Kórházfejlesztés Az 5. reformtörvény
A reform folytatódik A kormány elfogadta az ötödik egészségügyi reformtörvény tervezetét, amit ma nyújtottunk be a parlamentnek. A Kórházfejlesztési törvény az európai színvonalú és igazságos ellátórendszer kialakításáról, a pazarlás megszüntetéséről szól. Az átalakítás legfontosabb célja egy fenntartható, hatékony, minőségi és a betegek gyógyulását a legnagyobb biztonságban segítő ellátórendszer kiépítése.
Pazarlás helyett fejlesztés • Egy aktív kórházi ágy fenntartása évente 5,5 millió forintba kerül. • A kórházi ágyak kihasználtsága rossz: 20-25 százalékuk üresen áll. • Minden ötödik beteg annak ellenére fekszik kórházban, hogy a járóbeteg-ellátásban is gyorsan és hatékonyan meg lehetne gyógyítani. • Míg több európai országban az 50 százalékot is eléri az egynapos beavatkozások aránya, Magyarországon ez a szám csak néhány százalék. • A kórházi ágyakon nyújtott ellátás 25-30 százaléka nem orvosi, hanem szociális természetű.
Ágyszám: ésszerű átalakítás A kórházi ágyak 100 ezer lakosra 1000
900
800
700
Magyarország
600
Régi EU- tagok 500 1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
Új EU- tagok
Az ábra jól mutatja, hogy Magyarországon feleslegesen sok a kórházi ágyak száma.
A legfontosabb: a biztonságos gyógyulás Mindenki egyetért: a betegnek jobb, ha távolabb gyógyul meg, mint ha a közelben gyógyítatlan marad. Azokban a kórházakban, ahol például nagy számban gyógyítanak szívinfarktusos beteget, akár közel kétszer akkora a túlélési esély, mint ott, ahol ilyen ellátást csak ritkán végeznek. A szakmai tapasztalat nem pénzkérdés. Azokban a kórházakban, ahol nincs megfelelő tapasztalat és szakember, a betegek érdekében nem szabad engedni, hogy nagy rutint igénylő beavatkozásokat hajtsanak végre.
Szívinfarktust követő 30 napos halálozási ráta Több eset
nagyobb tapasztalat
biztonságosabb gyógyulás
40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0
200
400
600
800
1000
1200
1400
Esetszám
Ellátott infarktusok száma (évente) Ellátottak halálozása
0-99
200-299
300-
23,8%
18,0%
14,2%
Az ellátórendszer torz és igazságtalan • Míg Hajdú-Bihar megyében összesen 3 kórház van, addig a kisebb Veszprém megyében 10, Budapesten pedig 43. • Az országnak vannak olyan részei, ahol egy orvosra kétszer annyi beteg jut, mint másutt. Ott a legkevesebb az orvos, ahol a legrosszabb az emberek egészségi állapota. • A legelmaradottabb vidékeken előfordul, hogy 20 kilométeres körzetben nincs egyetlen orvosi rendelő vagy mentőállomás sem.
Egyetértés az elvekben Kormányprogram: „Olyan magas színvonalú egészségügyi intézményrendszert alakítunk ki, amely a kapacitásokat a szükségletekhez igazítja, arányos és egyenlő, magas színvonalú ellátást biztosít.” A Zöld Könyv társadalmi vitájánál kiderült, hogy minden szakmai szervezet és politikai erő egyetért • a kapacitás átalakítás szükségességével, • és az átalakítás főbb elveivel.
Az átalakítás már megkezdődött • Az ősszel kiírt átalakítási pályázat hatására mintegy 4 ezer aktív ágyat szüntetnek meg vagy alakítanak át a tulajdonosok és intézményeik. • A Kórházfejlesztési törvény további 12 ezer aktív ágy megszüntetését vagy átalakítását írja elő. • A krónikus fekvőbeteg ellátásban (rehabilitáció, ápolás) elérhető ágyak száma 7 ezerrel nő.
10 ezer lakosra jutó kórházi ágy
ágyszám (ezer db) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 jelenlegi
tervezett jelenlegi krónikus ágy
tervezett krónikus ágy
jelenlegi aktív ágy
tervezett aktív ágy
Dél-Alföld
Dél-Dunántúl
Észak-Alföld
ÉszakMagyarország
KözépDunántúl
jelenlegi krónikus ágy
tervezett krónikus ágy
jelenlegi aktív ágy
tervezett aktív ágy
KözépMagyarország
tervezett
jelenlegi
tervezett
jelenlegi
tervezett
jelenlegi
tervezett
jelenlegi
tervezett
jelenlegi
tervezett
tervezett
jelenlegi
ágyszám arányok 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
jelenlegi
Csökkentjük az egyenlőtlenséget
NyugatDunántúl
Minőségi ellátórendszer Az új ellátórendszernek négy szintje lesz: • Kiemelt kórházak • Területi kórházak • Járóbeteg-központok • Háziorvosok A változtatás célja, hogy • a kiemelt kórházak átlagosan 55 km-en belül, • a területi kórházak átlagosan 30 km-en belül, • a járóbeteg-központok átlagosan 20 km-en belül, • a mentők 15 percen belül mindenki számára elérhetőek legyenek.
Kiemelt kórházak • A kiemelt kórházak a legmodernebb technikával felszerelve, nagy tapasztalatú orvosokkal közel azonos eléréssel biztosítják a súlyos, vagy speciális betegségben szenvedők ellátását. • Az ellátás biztonsága és garantált minősége érdekében a jövőben csak a központokban folyhat például a daganatos betegek kezelése vagy a szervátültetés, szívműtét, és hasonló, nagy felkészültséget és sok rutint igénylő beavatkozás. • A kiemelt kórházak egyúttal sürgősségi központok is: az év 365 napjában 24 órán át fogadják a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket. A kiemelt kórházak munkáját a legmodernebb technológiákat is alkalmazó diagnosztikai központok segítik. • A kiemelt kórházak katasztrófa és járvány esetén kötelesek 3 illetve 6 órán belül meghatározott kapacitásokkal a védekezésben és ellátásban részt venni. • A kiemelt kórházak a kapacitásuk egy részét garantáltan megkapják, ezen felül pályázhatnak további kapacitásokért régiós szinten.
A kiválasztás szempontjai A kiválasztásnál a szakmai és a területi elv egyaránt érvényesült. • Megfelelő alap: A leendő kiemelt kórházak jelenlegi felszereltsége, szakmai felkészültsége, szervezeti kultúrája legyen alkalmas a kiemelt kórházi szerep betöltésére, legyen alkalmas a szükséges fejlesztések befogadására. • Sokoldalúság: A leendő kiemelt kórházak már most is a szakterületek széles spektrumában nyújtsanak magas szintű ellátást. Ezen felül legyenek alkalmasak régiós, vagy azon túlterjeszkedő centrumok működtetésére. • Népegészségügy: Kiemelt kórház lesz a két legsúlyosabb népbetegség országos intézete: a kardiológiai és az onkológiai intézet. • Elérhetőség: A kiemelt kórház legfeljebb egy órás utazással mindenki számára elérhető legyen.
A kiemelt kórházak elhelyezkedése
Területi kórházak • A kórházak többsége az esetek nagy részét jelentő „általános” ellátásra szakosodik. • A területi kórházakra az aktív ellátás mellett a jövőben a jelenleginél nagyobb szerep jut a rehabilitáció, a krónikus ellátás és az ápolás terén. • Amennyiben olyan súlyos megbetegedést észlelnek a betegnél, amely magasabb szintű ellátást igényel, továbbküldik őt a terület ellátásáért felelős kiemelt kórházba. • A területi kórházak kapacitásait a Kórházfejlesztési törvényben meghatározott régiós keretszámok alapján a Regionális Egészségügyi Tanács dönti el.
Járóbeteg központok • A kórházak köré szerveződve területi egészségügyi központok működnek majd, biztosítva a járóbeteg szakellátást. Ezek ráépülhetnek csak krónikus ellátást nyújtó kórházakra, illetve szerveződhetnek rendelőintézet köré is. • Ezekben a központokban a beteg a lakóhelye közelében veheti igénybe a szakrendelések többségét, ahol el tudják végezni a fontosabb diagnosztikai vizsgálatokat. • Itt működhet nappali kórház, egynapos sebészet, krónikus ellátás és ápolás is. Ezáltal sok olyan ellátás kerül közelebb a beteghez, amihez eddig csak kórházban juthatott hozzá. Ezek a központok szakmailag szorosan együttműködnek az alapellátással. • A kiemelt ellátásokat nyújtó központok gyors elérése érdekében, elsősorban a járóbeteg központokhoz kapcsolódva továbbfejlesztjük és mindenütt egyformán elérhetővé tesszük a mentést és a légimentést.
A járóbeteg ellátás fejlesztése A fejlesztések célja, hogy 20 kilométeren belül mindenhol legyen járóbeteg központ.
Mentőállomások elhelyezkedése
Az átalakítás menetrendje • Hatálybalépés: 2007. január 01. • A miniszter felosztási javaslatot készít, és 8 napon belül megküldi a RET-nek. • A RET 20 napon belül dönt a normatívák és a hozzájuk tartozó ellátási területek egészségügyi szolgáltatók közötti felosztásáról. • A döntés akkor érvényes, ha azt a régió területén működő valamennyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató fenntartója a RET döntésétől számított 30 napon belül jóváhagyta. • Döntés vagy jóváhagyás hiányában a miniszter 8 napon belül dönt az adott régió normatíváinak felosztásáról. • Az új finanszírozási szerződéseket 2007. március 31-éig kell megkötni a megváltozott kapacitásokkal hozzáigazított teljesítményvolumenekkel és új alapdíjakkal.
Új Magyarország Fejlesztési Terv: új források az egészségügyben • A következő években annyi pénzt tudunk költeni az egészségügy fejlesztésére, mint korábban soha. • 400 milliárd forint uniós támogatás szolgál arra, hogy a kor színvonalának megfelelő ellátásokat kaphassunk. • Ezt a pénzt nem szabad változatlanul hagyott korszerűtlen struktúrára, pazarló rendszerre költeni. • Azért van szükség az átalakulásra, hogy az uniós támogatás már a korszerű, modern és betegbarát egészségügy felépítését szolgálja.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése és az Új Magyarország Fejlesztési Terv összhangja Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének programja
Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, az „Egészségügyi Infrastruktúra fejlesztése” c. prioritás intézkedései
kiemelt kórházak fejlesztése területi kórházak (fejlesztés felszabaduló kapacitásokból) területi kórházak,
a
Regionális Operatív Programok, Humánerőforrás-fejlesztéssel összefüggő intézkedései
Struktúraváltást támogató infrastruktúra fejlesztés a fekv beteg szakellátás területén
kistérségi sürgősségi ellátóhelyek, ápolási otthonok Regionális Operatív Programok
rehabilitációs osztályok
járóbeteg-központok területi egészségügyi központok Pulzus Prevenciós Pontok fejlesztése
Regionális járóbeteg szakellátó hálózatok és központok létrehozása és fejlesztése (a kórház nélküli kistérségekben)
háziorvosi ellátás területi egészségügyi központok Pulzus Prevenciós Pontok fejlesztése mentés és légimentés fejlesztése
Regionális Operatív Programok (a kórházzal rendelkező kistérségekben)
Regionális Operatív Programok
Mindkét el z nek része
