49

2011.2.10.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A Régiók Bizottsága véleménye – A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában – A Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési terv (2011/C 42/10)

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

— az uniós polgárság megvalósításáért, a szubszidiaritás elvéért, a többszintű kormányzásért és az Alapjogi Charta végrehajtásáért vállalt közös felelősségének keretében elő szeretné segíteni az élénk „alapjogi kultúrát”, — megállapítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak – mivel ez a szint áll legközelebb a polgárokhoz – még inkább kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy végrehajtják a politikai részvételre vonatkozó elveket, ahogy azokat a Lisszaboni Szerződés, illetve az adott nemzeti és regionális alkot­ mány lefektette, és ezért ösztönzi többek között annak vizsgálatát, hogy milyen átfogóbb lehetőségek vannak az uniós polgárok választási részvételére a lakóhelyükül szolgáló országban, — utal arra, hogy a stockholmi program végrehajtásakor különösen fontos a bizalomépítés, és átfogó ismereteket kell szerezni a többi tagállam jogrendszeréről, amihez a helyi és regionális önkormány­ zatok a városok és régiók közötti partnerségeik keretében is hozzájárulhatnak, — felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az átfogó és alapjogközpontú adatvédelem megteremtésében, és kiemelt közös felelősséget vállalnak a bűnmegelőzésben, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés megelőzését és leküzdését szolgáló igazgatásközpontú koncepciókban, — tekintettel a fokozódó szegénységalapú migráció szociális vetületére, ismételten hangsúlyozza, hogy szükség van egy, a régiókkal és helyi önkormányzatokkal egyeztetett, európai bevándorlási és mene­ kültügyi politikára, amely az emberi jogok, a szolidaritás és a közös felelősség tiszteletben tartásán alapul, és ezért üdvözölné azt is, ha az Európai Parlament keretében migrációért, menekültekért és integrációért felelős európai megbízottat jelölnének ki, aki mindenekelőtt a harmadik országok állam­ polgárainak specifikus gondjaival foglalkozna.

C 42/49

C 42/50

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Előadó:

Holger Poppenhäger (DE/PES), Türingia Szabad Állam igazságügyi minisztere

Referenciaszöveg:

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában – A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv

2011.2.10.

COM(2010) 171 végleges

I.

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1. üdvözli, hogy az Európai Bizottság a cselekvési tervvel máris átfogó menetrendet terjesztett elő a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségre irányuló stockholmi program végrehajtásához. Ez lehetővé teszi az összes érintett szereplő tervszerű és célirányos közreműködését; 2. üdvözli, hogy a cselekvési terv célja az emberközpontú Európa előmozdítása, biztosítva, hogy a polgárok teljes mértékben élhessenek jogaikkal; 3. ismételten hangsúlyozza, hogy az alapvető jogokat és szabadságokat akkor is átfogóan tiszteletben kell tartani, ha „biztonságos Európát” építünk;

9. ösztönzi, hogy a régiók és települések a Charta és az európai alkotmányozási folyamatok, ezen belül főként az európai megkülönböztetésellenes előírások fényében fokoza­ tosan vizsgálják felül hatályos jogszabályaikat, köztük alkotmá­ nyukat, valamint az új jogi aktusokat; 10. a többszintű kormányzás keretében és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével szoros együttműködésben hozzá szeretne járulni egy élénk „alapjogi kultúrához”, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, tájékoztassa az RB-t is rendszeresen arról, hogy eljárási szempontból milyen módon segítette elő az alapjogok tényleges tiszteletben tartását; 11. üdvözli az Európai Bizottság, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az RB között 2009-ben elindított háromoldalú együttműködést, és ösztönzi ennek elmélyítését és bővítését; Politika a polgárok szolgálatában

4. utal rá, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra már most komoly felelősség hárul e jogok gyakorlati átültetését ille­ tően, és ezért abból indul ki, hogy a többszintű kormányzás keretében és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett az önkormányzatokat már a jogalkotást megelőző folyamatokba átfogóan be kell vonni; 5. megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a Régiók Bizott­ ságánál (RB) önálló adatbankot hozzanak létre, amelyben a helyi és regionális önkormányzatoknál a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos bevált gyakorlatokat gyűjtik össze;

12. abból indul ki, hogy a széles körű szabad mozgáshoz való jog és a polgárok aktív szerepvállalása jelenti az uniós polgárság két legfontosabb tényezőjét; 13. megállapítja, hogy a helyi és regionális önkormányza­ toknak – mivel ez a szint áll legközelebb a polgárokhoz – még inkább kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy végre­ hajtják a részvételre vonatkozó elveket, ahogy azokat az adott nemzeti és regionális alkotmány, illetve a Lisszaboni Szerződés lefektette;

Az alapvető jogok Európája

14. ezért ösztönzi, hogy vizsgálják meg az uniós polgárokat illető választójog települési és európai szinten túlmenő bővíté­ sének lehetőségét;

6. utal rá, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája állampol­ gárságtól vagy tartózkodási státusztól függetlenül elismeri az egyének alapvető jogainak és szabadságainak oszthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy az uniós (EU) szervek és intézmények, a tagállamok, a regionális parlamentek és kormányzatok, valamint a települési szinten választott képviselők és a helyi tisztségvi­ selők egyik legfontosabb feladata e jogok maradéktalan tiszte­ letben tartása, védelme és támogatása;

15. támogatja az arra irányuló törekvéseket, hogy harmadik országoknak az EU-ban jogszerűen tartózkodó állampolgárai – tartózkodásuk időtartamának függvényében – települési szinten politikai szerepet vállalhassanak;

7. felhívja a figyelmet arra, hogy különösen a helyi és regio­ nális önkormányzatok és a civil szervezetek által indított kezde­ ményezések igen fontos szerepet játszanak a kirekesztés, a rasszizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a homo­ fóbia elleni küzdelemben; 8. a kisebbségek, valamint a segítségre szoruló csoportok és személyek hatékonyabb védelmére szólít fel;

16. osztja az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács nézetét, mely szerint a Lisszaboni Szerződésben meghatározott európai polgári kezdeményezés szintén erősíti majd az EU demokratikus legitimitását; 17. hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok csak akkor tudnak aktív politikai szerepet vállalni, ha széles körben hozzáférnek az információkhoz; örömmel venné, ha a tagállamok is ilyen széles körű hozzáférést biztosítanának az információhoz, és kéri az RB tagjait, hogy tegyenek lépéseket ennek érdekében;

2011.2.10.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A jog érvényesülésén alapuló európai térség – bizalomépítés 18. üdvözli, hogy a Lisszaboni Szerződéssel – a polgári és büntetőjog terén tett jelentős előrelépéseknek köszönhetően – valóban kézzelfoghatóvá lehet tenni a polgárok számára a jog érvényesülésén alapuló európai térséget; 19. hangsúlyozza, hogy a jogrendszerek kölcsönös elismeré­ sére vonatkozó elv végrehajtásához erősíteni kell a kölcsönös bizalmat – többek között minimumnormák bevezetése révén; 20. úgy véli, hogy ezt elősegítik – és ezért fokozottan támo­ gatandóak – a bírákra, ügyészekre és egyéb igazságügyi dolgo­ zókra irányuló csereprogramok, mindenekelőtt az európai igaz­ ságügyi hálózat keretében, de a városok és régiók közötti part­ nerségekre támaszkodva is; 21. az európai jogkultúra továbbfejlesztése érdekében az intenzív tapasztalatcserét is ösztönzi az alternatív büntetőjogi szankciótípusokkal, a már alkalmazott modellekkel – például az alternatív vitarendezéssel (Alternative Dispute Resolution, ADR) – és a különféle jogászképzési és jogász-továbbképzési rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokat illetően; 22. úgy véli, hogy a „közös referenciakeret” módszere nagy­ mértékben elősegítené a jogszabályok európaizálódását és haté­ konyabb végrehajtását; 23. felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben a jogalkotás során alapjogi szempontú hatáselemzést kell végezni, és ezen túlmenően a régiókra gyakorolt pénzügyi, gazdasági és társa­ dalmi hatásokat is tekintetbe kell venni; A szabad és biztonságos Európa szavatolása 24. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormány­ zatok kiemelten felelősek a területükön élők biztonságáért és az emberi méltóságon, szabadságon, egyenlőségen és szolidari­ táson alapuló európai jogi kultúrának – mint a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzése legfontosabb eszközének – fejleszté­ séért; 25. kiemeli a gyülekezési szabadságnak az Alapjogi Char­ tában is elismert központi jelentőségét a demokratikus közösség szempontjából, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki ezen alap­ jognak idegengyűlölő, rasszista és szélsőséges célokra történő felhasználása miatt; 26. ezért sürgősen szükségesnek tartja az illetékes hivatalok közötti adminisztratív együttműködés és a bevált gyakorlatokra vonatkozó információcsere fokozását és javítását a szabad szel­ lemű gyülekezési jog biztosítása érdekében; 27. üdvözli az erőszakos hajlamra és radikalizálódásra vonat­ kozó cselekvési terv bejelentett végrehajtását, és ösztönzi annak vizsgálatát, hogy nem lehetne-e egész Európára érvényes mini­ mumnormákat bevezetni a politikai szempontból szélsőséges cselekedetek büntetőjogi szankcionálását illetően;

C 42/51

28. üdvözli a korrupció leküzdését szolgáló tagállami intéz­ kedések cselekvési tervben bejelentett értékelését, és utal arra, hogy ehhez megelőzésen alapuló igazgatási kultúrára és az igaz­ gatási folyamatok nagymértékű átláthatóságára van szükség; 29. az európai adatvédelmi biztoshoz hasonlóan hangsú­ lyozza, hogy a globális információs társadalomban kiemelt jelentősége van a magánélet védelmének. Ezért elengedhetetlen az adatvédelemhez való alapjog következetes alkalmazása – a bűnüldözés, a bűnmegelőzés és a nemzetközi kapcsolatok terén is; 30. úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat – mivel sok tapasztalattal rendelkeznek – folyamatosan és már korai szakaszban be kell vonni az adatvédelem továbbfejleszté­ sébe; 31. üdvözli az adatok megőrzéséről szóló 2006/24/EK irányelv előirányzott felülvizsgálatát, és abból indul ki, hogy erre is az Alapjogi Charta fényében kerül sor; 32. egyetért a „digitális menetrend” elképzelésével, azaz azzal, hogy az adatvédelem és adatbiztonság szavatolása – a harmadik országokkal kötendő egyezményeknél és az online gazdaság új üzleti modelljeinek értékelésekor is – erősíti az emberek bizalmát a modern kommunikációs technológiák iránt, és ezáltal felszámolja ezek fejlesztésének egyik fontos akadályát; 33. abból indul ki, hogy kritikusan felül kell vizsgálni a videokamerás megfigyelőrendszer állami és magán működtetők általi alkalmazását; 34. megerősíti a kiskorúak szexuális kizsákmányolása, a gyermekpornográfia és a gyermekkereskedelem elleni küzde­ lemmel kapcsolatban, valamint a kíséret nélküli kiskorúak védel­ méről készített véleményeit. Mindenekelőtt a CdR 136/2006 fin sz. véleményére utal és hangsúlyozza, hogy a kíséret nélküli kiskorúakra vonatkozó európai bizottsági cselekvési terv végre­ hajtásának keretében külön finanszírozási eszközöket kell létre­ hozni, amelyekkel meg lehet felelni e kiskorúak és az őket befogadó régiók különleges helyzetének; 35. hangsúlyozza, hogy ki kell értékelni az áldozatvédelemre vonatkozó eddigi európai uniós intézkedések eredményeit, illetve ezen intézkedések végrehajtását az uniós jogszabályokban szereplő rendszeres beszámolási kötelezettség keretében; 36. tekintettel a jelenlegi, határokon átnyúló, éghajlatfüggő természeti katasztrófákra – például az áradásokra, de a futótü­ zekre is – megismétli, hogy a kockázatmegelőzés terén döntő szerep hárul a helyi és regionális önkormányzatokra; 37. utal arra a korábbi kérésére, hogy a polgári védelem terén az EU rendelkezzen kiegyensúlyozott és átfogó közösségi koncepcióval, amely a tagállamoknak mozgásteret hagy saját prioritásaik meghatározására;

C 42/52

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

38. érdeklődéssel várja az uniós katasztrófavédelmi eszkö­ zöknek a cselekvési tervben meghirdetett értékelését és az uniós katasztrófa-elhárítási kapacitások fokozásáról szóló közle­ ményt, és határozottan üdvözli a katasztrófavédelemre irányuló európai finanszírozási eszköz meghosszabbításával kapcsolatban bejelentett javaslatokat; 39. utal arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a bűnmegelőzésben is fontos szerepet játszanak, és kéri, hogy minél korábbi szakaszban vonják be őket az európai bűnmege­ lőzési hálózat értékelésébe, valamint a bűnmegelőzési megfigye­ lőközpont kiépítésébe és a szervezett bűnözés megelőzését és leküzdését szolgáló igazgatásközpontú koncepcióba; 40. a bűnügyi statisztikákkal kapcsolatban javasolt intézkedé­ seket illetően felhívja a figyelmet arra, hogy e számadatok kife­ jezőerejének biztosítása érdekében rendkívüli körültekintéssel kell eljárni; Egy európai menekültügyi és bevándorlási politika kidolgozása 41. tekintettel a fokozódó szegénységalapú migráció szociális vetületére, ismételten hangsúlyozza, hogy szükség van egy, a régiókkal és helyi önkormányzatokkal egyeztetett, európai bevándorlási és menekültügyi politikára, amely az emberi jogok, a szolidaritás és a felelősség tiszteletben tartásán alapul; 42. egyetért az Európai Parlamenttel a tekintetben, hogy az európai határ menti régiók jelenleg nem kapnak elegendő támo­ gatást, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az EU-n belüli szolidaritás megerősítéséről tervezett közleményében dolgozzon ki megoldási javaslatokat a menekültek szolidáris elosztásával, valamint az érintett régiók tehermentesítését szol­ gáló sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatban is; Migráció 43. olyan bevándorlási politika mellett száll síkra, amely már a származási országokban megkezdődik, de emellett az európai munkaerő-piaci elvárásokat és a demográfiai változásokat is figyelembe veszi; 44. koherens jogi keretet sürget a családegyesítést illetően, és úgy véli, hogy a vízumegyezmények terén körültekintően kell kezelni a további könnyítéseket; 45. alapvetően üdvözli a cselekvési tervben bejelentett intéz­ kedéseket az illegális bevándorlás tartós megakadályozására; 46. hangsúlyozza, hogy a tervezett intézkedéseknek nem szabad akadályozniuk az európai és nemzetközi menekültvé­ delmet; 47. sajnálja, hogy az Európai Bizottság a cselekvési tervben nem terjeszt elő az európai alapjogokat tiszteletben tartó javas­ latokat és kezdeményezéseket a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek összehangolt kezelését illetően, és elvárja, hogy vegyék figyelembe e csoport érdekeit mind a jogellenes beés átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló irányelv tervezett módo­

2011.2.10.

sításakor, mind pedig az illegálisan tartózkodó harmadik ország­ beli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló irányelvvel foglalkozó jelentésben; 48. úgy véli, hogy visszatelepítési programokat alapvetően csak önkéntes alapon és a fejlesztési együttműködés céljaival összhangban kellene végrehajtani, és a visszatelepítésnek az érintett személyek tartós társadalmi befogadásához kell vezetnie; 49. sajnálja, hogy a cselekvési terv eddig nem foglalkozott a harmadik országbeli emberek jogainak és kötelességeinek jobb érvényesítésével; 50. hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervben az adatbiztosí­ tással és adatcserével kapcsolatosan tervezett intézkedéseknél, illetve ezek felülvizsgálatakor is tiszteletben kell tartani az adat­ védelmi előírásokat a migrációs és menekültügyi politika terén; 51. üdvözli az integráció támogatása érdekében tervezett intézkedéseket és kéri, hogy a Régiók Bizottságát minél korábbi szakaszban vonják be az uniós integrációs menetrendről szóló közlemény kidolgozásába és a meghirdetett koordinációs mechanizmus kifejlesztésébe; 52. figyelmeztet arra, hogy a beharangozott statisztikai intéz­ kedéseknél az új felismerésekből adódó haszonnak arányban kell lennie a szükséges ráfordításokkal; 53. üdvözölné, ha az Európai Parlamenten belül migrációért, menekültekért és integrációért felelős európai megbízottat jelöl­ nének ki, aki mindenekelőtt a harmadik országok állampolgá­ rainak specifikus gondjaival foglalkozna; Menekültügyi politika 54. arra szólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb váltsák valóra, amit a cselekvési terv meghirdetett, azaz hozzanak létre összehasonlítható döntéshozatali kritériumokat és alapokat a menekültügyi döntéseket illetően; 55. az alapvető és emberi jogokkal kapcsolatos igényeknek megfelelő minimumnormák betartását mind a menedékkérők elszállásolásánál, mind pedig a mozgásszabadságukra vonatkozó szabályozások tekintetében szükségesnek tartja; Globális Európa – A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség külpolitikai szempontjai 56. üdvözli, hogy a Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az EU külkapcsolatainak hatékonyabb kialakítását, melynek során fontosabb szerepet kapnak az emberi jogokra és a fejlesztésre irányuló célok; 57. üdvözli, hogy az Európai Bizottság biztosította: az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével (azaz az Európai Bizottság alelnökével) együtt ügyelni fog a külkapcsolatok, az igazságügyi és belügyi kérdések külső dimen­ ziója és a fejlesztési együttműködés közötti koherenciára;

2011.2.10.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 42/53

jait és a hasonló hálózatokat vonják be az olyan kérdések megvitatásába, amelyek érintik a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenzióját;

58. üdvözli, hogy a cselekvési terv is kitér a legális és illegális migrációval (tehát a bevándorlással, a menekültüggyel és a határvédelmi együttműködéssel) kapcsolatos közös érdekekre, és figyelembe veszi a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelmet, az egyes kérdések jelentőségének földrajzi alapon történő beso­ rolását, az információcsere keretfeltételeit, az alapvető és emberi jogok védelmének garanciáit, az átláthatóságot és az informáci­ óhoz való szabad hozzáférést, az adatvédelmet, valamint az ezzel összefüggő jogvédelmi garanciákat az uniós polgárok és a harmadik országok állampolgárai számára;

60. fontosnak tartja, hogy hasznosítsák és erősítsék a helyi és regionális önkormányzatok jelentős potenciálját a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos határokon átnyúló együttműködést illetően, különös tekintettel a migránsok és menedékkérők integrációjának kérdéseire;

59. ösztönzi, hogy az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságainak Kongresszusát, a helyi és regionális önkormány­ zatok euromediterrán közgyűlését, a keleti partnerség platform­

61. a szóban forgó új uniós külpolitika által meghatározott intézkedések végrehajtásának sikere és koherenciája érdekében ezen a területen is szükségesnek tartja a rendszeres értékelést.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 2-án. a Régiók Bizottsága elnöke Mercedes BRESSO