320 Jelentés a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság átalakulásáról és a részvénytársaság gazdálkodásáról az 1993-1995. években
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK 1. Összefoglaló a megállapításokról 2. Ajánlások III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. Gazdálkodás a vagyonnal 2. A gazdaság szakmai tevékenysége 3. A környezetvédelem helyzete
I. BEVEZETÉS A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. vizsgálata is annak a rendszerszemléletű ellenőrzési sorozatnak a része, amelyet az Állami Számvevőszék 1994-ben két egykori állami gazdaságnál (Komárom és Cegléd) már elvégzett, illetve egyidejűleg folytatott a HÓD-MEZŐGAZDA Rt.-nél. Az alapítói jogokat az Állami Vagyonügynökség 1992. február 12-én vette át. A cég 1992. augusztusától - a privatizációs törvény megjelenését követően - az Állami Vagyonkezelő Rt. portfóliójába került, majd 1993. január 1-jével egyszemélyes részvénytársasággá alakult. Alakulásakor és jelenleg is 100 %-os tulajdonos a Magyar Állam. A részvénytársaság jogelődje a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság, amely mint állami vállalat 1970-ben a Surján Állami Gazdaság, a Csorba Állami Gazdaság és a Szenttamási Állami Gazdaság egyesítésével jött létre. A Részvénytársaság a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság általános jogutódja. A
cégbírósági bejegyzés 1993. november 18-án megtörtént, 16-10-001562 cjk. számon. Az eszközök, a saját tőke és létszám alakulása: Mérleg főösszeg millió Ft-ban Saját tőke millió Ft-ban Átl. áll. létszám főben 1993. január 1. 1.719,9 929,7 618 december 31. 1.732,2 934,1 481 1994.december 31. 1.755,7 1.209,3 415 Az ellenőrzés célja annak vizsgálata volt, hogy a cég ˇ a miként gazdálkodott a rábízott állami vagyonnal, ˇ hogyan látta el a tulajdonosok által elvárt szakmai tevékenységet (termelés, kutatás, oktatás), ˇ milyen figyelmet fordít tevékenységében környezetvédelemre. A vizsgált időszak 1993-1994. volt, illetve a tendenciák értékelése érdekében az 1995. év. A helyszíni vizsgálat 1995. szeptember 29-től 1996. március 19-ig - a vizsgálati jelentésnek az ellenőrzött szerv részére észrevételezésre történő átadásáig - tartott.
II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK
1. Összefoglaló a megállapításokról Az alapító okirat megfelel a törvényi előírásoknak, azonban nem mentes a formai hibáktól. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Részvénytársaság 1993. január 1jével visszamenőleges hatállyal alakult meg a volt állami gazdaságból, amelyet a Társasági Törvény értelmében 1993. júniusától a Közgyűlés, illetve Igazgatóság irányít. A tulajdonos képviselője az átalakulást 1993. szeptember 23-i keltezéssel utólag hagyta jóvá. a viszamenőleges alapítás nem felel meg a törvényi előírásoknak. Az FM tájékoztatása szerint valamennyi tartós állami tulajdonú mezőgazdasági Rt.-nél visszamenőleges volt az alapítás. A Cégbíróságok ezt nem tekintették kizáró tényezőnek. Belső utasítások terén a szervezet és a feladat előírások változása miatt a működés szabályozása csak követni tudja a való életet, az elfogadható szintű működést a munkavállalók szakmai tudása biztosítja. A régi szabályzatokat folyamatosan átdolgozzák, de a befejezés határideje nincs meghatározva, pl. erre vonatkozóan ütemterv sincs. Nem vezetnek hatályos utasítások jegyzéket sem. A Szervezeti és Működési Szabályzat szövegével kapcsolatban volt néhány, nem a lényeget érintő észrevétel. A belső ellenőrzési funkciót egy jól felkészült munkatárs tölti be
részmunkaidőben, más funkcióval megosztva. A vezetés a belső ellenőr észrevételeit hasznosítja. Külső szabályozások: törvények és rendeletek változásai előnytelenül befolyásolták az Rt. működését. Ilyenek pl. a kárpótlási törvény, a Munka Törvénykönyve túlórát korlátozó rendelkezései, valamint a bérkorlátozásról szóló Kormányrendelet. A mezőgazdasági Rt. a több éves aszálykárok, az előző években lezajlott gyors társadalmi és gazdasági változások, továbbá a tulajdonosi jogokat gyakorlók változásai közepette is működőképes maradt. Az Rt. vagyona nőtt. A vagyonnövekedésnek több összetevője volt: az Rt.-vé történt átalakulásakor felértékelték a vagyont és a folyó gazdálkodás is nyereséges volt. A vagyon növekedése a létszám 203 fős (33 %-os) csökkenése, valamint a termőföld 40 %-os csökkenése mellett ment végbe. A vizsgált időszakban - 1993. január 1. - 1994- december 31.között - a saját tőke 30 %-kal, 280 millió Ft-tal nőtt. (1995. várható növekedés 10 % 120 millió Ft) Ez elsősorban az eredmény növekedése, illetve a gazdaságilag elmaradott térség támogatására kapott végleges állami juttatás következtében alakult ki. Megszűnt a társaság nagyarányú függősége a hitelezőkkel szemben. A forgóeszközök hányada mindkét évben meghaladta az 50 %-ot. A vizsgált időszakot az Rt. vagyonmérleggel nyitotta. Az értékelés ˇ a mérleg-főösszeget 22 %-kal, ˇ a tárgyi eszközöket 89 %-kal, ˇ a saját tőkét 47 %-kal növelte. A műszaki berendezések elhasználódása, korszerűtlensége nagymértékű, a felértékelt érték ezt nem mutatja pontosan. Ennek megszüntetésére a szintentartó beruházásokra 3 év alatt 345 millió Ft-ra van szükség. Ezenkívül 224 millió Ft volt a már megkezdett rekonstrukció beruházási hitelállománya 1994. végén. A részvénytársaság "bekerült" az adóskonszolidációba és az elmaradott térségek támogatásába. Az 1994. évi 314 millió Ft adózás előtti nyereség - mely tizennyolcszorosa az előző évinek - 53 %-a e két forrásból származik. Jó költséggazdálkodásra enged következtetni, hogy a vizsgált időszakban: ˇ a költségek kevésbé nőttek, mint az árbevétel, ˇ a ráfordítások abszolút mértékben is csökkentek 20 %-kal. A részvénytársaság támogatások révén: ˇ 1993-ban 93 millió Ft, ˇ 1994-ben 328 millió Ft, ˇ 1995-ben (várható) 162 millió Ft összeghez jutott. Ezek egy része különböző címeken ténylegesen juttatott pénzeszköz, a kamattámogatásoknál és kedvezményeknél számított megtakarítási értékek. Ezen összegekben nincsenek benne pl. a nem
számszerűsíthető garanciavállalások. A részvénytársaság pénzügyi helyzete a vizsgált időszakban konszolidálódott. Ez az eredményes gazdálkodásnak, illetve a kapott támogatásoknak köszönhető. Adósságaik rendezésének súlyos ára volt, mert két év alatt 261 millió Ft-ot fizettek vissza, ez a két év adózás előtti nyereségének 80 %-a. Miután szinte minden pénzüket az adósságok rendezésére fordították, rendkívül kevés saját pénzeszközzel rendelkeznek. Ez a fő akadálya az eszköz rekonstrukciónak is. 1995-ben az eredmények - alapvetően a támogatások jó része elmaradása miatt - megközelítőleg azonosak a saját tevékenységéből származó eredménnyel. 1996-tól az export lehetőségek beszűkülése miatt a vetőmagtermeltetés terén csökkenés várható. Az állami tulajdonlás új formájának - az ÁPV Rt. megalakulásának továbbra is azt a célt kellene szolgálnia - megőrizve a meglévő értékeket -, hogy a biológiai erőforrásokat, a jó fajok, fajták genetikai törzsállományát biztosítsa és terjessze az országban. A kárpótlási folyamatok befejeződésével az Rt. szántóterülete a korábbi 6200 hektárról 3945 hektárra (64 %-ra) csökkent. A bérelhető terület távlatilag 2000-3500 hektár közé prognosztizálható. A kárpótlás befejezése után megmaradt területen kell megtermelni mind a szarvasmarha, mind pedig a lóállomány takarmányigényét. A kárpótlás, továbbá a pótkárpótlás befejezése után megmaradó terület nagysága összességében elegendő az állatállomány tömegtakarmány igényének kielégítéséhez és a vetőmag-feldolgozó üzem ellátásához. Az Rt.-nél a szántóföldi növénytermesztés közvetlen ágazati eredménye (1993-ban 0,4. 1994-ben 11,9 millió Ft) csak a feldolgozó ágazatokon keresztül értékelhető. A vizsgált időszakra jellemző az okszerű költségtakarékosság. A termesztés színvonalát szolgálja a lineár öntözőtelepek megléte, melyek a rendkívül aszályos időjárás kivédését szolgálják, ezzel egyértelműen megnő a termelés biztonsága. A vetésszerkezetben alapvető változás nem következett be és várhatóan a jövőben sem fog. A hibridkukorica vetőmag előállítás prioritásának megtartása mellett továbbra is az őszi búza, borsó, valamint aprómag vetőmagvak, továbbá árunövények termesztésével foglalkoznak. Az ágazat fő feladatának tartja a talaj termőképességének fokozását, a szerves trágya minél nagyobb arányú felhasználását és az altalajlazítást. Fontos feladat az ötözőkapacitás hatékony felhasználása az ötözést legjobban megháláló növények (hibridkukorica, takarmánykukorica) vonatkozásában. A társaságnál az állattenyésztés szarvasmarha ágazata dinamikusan fejlődik. Az Rt.-nél mintegy 1200 db (1994. december 31-én) jó genetikai képességű vöröstarka Holstein-fríz keresztezett tehénállomány található. A bikaborjakat a korábbi időszakban 8-tól 15 napos korukig értékesítik. Az
üsző borjakat az üsző tenyésztő telepeken a csorbai és surjáni kerületekben nevelik. A jó tenyésztési munka hatására a hozamok nőnek, a jövedelem termelő-képesség évről évre javul. A fő bevételi forrás az ágazatnál a tejtermelésből van, melynek extra minősége minden évben közel 100 % volt. A tenyésztés alappillére a drágább, de genetikailag nagy értéket örökítő termékenyítő anyag. A genetikai fejlődés érdekében az évenként felhasznált termékenyítőanyag 20-30 %-a importból származik, főként az amerikai WORLD-WIDE, SIRES INC cégtől. A közvetlen ágazati eredmény 1993-ban 46 millió Ft, 1994-ben 79 millió Ft volt, míg 1995 után 82 millió Ft várható. Az eredmények figyelembe vételével a társaság a tenyésztési irányt nem kívánja megváltoztatni. Tenyésztői munkáikban céljuk az, hogy genetikailag nagy értékű tenyészbikák alkalmazásával a jelenlegi konstrukciót tökéletesítsék. Ez azt jelenti, hogy növekedjen a folyadék tejtermelés és a tejben a szárazanyag koncentráció. Sertéstenyésztéssel a társaság 1993. decemberéig foglalkozott. 1993. január 1-jei sertésállomány 16.201 db volt. A sertéstenyésztés vesztesége 1993-ban 4,7 millió Ft volt. 1993. decemberében állategészségügyi okok miatt az egész sertésállomány vágóhídra került. Ennek következtében a sertéstelepet felszámolták, majd pályázat útján 1995-ben értékesítették. A lótenyésztés némileg veszteséges, de nem túl jelentős tevékenysége az Rt.-nek. Gondot okoz, hogy a versenylótartás a műemlék Almásy kastély és istállói épület együtteshez kapcsolódik. A jelentős múlttal rendelkező szenttamási ménest veszteséges volta miatt (1993-ban 2,5 millió Ft, 1994ben 5,9 millió Ft volt a veszteség) decentralizációs privatizálásra (egyes részlegek, területek privatizálása) jelölték ki. Az egység többszöri meghirdetés ellenére továbbra is a társaság tulajdona maradt. Az értékesítés akadálya az Imremajori Almásy kastély műemléki védelme A jelentkező elállt a vételi szándékától, mivel csak az állatállományt vehette volna meg, az istállókat és a lovászathoz tartozó telket azonban nem. Az épület komplexum és a lótenyésztési tradíciók kétségtelenül összetartozó nemzeti értékek. A társaság továbbra is keresi az értékesítés lehetőségeit. Addig is a hagyományos magas színvonalú tenyésztési munkát folytatják, a versenysport részére biztosítják az utánpótlást. A vetőmag-feldolgozó üzemnél a piaci lehetőségek figyelembevételével előnyben részesítik azokat a fajtákat, melyek több piacon eladhatók. A termelés eredményességéhez továbbra is alapvető szempont, hogy minden előállító terület öntözött legyen. Az üzem kapacitásának minél jobb kihasználása és az állandó költségek csökkentése érdekében - 1995-ben is - búzavetőmagot, illetve étkezési és vetőmagborsót, valamint vörös here és lenvetőmagot dolgoznak fel. Ezen termékek feldolgozását a hibridkukorica vetőmag feldolgozásának megkezdése előtt el tudják végezni.
Az üzem a "második feldolgozó vonal" megépítésével és üzem behelyezésével a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudja. Üzleti stratégiájukban a belföldi forgalmazás növekedése mellett az export lehetőségek minél szélesebb körű kiterjesztése a cél. A megtermelt áruk értékesítési lehetőségeinek javítása céljából a következőket kellene megoldani: ˇ az export tevékenység kiszélesítése folyamatos biztosítása végett egy, a piacot jól ismerő szervezet létrehozása, amely ellátja a termelők érdekeinek egységes képviseletét, ˇ a belföldi piac összehangolása érdekében szintén szükség volna egy szervezet felállítására, mivel a piacot jelenleg közel 40-50 %-ban a PIONEER nyugati (amerikai) cég uralja ˇ A hibridkukorica értékesítés terén a Kelet-európai - Oroszország és más FÁK - országok összeomlása csak több milliárd Ft árbevétel kiesést okoz és termékpusztulást okozhat már 1996-ban. Szükséges volna az 1994-ben az orosz és magyar földművelésügyi miniszterek által 20 ezer tonna hibridkukorica átvételéről aláírt szándéknyilatkozatban foglaltakat mielőbb - az ÁPV Rt. bevonásával - realizálni. Segítené a társaságok helyzetét az is, ha vám- és ÁFA mentességet biztosító egyezményhez csatlakozna Magyarország. Az Rt. környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatban kifogás a vizsgált időszakban nem merült fel, bírság kiszabására nem került sor. A megváltozott viszonyokhoz igazítva azonban az Rt.-nek rövid időn belül el kell készítenie a törvényi előírásoknak megfelelően a KHVM által meghatározott, a környezeti károk rendezésére vonatkozó aktualizált tervet
2. Ajánlások Az Állami Számvevőszék Elnöke a vizsgálat során tett megállapítások alapján: Felhívja a földművelődésügyi miniszter, valamint az ipari-és kereskedelmi miniszter figyelmét, hogy ˇ kísérelje meg realizálni a piacszerzés érdekében az orosz és magyar földművelődésügyi miniszterek 20 ezer tonna hibridkukorica átvételéről szóló szándéknyilatkozatát, továbbá járjon el a Kormánynál Magyarország csatlakozása érdekében a vám- és ÁFA-mentességet biztosító bisketi egyezményhez. Felhívja az ÁPV Rt. figyelmét, hogy ˇ tegye lehetővé a tulajdonát képező cégnek támogatásokkal, osztalékvisszahagyással és egyéb módon az elavult és elhasználódott eszközök gyors rekonstrukcióját; ˇ kísérje figyelemmel és kísérelje meg kedvezően befolyásolni a piacok alakulását, a menetgazdasági érdekekre is figyelemmel; mérlegelje, mely intézkedésekkel javítható a lótenyésztés jövedelmezősége. Javasolja az Rt. vezetőségének, hogy ˇ készítse el a hatályos belső utasítások jegyzékét, továbbá ütemtervet a régi
utasítások átdolgozására; ˇ módosítsa az SZMSZ-t a jelentésben leírt észrevételek figyelembevételével és a működést szabályozó utasításokat kapcsolja az SZMSZ-hez; ˇ fontolja meg, hogy az üszőnevelés jövőbeni biztosítása érdekében a néhány rossz állapotban lévő épület helyett milyen lehetőségek vannak új épületek építésére; ˇ dolgozzon ki a meglehetősen elavult gépállomány rekonstrukciója, korszerűsítése érdekében egy hosszú távú utánpótlási-felújítási programot; ˇ foglalkoztasson a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok végzésére, ellenőr-zésére olyan függetlenített környezetvédelmi megbízottat, aki mezőgazdasági szakközépiskola végzettséggel vagy növényvédő szakmérnöki képesítéssel rendelkezik.
III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
1. Gazdálkodás a vagyonnal 1.2. A Részvénytársaság alapítása A Részvénytársaság 1993. január 1-jei fordulónappal alakult a korábbi Állami Gazdaságból. Az ÁV Rt. - mint a tulajdonos képviselője - 1993. szeptember 23-i keltezéssel hagyta jóvá utólagosan az átalakulást. A késés okául azt jelölték meg, hogy az ugyanolyan fordulónapról készült átalakulási vagyonmérleg hitelesítése csak 1993. július 21-én történt meg. A cégbíróság az Rt.-t 1993- november 19-i dátummal jegyezte be, amely december 8-án emelkedett jogerőre. A visszamenőleges alapítás nem felel meg a törvényi előírásoknak. Ez nem volt egyedi jelenség, ugyanis 1993 végén az ÁV Rt. az akkor 24 tartós állami tulajdonú Rt alapítása során kivétel nélkül hasonlóan járt el az FM tájékoztatása szerint. A cégbíróságok ezt nem tekintették kizáró feltételnek. A tulajdonos 100 %-ban A Magyar Állam. Tevékenysége felöleli a növényés állattenyésztést, ezek kisegítő szolgáltatásait, erdőgazdálkodást, homokés kőbányászatot, termékeik nagy- és külkereskedelmét. Az alapító okirat megfelel a törvény előírásoknak, azonban formai hibákat vétettek. A belső utasítások és a belső ellenőrzés rendje A belső utasítások szándék szerint igyekeznek megfelelni a jogszabálynak és a hatékony gazdálkodás követelményeinek. A külső és belső átalakulás következményeként e követelményeknek csak a tevékenység folyamatában lehet megfelelni. A külső jogszabályok állandóan, olykor nehezen követhetően változnak, a belső szervezet is átalakulásban volt a vizsgált időszakban. A feladat előírások változása és a működés szabályozása ezért csak követni tudja a való életet, s ilyenkor a munkavállalók szakmai tudása teszi lehetővé az elfogadható szintű működést.
Az Rt. szervezeti és működési szabályzata 1993. szeptember 23-án kelt. Terjedelme rendkívül szerény, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezeti egységek feladat-meghatározását sem. Nincs hivatkozás arra sem, hogy mely működési, ügyrendi előírások, utasítások szabályozzák az egyes tevékenységi folyamatokat. Nincs hatályos (igazgatói)utasítások jegyzéke, amely eligazítást adna - főleg esetleges felelősségre vonások esetén - az érvényes szabályok között. Emellett igaz, hogy a régi szabályozásokat folyamatosan átdolgozzák, de erre vonatkozó ütemterv nincs. Ezek megállapítása után a SZMSZ szövegével kapcsolatban van néhány észrevétel: A szakszervezet szerepét taglaló szövegben az szerepel, hogy képviseli a dolgozókat. A szakszervezet tagjain kívül csak azokat képviselheti, akik erre felkérik. Az üzemi/üzleti titokról szóló fejezetből annak meghatározása hiányzik, hogy mit kell üzemi/üzleti titoknak tekinteni. Az Rt. a szabályzat szerint bármely munkakör betöltésére írhat ki pályázatot. Nem világos ki dönti el, hogy mire, a feltételes mód megengedő és az is következik, hogy nem mindig minden munkakörre. Az 1. sz. mellékletben üzletág-igazgatói munkakörök is szerepelnek, mely munkakörök a valóságban nem léteznek. Szükséges ezt az ellentmondást feloldani. A belső ellenőrzési funkciót egy munkatárs tölti be részmunkaidőben két éve. A belső ellenőr más munkakörökben hosszú ideje dolgozott a cég elődjénél, így megalapozott az a megállapítás, hogy a gazdaságot jól ismeri, amely segítség munkájában. A belső ellenőr jogállása a részmunkaidőből adódóan "felemás". Az 1988. évi VI. törvény 195. §-a azt írja elő, hogy a belső ellenőrzést, ha van, a felügyelő bizottság irányítja. Ez eléggé többértelmű megfogalmazás. Az Rt.-nél a belső ellenőr éves munkatervét a FEB hagyja jóvá és nekik az elvégzett ellenőrzésekről, a belső ellenőr munkájáról a vezérigazgató számol be. A belső ellenőr munkáját a vezérigazgató és a könyvvizsgáló véleményére is figyelemmel évente minősíti. Munkáját a vizsgált időszakban jónak minősítette. A cég vezetése a belső ellenőr észrevételeit hasznosítja. A feltárt hiányok felszámolására utasításokat adnak ki. Az ellenőrzés által feltárt visszatérő hibák általában számszakiak, olykor problémák jogszabály értelmezéséből is adódnak. A belső ellenőr is tapasztalt olyan jogi szabályozásból eredő problémákat, amelyek a cég tevékenységét hátrányosan befolyásolják. Ilyen a földtörvény, illetve az ingatlan nyilvántartás rendezetlensége a földhivatalnál. Ez a hátrány értelmezési problémákban nyilvánul meg. A földhivatalnál ma is az van bejegyezve a termőföldre, hogy a tulajdonos az állam, kezelője az Állami Gazdaság. Amikor az ÁFI jelzálogot jegyzett be a tápcsatornára, az alatta levő föld a Magyar Államé, a tápcsatornát, mint tárgyi eszközt, a részvénytársaság aktiválta. A tápcsatorna kormányzati beruházásnak minősül, de 60 %-ban
saját erőből finanszírozták. A visszatérítendő költségvetési juttatás, amelyre a jelzálog vonatkozik - 12,4 millió Ft. (95/1994 [VI. 17] Korm. rend) Ebből 1996. január 1-jén a fennálló tartozás 8,2 millió Ft, ezt a követelést az ÁFI megszűntével a Kincstár örökölte. Kereskedelmi bank is jegyez be pl. majorra jelzálogot, csak az épületekre, mert a föld a Magyar Állam tulajdona. A termőföldre vonatkozó kezelői jogot a részvénytársaság vezetői szerint nem vonták meg a cégtől. A cég az állami tulajdonú földet használhatja, beruházhat rá, bérbe is adhatná, csak eladáshoz nincs joga. Az ÁPV Rt. nyilatkozata szerint a termőföldek kezelői jogát elvonták az átalakulás során, mert ezt a jogot csak állami szervezetek gyakorolhatták. Ezzel joghézag és problémás helyzet adódott, mert az ÁV Rt, mint részvénytársaság sem rendelkezhetett kezelői jogosultsággal. Ez visszahathatott a földnyilvántartások rendezésére. A kárpótlási jogcímen elkerült területek közötti üzemi utak továbbra is a Magyar Állam tulajdonában vannak, karbantartása jelentős költség a részvénytársaságnak. Miután a kárpótlási földek egy részét a cég visszabérli, érdekének tartja ezen utak karbantartását. Látható, hogy a jogi helyzet felemás és a tulajdonosi bejegyzések idejétmúltak. Nem szerencsés a Munka Törvénykönyve túlórát-korlátozó rendelkezése sem, mert idénymunkánál a felső korlátot is időnként túl kellene lépni. Gátolja az önálló gazdálkodást ebben az évben a bérkorlátozásról szóló 1023/95. (III.22.) Kormányrendelet. Az információáramlásról szóló szabályzat bár csak általánosságokat rögzít, de a számítógépes információs rendszer hozzáértő munkatárs irányítása alatt áll, így a vezetőket jól ellátják megfelelő információkkal. 1.3. Vagyoni helyzet, eredményesség Az Rt. átalakulási vagyonmérleggel nyitotta a vizsgált időszakot. A tárgyi eszközöknél jelentős volt az ingatlanok felértékelése, az adott kölcsönök túlnyomó részét a dolgozók lakásépítési kölcsönei tették ki. Részletezve - 1993. január 1. - 1994. december 31. között - a saját tőke 30 %-kal, 280 millió Ft-tal nőtt. 1995-ben a növekedés várhatóan 10 %, 120 millió Ft lesz. Ez elsősorban az eredmény növekedése, illetve a gazdaságilag elmaradott térség támogatására kapott végleges juttatás következtében alakult ki. Megszűnt a társaság nagyarányú függősége a hitelezőkkel szemben. A forgóeszközök hányada mindkét évben meghaladta az 50 %-ot. A műszaki berendezések elhasználódása, korszerűtlensége azonban igen nagymértékű. A nettó és bruttó érték hányadosa egyre csökken, (85,6 illetve 60,4 %) amely jelentős beruházási, finanszírozási gondokat jelent a közeljövőben, annál is inkább, mert az átértékeléstől független tényleges érték jelentősen alacsonyabb. A szintentartó beruházáshoz szükséges összeg (változatlan áron)
1996-ban 119 millió Ft, 1997-ben 110 millió Ft, 1998-ban 116 millió Ft lenne. Fejlesztéshez ennél több pénz szükséges. A folyó gazdálkodás eredményes. Az adózás előtti nyereség 1994-ben már 314 millió Ft, több mint tizennyolcszorosa az előző évinek. Ennek 53 %-a hitel-elengedésből és az elmaradott térségek támogatásából származik. A jó költséggazdálkodás keretében ˇ a költségek jóval szerényebben nőttek, mint az árbevétel, ˇ a ráfordítások abszolút értékben csökkentek is 20 %-kal. Ez még infláció nélküli gazdálkodásban is szép eredmény. Az anyagköltség indexe 87 % (növekvő árbevétel mellett), ennek jelentős része energia megtakarításból származik. Jelentősen megnőtt viszont a műtrágya felhasználás költsége és mennyisége a jó terméseredmények érdekében. A bérköltség növekedése 19 %-os volt, 33 %-os létszámleépítés mellett, ez lehetővé tette a megmaradt dolgozók fizetésének nagyobb emelését. A bankköltségek majdnem kétszeresére, 26 millió Ft-ra emelkedtek. A ráfordítások mértékében 1993-ban döntő volt a sertéspestis 60 millió Ft kárral, amely a sertésgazdálkodás felszámolásához is vezetett. A többi - a működéssel közvetlenül össze nem függő - ráfordítás, mint a késedelmi kamat, bírság, elhullás, kényszervágás, hitelkamatok jelentősen csökkentek a vizsgált időszakban. A részvénytársaságot a gazdasági szabályozó elemek közül az adórendszeren túl a támogatások, az adó- és kamatkedvezmények érintették a gazdálkodás során. A cég közvetlen és közvetett támogatások révén 1993-ban 93,2 millió Ft, 1994-ben 327,8 millió Ft összeghez jutott. Ezen összegek egy része különböző címeken ténylegesen juttatott pénzeszköz (rendkívüli árbevételként elszámolva), más része, pl. a kamattámogatások és kedvezmények számított megtakarítási értékek. Az öntözésfejlesztéshez kapott kamatmentes kölcsön és a reorganizációs hitel garanciavállalása az ÁV Rt. részéről nem számszerűsíthetők, tehát az előzőekben írt összegekben nincsenek benne. Az agrárpiaci támogatásokról rendelkező szabályozókon belül kedvező a 40/1993. (III.4.) Kormányrendelet, amely az elmúlt két évben - a folyamatos módosításokkal - lehetővé tette a szántóföldi és kertészeti kultúrák termesztéséhez szükséges anyagi feltételek finanszírozását. Jelentős segítség volt a 70 %-os állami garanciavállalás mellett 10 vagy 20 kamatkedvezmény igénybevételével felvehető éven belüli lejáratú, ún. zöldhitel, valamint hektáronkénti 1500 Ft/ha vetéstámogatás,amely a tavaszi kalászosokra és a kukorica volt igénybe vehető. Ennek mértéke 1993 őszére 2000 Ft/ha-ra növekedett és előlegként augusztus 31-től már lehívható volt. Ezt egészítette ki a gázolaj támogatás,melynek mértéke 1993. júniusában 33 %-ról 50 %-ra emelkedett, illetve a hozamkiesés mértékétől függően az 1500-2500 Ft/ha agrárpiaci támogatás volt igénybe
vehető az aszály okozta terméskiesés mértékétől függően. Az export támogatást a társaság a beszámolási időszakban 1993. március 30-tól a hibridkukorica vetőmag értékesítése után vette igénybe. Ennek mértéke az árbevétel 10 %-a, amely 1993-ban 38 millió Ft, 1994-ben pedig 86 millió Ft volt. 1995-től a támogatás alapja és mértéke változott. A támogatás január 1-jétől 1USD után 10 Ft, amelynek összege tervszinten 50 millió Ft volt. Az útalap támogatás igénybevételére 1992 júniusától volt lehetőség, a 2/1992. (IX. 16.) PM rendelet alapján. A támogatás mértéke gázolaj, könnyű fűtőolaj, valamint egyéb ipari tüzelőolaj esetében literenként 1993-94-ben 6, - Ft volt, amely 1995-ben 9,50 Ft lett. A társaság az adóskonszolidáció keretében 1994-ben 255,2 millió Ft kamattámogatásos hitelt kapott. Az igénybevett hitelkedvezmény 1994ben 11 millió Ft volt, amely 1995-ben várhatóan 68 millió Ft lesz. Az adórendszer a gazdasági szabályozó rendszer másik eleme. Az adónemek közül csak azokat említjük meg, melyek az elmúlt két évben jelentősen változtak, vagy új elemként jelentek meg. A helyi adók közül az iparűzési adó az, amely viszonylag jelentősebb összeget tesz ki és annak mértéke önkormányzatonként változó. Törökszentmiklós esetében ez 1 ezrelék és eddig nem változott még, Kisújszállási Önkormányzat 1 ezrelékről 3, illetve 7 ezrelékre módosította, amely összegszerűségben 1993-ban 1607 EFt-ot, 1994-ben 1964 EFt-ot tett ki. Földadó fizetési kötelezettség a beszámolási időszakban - részben környezetkímélő technológia alkalmazása, részben pedig aszálykár miatt nem volt. E kötelezettséget a parlament el is törölte. Társasági adó mértéke az elmúlt két évben változatlan volt. A figyelembe vehető, adózás előtti eredményt növelő, illetve csökkentő lehetőségek azonosak. Az adó kedvezmények igénybevétele 1994-ben 5.281 E Ft-tal növekedett. Törökszentmiklóson, de általánosan más volt állami gazdaságban is a gazdálkodás komoly gondja, hogy a kárpótlási törvény szerint földalapot kellett képezni és azt magántulajdonba kellett adni. A gazdaságnak eredetileg 6200 ha vetésterülete volt, ebből az első ütemben kárpótlásra került 2037 ha, (30 %) a második ütemben még további 137 ha kiadása várható. Ez azt jelentette, hogy a társaság elvesztette a termeléshez szükséges földterület jó részét, a kárpótolt területekből vissza kell bérelnie. Egyéb termelési gondok mellett a költségeket is növelik a földbérleti díjak. A földbérleti díj hektáronként 3500-4000 Ft költségnövekedést jelent évente. 1.4. A pénzügyi helyzet A részvénytársaság pénzügyi helyzete a vizsgált időszakban konszolidálódott. A hosszúlejáratú kötelezettségek ugyan két év alatt 418 %kal, 187 millió Ft-tal nőttek, de jelentős mértékben csökkentek a rövidlejáratú kötelezettségek (58 %-kal, 410 millió Ft-tal). Ez az eredményes gazdálkodásnak, illetve a kapott támogatásoknak köszönhető.
Az adósságrendezésnek súlyos ára volt, mert 2 év alatt 261 Millió Ftkamatot fizettek ki, ez a két év adózás előtti eredményének 79 %-a. A cégnek kevés a készpénze és ez a körülmény korlátozza mozgásterét. A pénzeszközök mindössze 1,45, illetve 3,17 %-át teszik ki az összes eszközöknek. Ez annyit jelent, hogy gyakorlatilag minden pénzüket az adósságuk kifizetésére fordították. Nem szerencsés a gazdálkodás alakulásában az, hogy a követelések két év alatt csaknem a kétszeresükre (189 %) nőttek. Ezen belül igen magas (68, illetve 41 %) az egyéb követelések aránya. Ezek között viszont az átmeneti, áthúzódó tételek vannak többségben. 1993-ban 7 millió Ft a sertéspestissel összefüggésben a biztosítónál előírt, de végéig még be nem érkezett kártérítés összege. 1994. év végén 41 millió Ft volt a visszaigényelt, de még be nem érkezett ÁFA. A szintentartó rekonstrukcióhoz 1996-98 között 345 millió Ft-ra volna a cégnek szüksége. Ezen felül 224 millió Ft a már megkezdett beruházások hitelállománya 1994. december 31-én. 1995-ben az eredmény - alapvetően a támogatások jó része elmaradása miatt jóval szerényebb, megközelítőleg azonos a saját tevékenységéből származó eredménnyel. Az adózás előtti eredmény várható értéke 135 millió Ft. A tulajdonos képviselője, az ÁPV Rt. a jegyzett tőkét 1995-ben 110 millió Ft-tal, a kivásárolt adósság vételárával egyező értékben növelte és 415,7 millió Ft-ban állapította meg. A Cégbíróság a megemelt tőkét Cg. 16-10-0015622/14.sz. végzésével átvezette. 1.5. Modernizációs program Az Rt. vezetése 1995 novemberében elkészítette az "Agrár modernizációs program 1996-1998"-hoz tartozóan a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. tevékenységét bemutató anyagot. Az anyagban - a társaság bemutatásán túlmenően - az integrációval, a célok megvalósításának feltételeivel kapcsolatban leírtak figyelemre méltóak. A társaság által az integráció fejlesztésére kidolgozott négy változat közül az ún. "D" változat a legjobb, tekintve, hogy 1996-1998 között - a számítások alapján - a legnagyobb mérleg szerinti eredményt és bruttó cash-flowt ezen változat produkálná. Az indokolt fejlesztési célok megvalósulása érdekében a társaságnak szüksége van arra, hogy a tulajdonos ÁPV Rt. átmenetileg az osztalékot hagyja a társaságnál. A program megvalósításához fontos az Rt. managementje tulajdonosi érdekeltségének megteremtése. Érdekeltségük fokozódna, ha a Társaság részvényeinek 25 %-át a dolgozók, vezetők kedvezményes feltételekkel megvehetnék.
2. A gazdaság szakmai tevékenysége
2.3. A tulajdonosi elvárások között a termelési, kutatási elvárások súlya és szerepe A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek elsődleges elvárása, hogy tartósan állami tulajdonban maradó társaság nyereséges és működőképes legyen. . január 1-jén, valamint 1992. szeptember 22-én az FM Biológiai Alapok Fejlesztési Főosztálya által készített emlékeztető szerint a Kormány döntésének figyelembe vételével a gazdaság akkori vagyonának 51 %-át meghaladó részének állami tulajdonban kell maradnia. A tartós állami tulajdon kijelölésével alapvető szempont volt, hogy az így kijelölt rész 100 %-ban állami tulajdonban működőképes legyen. Fő stratégiai szempont volt a vetőmag feldolgozó üzem központba állítása, a szántóföldi vetőmag előállítása, a tartósan megmaradó szarvasmarha állomány takarmánnyal való ellátása, valamint a decentralizációs privatizálásra kijelölt veszteséges ágazatok felszámolása, illetve értékesítése. A Földművelésügyi Minisztérium alapvető elvárása volt: ˇ A biológiai alapok védelme, különös tekintettel a vetőmag előállításokra. Ezen belül is elsősorban a hibridkukorica vetőmag termelés, termeltetés terén. ˇ A tartós állami tulajdonban maradó vagyon eredményes működtetése. Az Állami Vagyonügynökség alapvető elvárása a gazdaságban decentralizációs privatizációt magára nézve kötelező érvényűnek tartotta, így a kijelölt, de még nem értékesített vagyontárgyakat eladni kívánta. Fő feladatként egy magas szinten termelő vállalat működtetését irányozta elő, ami a privatizációból befolyt bevételek visszaforgatásával nyereségesen tud működni. Elvárásként fogalmazta meg az üzleti terv teljesítését, a társaság likviditásának jelentős mértékű javítását, a privatizáció végrehajtását. 2.2. A tulajdonosi elvárások és teljesülésük, összhangjuk az Rt. hosszú távú gazdasági érdekeivel A tulajdonosi elvárások a nagy múltra visszatekintő hibridkukorica termelés, termeltetés, a vetőmag termesztése és feldolgozása, továbbá az állattenyésztés terén mind az FM, mind az ÁVÜ, ÁV Rt, ÁPV Rt. részéről a céggel szemben fennállnak, azonban a feltételek csak részben adottak. A 126/1992. (VIII. 28.) Kormányrendelet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.-t is azon üzemek körébe sorolta, amelyeknek feladata az átalakuló mezőgazdaság időszakában az ország mezőgazdasági biológiai alapjainak fenntartása, fejlesztése. Az FM Biológiai Alapok Fejlesztési Főosztálya a Kormány döntésével párhuzamosan, illetve a decentralizációs privatizációs program indításakor felmérte a gazdaságnál azon tevékenységeket, amelyek e körben sorolandók. Ezeket figyelembe véve dolgozta ki a gazdaság decentralizációs privatizációs programját és az erre épülő átalakulási tervét. A biológiai háttér a vállalatnál: egyrészt a nagy biológiai értékű vetőmagok előállítását, a feldolgozás folytatását jelenti, másrészt azt, hogy a jó genetikai értékekkel rendelkező szarvasmarha állomány fennmaradása és
fejlődése biztosítva legyen. A biológiai alapok bizonyos megmaradását szolgálja a gazdaságnál kialakult termelési vertikum is. A gazdaság kezelésében lévő szántóterület csökkenése, illetve a nem megfelelő piaci pozíciók miatt a vetőmagtermelés bár bizonyos mértékben területileg csökkent, azonban a feldolgozás technikai, technológiai háttere, feldolgozottsági foka nagymértékben javult. Az Rt.-nél a kárpótlási földárverések csaknem teljes mértékben megtörténtek, a pótkijelölés területének licitjére 1995 októberében került sor. A kárpótlási folyamatok befejeződésével, a dolgozói földalapok kiadásával az Rt. művelhető földterülete már csak 61,4 %-a a korábbinak. A kárpótlási folyamatok végleges lezárása után tisztázható, hogy mekkora lesz a véglegesen bérelhető földterületek nagysága. Összegezve megállapítható: hogy a tulajdonosi elvárások a részvénytársaság hatékony működésére nagymértékben kihatással voltak és így a minőségi növénytermesztési követelmények (vetőmagtermesztés), valamint az állattenyésztés (szarvasmarha) terén az elvárásokat a cég vezetése teljesítette. 2.3. Az egyes ágazatok (növénytermesztés, állattenyésztés) helyzete és jövedelme termelő képessége, termelési tevékenysége 2.3.4. Területi adatok Az Rt. telephelyeinek (kerületeinek) fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés. A Csorbai kerületben a szántóföldi növénytermesztésen belül őszi búza, borsó, valamint hibridkukorica vetőmag, illetve takarmány és egyéb árunövény termesztése folyik. A másik fő tevékenysége a szarvasmarha tenyésztés. Az állatállomány keresztezett Holstein-friz vörös változata. A Surjáni-kerület szántóföldi növénytermése struktúrájában hasonló a csorbai kerületéhez. A kerületben a szarvasmarha ágazat két ága található Az egyik a szenttamási kerületben helyhiány miatt nem megoldható üszőnevelés, valamint a csorbai, illetve a szenttamási kerületekből átszállított bikaborjak hízlalása. A Szenttamási kerületnél a szántóföldi növénytermesztésen belül a csorbai kerülethez hasonlóan őszi búza, borsó és hibridkukorica vetőmag alapanyag, valamint áru- és takarmány növények termesztésével foglalkoznak. A kerületben egy 550. férőhelyes tehenészeti telep üzemel. Az angol telivér lótenyésztés importból származó kancákkal kezdődött 1963-ban. A tenyésztés kimondottan a versenysport utánpótlása érdekében jelentős versenyeredményeket elérő állománnyal történik. A vetőmagfeldolgozó üzemben őszi búza vetőmag, borsó (étkezési száraz és vetőmag), valamint hibridkukorica vetőmag feldolgozása folyik. Az Rt. összes földterülete 7124 hektár (ha) volt, melynek átlagos aranykorona (AK) értéke 23,7 AK/ha. Az Rt. földjeit érintő kárpótlási, pótkárpótlási igény, az alkalmazotti (dolgozó ) földalap összesen 2654 ha-t tesz ki. A kárpótlás előtti, a kárpótlásra kijelölt, továbbá a várhatóan tartósan állami tulajdonban megmaradó földterületek a következők szerint alakultak:
ˇ kárpótlásként kiosztották a művelhető összterület 29,8 %-át, ˇ a további kárpótlási igény 2,0 %; ˇ az Rt. kezelésében lévő földterületet a törvény értelmében az alkalmazottakat megillető 20 AK földtulajdon további 7 %-kal csökkentette; ˇ így az Rt. 6840 ha-os összterületéből - figyelembe véve a szakközépiskola részére átadott 99 ha földalapot - 4087 ha marad a társaság kezelésében, ami 40,2 %-os csökkenést jelent; ˇ művelési ágaként az arányok lényegesen másként alakultak, ugyanis a kezelésükben lévő 6200 ha szántóterületből várhatóan 3848 ha marad a társaság használatában, a korábbinak 62,1%-a. A kárpótlás, kártalanítás hatása ˇ A szántó terület jelentős csökkenése miatt egyre nehezebb a vetőmagtermelés (hibridkukorica, napraforgó, stb.) során az alapvetően szükséges térbeli izoláció biztosítása. ˇ Az állatállomány takarmány szükséglete biztosításának elsődlegessége miatt jelentős visszaesés állt be az áru növényféleségekben és területi méretében. ˇ A terület csökkenés mennyiségi gondokat, kapacitás kihasználtságot okozott a vetőmag-feldolgozó üzemben. ˇ A fenti gondok megoldását célzó földbérlet- melynek nagyságrendje kb. 500 ha- a jelenlegi árszinten 3,5 millió Ft többletköltséget jelent. ˇ A növendékmarha tartás, mely legelőre alapozott volt, legelő nélkül maradt. Ezen állomány átcsoportosítása és legelő területtel való ellátása szintén többletköltséget jelent a társaságnál. A fenti kedvezőtlen hatások csökkentésére az Rt. a kárpótlással párhuzamosan lépéseket tett, mely során ˇ igyekezett minél több, elsősorban közvetlen szomszédos területet bérbe venni; ˇ az alkalmazotti földek túlnyomó többségén sikerült közös termelési kapcsolatot létesíteniük (hibridkukorica termelés); ˇ megindították a termelési integrációs tevékenységüket, mely során a vetőmag-feldolgozó bázisuk kihasználását kívánják javítani. 2.3.2. Az egyes főágazatok termelési tevékenységének elemzése, értékelése b. Szántóföldi növénytermesztés ˇ A kárpótlási folyamatok, illetve a dolgozói földalap kijelölése előtt a főágazat 6200 hektáron gazdálkodott. ˇ A szántóföldi növénytermesztést jelentősen befolyásolja a csapadék alakulása. Az elmúlt évek rendkívül csapadékszegény időjárása az arid (nem öntözött) viszonyok között termelt növények esetében hozamcsökkenéssel járt. A takarmány kukorica esetében az öntözetlen viszonyok között termelt növényeket kármentés érdekében teljes egészében le kellett silózni (568 ha elvetett területből az elháríthatatlan aszály 380 ha területet érintett, ezért csak 188 ha területen lehetett takarmánykukoricát betakarítani). A kalászos gabonák 1994-ben a tervezetthez viszonyítva magasabb hozamokat produkáltak, de a mélyen gyökerező kapás kultúrák megsínylették a
csapadékszegény időjárást. A növénytermelés fajlagos eredményei (to/ha) a fő fajoknál 1994-ben a következők voltak: őszi búza 6,39, őszi árpa 4,78, borsó 3,83, és hibridkukorica TC 3,68. Az egyes növények hozamkiesése miatt az előállított saját termelésű termények önköltségének emelkedése negatív hatással volt az 1994. évi gazdálkodásra. A vizsgált időszakban a nitrogén műtrágya felhasználása csökkent, egy hektárra vetítve 105,2 kg-ról, 80,5 kg-ra. Az állattartó telepek szerves trágyáját növekvő mértékben hasznosították a földek termőképességének fenntartása érdekében. Az Rt. gazdálkodási szempontjából meghatározó körülmény, hogy a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. az ország egyik legszárazabb területén található. Az elmúlt 15 évben állandósultak az aszálykárok. Kulcskérdéssé vált az öntözés biztosítása. b. Szarvasmarha ágazat A szarvasmarha összlétszáma az 1993. évi 2036 db-ról 1994-ben 2202 db-ra nőtt. Az állományon belül az átlagos tehén létszám az előző évi 1101 db-ról 1994-ben 1141-re emelkedett. Csökkenés csak az itatásos borjaknál fordult elő, ahol is az állomány 1994-ben 54 db-bal csökkent. Az összes tejtermelés 1994ben 7,326.887 liter volt, az egy tehénre jutó termelés 3,4 %-kal haladta meg az 1993. évit. A szarvasmarha ágazat összességében 1994-ben a tervezetthez viszonyítva 7,8%-kal nagyobb tejhozamot produkál. Szarvasmarha tenyésztés a Holstein-fríz vörös változatára alapozott. A keresztezés hatására a termelés ugrásszerűen nőtt. A hozamok növekedését a tartási körülmények korszerűsítése, valamint magas színvonalú tenyésztési munka eredményezte. A tehenek rendszeres selejtezésével, valamint a nagy hozamot ígérő növendék üszők beállításával továbbra is biztosított az ágazat jó jövedelemtermelő képessége. c. Sertéságazat 1993-ban az Rt. sertésállománya átlag 870 db kocából állt. 1993-ban 23.000 hízót adtak el a telepről. A hízók takarmányhasznosítási mutatója 4 kg/1 kg. súlygyarapodás volt. A sertéstelepet állategészségügyi okok (sertéspestis) miatt 1993. december elején felszámolták. 1993 október 31-ig elhullott 1480 db szopós malac, 196 db tenyészkoca,, illetve süldő, valamint 604 db hízósertés. Kényszervágásra került 109 db tenyészkoca és süldő, valamint 208 db hízósertés. A telepet az állatállomány felszámolása után kitakarították és kétszer fertőtlenítették. A társaságnak környezetvédelmi okok és a telep állaga miatt nem volt szándékában újabb állományt telepíteni, ezért a telepet kiselejtezték, majd 1995-ben bontásként értékesítették. d. Lótenyésztési ágazat A szenttamási kerülethez tartozó ún. "Szenttamási Ménesben" angol telivér versenyló tenyésztése folyik. A telepen 3 db fedezőmén 40-45 db tenyészkanca, 80-90 db növendékló 15-20 db sportló és 2 db igásló található. Eddigi erőfeszítéseik ellenére az ágazatot nem tudták privatizálni, mivel a
telep műemlék jellege miatt csak a lóállomány vásárolható meg, a többi tárgyi eszköz csak bérelhető. A lóverseny pályán lévő lovaik eredménye még az ottani költségeket sem tudja fedezni, így a tenyésztés veszteséges. A veszteség mérséklése érdekében mind a ménesi, mind a pályán lévő lóállományt fokozatosan csökkentik és az így megüresedett ménesi férőhelyeket bértartással hasznosítják. A ménes kancaállományából a legértékesebbeket továbbra is tenyésztésben kívánják tartani. A személyi állomány szakmai felkészültsége, a lóállomány egy részének további értékesítése biztosítéka annak, hogy az ágazat vesztesége fokozatosan csökkenjen. e. Melléküzemi tevékenység A melléküzemi tevékenység a vetőmag-feldolgozó üzemből és a takarmánykeverő-feldolgozó üzemből áll. Ezen utóbbi tevékenysége a sertéstelep felszámolása miatt zsugorodott, már nem önelszámoló egység. Az üzem a szenttamási szántóföldi egységben található. Eredetileg 1959-ben épített vetőmag-feldolgozó üzem (továbbiakban: vetőmag üzem) főként a hibridkukorica vetőmag termelésre alapult. Jelenleg az ország legjobb vetőmagüzemei között tartják számon. Három ún. kamrás szárító van a vetőmagüzemben, melyek az összes hibridkukorica vetőmagot képesek megszárítani 70 napos szárítási időszak alatt. A vetőmagüzem egy teljesen felszerelt és hivatalosan elismert laboratóriummal rendelkezik, ahol az összes feldolgozott vetőmagból vett mintákat csírázóképesség vizsgálatnak vetik alá. Az üzem gépparkja megfelelő állapotban van. Elkészült a második feldolgozó sor is, amely 1995. november 1-jétől teljes kapacitással üzemel, megszűnt a feldolgozás szűk keresztmetszete, bérmunkát is vállalnak. Az Rt.-nél termelt hibridkukorica vetőmagon kívül szerződéses vetőmagot is feldolgoznak, hogy kihasználják az üzem kapacitását. A vetőmagüzem felszereltségénél fogva alkalmas a vevő igényei szerint bármely vetőmag kémiai kezelésére. f. Gépesítés és energiagazdálkodás Az Rt. erő- és munkagép parkjának műszaki állapota - a szűkös anyagi források következtében - tovább romlott, még a szintentartó fejlesztésre sem volt lehetőség. A gépek, berendezések elhasználódottsági foka már 1992-ben 85 %-os volt. Az erőgépek műszaki állapotának gyorsütemű romlása kedvezőtlenül hat a normatív üzemanyag felhasználásukra is. Ezért az energiahordozók állandó áremelkedése mellett számolniuk kell az üzem- és kenőanyag felhasználás növekedéséből adódó többletköltségekkel. A gépek nagyfokú elhasználódottsága miatti problémákhoz párosul még a felszereltségében és szerszámozottságában korszerűtlen javítóbázis, amely szintén felújításra szorul.
A tervezett energia költség betartása érdekében éves energiafelhasználási tervet készítettek. 2.3.3. Az egyes ágazatokra (növénytermesztés, állattenyésztés) vonatkozó jövőbeni célok, fejlesztési szükségletek Az Rt. célja az elkövetkezendő időszakokban az egyes ágazatok jövedelem termelő képességének javítása, fokozása. Ennek érdekében - figyelembe véve a gazdasági környezetet, piaci helyzetet, tulajdonváltozás hatását - a következő fejlesztéseket tartja szükségesnek. Az Rt. céljai: ˇ A szántóföldi növénytermesztésben a zömében öntözéses körülmények között folyó termelésnél a jelenlegi magas hozamszinteket jövőben is biztosítani szükséges, sőt, amennyiben lehetséges, ez kismértékben növelendő. ˇ A tápanyag visszapótlásban 2-3 év alatt el kell érni a korábbi évek tápanyag utánpótlásának a szintjét. A műtrágyázás mellett fontos szempont kell legyen a szervestrágyázás. ˇ A növényvédelemben a megelőzésre kell helyezni a fő hangsúlyt. A jövőben a talajfertőtlenítésekre nagyobb figyelmet kell fordítani. Folytatni kell a megkezdett növényvédelmi kísérletek összehasonlító vizsgálatát, ahol be tudják mutatni az érdekeltek részére az elérhető eredményt, az egyes szerek hatását. ˇ Tovább kell bővíteni az öntözési lehetőségeket a meglévő adottságok kihasználásával. Egy újabb lineár telep létesítésével - amelynek a feltételei biztosítottak - a szántóterület közel 80 %-a válik öntözhetővé. ˇ A növénynemesítésben elért eredményeket figyelemmel kísérve, a hozam növelése érdekében folyamatos fajtaváltást kell végrehajtani a vetőmag, illetve az árunövénytermelésben. ˇ Szükséges az állatállomány genetikai hátterének a javítása. Ez a piacon fellelhető legjobb termékenyítő anyag - sperma - alkalmazásával érhető el. ˇ A szenttamási ménes esetében az Rt-nek továbbra is keresnie kell az értékesítés lehetőségét. Addig is, amíg ez meg nem oldódik, folytatni kell a hagyományos magas színvonalú tenyésztési munkát, a versenysport részére az utánpótlás biztosítását. ˇ Vetőmag-feldolgozó üzem: -- nagy hangsúlyt kell fektetni a belföldi piacra, ahol is az elvégzett fejlesztésekkel lehetővé vált a kis kiszerelésű vetőmagvak értékesítése, melyre elég nagy az igény. -- A termelésben és előállításban a hibridkukoricánál a hazai fajtákat kell előtérbe helyezni. Fejlesztési szükségletek ˇ A műszaki színvonal növelése érdekében a növénytermesztés erő- és munkagépeinek folyamatos cseréjét kell végrehajtani. ˇ Az elkövetkezendő években (legkésőbb 1998-ban) fokozatosan el kell kezdeni a szarvasmarha telep teljes rekonstrukcióját. Itt elsősorban a berendezések cseréjéről van szó, amelyek addigra elhasználódnak.
ˇ A vetőmag-feldolgozó üzemnél a magtár rekonstrukcióját kell végrehajtani, továbbá a régi berendezések folyamatos cseréjét kell elvégezni.
3. A környezetvédelem helyzete A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az Rt. környezetvédelmi helyzete megfelelő. A társaságnál a termelés folyamán a növényvédelem, az állattenyésztés, valamint a gépüzemelés munkafolyamatai közben termelődnek veszélyes hulladékok az alábbiak szerint: ˇ Növényvédelem: felhasznált növényvédőszerek műanyag gönygyölegei. ˇ Állattenyésztés: elhullott állatok tetemei, továbbá a gyógyítás folyamán felhasznált gyógyszerek göngyölegei és az egyszer használatos fecskendők. ˇ Gépüzemelés: fáradt olaj, olajszűrők, olajos rongyfilter-, fűrészpor-, iszap, ólomsó hulladékok, használt akkumulátorok és festékesdobozok. A hígtrágya az állattartó telepeken keletkezik. A légszennyezés meghatározói a tüzelő, fűtő, szárító és a kalapácsos daráló berendezések, valamint az alkalmazott technológiák. A társaság telephelyein összesen 6 db bejelentési kötelezettség alá tartozó pontforrás található. A pontforrások nyilvántartottak és a légszennyezés mértékét éves bejelentési lapon a környezetvédelmi hatóság részére minden év március 31-ig bejelentik. Az Rt. részére vizsgált időszak alatt a Környezetvédelmi Hatóság a környezetvédelmi hiányosságokra (légszennyezés, veszélyes hulladékok kezelése, stb.) vonatkozóan bírságot nem vetett ki. A termelésből adódó hulladékok nyilvántartása követhető, hulladékok tárolását, elszállítását és megsemmisítését az akkor jogosult szervek (Városgazdálkodási Rt., ÁFOR-, MÉH telep) végzik. A társaság rendelkezik kárelhárítási tervvel. A vizsgált időszak alatt külső környezetvédelmi ellenőrzés csak 1994. április 29-én volt az Rt. Surjáni kerületénél a Közép-TiszaVidéki Környezetvédelmi Felügyelőség részéről. Az átalakulási terv készítésekor a Környezetvédelmi Főfelügyelőség Vezetője nem határozta meg a környezeti károk rendezésére vonatkozó terv tartalmi követelményeit. Ezeket a társaság a KözépTisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségtől (röviden: KTKF) 1992. október 21-i keltezésű 17-1389/1992. számú levelében kapta meg. Az átalakulási terv 2.4. pontjában szereplő "A környezetvédelemmel összefüggő kérdések" c. fejezet röviden bár, de megfelelően ismerteti a címben jelzett témát. A fejezetben az a kitétel is szerepel javasolt formájában, "hogy a környezetvédelmi tervet - a Főfelügyelőség tartalmi követelményei szerint - a megalakuló részvénytársaság készítse el, reálisan megállapított határidőre". Helyszíni vizsgálataink során erre vonatkozó írásos anyagot nem mutattak be, ezért az a megállapításunk, hogy az Rt. Környezetvédelmi terve még nem készült el.
Ezzel szemben rendelkezik a társaság a KTKF-től, mint I.fokú környezetvédelmi hatóságtól egy olyan határozattal, amelyben engedélyezi az Rt. részére - bizonyos feltételek betartása mellett - a termelési tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékok kezelését (gyűjtés, szállítás). Rendelkezik továbbá egy 1985. november 18-i dátummal kiadott "A veszélyes hulladékok kezelésének szabályzatával", amelyet az azóta megjelent rendelkezéseket figyelembe véve nem dolgozták át. A környezetvédelemmel foglalkozó nem függetlenített szakemberek témakörök szerint látják el feladataikat. Tevékenységüket ellenőrzési naplóban dokumentálják. A környezetvédelem felelős vezetőjének végzettsége állatorvos, aki főállatorvosi beosztásban, gazdaság vezetőjétől kapott írásos megbízás alapján (1984. június 11-i dátummal) végzi a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat (ellenőrzés, levelezés, jelentés készítés, stb.)