346 Jelentés a Dunamenti Erőmű Rt. működésének és privatizációjának ellenőrzéséről

346 Jelentés a Dunamenti Erőmű Rt. működésének és privatizációjának ellenőrzéséről

TARTALOMJEGYZÉK I. B E V E Z E T É S II.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Ajánlások III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 3. A magyar villamosenergia-rendszer (VER) 4. Az MVM Rt. fejlesztési kötelezettségei 5. A Dunamenti Erőmű működése 6. A DE Rt. tüzelőanyagellátása 7. A villamosenergia-ipari privatizációs folyamat 8. A Dunamenti Erőmű Rt. irányítása

I. B E V E Z E T É S A villamosenergia-ipar több mint 560 milliárdos vagyona képezte az elmúlt évben Magyarországon az egyik legnagyobb privatizálható vagyontömeget. Ezen belül mintegy 34 Mrd Ft vagyont jelentett a Dunamenti Erőmű Rt. A Kormány 1994 decemberében határozott a villamosenergia-ipar privatizációjáról úgy, hogy a társaságokat külföldi szakmai befektetők számára értékesítsék. A privatizációs stratégia új tulajdonosi szerkezetet és ehhez új jogi, szabályozási és szerződéses működési modell kialakítását, valamint a hazai és nemzetközi tőke szervezett bevonását írta elő. Az Országgyűlés törvényekben állapította meg a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon részarányát.

"Jelentés az állam tulajdonosi funkció érvényesüléséről a Magyar Villamos Művek Részvénytársaságnál és társaságainál" - címmel az Állami Számvevőszék 1995 júliusában számolt be az Országgyűlésnek e folyamatok alakulásáról. A teljes ágazatot átfogó elemzéssel bemutatta a hazai villamosenergia ipar helyzetét és a privatizáció előkészítettségét. Megalapozta az energiaipari vagyongazdálkodás további vizsgálatait. E számvevőszéki vizsgálat folytatásaként került sor a Dunamenti Erőmű Rt. működését és magánosítási folyamatát átvilágító ellenőrzésre. A vizsgálat célja az volt hogy: - állapítsa meg, miként érvényesültek az Országgyűlés által elfogadott energiapolitikai alapelvek; - tárja fel az erőmű működése és magánosítása során miként valósultak meg a villamosenergia-ipari privatizációs kormányzati döntések és ágazati-szakmai célok; - elemezze, a privatizáció hogyan szolgálta a társasági gazdálkodás hatékonyságának növelését az erőművi fejlesztésekhez, a termelő berendezések állapotjavításához szükséges tőkebevonást, hogyan hasznosultak az előző jelentés ajánlásai; - állapítsa meg hogyan tesz eleget a társaság az egyre szigorodó környezetvédelmi követelményeknek, továbbá hogyan érvényesítik ezeket a privatizációs megállapodásokban; - mutassa be az erőmű működésének keretfeltételeit és jellemző vonásait, gazdálkodását. A helyszíni vizsgálatunkkal gyakorlatilag egy időben folyt a Magyar Energia Hivatal (MEH) egész ágazatot átfogó költségvizsgálata, illetve az októberi energia áremelés elhalasztása nyomán kormánymegbízotti vizsgálat kezdődött. A helyszíni vizsgálatok a Magyar Villamos Művek Rt.-re (MVM Rt.), a Dunamenti Erőmű Rt.-re (DE Rt.), továbbá az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-re (ÁPV Rt.) terjedtek ki. A vizsgálat megállapításait a kapott dokumentumokra és a szakemberekkel folytatott konzultációkra alapoztuk. A hazai villamosenergia-rendszer új működési modell formálása, a privatizáció előkészítése és lebonyolítása a többi termelő társasággal összevontan, ágazati szinten folyt. Ennek következtében elkerülhetetlen volt, hogy a Dunamenti Erőmű Rt. vizsgálatát az Állami Számvevőszék: - az energia-rendszer, a tüzelőanyag-ellátás és a privatizáció kérdésköreiben jogi és ágazati összefüggések elemzésével, míg - az erőmű műszaki-gazdasági-környezetvédelmi tevékenységi területein a

társaság-specifikus egyedi dokumentumok és szabályozási környezet vizsgálatával végezze el. A hagyományos ellenőrzési módszerek mellett kísérletképpen alkalmaztuk az értékelemzési módszert. Az energiapolitika új alapokra helyezése, az új működési modell és a privatizáció, továbbá az új tulajdonosi szerkezet feltételei és alakulása képezték az elemzés gerincét. Az összeállított logikai séma segítette a vizsgálókat az egységes logikán alapuló ellenőrzési szemlélet megvalósításában (2. melléklet). Az elemzések a Magyar Energia Hivatal párhuzamosan folyt költség vizsgálatából származó adatokra, a szakértő készítette részanyagokra, a villamosenergia statisztikai évkönyvek adatara épülnek. A Jelentés alapvetően az 1994-1996. között keletkezett dokumentumokat dolgozza fel, de szükség szerint visszatekint az 1995. júniusi 258. sz. ÁSZ jelentésben részben érintett - a privatizáció előkészítésével foglalkozó - korábbi történések elemzésére.

II.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK

1. Összefoglaló megállapítások Az energiapolitikai alapelveket, stratégiai célokat az európai integrációs törekvéseinkkel, a piacgazdaság megvalósulásával és az abba történő minél zökkenőmentesebb energetikai beilleszkedéssel összhangban deklarálta az Országgyűlés 21/1993.(IV.9.) határozatában, az ország stabilizációjának egyik eszközeként. Ezen alapelv korlátozottan érvényesült az energiatársaságok, így a Dunamenti Erőmű Rt. működése és a privatizáció első fázisa során. A DE Rt. működését az 1994. évi XLVIII. törvényben - villamosenergia törvény továbbiakban: VET - rögzített két jelentős optimalizálási követelmény befolyásolta. Az egyik elvárás az ellátásbiztonság zavarmentes megvalósítása - ma már a magyar és a nyugat-európai villamosenergia-rendszer műszaki előírásainak betartásával. A másik előírás a legkisebb költségen alapuló árelv érvényesítése. A két fő követelmény egyidejű betartása számos konfliktus forrása volt a

privatizációt megelőzően, és azt követően. A villamosenergia-rendszer működési kockázatát jelentő bizonytalanságokat három fő tényező együttes hatása okozta, amelyek a következők: - A DE Rt. - MVM Rt. kapcsolatrendszerben az eddigi műszakigazdasági együttműködést az új működési modell megváltoztatta, üzleti alapokra helyezte. - Az erőmű privatizációjakor abszolút prioritást kapott a készpénzes eladás a mielőbbi költségvetési bevétel érdekében. Ez a megvalósítási mód ellentmondott mind az előkészítés során deklarált szakmai/kormányzati elveknek, mind az ágazat magánosításától elvárt komplex stratégiai szemléletnek. Az új tulajdonosi körben a villamosenergia-rendszer egyensúlya megbomlott, az érdekek tovább polarizálódtak. - Az erőmű költséggazdálkodásának meghatározó eleme az ár, amely szoros összefüggésben van a primer energiahordozóellátással és az indokolt fejlesztések forrásait is megteremtő önfinanszírozási feltételrendszer kialakításával. Az ár- és tarifarendszer rendezése nem megoldott, az árképzési elvek jogi szabályozása az energiaszektor egyes ágazataiban diszharmónikus. 1.1. A hazai villamosenergia-rendszer és a Dunamenti Erőmű Rt. Új működési modell kialakulása van folyamatban a magyar villamosenergiarendszerben (VER). A modell fő elemei a VET megalkotása, a Magyar Energia Hivatal (MEH) 1995. évi felállítása, a megkezdett privatizáció, illetve a piaci alapon meghatározott villamosenergia ár- és tarifarendszer majdani elérése. A villamosenergia-rendszer átalakítása 1992-től kezdődött meg. A jogi szabályozások fokozatos megjelenésétől, 1994-től a társaságcsoport átalakulása egyre növekvő ütemben zajlik, folyamatosan változó műszaki-gazdasági feltételrendszerben, változó tulajdonosi összetétel mellett. Eközben a villamosenergia-ellátás folyamatosságát és biztonságát megőrizték. Az új működési modellben mára alapvetően megváltoztak az állam feladatai. A korábbiakhoz képest jóval kevésbé kiszámítható piaci viszonyok alakultak ki. Az ágazati stratégiai feladatok ellátására a jogi szabályozás az állam irányítási, beavatkozási eszköze. A VET és a hozzá kapcsolódó jogi környezet diszharmónikus. Az MVM Rt. mint szállító egyenrangú a termelőkkel és szolgáltatókkal. A VET kiemeli az MVM Rt. felelősségét a villamosenergiarendszerért, az ellátás folyamatosságáért/biztonságáért és a legkisebb költségre alapozott árelv érvényesítéséért. E feladatokat az MVM Rt. érdemben csak termeltetői szerepben tudja ellátni.

A MEH és az MVM Rt. hatásköri és feladatköri elhatárolása nincs összhangban. A MEH-hoz rendelt jogok érvényesítéséhez a szükséges eszköztár és feltételrendszer biztosítását a VET előírások szem előtt tartásával kell úgy szabályozni, hogy az a feladatok eredményes végrehajtását, az ellátásbiztonság követelményeit érdemben szolgálja. Az elsődleges energiahordozók közül a szénhidrogén alapú villamosenergiatermelés biztonságos gáz- és fűtőolajellátása rendezetlen. A villamosenergiarendszer a szénhidrogénalapú tüzelőanyag ellátásra nem rendelkezik hosszú távú szerződésekkel. A VET-ben meghatározott, villamosenergia-ellátás biztonságát alátámasztó, az energiarendszerek működését összehangoló stratégiai koncepció nem készült. Az MVM Rt. a közelmúltban - 1992 óta - a folyamatosan változó műszakigazdasági feltételrendszerre tekintettel és a szénhidrogén-ellátás bizonytalanságai miatt több fejlesztési erőműépítési koncepciót dolgozott ki. A magyar villamosenergia-rendszer közcélú erőműveinek beépített villamos kapacitása 1995 elején 7292 MW volt. Az 1995 júniusában elfogadott erőműépítési stratégia alapján a selejtezések az elkövetkező 15 éves periódusban mintegy 4000 MW új erőművi kapacitás létrehozását teszik szükségessé. 1995. évi áron számolva az erőműépítés várható költsége 450 Mrd Ft, a környezetterhelést csökkentő, élettartam növelő beruházások további 100 Mrd Ft-ra becsülhetők egy alacsonyabb villamosenergia-igény növekedéssel prognosztizálva. Összességében folyó áron 550-770 Mrd Ft közötti fejlesztési forrásigény kalkulálható, az 1995. évi villamosenergia-igény bázistól számított kisebb vagy nagyobb igénynövekedési változattól függően. A folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátást súlyosan veszélyezteti, hogy tisztázatlan az 1997-2000. közötti időszakra eső forrásteljesítmény növelő beruházások finanszírozása. További kockázatnövelő tényező, hogy a privatizációt megelőzően nem dolgozták ki teljes körűen a társaságcsoport és az azt alkotó egyes társaságok privatizációhoz kapcsolható alaptőke emelési igényét. Így a privatizáció szükségessége nincs alátámasztva a külső befektetési szükségletek konkrét összegző bemutatásával. Az MVM Rt. összes beépített erőművi teljesítményének 27%-a a DE Rt.-ben van - az 1995-ben értékesített villamosenergia mennyiségből a hazai termelés 19%-át adta, - amely fokozottan menetrendtartó erőmű, technikai adottságai következtében első helyen kiemelt az 1995. október 18-án létre jött nyugat-európai villamosenergia-rendszer csatlakozás (UCPTE) szabályozási feladatainak folyamatos ellátásában.

Az 1980-as években megszűnt a fejlesztések/beruházások központi finanszírozása. Az 1989-től bekövetkezett gazdasági visszaesés nyomán a DE Rt. is egyre növekvő üzemviteli kockázattal működött, a nem tervezett események és a kiesett órák száma növekvő tendenciát mutatott. A berendezéseknél nem állapotfüggő, diagnosztikán alapuló, hanem hibaorientált karbantartás folyt. A rendelkezésre állás mutatói nemzetközi összehasonlításban is gyengék és magas a karbantartás időigényessége. Ennek oka a források szűkösségén túl a rendelkezésre álló források nem megfelelő újraosztása, a járadékrendszer hiányosságai. A Dunamenti Erőmű Rt.-t megillető árbevételből közel 15 Mrd Ft-ot vont el az MVM Rt. a vizsgált 1992-95. közötti időszakban. A karbantartási költségek tényszámai ugyanezen időszakban 4,6 Mrd Ft-ot tettek ki. Az inflációval korrigálva és az 1991-es árszintre vetítve a karbantartási ráfordítások reáltértéke alig kétharmada a műszakilag indokolt és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő értéknek. Összességében 1995-ben közel 7 Mrd Ft volt a DE Rt. fejlesztési ráfordítása, amely mintegy 15%-a az MVM Rt. ugya nezen időszakra eső teljes beruházási fejlesztési ráfordításainak. A Dunamenti Erőmű Rt. már 1993-ban összefoglalta a rendszerérdekű fejlesztési igényeit. Az akkori fejlesztési elképzelések lényegében ma is helytállóak. A DE Rt. számára - elöregedő erőművi blokkjai miatt - a szigorodó környezetvédelmi előírások követése növekvő terheket jelent. Az energiatermelés jellemző környezeti terhelései a zajártalom, levegőszennyezés, vízszennyezés, veszélyes hulladékok. A társaság környezetvédelmi tevékenysége jól szervezett, a feladatokat 1988 óta évenkénti intézkedési tervekben jelölik meg és évenként értékelő beszámoló készül. A társaság kárelhárítási, havária elhárítási tervekkel rendelkezik. Az 1995. évi LIII. törvény nemcsak környezetvédelmi bírság, hanem környezetterhelési díj fizetési kötelezettségét is előírja. 1995-ben levegőszennyezési bírság címén mintegy 73 M Ft-ot fizetett ki a DE Rt., zaj- és vízszennyezési bírságolásra nem került sor. A még fel nem tárt környezeti problémák vizsgálati költsége mintegy 80 M Ft. 1.2. A Dunamenti Erőmű Rt. privatizációja Az energetikai nemzeti vagyonon belül meghatározó a villamosenergia iparág, amelynek együttes 1991. évi könyv szerinti értéke több mint 560 Mrd Ft, amin belül mintegy 34 Mrd Ft vagyont jelent a Dunamenti Erőmű Rt.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyonértékesítés jogi hátterét az 1995. évi XXXIX. tv. szabályozza (kihirdetve: 1995.05.17.). Eszerint az ÁPV Rt. elsődleges feladata az állam tulajdonában álló vagyonrészek mielőbbi értékesítése prioritásként kezelve a készpénzes eladást. A villamosenergia-privatizáció konkrét folyamatát, megvalósítási elképzeléseit és lépéseit jogszabály nem korlátozta, így mind a politikai, mind a szakmai döntések a kormányzat szintjén születtek meg törvényi, illetve jogszabályi kontroll nélkül. A Kormány ügyrendje alapján határozatokat hozott az energia privatizáció végrehajtására vonatkozóan, ezek viszont nem jogszabályok. A Kormánynak a jelenlegi hatályos magyar tételes jogszabályozás értelmében nem feladatköre és nem is joga az ÁPV Rt.-nek a privatizációval kapcsolatos üzleti döntéseit normatív úton megszabni. A DE Rt. privatizációs folyamatát, szerződéseit a kormányhatározatokon kívül az ÁPV Rt. tanácsadók javaslatai, az ezekre alapuló ÁPV Rt. igazgatósági döntések és az MVM Rt. - ÁPV Rt. megállapodások határozták meg. Ezek nem egyedileg és speciálisan az erőmű körülményeit és adottságait vették figyelembe, hanem a villamosenergia-ipar privatizációjának egészére vonatkoztak. Így az erőmű vizsgálatán keresztül a magyar villamosenergia termelő rendszer jelenlegi működése, és a privatizáció első fázisának megvalósulása is nyomon követhető. A privatizáció során, a fejlesztések megvalósításához szükséges befektetéseket összegző, alaptőke-emelési igényeket bemutató konkrét elemzések nem készültek. Az ágazat helyzetét, műszaki-, közgazdasági-szabályozási kapcsolatait összefüggően egyetlen tanulmány, tanácsadói elemzés nem mutatta be annak ellenére, hogy a privatizációval kapcsolaban olyan összetett érdekek jelentek meg, amelyek a magyar gazdaságban egyedülállóak. Nem készültek olyan hatáselemzések, amelyek a tulajdonosi szerkezet megváltozásának egyes lépcsőihez kapcsolódnak és annak várható következményeit modellezik. Mindezek szükségességére az ÁSZ jelentése 1995 júliusában a villamosenergia-ipari privatizáció előkészítésének vizsgálata kapcsán már felhívta a figyelmet. A privatizáció feltételrendszerének kialakításakor nem kellő alapossággal dolgozták ki az állami- és ágazati szabályozást, nem került sor az ár- és tarifarendszer, illetve a költségszerkezet optimális kezeléséhez szükséges megállapodásokra, keretszerződések megkötésére. Az energetikai szakmai érvek másodlagos szerepet kaptak. A szakmai szervezetek javaslatait nem vették figyelembe, szaktanácsadóként, szakértőként nem vettek részt a privatizáció előkészítésében és lebonyolításában, még a

külföldi tanácsadók magyar szakértői között sem. Az iparág 1992-94. között megkezdte, illetve folytatta a privatizáció különböző, szakmailag végrehajtható változatainak kialakítását, műszaki megalapozását. A DE Rt.-ben külön is készültek alternatív javaslatok a fejlesztési projektekben szükséges tőkebevonás módozataira. A privatizáció későbbi fázisaiban ezen lehetőségek további részletes kidolgozása elmaradt. A Kormány két lépcsőben, a többségi tulajdon eladása mellett döntött a privatizációs törvénnyel, majd az 1995. július 21-től hatályos LXIX. tövénymódosítással. Az eközben eltelt két hónap alatt a DE Rt.-nél az állami tulajdonban maradó részarányt 50%+1 helyett 1 db "aranyrészvényben" határozta meg. A privatizációs pályázatban a pályázók versenyeztetési szabályait, az értékelés kritériumait az ÁPV Rt. kiírása a versenyszabályoknak megfelelően tartalmazta. A pályázati felhívás az 1114/1995. Korm. hat. 2.2. pontja szerinti erőműépítési projekteket finanszírozó tőkebevonási kötelezettség előírása tekintetében nem egyértelmű, nem tér ki a DE Rt. fejlesztésének környezetvédelmi követelményeire, illetve a folyamatban lévő és tervezett fejlesztésekből a befektetőre háruló kötelezettségekre. A kiértékelés a kiírásban rögzített kritériumok szerint történt. Az értékesítés ütemét nem az iparág fejlesztési érdeke, hanem a költségvetés bevételi igénye diktálta. A versenyeztetés kényszerű lerövidítése kedvezőtlenül hatott az adásvételi megállapodást megelőző tárgyalássorozatra. Az összesen több mint 2,8 Mrd USD értéket képviselő és 14 villamosenergia-ipari társaság jövendő sorsát meghatározó pályázatokról négy nap alatt érdemi döntést hoztak úgy, hogy további két nap múlva a szerződéseket már alá is írták. Az MVM Rt. és az ÁPV Rt. a villamosenergia privatizációs modellalkotási és elbírálási folyamatban másodlagos, kiszolgáló szerepet játszott, a külföldi tanácsadók előtérbe kerülése mellett. Az MVM Rt. 1995. második felében az ÁPV Rt. utasítására külön megállapodásokat kötött az ESBI műszaki-, a Stikeman Elliott jogi-, a Schroders pénzügyi nemzetközi tanácsadókkal és a könyvvizsgáló Deloitte and Touche-al. A megkötött megállapodások alapján az MVM Rt. az általa alkalmazott tanácsadóknak nem volt jogosult közvetlenül feladatokat adni és azok teljesítését elbírálni. Ez a Schroders jogosítványa volt, aki az ÁPV Rt. vezető pénzügyi tanácsadója a privatizációs projektekben. A megállapodási konstrukcióból következik, hogy az MVM Rt. műszaki tanácsadóját valójában a Schroeders alkalmazta az általa felállított villamosenergiaprivatizációs pénzügyi modell műszaki vonatkozásainak alátámasztására.

A Stikeman Elliott jogi tanácsadóval az MVM Rt. titoktartási megállapodásokat kötött, amelyben az értelmezést érintő jogviták esetére e megállapodás angol nyelvű változatát jelölték meg irányadónak. A villamosenergia-iparági privatizációs dokumentumok kezelése, a titoktartási megállapodások megkötésének körülményei, az utólagos - a dokumentumok átvételét követő - aláírás ellentétes a magyar joggyakorlattal és a dokumentum kezelésre vonatkozó eljárásokkal. Az MVM Rt. a villamosenergia-ipar első fázisában a tanácsadóknak összességében mintegy 468 M Ft-ot fizetett ki - ennek több mint egyharmadát GBP-ban -, amely összeg nem tartalmazza sem az ÁPV Rt. által fizetett díjak összegét, sem a tanácsadók sikerdíját. Az ÁPV Rt. részéről kifizetett tanácsadói díjakat az ÁSZ párhuzamosan végzett az ÁPV Rt. 1995. évi értékesítési tevékenységére irányuló - vizsgálata mutatja majd be. A DE Rt.-t 1995. december 8-án kelt adásvételi megállapodás alapján értékesítették a belga TRACTABEL/POWERFIN S.A. konzorcium részére. A 141,1 millió USD vételár ellenében a részvények 48,76%-át vásárolták meg. A részvényárfolyam alapja a DE Rt. 1991. december 31-i eszköz utánpótlási értéken meghatározott vagyonértéke volt. A privatizáció megkezdése előtt nem készültek gazdasági felmérések az erőmű valóságos üzleti értéke meghatározására. A piackonform üzleti érték megállapításának alapfeltétele lett volna az árakban elismerhető költségelemek tisztázása. A privatizációs tárca nélküli miniszter, mint a részvényesi jogok gyakorlója, nem tett maradéktalanul eleget a privatizációs törvény szerinti jogaiból fakadó kötelezettségének. A DE Rt. privatizációjában a készpénzes részvényértékesítés abszolút preferenciát kapott a külföldi tőkebevonással, a fejlesztések kötelezettségként történő előírásával szemben. A szakmai befektető kisebbségi részvénycsomag megvásárlásával többségi management jogokhoz jutott, a többségi tulajdonszerzés lehetőségének kormányzati véges határidejű garanciájával. A Dunamenti Erőmű Rt. magánosításakor az ÁPV Rt. olyan megállapodásokat kötött, amelyek nem felelnek meg teljes körűen a villamosenergia-ipar privatizációjára vonatkozó előírásoknak. Az új tulajdonosi szerkezetben bizonytalan helyzet alakult ki a szolgáltatási ár megállapításában, továbbá a biztonságos energiaellátás VET-ben rögzített követelményeinek teljesülésében.

A privatizációs megállapodások fő elemeit határozataiban az ÁPV Rt. igazgatósága és ügyvezetése hagyta jóvá. Ezek nem felelnek meg teljes körűen sem egymásnak, sem a privatizációs törvénynek és a folyamatot szabályozó kormányhatározatokban foglaltaknak. A privatizációs megállapodások olyan típusszerződések, melyek az angol joggyakorlat alkalmazásával készültek, az adott társaság konkrét jellegzetességeinek bennfoglalása nélkül. A megállapodások tőkeemelési kötelezettséget, továbbá ennek megvalósítására vonatkozó konkrét kikötéseket nem tartalmaznak. Nem garantált a hazai vállalkozók védelme, a dolgozói tulajdonszerzés megvalósítása, a társasági dolgozók szociális és munkajogi védelme. A privatizációs szerződésekben nincs olyan klauzula, amely a VET-ben rögzített állami kötelezettségek érvényesítésének hatékony és gyors eszköze lehetne az esetleges viták bírói útra terelésének elkerülése nélkül. A DE Rt. adásvételi megállapodása (továbbiakban: AVM) nem írja elő a fejlesztéspolitika keretében az erőmű rekonstrukciójára a vevő fejlesztési kötelezettségét. A vevő feladata nem a rekonstrukció, hanem annak "támogatása és előmozdítása". A DE Rt.-ben tervezett nagyteljesítményű erőművi blokk iparági előkészítő munkái 1994 végén lelassultak, az AVM megkötésekor nem volt hatósági előzetes létesítési engedélye, így egy kiemelt hazai erőműépítési terv megvalósulása bizonytalanodott el. A vevő számára az AVM előírja: "A vevőnek minden ésszerűen elvárhatót el kell követnie", továbbá "minden ésszerű erőfeszítést megtesz", hogy vállalt kötelezettségeit teljesítse. Az adásvételi megállapodás minden olyan kötelezettség vállalás teljesülése ellenőrizhetetlen, számonkérhetetlen, amelynek része e fogalom. A szakmai befektetők vállalt kötelezettségeinek teljesítése ily módon stratégiai jelentőségű területeken vált szubjektív megítélés tárgyává. A DE Rt. összes fejlesztési igénye folyó áron 100-120 Mrd Ft között becsülhető, melynek finanszírozási forrásai bizonytalanok. A környezetvédelmi intézkedések, beruházások, a környezeti károk és terhelések enyhítésére vonatkozó követelményrendszer beépítése az adásvételi megállapodásokba a privatizációs jogszabályok alapján törvényi kötelezettség. A DE Rt. környezeti állapotáról az eladás időpontjáig nem készült környezeti vizsgálat. Ennek alapján nem zárható ki kárigény felmerülése e kérdéskör kapcsán a vevő részéről.

Az AVM nem tartalmazza a DE Rt. környezetvédelmi célzatú fejlesztéseit, csupán az üzleti tervben szerepelnek ezek. Így az AVM nem kötelezi a vevőt a környezetvédelmi feladatok megvalósítására. A kedvezményes munkavállalói részvényvásárlás megvalósítására, illetve tudomásulvételére irányuló befektetői kötelezettségvállalás szerződésbe foglalásáról, a kisbefektetők, a kárpótoltak, az önkormányzatok tulajdonszerzéséről az ÁPV Rt. nem rendelkezett az adásvételi megállapodásokban. Ezek az igények már csak az MVM Rt.-nél lévő DE Rt. részvények terhére elégíthetők ki. Ugyanakkor a DE Rt. részvényesi megállapodása ezekre a részvényekre vonatkozóan a szakmai befektető részére elővásárlási jogot enged meg. A befektető által megvásárolt részvények elidegenítési tilalmát nem a kormányhatározatnak megfelelően szabályozta az ÁPV Rt. Igazgatósága, és az adásvételi megállapodás sem. Az AVM néhány korlátozással, de megengedi a befektető számára az erőművi részvények 5 éven belüli továbbértékesítését. Az adásvételi megállapodásban az ÁPV Rt. lehetővé tette a befektetők számára a privatizációt közvetlenül megelőzően (1995. október) megkötött hosszú távú villamosenergia eladási és kapacitáslekötési megállapodások (HTM) újratárgyalását. A tulajdonosi szerkezet lényeges megváltozásával e megállapodások tartalmi kérdései már nem rendezhetők a szélesebb nemzeti érdekek érvényesítésére alkalmas pozícióból. A vitás kérdések eldöntését az AVM alapján nemzetközi választott bíróság elé kell vinni. Az erőművi társaságokra - így ezen belül a DE Rt. MVM Rt. üzleti együttműködésére - vonatkozó új HTM a vizsgálat lezárásáig nem készült el, bár a befejezés határideje 1996. június 30. volt. A villamosenergia-ipari társaságok privatizációjával összefüggésben, összesítetten 1995. december 8-ig mintegy 70 Mrd Ft nagyságrendű a garanciavállalási követelmény, amelynek fedezetéül a költségvetés általános tartaléka szolgál. A Dunamenti Erőmű Rt. adásvételi megállapodását is 1995. december 8-án írták alá. Az időpontokból következik, hogy a garanciák vállalásához a törvényben előírt előzetes pénzügyminiszteri engedély nem lehetett az ÁPV Rt. birtokában. E tekintetben az ÁPV Rt. törvényt sértő eljárásbeli szabálytalanságot követett el. A DE Rt. esetében az állami tulajdont megtestesítő 1 db "aranyrészvény" az ÁPV Rt. tulajdonában marad. Az "aranyrészvény" fogalma sem a privatizáció idején, sem azt követőennem volt törvényi szinten egyérételműen rögzítve, s így a hozzáfűződő jog sem.

Az 1988. évi VI. törvény 24 §-a alapján adott a lehetőség osztalék-, illetve szavazatelsőbbségi részvényfajta kibocsátására, amelyből a szavazatelsőbbségi részvényre használatos az ún. "aranyrészvény" elnevezés. Az erőművi társaságok szavazatelsőbbségi részvényéhez fűződő jogokat a Kormány határozatban állapította meg, illetve módosította (2220/1995. (VIII. 4.) Korm. határozat és 1115/1995. (XI. 29.) Korm. határozat. A Kormány 1995. augusztus 4-én és november 29-én foglalkozott határozatban az aranyrészvény jogosítványaival. Az adásvételt közvetlenül megelőző határozatban visszavonta a társasági osztalék és fejlesztéspolitika meghatározási jogot és azt csupán egyeztetési kötelezettségre szűkítette. E határozat meghozatala feltétele volt az AVM megkötésének, illetve érvényességének. A vevő, fejlesztéspolitikával összhangban álló osztalékpolitikára vonatkozó kötelezettségét az AVM nem tartalmazza, az csak a részvényesi megállapodásban szerepel időbeli korlátozással 2000. december 21-ig, tehát a részvényelidegenítési korlátozás lejártáig. 1.3. A DE Rt. gazdálkodása, a tüzelőanyag-ellátás, tárolás helyzete A DE Rt. működése gazdasági szempontból megfelelően szabályozott, a bizonylati rend és fegyelem jó színvonalú, az informatikai eszközök alkalmazásával a számviteli előírásoknak megfelelő gazdasági elszámolásokat készítenek, amelyek kielégítik a vagyonvédelmi szempontokat is. Az eszközök és források értékelése, ezek elvei lényegében megfelelnek a számviteli törvény előírásainak, kivéve a karbantartások és felújítások eseti elszámolásait. Ezen a téren nem következetesen alkalmazzák a felújítások és karbantartások elkülönítésére előírt, eltérő elszámolási módokat. A gazdálkodás mindenkori érdekei szerint adott esetben döntik el, hogy ugyanazon javítási költségre melyik elszámolási módot választják. Ez sérti a számviteli törvényben megfogalmazott óvatosság elvét. A DE Rt. amortizációs politikája megfelel a törvényi előírásoknak. Az erőmű az ellenőrzött időszakban társasági adót nem fizetett. Ennek hátterében az áll, hogy nem számolhatta el költségként az amortizációnak azt az összegét, amelyet egyébként a Társasági Adótörvény lehetővé tesz, mivel áraiban a teljes költséget soha nem érvényesíthette. Összességében a Társaság gazdálkodása eredményes volt.

A DE Rt. költségszerkezete speciális. A tüzelőanyagköltség az összköltség 7880%-át teszi ki. Az amortizáció (értékcsökkenési leírás) az összköltségen belül 1011%-ot reprezentál. A bér és személyi jellegű kifizetések együttes összege 5,3-6,3% között mozog, tendenciája emelkedő. Az egyéb költségek a fennmaradó 6,72,7% arányban változtak a vizsgált időszakban, bár részarányuk nem meghatározó, de növekedési ütemük 282,8% jelentős, főként az amortizációs költség 175,6%-os emelkedési ütemével összevetve. A fűtőolaj szabadáras termék, fő szállítója a MOL Rt., amely a világpiaci ármozgásokat közvetlenül érvényesíti termékei árában. A villamosenergia ár hatóságilag szabályozott, nem teszi lehetővé a költségemelkedés továbbhárítását. A Százhalombattai Olajfinomító és a DE Rt. közötti kapcsolat szorosan egymásra épült, és zavarmentesen működött a legutóbbi időkig. 1995-ben ez a kapcsolat megromlott, rendezetlen állapotok alakultak ki, amelynek hátterében a társaságok termékeinél alkalmazott eltérő árszabályozási mechanizmus, a hosszú távú tüzelőolajellátási szerződés MOL Rt. részéről történt felmondása és a két társaság privatizációja következtében kialakult érdekellentétek állnak. Jelenleg a DE Rt. fűtőolajellátása bizonytalan, havi ütemezésben folyamatos tárgyalások révén esetileg biztosított. A villamosenergia és a szénhidrogének ármechanizmusa, ezek jogi szabályozása nincs összhangban. A fűtőolajár szabadá ras, megállapítása a világpiaci árakhoz igazodó árképlettel, rendeletileg havonta lehetséges. A villamosenergia-ár megállapítására a 63/1995. (XI. 24.) IKM rendelettel szabályozott képletegyüttes alkalmazása az előírás. Az árképlet alkalmazott mutatói a költségek és az áralakulást befolyásoló egyéb tényezők éves kiegyenlítését teszik lehetővé. Az 1995 augusztusában a privatizáció előkészületei sorában hozott kormányhatározat, előírja, hogy az 1997. január 1-i viszonteladói és végfelhasználói villamosenergia-áraknak az indokolt működési költségeken felül 8% tőkearányos nyereséget is kell tartalmazniuk. A befektetők e kormányzati igérvény tudatában tették meg vételi ajánlataikat. A vizsgálat során a 8% mérték megalapozottságát és szükségességét indokló számításokat, dokumentumokat nem tudtak felmutatni. A piacgazdaságra való áttérés következtében az elsődleges energiahordozó beszerzés, illetve termelés közel teljes körűen piaci feltételek közé került. A direkt állami előírás ellentmondásba került a piacgazdaság törvényszerűségeivel. A probléma visszavezethető arra, hogy a villamosenergia-ár nem tartalmazza az indokolt költségeket, nem önfinanszírozó.

A villamosenergia-iparban eddig kialakult tüzelőanyag készletezési rendszer zavarmentesen működött. Ezt igazolja, hogy tüzelőanyaghiány miatt nem fordult elő országos korlátozás. A DE Rt. tárolási kötelezettségeit részben saját, részben az olajfinomítótól bérelt tárolók igénybevételével oldotta meg. Ez ma a két társaság eltérő üzletpolitikai érdekei következtében korlátozottan, esetileg alkalmazható. A villamosenergia-iparra kötelező érvényű stratégiai normatív készletezési előírások 1995-ben szigorodtak. A VET-ben rögzített ellátásbiztonsági követelmények, a nyugateurópai villamosenergia-rendszerben előírt többszintű tartalékképzési előírások és a világpiaci ármozgások hatásainak mérséklése áll ezen intézkedések hátterében. Az MVM Rt. saját fejlesztési forrásaiból a DE Rt. telephelyén 90 ezer m3olajtárolóteret létesített. A DE Rt. telephelyén jelenleg meglévő saját és MVM Rt. tulajdonú tartálypark együttesen adja ki a stratégiai fűtőolajmennyiség készletezésére elegendő tárolókapacitást. Nincs megegyezés a DE Rt. és az MVM Rt. között a tartálypark üzemeltetése és hasznosítása tárgyában elsősorban az eltérő tulajdonviszonyok és működtetési célok miatt. Tovább nehezíti a közös megegyezést a DE Rt.-nél időközben bekövetkezett privatizáció és a tulajdonosi szerkezet változása miatt kialakult eltérő üzletpolitikai érdekek megjelenése. Az MVM Rt. 1995 szeptemberében az ALTUS Rt. magántársasággal közösen (55%-45% tulajdoni arányban) 20 M Ft-os alaptőkével megalapította a FORTUS Rt.-t - az MVM beruházásban létesített olajtárolók hasznosítására - bértárolás és olajkereskedelem céljából. Az alapítás több hónappal megelőzte az MVM Rt. Igazgatóságának erre vonatkozó döntését. A FORTUS Rt. alapítása üzletpolitikailag nem kellően megalapozott. Az előkészítés nem volt körültekintő és a tárolók üzemeltetésére és hasznosítására vonatkozó elképzelések még ma is kiforratlanok. Az 1996. augusztus-október között lezajlott olajkereskedelmi üzleti tranzakciók lebonyolítása során nem bizonyosodott be a FORTUS Rt. olajkereskedelemben való jártassága. Az érdemi ügyintézést a DE Rt. és az MVM Rt. szakemberei bonyolították le. Az alapító okirat - társasági alaptőkeemelést szabályozó - megállapodása megteremti a lehetőségét annak, hogy a 4 Mrd Ft értékű tartálypark FORTUS Rt.-be történő esetleges apportálása révén az ALTUS Rt. magántársaság ellentételezés nélkül részesülhessen az állami vagyonból. Megítélésünk szerint az olajtárolók, mint állami vagyontárgyak, nem ruházhatók át, nem apportálhatók a FORTUS Rt.-be.

2. Ajánlások

2.1. A Kormány - Vizsgálja felül az ÁPV Rt.-re vonatkozó, a privatizáció folyamatát vezérlő gyakorlatát különös tekintettel az ÁPV Rt. üzleti döntéseit meghatározó, illetve ezek kereteit szabályozó normatív, jogszabályi előírásokra vonatkozóan. Szigorítsa meg a privatizáció hátralévő időszakában az ÁPV Rt. privatizációs döntéseinek folyamatba épített, ellenőrzését, tekintettel az országos infrastruktúrát működtető társaságok tervezett privatizációjára. - Vizsgálja felül az állami vagyon védelmét szolgáló hatályos jogszabályok összhangját abból a szempontból, hogy ellenérték nélkül állami vagyontárgy apportálása ne történhessen meg vegyestulajdonú gazdasági társaságba. Törvényben állapítsa meg az állami vagyon elidegenítésének módjait, korlátait, továbbá az ellenérték nélküli vagyonátadás szankcióit. - Gondoskodjon arról, hogy az ÁPV Rt. saját hatáskörében ne vállaljon garanciát a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása nélkül. - Tegyen intézkedéseket az állami tulajdonban maradó "aranyrészvény"-hez fűződő jogok és kötelezettségek törvényi rendezésére. - Dolgoztassa ki a konszern típusú irányítási rendszer normatív szabályozási és befolyásolási eszközeit. A villamossenergia-iparág megváltozott irányítási és döntési mechanizmusában érvényesítse a részvény tulajdoni hányad és a szavazati jog összhangját, és az államnak a villamos energia törvényben rögzített stratégiai szerepét. 2.2. Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter - Vizsgálja felül a hatályos villamosenergia-ipari jogszabályokat, az Országgyűlés 21/1993.(IV.9.) OGY. határozatában megfogalmazott energiapolitikai alapelvek szerint. - Dolgozza ki és terjessze a Kormány elé a hiányzó hőszolgáltatási törvény tervezetét. - Tegyen intézkedéseket a MEH és az MVM Rt. hatáskörének és feladatkörének összehangolása érdekében. Normatív szabályozásban rögzítse az árhatósági feladatok érvényesítésének feltételeit. - Szabályozza a fogyasztói érdekek érvényesülése szempontjából szükséges egyeztetési kötelezettségeket. - Kérje fel a Magyar Energia Hivatalt, hogy: = Dolgozza ki az ágazati szervezetek közreműködésével az átláthatóság és az összehasonlíthatóság javítása érdekében a villamosenergia árképlet alkalmazásának hatásmechanizmusát.

= Tegyen javaslatot az energia szektor ágazataiban alkalmazott árszabályozás összhangjának megteremtésére. = Dolgozza ki az egységes villamosenergia ár- és tarifarendszert. 2.3. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. - Érvényesítse az állami tulajdon képviseleti jogkörében eljárva a már privatizált villamosenergia-ipari társaságoknál a villamosenergia törvényben rögzített ellátásbiztonság és a legkisebb költség alapú árelv követelményeit, továbbá a munkavállalói érdekek védelmét. - Mutassa be tételesen a privatizált villamosenergia ipari társaságok eladásakor vállalt garanciák mértékét, esedékességét, érvényesítési feltételeit. - Adjon számot részletesen arról, hogy a villamosenergia-ipari privatizáció első fázisát milyen ráfordítások terhelték. Ismertesse az alkalmazott tanácsadók díjazását, beleértve a Magyar Villamos Művek Rt. kifizetéseit is. 2.4. Magyar Villamos Művek Rt. - Dolgozza ki a stratégiai fűtőolaj készletek tárolására létrehozott tartálypark üzemeltetési és hasznosítási koncepcióját oly módon, hogy azok valamennyi erőmű érdekét szolgálva a villamos energia törvény legkisebb költség elvének megfelelően, magas kihasználtság mellett, minimális üzemköltséggel működjenek. - Tegyen intézkedéseket társaságainál a tulajdonosi arányának megfelelő érdekképviselet érvényesítésére. - Kísérje fokozott figyelemmel a Dunamenti Erőmű Rt. beruházásaihoz biztosított hitelek pénzügyi rendezését. - Segítse a Dunamenti Erőmű Rt. hosszú távú tüzelőanyag ellátási megállapodásának létrehozását. 2.5. Dunamenti Erőmű Rt. - Tegyen intézkedéseket a fejlesztések alapját képező hosszútávú tüzelőanyag ellátási megállapodás mielőbbi véglegesítésére. - Hozzon szigorító intézkedéseket a társaság költséggazdálkodásának javítására, a villamoenergia törvény alapelveivel összhangban - különös figyelemmel az ellátásbiztonságot szolgáló karbantartási, felújítási költségek alakulására, felhasználására. - Valósítsa meg a megkezdett és tervezett, előírt környezetvédelmi beruházásokat a már felvett hitelek felhasználásával. - Javítsa a karbantartási tevékenységet, pótolja az elmaradt javításokat, korszerűsítse szerződéseket nyilvántartó rendszerét.

- Érdemben segítse az olajtárolók üzemeltetésére és hasznosítására vonatkozó iparági érdekek érvényesülését, a mielőbbi közös megegyezésen alapuló megoldás létrejöttét.

III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 3. A magyar villamosenergia-rendszer (VER) Magyarországon a villamosenergia termelési-, szállítási és szolgáltatási tevékenységet kétszintű konszern-típusú részvénytársaság csoport végezte és módosult hatáskörrel végzi ma is. A konszern felső szintjén a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság (MVM Rt.) áll, míg az alrészvénytársaságok szintjén az erőmű-, az áramszolgáltató-, és az alaphálózatot üzemeltető társaságok működnek. Az MVM Rt ma is teljes mértékben állami tulajdonban van, míg az utóbbiakat részben már privatizálták. Az Országgyűlés 1994. április 6-án elfogadta "A villamosenergia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról" szóló 1994. évi XLVIII. törvényt (VET), ennek megfelelően az MVM Rt. közvetlen és operatív módon irányítja a rendszer üzemét összhangban a 34/1995.(IV.5.) Kormányrendelet előírásaival. A VET és a kapcsolódó jogszabályok hatályba lépésével, a Magyar Energia Hivatal felállításával, a privatizációval és a piaci árak majdani elérésével a magyar villamosenergia rendszerben új működési modell kialakulása van folyamatban. 3.1. A hazai villamosenergia rendszer működése 3101 A vezetékes energiaellátó rendszer - technikai monopóliumából adódóan egyetlen együttműködő energetikai rendszert alkot. Hosszú távú és éves szerződéseken alapuló kereskedelem folyik, illetve a szükséges kapacitások biztosítása a megfelelő tartalékok mellett ellenőrzött kapacitásfejlesztési koordinációt igényel. E rendszer szerves része a DE Rt. működése, privatizációja. 3102 A legkisebb költségű működés fenntartásához tartozó kereskedelmi megállapodások, a megfelelő tőkeallokációs mozgástér érdekében a tulajdonosi jogok bizonyos részét az MVM Rt.-hoz telepítették. 3103 A VET és a kapcsolódó jogszabályok, valamint a működési engedélyek alapján az együttműködő villamosenergia rendszer működési modell szerinti feltételeit az Üzemi Szabályzat rögzíti. Az Üzemi Szabályzat MVM Rt. társaságaira vonatkozó egységesített szövegezésű típus-alapváltozatát a MEH 1995. október 6-án jóvá hagyta. A szabályzatszöveg összeállítását a villamosenergia iparág szakértői készítették; az ÁPV Rt. és a MEH

külföldi tanácsadókkal is véleményeztette. 3.2. A működési modell A VET a villamosműveket közcélú és saját célú kategóriákba sorolja. A tevékenységi engedély szempontjából megkülönbözteti a termelő, szolgáltató és szállító engedélyt. 3201 Az MVM Rt. mint szállító egyenrangú a termelő és szolgáltató engedélyesekkel. Ugyanakkor a VET kiemeli az MVM Rt. felelősségét a villamosenergia rendszerért, az ellátás folyamatosságáért/biztonságáért és a legkisebb költségre alapozott árelv érvényesítéséért. E feladatokat az MVM Rt. érdemben csak termeltető szerepben tudja ellátni. 3202 A modellben a működés alapját - a korábbi, társaságok közötti alapszerződést felváltó, a privatizációs folyamatnak és az új jogi környezetnek megfelelő - a MEH által jóváhagyott hosszú távú kapacitás - lekötési szerződések jelentik. A termelők és a szállítók, valamint a szolgáltatók közötti együttműködés feltételrendszerét az Üzemi Szabályzat és a kereskedelmi szerződések rögzítik , míg a szolgáltatók és a fogyasztók közötti együttműködést a Közüzemi Szabályzat és közüzemi szerződések képezik. 3203 Az 1994. évi XLVIII. (VET) törvénynek megfelelő jogi környezet diszharmónikus, a hőszolgáltatási törvény előkészítése most van folyamatban. 3204 A villamosenergia iparág létrehozta a hatályos jogszabályoknak megfelelő iparági műszaki-, jogi-, kereskedelmi szabályozást. A kialakított működési modell a termelő-szállító-szolgáltató funkciókat kielégíti. 3205 A piacgazdaságra való áttérés következtében az elsődleges energiahordozó beszerzés, illetve termelés közel teljes körűen piaci feltételek közé került. Az IKM kompetenciájába tartozó (VET-ben rögzített) energiahordozó kijelölés elvesztette szerepét, nem alkalmas az ellátási problémák kezelésére. A direkt állami előírás ellentmondásba került a piacgazdaság törvényszerűségeivel. A kötelező stratégiai, normatív készletezést a 27/1995. (VII.25.) IKM rendelet írja elő. Ezzel szemben a villamosenergia-ipar működése során kialakult egy olyan készletezési normatíva, amelyet igazol, hogy tüzelőanyaghiány miatt nem fordult elő országos korlátozás. Az új rendeletben előírt készletezés mennyisége mintegy felével haladja meg az eddigit. Ez közel 2 Mrd Ft finanszírozási forrásigény növekedést jelent, amit tovább növel a kamatköltség és a tárolás működtetés díja is. A szénhidrogén alapú villamosenergia termelés biztonságos gáz- és fűtőolaj ellátása rendezetlen. A szénhidrogén alapú elsődleges energiahordozókra a villamosenergia-rendszer nem rendelkezik hosszú távú szerződésekkel. A VET szerinti villamosenergia ellátás biztonságot alátámasztó, az energiarendszerek

működését összehangoló stratégiai koncepció még nem készült. 3.3. A villamosenergia-rendszer üzemvitele A villamosenergia-rendszer üzemirányítását és teljesítőképességét jellemző adatsorokat és magyarázatukat külön műszaki mellékletben foglaltuk össze (2. melléklet). 3301 Az 1995. évi adatok alapján a DE Rt.-ben található az MVM csoport összes beépített teljesítményének 27%-a és az összes kiadott hőtermelés 17,9%-a. Az MVM csoport erőművi összehasonlításában a rendszer beépített teljesítményének 52,5%-a a DE Rt.-ben és Pakson található, míg a maradék 47,5%nyi villamosteljesítmény megoszlik az ország egyéb, 15 erőművi telephelyén. 3302 A hazai villamosenergia-rendszer együttműködik más európai rendszerekkel is. A nyugat-európai rendszerekhez történő csatlakozás (továbbiakban: UCPTE) feltétele volt a paksi, a DE Rt. 6x215 MW és a Tiszai Erőmű Rt. 4x215 MW blokkjainak tesztelése, műszaki technikai felkészítése. Az UCPTE kapcsolat sikeresen létrejött, 1995. október 18-án és zavarmentesen működik azóta is. Az iparág a több évtizedes nemzetközi műszaki tudományos együttműködési tapasztalatok és az ezek birtokában végzett beruházási üzemviteli, fejlesztési tevékenység eredményeként volt képes az UCPTE nyugat-európai rendszeréhez történő csatlakozási feltételeknek megfelelni.

4. Az MVM Rt. fejlesztési kötelezettségei 4001 A hazai erőműpark jelentős része technikailag elavult, hatásfoka alacsony, környezeti hatásaiban nem felel meg az európai elvárásoknak. Az alap- és elosztórendszer, valamint a rendszerirányítási infrastruktúra szintén megújításra szorul. A 9O-es évek közepétől szükségessé váló modernizáció olyan mértékű finanszírozási kényszert jelent, amelynek tőkeszükséglete meghaladja az iparági akkumuláció mértékét. A privatizáció révén várt pótlólagos tőke fejlesztési célú felhasználása a hosszú távú erőműfejlesztési stratégia meghatározó eleme volt. 4002 A társaságcsoport feladata a változó működési modellben, az átalakuló tulajdonosi szerkezetben változatlanul az energiaellátási kötelezettség teljesítése, a villamosenergia használati értékének megőrzése, a biztonságos szolgáltatás, azaz a rendelkezésre állás. 4003 Az 1980-as években megszűnő központi finanszírozás és az 1989-től bekövetkezett gazdasági visszaesés hatása nyomán minimális mértékűre csökkent

az új építés, a selejtezésre megérett erőművi berendezések pótlása. A berendezéseknél nem állapottól függő, diagnosztikán alapuló, hanem hibaorientált karbantartás folyt. 4004 A rendszerszabályozás szempontjából igénybevett DE Rt. és Tiszai Erőmű Rt. 215 MW-os erőművi blokkok alig felelnek meg a jelenlegi szabályozási feltételeknek, szabályozási tartományuk és sebességük szűk határok között változtatható. Ezek eredetileg alaperőművi (állandó terhelési üzemű) blokkoknak épültek, és annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban jelentős fejlesztésekre került sor, csak korlátozottan szabályozhatók. A rendszerszabályozás nem rendelkezik teljes körűen hazai forrásból az UCPTE rendszerben meghatározott többszörös szabályozási tartalékokkal. Az előírt tartalékok részben hazai forrásból vagy import szerződések alapján biztosítottak. 4005 A villamosenergia-hálózat topológiája a 2000 MW nagyságrendű korábbi keleti importhoz igazodik. Nem felel meg a megváltozott importlehetőségeknek, az import belső szállítási feltételeinek és ellentmondásokat eredményez a működtetésben a jelenleg kialakult tulajdonosi szerkezet is. A hálózatot különböző tulajdonosok működtetik, részben az MVM Országos Villamos Távvezeték Vállalat (OVIT) révén, részben pedig az áramszolgáltató társaságok. Ennek következtében előfordulhat, hogy az MVM Rt. az export-importot a földrajzilag közbeeső áramszolgáltató tulajdonában lévő hálózaton kénytelen lebonyolítani, jelentős többlet költséggel. 4006 Az erőműveknél az európai követelményszintet messze túllépi az SO2 és NOx kibocsátás, valamint probléma a szilárdtüzelési maradványok környezetbarát elhelyezése. 4007 Az elmúlt évek műszaki színvonalromlását jelzi, hogy az erőművi berendezések átlagos energetikai összhatásfoka alacsony (30 %), átlagéletkoruk pedig magas: - a széntüzelésű erőművek esetében 26,6 év, - az olaj- és gáztüzelésű erőművek esetében 20,6 év, a tervezett 25 esztendős élettartam mellett. 4008 Összességében a DE Rt. - mint a többi hazai erőmű is - egyre növekvő üzemviteli kockázattal működik. A nem tervezett üzemi események és a kiesett órák száma növekvő tendenciát mutat. 4009 Az MVM Rt. Igazgatósága 1995. június 28-án elfogadta a magyar villamosenergia-rendszer forrásoldalának fejlesztésére vonatkozó, korszerűsített erőműépítési stratégiát. A stratégia megalapozó célvizsgálatai 1995-2010. közötti időszakra terjedtek ki. A

jogszabályban előírt engedélyezési eljárás (a tervezés , a megvalósíthatósági és környezetvédelmi hatástanulmányok elkészíttetése) miatt az ezredfordulóig csak az engedélyezési eljárásba már bevont tervek valósíthatók meg. A stratégia a villamosenergia igények várható alakulását, 1995. év bázisától 1 %/év és 2,5 %/év igényváltozattal prognosztizálta. Az 1%/év növekedési változat mellett a jelenlegi évi 35 TWh körüli bruttó igény az ezredfordulóra 37 TWh körüli értékre, a következő évtized végére mintegy 42 TWh-ra emelkedhet. Az éves maximális csúcsterhelés az 1994. évi 5550 MW-ról a következő évtized végére 6600 MW-ra növekedhet. A rendszertartalékokat az UCPTE csatlakozásnak megfelelően határozták meg. A hőtermelésnél a fő mérce, hogy a hazai távhő igény kétharmadát a közcélú erőműveknek kell megtermelni. 4010 A magyar villamosenergia-rendszer közcélú erőműveinek beépített villamos kapacitása 1995 elején 7292 MW, amelyből a tervek készítői az ezredfordulóig 800 MW, a következő évtized végéig további 3000 MW villamos-kapacitás leselejtezésével számoltak. A selejtezések az elkövetkező 15 éves periódusban mintegy 4000 MW új erőművi kapacitás létrehozását teszik szükségessé. 4011 Az 1995-2010. évek között 4000 MW-nyi új erőmű építése 1995. évi áron számolva 450 Mrd Ft. Az élettartam növelő, környezetterhelést csökkentő átalakítások (Retrofit) költségei 100 Mrd Ft-ra becsülhetők, ami összesen 550 Mrd Ft beruházást jelent. Ha a nagyobb villamosenergia igényre terveznek, akkor a becsült erőmű fejlesztési költség közel 770 milliárd Ft. Az 1-2,5%-os évi villamosenergia-igény növekménnyel tervezett erőmű építés az elsődleges energiahordozó import számottevő növekedését vonja maga után. 4012A villamosenergia-rendszerek - 1302 pontban említett - hálózati összekapcsolódásán túlmenően a rendszertartalékok és az üzemirányítás egyes problémái még megoldásra várnak az EU villamosenergia szabályozással konform magyar villamosenergia-rendszer kialakulásához. A Retrofit programba tartozó DE Rt. és Tiszai erőművek (6+4)x215 MW-os blokkjainak mielőbbi kivitelezése és a szekunder, illetve tercier tartalékok megépítése teheti minden tekintetben alkalmassá a villamosenergia-rendszert az UCPTE csatlakozásra. 4013 A VET-ből fakadó ellátási kötelezettség teljesíthetősége szempontjából súlyos kockázati tényező, hogy tisztázatlan az 1997-2000. évekre eső forrásteljesítmény növelő beruházások finanszírozása.

A Dunamenti "H" blokkjaként megfogalmazott új, 500 MW kapacitás jelentős helyet foglal el az erőmű építési tervben. Az MVM Rt. 1995. június 28-i határozata építésre előkészített, de még nem engedélyezett ún. "C" csoportba sorolta a fejlesztést. 1994. évi árszinten, telepítési változattól függően a "H" blokk teljes beruházási költsége 55-65 Mrd Ft. 4014 Az elmúlt három évben a DE Rt. beruházások és felújítások teljesítése (M Ftban folyó áron): (táblázat) 4015 A DE Rt. beruházásai között szerepel a gázturbinás blokkokmegvalósítása (G1 és G2),az "F" blokkok retrofitja, továbbá az UCPTE teljes körű csatlakozást elősegítő és egyéb környezetvédelmi beruházások. A Dunamenti Erőműben már 1993-ban tervezett akkori fejlesztések lényegében ma is helytállónak tekinthetők. 4016 Összességében 1995-ben közel 7 Mrd Ft volt a DE Rt. fejlesztési ráfordítása, amely mintegy 15%-a az MVM Rt. ugyanezen időszakra eső teljes beruházási, fejlesztési ráfordításainak.

5. A Dunamenti Erőmű működése 5.1. Az erőmű iparági piaci környezete 5101 A Dunamenti Erőmű Rt. termelése, szolgáltatásai és fejlesztési lehetőségei alapvetően összefüggenek az ország villamosenergia fogyasztásával, a termelő kapacitások selejtezési és fejlesztési programjával, a villamosenergia exportimport, a környezetvédelmi rendelkezések, valamint a tüzelőanyag ellátás jövőbeli alakulásával. Az erőmű a termelés mintegy 19%-át adja. 5102 A DE Rt. fokozottan menetrendtartó erőmű, a technikai adottságai következtében alkalmas a villamosenergia rendszer szabályozási feladatok ellátására. A termelő egységek beépített teljesítőképessége és a szabályozás alapján 1995-ben is meghatározó az erőművek között. A Dunamenti Erőmű üzletágai az alábbiak:1. Kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés2. Kondenzációs villamosenergia-termelés. 5103 Az erőmű jelenlegi kiépítettségében az ország legnagyobb villamos teljesítőképességű erőműve, és erre az erőműre mint hőforrásra csatlakozik a felhasznált hő mennyiségét tekintve az ország legnagyobb ipari gőzellátó rendszere. 5104 A villamos teljesítőképesség és a kiadott energia eladásának, illetve átadásának feltételeit 2010. december 31-ig szabályozza a "Hosszú Távú Villamosenergia és Kapacitáslekötési Megállapodás" (továbbiakban: HTM) az MVM Rt. (mint szállító) és a DE Rt. (mint termelő) között. A HTM a

gépcsoportokat elkülöníti a termelés jellege, a rendelkezésreállás minősége, és a rendszerérdek jelentősége alapján. Eszerint különféle tarifákat fizet az MVM Rt. az erőműnek. A termelt villamosenergia átvétele az éves kereskedelmi szerződésekben szabályozott módon történik. A DE Rt. és az MVM Rt. között jelenleg is viták vannak az egyes tarifák mértékéről, esedékességéről, elszámolási módozatairól. E vita hátterében a privatizációt megelőzően megkötött HTM korrekcióra szoruló egyezségei állnak. A megállapodás újratárgyalása folyamatban van az új tulajdonosokkal a jelentés lezárásakor. A vita lezárását és az egyezség kialakulását nehezíti, hogy nincs megegyezés az indokolt költségeket fedező villamosenergia árban. 5.2. Az erőművi gépcsoportok állapota 5201 Az erőmű villamosenergia-termelő berendezései műszaki állapota jelentős eltéréseket mutat. A DE Rt.-I. egységei a tervezési életciklusukon túl vannak, selejtezésük 19972002. évek között várható folyamatosan. A DE Rt.-II. egységei a villamosenergia-termelés és a rendszer szintű szabályozás szempontjából kiemelt jelentőségűek. Viszonylag jó hatásfokuk és alacsony önfogyasztásuk miatt megújító, ún. retrofit felújításukat vették tervbe 1999-től, amely a lejáró élettartamukat 2020-ig meghosszabbítja, egyben alkalmassá teszi a berendezéseket a változott környezetvédelmi feltételek kielégítésére is. A DE Rt.-GT egységei (G 1+G 2+gőzciklus) - mint komplex projekt - az energiarendszer legkorszerűbb berendezés-komplexuma. A DE Rt. a GT egységekre 1996. október elejéig még nem tett üzleti tervre javaslatot, amely a GII. gázciklus hosszú távú kapacitás lekötési megállapodás alapja lehetne. A G1 gázturbina a hőhasznosító kazánjával a Dunai Finomító (DUFI) hőellátását végzi a villamosenergia-termelés mellett. A gázciklus működik már a G2 berendezésnél 1997 áprilisa óta üzemi gépként és építés alatt áll a G2 gőzciklusú része, 1998-ban tervezett üzembehelyezési időponttal. 5202 A berendezések karbantartása forráshiány következtében a szükségestől elmarad, az állapottól függő karbantartás helyett a hibaorientált karbantartás jellemzi az utóbbi három évet. Nagy a karbantartási anyagfelhasználás és jelentős létszámú szakképzett belső és idegen munkaerőt foglalkoztatnak.

Üzemzavarok következtében a kieső idő 604 munkanap volt 1995-ben, ami 91080 MWh termeléskiesésnek felel meg. A rendelkezésre állás mutatói nemzetközi összehasonlításban gyengének mondhatók. Magas a karbantartás időigénye összevetve akár a bonyolultabb technológiájú atomerőművel vagy az elavultabb ligniterőművi adatokkal. 5203 A karbantartási ráfordítások összességében 1995. évben 1513,9 M Ft-ot tettek ki. Ebből mintegy 945 M Ft az idegen karbantartás aránya, amely az összes költség 62%-ának felel meg. Az idegen karbantartáson belül a költségek mintegy 2/3-a megoszlik 8-10 magántársaság között. A DE Rt. saját karbantartóival végeztetett karbantartás az összes költség 38%-a, 568,9 M Ft. Ebből 334,7 M Ft (60%) az anyagköltség. Az inflációval korrigálva, 1991-es árszintre vetítve a karbantartási ráfordítások reálértéke alig kétharmada a műszakilag indokolt és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő értéknek. 5204 A szerződéskötési, szerződésnyilvántartási rendszer nem kellően összehangolt a műszaki és a gazdasági terület nyilvántartásaiban, annak ellenére, hogy ezt már több alkalommal megállapította a DE Rt. belső ellenőrzése is. 5205 Az egyik jelentős fejlesztés az "F" jelű üzemrész 6x215 MW blokkjainak 2020-ig történő élettartam meghosszabbítása felújítással. Várható költségigénye mintegy 36 Mrd Ft. Környezetvédelmi technológiák beépítése is része e fejlesztésnek. 5206 A másik kiemelt fejlesztés a DE Rt.-hez telepítendő 500 MW BT új kapacitás létesítése. Az előkészítő munkálatok, tanulmányok, elemzések eddigi költsége 400500 M Ft-ra becsülhető. Az előkészítés részeként elkészült egy általános megvalósíthatósági tanulmány és előzetes környezeti hatásvizsgálat is. Az MVM Rt. Igazgatóság által 1995 júliusában jóváhagyott erőműépítési stratégia része a "H" blokk. Várható költsége megvalósítási változattól függően 60-70 Mrd Ft. Az új 500 MW-nyi kapacitás tervezett üzembehelyezési éve 2000, illetve 2001 volt, ma már nyilvánvalóan ez az üzembehelyezési időpont nem tartható és az sem zárható ki, hogy 2010-ig is kitolódhat. 5207 A DE Rt. összes fejlesztési igénye folyó áron 100-120 Mrd Ft között becsülhető, melynek finanszírozási forrásai bizonytalanokká váltak a Társaság privatizációja után. 5.3. Környezetvédelem 5301 A villamosenergia-előállítás és a környezet kapcsolata rendkívül szoros és

összetett. A hagyományos erőművek kibocsátásai a környezet minden elemét érintik, de a légköri kibocsátások a leginkább közismertek. A levegőbe kerülő környezetterhelő emissziók döntő része a fosszilis energiahordozók elégetésekor keletkezik. A gázok hatása a magas erőművi kémények miatt az erőműtől távolabb is érvényesül. 5302 A Dunamenti Erőmű Rt. Pest megyében, Budapesttől déli irányban 27 km-re található Százhalombatta városban, mintegy 2,5 km-re a Duna nyugati partjától. Egy telephelyen belül megtalálható a szénhidrogén tüzelésű erőművi technológiára jellemző valamennyi technológiai berendezés és építmény. Az erőmű telepítésének helykiválasztását a Dunából nyerhető jelentős mennyiségű hűtővízigény indokolta. 5.3.1. Az energiatermelés környezeti terhelései Az erőműben a környezeti terhelések valamennyi válfaja megtalálható. 5311 - Levegőszennyezés A szénhidrogén tüzelés sajátos anyagösszetételéből adódóan szénmonoxid, széndioxid, kéndioxid, nitrogénoxidok és toxikus szilárd por van jelen a kibocsátott füstgázban, amely három nagy magasságú és a Gl-blokk alacsonyabb kéményén pontszerű szennyezőforráson keresztül kerül a légtérbe. A DE Rt. környezetet károsító tevékenysége nagyrészt a levegőszennyezés terén jelentkezik. A kibocsátott gázok és szilárd toxikus por mérgezőanyag tartalma miatt. Kéndioxid kibocsátása jelentősen túllépi a környezetvédelmi hatóság által előírt megengedett mértéket, a fűtőolaj magas (2,2 - 3%) kéntartalma miatt és a kéntelenítő berendezések hiánya következtében. A nitrogénoxid kibocsátás szinte folyamatosan túllépi a megengedett szintet. Ez a szennyezőanyag a termelés növekedésével arányosan növekszik, ha nem alkalmazzák a primer NOx-csökkentő égőket. A porkibocsátás nehézfémtartalma is rendszeresen túllépi a határértéket. Szénmonoxid is távozik a kéményekből, de a megengedett érték 0,5 1%-a közötti mennyiségben. Összességében a levegőszennyezési adatok az alábbiak: "Levegőszennyezés" táblázat 5312 - Vízszennyezés A vízlágyítás mellékterméke a mésziszap, savak, lúgok szennyezik a nagyobb részt hűtés, kisebb mennyiségben pedig pótvíz előállítás céljára szolgáló Duna-vizet.

A vízfelhasználásnál a Duna felmelegedése a megengedett határérték alatt van. Bírságolásra legutóbb 1987-ben, egy esetben, üzemzavar miatt került sor. 5313- Zajártalom Az elöregedett erőművi blokkok számára a környezetvédelmi előírások szigorodása sok esetben megoldhatatlan kihívást jelent. Az erőmű domináns zaj- és rezgésforrásai a BEAD blokkok, a C blokk, az F és G1 blokk. A Környezetgazdálkodási Intézet mind a négy forrásnál 70 dB hangnyomást mért, ami éppen a zajemisszió megengedett határértéke. Az erőmű 1989-től kezdődően zajcsökkentő burkolatokat és zajcsökkentő falazatokat épített. Ezen túlmenően fásítási programot folytat a helyi önkormányzattal közösen 20 M Ft értékben. A zajemisszió csökkentő intézkedések következménye, hogy utóljára 1989-90-ben fizettek bírságot, azóta a zajszint a megengedett határérték alatt maradt. 5314- Hulladékok A nem veszélyes ipari és kommunális hulladék gyűjtése és lerakása az erőmű területén, illetve a városi lerakótelepen történik. A veszélyes hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása, kezelése és ártalmatlanítása, végleges elhelyezése megoldott. 5.3.2. A társaság környezetvédelmi tevékenysége 5321 A részvénytársaságnál a környezetvédelmi feladatokat a Biztonsági és Környezetvédelmi Osztály látja el a vezérigazgató közvetlen felügyelete mellett. A Társaságnak van 1988-ban jóváhagyott Környezetvédelmi Szabályzata, amely rendelkezik kidolgozott kárelhárítási, vízkárelhárítási, valamint havária elhárítási tervekkel. Környezetvédelmi adatgyűjtő-, szolgáltató- és beszámolási kötelezettségeinek eleget tett, hatósági kifogás e téren nem volt. 5322 1991-ben a 10. blokk kazánját NOx-szegény égőkkel szereltették fel, aminek hatásaként - mind fűtőolaj, mind földgáztüzelésnél - az NOx kibocsátás - a kazán névleges kapacitásán járatva - mintegy 40%-a az átalakítás nélküli kazánok kibocsátásának. 5323 Környezetvédelmi szempontból jelentős beruházás a gázturbinás program.A legrégebbi, legkorszerűtlenebb egységek helyett létesülő 2 db gázturbina (G1 és G2) lehetővé teszi 4 db szennyező egység leállítását. A G1 már üzemel, a G2 üzembe állításának határideje 1997. Ezek a berendezések teljes egészében megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak. Jelentős beruházás volt egy kéményhez elektrosztatikus porleválasztó beépítése,

amelynek hatása a levegőbe jutó Ni és V csökkenésében jelentkezik. A Százhalombattai Önkormányzattal történt megállapodás szerint további porleválasztó telepítését vállalta az erőmű az F blokk gőzáramú kazánjaihoz. 5.3.3. Környezeti auditálás 5331 A villamosenergia-ipari társaságok (hálózati áramszolgáltató társaságok, erőmű társaságok és az MVM Rt.) privatizációs előkészítése során a Kormány 3043/1995. határozatának 2. pontja előírta a villamosenergia-ipari társaságok környezeti állapotfelmérésének azonnali elkészítését. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIV. törvény 29. § (2) bekezdésének c. pontja is előírja, hogy a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell szükség szerint a környezeti károk és terhelések enyhítésére vonatkozó követelményrendszert. Az ÁPV Rt. Igazgatóságának 21/1995. (VI. 26.), valamint az ÁPV Rt. Ügyvezetésének 34/1995. (VII. 4.) határozata alapján írták ki a zártkörű pályázatot. Az első pályázat eredménytelenül zárult, amely után az ÁPV Rt. Igazgatósága 1995. augusztus 4-én levélben utasította az MVM Rt. Igazgatóságát, hogy készítsen állapotjelentést az MVM Rt. társaságainak környezeti állapotáról a rendelkezésére álló adatokból. Az iparági társaságok állapotjelentéseit az ÁPV Rt. 1995. szeptember 11-én átvette. Ezek a rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére korrekt információkat tartalmaztak a társaságokról, így a DE Rt.-ról is. 5332 Az állapotjelentéseken túl a társaságok környezeti auditálására az ÁPV Rt. 1995. augusztus 21-én ajánlati felhívást adott ki. Az ajánlattételre a GOLDER Associates Hungary által vezetett konzorcium az MVM Rt.-vel kötött megállapodásában vállalta, hogy a Dunamenti, a Mátrai és a Budapesti Erőmű részvénytársaságok auditját 1995. november 30-ig elkészíti. A munkára vonatkozó szerződésnek október 15-én kellett volna hatályba lépnie. Az ÁPV Rt. késedelmes válasza (október 17.) miatt, a szerződést október 24-én írták alá, így a határidő a három erőműre december 11-ére tolódott el, a további 5 erőmű auditjának határideje 1996. február 29-e volt. 5333 1995. november 28-án az ÁPV Rt. levelében a privatizációs tanácsadók véleményének hatására - miszerint a folyamatban lévő audit hátrányosan befolyásolná a befektetői ajánlatokat - kérte a sikeres privatizáció elősegítése érdekében a környezetvédelmi vizsgálatok azonnali felfüggesztését 90 napig. A felfüggesztés miatt a szerződés szerinti bánatpénzt (5.184.000 Ft) 1995. december 13-án a konzorcium képviselőjének kifizették. A vizsgálat felfüggesztéséig kifizetett összegek

5334 A privatizáció előkészítő fázisában nem készült el a DE Rt. környezetvédelmi auditálása. Ez hátrányos következményekkel járhat a privatizációs adásvételi megállapodásban vállalt környezetvédelmi garancia érvényesítésére. Nem zárható ki, hogy a kész audit hiánya kedvezőtlenül hatott az átalakulóban lévő ÁPV Rt. tárgyalási esélyeire, a részvényárfolyam alakulására. A Dunamenti Erőmű Rt. esetében a feltárt környezetvédelmi károk helyreállítási költségeinek pontos és egyértelmű meghatározása érdekében további vizsgálatok elvégzése szükséges. 5.3.4. Környezetszennyezési bírságok 5341 A vizsgálat időpontjáig fizetett bírságok: A jövőben ezek a terhek várhatóan növekedni fognak, az 1995. évi LIII. törvény szigorúbb előírásai következtében. 5342 A környezetterhelési díj és a környezetvédelmi bírság jövőbeni csökkentése érdekében is célszerű lenne a már megkezdett, illetve tervezett környezetvédelmi projekteket befejezni. A privatizáció során ezeket a kérdéseket nem rendezték egyértelműen. A privatizációs adásvételi megállapodás nem tartalmaz konkrét környezetvédelmi fejlesztéseket. 5343 A város önkormányzatával megállapodott az erőmű, hogy 1996-ban két porleválasztót épít, amelyre kapott is a Központi Környezetvédelmi Alaptól 150 M Ft kamatmentes hitelt - ennek meghosszabbítását kérvényezték december 31-ig. Az építésről mindmáig nincs döntés. 5.3.5. Hulladékkezelés 5351 Az Erőmű 1995. évi hulladékkezelési költsége 76,2 M Ft volt, ami tartalmazza az ipari- és kommunális hulladék, az olajos rongy, olajiszap, Ljungström iszap és a filterpernye kezelését, ez utóbbi költsége 54 M Ft volt. 5352 1995-ben az elektrofilter 209 t-val csökkentette a szilárd emissziót. Mivel a leválasztott pernye nehézfémeket is tartalmaz, veszélyes hulladéknak minősül. Jelenleg az aszódi veszélyes hulladék lerakóban helyezik el. A nehézfémtartalom vegyi eltávolítására és a visszamaradó anyag elégetésére az erőmű területén 50-60 M Ft-os beruházásra volna szükség. Ez az összeg a jelenleg meglévő egy pernyeleválasztó hulladékának egyévi kezelési költsége. 5.3.6. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelő berendezések 5361 A megkezdett környezetvédelmi audit javaslatai szerint a jelenlegi üzem

fenntartásához középtávon javasolt beruházások becsült költségei (1996. január l-i árszinten, ÁFA nélkül): - Levegőtisztaság védelem: kéntelenítők és porleválasztók beépítése összesen 21,3 M Ft. - A környezeti károk mérséklését, illetve megszüntetését célzó intézkedések becsült költségei összesen 80,9 M Ft. 5362 A levegőtisztaság védelme kedvezőbb áron megoldható lenne a földgáztüzelésre való áttérés esetén, mivel így csak alacsony NOx égők beépítésére lenne csak szükség. A környezetvédelmi beruházások összege nagyságrendekkel nagyobb mint a jelenlegi éves környezetszennyezési bírság.

6. A DE Rt. tüzelőanyagellátása 6.1. Szénhidrogénbázisú tüzelőanyagellátás Az Erőmű szénhidrogénbázisú tüzelőanyagra épült, a termelt hőenergia nagy részben a Dunai Finomító (DUFI) nehézolajának elégetéséből származik. A finomító hőt és villamosenergiát kap az erőműtől. Kapcsolatuk műszaki-, technológiai-, területi- és gazdasági szempontból is szorosan egymásra épült. Az erőmű az 1994-es évtől eltekintve gyakorlatilag csak a DUFI-tól szerzi be a fűtőolajat és kizárólag a MOL Rt-tól tud földgázt vásárolni. 6101 Az erőmű a hazai földgázrendszerben eddig pufferfogyasztóként szerepelt. A most előkészítés alatt álló gázteljesítmény lekötési szerződés legalább egy gázturbina folyamatos üzemeltetését teszi lehetővé. 6102 Az erőmű gazdálkodásában meghatározó költségtényező a tüze-lőanyag, amely 1995-ben az összes költség 79,8%-át tette ki. A hazai szénhidrogén piacon meghatározó helyzetű a MOL Rt. A fűtőolaj árak a közelmúltban a termelői inflációt jóval meghaladó mértékben emelkedtek. Az 1994. évi fűtőolaj piaci egyensúlyi helyzet döntően központi, kormányzati intézkedések hatására változott meg. A biztonsági szempontok előtérbe kerülésével - az 1993. évi IL.törvény szerint - változtak a készletezési előírások, ami folyamatosan növekvő készletezésre kötelezte az importőröket. A 27/1995.(VII.25.) IKM rendelet az erőműveket kötelezte a biztonsági tartalékok növelésére. A nehézfűtőolaj alapenergiahordozóból termékké minősítése 1995 márciusában az importot sújtó 8%-os vámpótlék bevezetését jelentette, míg az importőrök jövedéki törvény alá

kerülése, az 1995. évi LXVIII. törvénnyel előírt vámbiztosíték és annak kamatterhe tovább erősítette a MOL piacvezető helyzetét. Az ezzel egyidejűleg előállt fűtőolaj hiányos helyzet áremelési lehetőségeket terem tett a MOL számára, a jelentősebb tőkével nem rendelkező importőrök pedig a piac perifériájára szorultak. A fűtőolaj 1994. évi viszonylagos olcsósága csak átmeneti jelenség volt, 1996-ban mintegy 72%-kal emelkedett meg az ára.A fűtőolaj szabadáras, így nem kötelező a tételes kalkuláció, ezzel szemben a villamosenergia-iparnak nincsenek szabadáras termékei, a hatósági villamosenergia ár jelenleg nem teszi lehetővé a költségemelkedés továbbhárítását. Az ellátási és árkérdések miatt a DE Rt. és a MOL Rt. között keletkezett feszültségeket, a kialakult érdekellentéteket tovább súlyosbította a privatizáció. Az ezévi tüzelőanyag ellátási viták oka a drasztikus fűtőolaj áremelésen túl a DE Rt. G1 blokkjának téli próbaüzemét jelentősen hátráltató gázhiány. 6103 A hosszú távú tüzelőanyag szállítási szerződés hiánya veszélyezteti a DE Rt. villamosenergia termelését, lehetetlenné teszi a tervezési és fejlesztési koncepció kialakítását. 1993-ban a Magyar Villamos Művek és a MOL hosszú távú megállapodást írt alá a hosszú távú tüzelőanyag ellátás biztosítására, amelyben külön nem nevesítette a DE Rt.-t. A MOL részére évente 40 PJ folyékony szénhidrogén szállítását vállalta, ami közelítőleg évi 1 millió tonna fűtőolajnak felel meg. Ez a megállapodás 15 éves távlatra szól, s ugyan a mai értelemben nem nevezhető hosszú távú szerződésnek, de az akkori magyar gyakorlat szerint annak volt megfelelő. Ezt a megállapodást a MOL Rt. 1995-ben felmondta, illetve a jövőre nézve elbizonytalanította. A DE Rt.-DUFI kapcsolatában az 1995. évre vonatkozó szerződés megkötésére csak 1995 augusztusában került sor. Az 1996-os olajellátás mennyiségi és árkérdéseiben csak feltételekhez kötött álláspont alakult ki, heti-, havi szállí tási ütemezéssel, a hosszú-, illetve a közép távú megállapodást pedig még nem kötötték meg. Egy hosszú távú szerződés futamideje a nemzetközi gyakorlatban min. 12-15 év! Ilyen időtartamra jelenleg teljesen bizonytalanok a feltételek. Az MVM-nek komoly problémát okoz a többlet villamosenergia-termelésre vonatkozó vásárlási egységár-megállapodásoknál az a tény, hogy az erőmű csak éves szénhidrogén szállítási szerződéssel rendelkezik. 6104 Az energiatermelés költségeit és ennek révén az energiaárakat a legnagyobb mértékben befolyásoló tényező a szénhidrogén árak alakulása. Ezt a politikai-gazdasági-jogi-piaci környezet határozza meg, az üzleti partnerek saját működési területükön nem tudják befolyásolni.

A MOL Rt. azon bejelentett szándéka, hogy a fűtőolajszállítást a mélyfeldolgozás miatt 2000-től megszünteti, tovább élezte a tüzelőanyag ellátás kérdését. 6105 A villamosenergia és a szénhidrogének ármechanizmusa, ezek jogi szabályozása nem konzisztens. Az 64/1995.(XI.24.) IKM rendelet a fűtőolajár havonta történő megállapítását írja elő, ugyanakkor a villamosenergia ármegállapítás éves intervallumra épül. A VET 55. paragrafus (3) bekezdés és az 1074/1995.(VII.4) kormányhatározat alapján készült 63/1995.(XI.24.) IKM rendelettel megállapított villamosenergia árszabályozási rendszer, illetve hatósági ármegállapító képletegyüttes teljes szemlélete, alkalmazott mutatói, a költségek, és a különféle áralakulást befolyásoló tényezők éves kiegyenlítését teszik lehetővé. A rendelet szerint ezt a merev számítási metódust kell alkalmazni a villamosenergia árszabályozási rendszerében 2000. december 31-ig. Emiatt a DE Rt. tüzelőanyag költségének alakulása nehezen tartható kézben, folyamatosan halmozódik a villamosenergia árában elismert és a tényleges tüzelőanyag költség különbözete, veszteségként. Mindezek alátámasztják az árképlet alkalmazási korlátait és hatásmechanizmusát feltérképező modellezés hiányát. Az árszabályozási összhang hiánya és a két társaság privatizációja következtében előállt érdekellentétek a DE Rt. és a DUFI között rendezetlen állapotok kialakulásához vezettek . 6106 Az 1994. évi XLVIII. villamosenergia törvény és a végrehajtására kiadott 34/1995.(IV.5.) kormányrendelet alapján a Magyar Energia Hivatal alapfeladata az energia-politika érvényesítésének ellenőrzése; a hatósági ármegállapító és felügyelő szerepkör, továbbá a Kormány, illetve az Országgyűlés által elfogadott energiapolitikai irányelvek érvényesítése. A kialakult helyzetben kérdéses, hogy az adott hatásköri megosztás és a tulajdonosi szerkezetváltozás után a Hivatal hogyan szerez érvényt hatáskörének. 6107 Az 1995. évi tüzelőanyag forgalom kimutatás alapján megállapítható, hogy a DE Rt. egyenletes olajbeszerzésre törekedett, kiegyenlítve ezzel a szezonális áringadozásokat és a szállítási bizonytalanságokból eredő esetleges átmeneti hiányokat. Az 1996. évi fűtőolajbeszerzések már tükrözik az olajellátás bizonytalanságait. A DE Rt. éves fűtőolaj átlagárainak 1992. és 1996. közötti alakulását 1992-95. között lassú emelkedés, majd 1996 ele-jén drasztikus áremelés (43%) jellemzi. 6108 A földgázpiacon a földgáz ára 1992-1994 között gyakorlatilag stagnált, 1995-

re emelkedni kezdett és 1996-ban kétszeres áremelést terveztek. A téli időszakban sokszor bizonytalan a gázellátás, miközben erre az időszakra esik a tervezett éves felhasználás 31%-a. A DE Rt. e bizonytalanságok miatt kénytelen a számára kedvezőtlenebb nehézolaj fűtőanyag mellett dönteni. 6109 A Dunai Finomító - a Dunamenti Erőműben korábban elégetett - nehézolaj továbbfeldolgozásával közel 70 %-os kihozatallal fehérárút (benzin, gázolaj, stb.) képes gyártani. Az olaj további feldolgozásának végterméke a petrolkoksz, ennek égetésére a DE Rt. kazánjai nem alkalmasak. A MOL Rt. ezirányú terveiről a társaság 1995. november 21-én kelt levelében értesítette a DE Rt.-t. A tüzelőanyag függőség enyhítésére a DE Rt. megcélozta új alternatív tüzelőanyag források felkutatását. 6.2. Energiahordozó készletezés A DE Rt. tüzelőanyag ellátására vezetéken beérkező fűtőolaj az erőművi tárolótartályokba kerül. Az erőmű jelenlegi tárolókapacitása 62.500 m3, ami fűtőolaj csúcs-felhasználás (10.000 t/nap, illetve 12.500 m3/nap) esetén megközelítőleg 5 napi készlet tárolására alkalmas. A DE Rt. átlagos napi fűtőolaj felhasználása 3124 tonna (kb. 3600 m3). A jelenlegi helyzetet az idézte elő, hogy az erőmű létesítése során - az erőmű beruházásaként - a kőolajfinomító területén épült meg az a 180 ezer tonna kapacitású tartálypark, amely az erőmű stratégiai fűtőanyag készletének tárolására szolgált. Az OKGT 1992. évi átalakulásakor ez a tárolótér is a MOL Rt. tulajdonába került és az erőmű elvesztette e tárolókapacitások használati jogát. A 27/1995. (VII. 15.) IKM. rendelet a VET 4. paragrafus e.pontja végrehajtása érdekében rendelkezik a villamosenergia termelők normatív energiahordozó készletéről. E rendelet előírja, hogy a hagyományos erőműveknél legalább 8 napi maximális termeléshez szükséges energiahordozó készlettel kell rendelkezni. A rendelet másik előírása ezen felül további 50 ezer tonna fűtőolaj és 5 ezer tonna gázolaj stratégiai készlet tartását írja elő, melyet 1997. január 1-re kell elérni. A készletezési kapacitás növelése szükséges a már említett UCPTE csatlakozás teljes körűvé tételéhez. 6201 Az MVM Rt. és a DE Rt. részben saját kezdeményezésben, közös koncepció kialakítása nélkül kezdte meg a fűtőolajtárolási probléma megoldását. Mindebben a társaságokká történő átalakuláskor bekövetkezett dezintegráció következményei jelentek meg, tapasztalható volt az Rt.-k közötti párhuzamosság, koncepció és feladat-elhatárolás rendezetlensége a rendszerérdek és az erőművi érdek keveredése. 6202 A DE Rt. már 1993. évben saját finanszírozású beruházást tervezett a meglévő fűtőolajtárolás kapacitásbővítésére, de a beruházás finanszírozási problémák miatt nem valósult meg.

6203 Az MVM Rt. igazgatósága 1992. november 20-i ülésén jóváhagyta a Társaság 1995. évre szóló középtávú üzleti tervét, amelyben új iparági olajtároló és lefejtő kapacitás kiépítéséről döntöttek. A döntés nyomán megkezdődött a mintegy 200 kt fűtőolaj tároló kapacitás kiépítése. Az MVM a DE Rt. területén létesítendő olajtároló beruházás lebonyolításáról 1993. január 18-án döntött. A mindkét fél által aláírt emlékeztetőben rögzítették, hogy a 3x30 ezer m3-es olajtárolóval és kiszolgáló létesítményeivel az MVM Rt. rendelkezik. Az MVM Rt. az erőmű telephelyén hosszú távú (50 év) szerződéssel bérli a létesítmény területét és az erőművel kötött külön szerződés keretében fogja a létesítményt működtetni. Az olajtárolók üzembehelyezése érdekében az MVM ajánlatokat kért az üzemi próbához szükséges olajbeszerzésre. 1996. július-augusztus hónapokban a szükséges olajmennyiséget beszerezték, és a tárolók üzembehelyezése a szakhatósági előírások betartásával 1996. augusztus hónapban megtörtént. A DE Rt.-nek a beruházás kapcsán az MVM részéről kifizetett díjak: 1. A létesítményi terület bérleti díja a beruházás végéig kifizetve 36,8 millió Ft 2. Energiaszolgáltatásra, szakértői díjakra kifizetve 15,4 millió Ft Összesen az MVM által térített összeg: 52,2 millió Ft 1995 végéig. Az olajtárolók létesítését az MVM Rt. saját forrás felhasználásával végezte. Az olajtárolók létesítésekor a központosított amortizációs alap igénybevételére nem került sor, ezért nem számol sem a Dunamenti, sem a Tiszai Erőmű üzleti tervében ilyen tétellel. 6204 Az MVM Rt. Igazgatósága 8/1996.(II.14.) határozatában döntött arról, hogy a megépített tárolókat a FORTUS Rt. hasznosítsa bértárolás és kereskedelem céljából. Ezt megelőzően az 56. számú, 1995. augusztus 31-i igazgatósági határozatban az MVM Igazgatósága bár egyetértett: "a két MVM Rt. tulajdonú tartálypark, illetve olajkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás létrehozására tett javaslattal", de ez a döntés nem értelmezhető egyértelmű felhatalmazásként arra nézve, hogy az olajtárolók hasznosításának követendő és egyetlen lehetséges megoldása a FORTUS Rt. megalapítása. Ennek ellenére az MVM vezetősége 1995. szeptember 13-án aláírta a FORTUS Rt. alapító okiratát. Az olajtárolók létesítése műszakilag, gazdaságilag szükségszerű és indokolt. Az igazgatósági határozatok és az át adott egyéb dokumentumok azonban azt tanúsítják, hogy 1995 szeptemberében még nem volt kiforrott álláspont az olajtárolók üzemeltetése és hasznosítása

tekintetében. A FORTUS Rt.-vel közös tevékenységekre 1996 februárjábanszületett igazgatósági döntés, tehát a FORTUS Rt. 1995. szeptember 13-i létrehozása nem volt üzletpolitikailag megalapozott, előkészítése nem volt körültekintő. Ezt támasztja alá az is, hogy a FORTUS társaság nem rendelkezett az olajbeszerzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyekkel sem. Az MVM Rt. Igazgatósága csak 1996. május 24-én fogadta el azt az üzletpolitikáról szóló határozatot, melyben az alaptevékenységen kívüli tevékenységek ún. szatellit társaságokba szervezéséről döntött. A FORTUS Rt. alapítása tehát több hónappal megelőzte a döntést alapvetően érintő MVM Rt. igazgatósági határozatokat, sőt, még a tárolók földterületének bérleti rendezését is (1995. november 30.). Az olajtárolók működtetésével együttjáró tevékenységek nem tartoznak az MVM profiljába - a tröszti szervezet felszámolásával szűnt meg az iparági központosított tüzelőanyag kereskedelmi szervezet -, viszont az erőművek végeznek ilyen tevékenységeket. A tárolók működtetésével kapcsolatban kitűzött iparági célok és érdekek tehát a társaságok bevonásával és együttműködésével is elérhetők, az állam szempontjából nem célszerű külön részvénytársaság alapítása. 6205 A FORTUS Rt.-t az alapító okirat (1995. szeptember 13.), illetve annak módosítása (1995. október 12.) szerint az MVM Rt. és az ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Rt. 20 millió Ft-os alaptőkével alapította, 55-45 %-os tulajdoni arányban. Az alaptőkéből 11 db egymillió Ft névértékű törzsrészvény az MVM-et illeti. Egy darab 9 millió Ft névértékű, többletjogokat biztosító szavazat-, osztalék-, és likvidációs elsőbbségi részvény az ALTUS Rt.-é. Az eredeti alapításkor az ALTUS Rt. minimális tulajdoni részesedését 5%-ban határozták meg. A módosított alapító okirat 2. pontja értelmében - az elsőbbségi részvény tulajdonosának - az ALTUS Rt.-nek 3% mértékű tulajdoni részesedéshez tartozó jogokat biztosít az MVM Rt. abban az esetben is, ha a FORTUS Rt.ben végrehajtott tőkeemelés következtében az ALTUS Rt. tulajdoni aránya e 3% alá csökkenne. Az esetleges alaptőke emelés fedezetéül a mintegy 4 Mrd Ft értékű tartálypark jöhet szóba a technológiai együttműködés megvalósulása esetén. Az állami tulajdont képező vagyontárgyak apportálása után, az MVM Rt.-ALTUS Rt. alapításkori 55-45% tulajdoni aránya 99,998-0.002%-ra változna. Az ALTUS magántársaságra nézve e kedvezőtlen arányt módosítaná a számára biztosított 3% tulajdonrész. Így a 9 M Ft-os készpénzes magántőke invesztálással mintegy 120 M Ft-os vagyonértékhez tartozó elsőbbségi részvényesi jogok

illetnék meg az ALTUS Rt.-t, amely ellenérték nélküli állai vagyonátadásnak minősül. A valóra váltás lehetősége az érvényes alapító okirat alapján adott. 6206 A DE Rt. a tárgyalások alkalmával több ízben kifejtette a tárolókra vonatkozó vételi szándékát. Az MVM Rt. Igazgatósága még nem döntött a tárolók tulajdonba adásáról. A Dunamenti Erőmű Rt.-ben az olajtárolók üzembe helyezése nyár közepén megtörtént, az apportálására viszont nem került sor, részben azért, mert az MVM Rt. Igazgatósága az erről való döntést a 8/1994. (II. 14.) sz. határozatában 1996 utolsó negyedévére halasztotta. Ez több okra vezethető vissza: - Az MVM Rt. és a DE Rt. között az olajtárolók hasznosítására vonatkozó tárgyalások nem hoztak érdemi eredményt, a privatizációt követően megváltozott a DE Rt. érdeke. A DE Rt. a tároló kizárólagos tulajdonjogát kívánja megszerezni, ráadásul az általa megállapított vagyon beszámításával, az általa használt tüzelőanyagok betárolásával, előhasználati joggal. - Az MVM Rt. Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása miatt a 8/1996. (II. 14.) sz. határozat alapján az olajtárolók hasznosítására új előterjesztés kidolgozására került sor 1996 novemberében. Az előterjesztés összeállításához 1996. október 4-i dátummal írott levélben kérték meg a DE Rt. és a Tiszai Erőmű Rt. hasznosítási javaslatait, október 20-i válaszadási határidővel. 6207 Az ÁSZ pótlólagos kérésére 1996. október 24-én átadott újabb FORTUS üzleti dokumentumok alapján megállapítható: - A DE Rt. területén MVM Rt. tulajdonban lévő olajtárolók üzemi próbáihoz szükséges olajmennyiséget az MVM Rt. szerezte be pályázat útján a legelőnyösebb ajánlati árakon 1996 júliusában és augusztusában. A beszerzés költségeit az MVM Rt. finanszírozta; - Az 1996. szeptember hónapban kialakult villamosenergia üzemviteli helyzet szükségessé tette, hogy a DE Rt.-től olajbázison többlet villamosenergia-termelést igényeljen az MVM Rt., melyhez vállalta, hogy a Dunamenti tárolókban lévő fűtőolajból biztosítja a többlet termeléshez szükséges mennyiséget; - Az MVM Rt. az olajértékesítéssel a FORTUS Rt.-t bízta meg annak ellenére, hogy köztük érvényes megbízási szerződés e tárgyban nincs; - A FORTUS Rt.-t a szállító társaságok viszonteladónak minősítették, ezért számára nem kívántak szállítási ajánlatot tenni (1996. október 4. MVM Rt. jegyzőkönyv);

- Az MVM Rt. eredetileg a FORTUS RT. számlájára akarta utaltatni az olaj ellenértékét. Ezt a szándékát 1996. október 14-én kelt megállapodásban visszavonta és rendelkezett, hogy a 421 M Ft-ot az MVM Rt. számlájára utalják át. Az MVM Rt. - ALTUS Rt. alapítású FORTUS Rt. olajkereskedelemben való jártassága nem bizonyosodott be a vázolt üzleti tranzakciók során, az érdemi ügyintézés a DE Rt. és az MVM Rt. között zajlott le. A FORTUS részvételéért elvileg járó 20% "sikerdíj" felszámítása nem volt megállapítható. 6208 Mindezek megerősítik, hogy az olajtárolók hasznosítása nem felel meg az MVM eredeti koncepciójának. A VET egyik alapelve, a társadalmilag ellenőrzött, legkisebb költség-alapú árelv érvényesítését és ennek felelősségét a "Szállító Engedélyesre" - vagyis az MVM Rt.-re - delegálja. Az érvényesítés és ellenőrzés nem lehetséges a tv.-nek megfelelően, ha a tárolókat bármely vegyes tulajdonú vagy magántársaság hasznosítja. Az MVM Rt. ezidáig nem tett meg minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy társaságaival közösen megtalálják, az iparági tárolási igények kielégítésére elfogadható alkalmas megoldást.

7. A villamosenergia-ipari privatizációs folyamat Az energetikai nemzeti vagyonon belül meghatározó a villamosenergia iparág, amelynek együttes értéke 91-es könyv szerint több mint 560 Mrd Ft, amin belül mintegy 34 Mrd Ft vagyont jelent a Dunamenti Erőmű Rt. 7001 Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyonértékesítés jogi hátterét az 1995. évi XXXIX. tv. szabályozza (kihirdetve: 1995.05.17.). Eszerint az ÁPV Rt. elsődleges feladata az állam tulajdonában álló vagyonrészek mielőbbi értékesítése magántulajdonosok részére. A törvényben az ok, a cél és az eszköz keveredik. A válság kezeléséhez, a versenyképesség fokozásához, a technológiai megújuláshoz nem elegendő önmagában a magántulajdonba adás. A szakmai befektető elsősorban a saját piaci pozícióját akarja javítani, befektetésének a lehető legjobb és leggyorsabb megtérülési szándékával. A tulajdonszerkezet átalakításának, a válságkezelésnek alapvető módszere a privatizálás. Ezen kockázati tényezőkre az ÁSZ 1995. júniusi 258. sz. jelentésében már ráirányította a figyelmet. Ajánlásaink csak csekély mértékben hasznosultak. 7002 A villamosenergia-privatizáció konkrét folyamatát, megvalósítási elképzeléseit és lépéseit jogszabály nem szabályozta, így mind a politikai, mind a szakmai döntések a kormányzat szintjén születtek meg. A Kormány döntéseit

határozatokban hozta meg, melyeket az összes egyéb alkalmazott jogszabállyal együtt az 1. mellékletben találhatók. A "határozat" az 1987. évi XI. tv. (jogalkotásról szóló törvény) 1. paragrafus értelmében nem minősül jogszabálynak, az kormányzati politikai akarat kifejezője, az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozik. 7003 Az állam az energia privatizáció irányítása során nem törekedett olyan reális konzisztens, hosszú távú jogi-gazdasági szabályozórendszer kialakítására, amellyel az új tulajdonosok valóban tulajdonosként viselkedhetnének, az állam pedig stratégiai elveit keresztülvihetné. Nincs regulációs garancia az új tulajdonosok esetében a dinamikus és reális vállalatvezetési magatartás ellenőrzésére, a fejlesztés illetve rekonstrukció megvalósítására, a versenyhelyzetben való helytállásban a megoldáskeresés számonkérésére. Ugyancsak elletmondásos a törvényi hivatkozás és az indoklás a Versenyhivatal Dunamenti Erőmű részvényeire vonatkozó 238/1995.VJ. határozatában. A regulációs hiányok rendezetlensége, privatizáció előkészítés mulasztásai, kétessé teszik az elvégzett folyamatok eredményességét. A hatályos magyar társasági törvény jogértelmezése számos olyan konszernjogi problémát vet fel, amelyek e jogszabály VII.fejezet 7.cím előírásai alapján nem kezelhetők. Ezek közé tartozik az aranyrészvényhez tartozó részvényesi jogosultságok és azok érvényesítési lehetőségeinek , jogi eszközeinek bizonytalansága. A másik, a GT-ben nem részletezett terület a kisebbségi részvénytulajdonláshoz tartozó többségi management jogok és a tulajdonosi jogok összekeveredése. A privatizációs törvényben az állami tulajdonosi és kezelői jogok összemosódása a management képviseleti jogaival. A hatályos rendelkezések alapján a konszern szervezetbe tartozó társaságok esetében - figyelemmel a privatizáció során végrehajtott kormányhatározati döntésekre - a részvényesek érdekeinek azonos jogorvoslati szintet jelentő védelme nem biztosított. A többségben lévő társaság tevékenységével sértheti a kisebbségben lévő részvényesek érdekeit anélkül, hogy a kisebbségi részvényes a jog eszközeivel érvényesíthet né saját sérelmeit, saját érdekei védelmében. A reguláció részlegessége eredményezheti , hogy az uralkodó társaság fejlesztési érdekei miatt akár több évig nem fizet osztalékot a leánytársaságnál, vagy fordítva: a fejlesztések elmaradásának terhére teszi az ellenkezőt. A hitelezői érdekek kapcsán a

kisebbségi részvényesre gyakorolt hatás révén elvonhatja a hitelezői kielégítések alapjául szolgáló eszközöket. A meghatározó befolyás megszerzésének elbírálása ellentmondásos. Az elbírálás alapjául szolgáló, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény e kérdés megítélését a kérelem benyújtását megelőző naptári évben megszerzett piaci részesedés mértékétől teszi függővé. Ez a villamosenergia ipar privatizációjában értelmezhetetlen. 7004 Az állam működő vagyonáról és vagyonkezeléséről szóló tv. és a villamosenergia törvény előírásaiban összemosódik a tulajdonosi és a vagyonkezelői felelősség. A konszern típusú villamosenergia irányítási rendszer az említett egyéb joghézagok miatt is irányítási disszonanciákkal küszködik. 7005 A villamosenergia ipari privatizáció keretét adó kormányhatározatokban az egyik nevesített felelős a privatizációs tárca nélküli miniszter. A részvényesi jogokat gyakorló miniszter nem rendelkezett külön (határozatban vagy utasításban) a kormányhatározatokban rögzített elvek, feladatok értelmezéséről, végrehajtásáról. 7006 A Dunamenti Erőmű privatizációs folyamatát, privatizációs szerződéseit a kormányhatározatokon kívül az ÁPV Rt. tanácsadók javaslatai, az ezekre alapuló ÁPV Rt. igazgatósági döntések és az MVM Rt.- ÁPV Rt. megállapodások határozták meg. A privatizációs és vagyonkezelő szervezet Igazgatóságára hárult a kormányhatározatok és az előterjesztett döntési változatok kölcsönös megfeleltetése. 7007 A döntéselőkészítő javaslatok kidolgozását az ÁPV Rt. nemzetközi Tanácsadói apparátusa, illetve saját ügyvezetése végezte. Az MVM Rt. feladata a dokumentáció-, adat-, információ szolgáltatás és véleményezés volt. Az ÁPV Rt. Igazgatósága saját szakmai belátása szerint próbált a villamosenergiaipari privatizációs kormányhatározatoknak megfelelő döntéseket hozni. Nem volt jogszabályi kötelezettsége arra, hogy a villamosenergia-ipari szakma, az MVM Rt., az országos energetikai szervezetek, testületek, az MTA bevonásával, közös megegyezésen alapuló privatizációs megállapodásokat kössön. 7008 A Dunamenti Erőmű Rt. privatizációs folyamatában nyomon követhető, hogy elsődleges szempont volt az ÁPV Rt. Igazgatósága részéről "a vagyon mielőbbi értékesítése magántulajdonosok részére". A villamosenergia-ipar privatizációját felgyorsítani szándékozó 1114/1994.(XII.7.) kormányhatározat előterjesztése még lényegileg az MVM Rt., az ÁPV Rt. és az IKM konszenzusán alapuló megállapodás volt. Ezt követően az energetikai szakmai érvek másodlagos szerepet kaptak.7.1. Az energetikai szakma privatizációs állásfoglalásai

A vizsgálat során számbavettük az energiaipar privatizációjával kapcsolatosan a mértékadó, az energiaipart és az energetikát reprezentáló műszaki tudományos közélet jelentős csoportjainak állásfoglalásait, nevezetesen: 1. Az MTA Energetikai Bizottsága állásfoglalása, 1995. május hó; 2. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület állásfoglalása; 1995. április 6.; 1995. május 26.; 1995. október 10. 3. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület állásfoglalása; 1995. október 10. 4. A Magyar Energetikai Társaság állásfoglalás; 1995. november 25. 7101 Valamennyi szakvélemény az egyesületi szakemberek szakmai vitáiban, elemzések alapján érlelődött, és azok szakmai konszenzusán alapuló, többnyire együttes szavazás és közös vélemény egyeztetés után közzétett álláspontokat tükröz. 7102 Hiányolják, hogy a privatizáció alátámasztására és lefolytatására kielégítőnek ítélt mélységű elemzés, koncepció, és stratégia nem készült. Kifogásolják, hogy az energetikai privatizációs stratégia kidolgozására és végrehajtására kizárólagosan külföldi tanácsadó cégeket kértek fel,ugyanakkor sérelmezik, hogy a magyar szakmai és tudományos szervezetek szakértőinek igénybevételét mellőzték. 7103 A privatizáció megindításának előfeltételeként említik a fejlesztési forrásokat és nyereséget is biztosító energiaárak kialakítását, továbbá az energiaágazatok fejlesztési koncepciójának kialakítását, amelyek együttesen az energia privatizációs stratégia alapját képezhetik. 7104 Az erőművek esetében a költségigényes fejlesztést elsősorban a tőkeemeléses privatizációval, külföldi szakmai befektetők bevonásával tartják megvalósíthatónak. A rendszert meghatározó nagy erőművek értékesítését csak állami többségi tulajdon mellett tartják célszerűnek. Az áramszolgáltatók többségi külföldi tulajdonba adását nem javasolták, a piac eladásából következő veszélyek miatt. 7105 A privatizáció első fázisában javaslataik nem realizálódtak, ezen szervezetek szaktanácsadóként, szakértőként nem vettek részt a privatizáció előkészítésében és lebonyolításában, még a külföldi tanácsadók magyar szakértői között sem. 7.2. A privatizációs pályázat 7201 Az ÁPV Rt. a DE Rt. privatizációja pályázati feltételeit, a pályázati felhívás és kiírás tartalmi, formai követelményeit alapvetően a Ptv.-ben, a kormányhatározatokban, valamint a saját szabályzatában foglaltaknak megfelelően határozta meg.

A Kormány két lépcsőben, többségi tulajdonba adás mellett döntött, az 1995. május 17-től hatályos XXXIX. törvénnyel, majd az 1995. július 21-től hatályos LXIX. törvénymódosítással. Az idő közben eltelt két hónap alatt a DE Rt.-nél az állami tulajdonban maradó részarányt l db "aranyrészvényben" határozta meg. 7202 Az ÁPV Rt. a versenyeztetés szabályait, az értékelés kritériumait (beadási határidő rögzítése, közjegyzői hitelesítések módja, a pontszámítások, stb.) a döntés módját a kiírás a versenyszabályoknak megfelelően írta elő. A pályázati felhívás az 1114/1995. Korm. határozat 2.2. pontja szerinti erőműépítési projekteket finanszírozó tőkebevonási kötelezettség előírása tekintetében nem egyértelmű. A kiírás megfogalmazása pontatlan, mert nem tartalmazza, hogy mely blokkok fejlesztését kell elvégezni, mely időpontokra és az elszámolás (aktiválás), a tőkeemelés mikor és hogyan történik. A versenyfelhívás nem tért ki a DE Rt. fejlesztésének környezetvédelmi követelményeire, illetve a folyamatban lévő és tervezett fejlesztésekből a befektetőre háruló kötelezettségekre. 7203 A versenyeztetés időbelileg is elhúzódott a kormányhatározatok többszöri módosulása, a privatizáció mértékének ismételt változtatása és a döntés időbeni elhúzódása (1995. július) következtében. A tervezetthez képest az jánlatok beadási határideje két hetet csúszott, november 30-ra. Tekintettel arra, hogy szándék volt a győztes befektetővel még az azévi szerződéskötés, így a versenyeztetés folyamatának húzódása és kényszerű lerövidítése kedvezőtlenül hatott a szerződéskötést megelőző tárgyalássorozatra. 7204 A DE Rt. részvényeinek 48,76%-át kitevő 1.635.589 db, egyenként 10 E Ft névértékű részvény megvásárlására hirdetett pályázatra az Információs Memorandumot ll érdeklődő vásárolta meg, de csak három pályázó nyújtott be ajánlatot a megadott 1995. november 30-i határidőre. A pályázóknak a jogszabályban előírt 45 nap rendelkezésre állt az ajánlat megtételéhez. Az ajánlattevők a következők voltak: 1. POWERFIN SA. belga társaság ajánlati ára 141 100 000 USD kezese: TRACTABEL SA., mint a társaság többségi tulajdonosa. 2. POWER GEN PLC angol: ajánlati ára 180 100 000 USD. 3. SOUTHERN ELECTRIC INTERNATIONAL Inc., USA: ajánlati ára 119 000 000 USD. A pályázatok értékelése a kiírásban rögzített kritériumok szerint történt. Az értékelés és a döntés kielégítően dokumentált. Az ÁPV Rt. és a Ptv. 34. §-ában előírt emlékeztetőt a privatizáció végrehajtásáról elkészítette, de néhány fontos dokumentum, így elsősorban a Bíráló Bizottság részletes véleménye és

javaslatának indoklása nem szerepel ezek között. 7205 A tenderbontástól a győztes pályázóval történt szerződéskötésig mindössze 8 nap - 6 munkanap - állt rendelkezésre (ezen belül az értékelésre egy hétvége + 1 nap). Ennyi idő alatt döntöttek hat áramszolgáltató és két erőmű eladásáról! A rövid időnek tudható be, hogy nem vizsgálták a pályázók üzleti terveiben előirányzott fejlesztési szándékaik megalapozottságát és nem pontosították a kormányhatározatok szándékaival összhangban. A magasabb árat kínáló pályázó elfogadhatatlannak minősített feltételeit nem tisztázták megnyugtatóan. 7206 A Bíráló Bizottság az ajánlatokat rangsorolta a kiírásban meghatározott kritériumok alapján. Az értékelés alapján a Power Gen ajánlata volt a legkedvezőbb. A pályázó azonban a befektetést feltételekhez kötötte, ezért ajánlata érvénytelen volt. 7207 A határozat a DE Rt.-re kiírt pályázat nyertesének a POWERFIN SA-t nevezte meg, 141, 1 M USD vételárral. Az eladott jegyzett tőkére vetített árfolyamot 118%-ban állapította meg a határozat. Az összesen több mint 2,8 Mrd USD értéket képviselő és 14 villamosenergiaipari társaság jövendő sorsát meghatározó pályázatokról három-négy nap alatt érdemi döntést hoztak úgy, hogy további két nap múlva a szerződéseket már alá is írták. Az ÁPV Rt. a kifizetett vételárat az eladás napján érvényes 137 Ft/USD árfolyammal számolta. A forintbevétel és a részvények névértékének a hányadosaként az ÁPV Rt. a privatizáció eredményességét 118 %-ban állapította meg. Kifogásolható, hogy az ÁPV Rt. az eladáskori dollárárfolyammal fejezte ki a privatizáció sikerességét. Az eredeti kiírásban megjelölt 130 Ft/USD árfolyammal a privatizáció 112% eredményt ért el a részvény névértékére vetítve. 7208 A Dunamenti Erőmű Rt. tulajdoni szerkezete A Dunamenti Erőmű Rt. tulajdonosi szerkezete a privatizáció után 1995.december 21. óta a felemelt 33.542.230.000 Ft alaptőke arányában: Az aranyrészvény bevezetésével, az alaptőke emelést követően nem történt meg a részvények újbóli elosztása. Ennek következtében az ÁPV Rt.-nél megmaradt a "+1" szavazatelsőbbségi részvény, viszont az MVM Rt. 50%-os tulajdoni aránya, töredékével ugyan, de csökkent. 7.3. Privatizációs szerződések 7301 Az áramszolgáltatók és az erőművek szerződései ún. forma-, vagy típusszerződések. A típusszerződéseket az ÁPV Rt. jogi tanácsadója a Stikemann

Elliott készítette elő, a nemzetközi joggyakorlat alkalmazásával, az adott Társaság konkrét jellegzetességeinek bennfoglalása nélkül, eredetileg angol nyelven. A vizsgálat során elkerülhetetlenné vált, hogy a DE Rt.-re aláírt privatizációs megállapodások tartalmi és formai ellenőrzését az erőművi társaságok privatizációjára vonatkozó szélesebb körű előírások elemzésén keresztül végezzük el. Az erőművek esetében a privatizáció vizsgált írásos dokumentumai: = Adásvételi Megállapodás, AVM; = Részvényesi Megállapodás, RM; az MVM Rt.-ÁPV Rt. között;= az AVM-ben hivatkozott Feltáró Levél; = Átruházási Megállapodás (amely a RM 3.1. melléklete szerinti "A RM-ban biztosított jogok és kötelezettségek átruházására, illetve átvállalására kötött megállapodás"-t jelenti) = Vételi Jogi Megállapodás (mely az ÁPV Rt. és az MVM Rt. között jött létre, és amelynek a 7.4.sz. mellékletében foglalt "Kijelölési és Kötelezettségátvállalási Megállapodás" ÁPV Rt. és a nyertes pályázó közötti aláírása alapján az MVM vételi jogot enged a nyertes pályázónak a további részvények vásárlására 1997. december 31-ig); = Opciós Megállapodás (amelyben az MVM Rt. vételi jogot enged az ÁPV Rt. javára opciós részvényre); 7302 A Powerfin-Tractabel a fizetési kötelezettségét az AVM-ben rögzítetteknek megfelelően teljesítette, - a zárás napjáig - a 141.100.000,-USD vételárat szabályosan és pontosan utalta át, az MNB-n keresztül az ÁPV Rt. számlájára. 7303 A Powerfin-Tractabel által vállalt kötelezettségeket összehasonlítva a kormányhatározatokban előírtakkal megállapítható, hogy a Dunamenti Erőmű Rt. privatizációja az ÁPV Rt. tulajdonában lévő részvények értékesítésével történt, az adásvételi megállapodások tőkeemelési kötelezettséget nem tartalmaznak. Ez nem felel meg az 1114/1994. Kormányhatározatban és az indoklásában megfogalmazottaknak, az MTA, az ETE, az ágazati szakmai szervezetek szakvéleményeinek és az MVM Rt. szakvezetés állásfoglalásainak. Nem felel meg a kormányzat a villamosenergia-ipari privatizáció szükségességét alátámasztó indoklásának. Ellentétes az 1063/1995. (VII.6.) Kormányhatározat 2.2. pontjában, valamint a 2220/1995. (VIII.4.) Kormányhatározat 1. pontjában rögzített előírásokkal. Az 1063/1995.(VII.6.) Kormányhatározat 2.2. pont végrehajtásáról, a fejlesztési projekteket finanszírozó tőkebevonás kötelező előírásáról nem rendelkezik Igazgatósági határozat.

Nem felel meg az ÁPV Rt. Igazgatóságának 147.(IX.13.)sz. határozatában kifejtetteknek, amely szerint "valamennyi erőművi társaság rendelkezik fejlesztési projekttel" - a Vértesi Erőmű kivételével - amelyek megvalósítására a külföldi tőkebevonás érvényesíthető - a kormányhatározatok szerinti tőkeemeléssel. 7304 Nem valósult meg az elavult villamosenergia rendszer műszaki fejlesztéséhez szükséges külső működő tőke bevonása azért, hogy ez a ráfordítás ne vonjon el forrásokat az ország társadalmi-gazdasági fejlődésétől. Az AVM IX. cikkelye nem írja elő kötelezettségként a vevő számára a fejlesztési projektekhez a tőkeemelést. A jegyzett tőke emelés során az ÁPV Rt., az MVM Rt., és a befektető együttszavazási kötelezettségéről csak a részvényesi megállapodás rendelkezik. Az ÁPV.Rt részére történő osztalék fizetési előírásokat az adásvételi megállapodás nem tartalmazza. A külföldi működő tőke bevonása nyilvánvalóan finanszírozást jelent, ami többféle pénzügyi technikával elérhető, ám a kormányhatározatok a tőkeemeléses privatizációs megoldást nevesítették. A Villamosenergia Rendszer (VER) érdekeinek jobban megfelelt volna a tőkeemeléses privatizáció. A külföldi működő tőke bejutott ugyan az országba az értékesített erőművi részvények ellenértékeként - költségvetési bevétel formájában -, de nem jelentett pénzügyi forrást a privatizált villamosenergia-ipari társaságoknál, az ott meglévő és közeljövőbeli fejlesztési projekt finanszírozási problémák megoldására. 7305 A DE Rt. privatizációjakor, 1995 decemberében a részvényérték meghatározására a társaság 1991. december 31-i vagyoni értékét vették alapul nem aktualizálták az AVM megkötésének megfelelő állapot felmérés alapján. A vagyonértékelés reális képet ad az eszközértékről, de nem azonos az üzleti értékkel. A piackonform üzleti érték megállapításának alapfeltétele az árakban elismerhető költségelemek tisztázása, az energiaárak rendezése. A privatizációs pályázat kiírását megelőzően nem készültek energetikai gazdasági számítások, összehasonlító elemzések az erőmű valóságos üzleti értékének meghatározására. A részvényárfolyam alapja az 1991-es árakon, utánpótlási értéken megállapított eszközérték volt, így ez az eszközérték lett az üzleti érték is. Nem vették figyelembe az időközben eltelt 4 év alatt bekövetkezett inflációs hatásokat, noha nyilvánvaló, hogy az infláció az 1991-ben utánpótlási értéken megállapított eszközértéket is jelentősen módosította volna. Mindezek következtében a részvényárfolyam meghatározása közgazdaságilag nem megalapozott, nem körültekintően meghatározott érték. Az ÁPV Rt., mint az állam tulajdonosi

jogainak gyakorlója, a privatizációs tárca nélküli miniszter, mint a részvényesi jogok gyakorlója: nem tett maradéktalanul eleget a privatizációs törvény szerinti jogaiból fakadó kötelezettségeinek. 7306 Az AVM nem írja elő a fejlesztéspolitika keretében a Dunamenti rekonstrukciójára a vevő fejlesztési kötelezettségét. A kötelezettsége nem maga a rekonstrukció megvalósítása, hanem annak "támogatása és előmozdítása". 7307 Az 1115/1995.(XI.29.) Kh. az 1063/1995. (VII.6.) Kormányhatározattal módosított 1114/1994. (XII.7.) Kormányhatározat 2.4. pontja értelmében az MVM Rt. tulajdonában lévő erőművi részvényeket 1998. december 31-ig értékesíteni kell. Az értékesítéskor a privatizáció első fázisában tulajdont szerzett szakmai befektetők, az ÁPV Rt., hazai kisbefektetők, valamint hazai és külföldi intézményi befektetők részére kell felajánlani. Más szakmai befektetők részére nem lehet értékesíteni a részvényeket. A Dunamentire megkötött részvényesi megállapodás a szakmai befektető részére elővásárlási jogot enged meg, amely szűkebb, behatárolt kötöttség, mint a kormányhatározatban felsorolt kör részére történő felajánlás. 7308 Az 1115/1995.(XI.29.) Kh. 2. pontja eltörölte az aranyrészvényhez fűződő jogok közül a 2220/1995.(VIII.4.) Kh.-ban előírt osztalék-, és fejlesztéspolitika meghatározását. Így a szavazatelsőbbségi, ún. aranyrészvény tulajdonosa által érdemben érvényesíthető jogok erősen korlátozottak. Az "aranyrészvényhez" fűződő jogok csorbítását eredményező kormányhatározat négy hónappal az eredeti határozat után született úgy, hogy ezen idő alatt még az eredeti jogosítványok "kipróbálására" sem nyílt lehetőség. Ez a négy hónap a privatizációs szerződések véglegesítési időszaka, az AVM-et december 8-án írták alá. Az újabb határozat a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának, az ÁPV Rt.-nek a társasági osztalék és fejlesztéspolitika meghatározási jogát egyeztetési kötelezettségre szűkítette. Annak ellenére, hogy a módosító Kormányhatározat egyeztetési kötelezettség követelményét - a fejlesztéspolitikával összhangban álló osztalékpolitikát - adásvételi szerződési kötelezettség vállaláshoz köti, az adásvételi megállapodásban ennek nincs nyoma. A vevő ezirányú kötelezettségét csak a Részvényesi Megállapodás rögzíti, időbeli korlátozással, 2000. december 21-ig írja elő, tehát a részvény elidegenítési tilalom lejártáig! 7309 Az 1064/1995. (VII.6.) Kormányhatározat az adásvételi és a részvényesi megállapodásokban szabályozandó kötelezettségeket ír elő egyebek mellett arra, hogy a befektető a részvényeit legalább 5 évig nem értékesíti. Az AVM 9.1., a részvények elidegenítésének korlátozására vonatkozó pontja nem megtiltja, csupán korlátozza a részvények elidegenítését, a megállapodás aláírását követő 5 évig bizonyos kivételekkel.

Az AVM 9.2., a részvények megengedett elidegenítésére vonatkozó pontja pedig a megengedett kedvezményezettek közül a vevő (vagy esetleg kezes) teljes tulajdonú leányvállalata részére az eladó hozzájárulása nélkül is, bármely más személynek pedig az eladó hozzájárulásával lehetővé teszi a részvények továbbértékesítését. A részvények 5 éves elidegenítési tilalma kapcsán ellentét van az 1064/1995. (VII.6.) Kormányhatározat és a 324/1995. (XI.15.) ÁPV Rt. Igazgatósági Határozat f. pontja között. Ez utóbbi alapján több esetben lehetséges az öt éven belüli elidegenítés. 7310 Az AVM 9.4., az Üzleti Terv szerinti kötelezettségvállalások teljesítésére előírja: "A vevőnek minden ésszerűen elvárhatót el kell követnie" ezek végrehajtására, "amennyiben az Üzleti Tervben foglalt kötelezettségvállalások a józan üzleti gyakorlattal továbbra is összhangban állnak". A hatályos magyar joganyagban ez a fogalom sehol nem fordul elő, így tartalma nem határozható meg. A Dunamenti Erőmű új tulajdonosai a TRACTABEL és a POWERFIN SA. multinacionális cégek, ám abban az országban, amelyben érdekeltségeiket működtetik, az adott ország érvényben lévő jogszabályai szerint kell eljárniuk. Az adásvételi megállapodás minden olyan kötelezettségvállalás teljesülése ellenőrizhetetlen, számonkérhetetlen, amelynek része ez a fogalom, így elhúzódó jogvitákra okot adhat. 7311 A DE Rt.-re vonatkozó privatizációs megállapodások nem tartalmazzák a kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzés megvalósításának módozatait. A kedvezményes munkavállalói részvényvásárlás megvalósításáról a 195/1996. (III.27) ÁPV Rt. Igazgatósági határozat rendelkezik, amely már a DE Rt. értékesítése után született, így nem része az AVM-nek. Az 1063/1995. (VII.6.) Kormányhatározat 2.3. pont végrehajtására, a kisbefektetői tulajdonszerzésre és a kárpótlási jegy cserealappal történő tulajdonszerzésre több ÁPV Rt. igazgatósági határozat született, ezek egy részét végre is hajtották a privatizációs megállapodások azonban nem rendezik ezt a kérdést. 7312 A Részvényesi Megállapodás V. cikkelye alapján többségi management jogok kerültek a külföldi szakmai befektető tulajdonába, kisebbségi tulajdont jelentő részvénycsomag megvásárlásával. A vevő az erőművi társaságnál az 5 fős igazgatóságba 3 tagot jelölhet úgy, hogy ezek egyike az igazgatóság elnöke; a Felügyelőbizottság 6 tagjából a vevő 3 tagot jelölhet úgy, hogy ezek egyike a Felügyelőbizottság elnöke. A magasabb vezető állású dolgozók tekintetében a vevő jogosult a társaság

gazdasági vezérigazgatójának kinevezésére. Az erőművi társaságoknál a vevő joga a társaság könyvvizsgálójának kinevezése. 7313 Az AVM 7.2. pontja a hosszú távú villamosenergia eladási és kapacitáslekötési megállapodásokkal foglalkozik. A külföldi szakmai befektetők az ÁPV Rt.-től az AVM-en kívül garanciát kaptak a társaságonként 1995. októberében megkötött szerződések 1996. június 30-i befejezési időponttal történő újratárgyalására. = Az AVM 11.9 pont alapján a vitás kérdések eldöntését nemzetközi választott bíróság elé kell vinni.= A hosszú távú megállapodások tartalmi kérdései nem rendezhetők állami, kormányzati erőfölény, illetve szélesebb nemzeti érdekek érvényesítésére alkalmas pozícióból. = A villamosenergia árszabályozási mechanizmus korlátossága (lásd: 6.1. pont). 7314 Az 1074/1995. (VIII.4.) Kormányhatározat 1. pontja előírja, hogy "az 1997. január 1-jei viszonteladói és végfelhasználói áraknak az indokolt működési költségeken felül 8% tőkearányos nyereséget is kell tartalmazniuk." Nem készültek a 8% mérték megalapozottságát és szükségességét indokló számításokat vagy dokumentumok. 7.4. Az ÁPV Rt. által vállalt szerződéses kötelezettségek, garanciák Mind az eladó, mind a vevő a szerződés végrehajtása és a felek jogainak biztosítása érdekében számos nyilatkozatot és szavatossági kijelentést tett, amelyek megszegése a másik felet kártérítésre jogosítja. A szerződésben tételesen felsorolt nyilatkozatok egy része formális és megszegése gyakorlatilag kizárt. Az eladó nyilatkozatainak másik része azonban olyan jellegű, hogy nem zárható ki a vevő kártérítési igénye. (Egyes szavatosság elévülési ideje 3,5 és 10 év.) 7401 Felmerülhet kárigény a környezetvédelemmel kapcsolatban tekintettel arra, hogy az eladás időpontjáig nem volt megbízható felmérés a Társaság környezeti állapotáról. Az 1115/1995. (XI.29.) Kormányhatározat szabályozza a környezeti károkból eredő, ÁPV Rt. által vállalható felelősséget. Eszerint az ÁPV Rt. garanciavállalási lehetősége korlátozott mértékű és határidejű. Az erőművi társaságok esetében ez legfeljebb az értékesítési árbevétel 25%-ig terjedhet, érvényességének határideje a 36 hónapot nem haladhatja meg. A DE Rt. adásvételi megállapodása ezt a kormányhatározatnak megfelelően tartalmazza. 7402 Az ÁPV Rt. Igazgatósága saját hatáskörében további kötelezettségvállalásokat hagyott jóvá a 289/1995.(XI.10.), valamint a

324/1995.(XI.15.).számmal módosított 224/1995.(X.9.) határozatával. Az átadott dokumentumokból nem állapítható meg tételesen, csak közelítő számítással a Dunamenti Erőmű Rt. egyedi adásvétele tárgyában a külföldi befektetők és a privatizációs tárca nélküli miniszter közötti megállapodás alapján vállalt garanciák konkrét, és összesített mértéke, feltételei, érvényesítésük esedékessége. 7403 Az 1995. évi XXXIX.tv.23.par.(3).bek. szerint az ÁPV Rt. a kezességvállalást, vagy szavatossági felelősséget eredményező döntését megelőzően köteles a pénzügyminiszter egyetértését megszerezni, értékhatárra tekintet nélkül. A pénzügyminiszter 1995. december 8-án kelt levelében a részére megküldött megállapodásokban tett garanciavállalásokat tudomásul vette. A villamosenergia ipari társaságok privatizációjával összefüggésben, összesítetten 1995. december 8.-ig mintegy 70 Mrd Ft nagyságrendű a garanciavállalási követelmény, amelynek fedezetéül a költségvetés általános tartaléka szolgál. A Dunamenti Erőmű Rt. adásvételi megállapodását is 1995. december 8-án írták alá. Az időpontokból következik, hogy a garanciák vállalásához a törvényben előírt előzetes engedély nem lehetett az ÁPV Rt. birtokában. E tekintetben az ÁPV Rt. törvényt sértő eljárásbeli szabálytalanságot követett el. 7.5. Az erőmű privatizáció előkészítése az MVM Rt.-ben - Alternatív villamosenergia-ipari privatizációs stratégia 7501 A villamosenergia-ipari privatizáció 1994. végi felgyorsítását megelőzően készültek olyan privatizációs változatok, amelyek a megvalósult változattól eltérő, más megoldási módszereken alapultak. Mind időbeli átfutását, mind műszaki-gazdasági hatásait tekintve különböző megoldási javaslatokat dolgoztak ki, amelyeket az MVM Rt. Igazgatósága 1993. augusztus 27-i ülésén elfogadott. Az iparág a magánosítási folyamat során, 1992-1994. években megkezdte és folytatta a privatizáció különböző szakmailag végrehajtható változatainak kialakítását, előkészítését, műszaki technikai megalapozását. A Dunamenti Erőmű Rt.-ben külön is készültek alternatív javaslatok a szükséges tőkebevonás módozataira, a projekt hosszú távú bérbeadásával. A javaslatok eljutottak a Schroders-hez, az ÁPV Rt. pénzügyi tanácsadójához is, kidolgozásukra azonban nem került sor. A privatizáció későbbi fázisaiban a vázolt lehetőségek nem kerültek szóba, további részletes kidolgozásuk elmaradt.

7502 A különféle szakvélemények és a tanácsadói dokumentációkegyüttese sem bizonyult komplex hatáselemzésnek. Koncepcionális nézetkülönbségek voltak az ÁV Rt., a tanácsadók és az MVM Rt. privatizációs elképzelései között. Az MVM Rt. az iparágban betöltött vezető szerepét igyekezett megőrizni, illetve erősíteni. A privatizáció felgyorsítását követően az ÁPV Rt. a költségvetési bevételek gyors növelésében volt érdekelt, tovább élezte ezzel a már meglévő véleményeltéréseket. Ezek végigkísérték a privatizáció első fázisát, a nézetkülönbségeket nem tisztázták megnyugtatóan. Ez alátámasztja a privatizáció különböző megoldásait modellező komplex hatáselemzés hiányát, melyet az ÁSZ 258. sz. 1995. júniusi jelentésében már előre jelzett. A kialakult bizonytalanság, a kiforratlan privatizációs koncepció, megerősítette a már az ÁV Rt.-nél is kiemelt szerephez jutott - nemzetközi privatizációs tanácsadók helyzetét. Az ÁPV Rt.-nél e szervezetek gyakorlatilag átvették a privatizációs folyamat irányítását. - Nemzetközi tanácsadói megállapodások 7503 A privatizáció első szakaszában a Tanácsadói rendszer élén, mint vezető pénzügyi tanácsadó a Schroders állt.A többi tanácsadóval szemben - a Stikemann Elliottot kivéve - a Schroders-et utasítási-, felügyeleti-, irányítási-, számla igazolási jog illette meg a privatizációval kapcsolatos minden ügyben. Az MVM Rt. 1995 második felében külön megállapodásokat kötött az egyes tanácsadókkal. A tanácsadók közti feladatmegosztásban az MVM Rt.-nek másodlagos, közvetítő és információ szolgáltató szerep jutott. - Műszaki tanácsadói megállapodás7504 Az MVM 1995. augusztus 25-én írta alá a szerződést a műszaki tanácsadójával, az ESBI Engineering UK Limited céggel. A megbízási konstrukcióban az MVM Rt. kijelölte a ESBI-t az MVM Rt. projekttel kapcsolatos műszaki tanácsadójává, ugyanakkor az ÁPV Rt. nyomására az MVM Rt. kijelölte a Schroders-t kizárólagos képviselőjévé. Az MVM Rt. a műszaki tanácsadónak nem volt jogosult közvetlenül feladatokat adni és az elvégzett feladatok teljesítését elbírálni. A számlahitelesítés a Schroders joga, míg a számlakiegyenlítés az MVM Rt. feladata volt. A megállapodási konstrukcióból következik, hogy az ESBI-t a Schroders alkalmazta az általa felállított privatizációs modell "hitelesítésére", a pénzügyi modell műszaki vonatkozásainak alátámasztására. - Könyvvizsgálói feladatok 7504 Az MVM Rt. a villamosenergia-ipar részleges privatizációja kapcsán a DELOITTE and TOUCHE HUNGARY Tanácsadót könyvvizsgálójának jelölte ki.

A megállapodásban az MVM Rt. kijelölte a Tanácsadót könyvvizsgálójává ugyanakkor kijelölte a Schroders-t kizárólagos képviselőjévé a Tanácsadó felügyelete és ellenőrzése tekintetében. Az MVM Rt. a könyvvizsgálónak nem volt jogosult közvetlenül feladatokat adni, és az elvégzett feladatok teljesítését elbírálni. - Jogi tanácsadói megállapodás 7506 A jogi ügyek kizárólagos intézője a villamosenergia ipari privatizáció első szakaszát megelőzően a Stikemann Elliott volt. Az ÁV Rt. Igazgatósága 30/1995.(II.21.). sz. határozata ellenére pályázat kiírása nélkül e korábbi tanácsadót erősítette meg az ÁPV Rt. is. Az ÁPV Rt. és a Stikeman Elliott közötti megállapodás tartalma az MVM Rt. előtt ismeretlen, azt az ÁPV Rt. nem bocsátotta az MVM Rt. rendelkezésére. Ez volt az oka, hogy külön titoktartási megállapodások készültek az MVM Rt. és a Stikemann Elliott között. A végleges megállapodást magyar és angol nyelven írták alá, és rögzítették, hogy a titoktartási megállapodás értelmezésével kapcsolatos bármely jogvita esetén az angol nyelvű változatot tekintik irányadónak. 7507 A dokumentumok átadása megelőzte a titoktartási megállapodás aláírását. A villamosenergia iparági privatizációs dokumentumok kezelése, a megállapodások utólagos aláírása ellentétes a magyar joggyakorlattal és a dokumentumkezelésre vonatkozó eljárásokkal. 7508 Az MVM Rt. és az ÁPV Rt. a villamosenergia privatizációs modellalkotási és elbírálási folyamatban másodlagos, kiszolgáló szerepet játszott. A külföldi tanácsadók által meghatározott tartalommal és ütemezésben történt a megállapodások megkötése. - Tanácsadói díjak 7509 A villamosenergia-ipar privatizációjának első fázisában az MVM Rt. különböző tanácsadóknak kifizetett összesen 298 M Ft-ot és 772.595 GBP-t, - ami 220 Ft/GBP árfolyammal számolva, mintegy 170 M Ft-nak felel meg. Így a tanácsadói díjak összege mintegy 468 M Ft, de az ÁPV Rt. által fizetett tanácsadói díjakat és a főtanácsadó Schroders sikerdíját nem tartalmazza.

8. A Dunamenti Erőmű Rt. irányítása 8.1. Gazdálkodás 8.1.1. A gazdálkodás szabályozottsága 8111 A DE Rt. Önköltségszámítási Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) az

1991. XVIII. - a számvitelről szóló törvény előírásainak betartásával készült, és 1993. január 1-én lépett hatályba. Legutóbbi módosítása 1996. január 1-i, amikor már az új tulajdonosi szerkezetű Társaság szakemberei változtattak a szabályzat egyes előírásain, annak érdekében, hogy megteremtsék az összhangot a VET, és az új együttműködési keretmegállapodások és engedélyek között. A szabályzat szakmai szempontból jónak minősíthető. Az eredeti Szabályzat tényleges készítője a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság volt elsősorban azért, mert az adott időben (1993) döntő irányítást és ellenőrzést gyakorolt a hozzá tartozó társaságok felett. 8112 A vizsgálat folyamán az 1994., 1995. és 1996. évi számlakereteket ellenőriztük. Lényeges változás következett be az 1996. évben életbe lépett számlakeret felépítésében, tagoltságában, finomították az ÁFA elszámolás számlát, a költségelszámolási számlaosztályokat átdolgozták a mai követelményeknek megfelelően. Összegezve megállapítható, hogy a számlakeretet folyamatosan karbantartották, és így a számbavételi, a könyvelési munka pontosabbá vált, elősegítve az önálló gazdasági egységek hitelesebb elszámoltatását. 8113 A leltározási szabályzat pontosan rögzíti a leltárfelvétel módját és a különböző anyagok, eszközök leltározásának gyakoriságát. A leértékelést, selejtezést még a leltározás előtt végrehajtják. A raktárak készletmennyiségét évenként egyeztetéssel, 3 évenként mennyiségi felvétellel - nyilvántartástól függetlenül leltározzák. 8114 A jelenleg is érvényben lévő Pénztárszabályzat jól tagolt, világos és teljes körű, 1994. július 14-én adták ki. A DE Rt. működése - gazdasági szempontból - megfelelően szabályozott. A bizonylati rend és fegyelem jó színvonalú, a rendelkezésre álló számítógépes rendszer megfelelően biztosítja az analitikus és a szintetikus könyvelés egyezőségét. 8.1.2. A DE Rt. számviteli politikája 8121 Az eszközök és források értékelése, ezek elvei lényegében megfelelnek a Számviteli Törvény előírásainak a felújítások, karbantartások elszámolását kivéve. 8122 A DE Rt. nem következetesen alkalmazza a Számviteli törvény felújításra/karbantartásra vonatkozó elkülönítő és eltérő elszámolási módját. A nagyjavítások esetében a gazdálkodás mindenkori érdekei szerint az adott esetben döntik el, hogy karbantartásnak vagy felújításnak minősítik ugyanazon javítási költséget (pl.: turbina lapátcsere költsége). A minősítésnek megfelelően jelentkező költséget felújítás esetén a berendezésre aktiválni kell, ami értéknövelő ráfordításnak minősül, míg a másik esetben nem. Ez az ellentmondásosság a Számviteli törvény nem egyértelmű megfogalmazása miatt lehetséges, az APEH ellenőrzések ezt nem rótták fel hibaként. Nem megengedhető egy jogszabályi

előírás minősítése a mindenkori társasági érdekek szerint. Ez a helyzet sérti a Számviteli törvényben megfogalmazott óvatosság elvét. 8.1.3. Az amortizáció elszámolása 8131 A vizsgált időszak nagy részében (1992-95.) az amortizációs politika alakulására, az amortizációból képződő összeg felhasználására döntő hatása volt az MVM Rt.-nek. Az értékcsökkenésből származó összeg nagy részét a DE RT.-től az MVM Rt. elvonta, egy központi alapba helyezte és az itt képződő forrásból finanszírozta a hozzá tartozó társaságok kisebb-nagyobb beruházásait. 8132 Az iparági amortizációs politika felülvizsgálatát társasági szinten a tanácsadó Deloitte and Touche Kft. könyvvizsgáló végezte el, aminek alapján 1996. január 1től módosították az amortizációs politikát. A DE Rt. amortizációs politikája megfelel a törvényi előírásoknak. A vagyon védelme érdekében az eszközökről megfelelő nyilvántartásokat vezettek. 8133 A Számviteli törvény által definiált választási szabadsággal a DE Rt. csak kismértékben tudott élni, mivel - az egész vizsgált időszakban - a villamos energia ára nem nyújtott fedezetet az elszámolható reális amortizáció finanszírozására. Az irreálisan alacsony leírási kulcsok miatt (1992-95.) lassú vagyonfelélés következett be. A leírási kulcs átlagosan 1%-os növelése ennél a vagyontömegnél 12-15% többletköltséget jelent. Az amortizáció évenként elszámolható és a valóságban elszámolt összege döntően befolyásolta a társasági adóalap alakulását az egész vizsgált időszakban. A DE Rt. az egész ellenőrzött időszakban nem fizetett társasági adót (csak 1994-ben volt minimáladó fizetési kötelezettsége). 8.1.4. A gazdálkodás értékelése 8141 A vizsgált időszak döntő hányadában (1992-95.) a DE Rt. gazdálkodása az MVM Rt.-vel kötött "Alapszerződés"-ben rögzített keretek között bonyolódott, a tevékenysége csak formailag volt önálló. A privatizációs adásvételt megelőzően az Állami Vagyonügynökség által 1991. december 31-i hatállyal jóváhagyott Alapszerződéssel az MVM Rt. egy olyan normatív (járadék) rendszert működtetett, amely az erőműveire az egységes termelői árszintben elismert, az átlagos termelési feltételekhez képest objektíven létező, eltérő termelési feltételek jövedelmezőségi hatását, előre rögzített módon és paraméterek alapján átcsoportosította. 8142 A kereskedelmi szerződés az alapszerződés kiegészítő melléklete, amelyben évente meghatározták (MVM Rt. - DE Rt.) a műszaki üzemeltetési paramétereket, az átadott energia mennyiségét és fajtáját (kondenzációs kapcsolt), az ellenértéket (árat), a rendelkezésre állási járadékot és az áramdíj járadékot (tüzelőjáradék). A

két járadék minden évben negatív előjelű volt, és így az MVM Rt. - az ellenőrzött időszakban közel 15 Mrd Ft-ot vont el a DE Rt.-t megillető árbevételből. 8143 A Társaság önköltség szerkezete speciális abban az értelemben, hogy a tüzelőanyagköltség az összköltség 78-80 %-át teszi ki. Mivel a termék (olaj) szabadáras, a fő szállító a Magyar Olajipari Részvénytársaság (továbbiakban: MOL Rt.) érvényesíti a DE Rt. felé a világpiaci ármozgásokat és ez túlnyomórészt önköltségnövelő hatással jár, a másik oldalon lévő, a kereskedelmi szerződésekben lévő rögzített árak viszont csak késve követik az alapanyag árának emelkedését. Az anyagköltség, az anyagjellegű ráfordítások költségnem után a második helyen áll az értékcsökkenési leírás (amortizáció), amely az összköltségen belül 10-11%. A DE Rt. a vizsgált időszak egyetlen évében sem számolhatta el költségként az amortizációnak azt az összegét, amelyet egyébként a társasági adótörvény lehetővé tesz, azért mert áraiban a teljes költséget soha nem érvényesíthette. A bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések és az idetartozó társadalombiztosítási járulék együttes összege5,3 és 6,3% között mozgott a vizsgált évek alatt, tendenciája emelkedő volt. Az 1992-95. közötti évek költségeinek alakulását figyelemmel kísérve megállapítható, hogy a legnagyobb növekedés a "személyi jellegű ráfordítások" költségnemnél következett be, (1992 = 100 %; 1995 = 204,6 %) ezen belül a "személyi jellegű egyéb kifizetések" (pl. vezetői prémiumok) 353,3 %-kal vezeti a listát, mivel bevezetésre került az új privatizációs rendszer, melynek forrása a már meglévő bérköltség. Az "egyéb költség"-ek (bár részarányuk az összköltségen belül jelentéktelen) 282,8%-os növekedést mutatnak, az amortizációs költség 175,6%-ra emelkedett 1992 óta. A kiemelkedően legnagyobb súllyal bíró "anyagjellegű ráfordítások" költségnem 167,3%-os emelkedése idézte elő az összköltség 171,5%-os növekedését. 8144 Figyelembe véve a DE Rt. erős (kényszerű) kötődését az MVM Rt.-hez, valamint a tüzelőanyag árának állandó emelkedését és azt az el nem hanyagolható körülményt, hogy a villamosenergia hatóságilag rögzített árkategóriába tartozik, az ellenőrzés a Társaság gazdálkodását eredményesnek ítéli meg. 8.1.5. Pénzügyi műveletek eredményének alakulása 8151 A DE Rt. mérleg szerinti nyereségének alakulását - az egész ellenőrzött időszakban - nagymértékben befolyásolta a pénzügyi műveletek eredménye. 8152 A rendkívüli bevételek 118 M Ft-os eredménye ellensúlyozta 1994-ben a DE

Rt. 98.6 M Ft-os üzemi veszteségét és nyereségessé tette a Társaság gazdálkodását. 8153 Az üzemi eredmény erős hullámzást mutat a különböző években: 1993 742,4 M Ft 1994 - 58,6 M Ft 1995 76,4 M Ft Az ingadozásnak az az oka, hogy 1994-ben jelentős mértékben megnőttek - 1993hoz viszonyítva - az értékesítés közvetlen költségei (+13,7 %) és az igazgatási költségek (+31,8 %), valamint az egyéb általános költségek (+33,7 %). A költségek növekedésével az árbevétel emelkedése nem tudott lépést tartani (+8,7 %) és ezen tényezők együttes hatása idézte elő az üzemi tevékenység veszteségét. 1995-ben a szóban forgó költségek növekedése a következő képet mutatja: - értékesítés közvetlen költségei: + 19,3 % - igazgatási költségek: + 44,9 % - egyéb általános költségek: + 17,1 %. Ellensúlyozta a költségek emelkedését - és ezért üzemi szinten nyereség is képződött - az árbevétel 21,8%-os növekedése, amelyben szerepet játszott az évközben bekövetkezett energia áremelés is. Az adózott eredmény - az ellenőrzött időszakban összesen csak 10,7%-kal emelkedett, bár ez a növekedés - ismerve az energiaipar általános jövedelmezőségi pozícióját - nem tekinthető rossznak. 8154 Összességében az 1992-95 közötti időszakban a Társaság mind a pénzgazdálkodás, mind a finanszírozás terén nagyobb önállósággal rendelkezett. Megváltozott az iparágon belül a gazdasági kapcsolatrendszer, a központi irányítást a szerződéses kapcsolatokon alapuló viszonyok közötti szabályozás váltotta fel. Azonban a pénz- és hitelgazdálkodást nehezítette, hogy az új gazdasági kapcsolatrendszer elemeit nem határozták meg a szükséges részletességgel és egyértelműséggel. Ez a társaságok között eseti vitákra adott okot. 8.1.6. A karbantartási költségek alakulása 81611990 és 1994 között a karbantartási költségek terv, illetve tényszámai a következőképpen alakultak: A DE Rt. a karbantartási költségek tervezésénél 5 év alatt gyakorlatilag azonos összeget irányzott elő, bár 1992-93-ban jelentősen csökkentették a tervelőirányzatot. A karbantartás elhalasztásával folyamatosan romlott a termelő berendezések műszaki állapota.

8.1.7. Az üzletágak szerinti eredmény alakulása 8171A DE Rt. fő tevékenysége a villamosenergia termelés, valamint a hőtermelés, amelzeket üzletági megbontásban értékesítenek, illetve számolnak el. A Társaság nyereségének évenkénti nagyságát döntő mértékben befolyásolta a kondenzációs villamosenergia önköltségének alakulása, ez utóbbi pedig elsősorban a tüzelőanyag árától függ. 8172 A gazdálkodási mutatók részletes elemzését a 3. mellékletben mutatjuk be. A gazdálkodási mutatók egyértelműen jelzik a jövedelmezőség fokozatos csökkenését, az eladósodás növekedését és az akkor is igaz, ha a DE Rt. gazdálkodása, annak szervezettsége és színvonala meghaladja az országos átlagot. A vállalat hatékonysága a realizált nyereség tekintetében kiegyensúlyozatlan. Az ellentmondás hátterében a már korábban tárgyalt inkonzisztens ármechanizmus áll. Az MVM Rt. által működtetett járadékrendszer is rontotta a DE Rt. pozícióit, hiszen 1992. és 1996. között közel 15 Mrd Ft árbevételt vontak el a Társaságtól, mivel működési feltételeit az átlagosnál jobbnak ítélték meg. 8173 1996. első negyedévében - mivel a termelői ármozgás nem követte a költségek több mint 40%-os emelkedését - a DE Rt. működése 306 M Ft veszteséget eredményezett, ez a veszteség októberig előreláthatóan elérheti az l Mrd Ft-ot. 8.2. A DE Rt. humánpolitikája 8201 A DE Rt. összes bérköltségének alakulása 1992-95. évek között a következő képet mutatja: A jövedelemgazdálkodásban a Társaság szem előtt tartotta az MVM Rt. ezirányú előírásait, ajánlásait. Az évenkénti keresetszínvonal növekedését ezzel együtt elsősorban a kedvező gazdasági eredmények tették lehetővé. 8202 A DE Rt. által foglalkoztatott - teljes munkaidős - munkavállalók jövedelme lépést tartott az inflációval, jelentős mértékű reáljövedelem csökkenés nem következett be. Elsősorban az 1993-as sikeres gazdasági év tette lehetővé a DE Rt. számára a keresetek jelentős emelését. 8203 Az átlagos statisztikai létszám a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakult: Az ellenőrzött időszakban az átlagos állományi létszám csökkenése figyelhető meg; 1992. évhez képest 96 fővel csökkent a létszám 1996. március 31-re. A két nagy állománycsoportban eltérő a tendencia: a fizikai teljes munkaidősök 840

főről 764 főre csökkentek, ennek mértéke: -9,1%, míg a szellemi foglalkozásúak lészáma 352 főről 360 főre emelkedett, ennek mértéke: +1,7%. 8.3. A gazdasági munkafolyamatok gépesítettsége 8301A DE Rt.-nél - a különböző munkaterületeken - egyre nagyobb mértékben használják a számítástechnikát. Az infrastruktura közepes és korszerű elemek keveredéséből jött létre, nem egységes és nem elégíti ki a zökkenőmentes informatikai kapcsolatrendszer alapkövetelményeit. A Közgazdasági és Controlling Főosztály által készített fejlesztési javaslat 3 fázisból áll, a bekerülési összeg pedig kb. 126 M Ft. A bevezetésre javasolt SAP R/3 rendszer szállítójának kiválasztása folyamatban van. 8.4. A DE Rt. jelentős gazdálkodási eseményei - Vagyonértékelés 8401 A vagyonértékelés alapvető feltétele volt a Dunamenti Hőerőmű Vállalat (DHV) társasággá való átalakulásának. A vagyonértékelés és a vagyonmérleg auditálását a Deloitte and Touche Hungary Kft. végezte (fordulónap: 1991. XII. 31.). A vagyonérték az utánpótlási értékből kiindulva a fizikai elhasználódás és a technikai színvonal figylembe vételével került megállapításra. A vagyonértékelés során minden önálló leltári számmal nyilvántartott eszközt átértékeltek. A DE Rt. saját vagyona az átértékelés után 34.751 M Ft lett, a korábbi 7.360 milliós vagyonértékkel szemben. A vagyonértékelést a DE Rt. az előírásoknak megfelelően hajtotta végre. - A DE Rt. 1996. évi üzleti terve 8402 A DE Rt. 1996. évi üzleti terve 1995-höz képest 41 %-os költségnövekedéssel számolt. A DE Rt. 1996. évi árbevételi tervében a bevétel 82,2%-a (27.608,0 M Ft) a megtermelt villamosenergia eladási árából folyik be. A hőértékesítésből tervezett bevétel 15,9% (5.338,5 M Ft). A fennmaradó 1,9% (638,1 M Ft) egyéb bevételekből és az aktivált saját teljesítmény értékéből tevődik össze. A tervezett árbevétel (33.584,6 M Ft) és a tervezett összköltség (33.214,6 M Ft) közötti különbség adja a tervezett 370 M Ft eredményt 1996. évre, ami árbevételarányosan 1,1% nyereséget jelent. A terv készítésekor az elmúlt évek tapasztalatai, valamint az 1996. év eleji

ismeretek, előrejelzések birtokában a sarokpontok reálisan kerültek meghatározásra. - Az esedékes termelői árváltozás erőművi prognosztizálása 8403 A villamosenergia termelői átlagára - a DE Rt. esetében - döntő mértékben a tüzelőanyag beszerzési árától függ. Természetesen a többi árképző tényező (amortizáció, bérköltség, egyéb költségek) szerepe sem elhanyagolható, bár hatásuk az árak alakulására csupán töredéke a tüzelőanyagénak. Az olaj 1996. évi márciusi-áprilisi beszerzési átlagára 1995-höz képest 58,1%-kal növekedett. Az értékcsökkenés költségeit a kulcsok változása (degresszivitás) és a belépő új gázturbina miatt az 1995. évi 2.528,7 M Ft-ról 1996-ra 3.949,0 M Ft-ra emelték meg, a költségnövekedés 56,2%. A személyi jellegű ráfordítások 1995-ről 1996-ra 17%-kal nőnek; ezen belül a bérköltség 19%-kal, a közteher 8%-kal és a személyi jellegű kifizetések 34%-kal. A személyi jellegű ráfordítások tervezett 1996. évi összege: 1.695.312 E Ft. A DE Rt. 1995. évi összes költsége és ráfordítása 23.506.176 E Ft volt, 1996-ra 33.214.649 E Ft-ot terveznek, a költségnövekedés mértéke 41%. Mindezek alapján, továbbá figyelembe véve azt a követelményt, amelyet az 1074/1995. (VIII. 4.) Kormányhatározat 1. pontja tartalmaz: ("az 1997. január 1-i viszonteladói és újrafelhasználói áraknak az indokolt működési költségeken felül 8 %-os tőkearányos nyereséget kell tartalmazniuk") körvonalazódik az az erőművi elvárás, hogy a termelői áremelés DE Rt. által igényelt mértéke 45-50%. A termelői árak, valamint ezek súlyozott átlagából (MVM Rt. összes társasága) képzett fogyasztói ár prognosztizálására a vizsgálat - megfelelő adatbázis nélkül - nem vállalkozhatott.