BEVEZETÉS...5 AZ ÉPÍT

Vállalkozók Európában

3

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ..........................................................................................................5 AZ ÉPÍTŐANYAG-IPAR ÉS KERESKEDELEM HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN...............................................................6 ÁGAZATI HELYZETKÉP ..........................................................................................6 Kutatás és fejlesztés..........................................................................................8 Munkaerőpiac...................................................................................................8 Termelékenység ..............................................................................................10 Külkereskedelem.............................................................................................11 AZ ÉPÍTŐANYAG-IPARI ALÁGAZATOK HELYZETE ................................................12 Üveg és üvegtermékek gyártása (NACE 26.1)................................................12 Kerámia- és agyagtermékek (NACE 26.2-26.4) .............................................17 Beton-, gipsz- és cementgyártás (NACE 26.5-26.6) .......................................21 Kőmegmunkálás (NACE 26.7)........................................................................26 Máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termékek gyártása (NACE 26.8) ........................................................................................................................28 SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELET AZ EU-BAN............................................................30 ÉPÍTŐANYAG-IPARI HELYZETKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJELÖLT ORSZÁGAIBAN .31 AZ ÉPÍTŐANYAG-IPARI ÁGAZAT HELYZETE MAGYARORSZÁGON ........................36 Foglalkoztatás ................................................................................................38 Termelés a nemfém ásványi anyagok piacán..................................................42 Piaci szereplők ...............................................................................................42 Értékesítés ......................................................................................................46 A HAZAI ÉPÍTŐANYAG-IPARI ALÁGAZATOK HELYZETE ........................................49 Cementipar .....................................................................................................49 Betonipar........................................................................................................50 Kerámia burkolólapok....................................................................................50 Üvegipar.........................................................................................................51 Téglaipar ........................................................................................................51 AZ ÉPÍTŐANYAG-IPARRA VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS SZABÁLYOK ..........................................................................53 GAZDASÁGI HARMONIZÁCIÓ ...............................................................................54 Vállalati jog....................................................................................................54 Adózás ............................................................................................................56 Számvitel.........................................................................................................57 Vámszabályozás..............................................................................................57 Közbeszerzés...................................................................................................58 A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme ..................................................60 A fogyasztóval kötött szerződések...................................................................61 Elektronikus kereskedelem .............................................................................62

4

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon SZOCIÁLIS SZABÁLYOZÁS ...................................................................................62 Munkaidő........................................................................................................62 Szakképzés ......................................................................................................63 A külföldi munkavállalás lehetőségei az EU tagországaiban.........................63 Munkavédelem, munkaegészségügy, munkabiztonság....................................63

ÉPÍTÉSI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALMAZÁSA AZ EU PIACÁN ................................................................................................................66 A FOGYASZTÓVÉDELEM, MINT A BELSŐ PIAC ALAPELVE ....................................66 TERMÉKBIZTONSÁG ............................................................................................68 TERMÉKFELELŐSSÉG ...........................................................................................69 TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG .......................................................................69 AZ "ÚJ MEGKÖZELÍTÉSŰ" DIREKTÍVÁK SZEREPE A TERMÉKELŐÁLLÍTÁSBAN.......69 A TERMÉK MEGFELELŐSÉG, KONFORMITÁS .........................................................72 AZ ÉPÍTŐANYAG-IPART ÉRINTŐ ÚJ MEGKÖZELÍTÉSŰ DIREKTÍVÁK .......................75 AZ ÉPÍTÉSI TERMÉKEK MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSA............................76 ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK .............................................................................77 ÉRTELMEZŐ DOKUMENTUMOK ............................................................................79 MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK KIDOLGOZÁSA ÉS A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK ..........81 HARMONIZÁLT EURÓPAI SZABVÁNYOK ...............................................................82 EURÓPAI MŰSZAKI ENGEDÉLY ...........................................................................85 JÓVÁHAGYÓ SZERVEZETEK EURÓPAI SZERVEZETE .............................................87 A TAGÁLLAMOK JÓVÁHAGYÓ SZERVEZETEI ........................................................88 EURÓPAI MŰSZAKI ENGEDÉLY ÚTMUTATÓK ......................................................91 TERMÉKMEGFELELŐSÉG ÉRTÉKELÉSE ÉS A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK .........97 A MEGFELELŐSÉGTANÚSÍTÁS RENDSZEREI .........................................................97 AZ ÉPÍTÉSI TERMÉKEK MEGFELELŐSÉGIGAZOLÁSI RENDSZERE ........................100 AZ EUROCODE RENDSZER .................................................................................100 MELLÉKLET ....................................................................................................102


5

BEVEZETÉS Az európai csatlakozás küszöbén a magyar vállalkozások számára kulcskérdés, hogy versenyképességüket, piaci pozícióikat hogyan tudják megőrizni, illetve képesek legyenek maguk számára a fejlődés és tartós növekedés feltételeit megteremteni az átalakuló gazdasági és szabályozási környezetben. Az a tény, hogy Magyarország májustól az Európai Unió Egységes Belső Piacának részévé válik, egy új gazdasági horizontot kínál a hazai vállalkozási szféra számára, amely azonban a kihívásoktól sem mentes. A vállalkozások számára sürgető feladat, hogy az új gazdasági feltételrendszer alapjait, piaci lehetőségeiket hatékonyan módon feltérképezzék, a rájuk vonatkozó követelményeket részleteiben is megismerjék és ezek ismeretében építsék fel üzleti stratégiájukat. Örvendetes módon egyre több vállalkozó ismeri fel, hogy ismereteit az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeiről, következményeiről és hatásairól bővítenie kell és sikertényezők között az információ előkelő helyen áll. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a vállalkozások döntő többsége számára a felkészüléshez szükséges információk saját erőforrásokra építve sem szakmai, sem pénzügyi szempontból nem elérhetőek, ezért a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozói kör, információval való ellátását részben közösségi feladatnak kell tekinteni. Ehhez kíván a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a "Vállalkozások Európában" sorozata keretében az építőanyag-ipar szereplői ismeretszerzéséhez jelen kiadvánnyal hozzájárulni. A kiadvány célja, hogy áttekintést adjon az Európai Unió építőanyag-iparának helyzetéről és szabályozási kereteiről. A kiadvány mondanivalóját három terület köré csoportosítja. Bemutatja •

egyrészt az Európai Unió és a magyar építőanyag-ipari ágazat helyzetét, folyamatait kitekintést adva a többi tagjelölt ország építőanyag-iparára is;

•

másodrészt összefoglalja azokat a fontosabb szakterületeketet, amelyeken az uniós követelményeknek való megfelelés feladatot jelent az ágazatban működő vállakozásoknak;

•

végül részletesen tárgyalja az építési termékek gyártására és forgalmazására vonatkozó műszaki előirások rendszerét.

A kiadványt abban a reményben adjuk át az Olvasónak, hogy vállalatirányítási, stratégiai, üzleti tervezési és szakmai munkájában egyaránt hasznosítható ismeretanyagot nyer az építőanyag-iparról.

6

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon

AZ ÉPÍTŐANYAG-IPAR ÉS KERESKEDELEM HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN Az Európai Unió tagországaiban a 2002-es év során megvalósult építőipari beruházások összértékét 902 milliárd €-ra becsülik, mely érték az EU GDP-jének 9,9%-a. Az európai építőiparban 2,3 millió vállalkozás tevékenykedik, melyek 93%-a 10 alatti foglalkoztatottal működő mikrovállalkozás és mindössze 3%-a dolgozik 20 főnél több alkalmazottal. Az ágazat, melyben 11,8 millió embert foglalkoztatnak, adja az európai munkaerőpiac 7,0%-át, az ipari munkahelyek 28,1%-át. Ezzel az építőipari ágazatban a legnagyobb az ipari foglalkoztatottak létszáma. Az Európai Unióban az építőiparban foglalkoztatottak számának közel kétszeresének (26 millió fő) munkája függ közvetlenül vagy közvetve az építőipartól. Az Európai Unió ipari termelésének mindösszesen 4,4%-át adta az építőanyag-ipar 2000-ben, az ágazat súlyát jelzi, hogy mind az építőipar, az acélipar és a vegyipar beszállítója, háttéripara. Ugyanakkor az ágazathoz sorolandók fogyasztási cikkek is, mint például a háztartási üveg-, vagy porcelántermékek is. Az Európai Unióban a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozása szerint (NACE) az építőanyag-ipar a 26. alosztályba, azaz a nemfém ásványi termékek gyártása alá sorolandó, melynek további bontása: 26. egyéb nemfém ásványi termékek gyártása 26.1. üveg, üvegtermék gyártása 26.2. kerámiatermék gyártása (kivéve: építési) 26.3. kerámiacsempe-, lap gyártása 26.4. égetett agyag építőanyag gyártása 26.5. cement-, mész-, gipszgyártás 26.6. beton-, gipsz-, cementtermék gyártása 26.7. kőmegmunkálás 26.8. máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása

Ágazati helyzetkép 2000-ben a nemfém ásványi termékek szektor 57,9 milliárd € termelési értéket állított elő. A legnagyobb mértékben, 25,4%-os részesedéssel Németország járult hozzá az Európai Unió építőanyag-ipari összteljesítményéhez 1999-ben, melyet jócskán lemaradva követett Olaszország, Spanyolország, Franciaország és végül az Egyesült Királyság, mindegyikük 12 és 15% közötti termelési részesedéssel. Ezek az átlagértékek az egész építőanyag-ipari ágazatban magukban rejtik azt a tényt, hogy az ásványi anyagokhoz való hozzáférés, az az adottság, hogy egy ország milyen nyersanyagokban bővelkedik, meghatározza azt, hogy az adott ország mire szakosodik. Eszerint megállapítható, hogy Spanyolország és Olaszország, amelyek kőben gazdagok, az Európai Unió vezető kőtermelői, 1997-ben az EU termelésének több mint felét, együttesen 57,7%-át adták. Ugyanakkor a kerámiacsempe-, és lapgyártás ágazatot (NACE 26.3) egyértelműen az olasz cégek

7


dominálják 50,8%-os termelési részesedéssel 1998-ban. Ilyen kimagasló érték, amelyet egyetlen ország állít elő, rendkívül ritka az EU egész iparában is. A nemfém ásványi termékek ágazatban a 2000. év a hetedik, közvetlenül egymás után következő év volt, amely az árindex folytonos növekedését mutatta. Ugyanakkor ez az index kisebb ütemben emelkedik, mint az Európai Unió ipari árindexe, az éves átlagos növekedési ütem volt 1993 és 2000 között 2.9%-os, összehasonlítva az ipar 4,9%-os éves növekedési rátájával. 1999-ben a beton-, gipsz-, cementtermékek (NACE 26.6) gyártása volt a legjelentősebb alágazat, összesen 15,4 milliárd € értéket termelve, a tagországokat együttvéve. Ez a szektor az építőanyag-ipar termeléséhez 28%-ban járult hozzá, 5%-kal többel, mint a második legfontosabb szektor, az üveg- és üvegtermékek gyártása (NACE 26.1). Ez utóbbi 23,3%-os arányt képvisel az EU építőanyag1 iparából és 1999 -ben 12,8 milliárd € összértéket állított elő. A harmadik legtöbb értéket termelő alcsoport a cement-, mész-, és gipszgyártás, jelentősen elmaradva a 13,3%-os aránnyal az első kettő alágazattól. A többi csoport mindegyike 10%-os részesedési arány alatt van, a legkevesebbet termelő szektor 1999-ben az égetett agyag építőanyag gyártása volt, 6,4%-kal.

Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása (NACE 26) A nemfém ásványi termékek ágazat hozzáadott-érték elemzése, 1999.

Egyéb termék 7%

Kő 5%

Beton, gipsz és cementgyártás 29%

Üveg 23%

Egyéb kerámia 10%

Cement, mész, gipsz 13% Kerámiacsempe,és lap 7%

Égetett agyag építőanyag 6%

Forrás: Eurostat A beton és égetett agyag szektorban a kínálat szorosan kapcsolódik a helyi nyersanyagok elérhetőségéhez, amelynek eredményeképpen a vállalati struktúrát alapvetően a kisvállalkozások dominálják. Elsősorban a magas szállítási költségeknek köszönhető az, hogy a nyersanyagbázisokhoz közel, a helyi 1

DK, EL, I és NL, 1998; UK, 1997; L, nincs adat

8


igényeknek megfelelően építsenek ki építőanyag-ipari gyártóbázisokat. Másrészről viszont a termékfejlesztés vagy az átszervezések és racionalizációs folyamatok a vállalati struktúrákon belül a koncentráció magasabb fokához vezettek, főleg a cement-, és üvegiparban figyelhető meg ez a fajta változás. Mindazonáltal, a nagyvállalatok általában kisebb termelési értékeket produkáltak ebben a 2 szektorban, mint az egész iparon belül, átlagosan 40% és 55% között 1999-ben , ugyanakkor magasabb arányokat jeleztek Franciaország (64,4%) és az Egyesült Királyság (57,9%) esetében, míg ellenkezőleg Spanyolországban és Olaszországban az átlag alatt voltak ezek a részesedések, 37,1% illetve 32,8% egyenként. A nemfém ásványi anyagok gyártására vonatkozó termelési árindex összességében 6%-kal nőtt 1995 és 2000 között, amely hasonló volt az ipar termelési árindex 3 növekedéséhez (6,5%). Németország volt az egyedüli tagállam , ahol csökkenő termelési árakat regisztráltak az 1996 és 2000 közötti időszakban, habár a visszaesés mértéke összesen 2,2% volt ezekben az években. Kétszámjegyű áremelkedést jeleztek Görögországban, ahol az árak 26,4%-kal nőttek, Svédországban (16,4%), Belgiumban (13,2%), Olaszországban (11,9%) és Ausztriában (11,1%)

Kutatás és fejlesztés A nemfém ásványi termékek ágazatot az alacsony kutatás-fejlesztési ráfordítások 4 jellemzik. 1998-ban megközelítőleg 751,9 millió €-t fordítottak különböző kutatás-fejlesztési tevékenységekre, amely 1%-át teszi ki az ágazat termelési értékének, annak ellenére, hogy az építőanyag-ipar ágazat súlya 4,4%-ot képvisel az ipar termelési értékéből ugyanebben az évben. Alapvetően elmondható, hogy az ágazat nem fordít jelentős forrásokat hasonló beruházásokra.

Munkaerőpiac 2000-ben az építőanyag-ipar 1.08 millió főt foglalkoztatott az Európai Unióban. Ez a szám 1,3%-kal magasabb, mint az egy évvel korábban mért adat, ami azért említésre méltó, mert ez az első év 1995 óta, hogy a foglalkoztatottak számában emelkedés regisztrálható. 1995 és 2000 között évente átlagosan 0,3%-kal esett vissza az építőanyag-iparban dolgozók létszáma. A nemfém ásványi termékek iparán belül a férfi foglalkoztatottak aránya 2000-ben elérte a 78,8%-ot, ami az ipari átlagot (71,6%) jelentősen meghaladja. Ez az arány Hollandiában rendkívül magas, az építőanyag-ipar 90%-át férfiak uralják, ugyanakkor Portugáliában az átlagnál kisebb a férfiak részaránya a 2 3

B, DK, E, IRL, I és NL, 1998; UK, 1997, D, EL és L, nincs adat NL és UK, hiányos adat

4

I, 1999; D, EL, IRL, P és S, 1997; L és A, nincs adat

9


foglalkoztatottak körében (72,5%). Ugyanakkor ez még mindig sokkal magasabb, mint az ipar egészére vonatkozó 55,5%-os érték. Az Európai Unió munkaerő-állományának 94,7%-a teljes munkaidőben dolgozik, a részmunkaidő Dániában és Hollandiában némileg nagyobb hangsúlyt kap, de sehol nem éri el a 20%-os arányt. Az önfoglalkoztatottak aránya átlagosan 7,6%-ot képvisel az Unión belül, Görögországban ennél több mint 10%-kal magasabb, 19,2% volt 2000-ben. Felsőfokú képesítéssel a foglalkoztatottak átlagosan 12,5%-a rendelkezik az Európai Unióban, a tagállamok közötti jelentős eltérésekkel. Míg Finnországban 23,7%-uknak van felsőfokú képesítése, addig Olaszországban mindösszesen 3,8%uknak. Közel minden negyedik építőanyag-ipari dolgozó az Európai Unióban német, míg a második legtöbbet foglalkoztató ország, Spanyolország, 16,6%-os arányban képviselteti magát az uniós szektorális foglalkoztatásból. Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása (NACE 26) Munkaerő jellemzők (a teljes foglalkoztatás %-ban) Nők

Részmunkaidő (1)

Önfoglalkoztatás (2)

1995 2000 1995 2000 1995 2000 EU20,6 21,2 5,3 8,1 7,6 15 12,0 13,3 6,8 B 14,3 25,8 17,0 DK 25,5 25,4 6,6 7,2 5,6 5,8 D 15,0 12,5 18,4 19,2 EL 12,2 14,2 2,1 1,9 12,9 8,3 E 18,3 22,0 4,3 3,8 5,3 5,2 F 17,5 IRL 21,4 23,1 3,8 5,3 11,1 13,2 I L 13,2 19,5 NL 19,9 18,2 6,0 8,3 A 33,5 27,5 12,1 P 21,9 FIN S 23,6 22,3 6,2 9,3 6,4 UK (1) DK, 1998. (2) P és UK, 1999. (3) EL, 1999; EU-15, 1995.

Felsőfokú képesítés (3) 1995

2000

11,7

12,5

21,5 18,6 17,5 9,9 7,9

21,0 18,2 18,4 13,1 16,4 11,9

3,2

3,8

8,0 23,3

23,7

14,7

16,4

Forrás: Eurostat, Labour Force Survey

10


Termelékenység Az Európai Unió nemfém ásványi termékek ágazat munkatermelékenysége megközelítőleg azonos az ipar munkatermelékenységével; az 1990 és 1996 között eltelt időszakban a termelékenységi ráták közti különbség sehol nem haladta meg dolgozóként a +/-0,5 ezer €-t. A későbbiekben némiképp visszaesett a szektor munkatermelékenysége az ipari átlaghoz viszonyítva, és 2000-re minden foglalkoztatott körülbelül 53,8 ezer € hozzáadott értéket termelt átlagosan, ami 2,1 ezer €-val kevesebb, mint az iparban mért átlagos értékek. Mivel az átlagos személyi jellegű költségek általában alacsonyabbak az építőanyag-iparon belül, mint a teljes iparon belül, ezért a nemfém ásványi termékek ágazat magasabb, bérekkel kiigazított munkatermelékenységet (a hozzáadott érték a személyi költségek százalékában kifejezve) könyvelhet el. Ez az arány 2000-ben 166,2%-ot ért el, amely 1990 és 2000 között a legmagasabb érték volt, és 8,5 százalékponttal megelőzte az Európai Unió iparának átlagértékét. Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása (NACE 26) Munkatermelékenység és munkaerőköltség, 1999. Átlagos Munkatermelékenység Bérekkel kiigazított munkaerőköltség (ezer €/foglalkoztatott) munkatermelékenység (ezer (%) €/foglalkoztatott) EU-15 (1) 53,8 62,9 40,9 153,7 B DK (2) 51,9 32,2 161,1 56,0 39,5 141,9 D EL (2) 44,3 22,5 197,2 43,4 23,5 184,5 E 57,0 37,3 153,1 F 66,2 30,6 216,7 IRL I (2) 50,6 31,0 163,1 L (3) 78,1 33,3 234,8 NL 62,1 43,1 144,2 A 25,3 12,2 207,2 P 55,7 32,0 174,2 FIN 53,0 36,8 144,2 S UK (3) 46,2 27,1 170,6 (1) 2000.; (2) 1998.; (3) 1997. Forrás: Eurostat, Structural Business Statistics

11


Külkereskedelem Az Európai Unió a nemfém ásványi termékek nettó exportőre, 2000-ben a kereskedelmi mérleg meghaladta a 7,4 milliárd € értéket, az export közel az import értékének dupláját tette ki. 1999-hez képest a nem tagországokkal folytatott kereskedelmi mérleg 5,2%-kal emelkedett, köszönhetően annak, hogy az export értéke több mint 2 milliárd €-val nőtt, azaz az egy évvel korábbi értékekhez képest 14,3%-kal. Másrészről viszont, az import értéke még gyorsabb ütemben, 23,3%-kal emelkedett, amely a fedezeti ráta (export/import arány) csökkenésével járt együtt, 2000-ben az elmúlt 10 év legalacsonyabb értékét mutatva, 183,7%-ot. A tagállamok közül Olaszország volt az építőanyag-ipari termékek legnagyobb exportőre, mind az EU-n belüli, mind a nem tagországokkal folytatott kereskedelemben. 2000-ben 9161 millió € értékű exportot produkált a 2795 € értékű import mellett, azaz a kereskedelmi mérlege 6366 millió € aktívumot mutatott, jelentősen megelőzve ezzel a második legnagyobb exportőrt, Spanyolországot, a 2246 millió € eredményével. Olaszország export/import aránya kiemelkedően magas, 327,8%-os volt. Jelentős aktívummal zárta mérlegét még Spanyolország (216%) és Portugália (141,3%). A legnagyobb deficitet az építőanyag-kereskedelemben az Egyesült Királyság és Hollandia könyvelhette el, a kereskedelmi passzívum az előbbinél 407 millió € volt, az utóbbinál 584 millió. Egyéb nemfém ásványi termékek (CPA 26) Külkereskedelem, 2000. (millió €) Export EU-15 B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK

16.267 3.477 766 8.106 359 4.182 5.010 386 9.161 355 1.826 1.393 929 520 749 3.162

Import 8.836 2.335 815 7.090 451 1.936 4.980 633 2.795 237 2.410 1.513 657 421 883 3.569

Kereskedelmi Fedezeti arány (%) mérleg 7.431 184,1 1.141 148,9 -48 94,1 1.016 114,3 -92 79,5 2.246 216,0 31 100,6 -247 60,9 6.366 327,8 118 149,9 -584 75,8 -120 92,1 272 141,3 100 123,7 -134 84,8 -407 88,6 Forrás: Eurostat, Comext

12


Az építőanyag-ipari alágazatok helyzete Üveg és üvegtermékek gyártása (NACE 26.1) A 26.1-es alágazat magában foglalja a síküveggyártást, a síküveg továbbfeldolgozást, az öblösüveggyártást, üvegszálgyártást, illetve a műszaki- és egyéb üvegtermékek gyártását. Az üvegipar az Európai Unió fejlett ágának számít. Eltérően az építőanyag-ipar többi alágazatától, erre a szektorra a koncentráció magas foka jellemző, a termelési folyamat tőkeintenzív jellege miatt. A termelés több mint 80%-a néhány multinacionális vállalat kezében összpontosul, a maradék 20%-ot kis- és középvállalatok állítják elő, akik alapvetően speciális piaci igényeket elégítenek ki, és a réspiacokon vannak jelen. A legnagyobb gyártócégek közé sorolandó a francia Saint-Gobain és Arc International (régen Verrerie Cristallerie d’Arques), az angol Pilkington és a német Schott. Számos jelentős szektort érint az üvegipar teljesítménye, ideértve a csomagolóeszközök gyártását az élelmiszeriparban, az építőipart, a közlekedési eszközöket, ugyanúgy, mint a háztartási és műszaki üvegtermékeket. 5 Az Európai Unió üvegipara 12,8 milliárd € értéket termelt 1999-ben , amely érték a nemfém ásványi termékek ágazat 23,3%-át teszi ki. A legnagyobb üveggyártó Németország és Franciaország volt, akik 1999-ben 3,4, illetve 2,5 milliárd € hozzáadott értéket termeltek, együttesen az Európai Unió üvegágazatának közel felét, 46%-át birtokolják. Az üveg nehéz versenyhelyzettel néz szembe a helyettesítő termékek, mint például a műanyag és a fém piacán, és ennek eredményeképpen folyamatos árcsökkentésre kényszerülnek. 1995 és 2000 között a termelési árak 1,5%-kal csökkentek az Európai Unióban, tagországonként jelentős eltérésekkel. Hollandiában az előállítási árak 12,4%-ot zuhantak, Németországban 6,5%-ot, míg Franciaországban 4,1%-kal estek vissza a termelői árak. Belgium és Ausztria építőanyag-ipara 1,7-1,7%-át teszi az EU iparának hozzáadott értékéhez. 2000-ben az Európai Unió üvegipara összesen 28,1 millió tonnát termelt, amely a világ termelésének 27%-át adja. Üveg és üvegtermékek gyártása (NACE 26.1) Hozzáadott-érték arány a gyártás során 1999. (%) 2,0%

1,7% 1,7% 1,5%

1,5%

1,4% 1,2%

1,1% 0,9% 0,9%

1,0%

0,9% 0,9%

0,8%

0,8% 0,5%

0,5% 0,0% 5

B

A

P

F

E

I

DK

D

IRL

FIN

NL

UK

S

0,4%

EL

B, D, E, F, IRL, A, P, FIN és S, 1999.; DK, EL, I és NL, 1998.; UK, 1997.; L, nincs adat

13

Vállalkozók Európában Üveggyártás az EU-ban (ezer tonna) 1995. Síküveg Öblösüveg Háztartási üveg (1) Üvegszál gyártás Egyéb üvegtermék (1) (1) Nem áll rendelkezésre: E

2000. 6.458 204 61 1.791 18

7.500 17.650 1.072 550 1.319 Forrás: CPIV

Foglalkoztatás 1990 és 1999 között az üvegiparban foglalkoztatottak aránya mintegy 40000 fővel esett vissza az EU-ban. A legnagyobb létszámcsökkenést Görögországban és Svédországban regisztrálták, ahol a munkaerő-állomány több mint 40%-kal csökkent. 10 és 20% közötti kétszámjegyű visszaesést könyveltek el Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban. Ugyanakkor a foglalkoztatás 24,6%-kal nőtt Finnországban ezen időszak alatt. Üveg-újrafelhasználás 1990 és 1999 között több mint 60%-kal nőtt az üvegtermékek újrafelhasználása. Míg 1990-ben mintegy 5 millió tonna üveg újrafelhasználására került sor, addig 10 évvel később már 8 millió tonna üvegterméket hasznosítottak újra. A tagállamok közül kimagasló részesedéssel Németország vezeti a ranglistát, az EU üvegújrahasznosításának 35%-át biztosítja. A második helyezést Franciaország nyerte el, 1,75 millió tonna teljesítményével. Üveg újrafelhasználás (ezer tonna) (1) 1990. 1999. EU-15 (2) 4.966 204 B 61 DK 1.791 D 18 EL 304 E 906 F 13 IRL 732 I L 310 NL 135 A 46 P 24 FIN 50 S 372 UK (1) A lakosságtól és üvegvisszaváltóktól összegyűjtött üvegmennyiség. (2) Kivétel L.

8.009 295 120 2.845 40 575 1.750 38 930 397 200 132 41 147 499 Forrás: FEVE

14


Külkereskedelem Az Európai Unió kereskedelmi mérlege 2000-ben 1,4 milliárd € volt, annak ellenére, hogy az import gyorsabb ütemben nőtt, 27%-kal, mint az export, melynek a növekedési üteme több mint 8%-kal maradt el az importétól. 1997-től kezdve csökkent a fedezeti arány, 2000-ben 139,9%-ra esett. Az export értéke meghaladta az 5 milliárd €-t 2000-ben, amelyhez legnagyobb százalékban Németország járult hozzá, 3,3 milliárd €-val. Az EU nemfém ásványi termékek exportjának 30,9%-át tette ki a nem tagországokkal folytatott üvegexport 2000-ben. Üveg és üvegtermékek (CPA 26) Külkereskedelem, 2000. (millió €) Export EU-15 B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK

5.028 1.866 267 3.268 14 736 2.755 235 1.884 229 652 821 242 274 313 1.034

Import 3.587 1.109 357 2.560 162 856 2.099 241 1.339 54 750 605 196 149 386 1.466

Kereskedelmi Fedezeti arány (%) mérleg 1.441 139,9 757 168,3 -91 74,6 708 127,7 -147 8,9 -120 86,0 656 131,3 -5 97,8 545 140,7 176 426,2 -98 86,9 216 135,7 47 123,8 125 183,5 -73 81,2 -432 70,5 Forrás: Eurostat, Comext

Az Európai Unió üvegimportjának egyre nagyobb hányada érkezik KeletEurópából. 2000-ben Csehország volt az EU második legfontosabb importpartnere, 11,3%-a érkezett az üvegimportnak innen. A EU legfontosabb beszállítója mind 1990-ben, mind 2000-ben az Amerikai Egyesült Államok volt, igaz enyhén csökkenő részesedéssel, 2000-ben 20,8%-át biztosította az EU üvegimportjának. 2000-re Lengyelország is felsorakozott az EU 5 legfontosabb partnere közé, 6,7%kal. A kínai import aránya szintén gyors ütemben növekedett, 2,7%-ról 7,3%-ra sikerült feltornáznia magát a 10 éves periódus alatt. Mindamellett jelentősen visszaesett a svájci import a kínai térnyerés eredményeképpen.

15

Vállalkozók Európában Üveg és üvegtermékek gyártása (NACE 26.1) Főbb mutatószámok az EU-ban, 1999. (1) Termelés (millió €) Igénybe vett áruk és szolgáltatások (millió €)) Hozzáadott érték (millió €)) Személyi költségek (millió €)) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Bruttó tárgyi eszköz beruházások (millió €)) Bruttó működési hányad (%) Valószínű munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Bérekkel kiigazított munkatermelékenység (%) Termelési árindex (1995=100) (2)

B 1.863

DK 423

D 8.024

EL 58

E 2.802

F 6.472

IRL 418

I 4.135

1.409

321

5.291

36

1.873

4.159

217

710

182

3.369

32

1.086

2.504

249

486

117

2.503

17

621

1.819

11,4

4,1

64,4

0,9

24,4

48,3

116

579

107

L

NL 851

A 885

P 617

FIN 540

S 456

UK 3.217

2.419

560

443

397

330

300

1.820

1.583

349

522

265

235

196

1.510

130

890

213

323

142

157

152

898

3,8

28,5

8,3

9,6

4,7

4,4

32,1

19

45

10,7

13,1

9,9

22,9

16,2

10,2

25,4

17,4

62,2

44,7

52,3

35,2

44,6

51,8

64,7

55,6

146,3

156,6

134,6

188,8

174,7

137,6

191,8

178,0

164,3

93,5

116,6

104,8

95,9

105,0

87,6

106,7

15,3

20,9

19,3

14,0

9,0

18,2

63,1

27,6

49,9

44,7

47,1

161,8

186,1

150,2

128,8

168,1

101,3

107,7

111,5

96,3

1) DK 1998.; EL, I és NL 1998., kivéve a termelési árindex mutató esetében; UK 1997., kivéve a termelési árindex mutató esetében. (2) 2000-es adat, kivétel EL.

Forrás: Eurostat, Structural Business Statistics (theme4/sbs/enterpr/ent_l_ms) és uropean Business Trends – Monthly and Quarterly Short Term Statistics (theme4/ebt) Üveg és üvegtermékek (CPA 26.1) Külkereskedelmi mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Extra-EU export (millió €)) Extra-EU import (millió €)) Kereskedelmi mérleg (millió €)) Fedezeti arány (%)

2.434

2.467

2.473

2.738

3.137

3.366

3.661

4.239

4.148

4.223

5.028

1.172

1.395

1.444

1.461

1.622

1.974

1.955

2.252

2.559

2.825

3.587

1.263

1.072

1.029

1.276

1.515

1.392

1.706

1.986

1.589

1.398

1.441

207,7

176,9

171,2

187,3

193,4

170,5

187,3

188,2

162,1

149,5

140,2

Forrás: Eurostat, Comext

16

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon Üveg és üvegtermékek (CPA 26.1) EU-import származás szerint 1990.

USA 24% Egyéb 38%

Csehszlovákia 12% Svájc 8%

Japán 9%

Törökország 9%

Üveg és üvegtermékek (CPA 26.1) EU-import származás szerint 2000.

USA 21% Egyéb 45%

Cseh Köztársaság 11%

Lengyelország 7%

Kína 7%

Japán 9%

17


Kerámia- és agyagtermékek (NACE 26.2-26.4) Az Európai Unió statisztikai nyilvántartása 3 kategóriába sorolja ezeket a termékeket, nevezetesen nem építési célú kerámiatermékek, (NACE 26.2), kerámiacsempe- és lap (26.3), illetve égetett agyag építőanyag (26.4). A kerámiagyártás évszázados hagyományokra nyúlik vissza és néhány nagy történelmi gyártócég, mint például a franciaországi Limoges, az angol Stoke-onTrent, a spanyol Castellón, az olasz Sassuolo vagy a portugál Aveiro and Marinha Grande mind a mai napig az ágazat vezető szerepét tölti be. A kerámiatermékek a szaniteráruk, diszítőelemek, háztartási termékek mellett egyéb funkciókat is betöltenek napjainkban, laboratóriumi, műszaki, tűzálló, elektronikai célokra is fokozódó mértékben használják fel őket. Az építőipar minden kétséget kizáróan a kerámia- és agyag végtermékek legfontosabb felhasználója, ugyanakkor a javítás és korszerűsítés is egyre fontosabb forrása a csempe, illetve szaniteráruk keresletének. A háztartási kerámia iránti kereslet elsősorban a vendéglátóipartól érkezik, ahol úgynevezett tartós kerámiát fejlesztettek ki a fogyasztói igények minél szélesebb kielégítésére. Új házak építése magas keresletet jelent kerámiacsempe és égetett agyag, tégla iránt. Kerámia és égetett termékek (NACE 26.2-26.4) Hozzáadott-érték arány a gyártásban 1999. (%) 4,0%

3,6%

3,5% 3,0%

2,5%

2,5%

2,1%

2,0% 1,5%

1,2%

1,1%

1,0%

1,0% 0,8%

1,0%

0,6%

0,6%

0,5%

0,2%

0,0% P

E

I

EL

EU-15

A

UK

D

F

B

FIN

A kerámia- és agyagszektor 13 millárd € hozzáadott értéket termelt 1999-ben, ami 23,6%-át teszi a nemfém ásványi termékek termelésének. Legnagyobb részesedése a 26.2-es alágazatnak (nem építési célú kerámiatermékek gyártása) volt, 1999-ben 43,8%-a az össztermelésnek innen származott. A kerámiacsempe-és lap, illetve az égetett agyag építőanyag szektor hasonló adatokat könyvelhetett el, az előbbi 29,1%-ot, az utóbbi pedig 27%-ot. A kerámia- és agyagtermékek szektorra a kis- és középvállalkozások nagyfokú aránya jellemző, jelezve az építőanyagok piacának helyi természetét és a

18


kerámiagyártás kézműves jellegét. Hasonló vállalkozási formák dominálnak Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában, ahol mindhárom alszektorra a szakosodás magas szintű aránya jellemző. Itt működnek a háztartási és finomporcelán szektorra jellemző nagy termelőcégek, úgymint a Waterford Wedgewood (amelyet nemrégiben a Hutschenreuther and Rosenthal vásárolt föl), a Villeroy & Boch és a Royal Doulton. Mellettük természetesen megtalálható számtalan kis- és középvállalkozás is. Ennél sokkal magasabb fokú koncentráció érvényesül a tűzálló termékek, műszaki kerámia és szaniteráruk terén, ahol Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság a legnagyobb gyártóország. Foglalkoztatás és termelékenység 1999-ben 303 ezer embert foglalkoztatott az Európai Unió kerámia és égetett agyag ágazata, munkatermelékenységük 42,8 ezer € volt fejenként. Egyedül az égetett agyag építőanyag szektor mutatott a nemfém ásványi termékek átlagánál (51,7 ezer €) magasabb termelékenységi rátát (57,1 ezer €). Külkereskedelem 2000-ben az égetett agyag és kerámiacsempe külkereskedelmi forgalma nagyon alacsony értékű volt. Az Európai Unió 100,9 millió € aktívumot realizált a nem tagországokkal folytatott 144,4 millió € értékű exportból. A kerámiacsempe- és lap (NACE 26.3) exportja ennél sokkal jelentősebb volt, 3 milliárd € értéket ért el, szemben a 289 millió € értékű importtal. Ennek eredményeképpen a kereskedelmi mérleg 36%-át adta az Európai Unió építőanyag-ipari többletteljesítményéből. A 26.2-es alágazat, a nem építési célú kerámiatermék gyártása, exportteljesítménye volt a legkiemelkedőbb, 3,3 milliárd € exportforgalmat realizált a nem tagországbeli államokkal, és 1,1 milliárd € kereskedelmi aktívumot tudott elkönyvelni. A nem építési célú kerámiatermékek importjának jelentős része, 24,9%-a Kínából érkezett (elsősorban alacsony értékű háztartási és finomporcelán); másrészt, a műszaki kerámiák jelentősége egyre nő, ezen termékek legfontosabb beszállítói az Európai Unió piacára Japán és az Amerikai Egyesült Államok. Nem építési célú kerámiatermékek gyártása (NACE 26.2) Fő mutatószámok az EU-ban

Termelés (millió €) Igénybe vett áruk és szolgáltatások (millió €) Hozzáadott érték (millió €) Személyi költségek (millió €) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Bruttó működési hányad (%)

1993.

1994.

1995.

1996.

1997.

1998.

1999.

10.476

10.879

10.600 5.995

11.608 5.956

11.965 7.319

12.245 7.682

11.624 7.448

4.921

5.252

5.198

5.646

5.691

5.889

5.692

4.142

4.076

3.965

4.275

4.325

4.305

4.295

185

178

150

172

171

164

7,0

10,1

10,7

10,5

11,7

10,6

10,9

2000.

19

Vállalkozók Európában Nem építési célú kerámiatermékek gyártása (NACE 26.2) Fő mutatószámok az EU-ban

Valószínű munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Bérekkel kiigazított munkatermelékenység (%) Termelési árindex (1995=100)

1993.

1994.

1995.

26,6

29,6

34,6

118,8

128,9

131,1

100,0

1996.

1997.

1998.

1999.

33,2

34,5

34,8

132,1

131,6

136,8

132,5

102,5

104,2

105,7

106,4

2000.

107,1

Forrás: Eurostat, Structural Business Statistics (theme4/sbs/enterpr/ent_l_ms) és European Business Trends – Monthly and Quarterly Short Term Statistics (theme4/ebt) Nem építési célú kerámiatermékek (CPA 26.2) Külkereskedelmi mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Extra-EU export (millió €) Extra-EU import (millió €) Kereskedelmi mérleg (millió €) Fedezeti arány (%)

1.854

1.873

1.931

2.366

2.691

2.839

2.794

3.234

3.067

3.090

3.314

769

948

1.044

1.051

1.129

1.153

1.263

1.457

1.599

1.792

2.219

1.085

926

887

1.315

1.562

1.685

1.531

1.777

1.468

1.298

1.095

241,0

197,7

185,0

225,2

238,3

246,1

221,2

221,9

191,8

172,4

149,4

Forrás: Eurostat, Comext Kerámiacsempe- és lap gyártása (NACE 26.3) Fő mutatószámok az EU-ban Termelés (millió €) Igénybe vett áruk és szolgáltatások (millió €) Hozzáadott érték (millió €) Személyi költségek (millió €) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Bruttó működési hányad (%)

1993.

1994.

1995.

1997.

1998.

1999.

7.280

7.659

7.913 5.401

1996.

8.735 5.952

9.065 6.274

9.241 6.581

3.159

3.316

3.342

3.515

3.603

3.784

1.977

2.025

2.117

2.334

2.227

2.320

74

75

72

78

75

78

15,1

15,7

14,4

12,5

14,1

14,2

2000.

20

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon Kerámiacsempe- és lap gyártása (NACE 26.3) Fő mutatószámok az EU-ban

Valószínű munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Bérekkel kiigazított munkatermelékenység (%) Termelési árindex (1995=100)

1993.

1994.

1995.

1997.

1998.

1999.

42,7

44,5

46,5

1996.

45,0

47,8

48,3

159,8

163,8

157,9

150,6

161,8

163,1

100,4

101,4

103,0

100,0

99,7

2000.

104,4

Forrás: Eurostat, Structural Business Statistics (theme4/sbs/enterpr/ent_l_ms) és European Business Trends – Monthly and Quarterly Short Term Statistics (theme4/ebt) Kerámiacsempe- és lap (CPA 26.3) Külkereskedelmi mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. Extra-EU export (millió €) Extra-EU import (millió €) Kereskedelmi mérleg (millió €) Fedezeti arány (%)

1997.

1998. 1999. 2000.

1.093

1.065

1.153

1.369

1.654

1.743

1.958

2.273

2.385

2.449

2.966

115

134

159

182

191

201

193

220

228

269

289

979

931

995

1.187

1.463

1.541

1.764

2.053

2.157

2.180

2.677

954,8

796,4

727,3

753,2

865,8

866,0 1.012,4 1.031,8 1.043,8

910,9 1.025,8

Forrás: Eurostat, Comext Égetett agyag építőanyag gyártása (NACE 26.4) Fő mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Termelés (millió €) Igénybe vett áruk és szolgáltatások (millió €) Hozzáadott érték (millió €) Személyi költségek (millió €) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Bruttó működési hányad (%)

5.705

6.185

6.295

6.236

6.784

6.807

6.129

6.330

6.907

3.685

3.493

3.602

3.906

2.766

2.958

3.084

3.053

3.324

3.395

2.950

3.078

3.506

1.692

1.822

1.838

1.777

1.830

1.869

1.762

1.732

1.828

84

83

78

74

73

73

66

61

61

18,0

17,3

18,7

19,4

20,5

21,4

18,7

20,4

22,6

21

Vállalkozók Európában Égetett agyag építőanyag gyártása (NACE 26.4) Fő mutatószámok az EU-ban

1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Valószínű munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Bérekkel kiigazított munkatermelékenység (%) Termelési árindex (1995=100)

32,8

35,7

39,5

41,2

45,3

46,5

45,0

50,1

57,1

163,5

162,3

167,8

171,8

181,6

181,6

167,4

177,7

191,8

86,7

91,8

94,9

96,7

97,8

100,0

98,8

101,5

105,3

99,4

109,1

Forrás: Eurostat, Structural Business Statistics (theme4/sbs/enterpr/ent_l_ms) és European Business Trends – Monthly and Quarterly Short Term Statistics (theme4/ebt)

Beton-, gipsz- és cementgyártás (NACE 26.5-26.6) A hivatalos statisztikai nyilvántartás szerint a 26.5. és 26.6. alosztályba sorolt beton-, gipsz-, és cementgyártás együttesen 41,2% hozzáadott értéket realizált az Európai Unió építőanyag-ipari ágazatából 1999-ben. A cement-, mész-, és gipszgyártás 7,3 milliárd € hozzáadott értéket termelt, ugyanakkor a beton-, gipszés cementgyártás ennek több mint kétszeresét termelte 1999-ben, összesen 15,4 milliárd € hozzáadott értéket. Beton, gipsz és cement (NACE 26.5 és 26.6) Hozzáadott érték arány a gyártásban 1999. (%) 7,0%

6,8%

6,0% 5,0% 4,0% 4,0%

3,3% 2,6%

3,0%

2,5% 1,9% 1,7%

2,0%

1,6%

1,5% 1,1% 0,8%

1,0% 0,0% EL

P

E

B

A

EU-15

D

F

I

UK

S

A termelési specializációs rátát nagymértékben meghatározza az adott országon belül elérhető építési anyagok választéka és ez gyakran összekapcsolható a

22


nyersanyagok helyi elérhetőségével. Ennél fogva a cementet elsősorban a déli tagállamokban preferálják, mint ahogy ezt a relatív termelési specializációs ráták mutatják Görögországban (822,7%), Portugáliában (310,4%) és Spanyolországban (200,7%). 1999-ben Görögország, Ausztria, Spanyolország, Dánia és Portugália volt a beton-, gipsz- és cementgyártást érintő leginkább szakosodott országok, 150% feletti rátával. Az új telephelyek magas beruházási és financiális költségei, valamint a termék jellege miatt, miután szállítása drága és nehéz, a cementipar elsődlegesen helyi piacokra épül. Ugyanakkor ezek a sajátosságok nem gátolták meg az uniós vállalkozásokat attól, hogy felvásárlásokon keresztül más tagországokba, illetve külföldre ne települjenek. Az 1970-es években Észak-Amerikában, a 80-as évek végén Latin-Amerikában, míg a demokratikus átalakulások után a 90-es évek elejétől kezdve Kelet-Közép-Európában is megjelentek. A készbeton keverék és előre gyártott betontermékek szektorban a nemzetközivé válás nem valósult meg, elsősorban azért, mert a kis- és középvállalkozások uralják a piacot. 1999 és 2000 között a cement-felhasználás 2,8%-kal nőtt az Európai Unióban a Cembureau adatai szerint. Az EU 193,9 millió tonna termelést realizált 2000-ben, Ausztria, Németország és Svédország kivételével minden tagállamban növekedést regisztráltak a cement-termelést illetően. Cement-, mész- és gipszgyártás az EU-ban, 1998. (ezer tonna) (1) Értékesített vagy Összes Összes Valószínű eladásra export import fogyasztás szánt termelés 3.618 936 158 2.841

White Portland cement Grey Portland cement (beleértve a 145.546 8.264 6.944 144.227 kevert cementet) 426 18 54 462 Alumínium-oxid cement 25.977 823 139 25.293 Egyéb hidraulikus cement 13.914 75 179 14.019 Égetett mész 3.585 58 29 3.557 Oltott mész 2.980 13 23 2.990 Hidraulikus mész Calcium szulfátot tartalmazó gipsz (beleértve a bevont szöveteknél, 8.231 431 56 7.855 felületkezelt papírnál és a fogászatban is használt gipszet) (1) A klinker cementről nem áll rendelkezésre adat (PRODCOM kód: 26511100) Forrás: Eurostat, Europian production and market statistics (theme4/europrom)

23

Vállalkozók Európában A készbetontermék-ipar fő mutatószámai, 1999. Gyártelepek száma B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK (1) Kivéve Észak-Írország

Termelés (millió m3)

242 105 2.351

Fogyasztás (egy lakosra jutó m3) 8,6 0,9 2,0 0,4 62,3 0,8

1.200 1.650 165 2.400

59,3 33,2 3,1 64,5

1,5 0,5 0,9 1,1

185 315 200 200 208 1.250

8,0 10,5 8,5 2,2 2,4 23,6

0,5 1,3 0,9 0,4 0,2 0,4 Forrás: ERMCO

Foglalkoztatás és termelékenység 1999-ben 352 ezer főt foglalkoztatott az Európai Unió beton-, gipsz- és cementipara (NACE 26.5 és 26.6). 1990-hez képest visszaesés mutatkozott a foglalkoztatásban, 67.2 ezer fővel csökkent a munkaerő-állomány 2000-ben 1990hez viszonyítva. A cement-, mész- és gipsztermelésre vonatkozó munkatermeléknység különösen magas volt, 1999-ben 117,2 ezer € volt dolgozóként, ami valószínűsíthetően a beruházások magas szintjének köszönhető. Ez az érték több mint kétszerese annak, mint amit a beton-, gipsz- és cementtermékek gyártásánál regisztráltak (53 ezer €), amely megközelítőleg azonos az ipar átlagértékével (51,9 ezer €) Cement-, mész- és gipszgyártás (NACE 26.5) Fő mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Termelés 14.165 14.212 13.911 12.799 13.838 (millió €) Igénybe vett áruk és szolgáltatások (millió €) Hozzáadott érték 6.549 6.163 6.230 5.731 6.403 (millió €) Személyi költségek (millió 2.569 2.686 2.701 2.603 2.589 €)

14.317

14.609

14.873

15.710

8.335

8.551

8.463

8.953

6.078

6.271

6.690

7.293

2.776

2.683

2.709

2.825

24

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon Cement-, mész- és gipszgyártás (NACE 26.5) Fő mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000.

Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Bruttó működési hányad (%) Valószínű munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Bérekkel kiigazított munkatermelékenység (%) Termelési árindex (1995=100)

83

80

77

74

71

27,2

23,6

24,4

23,3

26,3

79,1

76,7

80,7

77,8

89,9

254,9

229,4

230,7

220,2

247,3

84,4

87,8

91,0

93,7

97,1

64

64

62

24,0

25,8

27,2

98,2

104,4

117,2

218,9

233,7

247,0

258,2

101,7

104,4

106,0

107,8

22,5

100,0

109,7


Beton-, gipsz-, és cementtermékek gyártása (NACE 26.6) Fő mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Termelés 34.492 35.927 38.031 36.109 37.454 38.562 38.562 (millió €) Igénybe vett áruk 26.392 27.510 és szolgáltatások (millió €) Hozzáadott érték 12.323 12.637 12.954 12.372 13.172 13.573 13.338 (millió €) Személyi 8.004 8.554 8.995 8.491 8.460 8.659 8.692 költségek (millió €) Foglalkoztatottak 337 336 330 304 292 288 282 száma (ezer fő) Bruttó működési 11,9 10,7 9,8 10,2 11,8 12,1 11,4 hányad (%) Valószínű munkatermelé36,6 37,6 39,2 40,7 45,1 47,2 47,2 kenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Bérekkel kiigazított 154,0 147,7 144,0 145,7 155,7 156,8 153,5 munkatermelékenység (%) Termelési 100,0 100,8 árindex (1995=100)

41.850

45.547

30.281 33.517

102,1

13.997

15.357

8.915

9.349

286

290

11,5

12,3

49,0

53,0

157,0

164,3

103,4

104,9

106,9


25

Vállalkozók Európában Külkereskedelem

Mivel ezen termékek szállítási költsége nagyon magas, ezért mind az Európai Unión belüli, mind a nem tagországokkal folytatott külkereskedelem szintje relatíve alacsony. A külkereskedelem nagy részét a szomszédos országokkal folytatott kereskedelem teszi ki. 2000-ben a nem tagországokkal való relációban a beton-, gipsz- és cementipar 7,7%-át tette ki a nemfém ásványi termékek EUexportjának. A beton-, gipsz- és cementtermékek ágazatban az Európai Unió kereskedelmi aktívumot produkált (409,2 millió €), míg a cement-, mész- és gipszgyártás esetében 111,3 millió € deficitet könyvelhetett el. Az Európai Unió legfontosabb beszállítója 1990-ben Norvégia volt, az EU-import 24,2%-a tőlük jött, azonban 2000-ben már nem volt az 5 legfontosabb kereskedelmi partnere közt. Ugyanakkor Csehország az Európai Unió második legfontosabb importőrévé vált, szorosan követve a legnagyobb részesedést felmutató Törökországot. Lengyelország mellett, aki 1990-ben is már az élvonalban volt, még egy közép-kelet-európai ország került az EU kereskedelmi partnereinek élvonalába, nevezetesen Szlovákia, ahonnan a beton-, gipsz- és cementtermékek importjának több mint 5%-a érkezik. Beton-, gipsz-, és cementtermékek (CPA 26.6) Külkereskedelmi mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Extra-EU export (millió €) Extra-EU import (millió €) Kereskedelmi mérleg (millió €) Fedezeti arány (%)

343

392

359

373

439

533

580

677

711

721

739

140

146

156

165

188

212

212

238

236

278

330

203

246

203

208

250

321

368

439

475

443

409

245,1

268,4

230,1

226,1

233,0

251,2

273,9

284,6

300,8

259,8

224,0


26


Cement, mész,és gipsz, illetve ezek termékei (CPA 26.5 és 26.6) EU-import származás szerint, 1990.

Norvégia 24%

Egyéb 30%

Törökország 15%

Románia 8% Jugoszlávia 12%

Lengyelország 11%

Cement, mész és gipsz, illetve ezek termékei (CPA 26.5 és 26.6) EU-import származás szerint, 2000.

Törökország 16%

Cseh Köztársaság 14%

Egyéb 52%

USA 4%

Szlovákia 5%

Lengyelország 9%

Kőmegmunkálás (NACE 26.7) Az Európai Unió hivatalos statisztikai nyilvántartása a 26.7-es alágazatba sorolja a kőmegmunkálást. A tagállamok közül kiemelkedő teljesítményt regisztráltak Spanyolországban, ő az ágazat vezető termelője. 1999-ben 2,51 milliárd € értékelt termelt, messze maga mögött hagyva a második legtöbbet produkáló

27


Olaszországot, 1,69 milliárd € teljesítményével. Spanyolország 886 millió €, míg Olaszország 461 millió € hozzáadott értéket állított elő 1999-ben. A legtöbb főt foglalkoztató állam szintén Spanyolország lett, a munkaerő-létszám közel 35 ezer főt tett ki. A második legnagyobb létszámú munkaerő-állomány azonban nem Olaszországban, hanem Lengyelországban volt, itt a kőmegmunkálás-szektor szűk 14 ezer dolgozót foglalkoztatott. 1995-höz viszonyítva mindenhol nőtt a termelési árindex, a legnagyobb emelkedést Görögországban regisztrálták, itt a termelési árak 28,8%-kal lettek magasabbak az 1995-ös árakhoz képest. Jelentős volt még az áremelkedés Belgiumban (19,8%), a többi tagországban 2% és 10% közötti volt a termelési árindex-emelkedés. 2000-ben a tagállamok együttesen 1,619 milliárd € értéket exportáltak, 17%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az Európai Unió kőimportja 469 millió €-t tett ki, ami azt eredményezte, hogy a kereskedelmi mérleg 2000-ben 1,15 milliárd € volt, következésképp a fedezeti ráta (az export értékének az importhoz viszonyított aránya) 345,4% volt, kevesebb, mint 1999-ben. A fedezeti ráta 14%-os csökkenése az import 34%-os növekedésének tudható be. Ez a tendencia 1990 óta töretlenül folytatódik, az import évről-évre gyorsabb ütemben nő, mint az export. Kőmegmunkálás (NACE 26.7) Főbb mutatószámok az EU-ban, 1999. (1) A

P

504

22

608

121

2.510

400

70

1.690

5

64

109

600

138

40

143

382

14

384

79

1.731

268

43

1.230

2

43

67

415

79

23

73

152

11

271

55

886

155

28

461

3

25

56

207

60

17

76

94

7

230

30

566

132

16

301

1

18

51

131

36

14

51

4,1

0,3

7,1

2,3

34,9

4,7

0,8

12,0

0,1

1,6

13,9

1,4

0,4

2,3

B Termelés (millió €) Igénybe vett áruk és szolgáltatások (millió €) Hozzáadott érték (millió €) Személyi költségek (millió €) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Bruttó tárgyi eszköz beruházások (millió €) Bruttó működési hányad (%) Valószínű munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Bérekkel kiigazított munkatermelékenység (%) Termelési árindex (1995=100)

DK

39

D

EL

26

E

F

107

IRL

I

L

NL

5

S

UK

13

10,9

14,9

6,2

20,5

12,5

5,4

16,3

9,6

29,4

37,2

42,6

38,2

24,5

25,4

33,1

34,9

38,3

41,4

161,7

148,6

117,7

181,8

156,7

117,9

170,4

153,3

227,3

110,3

128,8

107,0

102,6

119,8

FIN

113,3

10,3

138,3

103,4

4,0

12,2

17,8

8,0

16,6

35,6

14,8

42,8

40,9

33,0

109,4

157,2

166,9

121,8

148,2

109,3

110,3

101,7

28


(1) DK 1998.; L, 1997.; EL, I és NL 1998., kivéve a termelési árindex mutató esetében; UK 1997., kivéve a termelési árindex mutató esetében. (2) 2000-es adat.

Forrás: Eurostat, Structural Business Statistics (theme4/sbs/enterpr/ent_l_ms) és European Business Trends – Monthly and Quarterly Short Term Statistics (theme4/ebt) Kő és termékei (CPA 26.7) Külkereskedelmi mutatószámok az EU-ban 1990. Extra-EU export (millió €) Extra-EU import (millió €)

1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000.

1.079

1.047

1.019

983

1.129

1.194

1.358

1.502

1.441

1.388

1.619

69

85

108

119

145

168

191

235

275

349

469

911

865

984

1.026

1.167

1.268

1.166

1.039

1.150

944,6

829,4

781,1

711,1

712,0

640,3

524,4

397,5

345,4

Kereskedelmi 1.010 962 mérleg (millió €) Fedezeti 1.558,0 1.229,8 arány (%)


Máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termékek gyártása (NACE 26.8) 1999-ben az Európai Unió 10,427 milliárd € értéket termelt, 33%-kal többet, mint 10 évvel azt megelőzően. Hozzáadott értékben ez 3,942 milliárd €-t tesz ki, megközelítőleg annyit, mint az egy évvel korábban termelt érték. Összesen 72 ezer ember dolgozik ebben az alágazatban az EU egész területén. A termelési árak 6,5%-kal magasabbak 2000-ben, mint 1995-ben, a legnagyobb árindex-emelkedés 1999 és 2000 között következett be, amikor is több mint 4,5%-kal nőttek a termelési árak. A máshová nem sorolt egyéb ásványi termékek exportja 2000-ben 1,924 milliárd € érték volt, 15%-kal több mint egy évvel korábban és 219%-kal haladta meg az 1990-es értéket. Az import 2%-kal gyorsabb ütemben nőtt, mint az export, 2000ben 1,263 milliárd € értékű importáru érkezett az Európai Unióba. A kereskedelmi mérleg 661 millió € volt. Hasonlóan a többi alágazathoz, az import növekedési üteme itt is meghaladta az exportét, amely a fedezeti ráta csökkenéséhez vezetett, 2000-ben már csak 152,4% volt az export import egymáshoz viszonyított aránya. Egyéb, máshová nem sorolt nemfém ásványi termékek gyártása (NACE 26.8) Fő mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Termelés (millió €)

7.834

7.692

7.503

7.252

7.946

9.321

10.174 10.427

29


Egyéb, máshová nem sorolt nemfém ásványi termékek gyártása (NACE 26.8) Fő mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Igénybe vett áruk és szolgáltatások (millió €) Hozzáadott érték (millió €) Személyi költségek (millió €) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Bruttó működési hányad (%) Valószínű munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Bérekkel kiigazított munkatermelékenység (%) Termelési árindex (1995=100)

6.936

7.924

8.096

3.030

2.996

2.964

2.915

3.177

3.594

3.970

3.942

2.116

2.141

2.139

2.016

2.073

2.493

2.599

2.676

80

76

71

66

66

72

72

72

10,4

9,8

9,5

10,7

11,9

10,4

11,5

10,5

38,1

39,5

41,5

44,3

48,4

49,9

55,2

55,1

143,2

139,9

138,6

144,6

153,3

144,2

152,8

147,3

102,2

101,8

100,0

101,9

71

102,8

106,5

Forrás: Eurostat, Structural Business Statistics (theme4/sbs/enterpr/ent_l_ms) és European Business Trends – Monthly and Quarterly Short Term Statistics (theme4/ebt) Egyéb, máshová nem sorolt nemfém ásványi termékek (CPA 26.8) Külkereskedelmi mutatószámok az EU-ban 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Extra-EU export (millió €) Extra-EU import (millió €) Kereskedelmi mérleg (millió €) Fedezeti arány (%)

877

910

906

1.014

1.158

1.304

1.406

1.651

1.687

1.673

1.924

542

586

631

675

727

755

815

932

1.030

1.073

1.263

335

325

274

428

431

549

590

719

657

601

661

161,8

155,4

143,4

163,4

159,2

172,8

172,4

177,2

163,8

156,0

152,4


30


Szakmai érdekképviselet az EU-ban Az Unió építőanyag-gyártóit tömörítő nemzeti szervezetek európai 6 "ernyőszervezeteként" jött létre Építőanyag-gyártók Európai Tanácsa (CEPMC ). A szervezet elsődleges szerepe a nemzeti tagszervezetek európai szintű érdekképviseletének biztosítása. Tevékenysége az nemfém ásványi eredetű, fa, műanyag és fém építőanyagokat egyaránt átfogja. A CEPMC foglalkozik egyrészt az építési termék direktíva végrehajtásával, különös tekintettel a tűz elleni védelemre, a környezetvédelmi és a nyersanyagokkal összefüggő kérdésekre. Másrészt folyamatosan nyomonköveti az építőanyagokat érintő jogalkotási és gazdasági folyamatokat, valamint az intézményrendszer fejlődését. A CEPMC tagjai a következő szervezetek: 1. Ausztria SK – Fachverband der Stein-und Keramischen Industrie Österreich 2. Belgium PMC/BMP – Producteurs Belges de Matériaux de Construction 3. Dánia BI – Building Materials Industry Confederation of Danish Industry 4. Finnország RT – Finnish Association of Construction Product Industries 5. Franciaország AIMCC – Association des Industries de Produits de Construction 6. Németország BBSE – Bundesverband Baustoffe – Steine und Erden E.v. 7. Írország BMF – Building Materials Federation 8. Olaszország F.IN.CO – Federation of Industries, products, systems and services for Construction 9. Hollandia NVTB – Nederlands Verbond Toelevering Bouw 10. Norvégia BYGGEVAREINDUSTRIEN – Construction Products Association 11. Portugália APCMC – Portuguese Trade Association of Building Materials 12. Spanyolország CEPCO – Confederación Espanola de Asociaciones de Fabricantes de Productos de Construccion 6

angolul: Council of European Producers of Materials for Construction


31

13. Svédország BYSAM – Swedish Building Material Producers Association A CEPMC társult tagjai: BIBM – International Bureau of Precast Concrete BING – Federation of European Rigid Polyurethane Foam Association BWA – Bitumen Waterproofing Association CEI-Bois – European Confederation of Woodworking Industries Cembureau – The European Cement Association CERAME-UNIE – Liasion Office of the European Ceramic Industry EAA – European Aluminium Association EAACA – European Autoclaved Aerated Concrete Association ECSPA – European Calcium Silicate Producers Association EFFCM – European Federation of Fibre-Cement Manufacturers EFNARC – European Federation for Specialist Construction Chemical and Concrete Systems ELSIA – European Lead Sheet Industry Association EMO – European Mortar Industry Organisation ERMCO – European Ready Mixed Concrete Organisation EUMEPS – European Manufacturers of Expanded Ploystyrene EUPEFA – European Polyethylene Foam Association EURIMA – European Insulation Manufacturers Association EUROFER – European Confederation of Iron and Steel Industries EUROGYPSUM – Association of European Gypsum Industries EXIBA – European Extruded Polystryrene Insulation Board Association GEPVP – European Association of Flat Glass Manufacturers ORGALIME – Liaison Group of the Mechanical, Electrical, Electronic and Metalworking Industries PANAMA INTERNATIONAL – International Association of Sandwichpanels Manufacturers

Építőanyag-ipari helyzetkép az Európai Unió tagjelölt országaiban Hasonlóan az Európai Unió nemfém ásványi termékek szektorához, itt is relatíve alacsony termelési értékeket mutató ágazatról van szó, az ipari termelés mindösszesen 3% (Magyarország) és 8% (Ciprus) közötti részét teszi ki. Hasonlóan, az Unió iparából származó összes termelési érték alig 3,4%-át adja. A teljes iparhoz viszonyított hozzáadott érték aránya ennek a szektornak magasabb,

32


mint Ciprus, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Románia, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia vonatkozó termelési érték aránya. A tagjelölt országok legtöbbjében, ahol az adatok rendelkezésre állnak, 1995 és 1998 között csökkent a foglalkoztatás, az ipar munkaerő-állományának körülbelül 3 és 7% közötti részét teszi ki az építőanyag-ipari foglalkoztatás. Ugyanebben az évben ez az érték az Európai Unióban 4,5% volt. Nemfém ásványi termékek: ágazati részesedés 1998. (%) Termelési érték Hozzáadott érték Foglalkoztatottak

BG CY CZ EE HU LV LT PL RO SK SI 8 6 5 3 3 4 5 5 5 4 14 10 7 5 4 5 5 6 7 5 5 7 6 5 3 5 6 5 Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries

Nemfém ásványi termékek: hozzáadott érték (millió €) 1995. Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Románia Szlovák Köztársaság Szlovénia

82,5

1996.

1997.

82,5

82,3

26,7

37,5

1998.

1999. 87,9

80,3

48,6 42,3 345,5 365,0 19,4 31,4 32,0 33,1 44,5 57,1 1.150,0 1.408,9 1.553,1 373,4 383,7 322,7 145,6 158,6 167,0 186,9 158,1 147,7 143,9 152,1 157,2 Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries

Nemfém ásványi termékek: termelési érték (millió €) 1995. Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Románia Szlovák Köztársaság Szlovénia

1996. 288,8 202,9 2.247,1 86,1

1997. 322,4 195,8 2.399,6 111,5

1998. 1999. 335,9 331,8 202,7 191,3 1.783,3 2.481,6 2.598,0 141,0 126,2 923,7 967,5 47,9 75,9 101,8 108,5 144,1 165,3 2.971,1 3.652,9 4.005,9 1.034,8 1.036,1 840,8 454,1 491,0 539,6 604,4 617,0 442,5 461,2 479,2 521,3 Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries

33

Vállalkozók Európában Nemfém ásványi termékek: foglalkoztatás (foglalkoztatottak száma: e fő) 1995. Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Románia Szlovák Köztársaság Szlovénia

3,0 84,7

1996. 41,7 2,9 90,7

14,1 154,1

17,0

1997. 38,9 2,6 91,9

1998. 35,1 2,6 87,8

1999. 30,3

31,3

13,0 169,1 125,5

33,7 5,0 12,5 165,9 117,4

87,1

104,8

Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries Az alágazatok főbb mutatószámai A nemfém ásványi termékek szektor alágazatai közül a beton-, gipsz- és cementipar produkálta a legmagasabb termelési értéket. Bulgáriában és a Szlovák Köztársaságban a cement-, mész- és gipszipar bizonyult a legfontosabb ágazati tevékenységnek. Csehországban az üvegipar hozta a legjobb termelési mutatókat, 2000-re az Európai Unió második legfontosabb importőrévé vált, és az EU üvegimportjának 11,3%-át szállította. Lengyelország is előkelő helyezést ért el az EU beszállítóinak ranglistáján, 2000-ben az üvegipari termékek 6,7%-át tőle importálta az EU. A két ország termelési értéke hasonló eredményeket mutatott, 1998-ban Csehország 896,6 millió €, Lengyelország pedig 880,9 millió € értéket termelt. Lengyelország több főt foglalkoztatott ugyan (44 ezer főt) és így a személyi jellegű költségek is magasabbak voltak, mint Csehországban, de az egy dolgozóra vetített munkaerő-költségek megegyeztek a két államban, 5,3 ezer €-t tettek ki. A 11 tagjelölt ország közül Ciprus regisztrálta a „legtermékenyebb” nemfém ásványi termékek ágazatot. A kelet-közép-európai országok közül Magyarország és szorosan mögötte Lengyelország érte el a szektorban a legmagasabb munkatermelékenységet. Azonban a hiányos adatszolgáltatásnak és a rendelkezésre álló kevés információnak köszönhetően szinte lehetetlen megbízható és pontos következtetéseket levonni e szektorra vonatkozóan. Egyéb nemfém ásványi termékek (NACE 26) Termelési mutatószámok, 1998. BG

CY

CZ

EE

HU LV LT

PL

RO

SK

SI

Foglalkoztatottak 35,1 2,6 87,8 33,7 5,0 12,5 165,9 117,4 száma (ezer fő) Termelési érték (millió €) 335,9 191,3 2.481,6 141,0 923,7 75,9 165,3 4.005,9 1.036,1 604,4 521,3

34

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon Egyéb nemfém ásványi termékek (NACE 26) Termelési mutatószámok, 1998. BG

CY

Hozzáadott érték (millió €) Bruttó működési többlet (millió €)

CZ

EE

80,3 505,8

HU LV LT

PL

RO

SK

SI

48,6 345,5 31,4

57,1 1.553,1

383,7 186,9 157,2

23,7 162,5 19,1

19,1

129,1

73,1

31,4

Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries Egyéb nemfém ásványi termékek (NACE 26) Munkaügyi mutatószámok, 1998. BG CY

CZ

EE

HU

LV LT

PL

RO

SK

SI

Személyi költségek 68,9 447,5 24,9 183,0 12,4 37,9 836,1 248,1 113,8 125,8 (millió €) Valószínű munkatermelékenység 31,4 10,3 6,2 4,6 9,4 3,3 (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Egy főre eső személyi költség (egy 2,0 5,5 5,0 5,5 2,5 3,1 5,6 2,2 4,5 12,1 foglalkoztatottra eső ezer €) TB költség/Összes 32,9 28,5 24,9 27,9 21,8 23,0 27,7 27,1 12,9 személyi költség (%)

Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries Üveg és üvegtermékek gyártása (NACE 26.1) Termelési mutatószámok, 1998. BG Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Termelési érték (millió €) Hozzáadott érték (millió €) Bruttó működési többlet (millió €)

CY

CZ

EE

HU

LV

LT

PL

11,4

34,8

1,7

44,0

95,4

896,6

21,0

880,9

9,9

387,7

180,8

RO

SK

SI

143,5 125,8

6,4

46,2

39,8

11,8

4,2

Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries Üveg és üvegtermékek gyártása (NACE 26.1) Munkaügyi mutatószámok, 1998. BG Személyi költségek 23,5 (millió €) Valószínű munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €)

CY

CZ 174,9

EE

HU

LV

LT

PL

3,6

219,1

5,8

8,8

RO

SK

SI

34,5

35,5

35

Vállalkozók Európában Üveg és üvegtermékek gyártása (NACE 26.1) Munkaügyi mutatószámok, 1998. BG Egy főre eső személyi költség (egy foglalkoztatottra eső ezer €) TB költség/Összes személyi költség (%)

CY

CZ

EE

HU

LV

2,1

5,3

2,1

33,6

27,2

22,2

LT

PL

RO

5,3

SK

SI

4,3

11,2

27,0

13,8

Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries Cement, mész és gipsz gyártása (NACE 26.5) Termelési mutatószámok, 1998. BG

CY

5,3

0,4

Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Termelési érték (millió €) Hozzáadott érték (millió €) Bruttó működési többlet (millió €)

98,3

CZ

EE

HU

LV

LT

PL

SK

SI

684,9

144,4

79,6

238,8

38,0

23,9

19,6

8,0

4,2

15,1

55,0 314,6 27,4

RO

104,3

Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries Cement, mész és gipsz gyártása (NACE 26.5) Munkaügyi mutatószámok, 1998. BG Személyi költségek (millió €) Valószínű munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Egy főre eső személyi költség (egy foglalkoztatottra eső ezer €) TB költség/Összes személyi költség (%)

CY

14,1

CZ

EE

HU

LV

LT

34,8

PL

RO

134,9

67,8

SK

SI

18,4

15,9

5,6

14,9

27,2

13,2

15,8

2,7

8,4

34,0

29,9

8,5

Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries Beton-, gipsz- és cementtermékek gyártása (NACE 26.6) Termelési mutatószámok, 1998. Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Termelési érték (millió €)

BG

CY

5,8

0,8

53,7

CZ

EE

HU

LV

LT

PL

15,3

6,5

1,1

47,0

73,4 528,3

200,4

22,8

1.211,1

RO

SK

SI

135,8

95,6

36


Beton-, gipsz- és cementtermékek gyártása (NACE 26.6) Termelési mutatószámok, 1998. BG Hozzáadott érték (millió €) Bruttó működési többlet (millió €)

CY

CZ

EE

22,9 78,2

HU

LV

62,8

8,0

28,2

5,1

LT

PL

RO

434,0

SK

SI

34,7

27,7

9,4

3,6

Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries Beton-, gipsz- és cementtermékek gyártása (NACE 26.6) Munkaügyi mutatószámok, 1998. BG Személyi költségek (millió €) Valószínű munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra eső ezer €) Egy főre eső személyi költség (egy foglalkoztatottra eső ezer €) TB költség/Összes személyi költség (%)

CY

10,0

CZ 81,5

27,2

EE

HU

LV

34,7

3,0

195,1

9,6

6,9

9,2

5,1

1,8

5,7

5,4

2,6

31,0

29,8

27,4

23,3

LT

PL

RO

SK

SI

25,4

24,1

4,7

11,5

26,8

12,0

Forrás: Eurostat, Business in Candidate Countries

Az építőanyag-ipari ágazat helyzete Magyarországon A TEÁOR (a gazdasági tevékenységek hazai statisztikai besorolása) a 26.csoportba sorolja az építőanyag-ipart (egyéb nemfém ásványi termékek), megfelelően az Európai Unió gyakorlatának. Ezen belül 8 alcsoportot különböztetünk meg, melyek még további alágazatokra bonthatók: 26.1 – üveg és üvegtermékek gyártása 26.2 – nem építési célú kerámiatermék gyártása 26.3 – kerámiacsempe-, lap gyártása 26.4 – égetett agyag építőanyag gyártása 26.5 – cement-, mész-, gipszgyártás 26.6 – beton-, gipsz-, cementtermék gyártása 26.7 – építőkő, díszítőkő megmunkálása 26.8 – máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása Az építőanyag-ipar fejlődését az építőiparban és azon túlmenően az iparban bekövetkezett változások figyelembevételével kell vizsgálnunk, hiszen az építőanyag-ipar az építőipar háttérbázisát jelenti, vagyis minden gazdasági elmozdulás hatással van a nemfém ásványi termékek teljesítményének alakulására. Az építőanyag-ipar teljesítményének növekedési üteme elmarad az iparétól, a termelési értékek évről-évre csökkenő ütemben nőnek. 1995 és 2001 között az ipar termelési értékének aránya 3,1%-ról 2,4%-ra esett vissza, azaz az építőanyag-ipar


37

fejlődése elmaradni látszik mind az ipar, mind az építőipar fejlődésétől. Az építőanyag-ipar teljesítményének csökkenő növekedési ütemét mutatja, hogy habár 1995 és 2002 között 308%-kal nőtt a termelési érték, ennek a megugrásnak legnagyobb része 1999-ig lezárult, az építőanyag-ipar növekedésének évenkénti dinamikája 10%-ról kevesebb, mint a felére, 4-%-ra esett vissza, ez a növekedési dinamika viszont azóta is folytatódni látszik. 2002-ben az éves termelési érték 337666 millió forint volt, ez 4%-kal több az egy évvel korábbinál. A 2002-es összes értékesítés 336742 millió forintot tett ki, ami 5,3%-os növekedést jelent. Az értékesítés mind a belföldi (6,7%), mind az export (1,4%) oldalon nőtt, az export értékesítés 2002-ben 84587 millió forintot tett ki, amely az összes értékesítés 25%-nak felel meg. Az építőanyag-ipar teljesítménye az iparétól 6%-kal maradt el, ami elsősorban a nagyarányú exporteladásoknak volt köszönhető. Így sikerült az iparnak az általános nemzetközi recesszió mellett is megőriznie versenyképességét. A 90-es évek közepéig lezajlott a privatizáció az ágazatban, megjelentek a külföldi befektetők, elsősorban multinacionális vállalati formában. Eltérően az építőipartól, ebben az ágazatban sokkal nagyobb részesedéssel bírnak a multinacionális vállalatok, egyre alacsonyabb a piaci szereplők száma, ugyanakkor a tőkekoncentráció emelkedik. Évről-évre nő a cégek jegyzett tőkéje, aminek majdnem 90%-ból a külföldi beruházók részesednek. 2001-ben az összes jegyzett tőke 79 milliárd forintot tett ki, amelyből 70,1 milliárd forintot a külföldi befektetések képviseltek. Az építőanyag-iparban, eszköz- és beruházás-igényes jellege miatt, magasabb fokú mind a tőkekoncentráció, mind a külföldi befektetők aránya, mint az építőiparban. Elsősorban a közeli európai országok nagyvállalatai szereztek meghatározó piaci részesedést a magyar nemfém ásványi anyagok piacán, a legjelentősebb nagybefektetők a német, osztrák, olasz és francia cégek közül kerültek ki. Elsősorban az építőipari kereslet határozza meg a beruházások mértékét, recesszió idején elmaradnak a fejlesztések, míg konjunktúra esetén felerősödnek a kapacitáskorszerűsítési folyamatok. 2001-ben 25 milliárd forint értékű beruházásra került sor az építőanyag-iparban, amelynek jelentős részét gépbeszerzések tették ki.

38


Az építőanyag-iparban alkalmazásban állók száma az egyes alágazatokban, 2003. 6 931

7 000

6 481

5 802 6 000 5 000 4 000

3 022

3 000 1 651

1 513

2 000

1 572 788

1 000 0 26.1

26.2

26.3

26.4

26.5

26.6

26.7

26.8

Foglalkoztatás 2002-ben az építőanyag-iparban 27760 fő dolgozott, 4,6%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Az élőmunka felhasználása folyamatosan csökken a korszerű technológiák terjedése miatt. A munkaerő-állomány 79%-át teszi ki a fizikai foglalkozásúak száma, szám szerint 21920 fizikai munkást foglalkoztatott az építőanyag-ipar, 5,4%-kal kevesebbet, mint 2001-ben. A szellemi dolgozók száma 5840 főt tett ki 2002-ben, ez mindösszesen 1,5%-os csökkenésnek felel meg 2001hez képest. A legtöbb főt foglalkoztató alágazat a nem építési célú kerámiatermékek gyártása, itt dolgozik az építőanyag-ipari dolgozók 32%-a, összesen 8931 fő. A második legtöbb dolgozót a beton-, gipsz- és cementtermékek alágazat alkalmazza, 8491 főt. Az üveg- és üvegtermékek gyártása (26.1), a nem építési célú kerámiatermék gyártása (26.2), illetve a beton-, gipsz-, cementtermék gyártása (26.6) alágazat foglalkoztatja az építőanyag-ipar dolgozóinak több mint egyharmadát, 69%-át. Az égetett agyag építőanyag (26.4) alszektor 11%-kal részesedik a munkaerőállományból, a többi négy csoport egyike sem haladja meg a 6%-os foglalkoztatási arányt. A foglalkoztatás szempontjából legjelentéktelenebb szektor a kőmegmunkálás, mindösszesen 788 bejelentett főt foglalkoztat, részesedése a munkaerő-állományból nem éri el a 3%-ot, ugyanakkor 2001-hez képest 23%-kal nőtt az alkalmazásban állók aránya. Az üvegiparban 12,1%-os leépítést könyvelhettek el, illetve a cement-, mész- és gipszgyártásban is közel 10%-os volt a létszámcsökkenés.

39

Vállalkozók Európában Az alkalmazásban állók számának megoszlása ágazatok szerint, 2002. (%) Kód 26.1 26.2 26.3 26.4 26.5 26.6 26.7 26.8

Ágazat Üveg és üvegtermékek gyártása Nem építési célú kerámiatermékek gyártása Kerámiacsempe- és lap gyártása Égetett agyag építőanyag gyártása Cement-, mész- és gipszgyártás Beton-, gipsz- és cementtermékek gyártása Kőmegmunkálás Egyéb, máshová nem sorolt nemfém ásványi termékek gyártása

Arány (%) 21,1 25,0 5,5 11,0 5,9 23,1 2,8 5,6

Az építőanyag-ipari vállalatok számának megoszlása alágazatok szerint, 2003.

Kőmegmunkálás 15%

Beton-, gipsz- és cementtermékek gyártása 36%

Egyéb, máshová nem sorolt nemfém ásványi termékek gyártása 6%

Üveg, üvegtermékek gyártása 17% Nem építési célú kerámiatermékek gyártása 19% Kerámiacsempe-, lap gyártása 2%

Cement-, mész- és gipszgyártás 2%

Égetett agyag építőanyag gyártása 3%

Forrás: KSH

40


Az építőanyag-iparban alkalmazásban állók számának megoszlása alágazatok szerint, 2002. Egyéb, máshová nem sorolt nemfém ásványi termékek gyártása Üveg, üvegtermékek Kőmegmunkálás 6% gyártása 3% 21% Beton-, gipsz- és cementtermékek gyártása 23%


Nem építési célú kerámiatermékek Égetett agyag Kerámiacsempe-, lap gyártása építőanyag gyártása gyártása 25% 11% 5%

A nemfém ásványi termékek ágazat dolgozóinak 97%-a teljes munkaidőben dolgozik, mindösszesen 817 bejelentett fő dolgozik részmunkaidőben. A teljes foglalkoztatás ugyan 4,6%-kal csökkent 2001-hez képest, de a részmunkaidős alkalmazási mód több mint 25%-kal emelkedett az egy évvel korábbi értékekhez képest. A legtöbb részmunkaidőben dolgozót foglalkoztató alszektor a beton-, gipsz- és cementtermékek gyártása, a részmunkaidős foglalkoztatás 43%-át teszi ki. Az alkalmazásban állók számának 4,6%-os visszaesése mellett az egy alkalmazottra jutó termelési érték 7,7%.kal nőtt 2002-ben az egy évvel korábban mért értékhez képest. Az alkalmazásban állók átlagos havi bruttó keresete jelentős eltéréseket mutat ágazatonként. Az építőanyag-iparban realizált átlagos bruttó kereset 2002-ben 124400 forint volt, fizikai munkások esetében 102134 Ft, míg a szellemi foglalkozásúaknál 206848 Ft. Az építőanyag-ipari dolgozók bére a nemzetgazdasági átlag alatt van, körülbelül 85-90%-át teszi ki annak. Az üvegiparban dolgozók kapták a legmagasabb fizetést, a szellemi dolgozók átlagos munkabére 426997 forintot tett ki, a fizikai dolgozóké 187524 forintot. Ezzel szemben a kőmegmunkálásban dolgozók munkabére jelentős mértékben elmaradt az építőanyag-ipari átlagtól, egy kétkezi munkás mindösszesen 64488 Ft-tal számolhatott. A két ágazat keresete közti különbség elérte a 123000 forintot, míg a szellemi munka után járó bérkülönbség 326000 forintnak felelt meg a beton-,

41


gipsz- és cementtermék, illetve a síküveggyártás relációban. 2001-hez képest minden csoportnál munkabér-növekedést regisztráltak, az átlagos keresetemelkedés 15%-os volt, ami az átlagnövekedés mértékét némileg meghaladja.

Az építőanyag-ipari alágazatok részesedése a termelésből, 2002. (%)

Kőmegmunkálás 2%

Egyéb, máshová nem sorolt nemfém ásványi termékek gyártása 10%

Üveg, üvegtermékek gyártása 17% Nem építési célú kerámiatermékek gyártása 13%


Kerámiacsempe-, lap gyártása 2%



Az alkalmazásban állók átlagos havi bruttó keresete, 2002. (Ft) Szám Ágazat 26.1 Üveg és üvegtermékek gyártása Nem építési célú kerámiatermékek 26.2 gyártása 26.3 Kerámiacsempe- és lap gyártása 26.4 Égetett agyag építőanyag gyártása 26.5 Cement-, mész- és gipszgyártás Beton-, gipsz- és cementtermékek 26.6 gyártása 26.7 Kőmegmunkálás Egyéb, máshová nem sorolt nemfém 26.8 ásványi termékek gyártása Egyéb, nemfém ásványi termékek 26 gyártása

Fizikai Szellemi Összesen 187.524 426.997 248.883 105.600

205.514

122.866

89.362 99.393 137.590

214.654 210.000 320.743

114.904 119.900 187.327

103.618

202.407

129.556

64.488

111.655

76.019

114.889

231.333

146.210

102.134

206.848

124.400

Forrás: KSH Az építőanyag-ipar az ipari termelés 2,7%-át adta 2002-ben, 0,2%-kal többet, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az alkalmazásban állók számának megoszlása szerint az építőanyag-iparban dolgozik az ipari foglalkoztatottak 3,4%-a.

42


Termelés a nemfém ásványi anyagok piacán 1998 és 2002 között az építőanyag-ipari termelés értéke 54%-kal nőtt, 2002-ben elérte a 337666 millió forint értéket. 2001 és 2002 között az éves növekedési index 4% volt, a jövőben is ezt a növekedési ütemet prognosztizálják a szakértők. A termelés közel háromnegyedét, 73%-át négy alágazat állította elő, nevezetesen az üvegipar, a kerámiaipar, a cement-, mész- és gipszgyártás, illetve a beton-, gipsz- és cementipar. Ez utóbbi alágazat 92839 millió forint termelési értéket produkált, mely több mint 27,5%-át teszi ki az összes termelésnek. A nemfém ásványi termékek ágazaton belül az egyes csoportok eltérő ütemben fejlődtek. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott 2002-ben a kőmegmunkálás szektor, mely termelését 2 milliárd forintról 8 milliárd forintra növelte 2001-ről 2002-re, növekedési indexe 1998 és 2002 közötti periódusra vetítve 588% volt. Messze az átlag fölötti teljesítményt nyújtott a már említett 26.6-os alcsoport, a beton-, gipszés cementtermékek gyártása, mely 71 milliárd forintról szűk 93 milliárd forintra tornázta fel termelési értékét, amely 177%-os növekedési ütemnek felel meg. A 8 alágazat közül kettőnél esett vissza a termelés, a nem építési célú kerámiatermékek esetében 3%-os teljesítmény-romlásról beszélhetünk, a máshová nem sorolt, egyéb nemfém ásványi termékek esetében pedig 21%-kal csökkent a termelés mértéke 2002-ben az egy évvel korábban mért értékhez képest.

Piaci szereplők A Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban 1735 társas vállalkozást tartott számon. Ezen vállalkozások közül 1296 vállalatnál a foglalkoztatottak száma nem éri el a 10 főt, így ezek a vállalkozások mikro-, illetve kisvállalkozásnak minősülnek. Az összes vállalkozás háromnegyedét, 74,9%-át teszik ki a hasonló cégek. A kis- és középvállalkozások kategóriába 331 társaság tartozik, ők együttesen 19,1%-át alkotják a vállalkozásoknak. Ezeknek a vállalkozásoknak az esetében az alkalmazásban állók száma 10 és 249 fő között van. Nagyvállalati formában, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 főt, 23 vállalat található, az összes vállalkozás 1,3%-át alkotják. Magyarországon nem található olyan építőanyagipari vállalkozás, ahol az alkalmazásban állók száma meghaladná az 5000 főt. Összesen 3 olyan társaságot regisztrált a KSH, ahol a munkaerő-állomány 1000 és 4999 fő között van. Ezek a vállalatok teszik ki az összes vállalkozás 0,2%-át. Az építőanyag-ipari vállalkozások létszám szerinti megoszlása, 2003. Létszám (fő) 0-9 10-49 50-249 250-999

Vállalkozások száma (1) 1.296 255 76 20

Megoszlás (%) 74,7 14,7 4,4 1,1

43

Vállalkozók Európában Az építőanyag-ipari vállalkozások létszám szerinti megoszlása, 2003. Létszám (fő) 1.000-4.999 5.000-

Vállalkozások száma (1) 3 0

Megoszlás (%) 0,2 0,0 Forrás: KSH

Amennyiben a Magyarországon található építőanyag-ipari társas vállalkozásokat árbevétel alapján elemezzük, azt mondhatjuk, hogy létszám szerint itt is a kisvállalkozások dominálnak. Az 1735 vállalat közül 1034 cég esetében nem éri el az árbevétel a 20 millió forintot. A vállalkozások 59,6%-a tartozik ebbe a kategóriába. A második legnagyobb kategória az 51 és 300 millió forint közötti árbevétel, a vállalkozások 14,2%-a ért el hasonló eredményeket 2003-ban. Magyarországon 22 olyan építőanyag-ipari vállalkozás található, ahol az éves árbevétel meghaladja a 4 milliárd forintot. Ezeknek a vállalatoknak a névsora a mellékletben megtalálható. Az építőanyag-ipari vállalkozások nettó árbevétel szerinti megoszlása, 2003. Nettó árbevétel (m Ft)

0-20 21-50 51-300 301-500 501-700 701-1.000 1.001-2.500 2.501-4.000 4.001-

Vállalkozások száma (1)

1.034 194 246 46 27 17 44 13 22

Megoszlás (%)

59,6 11,2 14,2 2,6 1,6 0,98 2,5 0,75 1,2

(1) Összesen 1.735 építőanyag-ipari vállalkozást tart nyílván a KSH, azonban ebből 92 cég árbevételéről nincs adat.

Forrás: KSH Az összes építőanyag-ipari társas vállalkozás közül a legtöbb, 620 darab, a vállalatok 35,7%-a, a 26.6-os alágazatban (beton-, gipsz- és cementtermékek gyártása) található. A második legfontosabb felvevőszektor a nem építési célú kerámiatermékek gyártása, itt található a vállalkozások 18,6%-a, összesen 323 darab. Hasonló eredményeket mutat az üvegipar is, a nemfém ásványi termékek piacának 17,4%-át teszi ki létszám-kategória szerint. A legkevesebb társas vállalkozás a kerámiacsempe-, lap gyártása alágazatban található, a vállalkozások mindösszesen 1,8%-a működik ezen a területen. Ez a „jelentéktelen” arány

44


elsősorban a kimagasló olasz importnak köszönhető, a hazai vállalatok nem tudnak lépést tartani a kialakult versenyhelyzettel.

Az építoanyag-ipari vállalkozások száma az egyes alágazatokban (TEAOR alszám szerint), 2003.

700 620 600 500 400

323

300 300

258

200 100 100

60

31

43

0 1

2

3

4

5

6

7

8

A legtöbb építőanyag-ipari társas vállalkozás Budapesten működik, összesen 393 vállalkozást regisztráltak itt 2003-ban, amely az összes vállalkozás 22,6%-át teszi ki. Ez azt mutatja, hogy itt is jellemző a főváros-centrikusság. A második legtöbb vállalkozást számon tartó régió Közép-Magyarország, itt összesen 258 vállalkozást jegyeznek. Alapvetően elmondható, hogy az ország nyugati része sokkal több építőanyag-ipari céget vonz, mint a keleti régió. A két NUTS 2 régió, Észak-Alföld és Dél-Alföld építőanyag-ipari cégeinek száma kevesebb, mint a Budapesten regisztrált cégek száma, összesen 313 darab. Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl együttesen a vállalkozások egynegyedét, 25,8%-át adja, összesen 448 nemfém ásványi termékeket gyártó cég található itt. Az építőanyag-ipari vállalkozások régiók szerinti megoszlása, 2003. Régió neve Budapest Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron-, Vas-, Zala-megye) Közép-Dunántúl (Komárom-, Veszprém-, Fejér-megye) Dél-Dunántúl (Somogy-, Baranya-, Tolnamegye) Közép-Magyarország (Pest-megye)

Vállalkozások száma 393

Megoszlás (%) 22,6

208

12,0

240

13,8

183

10,5

258

14,9

45

Vállalkozók Európában Az építőanyag-ipari vállalkozások régiók szerinti megoszlása, 2003. Vállalkozások száma

Régió neve Észak-Magyarország (Nógrád-, Heves-, Borsod-Abaúj-Zemplén-megye) Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-, JászNagykun-Szolnok-, Hajdú-Bihar-megye) Dél-Alföld (Bács-Kiskun-, Csongrád-, Békés-megye)

Megoszlás (%)

140

9,3

161

1,0

152

8,8 Forrás: KSH

Az alágazatok régiók szerinti vizsgálata alapján kimutatható, hogy az üvegipari vállalatok egyharmada, 32%-a Budapesten koncentrálódik, a főváros üveggyárainak száma 97 darab. A második legtöbb üvegipari céget felvevő régió Közép-Magyarország, az üvegipari vállalatok 14%-a tömörül itt. A legkevesebb üvegtermékeket előállító vállalat Dél-Dunántúlon található, összesen 13 darab. Mindegyik alágazat esetében igaz az, hogy Budapest szívja magához a legtöbb vállalatot. A nem építési célú kerámiatermékek esetében a vállalatok 27,5%-a tartozik a fővároshoz, a beton-, gipsz-, cementtermékek esetében ez az arány 17%, az ebben az alágazatban működő vállalatok közül 105 található itt. Említésre méltó, hogy kerámiacsempét-, illetve lapot előállító vállalattal egyáltalán nem büszkélkedhet Észak-Alföld, és Dél-Alföldön is csak 1 ilyen vállalkozás található a 31 társaság közül. Építőipari alágazatok régiók szerinti megoszlása, 2003. Régiók Budapest NyugatDunántúl KözépDunántúl Dél-Dunántúl KözépMagyarország ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Megoszlás (%)

Alágazaton belüli vállalkozások száma 26.1 26.2 26.3 26.4 26.5 26.6 26.7 26.8 Összesen 97 89 8 9 8 105 53 24 393 26

52

6

7

4

70

31

12

208

40

44

3

8

7

78

41

19

240

13

42

4

11

3

79

25

6

183

42

39

6

5

8

97

46

15

258

27

14

3

7

4

58

16

11

140

32 23 300 17,4

13 30 323 18,6

0 1 31 1,8

6 7 60 3,4

5 4 43 2,6

75 58 620 35,7

23 23 258 14,9

7 163 6 152 100 1.735 5,7 100,0 Forrás: KSH

46


Értékesítés Az építőanyag-ipar 2002. évi összes értékesítése folyó áron 336742 millió forint volt, ami 4,2%-kal több mint 2001-ben. A belföldi értékesítés 252155 millió forintot tett ki, amely a 2001-es 229014 millió forint eredményhez képest 4,5%-kal magasabb. Az export értékesítés az összes értékesítés 25%-ának felel meg, 2002ben ez az érték 84587 millió forint volt. Két építőanyag-ipari alágazatban elsősorban exportra termeltek, a nettó értékesítés meghaladta az összes értékesítés több mint felét. Az üvegiparban 54%-ot képviselt az export aránya, 2002-ben 29998 millió forintot ért el, amely 3,6%-kal magasabb, mint az egy évvel korábban mért érték. Az üvegipar értékesítése az összes értékesítés 16,4%-át tette ki. A nem építési célú kerámiatermékek gyártása esetében az export-értékesítés az összes értékesítés 67%-ának felel meg, 2002-ben 28165 millió forint értékű volt. 2001-hez képest 3,1%-os volt a visszaesés mértéke az összes értékesítést illetően, azonban a belföldi értékesítés 22%-kal esett vissza, ellenben az export értékesítéssel, ahol több mint 10%.kal emelkedett ez az érték. A legmagasabb értékesítési értéket a beton-, gipsz-, cementtermékek szektor könyvelhette el, 92425 millió forint teljesítményével. Az összes értékesítés 27,5%-a realizálódott ebben az ágazatban. Itt az export aránya azonban meglehetősen alacsony, mindössze az értékesítés 5,6%-át teszi ki. Elsősorban a szállítási költségek nagy hányada miatt az építőanyag-iparban a belföldi vállalatok játszanak fajsúlyos szerepet. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az építőanyag-ipari termékek nagyon nehezek és a messziről jött importtermékek esetében a szállítási költségek elérhetnék a gyártási költségek szintjét, ami az eladási árakat lényegesen megemelné. Emiatt törekednek a belföldi igények helyi szinten történő kielégítésére, a nyersanyagbázisok mellett kiépített ipari gyártóbázisok felállításával. Mindezeknek köszönhetően a nemfém ásványi termékek esetében nem képvisel a külkereskedelem olyan fontos szerepet, mint az ipar egyéb területein. A kereskedelmi mérleg 1996 és 2001 között mindenhol negatív értékeket mutatott, az import jelentősen meghaladta az export értékesítést. Míg 1996-ban közel ugyanannyi termék került export értékesítésre, mint amennyi építőanyag-ipari termék érkezett az országba, addig 2001-ben az import értéke 38%-kal meghaladta az exportét. Az import-export egyenleg 2 milliárd forintról 38 milliárd forintra nőtt 6 év alatt. A tendencia évről-évre erősödni látszik, a növekedési index jelentős eltéréseket mutat az import javára. 2001-ben az összes értékesítés 324530 millió forintnak felelt meg, ugyanakkor az import értéke 137732 millió forint volt. 1996 és 2001 között 316%-kal emelkedett az országba beáramló importtermékek értéke. Az import és export teljesítmény növekedési indexe hasonló fejlődési szakaszokon ment keresztül, a legnagyobb ugrás 1997 és 98 között következett be, amikor mindkét külkereskedelmi relációban 40% körül alakultak a mutatószámok. 1999ben kissé visszaesett a növekedés üteme, majd ismét emelkedésnek indult. A növekedési index alakulása egy folytonos V-vonalnak felel meg, évenként változó hullámzó értékekkel.

47

Vállalkozók Európában Építőanyag-ipari ágazatok részesedése az értékesítésből, 2002. (%) Kód 26.1 26.2 26.3 26.4 26.5 26.6 26.7 26.8

Arány (%) 16,5 12,5 2,3 11,5 16,9 27,5 2,3

Ágazat Üveg és üvegtermékek gyártása Nem építési célú kerámiatermékek gyártása Kerámiacsempe- és lap gyártása Égetett agyag építőanyag gyártása Cement-, mész- és gipszgyártás Beton-, gipsz- és cementtermékek gyártása Kőmegmunkálás Egyéb, máshová nem sorolt nemfém ásványi termékek gyártása

10,5 Forrás: KSH

Az építőanyag-ipari alágazatok részesedése az értékesítésből, 2002. (%) Egyéb, máshová nemsorolt nemfémásványi termékek gyártása 11% Kőmegmunkálás 2%

Üveg, üvegtermékek gyártása 16% Nemépítési célú kerámiatermékek gyártása 13%


Kerámiacsempe-, lap gyártása 2%



48


Az építőanyag-ipar külkereskedelmi forgalmának alakulása (millió Ft) Export 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001.

41.277 58.459 71.795 78.786 96.210 99.607

Import 43.547 58.791 84.656 100.698 125.732 137.732

Kereskedelmi Hazai termelés mérleg (%) 0,95 0,99 0,85 218.482 0,78 231.820 0,76 281.205 0,72 324.530 Forrás: KSH

Nemfém ásványi termékek export-import forgalmának növekedési indexe (1996.=100%) 160,0% 150,0% 140,0% 130,0% Export

120,0%

Import

110,0% 100,0% 90,0% 80,0% 1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

Az építőanyag-ipari termékek piacán az építési kerámia burkolóanyagok tekintetében valósul meg a legnagyobb értékű külkereskedelmi forgalom. 2001-ben 3861 millió forint értékű termék került exportra és 18907 millió forinttal kevesebb, azaz 22768 millió forint értékű importtermék jött be az országba. A legtöbb nemfém ásványi termék esetében az import magasabb értékeket ért el, mint az export. 2001-ben 5 milliárd forint értékű cement exportálására került sor, szemben a 6,2 milliárd forint import forgalommal. Az építőanyag-ipari termékek közül a síküveg volt az egyetlen olyan termékcsoport, ahol az export jóval meghaladta az import értékét. Az export-import egyenleg 5329 millió forintot tett ki 2001-ben. A belföldi felhasználás meghatározásakor a hazai termelés importtal növelt és exporttal csökkentett értékét kell vennünk. A pontosság kedvéért szót kell ejtenünk arról, hogy ennél a meghatározásnál nem számoltunk a felhalmozott raktárkészletekkel, amelyek az év bizonyos időszakában jelentősek lehetnek. A

49


belföldi felhasználás mértéke évről-évre nőtt, 1999 és 2001 között 143%-os volt a növekedés mértéke, ami az építőipari konjunktúrának köszönhető. A növekedés üteme azonban csökkenő tendenciát mutat, 1999 és 2000 között 123,6%-os volt a bővülés, 2000 és 2001 között viszont visszaesett 115,7%-ra. A belföldi felhasználás jelentős, és egyre nagyobb hányada származik az importból. 1999-ben az import aránya a hazai piacból 59,5%-ot tett ki, 2001-ben jelentősen megemelkedett és több mint 71%-a származott az építőanyagoknak importból.

Az építőanyag-ipar hazai piacának mérete (m Ft)

400 000 350 000 300 000 236 215 250 000 200 000

197 284

Import

160 646

Belföldi termelés-Export

150 000 100 000 100 698

125 841

137 732

50 000 0 1999.

2000.

2001.

A hazai építőanyag-ipari alágazatok helyzete Cementipar 2000-ben a cementipar teljesítménye 40289 millió forintnak felelt meg, ezt korrigálva az exporttal (5525 millió forint) és az importtal (6933 millió forint), megkapjuk a belföldi felhasználás mértékét, amely 41697 millió forintot tesz ki. A cement belföldi forgalma jelentős mértékben növekedett, közel 50%-kal nőtt 1998 és 2000 között. 2003 I. félévében 1598 millió tonna cementet termeltek, amely az előző év hasonló időszakához viszonyítva 1,4%-os csökkenést mutat. Az összes termelés 82%-a belföldi értékesítésre, a maradék 18%, azaz 233 millió tonna export-értékesítésre került. A legtöbb importtermék Ukrajnából, Oroszországból és a Szlovák Köztársaságból érkezik. 2002 I. félévéhez képest 7,6%-kal nőtt az országba behozott cement mennyisége. Mind az orosz, mind a szlovák importban jelentős mértékű volt a visszaesés, az ukrán import mértéke ellenben 27,5%-kal haladta meg az előző félévi mennyiséget. 1996-tól tartó folyamatos cementimportbővülés 2001-ben megtorpant, visszaesett alig több mint 600000 tonnára, majd 2002-ben újra megközelítette a 800000 tonnát. Az import állandó emelkedése és az olcsó keleti áru országba özönlése meggátolja a hazai cementgyárakat, hogy

50


kapacitásukat maximálisan kihasználják. Habár a cementipar termelése folyamatosan bővül, a nagyobb termelésbővülés akadálya a folyamatosan növekvő importmennyiség. Ennek leküzdésére dolgoztak ki egy átfogó rendeletet (3/2003/I.25 BM-GKM-KvVM), mely szerint csak megfelelőségigazolással rendelkező áru kerülhet be az országba. A Fogyasztóvédelem és az Építési Felügyelet mellett a vámhatóság is vizsgálja a forgalombahozatal előtt, hogy az áru megfelel-e a műszaki követelményeknek és rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel.

Betonipar 2003 I. félévében 37195 millió forint értéket termelt a betonipar, amely az előre kevert beton esetében 32,1%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez a termelési érték 1733,4 ezer m3 transzportbeton-gyártásnak felel meg. A növekedés mértéke 13,2% 2002. első félévéhez képest. Az utóbbi években a transzportbeton-felhasználás egyenletesen emelkedő tendenciát mutat.

Kerámia burkolólapok Kerámia burkolólapok esetén a belföldi felhasználás legnagyobb része, 73%-a importból származik, a hazai termelés nem tudja kielégíteni a belföldi igényeket. A magyarországi csempe-termelést 3 vállalat állítja elő, nevezetesen a Zalakerámia Rt., a Villeroy&Boch Rt., illetve a Korall Csempe Kft., melyek 2003. első félévében együttesen 3067674 m2 csempét gyártottak, 4,9%-kal kevesebbet, mint 2002.hasonló időszakában. A csempegyártás nagy részét, 68%-át a Zalakerámia Rt. biztosította, amely vállalat növekedési indexe közel 7%-os volt az elmúlt évhez viszonyítva. A csempegyártás esetén mind a belföldi értékesítés, mind az export jelentősen nőtt, 18, illetve 13%-kal. Padlólapot Magyarországon szintén három nagyvállalat állít elő, a Zalakerámia Rt., mely a termelés 56%-áért felel, illetve a Villeroy&Boch (34,8%) és a Gamma Kerámia Rt. (9%). A termelés összesen 1678537 m2 volt, vagyis 0,3%-kal maradt el az előző év hasonló időszakában mért mennyiséghez képest. A kerámia burkolólapok 2003. I. féléves importja meghaladja a belföldi termelést, ugyanis a teljes hazai termelés 4746200 m2, míg az összes import 10095450 m2 volt. Az import növekedési üteme meghaladja a termelését, 2002. I. félévéhez viszonyítva 15,5%-os volt. A legtöbb kerámia burkolólap-import, az összes import 62%-a (6300,8 ezer m2) Olaszországból érkezik, de jelentős mennyiség jön Spanyolországból, (1312,9 ezer m2), Csehországból (565,4 ezer m2) és a Szlovák 2 Köztársaságból (734,2 ezer m ). Az import magas hányada hatására a hazai értékesítés fokozatosan visszaesik, különösképpen a nagy mennyiségben érkező olasz import miatt. Az importtal szemben versenyhátrányban állnak a magyar vállalatok, egyrészt a szélesebb termékválaszték miatt, másrészt pedig azért, mert a magyar vásárlók nem bíznak a hazai termékek minőségében, a régebbi tapasztalatokra alapozva.

51


Üvegipar A Magyarországon jelen lévő 300 üvegipari vállalat képviseli az építőanyag-ipari ágazat termelésének 17%-át. 2002. I. félévéhez képest visszaesett a termelés indexe 2,9%-kal, az értékesítés indexe pedig 5%-kal. Az üvegiparon belül a csomagolóüveg-gyártás mutat negatív eredményeket, 2003. I. félévében minden mutatószám csökkent, a termelés 12,1%-kal, az exportértékesítés 9,8%-kal, míg a belföldi értékesítés 14%-kal esett vissza az egy évvel korábbi időszakban mért értékekhez képest. Ugyanakkor a síküveg-továbbfeldolgozás egyre jobb eredményeket mutat, 2003-ban az üvegipar termelésének 15%-át állítja elő.

Téglaipar Az építőipari konjunktúrának köszönhetően jelentősen megnőtt a kereslet az égetett építőanyagok iránt, így a 2001-ben felhalmozódott készletek is eladásra kerültek. 2003 elején a szokatlanul kemény tél miatt visszaesett a termelés 5,5%kal, s bár a második negyedévben csökkent a lemaradás, de az egy évvel korábban mért értékeket nem tudta behozni. 2003. I. félévében összesen 48992 darab égetett cserép értékesítésére került sor, ami 8,2%-kal több mint a 2002. I. féléves érték. Ez az emelkedés elsősorban a megnövekedett importnak és exportnak volt köszönhető. A 4 mrd Ft feletti árbevételt teljesítő építőanyag-ipari vállalatok névsora 26.1 Üveg és üvegtermékek gyártása

26.2 Nem építési célú kerámiatermékek gyártás

Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. Forma Vitrum Gyógyszeripari Üvegtermék Gyártó és Kereskedelmi Kft. Hunguard Glass Termelő Kft. Ursa Salgótarjáni Üveggyapot Rt. Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. Kerox – Multipolár II. Ipari és Kereskedelmi Kft. Villeroy és Boch Magyarország Rt.

26.3 Kerámiacsempe-, lap gyártása 26.4 Égetett agyag építőanyag gyártása

26.5 Cement-, mész-, gipszgyártás

Zalakerámia Rt. Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó Rt. Wienerberger Téglaipari Rt. Duna-Dráva Cement Kft. Holcim Hungária Cementipari Rt.

52

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon A 4 mrd Ft feletti árbevételt teljesítő építőanyag-ipari vállalatok névsora

26.6 Beton-, gipsz-, cementtermékek gyártása

26.8 Máshová nem sorolható egyéb nemfém ásványi termékek gyártása

Bramac Betoncserépgyártó és Építőanyagipari Kft. Danubiusbeton Betonkészítő Kft. Ferrobeton Dunaújvárosi Beton- és Vasbetonelem-gyártó Rt. Holcim Beton Betongyártó Rt. Lasselberger Knauf Kft. Strong és Mibet Építőelemgyár Kft. Xella Pórusbeton Magyarország Kft. Magyar Aszfalt Keverékgyártó és Építőipari Kft. Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt. (Motim Rt.) Motim Műkorund Gyártó és Értékesítő Kft. Forrás: KSH


53

AZ ÉPÍTŐANYAG-IPARRA VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS SZABÁLYOK Az Európai Unió a tagállamok közössége által alkotott olyan közös gazdasági tér, melyben egységes gazdasági filozófia mentén működik. A termékforgalomra a tagországok egymás közötti határain nem vetnek ki vámokat és nem alkalmaznak egyéb piacvédelmi eszközöket, biztosított a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad mozgása, és a piaci verseny ellenőrzése azonos szabályok szerint történik. Ennek következménye, hogy a tagállamok piacát szabályzó eltérő jogi- és intézményi környezetet a közös érdekek mentén tudatosan összehangolják, harmonizálják. A tagállamok felismert közös érdekei és az együttműködés igénye eredményeként 7 kialakult a közösségi jog, vagy tágabban értelmezve a közösségi vívmányok rendszere, mely az Unió felépítését, intézményeit, politikáit, működését és döntéshozatali folyamatát szabályozza. A közösségi jog kölcsönhatásban van a tagállamok jogrendszereivel, azokba meghatározott jogelvek szerint (pl. a közösségi jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben) beépül. A jogharmonizáció az a folyamat, amely elsősorban jogalkotási tevékenység által lehetővé teszi, hogy két külön jogrendszer (Közösség és tagállam) szabályai egymással összeegyeztethetővé váljanak. A tagjelölt országokban, így Magyarországon, folyó jogharmonizációs tevékenység is azt a célt szolgálja, hogy a nemzeti jogszabályok az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethetők legyenek, amely a taggá válás feltététele, hisz néhány kivételtől eltekintve- a közösség jog a csatlakozás pillanatától ezekben az államokban is alkalmazandó. A Közösség jogalkotásának iránya kettős. Egyrészt egy deregulációs folyamatról beszélhetünk, amelynek célja a piaci integrációt akadályozó (pl. az áruk és szolgáltatások szabad mozgását gátló) nemzeti szabályok eltörlése. Ugyanakkor a kereskedelmet korlátozó szabályok lebontása mellett az egységes belső piac kiépítését szolgáló közös szabályokra is szükség van. Ezen regulációs, pontosabban újraszabályozási folyamat eredményeként születnek a közösségi szabályok és lép a különböző nemzeti szabályok helyébe egységes közösségi norma. A közösségi jogalkotás egyik legfontosabb kérdése az új közös szabályok és a megszüntetendő nemzeti szabályok egyensúlyának meghatározása. A jogharmonizáció során a tagállamok egységes közösségi szabályokat fogadnak el. Az Egységes Európai Okmány egyik legjelentősebb eredménye a jogharmonizációs folyamat felgyorsítása, hatékonyabbá tétele volt. Egyrészről az Okmány melléklete több mint 300 irányelv elfogadását írta elő 1992-es határidővel 7

Az „acquis communautaire” kifejezés, mely magyarra a közösségi vívmányokként fordítható, jelentése tágabb, mint a közösségi jog. A közösségi jogot alkotó elsődleges jogforrások (alapító szerződések és azok módosításai) és a másodlagos jogforrások (rendelet, irányelv, határozat, vélemény, ajánlás) mellett az acquis communautaire minden olyan alapelvet, döntést, nyilatkozatot, közleményt, gyakorlatot, az Európai Bíróság esetjogát és célkitűzést is tartalmaz, amely az Európai Közösségekre vonatkozik.

54


az integráció elmélyítése érdekében, mely jogalkotási program valóban lendületet adott. Másrészről az Egységes Okmány technikai vonatkozásban meggyorsította a jogharmonizácós folyamatot, mivel lehetővé tette harmonizációs javaslatok többségi szavazással történő elfogadását. termékforgalmazást érintő legfontosabb elvek:

új is a A

•

azonos elbírálás elve, amelynek értelmében az Unió piacán forgalmazott valamennyi árura egyaránt vonatkoznak a műszaki tartalmú jogszabályok, szabványok függetlenül attól, hogy melyik tagállamban, vagy az Unión kívül állították elő;

•

arányosság elve, amely szerint a termékkel szemben támasztott követelmények ne jelentsenek a gyártóval (forgalmazóval) szemben a szükségesnél nagyobb mértékű korlátozást;

•

ésszerűség elve, amely kimondja, hogy a műszaki tartalmú nemzeti jogszabályok közösségi jogszabályoktól való eltérése elfogadhatók, ha garantálják az alapszerződésben is rögzített elvek, szabályok teljesülését;

•

objektivitás elve, amely szerint a műszaki előírásoknak objektívnek és igazolható feltételrendszeren kell alapulniuk.

Magyarország jogharmonizációs kötelezettségére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Társulási Szerződés tartalmazza. A szerződést, amelyet Európai 8 Megállapodásnak is neveznek Magyarországon az 1994. évi I. törvény hirdette ki. A szerződés 67-68. cikkei a jogharmonizáció általános szabályait tartalmazzák, de a Megállapodás más rendelkezései is szólnak a jogközelítési feladatokról. Az egyes szakterületeken elvégzendő konkrét jogharmonizációs feladatokat „a jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról” című 2003. évi kormányhatározat tartalmazza (Igazságügyi Minisztérium honlapjáról -www.im.hu- letölthető).

Gazdasági harmonizáció Vállalati jog Az Európai Unió vállalatalapítás területén is a nemzeti jogszabályok összehangolására törekszik. Ezt egyrészt a Római Szerződésen alapuló harmonizációs irányelvek kibocsátásával, másrészt közösségi társasági formák létrehozásával éri el. A Római Szerződés 58. cikkelye értelmében valamely tagállam jogszabályai szerint létrehozott – tehát ott honos – gazdasági társaságot minden EU-tagállamban nemzeti elbánásban kell részesíteni, vagyis nem lehet megkülönböztetni a hazai létesítésű társaságoktól. Ez az elbánás nemcsak magát a társaságot, de fióktelepeit, ügynökségeit és leányvállalatait is megilleti. Az EU

8

A helyes fordítás Európa Megállapodás lenne, de az 1994. évi I. tv. a társulási megállapodást Európai Megállapodás címen hirdették ki.


55

területén történő szabad letelepedés és a nemzeti elbánás intézménye már 1994. február 1-jétől megilleti a magyar gazdasági társaságokat is. Bár a vállalatok, gazdasági társaságok létrehozásának és működésének kontrollja alapvetően a tagállamok kompetenciájába esik, közösségi előírások szabályozzák a gazdasági társaságok létrehozásának minimum feltételeit (pl. a vállalatot alapító okirat tartalmi követelményei) és a cégek nyilvántartásban vételét, valamint egyes alapadatainak (a társaság képviseletére jogosultak neve, a képviselet módja, éves mérleg, a társaság székhelyének megváltozása, a társaság megszüntetésére vonatkozó döntés, a felszámoló kijelölése, a felszámolás befejezése és a cégnyilvántartásból való törlés) közzétételét. A minél teljesebb megismerhetőséget növeli az az előírás is, amely szabályozza, hogy a gazdasági társaságok levél- és megrendelőpapírjaikon mely adataikat (pl. cégjegyzékszám) kötelesek feltüntetni. Uniós szabályok vonatkoznak a részvénytársaságok egyesülésére és szétválására. A „fúziós irányelv” (78/855/EEC) a részvénytársaságok egyesülésére fogalmaz meg előírásokat olyan fúziók tekintetében, amelyek egy adott országon belül valósulnak meg, és amelyekre az adott nemzeti jog a mérvadó. Speciális szabályozás vonatkozik a beolvadással megvalósuló cégegyesülésre. A „szétválási irányelv” (82/891/EEC) egy adott tagország piacán bekövetkező szétválás módjait és folyamatát szabályozza, szintén a részvénytársaságokra vonatkozóan. A részvénytársaságok egyesülésével és szétválásával kapcsolatban a 2001/23/EK irányelv szabályozza a munkavállalók jogainak védelmét. Az Európai Gazdasági Érdekcsoportról (EGÉ), mint közösségi társasági formáról a 2137/85/EGK rendelet az rendelkezik. Az EGÉ alapítói gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek, gazdasági társaságok, magánjogi vagy közjogi szervezetek lehetnek. Az alapítók közül legalább két tagnak két különböző tagországbelinek kell lennie, s valamennyi tagnak az EU területén kell székhellyel rendelkeznie. Az EGÉ székhelyét szabadon megválaszthatja, valamint anélkül megváltoztathatja, hogy a társaságot az egyik tagországban meg kellene szüntetni és egy másik tagországban újra meg kellene alapítani. Az EGÉ saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket, továbbá perelhet és perelhető, azaz tagjaitól független saját jogalanyisággal rendelkezik. Tevékenysége – amely kiterjedhet mindennemű gazdasági tevékenységre úgy az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, mint a szolgáltatások területén – a tagok tevékenységéhez kapcsolódik, azt egészíti ki, így nyeresége és vesztesége egyaránt csak a tagoknál jelentkezhet. A felosztás módját az alapító szerződésben kell szabályozni. Fontos kitétel, hogy tagjai felett irányítást vagy ellenőrzést nem gyakorolhat, saját részvényeit, üzletrészeit nem szerezheti meg. Az EGÉ alapításhoz alaptőke nem szükséges, tevékenysége finanszírozásáról a tagok gondoskodnak, akik korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság tartozásaiért. A fentiekből következően ez a társasági forma a kis- és közepes méretű vállalkozások számára ideális más EU-tagországokban lévő kis- és közepes méretű vállalkozásokkal történő kooperáció kialakítására. A 2157/2001/EK rendelete, valamint a 2001/86/EK irányelve rendelkezik az Európai Társasági formáról. Ez a társasági forma – minden tekintetben – az EU

56


teljes területén egyformán teljesülő feltételrendszer szerint működik. Az ET székhelyét szabadon megválaszthatja, valamint anélkül megváltoztathatja, hogy a társaságot az egyik tagországban meg kellene szüntetni és egy másik tagországban újra meg kellene alapítani. Az Európai Társasági forma statútumáról ugyan már megjelent a rendelet, ugyanakkor eddig még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Adózás Az Európai Unió nem rendelkezik egységes adórendszerrel. A közösségi szabályozás elsősorban a közvetett adófajtákra, tehát a forgalomhoz kapcsolódó adókra terjed ki. A harmonizációs kötelezettségből fakadó módosítások legjelentősebbje az áfa kulcs rendszerének teljes átalakítása. Az Európai Közösség áfa szabályrendszere meghatározza a tagországok számára a kedvezményes adókulcs minimumát, valamint az általános adókulcs minimumát is, az előbbit 5, az utóbbit 15 százalékban határozva meg. E szerint a tagállamok 5 százaléknál alacsonyabb kedvezményes áfa kulcsot nem alkalmazhatnak, az általános kulcs pedig legalább 15 százalékos kell legyen. Az általános adókulcsnak felső korlátja nincs. Ennek megfelelően a módosítás megszünteti a 0 %-os adómértéket, és a jellemzően ott szereplő termékek (pl. humán gyógyszerek) adókulcsa 5 százalékra emelkedik. Az EU-csatlakozással Magyarország az egységes belső piacának részévé válik, aminek következtében többek között megszűnik –az EU-n belül- az exporttermékek vámregisztrációja és ezzel együtt az exporttermékek után az ÁFA visszaigénylés lehetősége (vagyis a 0%-os áfa kulcs jogalapjának alkalmazása). A csatlakozás körüli adócsalások visszaszorítását célozza az a módosítás, mely szerint a termékexport akkor számlázható nulla kulccsal, ha a termék az értékesítés időpontjától számítva 3 hónapon belül az országot elhagyja. Ez az időtartam jelenleg 6 hónap. Átmeneti rendelkezés, hogy az Unió jelenlegi és a bővítést követő majdani tagállamaiba irányuló termékexport esetén a terméknek az országhatárt legkésőbb a csatlakozás időpontjáig el kell hagynia. Az adómentes kör legjelentősebb módosítása az építései telek 25 százalékos kulcs alá sorolása. A változásra külön átmeneti intézkedést is tartalmaz a módosítás, mely szerint amennyiben a teljesítés már január 1-jét, a módosítás hatálybalépését követi, de a telek értékesítéséről szóló adásvételi szerződés a földhivatalhoz még december 31-ig benyújtásra került, úgy a telek változatlanul áfamentes. A jövőben a telek és a földterület, amennyiben lakóingatlannal együtt kerül értékesítésre, annak áfa kulcsát veszi fel, így a nem önállóan, hanem lakóingatlan részeként értékesített építési telek változatlanul áfamentes marad. A 12 százalékos kulcs megszűnik, a kedvezményes kulcs 15 százalékra emelkedik. Egyes termékek kikerülnek a kedvezményes körből, és így áfa kulcsuk 12 százalékról 25 százalékra emelkedik. Ilyenek például a könyvkiadási tevékenység, az elektromos energia és villamos energia ellátás (megjegyzendő, hogy az energia


57

kulcsának emelését nem a harmonizációs kötelezettség, hanem kizárólag költségvetési szempontok indokolták). Az általános áfa kulcs továbbra is 25%. A társasági adók tekintetében nincsen közösségi szabályozás az Európai Unióban. Az alkalmazott adókulcsok meglehetősen tág határok között mozognak (20%– 52%). A hazai 16%-ra csökkentett társasági adókulccsal szemben az EU-átlag 32%. Az egyes tagállamok által működtetett társasági adórendszerek ugyanakkor közelednek egymáshoz olyan értelemben, hogy a nyereség visszaforgatására-, a kis- és közepes vállalatok dinamizálásra ösztönöznek, valamint egyre inkább szűkülnek az adómegkerülés lehetőségei.

Számvitel Az Európai Unióban a számviteli irányelvek elsősorban a vállalkozások számviteli beszámoltatásának harmonizációjára törekszenek. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2001. január 1-jei hatállyal nagyrészt megvalósította az összhangot az uniós előírásokkal. Csatlakozásunkig elsősorban a nemzetközi számviteli előírások átvételével kapcsolatban jelentkeznek harmonizációs feladatok, tekintettel arra, hogy az Európai Unió is törekszik ezen előírások saját jogrendszerébe történő integrálására. A harminozálandó jogszabályok közül az ún. „mérleg irányelv” (78/660/EGK) az egyik legfontosabb, amely a korlátolt felelősségű társaságok éves mérlegkészítésével kapcsolatban fogalmaz meg jogharmonizációs előírásokat. Az irányelv – a teljesség igénye nélkül – előírja azokat a minimum követelményeket, melyek segítségével egy vállalatról valós kép kapható: a mérleg alkotóelemei, formája, közzététele, stb.. A kis- és közepes vállalkozások esetében ezt részben módosítja a 90/604/EGK irányelv. További közösségi számviteli szabályok vonatkoznak, illetve vannak előkészítés alatt, így a konszernek, multinacionális- és transznacionális vállalatok, az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság egyes számviteli követelményeire, a könyvvizsgálói tevékenységhez szükséges szakmai követelményekre, valamint a könyvvizsgálók működési engedélyének feltételeire, a cégfelvásárlás és felszámolás számviteli előírásaira.

Vámszabályozás Magyarország EU-csatlakozásának legfontosabb külkereskedelem-politikai vonatkozása a közösségi vámeljárások és vámszabályok használata. Magyarországnak a csatlakozáskor alkalmaznia kell minden az EU-ban alkalmazott vámjogi szabályozást. Az egyik legfontosabb dokumentum – melynek előírásait a magyar szabályozásban is maradéktalanul érvényesíteni kell – a Közösségi Vámkódex és végrehajtási rendeletei, amelyek minden tagállamra nézve egységes feltétel-, és követelményrendszert rögzítenek a vámeljárások, a vámteher kiszabása és megfizetése, valamint a vámbiztosítékok nyújtása tekintetében. A vámteher egységes elvek szerinti meghatározásának és kiszabásának alapját a Kombinált Nómenklatúra (KN) adja. Ezáltal biztosíthatóvá válik, hogy a Közösségbe importált, illetve onnan exportált (exportvám alkalmazása esetén) áruk

58


minden tagállamban azonos szempontok alapján kapják meg az alkalmazandó vámtétel eldöntéséhez szükséges vámtarifaszámot. Magyarországnak EUcsatlakozását követően a Kombinált Nómenklatúrában feltüntetett vámtételeket 9 kell alkalmaznia . Továbbá alkalmazni kell a TARIC-ot, amely az EU egy kereskedelempolitikai eszköze, melynek alapjául a KN szolgál. A TARIC egy olyan kódrendszer, ami minden egyes vámtarifaszámhoz kapcsolódóan – kereskedelempolitikai szempontból fontos – rendelkezést tartalmaz. Ezek a rendelkezések a külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó közterhek, kedvezmények és tilalmak meghatározása az egyes termékeket illetően. A TARIC kód a KN kód nyolc számjegye után esetenként alkalmazott kétszámjegyű alszám. Létezik még úgynevezett kiegészítő TARIC kód, amely a szubvenciók, antidömping-eljárások, stb. esetén tartalmaz előírásokat. Ezek száma megközelíti a 20.000-t.

Közbeszerzés Közismert, hogy építőipari ágazat és így az építőanyag-ipar is jelentős mértékben függ a közösségi forrásoktól, az azok finanszírozásából megvalósuló beruházásoktól. Elég utalnunk a közlekedési rendszerek, közművek, közintézmények fejlesztésére. A közpénzek társadalmi szempontból hasznos célokra való fordítása, a források hatékony, a minőségi elvárásoknak megfelelő és átlátható felhasználásának biztosítása a közszféra alapvető kötelessége, a közpénzek felett rendelkezőktől tehát elvárt, hogy a rájuk bízott forrásokat a maximálisan gondossággal kezeljék. Ugyanakkor a piacgazdaság lényegi eleme, hogy azokat a közszférában jelentkező feladatokat, így pl. a beruházások tervezését, kivitelezését, ellenőrzését, melyeket a piaci szereplők el tudnak, illetve jobb hatékonysággal tudnak ellátni, piaci szervezetekre kell bízni. A közösségi forrásokból finanszírozott munkák magas szakmai színvonalon történő megvalósítása mellett közvetlen társadalmi igény az is, hogy a potenciális munkák megvalósítói számára egyenlő részvételi feltételeket biztosítsanak. Így szükségszerűen egy olyan kölcsönhatás, együttműködés alakul ki a köz- és a gazdasági szféra szereplői között, melyet a társadalom érdekei érvényesülésének mentén szabályozni kell. Az Európai Unióban a közbeszerzési eljárások és szerződések négy típusát különböztetik meg: szolgáltatást, eszközbeszerzést, kivitelezést és közüzemek beszerzéseit. A szolgáltatási szerződések szabályozzák azokat a megbízásokat, melynek az eredménye valamilyen szellemi termék vagy szakértői hozzájárulás. Ide tartoznak egyebek között a szakmai megalapozó tanulmányok (stratégiák, programok, megvalósíthatósági elemzések, üzleti tervek, stb.) kidolgozása, a műszaki tervezés, képzés, PR és kommunikációs feladatok, projekt menedzsment, valamint a kivitelezés műszaki felügyelete. A szolgáltatási szerződések odaítélésének eljárásait a 92/50/EGK irányelv szabályozza. Az eszközbeszerzési szerződés, melyet a 93/26/EGK irányelv szabályoz, műszaki és egyéb eszközök, 9

Ez hozzávetőlegesen 5000 termék esetében vámcsökkenést, míg 2000 terméknél vámtétel-növekedést jelent.

59


berendezések, gépek beszerzésére vonatkozik. A kivitelezési szerződés műszaki létesítmények, mély- és magasépítészeti munkák (közművek, közlekedési létesítmények, épületek, stb.) kivitelezésére vonatkozik. A kivitelezési szerződések odaítélésének szabályait és eljárásait a 93/27/EGK irányelv rögzíti. A közüzemi közbeszerzéseket a vízgazdálkodás, energiaszolgáltatás, közlekedés és távközlés területén külön jogszabály (93/38/EGK irányelv) szabályozza. A közüzemi közbeszerzések alkalmazása független attól, hogy az adott szolgáltatás állami, önkormányzati vagy magántulajdonban van. A közbeszerzési irányelvek három közbeszerzési eljárástípust különböztet meg: a nyílt, a meghívásos (zártkörű) és a tárgyalásos eljárást. Az alkalmazandó eljárástípus a beszerzés tervezett költségvetésétől függ. Nyílt közbeszerzési pályázatot az alábbi értékhatárok felett kötelező kiírni: Nyílt közbeszerzési eljárás alkalmazásának értékhatárai Közbeszerzés típusa Építési kivitelezés Árubeszerzés Szolgáltatás Közüzemek közbeszerzései építési kivitelezés árubeszerzés (távközlés) szolgáltatás (távközlés)

Alsó értékhatár 5.000.000 € 200.000 € 200.000 € 5.000.000 € 400.000 € (600.000 €) 400.000 € (600.000 €)

A közbeszerzési eljárások egyszerűsítésre és egységesítésére az Európai Bizottság 2000. májusában javaslatot készített. Ugyanakkor megjelentek a közbeszerzésben olyan újabb elemek is, melyek szabályozása szükségessé vált. Ezek egyebek között: •

elektronikus beszerzési mechanizmusok;

•

a nagy és komplex beruházási projektek végrehajtásával kapcsolatos új eljárások (pl. a tervezés és kivitelezés kötelező szétválasztása, a kis és közepes vállalatok részvételének elősegítése);

•

a pályázati kiválasztási kritériumok és eljárási szabályok objektivitásának erősítése.

Az Európai Unió tagállamai által kiírt közbeszerzési eljárásokban a magyar vállalatok részvételének lehetőségét az Európai Megállapodás (66. Cikk) rögzíti. A Megállapodás értelmében a magyar vállalatok – a Közösségben működő vállalatokkal azonos elbánás szerint -1994-től részt vehetnek a közösségi szerződés-odaítélési eljárásokban (közbeszerzésekben), míg Magyarországnak 2004-ig lehetősége van arra, hogy a közösségi vállalatokat ne részesítse a magyar vállaltokkal azonos elbánásban.

60


Magyarországon a közbeszerzéseket a többször módosított 1995. évi XL. törvény szabályozta, melyet 2004. január 1-től hatályos, a Parlament által 2003. december 22-én jóváhagyott 2003. évi CXXIX. törvény váltott fel. A hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatának és az új törvény kidolgozásának szempontja és célja kettős: egyrészről jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése, másrészről a hatályos közbeszerzési törvény 1995. évi megalkotása és hatályba lépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak hasznosítása, és ennek alapján a közbeszerzési szabályok kiigazítása.

A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme Az EU-ban a fogyasztó és a terméket forgalmazó vállalkozás között felmerülő jogvitákat igyekeznek bírósági eljárások nélkül elrendezni. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a magyar piacon is biztosítani kell majd, hogy a fogyasztók számára a belső piacon érvényes érdekvédelem megvalósuljon. A magyar szabályozás gyakorlatilag megfelel az EU jogszabályainak és jogviták esetén ma már harmonizált szabályokat alkalmaz a magyar jog. A jogharmonizálás megkövetelte, hogy EU-konform fogyasztói vitarendező fórum jöjjön létre az eljárás egyszerűsítése érdekében. 1999. január 1-én jött létre a bíróságon kívüli vitarendezési intézményrendszer a fogyasztói jogviták esetének megoldására. Ennek következtében egyszerűsödött a fogyasztói jogviták bírósági rendszeren kívüli alternatív megoldási a lehetősége. Előnye, hogy a bírósági eljárásnál kisebb a költségvonzata, de ismerve a magyar bíróságok leterheltségét, valószínűsíthető, hogy ezeknek az eljárási formáknak az alkalmazása a vitás ügyek lezárásának meggyorsítását is eredményezi. Ennek különösen a fogyasztó szempontjából van jelentősége. A Bizottság 98/257/EK ajánlása rögzíti a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezéséért felelős testületekre alkalmazandó elveket. Az ajánlásban foglaltak megvalósítása nem jelent kötelezettséget, ám a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény esetleges módosítása esetén, célszerű a békéltető testületi tagok összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok újragondolása összhangban az ajánlással. A Békéltető Testület intézménye az Európai Unió vonatkozó szabályozásán és gyakorlatán alapul, s a fogyasztóvédelmi törvény alapján működik. A Békéltető Testület a területi gazdasági kamarák mellett működő független szervezet. Fővárosi és megyei testületek működnek. Létesítésükkel azt a célt kívánják elérni, hogy a vevők és a kereskedők (forgalmazók, illetve szolgáltatók) közötti vitás ügyeket egyezségen alapulva, bírósági vagy hatósági eljáráson kívül rendezzék, illetve ennek lehetőségét elősegítsék. Hatásköre azoknak a jogvitáknak a rendezése, amelyek az áruk és szolgáltatások minőségével, azok biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával kapcsolatban alakultak ki. A fogyasztók és a forgalmazók közötti jogviták bíróságon kívüli rendezésének másik módja a választott-bíráskodás keretein belül lehetséges. Az intézmény 1994ben jött létre (LXXI. törvény). A választottbíróságokat a gazdasági kamarák


61

hozhatják létre, alapító okiratban. Mivel általában gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban választják ezt az eljárási formát, rendszerint nagy értékű szerződésekkel kapcsolatos jogviták felmerülésekor jelent alternatívát. Külföldi is lehet az egyik fél, vagyis nemzetközi szerződések esetére is alkalmazható ez az eljárás. Ekkor is az a feltétel, hogy a felek a szerződésben rögzítsék az eljárás ezen formájának elfogadására vonatkozó hajlandóságukat. Amennyiben az eljárás során a felek között egyesség jön létre, a választottbíróság az eljárást végzéssel megszünteti, de az egyezséget ítéletbe foglalhatja, erre szóló felkérés esetén. A választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, de a bíróságtól kérhető az ítélet érvénytelenítése.

A fogyasztóval kötött szerződések A fogyasztóvédelem egyik fontos kérdése, hogy a fogyasztót védjék a számára hátrányos szerződések megkötésével szemben. A fogyasztó ugyanis kiszolgáltatottabb pozícióban van a vásárláskor kialakuló jogviszonyban. A leggyakoribb jogvitára alkalmat adó probléma, hogy a fogyasztó nem, vagy csak részben ismeri a szerződéses feltételeket. A tisztességtelen szerződési feltételek kérdésével az EU 93/13/EGK irányelve foglalkozik. Ennek az irányelvnek átvételét jelenti, amikor módosították a Polgári Törvénykönyvet (1997. évi CXLIX. törvény 11. §- a), a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeiről szóló törvény bevezetésével. Ugyancsak a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen feltételeit szabályozza a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, mely a Ptk.-nál részletesebb szabályokat határoz meg, ugyanezen EU irányelv alapján. Az áruk és szolgáltatások értékesítésének új formái alakultak ki a telekommunikációnak a termékforgalmazásba történt bevonulása következményeként. A rendeletnek különös jelentőséget ad az elektronikus kereskedelem várható előretörése. A csatlakozás után a magyar fogyasztó számára ez a kereskedelmi forma a jelenleginél valószínűsíthetően jóval fontosabbá válik, és fel kell készülnie az elektronikus kínálati piac erőteljes offenzívájára. Emiatt a magyar fogyasztó védelmét ebben a vonatkozásban is erősíteni kellett és jogait az Európai Közös Piacon érvényes szabályokhoz kellett igazítani. Az e-piacon kötött szerződések is ebbe a kategóriába sorolandók. Az 1999-ben kiadott rendelet (17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet10) olyan szerződésekre érvényes, „amelyet gazdálkodó szervezet vagy magyarországi fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás és fogyasztó köt egymással a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján.” Az ilyen szerződést nevezzük távollevők között kötött szerződésnek.

10

Ez a Korm. rendelet a 97/7/EK irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

62


Elektronikus kereskedelem Az Európai Unióban az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek a 90-es évek közepén igen jelentős fejlődést mutattak. Az ágazatot a KKV szektor dominálja olyannyira, hogy az ágazatban összesen foglalkoztatottak 76%-át, az ágazat által létrehozott kereskedelmi forgalom értékének 69 %-át a kis és közepes méretű vállalkozási szektor tudhatta magáénak 1996-ban. Az ebben az évben elért 80 milliárdos forgalom 12 %-kal haladta meg az előző évit. Jelenleg a magyar belföldi kereskedelmi forgalomnak az elektronikus kereskedelem csak igen elenyésző részét teszi ki (s ez különösen az ún. üzlet és fogyasztó közötti e- kereskedelemre igaz). Ennek a helyzetnek több tényező adja magyarázatát, amelyek között a legfontosabb a magyar civil társadalom általános távolmaradottsága az Internet alkalmazástól. Nyilvánvaló, hogy a probléma hátterében főként az e-kereskedelem infrastruktúrájának (és ismereteinek) fogyasztói oldalon meglévő hiányai és a hazai kínálati oldal máig meglévő gyengeségei állnak. (Szűk a termékkör lista, jelentős gyengesége az ágazatnak a jogi szabályozási háttér hiányosságaiból eredő nagyfokú kockázatossága is.)

Szociális szabályozás Az európai szociális szabályozás kérdései közé sorolhatók, munkaerő szabad áramlásának biztosításával, a munkavállalók munkakörülményeivel, munkaerőpiaci integációjukkal, reintegrációjukkal kapcsolatos rendelkezések. Az alábbiakban szociális szabályozás az építőanyag-ipari ágazat számára meghatározó néhány elemét részletezzük.

Munkaidő Nincs egységes szabályozás az Európai Unióban. Viszont a munkaidőre és a 11 részmunkaidőre vonatkozó uniós irányelvek keretet adnak a nemzeti szabályok kialakításához. A munkaidőre vonatkozó direktívát a teljeskörűbbé tétel igényével módosították (97/81/EK tanácsi irányelv). Az alábbi szabályok érvényesek: •

a heti munkaidő nem lehet több 48 óránál;

•

az éves fizetett szabadság ideje minimum négy hét;

•

az éjszakai műszak maximális hossza napi nyolc óra;

•

kötelező minimális pihenőidőszakokat kell beiktatni; naponta 11, hetente 24 egymást követő óra.

11

A Tanács 2000/34/EK irányelve, amely módosítja a 93/104/ és 97/81 közösségi direktívákat


63

Szakképzés Az építőanyag-ipar egyes szegmensei fokozatosan zárkóznak fel a tudásigényes ágazatok sorába az építőanyagokkal szemben támasztott szigorodó tartóssági, biztonsági, környezetvédelmi és energiahatékonysági követelmények miatt. Az építményekben használt anyagok, berendezések gyártása mellett azok raktározása, szállítása, beépítése, üzemeltetése és karbantartása is egyre nagyobb szakismereteket igényel. A képzett munkaerő iránti igény, az ágazatban végbemenő innováció, technológiai fejlődés miatt a szakmunkások, betanított munkások képzése, továbbképzése, szakképzése alapvető feladattá válik, és növekszik az igény az információs technológia alkalmazására is. A szakképzés területén a közösségi szabályozásban további előrelépések lennének indokoltak, melynek kiindulópontja a szakképzési diplomák összehasonlíthatóságáról szóló 85/368/EEC tanácsi döntés, illetve minőségi követelményeket felállító "legjobb szakmai gyakorlat" ("best practice") kialakítása és ennek elterjesztése a teljes építőipari szakmán belül.

A külföldi munkavállalás lehetőségei az EU tagországaiban A csatlakozás előtt a magyar munkavállalók elvben munkavállalási engedély birtokában vállalhatnak munkát az EU tagállamaiban. A munkavállalási engedélyt mindig annak a tagországnak a joga szerint kell igényelni, melyben a tervezett munkavégzés megvalósulna. Néhány EU tagállammal Magyarország kétoldalú megállapodást kötött meghatározott számú magyar munkavállaló meghatározott időtartamra szóló munkavállallásának könnyített eljárás keretében történő engedélyezésére. Ilyen egyezményeket Magyarország –eltekintve a gyakornokcsere egyezményektől- Ausztriával, Írországgal és Németországgal kötött. Mint tudjuk, EU csatlakozás után automatikusan nem fog megnyílni az Európai Unió munkaerőpiaca, hanem a tagországok a munkaerődömpingtől való félelmükben átmeneti szabályozás vezetnek be, melynek célja a jelenlegi tagállamok munkaerőpiacának fokozatos megnyitása. Egyes tagállamok, pl. NagyBritannia jelezte, hogy az átmeneti szabályozással nem kíván élni, és csatlakozás pillanatától megnyitja munkaerőpiacát az újonnan csatlakozó országok munkavállalói előtt, ugyanakkor közép-kelet-európai munkavállalók számára várhatóan korlátozottan fognak rendelkezésre állni a fogadó ország szociális rendszerének egyes eszközei.

Munkavédelem, munkaegészségügy, munkabiztonság A munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítása, mint közösségi cél már az Európai Gazdasági Közösséget alapító Római Szerződésben megjelenik. A szerződés 118/A cikke szerint " a tagállamok megkülönböztetett figyelmet szentelnek a munkavállalók biztonság- és egészségvédelme javításának, különösen a munkakörülmények javításán keresztül, és célul tűzik ki az ezen a területen

64


meglévő feltételek harmonizációját az elért eredmények fenntartása mellett". A Szerződés rendelkezik arról is, hogy a harmonizációs folyamat célja a meglévő feltételek és műszaki előírások figyelembevételével a közösségi szintű munkavédelmi követelmény minimumok meghatározása irányelvek formájában, mely nem zárja ki, hogy egyes tagállamok a minimum feltételeknél szigorúbb követelményeket határozzanak meg és alkalmazzanak. A Szerződés ugyancsak leszögezi, hogy munkavédelmi minimum feltételekről szóló irányelvek nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi követelményeket, melyek akadályozzák a kis és közepes vállalatok alapítását és fejlődését. Az Európai Unió munkavédelmi szabályozásának alapja a 89/391/EGK tanácsi irányelv, mely meghatározza a munkaadó és munkavállaló kötelezettségeit a munkavédelmi feltételek javítása érdekében. A munkaadó felelőssége kettős. Egyrészt mindent el kell követnie a balesetek megelőzésére (beleértve egyebek között a baleseti kockázatok értékelését, a dolgozók tájékoztatását, képzését, valamint a szükséges egyéni védőfelszerelések biztosítását). Ugyanakkor fel kell készülnie a baleset bekövetkezésére, a balesetet kiváltó ok megszüntetésére (pl. tűzoltás), a sérült dolgozó ellátására, elsősegélynyújtásra, a dolgozók kimentésére, stb.. A munkaadónak eleget kell tenni a balesetekkel kapcsolatos jelentés kötelezettségnek is. A dolgozó kötelezettsége a munkaadóval való együttműködés a munkahelyi balesetek elkerülése érdekében. Ennek megfelelően a dolgozónak a rendelkezésre bocsátott munkaeszközöket és védőfelszerelést szakszerűen kell használnia, az arra vonatkozó munkavédelmi szabályokat be kell tartania és az általa észlelt potenciális veszélyforrásokra fel kell hívnia a munkáltató figyelmét. A 89/391/EGK irányelv egyben kijelöli a munkavédelem azon területeit, ahol további részletes szabályozásra van szükség. A nagyobbrészt a 83/391/EGK irányelvre épülő, az építőanyag-ipar érintő legfontosabb EU munkavédelmi jogszabályokat az alábbiakban soroljuk fel: •

a munkahely biztonsága (89/654/EGK tanácsi irányelv);

•

munkahelyi berendezések biztonságos használata (89/655/EGK tanácsi irányelv);

•

egyéni védőfelszerelések használata (89/656/EGK tanácsi irányelv);

•

nehéz terhek kézzel történő emelése és mozgatása (90/269/EGK tanácsi irányelv);

•

képernyős berendezések használata (90/270/EGK tanácsi irányelv);

•

a dolgozók rákkeltő anyagokkal szembeni védelme (90/394/EGK tanácsi irányelv);

•

munkavédelmi jelek és jelzések (92/58/EGK tanácsi irányelv).

Az EU-ban pillanatnyilag nem működik egységes statisztikai rendszer a munkahelyi balesetek nyilvántartására, az eltérő tagállami gyakorlat miatt az adatok összehasonlítása nehéz. Az építőanyag-iparban -más iparágakhoz hasonlóan- a balesetmegelőzés, a balesetek száma csökkentésének egyik fontos eszköze lehet a balesetek ismertté tétele, az egymás eseteiből, hibáiból való


65

tanulás. Az Európai Bizottság több tíz éve foglalkozik egy olyan statisztikai adatgyűjtési rendszer kidolgozásával, melynek célja a munkahelyi balesetek egységes rendszerben való gyűjtése és feldolgozása. Ezen struktúra, mint módszertani minimum, alkalmazását egyes tagállamok önkéntes alapon megkezdték, de egyelőre arra még várni kell, hogy közösségi szinten összehasonlítható munkahelyi baleseti statisztikák ily módon rendelkezésre álljanak.

66


ÉPÍTÉSI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALMAZÁSA AZ EU PIACÁN Az Európai Unió egységes belső piacán két olyan közösségi alapelv érvényesülését kell összehangolni, melyek elvben ellentétes irányból, az azonos versenyfeltételek biztosítása és fogyasztók érdekvédelme irányából közelítik a piacot, és a kettő "dinamikus egyensúlya" biztosítja a piac zavarmentes működését. A termékelőállítást és –forgalmazást segíti a termékek és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása, mint az egységes belső piac egyik sarokköve, melynek révén a mennyiségi, adminisztratív és műszaki korlátok lebontódnak, illetve azok közvetlen és közvetett hatásai felszámolásra kerülnek. Ugyanakkor a belső piac zavarmentes működésének alapvető feltétele az is, hogy a fogyasztói jogok garanciális feltételei megteremtődjenek. A fogyasztó alapvető és elvitathatatlan joga, hogy az általa igénybe vett áruk és szolgáltatások ne veszélyeztessék az életét, egészségügyi, vagyoni és környezeti biztonságát. Emiatt a fogyasztóvédelem az egységes európai piac létrejöttének és további működésének másik központi eleme.

A fogyasztóvédelem, mint a Belső Piac alapelve12 A fogyasztóvédelmi szabályozás kiindulási alapja, hogy az európai polgárok a jogi szabályozási rendszertől életminőségük javulását várják el. Ugyanakkor szigorúbb, magasabb színvonalú fogyasztóvédelem nemcsak a fogyasztónak áll érdekében, hanem fontos a termelők számára is, mert a termelők a rendezetten működő piac iránti bizalomtól függnek, a nem-szabályozott piacokról származó termékek és szolgáltatások minősége iránt megrendül a fogyasztók bizalma. A fogyasztói érdekek érvényesülését az Európai Unió valamennyi tagállamának, valamint a csatlakozásra váró országoknak is biztosítania kell. Az Európai Unió célul tűzte ki a lehető legjobb uniós szintű stratégia kimunkálását éppen annak érdekében, hogy növelje a fogyasztói bizalmat és biztosítsa a belső piac működésének zavarmentességét. Az Európai Unió közös piacán deklaráltan a fogyasztó áll a középpontban. Az EU tagállamai az amszterdami szerződésben megerősítették a fogyasztói érdekek magas szintű védelmének elvét, mely kimondja, hogy a fogyasztó biztonsága mellett a fogyasztóvédelem közvetlenül is hozzájárul a gazdaság egészének és a vállalkozások jövedelmének növekedéséhez. Ugyanis csak azon vállalkozások, amelyek eleget tesznek a fogyasztóvédelmi követelményeknek, tudnak az Unió belső piacán a fogyasztóért folyó igen erős versenyben fennmaradni, illetve megerősödni. Az Unió fogyasztóvédelmi politikája arra irányul, hogy az EU valamennyi polgára valamennyi tagországban egyformán biztonságos termékekhez és szolgáltatásokhoz jusson, illetve mint fogyasztó, mindenütt azonos jogokat 12

A kifejtésben alapvetően a New Approach Directives és a Guide to New Approach Directives és egyéb kapcsolódó EU Bizottsági dokumentumokra támaszkodtunk.


67

élvezzen. Az európai fogyasztó védelme érvényesítéséhez egységes szabályozási rendszer szükséges, melyet egyfelől harmonizált jogrendszer, másfelől a megvalósítást biztosító intézményrendszer alkot. A tagországok számának eddigi fokozatos növekedése, majd a tagjelölt országok csatlakozásának következtében a fogyasztóvédelem kérdésköre az európai integrációs folyamat továbbfejlődésének sarkalatos pontja marad, és a hazai árutermelés, így a magyar építőanyag-ipar, alkalmazkodása szempontjából meghatározó jelentőségű lesz. A tagországok fogyasztóinak egységes védelme az egyes tagállamok eltérő szabályozása mellett nyilvánvalóan nem biztosítható. Az egységes piac létrehozása elkerülhetetlenné teszi a fogyasztóvédelmi normák lehetőségeken és ésszerűségi határokon belüli harmonizációját, annak érdekében, hogy a fogyasztók biztonsága a piacra kerülő valamennyi áru és szolgáltatás tekintetében azonos színvonalú legyen valamennyi tagállamban. Az Európai Unió ugyanakkor törekszik arra, hogy a szabályozási környezet a lehető legegyszerűbb, átlátható, a tagállamok számára kezelhető legyen. Ezért az EU egységes piacára kidolgozott fogyasztóvédelmi irányelvek (direktívák) többsége az ún. minimum-harmonizáció elvén alapul, vagyis a tagországok bizonyos estekben a kötelezően előírtnál szigorúbb szabályozást is alkalmazhatnak. Ezért csak azoknak a termékeknek, termékcsoportoknak a forgalomba hozatalára vonatkozóan dolgoztak ki speciális, egyedi szabályozást, amelyek az élet-, egészség-, a környezet- és vagyonbiztonságot veszélyeztethetik. A fogyasztói érdekvédelem és az áruk szabad mozgásának összehangolása önmagában is nehéz feladat. Ezt fokozza, hogy a folyamatos műszaki fejlődés, az új termékek keletkezése vagy a termékek jellemzőinek módosulásai miatt új szabályozók kibocsátására és harmonizációjára van szükség. Különösen hangsúlyos ez a jelenség az innováció célterületeit jelentő ágazatokban, ahová egyes építőanyagipari ágazatok is sorolhatók. Az Európai Unió fogyasztóvédelmének alapját a hetvenes években meghatározott fogyasztói jogok képezik, melyek áthatják a közösségi politikák teljes rendszerét. Egyes elemei megjelentek így egyebek között a gazdaságpolitika, közös agrárpolitika, vállalkozásfejlesztés, környezetvédelmi politika szabályozási kereteiben. Az közösségi koncepció szerint a fogyasztó nemcsak árukat vásárló személy, hanem mint a társadalmi lét szereplője kezelendő. Az Unió fogyasztóvédelmi politikáját meghatározó öt fogyasztói jog az alábbi: •

a fogyasztók egészségük és biztonságuk védelméhez való joga;

•

a megfelelő tájékoztatáshoz és a fogyasztói oktatáshoz való jog;

•

a kárigény érvényesítéséhez (jogorvoslathoz) való jog;

•

a fogyasztó érdekeinek képviseletéhez való jog; valamint

•

a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelméhez való jog.

A belső határok megszüntetése és az Egységes Belső Piac 1993. január 1-jével történt megalakulása ráirányította a figyelmet a hatalmas piac szabályozásának a szükségességére. A Maastricht-i Szerződés XI. fejezetében külön cikk (129a)

68


jelölte ki az uniós fogyasztóvédelmi politika kereteit. Ezzel a fogyasztóvédelem önálló közösségi stratégiai területként jelent meg első ízben az Európai Unió politikájában. Itt már kimondásra került a „minimális harmonizáció” elve. Az ezt követően kidolgozott új Cselekvési Program prioritásai a következők voltak: •

a fogyasztó érdekvédelme;

•

a fogyasztó tájékoztatása;

•

a termékbiztonság.

A kezdeti időszakban intézkedéseket hoztak a játékok és általában a termékek biztonsága, a határon átnyúló kifizetések, a tisztességtelen szerződések, a távértékesítés, valamint a time-share vonatkozásában. Voltaképpen ez az időszak alapozta meg a mai önálló fogyasztóvédelmi politika lényegi elemeit. A 90-es évek második felében a fogyasztóvédelmi politika fejlődését a kiteljesedésben lévő globalizáció, a nemzeti közszolgálatok átalakulása, a kifejlődőben lévő információs társadalom, valamint a biotechnológia fejlődése határozta meg. Az egészségvédelem és a biztonságos termékek kérdése a szivacsos agyvelőgyulladás okozta válság miatt került a fogyasztóvédelmi politika középpontjába. Az európai fogyasztóvédelem időközben jelentős szervezeti átalakításokat foganatosított, amelyek a tájékoztatás, a jogszabályalkotás és az ellenőrzés terén is változásokat eredményeztek és átláthatóvá tették a felelősségi rendszert.

Termékbiztonság Az EU-ban a termékbiztonságot az általános termékbiztonságról szóló tanácsi irányelv (92/59/EGK) szabályozza, mely kimondja, hogy a forgalomba került fogyasztási cikkek –a gyártó szándéka szerinti- normális használati feltételek mellett kockázatmentesnek, azaz a vásárló számára biztonságosan használhatónak kell lenniük. A termelőktől megköveteli, hogy mérlegeljék a termék összes egészségügyi és biztonsági kockázatát, csak biztonságos termékeket hozzanak forgalomba, és tájékoztassák a fogyasztót a termék alkalmazásának kockázatairól. A direktíva vonatkozik a fogyasztók által közvetlenül felhasznált új, használt és felújított termékekre, valamint azokra is, amelyeket továbbforgalmaznak. Az irányelvet a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény harmonizálta. Mivel az építési termék irányelv is tartalmaz a biztonságról szóló rendelkezéseket (alapvető követelményeket), a létesítményeket használó személyek egészségének és biztonságának védelme érdekében, ezért az általános termékbiztonsági direktíva az építési termékekre általában nem vonatkozik. Építési termékek esetében az általános termékbiztonsági direktívának csak azokon a területeken van szerepe, ahol az építési termék direktíva nem fogalmaz meg biztonsági előírásokat (pl. a dolgozók egészségének és biztonságának védelme). Bár az EU-ban a termékbiztonságot garantáló -és egyben az áruk és szolgáltatások szabad mozgását nem akadályozó- rendszer létrejött, a rendszer folyamatos korrekciókra szorul. Elegendő csak az Unió előtt álló harmonizációs feladatokra, új


69

termékek megjelenésére és a fogyasztókat potenciálisan érintő veszélyek meghatározásában elért újabb és újabb tudományos eredményekre utalni.

Termékfelelősség A termékfelelősségről szóló 85/374/EGK tanácsi irányelv rögzíti, hogy a biztonságos termékelőállításért a gyártó felelős, tehát a gyártó felel az általa nem megfelelő minőségben készített terméke által a személyek épségében, egészségében és vagyonukban okozott károkért. A termék gyártójának tehát mindent el kell követnie a termék elvárható biztonságának megvalósításáért. A gyártót a tájékoztatás kötelezettsége is terheli, vagyis a gyártó kötelezettsége a fogyasztót a termék kockázatairól tájékoztatni. A termékfelelősségi direktíva értelmezésében gyártónak tekintendő a késztermék vagy a késztermék egy alkotórészének előállítója, nyersanyag termelője, általában minden olyan személy és szervezet, mely gyártónak tünteti fel magát. A harmadik országban –tehát a Közösségen kívül- előállított, de az Unió pácán forgalmazni szándékozott áru esetében a termékfelelősség vonatkozásában az importőr lép a gyártó helyébe. (Az irányelv nem vonatkozik a feldolgozatlan mezőgazdasági termékekre és a szolgáltatásokra.) A termékfelelősségi direktíva az építési termékek gyártóira és importőreire is teljes érvénnyel vonatkozik. (A magyar termékfelelősségi szabályozás alapja a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény.) a direktíva a hibás termék gyártója kártérítési kötelezettségét írja elő. Hibásnak az a termék tekintendő, mely nem nyújtja a termék használója részére az elvárható biztonságot. A gyártó felelőssége nem automatikus, a termék biztonságos használatra való alkalmatlanságát, illetve a termék által okozott kárt a használónak (sértett félnek) kell bizonyítania. A direktíva a felelősség megállapítása és kártérítés vonatkozásában a nemzeti jogszabályokat nem helyettesíti, hanem azokat kiegészíti.

Tájékoztatási kötelezettség A Bizottság és tagállamok számára az ún. Tájékoztatási direktíva (98/34/EGK) teszi lehetővé, hogy tudomást szerezzenek minden műszaki rendelkezésről, előírásról, szabványról, amelyet valamely tagállam a jövőben elfogadni kíván. Az irányelv kötelezi a tagállamokat és a tagállamok szabványügyi szervezeteit, hogy minden szabályozási célt szolgáló műszaki dokumentum-tervezetet a közzététel előtt kellő időben jelentsenek be a Bizottságnál. A közzétételig a Bizottság és többi tagország illetékes szervei ellenőrizni tudják, hogy a tervezett műszaki rendelkezés nem korlátozza-e a szabad árumozgást.

Az "új megközelítésű" direktívák szerepe a termékelőállításban Az áruk szabad mozgásának biztosítása az Európai Unió tagállamai közötti gazdasági együttműködés létének, az egységes belső piac kiteljesedésének alappillére. Az Amszterdami Szerződés 28. és 30. cikkei a Római Szerződés

70


rendelkezésein alapulva az EU tagállamai számára megtiltják, hogy nemzeti szabályozásukban az áruk szabad mozgását (kereskedelmét) mennyiségi korlátozások és ezekkel egyenértékű egyéb adminisztratív, műszaki, stb. rendelkezések alkalmazásával befolyásolják. Ugyanakkor az egységes belső piac nem működhet új szabályozási keretek nélkül, melyek a termékkel szembeni alapvető minőségi, egészségügyi, biztonsági, balesetvédelmi, környezetvédelmi, stb. követelmények megfogalmazására, a hatóságoknak a termékek piacra helyezése előtti ellenőrző szerepének csökkentésére (dereguláció), integrált minőségbiztosítási rendszerek és egyéb megfelelőség-vizsgálati módszerek alkalmazására épülnek. Az áruk szabad mozgását elősegítő műszaki harmonizáció és szabványosítás alapjait 1985-ben rakta le az EU, mely "új megközelítés és globális megközelítés" ("new approach and global approach") néven vonult be a köztudatba. A korábbi és egyes termékcsoportokban a jelenlegi gyakorlat is, hogy az irányelvek kötelező, szabvány mélységű előírásokat tartalmaztak, melyeknek fel kellett váltaniuk a nemzeti jogszabályokat. Ezeket a tagországoknak be kellett illeszteniük a nemzeti jogrendjükbe. A forgalomba hozott termékek nagy száma, a szakmai-műszaki részletezettség és a döntéshozatali mechanizmus miatt ez a szabályozási harmonizációforma túlságosan nehézkes volt, az áruk szabad áramlását akadályozta, így nem bizonyult hatékonynak. A műszaki harmonizáció és szabványok új és globális megközelítésének koncepciójában az "új megközelítés" a termékszabályozásra, a "globális megközelítés" a termék megfelelőség vizsgálatra utal. Az új megközelítésű direktívák is ún. teljes harmonizációs direktívák, melyek minden rendelkezése a tagállamok megfelelő nemzeti szintű rendelkezéseit "felülírja", azok helyébe lép. A termékek forgalomba hozatala, szabályozásának új megközelítése az alábbi 13 elvekre épült: •

a közösségi szintű jogharmonizáció a minimális harmonizáció elvére épülve a legszükségesebb műszaki követelményeket határozza meg; a termékekkel szemben támasztott alapvető követelményeket megfogalmazó irányelvek formájában valósul meg, melyeknek a Közösség egységes belső piacára kerülő termékeknek kötelezően meg kell felelniük;

•

az új megközelítésű direktívák által érintett termékcsoportokban kizárólag olyan termék kerülhet a piacra, vagy állítható üzembe, mely megfelel az alapvető követelményeknek;

•

az Európai Bizottság felkérésére az európai szabványosító szervezetek az irányelvekben lefektetett egyes termékekre vagy termékcsoportokra vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelő termékek műszaki specifikációját harmonizált európai szabványok formájában kidolgozzák;

•

a termékek előállítói szabadon megválaszthatják, hogy a harmonizált vagy más szabvány alapján folytatják a termék gyártását;

13

Guide to the implementation of directives based on the New Approach and Global Approach (Útmutató az Új Megközelítésen és a Globális Megközelítésen alapuló direktívák végrehajtásához), az Európai Közösségek kiadványa, 2000


71

•

azokat a termékeket, melyeket a harmonizált európai szabványok szerint gyártanak, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az adott termékre vonatkozó alapvető követelményeknek;

•

amennyiben egy terméket nem európai szabvány szerint állítottak elő, úgy külön szabályozott eljárás keretében kell a gyártónak bizonyítani, hogy megfelel az adott termékre megfogalmazott EU irányelv biztonsági követelményeinek.

Az új megközelítésű direktívák olyan termékekre vonatkoznak, melyeket először akarnak az EU piacán bevezetni, így vonatkoznak egyrészt az EU tagállamaiban előállított új termékekre, valamint új és használt, harmadik országból importált termékekre egyaránt. Olyan harmadik országból származó termékek esetén, melyek az EU piacán már jelen vannak a direktívák nem alkalmazhatók, viszont olyan használt termék esetén, melyek jóllehet a direktívák életbe lépése előtt gyártottak, de első ízben most kerülnek az EU-ban bevezetésre, a direktívák szabályozása alá esnek. Olyan termékre is, melyen valamilyen alapvető módosítás következik be, kiterjedhet az új megközelítésű direktívák hatálya. E direktívák a tagállamok részére írnak elő kötelezettségeket. A tagállamok számára megtiltják, hogy az új megközelítésű direktívák által előírt szabályoknak megfelelő termékek piaci bevezetését korlátozzák vagy akadályozzák. Ráadásul a tagállamok kötelesek elősegíteni az ilyen termékek piacra kerülését, amennyiben azok nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre és biztonságra, illetve az egyéb, a direktívák által előírt követelményeknek megfelelnek. Bár az építési termékek biztonságáról szóló, a későbbiekben részletesen tárgyalandó direktívát is az új megközelítésű direktívák közé soroljuk, az azoktól a később részletezendők szerint néhány vonatkozásban eltér. Mint említettük, általános termékbiztonságról szóló 92/59/EGK direktíva a fogyasztási cikkek forgalomba helyezésének feltételeként szabja meg a kockázatmentességet. Ahol egyes termékekre teljes körűen vagy részlegesen specifikus biztonsági szabályokat alakítottak ki, ott ezen utóbbi szabályok alkalmazandók. Vonatkozik ez az új megközelítésű direktívákra is. Tehát az általános termékbiztonsági direktíva olyan termékekre alkalmazandó, melyeket az új megközelítésű direktívák egyáltalán nem, vagy csak részlegesen szabályoznak. Tekintve, hogy az új megközelítésű direktívák célja a közérdek (a személyek egészségének és biztonságának, a fogyasztóknak, az üzleti érdekek, valamint a környezet) védelme, e direktívák szabályozása alá eső termékre is alkalmazandó a termék felelősségi direktíva (85/374/EEC). Az új megközelítésű direktívák és termék felelősségi irányelv egymást kiegészítve biztosítják a megfelelő szintű biztonságot, mert szabályozásuk lefedi a terméket, valamint termelési és értékesítési folyamat szereplőit (a gyártót, forgalmazót és az importőrt). Az új megközelítésű direktívák a termékek és a kockázatok széles skáláját fedik le, melyek egymással átfedhetnek és egymást ki is egészíthetik. A terméket csak akkor lehet a piacra helyezni, ha az adott termék minden egyes direktíva követelményeinek megfelel (pl. a drótkötelekre vonatkozik személyszállításra szolgáló drótkötélpályákról szóló és a liftekről szóló direktíva egyaránt). Annak

72


elbírálása, hogy melyik direktíva (direktívák) szabályozása alá esik adott termék, a gyártó felelőssége. Megjegyzendő, hogy számos termékcsoportban az ún. régi megközelítésű irányelveket, azaz a teljes és részletes harmonizációt alkalmazzák. Ezek közül talán a legfontosabbak azok, amelyek esetében magas a termékek jellegéből adódó egészségügyi, közegészségügyi, környezeti kockázat. Ilyenek az élelmiszerek, a gyógyszerek és a kozmetikumok. Ennek fő indoka, hogy az új megközelítésű irányelvek nem alkalmazzák kötelezően a szabványokat, és ezáltal nem garantálnak megfelelő színvonalú biztonságot. A másik fontos termékcsoport, ahol a régi megközelítésű elvek vannak érvényben, azok a termékek, amelyek esetében a szabályozás harmonizációja már igen előrehaladott volt a direktívák megfogalmazása időszakában, ezek a közúti járművek, a traktorok és a vegyipari termékek.

A termék megfelelőség, konformitás Az EU-ban forgalmazható, illetve forgalmazott termékek tekintetében a megfelelőség az a kritérium, amely a fogyasztó védelmét hivatott szolgálni. Ennek a kritériumnak a megvalósulása biztosítja azt, hogy a fogyasztó a belső piac bármely pontján, bármely tagországban termelt terméket gyakorlatilag azonos minőségben és egyenlő biztonsággal vásárolhat meg. A termékek megfelelőségének megvalósítása harmonizált szabály-, és kontrollrendszerek kialakítását igényli. Az ”új megközelítésű” irányelvekben fogalmazzák meg azokat a követelményeket, amelyeknek teljesülése a feltétele annak, hogy valamely terméket az Egységes Belső Piacon forgalmazni lehessen. A követelmények műszaki tartalmát az ún. harmonizált európai szabványokban rögzítik. Ha valamely termék az ebben foglaltaknak eleget tesz, akkor megfelelőnek tekintendő a belső piacon történő forgalmazásra. Amennyiben adott terméket nem harmonizált európai szabvány szerint állítanak elő, szükséges annak bizonyítása, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó alapvető követelményeknek. Az irányelveknek való megfelelés bizonyítási struktúrája lényegében azonos valamennyi érintett termék esetében. Ennek elemei: •

meghatározzák a termékre vonatkozó alapvető biztonsági és egészségvédelmi, stb. követelményeket;

•

az európai szabványokra való hivatkozás;

•

lefolytatják a vizsgálati és tanúsítási eljárást, és ezt dokumentálják;

•

a megfelelőségi jelölést alkalmazzák;

•

a megfelelőséget illetve az előző folyamatokat ellenőrzik, beleértve a termék piaci ellenőrzését.

A termékfelelősség vizsgálat elvégzésére- a tanúsítási eljárás lefolytatására –külön eljárási szabályokat dolgoztak ki az EU-ban. A megfelelőségi vizsgálat eljárásai modulok, ún. tanúsítási modulok segítségével történik. A 93/465/EGK tanácsi

73


irányelv mellékletében rögzítették az alkalmazható tanúsítási modul típusokat a 14 folyamatábra szerint. Adott termékre vonatkozó tanúsítási eljárásról, alkalmazandó tanúsítási modul(ok)ról a termékre vonatkozó új megközelítésű irányelv rendelkezik a termék biztonsági kockázatainak függvényében. Tervezés

Gyártás

A modul

C modul

D modul B modul E modul

CE

Gyártó F modul

G modul

H modul

A tanúsítási eljárások egyszerűsített folyamatábrája A tanúsítási modulok alkalmazása három elv szerint történhet: •

a megfelelőségi vizsgálat teljes folyamatát a gyártó végzi (A-modul);

•

a tanúsítási folyamat tanúsításra jogosult– ún. notifikált –szervezet közreműködésével történik;

•

a tanúsítás a gyártó minőségbiztosítási rendszere keretében történik (D, E és H modulok).

14

Guide to the implementation of directives based on the New Approach and Global Approach alapján

74


Az egyes tanúsító modulok az alkalmazott vizsgálati eljárás szempontjából a következők lehetnek: A modul: Belső gyártásellenőrzés (Internal control of production) Jellemzője, hogy a tervezés és gyártás teljes folyamatát a gyártó maga végezheti. B modul: EK-típusvizsgálat (EC-type examination) A modul a tervezési eljárást fogja át külső-tanúsításra jogosult szervezet bevonásával. A B-modul kizárólag a gyártásra vonatkozó C, D, E, F modulok valamelyikével együttesen alkalmazható. C modul: Típusazonossági vizsgálat (Conformity to type) A vizsgálat célja annak eldöntése, hogy a termék megfelel-e a tanúsítvánnyal rendelkező mintadarabnak/prototípusnak. D modul: A gyártás minőségbiztosítási rendszerének tanúsítása (Production quality assurance) A modul tartalma, hogy notifikált szervezet tanúsítja a gyártási folyamat egészét átfogó – a gyártó által működtetett – EN ISA 9002 minőségbiztosítási rendszert. E modul: A termék ellenőrzés minőségbiztosítási rendszerének tanúsítása (Product quality assurance) Az EN ISO 9003 minőségbiztosítási rendszer megfelelőségének vizsgálata és időszakos ellenőrzése notifikált szervezet által. (Az EN ISO 9003 rendszer csak végtermék ellenőrzésre vonatkozik, szemben az EN ISO 9002 rendszerrel.) F modul: Termékellenőrzés (Product verification) A terméknek a típusmintának való megfelelőségét igazolja. G modul: Egyedi termékellenőrzés (Unit verification) Valamennyi legyártott termék megfelelőségét független szervezet ellenőrzi és a megfelelőséget igazolja. H modul: Teljeskörű minőségbiztosítás (Full quality assurance) Notifikált szervezet vizsgálja és igazolja a gyártó által működtetett teljeskörű minőségbiztosítási rendszer megfelelőségét. A megfelelőség jelölése 15

Az Európai Unióban a termékeken a CE jelölés utal arra, hogy az adott termék az új megközelítésű direktívákban szereplő minden követelménynek eleget tesz. A CE jelölés viselésére jogosult termék az EU belső piacának bármely pontján korlátozások nélkül forgalmazható. Megjegyzendő, hogy az új megközelítésű irányelvek között olyan is található, mely CE jelölésre nem jogosít.

15

CE jelölés a "Communauté Européenne" rövidítése


75

Az építőanyag-ipart érintő új megközelítésű direktívák Az építési termékekről szóló direktíva mellett további új megközelítési direktívák által szabályozott termékek hozhatók kapcsolatba az építőiparral. E termékeket (termékcsoportokat), illetve az azokat szabályozó direktívák számát tünteti fel az alábbi táblázat. Száma 90/396/EGK 00/9/EK 93/15/EGK 95/16/EGK 94/62/EK 89/62/EK 97/23/EK 87/404/EGK 98/37/EK

Új megközelítésű irányelv Tartalma Gázkészülékek Személyszállításra szolgáló drótkötélpályák Polgári célokra használt robbanószerek Felvonók Csomagolóanyagok és csomagolási hulladék Egyéni védőfelszerelések Egyszerű nyomástartó edények Nyomástartó berendezések Gépek biztonsága

76


AZ ÉPÍTÉSI TERMÉKEK MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSA Az építési termékekkel kapcsolatos tagállami törvények, rendeletek és egyéb szabályok, előírások harmonizációjával, a közösségi szintű szabályozási keretek és adminisztratív eljárások kialakításával az 1998. december 21-én jóváhagyott 89/106/EGK számú tanácsi irányelv az ún. Építési termék direktíva (CPD: Construction Product Directive) foglalkozik Az irányelvet a CE jelölés egységes alkalmazására vonatkozóan a Tanács 93/68/EGK irányelve később módosította. Az Építési termék direktíva megalkotásakor az Európai Uniót kettős cél vezérelte. Egyrészt az EU egységes kritériumokat kívánt megfogalmazni a tagállamok számára a magas- és mélyépítési munkák tervezésének és kivitelezésének biztonságosságára, nevezetesen az emberi egészség, a haszonállatok és az anyagi javak biztonságának védelmére. Továbbá követelményeket kívánt az építményekkel szemben megfogalmazni az egészségre, (műszaki)tartósságra, energiatakarékosságra, a környezet védelmére és egyéb más közérdekű szempontokra vonatkozóan. Ugyanakkor az Európai Unió szándéka volt az Egységes Belső Piac kiteljesedése, az építési termék előállítók piacra jutásának elősegítése, a lehető legnagyobb piaci átláthatóság biztosítása és egyúttal a fogyasztói érdekek védelme az építőipari eljárások általános szabályai harmonizált rendszerének kialakítása révén. Az építőipari termékek piaca egységesülésének jogi, adminisztratív akadályát képezik az eltérő nemzeti jogi és szabályozási keretek, az építőipari termékeket szabályozó nemzeti előírások, közigazgatási, hatósági eljárások, szabványok, műszaki előírások és egyéb műszaki, minőségi, környezetvédelmi stb. normák, feltételek. Az Európai Tanács 1985. júniusában elfogadott, egységes belső piac teljes körűvé tételéről szóló Fehér Könyv 71. bekezdése megállapítja, hogy a belső piacra vonatkozó általános stratégiával összhangban egyes ágazatokra, így az építőiparra is különleges hangsúlyt kell fektetni, és a műszaki és adminisztratív akadályokat felszámolni. Azokon a területeken, ahol ezek az akadályok nem számolhatók fel ott a nemzeti szabályozást kölcsönösen el kell fogadni olymódon, hogy a kölcsönösen elismert biztonsági követelmények az egyes tagállamokban ne csökkentsék a jelenlegi, illetve az indokolt biztonság szintjét. A direktíva alkalmazásában építési terméknek minősül minden olyan termék (anyag, szerkezet, berendezés, részegységekből összeállított elem), melyet azzal a céllal állítanak elő, hogy építményekbe tartós jelleggel beépítésre kerüljenek. Bár a 89/106/EGK számú tanácsi irányelvet az új megközelítésű irányelvek közé sorolják, néhány vonatkozásban lényegi különbség fedezhető fel az azokkal való összevetésben. Az építkezés során felhasznált termékek széles kört ölelnek fel, ráadásul az építményekbe beépített anyagok az építési tevékenység során tulajdonságaikat meg is változtathatják, ezért az irányelv nem az építési termékekre, -az építés során felhasznált anyagokra-, hanem a belőlük készült építményekre állapít meg alapvető követelményeket. Ezt indokolja az is, hogy egy építmény megfelelőségét nem kizárólag a beépített anyagok megfelelőssége határozza meg, hanem hozzájárul ehhez a tervezési és kivitelezési munkák


77

minősége, szakszerűsége, az alkalmazott építési technológiák előírásainak betartása és végül az üzemeltetés során felmerülő karbantartási igények. Az építési termék direktíva esetében új megközelítés elve úgy érvényesül, hogy az építési termékek akkor vihetők a piacra, ha alkalmasak arra, hogy az az építmény, létesítmény, melybe funkciójuknak megfelelően beépítésre kerülnek, megfeleljen az irányelv által rögzített alapvető követelményeknek (állékonyság és szilárdság, tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvédelem, használati biztonság, zajvédelem, energiatakarékosság és hővédelem). Az irányelv előírja a tagállamok részére azt a kötelezettséget, hogy nemzeti jogrendjükbe építsék be azt a rendelkezést, hogy kizárólag olyan termékek hozhatók forgalomba, melyek megfelelnek az irányelv által meghatározott követelménynek. A tagállamok akkor tekintik az építési termékeket rendeltetésnek megfelelő módon használhatónak, egyrészt ha azok az építmények, melyekhez az építési termékek felhasználásra kerülnek, az előírásoknak megfelelő, szakszerű tervezés, kivitelezés és üzemeltetés esetén megfelelnek az építési termék direktíva –később részletezendő- alapvető követelményeinek, másrészt ha a termékek viselik az EC jelet. Az EC jel igazolja, hogy a termékek: •

megfelelnek az adott nemzeti szabványoknak, amelyek honosítják a harmonizált szabványokat, és amelyeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdettek;

•

megfelelnek egy európai műszaki engedélynek, melyet a későbbikben leírt eljárások szerint állítottak ki;

•

megfelelnek a nemzeti műszaki előírásoknak feltéve, hogy az adott termékekre nincsenek harmonizált műszaki előírások, és az adott nemzeti előírásokat az Európai Bizottság és a tagállamok elfogadják.

Alapvető követelmények Az építőipari termékekről szóló direktíva, mint új megközelítésű direktíva, az 16 építőipari termékekkel szemben támasztott alapvető követelményeket definiál. Mint említettük, ezen alapvető követelmények az építményekkel szemben támasztanak követelményeket, tehát a direktíva úgy fogalmaz, hogy "az építési termékeknek alkalmasnak kell lenniük olyan építmények létrehozására, figyelembe véve a gazdaságosság szempontjait is, melyek (egészben vagy egyes részeikben) rendeltetésszerűen használhatók és ilyen értelemben megfelelnek [...] rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek". Az építményeknek -szakszerű üzemeltetés, karbantartás esetén- a gazdaságossági szempontból ésszerű élettartam lejártáig meg kell felelniük az alapvető követelményeknek. Az az építési termék, mely ezen követelmények közül megfelel a rá vonatkozóknak jogosult a CE megfelelőségi jelölés viselésére. Az alapvető követelmények, melyeket az építési termék direktíva 1. melléklete tartalmaz, az alábbiak: 16

angolul: Essential Requirements

78

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon Állékonyság és szilárdság (Mechanical resistance and stability) Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy azon terhelések, hatások, melyek az építés vagy a használat során éri az épületeket ne vezethessenek: o o o

o

az építmény teljes vagy részleges összeomlásához; a megengedhető mértéknél nagyobb deformációhoz; a teherhordó szerkezet deformációja miatt az építmény egyes részeiben, a szerelvényeiben vagy a beépített berendezésekben történő károsodáshoz; valamint semmiféle olyan mértékű károsodáshoz, mely nincs arányban a károsodást kiváltó hatással.

Tűzbiztonság (Safety in case of fire) Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy tűz kitörése esetén o o o o o

az építmény teherbíróképessége bizonyos ideig fennmaradjon; korlátozott legyen az építményben a tűz és füst keletkezése és terjedése; a tűz a környező épületekre lehetőség szerint ne tudjon átterjedni; az épületben tartózkodók az építményt elhagyhassák vagy más eszközökkel kimenekíthetők legyenek és a mentésben résztvevők biztonságára is tekintettel legyenek.

Higiénia, egészség és a környezet védelme (Hygiene, health and the environment) Az építményeket úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy az ne jelentsen kockázatot az építményben és annak környezetében az emberi egészségre, valamint környezetre. Ilyen kockázatok lehetnek egyebek között: o o o o o o

mérgező gáz kibocsátása; veszélyes szilárd részecskék és gázok jelenléte a légtérben; veszélyes sugárzás; a víz és a talaj szennyezése vagy mérgező hatása; szennyvíz, füstgáz, szilárd vagy folyékony hulladékok szabálytalan elvezetése, illetve ártalmatlanítása és nedvesedés jelenléte az építmény felületein vagy egyes más részein.

Használati biztonság (Safety in use) Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy ne eredményezzen nem megengedhető mértékű baleseti kockázatot a használat


79

vagy üzemeltetés során (pl. csúszás, zuhanás, ütközés, égés, áramütés és robbanás okozta sérülés). Zajvédelem (Protection against noise) Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a keletkező zajhatások az építményben és annak közelében tartózkodóknál ne okozzanak káros egészségügyi hatásokat, és megfelelő körülményeket biztosítsanak az alváshoz, pihenéshez, valamint a munkavégzéshez. Energiatakarékosság és hővédelem (Energy economy and heat retention) Az építményeket és azok fűtő- hűtő és szellőztetőberendezéseit úgy kell megtervezni és beépíteni, hogy a felhasznált energiamennyiség az elhelyezkedés és az épülethasználók klimatikus igényei mellett a lehető legkisebb legyen. Az építőipari termékeknek értelemszerűen az építményekre vonatkozó alapvető követelmények minden feltételének nem kell megfelelniük, hanem közülük csak azoknak, melyekre az adott termék tulajdonságai miatt a megfelelőség értelmezhető. Mint a fentiekből érzékelhető az alapvető követelmények jelentőségi elve, az építési termékekkel szemben támasztott követelmények koncepcionális kereteit jelölik ki, a gyakorlatba való átültetésük több szabályozási lépcsőben történik.

Értelmező dokumentumok Az építési termék irányelvben megfogalmazott alapvető követelmények az építési termékekkel szemben elvárt minőségi, megfelelőségi elveket rögzítenek, a gyakorlatra való átültetésük, konkretizálásuk a direktíva 3. és 12. cikkei szerinti ún. 17 Értelmező Dokumentumok (Interpretative Documents) által történik meg. Az értelmező dokumentumokat az Európai Bizottság által felkért műszaki bizottságok dolgozzák ki. Az értelmező dokumentumok elsődleges szerepe, hogy az európai szabványosító testületek ezek alapján dolgozhassák ki a harmonizált európai szabványokat, illetve a Jóváhagyó Szervezetek Európai Szervezete az európai műszaki engedélyek irányelveit. A mindegyik alapvető követelményre megszületett értelmező dokumentumok szerepe tehát az elvi síkon mozgó követelményrendszer és a műszaki szabványosítás, illetve engedélyezés közötti szakmai kapcsolat megteremtése. Az alapvető követelmények a tagállamok általi egységes értelmezése érdekében létrejött értelmező dokumentumok feladata: • 17

a szaknyelv és az alapvető műszaki elvek harmonizációja, az ilyen irányú igények megállapítása; Értelmező Dokumentum angolul: Interpretative Document

80


•

a szükséges, illetve lehetséges mértékben az alapvető követelmények osztályozása vagy szintjeinek kialakítása;

•

ezen osztályok vagy szintek és a műszaki specifikációk közötti korreláció módszertani meghatározása;

•

támpontokat adni harmonizált szabványok, illetve a műszaki engedélyezést elősegítő irányelvek kidolgozásához.

Az Európai Unió tagállamain belül és azok között az eltérő földrajzi, klimatikus feltételek, az életmódban jelentkező különbségek, valamint nemzeti, regionális és helyi szinteken jelentkező különböző védelmi szintek miatt szükségessé válhat az értelmező dokumentumok az alapvető követelményeknek osztályokba sorolása. Az irányelv 12. cikkének 3. pontja az Építésügyi Állandó Bizottság hatáskörébe utalja az Értelmező dokumentumok jóváhagyását. A dokumentumok az Európai Bizottság közleményeként jelennek meg, így a tagállamok részére harmonizációs kötelezettséget nem hordoznak. Az értelmező dokumentumok tartalmi felépítése teljesen azonos, az alábbi szerkezetet követi: 1.

Általános megjegyzések 1.1. Cél és alkalmazási terület 1.2. Az alapvető követelmények és a kapcsolódó termék teljesítményszintjei és osztályai 1.3. Az értelmező dokumentumokban használt általános fogalmak értelmezése

2.

Az alapvető követelmények magyarázata 2.1. Az alapvető követelményekkel kapcsolatban használt fogalmak értelmezése 2.2. Egyéb speciális fogalmak

3.

Az alapvető követelmények teljesítése, a bizonyítás alapja 3.1. Általános megjegyzések 3.2. Intézkedések 3.3. A követelmények bizonyítása

4.

Műszaki előírások és az európai műszaki engedélyekre vonatkozó útmutatók 4.1. Általános megállapítások 4.2 Az építményekre és azok részeire vonatkozó előírások 4.3. A termékekre vonatkozó előírások

5.

Élettartam, tartósság 5.1. Az építmények élettartamának értelmezése az alapvető követelmények szempontjából 5.2. Az építési termékek élettartamának értelmezése az alapvető követelmények szempontjából

81


Az értelmező dokumentumok alapját képezik a harmonizált európai szabványok, illetve az európai műszaki engedély kidolgozásához készítendő útmutatók (ún. ETAG-ok) kidolgozására vonatkozó megbízásoknak, az ún. mandátumoknak.

Műszaki előírások kidolgozása és a közreműködő szervezetek 18

Az építési termék direktíva a "műszaki előírás" fogalmába tartozónak tekinti a szabványokat és a műszaki engedélyeket. Annak érdekében, hogy az építési termék átlátható és egységes "közös" piaca létrejöjjön, és a lehető legtöbb gyártó számára azonos versenyfeltételek mellett elérhetővé váljon, a piacot szabályozó egységes – harmonizált- szabályok rendszerének kell kialakulnia. Az építési termék direktíva hangsúlyozza, hogy ezen egységes szabályok alapját a harmonizált szabványok képezik. Az irányelv alkalmazásában harmonizált az a szabvány, melyet az európai 19 szabványosító testületek, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN ) és az 20 Európai Elektrotechnikai Szabványosító Bizottság (CENELEC ), egyike vagy közösen elfogadott. A harmonizált szabványok hiányában a termékelőállítás és piacra juttatás műszaki engedély alapján történhet. A műszaki engedély a harmonizált szabványok megszületéséig egy átmeneti, termék- és gyártóspecifikus szabályozási eszköz. Elvi lehetőségként fennáll, hogy a termék olyan nemzeti szabvány alapján készüljön, melyet az Európai Bizottság és tagállamok elismernek a Közösség szintjén harmonizált szabványnak, de erre még nem volt példa a közösségi gyakorlatban. Ebben a részben áttekintjük a műszaki előírások (harmonizált európai szabványok és az európai műszaki engedély) kidolgozásának folyamatát és ebben az összefüggésben a közreműködő szervezetek szerepét és feladatait.

18

angolul: Technical Specification CEN: Comité Européen de Normalisation 20 CENELEC: Comité Européen de Normalisation Electrotechnique 19

82


Az építési termék irányelv elvi működési sémája

Harmonizált európai szabvány

Építési Termék Direktíva alapvető követelmények

Értelmező Dokumentumok

Bizottsági eljárási szabályok

Mandátumok

Megfelelősségi

vizsgálat

CE

Európai műszaki engedély

Harmonizált európai szabványok A termékbiztonságot és minőségi követelményeknek való megfelelést az Egységes Belső Piac megalakulása előtt alapvetően az egyes országokban alkalmazott szabványok biztosították. Ez a gyakorlat azonban esetenként jelentős biztonsági, stb. színvonalbeli különbségeket is megengedett és fennmaradása rendkívül nehézkessé tette volna az áruk szabad áramlása elvének érvényesítését. Az Egységes Belső Piac harmonizált műszaki szabályozást tett szükségessé. Harmonizált Európai Szabványnak nevezik azokat az európai szabványokat, amelyek betartása valamely irányelv alapvető követelményeinek való megfelelést is jelenti, mert –mint nevében is szerepel– irányelvvel harmonizáltan keletkezett. Ezekről jegyzék készül, amelyet az Unió hivatalos lapja az egyes irányelvekhez rendelve közöl. A jegyzéket új szabványok megjelenésével, illetve régiek érvénytelenítésével folyamatosan korrigálják. Az új megközelítésű irányelvek nem írják elő ezek kötelező meglétét az irányelv feltételeként, azaz létezik olyan direktíva, amelyhez nincs harmonizált szabvány. Az olyan nemzeti szabvány, amely deklaráltan egyúttal harmonizált szabvány is, biztosítja a megfelelőséget az 21 adott termék vonatkozásában. Az építőanyag-iparban -mint más gazdasági ágazatban- a belső piac egységes normák szerinti működésének feltétele az lenne, ha minden termékre rendelkezésre állna közösségi szintű szabvány. A szabványosítás azonban a megfelelő műszaki részletezettség, a tudományos és műszaki ismeretek folyamatos fejlődése valamint a tagállamok érdekeinek összehangolása miatt időigényes folyamat. Éppen ezért az 21

A jegyzék az interneten olvasható. Címe: http://europa.eu.int/comm/dg03/directs/dg3b/newapproa/eurstd/harmstds/index.html)


83

építési termék direktíva csak óhajként tudja megfogalmazni, hogy a harmonizált szabványokat "amennyiben lehetséges a lehető legrövidebb időn belül" meg kell alkotni. Az építési termékek egységes minőségének biztosítása érdekében, az azokra vonatkozó harmonizált európai szabványok elfogadására a már említett két európai szabványügyi testület –a CEN és a CENELEC- jogosult. Az Európai Bizottság és az említett két szabványosító szervezet közötti együttműködést a 83/189/EGK irányelv rögzíti, melynek alapján a Bizottság ad megbízást –ún. mandátumot- a szabványosító szervezeteknek a szabványosítási folyamat megindítására. Az eredményként elfogadott szabványokban a termék teljesítmény értékelését az ésszerűség határain belül az értelmező dokumentumokkal összhangban kell elvégezni. Az európai szabványügyi szervezetek által megállapított szabványokat a Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának "C" sorozatában, a hivatkozások megjelölésével hirdeti ki. A CEN a szabványok rendszerezésére 1996-ban átvette a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabvány-klasszifikációs rendszerét, az ún. a 22 szabványok nemzetközi besorolási rendszerét (ICS ). Ez a rendszer szakterületi bontásban rendszerezi a szabványokat. Az építőipari szabványok ICS rendszerbe való besorolt szakterületeit az alábbi mellékletben adjuk meg. Az EU szabványok ICS rendszer szerinti besorolása: 91

22

Építőipari anyagok és épületek 91.010 Építőipar 91.010.30 Műszaki szempontok 91.020 Területi tervezés, várostervezés 91.020.00 Területi tervezés, várostervezés 91.040 Épületek 91.040.00 Épületek 91.040.01 Épületek általában 91.060 Épületek elemei 91.060.00 Épületek elemei 91.060.01 Épületek elemei általában 91.060.10 Falak, térelválasztók, homlokzatok 91.060.20 Födémek 91.060.30 Mennyezetek, padlózatok, lépcsők 91.060.40 Kémények, aknák, járatok 91.060.50 Ajtók és ablakok 91.060.30 Födémek, padlózatok, lépcsők 91.080 Épületek szerkezeti elemei 91.080.01 Épületek szerkezeti elemei általában 91.080.10 Fémszerkezetek 91.080.20 Fa szerkezetek 91.080.30 Falazás

ICS: International Classification for Standardisation

84


91.090 91.100

91.120

91.140

93

91.080.40 Beton szerkezetek 91.080.99 Egyéb szerkezetek Külső szerkezetek 91.090.00 Külső szerkezetek Építőanyagok 91.100.00 Építőanyagok 91.100.01 Építőanyagok általában 91.100.10 Cement, gipsz, mész, vakolat 91.100.15 Ásványi anyagok és termékek 91.100.25 Építőipari kerámia termékek 91.100.30 Beton és beton termékek 91.100.40 Erősített cement termékek 91.100.50 Kötőanyagok, forrasztó anyagok 91.100.60 Hő- és hangszigetelő anyagok 91.100.99 Egyéb építőanyagok Épületek külső és belső védelme 91.120.00 Épületek külső és belső védelme 91.120.01 Épületek külső és belső védelme általában 91.120.10 Hőszigetelés 91.120.25 Szeizmikus és rezgésvédelem 91.120.30 Vízszigetelés

Gépészeti berendezések 91.140.00 Gépészeti berendezések 91.140.10 Központi fűtési rendszerek 91.140.30 Szellőztetés és klimatizálás 91.140.40 Gázellátó rendszerek 91.140.60 Vízellátó rendszerek 91.140.65 Vízmelegítő rendszerek 91.140.70 Higiéniai berendezések 91.140.80 Csapadékvíz elvezető rendszerek 91.140.80 Liftek, mozgólépcsők 91.160 Világítás 91.160.01 Világítás általában 91.160.10 Belső világítás 91.160.20 Külső világítás 91.180 Belső munkálatok 91.180.00 Belső munkálatok 91.190 Épület felszerelések 91.190.00 Épület elszerelések 91.220 Építőipari berendezések 91.220.00 Építőipari berendezések Műszaki infrastruktúra fejlesztése 93.020 Földmunkák, ásás, alapozás, földalatti munkák 93.020.00 Földmunkák, ásás, alapozás, földalatti munkák 93.030 Külső szennyvíz rendszerek 93.030.00 Külső szennyvíz rendszerek

85

Vállalkozók Európában 93.040 93.060 93.080

93.100 93.140

Hídépítés 93.040.00 Hídépítés Alagútépítés 93.060.00 Alagútépítés Útépítés 93.080.20 Útépítéshez használt anyagok 93.080.30 Utak berendezései és felszerelései 93.080.40 Utcai világítás és kapcsolódó berendezések Vasútépítés 93.100.00 Vasútépítés Víziutak és kikötők építése 93.140.00 Víziutak és kikötők építése

Európai Műszaki Engedély 23

Az európai műszaki engedély ETA olyan műszaki értékelés (specifikáció) egy építési termék vagy termékcsalád rendeltetésszerű használhatóságáról, amelyet harmonizált európai szabvány hiányában dolgoznak ki. Az építésitermék direktíva rendelkezéseivel összhangban a rendeltetésszerű használat azon alapul, hogy a termék eleget tesz azoknak az építményekkel kapcsolatos követelményeknek, amelyekhez a termék felhasználásra kerül. Az európai műszaki engedély tehát olyan egyedi építési termékek forgalomba hozatalának műszaki és alkalmazási követelményeit, illetve vizsgálati és megfelelőség igazolási feltételeit fogalmazza meg, melyekre •

harmonizált európai szabvány, vagy elismert nemzeti szabvány nem áll rendelkezésre;

•

szabvány harmonizáció nincs folyamatban vagy kidolgozása a Bizottság véleménye szerint nem időszerű; vagy

•

az adott termék jelentősen eltér a rendelkezésre álló harmonizált vagy nemzeti szabványtól.

Az ETA ezen kívül előírásokat tartalmaz az adott termék műszaki megoldására, gyártási eljárására, szállítására, tárolására, a beépítésre és az üzemeltetésre is. Az európai műszaki engedélyek vizsgálati, teszt eredmények, fentiekben részletezett értelmező dokumentumok, valamint termékre, illetve termékcsoportokra kidolgozott iránymutatás vizsgálata alapján kerülnek kiadásra. Engedélyre vonatkozó kérelmet az adott építési termék gyártója, vagy a gyártó az Unió területén letelepedett képviselője nyújthat be kizárólag egy az erre feljogosított szerv (az EOTA tagszervezet) részére, és az ETA-t a tagállamok jóváhagyó szervezetei bocsátják ki a gyártó, vagy a gyártó Közösség területén letelepedett képviselője (meghatalmazottja) részére. A kérelem az Európai Unió területén bármely EOTA tagszervezethez benyújtható, amely rendelkezik az adott 23

ETA: European Technical Approval

86


termék engedélyezési eljárásának lefolytatásához szakmai kompetenciával. Ugyanazon építési termékre vonatkozó kérelmet több jóváhagyó szervezet részére nem lehet benyújtani. Összefoglalva, az európai műszaki engedély (ETA) adott termékre (termékcsoportra) vonatkozó harmonizált európai szabvány hiányában kerül kibocsátásra. Az engedély kiadása tagállami kompetencia, a tagállamok jóváhagyó szervezetei részéről történik. Az ETA alkalmazási területe a szabványoknál szűkebb, mindig adott termékre (termékcsaládra) és adott gyártóra vonatkozik. A műszaki engedélyek kérelmezésének, előkészítésének és kiadásának általános eljárási szabályait rögzítő 94/23/EK bizottsági határozat szerint a gyártó megváltozása esetén új ETA kiadása szükséges. Az európai műszaki engedély általában öt évig érvényes és ennek lejárta után megújítható. Folyamatban lévő harmonizált szabvány kidolgozása nem lehet akadálya adott termék esetében az európai műszaki engedély kibocsátásának. Ilyen esetben az ETA a harmonizált szabvány hatályba lépéséig alkalmazható. Az európai műszaki engedély módosítás elvileg nem lehetséges, így attól eltérni sem lehet. Ha jelentős módosításra van szükség, új engedélyt adnak ki. Amennyiben a gyártó az ETA műszaki előírásait nem vagy hiányosan tartja be az engedély visszavonható. Az európai műszaki engedély kidolgozása két módon történhet. Ha rendelkezésre áll az EOTA által kidolgozott útmutató (ETAG), akkor ennek előírásai alapján bármely tagállam jóváhagyó szervezete kidolgozhatja az európai műszaki engedélyt. EOTA útmutató hiányában először engedélyeztetni kell az ETA kidolgozását. Ezen eljárás során vizsgálják, hogy az adott termék szerepel-e a szabványosítási tervekben, továbbá, hogy milyen követelményeket, vizsgálati módszereket tartanak az EU szervezetek indokoltnak. Bizonyos esetekben van lehetőség a szabványosítási tervben szereplő vagy folyamatban lévő szabványosítás esetén is –átmeneti időszakra- ETA kidolgozására, mely a harmonizált szabvány hatályba lépéséig érvényes. A tapasztalatok szerint ez a lehetőség igen korlátozott és az engedélyezési eljárás meglehetősen bürokratikus. Mint korábban említettük ETA olyan termékre is készülhet, melynek tervezett alkalmazása (rendeltetése vagy a beépítés módja) jelentősen eltér a harmonizált vagy elismert nemzeti szabványban rögzítettektől. Az ETA az építési termékeknek csak azon termékjellemzőire vonatkozik, amelyek az építési termék irányelv alapvető követelményei teljesítése szempontjából meghatározó jelentőségűek és CE megfelelőségi jelölés kizárólag ezeknek az alapvető követelményeknek való megfelelést igazolja. Az ETA-knak egységes formátuma és kötött szövegezése van, amely előírásokat a Bizottság 97/57/EK határozata rögzít a jóváhagyó szervezetek részére. A Bizottságot az a cél vezérelte, hogy az ETA-k tartalma az építési terméktől és az engedélyező EOTA tagszervezettől függetlenül egységes legyen. Az európai műszaki engedélyek tartalmi és formai követelményei közül az alábbi fejezetek és pontok emelendők ki:

87


I.

Jogszabályi alapok és általános feltételek

II.

Az európai műszaki engedélyre vonatkozó különleges feltételek 1.

Termékdefinició(k) és tervezett felhasználás

2.

A termék(ek) jellemzői és vizsgálati módszerek

3.

A megfelelőség értékelése és a CE jelölés 3.1. A megfelelőség tanúsításának rendszere 3.2. Felelősségi körök 3.2.1. A gyártó feladatai 3.2.1.1. Üzemi gyártásellenőrzés 3.2.1.2. A gyártó egyéb feladatai (ha szükséges) 3.2.2. A kijelölt szervezet feladatai 3.3. CE jelölés

4.

Feltételek, melyek szerint a termék(ek) a tervezett célra megfelel(nek) 4.1. Gyártás 4.2. Beépítés/üzembe helyezés

5.

A gyártóra vonatkozó ajánlások 5.1. Csomagolásra, szállításra és raktározásra vonatkozó ajánlások 5.2. Használatra, karbantartásra, javításra vonatkozó ajánlások

A 97/57/EK számú határozat foglalkozik a gyártási titkok kérdésével is. Amennyiben valamely építési termék összetétele vagy egyéb paramétere bizalmasan kezelendő, akkor ezeket az információkat nem kell az ETA-ba belefoglalni, csak az engedélyt kibocsátó szervezete őrzi az ETA műszaki dokumentációjában és csak vizsgálati, ellenőrzési és tanúsítási feladatokhoz adható ki arra illetékes szervezeteknek. Az eddig kibocsátott európai műszaki engedélyek (ETA-k) listáját EOTA közlése alapján mellékletben adjuk meg.

Jóváhagyó Szervezetek Európai Szervezete 24

A Jóváhagyó Szervezetek Európai Szervezete, angol rövidítése: EOTA , a tagállamok és az Európai Gazdasági Térség Megállapodáshoz csatlakozott EFTA államok (Izland és Norvégia) által európai műszaki engedély kibocsátására kijelölt 25 Jóváhagyó Szervezeteket tömöríti. A jóváhagyó szervezeti forma csak az építési 24

European Organisation for Technical Approvals Jóvahagyó szervezet: angolul Approval Body, melyet nem szabad összekeverni a későbbekben tárgyalt vizsgáló-tanúsító szervezettel, melynek angol elnevezése: Approved Body. 25

88


termék direktíva alapján létezik. Az EOTA tagszervezetei, az 1.sz. mellékletben találhatók. A tagszervezetek listáját és az abban történő változásokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának "C" mellékletében teszik közzé és ugyancsak megtalálhatók az EOTA honlapján (http://www.eota.be). Az európai műszaki engedélyeket jóváhagyó szervezetek kijelölésének joga nemzeti kompetencia, melyet az Európai Bizottság a tagállamok közlése alapján vesz tudomásul. Az EOTA-nak egy országból több tagja is lehet, egy tagállam által kijelölt több (szakosodott) jóváhagyó szervezet esetében a kijelölt szervezetek között egy –szintén az adott tagállam által kijelölt- szervezet, az ún. szóvivő 26 szervezet jogosult a tagállamot az EOTA szerveiben képviselni. Az EOTA Belgiumban bejegyzett szervezet, melynek az alábbi négy szerve van: •

Közgyűlés (Plenary Meeting),

•

Végrehajtó Bizottság (Executive Committee),

•

Műszaki Tanács (Technical Board) és

•

Munkacsoportok (Working Groups).

Az EOTA elsődleges szerepe a kibocsátott európai műszaki engedélyek kibocsátásával kapcsolatos szakmai tevékenység koordinálása, továbbá az Európai Bizottság megbízásából az ún. európai műszaki engedélyek kiadásához készít 27 útmutató dokumentumokat (ún. ETAG-okat ).

A tagállamok jóváhagyó szervezetei A tagállamok jóváhagyó (engedélyező) szervezeteinek meg kell felelniük az építési termék irányelv előírásainak, különös tekintettel képesnek kell lenniük arra, hogy •

az új termékek használhatóságát a mindenkori tudományos és gyakorlati ismeretek alapján megítélhessék;

•

pártatlanul dönthessenek az adott gyártó vagy a gyártó meghatalmazottjának érdekeivel szemben; valamint

•

az összes érintett fél szerepét, tevékenységét azonos súllyal vegyék figyelembe.

26 27

angolul: Spokesman Body ETAG: European Technical Approval Guidance

89


Tagállam

Szervezet

Weblap

Ausztria

ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR BAUTECHNIK (OIB) (*)

Belgium

BUtgb-DIRECTIE GOEDKEURING EN VOORSCHRIFTEN (DGV) (*) UBAtc-DIRECTION AGRÉMENT ET SPÉCIFICATIONS (DAS)

Dánia

ETA-DANMARK A/S(*)

http://www.etadanmark.dk

Egyesült Királyság

BRITISH BOARD OF AGRÉMENT (BBA) (*)

http://www.bbacerts.co.uk

http://www.oib.or.at

www.brecertification.co.uk BRE CERTIFICATION Ltd., Inc. BRE CERTIFICATION, LPCB & WIMLAS www.ukcares.com UK CARES BM TRADA CERTIFICATION LIMITED

Finnország Franciaország

WARRINGTON CERTIFICATION LIMITED VALTION TEKNILLINEN TUTKIMUSKESKUS (VTT) (*) CENTRE SCIENTIFIQUE ET TECHNIQUE DE BATIMENT (CSTB)

www.certifire.co.uk

http://www.vtt.fi/rte/ http://www.cstb.fr

(*)

SERVICE D'ETUDES TECHNIQUES DES ROUTES ET AUTOROUTES (SETRA) Görögország

HELLENIC ORGANIZATION FOR STANDARDISATION (ELOT) (*)

http://www.setra.equipement . gouv.fr

90 Hollandia

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon STICHTING BOUWKWALITEIT (SBK) (*) www.bouwkwaliteit.nl INTRON CERTIFICATE BV

Írország

Izland Luxemburg Németország

www.intron.nl

STICHTING KEURINGSBUREAU HOUT www.skh.org (SKH) www.ikobbkb.nl IKOB-BKB BV www.bmc-cert.nl CERTIFICATIE-INSTELLING STICHTING BMC www.skg.nl STICHTING KWALITEIT GEVELBOUW (SKG) www.kiwa.nl KIWA N.V., CERTIFICATION AND INSPECTION IRISH AGRÉMENT BOARD (IAB) (*) NATIONAL STANDARDS AUTHORITY OF IRELAND THE ICELANDIC BUILDING RESEARCH INSTITUTE (IBRI) (*) LABORATOIRE DES PONTS ET CHAUSSÉES(*) DEUTSCHES INSTITUT FÜR BAUTECHNIK (DIBt) (*)

www.dibt.de

Norvégia

NORWEGIAN BUILDING RESEARCH INSTITUTE (NBI) (*)

http://www.byggforsk.no

Olaszország

SERVIZIO TECNICO CENTRALE DELLA PRESIDENZA DEL CONSIGLIO SUPERIORE LL. PP. (STC) (*)

http://www.llpp.it/NuovoSit o/stc

CENTRO STUDI ED ESPERIENZE ANTINCENDI DELL CORPO NAZIONALE DEI VIGILI DEL FUOCO (CSEA) http://www.icite.mi.cnr.it INSTITUTO PER LA TECHNOLOGIE DELLA COSTRUZIONE (ITC) Portugália

LABORATORIO NACIONAL DE ENGENHARIA CIVIL (LNEC) (*)

Spanyolország

INSTITUTO DE CIENCIAS DE LA CONSTROCCION EDUARDO TORROJA (IETcc) (*)

www.csic.es/torroja

91


Svédország

INSTITUT DE TECNOLOGIA DE LA CONSTRUCCIO DE CATALUNYA (ITeC) SWEDISH INSTITUTE FOR TECHNICAL APPROVAL IN CONSTRUCTION (SITAC) (*)

http://www.itec.es http://www.sitac.se

(*) Szóvivő szervezet

Európai Műszaki Engedély Útmutatók Az Európai Műszaki Engedély Útmutatókat (ETAG-ok) kidolgozását az építési termék direktíva írja elő. Az ETAG-ok célja annak elősegítése, hogy a jóváhagyó szervezetek azonos módon értelmezzék egy-egy építési termék vagy termékcsoport jellemzőit. Az ETA útmutatók tartalmi követelményei az építési termék direktíva 11. cikke értelmében az alábbiak: •

az adott termék vagy termékcsoport műszaki engedélyezéséhez és megfelelőségi vizsgálatához figyelembe veendő értelmező dokumentumok listája;

•

a termék vagy termékcsoporttal szemben az alapvető követelményekhez kapcsolódóan támasztott, specifikus követelmények;

•

vizsgálati eljárások;

•

a vizsgálati eredmények elemzésének és értékelésének módszerei;

•

a megfelelőségi vizsgálat eljárásai;

•

az európai műszaki engedély érvényességének ideje.

Az ETAG-ok jogilag kötelező érvénnyel bíró dokumentumok, melyeket az Európai Bizottság és az EFTA megbízása (mandátuma) alapján az EOTA tagszervezetei bevonásával dolgoz ki. Annak érdekében, hogy az ETA útmutatók műszaki szempontból való megalapozottságát biztosítsák az EOTA szorosan együttműködik a gyártók szakmai szervezeteivel. Ennek fóruma az Építésügyi Állandó Bizottság keretében létrehozott Munkacsoportok. Jelenleg 32 szakosodott munkacsoport működik. Az ETAG-ok az alábbi struktúrában épülnek fel: I. szakasz: 1. 2. 3.

Bevezetés Előzetes megjegyzések Alkalmazási terület Fogalommeghatározások

II. szakasz: 4.

A használatra való alkalmasság feltételezésére vonatkozó útmutatás Az építményekre vonatkozó követelmények (a hat alapvető követelmény és a hat értelmező dokumentum) és az ebből származó termékjellemzők meghatározása

92

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon 5. 6. 7.

III szakasz: 8.1. 8.2. 8.3. 8.4

A termékjellemzők értékelésére alkalmas módszerek A használatra való alkalmasság megítélése A gyártásra, szerelésre, tervezésre, szállításra, tárolásra, használatra, karbantartásra és javításra vonatkozó feltételek A megfelelőség értékelése A megfelelőségi eljárást elfogadó bizottsági határozat vagy más döntés A gyártók és a tanúsító szervezetek feladatai és felelősségi körük A szükséges dokumentáció Előírások a CE jelölésre és az egyéb tájékoztató iratokra vonatkozóan

Ahol az EOTA egy termékre európai műszaki engedélyének kiadásához útmutatót adott ki, az ETA tartalmának és formájának meg kell felelnie az útmutatóban foglaltaknak. Olyan termék vagy termékcsoport esetén, ahol útmutató (ETAG) nem került kidolgozásra, az engedélyt kidolgozó szervezetnek kötelező az EOTA Műszaki Tanácsával konzultálni arról, hogy lehetséges-e ETA kidolgozása és mely megfelelőségigazolási eljárást kell alkalmazni. ETA csak akkor dolgozható ki, ha azzal az EOTA valamennyi tagszervezete egyetért. Mivel az első néhány ETA esetében az EOTA tagszervezetek közötti egyeztetési folyamat rendkívül elhúzódott, az EOTA kidolgozta azt az eljárási szabályzatot, melyet a jóváhagyó szervezeteknek követniük kell. A szabályzat az "Értékelési eljárásról szóló közös 28 értelmezés" (angol rövidítése: CUAP ) nevet viseli. Amennyiben adott termékcsalád nem rendelkezik az Európai Bizottság határozatával az alkalmazandó megfelelőségértékelési rendszer vonatkozásában, akkor a termékcsalád műszaki engedélyéről az Építésügyi Állandó Bizottság dönt.

28

CUAP: Common Understanding of Assessment Procedure

93

Vállalkozók Európában Az eddig elfogadott ETAG-ok listáját az alábbiakban adjuk meg. ETAG száma ETAG 001

ETAG 002

ETAG 003

ETAG 004

ETAG 005

ETAG 006

ETAG 007 ETAG 008

ETAG címe angolul

ETAG címe magyarul

A jóváhagyás időpontja

Metal Anchors for Use in Concrete Parts 1, 2 and 3 Metal Anchors for Use in Concrete Part 4 Metal Anchors for Use in Concrete Part 5: Bonded Anchors Structural Sealant Glazing Systems Part 1 Structural Sealant Glazing Systems Part 2: Coated Aluminium Systems Structural Sealant Glazing Systems Part 3: Systems incorporating profiles with thermal barrier Internal Partion Kit

Fém horgok betonszerkezetekhez 1., 2. és 3. rész Fém horgok betonszerkezetekhez 4. rész Fém horgok betonszerkezetekhez 5. rész

1997. október 28.

Egyidejű érvényesség időszakának vége 2002. július

1998. december 9.

2002.július

2002.május 25.

2005. február

Üvegszerkezetek tömítő rendszerei 1.rész Üvegszerkezetek tömítő rendszerei 2.rész

1998. szeptember 24.

2002. július

2002. január 16.

2004. október

Üvegszerkezetek tömítő rendszerei 3.rész

2002. május 25.

2005. február

Belső elválasztó elemek nem teherhordó válaszfalakhoz Vékonyvakolatos külső hőszigetelő rendszerek

1995. február 5.

2004. március

2000. augusztus 11.

2003. május

Folyékony állapotban felhordott tetőszigetelő rendszerek Mechanikusan rögzített rugalmas tetőszigetelések

2000. augusztus 11.

2003.május

2000. augusztus 11.

2003.május

Favázas építőelemek Előregyártott többkomponensű lépcsőelemek

2001. augusztus 24. 2002. január 16.

2004. május

External Thermal Insulation Composite Systems with Rendering Liquid Applied Roof Waterproofing Kits Systems of Mechanically Fastened Flexible Roof Waterproofing Membranes Timber Frame Building Kits Prefabricated Stair Kits

2004. október 16.

94

ETAG 009

ETAG 010

ETAG 011

ETAG 012 ETAG 013

ETAG 014

ETAG 015


Non loadbearing permanent shuttering kits/systems based on hollow blocks or panels of insulating materials and sometimes concrete Self Supporting Translucent Roof Kits Light Composite Wood-based Beams and Colums Log Building Kits Post Tensioning Kits for prestressing of Structures Plastic Anchors for ETICS Three Dimensional Nailing Plates

Nem teherhordó bentmaradó zsaluzatrendszerek üreges, hőszigetelő blokkokból vagy panelekből

2002. május 25.

2005. február

Önhordó fényátbocsátó mennyezet elemek Könnyű, fa alapú oszlopok és gerendák


2005. június

2002. január 06.

2004. október 16.

Rönkház elemek

2002.május 25.

2005. február

Utófeszítő készletek feszített szerkezetekhez Műanyag horgok vékonyvakolatos külső hőszigetelő rendszerekhez Háromdimenziós szögelő lemezek

2002.május 25.

2005. február

2002. január 16.

2004. október 16.


2006. június

95

Vállalkozók Európában A gyártó (vagy meghatalmazottja) kérelme egy EOTA tag Jóváhagyó Szervezet (JSZ) részére

A JSZ döntése: van-e érvényes ETAG az ETA kidolgozásához?

Nem

Az EOTA és EC1 döntése: a termék kaphat-e ETA-t?

Nem

Igen

Szerződés a JSZ és a Gyártó között a termék vizsgálatára

ETAG nem szükséges

Igen

A kérelem elutasítása

Az ETA kibocsátás folyamatának vázlata

Az ETA tervezete elkészül (a termék megfelelő)

Konszenzus

ETA kibocsátása

Az ETAG-ot kihirdetik

ETAG kidolgozása szükséges

EOTA mandátum alapján elkészíti az ETAG-ot

1

EC: Európai Bizottság

96


Építésügyi Állandó Bizottság 29

Az Építésügyi Állandó Bizottságot az építési termék direktíva 19. cikke hozta létre. A direktíva szerint az Állandó Bizottság "az elnök vagy egy tagállam felkérésére minden, ezen [építési termék] irányelvnek a végrehajtásával és gyakorlati alkalmazásával összefüggő kérdéssel foglalkozhat". Annak érdekében, hogy az építési termék direktíva értelmezése a Bizottság és az egyes tagállamok, illetve a tagállamok között azonos legyen, az Építőipari Állandó Bizottság elnöki és titkársági teendőit az Európai Bizottság illetékes szerve látja el, mely jogosult az irányelv alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati kérdésekben ún. Útmutató 30 Dokumentumokat kiadni. Útmutató dokumentumok Mint korábban az Építésügyi Állandó Bizottságnál tárgyaltuk, a Bizottság elnökletét és munkaszervezetét adó Európai Bizottság ún. útmutató dokumentumok (Guidance Papers) kibocsátásával kívánja az építési termék direktíva rendelkezéseinek azonos értelmezését elősegíteni. A jelenleg rendelkezésre álló útmutató dokumentumokat A-tól K-ig jelölik. Útmutató Dokumentum A.

A vizsgáló szervezetek kijelölése az építési termék direktíva hatálya alatt

Útmutató Dokumentum B.

A gyártásellenőrzés meghatározása az építési termékek műszaki specifikációiban

Útmutató Dokumentum C.

A részegységek és azokból álló rendszerek kezelése az építési termék direktíva hatálya alatt

Útmutató Dokumentum D.

CE jelölés az építési termék direktíva hatálya alatt

Útmutató Dokumentum E.

Szintek és osztályok az építési termék direktíva hatálya alatt

Útmutató Dokumentum F.

Tartósság és az építési termék direktíva

Útmutató Dokumentum G.

Az építési termékek tűzbiztonságára gyakorolt hatás európai besorolási rendszere

Útmutató Dokumentum H.

A veszélyes anyagok harmonizált megközelítése az építési termék direktíva hatálya alatt

29 30

Standing Committee on Construction Guidance Papers

97

Vállalkozók Európában Útmutató Dokumentum I.

Az építési termék direktíva 4. cikke 4. pontjának alkalmazása

Útmutató Dokumentum J.

Átmeneti intézkedések az építési termék direktíva hatálya alatt

Útmutató Dokumentum K.

A megfelelőségi vizsgálati rendszerek, valamint a vizsgáló szervezetek szerepe és feladatai az építési termék direktíva hatálya alatt

Az útmutató dokumentumok az építési termék direktíva értelmezését, gyakorlati alkalmazását segítik elő, kötelezettséget nem írnak elő és a direktívát semmilyen módon sem "írhatják felül".

Termékmegfelelőség értékelése és a közreműködő szervezetek Az építési termék irányelv V. fejezete foglalkozik a termékek megfelelőségének tanúsításával. A tanúsítás célja annak bizonyítása, hogy valamely termék megfelel a rá vonatkozó műszaki előírások követelményeinek. A követelményeket a műszaki előírásokban (műszaki specifikációk) leírt, megfelelőségigazolási rendszerek szerint, vizsgálati és bizonyítási eljárások elvégzésével kell megállapítani. A szóba jöhető megfelelőséget igazoló eljárások körét az építési termék direktíva meghatározza, amelyek az alábbiak lehetnek: a. b. c. d. e. f. g.

a gyártó vagy kijelölt szerv által végzett első típusvizsgálat; a gyárban vételezett minták vizsgálati terv szerinti, a gyártó vagy kijelölt szerv általi vizsgálata; a gyárban, kereskedelmi forgalomban vagy építkezési helyen szúrópróba szerint vételezett minták gyártó vagy kijelölt szerv általi vizsgálata; a kiszállításra váró és már kiszállított termék gyártó vagy kijelölt szerv általi vizsgálata; üzemi gyártásellenőrzés; üzemi és üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata kijelölt szerv által; a gyártási folyamat folyamatos felügyelete, ellenőrzése és értékelése kijelölt szerv által.

A megfelelőségtanúsítás rendszerei Az építési termék irányelv a megfelelőség tanúsítás módszerei mellett meghatározza azt is, hogy melyik módszer milyen kombinációban kerülhet kiválasztásra, ez utóbbit nevezik a megfelelőségtanúsítás rendszereinek. Az alkalmazandó megfelelőségigazolási rendszerek az adott termék vagy termékcsoport tulajdonságaitól függenek és a műszaki előírások meghatározzák a kötelezően választandó rendszert. Alapvetően két rendszert lehet –a terméktől

98


függően- alkalmazni. Az egyik kijelölt tanúsító szervezet által, a másik a gyártó felelősségi körében valósul meg. E lehetséges felelősségtanúsítási rendszerek az alábbiak lehetnek: i.

A termék megfelelőségének igazolása kijelölt tanúsító szerv által (1) a.

A gyártó feladata: 1. 2.

b.

Kijelölt tanúsító szervezet feladata: 3. 4. 5. 4.

ii.

üzemi gyártásellenőrzés az üzemben vett minták gyártó általi további vizsgálata vizsgálati terv szerint

a termék első gyártásellenőrzése az üzem és a gyártásellenőrzés alapvizsgálata Gyártásellenőrzés folyamatos vizsgálata, értékelése és jóváhagyása az üzemben, a kereskedelemi forgalomban vagy az építkezés helyén vett minták vizsgálata (műszaki specifikáció által meghatározott esetekben) (1+)

A gyártó által kiadott, a termékre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat Első lehetőség (2) a.

A gyártó feladata: 1. 2. 3.

b.

a termék első típusvizsgálata üzemi gyártásellenőrzés az üzemben vett minták gyártó általi további vizsgálata vizsgálati terv szerint (műszaki specifikáció által meghatározott esetekben) (2+)

Kijelölt tanúsító szervezet feladata: 4.

üzemi gyártásellenőrzése tanúsítása a következők alapján: - az üzem és a gyártásellenőrzés alapvizsgálata - adott esetben gyártásellenőrzés folyamatos vizsgálata, értékelése és jóváhagyása (műszaki specifikáció által meghatározott esetekben) (2+)

Második lehetőség (3) 1. 2.

a termék első típusvizsgálata egy kijelölt vizsgálólaboratórium által üzemi gyártásellenőrzés


Harmadik lehetőség (4)

a termék gyártó általi első típusvizsgálata üzemi gyártásellenőrzés

99

A gyártásellenőrzés folyamatos ellenőrzése kijelölt szervezet által

a. b.

Igen

Igen

-

-

-

Gyári gyártásellenőrzés kezdeti ellenőrzése kijelölt szervezet által

Igen

Igen

Igen

Igen

-

-

Audit tesztelés a gyárban, kereskedelemben és építési helyszínen kijelölt szervezet által

Igen

-

-

-

-

-

Minták gyártó általi tesztelése előírt vizsgálati terv szerint

Igen

Igen

Igen

Igen

-

-

Gyártó általi gyári gyártásellenőrzés

Minden esetben az alapvető követelményeknek megfelelő, a legkevesebb terhet jelentő eljárást kell alkalmazni. Az építési termékek megfelelőségigazolási rendszerét az ábra foglalja össze.

Első típusvizsgálat; gyártó vagy kijelölt tanúsító szervezet

Igen

Igen

Igen

A gyártó megfelelőségi nyilatkozata

Igen

Igen

Kijelölt szervezet Kijelölt szervezet Gyártó

Igen

-

-

Igen

Gyártó

Igen

Igen

Igen

Igen

-

Igen

Igen

-

Igen

A gyári gyártásellenőrzés tanúsítása kijelölt tanúsító szervezet által

Igen

A termék megfelelőségének tanúsítása kijelölt tanúsító szervezet által

Kijelölt szervezet Gyártó

Igen

Igen

-

-

-

-

1

1+

2

2+

3

4

Megfelelőségtanúsítási rendszerek

100


Az Építési termékek megfelelőségigazolási rendszere A megfelelőségtanúsítás eljárásait, a vizsgálatok tartalmát, a közreműködők szerepét és szervezetek feladatait az Építésügyi Állandó Bizottság "K" jelzésű 31 útmutató dokumentuma értelmezi. A megfelelőségi igazolásban résztvevő szervek •

Tanúsító szerv (certification body): olyan pártatlan, állami vagy nem állami szervezet, amely a szükséges kompetenciával és felelőséggel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelőségi tanúsítványt bocsásson ki a megfelelő szabályok és eljárások figyelembevételével;

•

Ellenőrző szerv (inspection body): olyan pártatlan szervezet, amely a rendelkezik a megfelelő szervezettel, szakemberekkel, kompetenciával és feddhetetlenséggel ahhoz, hogy meghatározott kritériumok alapján olyan funkciókat lássanak el, mint értékelés, javaslattétel elfogadásra, a gyártó későbbi minőségellenőrző vizsgálatának auditálása, valamint termékeknek telephelyen, üzemben és másutt való, előírások szerinti kiválasztása és vizsgálata;

•

Vizsgáló laboratórium (testing laboratory): olyan laboratórium. amely az építőanyagok vagy építési termékek tulajdonságait méri, vizsgálja, teszteli, kalibrálja vagy egyéb módon határozza meg.

A tanúsítási folyamatban szükséges három funkciót egy szervezet és különböző szervezetek is elláthatják. Az utóbbi esetben az ellenőrző szervezet és/vagy a vizsgáló laboratórium részt vesz a megfelelőség vizsgálatában és tevékenységét a tanúsító szervezet részére látja el.

Az Eurocode rendszer Az Eurocode rendszer egyike az építési anyag direktíva keretében kidolgozandó európai szabványoknak. Az Eurocode rendszer célja, hogy az épületek és egyéb létesítmények szerkezeti elemire vonatkozóan meghatározza az építési termékről szóló direktíva (89/106/EGK) által meghatározott alapvető követelmények közül a mechanikai állékonyságnak és egyes vonatkozásaiban a tűz- és használati biztonságnak való megfelelés részletes követelményeit. Továbbá, hogy e területen segítse a műszaki tervezést a műszaki fogalmak, meghatározások, számítási módszerek egységesítése révén. Az Európai Bizottság 1975-ben egy olyan akcióterv kidolgozásáról döntött, melynek célja a műszaki harmonizáció megindítása az építőipar területén. A program keretében létrejövő európai szabványok a hatályos nemzeti szabványok alkalmazásának alternatíváját nyújtják az alkalmazók részére. A rendszer 31

Guidance Paper K; The Attestation of Conformity System and the role and tasks of the Notified Bodies in the field of the Construction Product Directive


101

kidolgozásának végső célja, hogy a tagországok megfelelő nemzeti szabványait, mint közösségi-szintű szabványrendszer helyettesítse. Az Eurocode rendszer a tervek szerint 57 részből fog áll és e részek mindegyike európai szabványként fog működni. A rendszer által felölelt területek az alábbiak: • • •

• • • • • •

az épületszerkezetekre gyakorolt hatások (pl. önsúly, súlyterhelés, szélhatás, tűz, robbanás); betonszerkezetek tervezése (pl. tűzvédelem, hídszerkezetek, folyadék tárolók); acélszerkezetek tervezése (pl. törés szilárdsági vizsgálatok, nagy teherbíró képességű drótkötelek; tűzvédelem, hidegen formált lemezek, héjszerkezetek stabilitása, épület- és hídszerkezetek, silók, tartályok, csővezetékek, tornyok, kémények); vasbeton szerkezetek tervezése (pl. tűzvédelem, épület- és hídszerkezetek); faszerkezetek (pl. tűzvédelem, épület- és hídszerkezetek); falazatok tervezése (pl. erősített falazatok, tűzvédelem, szerkezeti számítások); talajmechanikai tervezés (laboratóriumi és helyszíni vizsgálatok); földrengés elleni védelem tervezése (pl. alapozás, tartószerkezetek, talajmechanika, tornyok, kémények); alumínium ötvözetből készült szerkezetek tervezése (pl. tűzvédelem, anyagkifáradás).

1984-88 között jelentek meg az ún. első generációs szabványok. 1989-tól az Eurocode rendszer kidolgozásának felelősségét az Európai Szabványügyi Testületre (CEN) ruházták. 1992-98 között kidolgoztak 62 ún. európai előszabványt (második generációs szabványok), melyek a biztonsági tényezők, értékek, alkalmazott eljárások tekintetében több lehetőséget ún. "dobozolt értékeket" tartalmaznak. Ez a megoldás a tervezők részére a szabványok alkalmazásában meghagyott bizonyos szabadságot, illetve egyes kérdéseket továbbra is nemzeti szinten kellett rendezni. Ennek megfelelően az előszabványoknak az egyes tagországokban való alkalmazására külön nemzeti szintű végrehajtási rendelkezések születtek. Az elő-szabványok ténye pontosan tükrözi, hogy az Európai Unió, illetve intézményei nem a tagállamok feletti intézmények, melyek a közösségi szinten globális és optimális célok megvalósításán dolgozik, hanem a nemzetek összessége, melyek mindegyike saját politikai és gazdasági érdekrendszerrel rendelkezik és ezeknek a sajátos nemzeti érdekviszonyok eredőjeként alakulnak ki a közösségi szabályok. 1998-ban a tagállamok döntése alapján megindult az elő-szabványok európai szabványokká történő továbbfejlesztése, mely együtt jár a 62 elő-szabvány 57 európai szabványra való leképezésével és a nemzeti végrehajtási rendelkezések visszavonásával is. Jelenleg öt szabvány elfogadási eljárása indult meg és tervek szerint további hét szabványé elindul még 2002-ben. Az Eurocode rendszer mind az 57 elemének kidolgozását 2005-re tervezik.

102


Melléklet AZ EDDIG KIBOCSÁTOTT EURÓPAI MŰSZAKI ENGEDÉLYEK LISTÁJA (AZ EOTA KÖZLÉSE ALAPJÁN, 2004. JANUÁR) ETA szám

A termék neve

Az ETA birtokosa

Kibocsátó szervezet DIBt

ETA98/0001 (Módosítás)

Hilti Durchsteckanker HST

Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Anchors FL - 9494 Schaan


Hilti Durchsteckanker HST-R

Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Direktmontage 9494 Schaan Furstentum Liechtenstein

DIBt

ETA98/0003

RAWL R-HPT

CSTB

ETA98/0004 (Megújítás)

fischer - Zykon – Anker FZA

The Rawlplug Company Ltd. Skibo Drive Thornliebank Industrial Estate Glasgow G46 8JR United Kingdom Artur Fischer GmbH & Co, KG D-72178 Waldachtal Germany

ETA98/0005

fischer - Zykon – Anker FZA A4

fischerwerke Artur Fischer GmbH &

DIBt

DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) Torque-controlled expansion anchor made of galvanized steel of sizes M8, M10, M12, M16, M20 and M24 for use in concrete Torque-controlled expansion anchor made of stainless steel of sizes M8, M10, M12, M16, M20 and M24 for use in concrete Torque-controlled expansion anchor, made of zinc electroplated steel, for use in concrete: sizes M8, M10, M12, M16 and M20. Undercut anchor made of galvanized steel of sizes M6, M8, M10, M12 and M16 for use in concrete. Undercut anchor made of stainless steel of

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog, M8, M10, M12, M16, M20 és M24 méretekben betonhoz

Érvényesség

Nyomatékszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M8, M10, M12, M16, M20 és M24 méretekben betonhoz

19/02/2003 19/02/2008

Nyomatékszabályozottan befeszülő, tűzi horganyzott rögzítőhorog, M8, M10, M12, M16, és M20 méretekben betonhoz

01/08/1998 01/08/2003

Galvanizált rögzítőhorog betonhoz, M6,M8,M10, M12 és M16 méretekben

05/09/2003 05/09/2008

Rozsdamentes acél rögzítőhorog betonhoz

05/09/2003 -

19/02/03 19/02/08

103

Vállalkozók Európában ETA szám

A termék neve

(Megújítás)

Az ETA birtokosa Co, KG D - 72178 Waldachtal Germany The Rawlplug Company Ltd. Skido Drive Thornliebank Industrial Estate< Glasgow G46 8JR United Kingdom Deutsche Herakltith GmbH Heraklithstrasse 8 D-84359 Simbach/Inn

Kibocsátó szervezet

BBA

ETA98/0006

RAWL R-SPT Throughbolt

ETA98/0007

Herawool-F-040 Herawool-NP-040 Herawool-NAP

ETA98/0008

Herawool-BP-040 Herawool-BF-040

Deutsche Herakltith Gmbh Heraklithstrasse 8 D-84359 Simbach/Inn

DIBt


Heraflax-SP-040 Heraflax-SAP Heraflax-SF-040 Pavaflax-R 040 Pavaflax-P 040

Deutsche Heraklith GmbH Heraklithstrasse 8 84359 Simbach am Inn

DIBt

ETA98/0010

Upat U-IMC

Upat GmbH & Co. Freiburger Strasse 9

CSTB

DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) sizes M6, M8, M10, M12 and M16 for use in concrete. Zinc plated steel torque-controlled expansion anchor in sizes of M8, M10, M12, M16 and M20 for use in non-cracked concrete. Thermal and/or acoustic insulation boards and thermal and/or acoustic insulation material made of sheep's wool fibres Thermal and/or acoustic insulation boards and thermal and/or acoustic insulation mat made of flax, jute and polyester fibres Thermal and/or acoustic insulation boards and thermal and/or acoustic insulation mat made of flax, jute and polyester fibres Torque-controlled expansion anchor,

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) M6, M8, M10, M12 és M16 méretekben

Érvényesség

Horganyzott, nyomatékszabályozottan befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz M8, M10, M12, M16, és M20 méretekben

05.10.1998 31.10.2003

Báránygyapjú szálakból készült hő- és hangszigetelő táblák

09.08.1999 09.08.2004

Báránygyapjú és poliészter szálakból készült hő- és hangszigetelő táblák

13.01.2003 09.08.2004

Lenrost, juta és poliészter szálakból készült hő- és hangszigetelő anyag

13.01.2003 09.08.2004

Horganyzott, nyomatékszabályozottan

16.12.1998 -

05/09/2008

104

Építőanyag-ipar az EU-ban és Magyarországon ETA szám

A termék neve

Az ETA birtokosa


Postfach 1320 D - 79303 Emmendingen Deutschland ETA98/0011(Módosítás)

fischer - FBN

fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co, KG Weinhadle 14-18 Postfach 1152 D-72176 Deutschland

CSTB


HILTI HSA

HILTI AG, Business Unit Anchors FL-9494 Schaan Principality of Liechtenstein

CSTB

ETA99/0002

Spit FIX Z

Société Spit Route de Lyon F-26501 Bourg-LesValence

CSTB


fischer HighPerformance Anchor FH

fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co. KG Weinhalde 14-18 D-72178 Waldachtal

DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) made of zinc electroplated steel, for use in non cracked concrete: sizes M8, M10, M12, M16 and M20 Torque-controlled expansion anchor, made of zinc electroplated steel, for use in non cracked concrete: sizes M8, M10, M12, M16 and M20 Torque-controlled expansion anchor, made of galvanised steel, for use in non cracked concrete: sizes M6, M8, M10, M12, M16 and M20 Torque-controlled expansion anchor, made of zinc electroplated steel, for use in concrete : sizes M8, M10, M12 and M16 Torque-controlled expansion anchor, made of galvanised steel of sizes M6, M8, M10, M12 and M16 for

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz M8, M10, M12, M16, és M20 méretekben

Érvényesség

Horganyzott, nyomatékszabályozottan befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz M8, M10, M12, M16, és M20 méretekben

21/06/2002 16/12/2003

Galvanizált, nyomatékszabályozottan befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz M6, M8, M10, M12, M16, és M20 méretekben

28.09.2000 28.09.2005

Horganyzott, nyomatékszabályozottan befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz M8, M10, M12 és M16 méretekben

31.03.1999 31.03.2004

Galvanizált, nyomatékszabályozottan befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz M6, M8, M10, M12 és

20/11/2001 21/02/2005

16.12.2003

105


A termék neve

Az ETA birtokosa



Upat PS HighPerformance Anchor

Upat GmbH & Co Freiburger Stasse 9 D-79312 Emmendingen

DIBt

hETA99/0005

Upat MAX ExpressAnker

Upat GmbH & Co. Freiburger Strasse. 9 D-79312 Emmendingen

DIBt

ETA99/0006

Upat MAX ExpressAnker A4

Upat GmbH & Co. Freiburger Strasse 9 D-79312 Emmendingen

DIBt

ETA99/0007 (Megújítás)

EJOT Wetterschalensicherung WSS

EJOT Baubefestigungen GmbH In der Stockwiese 35 D-57334 Bad Laasphe

DIBt

ETA99/0008

HILTI HSA-R

Hilti AG, Business Unit Anchors FL-9494 Schaan Principality of

CSTB

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) use in concrete Torque-controlled expansion anchor, made of galvanised steel of sizes M6, M8, M10, M12 and M16 for use in concrete Torque controlled expansion anchor, made of galvanised steel of sizes M8, M10, M12 and M16 for use in concrete Torque controlled expansion anchor, made of galvanised steel of sizes M8, M10, M12 and M16 for use in concrete Special anchor made of stainless steel for the fastening of additional securing in a permanent manner of external weather resistant skins of three-layer external wall panels made of concrete Torque-controlled expansion anchor, made of stainless steel, for use in non-

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) M16 méretekben Galvanizált, nyomatékszabályozottan befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz M6, M8, M10, M12 és M16 méretekben Galvanizált, nyomatékszabályozottan befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz M6, M8, M10, M12 és M16 méretekben Galvanizált, nyomatékszabályozottan befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz M6, M8, M10, M12 és M16 méretekben Speciális rozsdamentes rögzítőhorog háromrétegű külső beton falszerkezetek külső, időjárásálló burkolatának rögzítésére

Érvényesség

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M6, M8, M10, M12 és M16,

01.08.2000 01.08.2005

20.11.2001 21.02.2005

16.06.1999 16.06.2004

16.06.1999 16.06.2004

24.09.2003 30.06.2004

106


A termék neve

Az ETA birtokosa


Liechtenstein ETA99/0009

HILTI HDA

Hilti AG, Business Unit Anchors FL-9494 Schaan Principality of Liechtenstein MKT Auf dem Immel 2 D-67685 Weilerbach

CSTB


MKT Bolzenanker Z A4


Würth Fixanker WFAZ A4

Adolf Würth GmbH & Co. KG Reinhold-WürthStrasse 12-16 D-74653 Künzelsau

DIBt


fischer Ankerbolzen FAZ

fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co. KG Wienhalde 14-18 D-72178 Waldachtal

DIBt


Upat EXA-CT Express-Anker

Upat GmbH & Co. Freiburger Strasse 9 D-79312 Emmendingen

DIBt

DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) cracked concrete: sizes M6, M8, M10 and M12. Self-cutting undercut anchor, made of galvanised steel, for use in concrete: sizes M10, M12 and M16. Torque controlled expansion anchor made of stainless steel of sizes M8, M10, M12 and M16 for use in concrete Torque controlled expansion anchor made of stainless steel of sizes M8, M10, M12 and M16 for use in concrete Torque controlled expansion anchor made of galvanised steel of sizes M8, M10, M12, M16, M20 & M24 for use in concrete Torque controlled expansion anchor made of galvanised steel of sizes M8, M10, M12, M16, M20 & M24 for use in

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) méretekben nem repedezett betonhoz

Érvényesség

Önmetsző rögzítőhorog galvanizált acélból betonhoz, M10, M12 és M16 méretekben

06.10.1999 06.10.2004

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog, M8, M10, M12 és M16 méretekben betonhoz

09.01.2003 30.09.2004

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog, M8, M10, M12 és M16 méretekben betonhoz

21/07/2003 30/09/2004

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog, M8, M10, M12, M16, M20 és M24 méretekben betonhoz

09.05.2001 14.02.2005

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M8, M10, M12, M16, M20 és M24 méretekben betonhoz

09.05.2001 14.02.2005

107


A termék neve

Az ETA birtokosa


ETA-00/0003

NOOD trap mounted in gully type PURUS ODEN

Sjöbo Bruk ab Södorgatan 7 S-27521 Sjöbo

ETA-DK

ETA-00/0004

Upat EXA ExpressAnchor

Upat GmbH & Co. Freiburger Strasse 9 Postfach 1320 D-79312 Emmendingen

CSTB

ETA-00/0005

FIVE'S

Atelier du Verre s.a. Rue du Parc, 50 B-4432 Alleur

MCIUBAtc

ETA-00/0006 (Módosítás)

Sormat S-KAD kiilaankkurit

Sormat Oy Harjutie 5 FIN-21290 Rusko

VTT

ETA-00/0007

HILTI-X-IE 6

Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Direktmontage FL-9494 Schaan

DIBt

ETA-00/0008

TAC-TSA MC

TAS-TAC Anchor System SRL

STC

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) concrete Trap with partially mechanical closure, mounted in a nontrapped gully. Torque controlled expansion anchor made of zinc electroplated steel, for use in non-cracked concrete: sizes M8, M10, M12,M16 and M20 Structural sealant glazing kit for use in curtain walling Torque controlled expansion anchor made of galvanized steel of sizes M10, M12 and M16 for use in concrete. Powder actuated fastener for the fixing of bonded thermal insulation composite systems in uncoated concrete Torque controlled expansion anchor made of zinc electroplated steel for

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul)

Érvényesség

Részleges mechanikai zárású szifon nyitott összefolyókhoz

07.04.2000 07.04.2005

Horganyzott, nyomatékszabályozottan befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz M8, M10, M12, M16 és M20 méretekben

03.03.2000 03.03.2005

Szerkezeti üvegrögzítő függönyfalhoz

05.07.2000 04.07.2005

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M10, M12 és M16 méretekben betonhoz

29.10.2001 09.08.2005

Rögzítőcsavar többrétegű hőszigetelő elemek betonhoz rögzítéséhez

02/02/2001 02/02/2006

Horganyzott, nyomatékszabályozottan befeszülő rögzítőhorog nem repedezett betonhoz

16/10/2000 16/10/2005

108


A termék neve

Az ETA birtokosa


Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) use in non-cracked concrete of sizes M8, M10, M16, M20 - Class 8,8

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) M8, M10, M12, M16 és M20 méretekben – 8,8 osztály

SISMO NV Drapstraat 1 B-9270 Kalken Laarne Belgium Eltete Oy/Ab PO Box 94 Fin-07901 Loviisa

DGV

Permanent insulating shuttering kit for whole buildings

Bennmaradó hőszigetelő zsaluzat az egész épülethez

VTT

Partition Wall kit for Sanitary applications

Közfal egészségügyi alkalmazáshoz

17/06/2002 17/06/2007

Sormat OY Harjutie 5 FIN-21290 Rusko

VTT

Torque controlled expansion anchor made of stainless steel of sizes M8, M10, M12 & M16 for use in concrete Torque controlled expansion anchor made of galvanised steel of sizes M8, M10, M12 & M16 for use in concrete Structural Sealants for use in Structural Sealant Glazing Systems Torque controlled expansion anchor

Nyomatékszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M8, M10, M12 és M16 méretekben betonhoz

07/05/2003 29/10/2006

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M8, M10, M12 és M16 méretekben betonhoz

30/06/2003 25/06/2006

Szerkezeti tömítés üvegszerkezetekhez

07/03/2001 06/03/2006

Nyomatékszabályozottan befeszülő, bevonattal

14/02/2001 -

Via A,Moro N,232 66020, S.Giovanni Teatino Fraz. Sambuceto (Chieti) - Italy ETA-01/0001

SISMO

ETA-01/0002


Eltete Cubical Partition systems for sanitary applications Sormat S-KAH kiilaankkurit


Sormat S-KA kiilaankkurit

Sormat OY Harjutie 5 FIN-21290 Rusko

VTT

ETA-01/0005

DC 993 and DC895

Dow Corning Parc Industriel Zone C B-7180 Seneffe

DGV

ETA-01/0006

Mungo Stahlbolzendübel M3

Mungo Befestigungstechnik

DIBt

Érvényesség

109


A termék neve

Az ETA birtokosa AG Bornfeldstrasse 2 4603 Olten Schweiz Société Spit Route de Lyon F-26501 Bourg -LesValence


ETA-01/0007

SPIT FIX II A4

CSTB

ETA-01/0008

SPIT FIX II

Société Spit Route de Lyon F-26501 Bourg -LesValence

CSTB

ETA-01/0009

FM 753 A4 M8

CSTB

ETA-01/0010

WDVS-Setzdübel XFV 6

ETA-01/0011

Liebig Superplus

Société FRIULSIDER SpA 33048 San Giovanni al Natisone Via Trieste, 1 (Udine) Italy Fachverband WärmedämmVerbundsysteme e.V. Fremersbergstrasse 33 76530 Baden-Baden Heinrich Liebig Gmbh Wormser Strasse 23 Postfach 1309

DIBt

CSTB

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) made of coated steel of sizes M8, M10 and M12 for use in concrete Torque-controlled expansion anchor, made of stainless steel, for use in non cracked concrete: sizes M8, M10, M12 & M16 Torque-controlled expansion anchor, made of galvanised steel, for use in non cracked concrete: sizes M8, M10, M12 , M16 & M20 Torque controlled expansion anchor, made of stainless steel, for use in non cracked concrete: size M8 Powder actuated fastener for the fixing of bonded thermal insulation composite systems in uncoated concrete Torque-controlled expansion anchor, made of galvanised

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) ellátott rögzítőhorog M8, M10 és M12 méretekben betonhoz

Érvényesség

Nyomatékszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M8, M10, M12 és M16 méretekben nem repedezett betonhoz

27/08/2001 27/08/2006

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M8, M10, M12, M16 és M20 méretekben nem repedezett betonhoz

27/08/2001 27/08/2006

Nyomatékszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M8 méretben nem repedezett betonhoz

01/09/2001 01/09/2006

Rögzítőcsavar többrétegű hőszigetelő elemek betonhoz rögzítéséhez

14/06/2001 14/06/2006

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M8, M10,

14/02/2006

110


A termék neve

Az ETA birtokosa


D-64312 Pfungstadt

ETA-01/0012

PFG Expansion bolt type HAC/TAC

SORMAT PFG bv Bosscheweg 38-40 5740 AA Beek en Donk Holland

CSTB

ETA-01/0013

MKT Bolt Anchor B

MKT Metal-und Kunststofftechnik Gmbh & Co KG Auf dem Himmel 2 67685 Weilerbach

DIBt

ETA-01/0014

FM 753

Société FRIULSIDER SpA 33048 San Giovanni al Natisone Via Trieste, 1 (Udine) Italy

CSTB

ETA-01/0015

fischer Ankerbolzen FAZ A4

DIBt

ETA-01/0016

Hanf-Dämmwolle "HDW1A"

fischerwerke Artur Fischer Gmbh & Co , KG Weinhalde 14-18 D-72178 Waldachtal Germany EUROHANF Alois Högler

OIB

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) steel, for use in cracked or non cracked concrete sizes M8, M12 and M16 Torque-controlled expansion anchor, made of galvanised steel, for use in non cracked concrete: sizes M6, M8, M10 and M12 Torque controlled expansion anchor made of galvanised steel of sizes M8, M10, M12, M16, and M20 for use in noncracked concrete Torque controlled expansion anchor, made of galvanized steel, for use in non cracked concrete: sizes M6, M8, M10, M12 and M16 Torque controlled expansion anchor made of stainless steel of sizes M8,M10,M12 and M16 for use in concrete Loose fill thermal and/or acoustic

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) M12 és M16 méretekben nem repedezett betonhoz

Érvényesség

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M6, M8, M10, M12 méretekben nem repedezett betonhoz

01/11/2001 01/11/2006


17/09/2001 17/09/2006


17/09/2001 17/09/2006


28/11/2001 28/11/2006

Lazán töltött kenderszálakból készült

17/12/2001 -

111


A termék neve

Az ETA birtokosa Grafendorf 11 8510 Stainz Adolf Würth Gmbh & Co. KG Postfach D-74650 Künzelau


ETA-02/0001

Würth Fixanker WFA/S

DIBt

ETA-02/0002 (Megújítás)

MKT BolzenankerInnengewinde BZ-IG A4

MKT Metall-KunststoffTechnik GmbH & Co. KG Auf dem Immel 2 D-67685 Weilerbach

DIBt

ETA-02/0003

ATS TESTANERA

Société FRIULSIDER SpA 33048 San Giovanni al Natisone Via Trieste 1(Udine) Italy

CSTB


SPIT MEGA Z

Société SPIT Route de Lyon BP 104 26501 Bourg-lesValences

CSTB


fischerwerke-ZykonAnker FZA C

fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co,

DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) material made of hemp fibres Torque-controlled expansion anchor made of galvanised steel of sizes M8,M10, M12, M16 and M20 for use in non-cracked concrete Torque controlled Expansion Anchor with internal thread made of stainless steel of sizes M6, M8, M10 and M 12 for use in concrete Torque controlled Expansion anchor, made of galvanised steel, for use in noncracked concrete: sizes M6, M8, M10, M12 and M16 Torque controlled Expansion anchor, made of galvanised steel, for use in cracked and noncracked concrete: sizes M8, M10, M12 and M16 Undercut Anchor made of stainless steel

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) hő-és hangszigetelő anyag Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M6, M8, M10, M12 és M16 méretekben nem repedezett betonhoz

Érvényesség


01/10/2003 22/03/2007


31/05/2002 31/05/2007

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M8, M10, M12 és M16 méretekben repedezett és nem repedezett betonhoz

1/10/2003 14/06/2007

Rozsdamentes 1.459 rögzítőhorog rögzítőhorog

05/09/2003 -

17/12/2006 21/01/2002 21/01/2007

112


A termék neve

ETA-02/0006

PEIKKO HPM/L Anchor Bolt

ETA-02/0007

fischer Eurobond with anchor rod

ETA-02/0008

CanaTherm Dammplatte

ETA-02/0009

FLORAPAN Isover Integra ZKP 1 FLORAPAN ZwischensparrenKlemmplatte Isover Integra UKP 1 FLORAPAN UntersparrenKlemmplatte Isover Kontur HBP 1 FLORAPAN HolzbauKlemmplatte

Az ETA birtokosa KG D - 72178 Waldachtal Germany Teräspeikko Oy Vipusenkatu 20 151 01 Lahti Finland fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co, KG Otto-Hahn-str 15 D-79211 DENZLINGEN Bioinnova Verbundbauteile GmbH Industriegelände 2 A-7561 Heiligenkreuz Bioinnova Verbundbauteile GmbH Industriegelände 2 A-7561 Heiligenkreuz


DIBt

CSTB

OIB

OIB

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) 1.459 of sizes M6, M8, M10, M12 and M16 for use in concrete PEIKKO HPM/L Anchor bolt for the connection of prefabricated reinforced concrete columns Bonded Anchor made of galvanised steel for use in non cracked concrete: sizes M8, M10, M12, M16, M20, M27 & M30 Thermal and/or acoustic insulation board made of hemp fibres Thermal and/or acoustic insulation board made of hemp fibres

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) M6, M8, M10 M12 és M16 méretekben betonhoz

Érvényesség 05/09/2008

PEIKKO HPM/L Horgonycsvar előregyártott vasbeton oszlopok illesztéséhez

6/09/2002 6/09/2007

Galvanizált ......rögzítőhorog M8, M10, M12, M16, M20, M27 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

1/10/2002 1/10/2007

Lenrost szálakból készült hő- és hangszigetelő anyag

14/06/2002 14/06/2007


14/06/2002 14/06/2007

113

Vállalkozók Európában ETA szám ETA-02/0010

ETA-02/0011

ETA-02/0012

ETA-02/0013

ETA-02/0014

ETA-02/0015

A termék neve emfa-Hanf Typ ST Canatherm Fassaden dämmplatte FLORAPAN Fasade Isover Kontur FSP 5 FLORAPAN FassadenDämmplatte CanaStep Trittschalldämmplatte

FLORAPAN Floor Isover Integra UKP2 Florapan Untersparren Klemmplatte Isover Integra EP6 Florapan EstrichDämmplatte CanaTherm L CanaTherm Universalrolle FLORAPAN L, Isover Integra ZKP 2 FLORAPAN Zwischensparren-

Az ETA birtokosa


Jellemző típusa és alkalmazása (angolul)


Érvényesség

Bioinnova Verbundbauteile GmbH Industriegelände 2 A-7561 Heiligenkreuz Bioinnova Verbundbauteile GmbH Industriegelände 2 A-7561 Heiligenkreuz Bioinnova Verbundbauteile GmbH Industriegelände 2 A-7561 Heiligenkreuz Bioinnova Verbundbauteile GmbH Industriegelände 2 A-7561 Heiligenkreuz

OIB

Thermal and/or acoustic insulation board made of hemp fibres


31/07/2002 31/07/2007

OIB

Thermal and/or acoustic insulation board made of hemp fibres


31/07/2002 31/07/2007

OIB

Impact sound insulation material in form of boards made of hemp fibres

Lenrost szálakból készült hangátnemeresztő táblás szigetelő anyag

31/07/2002 31/07/2007

OIB

Impact sound insulation material in form of boards made of hemp fibres


31/07/2002 31/07/2007

Bioinnova Verbundbauteile GmbH Industriegelände 2 A-7561 Heiligenkreuz Bioinnova Verbundbauteile GmbH Industriegelände 2

OIB

Thermal and/or acoustic insulation boards, mats made of hemp fibres


31/07/2002 31/07/2007

OIB



31/07/2002 31/07/2007

114


A termék neve

ETA-02/0016

Klemmplatte Ivsover Integra HBP 2 FLORAPAN HolzbauKlemmplatte FLORAROL HILTI HDA-R


Würth Fixanker W-FAZ-IG A4

ETA-02/0018

Az ETA birtokosa




Érvényesség

A-7561 Heiligenkreuz

Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Anchors FL - 9494 Schaan Principality of Liechtenstein Adolf Würth GmbH & Co KG Reinhold-WürthStrasse 12-16 74653 Künzelsau

CSTB

EJOT Screwed -in anchor ejotherm STU and ejothermSK-U

EJOT Kunstofftechnik GmbH & Co Postfach 12 60 57302 Bad berleberg Germany

DIBt

ETA-02/0019

fischer TERMOZ 8U

fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co, KG D - 72178 Waldachtal Germany

DIBt

ETA-02/0020

MKT Einschlaganker E

MKT Metall-KunstoffTechnik GmbH & Co

DIBt

DIBt

Self-cutting undercut anchor, made of stainless steel, for use in concrete: sizes M10,M12 and M16 Torque-controlled expansion anchor with internal thread made of stainless steel of sizes M6, M8, M10 and M12 for use in concrete Screwed-in anchor for fixing of external thermal insulation composite systems with rendering in concrete and masonry Screwed-in anchor for fixing of external thermal insulation composite systems with rendering in concrete and masonry Deformation-controlled expansion anchor made of galvanised

Önmetsző rögzítőhorog rozsdamentes acélból betonhoz, M10, M12 és M16 méretekben

05/07/2002 05/07/2007

Nyomatékszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M6, M8, M10 és M12 méretekben betonhoz

02/10/2003 31/05/2007

Összekötő rögzítőhorog külső vakolt hőszigetelőrendszer rögzítésére betonhoz és falazathoz

7/10/2002 7/10/2007

Összekötő rögzítőhorog külső vakolt hőszigetelőrendszer rögzítésére betonhoz és falazathoz

7/10/2002 7/10/2007

Deformációszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M8, M10,

9/09/2002 9/09/2007

115


A termék neve

Az ETA birtokosa


KG Af dem Himmel 2 D-68675 Weilerbach ETA-02/0021

UPAT UPM 44 Verbundmörtel mit Ankerstange


DIBt

ETA-02/0022

UPAT UPM 44 Verbundmörtel mit Ankerstange A4


DIBt

ETA-02/0023

UPAT UPM 44 Verbundmörtel mit Ankerstange C


DIBt

ETA-02/0024

fischer FIS V Verbundmörtel mit Ankerstange A4


DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) steel of sizes M8, M10, M12, M16 and M20 for use in noncracked conrete Bonded anchor (injection type) with anchor rod made of galvanised steel of sizes M6, M8, M10, M12, M16, M20, M24 and M30 for use in non-cracked concrete Bonded anchor (injection type) with anchor rod made of stainless steel of sizes M6, M8, M10, M12, M16, M20,M24 and M30 for use in noncracked concrete Bonded anchor (injection type) with anchor rod made of stainless steel 1,4529 of sizes M6, M8, M10, M12, M16, M20, M24 and M30 for use in non-cracked concrete Bonded anchor (injection type) with anchor rod made of stainless steel of sizes M6, M8, M10, M12,

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) M12, M16 és M20 méretekben nem repedezett betonhoz

Érvényesség

Galvanizált injektált rögzítőhorog M6, M8, M10, M12, M16, M20, M24 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

29/10/2002 29/10/2007

Rozsdamentes injektált rögzítőhorog M6, M8, M10, M12, M16, M20, M24 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

29/10/2002 29/10/2007

Rozsdamentes 1,4529 injektált rögzítőhorog M6, M8, M10, M1, M16, M20, M24 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

29/10/2002 29/10/2007

Rozsdamentes injektált rögzítőhorog M6, M8, M10, M12, M16, M20, M24 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

29/10/2002 29/10/2007

116


A termék neve

Az ETA birtokosa


ETA-02/0025

fischer FIS V Verbundmörtel mit Ankerstange C


DIBt

ETA-02/0026

Finnjoist I-joist, FJI

VTT

ETA-02/0027

HILTI HSC

ETA-02/0028

HILTI HSC-R

ETA-02/0029

fischer Ankerbolzen FAZ C

Finnforest Engineered Wood PO Box 24 FIN-08101 LOHJA Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Anchors FL - 9494 Schaan Principality of Liechtenstein Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Anchors FL - 9494 Schaan Principality of Liechtenstein fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co, KG D - 72178 Waldachtal Germany


MKT Schwerlastanker SZ

MKT Metall-Kunstoff-

DIBt

CSTB

CSTB

DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) M16, M20, M24 and M30 for use in noncracked concrete Bonded anchor (injection type) with anchor rod made of stainless steel 1,4529 of sizes M6, M8, M10, M12, M16, M20, M24 and M30 for use in non-cracked concrete Light composite woodbased beam and column for structural purposes Self-cutting undercut anchor, made of galvanised steel, for use in concrete: sizes M6, M8, M10 & M12 Self-cutting undercut anchor, made of stainless steel, for use in concrete : sizes M6, M8, M10 & M12 Torque controlled espansion anchor made of stainless steel 1,4529/1,4565 of sizes M8, M10, M12 & M 16 for use in concrete Torque controlled expansion anchor


Érvényesség

Rozsdamentes 1,4529 injektált rögzítőhorog M6, M8, M10, M12, M16, M20, M24 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

29/10/2002 29/10/2007

Könnyűszerkezetes faalapú gerenda és oszlop szerkezeti építési célokra Önmetsző rögzítőhorog galvanizált acélból betonhoz M6, M8, M10 és M12 méretekben

14/04/2003 14/04/2008 20/09/2002 20/09/2007

Önmetsző rögzítőhorog rozsdamentes acélból betonhoz M6, M8, M10 és M12 méretekben.

20/09/2002 20/09/2007

Nyomatékszabályozottan befeszülő, rozsdamentes 1,4529/1,4565 rögzítőhorog M8, M10, M12 és M16 méretekben betonhoz Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált

1/10/2002 1/10/2007

25/03/2003 -

117


A termék neve

Az ETA birtokosa Technik GmbH & Co KG Auf dem Himmel 2 D-68675 Weilerbach Adolf Würth GmbH & Co, KG Reinhold-Würthstrasse 12-16 74653 Künzelsau



Würth Hochleistungsanker W-HAZ

DIBt

ETA-02/0032

Hilti HKD

Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Anchors FL - 9494 Schaan Principality of Liechtenstein

DIBt

ETA-02/0033

Hilti-Kompaktdübel HKD-R


DIBt

ETA-02/0033

Hilti-Kompaktdübel HKD-R


DIBt

ETA-02/0035

emfa-Hanf Typ TSP

Bioinnova Verbundbauteile

OIB

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) made of galvanized steel of sizes M6, M8, M10, M12 and M 16 use in concrete Torque controlled expansion anchor made of galvanized steel of sizes M6, M8, M10, M12 and M16 for use in concrete Deformation-controlled expansion anchor made of galvanised steel of sizes M6, M8, M10, M12, M16 & M20 for use in non-cracked concrete Deformation-controlled expansion anchor made of stainless steel of sizes M8, M10, M12, M16 & M20 for use in non-cracked concrete Deformation-controlled expansion anchor made of stainless steel of sizes M8, M10, M12, M16 & M20 for use in non-cracked concrete Impact sound material in form of boards

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) rögzítőhorog M6, M8, M10, M12 és M16 méretekben betonhoz

Érvényesség

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M6, M8, M10, M12 és M16 méretekben betonhoz

28/03/2003 28/03/2008

Deformációszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M6, M8, M10, M12, M16 és M20 méretekben nem repedezett betonhoz

17/10/2002 17/10/2007

Deformációszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M8, M10, M12, M16 és M20 méretekben nem repedezett betonhoz

17/10/2002 17/10/2007

Deformációszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M8, M10, M12, M16 és M20 méretekben nem repedezett betonhoz

17/10/2002 17/10/2007

Lenrost szálakból készült hangátnemeresztő táblás

31/07/2002 -

25/03/2008

118


A termék neve

ETA-02/0036

emfa-Hanf Typ SW

ETA-02/0037

fischer FBN A4

ETA-02/0038

emfa-Hanf Typ ST Universaldämplatte

ETA-02/0039

"basic" with base coat "Armatop MP"

ETA-02/0040

fischer Eurobond with anchor rod A4

Az ETA birtokosa GmbH Industriegelände 2 A-7561 Heiligenkreuz Bioinnova Verbundbauteile GmbH Industriegelände 2 A-7561 Heiligenkreuz fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co, KG Weinhalde 14-18, Postfach 1152 D - 72176 Waldachtal Germany Bioinnova Verbundbauteile GmbH Industriegelände 2 A-7561 Heiligenkreuz alsecco GmbH & Co, KG Kupferstrasse 50 36208 Wildeck Richelsdorf fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co, KG Otto-Hahn-str 15 D-79211 DENZLINGEN


Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) made of hemp fibres

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) szigetelő anyag

Érvényesség

OIB



31/07/2002 31/07/2007

CSTB

Torque controlled expansion anchor, made of stainless for use in non cracked concrete: sizes M6, M8, M10, M12 and M16 Thermal and/or acoustic insulation board made of hemp fibres

Nyomatékszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M6, M8, M10, M12 és M16 méretekben nem repedezett betonhoz

9/10/2002 9/10/2007


14/06/2002 14/06/2007

Többrétegű, vakolt külső hőszigetelő rendszer épületfalak külső szigeteléséhez

25/07/2003 25/07/2008

Rozsdamentes acél rögzítőhorog M8, M10, M12, M16, M20, M24, M27 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

31/07/2002 31/07/2007

OIB

DIBt

CSTB

External Thermal Insulation Composite System with rendering for use as external insulation for building walls Bonded Anchor made of stainless steel for use in non cracked concrete: sizes M8, M10, M12, M16, M20, M24, M27 & M30

31/07/2007

119


A termék neve

Az ETA birtokosa

Kibocsátó szervezet CSTB

ETA-02/0041

fischer Eurobond with anchor rod C

fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co, KG Otto-Hahn-str 15 D-79211 DENZLINGEN

ETA-02/0042

HILTI HSL-3

Hilti AG Business Unit Anchors FL - 9494 Schaan Principality of Liechtenstein

CSTB

ETA-02/0043

fischer FIS V Verbundmortel mit Ankerstange


DIBt

ETA-02/0044

Würth Einschlagdübel WED/S

Adolf Würth GmbH & Co KG Postfach 74650 Künzelsau

DIBt

ETA-02/0045

ELEMATIC ETD Z

ITW CONSTRUCTION PRODUCTS ITALY SRL Viale Regione Veneto 5

CSTB

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) Bonded Anchor made of high corrosion resistant steel for use in non cracked concrete: sizes M8, M10, M12, M16, M20, M27 & M30 Torque controlled anchor, made of galvanised steel, for use in concrete: sizes M8, M11, M12, M16, M20 and M24 Bonded Anchor (injection type) with anchor rode made of galvanised steel of sizes M6, M8, M10, M12, M24 & M30 for use in non cracked concrete Deformation controlled expansion anchor made of galvanised steel of sizes M8, M10, M12, M16 and M20 for use in noncracked concrete Torque controlled expansion anchor, made of zinc electroplated steel, for use in concrete: sizes

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) Korróziónak erősen ellenálló acél rögzítőhorog M8, M10, M12, M16, M20, M27 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

Érvényesség

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M8, M11, M12, M16 és M24 méretekben betonhoz

14/06/2002 14/06/2007

Galvanizált, injektált rögzítőhorog M6, M8, M10, M12, M16, M20, M24 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

25/07/2003 25/07/2008

Deformációszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog M8, M10, M12, M16 és M20 méretekben nem repedezett betonhoz

04/11/2002 04/11/2007

Nyomatékszabályozottan befeszülő, tűzi horganyzott rögzítőhorog M8, M10, M12 és M16 méretekben betonhoz

07/12/2002 31/03/2004

9/10/2002 9/10/2007

120


A termék neve

ETA-02/0046

ELEMATIC ETD II

ETA-02/0047

ELEMATIC ETD II A4

ETA-02/0048

RED HEAD ATZ

ETA-02/0049

RED HEAD ATX

ETA-02/0050

RED HEAD ATX-SS

Az ETA birtokosa I-35127 Padova Italy ITW CONSTRUCTION PRODUCTS ITALY SRL Viale Regione Veneto 5 I-35127 Padova Italy ITW CONSTRUCTION PRODUCTS ITALY SRL Viale Regione Veneto 5 I-35127 Padova Italy Red Head 22-24 rue du Président Wilson F-26501 Bourg-LesValence France Red Head 22-24 rue du Président Wilson F-26501 Bourg-LesValence France Red Head 22-24 rue du Président Wilson F-26501 Bourg-Les-


Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) M8,M10,M12 and M16


Érvényesség

CSTB

Torque controlled expansion anchor, made of galvanised steel, for use in non cracked concrete: sizes M8,M10,M12, M16 and M20 Torque controlled expansion anchor, made of stainless steel, for use in non cracked concrete: sizes M8,M10,M12, and M16 Torque controlled expansion anchor, made of zinc electroplated steel, for use in concrete: sizes M8,M10,M12 and M16 Torque controlled expansion anchor, made of galvanised steel, for use in non cracked concrete: sizes M8,M10,M12, M16 and M20 Torque controlled expansion anchor, made of stainless steel, for use in non


07/12/2002 27/08/2006


07/12/2002 27/08/2006

Nyomatékszabályozottan befeszülő, tűzi horganyzott rögzítőhorog M8, M10, M12 és M16 méretekben betonhoz

07/12/2002 31/03/2004


07/12/2002 27/08/2006

Nyomatékszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M8, M10, M12 és M16 méretekben

07/12/2002 27/08/2006

CSTB

CSTB

CSTB

CSTB

121


A termék neve

Az ETA birtokosa


Valence France ETA-03/0002

DEKO partition type 1090, 1290, 1090-PF & 1290-PF DOW CORNING 3362

DEKO loft + vaeg a/s Markaervej 11 DK-2630 Tastrup DOW CORNING Parc Industriel Zone C 7180 Seneffe

ETA-DK

ETA-03/0004

Hilti-DämmstoffBefestigungselement XI-FV

DIBt

ETA-03/0005

Hilti SX-FV

ETA-03/0007

YTONG Separatie panelen type G4/600 en G5/800

HILTI Aktiengesellschaft Business Unit Direktmontage 9494 Schaan Fürstentum Liechtenstein HILTI Aktiengesellschaft Business Unit Direktmontage 9494 Schaan Fürstentum Liechtenstein YTONG Nederland bv Postbus 23 NL-4200 AA Gorinchem The Netherlands

ETA-03/0003

UBAtc

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) cracked concrete: sizes M8,M10,M12, and M16 Lightweight relocatable partition kit

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) nem repedezett betonhoz

Érvényesség

Könnyű súlyú áthelyezhető elválasztó fal

Sealant used in structural and nonstructural edge seal of insulated -glass unit for use in structural sealant glazing systems Powder actuated fastener for the fixing of bonded thermal insulation composite systems in uncoated concrete

Tőmítőanyag szerkezeti és nem szerkezeti élek tömítésére üvegszerkezetekhez használt szigetelt üveg egységekre

24/02/2003 24/02/2008 10/04/2003 09/04/2008

Por alapú rögzítő többrétegű hőszigetelő rendszer rögzítésére vakolatlan betonfelületen

26/02/2003 29/02/2008

DIBt

Anchor for fixing of external thermal insulation composite systems with rendering for use in concrete and masonry

Rögzítőhorog külső vakolt hőszigetelőrendszer rögzítésére betonhoz és falazathoz

26/02/2003 29/02/2008

IKOBBKB BV

Internal partition kit with large-sized panels of autoclaved aerated concrete (AAC) (thickness 70 and 100 mm) for use as non -

Hőkezelt levegőztetett beton (AAC) panelekből álló beltéri elválasztó egységek nem teherhordó falként való alkalmazásra (vastagság 70 és 100

31/03/2003 31/03/2008

122


A termék neve

Az ETA birtokosa


ETA-03/0008

SPIT MAXIMA Galvanised

Socièté SPIT Route de Lyon F-26501 Bourg-LesValences France

CSTB

ETA-03/0009

SPIT MAXIMA A4

Socièté SPIT Route de Lyon F-26501 Bourg-LesValences France

CSTB

ETA-03/0012

terratherm family (with EPS-F)

OIB

ETA-03/0013

MEA BLITZANKER BAZ

Saint-Gobain Weber Terrranova GmbH Gleichentheilgasse 1231 Wien MEA Befestigungs Technik Gmbh Sudetenstrasse 1 86551 Aichach

ETA-03/0014

Cavitrays Type X, Type G Advantage and Type E and Caviweep Type W

Cavity Trays Ltd Boundary Avenue Yeovil Sommerset BA 22 8HU UK

BBA

ETA-03/0017

MKT Bolzenanker BZ plus

MKT Metall-KunststoffTechnik Gmbh &

DIBt

DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) loadbearing walls Bonded anchor made of galvanized steel for use in non cracked concrete sizes: M8, M10, M12, M16, M20, M24 and M30 Bonded anchor made of stainless steel for use in non cracked concrete sizes: M8, M10, M12, M16, M20, M24 & M30 External Thermal Insulation Composite System Torque controlled expansion anchor made of galvanised steel of sizes M8, M10, M12 & M 16 Polypropylene Cavity trays for use as a damp-proof course in cavity walls, with an outer leaf of brickwork, or in timber-framed constructions, with a masonry cladding or skin Torque controlled expansion anchor

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) mm) Galvanizált acél rögzítőhorog M8, M10, M12, M16, M20, M24 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

Érvényesség

Rozsdamentes acél rögzítőhorog M8, M10, M12, M16, M20, M24 és M30 méretekben nem repedezett betonhoz

12/11/2003 12/11/2008

Többrétegű, vakolt külső hőszigetelő rendszer

23/12/2003 23/12/2008

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált acél rögzítőhorog M8, M10, M12, M16 és M20 méretekben Polipropilén réteges lemezek réteges falszerkezetek nedvességvédelméhez, külső tégla vagy faszerkezetű felőketekre, falazatok borítására

16/06/2003 16/06/2008

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált acél

17/06/2003 -

12/11/2003 12/11/2008

19/08/2003 31/08/2008

123


A termék neve

Az ETA birtokosa


Co.KG Auf dem Immel 2 67685 Weilerbach ETA-03/0018

Wurth Fixanker WFAZ/S

Adolf Würth GmbH & Co KG Postfach 74650 Künzelsau

DIBt

ETA-03/0019

fischer Schlagdübel TERMOZ 8 N und WS 8 N

fischerwerke Artur Fischer GmbH & Co. KG Weinhalde 14-18 72178 Waldachtal

DIBt

ETA-03/0020

Roof Waterproofing "Triflex ProTect"

DIBt

ETA-03/0021

Roof Waterproofing "Triflex D"

ETA-03/0025

Roof waterproofing "Kemperol V210"

ETA-03/0026

Roof waterproofing "Kemperol BR"

Triflex Beschichtungssysteme Gmbh u. Co. KG Karlstrasse 44 32423 Minden Triflex Beschichtungssysteme Gmbh u. Co. KG Karlstrasse 44 32423 Minden Kemper System Gmbh & Co,KG Holländische Strasse 36 34246 Vellmar Kemper System Gmbh & Co,KG

DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) made of galvanised steel of sizes M8, M10, M12 & M16 for use in concrete Torque controlled expansion anchor made of galvanised steel of sizes M8, M10, M 12 and M 16 for use in concrete Nailed-in plastic anchor for fixing of thermal insulation composite system with rendering in concrete and masonry Liquid Applied roof waterproofing on the basis of flexible reactive polymethylmethacylate Liquid Applied roof waterproofing on the basis of flexible unsaturated polyester

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) rögzítőhorog betonhoz M8, M10, M12, M16 és M20 méretekben

Érvényesség

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált rögzítőhorog betonhoz M8, M10, M12, M16 és M20 méretekben

17/06/2003 17/06/2008

Beverhető műanyag rögzítőhorog külső vakolt hőszigetelőrendszer rögzítésére betonhoz és falazathoz

25/06/2003 25/06/2008

17/06/2008

Rugalmas reaktív polimetilakrilát alapú, tetőszigetelő folyadék (két komponensű)

02/09/2003 30/09/2008

Rugalmas telítetlen poliészter alapú, tetőszigetelő folyadék (két komponensű)

02/09/2003 30/09/2008

DIBt

Liquid applied roof waterproofing on the basis of flexible unsaturated polyester

Rugalmas telítetlen poliészter alapú, tetőszigetelő folyadék (két komponensű)

02/09/2003 30/09/2008

DIBt

Liquid applied roof waterproofing on the

Rugalmas telítetlen poliészter alapú,

02/09/2003 -

124


A termék neve

ETA-03/0028

Hilti Insulation anchor SD-FV 8

ETA-03/0029

Hanftrittschallmatte "HTM 20/17"

ETA-03/0031

MKT Einschlaganker E A4

ETA-03/0032

ETA-03/0033

Az ETA birtokosa Holländische Strasse 36 34246 Vellmar Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Anchors 9494 Schaan Fürstentum Liechtenstein


DIBt

EUROHANF Alois Högler Grafendorf 11 8510 Stainz MKT Metall-Kunstoff-technik Gmbh & Co,KG Auf dem Immel 2 67685 Weilerbach

OIB

Hilti Adhesive Anchor HVZ

Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Anchors 9494 Schaan Fürstentum Liechtenstein

DIBt

Hilti Adhesive Anchor HVZ R

Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Anchors 9494 Schaan

DIBt

DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) basis of flexible unsaturated polyester Nailed in plastic anchor for fixing of external thermal insulation composite systems with rendering in concrete and masonry Impact sound insulation material in form of boards made of hemp fibres Deformation-controlled expansion anchor made of stainless steel of sizes M6, M 8x30, M 8x40, M10, M12, M16 and M20 for use in non-cracked concrete Torque controlled bonded anchor with anchor rod made of galvanised steel of sizes M10/75, M12/95, M16/105, M16/125 and M20/170 for use in concrete Torque controlled bonded anchor with anchor rod made of

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) tetőszigetelő folyadék (két komponensű)

Érvényesség

Beverhető műanyag rögzítőhorog külső vakolt hőszigetelőrendszer rögzítésére betonhoz és falazathoz

19/09/2003 19/09/2008


19/12/2003 19/12/2008

Deformációszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M6, M 8x30, M 8X40, M10, M12, M16 és M20 méretekben nem repedezett betonhoz

02/10/2003 02/10/2008

Nyomatékszabályozottan befeszülő, galvanizált acél rögzítőhorog betonhoz M10/75, M12/95, M16/105, M16/125 és M20/170 méretekben

01/10/2003 01/10/2008

Nyomatékszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog betonhoz

01/10/2003 01/10/2008

30/09/2008

125


A termék neve

Az ETA birtokosa


Fürstentum Liechtenstein

ETA-03/0034

Hilti Adhesive Anchor HVZ HCR

Hilti Aktiengesellschaft Business Unit Anchors 9494 Schaan Fürstentum Liechtenstein

DIBt

ETA-03/0039

Köco headed studs made of steel

DIBt

ETA-03/0040

Köco headed studs made of stainless steel

ETA-03/0041

Nelson headed stud made of steel

ETA-03/0042

Nelson headed stud made of stainless steel

Köster +Co Bolzeschweisstechnik Spreeler Weg 32 58256 Ennepetal Köster +Co Bolzeschweisstechnik Spreeler Weg 32 58256 Ennepetal Nelson BolzenschweissTechnik GmbH & Co KG Flurstrasse 7 - 19 58285 Gevelsberg Nelson BolzenschweissTechnik GmbH & Co KG Flurstrasse 7 - 19

DIBt

DIBt

DIBt

Jellemző típusa és alkalmazása (angolul) stainless steel of sizes M10/75, M12/95, M16/105, M16/125 and M20/170 for use in concrete Torque controlled bonded anchor with anchor rod made of high corrosion resistant steel of sizes M10/75, M12/95, M16/105, M16/125 and M20/170 for use in concrete Steel plate with cast in KÖCO headed studs made of steel Steel plate with cast in KÖCO headed studs made of stainless steel Steel plate with cast in Nelson headed studs made of steel

Steel plate with cast in Nelson headed studs made of stainless steel

Jellemző típusa és alkalmazása (magyarul) M10/75, M12/95, M16/105, M16/125 és M20/170 méretekben

Érvényesség

Nyomatékszabályozottan befeszülő, korróziónak erősen acél rögzítőhorog betonhoz M10/75, M12/95, M16/105, M16/125 és M20/170 méretekben

01/10/2003 01/10/2008

Acéllemez öntvény KÖCO típúsú acél fejes csapszeggel

13/11/2003 13/11/2008

Acéllemez öntvény KÖCO típúsú rozsdamentes fejes csapszeggel

01/10/2003 01/10/2008

Acéllemez öntvény Nelson típúsú acél fejes csapszeggel

01/10/2003 01/10/2008

Acéllemez öntvény Nelson típúsú rozsdamentes fejes csapszeggel

13/11/2003 13/11/2008

126


A termék neve

ETA-03/0043

Roof Waterproofing "KEMPEROL 1K PUR

ETA-03/0044

Roof Waterproofing "KEMPEROL 2K PUR

ETA-03/0051

Würth Einschlagdübel WED/A4

ETAK03/0058

terratherm freestyle (with EPS) terratherm prestige (with EPS)

Az ETA birtokosa 58285 Gevelsberg Kemper System GmbH & Co. KG Holländische Strasse 36 34246 Vellmar Kemper System GmbH & Co. KG Holländische Strasse 36 34246 Vellmar Adolf Würth GmbH & Co KG Postfach 74650 Künzelsau

Saint-Gobain Weber Terranova GmbH Gleichentheilgasse 1231 Wien




Érvényesség

DIBt

Liquid applied roof waterproofing on the basis of polyurethane (one-component)

Poliuterán alapú, tetőszigetelő folyadék (egy komponensű)

05/11/2003 30/11/2008

DIBt

Liquid applied roof waterproofing on the basis of polyurethane (two-component)

Poliuterán alapú, tetőszigetelő folyadék (két komponensű)

05/11/2003 30/11/2008

DIBt

Deformation-controlled expansion anchor made of stainless steel of sizes M6, M 8x30, M 8x40, M10, M12, M16 and M20 for use in non-cracked concrete External Thermal Insulation Composite System

Deformációszabályozottan befeszülő, rozsdamentes rögzítőhorog M6, M 8x30, M 8X40, M10, M12, M16 és M20 méretekben nem repedezett betonhoz

02/10/2003 02/10/2008

Többrétegű, vakolt külső hőszigetelő rendszer

23/12/2003 23/12/2008

OIB


127

A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI:

Az európai uniós csatlakozás felkészülési területei

A textil- és ruházati ipar versenyképessége a EU belső piacán

A bútorgyártás- és forgalmazás feltételei az EU belső piacán

Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon

Közúti árufuvarozás és személyszállítás a Európai Unióban

Termékforgalmazás az Európai Unióban és Magyarországon

Regionalizmus az Európai Unióban

Üzleti környezet az Európai Unióban

Üzleti környezet az Európai Unióban – átdolgozott kiadás

Gondoljon az Euróra

Az EU csatlakozás feladata az élelmiszeriparban

Gépipar az Európai Unióban és Magyarországon

Veszélyes hulladék kezelése és tárolása Magyarországon és az Európai Unióban

A magyar borászat, boripar lehetőségei az Európai Unióban

Beszállítói piac az Európai Unióban és Magyarországon

Könnyűipari ágazatok Magyarországon és az Európai Unióban Nyomdaipar

Könnyűipari ágazatok Magyarországon és az Európai Unióban Textil, Ruházat, Bőr, Cipőipar

Építőipar az Európai Unióban és Magyarországon

Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon – átdolgozott kiadás

Ingatlanforgalmazás az Európai Unióban és Magyarországon

Utazásszervezés és Time Sharing tevékenység az Európai Unióban és Magyarországon

BEVEZETÉS...5 AZ ÉPÍT

Recommend Documents