5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az államigazgatási eljárás általános szabályai

5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI BEVEZETÉS A fejezet az államigazgatási eljárás általános szabályait dolgozza fel. A tananyag a hatósági jogalkalmazás eljárási rendjére vonatkozó ismereteket a vonatkozó törvény szerkezetének megfeleloen taglalja. Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézo munkája során elsosorban az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt és végrehajtási rendeletét alkalmazza, mivel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény rendelkezik, hogy a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárást „sui generis” (sajátos) közigazgatási eljárás keretében folytassa le. A korábbi szabályozás szerint az ingatlan-nyilvántartást az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kellett vezetni és csak mögöttes joganyagként jöhettek szóba az ingatlannyilvántartás speciális rendelkezései. A hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény viszont abból indul ki, ami egyébként 1981-ig törtetlenül érvényesült, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésével elsosorban az erre vonatkozó speciális szabályok az irányadók és csak mögöttes joganyagként jöhetnek szóba az államigazgatási eljárás általános szabályai. Az államigazgatási eljárás szabályainak ismerete és megfelelo alkalmazása tehát az ingatlannyilvántartási tevékenység folytatása során elkerülhetetlen. A fejezetbol Ön megismerheti: Τ a hatósági jogalkalmazás jellegzetességeit, Τ az államigazgatási eljárásban közremuködo személyeket és szerveket, Τ az államigazgatási ügy miben létét, Τ a közigazgatási szerv eljárási kötelezettségének tartalmát, Τ az államigazgatási eljárás szakaszait és az azokra vonatkozó részletes szabályokat, Τ mindazokat a fontosabb tudnivalókat, amelyek az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásához is szükségesek. A fejezet elsajátítása után ön képes lesz: Τ megállapítani, kit tekinthetünk ügyfélnek és milyen jogok illetik meg az eljárás során, Τ meghatározni, hogy egy közigazgatási szerv milyen államigazgatási ügyben, milyen feltételek mellett járhat el, Τ a helyes eljárást lefolytatni hatásköri, illetoleg illetékességi vita esetén, Τ eljárni az elsofokú eljárásban, megtenni a szükséges intézkedéseket, Τ bizonyítási eljárást lefolytatni, tárgyalást vezetni és jegyzokönyvet felvenni, Τ az eljárás során szükséges eljárási határozatot, valamint érdemi határozatot szerkeszteni, Τ hatósági ellenorzést lefolytatni,

NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

5-1

dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek

Τ elbírálni az elsofokú határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, Τ a határozatok végrehajtása érdekében megtenni a szükséges intézkedéseket, Τ megítélni, melyek azok a legfontosabb eljárási szabályok, amelyeket az ingatlannyilvántartási eljárásban is alkalmazni kell.

5-2



TARTALOM 5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI................5-1 5.1. A HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS ............................................................. 5-5 5.2. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ALANYAI......................................... 5-6 5.3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS TÁRGYA........................................... 5-7 5.4. A HATÁSKÖR ÉS AZ ILLETÉKESSÉG................................................................... 5-7 5.4.1. A közigazgatási szerv eljárási kötelezettsége ..........................................5-8 5.4.2. A közigazgatási szerv hatásköre..............................................................5-8 5.4.3. A közigazgatási szerv illetékessége..........................................................5-9 5.4.4. A hatáskör és illetékesség vizsgálata.....................................................5-10 5.4.5. Az eljáró közigazgatási szerv kijelölése.................................................5-10 5.5. AZ ELSOFOKÚ ELJÁRÁS ......................................................................... 5-10 5.5.1. Az eljárás megindítása...........................................................................5-11 5.5.2. Az ügyfél jogai az eljárásban.................................................................5-11 5.5.3. A képviselet ............................................................................................5-12 5.5.4. Kizárás az államigazgatási eljárásból ...................................................5-13 5.5.5. A jegyzokönyv ........................................................................................5-13 5.5.6. A tényállás tisztázása .............................................................................5-14 5.5.6.1. A tényállás tisztázása bizonyítás nélkül .............................................. 5-14 5.5.6.2. A bizonyítás..................................................................................... 5-15 5.5.6.2.1. Az ügyfél nyilatkozata............................................................. 5-15 5.5.6.2.2. A tanú...................................................................................... 5-15 5.5.6.2.3. A szakérto ............................................................................... 5-16 5.5.6.2.4. A szemle .................................................................................. 5-17 5.5.6.2.5. Az irat...................................................................................... 5-17 5.5.7. A tárgyalás.............................................................................................5-17 5.5.8. Az eljárás felfüggesztése ........................................................................5-18 5.5.9. A szakhatóság közremuködése ..............................................................5-18 5.5.10. Az egyezség ..........................................................................................5-19 5.5.11. A határozat ..........................................................................................5-19 5.6. A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY, NYILVÁNTARTÁS, ELLENORZÉS .................................................................................................... 5-20 5.6.1. A hatósági bizonyítvány.........................................................................5-20 5.6.2. A hatósági igazolvány............................................................................5-21 5.6.3. A hatósági nyilvántartás........................................................................5-21 5.6.4. A hatósági ellenorzés .............................................................................5-21 5.7. JOGORVOSLATOK AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN .............. 5-22 5.7.1. A határozat kijavítása és kiegészítése ...................................................5-23 5.7.2. A határozat módosítása és visszavonása...............................................5-23 5.7.3. A fellebbezés...........................................................................................5-24 5.7.4. A felügyeleti intézkedés..........................................................................5-25


5-3


5.7.5. Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.......................... 5-26 5.7.6. Az ügyészi intézkedések ......................................................................... 5-26 5.7.7. A semmisség .......................................................................................... 5-27 5.8. VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS ........................................................................ 5-28 5.8.1. A végrehajtás fogalma.......................................................................... 5-28 5.8.2. A végrehajtható határozatok ................................................................ 5-28 5.8.3. A végrehajtás elrendelése és foganatosítása ........................................ 5-28 5.8.4. A végrehajtási kifogás .......................................................................... 5-29 5.9. ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM........................................................................................................ 5-30 5.9.1. Felhasznált jogszabályok és irodalom .................................................. 5-30 5.9.2. Ellenorzo kérdések ................................................................................ 5-30

5-4



5.1. A HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS A jogszabályok egy része közvetlenül ír elo valamilyen kötelezettséget, illetoleg közvetlenül biztosít valamilyen jogot az állampolgároknak vagy szervezeteiknek. A KRESZ eloírásai közvetlen módon írják elo a közúti közlekedésben résztvevok jogait és kötelességeit. Az ilyenfajta jogi normák általában úgy érvényesülnek, hogy a kötelezettek önként betartják a jogi eloírásokat, tehát a jogszabály az közigazgatási szervek külön intézkedése nélkül érvényesül. A közigazgatási szervek fellépésére csak akkor kerül sor, ha valaki megszegi az eloírásokat és ezért vele szemben kényszeríto intézkedést (szankciót) kell alkalmazni. A jogszabályok egy másik része feljogosítja, kötelezi a közigazgatási szerveket, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén az állampolgárok és szervezeteik részére a jogszabályban meghatározott jogokat biztosítsanak, illetoleg kötelezettségeket írjanak elo. A jogszabályok - bizonyos feltételek mellett - lehetové teszik, hogy a közigazgatási szervek engedélyt adjanak valamilyen tevékenység folytatására (pl. építkezésre), illetve közigazgatási kényszerintézkedést alkalmazzanak (például az engedély nélkül építkezokkel szemben építésrendészeti bírságot szabjanak ki). A közigazgatási szervek feladata annak megállapítása, hogy konkrét esetben megvannak-e azok a jogszabályi feltételek, melyek fennállása esetén kötelezhetik az állampolgárokat valamilyen magatartásra vagy részükre jogokat biztosíthatnak. A közigazgatási szerveknek ezt a - jogszabályok érvényesítése érdekében végzett, jogot vagy kötelezettséget megállapító, szankcionáló - tevékenységét nevezzük hatósági jogalkalmazásnak. A közigazgatási szervek, az ügyfelek és a közremuködo személyek cselekvéseit a hatósági jogalkalmazás során együttvéve államigazgatási eljárásnak nevezik. Az államigazgatási eljárásban résztvevok közül az eljáró közigazgatási szerv kiemelkedo pozícióban van: állami közhatalmat gyakorol, döntései kötelezo erejuek, kikényszeríthetok. Az ügyfeleknek és a közremuködoknek azonban elemi érdeke, hogy védve legyenek a közigazgatási hatóságok esetleges önkényeskedései ellen. Ezért van szükség a hatósági jogalkalmazó tevékenység - az államigazgatási eljárás - magas szintu jogi szabályozására. Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (rövidítése: Áe.) általános jelleggel szabályozza az közigazgatási szervek hatósági eljárását. Az egyes ügyfajták azonban olyan sajátosságokkal rendelkeznek, hogy azokat minden tekintetben közös szabályok alá vonni nem lehetséges. Az Áe. mellett ezért léteznek még az egyes igazgatási ügycsoportok speciális eljárási szabályait tartalmazó különös eljárási szabályok, pl. az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályai. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás sajátos államigazgatási eljárás, ennek során a módosított 1997. évi CXLI. törvényt kell alkalmazni. Fontos mejegyezni azonban azt is, hogy a fenti


5-5


törvényben nem szabályozott kérdésben az Áe. szabályai az irányadók. Az ingatlannyilvántartási ügyintézés során az államigazgtási eljárási törvény ismerete elengedhetetlen.

5.2. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ALANYAI Az államigazgatási eljárás alanyai: a közigazgatási szerv, az ügyfél és a közremuködok (a tanú, a szakérto, a tolmács, a szemletárgy birtokosa). Az államigazgatási eljárás egyik alanya szükségképpen mindig a közigazgatási szerv. Ennek az az oka, hogy a jogszabályok államigazgatási, jogalkalmazói hatáskörrel csak az erre a célra létrehozott közigazgatási szerveket ruházzák fel. Törvény vagy kormányrendelet (minisztertanácsi rendelet) nem közigazgatási szervet is feljogosíthat államigazgatási ügyek intézésére, törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzatok és szerveik is ellátnak államigazgatási feladatokat. Az államigazgatási eljárás másik szükségképpeni alanya az ügyfél: az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezo más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Magánszemélynek a természetes személyek, az emberek minosülnek, ide értve a méhmagzatot is. Jogi személy jogilag meghatározott és megengedett cél szolgálatára rendelt olyan szervezet, amely jogszabály vagy államilag elismert szervezeti szabályzat vagy alapszabály alapján muködik, amelynek elkülönített vagyona van, és jogi cselekményeiért önálló vagyoni felelosséggel tartozik. A jogi személy, a magánszemély vagy a jogi személynek nem minosülo szervezet akkor lesz ügyfél, ha jogát vagy jogos érdekét az eljárás tárgyát képezo államigazgatási ügy érinti. Valakinek a jogát akkor érinti az ügy, ha az eljárás célja az, hogy rá nézve jogi kötelezettséget (pl. az engedély nélkül épített épület lebontásának kötelezettségét) vagy jogot (pl. lakóház építése) állapítanak meg. Az ügyféllé válás másik módja az, amikor az ügy valakinek a jogos érdekét érinti, pl. az építkezo ügyfél szomszédja, akinek érdeke, hogy az építkezéssel ne csökkenjen saját telkének értéke vagy ne zárja el a kilátását egy új épület. A törvény ügyféli jogokat biztosít azoknak a szerveknek is, melyeknek feladatkörét az eljárás tárgyát képezo ügy érinti. A területileg illetékes környezetvédelmi szervet megilleti a fellebbezés joga, egy olyan üzem építésének engedélyezése ügyében, amely a környezetet károsíthatja. A nem magyar ügyfelek ügyeiben akkor lehet az Áe. szabályai alapján eljárni, ha rájuk nézve nemzetközi szerzodés vagy jogszabály másként nem rendelkezik. Nem magyar ügyfélnek minosül a külföldi állampolgárságú vagy hontalan magánszemély, nemzetközi szervezet,

5-6



külföldi jogi személy, illetoleg külföldi székhelyu olyan szerv, amelynek nincs jogi személyisége. Az eljárás további lehetséges alanyai a közremuködok: a tanú, a szakérto, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és a képviselo. Részvételük az eljárásban esetleges.

5.3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS TÁRGYA Az államigazgatási eljárás tárgya: az államigazgatási ügy. Az államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érinto jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenorzést végez. Az államigazgatási eljárás általános szabályait valamennyi államigazgatási ügyben alkalmazzák, de sajátos érdekek amellett szólnak, hogy néhány ügyfajtában indokolt kivételt tenni. A szabálysértési ügyek intézése a bünteto jogalkalmazással mutat fel rokonságot. A szabálysértési eljárást külön törvény szabályozza. A honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási ügyekben és az eljárási törvényben felsorolt további törvényekben szabályozott ügyekben akkor kell az Áe. szabályait alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

5.4. A hatáskör és az illetékesség A hatáskör és az illetékesség fogalma az államigazgatási szervezetrendszerben érvényesülo munkamegosztásból kiindulva közelítheto meg. Az államigazgatás szervezetrendszerében két fo munkamegosztási elv érvényesül: az ágazati és a területi munkamegosztás elve. Az ágazati munkamegosztás a hatáskörökhöz, a területi munkamegosztás az illetékességhez vezet el. Az ágazati munkamegosztás a feladatokat (ügyeket) tárgyuk alapján osztja el a különbözo fajtájú közigazgatási szervek között. Az ágazati munkamegosztás eredményezi a különbözo igazgatási ágazatok (ipari, építésügyi, egészségügyi stb.) kialakulását. Egy-egy igazgatási ágazat azonban maga is a szervek egy bizonyos rendszerét jelenti, amelyen belül különbözo szinteken elhelyezkedo szervek muködnek. Az ágazatokon belül még szintenkénti munkamegosztást is alkalmazni kell ahhoz, hogy határozottan elkülönüljön a különbözo szinteken (központi, területi, helyi) elhelyezkedo szervek feladatköre. A feladatkör ellátásához a jogszabályok különféle jogosítványokkal, jogi eszközökkel ruházzák fel az közigazgatási szerveket. A közigazgatási hivatal jogosult ellenorizni a helyi önkormányzatok muködésének törvényességét, összehangolni a megye területén lévo közigazgatási szervek muködését, elso fokú hatóságként eljárni kisajátítási ügyekben. A jogi eszközöknek ezt a széles körét nevezzük jogkörnek vagy szélesebb értelemben vett ha-


5-7


táskörnek. A szélesebb értelemben vett hatáskör egyfelol tükrözi az ágazati és szintenkénti munkamegosztást, másfelol eszközöket jelent a szerv kezében feladatainak teljesítéséhez. A jogkör mindig a feladatkörhöz igazodik. Az államigazgatási jogkör azokat az államigazgatási jogosítványokat jelenti, amelyek lehetové teszik kikényszerítheto döntések hozatalát az állampolgárokkal és szervezeteikkel szemben. Ez a hatósági jogkör vagy szukebb értelemben vett hatáskör. Hatáskörön az eljárási törvény is a hatósági jogkört érti. 5.4.1. A közigazgatási szerv eljárási kötelezettsége A közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget (a közigazgatási szerv „hallgat”), erre a felettes szerve - kérelemre vagy hivatalból utasítja. Ha a közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására nyolc napon belül nem hoz érdemi határozatot, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügyben elso fokon jár el, vagy az elsofokú eljárásra a mulasztóval azonos hatásköru közigazgatási szervet jelöl ki. A kijelölt közigazgatási szerv - ha jogszabály másként nem rendelkezik - harminc napon belül érdemi határozatot hozni köteles. Adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, illetoleg hatósági ellenorzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szervének az ügyfél kérelme alapján kiadott utasítására tizenöt napon belül köteles eleget tenni kötelezettségének. A felettes szerv a mulasztóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez, illetve bírságot is kiszabhat. Ha nincs felettes szerv, illetoleg a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei (fovárosi) bíróság a fél kérelmére nemperes eljárásban kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására. Az érdemi határozatot a kérelem eloterjesztésétol, a hivatalaból történt megindítástól számított harminc napon (elintézési határido) belül kell meghozni. A közigazgatási szerv vezetoje az elintézési határidot egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, errol az ügyfelet értesíteni. kell. 5.4.2. A közigazgatási szerv hatásköre Az közigazgatási szervek hatáskörét mindig jogszabály állapítja meg. A közigazgatási szervek csak olyan ügyekben dönthetnek, amelyet jogszabály hatáskörükbe utal. A hatáskört rendszerint az adott ügyre vonatkozó jogszabály állapítja meg. Ha az ügyre vonatkozó jogszabályból nem lehet megállapítani, hogy mely szervek járnak el elso fokon, az ügy elbírálása a tárgy szerinti legalsóbb szintu szerv hatáskörébe tartozik.

5-8



Ha közigazgatási szervnek csak a jogszabályban megállapított ügyben és a részére megállapított fokon járhat el. A fokozatok megtartása kötelezo. A szabály megszegése: a hatáskörelvonás. A felsobb szerv kétféleképpen vonhatja el az alsóbb szerv hatáskörét: helyette dönt (pozitív hatáskörelvonás) vagy meghatározott döntésre utasítja (negatív hatáskörelvonás). Az alsóbb szerv úgy vonhatja el a felsobb szerv hatáskörét, ha helyette dönt (pl.: ha az elso fokú szerv elbírálja a saját határozata ellen benyújtott fellebbezést, és o hozza meg a másodfokú határozatot is). A hatáskörelvonással hozott határozat törvénysérto. Ellene jogorvoslatnak van helye. 5.4.3. A közigazgatási szerv illetékessége Az illetékesség is az államigazgatási szervezetrendszeren belüli munkamegosztással összefüggo fogalom. Az illetékesség arra ad választ, hogy a több (esetenként sok) azonos hatásköru szerv közül melyik az az egy szerv, amely konkrét ügyben jogosult, illetve köteles az eljárásra. Az illetékesség teszik konkréttá és gyakorolhatóvá a hatáskört. Az illetékességet jogszabály állapítja meg úgy, hogy megjelöl valamilyen illetékességi okot (pl. az ügyfél állandó lakhelyét), és azt összefüggésbe hozza valamelyik - az ügyben hatáskörrel rendelkezo - közigazgatási szerv muködési (illetékességi) területével (pl. "az eljárásra az a hatáskörrel rendelkezo szerv illetékes, amelynek területén az ügyfél állandó lakóhelye van"). Az illetékességre vonatkozó szabályt - hasonlóan a hatáskört megállapító szabályhoz - elsodlegesen az ügyre vonatkozó jogszabályban találhatjuk. Ha ez a jogszabály a kérdést nem rendezi, az illetékességet az Áe.-ben található általános illetékességi szabályok alapján kell megállapítani. Ezek az általános illetékességi okok a következok: ♦ Az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye). Ha az ügyfél külföldön van, vagy tartózkodási helye ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján kell megállapítani. Ennek hiányában az eljárásra a fovárosi fojegyzo illetékes. ♦ Ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre stb.) vonatkozó ügyben az eljárásra az a közigazgatási szerv illetékes, amelynek területén az ingatlan van. ♦ Engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az eljárásra az a közigazgatási szerv illetékes, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják. ♦ A hatósági bizonyítvány kiadására - az elozoeken kívül - még az a közigazgatási szerv is illetékes, amelynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetoleg az állapot tartott vagy megszunt, amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt idoszakban volt, továbbá illetékes az a szerv is, amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza.


5-9


5.4.4. A hatáskör és illetékesség vizsgálata A közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Ha a közigazgatási szerv az eljárás megindításakor vagy az eljárás késobbi folyamán bármikor hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, köteles az ügyet haladéktalanul áttenni - vagyis az ügyben keletkezett összes iratot megküldeni - a hatáskörrel bíró illetékes szervhez. Errol az ügyfelet egyidejuleg értesíteni kell. Az közigazgatási szerv hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén is köteles megtenni azt az intézkedést - ideiglenes intézkedés -, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az intézkedésrol az ügyfelet és az ügyben hatáskörrel rendelkezo illetékes szervet értesíteni kell. Az intézkedés elmulasztásáért a szerv vezetoje felelosséggel tartozik. A megkeresés más szerv felkérése az eljárásban való közremuködésre. A közigazgatási szerv eljárási cselekményt általában csak illetékességi területen végezhet. A megkeresett szerv a megkeresésnek tizenöt napon belül köteles eleget tenni. A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az nem tartozik hatáskörébe vagy ha arra nem illetékes. Ilyen esetben a megkeresést az arra hatáskörrel bíró illetékes szervhez kell áttenni és errol a megkereso szervet egyidejuleg értesíteni. 5.4.5. Az eljáró közigazgatási szerv kijelölése A közigazgatási szervek között hatásköri vagy illetékességi összeütközés lép fel, ha: ugyanabban az ügyben ♦ több szerv állapítja meg hatáskörét vagy illetékességét (pozitív hatásköri vagy illetékességi összeütközés) vagy ♦ több szerv állapítja meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nem folyhat (negatív összeütközés). A különbözo hatásköru szervek között csak a hatáskör lehet vitás, az azonos hatásköruek között pedig csak az illetékesség. A hatásköri, illetékességi vita esetén - ha az érintett szervek nyolc napon belül nem tudnak megegyezni - az eljáró közigazgatási szervet a következo szerv jelöli ki: ♦ illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felettes közigazgatási szerv, ennek hiányában a közigazgatási hivatal vezetoje, muködési területén eljáró hatóságok közül, ♦ hatásköri összeütközés esetén az Alkotmánybíróság.

5.5. AZ ELSOFOKÚ ELJÁRÁS

5-10



5.5.1. Az eljárás megindítása Az államigazgatási eljárás megindulhat kérelemre vagy hivatalból. A jogszabályok általában azt jogosítják fel az eljárás megindítására, akinek ehhez érdeke fuzodik. Ha a köz- és a magánérdek találkozik, akkor a jogszabályok rendszerint lehetové teszik az eljárás megindítását az ügyfél és a hatóság számára is. Az ügyfélnek rendszerint azért áll érdekében az eljárás kezdeményezése, mert valamilyen jogot, elonyt, kedvezményt akar megszerezni vagy szabadulni akar valamilyen terhes kötelezettségétol. Hivatalból akkor lehet az eljárást megindítani, ha azt jogszabály kifejezetten eloírja, valamint ha az közérdekbol, az ügyfél jogának, jogos érdekének megvédése céljából vagy a jogszabályok megtartása végett indokolt. Az eljárás hivatalból történo megindítására a felettes szerv is adhat utasítást. Ha az ügyfél kérelmét visszavonja és az ügyben az eljárás hivatalból is megindítható lett volna, az eljárás hivatalból folytatható. Az ügyfél a kérelmet szóban vagy írásban terjesztheti elo. A szóbeli kérelemrol jegyzokönyvet kell készíteni. Jogszabály eloírhatja, hogy az ügyek egy bizonyos csoportjában a kérelmet formanyomtatvány kitöltésével vagy egyébként írásban lehet eloterjeszteni. A kérelemhez mellékletet (pl. tulajdoni lapot) kell csatolni, ha a törvény eloírja. Ha az ügyfél a mellékletet nem csatolja, hiánypótlásra kell felhívni. A közigazgatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszunteti, ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, erre az ügyfelet figyelmeztetni kell. Az ügyféltol nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet az eljáró szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. A kérelmet általában az eljárásra hatáskörrel bíró illetékes közigazgatási szervnél lehet eloterjeszteni. A magánszemély az elso fokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel bíró illetékes közigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzonél is eloterjesztheti. Az ilyen kérelmet haladéktalanul át kell tenni az eljárás lefolytatására jogosult szervhez. Az ügyfél kérelmét az elso fokú határozat jogerore emelkedése elott visszavonhatja, ekkor az eljárást határozattal meg kell szüntetni feltéve, hogy a hatóság az eljárást hivatalból nem folytatja. 5.5.2. Az ügyfél jogai az eljárásban Az ügyfelet az államigazgatási eljárásban törvényben biztosított jogok illetik meg. E jogok minimálisra csökkenthetik az ügyfél kiszolgáltatottságát a közhatalmat gyakorló hatósággal szemben. Ha az ügyfél kelloképpen él jogaival, ez törvényes magatartásra készteti a hatóságot. Az ügyféli jogok egyben az államigazgatási eljárás demokratizmusának kifejezoi is.


5-11


Az eljárási kódex a törvény elotti teljes egyenloséget garantálja az ügyfelek részére, ez vonatkozik a külföldi ügyfelekre is. Az alkotmányos rendelkezésekkel összhangban, az államigazgatási eljárásban mindenki jogosult anyanyelvét használni. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit nem érhet hátrány. A tolmács költségeit az állam viseli. Az ügyfél szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elo a közigazgatási szerveknél. Az ügyfélnek joga van arra, hogy ügyében az eljáró szervtol jogi tájékoztatást kérjen. A jogszabályok ismeretének hiánya miatt hátrány nem érheti. Joga van ahhoz is, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Jelentos ügyféli érdek fuzodhet annak ismeretéhez, hogy az egyes eljárási cselekmények alkalmával milyen nyilatkozatok hangzanak el, illetve milyen megállapításokat tesz a hatóság. Ezért az ügyfél jelen lehet a tanú és a szakérto meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson. A szakérto személyére ügyfél is tehet javaslatot. Ha pedig az eljáró szerv által kirendelt szakértot nem találja megfelelonek, más szakérto kirendelését is kérheti (ellenszakérto), de a szakérto költségeit az ügyfél viseli. Az ügyfél és képviseloje megtekintheti az ügyben keletkezett iratokat és azokról másolatot készíthet, kivételt képez a tanácskozásról és a szavazásról készült jegyzokönyv, a határozattervezet, valamint az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat. Ha az ügyfél valamely eljárási határidot elmulaszt (idézésre nem jelenik meg), ehhez rendszerint valamilyen hátrányos jogkövetkezmény (bírság) fuzodik. Az ügyfél igazolási kérelmet terjeszthet elo az elmulasztott cselekmény egyideju megtételével. A kérelmet a mulasztástól számított nyolc napon belül lehet eloterjeszteni. A jogorvoslati szakaszban az ügyfelet megilleti a fellebbezés és a bíróság elotti kereset eloterjesztésének joga. A végrehajtás során kérheti a végrehajtás felfüggesztését és - amenynyiben a végrehajtás a jogát vagy jogos érdekét sérti - végrehajtási kifogást terjeszthet elo. Az ügyfelet megilleti a költségmentesség iránti kérelem eloterjesztésének joga, kedvezo elbírálása esetén mentesül az eljárási költségek megfizetése alól. 5.5.3. A képviselet A képviselet az államigazgatási eljárásban az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzése az ügyfél érdekében. Az ügyfélen kívül csak a törvényes képviselo (pl. szülo, gyám, gondnok, szervezeti képviselo - pl. Kft. ügyvezeto igazgatója) helyett járhat el képviselo. Az államigazgatási eljárásban az ügyfél képviselete lehet kötelezo és kizárt. A törvényes képviselo képviseleti joga közvetlenül a jogszabály rendelkezésén, hatósági rendelkezésen vagy szervezeti szabályzaton alapszik.

5-12



A törvényes képviselet nem korlátozódik egy-egy államigazgatási ügyre, hanem általános (az ügyfél minden ügyére kiterjedo) és tartós képviselet. A törvényes képviselo nemcsak államigazgatási ügyekben, hanem bármely más - pl. polgári peres ügyekben - is képviselheti az ügyfelet. A meghatalmazotti képviselet közvetlenül az ügyféltol vagy a törvényes képviselotol kapott megbízáson alapszik. A meghatalmazás olyan jognyilatkozat, mellyel a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat a képviseleti jogkör ellátására. A meghatalmazás nincs írásbeliséghez kötve. Ügygondnok kirendelésére akkor kerül sor, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ügyében önállóan eljárni nem képes, feltéve, hogy nincs törvényes képviseloje vagy meghatalmazottja. Az ügygondnokot az eljáró szerv megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A közigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja, jogszabály ennek igazolását meghatározott formához kötheti. Képviseletnek akkor nincs helye, ha az adott ügyben vagy az adott cselekményre nézve a jogszabály az ügyfél személyes eljárását írja elo, pl. házasságkötés során. 5.5.4. Kizárás az államigazgatási eljárásból A kizárás intézménye arra szolgál, hogy olyan esetekben is biztosítható legyen a pártatlan döntés, amikor az eljáró személy vagy szerv ki van téve a részrehajló döntés csábításának. Az eljárásból történo kizárás védi a társadalmat a közigazgatási szervek elfogult döntéseitol. Az államigazgatási eljárásból történo kizárás lehet kötelezo és lehet mérlegelheto. Azok az esetek, amikor a kizárás kötelezo, abszolút kizárási okok: saját ügyében nem járhat el sem az ügyintézo, sem a szerv vezetoje, sem pedig a közigazgatási szerv. Az ügyintézo és a szerv vezetoje nem járhat el felsobb fokon, ha az ügy érdemi eldöntésében alsóbb fokon közremuködött, tanúvallomást tett vagy szakértoként járt el. A relatív kizárási okok esetén a kizárás mérlegelheto - kimerítoen nem sorolhatók fel, ilyen ok állhat fenn akkor, ha pl. az ügyintézo az ügyfélnek barátja, rokona, haragosa. A kizárási okot az ügyintézo a szerv vezetojének, a szerv vezetoje pedig - ha a kizárás vele szemben áll fenn - a felettes szervnek köteles bejelenteni. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti, de hivatalból is megállapítható. 5.5.5. A jegyzokönyv


5-13


A jegyzokönyv a szóbeli közlés, valamint az észlelés hiteles írásba foglalásának eszköze és formája. A jegyzokönyv készítése mindig az eljárási cselekményekkel együtt, azokkal párhuzamosan történik. Jegyzokönyvet kell készíteni a tárgyalásról, a határozat szóbeli közlésérol, bármely eljárási cselekményrol, ha az ügyfél kéri, ha az eljáró szerv az eljárás érdekében szükségesnek tartja. A jegyzokönyv három fo részbol áll: a bevezeto rész, az érdemi rész és a hitelesítés vagy lezárás. ♦ A bevezeto rész tartalmazza az eljáró hatóság megnevezését, a jegyzokönyv készítésének idejét és helyét, az ügy tárgyát, a meghallgatott személy adatait, a meghallgatott személy figyelmeztetését jogaira és kötelességeire. ♦ Az érdemi rész foglalja magában mindazt, amiért a jegyzokönyv készül, tartalmazza: az ügyre vonatkozó összes lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat: így az ügyfél, a tanú, a szakérto nyilatkozatait, a szakhatóság nyilatkozatát, az eljáró hatóság megállapításait. ♦ A hitelesítés úgy történik, hogy az elkészült jegyzokönyvet a meghallgatott személy, az ügyintézo és a jegyzokönyvvezeto aláírja. A szabályosan készült jegyzokönyv közokirat. A törvény lehetové teszi hangfelvétel útján történo elkészítését is. A feljegyzés jegyzokönyvet helyettesíto irat. Feljegyzés rendszerint akkor készül, ha jegyzokönyv felvétele nem kötelezo, illetoleg nem lehetséges, de a kérdéses eljárási cselekmény rögzítése fontos az eljáró szerv számára. A feljegyzést általában csak az ügyintézo írja alá. A feljegyzés nem közokirat. 5.5.6. A tényállás tisztázása A tényállás azoknak a jogi jelentoségu tényeknek az összessége, amelyhez a jogszabály valamilyen rendelkezést fuz. A jogalkalmazás gyakorlatában kétféle tényállással találkozunk: a törvényi (jogszabályi) tényállással és a történeti (konkrét) tényállással. A ketto egybevetésével történik a tényállás tisztázása. Ha a történeti tényállás megfelel a törvényi tényállásnak, akkor az adott ügyben alkalmazni kell a jogszabály rendelkezését. A tényállás tisztázása az államigazgatási ügyben jogi jelentoségu tények fennállásának vagy fenn nem állásának megállapításából áll, errol a hatóságnak meg kell gyozodnie. A tényállás tisztázása, a döntés szempontjából jelentos tények megállapítását jelenti.

5.5.6.1.A tényállás tisztázása bizonyítás nélkül Az államigazgatási eljárásban nem minden jogi jelentoségu tényt kell bizonyítani. Nem kell bizonyítani a közigazgatási szerv által hivatalosan ismert, valamint a köztudomású té-

5-14



nyeket. Hivatalosan ismertek azok a tények, amelyekrol a közigazgatási szerv vezetojének vagy ügyintézojének munkaköri beosztásánál fogva tudomása van vagy azokról kötelességszeruen tudomást szerezhet. Köztudomású az a tény, amely bizonyos körben az emberek nagy része elott oly mértékben ismeretes, hogy azt minden értelmes ember valónak fogadhatja el (pl. jégverés pusztított a településen).

5.5.6.2.A bizonyítás Fontos eljárásjogi kérdés, hogy egy adott államigazgatási ügyben kinek kötelessége bizonyítani a jogilag jelentos tények fennállását vagyis, hogy kié a bizonyítási teher? Az államigazgatási eljárásban a bizonyítási kötelezettség - az egyes ügyekben különbözoképpen megoszlik a hatóság és az ügyfél között. A bizonyítandó tények fennállásáról a hatóság kétféle módon gyozodhet meg: vagy közvetlen észlelés, megfigyelés útján vagy közvetíto - bizonyítási - eszközök segítségével. A hatóság közvetlenül észleli a bizonyítandó tényeket (helyszíni szemlén, a szemletárgy felmutatása alkalmával, környezettanulmány készítésekor). Közvetíto eszközök útján történik a bizonyítás akkor, amikor a hatóság meghallgatja az ügyfelet, tanút hallgat ki, szakértotol kér véleményt, iratot tanulmányoz. A törvény szabályozza a bizonyítás legfontosabb módjait.

5.5.6.2.1.Az ügyfél nyilatkozata Az államigazgatási eljárásban az ügyfél nyilatkozata alapveto jelentoségu. Az ügyfél ismeri legjobban saját ügyét, tehát legtöbb felvilágosítást tole kaphat a közigazgatási szerv. A nyilatkozattétel az ügyfélnek törvényben biztosított joga. E jog gyakorlását a hatóság köteles elosegíteni. Az ügyfél azonban a nyilatkozattételt - indoklás nélkül - megtagadhatja. Ha az ügyfél nem nyilatkozik - s ezáltal nem szolgáltatja azt a bizonyítékot, amire köteles lenne -, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

5.5.6.2.2.A tanú A tanú olyan személy, aki az általa közvetlenül észlelt tényekrol azért tesz vallomást a hatóság elott, hogy vallomása az államigazgatási ügyben bizonyítékul szolgáljon. A tanúnak a tényekrol alkotott véleménye, a tényekbol levont következtetései nem képezhetik a vallomás tárgyát. A tanú éppen ebben különbözik a szakértotol: a véleményalkotás és vélemény-nyilvánítás a szakérto dolga. A tanú vallomása és az ügyfél nyilatkozata között is lényeges különbség van, mindkettot igazmondási kötelezettség terheli, az ügyfél valótlan nyilatkozata azonban csak eljárási bírságot von maga után, a hamis tanúzás pedig buncselekménynek minosül. A tanúzási kötelezettség - mint mindenkit terhelo kötelesség - magában foglalja a megjelenési, vallomástételi és igazmondási kötelezettséget. A megjelenési kötelezettség alap-


5-15


ján a tanú köteles az idézésben megjelölt helyen és idoben a hatóság elott megjelenni és elbocsátásáig a hatóság rendelkezésére állni. A megjelenés pénzbírsággal és elovezetéssel kikényszerítheto. A tanú meghallgatása tárgyaláson vagy azon kívül történik. A vallomástételi kötelezettség alapján a tanú köteles a hatósággal mindazt közölni, amit az üggyel kapcsolatban tud, köteles a hatóság, az ügyfél és a szakérto kérdéseire válaszolni. Azt a tanút, aki a vallomástételi kötelezettségének nem tesz eleget és ennek elfogadható okát nem tudja adni, a hatóság bírsággal sújthatja. Az igazmondási kötelezettség alapján a tanúnak a teljes igazságot fel kell tárnia büntetojogi felelossége tudatában. Tanúként nem hallgatható meg, akinek hiányzik a tanúskodási képessége, akit titoktartási kötelezettség terhel. Hiányzik a tanúskodási képessége annak, akitol bizonyítékként értékelheto tanúvallomás nem várható. Ennek oka lehet testi vagy értelmi fogyatékosság, betegség, kor. Államtitoknak, szolgálati titoknak, hivatásbeli titoknak (orvos, ügyvéd, pap) minosülo tényrol nem hallgatható meg tanúként az, aki az arra jogosított szervtol vagy személytol felmentést nem kapott. A titoktartási kötelezettséget köteles a hatóság hivatalból figyelembe venni, de arra az érdekelt is hivatkozhat. A tanú megtagadhatja a vallomástételt, ha az ügyfélnek hozzátartozója, ha vallomásával magát vagy hozzátartozóját buncselekmény elkövetésével vádolná. Hozzátartozónak minosül: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a neveloszülo, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

5.5.6.2.3.A szakérto Szakértot kell meghallgatni, ha az ügyben jelentos tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elo a szakérto meghallgatását. Szakértoként az eljáró közigazgatási szerv megfelelo szakértelemmel rendelkezo dolgozóját kell az eljárásba bevonni, vagy a jogszabályban meghatározott szervet kell megkeresni. Ha az eljáró közigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkezo dolgozója nincs, más szervet vagy szakérto testületet kell megkeresnie. Szakértoként - indokolt esetben - szakértelemmel rendelkezo személy közvetlenül is kirendelheto. A szakérto személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Az ügyfél kérelmére a közigazgatási szerv a kirendelt szakérton kívül - akár véleményének eloterjesztése elott, akár utána - más szakértot is kirendelhet, feltéve, hogy a szakérto költségét az ügyfél elolegezi és viseli. Szakértoként nem járhat el, aki tanúként nem hallgatható ki, aki a tanúságtételt megtagadhatja, és akivel szemben - az ügyintézore nézve is megállapítható - kizáró ok áll fenn.

5-16



Ha az ügyfél, a tanú vagy a szakérto által használt idegen nyelvet az ügyintézo nem beszéli, meghallgatásukhoz tolmácsot kell alkalmazni. Ha az eljárásban siket, néma vagy siketnéma vesz részt és vele az írásbeli érintkezés nem oldható meg, jelbeszédben jártas személyt kell alkalmazni. A tolmács nyelvi szakérto, ezért rá is a szakértore vonatkozó szabályok érvényesek.

5.5.6.2.4.A szemle A szemle a tárgyi bizonyítékoknak a hatóság által történo közvetlen megvizsgálását jelenti. A tárgyi bizonyítékok megvizsgálása - más szóval a szemle foganatosítása - kétféleképpen történhet: helyszíni szemle útján és a szemletárgy felmutatásával.

5.5.6.2.5.Az irat Az írásbeli bizonyítékokat két csoportba soroljuk: okiratok és egyéb iratok. Az okiratok olyan iratok, amelyeket abból a célból készítettek, hogy bizonyítékul szolgáljanak. Az egyéb irat nem ilyen célra készült, de alkalmas lehet valamely jogilag jelentos tény bizonyítására. Az okiratok között megkülönböztetünk közokiratot és magánokiratot. Közokirat a bíróság, közjegyzo, közigazgatási szerv vagy más hatóság által ügykörén belül, meghatározott alakban kiállított okirat. A közokirat a benne foglaltakat - az ellenkezo bizonyításáig - teljes bizonyító erovel bizonyítja. Magánokirat minden olyan okirat, amely nem minosül közokiratnak: adásvételi szerzodés, szerzodés, számla, meghatalmazás stb. Magánokiratnak nem minosülo egyéb irat pl. egy magánlevél. Iratnak kell tekinteni minden olyan tárgyat, amely muszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film-, hang-, videofelvétel, mágnesszalag, CD). Ha valamilyen jelentos tény bizonyításához szükséges iratot egyáltalán nem vagy csak aránytalanul nehezen lehetne beszerezni, az iratot az ügyfél személyes nyilatkozatával pótolhatja. Az írásba foglalt nyilatkozat valódiságáért az ügyfél büntetojogi felelosséggel tartozik. Erre ot elozetesen figyelmeztetni kell. 5.5.7. A tárgyalás A tárgyalás az eljárásban részt vevo személyek együttes meghallgatása a tényállás tisztázása céljából. A tárgyalás tartását jogszabály is eloírhatja. A tárgyalás helye általában a hatóság hivatalos helyisége. A közigazgatási szerv azt a személyt, akinek meghallgatása az eljárás során szükséges, arra kötelezheti -idézésben -, hogy meghatározott helyen és idoben jelenjen meg. Az ügyfél az


5-17


általa kezdeményezett eljárásban nem kötelezheto megjelenésre. Az idézett személy az idézésnek köteles eleget tenni, elmulasztása esetén bírsággal sújtható. A közigazgatási szerv a nem idézheto ügyfelet köteles értesíteni az egyes eljárási cselekmények (pl. tárgyalás, tanú, szakérto meghallgatása, szemle) megtartásáról. Az értesítésre a megjelenés nem kötelezo. A tárgyaláson a közigazgatási szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértot és megszemléli a szemletárgyat. Az ügyfél és képviseloje észrevételt tehet, kérdezhet, további bizonyítást indítványozhat. A tárgyalást az ügyintézo vezeti és o felelos a tárgyalás rendjének fenntartásáért. Azt a személyt, aki a tárgyalás rendjét zavarja - a cselekmény súlyától függoen - rendreutasíthatja, kiutasíthatja, eljárási birsággal sújthatja, fegyveres erok, fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjai ellen pedig fegyelmi eljárást is kezdeményezhet. A tárgyalásról jegyzokönyvet (hangfelvételt) kell készíteni. 5.5.8. Az eljárás felfüggesztése Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés elozetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a közigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv elotti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre megfelelo határido kituzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A felfüggesztés tartama az elintézési határidokbe nem számít be. A felfüggesztést elrendelo határozat ellen önálló fellebbezésnek van helye. 5.5.9. A szakhatóság közremuködése Az államigazgatási ügyek között elofordulnak olyan bonyolult ügyek, amelyek eldöntéséhez az eljáró szerv munkatársainak szakértelme nem elégséges. A szakértelem igénybe vételére a szakérto bevonásán túl mód van szakhatóság közremuködésére. A szakhatóság szintén közigazgatási szerv, de az ügy tárgyához képest csupán egy kérdésben foglal állást. Az érdemi döntést nem a szakhatóság hozza meg, de az állásfoglalása az eljáró szervre kötelezo. Szakhatóság például a rendorség, tuzrendészeti, közegészségügyi, környezetvédelmi szervek. A közigazgatási szerv keresi meg a szakhatóságot, elozetes hozzájárulásának beszerzése iránt. A szakhatóság a megkeresést 15 napon belül köteles teljesíteni, ha az eloírt határidon belül nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

5-18



5.5.10. Az egyezség Ha a jogszabály elrendeli, vagy az ügy természete megengedi, a közigazgatási szervnek a döntés elott meg kell kísérelnie egyezség létrehozását. Ha az egyezség megfelel a jogszabálynak, és nem sérti a felek vagy mások jogos érdekét, a közigazgatási szerv az egyezséget jóváhagyja, illetoleg határozatba foglalja, ellenkezo esetben az eljárást folytatja. 5.5.11. A határozat A határozat az közigazgatási szerv - államigazgatási eljárásban hozott - döntése. Az eljárás során a hatóság több döntést hozhat. Egy életveszélyes épület lebontásának ügyében tanúkat idézhet, szakértot rendelhet ki, felfüggesztheti az eljárást, s végül elrendelheti az épület lebontását. A felsorolt döntések nem azonos jelentoséguek. Az egész eljárás alapkérdése, célja annak eldöntése, hogy mi történjen az életveszélyes épülettel. Az eljárás célját képezo kérdésben hozott döntést nevezzük érdemi döntésnek. A többi döntés ehhez képest eszköz jellegu, közbenso döntés. A határozattól meg kell különböztetni a határozat jellegu közokiratot. Ez abban különbözik a határozattól, hogy döntést nem tartalmaz. Ilyen a hatósági bizonyítvány, a hatósági igazolvány és a hatósági nyilvántartás. A határozat jellegu közokiratokat az eljárás során úgy kell tekinteni, mintha határozatok lennének. Forma szerint a határozatok lehetnek: alakszeruek, egyszeruek és nem alakszeruek. Az alakszeru érdemi határozat négy részbol áll: 1. bevezeto vagy fejrészbol, 2. rendelkezo részbol, 3. indoklási és 4. zárórészbol. ♦ A fejrész tartalmazza az ∗ eljáró hatóság megnevezését, ∗ az ügyfél nevét és lakhelyét, ∗ az ügy számát, tárgyát és ügyintézojének megjelölését. ♦ A rendelkezo rész tartalmazza ∗ az eljáró szerv döntését (döntéseit), ∗ az igénybe veheto jogorvoslati eszközökrol szóló tájékoztatást (fellebbezési lehetoség, bírói felülvizsgálat igénybevételének lehetosége). ♦ Az indoklásban ismertetni kell ∗ a megállapított tényállást, ∗ az ennek alapjául elfogadott bizonyítékokat, ∗ az ügyfél által felajánlott, de fel nem használt bizonyítékokat, megjelölve a mellozés okát. ∗ a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását, ∗ a határozat alapjául szolgáló jogszabályok megjelölését. ♦ A zárórész tartalmazza ∗ a határozathozatal helyét és idejét,


5-19


∗ a határozat aláírójának nevét, beosztását, aláírását, ∗ a közigazgatási szerv bélyegzolenyomatát. Egyszeru határozat az a határozat, melynek nincs indoklási része. A határozat indoklása akkor hagyható el, ha az elso fokú hatóság a kérelemnek helyt ad és nincs ellenérdeku ügyfél (ez esetben a jogorvoslatról való tájékoztatás is mellozheto), illetoleg, ha a határozat egyezségen alapszik vagy az egyezség jóváhagyását tartalmazza. Nem alakszeru a határozat akkor, ha nem az alakszeru határozatnál ismertetett formában készül. Ilyen az egyezséget jóváhagyó jegyzokönyvi záradék ("Fenti egyezséget jóváhagyom", kelt, aláírás) vagy tulajdoni lap formátumban kiadott ingatlan-nyilvántartási határozat A határozat csak akkor fejthet ki jogi hatást, ha azt közölték. A közléstol kezdodik a határozat hatálya, ettol kell számítani a fellebbezési, végrehajtási határidoket. A határozatot foszabályként írásban, kézbesítés útján kell közölni. A törvény - az ügyintézés egyszerusítése és gyorsítása érdekében - lehetové teszi a határozat kihirdetés, közszemléretétel vagy távközlési eszköz útján való közlését is.

5.6. A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY, NYILVÁNTARTÁS, ELLENORZÉS 5.6.1. A hatósági bizonyítvány A hatósági bizonyítvány olyan közokirat, amelyet a közigazgatási szerv valamilyen tény, állapot vagy egyéb adat igazolására ad ki kérelemre, vagy hivatalból, rendszerint külön jogszabályban adott felhatalmazás alapján és az ott eloírt alakszeruség és eljárási rend megtartásával. A hatósági bizonyítványok típusainak számbavétele szinte lehetetlen, példának megemlítheto esetek: a jegyzo adó- és értékbizonyítványt állít ki az ingatlan értékérol, a Belügyminisztérium hatósági erkölcsi bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél büntetlen eloéletu. A hatósági bizonyítványt nyolc napon belül kell kiadni. A bizonyítvány tartalmát - az ellenkezo bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. A közigazgatási szerv a bizonyítávny kiadását akkor tagadhatja meg, ha ♦ a kiadás jogszabályba ütközik, ♦ az adat más okirattal bizonyítható, ♦ a felhasználás célját az ügyfél nem tudja indokolni, ♦ az ügyfél valótlan adat igazolását kéri.

5-20



5.6.2. A hatósági igazolvány A hatósági igazolvány olyan közokirat, amelyet a közigazgatási szerv törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott esetben és módon kérelemre vagy hivatalból állít ki az ügyfél adatainak és jogainak rendszeres igazolására (pl. személyi igazolvány, útlevél, gépjármuvezetoi engedély). A hatósági igazolványban csak a jogszabályban meghatározott bejegyzés teheto. A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására - az ellenkezo bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezheto. 5.6.3. A hatósági nyilvántartás A nyilvántartás általános értelemben nem más, mint elore meghatározott szempontok szerint rögzített információk együttese. A közigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja (pl. ingatlan-nyilvántartás, anyakönyv-vezetés). Az állampolgárok személyes adatainak nyilvántartását csak törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján helyi önkormányzati rendelet írhatja elo. A hatósági nyilvántartás és az abban rögzített adatok közhitelesek, az abban foglaltak valódiságát vélelmezni kell - az ellenkezo bizonyításáig. A közigazgatási szerv a nyilvántartás adatait kizárólag azon személyeknek és szervezeteknek hozhatja tudomására, akiket (amelyeket) a jogszabály meghatároz. Ez a személyiségi jogok védelmét szolgálja. 5.6.4. A hatósági ellenorzés A hatósági ellenorzés a közigazgatási tevékenység része, az ellenorzés sajátossága, hogy elvileg minden ügyfélként szóba jöheto személyre kiterjed, kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján kerülhet rá sor. Az eljárás jogilag szabályozott és elsodleges célja a megelozés (prevenció), a tapasztalt jogsértés kiküszöbölése másodlagos célnak tekintheto. A közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében hatósági ellenorzést végez, errol az ügyvelet elozetesen értesíteni kell, kivéve ha ez az eredményességet veszélyeztetné. A közigazgatási szerv a hatósági ellenorzés eredményes ellátásához ♦ a helyiségbe, területre beléphet, ♦ iratokat megtekinthet,


5-21


♦ ♦ ♦ ♦

tárgyat megvizsgálhat, munkafolyamatot, tevékenységet megfigyelhet, felvilágosítást kérhet, egyéb bizonyítást folytathat le.

A közigazgatási szerv jogszabálysértés esetén köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen ♦ hatósági jogkörét gyakorolni, ♦ figyelmet felhívni a jogsértésre, ♦ más közigazgatási szervet intézkedés végett megkeresni, ♦ kezdeményezni különbözo eljárások (fegyelmi, szabálysértési, polgári, bünteto) megindítását.

5.7. JOGORVOSLATOK AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapveto jogként nyilvánítja ki, hogy a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslathoz való jog alanyi jog, amelyet csak törvény korlátozhat vagy zárhat ki. Az érdeksérelem az érdekeltnek (általában az ügyfélnek) az ügyben hozott döntésre vonatkozó olyan meggyozodése, mely szerint a döntés számára nem méltányos vagy egyenesen hátrányos. A jogsértés a jogszabályok rendelkezéseinek a döntést hozó szerv általi megsértését jelenti. A jogszabálysértést az ügyfél, az eljárásban közremuködok és az ügyben orvoslás kezdeményezésére jogosult hatóságok is vélelmezhetik, feltételezhetik. A jogorvoslati rendszer határozza meg, hogy adott döntésekkel szemben mely fórumokhoz, milyen jogorvoslattal lehet élni, és e fórumokon milyen orvoslási döntéseket hozhatnak. Az államigazgatási eljárás során hozott érdemi határozatok jogorvoslati rendszere: ♦ a határozat kijavítása, kicserélése, kiegészítése, ♦ a határozat módosítása vagy visszavonása, ♦ a fellebbezés, ♦ a felügyeleti intézkedés, ♦ az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, ♦ az ügyészi intézkedések, ♦ a semmisség. A jogorvoslati rendszerben szereplo állami szervek a hibásnak minosülo döntések, határozatok orvoslására a határozatokat kijavíthatják (kicserélhetik), kiegészíthetik, módosíthatják, visszavonhatják, megváltoztathatják, megsemmisíthetik, semmisségüket megállapíthatják és hatályon kívül helyezhetik. A kijavítás kivételével (amely az eredeti határozaton is elvégezheto) a többi orvoslási mód új határozat kibocsátásával történik.

5-22



5.7.1.

A határozat kijavítása és kiegészítése

A közigazgatási szerv a határozat közlését követoen észlelheti, hogy a határozat valamilyen nem lényeges elírási hibát tartalmaz. A határozatot hozó szervnek lehetosége van arra, hogy ezt utólag korrigálja, lényeges azonban, hogy ez nem érintheti a határozatot érdemben. A közgazgatási szerv határozatát kijavíthatja vagy kicserélheti név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén. A hibajavítást valamennyi határozat példányon el kell végezni - a javítás tényének feltüntetésével. Kicserélésre akkor kerül sor, ha a hiba olyan, hogy nem javítható. A közigazgatási szerv határozatát kiegészítheti, ha valamely, az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott, a kiegészítés így érdemi döntésnek minosül. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti. A kiegészítésre az ügyfél kérelmére vagy hivatalból kerülhet sor. A határozatot nem lehet kiegészíteni, ha ez jóhiszemuen szerzett és gyakorolt jogot sértene. 5.7.2. A határozat módosítása és visszavonása Az eljárási törvény lehetové teszi, hogy államigazgatási szervek határozatukat saját maguk is orvosolhatják, ez a jogosultság nemcsak az elso fokon eljárt szerveket, hanem - jogszabálysérto döntésekkel kapcsolatban - feletteseiket és a szakhatóságokat is megilleti. A hibás döntés saját hatáskörben történo orvoslásának eszköze a határozat módosítása, illetoleg visszavonása. Az a közigazgatási szerv, amelyik a döntést hozta, az orvoslás folyamatában vizsgálja a határozat hibáit, értékeli a feltárt hiba jellegét (jogsértés, érdeksértés), súlyát és ennek figyelembevételével dönt. Ha a határozatot kibocsátó szerv jogosult volt az ügyben eljárni, de az ügyre vonatkozó jogszabályt rosszul alkalmazta, akkor a hiba orvoslására a határozat módosítása lesz az alkalmas eszköz. Súlyosabb hiba az, ha az eljáró szerv hatáskör vagy illetékesség hiányában döntött az ügyben, ekkor a hiba orvoslása csak a határozat visszavonásával történhet. A közigazgatási szerv kérelemre vagy hivatalból a jogszabálysérto határozatot módosíthatja vagy visszavonhatja, ha ♦ a határozatot felettes szerv vagy bíróság még nem bírálta el, ♦ a módosítást vagy visszavonást jogszabály nem zárja ki, nem köti külön feltételhez, illetoleg, ha feltételhez köti, e feltétel fennáll, ♦ a visszavonás vagy módosítás nem sért jóhiszemuen szerzett és gyakorolt jogokat, ♦ a határozat közlésétol számítva egy év még nem telt el, és ♦ a határozatot a kibocsátó szerv elso ízben kívánja módosítani vagy visszavonni.


5-23


Az érdeksérto határozatot kizárólag az ügyfél jogorvoslati kérelmére lehet módosítani vagy visszavonni, ha az elobbiekben felsorolt feltételeken kívül ♦ az ügyben nincs ellenérdeku ügyfél és ♦ a közigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelmével egyetért. 5.7.3. A fellebbezés A fellebbezés a legáltalánosabb - hagyományos elnevezés szerint: rendes - jogorvoslat. A fellebbezéssel az arra jogosult az általa sérelmezett elso fokú érdemi - kivételesen a törvényben meghatározott eljárási - határozat ellen jogorvoslati jogát érvényesíti. A jogosult eloterjesztése lényegében az elso fokú döntés megtámadása és arra irányul, hogy a felettes szerv a sérelmezett döntést semmisítse vagy változtassa meg. E jogorvoslat általános jellegébol következik, hogy az eljárás bármely szakaszában lehet vele élni minden olyan döntéssel szemben, amelyet a jogszabály megjelöl. Az alapeljárást lezáró érdemi döntésig például fellebbezéssel támadhatók meg a bírságot kiszabó határozatok, az eljárás felfüggesztését kimondó határozat vagy az igazolási kérelmet elutasító határozat. A törvény fellebbezési jogot biztosít az eljárás végrehajtási szakaszában is egyes érdemi és eljárási határozatok ellen. A fellebbezés jogi hatása elsodlegesen az, hogy a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A halasztás azt jelenti, hogy a fellebbezéssel megtámadott döntést az ügy újabb érdemi elbírálásáig nem lehet végrehajtani. A fellebbezés halasztó hatályát kizárja az azonnali végrehajtás elrendelése. A határozat azonnali végrehajtását akkor lehet elrendelni, ha: ♦ életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében szükséges, ♦ az azonnali végrehajtás elmaradása jelentos vagy helyrehozhatatlan kárral járna, ♦ a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, ♦ törvény, (törvényereju rendelet) vagy kormányrendelet más, fontos ok miatt teszi lehetové. A fellebbezéshez való jog az ügyfél alapveto joga, ezért a fellebbezés kizárására csak szuk körben kerülhet sor. Nincs helye fellebbezésnek, ha ♦ elso fokon a Kormány vagy a Kormány tagja járt el, ♦ jogszabály azért zárja ki a fellebbezést, mert a határozat orvoslását közvetlenül a bíróságtól lehet kérni. A fellebbezés lehetoségével az arra jogosult csak meghatározott idon belül élhet. Ez az idoköz a fellebbezési határido. A fellebbezési határido a határozat közlésétol számított 15 nap, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagyis ez idon belül lehet a fellebbezést eloterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidon belül e jogáról le is mondhat. Az ügyfél (jogosult) fellebbezési kérelmét vissza is vonhatja. A fellebbezés mint rendes jogorvoslat az eloterjesztés jogalapja tekintetében korlátlan. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezo nem köteles fellebbezésének indokait megjelölni. Elegendo, ha

5-24



a jogosult - hivatkozva a döntésre - eloterjesztésében csak annyit közöl, hogy: "..........a határozatot megfellebbezem". A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezést a sérelmezett döntést hozó szerv felettes szervéhez kell címezni. Ez a törvényi eloírás kizárja, hogy más - például az államigazgatási fórumrendszeren kívül álló - szerv dönthessen az ügyben. A feletteshez címzett jogorvoslatot a döntést hozó elso fokú szervhez kell benyújtani. A fellebbezés joga - az ügyfélen kívül - megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Az eljárásban közremuködhet tanú, szakérto, tolmács, szemletárgy birtokosa, a sérelmezett határozat oket érinto rendelkezéseit támadhatják. Az ügyfélnek nem minosülo magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezo más szervezetek a sérelmezett határozat reájuk vonatkozó rendelkezéseivel szemben avagy az oket illetoen általuk várt, de elmaradt rendelkezés miatt élhetnek fellebbezéssel. A sérelmezett határozat ellen benyújtott fellebbezést az elso fokú szerv, ha a saját korábbi döntésének orvoslására nem talál okot, az ügy összes iratával a fellebbezési határido leteltétol számított 8 napon belül a felettes szervéhez - mint elbírálásra jogosult másodfokú hatósághoz - felterjeszti. A fellebbezés elbírálása azt jelenti, hogy a felettes közigazgatási szerv a fellebbezést, az ügyben szereplok cselekvéseit, az elso fokú döntést és az ügyben keletkezett valamennyi iratot megvizsgálva döntést hoz, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként az elsofokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A felettes szerv a határozat megsemmisítése mellett az elsofokú közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges. 5.7.4. A felügyeleti intézkedés Ha a közigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes közigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Ez a jogkör illeti meg a felettes közigazgatási szervet akkor is, ha a szakhatóság - a felettes szerve útján - a határozatnak részére történo megküldésétol számított tizenöt napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi. A határozat nem változtatható és nem semmisítheto meg, ha • a határozatot már bíróság felülvizsgálta, • a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszemuen szerzett és gyakorolt jogot sértene, • a határozat jogerore emelkedésétol számítva egy év eltelt, • azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti.


5-25


5.7.5. Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A közigazgatási hatósági jogalkalmazás törvényességét biztosító bírósági eljárás közvetlenül a meghozott közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányul. Ez a vizsgálat közigazgatási perben történik a polgári perrendtartásnak a közigazgatási perre vonatkozó különleges eljárási szabályai szerint. A bírósági felülvizsgálat csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat ellen kérheto, így nem kerülhet sor az eljárási határozatok felülvizsgálatára. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére csak jogszabálysértés esetén kerülhet sor. A per kezdeményezéséhez a felperessé váló korábbi ügyfélnek vagy más jogosultnak a sérelmezett határozat egészének vagy részének jogszabálysérto voltára kell hivatkoznia és az erre vonatkozó indokait is elo kell adnia. Keresetindításra az ügyfél és a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél egyaránt jogosult. A kereset benyújtására az érdekelt a sérelmezett határozat közlésétol számított harminc napon belül jogosult. A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél (jogosult) fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. A kereset benyújtásával az államigazgatási ügy közigazgatási perré alakul át, amelynek felperese az ügyfél (törvényes érdekeiben sértett fél), alperese pedig az a szerv, amely a sérelmezett jogeros határozatot hozta. Közigazgatási per indításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, a közigazgatási szerv azonban határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja a közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel. A közigazgatási határozat ellen benyújtott kereset a megyei bíróság bírálja el. A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Törvény által meghatározott esetekben a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztatja, így például a jogok bejegyzése és tények feljegyzése tárgyában hozott ingatlan-nyilvántartási határozatot a bíróság megváltoztathatja. A bíróság ítélete ellen foszabályként fellebbezés nem terjesztheto elo, de felülvizsgálati kérelem nyújtható be a Legfelsobb Bírósághoz. 5.7.6. Az ügyészi intézkedések Az ügyészségnek a közigazgatási szervek muködésével kapcsolatos fontos feladta a közigazgatási jogalkalmazás törvényességének biztosítása.

5-26



Az ügyész jogosítványai körébe tartozik a törvényességi kérelmek, közérdeku bejelentések alapján a szükséges intézkedések megtétele. Ehhez iratokba tekinthet be, az érintett közigazgatási szervektol, vezetoktol felvilágosítást kérhet és vizsgálatokat folytathat le. Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében a közigazgatási szervek eljárását érinto közvetlen intézkedéseket tehet és jogosítványokat gyakorol. A közigazgatási szerv jogeros, illetoleg végrehajtható törvénysérto határozata ellen az ügyész a határozatot kibocsátó szervhez, illetoleg annak felettes szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban az általa megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. Óvás a határozat közlését követo egy éven belül nyújtható be, az óvás folytán tett intézkedés jóhiszemuen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet. Az ügyész a törvénysérto gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett a szerv vezetojénél felszólalással él, a jövoben törvénysértés veszélye esetén pedig a megelozés érdekében figyelmeztetést nyújt be. 5.7.7.

A semmisség

A közigazgatási szerv határozatát a jóhiszemuen szerzett és gyakorolt jogra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha ♦ az ügy nem közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, ♦ a közigazgatási szervnek az ügyben eljáró dolgozója a kötelességét a bünteto törvénybe ütközo módon megszegte, és ez a közigazgatási szerv határozatát befolyásolta, feltéve, hogy a buncselekmény elkövetését jogeros ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki. A közigazgatási szerv határozata nem semmisítheto meg, ha a határozat jogerore emelkedése óta három év eltelt.


5-27


5.8. VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS 5.8.1. A végrehajtás fogalma A végrehajtás fogalma a közigazgatási döntés megvalósulását, a határozatban megállapított jogok érvényesülését, illetoleg az abban eloirt kötelezettségek teljesülését jelenti. A közigazgatási határozatok jelentos része olyan, amelyben külön végrehajtásra nincs szükség. Ha a hatósági döntés kötelezettséget vagy a jogosultság mellett kötelezettséget is eloír, akkor a hatósági végrehajtás elsosorban azon múlik, vajon a kötelezett hajlandó jogköveto magatartással a kötelezettséget önként teljesíteni. A kötelezett vonakodása, vagy a kötelezettség teljesítésének kifejezett megtagadása esetén a végrehajtás jogi eszközök igénybevételével hatósági kényszerintézkedésekkel valósulhat meg. 5.8.2. A végrehajtható határozatok A államigazgatási határozatok a végrehajthatóság szempontjából többféleképpen csoportosíthatók. E szerint: ♦ jogeros és végrehajtható a közigazgatási szerv elso fokú határozata, ha a határozat ellen határidon belül nem fellebbeztek, a fellebbezésrol lemondtak vagy a fellebbezést az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárja, ♦ végrehajtható az az elso fokú határozat is, amelynek azonnali végrehajtását a közigazgatási szerv elrendelte, ♦ az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerossé. A jogeros határozat végrehajtható, kivéve, ha a bírósági felülvizsgálata kérheto ( és a jogosult e felülvizsgálat iránti keresetét a törvényes határidon belül a bírósághoz benyújtotta). Ha a bíróság a keresetet jogeros ítéletével elutasította, az államigazgatási határozat végrehajtható. 5.8.3. A végrehajtás elrendelése és foganatosítása A végrehajtás elrendelése elso fokú hatósági döntés a végrehajtási intézkedések megindításáról és az e körbe tartozó cselekvések módjáról. A végrehajtás elrendelésére a határozat végrehajthatóságának megállapítása nyomán hivatalból vagy kérelemre kerülhet sor. A végrehajtást az elso fokon eljárt közigazgatási szerv rendeli el, jogszabály ettol eltéroen is rendelkezhet. A végrehajtás foganatosítása a tulajdonképpeni kényszerintézkedések megtétele, amely a határozatban foglaltak tényleges megvalósulását szolgálja.

5-28



A foganatosításnak több módja van, a kényszerintézkedést minden esetben attól függoen kell megválasztani, hogy a közigazgatási szerv milyen magatartásra - pénzösszeg megfizetésére, ingóság kiadására kötelezte az ügyfelet. A pénzösszeg behajtása érdekében a közigazgatási szerv megkeresi a kötelezett munkáltatóját, a jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkezo szervezet bankszámláját vezeto pénzintézetet a közvetlen levonásra és kifizetésre, átutalásra. Meghatározott cselekmény végrehajtása (ingatlan birtokbaadása, lakás kiürítése, meghatározott magatartás tanúsítása) esetén a végrehajtást foganatosító szerv dönt a végrehajtás módjáról: ♦ a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére elvégezheti vagy feljogosíthatja a jogosultat az elvégzésre, illetve mással való elvégeztetésre, ♦ pénz egyenérték megfizetésére kötelezheti a jogosult kívánságára a kötelezettet, ♦ bírságot szabhat ki százezer forint összegig, ♦ a rendorség közremuködésével kényszerítheti ki a cselekményt. A meghatározott ingóság kiadását a foganatosító közigazgatási szerv a jogosultnak átadja vagy hozzá elszállíttatja. Ha a kötelezett a kiadást megtagadja, a rendorség közremuködésével kell a végrehajtást foganatosítani. Ha az ingóság nincs meg, a jogosult kérelmére pénz egyenértékét állapítja meg a közigazgatási hatóság. 5.8.4. A végrehajtási kifogás A végrehajtás során hozott határozat ellen általában nincs helye fellebbezésnek. Az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a sérelemrol szerzett értesüléstol számított három nap alatt - ha nincs helye fellebbezésnek - kifogást terjeszthet elo a végrehajtást foganatosító szervnél. A végrehajtási kifogásról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésobb nyolc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezni lehet.


5-29


5.9. ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM 5.9.1. Felhasznált jogszabályok és irodalom §

Az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól

& Magyar Közigazgatási jog. Általános rész. Szerkesztette: Ficzere Lajos Osiris, Budapest, 1998 5.9.2. Ellenorzo kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Mit nevezünk hatósági jogalkalmazásnak? Sorolja fel az államigazgatási eljárás alanyait! Mi az államigazgatási ügy fogalma? Mit jelent a hatáskörelvonás és milyen fajtái vannak? Sorolja fel az általános illetékességi okokat, szabályokat! Sorolja fel az ügyfél jogait az eljárásban! Mit tartalmaz a tanúzási kötelezettség? Ismertesse a szakhatósági közremuködés szabályait! Melyek a hatósági ellenorzés fobb szabályai? Mely részekbol áll az alakszeru érdemi határozat? Mi a különbség az alakszeru érdemi határozat és az egyszeru határozat között? Vázolja az államigazgatási eljárás jogorvoslati rendszerét. Milyen feltételei vannak a határozat módosításának, visszavonásának? Mi a fellebbezés és milyen következményei vannak a fellebbezés benyújtásának? Ki és milyen esetben jogosult közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére? Mit tehet a bíróság? Csoportosítsa az államigazgatási határozatokat a végrehajthatóság szempontjából!

5-30


5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Recommend Documents