5,52 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSRE A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. október 31-én megjelentette a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett „Komplex vállalati technológia-fejlesztést mikro-, kis- és középvállalkozások számára” című (KMOP-2013-1.2.1/B kódszámú) pályázatot, amely újabb 5,52 milliárd forintos támogatási keretösszeget jelent a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztési projektjeinek elősegítésére. A kiírásra 2013. november 15-e óta lehet pályázni, azonban a 20072013-as pályázati ciklus végének közeledtével a vállalkozásoknak nem maradt sok idejük az igénylések benyújtására, a támogatás igénylésének határideje ugyanis 2013. december 2-a. Az Új Széchenyi Terv programjában megjelent pályázat keretében a vállalkozások komplex technológiai fejlesztés céljából eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlan beruházásra, információs technológia fejlesztésre, valamint egyéb kapcsolódó „soft” tevékenységekre igényelhetnek támogatást. A pályázati kiírásra kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók pályázhatnak, amelyek létszáma az utolsó lezárt üzleti évben legalább 1 fő volt. Legalább 15 millió forint, legfeljebb 200 millió forint összegű támogatás igényelhető a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztésekre.
2013. évi KKV-k Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztéseit célzó támogatás
Pályázati felhívás kódszáma KMOP-20131.2.1/B
Pályázat tárgya
Keret (Mrd Ft)
Pályázatok benyújtási határideje
Támogatás aránya
Támogatási összeg (millió Ft)
Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára
5,52
2013. december 2.
10-50%
15-200
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Az elnyerhető támogatás mértéke a Pest megyében megvalósuló projektekre vonatkozóan mikro- és kisvállalkozások esetében az összes elszámolható költség maximum 50%-a, középvállalkozások esetében maximum 40 %-a, azon vállalkozások esetében pedig, amelyek megfelelnek a mikro- kis- és középvállalkozásokra vonatkozó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékeknek, azonban
a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja, az elnyerhető támogatás mértéke az összes elszámolható költség legfeljebb 10%-a. A Budapesten megvalósuló projektekre vonatkozóan ugyanezen feltételek esetében az elnyerhető támogatás aránya 30%, 20%, ill. 10%.
1
Igényelhető támogatás mértéke a projekt megvalósulási helyszín szerint
Megvalósulási helyszín
Mikro- és kisvállalkozások
Középvállalkozások
Min. 25%-os állami tulajdonban lévő KKV-k
Pest megye
50%
40%
10%
Budapest
30%
20%
10%
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
http://www.startgarancia.hu/
2
Hogyan növeljük cégünk tőkevonzó képességét? A tőkebevonás különböző lehetséges formáiról gyakran hallunk, de vagy túl általános, vagy túl konkrét tippeket kapunk hozzá. Hol van a konkrét célok kitűzését támogató középút? Merre induljon el a jövőbeli forrásbevonást tervező vagy konkrét tőzsdei terveket dédelgető vállalkozás, hogy megfelelő időtávot és tervezhetőséget adjon a vállalat tulajdonosainak az üzleti érték növeléséhez és a tőkebevonási tervek saját tempójú megvalósításához? A jó vállalatirányítás „tudománya” nem lehet csak a legnagyobbak és a tőzsdén jegyzett
vállalatirányítási útmutató. Ez a vállalatirányítás alapelveit és legjobb gyakorlatait mutatja be, amelyek hozzájárulnak a befektetők által keresett és a jövőbeli tőkepiaci tevékenységhez szükséges hatékony cégvezetés kialakításához. Az útmutatónak szerencsére néhány éve magyar kiadása is létezik; bejegyzésünkben a tőkevonzó képesség legalapvetőbb feltételeinek megteremtése szempontjából kiemelt „Top 3” elemről adunk pillanatfelvételt. Egy dolgot azonban fontos leszögezni: mindez nem csak a tőkepiacra készülő cégek számára hasznos, hanem minden kisvállalkozásnak, amely eredményességet növel és bizalmat épít.
cégek privilégiuma – ezért született meg az Igazgatósági Tagok Egyesületei Európai Szövetsége (ecoDA) által kiadott
vállalatirányítás, vagy felelős vállalatirányítás fogalmával az elmúlt évtizedben egyre több helyen, jellemzően multicégek és hazai nagyvállalatok honlapján találkozunk. Sokak számára talán nem világos, hogy miért, illetve gyakran tévesztik össze a cég jótékonysági tevékenységével vagy a cégvezetéssel. A felsorolt pontok azonban – feltéve, hogy a kapcsolódó belső dokumentumokban és gyakorlatokban ténylegesen kötelező erővel bírnak – a vállalat működésével kapcsolatos alapelvek, amelyek a szakavatottak számára a cég átlátható, etikus és szakértő irányítását mutatják be. Természetesen, számos részterületen kell alapvető feltételeket teljesíteni vagy hiányosságokat kiküszöbölni, de nem utolsó szempont, hogy bizonyos alapelvek követése a befektető szemében a cég üzleti értékét és versenyképességét növeli az erre figyelmet nem fordító vállalkozásokhoz képest.
A
1
Oszd meg és uralkodj: tiszta viszonyok a cégvezetésben A szerepek, kötelezettségek és döntési jogkörök megosztása a tulajdonosok, az igazgatóság, az ügyvezetés és a többi érintett fél között elsődleges fontosságú. Leggyakrabban a családi vállalkozásoknál találkozhatunk a nem tisztán meghatározott viszonyok problémájával, 3
de az ő esetükben a stabil működés általában nem ezen múlik, így ritkán van szükségük erős formalizáltságra. Rosszabb a helyzet akkor, amikor a viszonyok tisztázatlansága azt a benyomást kelti, hogy a vállalkozás működése a tulajdonos esetleges, egymással nem összhangban lévő utasításaiból áll, eredményei pedig pusztán magánvagyonát gyarapítják. Határozzuk meg tehát nyíltan és világosan, írásban a vállalatot működtető jogokat, kötelezettségeket és ezek gyakorlásának módját minden tulajdonos, vezető és dolgozó esetében. A felelős vállalatirányítás kialakítását érdemes és minden cég számára ajánlott a tevékenységének összetettségével arányos méretű igazgatóság létrehozásával kezdeni. Az igazgatóság minden tagja a szakterületén megfelelő tudással és tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen, hogy ne álljon elő olyan helyzet, amelyben egy-egy személynek folyamatosan döntő befolyása van a közös döntésekre. A felelősséget az igazgatóság irányítása és a társaság működtetése között meg kell osztani, azért, hogy senki ne rendelkezzen korlátlan döntési jogkörrel.
2
Működés: maximális eredmény, minimális veszteség
A fentiek sok kisvállalkozás számára talán formaságnak tűnnek, mégis gyakorlati értelme van. Az igazgatóságnak ugyanis a szakértelmére épülő teljes üzleti tevékenység, a napi működés és az ezt segítő döntéshozatali folyamatok követése mellett két alapvető vezetési funkciót kell felállítania és működtetnie: az üzlethez illeszkedő és a lehető legjobban ösztönző javadalmazási rendszert a munkaerőpiac legjobbjainak vonzására, megtartására, értékelésére, fejlesztésére, valamint a belső ellenőrzési rendszert a tulajdonosok befektetésének és a cég vagyonának védelmére. Az ösztönzésnek egy külön szintje is belép a rendszerbe egy olyan környezetben, ahol a tulajdonosok (köztük a befektetők) és a cégvezetők egymástól különválasztott csoportok – itt az igazgatóságnak és az ügyvezetésnek magának is megfelelő ösztönzésre van szüksége ahhoz, hogy a tulajdonosok és a cég érdekének leginkább megfelelő célkitűzéseket kövessenek.
3
Beszámolás az eredményekről
Azt a tényt, hogy egy vállalkozás vezetése a fenti a területeken egy adott időszakban hogyan teljesített, a cégnek a bizalom felépítése és megtartása érdekében valamilyen formában meg kell osztania egy sor érintettjével: tulajdonosokkal, dolgozókkal, partnerekkel, befektetőkkel, sőt, tőkepiaci működés esetén akár a nagyközönséggel is. Ehhez képesnek kell lennie arra, hogy átgondolt üzleti tervének eredményeiről és a társaság kilátásairól átgondolt, érthető értékelést készítsen. A legjobb, ha erre, illetve az érintett felek bevonására már a kezdet kezdetén megfelelő programot alakít ki – így a későbbiekben sem lesz szokatlan, ha új tulajdonosoknak, tőkéstársaknak vagy akár egy nagy létszámú befektetői csoport tagjainak kell a cég működését és eredményeit bemutatni.
http://www.szta.hu/ 4