2015. február 16.
EURÓPAI TURIZMUS 2014-BEN – TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése 2014-ben a turizmus szilárd növekedést mutatott Európában: a European Travel Commission (ETC) megállapítja, hogy kontinensünkön a nemzetközi turizmus ötödik éve gyorsabb ütemben növekszik, mint azt korábban prognosztizálták. A növekedésben fontos szerepet játszanak a távoli küldőpiacok, miközben stabil az európai piac is. 2015ben számos pozitív tényező támogatja az európai turizmus fejlődését, ugyanakkor néhány kockázatot jelentő esemény, jelenség árnyalja a képet. 2014 első tizenegy hónapjának az elemzés készítésekor (a TourMIS adatbázisban) rendelkezésre álló statisztikái alapján várakozáson felül alakult 2014-ben Európa nemzetközi turizmusa. Az adatot szolgáltató európai országok kétharmada az európai átlagot meghaladó növekedésről számolt be. Ezen országok többsége a turizmusba invesztáló fejlődő úti cél: Lettországban, Szerbiában, Romániában és a Cseh Köztársaságban egyaránt 10% fölötti ütemben nőtt a külföldi vendégek száma. A hagyományos desztinációk közül főleg a mediterrán országok (Spanyolország, Málta, Szlovénia, Horvátország és Törökország) jó teljesítményét emeli ki a tanulmány. Az STR Global felmérése szerint a pozitív trendek a szállodák mutatószámaiban is tükröződnek: az adatok javuló foglaltságot és megtérülést jeleznek. A napi átlagár az úti célok többségében meghaladta az egy évvel korábbit, párhuzamosan a foglaltság jelentős növekedésével. A kontinensen belül (a FÁK-országokat is magában foglaló) Kelet-Európa jelent negatív értelemben kivételt: itt összességében romlottak a mutatók. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, a IATA adatai szerint a légi közlekedés teljesítményét jelző RPK (utaskilométer) mutató is nagyobb ütemben, 5,6%-kal növekedett 2014 első tizenegy hónapjában (amikorra rendelkezésre állnak a statisztikák), mint akár 2012ben, akár 2013-ban. Az Európai Légitársaságok Szövetsége, az AEA adatai szerint az utolsó negyedévben csökkent az európai légitársaságok kapacitása, a sztrájkokkal összefüggésben. Ennél komolyabb kiesést jelentettek azonban a két legnagyobb légi társaságnál (az Air France-nál és a Lufthansánál) szeptemberben zajlott sztrájkok. A load factor (PLF) kissé volt magasabb 2014-ben, mint egy évvel korábban. Az USA és Európa közti forgalom különösen nagymértékben emelkedett, (többek közt) az amerikai dollár erősödésének köszönhetően. Ázsia és Európa között szintén átlag feletti mértékben bővült a légi forgalom.
1
A fenti eredmények elérésében az ETC kiemeli a következő tényezők szerepét: a nagy küldőpiacok (például az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Németország) megerősödése, a főszezonon kívüli utazások promóciójára fordított erőfeszítések, a tematikus promóciós tevékenység. Az adatok szerint – a főutazások mellett – ismét egyre több a rövid utazás (amelyek száma a gazdasági válság következtében korábban csökkent). Erre utal nemcsak a vendégéjszakák számának növekedése, a rövidebb tartózkodási idők, hanem az egyre több last-minute foglalás is. Az orosz piaccal kapcsolatban – az adatok alapján – az ETC nem optimista. Az elemzők komoly gazdasági recessziót valószínűsítenek 2015-ben Oroszországban, ami jellemzően együtt jár a külföldi utazások iránti kereslet csökkenésével. Középtávon tartják reálisnak, hogy helyreáll a korábbi keresleti szint. Az Amerikai Egyesült Államok esetében a felgyorsult gazdasági növekedés, a dollár euróval szembeni felértékelődése és a csökkenő repülőjegy-árak állnak a növekvő forgalom mögött. A várhatóan javuló foglalkoztatottságnak és stabil GDP-növekedésnek köszönhetően a fogyasztás növekedését jelzik előre a következő években. Kínával, Argentínával, az Egyesült Arab Emírségekkel kapcsolatban hasonlóan pozitívak a rövid távú várakozások, míg Brazíliával és Japánnal kapcsolatban – romló gazdasági helyzetük miatt – óvatosabbak az elemzők. A Japán Nemzeti Turisztikai Szervezet a japán kiutazások számának folyamatos csökkenéséről számol be, jelenleg a kiutazások száma nem éri el a 2011-est. Ami a jövőt illeti, az alacsony energiaárak, a gyengébb euró, a folytatódó reformok, és az Európai Központi Banktól várható újabb ösztönzők miatt a régió országaiból továbbra is növekvő forgalom várható. Az ETC ugyanakkor megemlít olyan (gazdasági és biztonsági természetű) kockázati tényezőket, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak idén az európai turizmusra. Ezzel magyarázható, hogy a tanulmányt az ETC megbízásából készítő Tourism Economics szerint 2015-ben a hosszú távon előre jelzett 2 és 3% közti növekedési ütemnél nem fog gyorsabban bővülni Európa turizmusa. A vizsgálatban szereplő európai úti célok egy részében (az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Lettországban jelentős mértékben) nőtt a német vendégforgalom, más részében (így például Ausztriában, Cipruson, Svájcban, Szlovákiában és Szlovéniában) viszont csökkent. A hollandok némiképp hasonlóan viselkednek, mint a németek, vegyesek az eredmények. Ausztriában, Horvátországban, Svájcban, Szlovákiában és Szlovéniában is csökkent a holland vendégéjszakák száma. A francia adatok is biztatóak, számos úti célt növekedés jellemez. (Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában azonban csökkent a francia vendégforgalom.) Az olasz vendégforgalom kedvezően alakult az országok többségében, Ausztriában és Szlovákiában azonban csökkent. A brit vendégéjszakák száma Lettország mellett Spanyolországban, Olaszországban és Hollandiában emelkedett a legnagyobb mértékben, és a többi európai desztináció is jellemzően növekedésről számolt be. Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban a vendégéjszakák száma nagyobb mértékben nőtt, mint a vendégek száma – ez a brit turisták növekvő keresletét jelzi. Versenytársaink többségében – Ausztriában, Lengyelországban, Szlovéniában és 2
Szlovákiában – ugyanakkor csökkent az Egyesült Királyságból érkező forgalom. A gazdasági háttér ismeretében nem meglepő, hogy az orosz vendégek és vendégéjszakák száma a legtöbb, adatot szolgáltató országban visszaesett. Mindössze Szerbiában, Olaszországban és Magyarországon nőtt az év egészét tekintve az orosz vendégéjszakák száma. Az orosz vendégek száma több országban növekedett, csökkent azonban tartózkodási idejük. Az Európán kívüli, távoli küldőpiacok közül az Amerikai Egyesült Államok forgalma – a korábban említett kedvező változásoknak köszönhetően – szinte valamennyi országban jól alakult mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számát tekintve. Kínából, hasonlóképpen, növekvő forgalmat regisztráltak az európai úti célok túlnyomó többségében. Annak ellenére kedvezőek az adatok, hogy lassult a kínai gazdaság fejlődése. Az indiai beutazó turizmus még viszonylag kevéssé jelentős kontinensünkön, és viszonylag változékony is a piac teljesítménye. A gazdasági mutatók erősödése hosszú távon ugyanakkor azt vetíti előre, hogy India felzárkózhat Kínához az európai utazások vonatkozásában. A kanadaiak esetében a tanulmány kiemeli, hogy Litvánia és Izland (ahol egyébként kicsi a kanadai forgalom volumene) a vendégéjszakák számának dinamikus növekedését regisztrálta 2014-ben. Az 1. táblázat Európa, ezen belül Közép- és Kelet-Európa 2014. évi becsült forgalmát és részesedését, valamint a 2019-ig várható növekedési ütemeket mutatja be az ETC kiemelt tengerentúli piacain.
3
1. táblázat A főbb tengerentúli piacok kiutazó turizmusa (előrejelzés) Küldőpiac Kiutazó turisták száma (ezer fő) Long haul úti célok részesedése Európa részesedése a long haul turizmusból * A KKE régióba érkező turisták száma (ezer fő) KKE részesedése az európai beutazásokból
US
AR
BR
AE IN 2014
JP
CA
CN
MX
RU*
89 539
7 783
10 120
2 602
13 525
22 284
36 827
67 600
17 845
40 234
61,4%
29,4%
72,9%
42,8%
94,7%
62,8%
30,8%
39,6%
13,2%
22,5%
42,6%
36,6%
50,8%
53,1%
15,0%
32,0%
37,6%
32,8%
53,0%
-
3 119
84
277
16
496
566
201
2 787
113
16 972
13,3%
10,0%
7,4%
2,7%
25,8%
12,7%
4,7%
31,8%
9,1%
54,4%
2014–2019 Az Európába irányuló utazások számának növekedése +29,6% +13,6% +1,0% +21,9% +42,3% +2,7% +15,8% +34,0% +15,9% +4,5% A KKE régióba irányuló utazások számának növekedése +38,6% +47,4% +34,9% +38,9% +58,0% +15,2% +32,7% +26,9% +28,0% +1,6% *Oroszország esetében az Európába történő utazások régión belüli (short haul) utazásnak számítanak. KKE = Közép- és Kelet-Európa, US = Amerikai Egyesült Államok, AR = Argentína, BR = Brazília, UAE = Egyesült Arab Emírségek, IN = India, JP = Japán, CA = Kanada, CN = Kína, MX = Mexikó, RU = Oroszország.
A Tourism Economics becslése szerint az Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések száma 2014-ben 3,9%-kal növekedett, 2015-re pedig 1,3%-os növekedést, ezen belül az EU-tagországok esetében 2,1%-os bővülést várnak. A nyugat-európai desztinációk 1,6%-os, az észak-európaiak 2,9%-os, míg a dél-európaiak 3,2%-os növekedésre számíthatnak a szakértők szerint. Közép- és Kelet-Európa1 esetében 3,1%-os csökkenést valószínűsítenek. A közép-európai és balti országok csoportjában 2,0%-os növekedést jeleznek előre. A Tourism Economics-nak a kiutazások éves növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését az egyes régiók vonatkozásában a 2. táblázatban foglaljuk össze.
1
Közép- és Kelet-Európa (Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) a FÁK országokat is magában foglalja.
4
2. táblázat A kiutazások számának változása* 2013 2014** Amerika +3,0% +3,6% Európa +3,9% +3,7% ETC+3 +1,8% +4,9% EU +1,5% +4,9% Közép- és Kelet-Európa +9,3% 0,0% Közép-Európa és Baltikum +4,8% +2,7% Ázsia és a Csendes-óceáni térség +7,2% +6,3% Afrika +2,0% +5,2% Közel-Kelet +5,3% +12,8% Világ +4,8% +5,2%
2015*** +4,6% +0,8% +2,8% +3,0% -4,1% +2,3% +5,8% +5,7% +4,7% +3,3%
2016*** +5,1% +3,7% +4,1% +4,2% +3,4% +5,4% +6,7% +5,1% +5,8% +5,0%
*
Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. ETC+3: az ETC tagországok (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország), továbbá Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság. Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna. Közép-Európa és a Baltikum: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia.
A teljes, angol nyelvű jelentés ingyenesen letölthető az ETC honlapjáról: http://etccorporate.org/?page=trends-watch, valamint az MT Zrt. szakmai oldalairól: http://szakmai.itthon.hu/statisztika Jelen összefoglaló felhasználásakor kérjük a Magyar Turizmus Zrt-t is forrásként megjelölni. Háttér: Az ETC Kutatói Munkacsoportjának (Market Intelligence Group, amelyben a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Irodája is képviselteti magát) megbízásából a Tourism Economics készítette el aktuális elemzését az európai turizmus helyzetéről és kilátásairól. A tanulmány az ETC-tagok adatai mellett számos egyéb forrásra is támaszkodik, így a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), az STR Global, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), az Association of European Airlines (AEA), a Eurostat, illetve a Tourism Economics Tourism Decision Metrics (TDM) adataira. A független elemzés nem szükségszerűen azonos az ETC és tagsága álláspontjaival, várakozásaival. Az európai desztinációk legfrissebb turisztikai adatai megtalálhatók az ingyenesen használható turisztikai adatbázisban, a TourMIS rendszerben (http://www.tourmis.info).
További információk:
Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda Tel.: 488-8710, Fax: 488-8711 E-mail:
[email protected] Internet: http://szakmai.itthon.hu
5
