KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZERZÉSI D ÖNTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Az ügy iktatószáma: D.577/17/2017. A tanács tagjai: Uherné dr. Laczi Orsolya közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Söpkéz Gusztávné közbeszerzési biztos, Dr. Kriston Kinga közbeszerzési biztos A kérelmező: A kérelmező képviselője:
Az ajánlatkérő: Az ajánlatkérő képviselője:
MAURI Kft. (Budapest, Deák F. u. 21.) Peterdi Ügyvédi Iroda Dr. Peterdi Anikó ügyvéd (Budapest, Síp u. 6. II/5.) Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (Budapest, Nádor u. 21.) Dr. Csaba Ildikó és Harczman Zsuzsanna felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (Budapest, Nádor u. 21.)
A közbeszerzés/beszerzés tárgya: Az MFB Zrt. részére utazásszervezési szolgáltatások megrendelése. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság az 1. kérelmi elem vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszünteti, a 2. és a 3. kérelmi elemre megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 73. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (2) bekezdését, ezért megsemmisíti a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01040360-00000000 számú központosított beszedési keretszámlájára fizesse be. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 133.333.-Ft, azaz százharmincháromezerháromszázharminchárom forint igazgatási szolgáltatási díjat és 100.000.-Ft, azaz százezer forint + Áfa ügyvédi munkadíjat.
2
A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy a kérelmező részére utaljon vissza 25.000.-Ft, azaz huszonötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat a határozat megküldését követő 8 napon belül. A jogorvoslati eljárás során ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel lehet kérni. A külön jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. INDOKOLÁS A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás 1. Az ajánlatkérő szolgáltatásmegrendelés tárgyában a Kbt. Harmadik Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, az ajánlati felhívását 2017. augusztus 10. napján küldte meg az érdeklődésüket jelző gazdasági szereplőknek. 2. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. pontjában az alábbiak szerint határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét: „Az MFB Zrt. részére utazásszervezési szolgáltatások megrendelése 1.repülőjegyek beszerzése, elektronikus jegyek kiállítása és megküldése, online check-in és beszállókártyák kiállítása és megküldése, 2.szállásfoglalás, voucher kiállítása és megküldése, 3.utazási biztosítások megkötése és megküldése, 4.egyéb jegyek (busz-, vasúti, komp-, stb. jegyek) beszerzése és megküldése, továbbá 5.kapcsolódó szolgáltatások (autóbérlés, vízumügyintézés, stb.) biztosítása. Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatásokat a rendelkezésre álló nettó 45.000.000,-Ft keretösszeg erejéig, de legkésőbb 2019. december 31. napjáig kívánja igénybe venni. Ajánlatkérő tájékoztatja a Tisztelt Ajánlattevőket, hogy a szolgáltatások kapcsán az ajánlattételi dokumentációban közölt mennyiségi adatok kizárólag tájékoztatás céljából kerültek meghatározásra, a szolgáltatások tekintetében az Ajánlatkérőnek előre vállalt megrendelési kötelezettsége nincs. CPV kód: 63510000-7 Utazási irodák szolgáltatásai és hasonló szolgáltatások.” 3. A felhívás 12. pontja szerint az ajánlatok értékelési szempontja a legjobb ár-érték arány: Értékelési szempont 1.Nettó ajánlati árak: 1.1. Repülőjegy értékesítése 1.2. Nemzetközi és belföldi vasúti menetjegyek értékesítése (beleértve a hely-, hálókocsi és couchette jegyeket):
Súlyszám összesen 80 40 20
3 1.3. Nemzetközi és belföldi autóbuszjegyek, hajójegyek, és egyéb menetjegyek értékesítése: 2.Egyedi ajánlat kidolgozásának vállalt határideje (óra)
20 20
4. A dokumentáció 12.2. pontjában, az értékelési szempontok részletes ismertetése körében az ajánlatkérő közölte, hogy „A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden az ajánlat tárgyának megvalósításához szükséges járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. vám, különböző díjak és illetékek, stb.” 5. A dokumentáció V. Követelmény specifikáció, Műszaki leírás fejezetében az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Bank) közbeszerzési eljárást indít munkatársainak külföldi és belföldi utazásaihoz utazásszervezési és kapcsolódó szolgáltatások biztosításának tárgyában. A megbízás a Bank érdekkörében felmerülő külföldi és belföldi utazásszervezési szolgáltatások biztosítására vonatkozik. A szolgáltatás sajátosságai miatt pontos mennyiség meghatározása nem lehetséges, az utazásokra 2019. december 31. napjáig rendelkezésre álló keretösszeg nettó 45.000.000,- Ft. A Bank munkatársai 2016. évi, illetve 2017. június hónapig lebonyolított utazásait figyelembe véve tájékoztatás céljából elmondható, hogy a munkatársak minimum egy, maximum tizenkét napig terjedő hivatalos kiutazást vettek igénybe. Az igénybe vett szolgáltatások: -repülőjegy beszerzés, vonatjegy, utas-, poggyász-, jegy- és útlemondási biztosítások ügyintézése, -vízumügyintézés, -szállásfoglalás (minimum 3 csillagos szálloda), -repülőtéri váró szolgáltatások megrendelése. A 2016.évben felhasznált kb. nettó 8 millió forint, illetve a 2017. június hónapig felhasznált kb. nettó 12 millió forint külföldi utaztatási keret kb. 60%-át az utazási és utasbiztosítási költség, kb. 40%-át a szállás költség tette ki. A belföldi utaztatás a keret elenyésző részét képezi (a Bank a 2016. évben és 2017. június hónapjáig nem egészen bruttó 600 ezer forintot költött belföldi szállásra és közlekedésre, megoszlás szerint kb. 95%-ot szállásra és kb. 5%-ot közlekedésre). A leggyakoribb uticélok Brüsszel, Párizs, illetve Luxemburg voltak. A Bank által megrendelni kívánt szolgáltatásokról: Az utazási irodának munkanapokon 9:00 és 17:30 között rendelkezésre kell állnia, valamint Helpdesk szolgáltatást kell nyújtani, illetőleg az év minden napján 24 órás ügyeleti szolgáltatást kell biztosítania azért, hogy az utasok utazás előtti és alatti tájékoztatása és megrendeléseinek biztosítása, valamint a váratlan helyzetek kezelése biztosítva legyen. A nyertes utazási irodának a szerződés teljes időtartama alatt egy fő dedikált kapcsolattartót kell biztosítania, aki a megkeresésekre köteles a megkeresés napján reagálni, és a megkeresés tárgyának (ajánlatkérés, megrendelés, információ vagy szolgáltatás kérése) mielőbb, de legkésőbb 24 órán belül eleget tenni. Az utazási irodának a dedikált kapcsolattartón kívül biztosítani kell további két főt, akik a kapcsolattartó elfoglaltsága, vagy akadályoztatása esetén ugyanolyan minőségben képesek a feladatok ellátására. Az utazási irodának rendelkeznie kell nemzetközi helyfoglalási rendszerrel (GDS), amely alkalmas nemzetközi repülőjegyek, valamint szállás foglalására. Az utazási iroda vállalja egy teljes körű, platform-független call/contact center szolgáltatás biztosítását olyan kommunikációs eszközzel, amely képes fogadni és menedzselni a beérkező
4
telefonhívásokat és megkereséseket annak érdekében, hogy az ügyfél kérelme (papíron vagy internetes ügyintézés esetén kívül is) dokumentálható legyen. Fontos, hogy a Bank utazási ügyeinek intézésére az utazási iroda legalább 5 év utazásszervezési területen szerzett szakmai tapasztalattal és gyakorlattal, valamint Nemzetközi IATA Szakvizsga és/vagy UFTAA vizsgával rendelkező kapcsolattartó munkatársat jelöljön ki. Az utazási iroda munkatársa rendelkezzen saját e-mail címmel, telefonszámmal. (…) Vasúti jegyek beszerzése: -Vonatjegyek és kapcsolódó kiegészítő jegyek beszerzése és megküldése (hely-, hálókocsi, és couchette jegyek, stb.). -Az utazási irodától elvárjuk, hogy a legkedvezőbb árajánlatokat tegye meg és a legmegfelelőbb útvonal kiválasztásában tanácsot adjon. -Biztosítsa a belföldi, az európai és Európán kívüli vasúti menetrendi információs szolgáltatást. Nemzetközi és belföldi autóbusz, hajó- és kompjegyek beszerzése: Az utazási irodától elvárjuk, hogy a legkedvezőbb árajánlatokat tegye meg és a legmegfelelőbb útvonal kiválasztásában tanácsot adjon. Szállásfoglalás: -Az utazási irodától elvárjuk, hogy a Bank igényei szerint belföldi és külföldi szállásfoglalásban eljárjon, biztosítva az elérhető legkedvezőbb díjtételeket, kezelési költség nélkül. Egyéb szolgáltatások: Az utazási iroda biztosítja: -Gépkocsik bérlése az egész világon, -Vízumügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások megrendelése, -Különböző közlekedési eszközökkel történő utazás esetén ügyintézés (gépkocsi bérlés, transzfer, sofőrszolgáltatás megrendelése, átszállások megszervezése), -Utas-, jegy-, poggyász és útlemondási biztosítások ügyintézése, -Repülőtéri szolgáltatások megrendelése, -VIP váró intézése, -A Bank külföldi és belföldi vendégei részére idegenforgalmi szolgáltatások nyújtása. A Bank az utazási iroda által elkészített havi statisztikai kimutatásra tart igényt, melynek segítségével nyomon követhető a hivatalos utazások költségeinek tervezése és ellenőrzése, feltüntetve abban az utazók nevét, az útvonalat és a repülőjegyek árát. A statisztikai kimutatást a kapcsolattartó a havi számlák kiállítása előtt egyeztetés céljából megküldi a Bank részére. Fizetési feltételek: Az utazási iroda a Bank által megrendelt szolgáltatásokról (repülőjegy, szállás, biztosítás, stb.) számlát állít ki. Az ellenérték kiegyenlítése a Ptk. 6:130. § (1) bekezdésében foglaltak szerint Banki átutalással történik. A Bank a szolgáltatás ellenértékét a repülő-, vonat és buszjegyek értékesítése során az ajánlattevő által felszámított szolgáltatási (szerviz) díj formájában fizeti meg, ezen felül más ellenszolgáltatásra ajánlattevő nem jogosult, a szerződés keretében végzett minden más tevékenységét ebből tartozik fedezni. Ajánlattevő az általa a Bank felé közvetített szolgáltatások (jegyek, biztosítások, egyéb szolgáltatások) árait nem határozhatja meg a mindenkori (a Bankra is vonatkozó kedvezményekkel csökkentett) listaárnál magasabban. Ennek megsértése esetén a Bank jogosult a szerződés azonnali hatállyal történő felmondására.”
5
6. A szerződéstervezet I. pontja szerint a szerződés tárgya és hatálya: „1.2. A Megbízott – a Megbízó telefonon vagy elektronikus levél útján adott eseti megbízása alapján – a jelen szerződés keretében, az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a Megbízónak: 1.2.1. A Megbízó részére a hivatalos utazásokhoz kapcsolódó menetjegyek beszerzése: -Repülőjegy értékesítés - a megrendelésben foglaltak alapján turista vagy business osztályon, amely magában foglalhatja a külföldre történő telepítés bonyolítását is. Ehhez kapcsolódóan útvonal-terv bemutatása, a foglalások visszaigazolása 24 órán belül (szükség esetén azonnal) a járatszámok, időpontok, foglalási kód megjelölésével, elektronikus jegyek megküldése, online check-in és beszállókártya elkészítése és megküldése. Az utazások igényelt időpontjának betartásával minden esetben a legkedvezőbb árú repülőjegyet kell választani. -Nemzetközi és belföldi vasúti menetjegyek értékesítése, beleértve a hely-, hálókocsi és couchette jegyeket. -Nemzetközi és belföldi autóbuszjegyek, hajójegyek, és egyéb menetjegyek értékesítése. 1.2.2. A hivatalos utaztatáshoz kapcsolódó teljes körű idegenforgalmi szolgáltatások nyújtása: -Szállásfoglalás a Megbízó által igényelt, megfelelő színvonalú, kedvező árú, legalább 3 csillagos szállodákban. Amennyiben a Megbízott saját szerződése alapján előnyösebb áron tud azonos színvonalú szolgáltatást beszerezni, úgy abban az esetben ezen szolgáltatást köteles a Megbízó részére felkínálni -Betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, repülőjegy biztosítás, speciális útlemondási biztosítás értékesítése. -Kedvezményes repülőtéri transzferek. -Vízumügyintézés. -Gépkocsibérlés külföldön, a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legelőnyösebb feltételek mellett. -Egyéb eseti szolgáltatások. -Törzsutas programok ajánlása, helyfoglalásban pontok göngyölítése. 1.2.3. A Megbízó külföldi vendégei részére szállásfoglalás és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások nyújtása belföldön.” 7. A szerződéstervezet II. fejezetében az ajánlatkérő – egyebek mellett – az alábbiakat rögzítette a megbízási díjról és a fizetési feltételekről: „2.1. Az 1.2. pontban felsorolt szolgáltatások nyújtása ellenértékeként a Megbízó az alábbi megbízási díjat plusz a mindenkor hatályos általános forgalmi adó összegét fizeti Megbízottnak az alábbiak szerint: Szolgáltatás megnevezése: Nettó megbízási díj Repülőjegy értékesítése: ……,- Ft/db Nemzetközi és belföldi vasúti menetjegyek értékesítése (beleértve a ……,- Ft/db hely-, hálókocsi és couchette jegyeket): Nemzetközi és belföldi autóbuszjegyek, hajójegyek, és egyéb ……,- Ft/db menetjegyek értékesítése: 2.2. Megbízott a 2.1. pontban foglalt díjon túl semmi egyéb olyan igényt vagy követelést nem érvényesíthet a Megbízóval szemben, amely összefüggésben lenne a jelen szerződésben vállalt feladatok teljesítésével. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Megbízott esetleges késedelmi kamat és kártérítési követelésére.” 8. A szerződéstervezet III. fejezete tartalmazza az eseti megbízások menetével kapcsolatos előírásokat:
6
„3.1.A Megbízó az eseti megbízást a Szerződés 1. melléklete keretein belül és a Szerződés 2.1. pontban részletezett megbízási díjak szabályai alapján állítja össze és abban minden olyan információt, elvárást, követelményt, specifikációt megad a Megbízott részére, amely a szerződésszerű teljesítéshez szükséges. 3.2. A Megbízó az akár papír alapon, akár e-mailen kiküldött eseti megbízásban közölt kiegészítő információk, elvárások, követelmények, specifikációk meghatározása során nem teheti a Szerződés teljesítését a feladatleírásban meghatározottaknál terhesebbé, új elemet, tételt nem határozhat meg. 3.3.A Megbízott - a hiányok pontos megjelölésével – köteles haladéktalanul jelezni Megbízottnak, ha az eseti megbízás hiányos. Az ilyen jelzés elmulasztásából eredő kárért a Megbízott felelősséggel tartozik. 3.4.A Megbízott a 3.1. és 3.2. pontoknak megfelelő eseti megbízásokat köteles elfogadni és teljesíteni.” 9. A szerződéstervezet VI. fejezete tartalmazza a megrendelés folyamatával kapcsolatos rendelkezéseket: „6.1. A Megbízó munkavállalója a szolgáltatások tekintetében munkaidőben írásban vagy elektronikus úton utazást kezdeményez, amely alapján Megbízott kijelölt képviselője/ügyintézője haladéktalanul, a foglalás időpontjában rendelkezésre álló legkedvezőbb tarifa alapján lebonyolítja az előfoglalás(oka)t és ezt Megbízónak visszaigazolja, szükség esetén telefonon/e-mailben egyezteti a részleteket. Megbízó írásban vagy elektronikus úton elfogadja a számára megfelelő foglalást. 6.2. A megrendelt foglalásokra vonatkozó módosításoknál, útvonal-változtatásnál, kiállított repülőjegyek cseréjénél, foglalások törlésénél stb. a Megbízott az adott légitársaság, illetve egyéb szolgáltató által alkalmazott tarifatípusra vonatkozó feltételeket alkalmazza. Megbízott a fent felsorolt események bekövetkeztekor a légitársaság, illetve egyéb szolgáltató feltételei által meghatározott díjon felül további költséget nem számol fel.” 10. A megbízási szerződés teljesítése és a vonatkozó kedvezmények c. VII. fejezetének releváns pontjai: „7.4. Megbízott vállalja, hogy a bel- és külföldi szállásfoglalások alkalmával nettó (touroperátori) árat alkalmaz. A külföldi szállásadás teljesítési helye az általános forgalmi adó törvény értelmében külföld, tehát a Megbízott a külföldi szállások számlázásakor magyar általános forgalmi adót nem számíthat fel. Devizában meghatározott szállásdíj esetén Megbízott a megbízás visszaigazolási dátumának megfelelő MNB deviza közép árfolyamot alkalmazza a számla kiállításakor, és azt meg is jeleníti a számlán. 7.8. A Megbízott a jelen szerződés aláírásával elfogadja, hogy a Megbízó jogosult - a Megbízott által a jelen szerződés tárgyi hatálya alá tartozó szolgáltatások esetében - a Megbízó részére kiajánlott szolgáltatást ellenőrizni és arra, a Megbízottól független, kontroll árajánlatot kérni. Amennyiben a Megbízó a Megbízott által a Megbízónak kiajánlott szolgáltatásra vonatkozóan a Megbízónak kiajánlott árnál olcsóbb áron tudja ugyanazt szolgáltatást a piacról beszerezni, mint a Megbízott, úgy abban az esetben a Megbízottnak ezen szolgáltatást a Megbízó által beszerzett áron kell kiajánlania a Megbízó részére. A Megbízott az általa a Megbízónak kiajánlott ár és a Megbízó által beszerzett és ez alapján a Megbízó által a szolgáltatásáért a harmadik személynek ténylegesen fizetendő ár közötti különbözetet kártérítésként köteles a Megbízónak számla ellenében, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül megfizetni.” 11. Az ajánlatkérő 2017. augusztus 17-én kiegészítő tájékoztatást adott, amely az alábbiakat tartalmazta:
7
1. válasz: „Megerősítjük a műszaki leírásban foglaltakat, azaz az Ajánlatkérő az Ajánlattevő részére a szolgáltatások ellenértékét kizárólag a szolgáltatási díj (szervízdíj) formájában fizeti meg, Ajánlattevő a szerződés keretében végzett minden más tevékenységét ebből tartozik fedezni. Ennek értelmében Ajánlattevő úgy köteles megállapítani a szolgáltatási vagy szerviz díjat, hogy az az utazáshoz kapcsolódó minden szolgáltatásra fedezetet nyújtson, azaz foglalja magába szükség esetén a beszállókártya megküldését és a szállás foglalását is.” 2. kérdés: „Kérjük Ajánlatkérőt, hogy mutassa meg, hogy a műszaki leírás Szállásfoglalás és Egyéb szolgáltatások pontjaiban felsorolt szolgáltatások szolgáltatási díját (figyelemmel arra, hogy a szállásfoglalásoknál például Ajánlatkérő az Ajánlattevők tour-operatori, azaz beszerzési árait szeretné fizetni) hol határozza meg a szerződésben vagy a szerződés mely pontja engedi meg ezen szolgáltatásokra egyedi szolgáltatási díjat megadni?” 2. válasz: „Ajánlattevő ragaszkodik a szerződés 7.4. pontjához, amelynek értelmében „Megbízott vállalja, hogy a bel- és külföldi szállásfoglalások alkalmával nettó (tour-operátori) árat alkalmaz”. Ennek értelmében a szállások foglalásához egyedi szolgáltatási díj nem kerülhet felszámolásra.” 12. A 2017. augusztus 22. napi határidőben a Weco-Travel Idegenforgalmi Kft., az OTP Travel Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt) és a kérelmező nyújtott be ajánlatot az alábbiak szerint: 1.Nettó ajánlati árak (Ft) 1.1. Repülőjegy értékesítése 1.2. Nemzetközi és belföldi vasúti menetjegyek értékesítése 1.3. Nemzetközi és belföldi autóbuszjegyek, hajójegyek és egyéb menetjegyek értékesítése 2. Egyedi ajánlat kidolgozásának vállalt határideje (óra)
Kérelmező 500 Ft/db 500 Ft/db
Egyéb érdekelt 1.500 Ft/db 1 Ft/db
Weco-travel 1.900 Ft/db 300 Ft/db
500 Ft/db
1 Ft/db
300 Ft/db
0,25 óra
0,5 óra
0,5 óra
13. Ajánlatkérő 2017. augusztus 31. napján az egyéb érdekelttől indokolást kért a Kbt. 72. §a alapján a „Nemzetközi és belföldi vasúti menetjegyek értékesítése (beleértve a hely-, hálókocsi és couchette jegyeket)” és „a Nemzetközi és belföldi autóbuszjegyek, hajójegyek, és egyéb menetjegyek értékesítése” részszempontok szerinti, aránytalanul alacsonynak értékelt árelemek vonatkozásában. Az ajánlatkérő az indokolást az alábbiak szerint kérte megadni: -teljesítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek bemutatása, -teljesítéshez szükséges élőmunka-ráfordítás bemutatása és azok költségigénye, -teljesítés gazdaságosságának bemutatása, -teljesítés előnyös körülményeinek bemutatása és azok indokolása, -továbbá a fentieken túl t. Ajánlattevő kötelessége az idézett jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, az ajánlati ára, azon belül is különösen a kifogásolt, a felolvasólap szerinti táblázat 1.2 és 1.3 tételek tekintetében megajánlott ajánlati árelemek megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár, árelem megalapozottságáról. 14. Az egyéb érdekelt 2017. szeptember 5-én az alábbi tartalmú indokolást adta meg: „A nemzetközi és belföldi vasúti menetjegyeket (beleértve a hely-, hálókocsi és couchette jegyeket), valamint a nemzetközi és belföldi autóbuszjegyeket, hajójegyeket és egyéb menetjegyeket saját munkatársaink online foglalják, melynek munkaidő és ezáltal költség igénye elhanyagolható. Egyetlen szolgáltatás a kivétel: a nemzetközi vasúti jegyek foglalása, amelyet emailben teszünk meg s minden nap cégünk állományában lévő munkatársunk kézbesíti ki ügyfeleink számára.
8
Egy adott napon kb. 200 menetjegy kézbesítése történik céges szinten, kézbesítőnk munkabérét (bruttó 161.000,- Ft/hó) a vállalati általános költségek között tartjuk nyilván, nem osztjuk szét az egyes ügyletekre, hiszen a menetjegyek kézbesítése mellett más feladatokat is ellát munkatársunk. A szolgáltatóktól kapott jutalékunk mértéke a vasúti jegyek eladása után 3 %, míg az autóbusz, hajó és kompjegyek eladása után 10 %. Cégünk ezzel a módszerrel végzi a fenti szolgáltatások biztosítását ügyfeleink számára, s tevékenységünk az elmúlt években folyamatosan nyereséges.” 15. Az ajánlatkérő az indokolást elfogadta, és a 2017. szeptember 15. napján megküldött összegezésben az eljárás nyertesének az egyéb érdekeltet nevezte meg. Az értékelés során az egyéb érdekelt 6370 pontot, a kérelmező 6047.92 pontot, a Weco-Travel Kft. 2145,31 pontot kapott. 16. A kérelmező 2017. szeptember 20. napján az ajánlatkérőnél betekintett az egyéb érdekelt indokolásába, majd 2017. szeptember 22. napján vitarendezést kezdeményezett. Előadott álláspontja szerint az egyéb érdekelt ajánlata az 1.2 és az 1.3. részszempont tekintetében aránytalanul alacsony, ezért kérte az ajánlatkérőt, hogy nyilvánítsa érvénytelenné a nyertes ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján és módosítsa az eljárást lezáró összegezést és hirdesse ki a kérelmezőt az eljárás nyertesének. 17. Az ajánlatkérő 2017. szeptember 25. napján a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján kiegészítő indokolást kért az egyéb érdekelttől, melyben az alábbiak bemutatását kérte: „A t. Ajánlattevő részletezze konkrét számításokkal, dokumentumokkal alátámasztva mindkét részszempont esetében külön-külön: -az ügyintézői online foglalás menetét, -az ügyintéző bérét és annak járulékait, munkaerő, időráfordításának költségét, az ajánlatkérő részére történő kézbesítésre eső munkadíj és egyéb költségeket (üzemanyag vagy bérlet) egy-egy jegyfoglalásra is levetítve -az ügyintéző időráfordítását jegyfoglalásokra levetítve -iroda működésének költségét (az adott részszempontra és adott feladat időráfordítására vetített irodai működési költségeket) -szolgáltatói jutalék mértékét alátámasztó dokumentumokat a vasúti menetjegyek, az autóbuszjegyek, a hajójegyek, valamint az egyéb menetjegyek tekintetében -pontos számításokkal azt, hogy a szolgáltatóktól kapott jutalékok hogyan fedezik a jegyfoglalások költségeit.” 18. 2017. augusztus 29. napján az egyéb érdekelt benyújtotta a kiegészítő indokolását, amelyet teljes terjedelmében üzleti titokká nyilvánított. Az indoklásában előadta, hogy a megrendelt szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatot 1 fő látja el, akinek ismertette a bruttó munkabérét. Levezette, hogy ehhez mekkora további költségek adódnak, úgymint bérleti díj, üzemeltetési költség, általános management költség. Bemutatta a belföldi, külföldi autóbuszjegyek, vasúti jegyek foglalásának időigényét is. Megadta az egy munkaperc költségét, 1 db jegy megrendelésének átlagos időigényét, és annak költségráfordítását. Kitért továbbá a kézbesítés költségeire. Csatolta továbbá a jegyfoglalások során érvényesíthető jutalék érvényesítését biztosító 3 db megbízási szerződést. 19. Az ajánlatkérő elfogadta az egyéb érdekelt kiegészítő indokolását, és a 2017. október 3. napján megküldött válaszában elutasította a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét.
9
A jogorvoslati kérelem 20. A kérelmező 2017. október 13-án adta postára, és 2017. október 25-én hiánypótolta a jogorvoslati kérelmét, amelyet tárgyalási nyilatkozatában pontosított, módosított. A benyújtott jogorvoslati kérelem 3 kérelmi elemet tartalmazott. A jogorvoslati eljárás során az 1. kérelmi elemet a kérelmező visszavonta. 21. A 2. és 3. kérelmi elem alapján a kérelmező annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 72. §-át, amikor nyertesnek hirdette ki az egyéb érdekeltet. A jogsértés megállapítása mellett kérte a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és az ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj, valamint 142.500.-Ft + Áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére. 22. A kérelmező álláspontja szerint az egyéb érdekelt 1.2. és 1.3. részszempontokra tett vállalása aránytalanul alacsony, ezért az ajánlatkérőnek a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatot. A kérelmező szerint nem elfogadható az az ajánlatkérői érvelés sem, amely más szerződésekben rögzített árak alapján próbálja azt bemutatni, hogy miért nem tekinthető irreálisan alacsonynak az egyéb érdekelt ajánlati ára, hiszen maga az ajánlatkérő is irreálisan alacsonynak minősítette ezeket az árakat, erre vonatkozóan kért indokolást. Az egyéb érdekelt által közöltek alapján kellett arról meggyőződnie, hogy az adott áron a szerződés teljesíthető. Indokolása szerint az ajánlatkérő kiírásában egyértelműen előírta, hogy milyen szolgáltatások ellátását várja ajánlattevőktől, és ezek elvégzése esetén kizárólag az egyes 1.1, 1.2 és 1.3 részszempontokban megadott szervízdíjat fizeti meg. Az ajánlatkérő egyértelműen megadta az ellátandó szolgáltatásokat, amelyek nem kizárólag az adott jegytípus foglalását foglalják magukba. Minden esetben egyéb kiegészítő szolgáltatást is jogosult ajánlatkérő kérni a jegy megrendelésével egyidejűleg. Tehát az ajánlatkérő az 1.2. részszempont keretébe tartozó vasúti menetjegy mellett jogosult hely-, hálókocsi és couchette jegyet kérni, továbbá bármely, a Szerződéstervezet 1.2.2 pontjában nevesített szolgáltatást (így szállásfoglalást, transzfer ügyintézést, biztosítás beszerzését, vízum ügyintézést stb.). Mindezek alapján az 1.2 részszempontra tett vállalásnak adott esetben valamennyi szolgáltatás megrendelése esetén fedezetet kell nyújtania az ellátandó szolgáltatásokra. A fentiek igazak a 1.3 részszempont keretébe tartozó autóbuszjegy, hajójegy és egyéb menetjegy megrendelésére is. A fentieken túl az ajánlatkérő egyértelműen rögzítette, hogy 1 fő dedikált agentre is igényt tart munkaidőben. Az ajánlattevőknek ennek költségeit is a szervízdíjba kellett beépíteniük, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő ezen tevékenység ellátására sem adott meg külön sort az értékelési szempontok között. Kiegészítő tájékoztatás keretében az ajánlatkérő megerősítette, hogy a megadott szervízdíjon felül semmilyen egyéb díjat nem fizet ajánlattevő részére. 23. A fentiek az egyéb érdekelt ajánlata esetében azt jelentik, hogy az egyéb érdekelt 1 forintos szervízdíj felszámításával teljesíti az adott esetben a kiegészítő szolgáltatások összességét. Ezzel szemben az árindokolásában az egyéb érdekelt mindösszesen pár sort írt, amely egyrészt az általánosság szintjén marad, másrészt állításai nem kerültek alátámasztásra, és nem tartalmazott semminemű kalkulációt, és nem adott választ az ajánlatkérő által az indokoláskérésben feltett egy kérdésre sem. A kérelmező hangsúlyozta, hogy az ajánlattevőknek a vállalásaikat úgy kell megtenniük, hogy az fedezetet nyújtson az általuk biztosítandó szolgáltatásra, különösen annak humán erőforrás költségeire. A vállalásnak abban az esetben is fedezetet kell biztosítani a költségekre, amennyiben a legrosszabb eshetőség merül fel, azaz az ajánlatkérő az adott jegy megrendelésével egyidejűleg valamennyi kiegészítő szolgáltatást kéri.
10
A kérelmező vitatta az egyéb érdekelt azon állítását, amely szerint a munkaerőköltség elhanyagolható lenne. Ha online foglal az ügyintéző, ez akkor is legalább 5 percet vesz igénybe, tekintettel arra, hogy nem kizárólag a foglalást, hanem a megrendelés visszaigazolását is meg kell küldenie az ajánlatkérőnek és egyeztetnie kell, hogy ajánlatkérő számára megfelelő-e az előfoglalás. Ez a tevékenység összességében – még azon ügyintézőnek is, aki több éves tapasztalattal rendelkezik – legalább 5 percet vesz igénybe. Valós adatok ismeretének hiányában a kérelmező az alábbi feltételezett körülmények alapján az alábbi levezetést adta: Ha csak minimálbéren dolgozik az adott ügyintéző az 1 perce jutó bérköltség 20,71 forint. Amennyiben az ügyintéző részére 5 percet vesz igénybe a jegyfoglalás és visszaigazolás, a munkaerő költsége 103,55 forint, szemben a nyertes ajánlattevő által megajánlott 1 forinttal. Ez a számítás a legjobb lehetőséggel kalkulált, azaz, hogy más tevékenységet az egyéb érdekelt munkatársának nem kell végeznie, azaz nem kell egyidejűleg szállást foglalnia, transzfert intéznie, vagy adott esetben más ügyintézést ellátnia. E költség kizárólag a munkaerő költségét jelenti. Nem tartalmazza a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök költségét, vagy az iroda ezen tevékenységre jutó egyéb (villany, internet, bérleti díj stb.) költségét. Mindezek alapján megállapítható, hogy nyertes ajánlattevő azon állítása, hogy a munkaidő költség elhanyagolható, nem felel meg a valóságnak. Ugyanez igaz az e-mailen történő menetjegy megrendelésre is, tekintettel arra, hogy az ügyintézőnek meg kell írnia az emailt, a kapott ajánlatot le kell egyeztetnie az ajánlatkérővel és vissza kell igazolnia, hogy foglalja az adott menetjegyet. Az ügyintézés időigénye legalább 5 perc, amely legalább 103,55 forintos humán erőforrás költséget jelent. E-mailen történő foglalás esetén a fenti költségeket tovább növeli, hogy a megrendelt menetjegyért nyertes ajánlatevőnek el kell mennie és ki kell kézbesítenie ajánlatkérőhöz. Ezen tevékenység költsége a fent megjelölt 103,55 forintos költségen felül értendő. Az egyéb érdekelt állítása szerint a kézbesítője napi 200 menetjegyet kézbesít céges szinten. Ez kizárólag akkor lehetséges, ha egy kézbesítési címre több menetjegyet visz, hiszen egy ember 8 órás munkaidőben fizikailag képtelen 200 kézbesítési címre menetjegyet kézbesíteni, tekintettel a desztinációk közötti távolságra és a budapesti forgalomra. A kérelmező szerint a kézbesítőnek az ajánlatkérő részére történő kézbesítésre eső munkadíját és egyéb költségét (üzemanyag vagy bérlet) szintén figyelembe kellett volna vennie az ajánlati ára meghatározása során. Megállapítható tehát, hogy a menetjegy foglalásának munkaerő költsége minimum 103,55 forint, amelyhez e-mailen történő foglalás esetén hozzájön a kézbesítő költsége (amely áll egyrészt bérből, másrészt üzemanyag vagy bérlet költségből). Feltételezve, hogy a kézbesítőnek ez a feladat fél órájába kerül, és szintén minimálbért kap, úgy az erre eső munkaerő költsége minimum 621,3 forint, és bérlettel közlekedik, ami 9.500 forint /hó, amely egy napra eső ára 475 forint. Feltételezve, hogy a kézbesítő naponta 10 különböző helyszínre kézbesít dokumentumot, egy kézbesítésre vetített bérletár 47,5 forint. Így kizárólag a menetjegy beszerzése legalább 103,55 + 621,3 + 47,5=772,35 forint, szemben az egyéb érdekelt által megajánlott 1 forinttal. E számítás csakis abban az esetben helytálló amennyiben a kézbesítő 30 perc alatt megteszi az utat nyertes ajánlattevőtől a jegyért majd ajánlatkérőhöz. A kérelmező szerint az egyéb érdekelt nem helytállóan hivatkozott a menetjegyek után figyelembe vehető jutalékokra. A kérelmező tudomása szerint a belföldi autóbusz menetjegyek után az autóbusz társaságok nem adnak jutalékot. Nemzetközi és belföldi vasúti jegy esetén a menetjegy árából lehetséges jutalékot kapni, de a hely- vagy hálókocsi, vagy couchette jegy után nem jár jutalék. Kifejtette, hogy amennyiben jutalékot, volumenjutalékot vesz figyelembe az egyéb érdekelt, akkor kizárólag arányosan az erre a beszerzésre osztható jutalékkal, vagy nyereséggel, figyelemmel a keresztfinanszírozás tilalmára.
11
A kérelmező a kiegészítő szolgáltatások költségével kapcsolatosan előadta, hogy a szállás foglalása, egyeztetése az ajánlatkérővel, szintén legalább 5 percet vesz igénybe, amelynek költsége 103,55 forint. Az ajánlatkérő rögzítette, hogy a szállást tour-operatori áron kell adni, azaz annyiért, amennyiért maga az ajánlattevő is veszi. Itt jutalék, profit nem jelenik, és nem is jelenhet meg, így szállás foglalás esetén a munkaerő költségét a vállalt árból kell fedezni. A biztosítási ügyintézés online történik. Egy átlagosan gyakorlott ügyintéző esetén ennek munkaideje 5 perc, aminek a munkaerő költsége 103,55 forint. Biztosítás esetén az utazási irodák jutalékra jogosultak, melynek mértéke utazási irodánként változik. Így ezen tétel esetében lehetséges, hogy a jutalék fedezetet nyújt a munkaerő költségére. A gépkocsibérlés Online intézhető, azonban ennek ügyintézési ideje is legalább 5 perc, ami 103,55 forint bérköltséget jelent. Gépkocsibérlés esetén adott esetben az utazási irodák jutalékra jogosultak, melynek mértéke utazási irodánként változik. Így ezen tétel esetében lehetséges, hogy amennyiben az adott utazási iroda jogosult jutalékra, a jutalék fedezetet nyújt a munkaerő költségére. A kérelmező szerint figyelembe kell venni továbbá azt, hogy a fentieken túlmenően az adott díjnak az esetleges módosításokra is fedezetet kell nyújtania. A kérelmező ráadásul kizárólag a munkaerő költséggel számolt, amihez egyéb költségek is hozzáadódnak. Az egyéb érdekelt nem hivatkozhat arra, hogy az 1.1 részszempontra tett vállalása fedezetet nyújt az 1.2 és 1.3 részszempontok alá tartozó szolgáltatások ellátására, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő ezeket a díjakat önállóan értékelte, így ajánlattevő az egyes tevékenységek költségét nem csoportosíthatja át más tevékenységek költségéhez, ezáltal az adott két részszempont vonatkozásában maximális pontot elérve. Minden költséget ott kell feltüntetni, ahol felmerül, így az 1.1. részszempontra tett díjából nyertes ajánlattevő nem fedezheti az 1.2 és 1.3. részszempontok körében értékelésre került tevékenységek költségét. Az ajánlattevőknek a díjat úgy kellett meghatározniuk, hogy minden esetben fedezet nyújtson az adott tevékenység költségére. Kifejtette, hogy 2. részszempont szerint az eseti megbízásokra történő ajánlat kidolgozásának időráfordítására kellett ajánlatot tenni. Az ajánlatkérő leadja az utazási igényét, meghatározza a szempontjait. Az utazásszervező által használt számítógépes rendszer többféle árajánlatot ad ki, megmutatja, hogy egyes szolgáltatásokat ki milyen áron adja. Ezek összesítésével a szolgáltató elkészíti a legmegfelelőbb ajánlatot az ajánlatkérő részére. A jóváhagyást követően indul meg a tényleges jegyfoglalás, szállásfoglalás. A kérelmező álláspontja szerint a 2. részszempont szerinti időt, és azzal a tevékenységgel járó költségeket is figyelembe kell venni az 1. részszempont szerint megajánlott nettó ajánlati árakban, hiszen ezek érvényesítésére vagy elszámolására külön nem biztosított lehetőséget az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő észrevétele 24. Az ajánlatkérő az írásbeli és tárgyalási nyilatkozataiban a fenntartott jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, mindkét kérelmi elem vonatkozásában. Előadta, hogy az utazásszervezési szolgáltatások speciális piaci területet jelentenek a közbeszerzések körében - hasonlóan például a mobil távközlési szolgáltatásokhoz - melyek tekintetében az ajánlattevők árképzési technikája az átlagostól eltérően komplex és egyedi. Az utazásszervezési szolgáltatások körébe tartozó díjak megállapításában jelentős szerepe van az adott iroda forgalmának, valamint az egyes légitársaságokkal, vasúti társaságokkal, stb. kötött egyedi megállapodásoknak, az ezekben a megállapodásokban – elsősorban a forgalom alapján - elért speciális kedvezményeknek, bónuszoknak, jutalékoknak. Értelemszerűen a jelentős utasforgalmú és kiterjedt irodahálózattal rendelkező szolgáltatók nagyobb kedvezményeket, bónuszokat és jutalékokat, illetve kedvezőbb egyedi szerződéses konstrukciókat érhetnek el a légitársaságoknál, vasúti társaságoknál, biztosítóknál, szállodáknál. A kapott kedvezmények
12
jelentős részét pedig az utazási irodák - a jelentős piaci verseny miatt - továbbadják a szolgáltatásokat igénybe vevőknek, így remélve ügyfélkörük bővülését. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során tanulmányozta a nyilvános, utazásszervezéssel kapcsolatos szerződéseket, amelyekben több esetben szerepel az OTP Travel Kft. által is ajánlott 1.-Ft-os szolgáltatási díj. Például a KM01NKUT17 – Nemzetközi utazásszervezések keretmegállapodásban a biztosításfoglalást mind az öt szolgáltató 1.-Ft-ért végzi, a szállásfoglalást az öt szolgáltatóból négy 1.-Ft-ért vállalta, és az egyéb foglalás intézésére (nemzetközi vonat, autóbusz, hajó és komp jegy, autóbérlés, repülőtéri transzfer szolgáltatás, vízumügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás) is van olyan szolgáltató, aki 1.-Ft-os árat adott. az ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra, hogy a kérelmező is kötött már a biztosítási szolgáltatás díj tekintetében igen alacsony, 5.-Ft-os díjon szerződést. Az ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a kérelmező az egyéb érdekelt által kapott jutalékokat figyelmen kívül hagyta, kizárólag a költségeket vette figyelembe, a bevétellel nem számolt. Az egyéb érdekelt a kiegészítő indoklásában pontosan levezette, hogy a jegyek foglalásának költségét (1 percre levetítve a munkavállaló, az iroda fenntartási költségei és az általános management költségek) hogyan fedezni a jegyek után kapott jutalék. Ezek alapján megállapítható, hogy a szolgáltatásra megajánlott ajánlati ár gazdaságilag is megalapozott. Vitatta a kérelmezőnek azon értelmezését, mely szerint az egyes jegyértékesítésekre megadott áraknak komplexitásukban minden alkalommal, minden esetben, az összes kiegészítő szolgáltatások költségeire is fedezetet kell nyújtaniuk. Ez nem feltétlenül valósul meg. A hozzárendelések lehetősége merül csak fel, tehát adott esetben egy szolgáltatáshoz egyéb kiegészítő szolgáltatások kapcsolódnak, de ezt nem értelmezhetjük úgy, hogy minden egyes esetben az összes kiegészítő szolgáltatással számolnia kell az ajánlattevőnek. Ugyanakkor egyetértett azon kérelmezői értelmezéssel, mely szerint a 2. részszempont tartalma szerint az eseti megrendelés során az ajánlatkérő közli az utazásszervezővel az utazás célját, az időpontját, amennyiben erre lehetősége van, megjelöli az utazás módját és az utazásszervező készít egy vagy több opcióból álló ajánlatot, amelyből az ajánlatkérő a végleges megrendelését meg tudja adni. Ennek a tevékenységnek az időigényét kellett a 2. részszempont szerint megjeleníteni. 25. Az ajánlatkérő közölte, hogy meggyőződött az ajánlati ár megalapozottságáról, az egyéb érdekelt számot adott az ügyintéző béréről és annak járulékairól, a munkaerő időráfordításának költségéről, valamint az iroda működésének költségéről. Az ajánlatkérő a költségek felosztását és munkapercre történő leosztását, a jegyfoglalás kalkulált időigényét is logikusnak és helytállónak minősítette, az online jegyfoglalás időigényét ellenőrizte. Kifejtette, hogy korábbi tapasztalatai alapján a vonatjegyek vásárlása az utazás előtt legalább egy héttel megtörténik, a jegyek kézbesítésére pedig az utazást megelőző napig van lehetőség. Az egyéb érdekelt – a nyilvános szerződései alapján – a Parlament utaztatását is végzi, illetve, mivel a KEF keretszerződésben nyertes ajánlattevő, nyilvánvalóan az ajánlatkérő közelében található minisztériumok valamelyikébe is kézbesít menetjegyet, így a kézbesítés jelentősen optimalizálható és racionalizálható. Előadta, hogy a vásárolt vonatjegyek száma 2014-ben 6 db, 2015-ben 2 db, 2016-ban 4 db, 2017-ben még nem volt. 2016-ban 1 db buszjegy volt, még idén egy sem. 2017-ben eddig 43 repülőjegy eddig 43 repülőjegyet kellett vásárolni. A vonatjegy mellé egyéb szolgáltatás (biztosítás, szállás) csak a bécsi kiküldetés esetében fordult elő. Ugyanakkor az ajánlatkérő belföldi utazásainak szervezésére elmondható, hogy az időgazdálkodási és költséghatékonysági szempontból legelőnyösebb megoldásra törekszik, azaz általában összeszervezi a dolgozók utazásait, és céges autóval valósítja meg (pl.: egy régión belüli ellenőrzések). Kifejtette, hogy a vonat és autóbuszjegyek beszerzéséhez elméletileg társulhat szolgáltatás, de ez nem jellemző. Az ajánlatkérő feltételezi, hogy az ajánlattevők a szakmai
13
tapasztalatuk alapján is tudják, hogy az üzleti utaztatásban nem jellemző, hogy pl.: egy buszjegyhez utasbiztosításon, illetve esetleges szállásfoglaláson kívül egyéb szolgáltatás kapcsolódjon. Elképzelhetetlen például, hogy ahhoz vízumügyintézés vagy VIP váró szolgáltatást igényeljen az ajánlatkérő, de a szállásfoglalásnak is kicsi a valószínűsége a tapasztalatok alapján. Az ajánlatkérő azt is figyelembe vette, hogy rendelkezik csoportos életés balesetbiztosítással minden munkavállalóra belföldön és külföldön egyaránt, így egyedül a külföldi utazásokhoz biztosít utasbiztosítást. Az ajánlatkérő a műszaki specifikációban minden, elviekben lehetséges szolgáltatás megjelenítésére törekedett. Bár vannak olyan utazási szolgáltatások, amelyek eddig ritkán vagy egyáltalán nem fordultak elő, nem garantált, hogy a jövőben sem merül fel az igényük. Amennyiben a keretszerződés ezeknek a szolgáltatásoknak a megrendelésére nem ad lehetőséget, úgy az ajánlatkérő üzleti érdekei sérülhetnek. Pl.: külföldön tartózkodó kolléga hazautazásának megszervezése bármely váratlan külső körülmény miatt. Az ajánlatkérő utazásszervezési költségeit jellemzően nem ezek a szolgáltatások adják, de figyelemmel a jövőre vonatkozó bizonytalansági tényezőkkel, kizárni sem tudja a lehetőségüket. Az ajánlatkérő előadta továbbá, hogy az egyéb érdekelt honlapján található, mindenki által elérhető telefonszámot felhívta, ahol utánajárt a rendelkezésre állás, Helpdesk, call center, napi 24 órás ügyeleti szolgáltatásnak. Az ügyintéző elmondta, hogy az egyéb érdekelt által intézett foglalásokon, vásárolt jegyeken található egy mobilszám, ami hívható a nap 24 órájában bármilyen probléma esetén. Ez a szolgáltatás mindenki számára elérhető. Az ajánlatkérő a műszaki leírásban további követelményként 1 fő delegálását kérte, további két főt pedig helyettesítés céljából. Ezt az egyéb érdekelt biztosította is, ugyanakkor az 1 delegált személy bérköltségén túl nem kalkulált, mivel bevett gyakorlat, hogy pl.: szabadság esetén a kollégák egymást helyettesítik azonos munkakörben. A Helpdesk szolgáltatás keretében egy szakember fogadja a hívást, aki felmerülő probléma megoldásában áll rendelkezésre, a call center szolgáltatás keretében egy operatív személ, aki segít eligazodni, továbbítja a hívást a megfelelő helyre. Ilyen szolgáltatás az egyéb érdekelt szolgáltatásai között jelenleg is van, ezért nem okoz plusz költséget a nyertessége esetén. Az egyéb érdekelt észrevétele 26. Az egyéb érdekelt az üzleti titokká nyilvánított írásbeli észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 27. A fenntartott jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint alapos. 28. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását 2017. augusztus 10. napján kezdte meg, ezért az ezen időpontban hatályos közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni. 29. A jogorvoslati kérelem 2. és 3. kérelmi eleme alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e érvényessé az egyéb érdekelt ajánlatát az 1.2 és 1.3 árelemek vonatkozásában megtett ajánlata vonatkozásában. 30. A Kbt. 69. § (1) – (2) bekezdése szerint „(1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
14
(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg – több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban – ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.” A Kbt. 72. § (1) – (3) bekezdése szerint: „(1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. (2) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (3) Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.” A Kbt. 73. § (2) bekezdés szerint „Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].” 31. Az ajánlatkérő a Kbt.-ben meghatározott eljárásrend és szempontok alapján köteles lefolytatni az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatát, amelynek eredményeként döntenie kell az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenségéről. A szabályozás célja egyrészről a szerződés konkrét vállalási áron való teljesítésének biztosítása, másrészről a megalapozatlan, elfogadhatatlan ellenszolgáltatással versenyelőnyt szerezni kívánó ajánlattevők kizárása az ajánlatok értékeléséből. Az ajánlattevőtől kért indokolás célja, hogy az ajánlatkérő meggyőződhessen az ajánlat megalapozottságáról, az ajánlattevő pedig bizonyíthassa a megtett ajánlat teljesíthetőségét, realitását. Az ajánlatkérőnek elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy az ajánlattevő alátámasztotta-e objektív indokokkal az ajánlati árát.
15
32. A Kbt. 72. § (1) bekezdésében a jogalkotó azt a feltételrendszert határozta meg, hogy az ajánlatkérő miként köteles eljárni, amennyiben megállapítja, hogy az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz. A Kbt. 72. § (2) – (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell az ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján vizsgálnia a szerződésnek a megajánlott áron való teljesíthetőségét, a vállalás megalapozottságát. E vizsgálat alapján kerülhet az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntést hozzon az érintett ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről. A Kbt. 72. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevői indokolással kapcsolatban további tájékoztatást kérjen, egyúttal kötelezettségként rögzíti az árajánlat megalapozottságáról való meggyőződést. A Kbt. e rendelkezése nem határozta meg a tájékoztatás kérésének pontos tartalmát, számát, azonban rögzítette, hogy a tájékoztatás a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan kérhető, mégpedig annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ajánlati elem megalapozottságáról. 33. A Döntőbizottság az egyéb érdekeltnek az aránytalanul alacsony ár körében adott indokolását és kiegészítő indokolását vizsgálta, azt, hogy azok objektíven megalapozzák-e az ajánlati árat, elfogadhatóak-e, a vállalás teljesíthető-e. Az indokolás elfogadhatóságának kérdését elsődlegesen a konkrét beszerzés tárgyának specifikumaira és a teljesítés releváns feltételeire tekintettel kell vizsgálni. 34. A Döntőbizottság a jelen beszerzés specifikumai körében figyelembe vette az alábbi körülményeket. A beszerzés tárgya utazásszervezési szolgáltatás megrendelése. Az ajánlatkérő az ajánlati árat három elemre osztotta. Külön-külön értékelte a repülőjegy értékesítésére (1.1 alszempont), a nemzetközi és belföldi vasúti menetjegyek értékesítésére (1.2 alszempont), valamint a nemzetközi és belföldi autóbuszjegyek, hajójegyek és egyéb menetjegyek értékesítésének (1.3 alszempont) ellenszolgáltatására megtett ajánlati vállalást. Az egyes alszempontok tartalma összetett, ugyanis azok nemcsak a jegyvásárlást tartalmazzák, hanem az ajánlatkérő a dokumentáció műszaki leírásában úgy rendelkezett, hogy valamennyi igénybe vett szolgáltatás ellenértékét a repülő-, vonat- és buszjegyek értékesítése során szolgáltatási (szerviz) díj formájában fizeti meg, az ajánlattevő ezen felül más ellenszolgáltatásra nem jogosult, a szerződés keretében végzett minden más tevékenységét ebből kell fedeznie. Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás során megadott több válaszában is megerősítette, hogy az ajánlattevő úgy köteles megállapítani a szolgáltatási (szerviz) díjat, hogy az az utazáshoz kapcsolódó minden szolgáltatásra fedezetet nyújtson. E kapcsolódó szolgáltatásokat az ajánlatkérő részletesen meghatározta a műszaki leírásában, eszerint a nyertes ajánlattevőnek biztosítania kell munkanapokon, munkaidőben a Helpdesk szolgáltatást, az év minden napján 24 órás ügyeleti szolgáltatást, a szerződés teljes időtartama alatt 1 fő dedikált kapcsolattartót. A vállalkozónak rendelkeznie kell nemzetközi helyfoglalási rendszerrel, biztosítania kell a call/contact center szolgáltatást, egyéb szoltáltatásként az utazási irodának biztosítania kell szállásfoglalást, gépkocsibérlést, vízumügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatást, transzfert, sofőrszolgáltatás megrendelését, átszállások megszervezését, utas- jegy-, poggyász és útlemondási biztosítások ügyintézését, repülőtéri szolgáltatások megrendelését, VIP váró intézését, továbbá az ajánlatkérő külföldi és belföldi vendégei részére idegenforgalmi szolgáltatások nyújtását. E kapcsolódó szolgáltatások közvetítésének költségeit is figyelembe kellett venni tehát az ajánlati ár kalkulálása során. A szerződéstervezetben rögzítettek szerint az ajánlatkérő eseti megbízások keretében fogja a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatásokat megrendelni. Az utazásszervező az eseti megbízások alkalmával először egyedi ajánlatot kell, hogy készítsen az ajánlatkérőnek, e tevékenysége során adott esetben egyeztet is a megrendelői igényről, majd az egyedi ajánlat elfogadását követően adja meg az ajánlatkérő a végleges megrendelését. A 2. részszempontban az egyedi ajánlat elkészítésének vállalt
16
határidejére kellett az ajánlattevőknek ajánlatot adniuk. Tekintettel arra, hogy egyéb szolgáltatási (szerviz) díj nem számolható fel, az ajánlattevőknek a repülő-, vonat- és buszjegyek értékesítésének díjában kellett az egyedi ajánlat elkészítésének költségeit is figyelembe venniük. 35. A felhívásban az 1.1-1.3 alszempontok súlyszáma 2:1:1 szerint aránylik egymáshoz. Az 1.2 és 1.3 alszempontok súlyszáma jelentős, együttesen az összesített súlyszámok felét teszik ki. A Kbt. 76. § (9) bekezdés b) pontja alapján alszempontonként a tényleges jelentőségével arányban álló mértékű súlyszámot kell, hogy az ajánlatkérő adjon. A felhívásban rögzített súlyszámok alapján az ajánlattevők nem vonhattak le olyan következtetést, amely igazolná az ajánlattevő azon igazolását, mely szerint gyakorlatilag elenyésző esetben fordulhatna elő az, hogy az ajánlatkérő vonat, vagy buszjegyet és azzal kapcsolatos szolgáltatásokat szerezzen be. Az ajánlatkérő a dokumentációban ugyanis nem közölt olyan adatot, hogy az elmúlt 4 évben az egyes közlekedési eszközökre összesen hány db jegyet vásárolt. Az ajánlatkérő a dokumentációban a külföldi és belföldi utazások arányát, és azon belül az utazási-, utasbiztosítási és szállásköltségek arányát közölte. Adatot közölt továbbá az elmúlt másfél év belföldi utazásainak összesített költségeiről, megadta továbbá a leggyakoribb úticélokat. Az ajánlatkérő továbbá a dokumentációban a kapcsolódó szolgáltatásokat nem csoportosította akként, hogy az egyes alszempontok esetében melyeket kell mindenképpen figyelembe venni és melyek azok, amelyek felmerülésével az ajánlattevőknek nem, vagy csak csekély mértékben kell kalkulálniuk. Ennélfogva az ajánlatkérő utólag nem hivatkozhat arra, hogy vonat- és autóbuszjegyek beszerzéséhez gyakorlatilag nem társulhat szolgáltatás, rövidebb utakra inkább cégautót biztosít az alkalmazottainak, belföldi utazás során nem vesz igénybe utasbiztosítást, stb. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy nem fogadható el, az alapelvekbe, az ajánlati kötöttségre vonatkozó előírásokba ütközik az ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás során előadott azon indokolása, amely ellentmond a felhívásban és a dokumentációban előírtaknak, gyakorlatilag kiüresíti a vizsgált két alszempont tartalmát, azoknak utólag csekély jelentőséget igyekszik tulajdonítani. A kiírási feltételek alapján az ajánlattevőknek az 1.2. és 1.3. alszempont szerinti ajánlati áraikat is úgy kellett kialakítaniuk, hogy számolniuk kellett annak lehetőségével, hogy az ajánlatkérő a jegyek vásárlása mellett bármely olyan szolgáltatást is megrendelhet, amely értelemszerűen az adott típusú utazáshoz kapcsolódhat. Az esélyegyenlőség, a verseny tisztasága, a tisztességes eljárás követelményéből következően az ajánlatkérő a döntése jogszerűségét nem alapíthatja olyan adatra, körülményre, amelyre vonatkozóan nem közölt, vagy éppen ellentétes feltételt közölt. 36. A fentiek rögzítése mellett a Döntőbizottság megvizsgálta az egyéb érdekelt árindokolását és kiegészítő indokolását, és megállapította, hogy azok elfogadására, az ajánlat érvényessé nyilvánítására nem állt fenn jogalap. Az egyéb érdekelt által megadott magyarázat nem mutatott be olyan objektív, a Kbt. előírásainak megfelelő indokokat, amelyek igazolják az 1.2 és az 1.3 alszempont szerinti ajánlati árra megtett vállalásának 1-1 Ft összegért való teljesíthetőségét. Az egyéb érdekelt árindokolása nem tartalmazott konkrét adatot, számítást, amely alátámasztotta volna a teljesíthetőséget, a valós vállalást, és nem adott választ az ajánlatkérő által feltett kérdésekre. Az indokolás és a kiegészítő indokolás egymásnak is ellentmondó, mivel az indokolás azt tartalmazza, hogy az online jegyfoglalás munkaidő és költségigénye elhanyagolható, a nemzetközi vasúti jegyek kézbesítésének költségeit pedig az egyéb érdekelt vállalati általános költségek között tartja nyilván, nem osztja szét az egyes ügyletekre. Ezzel szemben a kiegészítő indokolásból az állapítható meg, hogy az online jegyfoglalás időigénye mérhető, és pusztán az online és e-mailben történő jegyfoglalásra eső költségráfordítás is már nagyságrendekkel meghaladja az 1.-Ft-os ajánlati árat. Az egyéb érdekelt a kiegészítő indokolásában már elkülönítetten kimutatta a kézbesítés időigényét és
17
egységköltségét. Az egyéb érdekelt azonban továbbra sem adott számot arról, hogy a megadott számadatokból, költségekből miképpen állította elő az 1.-Ft-os árajánlatot. 37. A Kbt. 72. § (2) bekezdése meghatározza azt, hogy mi tekinthető objektív alapú indokolásnak, amely az ajánlati elem megalapozottságánál figyelembe vehető. A példálózó felsorolásban leginkább az ajánlati elem ellenértékének indokoltsága bír jelentőséggel. Az egyéb érdekelt indokolása azonban nem arról szólt, hogy az 1.2 és 1.3 részszempont szerinti árelem valós lenne, azaz a szolgáltatások ténylegesen teljesíthetőek lennének 1.-Ft áron, hanem arról szólt, hogy az egyes szállító, utazásközvetítő szolgáltatókkal szemben érvényesített jutalék fedezetet biztosít a költségeire. Az egyéb érdekelt tehát maga is elismerte, hogy a szolgáltatások teljesítése nem quasi ingyenes, azoknak kimutathatóan jóval magasabb költsége van, amely az egyéb érdekelt reményei szerint a jutalékból fedezhető. Ez az indokolás azonban nem volt elfogadható, különös tekintettel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítési feltételekre. Az egyéb érdekelt sem vitatta, hogy belföldi utazások esetén a remélt jutalék nem nyújt fedezetet az összes költségére. Nem vette figyelembe továbbá, hogy az ajánlatkérő a szerződésszerű teljesítés feltételeként kifejezetten azt írta elő, hogy az utazásszervező szolgáltatónak a legkedvezőbb árajánlatot kell megtennie, és a legmegfelelőbb útvonal kiválasztásában kell tanácsot adnia. A szerződéstervezet 7.8 pontja rögzíti, hogy az ajánlatkérő ellenőrzi azt, hogy a szolgáltató valóban a legolcsóbb áron ajánlotta-e ki a szolgáltatást. Ennek érdekében kontroll ajánlatokat is bekér, és amennyiben megállapítást nyer, hogy a szolgáltató nem tett eleget e szerződéses kötelezettségének, kötbér megfizetésével és egyéb szankciókkal is számolnia kell. Mivel a szolgáltatónak meg kell versenyeztetni az árajánlatokat, nem lehet objektív és valós indoka az 1.-Ft-os vállalásnak az egyéb érdekelt által megjelölt jutalék, mivel nem számolhat azzal, hogy minden alkalommal az általa megjelölt szolgáltatón vagy utazásközvetítőn keresztül kiajánlott szolgáltatás ára lesz a legolcsóbb, illetőleg az biztosítja a legmegfelelőbb útvonalat. Az egyéb érdekelt az ajánlatát arra alapította, hogy a költségeit a remélt jutalékból fedezi, ám éppen a megrendelések tárgyának és mennyiségének bizonytalansága miatt alappal nem kalkulálhatott azzal, hogy minden esetben érvényesíthet, mégpedig teljes mértékben érvényesíthet jutalékot. Az indokolásból az következik, hogy amennyiben az egyéb érdekelt nem tudja a költségeit a jutalékokból fedezni, a teljesítés számára veszteséges. Az alapelvi rendelkezésekből és a Kbt. 72. §-ában előírtakból következően az ajánlattevőknek a beszerzés tárgyához és a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan közölt bizonyítékok alapján kell az indokolás elfogadhatóságáról meggyőződni, így fel sem merülhet annak jogszerű lehetősége, hogy az egyéb érdekelt más, nem az ajánlatkérővel megkötni szándékozott szerződés teljesítése során érvényesített jutalékot vegyen figyelembe. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a költségeinek kimutatásakor az egyéb érdekelt nem számolt a kapcsolódó szolgáltatások, valamint az egyedi árajánlat elkészítésének költségeivel, nem adott számot arról, hogy e költségek felmerülése esetén miképpen igazolt a valós vállalás, a teljesíthetőség. Erre tekintettel az ajánlatkérő arra vonatkozóan sem vonhatott volna le megalapozott következtetést, hogy az ajánlati ár a teljes műszaki tartalmat lefedi. 38. Összegezve a fentieket, a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyéb érdekelt ajánlata az 1.2 és 1.3 alszempont szerint értékelt ajánlati ár vonatkozásában aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdését, mert nem nyilvánította az egyéb érdekelt ajánlatát a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelenné. 39. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem 2. és 3. elemére a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja szerint állapította meg a jogsértés megtörténtét, a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja
18
alapján megsemmisítette a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, továbbá a Kbt. 165. § (5) bekezdése alapján bírságot szabott ki. 40. A Kbt. 165. § (5) bekezdése szerint ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében a (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 15%-a. A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. 41. A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy érvényesnek bírálta el az egyéb érdekelt ajánlatát, és e jogsértés az eljárást lezáró döntésre is kihatott. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyosságán túl figyelembe vette az ajánlatkérő együttműködő magatartását, a közbeszerzés becsült értékét (nettó 45.000.000.-Ft), valamint azt, hogy a jogsértés a döntés megsemmisítésével orvosolható volt. A Döntőbizottság figyelembe vette, hogy még nem állapított meg jogsértést az ajánlatkérővel szemben e törvény alapján. A Döntőbizottság figyelembe vett továbbá, hogy a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat, mivel az ajánlatkérő a beszerzését részben uniós forrásból finanszírozza. A Döntőbizottság mindezen tényezőket együttesen mérlegelve a bírság összegét a rendelkező részben meghatározott mértékben állapította meg. 42. A kérelmező az 1. kérelmi elemet a jogorvoslati eljárás során visszavonta, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást e részében a Kbt. 151. § (6) bekezdésére tekintettel a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. 43. A Kbt. 151. § (8) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja vagy a jogorvoslati eljárást a (6) bekezdésben foglalt okból megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a külön jogszabályban meghatározottak szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2. § (1) - (3) bekezdése szerint (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
19
továbbiakban: Ket.) 158. § (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. (2) Amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntéseket hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200 000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 200 000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. (3) Amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (2) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek. 44. A kérelmező a 3 kérelmi elemre 225.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A Kbt. 151. § (8) bekezdése és az MvM rendelet (1), (2) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem 2 kérelmi elemére jogsértést állapított meg, a jogorvoslati eljárást 1 kérelmi elem vonatkozásában érdemi vizsgálat nélkül megszüntette, az ajánlatkérőnek meg kell fizetnie a kérelmező részére 133.333.-Ft-ot, az igazgatási szolgáltatási díjnak azon részét, amely a Döntőbizottság bevételét képezi, és amit az alapos kérelmi elemekre tekintettel nem a kérelmező visel. A Döntőbizottság a 200.000.-forinton felül megfizetett 25.000.-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjnak a kérelmező részére történő visszautalásáról intézkedett. A kérelmező képviseletében eljáró ügyvéd 142.500.-Ft + Áfa ügyvédi munkadíj térítését kérte. A Döntőbizottság a kérelmezőt az eljárás során megbízottként képviselő ügyvéd munkadíjának összegét mérlegeléssel 100.000.-Ft + Áfa összegben állapította meg, mivel azt találta arányban állónak a jogi képviselő által ténylegesen, indokoltan kifejtett ügyvédi tevékenységgel, figyelembe véve az érdemben elbírált kérelmi elemek számát, a beadványok megszerkesztésének időigényességét, a beadványok és a tárgyalási nyilatkozat terjedelmét és az azokban kifejezésre juttatott jogi érvelés bonyolultságának fokát és helytállóságát. 45. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt. 145. § (2) bekezdésén alapul. 46. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 169. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Budapest területén található- a Pp. 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, 2017. november 30.
20
Uherné dr. Laczi Orsolya sk. a tanács elnöke
Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Kriston Kinga sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné titkárságvezető Kapják: 1.Peterdi Ügyvédi Iroda, Dr. Peterdi Anikó ügyvéd (1075 Budapest, Síp u. 6. II/5.) 2.Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (1051 Budapest, Nádor u. 21.) 3.Weco-Travel Idegenforgalmi Kft. (1053 Budapest, Szép u. 2. 9. em.) 4.Dr. Kádár Kata Ügyvédi Iroda, Dr. Kádár Katalin ügyvéd (1027 Budapest, Frankel Leó út 13. I. em. 3.) 5.Közbeszerzési Hatóság Titkársága (1026 Budapest, Riadó u. 5.) 6.Irattár
