3 TERVFAJTA: TERVTANÁCSI TERV

TSZ.:

FT_VE_tt / 2009. TÁRGY:

MEGÚJULT BELVÁROS – VESZPRÉM KÖZPONTJÁNAK KÖZTÉRI REKONSTRUKCIÓJA

REHABILITÁCIÓS AKCIÓTERÜLETEK: – KOSSUTH LAJOS UTCA ALSÓ ÉS FELSŐ SZAKASZA, ALULJÁRÓ ÁTVEZETÉSE A JUTASI ÚT ALATT, HOTEL ÉS BÁSTYA ÁRUHÁZ MÖGÖTTI TÉR, POSTA ÉS VÁR ÁRUHÁZ ELŐTTI TÉR, LOVASSY GIMNÁZIUM ELŐTTI TÉR RENDEZÉSE ÉS TÖBBSZINTES PARKOLÓHÁZ LÉTESÍTÉSE

HRSZ:

2, 3, 6/5, 13, 4082, 2514/4, 2548/3, 2549/3 TERVFAJTA:

TERVTANÁCSI TERV ÉPÍTTETŐ

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 VESZPRÉM, ÓVÁROS TÉR 9. GENERÁLTERVEZŐ:

FŐMTERV ZRT.

1024 BUDAPEST, LÖVŐHÁZ U. 37. LEVELEZÉSI CÍM: 1276 BUDAPEST, PF. 1104

DÁTUM:

2009. JÚNIUS 24.

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP TERVEZŐI NYILATKOZAT EMLÉKEZTETŐK ÉS EGYEZTETÉSEK ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS KERTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS DENDROLÓGIAI SZAKVÉLEMÉNY FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA A KIVÁGANDÓ FÁK LISTÁJA ÉS A KIVÁGÁSOK ESETI INDOKLÁSA ÉPÍTÉSZETI TERVEK

ALÁÍRÓLAP TSZ.:

FT_VE_tt / 2009.

TÁRGY:

MEGÚJULT BELVÁROS – VESZPRÉM KÖZPONTJÁNAK KÖZTÉRI REKONSTRUKCIÓJA

HRSZ:

2, 3, 6/5, 13, 4082, 2514/4, 2548/3, 2549/3

TERVFAJTA:

TERVTANÁCSI TERV

ÉPÍTTETŐ

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 VESZPRÉM, ÓVÁROS TÉR 9.

GENERÁL TERVEZŐ:

FŐMTERV ZRT.

1024 BUDAPEST, LÖVŐHÁZ U. 37.

ÉPÍTÉSZET:

LUKÁCS PÉTER ÉPÍTÉSZ VEZETŐ TERVEZŐ; KAMARAI SZÁM: É1-01-4053/06

BECKER MÁRTON ÉPÍTÉSZ TERVEZŐ; KAMARAI SZÁM: É-01-4501/09

GLÜCK ENDRE OKLEVELES ÉPÍTÉSZMÉRNÖK

HORVÁTH BÁLINT OKLEVELES ÉPÍTÉSZMÉRNÖK

KOVÁCS ZOLTÁN OKLEVELES ÉPÍTÉSZMÉRNÖK

TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZET:

DR. FEKETE ALBERT TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ VEZETŐ TERVEZŐ; KAMARAI SZÁM: K1-01-5157

HUBAYNÉ DR. HORVÁTH NÓRA TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ TERVEZŐ; KAMARAI SZÁM: K2-01-5027

SÁROSPATAKI MÁTÉ OKLEVELES TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ TERVEZŐ

KÖZMŰTERVEZÉS:

KOVÁCS ÉVA GENERÁL REFERENS, ÚT VEZETŐ TERVEZŐ

TÓTH M:. KINGA GENERÁL REFERENS, ADMINISZTRÁCIÓ

TUBOLY LÁSZLÓ KÖZMŰGENERÁL TERVEZŐ

TŰZVÉDELEM:

BÁRSONY ANTAL TŰZVÉDELMI SZAKÉRTŐ

DÁTUM:

2009. JÚNIUS 24.

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírott, felelős tervezőként kijelentjük, hogy az ÉPÍTTETŐ

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 VESZPRÉM, ÓVÁROS TÉR 9. TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÉS TERVEZÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ TEVÉKENYSÉG

VESZPRÉM BELVÁROSI KÖZTÉRI REKONSTRUKCIÓJÁNAK TERVEZÉSE HRSZ:

2, 3, 6/5, 13, 4082, 2514/4, 2548/3, 2549/3 készített

TERVTANÁCSI ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓT (ELŐTERJESZTÉSI ANYAGOT) A./

37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 19.§ (1) bek. előírása szerint (tov.: Ép. kódex) kijelentjük a fenti tárgyban nevezett objektumok tervezése során az építészeti műszaki tervdokumentációt a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével készítettük el, azoknak megfelel.

B./

A tervezés során, valamint az építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése során az alábiakban felsorolt hatóságokkal, szakhatóságokkal és szervezeti egységekkel egyeztettünk:. a) Veszprém Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Bizottság elnökével: Brányi Máriával b) Veszprém Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Iroda vezetőjével és a műszaki vezetőjével: Schmidt Istvánnal és Németh Lászlóval c) Veszprém Város Főépítészével: Horváth Gáborral d) A Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal területi képviselőjével: Németh Katalinnal e) Az Építési Hatóság területi képviselőjével: Bors Istvánnéval f) A PROVESZPRÉM ügyvezetőjével::Temesvári Balázzal g) Az ADITUS Zrt vezető tanácsadójával, pályázati referensével: Ferenczy Gáborral h) A Veszprémi Tűzoltó Hatósággal: Rózsa Sándor Tűzoltó Őrnaggyal i) A Veszprémi Főkertésszel: Haluza Jánossal j) Veszprémi Közüzemi és Szolgáltató Zrt képviselőível: Pernesz Katalinnal és Strenner Józseffel k) A Nemzetközi Mélyépítő zrt parkolási referensével: Ács Lászlóval l) érintett közműhatóságokkl:víz- és csatornázási művek,gázművekkel

C./

Továbbá a tervezés során az engedélyezési terv koncepcionális vázlattervét (tervtanácsi) a területtel érintett korábbi tervezőknek is bemutattuk és konzultációs egyeztetést folytattunk: a) Veszprém Város központjának és számos épületeinek tervezőjével: Márton István Ybl-díjas építésszel b) Veszprém Város központjának és az Óváros felé néző tömb rehabilitációjának tervezőjével: Ruttkay M. Gyula Ybl-díjas építésszel c) Az előzetes koncepcióterv tervezőivel: Kovács Zsolt György és Beránková Jana építészekkel

FELELŐS TERVEZŐ:

LUKÁCS PÉTER ÉPÍTÉSZ VEZETŐ TERVEZŐ; KAMARAI SZÁM: É1-01-4053/06

BECKER MÁRTON ÉPÍTÉSZ TERVEZŐ; KAMARAI SZÁM: É-01-4501/09

DÁTUM:

2009. JÚNIUS 24.

EMLÉKEZTETŐK ÉS EGYEZTETÉSEK

ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS

1./ ELHELYEZKEDÉS, KÖRNYEZET, ELŐZMÉNYEK ................................................................................................ 7 2./ TÖRTÉNELMI HÁTTÉR........................................................................................................................................... 7 3./ TERVEZÉSI PROGRAM.......................................................................................................................................... 7 4./ A TERVEZETT TEREKRŐL .................................................................................................................................... 8 5./ A TEREK AKADÁLYMENTES HASZNÁLATA....................................................................................................... 10 6./ EGYEBEK.............................................................................................................................................................. 11

1./

ELHELYEZKEDÉS, KÖRNYEZET, ELŐZMÉNYEK

Veszprém belváros, rekonstrukció. A város fekvése, természeti adottságai, mikroklímája, történelme és mindennapi élete önmagában hordozza Genius Lociját. Így alakultak a ki a városfejlődésnek a sajátos elemei, annak minden jó és rossz tulajdonságával együtt. A város él, pezseg, az események követik egymást. Példamutató és üdítő a város megújulási igénye, a lehetőségek jobb biztosítása, az elöregedett elemek rekonstrukciója. A szóban forgó terület a város központi részén helyezkedik el, melynek főbb elemei: a Kossuth Lajos sétány alsó és felső szakasza, a Jutasi út alatt átvezetendő aluljáró és az út tuloldalán lévő áruházak előtti teresedés, továbbá a sétányhoz kapcsolódó terek és teresedések, mint a Hotel mögötti tér, kiegészítve a Bástya áruház mögötti térrel, A posta és a Vár áruház előtti tér és összekötőút a kisudvarok felé, valamint a Lovassy Gimnázium előtti és az áruházak mögötti parkoló kialakítása, parkolóház építése. Bár a pályázati kiírás csak ennek a területnek a rekonstrukcióját érinti, az összefüggések, koncepcionális elgondolások nagyobb és átfogóbb térséget érintenek – több-kevesebb sikerrel. Mind az elmúlt időkben, mind pedig egészen frissen nagyobb területet is átfogó várostervezések, koncepciótervek születtek. Ezek közül sok szép gondolat meg is valósult. Itt is szeretném megemlíteni, hogy nagyon sokban járultak hozzá Márton István Ybl-díjas építész, Ruttkay M. Gyula Ybldíjas építész, akik Veszprém belvárosának mai arculatáért tettek sokat és maradandó értékeket, valamint Kovács Zsolt György és Beránková Jana csapata fogalmazott meg Veszprém tekintetében egy nagyobb és átfogóbb koncepcionális igényt és építészeti térstruktúrát, annak társadalmi, kulturális és gazdasági vonzatával együtt. Jelentősek és meghatározóak a várost díszítő műalkotások sora, csakhogy néhány nevet említsek: Marton László, Kovács Ferenc, Fridrich Ferenc, Kovács Jenő, Somogyi József, és sokan mások. Ezeket a feladat megismerése során megismertük és tiszteletben tartjuk

2./

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

Veszprém belvárosának két jelentősebb újjáépítési folyamata zajlott, a XX. Század második felében. A 60-as és 70-es években az akkori, jellemzően kisvárosi városi struktúrát a kor szelleméhez híven és modernizáció jegyében egy sokkal merészebb és nagyobb léptékű városfejlesztést vittek végbe, melynek Márton István Ybl-díjas építész a szellemi szülőatyja. Merész elképzelései, számos megvalósult épületei ma is jelen vannak, azonban ez az egész városfejlesztési koncepciónak csupán csak egy része. Így említhetjük a 20 emelet magas toronyházat, a vele egy sorban kialakult lepény” épületekkel, a „Lordok” házát a mögötte lévő lakóterülettel, a Pontházat, a Kossuth Lajos utcai sétány felső szakaszát, a kiteresedéseket, az aluljárót – hogy csak a legjelentősebb alkotásokat említsük meg. A városfejlesztés második hullámú kísérleteit Ruttkay M. Gyula Ybl-díjas építészt és csapatát fémjelzi, aki a város léptékéből adódó sajátosságait emelte ki, és számos alkotótársával, művészekkel körülvéve teremtette meg azt a karakteres építészeti környezetet, amely ma is látható a Kossuth Lajos sétány alsó szakaszán, illetve a mögötte lévő, belső udvarokkal szabdalt hangulatos tömbegyüttesben. Mindkét beavatkozás befejezetlen maradt, valószínüleg gazdasági okok miatt nem tudtak teljesebb rekonstrukciót végigvinni. Ennek oka talán abban is keresendő, hogy egy városnak mindig van következő kapcsolódási pontja egy másik objektumhoz, térhez, tömbhöz. És ez talán így is van jól: a várfal kövenként, egymásra rakódva halad az idő forgatagában, melyet mi magunk építünk, mi emberek. Újra megfogalmazódtak rehabilitációs törekvések, ismételten kísérletet téve egy nagyobb és átfogóbb területi egységen. Végigelemezve az eltelt idők során felmerült téves elgondolásokat és újabb igényeket, melyekben természetesen beletartoznak a mai gazdasági és beruházási folyamatokból is adódnak. Kovács Zsolt György és tervező csapata a város vezetéssel együtt, valamint számos fórumon és egyeztetésen megfogalmazták azt az alapkoncepciót és városi igényt, melynek egy része jelen tervezési feladatunkat képezi.

3./

TERVEZÉSI PROGRAM

Az akcióterületek, melyeket feljebb említettünk átfogó egységként szerves részei a város, különösen a belváros mindennapi lüktetésének, de sajátos elhelyezésüknél fogva, a városszövetben önálló egységeket is képez. A város élete nemcsak a mindennapi életben mutatkozik meg, hanem számos program és esemény váltja egymást – szükség van egy olyan dinamikus térrendszerre, melynek alapelemei jelenleg is léteznek.

Nagyobb területet tekintve nagyon fontosak a Veszprémet átszelő „tengelyek”, Ezek a tengelyek a különböző városrészeket kötik össze és teremtenek kapcsolatot egymással. Ezek nem csupán közlekedési tengelyek, hanem társadalmi, gazdasági és kulturális tengelyek is. Ezeket javítani, fejleszteni és erősíteni kell. A városi élet alapját a hétköznapi folyamatok adják. Ezt egészítik ki a kulturális programok, rendezvények és egyéb kulturális események, melyekre ezek a terek adnak lehetőséget. Ezek a terek a különböző funkciójuknak eleget téve dinamikusnak, jól használhatónak kell lennie minden formában: alkalmasak legyenek vásárok, animációs vetítések, kis és nagy koncertek, fesztiválok, ünnepi felvonulások és programok, hétköznapi találkozók, turisztikai események, és sok más programok létesítésében. Ezek e tengelyek városi terekkel gazdagítva szerveznek közös egységet. Ezért nagyon fontos, hogy a térkialakítások, bútorozások kialakítása ezeknek a dinamikus igényeknek megfeleljenek. Ezért fontos a jó minőségű és időtálló anyagok megválasztása, az utcabútorok kultúrált és egységes megjelenése, a rendezettség és a jó állapot létrehozása. Természetesen figyelembe kell venni a gazdasági szempontokat is, mely a terek és a növényállomány folyamatos és és gazdaságos karbantartását eredményezi.

4./

A TERVEZETT TEREKRŐL

Tiszteletben tartva a város és Kovács Zsolt György és tervező csapata által megfogalmazott igényeket és koncepcionális elgondolásokat. A pontosabb helyszíni felmérések , a továbbfejlesztett és újabban felmerült igények figyelembe vételével alakítottuk ki koncepciónkat, melyeknek rövid bemutatását az alábbiakban teszem: KOSSUTH LAJOS SÉTÁNY ALSÓ SZAKASZA Ruttkay M. Gyula Ybl-díjas építész által megvalósított rekonstrukció területén jellemzően burkolati cserét javasolunk, megtartva a jellegzetes halszálka rajzolatot. Mivel az eredeti tervet is megismertük, ezért a burkolati rekonstrukción túl tervünkben helyreállítjuk – lehetőség szerint – az eredeti elképzelést. Ehhez a koncepcióhoz – mivel kapcsolódik a Posta előtti térrel, valamint a sétány felső szakaszával – további elképzeléseket javasolunk: az átmenetet, az átvezetést a Fridrich Ferenc szobrász és Kovács Jenő órás által készített „Óratorony” műalkotás kiemelésével, valamint a Posta karakteres, az utcába benyúló tömege előtti térben fogalmaztuk meg. Itt többféle átmenetről beszélhetünk: itt tengelyek találkoznak, történelmi pillanatok találkoznak, különböző karakterű térstruktúrák és térarányok találkoznak… Ez egy kapu, egy időkapu, melynek hallhatatlanságát az óramű halk ketyegése őríz…. Az „Óratorony” a Postaépület tengelyében található, ezért a burkolati kialakításban utalunk a helyére, teret kijelölve, kapuszituációt teremtve… Az alkotás így méltóbb megjelenést nyer, bízva, hogy így eredeti elgondolását visszakapja. A klinkertégla burkolta, kör alakú kiemelt növényzetet két elemmel folytattuk, a „halszálka” rajzolat tengelyeiben kialakítva, kiegészítve annak eredeti gondolatmenetét. A halszálka” burkolata alapvetően javításra, a szükséges helyen cserére szorul, de karaktere, színe megmarad. Az aszfaltburkolat helyett, pedig sötétszürke bazalt kiskockakő burkolat elhelyezését javasoljuk, mely ennek a léptékéhez, terepadottságaihoz igazodik. A klinkertégla burkolat a kiemelt részeken javításra szorulnak, ezért megtartva annak karakterét, de a kézművesipar szép elemeit állítanánk helyre, mellyel plasztikusabb és emberközelibb, tapintható felületet teremtve. Ezt a gondolatmenetet folytatnánk a sétány lejtésben lévő és meglévő támfal javítása utáni felületeken is. KOSSUTH LAJOS SÉTÁNY FELSŐ SZAKASZA ÉS A SÉTÁNY ÁTVEZETÉSE A JUTASI ÚT TÚLOLDALÁRA Márton István Ybl-díjas építész által létrehozott térstruktúra jellegzetesen mérnöki szerkesztésű és a kor szellemében készült. A sétányon kialakított kiemelt növény ágyások, a megnőtt fák, a közöttük kialakuló teresedések alapvetően jó életszínteret biztosítanak az ott lakóknak és a várost használóknak. Az eltelt több évtized után a meglévő hársfák kiöregedtek, a burkolatok és burkolatok elhasználódtak, letöredeztek. Ezért itt ezen a szakaszon teljes rekonstrukcióra van szükség. Ehhez figyelembe kell venni egy elég erősen jelentkező igényt, miszerint ez a sétány része a kelet-nyugat irányában kialakuló kereskedelmi és üzleti tengelynek, és ez megerősödni látszik a vásárló negyed kialakítása felé. Ezért szükséges egy jó kapcsolat létrehozása, mely a meglévő Jutasi út alatt vezeti át a sétányt, megteremtve így a közvetlen kapcsolatot. Sajnos az eredeti koncepció, miszerint a Jutasi út tengelye a Piac és buszpályaudvar mögött húzódott volna, nem valósulhat meg jelenlegi pályázati kereteken belül. Ez a koncepció csak jobban erősítette volna a tengelyek jó erőviszonyait, valamint a terek sokkal szervesebb kapcsolatát, nem beszélve az ebben a környezetben lévő épületek térbeli orientálódásáról. A sétányhoz kapcsolódik még a Hotel mögötti tér is, erről külön fejezetben írok. Említést kell tennem a sétányon kialakult térstruktúráról is, vagy másképpen szólva: az emberek „kitelepüléséről”. Koncepció hiányában magánmozgalmak következtében az élet színterét sajátos pavilonokkal és teraszokkal,

kiteresedésekkel látták el. Ez természetesen vegyes képet ad, hírdeti a kaotikus teret, ám cseppet sem mutat esztétikus és kultúrált látványt. Így a sétány térszervezésében három alapvető szempontot vettünk figyelembe: - a sétány eredeti hangulatának visszaállítása rendezettebb formában, pavilonokkal - a sétány kapcsolata a Posta előtti térrel, valamint a Hotel mögötti térrel - a sétány kapcsolata a vásárló negyed felé aluljáró kialakításával. További szempontok – melyekről a tervezési programban is kifejtettem – hogy a tér kellő rugalmasságot biztosítson a sokszínű programokhoz. Ezért az egységes utcabútorok alkalmazása mellett szempont az egységes árusító pavilonok kialakítása, megvalósítási lehetőségének biztosítása. Itt gondolni kell az állandó és az alkalomszerű használatra is, valamint az e köré kitelepülő teraszokra is (mint területre). S mivel a sétány így élő színteret ad és nemcsak a mindennapi életnek, így lehetőséget kell biztosítani a pódiumok, sátrak vásártéri elemek elhelyezésére is, vagy akár zenei koncertek, animációs vetítések biztosítására is. Mivel a talajban elég erős a mészkőképződmény, a növénytelepítést csak nagy áldozatok árán lehet megvalósítani. A koncepció kialakításában erős szempont volt a kiemelt ágyások térbeli elhelyezésénél a meglévő zöld területek helye, valamint a nagyobb burkolt terek létrehozása a felmerülő igények betöltésére. Természetesen úgy, hogy a kellemes, árnyékot adó, ligetes hangulat revitalizációt nyerjen. A rendezett, erősen mértani szerkesztést a sétány lesüllyesztésénél oldottuk, változatos támfal kialakításával, a kitermelt sziklatömbök megjelnítésével, illetve lehetőség szerint fák, növények, sziklakert kialakításával. Az út lesüllyesztése folyamatosan történik, a lejtések kialakítása az akadálymentes közlekedést is biztosítja. Az utca átvezetésénél szempont volt a térérzet minél kellemesebb megnyilvánulása, az „aluljáró hangulat” megszüntetése – így a sziklakert gondolata, az aluljárón keresztül a túlsó térre is átnyúlik, ahol a folyamatosan ráhangolódik és folytonosságot képez a meglévő és alakulóban lévő „kereskedelmi” negyeddel. A HOTEL MÖGÖTTI TÉR Jelenleg a Hotel mögötti tér nem működik, eredeti funkcióját elvesztette. Egy-két arra kószáló lélek használja, rövidítés gyanánt. Pedig szükség van erre a térre, különösen nagyobb koncertek létesítésére alkalmas, vagy akár nagyobb vásárok rendezésére is. Igény tehát a tér flexibilis kialakítása és események létesítése: - rendezvények - koncertek - animációs vetítések - szabadtéri kiállítások, képző és más művészeti események terei - különböző vásárok kialakítása (könyv, karácsonyi, piaci, stb) - fesztiválok rendezése - mindennapi pihenőpark és játszótér - kultúrpark És ezt a listát hosszan lehet sorolni. A cél mindenképpen az, hogy „nem tervezett” módon a város újra találja meg ennek a térnek a kiaknázatlan lehetőségeit és a terek szerves keringésébe kapcsolódjon be. Ehhez meg kell említenem – amely egyébként Veszprémre sajátosan jellemző – hogy jelentős a több évtizede kialakult és szép növényállomány, mely számos védett növényfajt is tartalmaz. Továbbá a legfőképpen rendezvénytér kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a zöld felületek mértékét csak növelni lehet. Továbbá meg kell említeni, hogy a tér súlypontjában Marton László: Történelmi allegória szobra, valamint Gulyás Zoltán ”Kefi” „lépcső plasztikája” karakteresen meghatározza a térstruktúrát. Ezért koncepciónk alapelemei: a meglévő lépcső és szobor, a Kinizsi üzletház melletti zöld felület védett növényekkel, és a tér felső részén védett növénycsoportok adták. Adottságok még a térfalak különbözősége és aránytalan távolságai, különös tekintettel, hogy – bár egymás mellett helyezkednek el – mégis bizonytalanul kialakult Bástya áruház mögötti teresedéssel, és annak rossz a Hotel helységeiből vegyesen kialakult és rendezetlen homlokzatával. A tér alsó része Így alakítottuk ki azt a térfalat alkotó szabályos facsoportot, mely vizuálisan elválasztja a tér alsó szakaszát a felsőtől, de szerves részei egymásnak. A nagyobb, és a sétáló utcához is szervesen kapcsolódó rendezvénytér, valamint az új fákkal kialakított térfal kellemesebb arányú, emberléptékű. A szobor bizonytalan helyzete megszűnik, új megjelenést, új értelmet kap, a tér életszerűbbé válik. A megmaradó zöld terület a védett fákkal továbbra is tér részét képezi, a Bástya áruház térfala, az alatta – most már rendezettebb formában – elterülő kiülő teresedéssel élővé varázsolja az új térarányú teret. És hogy teres terekről beszélünk, a tér a sétány felé újabb „térélményt” nyújt: bekapcsolódik a sétány vonalvezetésébe, lüktetésébe, ugyanakkor a sétány vonalszerűségét oldja, vízjátékkal gazdagítja.

A tér felső része A térfal „mögött” új arányú teret alakítottunk ki, amelynek már szerves része a Bástya áruház mögötti terület is. A hosszanti kialakítás és a geometria ebben az esetben is nagy rugalmasságot biztosít: vásárok, kiállítások, játszótér, fesztiválok, rendezvények, vetítések, vagy éppen átmeneti parkolásnak ad helyet. A volt MSZMP székház felöli oldalon a meglévő és megtartandó fákkal övezve egy kis városi játszóteret alakítottunk ki. Ez a tér is inkább térplasztika: ülőmagasságú kővel burkolt támfalak által határolt kis „labirintus”, mely sarkokat, izgalmas bújóhelyeket ad: homokozó, olvasósarok egy fa tövében, mászóka, labirintus, stb. Szorosan kapcsolódik ahhoz a védett növénycsoporthoz, mely jelenleg egy kör alakú ágyásban helyezkedik el. Újfajta élményt nyújtunk az ágyások csoportos kialakításával, egy ivókút elhelyezésével, valamint mészkő ülőkockák vagy ülőkövek szabálytalan elhelyezésével: itt Somogyi József alkotásának szellemét kívántuk továbbvinni. Ezt követi a tér végében elhelyezett „tavaszi kert” névre hallgató része, mely különösen a tavaszi évszakban különböző színekben pompázó élményt nyújthat, a nyári időszakban pedig gyepként oldja a burkolt felületek nagyságát. A Bástya áruház mögötti részen, pedig egy kellemes arányú pihenőrész alakul ki, ahol egy információs, turisztikai pavilont helyeztünk el, ülőfelületek és utcabútorok biztosításával. A POSTA ELŐTTI TÉR A fent említett utcák ezen a helyen futnak össze, a sétány itt kiteresedik, majd újra összeszűkül, innen lehet elmenni az óváros felé, a gimnázium felé, az áruházak felé, de ide fut be az a fontos gyalogos tengely is, mely a Korház, a hivatalok és egyéb lakóterületek felöl jön. Itt többféle karakterű épület tekint le a térre, itt többféle burkolatok találkoznak, többféle funkciók. Vegyesen kialakult tér, a maga szépségeivel, hibáival, esetleges gyönyörűségével. A tér „Lordok háza” (Márton István – Ybl-díjas építész) felöli oldalán található Somogyi József „A Három Grácia” című szoborcsoportja a vízfelülettel és növényzettel. Ha jobban megfigyeljük, az épület és a szoborcsoport, a műalkotás sajátos városi kontextusban vannak, élő eleme a térnek. Erre erősítünk rá a Cserhát lakótelep térre néző lakóháza előtti növényzet erősítésével, fasor elemekkel képezve térfalat, valamint a műalkotás mögötti ágyásban magasra növő, szintén térfalat képező növényzet beültetésével. Az előző gondolatmenetet folytatva a Posta előtt szintén a burkolattal egy síkban lévő, faverem ráccsal védett fasort alakítunk ki. Ez a második térfal. A lepény épületek előtt, a sétány szellemében kialakított kiemelt növényágyásokat rekonstruálunk, rendezettebb formában – ez a harmadik, újraértelmezett térfal. A vár áruház felé, pedig kapuszituációt hozunk létre – itt a növények közelítenek egymáshoz, majd néhány lépcsőfok után egy új térélményben lesz részünk, mely már a gimnázium és az óváros és a kisudvarok felé vezet. Ezzel a megoldással rendeződik a tér aránya, mérete, miközben a burkolt felülete, használati értéke, flexibilitása nem csökken. Ez a tér továbbra is alkalmas a különböző féle események kialakítására és a városi élet pezsdítésére, sőt a Vár áruház előtti tér is bekapcsolódik ebbe a folyamatba. Nagyon fontos szerepe van itt is a jó minőségű anyagok alkalmazásának, az utcabútorok megfelelő kialakítása és elhelyezése (padok, szemetesek, lámpatestek, biciklitartók, információs táblák, stb. LOVASSY GIMNÁZIUM ELŐTTI TÉR ÉS PARKOLÓHÁZ Pályázati kiírás, hogy a meglévő parkoló helyén újabb szint, esetleg szintek emelésével a parkolási lehetőséget növelni kell. A gazdaságossági számításokat figyelembe véve legalább 3 szint felszín feletti parkolást kell biztosítani. A helyszín adottságait figyelembe véve koncepcionálisan hibás megközelítés a gimnázium előtt ilyen mértékű forgalom növelése. Helyes megoldásnak azt tartjuk, ha a kialakításnál megpróbáljuk a gyalogos és a gépjármű forgalmat különválasztani: vagyis még a Gimnázium előtt, a Vár áruház mögötti rakodóterületen a pinceszintre tudjuk terelni a gépkocsi forgalmat, és a belső tömbbe már csak az engedéllyel rendelkező járműveket lehet beengedni, akkor a gimnázium előtti tér a gyalogosok (különösen a diákok) számára lesz kialakítva. A parkolóház kialakításánál tömbszerű épületet terveztünk, szellős kialakításút, mely fa burkolattal láttunk el, mely kúszónövényeket futtatunk fel, a növény az utolsó lemez felett is megjelenik, zöldtetős kialakításban.

5./ A TEREK AKADÁLYMENTES HASZNÁLATA Veszprém sajátossága –egyes kutatások is utalnak a név eredeti értelmére -, hogy erős domborzattal rendelkezik. Magasságok leküzdése léten nyomon szem előtt van, lépcsők ezrei tarkítják a várost. Ezeket az adottságokat figyelembe véve a térrekonstrukció során szem előtt tartottuk, a szintkülönbségeket rámpákkal, lejtőkkel oldottuk meg. Ahol a domborzati viszonyok erre nem adnak lehetőséget, ott azt vizsgáltuk, hogy van e más megközelítési módja az egyes objektumoknak.

6./

EGYEBEK

A korábbi elképzeléseket, valamint az új koncepciókat az elmúlt hónap egyeztetései során fejlődtek ki, melynek jelenlegi állapotában kimondhatjuk, hogy a város értékes részeit és korábbi gondolatait megújult formában alakítjuk ki, rendezve a kaotikus elemeket. Térrekonstrukcióról beszélünk, ahol egyes elemek újfajta értelmet kapnak, mások pedig megújult felületekkel viszi a több évtizedes szellemiséget. Lehetőség van jó minőségű, időt álló burkolatok kialakítására, ezek korrekt és szakszerű részletmegoldásaival a városi életteret tovább lehet fokozni. Az alkalmazott bútorok egyszerűsége, rendezettsége, különösen a pavilonok esztétikus megjelenése fontos, hiszen meghatározó elemeivé válnak városunknak. Nem szabad megfeledkezni Veszprém egyedülállóan szép növényállományáról sem. Koncepciónk kialakítása során az emberi humanitás mellett talán a másik legfontosabb szempont volt az értékes növények megtartása és újabb növények, egyedek ültetése, a zöld felületek gazdagítása. Hiszem, hisszük, hogy jól átgondolt koncepcióval nemcsak az esztétikai színvonalat növeljük, hanem ez alapja a gazdasági és kereskedelmi élet fellendülésének is, mely tovább lükteti a társadalmi összetartozást, a köztéri életet. A terek flexibilitása számos eseménynek ad otthont, mi emberek használni tudjuk és miénk itt a tér! Nekünk, a kövek íróinak meg kell tudnunk találni azokat az alapelemeket, melyeket az emberek tovább tudnak vinni, hozzá tudnak tenni, a sajátjuknak érezhetnek, és mindezt XXI. Századi szellemiségben és kultúrában.

DÁTUM:

2009. JÚNIUS 24.

LUKÁCS PÉTER vezető tervező É1-01-4053/06

KERTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS

FAVÉDELMI, FAKIVÁGÁSI ÉS FAPÓTLÁSI TERV KONCEPCIÓJA

A Veszprém integrált településfejlesztés – belváros funkcióbővítő rehabilitációja (I. ütem) program keretében tervezett közterület-rehabilitáció során a meglévő fa- és cserjeállomány felmérése, dendrológiai értékelése megtörtént. Az elkészült fakatasztert és a fakivágási tervet dendrológus szakértő (dr. Tóth Imre - Budapesti Corvinus Egyetem, Dendrológiai és Dísznövénytani Tanszék nyugalmazott címzetes egyetemi docense) által készített szakvélemény támasztja alá. (lásd mellékletben). A meglévő növényállományt a „Veszprém belváros rehabilitációs terve I. ütem Fakataszter” című tervlap, valamint a mellékletben dokumentált „Veszprém belváros rehabilitációs terve I. ütem - Faállomány táblázatos kimutatása” mutatja be, melyekben feltüntetésre kerültek a védettségre javasolt, a megtartandó, az átültetendő és a kivágandó faegyedek egyaránt. A munka eredményeként bebizonyosodott, hogy a terület egyedenként és összességében is értékes növényzettel rendelkezik, mely kiváló kiindulási alapot ad a rehabilitációhoz. A heterogén növényanyag (gazdag faj és fajtaválaszték mind a lomb-, mind a tűlevelű örökzöldek alkalmazása terén) számos dendrológiai ritkaságot is tartalmaz, ezek megtartása feltétlenül javallott. A faállomány egy része azonban pusztuló félben van, az elöregedés, a kedvezőtlen, sajátságosan nagyvárosi talaj- és klímaviszonyok következtében (pl. Kossuth L. utcai hársak). Más része esztétikai értéket, illetőleg jelentős településökológiai értéket nem képvisel. A hosszú távú közterület-rehabilitációs célok ezért drasztikus beavatkozást tesznek szükségessé a heterogén faállomány vonatkozásában. A tervezési területen – a tervezés jelenlegi munkaközi stádiuma szerint – növényegészségügyi, és rekonstrukciós-esztétikai okokból kifolyólag előreláthatóan 104 db fa kivágása, cseréje szükséges. A kivágandó fák törzsátmérője összesen kb. 1839 cm. A fakivágásokat HÉSZ által is meghatározott érvek (rossz növény-egészségügyi állapot illetve rekonstrukciós megfontolások) indokolják. Ezeket az érveket a következő – a terület fás növényzetére általánosan jellemző - megállapításokkal támaszthatjuk alá: – a tervezési területen kivágásra javasolt fák elöregedtek, vagy a kedvezőtlen talajadottságokból kifolyólag nem fejlődtek kellőképpen, faj- és fajtajellegüket részben elveszítették. A fasorok helyenként hiányosak, az állomány heterogén, a fasor jelleg nem egyértelmű, így a kívánt városképi hatás is elmarad; – sok esetben a szűk térállás, a rossz vízháztartás vagy az épületek árnyékolása miatt a fák jellegzetes koronaformájukat nem tudták kifejleszteni, zavarják egymást; – némely villás elágazású fák ikersudarának mindegyike féloldalas, amelyek ónos eső, hórárakódás, szélvihar esetén az egyenlőtlen terhelés hatására széthajlanak, s az alsó elágazás - a „villa” - alján berepedve könnyen letörhetnek, balesetveszélyt okozva; – a koncepció nélkül telepített faállomány által meghatározott térszerkezet az új városrehabilitációs elképzeléseknek, funkcióknak (alagút akadálymentesítése, parkolólemez építés, felszíni parkolók felújítása, rendezvények térigénye) ellentmond, azokat akadályozza.

Veszprém belváros rehabilitációs terve – kivágandó fák száma a kivágás indoka szerinti csoportosításban Fakivágás indokok szerinti csoportosításban

Darabszám (db)

Kossuth L. utcai hárs fasor cseréje miatt kivágandó

31

Elöregedés, egészségi és esztétikai állapot miatt kivágandó

15

Túl sűrű állomány, elégtelen térállás miatt kivágandó

8

Közlekedés- és parkoló-fejlesztés miatt kivágandó

32

Új szabadtér-építészeti koncepció miatt kivágandó

20

Közműfejlesztés, kiváltások miatt kivágandó

Egyeztetés alatt

Kivágandó fa összesen:

kb. 104

A kivágásra javasolt egyes fákat a „Veszprém belváros rehabilitációs terve I. ütem Fakataszter” c. tervlap tünteti fel, a tervezett fakivágások eseti indoklása a fakivágási tervhez tartozó mellékletként dokumentált táblázatban („Veszprém belváros rehabilitációs terve I. ütem - A kivágandó fák listája és a kivágások eseti indoklása”) található. A terv mind az egészségügyi okokból, mind a rekonstrukciós-revitalizációs koncepció következtében kivágott fák és cserjék pótlásáról gondoskodik az érvényben lévő előírásoknak megfelelően. A fapótlási kötelezettség a kivágott fák darabszámának kétszeres mennyiségével, azaz előreláthatóan 208 db fa telepítésével teljesíthető.

Veszprém belváros rehabilitációs terve – fakivágási és fapótlási mérleg – munkaközi anyag Helyrajzi szám

Kivágandó fák száma ( db)

Pótlásként telepítendő fák száma (db)

2514/4 hrsz

18

15

2548/3 hrsz Zkk övezete

6

18

13 hrsz

37

27

2 hrsz

9

38

6/5 hrsz

25

21

4082 hrsz

9

8

Tervezési területen kívül

-

81

104

208

Mérleg

A pótlásként a tervezési területen belül tehát 127 db fa (61%) ültetésére van lehetőség. A tervezési területen kívül tehát még további 81 db fa (39%) telepítendő. A tervezési területen kívüli pótlás helyéről és módjáról a helyi előírásoknak megfelelően a városi főkertész rendelkezik.

A pótlásként telepítendő fák helyét a tervezett állapotot bemutató helyszínrajz tünteti fel. Pótlásként a térfásításokhoz az alábbi fajok telepítését irányozza elő az engedélyezési terv: − − − − − − − − − − − − − − −

MAGAS KŐRIS (FRAXINUS EXCELSIOR 'WESTHOF'S GLORIE) OSZLOPOS TÖLGY (QUERCUS ROBUR 'FASTIGIATA') KÖZÖNSÉGES JAPÁNAKÁC (SOPHORA JAPONICA 'REGENT') RAYWOOD KŐRIS (FRAXINUS ANGUSTIFOLIA 'RAYWOOD') TÖVISES LEPÉNYFA (GLEDITSIA TRIACANTHOS 'MORAINE') KÍNAI DÍSZKÖRTE (PYRUS CALLERYANA 'CHANTICLEER') BUGÁS CSÖRGŐFA (KOELREUTERIA PANICULATA) MEZEI JUHAR FAJTA (ACER CAMPESTRE 'ELSRIJK') VIRÁGOS KŐRIS (FRAXINUS ORNUS 'MECSEK') SELYEM AKÁC (ALBIZIA JULIBRISSIN) JÚDÁSFA (CERCIS SILIQUASTRUM) SZERB LUC (PICEA OMORIKA) LEYLANDI CIPRUS (CUPRESSOCYPARIS X LEYLANDII) JEFFREY-FENYŐ (PINUS JEFFREYI) ARIZONAI CIPRUS (CUPRESSUS ARISONICA)

ZÖLDFELÜLETI PARAMÉTEREK ELŐZETES SZÁMÍTÁSA A tervezési területen előírt minimális zöldfelületi paraméterek előzetes számításaink alapján a következőképpen alakulnak (a meglévő zöldfelületeket a „Veszprém belváros rehabilitációs terve I. ütem - Meglévő állapot helyszínrajza és területkimutatása”, a tervezetteket munkaközi állapotban a „Tervezett állapot helyszínrajza és területkimutatása” című tervlapok ábrázolják):

Veszprém belvárosi rehabilitáció I. ütem építési engedélyezési terve – Zöldfelületi paraméterek előzetes számítása – Munkaközi anyag Helyrajzi szám

Építési övezet

Előírt zöldfelületi %

Telekméret

Vt-57

10%

4749,0

1340,5

28,2%

795,5

16,8%

Zkk

50%

4885,5

1380,0

28,3%

1632,5

33,4%

Közlekedési

-

9058,5

1163,5

15,6%

1216,5

13,4%

4082 hrsz

Vt-54

10%

4545,5

2693,5

59,3%

2816,0

61,95%

2 hrsz

Vk-11

Be nem épített 50%a, azaz 50%

5176,0

2066,0

39,9%

1954,0

37,8%

6/5 hrsz

Vk-11

Be nem 10787,5 épített 50%a, azaz 50%

3939,5

36,52%

3831,5

35,5%

2514/4 hrsz 2548/3 hrsz Zkk övezete 13 hrsz

Összesen :

-

-

39 202,0

Jelenlegi Jelenlegi Tervezett Tervezett zöldfelület zöldfelületi zöldfelület zöldfelületi m2 % m2 %

12 583,0

32,1% 12 246,0

31,2%

A belváros területének egyharmadát tehát nívós, többszintes zöldfelület borítja. Ez az adat egyértelműen kedvezőnek mondható általában a nagyvárosok központi magjainak zöldfelületi ellátottságához viszonyítva. A belvárosi rehabilitáció során z a 2514/4 hrsz (Lovassy úti parkoló telkén), z a 13 hrsz (Kossuth Lajos utca teljes szakaszán), valamint z a 4082 hrsz telkeken a HÉSZ-ben előírt zöldfelületi mutatók előre láthatóan biztosíthatók. A rehabilitáció eredményeként a belváros zöldfelületinek kiterjedése – a parkolószám bővülés és az építési beruházások ellenére – alig változik, sőt helyenként nő. A közepes, vagy nagy lombkoronát nevelő fák száma gyarapodik, a növényállomány korban heterogénebbé válik majd. Ennek ellenére sem a korábbi (Veszprémi Építész Műhely, Kovács Zsolt György, Beránková Jana által készített) koncepció, sem jelen rehabilitációs engedélyezési terv nem tudja teljesíteni a HÉSZ-ben megfogalmazott zöldfelületi követelményeket a tervezési terület három jelentős kiterjedésű telkén, miszerint: z a 2548/3 hrsz Zöldterület – Közkert (ZKk) övezetbe sorolt részén (Posta előtti téren), z a 2 hrsz (Veszprém Hotel mögötti rendezvénytéren) valamint, z a 6/5 hrsz. telken. A Posta előtti téren illetve a Vár áruház déli és keleti oldalán húzódó Zöldterület – Közkert (ZKk) övezetbe sorolt részén a jelenlegi kb. 28%-os zöldfelületi arány a tervezett állapot szerint legfeljebb közel 34%-ig növelhető a tér működőképességének megtartása (tűzoltóutak biztosítása, közművek figyelembevétele, rendezvények és gyalogosforgalom helyigényének biztosítása) mellett. A terv a közkert fásítottságát és a cserjével borított kiemelt növényágyak kiterjedését növeli. A HÉSZ a ZKk övezetben 50%-os minimális zöldfelületi arányt ír elő, ennek a követelménynek sem a kialakult jelenlegi állapot, sem a tervezett állapot nem tud megfelelni. Hasonlóképpen az előírt alatt marad a zöldfelületi ellátottság a 6/5 hrsz.-ú telken (a Toronyház mögötti gyalogos átkötés a kórház felé és a parkolók területén), ahol a tervezési programban megfogalmazott igényeknek megfelelően parkolókialakítás céllal a zöldfelületek további csökkentésére kényszerültünk. Noha a 2 hrsz telken (Veszprém Hotel mögötti rendezvénytéren) lenne lehetőség a zöldfelületek bővítésére – erre történtek is tervezői próbálkozások – ám a kialakult térhasználat, a koncentrált nyári terhelések megkérdőjelezik burkolt felületek felszámolásának működőképességét. A fentiekben felsorolt jogi anomáliák előreláthatóan a belváros szabályozási tervének és építési szabályzatának vagy a tervezési program-megbízói igények módosításával oldhatók fel. A tervezési terület összes érintett telkén – a tervezett fakivágások ellenére is – biztosítható a zöldfelületként kialakítandó területek minden 100 m2-én a közepes, vagy nagy lombkoronát nevelő fák előírt mennyisége.

HUBAYNÉ DR. HORVÁTH NÓRA Okleveles táj és kertészmérnök tervező K2-01-5027

DENDROLÓGIAI SZAKVÉLEMÉNY

FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA

A KIVÁGANDÓ FÁK LISTÁJA ÉS A KIVÁGÁSOK ESETI INDOKLÁSA

ÉPÍTÉSZETI TERVEK

1

Meglévő és Tervezett Helyszínrajz

1:1000

2

Fakataszter

1:500

3

Tervezett helyszínrajz

1:500

4

Kossuth Lajos utca - Rendezvénytér

1:250

5

Posta előtti tér – Lovassy Gimnázium előtti tér

1:250

6

Parkolóház tervei - térmetszetek

1:250

7

Bútorozási arculatterv

8

Orthofotó

9

Helyszíni fotók

10

Orthofotó a tervezett terekkel

Tervtanácsra

11

Látványtervek

Tervtanácsra