3 TARTALOM 3.
Térinformatikai rendszerek ..........................................................................................................3-2 3.1 Hardver...................................................................................................................................3-2 3.2 Szoftver ...................................................................................................................................3-3 3.3 Adatbázis ................................................................................................................................3-4 3.4 Hálózat....................................................................................................................................3-4 3.4.1 Nyílt rendszerek.............................................................................................................3-5 3.5 A GIS hatásai..........................................................................................................................3-5 3.5.1 A GIS és az egyén...........................................................................................................3-6 3.5.2 A GIS és a szervezetek ...................................................................................................3-6 3.6 Fejlődési tendenciák.............................................................................................................. 3-7 3.6.1 Technológiai változások................................................................................................ 3-7 3.6.2 Hatások .......................................................................................................................... 3-7 3.7 Ellenőrző kérdések ................................................................................................................3-9
Márkus Béla : Térinformatikai rendszerek
3. TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK Hogyan működik a GIS? Ebben a fejezetben áttekintést adunk a térinformatikai rendszer elemeiről. A rendszer, mint fogalom napjainkban igen gyakran használt, jelentése tágan értelmezett. A továbbiakban rendszer alatt egymással kapcsolatban álló elemek halmazát értjük, amelyek egy közös cél érdekében együttműködnek. A földrajzi információs rendszer kifejezésben a földrajz a földrajztudománynál tágabb értelemben értendő, a bennünket körülvevő térséget jelenti. Amint korábban meghatároztuk a földrajzi információs rendszer egy olyan számítógépes rendszer, melyet földrajzi helyhez köthető adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. A GIS lehetőséget ad nagyszámú földrajzi és leíró adat gyors, együttes, integrált áttekintésére és elemzésére. A hálózatok terjedésével egyre erősödik az információ gyors továbbítása iránti igény. A földrajzi információs rendszert a következő fő elemek és kapcsolatuk határozzák meg: 1. hardver, 2. rendszer és alkalmazási szoftverek, 3. adatbázis, 4. alkalmazott technológiák, 5. kezelő személyzet és 6. felhasználói környezet. Ennek a hat elemnek a szerves és harmonikus kapcsolata szükséges a GIS hatékony működéséhez.
3-1. ábra. A földrajzi információs rendszer funkcionális vázlata A rendszer összetevőinek költségvonzatát érzékeltetve gyakran találkozunk a következő számsorral: Ha a hardver költsége 1, akkor a szoftveré 10, az adatbázisé pedig 100. Valójában ez nagyban függ a rendszer céljától, és nem nagyságrendiek az eltérések, de a példa jól mutatja az arányokat. Ha az elemek fontosságát vizsgáljuk, akkor az emberi tényező súlya 1000!
3.1
Hardver
A GIS műszakilag hardverből, programok gyűjteményéből és adatbázisból áll. A hardver magában foglalja a processzort, amely végrehajtja az adatkezeléshez, adatelemzéshez szükséges programok
3-2
Márkus Béla: Térinformatikai rendszerek
utasításait, az adatbeviteli eszközöket (pl. egér, floppylemez és CD olvasó, digitalizáló tábla, szkenner), a merevlemezeket, melyeken a földrajzi adatokat tárolják, a megjelenítő eszközöket (pl. képernyő, nyomtató), melyek láthatóvá teszik az eredményeket a felhasználó számára. A kilencvenes években a számítógépek az önálló rendszerekből helyi (lokális) vagy világméretű (globális) hálózat részeivé váltak. A számítógépes hálózatok rugalmasságot biztosítanak a rendszernek annak érdekében, hogy mindezen elemeket más-más helyen, decentralizáltan tarthassuk. Hardver vonatkozásában a piac rendkívül változatos, ezért a választás nehéz. Ezt megkönnyítendő javasoljuk, hogy: • elsőként ne a hardvert válasszuk ki, hanem az alkalmazni kívánt szoftvert, • lehetőleg olyan hardvert válasszunk, amelyen a szoftvert fejlesztették, • a konfiguráció építését célszerű fokozatosan végezni, kezdjük a minimális kiépítéssel, majd a használat mondja meg, milyen irányban fejlesszünk, • nem fontos minden elemet azonos cégtől vásárolni, a perifériákat beszerezhetjük más cégtől is. A hardver a folyamatos használatban egy idő után egyre gyakrabban hibásodik meg, másrészt a gyors számítástechnikai fejlődés miatt elavulttá válik. Az említettek miatt az eszközöket 3-7 évenként célszerű újakkal felváltani. Ebből következően szükségessé válik a szoftverek felújítása is.
Satellite dish
3-2. ábra. Tipikus GIS hardver konfiguráció A GIS adatbázisa nagykapacitású, gyors elérésű háttértárakat feltételez. A rendszer céljától függően a megkívánt válaszidő igen rövid is lehet, de a válaszidőt az interaktivitás hatékonysága is korlátozza. Ennek a feltételnek a teljesítésére az átlagosnál gyorsabb gépekre van szükség. A speciális grafikus igények kielégítésére gyakran építenek a számítógépbe grafikus gyorsítókat, az input és output funkciók végrehajtásához nagyfelbontású berendezéseket.
3.2
Szoftver
A hatvanas években úgy lehetett meghatározni az operációs rendszereket, hogy ez a szoftver irányítja a hardvert. Ma az operációs rendszerek célja általában az erőforrásoknak (a processzor kapacitásának, a tárolóhelynek és a kommunikációs csatornáknak) a kezelése. Az operációs rendszerek gyakran több réteget képeznek a hardver és a tudományos, üzleti, tervezési, irodaautomatizálási, termelésirányítási és térinformatikai szoftvereszközök között. Az erőforráskezelés gondoskodik a processzorokról, tárolásról, bemeneti/kimeneti eszközökről, kommunikációs eszközökről, és a feladatokhoz szükséges adatokról. Az operációs rendszerek sok funkciót hajtanak végre, mint pl. a felhasználói felület kialakítása, a hardver és az eszközök elosztása a felhasználók között, lehetővé téve a felhasználóknak az adatok megosztását, de nem 3-3
Márkus Béla : Térinformatikai rendszerek
engedve illetéktelen beavatkozásokat, a források ütemezése a felhasználók számára, a bemenet/kimenet egyszerűsítése, a hibák kinyomozása, a forrásfelhasználás könyvelése, párhuzamos műveletek lehetővé tétele, az adatok megszervezése gyors és biztonságos elérés érdekében és a kommunikáció kézben tartása. Az operációs rendszer szerepe, hogy a hardver segítségével a felhasználó minél egyszerűbben futtathassa a számítógépes programokat. Általában szólva, az operációs rendszereket aszerint különböztethetjük meg, hogy hány felhasználó dolgozhat velük párhuzamosan. A személyi számítógépek és néhány célgép kivételével a jelenlegi összes operációs rendszer képes több felhasználót kiszolgálni. Sok program képes földrajzi adatot kezelni. A GIS szoftver ezektől annyiban jelent többet, hogy képes a térbeli, területi elemzés (analízis és szintézis) végrehajtására. A GIS szoftver használata feltétlenül igényel egy földrajzi / geodéziai viszonyítási rendszert, amelybe minden földrajzi objektumot transzformálnunk kell.
3.3
Adatbázis
A megbízható hardver és a sokoldalú, felhasználó-barát szoftver alapvető fontosságú a térinformatikai rendszerben. A rendszer meghatározó eleme mégis az adatbázis. A ráfordítások nagy hányadát teszik ki az adatbázis létesítésének és karbantartásának költségei. A jelen piaci helyzetben a hardver árak erősen, a szoftver árak kevésbé, de csökkennek. Az adatbázis árak változatlanok vagy kismértékben növekszenek. Amíg a hardver és szoftver időről-időre cserére szorul, a folyamatosan karbantartott adatbázis meghatározatlan ideig használható. Az adatbázis építésekor az adatokat vagy közvetlenül mérik (pl. GPS, fotogrammetriai vagy távérzékelési eszközökkel), vagy digitális adatbázisokból gyűjtik, illetve már meglévő térképekről digitalizálják. A szervezetek gyakran építenek nagy, átfogó információs rendszereket az üzleti folyamatok integrálására, ami lehetővé teszi, hogy az adatbevitelt csak egyszer végezzék el, amikor azok bekerülnek az üzlet életébe, és a későbbiekben mindenki ezen adatokat használja. Például a közművek tervezési adatai bekerülnek az adatbázisba már a tervezés fázisában, majd ezeket az adatokat felfrissítik az építési fázisban, és később felhasználják a közműhálózat működése idején. Ez lehetővé teszi a közműüzemeltető számára, hogy bármelyik pillanatban megnézhesse, mi volt a tervben, mikor épült stb. A munkaés költségráfordítás minimális, minthogy az összes adatot csak egy alkalommal kellett bevinni a rendszerbe. Az üzleti döntések következetessége növekszik, minthogy mindenütt azonos adatokkal dolgoznak.
3.4
Hálózat
Az informatikai társadalom legfontosabb infrastrukturális elemét a számítógépes hálózat jelenti. A gyorsan fejlődő kommunikációs eszközökön a távadatátvitel segítségével a távmunkavégzés, a virtuálisan globális adatbázisok komplex elemzése és az eredmények gyors terjesztése egyaránt megvalósítható. 1960 Hardver
1970 Szoftver
1980 Adatok
1990 Alkalmazások
3-3. ábra. A GIS fejlődése 3-4
2000 Hálózatok
Márkus Béla: Térinformatikai rendszerek
Amikor az „adatbázis megközelítés” fejlődésnek indult, többen feltételezték, hogy a szervezet adatbázisa egy központi számítógépen marad, melynek felhasználói terminálokról érik el az adatbázist. Az Internet és a világháló (web) megszületésének tulajdonítható, hogy drámai eltolódás történt az osztott adatfeldolgozás irányába. Manapság az adatbázisokat úgy tervezik, hogy az adattárolás számos csomóponton keresztül valósul meg. Ez lehetővé teszi a hálózatban dolgozó helyi felhasználó számára, hogy az adatokat összegyűjtse anélkül, hogy elveszítené a központosított adatbázis nyújtotta integritás és biztonság előnyeit. A GIS rendszerek gyorsan fejlődnek, hogy lépést tartsanak az osztott adatbázisok szabványával, és elfogadhatóvá váljanak a jövő információs rendszereinek részeként. A GIS általában az elmúlt 30 évben a speciális célú rendszerekből olyan rendszerekké fejlődött, amelyek igen eltérő szükségleteket elégítenek ki. A szervezetek olyan GI rendszert akarnak, amely egyre rugalmasabb, így hát a rendszereket továbbfejlesztették, hogy minél több funkciót vegyenek át más alkalmazási területektől, hogy "még általánosabb célúvá" váljanak. A megnövelt funkcionalitásnak az ára az, hogy GI rendszernek ma sok olyan speciális funkciója van, amely a használatát bonyolulttá teszi. Ezekhez hosszadalmas betanításra volna szükség. Több cég arra szakosodott, hogy a végfelhasználói felületet speciális alkalmazásra készítsék fel. Ez a felhasználói programozás, a szoftvernek a cégre való adaptálása mára a legnagyobb üzletté nőtte ki magát. A 90-es évek elején a nagy, monolitikus GIS, amelyet egyetlen szoftver cég hozott létre, és amely egyre több funkcióval bírt, elérte csúcspontját. Az elmúlt években a GIS fejlesztés olyan irányában történt, amely • egybe épül a vállalati adatfeldolgozó környezet egyéb részeivel, ahol a GIS csak egyetlen összetevő, amelynek adatokat kell átvennie egyéb üzleti eljárásokból, illetve a feldolgozás, döntéselőkészítés után azokba áttenni. • egyéb GI rendszerekkel és hasonló informatikai rendszerekkel nyílt felületen (interfészen) keresztül kommunikál.
3.4.1 Nyílt rendszerek A gyártó cégek a vásárlókat hosszú távon magukhoz láncolták azzal, hogy az általuk gyártott hardver és szoftver rendszerek nem voltak kompatibilisek más gyártó cégek termékeivel. A hálózatos munkát ez nagyon megnehezítette. Napjainkra a vásárlói igény kikényszerítette, hogy a fejlesztők kötelezzék el magukat a „nyílt” rendszerek építése mellett. Ez azt jelenti, hogy együttműködnek közös hardver- és szoftverszabványok kialakításában. A legfőbb piaci szereplők közös szabványokat dolgoznak ki. Ez nyilvánvalóan még nagyobb lökést ad majd a GI rendszerek hálózatos működését támogató irányvonalnak. A legközelebbi jövőben már nincs túl nagy piaca az olyan hardver- és szoftvertermékeknek, melyek nem integrálhatók könnyen egy heterogén hálózatba.
3.5
A GIS hatásai
A GIS alkalmazása az élet különféle területein megváltoztatja a térbeli adatok gyűjtésének, tárolásának vagy felhasználásának módját. Ennek hatása nemcsak a GIS közvetlen személyzeténél vagy az érintett szervezeteknél jelentkezik, hanem a tágabb környezetben is. E hatások pozitív és negatív oldalait tárgyaljuk a következő alfejezetben.
3-5
Márkus Béla : Térinformatikai rendszerek
3.5.1 A GIS és az egyén A GIS hatással van az emberekre nemcsak műszaki értelemben, hanem azért is, mert megváltoztatja társadalmi kapcsolataikat és normáikat is. Néhol a személyzet negatív hozzáállása volt tapasztalható azokban a szervezetekben, amelyek bevezették a GIS technológiát. Ezek gyakran a továbbképzési követelményekkel függnek össze, amennyiben a személyzettől a szakmai képzettséget egyre inkább megkövetelik. A GIS bevezetésének pozitív eredménye, pl. a személyzet végzettségének növekedése, az adatgyűjtésre és megjelenítésre fordított idő csökkenése, egyszerűbb kommunikáció más szakemberekkel vagy szakterületekkel. A GIS lehetővé teszi az állampolgárok számára (pl. az állami szektorhoz tartozó szervezeteknél), hogy jobb, gyorsabb és részletesebb információt kapjanak. Azonban meg kell jegyezni, hogy ez nem következik be automatikusan, ehhez változtatni kell a személyzet hozzáállásán és a munkafolyamatok eljárásain. Másrészt a GIS bevezetése az állami szektorban azt követeli a köztisztviselőtől, hogy tanuljon többet arról, hogy az információ milyen módosított úton jut el hozzá, illetve az ügyfelekhez. A GIS használatának talán a legjelentősebb hatása az, hogy lehetőséget nyújt a térbeli adatok széleskörű publikálásához. Ez sajnos megnöveli annak veszélyét, hogy személyiségi jogokat sértő információt tesznek közzé. Ezt a tényezőt is komolyan számításba kell venni.
3.5.2 A GIS és a szervezetek A GIS szervezetbe való bevezetésének számos olyan pozitív hatását sorolhatjuk fel, melyek tökéletesebb térbeli döntéshozáshoz vezetnek. Növekszik a térbeli adatok felhasználása iránti elkötelezettség. Új módszerek alkalmazhatók az elemzésekhez és irányításhoz. Lehetővé válik különféle adatbázisok egyesítése. A GIS egyszerűsíti a kommunikációt a különböző csoportok és részlegek között. Az automatizált munkafolyamat következtében minimalizálni lehet az adminisztratív hibákat. A GIS projektek célja egy szervezetben főként az, hogy fokozza a szervezet hatékonyságát, és támogassa céljait a minőségi termelésben. Veszélyes lenne azt mondani, hogy a GIS segíti a személyzet létszámának csökkentését stb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a GI igény gyorsabban növekszik egy szervezetben, mint ahogyan a technológia csökkenti a létszámot. Ugyanolyan számú személyzet több és jobb földrajzi információt állít elő, és az igényeket jobban kielégítő munkát végez. De természetesen negatív hatások is lehetségesek. A szervezet struktúrájában történő változások bizonyos körülmények között, különösen egy-egy személy esetén negatívnak tekinthetők. A GIS bevezetése gyakran vezet megnövekedett igényekhez az adatgyűjtésben vagy a megjelenítésben. A GIS alkalmazása az élet különféle területein megváltoztatja a térbeli adatok gyűjtésének, tárolásának vagy felhasználásának módját. Ennek hatása nemcsak a GIS közvetlen személyzeténél vagy az érintett szervezeteknél jelentkezik, hanem a tágabb környezetben is. E hatások pozitív és negatív oldalait tárgyaljuk a következő alfejezetben.
3-6
Márkus Béla: Térinformatikai rendszerek
3.6
Fejlődési tendenciák
A földrajzi adatok döntő fontosságúak egy ország gazdasági fejlődésében, központi szerepet foglalnak el a környezetben, és támogatják a demokratikus társadalmat. A legtöbb földrajzi adatot mi hétköznapi emberek gyűjtjük, akik saját környezetünkben, és naponta használjuk, anélkül, hogy gondolnánk erre. A földrajzi információs rendszerek napjainkban a tudományos kutatás, a kísérleti alkalmazások szintjéről a gyakorlati alkalmazások szintjére jutottak. A változások jelenleg is erőteljesek, ezért különösen fontos és hasznos feltárni a trendeket, a változások mozgató erőit, és a közeljövőben várható helyzetet.
3.6.1 Technológiai változások A GI máig két fázisban fejlődött, amíg eljutott a jelenlegi helyzetig. Ezt a sorrendiséget fontos megérteni ahhoz, hogy a fejlődést tervezni tudjuk. A legtöbb országban van nemzeti térképészeti szolgálat, mely rendszeresen gyűjti a földrajzi információkat, és azt térkép formájában rendelkezésre bocsátják. Korábban a térképeket manuálisan állították elő, a papírtérképeket kinyomtatták, hogy eljusson az adat a felhasználókhoz. A hetvenes évek kezdetétől számítógépeket használták arra, hogy segítsék a térképkészítést. A GIS első fázisában olyan térképeket állítanak elő az egymástól elszigetelt számítógépek segítségével, melyeket azután papíron terjesztenek. Ez egyaránt érvényes a topográfiai térképekre, a földmérési alaptérképekre, és a közmű-üzemeltetők térképeire is. Ugyanebben az időben a regionális és városi közigazgatási szervek is felfedezték a számítógépek hasznát a térbeli modellezésben és elemzésben, de többnyire papírtérkép útján kommunikáltak a felhasználóval. A nyolcvanas években megjelenik az interaktivitás, több-felhasználós számítógépek jelennek meg közvetlenül összekötött terminálokkal és helyi hálózattal biztosították a gép-ember kommunikációt a földrajzi információ előállítására. Közvetlenül összekötötték a felhasználót az adatbázissal, akik feltehették kérdéseiket, amint azok felmerültek, és azonnali választ kaptak pl. térképvázlat formájában. A kilencvenes években az Internet és a mobil kommunikációs technológia hajnalán, amikor lényegében minden felhasználó össze van kötve a világ minden számítógépével, megnyílt a lehetőség a földrajzi információ átadásához és átvételéhez bárkinek, aki azt igényli, időben akkor, amikor igényli, és a meghozandó döntéséhez legmegfelelőbb formában.
3.6.2 Hatások A földrajzi információs rendszerek szempontjából jelentős hatások a következők: •
A hardver ára és fizikai méretei csökkennek. Az új munkaállomások egyre több, kispénzű felhasználó számára válnak elérhetővé. A közeljövőben kifejlesztendő munkaállomások képesek lesznek komplexen kezelni, feldolgozni és megjeleníteni táblázatos, szöveges, grafikus (vektor és raszter) adatokat, irányításukban a hangeffektusok jelentősége nő. A munkaállomások egyszerűbbé teszik a team-munkát, ez többek között a (grafikus) képernyők méretének növekedésével jár. A nagyméretű grafikus képernyők rendkívül hasznosak munkaértekezletek lefolytatásában, az interaktív tervezésben stb.
•
A memóriakapacitás rohamosan nő. Ez a trend nagyjelentőségű a PC kategória megítélését illetően, hiszen a több 10 Gigabyte-nál nagyobb háttértárral rendelkező személyi számítógépek általánossá válnak, így a tárolókapacitással kapcsolatos problémák 3-7
Márkus Béla : Térinformatikai rendszerek
jelentősen csökkennek. A felhasználók gyakorlatilag korlátlan memóriához jutnak, rendkívül alacsony költségszinten.
3-8
•
A számítógépek sebességének növekedésével az információfeldolgozás költségei csökkennek.
•
A számítógépes hálózatok szerepe fokozódik. A mágneses adathordozón vagy CD-n történő adatátvitelt az adatbázisok hálózata váltja fel. Tehát az önálló (stand-alone) rendszerekkel szemben az összekapcsolt, (lokális és távoli) hálózatok térhódítása egyre erőteljesebb. Az egyes munkaállomásokat gyors állománykezelő-rendszer köti össze. Ezek a hálózatok osztott és központi adatbázisokon végeznek manipulációkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb figyelmet kell szentelnünk a fegyelmezett és szervezett adatbázisadminisztrációnak. A hálózat különösen megköveteli az adatelérés szabványosított megoldását az információs rendszerek között. Ez az igény annál kényszerítőbb, minél több rendszer kezdi meg működését. A korábbi időszak egyedi, munkaorientált adatbázisai között egyre nagyobb teret kapnak a folytonos használatra létesített, nagyintegráltságú adatbázisok.
•
Az időtényező egyre nagyobb szerepet játszik az adatbázisokban. Jól kivehető trend látszik a statikustól a dinamikus rendszerek felé.
•
Az általános célú, átfogó információs rendszerek a kicsiből a nagy felé haladás elvét követve épülnek.
•
Gyorsuló trend mutatkozik a manuális adatgyűjtésről az automatizáltra való áttérés irányában. Ennek eszközei, a globális helymeghatározó rendszer (GPS: global positioning system), az elektronikus jegyzőkönyvek, a légi- és űrfelvételek automatizált kiértékelése stb. bevonulnak a mindennapi gyakorlatba.
•
Egyre több nagy számítástechnikai cég (IBM, Hewlett Packard, Microsoft, ORACLE) érdekelt komolyan a GIS technológia fejlesztésében, ami nemcsak hardver, de jelentős szoftver fejlesztésekhez is vezet. Az alkalmazott hardverek és szoftverek mind megbízhatóbbak és hatékonyabbak, ennek következtében nő a technológia sikeressége.
•
A földrajzi információs rendszerek megvalósításakor az alapvető komponens nem a hardver költség, hanem a szoftver költség lesz (általános adatbáziskezelő és alkalmazásorientált szoftver).
•
A GIS alkalmazói szoftver fejlesztés hatékony eszközéül szolgálnak a parancsnyelvek.
•
A programozásban a logikai struktúrák szerepe nő. A programozás egyre automatizáltabb lesz. A lekérdező nyelv közelít a beszélt nyelvhez. Az egyfunkciós földrajzi információs rendszerek helyett a többfunkciós rendszerek kerülnek előtérbe. Ezekben nagyobb hangsúlyt kapnak a piacon elterjedt és bevált adatbáziskezelő programrendszerek (DBMS), ami a földrajzi információs rendszer hatékonyságát növeli. Több idő és energia marad a hatékony adatbázisszerkezet kialakítására. A nyelvek gépfüggetlenek, lehetővé teszik eljárások írását, integrálják az alapszoftver lehetőségeit. Az argumentumokkal definiált parancsok helyett egyre inkább szimbólumokkal (ikonokkal) meghatározott parancsok alkalmazhatók, ami megkönnyíti a bonyolult, komplex feladatok végrehajtását.
•
Az említett változások megkövetelik az adatelérés szabványosított megoldását a földrajzi információs rendszerek között. Ez az igény annál kényszerítőbb, minél több földrajzi információs rendszer kezdi meg működését. Itt természetesen nemcsak adatátviteli szabványokról van szó, hanem adatszervezési szabványokról, adatminőségi előírásokról, az adatelemek klasszifikálásáról, kódolásáról, lekérdezéséről stb.
Márkus Béla: Térinformatikai rendszerek
•
A növekvő népesség igényeinek kielégítése közben jelentősen csökken az ózonréteg, csökken a trópusi erdők területe, savas esők pusztítanak, erdők pusztulnak el, egyre több mezőgazdasági területet urbanizálnak, növekszik az üvegház-hatás, növekszik a környezetet mérgező anyagok mennyisége, az energiaforrásokat ésszerűtlenül használjuk fel. Ezért egyre több potenciális felhasználó ismeri fel a komplex vizsgálatok jelentőségét a döntéshozatalban. Így megteremtődtek az igények a regionális, világméretű adatbázisok létrehozására.
Ebben a fejezetben tömör áttekintést adtunk a GIS alkotó elemeiről, Ön megismerte a GIS funkcionális felépítését, a hardver, szoftver és adatbázis, valamint a hálózat speciális tulajdonságait, a GIS hatását a szervezetekre. E fejezetben ismertettük a GIS fejlődési tendenciákat is.
3.7
Ellenőrző kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Melyek a GIS fő alkotó elemei? Adja meg a GIS működésének funkcionális vázlatát! Melyek a GIS hardver fő alkotó elemei? Hogyan válasszuk ki a GIS hardvert? Mi a GIS szoftver szerepe? Beszéljen a GIS adatbázis fontosságáról! Jellemezze a GIS fejlődését a hatvanas évektől napjainkig! Beszéljen a GIS egyénre gyakorolt hatásáról! Beszéljen a GIS szervezetekre gyakorolt hatásáról! Melyek a GIS fejlődésének tendenciái?
3-9
Márkus Béla : Térinformatikai rendszerek
3-10