BAROMFI HÍRmondó 2 7. s z ám / 2 016. /4 . neg yedév
AZ AGROFEED KF T. BAROMFI HÍRLEVELE Második Premix üzemünk (2-3.) • 25 éves az Y Pulyka Kft. (4.) • SIMA-SIPSA ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZAKVÁSÁR ALGÍRBAN (5.) • Nemzetközi FeedExpo takarmányozási kiállítás Teheránban (6.) • A kokcidiózis és az elhalásos bélgyulladás összefüggései a baromfiféléknél (7-10.) • Mechanikai sérülések technológiai okai (10-15.) • A kelés időpontja és a korai takarmányozás hatása brojler csirkék termelési eredményeire és izomnövekedésére (16-18.) • A baromfik bélegészségének támogatása (19-20.) • Baromfitartó telepek járványvédelme (21-23.) • 2016-ban az ÉV VÁLLALKOZÁSA: Agrofeed Kft. (24.)
Baromfi HÍREK
Második premix üzemünk Szekeres István, ügyvezető igazgató Csitkovics Tibor, ügyvezető igazgató
P
ontosan 10 évvel az első, szalkszentmártoni üzemünk megnyitása után, október 4-én átadtuk új premix üzemünket Oroszországban, a Tula megyei Jasznogorszkban. Az építkezés 2015. május hónapban kezdődött és 17 hónapig tartott. Az üzem teljesen automatizált, két vonalon évi 60 ezer tonna premix gyártását teszi lehetővé. Az alapgépeket a holland Van Aarsen cég szállította. Az üzem tervezését és az összeszerelés irányítását a tatai Multimix Kft. végezte. Az 1400 m2 hasznos területű gyártótorony, valamint a gyártást kiszolgáló tartálycsoport, raktár és iroda építését orosz fővállalkozó végezte az Agrofeed építészmérnökeinek irányításával. Az orosz üzem – a szalkszentmártonihoz hasonlóan – vonalkódos alapanyag nyilvántartó-azonosító rendszerrel, nagy pontosságú mikro-komponens adagolókkal, fluid gyorskeverőkkel van felszerelve. A 36 m magas gyártorony lehetővé teszi a legbiztonságosabb, teljes egészében vertikális üzemelést, vagyis a gyártás folyamatában minden komponens fentről lefelé halad, oldal vagy felfelé irányuló szállítás nem történik. A késztermék csomagolása, raklapozása teljesen automatizált, emberi beavatkozást nem igényel. A projekt egyik fontos eleme a legkorszerűbb műszerekkel felszerelt laboratórium. Oroszországban a magyarországi minőséghez szokott vevők igényeinek kiszolgálásához ez elengedhetetlen. 2017-ben az Oroszország teljes területét lefedő Agrofeed disztribúció már az új üzemből szolgálja ki közel 100 orosz partnerét, köztük a legnagyobb baromfiés sertésintegrációkat. Ezzel a vállalat növelni fogja az ellátás biztonságát és rugalmasságát, csökkenti a rendelési időt és javítja a termékek versenyképességét.
Az üzem ünnepélyes átadásán Szekeres István és Csitkovics Tibor köszöntő és a beruházást ismertető beszédei mellett felszólalt Alexej Gyumin Tula tartomány kormányzója, Dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter helyettes, valamint Dr. Nagy István magyar és Jevgenyij Gromiko orosz agrárminiszter helyettesek. Az Agrofeed jasznogorszki gyára Oroszország legújabb és legkorszerűbb premix üzeme, egyben minden idők második legnagyobb, teljes egészében magántőkéből megvalósított magyar beruházása Oroszországban. Az Agrofeed célja, hogy ezzel a lépéssel a következő években megduplázza piaci részesedését Európa legnagyobb és legnépesebb országában.
2
BAROMFIHÍRmondó
Baromfi HÍREK
Tudás, ami táplál
BAROMFIHÍRmondó
3
Baromfi partner
25 éves az Y Pulyka Kft. A napokban ünnepelte 25 éves alapítását az Y Pulyka Kft. Az 1991-ben létrejött Társaság eredeti fő tevékenysége az élőállat nagykereskedelem, ezen belül is a pulyka termeltetés, felvásárlás volt.
Molnár István, területi képviselő, brojler szaktanácsadó
A
cég cca. 70 termelővel áll szerződéses kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy mint termeltető társaság, partnereinek folyamatosan biztosítja a pulyka (napos állat, vagy más néven napos pipe) alapanyagot, valamint a felnevelésükhöz szükséges takarmányt. Partnerei által felhizlalt puly kákat EU-s minősítésű baromfi vágóhidak felé értékesíti, főként a hazai piacon, de külföldre is szállít. Tevékenységüket 1995-ben bővítették állatgyógyászati készítmények, vitaminok, fertőtlenítőszerek forgalmazásával. Az Y Pulyka Kft. gazdasági életében óriási jelentőséggel bírt a Mágocsi Takarmánykeverő Üzem 2006. év végi megvásárlása, amellyel új lehetőségek nyíltak a Társaság előtt. 2007 óta az árbevétele nagymértékben nőtt a cégnek, nem beszélve a logisztika és a takarmánykeverés minőségi és mennyiségi biztonságáról. A megnövekedett feladatok elvégzéséhez az Y Pulyka Kft. 50 főnek biztosít – főként a takarmánykeverő vásárlás miatt - munkahelyet. A Társaság működése 3 viszonylag jól elkülöníthető tevékenységet ölel fel, ezek:
• • •
4
élőállat nagykereskedelem, pulyka termeltetés, takarmánygyártás és értékesítés, fuvarozás, egyéb tevékenység.
BAROMFIHÍRmondó
Ezek közül az élőállat kereskedelem és takarmánygyártás cca. 49‑49 %-át, míg a maradék származott a fuvarozásból, illetve egyéb tevékenységből. Év 2012
Telepített napos pulyka (1000 db) 901,32
2013
966,27
2014
1 075,20
2015
1480,02
2016 terv
1 500,00
Év 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 terv
Baromfi takarmány (tonna) 26 265 28 726 30 226 35 142 37 858 43 574 45 742 58 077 63 943 69 364
Társaságunk országos piaci részaránya évről évre nő jelenleg kb. 25%. Az Y Pulyka Kft. keverő üzeme 2007 óta ISO 22000-es minősítéssel rendelkezik, mely jelentősen növeli a takarmánygyártás biztonságát (nyomonkövetés). A kész táp 90-95%-át az Y Pulyka Kft. tulajdonát képező öt járművel juttatja el az állattartókhoz. Egy-két nagyobb és távolabbi termelő saját járművel szállítja el a takarmányt.
KIÁLLÍTÁS
SIMA-SIPSA ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZAKVÁSÁR ALGÍRBAN 2016. október 4-7. között került megrendezésre Algírban a SIMA-SIPSA állattenyésztési és mezőgazdasági szakvásár, melyen az Agrofeed Kft. disztribútorával együttműködve kiállítóként jelent meg.
Holy Nikoletta, export értékesítési menedzser
A
kiállítás négy napja alatt a 600 kiállító cég több mint 18.000 látogatót fogadott 45 különböző országból. A kiállítók zöme szintén külföldi volt, így az idén első alkalommal a SIMA France-szal együttműködve megrendezett SIPSA Algérie kiállítás igazi nemzetközi üzleti erőtér volt, melyet a megkérdezett kiállítók és látogatók egyhangúan nagyon sikeresnek ítéltek. A szakvásárt komoly politikai és diplomáciai érdeklődés övezte jelezvén,
hogy Algériában az állattenyésztés és a mezőgazdaság kiemelt figyelemnek örvend a közép és hosszú távú, államilag támogatott fejlesztési projektek során. Magas rangú helyi politikai és szakmai vezetők mellett, több ország nagykövete is meglátogatta a kiállítást. Az Agrofeed Kft. standján tiszteletét tette Pritz Helga Katalin, Magyarország algériai nagykövete és Szabó Krisztina első titkár a magyar NAIK delegációt vezetve. A nagykövet asszony
elismeréssel nyugtázta az Agrofeed színvonalas bemutatkozását és az algériai disztribútor támogatásával előkészített erőteljes piaci fellépést. A kiállítás ideje alatt folytatott megbeszélések és partnerlátogatások eredményeképp az Agrofeed Kft. erőteljes expanziót vár a 2017-es üzleti évtől, illetve a stabil algériai kapcsolatokra alapozva középtávú tervek között szerepel a régió más piacainak elérése és kiszolgálása is.
BAROMFIHÍRmondó
5
KIÁLLÍTÁS
Nemzetközi FeedExpo takarmányozási kiállítás Teheránban Az Agrofeed Kft. először jelent meg önálló kiállítóként a Teheránban rendezett nemzetközi FeedExpo, takarmányozási kiállításon és a vele egy időben rendezett 3 napos szakmai konferencián, 2016. augusztus 23-25. között. Szijjártó Pál, baromfi üzletág vezető
A
FeedExpo mottója a „SafeFeed – SafeFood”, „biztonságos takarmány – biztonságos élelmiszer”, ami megegyezik az Agrofeed Kft. európai értékeket képviselő gondolkodásával, ezért is tartottuk fontosnak, hogy egy ilyen szakmai rendezvényen megjelenjünk! A FeedExpo-t nem a kiállítók nagy száma, hanem jellemzően a szakmai tartalom és főleg a nemzetközi szakemberek konferencia előadásai miatt látogatják, az Irán minden részéről érkező, az állattenyésztésben résztvevő cégek képviselői! Az iráni mezőgazdaság folyamatos fejlődésben van, a szankciók eltörlése után ezek a folyamatok felgyorsultak, a mezőgazdasági cégek minden lehetőséget megragadnak a modern állattenyésztéssel kapcsolatos információk begyűjtésére. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a közel ötszáz férőhelyes konferenciaterem az előadások alatt mindig megtelt.
A második alkalommal megrendezett FeedExpo konferencia megnyitóján Dr. Zoltán Péter tartott előadást a világ baromfiiparának várható kihívásairól, míg a szakmai szekcióban az Iráni Takarmányozási Szövetség meghívásából Szijjártó Pál beszélt az alternatív takarmány alapanyagok használati lehetőségeiről és az alkalmazásukkal elérhető gazdasági eredményekről!
6
BAROMFIHÍRmondó
Az iráni piacon már közel két éve tevékenyen dolgozunk, ahol a minőségi termékek és az erős szakmai támogatás iránt fogékony, jelentősebb integrációk beszállítóivá kezdünk válni! Ezért is tartottuk fontosnak a megjelenésünket, ahol mind a kiállítói standunkat, mind pedig az előadásainkat jelentős figyelem övezte!
BAROMFI EGÉSZSÉGÜGY
A kokcidiózis és az elhalásos bélgyulladás összefüggései a baromfiféléknél Az elhalásos bélgyulladás és a kokcidiózis a legfontosabb megbetegedések, melyek világszerte érintik a baromfiipart.
Neukirchner Renáta, takarmányozási gyakornok Bajcsy Előd, baromfi-egészségügyi szakállatorvos
A
zt, hogy a baromfiiparban nyereséget, vagy veszteséget termelnek a cégek, általában a fertőző betegségek jelenléte határozza meg. A kokcidiózis és az elhalásos bélgyulladás világszerte aggodalomra adnak okot a termelési veszteségek, a megnövekedett mortalitás, magasabb állatorvosi és gyógyszer költségek, állatjóléti problémák, valamint a humán fogyasztásra szánt termékek lehetséges szennyeződése miatt. Habár mindkét betegségnek más a patológiája, a hatásuk szinergikus, mert az elhalásos bélgyulladás kialakulása nagymértékben függ a kokcidiózis által okozott bélkárosodástól. A kórokozók ellen kokcidiosztatikumok és antimikrobiális szerek használhatók az állományokban. A gyógyszer rezisztens törzsek megjelenése, főként gyógyszerek hosszantartó használata után, azonban valós probléma. A baromfiiparban ezért szükség van alternatív megoldásokra a kokcidiózis és az elhalásos bélgyulladás megelőzésére és kezelésére. Az egyik ilyen kezelés lehet a takarmány butirát kiegészítése, mely energiaforrásként szolgál a bélhámsejtek számára, valamint támogatja azok barrier funkcióját.
Madarak kokcidiózisa A fő probléma a kokcidiózissal kapcsolatban, hogy ez a betegség nem egyetlen Eimeria fajhoz köthető. A fertőzés több faj jelenlétének eredménye, melyek a bél különböző szakaszait árasztják el. A sejten belüli élősködő megtámadja és elpusztítja a gazdaszervezet epiteliális sejtjeit, számos károsodást okozva a bélfalban. Kilenc különböző Eimeria
forrás: worldpoultry.net Pauline Paap
faj ismert baromfifélékben, ebből 5-7 az, ami kapcsolatba hozható a haszonállat állományokban okozott fertőzésekkel. Míg egy E. praecox fertőzés jelentősége csekély, addig egy E. acervulina és E. mitis okozta fertőzés enyhe bélgyulladást, majd folyadékvesztést és táplálóanyag felszívódási zavart eredményezhet. Súlyosabb esetekben, helyi vérzésekkel (haemorrhagia) bélfalgyulladás (E. brunetti, E. maxima), vagy kiterjedt vérzések, a bélbolyhok teljes károsodása és elhullás (E. necatrix, E. tenella 600x E. tenella) észlelhető a fertőzött csirkéknél. A legtöbb magas patogenitású faj a hátulsó bélszakaszokat árasztja el. Az Eimeria életciklusa viszonylag rövid, 4-6 nap, és kettő fejlődési E. maxima 600x állapotból áll; exogén (a bélsárban/trágyában), illetve endogén (a gazdaszervezet emésztőrendszerében). Az exogén állapot a bélsárral a külvilágba sporulálatlan (nem fertőző) oociszták kijutásával, az endogén fázis a sporulált (fertőző) oociszták vízzel, takarmán�nyal vagy alommal történő felvételével kezdődik. E. acervulina 600x A zúzógyomor mikro-környezetében az oocisztákból sporozoiták szabadulnak ki. A hátulsó bélszakaszokban a sporozoiták megtámadják és elpusztítják a bélnyálkahártya hámsejtjeit és megkezdik nagyon hatékony reprodukciós ciklusukat. Ez számos reprodukciós kört foglal magába, az ivartalan szaporodást, ivaros differenciálódás követi, majd megtermékenyülés és a sporulátlan oociszták ürítése kezdődik.
BAROMFIHÍRmondó
7
BAROMFI EGÉSZSÉGÜGY Vakcinázások és kezelések Megfelelő telepi eljárással csökkenthető a kokcidiózist okozó paraziták terjedésének kockázata. Kiegészítő kezelések szükségesek, különösen az endogén állapot alatt. Kétféle kokcidiosztatikumot alkalmaznak, ionofór és szintetikus vegyületeket (kémiai szerek). Az ionofórok általában a parazita elpusztulását okozzák, azáltal hogy megakadályozzák az ionok sejtmembránon való átáramlását, míg a kémiai szerek a paraziták replikációját és szaporodását előzik meg a parazita különböző biokémiai útjainak gátlásával. Annak érdekében, hogy ne jelenjenek meg gyógyszer rezisztens törzsek, széles körben alkalmaznak rotációs programokat. Kormányzati szervek és a fogyasztók nyomása miatt cél a humán fogyasztásra szánt állatoknál a gyógyszerhasználat csökkentése, ezért növekszik az alternatív módszerek (vakcinázás és takarmányban való kezelés) mikropyle sporociszta iránti kereslet. sporozoita
Vakcinák használata
oociszta reziduális test
tés, csökkenthető a károsodott sejtek által okozott oxidatív stressz „ördögi köre”. Ezeken kívül például a betain, a butirát, valamint a treonin közreműködnek a bélvédelemben és a nyálkahártya gyógyulásában.
Elhalásos bélgyulladás miatti elváltozások A kokcidiózis gyakran az elhalásos bélgyulladás jelentkezése előtt, vagy azzal egyidejűleg fordul elő. Az elhalásos bélgyulladást a Clostridium perfringens okozza, régen a takarmányba kevert antibiotikumos hozamfokozókkal (AGPs) előzték meg. A hagyományos terápiás antimikrobiális szerek és kokcidiosztatikumok, melyek nem csak az Eimeria fajok, de a C. perfringens ellen is hatnak, jelenleg is használatosak az elhalásos bélgyulladás kezelésére. Azonban ez ellenkezik azzal a céllal, hogy az állattenyésztésben csökkentsük az antibiotikumok használatát. Az elhalásos bélgyulladás patológiájának és a hajlamosító tényezőinek ismerete segít preventív alternatívák keresésében.
A vízzel, takarmánnyal vagy sporociszta reziduális test alommal felvett sporulált (fertőző) oocisztákon kívül, a kokcidiózis Az elhalásos bélgyulladás áltafal súlyossága nagyban függ attól, hogy az oociszta lában 3-4 héttel a kikelést követően állat szervezete rendelkezik-e patogén jelenik meg. Az elhalásos elváltozások specifikus immunológiai memóriával. Már többnyire a vékonybélre korlátozódnak, a 1923-ban, Johnson publikálta az első cikket gyulladás akut klinikai betegséget eredmegmutatva, hogy a rezisztencia egy kokciSporulált oociszta képe ményezhet, vagy szubklinikai állapotként dium faj esetében nem életkor-függő, hanem a parazitával való korábbi „találkozással” áll összefügvan jelen. Klinikai esetekben a nevelés utolsó gésben. Ma is alkalmazzuk ezt a tudást élő (legyengített) heteiben az állományban megnövekszik az elhullás, gyakvakcinák használatán keresztül. ran mindenféle előjel nélkül. Akut betegség esetén 1-2 órán belül elhullás következik be, a mortalitás elérheti az 50%-ot Takarmányozási szempontból különféle stratégiát is. A brojler állományok szubklinikai elhalásos bélgyullehet alkalmazni kokcidiózis ellen. Néhány terméknek ladás során nem mutatnak klinikai tüneteket és általában antimikrobiális hatása van az Eimeria fajokkal szemben, nem kiemelkedő a mortalitás. mint például az esszenciális olajoknak és növényi kivonatoknak. Más termékek jótékonyan modulálják a csirke immunrendszerét, a prebiotikumok és probiotikumok jó hatással vannak a mikroflórára így csökken a másodlagos fertőződés kialakulásának esélye (pl.: C. perfringens). A károsodott bélszövetnek előnyös az antioxidáns kiegészí-
Kokcidiózis tüneteit mutató brojlercsirke
8
BAROMFIHÍRmondó
A bélnyálkahártya krónikus károsodása rontja az emésztés és a táplálóanyagok felszívódásának hatékonyságát, így csökken a testtömeg-gyarapodás és romlik a takarmányértékesítés. Szubklinikai formánál a takarmányfelvétel 35%-kal is csökkenhet a fertőző időszakban. Bizonyos esetekben, a bélkárosodás miatt a C. perfringens az epevezetékbe és a portális véráramba kerülhet. A kórokozó kolonizációja a májban cholangiohepatitis-t és elváltozásokat okozhat, amit csak a vágóhídon észlelnek. Habár az elhalásos bélgyulladás klinikai esetei magas mortalitást okoznak, a szubklinikai forma gazdasági szempontból fontosabb, mivel gyakran észrevétlen marad a brojler állományban. Az elhalásos bélgyulladás tényleges gazdasági hatása nem azokból a madarakból származik, melyek elhullottak a fertőzéstől, hanem azokból melyek a betegségben szenvednek és túlélik a szubklinikai formát.
BAROMFI EGÉSZSÉGÜGY A hozzáférhető táplálóanyagok lehetővé teszik a kórokozó szaporodását
NetB toxin
Az elhalásos bélgyulladást előidéző C. perfringens fő virulencia faktorának korábban az α-toxint gondolták. Nemrégiben néhány kutató egy új toxint írt le, a NetB A Clostridium perfringens általában megtalálható toxint. Valószínűleg ez a toxin részt vesz a nekrotikus a normál, egészséges madár bél mikrobiótájában is. Egy léziók létrejöttében azzal, hogy pórusokat alakít a béltörzs fertőzőképessége annak természetétől függ. hámsejtekben, sejthalált okozva. A C. perfringens virulens A C. perfringens törzseket öt különböző csoportba (A-E) törzsei az extracelluláris mátrix molekuláihoz képesek sorolják, az általuk termelt négy fő toxin alapján. Az kötődni. Ez számos enterális kórokozó egyik túlélő elhalásos bélgyulladáshoz az„A típusú”Clostristratégiája. Az Eimeria, a NetB toxinok és a dium köthető, habár ez a típus az egészkollagenolitikus enzimek által okozott séges baromfi emésztőrendszerében bélkárosodás miatt, a C. perfringens is megtalálható. Mivel az elhalásos könnyebben kötődik a bélfalhoz és bélgyulladás egy multifaktoriális kolonizálja az emésztőtraktust, még betegség, több hajlamosító tényező több léziót eredményezve. Hozamszükséges annak kialakulásához. fokozó antibiotikumok, preventív A nagy fehérjeszint, vagy a ros�illetve terápiás kezelés nélkül nagy szul emészthető fehérje források kihívást jelent az elhalásos bélgyulnagyobb kockázatot jelentenek a ladás ellen küzdeni. Nincs egységes megbetegedés kialakulására, mivel a stratégia a C. perfringens okozta meg nem emésztett fehérje tápanyagot elhalásos bélgyulladás leküzdésére. jelent a patogén baktériumok számára Alacsony fehérjetartalmú takarmányok, (pl.: C. perfringens). A búza, rozs, zab és árpa Kórbonctani vizsgálat jól emészthető fehérjeforrásokhasználata, gyakrabban köthetők az elhalásos bélgyulladásenzim kiegészítés alkalmazása, melyek lebonthoz, mert nagy arányban tartalmaznak emészthetetlen, ják az emésztetlen komponenseket, csökkentheti víz oldható, nem keményítő poliszacharidokat a C. perfringens elterjedésének kockázatát (NSP), míg a kukorica nem tartalmaz. a bélben. Kokcidiózis elleni takarmány kiegészítők használata szintén alkalmas Az alapanyag megválasztásán az elhalásos bélgyulladás előfordulákívül a szemcseméret is befolyásolja sának mérséklésére. a bélegészséget. Az a takarmány, amely sok apró és néhány nagy A butirát hatásai szemcsét tartalmaz, hajlamosít az Az Eimeria fajok és a C. perfrinelhalásos bélgyulladásra, egységes/ gens okozta folyamatos immunohomogén szemcseméret a kedvelógiai nyomás miatt, a bélhámréteg ző. A takarmányozási rendszerben barrier és védelmi funkciója különötörtént változás, különféle betegségek, sen fontos. A butirát (vajsav) egy rövid valamint a nagy telepítési sűrűség megVéres ürülék mélyalmon szénláncú zsírsav, amely a rostok fermennöveli a stresszt az állományban és rontja a tációjakor termelődik az emésztőtraktusban. A csirkék immunológiai státuszát, így még hajlamosabzsírsavak a bélhámsejtek legfontosabb energiaforrásának bak lesznek az elhalásos bélgyulladásra. A kokcidiózis tekinthetők és számos előnyös hatással bírnak a létfontosságú bélfunkciókra. Kutatások és gyakorlati tapasztafertőzés szintén hajlamosító tényező, mert az Eimeria latok alátámasztják, hogy a butirát egymaga, vagy egyéb által okozott nyálkahártya károsodás megfelelő környetakarmányozási stratégiával kombinálva csökkenti az zetet biztosít a C. perfringens proliferációjához. Meg kell elhalásos bélgyulladás előfordulását. A butirát közvetlen jegyezni, hogy a C. perfringens számára magas minőségű antimikrobiális hatással rendelkezik a C. perfringens kórfehérje szükséges. A bélhámsejtek pusztításával az Eimeokozóval szemben, de nem ez a legfontosabb tulajdonsága. ria lyukakat képez a plazmaproteinekben és a kokcidiózis A fermentációból vagy akár kiegészítő forrásból származó fertőzés fokozza a nyálkaképződést. Mindkét hatás megbutirát koncentrációja nem éri el azt a mennyiséget az növeli a C. perfringens számára a tápanyagok hozzáférheemésztőtraktusban, ami elegendő lenne a C. perfringens tőségét. A C. perfringens törzs fertőzőképessége négy fő szaporodásának közvetlen gátlására. A butirát pozitív tényezőtől függ: bakteriocinek, bakteriális kollagenolitihatása valószínűleg inkább a bélműködésre gyakorolt hatásához köthető. A vékonybélben a butirát támogatja a kus enzimek, és toxinok termelőképességétől, valamint bélbolyhok fejlődését, a bélmorfológiát és a bélfunkciót. bélfalhoz való tapadás képességétől.
BAROMFIHÍRmondó
9
BAROMFI EGÉSZSÉGÜGY - BAROMFI SZAKTANÁCSADÁS A vastagbél sejtjei számára a butirát a preferált energiaforrás, valamint a lipidszintézis fő prekurzora, melyek majd beépülhetnek a sejtmembránokba. Azáltal, hogy támogatja a sejtmembrán struktúrát, hozzájárul a bél barrier és transzporter funkcióinak fenntartásához. Ma és mtsai megfigyelték a vajsav fontos szerepét a bél-léziók gyógyulásában, miszerint pozitív hatással van a sejtek közötti szoros kapcsolatra és a bélintegritásra. A butirát támogatja a bél védelmi vonalát azzal, hogy megnöveli a nyálkahártya mucin termelését és bizonyos antimikrobiális peptidek felszabadulását. Ezeket a peptideket a gazdaszervezet védekező peptidjeinek (HDPs) is nevezik, széles antimikrobiális aktivitással rendelkeznek baktériumok, protozoonok, vírusok és gombák ellen. Hozzákötődnek a mikrobiális membránhoz, annak sérülését, majd a mikróba pusztulását okozzák. A van immerseel-i kutatócsoport a butirát egy további antimikrobiális hatását vizsgálta, miszerint a zsírsavak, mint például a vajsav csökkentik a patogén baktériumok bélsejtfalhoz kötődő képességüket. A butirát gyulladáscsökkentő hatását is megfigyelték. A gyulladásos állapot kezelése által leküzdhető a takarmányfelvétel csökkenés és, ezáltal vis�szaszorítható a nekrotikus fertőzés következtében létrejövő izomsorvadás. A nem védett butirát közvetlenül felszívódik a vékonybél elülső részén és az emésztőtraktus további
szakaszaiba nem jut el. A butirát megfelelő „becsomagolása” elengedhetetlen ahhoz, hogy a zsírsav célzottan szabaduljon fel a teljes emésztőtraktusban. A mikrokapszulázott butirát vagy vajsav-észter, termékeket in vivo és in vitro is tesztelve látható, hogy az összes butirát áthalad a gyomron és fokozatosan szabadul fel a béltraktusban.
Konklúzió Az antibiotikumok takarmányba történő bekeverésének tiltása óta, a C. perfringens okozta elhalásos bélgyulladás újra elterjedt a baromfiállományokban, súlyos gazdasági károkat okozva. Mivel a gyógyszer rezisztens törzsek megjelenése a humán egészségügyben, valamint az elhalásos bélgyulladás elleni hosszú távú stratégia jelentős probléma, alternatívákat kell találni a hagyományos gyógyszerek helyett. A takarmányozás jelentősen befolyásolja a bélgyulladás előfordulását. Mikrokapszulázott butirát vagy vajsav-észter kiegészítés a takarmányban, célzott felszabadulást biztosít a teljes emésztőtraktusban. Ez támogatja a bélhámsejteket és megerősíti az Eimeria fajok, valamint a C. perfringens kórokozó által károsított nyálkahártya barrier funkcióját. Az Agrofeed által használt termékek köréről, forduljanak bizalommal a szaktanácsadóinkhoz!
Mechanikai sérülések technológiai okai A hizlalási folyamat végén a brojlereket megfelelő minőségben, mechanikai sérülések nélkül kell a vágóhídra szállítani. Hankovszky Zsolt, brojler szaktanácsadó
A
vágóhídi kobzások zömét általában a vágást megelőző 24 óra technológiai problémáira vezetik vissza, de a vágóhídi feldolgozás során is történhetnek mechanikai sérülések. Ezért fontos, hogy minden munkafolyamatot előre tervezzünk meg, és hatékonyan, fegyelmezetten, folyamatos ellenőrzés mellett, kíméletesen hajtsunk végre. Telepen: A fényprogramban a sötét periódusok számát napokkal a szállítás előtt el kell kezdeni csökkenteni úgy, hogy a szállítás napján már ne altassuk az állományt. A fényerősséget pedig ezzel együtt fokozatosan növeljük, és az utolsó napokban a szállítás megkezdéséig tartsuk teljes fényben a brojlereket. Folyamatosan figyeljük a csirkék viselkedését, de feleslegesen ne tartózkodjunk az épületben; csak
10
BAROMFIHÍRmondó
a hullák összeszedése miatt menjünk közéjük, és akkor is nagyon óvatosan közlekedjünk. Ha sietve végezzük ezt a munkafolyamatot, akkor a csirkék összezsúfolódnak, egymásra másznak, ami növeli a karmolásos sérülések arányát.
Óvatos hullaszedés
BAROMFI SZAKTANÁCSADÁS
Közben állomány figyelés
Régi nevelőépület
Ha normális a napi elhullás, a szállítás napján a hullaszedést el lehet hagyni. Hullaszedés alkalmával végezzük el az etetősorok végtányérjainak kiürítését, a víznyomás ellenőrzését az itatóvonalakban, hogy ezért se keljen külön bemenni.
Korszerűtlen nevelőtér
Végtányér kiürítése
Víznyomás ellenőrzése
Az etető- és itatóvonalak helyes beállításával elkerülhető, hogy a madarak rátelepedjenek, ami sérüléssel járhat. Kerüljük a hosszabb ideig történő takarmány- és vízmeg vonást. Ha ez mégis bekövetkezik valamilyen ok miatt, akkor megszüntetéséig alkalmazzunk sötétítést, amivel elkerülhető a stresszes állapot. Itt kell kitérnünk azokra a sérülésekre, amik karmolásból, és a régi épületek, elavult, elhasználódott technológiák hibáiból keletkezhet.
Ezek a korábbi mechanikai sérülések elfertőződnek, gyulladásos folyamatok következtében cellulitis, coliformcellulitis, vagyis laza kötőszöveti gyulladás, E. coli okozta másodlagos fertőzéssel párosulnak. Ezek a sérülések a nevelés bármelyik időszakában kialakulhatnak. A piros bőr alatti kötőszövetek gyulladt területei nem összetévesztendők a nevelés utolsó napjaiban keletkezett mechanikai sérülések piros, duzzadt, véraláfutásos tüneteivel. Igaz, hogy csak a vágóüzemben érzékeljük ezeket a tüneteket, mégis különbséget szükséges tenni közöttük. Egyértelmű összefüggés van az állomány telepítési sűrűsége és az állatok bőrsérülései, ill. gyulladásos bőrelváltozásai között. Tehát nagyobb telepítési sűrűség = több sérülés = gyakrabban előforduló kötőszöveti gyulladás. Csökkenthető ennek a problémának a kialakulása, ha az első heti mérések után elindítjuk a fényprogramot. A fényerősség mérséklésével a csibék aktivitása és a stressz alábbhagy. Technológiai súly alatti állományoknál ne indítsuk a programot, mérjünk 10 naposan, és csak akkor változtassuk a fényerősséget, ha elérte a várt testtömeget. Fontos a jól megválasztott alomanyag, mert az alomban is sok a kórokozó. Hatékony megoldás lehet a búzaszalma granulátum használata, mivel gyártása során magas hőkezelésen megy keresztül, így csökken a kór okozók száma.
BAROMFIHÍRmondó
11
BAROMFI SZAKTANÁCSADÁS
Szalma pellettáló gépsor
Mérési lehetőségek
Roppantott szalma granulátum elterítve
A brojlerek idült kötőszöveti gyulladását előidéző kórokozók közül az E. coli szerepe a legfontosabb, mely a csirkék emésztőrendszerében élő fakultatív kórokozó, és a bélsáron keresztül terjed az alomban. Ezért fontos az emésztőrendszer egészséges állapotának fenntartása: egy jól megválasztott probiotikum, vagy a bélrendszerben aktív egyéb takarmánykiegészítő használata kedvezően módosítja az emésztőrendszer mikro flóráját, és csökkenti az E. coli ürítését. A szellőztetési ciklusok beállításánál ne alkalmazzunk stresszt kiváltó hirtelen történő légcserét, csak kis változtatásokkal javítsuk a levegő minőségét. Így elkerülhetjük a repkedést, a túlzott szárnycsapkodást, ami kiválthat sérülést és állategészségügyi problémát, például mély mellizom elfajulást. Szállítás idején használjunk kézi beállításokat, közepes légbeejtő nyitást és ehhez megfelelő ventillátort ügyelve, hogy ne legyen nagy a légsebesség. Nappali rakodásnál, ha van lehetőségünk, alkalmazzunk fénycsapdát a légbeejtőkön és a nagy ajtón, amin keresztül a szállítás történik. A brojlereket folyamatosan készítsük fel a szállításra: az utolsó napokban itassunk vitamint, és olyan takarmány kiegészítőt, amik csökkentik a megfogásból, rakodásból adódó stresszhatást. Az utolsó napokban, ha szükséges súlymérés, azt csak sötétben és limitált egyedszámban végezzük, de semmiképpen ne a lábuknál fogva. Lehetőleg nagyobb vödörbe vagy rekeszbe rakva, az előtérben mérlegen mérjük a madarakat.
12
BAROMFIHÍRmondó
Mérés az előtérben
A technológiai berendezések, napi takarmánytartályok, etető- és itatóvonalak leszerelésénél, ill. felemelésénél mérsékeljük a fényerősséget. Ezt a munkafolyamatot soha ne egy ember csinálja; szükséges egy biztosító személy jelenléte is, aki figyeli a felemelést, hogy ne történjen beakadás, megfeszülés, mert egy etető vagy itatóvonal leszakadása komoly kárt tud okozni az állományban (sérülés, lefulladás).
Előkészületek a szállításhoz
BAROMFI SZAKTANÁCSADÁS Mindig legyen a rakodás színhelyén telepi vezető vagy dolgozó, aki ellenőrzi a felszedést. Egy dolgozó időközönként figyelje az épületben a csirkék viselkedését, nehogy összezsúfolódjanak, egymásra másszanak és lefulladás történjen. Alagút szellőztetésű ólakban ezért használjunk elválasztó kerítéseket.
Etetősorok felemelése
Ezzel egy időben az ajtókat, ahol a rakodás fog történni, belülről nyissuk ki, hogy ezért se keljen újból bemenni. Kerüljük a szokatlan zajokat, amik megijeszthetik az állományt. Gátoljuk meg más állatok bejutását a nevelőtérbe – veréb vagy más madár, macska, patkány stb.
Elválasztó kerítések
Rakodás, szállítás Elsődleges faladatunk a telepi dolgozók és a rakodószemélyzet szállítás előtti oktatása a munkafolyamatok sorrendjének elvégzéséről. Hívjuk fel a figyelmüket a csendes, gyors, kíméletes munkavégzésre.
Alagút szellőztetésű nevelőtérben
A szállító ládákból egy sorban szintén csináljunk lerekesztést, és ezután kezdhetjük a felszedést. Pakoláskor testfogást alkalmazzunk, soha ne fogjuk a lábakat vagy a szárnyakat, mert ez mechanikai sérülést okozhat. Telepi dolgozók oktatása
Rakodó személyzet oktatása
Ládákkal történő lerekesztés
BAROMFIHÍRmondó
13
BAROMFI SZAKTANÁCSADÁS
Törött szállító ládák
Helyes testfogás
Hiányzó ajtó a ládáról
Helytelen szárnyfogás
A szállítóketrecekben ne hagyjuk lazán a csirkéket, jól válasszuk meg a rakodási egyedszámot, de vegyük figyelembe az időjárási viszonyokat is. A jól megválasztott egyedszámmal elkerülhető a felesleges mozgolódás a ketrecekben, így a karmolásos sérülések csökkenthetők.
Kényelmes, jól megválasztott egyedszám
Helytelen lábfogás
Ne pakoljunk olyan szállítóládába, aminek törött az alja, oldala és nem megfelelően záródik a teteje, mert ez szintén sérüléshez vezet. Ha mégis törött rekeszekbe kell pakolnunk, akkor azokat úgy helyezzük el, hogy mindig felülre kerüljenek, nehogy összeroppanjanak. Fordítsuk befelé, hogy ne hulljanak ki a csirkék az útra. A törött ajtóval rendelkező ládákat pedig ne tegyük felülre, mert az állatok kiugorhatnak belőlük, ami szintén sérülésveszélyt rejt magában.
14
BAROMFIHÍRmondó
Laza egyedszámú rekesz
BAROMFI SZAKTANÁCSADÁS Ne engedjük a szállítóládák dobálását a kocsira történő felrakáskor. Ellenőrizzük, hogy minden láda megfelelően illeszkedik-e egymáshoz, mert ellenkező esetben összerogyhatnak, ami szintén sérülést okozhat. Fontos szempont a vágóhídra történő szállításnál a jól kiválasztott útvonal; lehetőleg jó minőségű, szilárd burkolatú utat vegyünk igénybe, egyenletes menetsebességgel. Kerüljük a nagyobb fékezést, gázadást és a hirtelen irányváltoztatást.
Vágóhídon A tehergépkocsiról a rekeszlábak lehúzásánál ügyeljünk, hogy ne legyen szintkülönbség a rakodótér és a gépkocsi platója között, mert az alsó rekeszek lehúzáskor törhetnek, és sérülhet a benne lévő állomány. A csirkéket lepakolás után pihentessük, hogy a szállítási stressz kissé szűnjön.
Helytelen kivétel
A kiszedő szalagra kíméletesen pakoljuk a ládákat, ez főleg a felső két-három rekeszre vonatkozik. A mechanikai sérülések elkerülése érdekében minden esetben két személy végezze ezt a munkafolyamatot.
Helyes folyamat
Kíméletes szalagra helyezés
Nem megfelelő pakolás
A szállítórekeszből úgy vegyük ki a csirkéket, hogy a szárnyak ne verődjenek a láda ajtajának szélébe. A lábfogással történő kivételnél mindkét kézzel fogjuk meg a lábakat, és az alkarunkkal pedig a szárnyakat tartsuk a testhez közel. Ezzel elkerültető, hogy a szétnyíló szárnyak beakadjanak a láda ajtajába.
A befüggesztett csirkék rövid ideig vergődnek, és a szárnyukkal csapkodnak. Fontos a függesztési szakasz megfelelő hosszának betartása, mert időt kell biztosítani a vérnek, hogy leáramolhasson a testben. Közben a csirkék is fokozatosan megnyugszanak. Befüggesztéskor vigyázni kell, hogy ne legyen olyan műszaki tárgy, ami sérülést okozhat nekik. Szereljünk fel „mellsimogatót”, ami szintén nyugtatja a csirkéket a függesztési szakaszon. Kábításnál felmerülő probléma lehet a nem megfelelően beállított vizes kád magasság, előfordul ugyanis, hogy a csirkék csőre nem ér bele. De más okok is előidézhetik a hibát, mint például a rövid függesztési szakasz, vagy a gyors pályasebesség. Ebben az esetben a csirkék nem ernyednek el, fel tudják húzni a lábukat és a fejüket, így elkerülik a kábítást. Ilyenkor a szűk kábítóban elkezdenek vergődni, szárnyukkal csapkodni, ami szintén egy lehetőség a mechanikai sérülések bekövetkezésére. A tollverő gépben is előfordulhat mechanikai sérülés, ha a kopasztó gerendákat túlzottan összezárják, és a test nem tud könnyedén áthaladni rajta. Ilyenkor a gumiujjak eltörhetik a szárnyakat. De előfordulhat az is, hogy műszaki meghibásodás pl. hajtómotor csere, majd rossz bekötés után megváltozik a forgás irány. Ebben az esetben a rossz irányba forgó gumiujjak okoznak szárnytörést. Ezek lehetnek azok a leggyakrabban előforduló technológiai problémák, amelyek mechanikai sérülést okozhatnak a vágóhídi feldolgozás során.
BAROMFIHÍRmondó
15
Baromfi takarmányozás
A kelés időpontja és a korai takarmányozás hatása A brojler csirkék termelési eredményeire és izomnövekedésére A brojler előállítás során a hizlalási idő folyamatos lerövidülésével egyre nagyobb szerepet kap az indítás sikeressége, a csirkék kezdeti fejlődése. Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon Kar
S
zámos kutatási eredmény áll rendelkezésre az in ovo és a korai takarmányozás pozitív hatásairól. A telepi szintű kelés (Patio rendszer) már hazánkban is működik a gyakorlatban.
A csirkék kezdeti fejlődési erélyét és életképességét befolyásoló másik fontos tényező a kelés időpontja és a kikelt csirkék bújtatóban töltött ideje. Ez az időszak hozzáadódik a keltetői válogatás, kezelés és a telepre szállítás idejéhez, befolyásolva a csirkék takarmányhoz és ivóvízhez jutását. Egy a közelmúltban publikált ausztrál kutatás (Powell és mtsai, 2016) a két tényező (kelési idő x takarmányhoz jutás ideje) hatását vizsgálta Ross 308-as brojlerek legfontosabb termelési paramétereire, különös tekintettel az izomszövet fejlődésére és az izomfejlődést szabályozó fehérjék génexpressziójára. A kelést követő időszak azért fontos az izomszövet fejlődése szempontjából, mert ebben az időszakban a legaktívabbak az ún. szatellit sejtek, amelyek a későbbiekben a felnőtt állat izomfejlődését is meghatározzák. A szatellit sejtek szolgáltatják a sejtmagot az izomrostoknak és teszik lehetővé az izomfehérjék szintézisét (Moss és Leblond, 1971). A kelést követő táplálóanyag hiány csökkenti osztódásukat, és ezáltal az izomnövekedést (Vellmann és mtsai, 2014). A szatellit sejtek működését számos
16
BAROMFIHÍRmondó
gén szabályozza. Ilyen többek között a myogenin meghatározó faktor 1 (MYOD1), a myogenin szabályozó faktor (MRF) vagy a myogenin. A táplálóanyag ellátáson túl a kelés ideje is befolyásoló tényező. Ismert, hogy a korán és későn kelő csirkék eltérően reagálnak a kezdeti takarmányhiányra (Wang és mtsai, 2014). A későn kelő csirkék általában fejlettebbek, szerveik mérete meghaladja a korán kelő állatokét. Ugyanakkor a későn kikelt csirkékben az anyagcserét szabályozó pajzsmirigy hormonok (tiroxin, trijódtrionin) szintje alacsonyabb, ami gyengébb vitalitást és kezdeti fejlődési erélyt eredményez (van de Ven et al., 2011).
Anyag és módszer A kísérletben a kezeléseket 3 x 2-es faktoriális elrendezés szerint alakították ki. Az egyik tényező a csirkék kelési időpontja (korai kelés EH; közepes idejű kelés MH és kései kelés LH), a másik pedig a takarmányhoz jutás ideje volt. Valamennyi kelési csoportban a csirkék fele a kelést követő 6 órán belül takarmányhoz és ivóvízhez jutott, míg a másik csoport 24 órás késleltetéssel. A 37 órás kelési időszakban a bujtató tálcákat 3 óránként ellenőrizték és kivették a már fölszáradt csibéket. Kelési időszakonként 170 madarat válogattak le, az egyes csoportok között 24 madár kihagyásával.
A csirkéket a leválogatást követően kezelésenként 5-5 mélyalmos fülkében hizlalták. A fülkénkénti állatszám 17 volt. A kísérleti tápok a magyar viszonyokra is jellemző kukorica-szója alapúak voltak. Az indító tápot 14, a nevelőt 28, a befejezőt pedig 40 napos korig etették. Valamennyi kísérleti csoport ugyanazt a tápsort fogyasztotta (1. táblázat). A kísérleti tápok összetétele és táplálóanyag-tartalma (1. táblázat)
Összetétel (%) Indító Nevelő Befejező kukorica 57,25 65,92 67,98 extr. szójadara 36,72 28,27 26,47 kukorica olaj 2,18 2,33 2,65 takarmánysó 0,32 0,24 0,23 szódabikar0,20 0,20 0,15 bóna DL-MET 0,26 0,25 0,18 L-LYS 0,08 0,12 0,05 L-THR 0,02 0,06 0,03 takarmány0,60 0,63 0,54 mész dikalcium 1,86 1,48 1,22 foszfát premix 0,50 0,50 0,50 Táplálóanyag-tartalom (%) ny. fehérje 21,4 18,2 17,4 ME (MJ/kg) 12,80 13,18 13,38 Ca 0,90 0,80 0,70 P 0,78 0,66 0,60 hasznosítha0,45 0,37 0,32 tó P nyerszsír 4,90 5,30 5,68 nyersrost 2,62 2,54 2,53 MET 0,59 0,53 0,46 CYS 0,36 0,32 0,31 MET+CYS 0,95 0,85 0,77 LYS 1,25 1,05 0,95
Baromfi takarmányozás A 14 napos csirkék élősúlyának alakulása (2. ábra) 550
39.89
a
475.6
LH x 0
LHx 24
c
400
41.04
b
EH x 24
MH x 0
MH x 24
a, b..= Az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek EH=korai kelés, MH=közepes idejű kelés, LH=kései kelés 0=takarmányhoz jutás a kelést követően, 24= takarmányhoz jutás a kelést követően 24 óra múlva A 28 napos csirkék élősúlyának alakulása (3. ábra) 1900
1799
1767 1653
1700
1723
1785 1665
1500 1300 1100
49.66
c
d
30
b
c
EH x 0
900
43.68
EH x 0
c
EH x 24
MH x 0
MH x 24
LH x 0
LHx 24
EH=korai kelés, MH=közepes idejű kelés, LH=kései kelés 0=takarmányhoz jutás a kelést követően, 24= takarmányhoz jutás a kelést követően 24 óra múlva
20 10
A 40 napos csirkék élősúlyának alakulása (4. ábra)
0 EH x 0
EH x 24
MH x 0
MH x 24
LH x 0
LHx 24
a, b..= Az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek EH=korai kelés, MH=közepes idejű kelés, LH=kései kelés 0=takarmányhoz jutás a kelést követően, 24= takarmányhoz jutás a kelést követően 24 óra múlva
Az egynapos állatokra vonatkozó tendencia fennmaradt a későbbi mérési időpontokban is. Annyi változás történt, hogy az idő előrehaladtával a kezelések közötti különbségek csökkentek és a 28. valamint 40. napon már nem voltak szignifikánsak (2., 3. és 4. ábra). A kísérlet végén, a 40. napon a közepes kelésű csoportban kiegyenlítődött a 2 eltérő indítású csoport. A korai és a késői kelésű csirkéknél azonban a vágás idejére is fennmaradt 113, illetve 165 g-os élősúly különbség az azonnal takarmányozott csoportok javára (4. ábra).
3500 3400 3300 3200
Élősúly (g)
Élősúly (g)
53.74
52.1
40
461.2
450
300
Élősúly (g)
Az egynapos csirkék élősúlyának alakulása (1. ábra)
ab
500.1
ab
350
A csirkék élőtömegének értékelésekor megállapítást nyert, hogy a keléskori időpont nem okozott szignifikáns különbségeket egyetlen vizsgált időpontban sem. A takarmányhoz és ivóvízhez azonnal, illetve 24 órával később jutó csoportok eredményeit összehasonlítva azonban kiderült, hogy a 24 órával késleltetett takarmányhoz jutás valamennyi keléskori időpontra vonatkozóan szignifikánsan csökkentette az 1 napos állatok súlyát (1. ábra). A legnagyobb élősúlyt a közepes (MHx0) és korai (EHx0) kelésű, azonnal takarmányozott állatoknál mérték. A legkisebb élősúly pedig a korán kikelt, késleltetett etetésű állatokat jellemezte (EHx24).
50
515.2 461.1
Eredmények
60
531.8
500
Élősúly (g)
Az állatok élőtömegét a kelés után, majd az 1., 4., 7., 14., 28. és 40. napon mérték. Az egyes takarmányozási fázisokra és a kísérlet egészére vonatkozóan fülkénként határozták meg a takarmányfogyasztást, a testtömeg-gyarapodást és a fajlagos takarmányértékesítést. Minden vizsgálati időpontban kezelésenként 10-10 csirke levágását követően mérték a mellhús tömegét, a mellizom szövettani paramétereit és az izomnövekedést szabályzó gének expresszióját.
3100
3084
3067
3131
3164 2999
2971
3000 2900 2800 2700 2600 2500 EH x 0
EH x 24
MH x 0
MH x 24
LH x 0
LHx 24
EH=korai kelés, MH=közepes idejű kelés, LH=kései kelés 0=takarmányhoz jutás a kelést követően, 24= takarmányhoz jutás a kelést követően 24 óra múlva
Az állatok takarmányfelvételére szignifikáns hatással volt a kelést követő takarmányhoz jutás időpontja. Az első 4 napban, a 4. és a 7. nap között majd a kísérlet egészére vonatkozóan (0-40. nap) az azonnal takarmányhoz jutó csirkék 67, 94, illetve 5073 g tápot ettek, ezzel szemben a késleltetett csoport egyedei átlagosan 57, 81, illetve 4789 g-ot. Miután a kezdeti takarmányt később megkapó csoport csirkéi a kisebb takarmányfelvétel mellett kisebb élősúlyt értek el, a fajlagos takarmány-felhasználásban csupán
BAROMFIHÍRmondó
17
Baromfi takarmányozás
takarmányértékesítés (kg/kg)
A csirkék takarmányértékesítése (5. ábra) 1.8 1.6 1.4 1.2 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0
1.61 1.36
1.55 1.57
a
1.19 1.22
b
Az izomrost szélesség alakulása (7. ábra) 60
izomrost vastagság (µm)
az első 4 napban volt statisztikailag igazolható különbség (5. ábra). Ekkor az azonnal takarmányhoz jutó madarak takarmányértékesítése szignifikánsan jobb volt.
50 40 30 20
a
10
ab c b c d
0
7. nap EH x 0
0-4 nap
4-7 nap 0
0-40 nap
24
a, b..= Az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek 0=takarmányhoz jutás a kelést követően, 24= takarmányhoz jutás a kelést követően 24 óra múlva
Az élősúly eredményekkel szemben az élősúly százalékában kifejezett mellhús arányt elsősorban a kelési idő befolyásolta (6. ábra). Az eltérések a 4., 7. és a 28. napon szignifikánsak voltak. Az ábráról látható, hogy a korán kikelt csirkék (EH) mellhús aránya volt a legnagyobb, ezt követte a közepes (MH), majd a kései kelésű (LH) csoport. Ennél a paraméternél is kiegyenlítődtek a kezdeti különbségek a hizlalás végére.
EH x 24
28. nap MH x 0
A myogén determinációs faktor1 (MYOD1) génexpressziójának alakulása (8. ábra)
A*
1.2
relatív egység
relatív mellhús (%)
a a b
20
a a b
15 10
a ab b
5 0
1. nap
4. nap
A*
EH
MH
28. nap
40. nap
LH
a, b..= Az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek EH=korai kelés, MH=közepes idejű kelés, LH=kései kelés
A mellizom szövettani vizsgálata azt bizonyította, hogy az izomrostok méretére mind a kelés ideje, mind pedig a kezdeti takarmányozás hatással van (7. ábra). A relatív mellizom súlyhoz hasonlóan ennél a paraméternél is pozitív eredményt hozott a minél korábbi takarmányozás. A 7. napon mért szignifikáns különbségek tendenciájukat tekintve a hizlalás végéig megmaradtak.
18
0.8
B*
0.6 0.4
B
0.2 0
7. nap
BAROMFIHÍRmondó
LHx 24
Az izomszövetek szintézisének egyik meghatározó szabályozó vegyülete a myiogén determinációs faktor 1 (MYOD1), ami a többi izomsejt osztódást és izomrost növekedést irányító vegyülettel együtt a fiatal madarakban a legaktívabb. A 7. ábrán látható, hogy a MYOD1 génexpressziója valóban az első napon a legnagyobb, majd a 4. életnapon már lényegesen kisebbek. Az ábráról az is leolvasható, hogy ennek a vegyületnek a génexpresszióját serkenti a késleltetett takarmányozás. Ez az eredmény is ékes bizonyítéka annak, hogy a kezdeti táplálóanyag ellátás fontos biokémiai folyamatokat generál, amelyek hosszabb távon is meghatározzák a csirkék szöveti szintézisét.
1
25
40. nap LH x 0
a, b..= Az eltérő betűvel jelölt átlagok szignifikánsan különböznek EH=korai kelés, MH=közepes idejű kelés, LH=kései kelés 0=takarmányhoz jutás a kelést követően, 24= takarmányhoz jutás a kelést követően 24 óra múlva
A relatív mellhús arány alakulása (6. ábra) 30
MH x 24
0. nap EH x 0
EH x 24
1. nap MH x 0
MH x 24
AB
A
4. nap LH x 0
LHx 24
a, b..= Az azonos kelési időszakhoz tartozó szignifikáns különbségek A, B..= A kelési idők közötti szignifikáns különbségek EH=korai kelés, MH=közepes idejű kelés, LH=kései kelés 0=takarmányhoz jutás a kelést követően, 24= takarmányhoz jutás a kelést követően 24 óra múlva
Összefoglalva az eredményeket megállapítható, hogy mind a kelési időszak, mind pedig az első takarmányhoz jutás időpontja hosszabb távú különbségeket eredményez a brojler csirkék termelési eredményeiben, az értékes húsrészek arányában és a mellizom szöveti tulajdonságaiban. A hízlalási idő lerövidülésével ezek a változások a termelés eredményessége szempontjából is figyelemre méltók.
BAROMFI EGÉSZSÉGÜGY
A baromfik bélegészségének támogatása Az élelmiszertermelő állatok teljesítményére és hatékonyságára nézve kulcsfontosságú emésztőrendszerük egészsége. Egy egészséges emésztőtraktus biztosítja a táplálóanyagok optimális emésztését és felszívódását.
Neukirchner Renáta, takarmányozási gyakornok
A
z élelmiszertermelő állatoknál használt antimikrobiális szerek nagymértékben hozzájárultak a gyógyszer-rezisztens baktériumok növekvő előfordulásához. 2003-ban a hozamfokozó antibiotikumok használatát betiltották az EU-ban (EC Regulation No. 1831/2003). Ezt a lépést követte az FDA (USA), megkezdték a gyógyászatban fontos antibiotikumok hozamfokozóként történő használatának önkéntes kivonását. Előreláthatóan az antibiotikumok használata tovább fog csökkenni a baromfiiparban, ami alternatív stratégiák kifejlesztését teszi szükségessé. Számos kutatás arra irányul, hogy még jobban megismerjük a bélegészséget és azt, hogy miként lehet fenntartani antimikrobiális készítmények hiányában. Ezek a kezdeményezések azt mutatják, hogy további mikrobiótával kapcsolatos kutatásokra van szükség, hogy megértsük interakcióját a gazdaszervezettel és a külső környezettel.
Kiegyensúlyozott bél mikrobióta: kulcs a baromfitenyésztésben Az optimális bélegészség kialakulásához és fenntartásához erőteljesen kapcsolódik a kiegyensúlyozott mikrobióta megléte és fenntartása, és ez lett az egyik leg-
Forrás: worldpoultry.net Dr. Richard A. Bailey, Aviagen Ltd.
fontosabb téma a baromfitenyésztésben. Minden ismert élőhelyen előfordulnak baktériumok, ezért nem meglepő, hogy az evolúció szimbiotikus kapcsolatot teremtett az állatok és a mikroorganizmusok között.Az állatok bél mikrobiótája egy komplex mikroorganizmus közösség, melyben a baktériumok dominálnak. A béltraktus baktériumpopuláció sűrűsége változó és különféle fajok találhatók benne, a különböző bélszakaszok környezetétől függően. A bél mikrobióta a gazdaállat egészségének és jóllétének elengedhetetlen része, amit többféleképpen biztosít. Segíti az emésztést, véd a kórokozókkal szemben, táplálóanyagokat termel, valamint fontos szerepe van a bélszövetek és az immunrendszer kifejlődésében és érésében.
A bél egy dinamikus egység – a madár korával változik
A madár emésztőrendszere és egy bélboholy szerkezete
A bélegészség egy komplex terület. A bél és mikrobiótája egy dinamikus egység, amely a madár életkorával folyamatosan változik, ezeknek a változásoknak a megértése kulcsfontosságú az intesztinális integritás fenntartásához és a madár optimális növekedésének biztosításához. A bél fejlődése már a tojásban megkezdődik és tovább folytatódik a csibe kikelését követően is. Az első 2 élethétben a bélszövetek gyors fejlődésen mennek keresztül, a bélbolyhok meghosszabbodnak a bél felületén. A kezdeti növekedéskor a bélboholy végső hosszának 50%-át két növekedési központból kiindulva éri el: egy található a bélboholy alapján és egy a bélboholy közepén. A kezdeti időszak után csak a bélboholy alapján található növekedési központ folytatja a működését, a bélboholy közepén lévő növekedési központ sejtjei befejezik az osztódást. Amennyiben
BAROMFIHÍRmondó
19
BAROMFI EGÉSZSÉGÜGY a bélboholynövekedés az első 2 élethétben károsodik, annak hosszútávú következményei lehetnek a felnőtt madár béltraktusának felszívó kapacitására nézve. Az optimális napos nevelési feltételek, a takarmányhoz való könnyű hozzáférés és a tiszta ivóvíz elengedhetetlenek a kikelést követő bélfejlődés és a hosszú távú bélegészség szempontjából. A bélboholy fejlődésének másik kulcspontja a bél mikrobióta stimulációja: kimutatták, hogy a laktobacillusok, melyek a vékonybélben dominálnak, növelik a bélbolyhok hosszát. Annak ellenére, hogy a tojásban fejlődő csibe béltraktusa nem teljesen steril, a bél kolonizációja a kikelést követően történik. Baktérium forrás származhat az istálló környezetéből, a takarmányból, az itatóból és az alomanyagból. Az európai baromfi termelőkre általában jellemző, hogy friss, tiszta alomra, kifertőtlenített istállóba telepítik a tiszta keltetőben kikelt csibéket. A fertőtlenítés és a higiénia elengedhetetlen a kórokozók megjelenésének elkerülése érdekében, azonban ez hátrányosan is befolyásolhatja a bél fejlődését azzal, hogy késlelteti a bél mikrobióta kialakulását, érését. Probiotikumok alkalmazása napos baromfinál segítheti a bél mikrobióta érését és elősegíti a bélszövetek fejlődését. Az optimális bél mikrobióta véd az olyan kórokozókkal szemben, melyek hatással lehetnek az állat egészségére és az élelmiszerbiztonságra. Amennyiben az emésztőtraktus miattuk veszélybe kerül, csökken a táplálóanyagok felszívódásának hatékonysága és ezáltal romlik a takarmányértékesítés.
Kényes egyensúly
20
A gyulladásos bél szerkezete
Az ok-okozati összefüggések még nem teljesen ismertek, de gyakran olyan állatoknál tapasztalható, melyeket valamilyen fizikai vagy fiziológiai stressz ér, mint a takarmányváltozás, áttelepítés, mozgatás, stb. Ez számos állatfajnál előfordulhat, bizonyos baktériumfajok elszaporodásához kapcsolódik. Stressz esetén különféle hormonok szabadulnak fel, melyek belépnek a bélbe és megnövelik egyes baktériumok (E. coli, Salmonella spp.) aktivitását, ami bélgyulladáshoz vezet, valamint megnő a betegségekre való fogékonyság. A baktériumok bizonyos táplálóanyagokat preferálnak, ezért a takarmány formulázás erősen befolyásolja a bélmikrobiótát. Egy baromfiállomány élete során számos takarmányváltás történik, melynek során változik a takarmány energia- és fehérjetartalma. Ezáltal a bél mikrobióta számára rendelkezésre álló táplálóanyagok köre is változik. Takarmányváltás esetén a bél mikrobióta egyensúlya felborulhat és bizonyos baktériumok túlszaporodásához vezethet, ami hasmenést okoz. Bevett szokás az egyensúly helyreállítása érdekében antibiotikumokkal kezelni a diszbakteriózist. Azonban takarmányváltás alatt a közvetlenül etetett mikrobiális termékek (probiotikumok) vagy szerves savak gátolhatják a nem kívánatos baktériumok elszaporodását és segítenek a bélintegritás fenntartásában, így csökken a diszbakteriózis előfordulásának valószínűsége.
Az egészséges bél szerkezete
Készítsük fel a madarakat a változásokra!
Nagyon érzékeny egyensúly áll fenn a gazdaszervezet, a bél mikrobióta, az intesztinális környezet és a tápanyagok között. Amennyiben ez az egyensúly felborul, az megváltoztathatja a bél mikrobióta összetételét. A mikrobiális populációk eltolódása negatív hatással lehet a gazdaállatra, mérsékelt növekedést és gyenge teljesítményt okozva – ez tapasztalható diszbakteriózis esetén. Diszbakteriózis során a bél mikrobióta káros összetevői szaporodnak túl nem specifikus bélgyulladást okozva, ami nedves almot eredményezhet.
A bélegészség fenntartásának kulcsa annak megértése, hogy miként változik a bél mikrobióta az állatok élete során és hogyan lehetséges felkészíteni őket ezekre a változásokra. A baromfitermelők gyakorlati tapasztalatai az állatorvosok kutatásaival együtt valószínűleg a jövőben további lehetőségeket adnak a bélegészség javítására, amely tapasztalatokat, az Agrofeed Kft. takarmányos szakemberei, folyamatosan építenek be a mindennapi takarmány receptúra készítésbe!
BAROMFIHÍRmondó
BAROMFI EGÉSZSÉGÜGY
Baromfitartó telepek járványvédelme Dr. Sápi Réka Judit, állatorvos, Bábolna Tetra Kft. Dr. Bajcsy Előd, baromfi-egészségügyi szakállatorvos
A biológiai biztonság jelentősége A kórokozók rendkívül változatos módon kerülhetnek be a baromfi telepre, így takarmánnyal, vadmadarakkal, rágcsálókkal, rovarokkal, naposcsibével, telepre látogatókkal, járművekkel, berendezési tárgyakkal és máshonnan származó állatokkal. Ezek a baktériumok, vírusok, gombák veszélyeztetik az állományt, gyengébb teljesítményt, sőt mi több, járványkitörést is okozhatnak.
Elhelyezkedés
Tervezés és telepépítés A telep építése előtt számos fontos tényezőt kell figyelembe venni. Az építkezést a lehető legjobban készítsük elő. Sokkal nehezebb a már kész telepen utólag változtatni.
Lehetőleg más teleptől minél távolabb létesítsünk új telepet, hogy ezzel is csökkenteni lehessen a fertőzés kockázatát. Kerüljük a forgalmas utakat, amelyeken gyakran szállítanak baromfit. Telep létesítése előtt vegyük figyelembe az uralkodó szélirányt, a levegő útján terjedő kórokozók elkerülése érdekében. Kerítés a telep körül 2. Látogatói parkoló 3. Fekete-fehér öltözők 4. Takarmánysilókhoz vezető út 5. Elhullott állatok elszállítási módja 6. Tojásraktár, illetve ki- és beszállítási lehetőség 7. Behajtási lehetőség járművek részére 8. Gyalogos bejárat 1.
Egykorú állomány Egykorú állományok betelepítésével elkerülhető a telepen belüli, idősebb állománytól történő horizontális fertőzés. Egy telepen azonos korú és azonos tenyésztésű szintű baromfi tartható. Külön nevelő és külön tojó telep ajánlott. A közeli keltető, takarmányüzem, vágóhíd növeli a fertőzés átterjedésének veszélyét.
BAROMFIHÍRmondó
21
BAROMFI EGÉSZSÉGÜGY Látogatók
A fekete-fehér elvet alkalmazzuk: a telepen kívül minden fekete, belül minden fehér. A telepet kerítés vegye körül. A bejárat zárva legyen, rajta felirat jelezze: ILLETÉKTELENEKNEK A BELÉPÉS TILOS. Minimalizáljuk a látogatók számát, belépni csak indokolt esetben lehet. A kerítésen kívül biztosítsunk parkolási lehetőséget. A látogatók gépkocsival nem hajthatnak be a telep területére. A baromfiistállók környezete Vegetációtól mentesen tartsuk az istállók környékét (mivel ezt a vadmadarak kedvelik), 0,5-1 méteres kavics vagy kőzúzalék sáv húzódjon az istállófal közelében (mivel a rágcsálók ezt nem kedvelik).
Az istálló falai sima, könnyen tisztítható anyagból készüljenek, mosható, fertőtleníthető felületet képezzenek.
biztonsági (szociális) épületen belül, a kerítés vonalában célszerű elhelyezni. A belépő személyek tegyék le a ruházatukat, személyes tárgyaikat, majd zuhanyozást követően öltözzenek át a tiszta telepi ruházatba (a telepi ruhát a telepről kivinni tilos, mosásukat helyben kell megoldani). Ahol zuhanyozásra nincs mód, ott tiszta, vagy egyszer használatos overall, hajháló és fóliacsizma használata javasolt. Tenyésztelepeken az előbbi, végterméktelepeken az utóbbi javasolt. Az istállóba lépéskor történjen ismét lábbeli csere, ami csak az adott istállóban használható.
Látogatói könyv
Tartsuk tisztán a telepi környezetet, a biológiai biztonsági épületet, a baromfiistállók bejáratát és a telepi utakat.
Forgalom a telepen belül A legjobb, ha a járművek be sem hajtanak a telepre.
Személyi higiénia
• Belépéskor használjuk a kéz- és a lábfertőtlenítőt. A fekete-fehér rendszerű öltözőhelyiséget a biológiai
22
BAROMFIHÍRmondó
elhelyezett gyűjtő ládába helyezni. Zárni, lehetőség szerint hűteni kell. Az ürítés gyakoriságát a hőmérsékleti viszonyok határozzák meg. • Tojástároló: a tojásraktárt máshol, a hullatárolótól távol célszerű kialakítani. Ha elkerülhetetlen a járművek behajtása (naposcsibe-, alomanyag-, trágyaszállító, vagy a vágóhíd járművei), azokat magas nyomású berendezéssel alaposan fertőtlenítsük, különös figyelemmel a kerekekre. Célszerű állatorvos tanácsát kikérni a megfelelő fertőtlenítőszer kiválasztásához. Ha a jármű vezetőjének ki kell szállnia, használjon eldobható ruhát és fóliacsizmát. A gépkocsivezető az istállóba nem léphet be.
•
Takarmány: a silókat célszerű a kerítés közelében elhelyezni, így azok a telepen kívülről tölthetők. Elhullott állatok: naponta össze kell gyűjteni, majd a kerítés vonalában
Rendszeresítsünk egy látogatói könyvet. Ebbe minden vendég írja be a nevét, a látogatásának célját, időpontját és, hogy járt-e az elmúlt 2 hétben idegen baromfitelepen, keltetőben, vágóhídon, takarmánykeverőben. Ha több telepet kell meglátogatnunk, a következő szabályt kövessük: először a fiatal, majd az idős állományhoz menjünk, előbb a magasabb tenyésztési szintű, majd az alacsonyabb tenyésztési szintű állományt keressük fel. Ezt mind rögzítsük a látogatói könyvben. Takarítás és fertőtlenítés Tisztítás és fertőtlenítés elsődleges fontosságú a telepre érkező új állomány befertőződésének megakadályozásában. A telepet ürítsük ki, az elhullott állatokat is távolítsuk el. Ezután következzen a rovarirtás, hiszen úgy a leghatékonyabb, ha még meleg istállókörnyezetben elvégezzük.
BAROMFI EGÉSZSÉGÜGY Az épület mozdítható berendezési tárgyait szereljük szét, a trágyát és az almot távolítsuk el. A trágyával szennyezett elhasznált alomanyagot szállítsuk a teleptől távol helyeződő fermentációs depóba, de közben ügyeljünk arra, hogy az utat ne szen�nyezzük. A takarmány maradványokat a silókból, garatokból és etetőkből távolítsuk el. A száraz tisztítást az állomány elszállítását követően mielőbb végezzük el. Felületaktív áztatószerekkel, kellő mennyiségű folyadékkal áztassuk be az istálló berendezéseit. Magas nyomású tisztító berendezésekkel jó hatás érhető el hatékony mosószer használata esetén akár hideg vagy meleg vízzel is. Ne felejtsük ki az etetőket, itatókat, ventilátorokat, levegő be- vagy kivezető nyílásokat. A következő lépés a vizes lemosás, majd hagyjuk száradni a berendezési tárgyakat és az épületet.
kialakulásának elkerülése végett cseréljük gyakran a hatóanyagot, hatását mikrobiológiai tesztekkel ellenőrizzük. A fertőtlenítőszereknek egészségügyi kockázata is van, ezért kövessük a használati utasítást és használjunk védőfelszerelést. A tisztítás és fertőtlenítés ne csak a baromfi istállókra terjedjen ki, hanem a teljes telepi területre, beleértve a biológiai biztonsági épületet, a takarmány-, alomanyag- és tojástárolót is többek között. Ne feledkezzünk meg a járművekről, a szerszámokról, a ruhákról és a lábbelikről sem. Víz higiénia A víz és vízrendszerek rendszeres ellenőrzést és karbantartást igényelnek. A víz minőségről 6 havonta győződjünk meg. A vizsgálatok mikrobiológiai és kémiai összetevőkre terjedjenek ki. Ha szükséges, klórozzuk a vizet. Amikor üres az istálló, használjunk hatékony tisztítóés fertőtlenítőszereket a csövekben lévő biofilm és mészkő lerakódások eltávolítása céljából. Bent álló állomány esetén gyakran öblítsük át a rendszert, különösen ivóvizes vakcinázások és állománykezelések előtt és után. Takarmány higiénia
Több szintű fertőtlenítő programot alkalmazzunk az istálló csíraszámának csökkentése céljából. Fordítsunk figyelmet a falakra, padozatra, ventilátor lapátokra, lámpákra, rácsokra, fészkekre, etetőkre és itatókra, a külső és a belső felületükre egyaránt. Ne felejtsük ki a zárt helyiségeket: a takarítószertároló-, karbantartó- és raktárhelyiségeket. A hatékony fertőtlenítéshez tiszta felületekre van szükségünk, ahol visszamaradt szennyeződés és szerves anyag nem található. A fertőtlenítő szer adagját és behatási idejét pontosan számítsuk ki. Használjunk baktériumok, vírusok és gombák ellen is hatékony szereket. Sporocid hatású fertőtlenítőszert alkalmazzunk a nagyon ellenálló parazita peték ellen. A rezisztens törzsek
A takarmány minősége elsődleges fontosságú. Minősített és ellenőrzött helyről vásároljuk a takarmányt. Ha magunk keverjük, minőségi
alapanyagokat és premixeket használjunk. A táplálóanyag-tartalom, az energia és fehérje egyensúly, a makro- és mikroelemek, enzimek mind szükségesek a jó fejlődéshez és termeléshez. Kerüljük el a mikrobiális (baktérium, gomba) és toxinfertőzöttségeket (leginkább gombatoxinok). A takarmány hőkezelése csökkenti a mikrobiális csíraszámot. Használjunk toxinkötő szereket, ha szükséges. Szalmonella megelőzésre használjunk megfelelő kiegészítőket. A takarmány granulálása hőkezelést és jobb homogenitást eredményez a szállítás, tárolás és etetés során. Tenyészállatokkal morzsázott takarmányt etessünk. A higiénikus tárolás és szállítás különösen fontos. A silók környékét, a takarmány garatokat tartsuk tisztán, a kiszóródott tápot azonnal tüntessük el, nehogy odavonzzuk a vadmadarakat. A silókat rendszeresen le kell üríteni és kitakarítani, ezért célszerű istállónként 2 silót használni. Vadmadár és rágcsáló kontroll A vadmadarak és a rágcsálók elleni védekezés kiemelten fontos, hiszen számos kórokozót terjeszthetnek. Előzzük meg a vírusos, baktériumos és gombás fertőzéseket ezek távoltartásával. Használjunk madárhálókat, tegyük résmentessé az ajtókat, falakat, hogy megelőzhessük a behatolásukat.
Kerüljük el a takarmány kiszóródást, tüntessük el az elhullott állatokat és a törött tojásokat. Alkalmazzunk tervszerű rágcsálóirtó programot.
BAROMFIHÍRmondó
23
AGROFEED HÍREK
2016-ban az ÉV VÁLLALKOZÁSA: Agrofeed Kft.
A
Presztízs-díj a helyi piacon érdekelt vállalkozások számára teremt megmérettetési lehetőséget melyet az a cégvezető, illetve cég kaphat meg, amely a legjobb eredményt érte el, a legtöbbet tette környezetének fejlesztéséért. Nemes versengés ez a megye vállalkozásai között és azoknak jár ez a rangos elismerés, akik valóban megdolgoztak a sikerért.
Morális támogatás a növekedéshez A győri székhelyű Agrofeed Kft. az élelmiszerláncban fontos szerepet betöltő, állati takarmányokban nélkülözhetetlen vitaminkiegészítők gyártója és forgalmazója. A cég 2001-ben indult, ma pedig már évi 100 ezer tonna terméket értékesít 23 milliárd forint értékben, s 170 embernek és családjuknak biztosít megélhetést. Magyarország és további 20 ország takarmányüzemeit, állattartó integrációit szolgálja ki két teljesen automatizált üzeméből. A két magyar tulajdonos, Csitkovics Tibor és Szekeres István szerint „a Presztízs-díj több egy elismerésnél”. Úgy vélik: Ez a cím annak a megerősítése, hogy a teljesítményünk a városnak, a megyének, az országnak is fontos. Ez a morális támogatás is erőt ad a további növekedéshez, újabb üzemek építéséhez, a legújabb technológiák alkalmazásához, az exportpiacok bővítéséhez.
BAROMFI HÍRmondó A BAROMFI HÍRMONDÓ az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Szijjártó Pál • Felelős kiadó: Szekeres István Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • e-mail:
[email protected] • www.agrofeed.hu Design: arttitude.hu • Az angol nyelvű cikkeket fordította: Neukirchner Renáta Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621
Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389
Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017
European Feed Additives and PreMixtures Quality System
