg,, elsısorban a Bıs-Nagymaros térségére összpontosítva. Ezen idıszakban sok értékes adat győlt össze a VITUKI és az mTA Duna-Kutató Állomásának tevékenysége folytán. Az adatokból tisztán kirajzolódott, hogy a magyarországi Felsı-Duna bonyolult, mellékág-rendszerekkel tarkított víztereiben a többváltozós matematikai statisztikai módszerekkel, bármelyik vízi élılény-együttes alapján tisztán elválaszthatók egymástól az eltérı vízjárású és vízellátottságú területek (CSÁNYI 1989, NÉMETH 1987, NÉMETH és GULYÁS 1990). Az eredmények alapján tehát a Duna 96

fıága, a hullámtéri mellékág-rendszer, a mentett terület pangó vízterei, valamint a MosoniDuna jól elkülönültek egymástól nemcsak eltérı vízforgalmuk, hanem a vízi élılényegyüttesek alapján is. A Duna további szakaszainak vizsgálata a 90-es évek elején indult, részben hazai, részben pedig külföldi finanszírozású forrásokból. 1.1.1.1 A Duna makrogerinctelen élılényközösségének jellemzıi és változása A makrogerinctelen közösségek szerkezete, az egyes taxoncsoportok térbeli eloszlása természetes, zavartalan körülmények között is változik. az elsodródás, aktív és passzív bevándorlás és elvándorlás révén (MINSHALL és PETERSEN, 1985). A fenéklakó szervezeteket érintı jelentıs változások oka elsısorban az emberi tevékenység. A legnagyobb hatást a vízépítési beavatkozások, mint pl: gátak, duzzasztók, tározók, vízerımővek létrehozása, a csatornázás vagy hajóút biztosítására szolgáló mederkotrás, kereszt-és párhuzammővek építése gyakorolják (DYNESIUS és NILSSON, 1994). Ehhez további emberi hatások járulnak hozzá, így pl: a szervetlen vagy szerves szennyezés, hıterhelés (TITTIZER, 1997b). .A biodiverzitás változásában szerepet játszik az új, az adott területen korábban nem regisztrált fajok elterjedése is. A megváltozott élıhelyek elısegítik az idegen fajok invázióját. A Rajna-Majna-Duna csatorna kialakítása, a két vízrendszer közvetlen összeköttetése (aktívan terjedı fajok, vízáramlással sodort szaporítóképletek, lárvastádiumok), ill. a hajóforgalom (passzívan terjedı fajok) lehetıvé tette a fajok elterjedési területének növekedését, és a hajózási út biztosításához szükséges beavatkozások következtében létrejött új, vagy módosult élıhelyeken történı megjelenését (TITTIZER, 1997a). 1998-2000 között OERTEL és mts.i (OERTEL et al, 2005) a Duna magyarországi szakaszán a fıág teljes hosszában, valamint a fıágat kísérı két vizes élıhelyen: a Szigetközben és Gemencen, 42 mintavételi helyen győjtöttek a partszegélyi zónából makrogerinctelen adatokat. A mintavételi területek közül legfajgazdagabbnak a Szigetközi mentett oldali vízterek (168), a szigetközi felhagyott Duna fıág (Öreg-Duna, 151), valamint a .Duna: Kismaros-Mohács szakasza (138) és a szigetközi hullámtéri ágak (127) mutatkoztak. Ezt követte a Duna fıág Gönyőtıl Pilismarótig (78), a gemenci vízterek (69), ill. az elhagyott fıágat és hullámteret összekötı hallépcsı a Szigetközben (59). A részletes taxonlisták a tanulmányban olvashatók, az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy a mintavételi helyek háromnegyedében elıforduló 35 taxon a következıképpen oszlik meg a fıbb makrogerinctelen csoportok között: puhatestőek (Gastropoda-csigák, Lamellibranchiatakagylók: 34%), árvaszúnyogok (Chironomidae: 32%), rákok (Mysidacea, Isopoda, Amphipoda: 14%), vízi poloskák (Heteroptera: 9%), piócák (Hirundinea: 5%), kérészek, szitakötık, hidraállatok (Ephemeroptera, Odonata, Hydrozoa: 2-2-2%). A továbbiakban részletesen is bemutatjuk a partszegélyi zóna területérıl, ill. a meder keresztszelvénye mentén győjtött adatokat a Duna makrogerinctelen élıvilágáról, bemutatva a korábbi vizsgálatok eredményeit és a felmerülı kérdéseket, amelyek a jıvıben még megválaszolásra várnak és magukba foglalják a reprezentatív módszertani technika kiválasztásán túl a teljes Duna-szakaszra vonatkozó referencia-adatok győjtését, a VKI kompatibilis minısítési rendszer kidolgozását, ill. a beavatkozások hatásainak nyomon követését az élılényközösségek monitorozásával. 1.1.1.2 A parti szegélyzóna korábbi eredményei a Felsı-Duna hossz-szelvénye mentén

97

Az elmondottak alapján napjainkig számos monitoring program keretében győjtöttek a vízi élılény-együttesekkel kapcsolatos adatokat a magyar Dunán a parti szegélyzónában kis vízálláskor. Ezek közül jó illusztrációt jelentenek az egyik közelmúltban végzett vizsgálatsorozat (LIFE Szigetközi projekt 2006) eredményei, amelyek jórészt megegyeznek a megelızı évek hasonló monitoring eredményeivel. A 2006-ban végzett helyszíni vizsgálatok alapján a magyarországi Felsı-Duna makrogerinctelen élılény-együttesének legnagyobb egyedszámú csoportját a magasabb rendő rákok alkotják. A vízi makrogerinctelenek rendszertani megoszlása egyenletes képet mutat, hiszen minden vizsgált szelvényben minden fıbb csoport számos taxonnal elıfordul. Megállapítható, hogy a magyarországi felsı Duna-szakasz legjellemzıbb szervezetei az áramláskedvelı taxonok, mint a Dina punctata pióca, az Ancylus fluviatilis, Lithoglyphus naticoides, Potamopyrgus antipodarum vízicsigák, a Corbicula fluminea ázsiai kagyló, valamint a malacostraca taxonok (Corophium curvispinum, Dikerogammarus haemobaphes, D. villosus, Echinogammarus ischnus, Jaera istri, Obesogammarus obesus). A vízi rovarok (Insecta) meglehetısen kis taxonszámban kerülnek elı a Felsı-Dunán (Brachycentrus subnubilus, Hydropsyche sp.), s egyedszámaik sem túl jelentısek. A legtöbb taxont a Fenékküszöb feletti szelvényben mutattuk ki, de ez a szelvény az abundancia-értékek alapján nem emelkedik ki a többi közül. Az Ásványráró magasságában vizsgált Duna szelvénye speciális együttessel jellemezhetı. A part menti hirtelen mélyülı vízben két vízicsiga (Theodoxus fluviatilis, Valvata piscinalis) tömeges elıfordulású, de kizárólag a nagy bazaltkövek felszínén élnek. A vízi rovarok közül az üledékhez kötötten elıforduló, inkább állóvízi Sialis lutaria lárvái szintén jellegzetesek, mert arra utalnak, hogy a kıszórás mentén a nagy kövek között jelentıs mennyiségő finom frakciójú, szerves anyagban gazdag üledék rakódott le az idık folyamán. Ugyanennek a csoportnak teljesen más élıhelytípust kedvelı faja egy kérészlárva (Heptagenia sulphurea), amely szintén inkább az áramló vizekben, szilárd alzathoz kötötten képes fennmaradni. Végezetül röviden megemlítjük, hogy a rajkai szelvényben végzett kotrás mintái (5, 10, 15, 50 és 150 m-re a parttól), valamint a kıszóráson „kick - sweep” módszerrel vett minta összesen 26 különbözı taxon kimutatására volt alkalmas. Érdekes, hogy a legtöbb féle állat (13) 150 m-re a parttól található meg, míg a parti mintavételkor a kıszóráson csupán 11 taxon volt kimutatható. A kisebb taxonszámokat nyújtó egyéb kotort minták is fontosak a teljes taxonlista szempontjából, hiszen a két említett minta együttesen csupán 19 különféle szervezetet tartalmazott a 26-ból, 7 faj tehát a vizsgált keresztszelvény egyéb pontjairól származott. A Felsı-Duna élıvilága tehát a korábbi évekhez hasonló képet mutatja, a jövıben a rajkaihoz hasonló részletesebb, a keresztszelvény több pontjára is kiterjedı mintavételi módszerekkel valószínőleg többféle állatot lehet majd kimutatni ezen a kérdéses Duna-szakaszon. A vízpótló-rendszer mentén kijelölt 11 helyszínen összesen 95 taxont találtunk meg. Egyedszám tekintetében a legfelsı és az alsó szakasz (I. zsilip, Helenai-ág, valamint a Bagoméri-Duna) szegényesebb (1.2.1.2.-2 ábra). A vízpótló rendszer mentén is a magasabb rendő rákok fordulnak elı általában a legnagyobb egyedszámban. A Halrekesztıi-Duna (B-11 zárás környezete) kiemelkedıen gazdagnak bizonyult makrogerinctelen taxonokban és egyedszámban egyaránt. Ennek oka az, hogy itt igen részletesen, területileg eltérı élıhelyeket bevonva történt a mintavétel annak érdekében, hogy a térbeni különbözıségek hatását felmérhessük a víztest vizsgálatának reprezentativitásával kapcsolatban. Az eredmények szerint érdemes törekedni arra, hogy lehetıség szerint az összes 98

fontos élıhely-típust a vizsgálatokba vonjunk, hiszen a mintavételi erıfeszítés növelésével egyértelmően több információt lehet összegyőjteni az adott vizsgálati szelvényben. Fajokban a legszegényebb, az egyedszám-adatok alapján pedig meglehetısen egyenetlen, kizárólag a magasabb rendő rákok (Malacostraca) által dominált együttest mutattunk ki a meglehetısen egysíkú élıhely-típussal jellemezhetı Remetei-mellékág mentén. A leggazdagabb szelvények a vízpótló-rendszerben az Ásványi-mellékágrendszerben voltak regisztrálhatók, beleértve az Öntési-tavat is. A mellékág-rendszer mentén győjtött eddigi tapasztalatok és eredmények egyértelmően azt igazolják, hogy rendkívül bonyolult szerkezető élıhelyekrıl és nagy mérető vízterekrıl lévén szó, jelentıs erıfeszítéseket érdemes tenni a mintavétel alaposabb kivitelezésével kapcsolatban, hiszen az átlagos mederszélesség akár néhány száz méter hosszúságú szakaszok részletesebb felmérését igényli. Erre a mintavételi stratégiára kell felkészülni a jövıben, ha meg szeretnénk felelni a VKI erre vonatkozó ajánlásainak és elıírásainak. A mentett területi vízterekben összesen 139 vízi gerinctelen szervezet jelenléte volt tapasztalható. A mentett terület vízpótlással rendelkezı csatorna-rendszerének vizsgálata során a korábbi évek eredményeihez hasonlóan igen változatos a vízi gerinctelen élıvilág (1.2.1.2.-23 ábra). A 15 szelvény többségében a taxonok száma jóval meghaladta a húszat, ami az összes többi víztérhez viszonyítva kiemelkedı. A mentett oldali csatornák legérdekesebb tagja a Hédervár-Vadaskerti-csatorna Hédérvárnál, ahol 2006 folyamán 54 taxont mutattunk ki. Az együttest egyértelmően áramló vízi fajok uralják. A makrogerinctelenek mellett nagyon sokféle hínárnövény is megtalálható ebben a víztérben, ami természetesen növeli az élıhelyek változatosságát is. Hasonlóan érdekes helyszínnek bizonyult a Szavai-csatorna Patkányospuszta térségében, ahol szintén vízi makrofiton dominancia, valamint számos makrogerinctelen taxon jellemzı (41). Ezen a helyen novemberre jelentıs mértékő vízszint- és vízhozam-csökkenést tapasztaltunk. Érdekeségképpen említjük, hogy itt a Szigetközben egyedülálló módon jelentıs egyedszámú Anodonta cygnea populáció található, amelybıl azonban a kis vízállás következtében számos példány nemrégiben elpusztult. A Gombócos-Bár-Duna egyedszámok tekintetében nem tekinthetı kiemelkedınek, de taxonösszetétele alapján megállapítható, hogy potenciálisan már minden fontosabb élılény-csoport megtalálható benne. Benépesülése a megelızı év óta folyamatos. Érdekes összehasonlításra nyújt lehetıséget a Parlagnyilasi-csatorna, ahol az újonnan kialakított mesterséges víztér elején már számos taxont megtaláltunk, de a legújabb mederszakaszon még javában tart a benépesülés. Ez utóbbi helyen szeptember folyamán már menyhalat (Lota lota) és számos nagy mérető csíkbogarat (Dytiscus circumflexus, D. dimidiatus) is kimutattunk. A novemberi vízhiány jelentıs mértékben csökkentette a Parlagnyilasi-csatorna élıvilágának taxonszámait, ami a vízpótlás folyamatos biztosításának fontosságára hívja fel ma figyelmet. Végül egy másik kiemelkedı élıhelyrıl is meg kell emlékezni, amely a Szavai-csatorna bácsai szivattyútelepe felett helyezkedik el. Ez a víztér a mocsári fajok gazdag élıhelye, ahol elsısorban a ritka és természetvédelmi jelentıségő puhatestőek (21 vízicsiga-faj) jelenléte egyértelmően jelzi az élıhely speciális jellegét. Ennek fenntartásához azonban olyan vízkormányzási stratégia szükséges, amely a vízszint emelése mellett nem jár együtt fokozott mértékő átfolyással. Ez a gazdag makrovegetáció további növekedésének is kedvezne. 99

A Mosoni-Dunával kapcsolatban megállapítható, az elıkerült élılény-együttes jóval gazdagabb a Dunáénál, hiszen összesen 58 taxont sikerült innen kimutatnunk. A piócák közül csupán a Glossiphonia complanata került elı, de az is elvétve. A folyó puhatestő- és a magasabb rendő rák-élıvilága viszont általában gazdag és változatos. Két vizsgált szelvény, a Feketeerdınél és Dunaszeg magasságában a durva kaviccsal borított meder különösen kiemelkedik a biodiverzitás szempontjából. A helyszíni vizsgálatok alapján láthattuk, hogy Feketeerdınél a medre teljesen bepáncélozódott. Néhány speciális taxont lehet felismerni a taxonlista alapján, amelyek e két, azonos típusú alzattal jellemezhetı szelvény karakterisztikus fajai: Ancylus fluviatilis, Dikerogammarus villosus, Jaera istri, Obesogammarus obesus, Anabolis furcata, Brachycentrus subnubilus, Goera pilosa, Hydropsyche angustipennis. A véneki lelassult áramlású szelvényben a Lithoglyphus naticoides, valamint a kevéssertéjő győrősférgek a leginkább domináns szervezetek. E helyen a korábbi tapasztalatok szerint is nehezebb reprezentatív mintát venni, a vízállás és a meder morfológiai adottságai (pl. vízmélység) miatt. A VI. zsilip, mecsér és Vének szelvényeiben aránylag kis egyedszámok uralkodnak, Feketeerdınél és Dunaszegnél viszont ellenkezı a kép (1.2.1.2.-4 ábra). A taxonszámokat és az élılény-együttes taxoncsoportjainak összetételét szemügyre véve megállapítható, hogy a véneki szelvény szegényes, a többi szelvényben viszont a taxoszámok dunai szelvényekéit is meghaladják (27-29 taxon). Összefoglalóan megállapítható, hogy a Szigetköz túlnyomórészt mesterségesen kialakított, tehát hidromorfológiai szempontból kockázatosnak tekinthetı vízrendszerében a szlovákiai Duna-elterelés által okozott vízhiányos állapotot, ezáltal káros ökológiai változásokat a vízpótlás javította. A mentett oldali vízterekben megfigyelhetı látványos idıbeni faunaátalakulást, valamint diverzitás növekedést a makrogerinctelen élılény-együttes jelen vizsgálatsorozata a tavalyi eredményekhez hasonlóan egyértelmően bizonyította. A Duna, a hullámtéri mellékág-rendszer, illetve a vízpótló-rendszer számos eltérı élıhelytípust és ezzel együtt eltérı ökológiai igénnyel rendelkezı gerinctelen állatot tartalmaz. A vízpótlás megfelelı mértékő, a legalsó szakasz (Ásványi-ágrendszer alsó része, valamint a Bagoméri-ág) lelassuló jellegének megfelelıen kissé különbözik faunájában a felette elhelyezkedı hosszabb szakaszoktól. A mentett terület és a Mosoni-Duna viszont sokkal több taxon élıhelye, hiszen az áramló víz és a pangó vízterek együttes jelenléte egyértelmően növeli a biodiverzitás-viszonyokat.

100

ANNELIDA

GASTROPODA

LAMELLIBRANCHIATA

MALACOSTRACA

INSECTA

600 500

Egyedszám

400 300 200 100 0 Duna, Rajka

ANNELIDA

Duna, Duna, Duna, Fenékküszöb Fenékküszöb Dunaremete fölött alatt

GASTROPODA

LAMELLIBRANCHIATA

Duna, Ásványráró

MALACOSTRACA

Duna, Medve

INSECTA

60 50

Taxonszám

40 30 20 10 0 Duna, Rajka

Duna, Duna, Duna, Fenékküszöb Fenékküszöb Dunaremete fölött alatt

Duna, Ásványráró

Duna, Medve

1.2.1.2-1 ábra. A Duna makrogerinctelen együttesének egyedszámai és taxonszámai (2006 augusztus, szeptember, november). Annelida: Győrősférgek, Gastropoda: Csigák, Lamellibranchiata: Kagylók, malacostraca: Felsırendő rákok, Insecta: Rovarok.

101

ANNELIDA

GASTROPODA

LAMELLIBRANCHIATA

MALACOSTRACA

INSECTA

600 500 Egyedszám

400 300 200 100

g ér

ár

go Ba

Ár va

i-D

un

a,

m

i-z

ik i- k ny Ás

i-á

ás

öt ı

i- t ó vá

Ö

ny

vá ny

Ás

vá

Ás

vá

i- D ny

nt és

Zg, i- á

un a

re un a D

ká g, lé

R

em

Ás

et ei

-m

el

12

1 -1 ,B

et m

,B ág ki da

Bo

Bo

e

-7

-4 ,B ág ki -

da

g, -á na i

He

Sz

le

i vá

rg ócs

.,

Du

I. z

na

si

ki l

it i

lip

0

ANNELIDA

GASTROPODA

LAMELLIBRANCHIATA

MALACOSTRACA

INSECTA

60 50 Taxonszám

40 30 20 10

g i-á m ér

i-z va Ár

un a,

án y

i-D

Ba go

ár ás

öt ı ik i-k án y

nt és i-t ó

g, i-á vá ny

Ö

12 Z-

11 BÁs

án y

i-D

un a,

re m un a

Ás v Ás v

ei -m el

Ás v

lé ká

g, D

Bo da R

em et

et e

-7 ki

-á g, B

-4 -á g, B

Bo da

ki

ak i D un

en ai -á g, el

H

Sz iv

ár

gó -c s

., I. z

sil

lit i

ip

0

1.2.1.2-2 ábra. A hullámtéri vízpótló-rendszer víztereinek makrogerinctelen együttesének egyedszámai és taxonszámai (2006 augusztus, szeptember, november). Annelida: Győrősférgek, Gastropoda: Csigák, Lamellibranchiata: Kagylók, malacostraca: Felsırendő rákok, Insecta: Rovarok.

102

to n

yi -

., I

na ,

-c s

Du

ár gó I. z si l ip

No

Taxonszám ANNELIDA

Hé de

St ra vá nd ki cs ., rv Ar ár ak -V G ad om as bó k. -c co s. sBá r-D Li un pó a Pa tir la m o gn Pa ro yi l tv rla as a gn i-c yi l s as .e i-c le Zs je s. ej ,ú ke j i- c m ed s. ,Á er sv Zs á ej ny ka rá Sz i- c ró av s. ,M ai -c ec s. ,P sé r a Sz tk á av ny ai os -c p. s. Sz , av Ki sb ai -c aj s. cs ,V Zá ám m os ol sz yi . cs ., Sz G av yı ai rz -c . s. ,B ác sa

Zá

Sz iv Sz iv ár gó -c Zá s. ,I to I. ny zs i-D ilip un a, St N ra ov nd á H ki éd -c s. er ,A vá ra r-V k G ad om as bó k. -c co s. sBá r-D un Li pó a Pa tirla m o g Pa ro ny tv rla ila a si gn -c yi s. la el si -c ej Zs e s. ej , új ke m i-c ed s. er ,Á s vá Zs ny ej ka rá Sz i-c ró av s. , ai M -c ec s. sé ,P r a tk Sz á ny av ai os -c p. s. Sz , Ki av sb ai -c aj cs s. ,V Zá ám m os ol sz yi -c . s. , Sz G yı av rz ai . -c s. ,B ác sa

Egyedszám ANNELIDA GASTROPODA

GASTROPODA

LAMELLIBRANCHIATA

LAMELLIBRANCHIATA

MALACOSTRACA

MALACOSTRACA

INSECTA

600

500

400

300

200

100

0

INSECTA

60

50

40

30

20

10

0

1.2.1.2-3 ábra. A mentett területi vízterek makrogerinctelen együttesének egyedszámai és taxonszámai (2006 augusztus, szeptember, november). Annelida: Győrősférgek, Gastropoda: Csigák, Lamellibranchiata: Kagylók, malacostraca: Felsırendő rákok, Insecta: Rovarok.

103

ANNELIDA

GASTROPODA

LAMELLIBRANCHIATA

MALACOSTRACA

INSECTA

600 500

Egyedszám

400 300 200 100 0 Vízpótló rendszer VI. zsilip Rajka ANNELIDA

Mosomi-Duna, Feketeerdı

GASTROPODA

Mosoni-Duna, Mecsér

LAMELLIBRANCHIATA

Mosoni-Duna, Dunaszeg

Mosoni-Duna, Vének

MALACOSTRACA

INSECTA

60 50

Taxonszám

40 30 20 10 0 Vízpótló rendszer VI. zsilip Rajka

Mosomi-Duna, Feketeerdı

Mosoni-Duna, Mecsér

Mosoni-Duna, Dunaszeg

Mosoni-Duna, Vének

1.2.1.2-4 ábra. A Mosoni-Duna makrogerinctelen együttesének egyedszámai és taxonszámai (2006 augusztus, szeptember, november). Annelida: Győrősférdek, Gastropoda: Csigák, Lamellibranchiata: Kagylók, malacostraca: Felsırendő rákok, Insecta: Rovarok.

104

1.1.1.3 A parti szegélyzóna korábbi eredményei a Középsı- és az Alsó-Duna hosszszelvénye mentén •

•

•

•

•

A PHARE 901 projekt a Bécs feletti szelvénytıl (Greifenstein) a Budapest alattiig tartott és összesen 15 mintavételi helyet foglalt magába. A magyarországi szelvények megegyeztek a törzshálózati pontokkal, a munka az üledék, valamint a vízi makroszkopikus gerinctelenek vizsgálatára terjedt ki. A német állam által támogatott kutatómunka 1995-ben a Budapest-Mohács szakaszon folyt. A Rajka-Budapest szakaszról CSÁNYI (1994), a fıváros és a déli országhatár közti Dunáról pedig CSÁNYI (1996) számol be. A magyar Alsó-Duna Paks-Mohács közti szelvényeinek vizsgálata szerepeltek az ICPDR által koordinált kutatómunkában, amely térben Pakstól a volt Jugoszlávia és Bulgária határfolyójáig, a Timokig terjedt ki (VITUKI 2000). Az elsı Nemzetközi Duna-expedícióra (JDS-1) 2001-ben került sor Neu-Ulm és a Duna-Delta között a Duna mentén és a fontosabb befolyók torkolat közeli szelvényeiben összesen 98 szelvényben. Ezen a mintavételi programon sor került 21 mintavételi hely vizsgálatára, az adatok az ICPDR adatbázisában találhatók (DANUBIS). A nemzeti kutatócsoport külön értékelte a magyar szakasz faunisztikai eredményeit, amely szintén a DANUBIS adatbázisba került. Az AQUATERRA (EU FP5) projekt során 2004-ben Bécs fölött Klosterneuburgtól (1942 fkm) indult a mintavételi program és Calafat-Vidin szelvényéig (795 fkm) tartott. Ennek során 7 magyarországi szelvényt vizsgáltak, az eredményekrıl CSÁNYI és mtsai (2005) számolnak be.

Mindezen eredmények alapján megállapítható, hogy a teljes magyar Duna-szakaszon mindenütt a magasabb rendő rákok csoportja a legnépesebb állományalkotó. Taxonszám tekintetében a Dunát leginkább a puhatestőek (vízi csigák és kagylók) jellemzik, amelyek egyedszáma néhol kiugróan magas lehet (elsısorban a limányok üledék-depóniáiban). Hasonlóan jellegzetesek a győrős férgek, amelyek közül a piócafajok számos helyen elıfordulnak (Erpobdella- és Dina-fajok). Legszegényesebbnek a vízi rovarok csoportja nevezhetı, amelyek közül a kétszárnyúak, a szövıtegzesek (Hydropsychydae), valamint esetenként a szitakötık a domináns szervezetek. Hiányoznak viszont az álkérészek, s csupán kevés kérész taxon jellemzi a Duna élıvilágát (Ephemeroptera), emiatt pedig a nyugat-európában általánosan használt EPT index nem alkalmazható indikációs célokra. Ez pedig azt jelenti, hogy speciális dunai célokra olyan biotikus indexet kell sürgısen kidolgozni, amely a folyam egyes szakaszain közönséges taxon-csoportok elıfordulási adatain alapul. Az áramló vizek ökológiai állapot-felmérésével és a biológiai vízminısítéssel kapcsolatos, a bioindikáció jelenségén alapuló nemzetközi eredmények azt mutatják, hogy nagy folyókon, illetve folyamokon jelenleg még nincs olyan elfogadott módszertani tematika, mint amely a kis és a közepes vízfolyások esetében EU-szerte elfogadott. Ismeretes, hogy az említett célból történt néhány komoly nemzetközi kezdeményezés és kutatómunka (AQEM, STAR FP projektek), amelyek végeredményben EU támogatással születtek, és amelyek jelen pillanatban alapul szolgálnak (yard stick) a további vizsgálatokhoz. Bár ezek a módszerek az ebbe a kis méret-kategóriába tartozó folyóvizeknél használhatók, a nagy folyók, és különösen a Duna esetében bevallott módon nem alkalmazhatók még. Bár ezek szerint a nagy folyókra vonatkozó tematika még nem elfogadott, azonban ilyen igények számos esetben egyértelmően megfogalmazhatók, így pl. a Duna hajózhatóságával 105

kapcsolatos beavatkozások esetében erre igen nagy szükség lenne. Az EU VKI kapcsán tehát látható, hogy egyfelıl nagy az ismeretek hiányából fakadó módszertani hiátus, másfelıl azonban igen alapos körő információra lenne szükség a vízi környezetben lejátszódó folyamatok és hatások egyértelmő becslésével kapcsolatban. A következı fejezet azon újabb helyszíni vizsgálataink eredményeit és értékelését tartalmazza, amelyek mint módszertani eredmények a továbblépés szempontjából alapvetıen fontosak, s egyben arra is rámutatnak, hogy milyen irányban kellene az ökológiai állapot-felmérés során tovább lépni annak érdekében, hogy a jelen megbízásban megfogalmazott igényeknek a folyam biológiai állapot-felmérési módszerei megfeleljenek. 1.1.1.4 Mederkotrásos mintavétel korábbi eredményei A mederben lévı mélyebb területekre is kiterjedı vizsgálatsorozat, csupán 1994-1996 között történt a Nagymaros térségében épített körtöltés elbontásának hatástanulmányaként. Számos keresztszelvényben jobb és bal parti, valamint sodorvonalból vett minták alapján jellemezték a Duna Szob-Budapest közötti szakaszát beleértve a Szentendrei- és Váci-ágat is (VITUKI 1996). A mintavétel során 26 szelvényben összesen 36 helyrıl (bal part, jobb part) sikerült makrozoobenton szervezeteket győjteni, ahonnan összesen 46 taxon (1 örvényféreg (Turbellaria) , 23 puhatestő (Mollusca), 6 győrősféreg (Annelida), 5 magasabb rendő rák (Malacostraca) és 11 rovar (Insecta) taxon) került elı. Viszonylag sok állat mondható szórványos elıfordulásúnak, mivel csak 3 vagy annál kevesebb helyrıl sikerült ıket kimutatni. A taxonok listáján a jelenlétet (1), a hiányt (0) és az üres héjat (csillag, *) jelölték, amely utóbbi adat csak azt bizonyítja, hogy az állat valahol a felvízi irányban élhet. Különösen sok kagylóhéjat találtak a mederben, de a csigafajok között is számos megtalálható héjként a görgetett hordalékban. Megállapították, hogy a vízi makroszkopikus gerinctelenek leggyakoribb taxonjainak térbeni eloszlásában a hossz-szelvény mentén nincs különösebb jellegzetesség, egyaránt megtalálhatók a felsı és a fıváros feletti szakaszokon. Csupán néhány olyan állatfaj van, amelyek lokális elterjedésőek, faunisztikai ritkaságnak számítanak (Theodoxus fluviatilis vízicsiga, Piscicola haranti pióca). A vizsgált Duna-szakasz természetesen gyakori puhatestő taxonjai (fajok vagy egyéb, magasabb rendszertani kategóriák) a vándorkagyló (Dreissena polymorpha), a folyami csiga (Lithoglyphus naticoides), a borsókagyló genus (Pisidium sp.) és ennek nagyobb mérető rokona, a Sphaerium rivicola. Ezek mindegyike a teljes magyarországi Duna-szakaszon közönséges. Általában az erıs áramlású élıhelyeken fordulnak elı a Lithoglypus kivételével, amely viszont a limányokban, a finom szemcsemérető üledék felszínén mozog. Jellegzetes áramláskedvelı dunai csiga a Theodoxus danubialis, amely Szob-Budapest között összesen 13 szelvényben került elı, elsısorban a vizsgált szakasz felsı részében, héjat viszont további 2 szelvénybıl is kimutattak. Ugyanezen genus tagjai a T. fluviatilis, amely Budapest északi részétıl lefelé él, és 1987-ben mutatták ki elıször a magyarországi Dunából (CSÁNYI 1994). A T. transversalis fajnak viszont - az irodalmi adatokkal szemben - mind a mai napig csak üres héjai kerültek elı. A többi puhatestő taxon vagy ritka, vagy élı példányt egyáltalán nem sikerült kimutatni, csak héjat. A nagy mérető kagyló-fajok közül az Anodonta anatina az Ipoly-torkolat alatt, az Unio tumidus pedig mindenhol kimutatható volt. megemlíthetı az Unio crassus azon

106

példánya, amely szokatlanul vastag héjú, hatalmas testtömegő példány volt, nyilván az erıs áramlás és a durva mederalzat ellensúlyozására. Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy a mederkotrás, mint vizsgálati, illetve mintavételi módszer, a nagy folyók, elsısorban a Duna esetében alapvetıen fontos és eredményes eljárás lehet a jövı kutatásai során. 1.1.2

A 2007-es mederkotrásos mintavétel eredményei három dunai szelvényben

A mintavételek célja az volt, hogy 1-1 reprezentatív mintavételi helyen, részletes keresztszelvény vizsgálatot végezzünk, és a vizsgálatok eredményeként megítélhetı legyen milyen mintaszám, milyen mintavételi módszer mutatkozik hatékonynak egy adott szelvény makrogerinctelen élılényközösségének jellemzésére. A mintavételi helyek kiválasztásának elsıdleges szempontja volt, hogy a felmérés keretében egy természetes szakasz (Göd), egy erısen módosított szelvény (Dunakiliti) és egy olyan szakasz legyen vizsgálva, ahol több a hajózási út biztosítása érdekében a tervezetben szereplı beavatkozás egyszerre van jelen (Paks-sarkantyúk, kıszórások). A makrogerinctelen élılényközösségek összetételét és jellemzıit a társulástani mutatókon túl az egyes fıbb csoportokhoz tartozó fajok (ill. bizonyos csoportoknál magasabb rendszertani kategóriák, tehát összefoglalóan taxonok) számával, valamint a taxonok mennyiségi viszonyait egyedszámokkal jellemezzük. Ezek az adatok meghatározzák egy vizsgált szakasz diverzitását: minél magasabb a taxonszám, és egyenletesebb a taxonok megoszlási aránya annál magasabb egy élıhely diverzitása. 1.1.2.1 Dunakiliti Dunakiliti térségében (1843 fkm) az 1995-ben megépített Fenék-küszöb alatti mederszelvényben, annak is a magyar felén – a sodorvonalban kialakult szigetig végeztünk helyszíni kotrást és a vízi makrogerinctelen élılény-együttesre vonatkozó állapot-felmérést. Ebben a térben kisebb kiterjedéső keresztszelvényben jelentıs különbségeket lehetett tapasztalni a jobb és a bal part menti „Kick .& sweep” minták között, valamint az egyes keresztszelvény menti pontok között egyaránt. Erre a keresztszelvény vizsgálatra azért volt szükség, mert a Duna felsı-magyarországi szakasza a nemzetközi tipológiai kijelölés szerint az alatta lévı szakasztól típusában eltér, hiszen a durva kaviccsal jellemezhetı hordalékkal rendelkezik Rajka és Gönyü között. mindenképpen fontosnak tekintettük, hogy errıl az elkülönülı típusú szakaszról is legyenek a makrogerinctelen együttessel kapcsolatos alapadataink. E magyarországi Duna-szelvényben, ahol a legnagyobb medermélység nem haladta meg a 3 m-t, s a mederben számos kavics-zátony volt található,a parti zónában vett minták (K&S) tartalmazták a legtöbb féle taxont (1.2.2.1.-1 A ábra). Egyedszám tekintetében a bal parti K&S minta eredményezte a legnagyobb abundanciájú együttest, mivel a part széli főzfák függönyszerő gyökérzónájából rengeteg Gammaridae rák-taxon került elı (1.2.2.1.-1 B ábra). A négy ponton történt kotrás eredményeinek összesítése alapján csaknem ugyanannyi féle állat került elı, míg a markolás eredményezte a legkisebb számú élılényegyüttest, tekintettel arra, hogy ez a mintavétel történik a legkisebb felületrıl (1.2.2.1.-1 C és D ábra).

107

A Csigák

Kagylók

B Rákok

Rovarok

Férgek

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Kagylók

Rákok

Egyedszám

1000 800 600 400 200

C Csigák

Kagylók

1/ 4 M ar ko lá s

1/ 4

Ko trá s, 1/ 1 Ko trá s 1/ 2 Ko trá s 1/ 3 Ko trá s 1/ 4

K&

M

K& S

S, 1/ 1

1/ 4 ar ko lá s

Ko trá s, 1/ 1 Ko trá s 1/ 2 Ko trá s 1/ 3 Ko trá s 1/ 4

1/ 4 S

1/ 1

0

Férgek

D Rákok

Rovarok

Férgek

25

Csigák

Kagylók

Rákok

Rovarok

3000

20

2500

15

Egyedszám

Taxonszám

Rovarok

1200

S, K&

Csigák

1400

K&

Taxonszám

Férgek

10 5

2000 1500 1000 500

0

0

K&S

Kotrás

Markolás

K&S

Kotrás

Markolás

1.2.2.1.-1 ábra. Taxon- és egyedszámok a Dunakilti (184 fkm) térségében vett hálózás (K&S), kotrás és markolás során Megállapítható, hogy: • Az erıs áramlású szakasz mind a hálózással, mind pedig a mederkotrással jól vizsgálható, a markolás viszont a szükséges nagy fizikai erıfeszítés ellenére sem ad kellı mértékben részletes eredményeket. Emiatt a markolást ezen a helyen nem is alkalmaztuk a teljes keresztszelvény vizsgálatakor, csupán a bal parthoz közeli, a sodorvonalban képzıdött sziget mentén lévı mintavételi ponton. • A magasabb rendő (felemáslábú) rákok alkotják a legnépesebb rendszertani csoportot (Gamaridae, elısorban Dikerogammarus fajok), bármilyen mintavételi módszer is alkalmazunk. Nagyon mozgékonyak, kedvelik az erısen áramló víztereket és gyorsan benépesítik a durva kavics-alzatot, mivel jól tőrik a görgetett hordalék általi erıteljes fizikai hatásokat. • Különösen nagy egyedszámú populációik jelennek meg abban az esetén, ha nemcsak a nagyobb mérető kavics, mint szervetlen komponens, hanem a szervesanyagból álló alzat, mint pl. vízbe nyúló növényi részek, gyökerek is rendelkezésre állnak az élıhely-típus kialakításában • Ez az élılény-csoport egyébként a frissen elárasztott, növekvı vízállás miatt újonnan elöntött partszakaszok élıhelyeit is gyorsan, elsıként képes benépesíteni. • Az adatok összesített értékelésekor kiderül, hogy a kimutatott összes taxonból (29) alig több mint kétharmada (22) került elı a hálózással. Vagyis 7 olyan taxon szerepel a listán, amelyek csak a kotrással, valamint 8 olyan, amely csak hálózás során került elı. mindezek alapján látható, hogy az eltérı mintavételi módszerekkel vizsgálni lehet a keresztszelvény különbözı élıhely-típusait, mozaikjait, s az élıhelyek nagy térbeni heterogenitása megköveteli a több alminta, valamit a több módszer együttes alkalmazását.

108

Kotrás 1/2

Kotrás 1/3

Kotrás 1/4

0 1 0

0 30 0

0 13 0

0 5 0

0 1 0

3 2 1

0 0 0

3 8 23 26 3 4

0 0 0 0 0 0

60 0 0 13 0 1

0 0 0 2 0 0

28 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

1 0 0 0

3 0 0 3

10 0 0 0

1 1 1 0

0 0 0 0

1 0 0 0

0 1 0 0

20 21 106 0 1 3

360 12 738 18 6 18

90 1 85 0 7 12

3 1 49 24 11 7

73 10 184 7 28 3

40 40 344 32 88 24

18 0 9 1 20 1

1 1 0 5 1 0 0 33 0 1

12 0 0 3 0 3 3 12 0 0

0 0 0 36 0 0 0 2 0 0

0 0 0 0 0 0 0 2 0 0

5 1 0 5 1 0 0 1 0 0

0 0 1 0 0 0 0 1 0 0

1 0 0 1 0 0 0 0 1 0

Markolás 1/4

Kotrás, 1/1

GYŐRŐSFÉRGEK (ANNELIDA) Lumbricidae Gen. sp. Oligochaeta Gen. sp. Dina punctata CSIGÁK (GASTROPODA) Ancylus fluviatilis Borysthenia naticina Lithoglyphus naticoides Potamopyrgus antipodarum Radix auricularia Radix ovata KAGYLÓK (LAMELLIBRANCHIATA) Corbicula fluminea Dreissena polymorpha Pisidium henslowanum Sphaerium corneum RÁKOK (CRUSTACEA) Corophium curvispinum Dikerogammarus haemobaphes Dikerogammarus villosus Echinogammarus ischnus Jaera istri Obesogammarus obesus ROVAROK (INSECTA) Brachycentrus subnubilus Hydropsyche angustipennis Hydropsyche exocellata Psychomyia pusilla Silo nigricornis Silo pallipes Ceratopogonidae Gen. sp. Chironomidae Gen. sp. Rhypholophus sp. Tipulidae Gen. sp.

K&S 1/4

TAXON

K&S, 1/1

1.2.2.1.-1 táblázat. A Dunakiliti térségében végzett vizsgálatok eredményei

1.1.2.2 Göd Gödnél a Homok-sziget (bal part), valamint a Szentendrei-sziget (jobb part, Horányi-rév) között összesen 23 taxont sikerült a teljes keresztszelvény mentén kimutatnunk. Ezek közül 15 a jobb part menti kotráskor, 14 pedig a bal parti hálózott mintából került elı. Nagyjából tehát ugyanaz a helyzet, mint Dunakiliti térségében, vagyis az összesen kimutatott taxonszámnak mintegy harmadrésze a további mintavételek során, kombinált módszerek segítségével került kimutatásra. Az egyes pontokon jelentıs különbségek figyelhetık meg, s általában megállapítható,hogy a meder középsı pontjairól kevesebb állat található meg taxon- és egyedszámok tekintetében egyaránt (1.2.2.2.-1 ábra A, B, C, D). Érdekes eredmény, hogy a kotrás során kapott adatok páronként történı összevonásával (22 jobb, illetve bal parti, valamint 2 mederközépen található minta alapján) a két, parthoz 109

közeli minta 16-16 taxont eredményezett, tehát csupán hétre tehetı azon állatfajok száma, amely a hálózott eljárással került kimutatásra (1.2.2.2.-1 táblázat). Megállapítható tehát, hogy: • A kotrás összesen 21, a hálózás (Kic&sweep) 19, míg a markolásos mintavételi módszer 17 taxont mutatott ki; • Az összes elıkerült taxon száma a gödi keresztszelvényben 23 volt; • A fontosabb rendszertani csoportokat illetıen általában a vízi csigák és kagylók mutathatók ki a legnagyobb taxonszámban; • Egyedszám alapján a magasabb rendő rákok a domináns szervezetek a térségben mindhárom mintavételi módszerrel; • A különbözı élıhely-(habitat-) típusok nagyfokú térbeni heterogenitása miatt egynél több alminta vételére van szükség a keresztszelvény három jellemzı térségében (jobb, bal és sodorvonal tájéka). A Csigák

Kagylók

B Rákok

Rovarok

Férgek

16 14 Egyedszám

10 8 6 4 2

K&

K&

S K& 1 S 6

Ko trá Ko s 1 trá Ko s 2 trá Ko s 3 trá Ko s 4 trá Ko s 5 trá s 6 M ar ko M lá ar s 1 k M olá ar s ko 2 M lá ar s 3 k M olá ar s ko 4 M lá ar s ko 5 lá s 6

S K& 1 S 6

0

Kagylók

C Férgek

Csigák

Kagylók

Rovarok

D Rákok

Férgek

Rovarok

Csigák

Kagylók

Rákok

Rovarok

1200

18

1000

16

Egyedszám

14 12 10 8 6 4

800 600 400 200

2

3

2

ás ol

ás

M

ar k

ol

ol

ar k M

ar k M

ás

1

3 s

2

1 s

s Ko tr á

Ko tr á

6 K& S

ar ko lá s 1 ar ko lá s 2 M ar ko lá s 3 M

M

Ko trá s 1 Ko trá s 2 Ko trá s 3

6 S K&

1 S K&

1

0

0

K& S

Taxonszám

Rákok

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Ko tr á

Taxonszám

12

Csigák

Ko trá Ko s 1 trá Ko s 2 trá Ko s 3 trá Ko s 4 trá Ko s 5 trá s 6 M ar ko M lá ar s 1 k M olá ar s ko 2 M lá ar s 3 k M olá ar s ko 4 M lá ar s ko 5 lá s 6

Férgek

1.2.2.2.-1 ábra: Taxon- és egyedszámok a Göd (1669 fkm) térségében vett hálózás (K&S), kotrás és markolás során

110

Kotrás 1

Kotrás 2

Kotrás 3

Kotrás 4

Kotrás 5

Kotrás 6

Markolás 1

Markolás 2

Markolás 3

Markolás 4

Markolás 5

Markolás 6

GYŐRŐSFÉRGEK (ANNELIDA) Hypania invalida Oligochaeta Gen. sp. CSIGÁK (GASTROPODA) Borysthenia naticina Lithoglyphus naticoides Theodoxus fluviatilis KAGYLÓK (LAMELLIBRANCHIATA) Corbicula fluminea Dreissena polymorpha Pisidium sp. Pisidium supinum Sphaerium solidum Unio pictorum Unio tumidus RÁKOK (CRUSTACEA) Corophium curvispinum Dikerogammarus haemobaphes Dikerogammarus villosus Echinogammarus ischnus Jaera istri Obesogammarus obesus ROVAROK (INSECTA) Gomphus flavipes Brachycentrus subnubilus Hydropsyche bulgaromanorum Hydropsyche contubernalis Chironomidae Gen. sp.

K&S 6

TAXON

K&S 1

1.2.2.2.-1 táblázat: A Göd térségében végzett vizsgálatok eredményei

0 15

0 0

0 22

0 0

0 0

0 0

0 0

2 16

0 145

0 507

0 1

0 0

0 0

0 2

375 107 14

0 1 40

7 19 0

0 0 1

0 0 6

0 0 12

0 0 22

0 2 33

35 7 0

0 1 0

0 0 0

0 0 1

0 0 2

0 0 5

10 0 21 33 16 1 10

7 1 0 0 0 0 0

25 1 13 8 0 0 3

85 0 5 3 9 0 2

0 3 0 0 0 0 0

2 4 0 0 0 0 0

3 1 0 0 0 0 0

9 1 1 0 0 0 0

3 0 30 17 5 0 2

3 0 4 4 3 0 0

1 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

4 2 0 0 0 0 0

0 0 1 0 0 23

6 16 193 8 0 322

0 0 0 0 0 5

2 1 6 0 0 166

35 0 22 1 0 3

33 1 22 0 1 3

8 8 120 5 0 77

52 24 384 0 12 240

0 0 0 0 0 0

1 0 0 1 0 5

0 0 1 0 0 0

1 2 20 0 0 8

3 1 27 2 0 55

0 5 33 2 0 155

2 0 0 0 31

0 0 0 1 10

0 0 0 0 51

0 0 0 2 5

0 0 0 90 0

0 0 0 7 0

0 0 0 11 0

0 1 8 88 0

0 0 0 0 49

0 0 0 0 53

0 0 0 0 0

0 0 0 4 0

0 0 0 0 2

0 0 0 3 6

1.1.2.3 Paks A paksi adatok szerint mind a kotrás, mind a markolás a széli vizekben jelzett gazdag makrogerinctelen élılény-együttest. A sodorvonal, így a mélyebb meder is Paks oldalán található, ahol a kıszórás végi az eróziótól a szakadó jobb partot. E helyen a hálózott minták fajban gazdagabb együttest mutatnak. A dunaszentbenedeki oldal sekély, homoklerakódás jellemzi, amelyen ugyan sokféle állat elıkerült, azonban sokkal kisebb egyedszámban, mint a jobb parton. A paksi oldalon ugyanis kiugróan gazdag és nagy egyedszámú populációk élnek (1.2.2.3.-1 ábra). Megállapítható tehát, hogy: • A meder középsıtájékán szélsıséges esetben egyáltalán nem található makrogerinctelen szervezet (pl. a 3. ponton, aktív homoktranszport miatt az állatok számára instabil mederfeltételek); • Ezen az alsó Duna-szakaszon taxonszámot illetıen a markolt minták is érdekesek: a K&S minták taxonszámát közelítik, de a legmagasabb taxonszám a kotort mintákra jellemzı;

111

A minták egyedszám adatai azonban elenyészık a kotrással és a hálózással vett mintákhoz képest, ami valószínőleg a felsıbb szakaszokhoz képest csekélyebb mértékben benépesült aljzat miatt van.

•

A Férgek

Csigák

Kagylók

B Rákok

Rovarok

Férgek

14

Rákok

Rovarok

1016 db

200 Egyedszám

10 8 6 4

150 100 50

2

Ko tr Ko ás tr 1 Ko ás tr 2 Ko ás tr 3 Ko ás tr 4 Ko ás trá 5 s 6 M ar M kolá ar s M kolá 1 ar s M kolá 2 ar s M kolá 3 ar s M kolá 4 ar s ko 5 lá M s el 6 lé ká g, K& S

Ko tr Ko ás tr 1 Ko ás 2 trá Ko s tr 3 Ko ás tr 4 Ko ás trá 5 s 6 M ar k M olá ar s M kolá 1 ar s k M olá 2 ar s k M olá 3 ar s k M olá 4 ar s ko 5 lá M s el 6 lé ká g, K& S

K& S K& 1 S 6

0

K& S K& 1 S 6

0

C Férgek

Csigák

D

Kagylók

Rákok

Rovarok

Férgek

18

Csigák

200 Number of individuals

14 12 10 8 6 4

Kagylók

Rákok

Rovarok

1018 rák, 3 rovar

16

100

2

M

M

M

Ko trá s 1 Ko trá s 2 Ko trá s 3

6

1 K&

ar ko lá

S

S

3 s

s

2

1 s

ar ko lá M

M

ar ko lá

2

3 Ko trá s

1

Ko trá s

Ko trá s

1

6 K& S

K& S

ar ko lá s 1 ar ko lá s 2 M ar ko lá s 3

0

0

K&

Number of taxa

Kagylók

250

12 Taxonszám

Csigák

1.2.2.3.-1 ábra: Taxon- és egyedszámok a Paks térségében vett hálózás (K&S), kotrás és markolás során A 3 pontban összevont minták elemzésébıl látható, hogy mind a hálózott K&S, mind pedig a kotort minták fontos információt tartalmaznak, a szelvény eredményes tanulmányozásához tehát többféle mintavételi módszer és jelentıs erıfeszítés szükséges. Éppen ezen eredmények alapján azt a következtetést lehet levonni a Duna hajózhatósági tanulmánya számára, hogy olyan részletes helyszíni vizsgálatokra lesz szükség az egyes tervezett beavatkozások pontos hatásainak megítéléséhez, amelyek tehát jelentıs erıfeszítést, aktív terepi felméréseket és az illetı Duna-szakasz több mintavételi eljáráson alapuló vizsgálatán nyugszanak.

K&S 5

Kotrás 1

Kotrás 2

Kotrás 3

Kotrás 4

Kotrás 5

Kotrás 6

Markolás 1

Markolás 2

Markolás 3

Markolás 4

Markolás 5

Markolás 6

Mellékág, K&S

1.2.2.3.-1 táblázat: A Paks térségében végzett vizsgálatok eredményei

0 0 0

0 0 0

1 0 0

0 0 0

6 0 0

0 0 0

0 0 0

88 1 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

53 0 1

2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

K&S 1

TAXON

GYŐRŐSFÉRGEK (ANNELIDA) Oligochaeta Gen. sp. Dina lineata Glossiphonia complanata CSIGÁK (GASTROPODA) Borysthenia naticina

112

K&S 5

Kotrás 1

Kotrás 2

Kotrás 3

Kotrás 4

Kotrás 5

Kotrás 6

Markolás 1

Markolás 2

Markolás 3

Markolás 4

Markolás 5

Markolás 6

Mellékág, K&S

0 82 0 0 0 0

1 0 0 22 0 0

0 8 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 40 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 1 0 0

0 0 1 1 0 0

0 9 0 0 1 8

0 2 0 0 0 0 0

0 0 2 0 0 0 0

0 11 1 1 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 20 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 7 0 0 0 0 0

0 6 11 0 0 0 0

0 2 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 3 0 0 0 0

4 0 2 0 1 2 6

0 0 5 0 2

5 9 76 0 9

8 0 1 0 1

0 0 0 0 0

3 0 3 0 7

0 0 1 0 0

1 0 1 0 0

16 4 856 8 132

1 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 1 0 0 0

2 0 2 0 0

3 1 35 3 5

0 0 4 0 9

1 0 1 0 101

20 0 0 0 23

0 1 0 1 17

0 0 0 0 0

1 0 0 2 5

1 0 0 0 0

0 0 0 3 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 20

0 0 0 0 0

0 0 0 1 0

1 0 0 0 0

2 0 0 0 0

1 0 0 0 0

0 0 0 0 103

K&S 1

TAXON

Fagotia acicularis Lithoglyphus naticoides Potamopyrgus antipodarum Theodoxus fluviatilis Valvata piscinalis piscinalis Viviparus acerosus KAGYLÓK (LAMELLIBRANCHIATA) Anodonta anatina Corbicula fluminea Dreissena polymorpha Pisidium pseudosphaerium Pisidium sp. Unio pictorum Unio tumidus RÁKOK (CRUSTACEA) Corophium curvispinum Dikerogammarus haemobaphes Dikerogammarus villosus Jaera istri Obesogammarus obesus ROVAROK (INSECTA) Hydropsyche bulgaromanorum Hydropsyche contubernalis Nymphula sp. Ceratopogonidae Gen. sp. Chironomidae Gen. sp.

1.1.3

A 2007-es rétegzett mintavétel eredményei Dunakeszinél

Végezetül olyan további részletes vizsgálatsorozat eredményeirıl számolunk be, amely egyértelmően arra utal, hogy a több mintavételi szelvény felmérése és a rétegzett mintavételi stratégia alkalmazása elengedhetetlen a Duna mérető folyók eredményes ökológiai állapot-felméréséhez. A rétegzett mintavételi stratégia szerint a Duna Dunakeszi térségében vett mintákat releváns módon tovább csoportosítottuk. A releváns csoportosításoknak köszönhetıen az értékelés megfelelıen tükrözi a makrogerinctelen fajok elıfordulásának természetes mintázatát. A csoportosítás stratégiájáról az alábbiakban részletes magyarázat olvasható. Makrogerinctelen mintavétel történt Dunakeszi alatt 6 keresztszelvényben mederkotrással, motorcsónakból a 1664,8 és a 1659,2 folyam-km között 2006 december 18-án. Egy-egy keresztszelvényben 6 ponton vettünk mintát, az elsı mintavételi pont mindegyik keresztszelvényben a bal parti vízvonaltól 10 m-re (part menti minta) kezdıdött, a hatodik a jobb parttól 10 m-re fejezıdött be, a többi mintát pedig ezek között egyenlı távolságra osztottuk el. A mintavételi pontok geokoordinátáit a 1.2.3.-1. táblázat, a pontok elhelyezkedését térképen a 1.2.3.-1. ábra mutatja be. 113

1.2.3.-1 táblázat. mintavételi pontok (#) geo-koordinátái hat Duna menti keresztszelvényben (I-VI) # 1 2 3 4 5 6

I. Lat 47°38'50.90" 47°38'51.21" 47°38'51.33" 47°38'52.30" 47°38'52.50" 47°38'52.64"

Lon 19° 7'5.05" 19° 7'2.31" 9° 6'58.58" 19° 6'55.07" 19° 6'51.02" 19° 6'48.68"

II. Lat 47°38'29.06" 47°38'29.20" 47°38'29.39" 47°38'29.99" 47°38'30.33" 47°38'30.94"

Lon 19° 6'58.47" 19° 6'56.25" 19° 6'53.10" 19° 6'49.77" 19° 6'46.43" 19° 6'44.34"

III. Lat 47°38'7.41" 47°38'8.09" 47°38'8.28" 47°38'9.00" 47°38'9.32" 47°38'10.10"

# 1 2 3 4 5 6

IV. Lat 47°37'12.61" 47°37'13.52" 47°37'13.77" 47°37'14.97" 47°37'15.80" 47°37'15.81"

Lon 19° 6'21.66" 19° 6'18.94" 19° 6'16.56" 19° 6'14.28" 19° 6'11.24" 19° 6'8.82"

V. Lat 47°36'34.88" 47°36'35.79" 47°36'37.07" 47°36'38.76" 47°36'40.21" 47°36'41.60"

Lon 19° 5'54.98" 19° 5'52.69" 19° 5'50.90" 19° 5'47.57" 19° 5'43.43" 19° 5'39.85"

VI. Lat 47°36'14.22" 47°36'15.18" 47°36'15.55" 47°36'17.40" 47°36'18.52" 47°36'19.59"

Lon 19° 6'46.30" 19° 6'43.25" 19° 6'39.96" 19° 6'37.25" 19° 6'34.03" 19° 6'31.71"

Lon 19° 5'29.46" 19° 5'26.54" 19° 5'23.15" 19° 5'19.99" 19° 5'17.32" 19° 5'14.59"

A kotráshoz egy háromszög alakú, fogazott szájadékú, vasból készült kotrót használtunk, amelyet motorcsónakból vontattunk a mederben olyan módon, hogy a vontató kötél elején egy 2 m hosszú, vastag vaslánc biztosította a kotró vízszintes irányú elmozdulását, valamint ezáltal a mederanyagba való behatolását. Ilyen módon a felsı kb. 5-10 cm vastag rétegbıl sikerült mederanyag-, valamint az abban élı makrogerinctelen élılény-együttes mintát megvenni. A vas kotró belsejében egy 500 µm szembıségő háló volt.

I. keresztszelvény

II. keresztszelvény

III. keresztszelvény

114

IV. keresztszelvény

V. keresztszelvény

VI. keresztszelvény

1.2.3.-1 ábra. mintavételi keresztszelvények (I-VI) Dunakeszi alatt a Dunán, valamint a pontok az egyes szelvényekben A 4 %-töménységő formalinnal tartósított mintákból a makrogerinctelenek kiválogatása laboratóriumban történt a következı határozókulcsok segítségével: Askew R.R. (1988), Bauernfeind, E. (1994a), Bauernfeind, E. (1994b), Bauernfeind, E., Weichselbaumer, P. (1991), Bauernfeind, E. Weichselbaumer,, P. (1994), Elliott J.M., Humpesh U.H., macan T.T. (1988), Franke U. (1979), Harker J. (1989), Hynes H.B.N. (1977), Illies J. (1955), macan T.T. (1976), Soós Á. (1963), Steinmann H. (1968), Újhelyi S. (1959), Wallace I.D., Wallace B., Philipson G.N. (1990), Waringer & Graf (1997). A taxonómiai eredményeket többféleképpen értékeltük. Egyrészt mind a hat keresztszelvényt külön-külön vizsgáltuk és azok mind a hat pontján jellemeztük a taxonszámok és az abundancia alakulását (összesen 36 mintában), másrészt pedig az egyes szelvények hat pontját összevonva hárommá, a bal part- és a jobb part-közeli, valamint a meder középsı területeire jellemzı középsı pont jellemzésével próbálkoztunk. E három, Dunára jellemzı mintavételi pont, tehát a bal parti, a sodorból vett és jobb parti így két-két almintából állt össze és jóval kiegyenlítettebb taxonómiai képet fest a Dunáról, mint a hat elkülönülı pont részletes elemzése. További összevonásokat alkalmazva még inkább kiegyenlített eredményt kaptunk akkor, ha a felsı három és az alsó három keresztszelvényekbıl egy egyesített felsı és egy másik egyesített alsó keresztszelvényt állítottunk elı. Ilyenformán hat-hat alminta alkotta a jobb és a bal parti, valamint a sodorvonali mintát, mind az összevont felsı, mind pedig az alsó keresztszelvényben. Végezetül összevonható mind a hat keresztszelvény 12-12 almintája a 115

térségre jellemzı egyetlen jobb, bal és sodorvonali mintává, amely tehát a keresztszelvényben a három pontot 12-12 alminta alapján írja le. Mérlegelni kell tehát, hogy a Duna adott szakaszának ilyen alapos vizsgálata, illetve ekkora mértékő emberi erıforrás befektetése vajon mennyire célszerő. E módszertani vizsgálatsorozat pontosan azt a célt tőzte ki, hogy a nagy folyam megfelelı mértékő ökológiai állapot-felmérésére optimalizáljuk a ráfordított mintavételi munkát. Az eredményeket elemezve kitőnik, hogy az egyes keresztszelvények nagyfokú heterogenitást mutatnak mind a taxonszámok, mind pedig az egyedszámok alakulása tekintetében (1.2.3.-2. ábra). Ennek az lehet a nyilvánvaló magyarázata, hogy a mederanyag összetétele is eltérıen alakul nemcsak a part széli és a sodorvonal régiójában, hanem a jobb és a bal parti mintavételi területeken is. Az eltérı áramlási sebességek egymástól teljesen eltérı jellegő élıhelyeket hoznak létre a mederanyag átlagos szemcseméretét tekintve, amelyet jól jelez a mederüledékben, illetve annak felszínén élı víz makrogerinctelen együttes. Az 1.2.3.-2. ábrán jól látható, hogy a taxonszámok és az egyedszámmal kifejezett abundancia egyaránt meglehetısen egyedi módon változnak a hat keresztszelvény hat pontján. Néhány keresztszelvény nagyon gazdag együttessel jellemezhetı (pl. II., IV.), illetve egyeseknél az is látszik, hogy nem a parthoz legközelebb, hanem attól eggyel beljebb lévı pont a leggazdagabb élıhely, a helyi adottságoknak megfelelıen. Örvényférgek

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Rákok

Rovarok

Örvényférgek

18

I. Kereszt-szelvény

14

700

12

600

10 8 6

Kagylók

Rákok

Rovarok

500 400 300

4

200

2

100

0

Csigák

I. Kereszt-szelvény

800

Egyedszám

Taxonszám

16

0 1

2

Örvényférgek

3 Győrősférgek

18

4 Csigák

5 Kagylók

Rákok

6

1

Rovarok

2

Örvényférgek

600

Egyedszám

700

12 10 8 6

Csigák

5 Kagylók

Rákok

6 Rovarok

500 400 300

4

200

2

100

0

4

II. Kereszt-szelvény

800

14

3 Győrősférgek

900

II. Kereszt-szelvény

16

Taxonszám

Győrősférgek

900

0 1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

116

Örvényférgek

Győrősférgek

18

Kagylók

Rákok

Örvényférgek

Rovarok

700

12

600

Egyedszám

14

10 8

Rákok

Rovarok

400 300

4

200

2

100 0 2

Örvényférgek

3 Győrősférgek

18

4 Csigák

5 Kagylók

Rákok

1

6 Rovarok

2

Örvényférgek

600

Egyedszám

700

12 10 8 6

5 Kagylók

Rákok

6 Rovarok

500 400 300

4

200

2

100

0

4 Csigák

IV. Kereszt-szelvény

800

14

3 Győrősférgek

900

IV. Kereszt-szelvény

16

Taxonszám

Kagylók

500

6

1

0 1

2

Örvényférgek

3 Győrősférgek

18

4 Csigák

5 Kagylók

Rákok

6

1

Rovarok

2

Örvényférgek

600

Egyedszám

700

12 10 8 6

5 Kagylók

Rákok

6 Rovarok

500 400 300

4

200

2

100

0

4 Csigák

V. Kereszt-szelvény

800

14

3 Győrősférgek

900

V. Kereszt-szelvény

16

Taxonszám

Csigák

III. Kereszt-szelvény

800

0

0 1

2

Örvényférgek

3 Győrősférgek

18

4 Csigák

5 Kagylók

Rákok

6

1

Rovarok

2

Örvényférgek

600

Egyedszám

700

12 10 8 6

Csigák

5 Kagylók

Rákok

6 Rovarok

500 400 300

4

200

2

100

0

4

VI. Kereszt-szelvény

800

14

3 Győrősférgek

900

VI. Kereszt-szelvény

16

Taxonszám

Győrősférgek

900

III. Kereszt-szelvény

16

Taxonszám

Csigák

0 1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

1.2.3.-2 ábra. Fıbb rendszertani csoportok taxonszámai (bal) és egyedszámai (jobb) a hat keresztszelvény hat pontján A hat keresztszelvény egyedisége szembetőnı abban az esetben is, ha a szelvényenként vett hat minta két-két mintavételi pontjának három pontban kifejezett (jobb, sodor és bal part esetében) összesített eredményeit tekintjük (1.2.3.-3 ábra). Ekkor kissé kiegyenlítettebb lesz a két part taxon-öszetétele.

117

Örvényférgek

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Rákok

Örvényférgek

Rovarok

30

I. Kereszt-szelvény

Kagylók

Rákok

Rovarok

1200

20

Egyedszám

Taxonszám

Csigák

I. Kereszt-szelvény

1400

25

15 10

1000 800 600 400

5

200 0

0 Bal

Sodor

Bal

Jobb

Örvényférgek

Győrősférgek

30

Csigák

Kagylók

Sodor

Jobb

Kereszt-szelvényben pozíció

Kereszt-szelvényben pozíció Rákok

Örvényférgek

Rovarok

Győrősférgek

1600

Csigák

Kagylók

Rákok

Rovarok

II. Kereszt-szelvény

1400

II. Kereszt-szelvény

25

1200 Egyedszám

Taxonszám

Győrősférgek

1600

20 15 10

1000 800 600 400

5

200

0

0 Bal

Sodor

Jobb

Bal

Kereszt-szelvényben pozíció Örvényférgek

30

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Sodor

Jobb

Kereszt-szelvényben pozíció Rákok

Rovarok

Örvényférgek

Győrősférgek

1600

III. Kereszt-szelvény

Kagylók

Rákok

Rovarok

III. Kereszt-szelvény

1400

25

Csigák

Egyedszám

Taxonszám

1200 20 15 10

1000 800 600 400

5

200 0

0 Bal

Sodor

Bal

Jobb

Örvényférgek

30

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Sodor

Jobb

Kereszt-szelvényben pozíció

Kereszt-szelvényben pozíció Rákok

Rovarok

Örvényférgek

Győrősférgek

1600

IV. Kereszt-szelvény

Kagylók

Rákok

Rovarok

IV. Kereszt-szelvény

1400

25

Csigák

Egyedszám

Taxonszám

1200 20 15 10

1000 800 600 400

5

200

0

0 Bal

Sodor

Jobb

Bal

Örvényférgek

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Sodor

Jobb

Kereszt-szelvényben pozíció

Kereszt-szelvényben pozíció Rákok

Rovarok

Örvényférgek

30

Győrősférgek

1600

V. Kereszt-szelvény

Kagylók

Rákok

Rovarok

V. Kereszt-szelvény

1400

25

Csigák

Egyedszám

Taxonszám

1200 20 15 10

1000 800 600 400

5

200 0

0 Bal

Sodor Kereszt-szelvényben pozíció

Jobb

Bal

Sodor

Jobb

Kereszt-szelvényben pozíció

118

Örvényférgek

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Rákok

Rovarok

Örvényférgek

30

1600 VI. Kereszt-szelvény

Csigák

Kagylók

Rákok

Rovarok

VI. Kereszt-szelvény

1400

25

Győrősférgek

Egyedszám

Taxonszám

1200 20 15 10

1000 800 600 400

5

200

0

0 Bal

Sodor

Jobb

Bal

Kereszt-szelvényben pozíció

Sodor

Jobb

Kereszt-szelvényben pozíció

1.2.3.-3 ábra. Fıbb rendszertani csoportok taxonszámai (baloldali grafikon) és egyedszámai (jobboldali grafikon) a hat keresztszelvény 3 (jobb, sodor, bal) pontján Még jobban kiegyenlítıdnek a térben inhomogenitásból fakadó lokális eltérések, ha a felsı három és az alsó három keresztszelvényt tovább összevonjuk (1.2.3.-4 ábra). Örvényférgek

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Rákok

Rovarok

Örvényférgek

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Rákok

Rovarok

2000

25

1800 1600 1400 Egyedszám

Taxonszám

20 15 10

1200 1000 800 600

5

400 200

0 Bal

Sodor

0

Jobb

Bal

I-II-III Kereszt-szelvény

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Jobb

I-II-III

Rákok

Rovarok

Örvényférgek

35

3500

30

3000

25

2500 Egyedszám

Taxonszám

Örvényférgek

Sodor

20 15 10

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Rákok

Rovarok

2000 1500 1000

5

500

0 Bal

Sodor IV-V-VI Kereszt-szelvény

Jobb

0 Bal

Sodor

Jobb

IV-V-VI

1.2.3.-4 ábra. Fıbb rendszertani csoportok taxonszámai (baloldali grafikon) és egyedszámai (jobboldali grafikon) a két egyesített keresztszelvény 3 (jobb, sodor,bal) pontján Végül az látható a 1.2.3.-5 ábra alapján, hogy 3 x 12 alminta igen jól jellemzi a vizsgált 5 folyam km hosszúságú Duna-szakaszt.

119

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Rákok

Örvényférgek

Rovarok

4000

30

3500

Győrősférgek

Csigák

Kagylók

Rákok

Rovarok

3000

25 Egyedszám

Taxonszám

Örvényférgek 35

20 15 10

2500 2000 1500 1000

5

500

0 Bal

Sodor I-II-III-IV-V-VI Kereszt-szelvény

Jobb

0 Bal

Sodor

Jobb

I-II-III-IV-V-VI

1.2.3.-5 ábra. Fıbb rendszertani csoportok taxonszámai (baloldali grafikon) és egyedszámai (jobboldali grafikon) az egyetlen szelvényként kezelt keresztszelvény 3 (jobb, sodor, bal) pontján Természetesen kérdéses, hogy mekkora az az optimális erıfeszítés, amelyet még megéri befektetni egy adott folyam-szakasz reprezentatív feltárása érdekében. Az ehhez hasonló módszertani kérdések megválaszolása jóval túlmutat jelen munkánk keretein, de az ismertetett eredmények és elemzések jól rávilágítanak arra, hogy milyen sok tennivalónk lenne a hazai Duna hidrobiológiai viszonyainak tisztázása érdekében, hiszen ezek nélkül az ismeretek nélkül a megbízásban foglalt, elméletileg megválaszolandó kérdésekre csak nagyon hozzávetılegesen lehet válaszolni.

120

1.2.3.-2 táblázat: A Dunakeszi térségében végzett vizsgálatok eredményei Keresztszelvény Alminta

1

2

3

I 4

II 5

6

3

III

1

2

4

5

6

3

25 6

1 15

5 24

44 70

11

13

12

1

2

3

4

3

1 4

5

6

5

2 6 25

TAXON ÖRVÉNYFÉRGEK (TURBELLARIA) GYŐRŐSFÉRGEK (ANNELIDA) Hypania invalida Oligochaeta Gen. sp.

2

1

9 1

Piscicola geometra CSIGÁK (GASTROPODA) Bithynia tentaculata Fagotia accularis Lithoglyphus naticoides

49

Potamopyrgus antipodarum Theodoxus danubialis Theodoxus fluviatilis

5

1

9

37

1

6

1

1 4 1

1 5 6

2 6 14

2 1 1 1

2 2 38

2

2 1

11

Valvata naticina KAGYLÓK (LAMELLIBRANCHIATA) Anodonta anatine Corbicula fluminea

Alminta Dreissena polymorpha

2

3

Pisidium amnicum

3 3 7

1 4

12 5 15

6 35

2 1 5

3 2 19

Pisidium henslowanum Pisidium moitessierianum Pisidium supinum

2

Sphaerium corneum Sphaerium rivicola

1

2 1

1

2 2

1

Sphaerium solidum Unio pictorum

121

Keresztszelvény

I

II 1

Unio tumidus

III

3

1

RÁKOK (CRUSTACEA) Corophium curvispinum

1

1

300

50

20

23

46

21

6

95

500

34

44

8

1

22

39

33

52

5 10

12 8

8 38

18 42

51 15

66 4 20 15

51 17

100 38

4 5 1

3

2

1

1

1

Dikerogammarus haemobaphes Dikerogammarus villosus

1

Echinogammarus ischnus Jaera istri Obesogammarus obesus

1

1

ROVAROK (INSECTA) Brachycentrus subnubilus

1

Ceraclea dissimilis

1

Ceratopogonidae sp. Chironomidae Gen. sp.

3

5

1

4 1

Ephemera lineata Hydropsyche bulgaromanorum Hydropsyche contubernalis

1

8 10

2 7 1

Hydropsyche exocellata Hydropsyche sp.

6

3

1

122

Keresztszelvény Alminta

1

2

IV 3 4

5

6

1

2

V 3

4

5

2

VI 3

6

1

4

5

6

10

1

2

1

76 15

63 4

4

19

3

2 40

4

2

3

TAXON 5

ÖRVÉNYFÉRGEK (TURBELLARIA)

2

1

GYŐRŐSFÉRGEK (ANNELIDA) Hypania invalida Oligochaeta Gen. sp.

3 41

6

2 40

Piscicola geometra CSIGÁK (GASTROPODA)

1

Bithynia tentaculata

5

Fagotia accularis

9 35

Lithoglyphus naticoides Potamopyrgus antipodarum Theodoxus danubialis

9

Theodoxus fluviatilis

8

5

Valvata naticina

1 1

2

2

1 35

KAGYLÓK (LAMELLIBRANCHIATA)

15

3 1

3 5

1 10 53

1

2

3

2 1 5

4 6

1

2

2

1

1

2

Anodonta anatina

5

Corbicula fluminea Dreissena polymorpha

2 5 6 2 1

Pisidium amnicum Pisidium henslowanum Pisidium moitessierianum Pisidium supinum

Alminta

3 15

2

1 1

3

4

3 15

5

6

1 21 3 1

6

3

4

7 3

4

5

6

Sphaerium corneum

1

Sphaerium rivicola Sphaerium solidum

1

1

1 2

1 1 3

Unio pictorum

1

Unio tumidus

1

1

RÁKOK (CRUSTACEA) Corophium curvispinum

4

700

8

120

2

500

100

12

130

500

500

16

12

123

Keresztszelvény Dikerogammarus haemobaphes Dikerogammarus villosus

IV 3 1

8

3 6

15 13

1

1

V

Echinogammarus ischnus Jaera istri Obesogammarus obesus

7 1

32 2 200 7

2 33 2 87

3

VI

12

1

21

20

19

4

7

15 45

17 1 20 8

13 12

6 3

5 21

30 42

5 9

3 6

5

2

2

1 4

17 11

ROVAROK (INSECTA) Brachycentrus subnubilus

1

Ceraclea dissimilis Ceratopogonidae sp. Chironomidae Gen. sp.

1 18

3

4

21

22

1 1

5 4 1

3 4

7

4

Ephemera lineata Hydropsyche bulgaromanorum Hydropsyche contubernalis Hydropsyche exocellata

5 1

2

1

Hydropsyche sp.

124

1.2 A

dunai monitoring-hálózat hatásbecsléséhez

bıvítésének

szempontjai

a

beavatkozások

A tervezés vázát a hazai víztipológia rendszernek, a beavatkozások típusainak és a biológiai komponensek tulajdonságcsoportjainak hármasa határozza meg. A tipológia szerint a Duna magyarországi szakasza négy hosszúságaikban és szakasztulajdonságaikban különbözı víztestre bontható, aminek következtében ökológiai szerepük megítélése is differenciálható. A víztestek ökológiai szerepének fontosságát alapul véve a monitoring pontok súlyozva kerülnek kijelölésre mind a négy víztestben. A mintavételi helyszínt a Duna olyan részén kell kijelölni, ami reprezentálja a folyó adott tájegységen végighaladó szakaszán jellemzı élıhelyek típusait és azok diverzitását, valamint az emberi tevékenység zavaró hatását és annak intenzitását. 1. 2. 3. 4.

Duna Szigetköznél (1790-1850 fkm) Duna Gönyü-Szob között (1708-1790 fkm) Duna Szob-Baja között (1481-1708 fkm) Duna Bajától délre (1433-1481 fkm)

Az egyes beavatkozások eltérı befolyással bírnak a Dunában elıforduló élılénycsoportok állományainak biológiai mutatóira. Reprezentatív feltáró biológiai vizsgálatokat kell végezni a munkálatok megkezdése elıtt a tervezett beavatkozások helyszínein, hogy nyomon követhetıek legyenek a mederszabályozásokkal kapcsolatba hozható ökológiai változások. A vizsgálatoknak priori érzékenységgel kell rendelkezniük a fennálló vagy felmerülhetı biotikus és abiotikus kölcsönhatások leírásához. • • • •

Kotrás (sodorvonalban) Vezetımővek Terelımővek Mederanyag visszatöltés

Bizonyos élılénycsoportokat tekintve széles faunisztikai ismeretekkel rendelkezünk. Szükséges de nem elégséges azonban ismernünk egy bizonyos élıhelyen elıforduló növény és állatfajok sokaságát, tudnunk kell, hogy azok milyen tulajdonsághalmazok mentén alkalmazkodnak az elfoglalt környezetük által támasztott élı és élettelen feltételekhez. A vizsgálatokban szereplı élılény közösségek fajösszetételének, abundancia, biomassza viszonyainak, valamint (a halak esetében) korszerkezetének elváltozásai, mint indikátor szervezetek és azok releváns mutatói, jól mutatják a környezetüket ért szennyezıdéseket, ill. a hidrológiai és hidromorfológiai változásokat. Bizonyos szabályozási mőveletekkel szemben érzékenyen reagáló, azaz indikátor fajok kizárólagos vizsgálatával optimalizálható a monitoring program költségvetése. A monitoring hálózatot 3 idıciklusra bontva tervezzük. Az 1. ciklus felmérései az érintett Duna szakaszok meder átalakítások elıtti biológiai állapotáról adnak képet. A mőveletek megkezdése elıtt tavaszi, nyári és ıszi idıszakokban, tehát a szezonális aspektusoknak megfelelıen kell mintát venni víztestenként úgy, hogy a mintázott szakaszok felöleljék a meder átalakító munkák teljes spektrumát. A szezonális aspektusok figyelembe vételével elkerülhetık azok a hibák, amelyek biológiai komponensek eltérı szezonális viselkedésmintázatából eredhetnek. A monitoring hálózat 2. ciklusában vizsgálhatók a

125

mederátalakítások közvetlenül és gyorsan megmutatkozó hatásai. míg a 3. ciklusában a beavatkozások után jelentkezı, idıben és térben jobban széthúzódó hatások kimutatását fogalmazzuk meg célként. A 3. ciklus több évig tartó monitoring jellegő felméréseit az 1. és a 2. ciklus eredményei alapján lehet megtervezni, célirányosabban vizsgálva így a kölcsönhatások természetét. A Duna négy víztestén 1-1 vizsgálati sorozat tervezése indokolt, amiben a ciklusoknak megfelelıen ismétlıdnének a vizsgálatok a beavatkozás típusa szerint. A leghosszabb Szob-Baja közötti szakasz képez kivételt (2 sorozat, amiben a vizsgálatok ismétlése duplázódik két külön mintavételi területen), amely hosszánál fogva gazdasági és ökológiai szempontok alapján igen fontosnak tekinthetı. 1.3.1-1 Táblázat: A Dunai hajózáshoz kapcsolódó monitoring hálózat elemei Vizsgálati sorozatok Ciklusok Vizsgálatok ismétlése

Kotrás (sodorvonalban) 1. 2. 3. 1

3

1

1.

2.

3.

1.

2.

3.

Mederanyag visszatöltés 1. 2. 3.

1

3

1

1

3

1

1

Vezetımővek

Terelımővek

3

1

fitoplankton, hal

fitobenton, fitoplankton, fitoplankton, makrofiton*, fitobenton, hal* 1 makrozoobenton, makrofiton*, hal makrozoobenton, hal fitoplankton, fitobenton, fitoplankton, fitoplankton, hal makrofiton*, fitobenton, hal* Gönyü-Szob 1 makrozoobenton, makrofiton*, hal makrozoobenton, hal fitoplankton, fitobenton, fitoplankton, fitoplankton, hal makrofiton*, fitobenton, hal* Szob-Baja 2 makrozoobenton, makrofiton*, hal makrozoobenton, hal fitoplankton, fitobenton, fitoplankton, fitoplankton, hal makrofiton*, fitobenton, hal* Bajától délre 1 makrozoobenton, makrofiton*, hal makrozoobenton, hal *Megjegyzés: Csak azokon a víztesteken és szakaszokon, ahol a jelzett élılénycsoport relevánsként van jelen Szigetközi fıág

1.3.1-2 Táblázat: A Duna hajózhatóságához kapcsolódó monitoring hálózat tervezett gyakoriságai 1. ciklus 2. ciklus 3. ciklus

Vizsgálatok idıtartama 1 év 1 év 2-5 év

Vizsgálatok gyakorisága 3/év 1/év 1/év

Vizsgálatok száma 60 60 40-100

126

1.3 Irodalom

• • • • •

•

• • •

•

•

• • •

• •

• • •

•

•

ÁCS É. (1988): A Duna bevonatlakó algáinak szezonális dinamizmusa Gödnél májustólnovemberig. Hidr. Tájékoztató. 1988/10: 8-10 Ács É. (1998):Short-term fluctuations int he benthic algal compositions on artificial substratum in a large river (River Danube, near Budapest). Verh. Internat. Verein. Limnol. 26:1953-1656. Ács É. – Kiss K. T. (1991): Investigation of periphytic algae int he Danube at Göd. Arc. Hydrobiol. Suppl. 89. 47-67 Ács É. – Kiss K. T. (1993): Effects of the water discharge on periphyton abundance and diversity in a large river (River danube, Hungary). Hydrobiolgia 249: 125-133. 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete: a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl. – pp. 80. AquaTerra (2005) Integrated modelling of the river-sediment-soil-groundwater system; advanced tools for the management of catchment areas and river basins in the context of global change: Final report on sampling, chemical analysis and ecotoxicological studies. Integrated Project, Project no. 505428 (GOCE) Deliverable No: BASIN5.11 BIJ DE VAATE, A., & A. KLINK (1995) Dikerogammarus villosus SOWINSKY (Crustacea: Gammaridae) - a new immigrant in the Dutch part of the Lower Rhine. - Lauterbornia 20: pp. 51-54. BÍRÓ P. OERTEL N. (2004): A hidrobiológia fıbb irányvonalai és feladatai. magyar Tudomány 2004/1. BRINK VAN DEN, F., G. VAN DER VELDE & A. BIJ DE VAATE (1989) A note on the immigration of Corophium curvispinum SARS, 1895 (Crustacea, Amphipoda) into the Netherlands via the river Rhine. - Bulletin Zoologisch museum Universiteit van Amsterdam 11: pp. 211-213. BRINK VAN DEN, F., G. VAN DER VELDE & W. CAZEMIR (1990) The faunistic composition of the freshwater section of the river Rhine in the Netherlands: present state and changes since 1900. - Limnologie Aktuell 1: 192-216. BRINK VAN DEN, F., B. PAFEN, F. OOSTERBROOEK & G. VAN DER VELDE (1992) Immigration of Echinogammarus ischnus STEBBING, 1906 (Crustacea, Amphipoda) into the Netherlands via the Lower Rhine. - Bulletin Zoologisch museum Universiteit van Amsterdam. Csányi B. (1989) Hidrobiológiai vizsgálatok a Szigetköz víztereiben. makrozoobentosz. mûhely (Suppl.), mTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Csányi B. (1994) The macrozoobenthon community of the Upper Hungarian Danube. 30. Arbeitstagung der IAD, Zuoz, Schwitzerland. Wissenschaftliche Kurzreferate pp. 74-78. Csányi B. (1996) macrozoobenthon community of the Danube River between Rajka and mohács (1849-1447 river km). 31. Konferenz der IAD, Baja - Ungarn 1996, Wissenschaftliche Referate, Band 1, Ergänzungsband, pp. 551-557. CSÁNYI B. (1998) A magyarországi folyók biológiai minısítése a makrozoobenton alapján. – Doktori (PhD) értekezés, KLTE Debrecen 89 pp. CSÁNYI B. (1998-1999) Spreading invaders along the Danubian highway: first record of Corbicula fluminea (O.F. müller 1774) and C. fluminalis (O.F. müller 1774) in Hungary (Mollusca, Bivalvia). . - Fol. Hist.-nat. mus. matr., 23: 343-345. CSÁNYI B., mAKOVINSKA J., m. PAUNOVIC (2005): AQUATERRA projekt, The aquatic macroinvertebrate community of the river Danube between 1942-795 rkm. CSÁNYI B., GULYÁS P., NÉMETH J. (1994): A synbiological survey of the side arms of the Gemenc Protected Landscape Area. In: Kinzelbach R. (ed.): Limnologie der Donau. Limnologie aktuell, 2, 331-350. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, Jena, New York. CSÁNYI B., NÉMETH J., GULYÁS P. (1985) Vergleichende hydrobiologische Untersuchungen in dem Haupt- und Nebenarm der Donau bei Ásványráró in 1984. 25. Arbeitstagung der IAD, Bratislava. pp. 190-193. CSÁNYI B., ZAGYVA A., SZALÓKY Z., SZEKERES J. (2006): A Szigetköz víztereinek állapotváltozása a makrogerinctelen élılény-együttes társulás-szerkezeti mutatói alapján, Hidrológiai Közlöny

127

• •

• • •

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • •

•

DYNESIUS, m. – NILSSON, C. (1994): Fragmentation and flow regulation of river systems in the northern third of the world. – Science 266: 753-762. DUDICH, E. (1967): Faunistisch-floristisch Überblick. I. Systematisches Verzeichnis der Tierwelt der Donau mit einer zusammenfessanden Erläuterung. In: Liepolt, R: Limnologie der Donau, Liefg. 3., Stuttgart, pp.4-69. Erıs, T., Guti, G., 1997: Kessler-géb (Neogobius kessleri Günther, 1861) a Duna magyarországi szakaszán – új halfaj elıfordulásának igazolása. – Halászat, 90: 83-84. FOECKLER, F. (1987) Das Vorkommen der Gammariden in Donauraum zwischen Geisling und Staubing. - 26. Arbeitstagungen der IAD, Passau, 11-14 Sept. 1987: 1-7. FONTES, R.-J. & F. SCHÖLL (1994) Rhitopanopeus harrisii (GOULD, 1841) - eine neue Brackwasserart in deutschen Rheinabsnitt (Crustacea, Decapoda, Brachyura). - Lauterbornia 15: 111-113. FRANK, C. – JUNGBLUTH, J. – RICHNOVSZKY, A. (1990): Die mollusken der Donau vom Schwarzwald bis zum Schwarzen meer. – Akaprint, Budapest 142 pp. Guti, G., 1995: A szigetközi vízterek halállományának rehabilitása a bısi vízlépcsı üzembe helyezését követıen (programjavaslat). – Halászat, 88: 59-61. Guti, G., 1997: A halivadék állományok dinamikája a szigetközi hullámtéren a bısi vízlépcsı üzembe helyezését követıen. – Hidrológiai Közlöny, 77/1-2: 55-56. Guti, G., 1999: Syrman-géb (Neogobius syrman) a Duna magyarországi szakaszán. – Halászat, 92: 30-33. Guti, G., Erıs, T., Szalóky, Z., Tóth, B., 2003: A kerekfejő géb, a Neogobius melanostomus (Pallas, 1811) megjelenése a Duna magyarországi szakaszán. – Halászat, 96: 116-119. Harka, Á., Sallai, Z., 2004: magyarország halfaunája. – Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas. pp. 269. http://ec.europa.eu/environment/nature/nature_conservation/eu_nature_legislation/habitats_directive /index_en.htm http://www.natura.2000.hu http://www.szigetkoz.biz/monitoring/main.htm http://www.szigetkoz.biz/monitoring/konferencia_2005/mainpage_hu.htm ICPDR (2002) Joint Danube Survey 13.08.- 19.09.2001. Technical Report of the International Commission for the Protection of the Danube River, 1-261. KINZELBACH, R (1991) Die Körbchenmuscheln Corbicula fluminalis, C. fluminea and C. fluviatilis. - mainzer Naturwiss. Archive 29; pp. 215-228. KINZELBACH, R (1995) Neozoans in European waters - Exemplifying the worldwide process of invasion and species mixing. KISS, K. T. (1994) Trophic level and eutrophication of the River Danube in Hungary. – Verh. Inetrnat. Verein. Limnol. 25: 1688-1691. KOTHÉ, P. (1968) Hyapnia invalida (Polychaeta, Sedentaria) und Jaera istri (Isopoda) erstmals in der deutschen Donau. Arch. Hydrobiol. Suppl. 34, pp. 88-114. Kovács, T., Ambrus, A. & Juhász, P. (2003): Data to the Hungarian mayfly (Ephemeroptera) fauna arising from collectings of larvae II.. – Folia historico-naturalia musei matraensis 27: in press Kovács, T. (2006): Data to the Hungarian mayfly (Ephemeroptera) fauna arising from collectings of larvae IV.. – Folia Historico-Naturalia musei matraensis 30: 143-158 LIFE SZIGETKÖZ Project (2006) A vízi környezetet állapotának értékelése a Szigetközben (Assessment of the state of the water-environment in the Szigetköz), Contribution to Task 3 of the 3. Feladatához (LIFE04ENV/H/000382) MINSHALL, G. W. – PETERSEN, R. C. (1985): Towards a theory of macroinvertebrate community structure in stream ecosystems. – Arch. f. Hydrobiol, 104: 49-76. MTA Szigetközi munkacsoport (1999): A Szigetköz környezeti állapotáról, Budapest, 202 oldal Mocsáry, S. (1899): Ordo. Pseudo-neuroptera. – In: A magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungariae). K. m. Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 23-27. NÉMETH J. (1987) Tägliche phytoplankton Untersuchungen im Donau-Nebenarm bei Ásványráró (Sommer 1985). 26. Arbeitstagung der IAD, Passau, Deutschland, Wissenschaftliche Kurzreferate pp. 164- 169. NÉMETH, J., GULYÁS, P. (1990) Experimentelle Untersuchung der Eutreophierungsprozesses im Nebenarmsystem der Kleinen Schüttinsel (Szigetköz) an der Donau. 28. Arbeitstagung der IAD, Varna/Bulgaria, Wissenschaftliche Kurzreferate pp. 31-33.

128

•

• • • • • • • • •

• • • • • • • •

• • • • • • •

• •

• •

NOSEK, J. N. – OERTEL, N. (1980/81): Zoologische Untersuchungen an Aufwüchsen in der Donau zwischen Rajka und Budapest. (Danubialia Hungarica C.). – Ann. Univ. Sci. Budapest, Sect. Biol. 22/23: 187-204. Nosek J., Oertel N. 2000: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 2. A makrofauna téridıbeli mintázata. Hidrológiai Közlöny, 80: 333-335. Nosek J., Oertel N., Andrikovics S. 2001: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 6. A domináns szervezetek kolonizációjának menete. Hidrológiai Közlöny, 81: 434-437. Nosek J., Oertel N., Tóth B. 2003: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 9. mennyiségi mintavételek összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 83:98-100. Oertel N. 2000: macroinvertebrate Studies at the Hungarian Danube Section 1. Fundamental and methodological Questions of Biomonitoring. Internat. Assoc. Danube Res., 33: 271-278. Oertel N., Nosek J. 2000: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 1. Bevezetés - elvi és módszertani kérdések. Hidrológia Közlöny, 80: 336-338. Oertel N., Nosek J., Andrikovics S. 2001a: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 5. mesterséges alzatok alkalmazása a kolonizáció vizsgálata során. Hidrológiai Közlöny, 81: 438-440. Oertel N., Nosek J., Andrikovics S. 2001b: Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 6. A domináns szervezetek kolonizációjának menete. Hidrológiai Közlöny, 81: 5-434-437. Oertel N. 2002: OTKA T/025419: A makroinvertebraták monitorozásra való használhatóságának elvi és módszertani kérdései a Dunában - nagy folyókban. Zárójelentés. Göd – 1998-2001. 18 pp. (kézirat) Oertel N., Nosek J., Andrikovics S. 2005: A magyar Duna-szakasz litorális zónájának makroszkopikus gerinctelen faunája (1998-2000). Acta. Biol. Debr. Hung., 13:159-185. VKI Nemzeti Jelentés (2007) Pongrácz, S. (1914): magyarország Neuropteroidái. (Enumeratio Neuropteroidum Regni Hungariae.) – Rovartani Lapok 21: 109-155. PUKY, m. (1995b): The Hirudinea fauna of the Szigetköz (1850-1791 river km). – Opusc. Zool. Budapest 27-28: 159-166. PUKY, m (1996): Die Substratpreferenz der Hirudineen im ungarischen Donauabschnitt. – Limnol. Berichte der Donau I: 275-280. RICHNOVSZKY, A (1975): A magyar Duna-szakasz puhatestő (Mollusca) faunájáról, Hidrológiai Tájékoztató, pp.86-88. Sallai, Z., 2001: Adatok a Duna Neszmély és Süttı közötti szakaszának halfaunájáról. – A Puszta 2001, a "Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve, XVIII: 57-77. SCHLEUTER, m., A. SCHLEUTER, S. POTEL & m. BANNING (1994) Dikerogammarus haemobaphes EICHWALD 1841 (Gammaridae) aus der Donau erreicht über den main-DonauKanal den main. - Lauterbornia 19: 155-159. SCHLEUTER, m., A. SCHLEUTER (1995) Jaera istri VEUILLE (Janiridae, Isopoda) aus der Donau erreicht über den main-Donau-Kanal den main. - Lauterbornia 21: 177-178. SCHÖLL, F., C. BECKER & T. TITTIZER (1995) Das makrozoobenthos des schiffbaren Rheins von Basel bis Emmerich 1986-1995. - Lauterbornia 21, pp. 115-137. Szabó, T., 2001: A paduc (Chondrostoma nasus L.) közép-európai állományának értékelése természetvédelmi szempontból. – Halászat, 94: 11-13. Szentesi, Á., Török, J., 1997: Állatökológia. – Egyetemi jegyzet. Kovásznai Kiadó, Budapest. pp. 364. Szilágyi, F. (koord.) (2004): Kockázatos víztestek helyszíni bejárása és biológiai validálása, 1-45. TITTIZER, T., m. BANNING, H. LEUCHS, m. SCHLEUTER & F. SCHÖLL (1993) Faunenaustausch Rhein/Main - Altmühl/Donau. DGL-Jahrestg. Coburg: pp. 383-387. TITTIZER, T., H. LEUCHS, m. BANNING (1994) Das makrozoobenthos der Donau im Abschnitt Kelheim - Johenstein (Donau.km 2414-2202). Limnologie Aktuell 2, Gustav Fischer Verlag, Stuttgart: 173-188. TITTIZER, T., m. BANNING & S. POTEL (1995) Die makroinvertebratenbesiedlung des mainDonau-Kanals. - BfG-Bericht. Bundesanstalt für Gewässerkunde, Koblenz. TITTIZER, T. (1996a) Vorkommen und Ausbreitung aquatischer Neozoen (Makrozoobenthos) in den Bundeswasserstrasen. - In: Gebhardt - Kinzelbach - Schmidt-Fischer (Hrsg.): Gebietsfremde Tierarten - Auswirkungen auf einheimische Arten, Lebensgemeinschaften und Biotope Situationsanalyse, pp. 49-86. TITTIZER, T. (1996b) main-Danube Canal now a short cut for fauna. - Danube Watch, pp. 7-8.

129

•

•

• • • • • •

•

• •

TITTIZER, T. (1996c) Faunenaustausch zwischen main und Donau über den main-Donau-Kanal mit besonderer Berücksichtigung der Neozoen. In: Faunen- und Florenveränderungen durch Gewässerausbau - Neozoen und Neophyten. - UBA-Texte 74/96, pp. 67-75. TITTIZER, T. (1997a): Ausbreitung aquatischer Neozoen (Makrozoobenthos) in den europäischen Wasserstrassen, erläutert am Beispiel des main-Donau-Kanals.– Schriftenreihe des Bundesamtes für Wasserwirtschaft, Band 4: 113-134. TITTIZER, T. (1997b): Erstnachweis von Corbicula fluminea/fluminalis (Müller 1774)(Corbiculidae, mollusca) in der Donau. – Lauterbornia H. 31, Dinkelscherben, pp.1-5. TOBIAS, W. (1972) Ist der Slammröhrenwurm Brachiura sowerbyi BEDDARD 1892 (Oligochaeta: Tubificidae) ein tropischer Einwanderer im Untermain? - Natur und museum 102 (3): 93-107. Tóth, J., 1979: Vízgazdálkodási beavatkozások hatásának vizsgálata a természetesvízi élıhelyek módosulására a Dunán végzett kutatások és összegyőjtött adatok alapján. – Kézirat, pp. 29. VITUKI (1991) A magyarországi felsı Duna-szakasz hidrobiológiai vizsgálata. Kutatási jelentés. Témaszám: 7613/ 3/ 2059. Budapest VITUKI (1996) A vízi makroszkópikus gerinctelenek vizsgálata a Szob-Nagymaros közötti Dunaszakaszon 1996 július-szeptember folyamán. Kutatási jelentés, Budapest. VITUKI (2000) Report on the Study on Bioindicators, Inorganic and Organic micropollutants in Selected Bioindicator Organisms in the River Danube. An ICPDR Danube mission as a Follow-up Study after the UNEP- Habitat BTF Project carried out in the Danube between Hungary and Federal Republic of Yugoslavia on 17-23 July 2000, Budapest. WACHS, B. (1997): The Danube - rich diversity of the fauna of an European river – Drastic decrease and possibilities for protection. – Presentationat a Scientific meeting. Sumarski list, Supplement I. CXXI, Zagreb, pp. 17-26. VANNOTE, R. L., G. W. mINSHALL, K. W. CUMMINS, J. R. SEDELL, AND C. E. CUSHING. 1980. The river continuum concept. Can. J. Fish. Aquat. Sci. 37: 130-137. WITTMANN, K. (1995) Zur Einwanderung potamophiler malacostraca i der obereDonau: Limnomysis benedeni (Mysidaceae), Corophium curvispinum (Amphipoda) und Atyaephyra desmaresti (Decapoda). - Lauterbornia 20: 77-85.

1.4 A rendszertani határozáshoz használt irdalom • • • • •

• • • • •

•

ASKEW R.R. (1988) The dragonflies of Europe. Harley Books, 1-291. Bauernfeind, E. (1994a): Bestimmungsschlüssel für die Österreichischen Eintagsfliegen (Insecta: Ephemeroptera), 1. Teil. – Wasser und Abwasser, Suppl. 4/94: 5-92. Bauernfeind, E. (1994b): Bestimmungsschlüssel für die Österreichischen Eintagsfliegen (Insecta: Ephemeroptera), 2. Teil. – Wasser und Abwasser, Suppl. 4/94: 5-90. Bauernfeind, E., Weichselbaumer, P. (1991): Eintagsfliegen-Nachweise aus Österreich (Insecta: Ephemeroptera). - Verh. Zool.-Bot. Ges. Österreich 128: 47-66. ELLIOTT J.M., HUMPESH U.H., mACAN T.T. (1988) Larvae of British Ephemeroptera. A key with ecological notes. Scientific Publications of the Freshwater Biological Association No. 49, pp. 1-145. FRANKE U. (1979) Bildbestimmungsschlüssel mitteleuropäischer Libellen-Larven (Insecta: Odonata). Stuttgarter Beitr. Naturk. Ser. A, No. 333, 1-17. MACAN T.T. (1976) A key to British water bugs. Sci. Publ. No. 16. Second edition, FBA, pp. 1-79. SOÓS Á. (1963) Poloskák VIII. (HETEROPTERA VIII.) Fauna Hungariae, Tom. 68. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 1-48. ÚJHELYI S. (1959) Kérészek (EPHEMEROPTERA). Fauna Hungariae Tom. 49. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp.1-96. WALLACE I.D., WALLACE B., PHILIPSON G.N. (1990) A key to the case-bearing caddis larvae of Britain and Ireland. Scientific Publications of the Freshwater Biological Association No. 51, pp. 1-239.

WARINGER J., W. GRAF (1997) Atlas der österreichischen Köcherfliegenlarven unter Einschluβ der angrenzenden Gebiete. Facultas-Universitätsverlag, Wien, p. 286.Függelék: A keresztszelvény vizsgálatok taxonómiai eredményei

130