49212b ÉVF.
1912 HÁRCIUS 2 6 .
12. ŞZÂM.
2
Diamantstein Nándor n y o m á s a
Bánffyhunyadon.
I. É V F .
1912. MARC. 2 6 .
12. SZ.
KALOIMXG Olvasôinkhoz. Mikor elindultunk — hârom hônapja immâr — kevesen voltunk. És kôrulôttunk mindenfelé hegyen és vôlgyôn hô ; elôttûnk ûttalan ût irtatlan erdôkôn âtalvezetô. Szegények voltunk és rongyosak, éhesek és fâztunk. — Akik nézték indulâsunkat, hitetlenul mosolyogtak és bizalmatlanul ; és sokan voltak kôzôttûnk is, akiknek arcân ott ult a reménytelenség és a biztos kudarc félelme. Azért nekivâgtunk ; kevesen és szegényul ; fegyveriink volt ami erôs hitunk és - velûnk volt a mi Istenûnk. Ezelôtt hârom hônappal ; tel kôzepén, itt a Vlegyâsza tôvében. Egy erdôn mâr karesztulvâgtuk magunkat és ma — kétszerannyian vagyunk, mint amikor elindultunk. És mâr nem mosolyognak rajtunk a nézôk és nem bizalmatlanok. Ma tudjâk, hogy mi az ô katonâik vagyunk: erdélyi magyarok.- tehât szegények, tehât rongyosak ; kalotaszegi magyarok : tehât szijjasok és erôs hitiiek. És ma tavasz van : sut a nap és zsendùlnek a hegyek. Miért is indultunk el m i ? És vajjon azon az uton maradtunk-e, melyre elindultunk ? Lobogônkra az uj és
magyar
Kalotaszeget
irtuk fel.
Harcolni ezért indultunk el minden ellen, ami itt nem magyar és nekunk idegen. Harcolni indultunk az olâhsâg kulturâlatlansâga és a nyugat idegen kulturâja ellen azért az uj Kalotaszegért, melyet magyarnak akarunk és a
KALOTASZEG
IQ I 2
MARC. 2 6 .
mâsikert, mely folytatâsa legyen a reginek, mintahogy mi fjlytatâsa vagyunk apâinknak. £ s hogy utainkbol nem terultunk el, azi legjobban bizonyitja az, hogy megszaporodtunk e rovid hârom honap alatt, hogy nemcsak Kalotaszeg csatlakozott zâszlonk alâ, hanem meghallotta kiâltâsunkat Erdelyorszâg . . . Tavasz van: siit a nap, zsendiilnek a ven hegyek e s vidam, gyonyoriiseges munka a hare.
ö r ö m m e l és büszkeseggel tekinthetünk vissza hârom hónapos munkâlkodâsunkra. Mert lâtjuk annak eredményét. Közönsegünk megértette és helyeselte propagandânkat : ezért csatlakozott hozzânk és csatlakozik folytonosan. Megértette Kalotaszeg magyarsâga azt, hogy szükséges, söt égetoen fontos, hogy legyen a magyarsâgnak egy összekötö, szervezö, érdekeire ügyelö, javaiért harcoló organuma: ez a mi örömünk és nagy elégtételiink. És hogy a mi lapunk tudta szolgälni a kalotaszegi magyarsâg târsadalmi, kulturâlis és nemzeti iigyét: az a mi biiszkeségiink. Azonban eddigi munkâssâgunk korlâtolt volt és mostani formâjâban korlâtolt is maradna. K a ' ° t g kicsi vilâg és mâr eddigelé is sokszor âtleptiik ennek hatârât. De közönsegünk, olvasóink is ma mâr nemcsak Kalotaszegröl telnek, hanem Erdély mas vidékeirol is. És mi kötelessegünknek tartjuk, hogy ilyen körülmenyek között tâgitsunk a magunkszabta korlâtokon és nemzeti programmunkat, propagativ munkâssâgunkat ne csak Kalotaszegre, hanem egész Erdélyre is kiterjesszük — ha tudjuk. Merész vâllalkozâs és a magunk erejébol képtelenek volnânk ezt megcsinâlni. ö r ö m m e l vettük tehât az „Erdelyi Irodalmi T â r s a s â g " szives felszolitâsât, melylyel egyiittes munkâra szólit fel minket a közös, nagy cél érdekében : Erdély nem zeti kulturăjănak âpolâsâra, fejlesztésére apâink szelleméa s z e
ben,
Erdély
magyar
târsadalmânak —
2
ebrentartâsâra —
nagy,
1912
KALOTASZEG
MARC. 26.
életbevagó nemzeti kérdéseink helyes megoldâsa szempontjaból. Âprilis elsején, illetöleg mâr jövö vasârnapon indul meg &z „Erdelyi Irodalmi T â r s a s â g " hetilapja, az „Erdelyi Lapok", mely ugyanazt a programmot irta zâszlojâra, melyet mi. A cel tehât közös és mi helyesnek, szuksének tartjuk, hogy kis csapatunkkal, teljes erönkkel melléje älljunk ; mert igy közös erövel hamarabb elerjük mindnyâjunk céljat: a magyar, müvelt Erdélyt, azt az Erdélyt, mely méltó folytatâsa néhai vaiò nemzeti îejedelmeink boldog és magyar orszâgainak. A „Kalotaszeg'' tehât ezzel a szâmmal. mostani formâjâban megszluiik, hogy folytatódjék hatalmasabban, erösebben az „Erdelyi Lapok"-ban, melynek élén, mint föszerkesztö kalotaszegi ember: gróf Bânffy Mìklós all, akinek neve programm, személye pedig biztositéka annak, hogy az „Erdelyi Lapok" be fogja vâltani zâszlajâra irott igéretét. Megjegyezzük, hogy a „Kalotaszeg" elöfizetöi befizetett dijaik fejében ezutân az „Erdelyi Lapok"-at kapjâk. Amennyioen azonban nem ohajtjâk a „Kalotaszeg" helyett ezt a lapot, ugy egyszerü levelezö-lapon reklemâljâk meg befizetett dijaikat az „Erdelyi Lapok" kiadóhivatalâban (Stief J e n ö és T â r s a nyomdâja K ° l ° â r o t t ) és hiâny nélkiil visszakapjâk azt. Most pedig bücsuzunk a „Kalotaszeg" olvasóitól, hogy mint az „Erdelyi Lapok" olvasóival nemsokâra viszontlâssuk egymâst. z s v
A szerkesztoség.
-
3
-
1912
MARC. 2 6 .
KALOTASZEG
Modern müvészet. Irta : Kos K á r o l y .
S o k a t hallunk, sokat olvasunk és még tòbbet beszéliink m o d e m müvészetról, ..modern iparmüvészetról. D e fogadni mernék, hogy a legtobben nem yagyunk tisztában annak jelentòségével. T a lán egy szd az, amely mélyen belevésódott minden e m b e r eszébe : szecessió, de ennek érte'lmét magyarázzuk félre leginkább. Mert secessió alatt v a i a m i . szornyùséget, természetellenest, sót csufat ért legtòbbùnk, de ennek a szónak igazi jelentóségét, ennek a mtivészi á r a m l a t n a k értékes eredményét : a modern müvészetet nem ismerjiik. Pedig szükséges volna tudnunk erról is és tudnunk helyeset, igazat. T e h á t h o s s z a s historiai bevezetés nélkül ròviden reátérünk arra, amit e sziikreszabott keretek kozòtt elmondhatunk. A m o d e m müvészeti torekvések e l s ó s o r b a n a modera viszonyoknak, a modera életmodnak igyekeznek eleget tenni. É s igy elgondolva a dolgot c s a k helyesnek, jónak és egészségesnek kell tartanunk a müvészek a m a tòrekvését, hogy a mai embernek ne adják azt, ami jd volt tòròkveró, vagy copfos — puderes óseinknek, akik kocsin és gyalog, avagy ldhúton utaztak, akik nyugodtan, lassan éltek, sokat pipàztak, nagyokat ittak és keveset olvastak. Akik nem ismerték a gózgépet és az automobilt, akik a vasutat nem is álmodták, akik a mai élethez nem is h a s o n l ó életet éltek. M a másképpen élünk, másképpen dolgozunk, másképpen élvezünk, szórakozunk. Azután : ma az emberek átlagos jovedelme nagyobb, ma tobb jut az egyszerii embernek a fériyiizésre, mint régen, m a a muñías is ember. A modera müvészet tòrekvése, hogy egyrészt a megváhozott életmddhoz mddositsa a m a g a kifejezéseit, másrészt, hogy a müvészetet, mint a kultura áldasát a szegényebb néposztályok kincsévé is tegye : a müvészet demokratizálása ez. Ehhez végre egy harmadik fószempont is járult. A kozlekedés olcstívá és kònnyiivé tétele folytán a nemzetek m e g m a r a d á s á n a k problémája vált k é r d é s e s s é . Az emberek kònnyen vegyiilhettek, a nyelvi határok kònnyen elmosddhattak. A nemzetek természetes védeltniikül nemzeli kulturájukhoz folyamodtak e veszedelem e l h á r i t á s á r a . É s itt egyszerre elótérbe nyomult a nemzeli müvészeXek iontossága. Anglia volt az elsò, mely mindezen szempontokat figyelembe véve kialakitotta modem nemzeli mùoészetét ehhez alapul vette azt 4
—
1912
KALOTASZEG
M A R C . 26
1912
KALOTASZEG
MARC. 2 6 .
a helyi müvészeteU melyet Anglia fòldjén talált : a mult müvészeti maradványait és a népmüoészetel. Anglia után Németország teremtette meg a ma m a r h a t a l m a s , virágzd, modern német mùvészetet. Azutàn Ausztria is elindult. D e természetesen nem maradtak el a kisebb müvelt nyugati államok sem : S v é d o r s z á g , Norvegia, Finnország, Dánia, Hollandia. S ó t O r o s z o r s z á g is megmozdult és csudàlatosan érdekes, igazi o r o s z nemzeti müvészetet fejíeszt naggyá. T e r m é s z e t e s , hogy mikor múvészetrol beszélünk, a k k o r nem kell (mint ahogyan altalában gondolkodunk) nagy, vagy kis o l a j festményekre, illetóleg s z o b r o k r a gondolnunk. A modern, demokrata és nemzeti müvészet problémája e l s ó s o r b a n a haz és benne a lakás müvészete. Müvészet n e m c s a k oltárkép, avagy historiai kép megfestése, vagy egy lovasszobor megmintázása ; de müvészet egy szék asztal, kés, vagy pohár, egy lampa, vagy kályha egy csupor vagy egy tal megtervezése és megkészitése is. É s mig az elóbbi dolgok nagy áruk miatt csak kiválasztottak, gazdagok s z á m á r a válnak hozzáférhetóvé, vagy az állam, városok s z á m á r a , addig egy kis h à z a c s k a , egy szép butordarab, egy müvészi használati-tárgy lehet mindenkié. 1 A modern müvészet j e l s z a v a : a müvészet mindenkié és müvészet minden munka, ami szépséget lehell az anyag'oa. A modern müvészet eljutott hozzánk is. Piktoraink, s z o b r á szaink, épitészeink, iparmávészeink j a v a r é s z e ma mar modern a l k o tàsokkal gyarapitja müvészeti termelésünket. D e k é t s z t r e s e n , százszorosan fontos, hogy ez a modern müvészet magyar is legyen. Mi kis nemzet vagyunk, rokontalan és elhagyatott. Kdrülottünk e l l s n s é g e s , foldünkre éhes népek tülekednek. F e n n m a r a d á sunkat nyers erónk nem biztosithatja, csak kulturánk érléke. C s a k nemzeti kulturánk fajsulya. Nemzeti kulturánk c s o n k a n»mzeti müvészet nélkül. Kell, feltétlenül kell, hogg most kialakuló müvészetünk n e m zeti kulturánk kiegészitó részévé váljék. É s itt, amiképpen a külfóldon is, e l s ó s o r b a n népünk még éló müüészetére és nemzeti multunk müvészeti emlékeire kell utalnunk, mint a z o k r a az a l a p o k r a , melyeken modern müvészetünk r.emzeti épülete épülhet. É s akármennyit is csufolják fiatai m a g y a r müvészeink ebbeli torekvését modern kulturánk nyngati h a r c o s a i , ez az iràny fog gyózni, mert ennek kell gyóznie,' ha azt akarjuk, hogy müvészetünk m a g y a r r á , minden m a s müvészettól k ü l ó n b o z ó v é : a miénkké legyen. E számunkban bemutatunk egy háztervet, melyet tervezóje : Zrumeczky D e z s ó épitómüvész éppen a kalotaszegi népmüvészet tanulmányozása alapján készitett. É s kovetkezó számainkban lesz -
6
—
1912
KALOTASZFXi
MARC. 26.
alkalmunk mas fiatal magyar mûvészek terveit bemutatnunk, m e lyek szintén a kalotaszegi, illetôleg a székely és torockdi népmùvészet t a n u l m â n y o z â s a alapjân késziïltek. Hisszùk, hogy magyar kôzônségunknek kedve fog telni m a g y a r mûvészek magyar tôrekvései l â t t â r a .
A szântdfoîd jovedelmenek emelese. Irtn: K a l o t a s z e g i g a z d a .
A magyar m e z o g a z d a s ă g alapia a m a g t e r m e l e s . M a g y a r o r szâgon kiildnosen, de Erdelyben is. S o t sajnos, olyan helyeken es olvan koriilmenyek kozott i s , melyek egeszen măsfajta gazdasâgi iizemet es termele?t kivannânak meg, mint a magtermesztest. Itt Kalotaszegen l â t o n , hogv erdoket irtanak, legeloket, sot kaszăldkat egymâsutân tornek fel, hogy buzat vethessenek helvebe, vagy l e g a k i b b torokbuzăt. Viszont az is igaz, hogy az ilyen irtâsfoldeket azutiin kihasznăljăk, amig c s a k lehet. trâgyât s o h a s e visznek bele e s k e s o b b a fold kimeriilven, nem szântja'k, hanem ujra legelonek hagyjâk. Itt nalunkfele beszelik eppen oreg emberek, hogy az ok gyermekkorukban ott voltak az erdâk, ahol ma szăntdk vannak e s a szăntdk, kaszăldk helyen ma erdo van, meg l e g e l o . Hăt ez is vâltdgazdasâg, de — nem a mai vilâgba vald. Âllapitsuk tehăt m e g : ma mezogazdasâgunk alapja a szemt e r m e l e s . Az ăllattenyesztes, mely valamikor mezogazdasâgunk, sot —
7
—
KALOTASZEG
1912
MARC. 26.
gazdasâgunk alapja volt, ma melléktermény, ügy, miként a zöldseg. gyümölcs, baromfi, tojàs, szoló-termelés. Miutân ezt megàllapitottuk, onként mérlegelniink kell, hogy vajjon sziikséges-e, illetöleg lehetséges-e, hogy a szantófold termése egyenes aränyban novekedjék a föld értékével, illetôleg a növekedö terhekkel, befektetéssel. Sziikségesnek szukséges, miutân a föld adója no, a befektetés (szântâs, napszâm, vetömag, stb.) növekedik. Lehetségesnek szintén lehetséges növelni a föld terméshozamât. E s pedig a következô eszközökkel : 1. L e g e l s ö r e n d ü sziikség a jô vetömag. Ezt sok gazda nem tartja ugyan tulsâgosan fontosnak, de példâk bizonyitjâk. hogy csak jö mag hozhat dûs kalâszt. Ebben a tekintetben különben ma mâr nem panaszkodhatunk. Népunk is tudja ezt és keresi és megfizeti a jô magot. 2. Mély és gondos talajmùvelês. Intelligens gazdaközönsegünk tisztâban van ezzel is. De népunk még ma nem a k a r hinni ennek. Pedig a kalotaszegi nép sokat utazik, jâr-kél és ösmerik a gôzekét is. Mikor azonban azt mondom nekik, miért nem szântanak ôsszel mélyebben, mint a tavaszi vetés alâ, hogy télen fagyhasson ât az alsó, még éretlen talaj, c s a k mosolyognak és azt mondjâk, hogy az nem nekiink vaiò. D e azért m à r — vasekével szântunk, b â r még nem is olyan régen c s a k faekékkel karcolgattâk a földet. C s o d â l a tos azonban az, hogy ugyanazt a talajt, melyet buza alâ, vagy kukorica a l â nem a k a r n a k mélyen és jól megszântani, m e r t : „az nem a mi földünknek v a i o " , szôlôtelepitéskor 7 0 cm. mélyre megforgatjâk, mert „azt igy m u s z â j . " 3. Qond forditandó a gyom irtdsûra. Ezt is m o s t a n s â g kezdik kisgazdâink tudomâsul venni. De azért legtöbbhelyütt ôsszel nem szântjâk az ugart, h a tavaszkor vetni akarnak belé ; elegendônek tartjâk a tavaszi szântâst is. Arról pedig, hogy az ugart egész esztendôn ât szântsâk, tudni sem a k a r n a k és nevetnek rajta. 4. Jô velésforgô alkalmazâsa. Azt minden gazda tudja mâr, hogy folytonosan egyféle novényt képtelen a föld termelni. Ugyanaz a novény mindig ugyanazt a tâplâlo anyagot veszi ki a földböl ; ellenben különbözö novények mindig m a s és mâs anyagot vonnak ki a földböl. Ha tehât a novényt a természetszeriien leghelyesebb egymâsutânban vetjiik, jelentékeny mértékben fokozhatjuk termésiinket. A trâgyâzâs utân közvetlenül azokat termessziik, amelyek azt leginkâbb meghâlâljâk. S o k nitrogént kivâno gabonafélék elôtt és utàn nitrogéngyùjtô novényeket termesztiink, vagyis pillangôsokat : lóherét, lucernât, baltacint, bükkönyt stb. Kapâsnovények beikt a t â s a nagyon kivânatos a vetésforgôba. 5. A termes
szaporitâsânak —
8
leghatalmasabb —
eszköze
végtil
1912
KALOTASZEQ
MARC. 2 6 .
a megfelelö és céltudatos trâgyâzâs. Ezt ma mâr minden e m b e r tudja: de annal kevésbbé tudja megfelelôen alkalmazni. L e g b e c s e s e b b és ugyszolvân pdtolhatatlan az istdllôtrâgya, mert bârmely novény a l â alkalmazva, minden talajon termésszaporitó h a tâssal van. E s itt rögtön elôtérbe lép az âllattenyésztés egyik nagy haszna : sziiksé*iink van trâgyàra. Viszont az âllatok s z a p o r o d â s a magâval vonja a takarmâny-novények termesztését, ami viszont bizonyos mennyiségii szântofoldet elvon a magtermeléstol, mely pedig a gazdânak ma ugyszólva elsôrendii jövedelmi i o r r â s a . azonban éppen arról van szó, hogy ugyanannyi föld több magot is hozhat, illetôleg ugyanannyi magtermést biztosithat a gazdânak frsebb földterület is, ha megfelelôen kezeli, tehât ugyanannyi földdel ugyanannyi magon kiviil meg-megszaporodott âllatâllomânyât is eltarthatja a gazda, ha — okszeriien gazdâlkodik, É s tekintetbe véve azt, hogy ma az allât éppen kétszerte olyan drâga, mint 10 évvel ezelött, ez nem megvetendô vagyonszaporodàs. Vagyis : elegendö és jô trâgyàra van szùksége a g a z d â n a k . ï u d n u n k kell azt, hogy ugyanazt a trâgyât lehet jól és rosszul is kezelni, illetôleg a jól kezelt trâgya összehasonlithatatlanul többet ér, mint a rosszul kezelt. Vagyis rossz kezelés mellett a trâgya értékét vesztheti. Pl. fontos a trâgyât gipsszel hinteni, hogy az ammoniâkat m e g k ö s s ü k ; fontos, hogy a trâgyalevet ne hagyjuk elfolyni, hanem gyüjtsük össze és a trâgyât azzal öntözzük nyâri forrosâg idején. F o n t o s , hogy a trâgyaverem vizâthatlan alappal és oldalakkal birjon, hogy az esô ki ne lugozza b e l ô l e éppen E legfontosabb, legértékesebb alkotórészt. F o n t o s tovâbbâ, hogy gazdâink lassanként tisztâba jöjjenek a mùtrâgyâk a l k a l m a z â s â v a l is, mert az istâllotrâgya igen s o k s z o r nem elegendö földeink jó erôben t a r t â s â r a és ilyenkor pódó trâgyâul mùtrâgyât szukséges alkalmaznunk. Ebben az 5 pontban ismertettiik nagy â l t a l â n o s s â g b a n s z â n t o földjeink jovedelmének emeléséhez szukséges legfontosabb elveket. Részletekbe nem bocsâtkozhatunk itten. D e ez nem is a mi feladatunk. Mi csak a figyelmet akarjuk felhivni. Mindenki a sajât t a p a s z t a l â s a és gazdatârsainâl tapasztaltak és lâtottak alapjân próbâlja meg itt is, ott is javitani, tokéletesiteni tudâsât és kell, hogy idôvel b e l â s s a , hogy mindaz, amire itt a figyelmet felhivtuk, szuks é g e s és fontos, sôt életbevdgó feladata kell, hogy legyen minden, a j ö v ö r e is gondoló g a z d â n a k .
—
9
—
A vetés.
MARC. 26.
KALOTASZEQ
1912
A
fòldmivelésùgyi
miniszter ma teszi kozzé jelentését a vetés és a m e z ö g a z d a s ä g ällapotäröl märcius 11-én. E s z e rint a buza és a rozsvetés szépen iejlett é s ältaläban igen kedvezö- • nek mondható az egész m e z ö g a z dasägi àllapot. A miniszter r é s z letes jelentése a kovetkezó : A tavasz bealltaval megindult mezögazdasägi élet kezdetén megnyugvässal ällapithatiuk meg, hogy az oszi és téli idöjäräs s s z ä n t ä s vetési m u n k ä k r a és a vetés ätteI lelésére ältaläban igen kedvezö j volt. Az elmult osz kezdetén järt hideg esö kovetkeztében az e g é r és käros rovarok nagy része elpusztult s az ezutàn beällott hoszszu enybe idóben az oszi vetés ala szänt teriiletet mind bevetették. Az elvetett oszi buza, rozs és a r p a szépen ki is kelt s a dec e m b e r végén elkövetkezett nagy hideg d o t ! az oszi vetés idi megerösödve kerü!t h c U k a r ö a l a , m c l y . mindaddig megvédte, ir.ig az e r c s e b b tagy iarloti. F e b r u a r közepén az idò tavaszi a s r a fordult s a hoviz beszivddäsd utän a gazdcik több helyen igen k o r i n megkezdhették a t a v a s ' i ! intast-vetést. A hóolvadàs yt le minde-
nütt simän, mint a T i s z a , Nyitra es Zsitva kiöntöttak s elärasztottäk a közel fekvö földeket. Minthogy azonban a viz rövid idö alatt visszahdzödott, vagy beszivddott, a vetesben szämbavehetö kart egyältalän nem okozott. Märcius elsö feieben az idö orszägszerte igen enyhe es c s a p a d e k o s volt. Alig mult el nap, melyen az orszägnak egy-egy nagyobb reszen ne esett volna, söt nehänyszor o r s z ä g o s esöben is volt reszünk. A hömerseklet märciusban nappal 1 0 — 1 5 C. fokig emelkedett s erds e b b lehüles csupän märcius hd 13-än es 14-en reggel volt, amikor több helyen gyengebb fagy es der keletkezett. A b ö s e g e s gyakori e s ö következteben a korän megkezdetf tavaszi vetesi munka több izben felben maradt, ugv, hogy meg egyes helyeken mär kikelt tavaszi vetest is lehet lätni, addig mäs helyen Csak meg most, az idö s z ä r a z a b b r a fordultäval kezdenek vetni. A talaj ugy a vetesi munkära, mint a mär elvetett s kikelt kaläszosok fejlödesere igen a l k a l m a s , porhanyds es kellöen nedvdus. A kedvezö idöjäräsi es talajviszonyok következteben a buza es rozs vetes igen cseke'ly kivetellel oly szepen fejlettek, üde, zöld szinüek es buiäk, hogy a g a z dasägi ällapotot ez idö szerint nemcsak teljesen kiele jitonek, h a nern m ä s evek ha?onlö idöszakähoz ker>e t igen jdnak lehet mondani. R o v a r es eger kärröl alig erkezett panafz. A tavaszi szäntdvetö munkän kivül a kert es repa föld elökeszitesevel, a szölöben nyitässal es metszessel, a gyümölcsösben hernyözässal foglalkoznak c
10
—
1912
KALOTASZEQ
MARC. 26.
a gazdäk. Az évelò takarmänydott, akit ôsmertek, akinek mindig novény, a lóhere és lucerna ältavolt dolga. É s aki mégis itt, az läban jòl telelt és szépen zòldiil. erdélyi hegyek kôzott élte le életét. R o v a r k ä r itt is kevés van. A s z ä - ; Annal csudâlatosabb, mert m a las takarmanykészlet több helyen gyar mûvész volt, illetôleg mùvémär fogytän van ügy, hogy néhol szete magyar volt. Ô nem oldott erötakarmännyal és s z e c s k ä z ä s s a l meg problémâkat, hanem rajzolt kell azt pótolni. Nagyobb hiäny és festett ûgy, ahogyan ô a m a g a azonbàn sehol sincs s kellö t a k a szemével ldtott, ahogyan azt lâtta, r e k o s s ä g g a l a legeltetés megkez- i ami itt kôrôskôriil, kôrùlôtte élt, déséig mindenütt elég lesz a tamozgott : a m a g y a r életet, a m a karmäny. A joszäg ältaläban jól I gyar historiât. telelt s egészségi à l l a p o t a k i e l é g i t ó . M a g y a r volt, hât szerette a loR a g a d ö s betegség sem a s z a r v a s vât és festette, rajzolta azt. Nem marha, sem a lovak között nem a nyirott jukkert, nem a félvért, igen fordult e l ö . vagy telivért, nem a hires, ô s ô k kel dicsekedô paripâkat, hanem azt a hosszu sôrényii, hosszu farku, kôcosiistôkii, szôrôscsiidu csontos m a g y a r lovât, amelynek ôsei vaamikor Tuhutum lovasai alatt szedegettùk szaporalépésu labukat. És ultetett r e â rongyosan i • délceg kurucokat, szegény legényeket, betvârokat : macrvar e m b î r e k e t .
Meghalt
Pataky
Rengeteget dolgozott : festett, rajzolt, illusztrâlt. É s szerettiik minden dolgât : oies vâsznakat és enyérnyi ceruzarajzait. Minthogy inind-mind a miénkek is voltak azok. Az é l e t e ? Szûletett Zalatnàn, A l s d - F e h é r v â r m e g y é b e n . Azenyedi kollégium nevelte azutàn, mert festeni szeretett volna, Pestre jott. Aztân Miinkhen. majd Paris. — 1 8 8 9 - b e n megnôsiilt és azôta Alvlncen lakott és dolgozott folytonosan egészen halalàig. Hogy most elment, szinte félek ôsszeszâmlâlni, vajjon hâny m a gyar mùvésziink maradt és azok kôziil ki erdélyi és ki él itt a mi hegyeink kôzott.
Laszlo.
(1857—1912.) Olyan kevesen vannak erdelyi miiveszek, hogy most, amikor P a taky meghalt, szinte csudalkozva kerdeztiik: hat ez a mienk volt valoban ? Hat ez kozottiink e l t ? Hat ez meg tudott elni itt ? Nem halt ehen ? E s nem ment Pestre ? Hihetetlen ! Ugy v a n ! A csudaval h a t a r o s dolog ez ! A Pataky L a s z l o elete es dolga. Azert csuda, mert 6 igazi, verbeli miivesz volt, aki tu-
Osmerek 11
egy
szasz
îestôt
és
1912
KALOTASZEG
MARC. 2 6 .
m a g y a r kozonség m a r c . 15-ét, mint T i i r é b e n . M a r a kora reggeli dràkban szazàval gyiilekezett a falu apraja-nagyja nemzeti szinii szallagosan az iskola udvaràra, honnan zàszldk alatt, hazafias dalokat énekelve, a kozség utcàin kormenetet tartott. A menet b e fejeztével isteni tisztelet volt fél 10 drakor a ref. templomban, ahol m a g a s s z à r n y a l à s u imat mondott B a l à z s Istvàn ref. lelkész. Innen zaszldk alatt az iskolàba vonult az iinneplò kozonség, a hol kezdetét vette a tulajdonképpeni unnepély. A himnusz eléneklése utàn a ,.Talpra m a g y a r " - t szavalta Both J à n o s . Ezutàn a ,,Talpra m a g y a r " - t . énekelte a dalarda. Cnnepi beszédet mondott K e r e k e s Lajos kòrjegyzò, ki igen szépen csoportositotta a mult szazad e s e ményeit, kiemelte mare. 15-e diesò lefolyàsàt. Utana szavalt S z a b d F e r e n c , Nyilas J a n o s , Deritei Istvàn s a dalarda a Kossuth ndtàt, kuruc dalokat énekelt, luajd pedig a Szdzat akkordjai zàrtàk be a lélekemelò iinnepélyt.
c s m e r e k egy oláhot is. Mindkettô itt él Erdélyben, mind a kettó igazi mùvész: De magyar piktort és szobrászt, igazit egyet sem tudok, aki erdélyi létére itt ne hagyta volna ezt a fdldet. Es Pataky Lászldt eltemettük.
Március 15-ét az idén is, mint minden esztendóben, méltóan és ószinte lelkesedéssel ülte meg K a lotaszeg m a g y a r s á g a . Tuddsitdink mindenünnen egybehangzdan j e lentették ezt. É s sajnaljuk, hogy Este 7 drakor igen jdl sikeriilt szük keretünk kozott nem kozolszinielóadàst rendezett az ifjusàg. hetjük osszes tudtísitásainkat, de ez m a g a megtóltene egy egész , Szinre keriilt Székely Miklds „Àz igazsag" c!mii 1 felvonàsos népszámot. Ezért kiragadtuk a sok szinmiive. A szereplòk derekasan tuddsitások kozül azt az egyet, megàlltàk helvùket, egyik-màsik mely talán példája lehetne annak, pedig hatarozott tehetséget és érhogy egy falu, ha az intelligéncia zéket àrult el a szinmùvészet irànt. és a nép ósszefog, milyen szépen Utàna pedig reggelig tartd t a n c egyesitheti a hazafias kótelessémulatsàg zàrta be a nagy nap geket a nemzeti kultura és a tártdrténetétsadalmi együttdolgozás, együttérzés fejlesztésével és mindamellett Az egész iinnepély fényét nagy— jdl mulat mindenki. ban emelte azon kitiintetó szerenMárc. 15=e Türében. Talán cse, hogy L é s z a y F e r e n c nagybirtokos csaladjàval egyiitt szintén sehol a vidéken olyan l e l k e s e d é s sel nem ünnepelte meg a hazafias | részt vett benne. D e ott volt a —
12
—
1912
KALOTASZEG
kozség intelligentiàja szamban. Az anyagi siker Gratuldlunk zcknek.
az
is
is
teljes
nagy
iinnep
volt. rende-
A Kalotaszegi K a s z i n ö folyd hd 2 4 - é n (vasârnap) d. u. 3 drakor tartotta rendes évi közgvülesét a bânffyhunyadi kozséghdzban bereit helyiségében. Az iilést minthogy ügy az elnök, mint a K a szino igazgatöja akadälyozva voltak megjelenesükben, Szabô Ödön kir. vezetöjäräsbirö, vd'asztmdnvi tag vezette. A tdrgysorozat legfontosabb pontja volt Salgô J d zsefnek, a „ K a s z i n ö " ügybuzgd titkdrdnak tartalmas évi j e l e n t é s e , melynek sorän szép szavakban emlékezett meg Ignâcz Kdroly kir. t a n à c s o s , ref. pap elhunytäröl, aki a Kaszindnak egyik alapitdja s kezdettôl fogva halâla napjàig vâlasztmdnyi tagja volt. A Kaszind életében jelentôs vdltozds volt ez az esztendô, amennviben régi, évtizedes helviségébôl — a K a lotaszegi T a k a r é k p é n z t â r épiiletéböl — elkcltözven, mostani helyen nyert uj hailékot. Szilçszay F e r e n c kozségi jegyzö szives közremùkodése é s az igazgatd, gazda é s iigyész buzgd faradozâsa folvtân sikeriilt a mostani hel,iséçrre a kozséggel tiz évi bérszerzôdést kötni. — A szâmvizsgâld bizotts â g jelentését, valamint a f. évi koltségvetési elôirdnvzatot a közgyulés egyhangulag elfogadta, egvben Koleszâr Lajos igazgatdnak, Salgô J o z s e f titkàrnak s a Kaszind härom tdvozd tisztviselôjének : dr. Tdbor Sdndor iigvésznek, Deâk Mdrton gazddnak és Kdtai Istvdn könyvtdrosnak munkdssdgukért a
—
13
MARC. 2 6 .
a közgyüles hdlds köszönetet szavazott. Ezt követte az évi tiszfujitds, melynek e r e d m é n y e : e l n ö k : Barcsay D o m o k o s , igazgatd : Koleszdr Lajos, titkdr: Salgo Jdzsef, g a z d a : Duha Mihdly, iigyész: dr. Richtzeil Albert, könyvtdros: Deak Dénes, ezenkivül 12 vdlasztmdnyi tag. — A szdmvizsgäld és könyvtdri bizottsdg kiküldese utdn a közgyüles véget ért.
Kimutatâs az aliami iskoldkban mare. 15-én rendezett ünnepélyen befolyt felulfizetésekròl : S c h w e i g e r Ndndor 10 K 2 0 f-t, Knopf S a m u 5-4, K. F e h é r Mdrton 5 K. Czenk J d n o s , Wigh Antal 3 - 4 — 3 - 4 K, dr. Wendelin Arthur, dr. Landesberg Frnö, C s o m a S à n d o r 2 — 2 K. S z a b ö Ödön 1:80 K, Ldszlö Endre, Nagy B e n e d e k n é 1-60 K, dr. Albrecht Lajosné L 2 0 K. Pap Gyula, K l a s z ter Elek, Mocsdri Kdlmdnné, K ö nig Aladdr, Gdl F e r e n c 1 — 1 K, Katona Imréné 8 0 f, Betlendi Istvdn, L o b Äron 6 0 — 6 0 f, Nussbaum Adolf, Dedk Màrtonné, D ö czy Endre, T o r d a y Jdzsef, dr. Richtzeit Albert, N. N., Kdréh Sdndor, dr. V e r e s s J d n o s , Gdl Sdndor, Czucza Lajos, Muzsi Istvdn, N. N. 4 0 — 4 0 f, Klaszter Ldszld, Fekete Andor, Tolvalv B e nedekné, V a s s Vilma 2 0 - 2 0 f, N. N. 13 f, összesen 52 K 3 3 f, azaz ötvenket korona 3 3 filier. Az iskola igazgatösdga ez uton fejezi ki hdlds köszönetet a szives adakozdknak.
Szemben
a
csendörszu=
ronnyal. V é r e s zendüles volt Csucsdn a vasuti dllomdson, amely Bödis Istvdn vasuti munkdsnak majdnem haldldval vegzödött. A
1912
MARC. 2 6 .
KALOTASZEG
zendiilést az okozta, hogy körülbelül szäzötven vasuli munkäs, a B r a s s ó b ó l B u d a p e s t r e m e n ö szäzkilencvenes személyvonatra, engedély nelkül felszälltak s ezältal kiszoritottäk a rendes utasokat Nagyfoku forgalmi zavar tämadt ebböl, amely eilen a kalauz protestält a legjobban. A munkäsoknak Bänffyhunyadon ät kellett volna szällni a külön e c e l r a szolg ä l ö munkäsvonatra, de ök ezt megtagadtäk. — K a r h a t a l m a t mär nem volt eleg ideje alkalmazni a bänffyhunyadi vasuti szemelyzetnek, mert a vonatot inditani kellett. Telefonältak azonban T h u r ö czy K ä r o l y c s u c s a i ällomäsi hivatalnoknak, hogy az ottani c s e n d ö r s e g g e l hajtsa vögre a munkäsok leszällitäsät. A vonatot m ä r
värta az egész csucsai c s e n d ö r | ö r s Kälmän Kornél örsvezetö v e zetésével. Sikerült is a c s e n d ö r ö k nek h a r m i n c munkäst leszällitani, ; akik közt volt Bódis Istvän is. B ó d i s egy kissé ittas volt s a v a | sutröl leszällva, a szitkok özönej vel halmozta el a c s e n d ö r ö r s v e ! zetöt. Majd torkon r a g a d t a s a I m ä r indulö felben levö v c n a t ele ] a sinekre lökte. A c s e n d ö r erre terdelö helyzeteben Bödis feie ! szurt s a c s e n d ö r szurony a mun! käs h a s ä b a furödott. A sulyosan j sebesült munkäst beszällitottäk a j K a r o l i n a körhäz sebeszeti osztä: lyära, ahoi több hetet fog igenybe i venni felgyögyuläsa. Az ügyeszseg meginditotta a vizsgälatot, hogy a j c s e n d ö r j o g o s a n h a s z n ä l t a - e fegy! veret.
F E L E L Ö S S Z E R K E S Z T Ö : KOS K Ä R O L Y SZTÄNA. FÖMUNKATÄRS: BÖNQERFI QÉZA BÄNFFYHUNYAD.
-
14
-
ELSÖRENDÜ LEQOLCSÓBB HEQBIZMATÓ BESZERZÉSI FORRÁSA
DIAMANTSTEIN NÁNDOR könyvnyomdaja, könyvköteszete, k ö n y v - és
papirkereskedése
B Á N F F Y H Ü N Y A D O N.
