2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA,

1986-2021

BUDAPEST 1988/2

TARTALOM JE GY ZÉ K

BEVEZETÉS

I.

.................................. ..................................................

AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA

7

..............................

10

1. A népesség családi állapot szerinti összetételének előrebecslése ...........

10

2. Az 1981 — 2001 időszakra szóló családi állapot előreszámítás e l l e n ő r z é s e .........................................................................

13

3. Az 1986 — 2021 időszakra szóló családi állapot összetétel m e g ­ határozásának

módszere

..........................................................

16

4. Az 1986 — 2021 időszakra szóló családi állapot előreszámítás h i p o t é z i s e i .........................................................................

II.

EREDMÉNYEK

............................................................................

1. A népesség családi állapot, nemenként

28

családi állás és korcsoport szerint,

...........................................................................

2. A családok számának,

17

28

összetételének és népességének alakulása ..............

31

3. A háztartások számának, összetételének és népességének alakulása ............

34

AZ EREDMÉNYEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

.....................................................

37

IV.

I R O D A L O M ..................................... ..........................................

38

V.

T Á B L Á Z A T O K ..............................................................................

39

III.

5

BEVEZETÉS

A demográfiai tikai

adatgyűjtés

el őr eszámítások köre egyre bővül

sokoldal ús ág án ak

és

a

— hála a hazai n é p e s s é g s t a t i s z ­

sz ámítástechnikai

ezért a nagy hagyományú né pe ss ég el őr es zám ít ás ok egy-egy, mazó

kötete

helyett ma már minden újabb előreszámítási

jelenik meg változatos területi ré szletezésű népességi, és háztartás adatokkal. tásokhoz

csatlakozott

Ennek eredményeit

Először az 1980.

háttér

fejlettségének

országos er edményeket ta r t a l ­ forduló

idején

kisebb

sorozat

sőt most már másodízben család

évi népszámlálást követő n é p e s s é g e l ő r e s z á m í ­

a mostanival azonos módszerű család és háztartás előreszámítás.

1985-ben jelentettük meg nyomtatásban

(1), a korábbi módszertani k í ­

sérletek eredményei csak szűkebb körben váltak ismertté ( 7 , A jelen kiadványban

8).

közreadott új család és háztartás el őreszámítás e l k é s z í t é ­

sét két körülmény indokolta. Egyrészt

a távlati

tá rs adalmi-gazdasági

tervező

időszakra új országos né pe ss ég el őr es zám ít ás készült, ben,

munka

keretében

az

1986 - 2021

amely nemcsak számítási m ó d s z e r é ­

de hi po téziseiben és így er edményeiben is eltért a korábbi,

1 9 8 1 — 2001 időszakra

szóló népességelőreszámítástól. Másrészt az 1980-as évek első felében további módosulások történtek a h á z a s o d á ­ si

és

családi

nagyobb

viszonyokban.

szerepet

visszaesése

is,

játszó

amelyek

házasságkötések

új ra házasodások

ugyanakkor

Ezek a folyamatok számos,

A

tovább

évek

mellett

folytatódott

óta

me gfigyelhető

me gerősödött a házasságok

az

első

csökkenésében

há za sságkötések

felbomlásának

folyamata.

társadalmi szempontból is jelentős demográfiai k ö v e t k e z m é n y ­

nyel

járnak,

egyaránt

érintik

a népesség

családi

állapot

lét,

valamint a családok és háztartások összetételét és jellemzőit.

szerinti

összetéte­

A módszertani azonosság és az ennek megfelelően azonos számítási program f e l e s ­ legessé teszi mindazokat a fogalmi magyarázatokat, és

az

azt

követően

megjelent módszertani

Kutatási ^Jelentésben ezeket elhagyjuk, kat

és

az

eredmények

elemzését

amelyeket a korábbi k ö z l e m é n y b e n " (1)

kötetben

(6)

már

ismertettünk,

így

a jelen

csak a hipotézisekkel kapcsolatos m e g f o n t o l á s o ­

foglaljuk

össze

a

numerikus

eredményeket

tartalmazó

táblaanyag előtt. A módszer és a számítási eljárás azonossága természetesen nem jelenti azt, hogy me chanikusan megismételt

számításokat

végeztünk,

7

a társadalmi

és a demográfiai

folya­

matokban és általában az é l e t kö rü lm én ye kbe n olyan változások következtek be, amelyeket nem

lehet

figyelmen

kívül

hagyni

Többek között ez az oka annak, tói körnek szánt Kutatási lett már látokra adat

az

eredmények

értékelése

hogy nem Közleményként,

során.

elsősorban k u t a ­

Jelentésként publikáljuk az új számítás eredményeit.

bizonytalansági

felhasználása

felhasználása

hanem szűkebb,

itt a Bevezetésben ny omatékosan fel kívánjuk hívni és

és

tényezőkre,

közben

— akár

amelyeket

számításról,

a

a figyelmet azokra

tábláz at ok ba n

akár

Emel­

közölt

összehas on lí tá sró l

a ko r­

valamennyi

legyen

szó —

feltétlenül figyelembe kell venni. Ezek a leglényegesebb szempontok a következők: 1. Az

előreszámítás

mozgalmi

és

kezdete

egyéb

két

népszámlálás

né pe se dé ss ta ti szt ik ai

háztartás

adatok

(1980-as)

né pszámlálás me go sz lá sa ib ól

tások

nem

összetételét,

tudjuk.

(Az

szerezhetők

be,

közti

évi

márpedig

ezek

indulhatunk

mikrocen zu sb ól

a rendszeres

megfig ye lé se kb ől

nagyságát már a számítás

1984.

időpont,

nélkül

ki,

nép­

sem

család,

csak

a legutóbbi

a családok

sem

és h á z t a r ­

induló évében is csak becsülni

a becslés

szintén

elvégezhető,

de

a

minta ún. st atisztikai hibája és a nagyon kis gy akoriságok miatt ennek a l ap­ ján előreszámítást nem végezhetünk.) 2.

Az új családjogi A jogi

törvény érvénybe lépése miatt átmeneti

szabályozás

szonyokat. járulhat

megváltozása

Egyrészt a

emelkedik

há za sságkötések

két

elhalasztásához

kakat visszatarthat a válástól, meg.

gyelembe.

Ugyanakkor

megkezdődött magatartása

a

korhatár

alsó

a családi

korhatára,

átmenetileg

a

vi­

ez h o z z á ­

naptári

éves

Másrészt a válási eljárás módosítása s o ­

de hogy ez valóban így lesz-e, ma még u g y a n ­ - ha lesznek

ilyenek -

csak a

így azokat a h i p o t é zi se kb en nem vehettük fi ­

az is ismeretes,

a házasság kö té se k még

és

A törvény hatásai

következő években jelentkeznek,

is mó dosíthatja

a há za sságkötések

arányszámok nagyobb csökkenéséhez.

csak nem állapítható

irányban

időszakban vagyunk.

átlagos

emelése

hogy már a törvény bejelentése előtt korának emelkedése,

előtt

me gv ál to zo tt

tehát a népesség

abban

az

irányban,

elmaradása

és

a válások

a

jelenségek

amit a jogi szabályozás is éppen szándékolt. 3. A házasodási

kedv

gyakoriságának azonban től,

nem

ezért

emelkedése

az

hosszabb

fü gg et len!thetők

újraházasodások ideje

a gazdasági

megfigyelhető, helyzettől

a nehezedő körülmények és az életszínvonal

változásokat elhalasztását tik,

visszaesése,

okozhat.

Pl.

okozhatja,

és

ezek az

életkörülmények­

visszaesés

tendencia-

a gazdasági helyzet nehezedése a házasságkötések

de a házasságokat alkalmasabb időben még m e g k ö t h e ­

ezért el őf ordulhatnak az időzítésből eredő hullámzások.

8

4. Az

előreszámítás

tehát

az

vesszük,

távja

el őb bi ek be n

hosszú,

a megbízhatósági

felsorolt

az idő előrehaladtával

sáv ollószerúen

bizonytalansági

tényezőket

igen nagy óvatossággal

n y í l i k , ha

is

figyelembe

és körültekintő m é r ­

legeléssel szabad csak felhasználnunk a számszerű eredményeket. A felsorolt

sz em po nt ok mellett még

gyelmet.

Ezek egyike,

állománya

a n é p e ss ég el őr es zám ít ás ok bó l

pességét által

használtuk

határolt

további

két korlátra

kell

felhívnunk

a fi­

hogy a család és háztartás előreszámítások egyik kiinduló adat-

fel.

A közepes

pr ognosztikai

sáv

származik,

változat

egyszerű

nevezetesen

viszont

átlagként

olyan változat, amelynek m e g v al ós ul ás át várjuk,

a magas

a közepes

változat

né­

és az alacsony változat

származtatott

közepe,

vagyis

nem

hanem amelytől a valóság várhatóan nem

tér el jobban, mint a magas és az alacsony változat által megadott két félsáv.

A csa­

lád

válto­

és háztartás

zatra

e l ő r e s zá mí tá st

végigszámolni,

ugyan

technikailag nem lenne nehéz

de így áttekinthetetlen adattömeghez

jutnánk,

közvetett

hipotézist ál lí to tt uk fel,

alakul

ezen keresztül azonban annak termékenységi, halandósági,

-

kig vándorlási hipotézisei feltételezzük, összetételén

és

valamennyi

ezért inkább azt a

hogy a népesség éppen a közepes változat szerint sőt bizonyos m é r t é ­

is hatnak a családok és háztartások alakulására.

Másrészt

hogy a családok és háztartások összetételét és típusát a népesség kora családi

állapot

induló (tulajdonképpen 1980.

változásokon

kívüli

okok

nem módosítják,

tehát

az

évi) megoszlást rögzítettük az előreszámítás egész t a r t a ­

mára . A kötet felépítése, sától

eltekintve,

teljesen

a már említett fogalmi és módszertani ma gyarázatok e l h a g y á ­ azonos

az

eredményeit tartalmazó NKI Közleményei. táblák összetétele és számozása is.

előző

számítás

és

háztartás

59. kötet szerkezetével,

előreszámítás

végső

és pontosan azonos a

Ez megkönnyíti a két előreszámítás er edményeinek

és értékelésének ö s s z e v e t é s é t . Úgy véljük, - különösen a korábbi

család

hogy

eredményeivel

a bizonytalanságok összehasonlítva -

a

és korlátok lényeges

ellenére

folyamatok

a l a k u l á s á t , egyes jelenségek hangsúlyosabbá válását az új előreszámítás elég jól jelzi.

9

I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA

1. A népesség családi állapot szerinti összetételének előreb ec sl és e

A családok népességi meg.

és

a háztartások

folyamatok

Ezek:

háztartás

három

nagy,

demográfiai

egymással

a népesség fejlődése,

szorosan

a családi

szerveződés — felbomlás

jellemzőinek

alakulását

összefüggő

kategóriája

állapotok változásai

módosulásai.

Ez

azt

lényegében

határozza

és a család,

jelenti,

a

hogy amikor

illetve azzal az

igénnyel állunk szemben, hogy a családok és a háztartások jövőbeli jellemzőit leírjuk, az előbb

említett

irányokban

kell

a jövőre

vonatkozó elképzelésekkel,

hipotézisekkel

rendelkeznünk. Amint tásra

arra

az 1986 — 2021 közötti

szefüggésben számszerű utóbbi az

már a Bevezetésben

került

sor,

eredményei

arra

kellett

épülő

család

és

be

kellett

Ennek

a

a nemek

jogilag

hogy

jóllehet

családi

e l őr es zá mí­

hipotézisek

hasonlóan

és

azonban

ismét

egy

és ko rcsoportok

előkészítő szerint

családi

öszazok

a le g­

állapot szerinti bontást,

meghatározott

tehát

szakasszal

előreszámított

állapotok

(nőtlen,

özvegy, elvált) valamelyikébe.

Itt emlékeztetünk előző kiadványunkra, tunk,

vonatkozó

A korábbiakhoz

előreszámításokat

során

sorolnunk

illetve hajadon, házas,

álltak.

és háztartás

népesség el őr es zám ít ás ok ka l

fejlődésére

sem tartalmazott

háztartás

az új család

szóló országos

a népesség

rendelkezésre

kiegészítenünk.

népességet

időszakra

tehát

népességelőreszámítás

utaltunk,

az egyes

személyek

amelyben azzal a kérdéssel is fo gl al ko z­

„tényleges"

családi

állapota

nem mindig

felel

meg a családban elfoglalt helyüknek (gondoljunk például a férj, illetve feleség c s a l á ­ di

állású

ismérv

élettársi

kapcsolatban

élőkre),

a „törvényes"

kielégítő homogenitást biztosít a számításokhoz.

családi

állapot mint

Ezen kívül a magyar

rendező né ps zá m­

lálások család és háztartás definíciójában bizonyos személyek helyzetének me g h a t á r o z á ­ sában kizárólagos szerepe van a törvényes családi állapotnak (például a „gyermek" cs a­ ládi állás nőtlen,

illetve hajadon családi állapothoz van kötve).

Az említett kiadványban adtunk közre első ízben olyan család és háztartás e l ő ­ reszámítást,

amelyben

a kiinduló népesség változatlan családi

állapot szerinti

ös sz e­

tételén alapuló előrebecslés mellett változó családi állapot arányokkal is m e g k ís ér el­ tük

a jövőbeli

1980.

család

és háztartás

összetételt

prognosztizálni.

Ennek

keretében

az

évi népesség változatlan családi állapot szerinti ös szetételén alapuló el őr e s z á ­

10

mítást

ún.

„technikai változ at ké nt " kezeltük,

specifikus

arányaiban fo kozatos

demi változatnak"

változásokat

tekintettük,

1 1/2a

jelzéssel,

a családi

állapot k o r ­

prognosztizáló változatot pedig ún.

11 /2 b jelzéssel.

„ é r­

(A 1 1/ 2 jelzés az 1981 - 2001 közötti

időszakra szóló országos né pe ss ég el őr es zám ít ás ajánlott változatára utalt.) A II/2b jelű született becslés kor

a születési

között,

2000-re zés

kohorszok

és

dandó

érdemi

változat hipotéziseit

családi

állapot

k o h o rs zo ko n

a k o r c so po rt ok na k

grafikus ellenőrző

lépés

problémákkal,

a

történetéből

belül,

ötéves

megfelelő

e x t r ap ol ác ió va l

kiindulva

évekre,

eljárás

1985-re,

előző

Az

15 és

1990-re,

előre­ 85 éves

1995-re

és

több korlátozó f e l t é t e l e ­

pontosítani.

lépéseivel

ki.

bontásban,

Az extrapolációt

igyekeztünk

1980 — 1984 között

dolgoztuk

korcsoportos

naptári

történt.

be ik ta tá sá va l becslési

az 1900 - 1904 és

Az ennek során m e g o l ­

ki ad ványunkban

részletesen

foglalkoztunk. A hipotézisekben feltételeztük, 1981 — 2001 nemek

közötti

időszakra

és korcsoportok

szóló

sz erint

után egy éves eltolással,

az

országos

bontott 1985.,

hogy az előrebecsült családi állapot arányok az népességelőreszámítás

népességét

1990.,

1995.

jellemzik. és 2000.

11/ 2 változatának

A becsült

arányokat

az ­

évi arányokat változatlannak

feltételezve a távlati tervezés által igényelt időpontokhoz (1986.,

1991.,

1996., 2001.)

igazítottuk. Az új,

1986 - 2021 közötti

időszakra szóló országos né pe ss ég el őr es zám ít ás k ö z e ­

pes változata 2001-re ké ts zá ze ze rr el magasabb népességszámot jelez, mint a korábbi n é ­ pességelőreszámítás.

Feltehető volt, hogy ez a népesség családi állapot szerinti ösz-

szetétele,

valamint a család és háztartás összetétel szempontjából ha új helyzetet nem

is teremt,

de bizonyos mó do su lá so kk al járhat.

Ezen kívül az 1980-as évek első felében a házasodási viszonyokban folytatódtak, illetve

megerősödtek

befolyásoló

korábbi

a né pesség tendenciák:

családi 1980

állapot

és

1985

szerinti

között

összetételét

tovább

is közvetlenül

hanyatlott

a házasodási

kedv, nemcsak az ú j r a há za so dó k részéről, de az először házasulok között is, emelkedett a házasságkötési

életkor,

fo lyamatosan

nőtt

a válások

aránya,

magasabb szintet

értek

el az özvegyülések. Az említett kö rü lm én ye k mindenképpen azt indokolták, tartás előreszámítás ka pcsán vizsgáljuk meg,

hogy az új család és h á z ­

vajon a korábban készült,

változó családi

állapot arányokon alapuló e l ő r eb ec sl és ün k mennyire közelítette meg a tényleges családi állapot szerinti összetételt. ha igen, szonyok

milyen mé rt ék be n újabb

vonásait -

kell az

Erre azért volt szükség, azt hozzáigazítani el őreszámításokban

11

hogy megállapítsuk,

kell-e,

— figyelembe véve a házasodási prognosztizált

és vi­

népességiéjlödéshez.

Az lást

az

mindkét nikai

alábbi

kapcsolatos tábla

ad,

ellenőrző

a korábbi

család

— az ún. technikai és é r d e m i —

állapot

kintik,

szerinti

úgy gondoltuk,

izgalmas

volt

összetételét

és

háztartás

amelyről

rövid

összefogla­

előres zá mí tá sn ál

alkalmazott

változatra egyaránt elkészítettük.

követő

ötödik

a változó

év,

valamennyi

mivel

el őr eszámítási

évre

Bár a te ch­

a kiinduló év c s a ­ változatlannak

összevetésük a tényleges helyzettel tanulságos lehet. családi

nyek szembesítése a valósággal. évét

vizsgálatsorozatot,

II/2a jelű változat hipotézisei önmagukban irreálisak,

ládi

sen

ezzel

állapot

arányokon

alapuló

hipotézisek

te­

Kü l ö n ö ­

és e r e d m é ­

A valóságot ebben az esetben az előreszámítás b á z i s ­

1986 népességének

családi

állapot

szerinti

összetétele

jelen­

tette.

A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és korcsoport szerint előrebecsült az előreszámítás

számának eltérése a tényleges adatoktól két változatában,

1986^ 100 százalék = tényleges adatok

1 Az 1981 - 2001. országos népességelőreszámítás II/2 változatának felhasználásával.

12

2. Az 1981 — 2001 Időszakra szóló családi állapot előres zá mí tá s ellenőrzése

A változó családi állapot arányokon

alapuló

hipotéziseink

a 15 éves és idősebb

népesség családi állapot szerinti összetételében várható változások fő irányaira r ö vi­ den a következők voltak: a) A véglegesen nőtlenek és hajadonok aránya lassan,

de fo lyamatosan nő, pá r h u ­

zamosan a házasságkötések kisebb mértékű elhalasztásával.

A házasodási k o r ­

ban levők közötti nemi arány továbbra is a nőknek biztosít kedvezőbb l e he tő­ séget

a házasodásra,

közülük

kevesebben

maradnak

hajadonok,

mint

a férfiak

között nőtlenek. b) A házasok aránya az ö s s z n é p e s s é g b e n , de különösen a 30 éven felüliek között kohorszról kohorszra csökken. resztül labb

Míg a halandóság hatása az öz ve gyüléseken k e ­

a legidősebb korcso po rt ok ra szorul vissza,

korcsoportokban

egyre

inkább

átveszik

azt

addig a válások a fi at a­

a szerepet,

amit

a házasok

arányának csökkenésében korábban az özvegyülés játszott. c) Az özvegyek nő.

aránya az össznépe ss ég be n

A születési

landóságban

az

kohorszok

elmúlt

a férfiaknál

stagnál,

1980-ig megélt történetéből

évtizedekben

bekövetkezett

a nőknél lassan

úgy tűnt,

hogy a h a ­

ir án ym ódosulások

csak

ke­

véssé érintették a kohorszokon belüli özvegy arányokat. d) Az

elváltak

aránya

az ös sz né pe ss ég be n

tovább

nő,

de a növekedés mértéke az

egyes korcsoportokban kohorszról kohorszra lassul. zései

szerint

A hipotézisek f e l t ét el e­

az elvált férfiak új ra há za sodásainak az elvált nőkéhez

vi sz o­

nyítva jelentősebb visszaesése miatt folytatódik

— főként a fiatalabb kohor­

szokban—

arányainak

az elvált

férfiak

tényleges

és

és nők korcsoportos

közeledése eg y­

máshoz . Az

1986.

természetesen

évi

nem

lönböző szinteken, volna

értelme.

fejlettebb, nek

fel A

hogy

ún.

ilyen 15

esetében

szó

ún.

„beválás"

családi

állapot

vizsgálatról.

arányok

Ennek

összevetésénél

a változásokat

kü-

különböző „sávokban" prognosztizáló h i p o t é zi sr en ds zer esetében lett

Ilyen jellegű

vizsgálatokra

azonban eddig még nem

vo lt példa.

Még a

„multi-state" táblákon alapuló családi állapot el őr ebecslések sem lé p­ igénnyel

éves

a nőtlenek

lehetett

előrebecsült

és

és

idősebb

megelé ge dn ek

egyetlen

ös sz népességre

és a hajadonok,

feltétel

vonatkozó

mindkét nemnél

1986.

a házasok,

sorozat évi

előrevetítésével.

adatok

azt mutatják,

a nőknél pedig az özvegyek

a prognosztizált értékek öt év távlatában mindegyik változatban 5 százalékos

13

hibahatáron

belül

jól közelítik

a tényleges

adatokat.

(Az

5 százalékot

mint

hibaha­

tárt az országos n é p e ss ég el őr es zám ít ás beválásának vizsgálatánál alkalmazták.) Ezzel

szemben

az özvegy

férfiak arányában valamivel magasabb,

li,

az elváltak arányában pedig lényeges alulbecslés mutatkozott.

ben

különösen

a technikai

nőknél

20

százalékot.

érdemi

változat,

egyaránt kb.

Az téziseket

de

változat

Ennél

az

mutatott

lényegesen

alulbe cs lé s

itt

igen

jobban is

nagy

jelentős,

Az utóbbiak e s e t é ­

eltérést,

közelítette az

8 százalék k ö r ü ­

a férfiaknál

a tényleges

elvált

26,

helyzetet

férfiaknál

és

a az

nőknél

11 százalék.

1981 — 2001

időszakra

részleteikben

szóló

változó

is me gv iz sg ál va

családi

állapot

arányokon alapuló h i p o ­

és a házasodási viszonyok újabb vonásait e l e ­

mezve a következőket állapí to tt uk meg: a) A

nőtlenek

és

ha jadonok

arányának

előrebecslése

egészében

megfelelő

volt.

A férfiaknál a mi nt eg y 4,5, a nőknél mindössze 2,5 százalékos alulbecslés ab ­ ból

adódott*

zett

be

a

hogy

a le gfiatalabb

há za ss ág kö té se k

ko rc soportokban

elhalasztása,

mint

nagyobb

ahogy

a

arányban

követke­

hipotézisekben

vár­

tuk . b) A házasok

arányának

előrebec sl és e

portonként is jó volt, néhány

korcsopo rt ba n

mondható létre.

2,6

nemcsak össznépességi

kü lönösen 30 éves koron túl, nem

százalékos

haladta

meg

felülbecslés

Abban k ö z r ej át sz ot t

korosztályokban a nőtlenek,

a

0,5

okozta

áramlása lés

csökkenést

legstabilabb

olyan

kevésbé

eredményeként

jött

másrészt a válások és az ö z v e g y ü l é ­

ellensúlyozta

Mindazonáltal

pontja.

nagyságrendű

hatások

A csekélynek

illetve hajadonok a progno sz ti zá lt hoz képest n é ­

egyre

a házasok közé.

sem.

az, hogy az elmúlt években a fiatalabb

mileg kisebb arányban léptek házasságra, sek

de k o r c s o ­

ahol az eltérés mértéke

százalékot

összetett

egyrészt

szinten,

amelyek

újraházasulók

vi s s z a ­

a házas népesség volt az e l ő r e b e c s ­

A házasságban

eltérések,

az

élők

nagy

száma

az özvegyeknél

az 5 százalékot me gh al ad ó relatív eltérést okoztak,

miatt

ugyanis

és az elváltaknál

az már

a házasoknál e l h a n y a g o l ­

ható differenciával jártak. c) Az özvegyek innen

arányában

származik

az,

a hipotézisek alapjában véve stagnálásra számítottak, hogy

alig tér el egymástól. viszonyok

a technikai

válása,

még

különösen

is je le nt ős en érintette,

gában is kifejezésre jutott. felében

további

az

érdemi

változat

A valóságban azonban az történt,

ke dv ez őt le ne bb é

a házasokat

és

kisebb

30-49 éves korcsoportokban.

az 1970-es

mindkét

nemnél

hogy a halandósági

évek második felében

ami az özvegy ül és ek nagyobb g y a k o r i s á ­

Az öz vegyülések arányában az 1980-as évek első mértékű

emelkedés

követk ez et t

be,

elsősorban

Az emelkedés jobban érintette a férfiakat,

14

a

mint

a

nőket.

Ugyanakkor

az

özvegyek

ú j r a h á za so dá sá ban

az

elmúlt

öt

év

alatt

folytatódott az igen erős csökkenés és a férfiaknál megközel ít et te a 20 s z á ­ zalékot,

a nőknél pedig elérte a 12 százalékot.

Minthogy az említett je l e n ­

ségek elsősorban az özvegy férfiak arányát érintették jelentősebben,

az e l ő ­

rebecslés hipotézisei alapján számított arányuk elmarad a ténylegestől. d) Az elváltak arányában a hipotézisek további jelentős, re

számítottak.

zött

A ré szletesebb vizsgálat

kimutatta,

az elváltak legnagyobb tömegét kitevő

sok újabb hulláma miatt egy-egy ötéves Ez messze dést.

meghaladta

Ugyanakkor

esés következett

az

hogy

az elváltak

20-25 százalékkal nőttek

1970-es

évek

1985 k ö ­

második

felében

száma.

Ot év alatt

a válási

arányszámok.

bekövetkezett

az elváltak új ra há za so dá sa iba n további, be:

1980 és

30-49 éves ko rcsoportban a v á l á ­

jelentősen megnőtt

ko rcsoportban

bár lassuló n ö v e k e d é s ­

növeke­

igen nagy v i s s z a ­

öt év alatt az elvált férfiak újraházasodási

arányszá­

mai 24, a nőké 16 százalékkal csökkentek. Az

elváltak

ko rcsoportos

arányaiban

az elmúlt

években

be következett

radikális

változásokat a születési ko ho rszok családi állapot történetének tükrében elemezve arra lehet

következtetni,

múltja

kevésbé

a

befolyásol,

változásaitól. horszban

hogy

1980

növekedés

és

válás

olyan

eltérően

1985

például

között

következett

demográfiai

be,

az

jelenség,

a nőtlenek,

elváltak

függetlenül

illetve

arányában

attól,

amelyet

hogy

a

kohorszok

hajadonok

arányának

valamennyi

születési

életútjának melyik

ko-

szaka­

szában volt.

Bár természetesen az emelkedés mértéke az idősebb születési kohorszokban

kisebb

mint

volt,

a

fiatalabbaknál,

lényegében

valamennyi

családi állapot története alapján várható irányvonaltól. tak arányát befolyásoló demográfiai jelenségek elváltak

új ra há zasodásait -

gyorsabban

eltért

a korábbi

Ez arra utal, hogy az e l v á l ­

— ideértve el ső so rb an a válásokat és az

követik

a

társadalmi

A korábbi előrebecslésnél a várható irányvonalat roztuk meg,

kohorsz

környezet

változásait.

(további növekedést) jól h a t á ­

annak mértékét azonban az említett okok miatt alábecsültük.

A tényleges és a becsült adatok összevetése az új család és háztartás e l ő r e s z á ­ mításhoz szükséges korrekciók meghat ár oz ás án túl néhány általános tanulsággal is járt. így

többek

között

úgy

feltételező hipotézis (az ún. kor,

tűnik,

hogy

rövid

technikai változat)

ha olyan jelenségről van szó,

időtartamon

belül

a változatlanságot

is elég jó eredményt ad, de csak a k ­

amelyet kohorszról kohorszra

lassú változások j e l ­

lemeznek . Az

is bizonyosnak

lógiai tartalma,

látszik,

hogy minél erősebb egy demográfiai

annál több nehézséggel kell szembenézni,

15

jelenség s z o c i o ­

amikor prognosztizálni akar-

juk.

Legjobb példa erre a válások,

lása,

ami mögött

a társadalmi,

ú j r a h á z a s o d á s o k , illetve elváltak arányának a l a k u ­

gazdasági,

kulturális

tényezők egész sora húzódik meg.

De me ge mlíthetnénk akár az első házass ág kö té se ket is.

Ennek tendenciáiban a h a g y o m á ­

nyoktól kezdve a la ká sk ör ül mé ny ek alakulásáig vagy a fiataloknak nyújtott k e d v e z m é n y e ­ kig számos társadalmi tér

várható

változásaira

mó ds zertanilag gadni

tényező

teljesen

a házasodási

együttes hatása fejeződik ki.

vonatkozó

prognózisok,

ki fo gá st al an

viszonyokban,

eszközök

a népesség

várható fejlődés további irányvonalát, Végül lémáját csak

a családi

A különböző

környezettel,

Ez az előrebecslésnél tartozók

arányát,

bekövetkeznie-. aránya, vel

az

családi

de

akkor

is

is

egy másik

el le ns úl y o z h a t j á k

az

szoros,

családi

elváltak

kölcsönös

nem­

kapcsolatban

van.

az egyik családi

állapotban

állapotba

is változásnak

hogy emelkedik a nőtlenek,

a csökkenést),

és aránya

kell

illetve hajadonok

(legalábbis elvileg,

ha csökken

a válások

mi­

aránya,

hogy míg a házasok arányát igen jól közelítettük meg,

ar án yában

hibahatáron

elváltak becsült aránya hogy

száma

hogy

be csülhetjük előre a népesség családi állapot szerinti

nagyobb

kísérleti számításunk azt mutatta, százalékos

ös sz etételében

mikor, milyen hi ba határok között tekinthetjük elfogadhatónak p r o g n ó z i s a ­

Láthattuk például,

idejűleg

még

megra­

A kölcsönös ös szefüggések vetik fel azt a kérdést,

voltaképpen milyen pontos sá gg al

inkat.

lennénk-e

szerinti

tartozók

akkor egyidejűleg a házasok arányának csökkennie kell

összetételét,

hogy

el őr eb ecslésének egy sajátos p r o b ­

hogy ha megválto zt at ju k

Például ha feltételezzük,

újraházasodások

vitatható,

képesek

állapot

állapotokba

egymással

eg yi dejűleg

nélkül

hát­

a változások mértékét.

családi

azt jelenti,

többen maradnak házasok stb.

déses,

birtokában

állapot szerinti összetétel

említjük meg.

a társadalmi

elemzések

A tágabb társadalmi

ilyen

előrebecslésénél

belül

ez

kellett

volna

adódott.

Egy

erre

becsülnünk

ahhoz,

hogy

vonatkozó 1986-ra _+ 1

az özvegyek

5 százalékos hibahatáron belül maradjon.

bonyol ul ta n

a pontosság

eltérés

hogy a házasok arányát öt év távlatában,

a már említett

egymással

relatív

összefüggő

elérhető-e.

Ezen

és egyidejűleg a téren

— úgy

változó

egy­

és

az

Kér­

jelenségek

gondoljuk—

további

kutatások szükségesek.

5• Az 1986 — 2021 időszakra szóló családi állapot összetétel me gh at ár oz ás án ak mó ds ze re

Az új család és háztartás előreszámítás el ők és zítéseként lényegében a nőtlenek, illetve hajadonok, nyok kisebb,

a házasok és özvegyek esetében a korábban becsült korcsoportos a r á ­

az elváltaknál

viszont

az arányok színvonalát jelentősen korrigáló h i p o ­

tézisek kidolgozására volt szükség.

16

Tekintettel

azonban

arra,

hogy

a

különböző

családi

állapotok

között

szoros,

kölcsönös megfelelés van, a családi állapot szerinti összetétel egyes r é s z h i p o t é z i s e i ­ nek megváltoztatása

az egész

rendszer felülvizsgálatát és újra pr og no sz ti zá lá sát

igé­

nyelte . A népesség családi részletesen ténetéből

ismertetett kiindulva

ko ho rs z- módszerrel

becsültük

15-85 éves kor között zása miatt

állapot szerinti összetételét

mindkét

ismét az előző kiadványunkban

a születési kohorszok családi

nemre

külön,

négy-négy

5 éves ko rc soportokra lebontva.

családi

Ez alkalommal

állapot t ö r ­ állapotra

az időtáv v á l t o ­

az 1900 — 1904 és 2000 - 2004 között születettek kohorszait vizsgáltuk.

sebb módosítást

végeztünk

a munkamenetben,

és

Ki­

amellyel a hipotézisek konzek ve ns eb b é r v é ­

nyesítését kívántuk biztosítani. Az előrebecslés az alábbi szakaszokat tartalmazta: 1. A születési tározása.

kohorszok

nőtlen

és h a ja d о n arányainak korcso po rt on ké nti

megha­

A házasodá sa ik at már megkezdett születési kohorszok családi á l l a ­

pot történetének befejezése grafikus extrapolációval. 2. A

születési

kohorszok

korcsoportos

előreszámítás

„KÖZEPES"

2015. és

január

2020.

kiszámítása.

változata

házas alapján

arányai az

és

1990.,

az

1995.,

elsejei házas népesség korcsoportos

országos 2000.,

népesség-

2005.,

2010.,

és összes számának

A házas férfi és női népesség számának egyeztetése és k i i g a z í ­

tása. 3. Az elváltak

arányának

az új hipotézisekhez

igazodó kiigazítása,

a házas n é ­

pesség korcsoportos arányainak korrekciója mellett. 4. Az özvegyek ko rcsoportos arányának és a házas népesség arányának és számának végleges korrekciója.

Az 1986 — 2021 időszakra szóló családi állapot el őreszámítás hipotézisei

A hipotéziseket sebb

össznépesség

a

korcsoportos

családi

állapot

szinten fogalmaztuk meg, szerinti

eredményét tükrözi.

17

összetétele

a

tehát

a 15 éves

ko rcsoportos

és id ő­

tendenciák

A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és nemek szerint 1960 és 1986 között,

valamint

előreszámítás

érdemi

az

1986 — 2021.

változata

családi

alapján

állapot

7

2 Lásd a 12. oldalon a táblát.

A hipotézisek a kö vetkezőkben foglalhatók össze: a)

A nőtlenek és h a . ja d o n o k matosan nőknél.

emelkedik,

de

aránya 30 éves koron alul a teljes időszakban f o l y a ­ a

növekedés

a

férfiaknál

kissé

jelentősebb,

A házasságkötési kor várhatóan tovább emelkedik,

18

mint

a

ez a házasságköté-

sek

kisebb

létszámával

mértékű

me gr itkulásával

ö s s z ef üg gé sb en

ki se bb-nagyobb

ingadozások

a

két

párosul. nem

lehetnek,

A

belépő

házasodásaiban ezek

születési

egyes

kohorszok

naptári

években

azonban elsősorban 2000 után v á r ­

hatók . A 15 éven felüli össznépe ss ég be n

a nőtlenek és a hajadonok

aránya a h á z a s o ­

dási korba lépők lé tszámingadozása következtében kevésbé egyértelműen tü k r ö ­ zi

a kohorszok

él et tö rténetéből

kirajzolódó,

19

fo lyamatosan

emelkedő

trendet.

I.B A HAJADONOK A R A N Y A KORCSOPORTOK SZERINT, A MEGFELELŐ KO R Ú AK S Z Á ZA L É K Á B A N , 19 80 -202 0

b) A nőtlenek, gyülések, a házas

hajadonok,

özvegyek

2000

elváltak

házass ág kö té se ibő l

és az ö z v e ­

valamint a válások jelenleg fe lt ételezhető tendenciáiból kiindulva népesség

arányában

nést prognosztizáltunk. ve

és

után jelentősebb.

a korábbi

hipotézisekhez

képest

erősebb

csökke­

A csökkenés a 30 éven aluli korcsoportokban, 30 éven felül

a házasok

aránya

2000-ig

illet­

csökken,

majd a nőknél várhatóan közel azonos szinten marad, míg a férfiaknál a c s ö k ­ kenés tovább folytatódik.

20

II.A A HÁZAS F É R IA K A R A N Y A KORCSOPORTOK SZERINT, A MEGFELELŐ KO RÚAK S Z Á ZA L É K Á B A N , 19 80 -202 0 százalék

21

II.B A HAZAS NŐK A R Á N Y A KORCSOPORTOK SZERINT, A MEGFELELŐ KO R Ú AK S Z Á ZA L É K Á B A N , 19 80-2020 százalék

éves

22

c) Az özvegyek arányában mindkét nemnél a 30 éven aluli korcsoportokban, trendek hosszabb ideje stagnálást jeleznek, A 30 éven felüli korcsopo rt ok ba n ban

kisebb,

1980-as 2000

az

idősebb

években

után

valamennyi

ös sz efüggésben

akiknek

magasabb

korcsoportban,

az országos

prognosztizáló

Részben

megkezdődtek,

nem p r o g n o sz ti zá lt unk változást.

2000 után a fiatalabb születési

kohorszokban,

özvegy

kivéve

ös szefüggések

tozások

bizonytalansága

arányt

az

csökkenő

50

özvegy

az ö z v e g y ü l é s e k , az özvegyek halandósága

közötti

özvegyülései

népess ég el őr es zám ít ás

hipotéziseivel,

ahol a

már

kohorszok­ az

1970-es,

becsültünk.

éven

férfi

felüli

A nőknél népességet,

ha la nd ós ág

arányokat

javulását

feltételeztünk.

és az öz ve gy ek újraházasodása

f e l t á r a t l a n s á g a , részben a ha landóságban 2000 után várható v á l ­ miatt

az időtáv második felében az özvegyek ko rcsoportos a r á ­

nyai nehezebben becsülhetők. Még ha el is tekintünk a néhány ko rcsoportban jelentkező, horszok 15

közötti

éves

lesz

és

változásokat

idősebb

nem

egészen

ös sz né pe ss ég be n

a jelenleginél.

A nem

az

konzekvensen

özvegyek

túlzottan

leíró kisebb

aránya

radikális

az egymást követő k o ­

várhatóan

változásokat

ingadozásoktól,

lényegesen

feltételező

a

magasabb

hipotézisek

mellett is 2000-re a férfi népesség több mint 4, a nők közel 18 százaléka él majd f e l ­ tehetőleg

özvegy

családi

állapotban.

Ez az arány

2020-ra

— többek között

az 1950-es

években született nagylétszámú kohorszok idős korba érésével is ö s s z e f ü g g é s b e n —

elér­

heti a férfiaknál a 6, a nőknél pedig a 20 százalékot (III.A és В ábra). d) Az elváltak

arányának

módosulások

várható

változásait

az

1980 óta be következett

fi gy elembevételével p r o g n o s z i z á l t u k .

mindkét

nemnél

minden

korcsoportban,

2000-ig

ötéves

intervallumokban

de leginkább

meghatározott

1980 és 1985 közöttihez hasonló,

Az elváltak 25 és 49

ütemek

irány-

arányában

éves kor között

szerint

erőteljes,

az

majd fokozatosan mérséklődő emelkedést f e l ­

tételeztünk . Az

elváltak

get.

A hipotézisek

nőknél. még

arányának

növekedése

szerint

eltérően

a férfiak

érinti

között

a férfi

és a női

az emelkedés

nagyobb,

2000 után sorra kiválnak a népességből azok a kohorszok,

alacsonyabb

gyakoriságú, hozzájárul

elvált

arány

jellemzett

és

helyükbe

lépnek

II. világháború után született kohorszok. az

össznépességben

az

elváltak

arányának

népessé­ mint

a

amelyeket

a magas

válási

Ez meghatározó módon általános

emelkedésé­

hez . Az elért korcsoportos

elvált

Ily módon a 2000-re elért,

arányokat mindkét nemnél rögzítettük

a férfiaknál 8, a nőknél kb.

arány az időszak további részében,

10 százalékos elvált

2020-ig a népesség ko rö ss zetételének v á l ­

tozásával összefüggésben mutat elhanyagolható ingadozásokat

23

2000-ben.

(IV.

ábra).

III.A AZ ÖZVEG Y F É R F IA K A R A N Y A KORCSOPORTOK SZERINT, A MEGFELELŐ KO R Ú AK S Z Á ZA L É K Á B A N , 19 80-2020

24

III.В AZ Ö ZVEGY NŐK A R Á N Y A KORCSOPORTOK SZERINT, A MEGFELELŐ KO RÚAK S Z Á ZA L É K Á B A N , 19 80 -202 0 százalék

25

IV. AZ E L V Á L T A K A R A N Y A KORCSOPORTOK SZERINT, A MEGFELELŐ KO RÚAK S Z Á Z A L É K Á B A N , 19 80 -202 0

м

CT)

A hipotézisekben

megfogalmazott

feltételezések

szerint a népesség várható c s a ­

ládi állapot szerinti összetételét lényegében a fejlett országokra jellemző házasodási viszonyok határozzák meg: a házasságkötések késleltetése, dás

fokozódása

(ennek

speciális

jellemzője,

hogy

a házasságtól való t a r t ó z k o ­

elsősorban

az újraházasodástól

való

tartózkodásban jelenik meg), továbbá az elváltán élők arányának növekedése. Összefoglalva azt kell kiemelni, kus

számítások

az ún. tesen zált

hogy a hipotézisek felállítását követő e m p i r i ­

és több lépcsőben elvégzett korrekciók egyértelműen arra utaltak,

„s z á r m a z t a t o t t " társadalmi-demográfiai felhasználásánál —

időszaknak arra

tartását

— ez

indokolt

a fokozott

a részére vonatkozik,

esetben

statikus

prognózisok készítésénél óvatosság.

állapotokban

való

megoszlását —

tagjai az előrejelzés elkészítése idején még meg sem születtek. halandósági

hipotézisek

megvalósulásától

összetételét is é r i n t ő —

Más szavakkal tartás miatt

véve

— a népesség

a prognoszti­

kohorszok m a g a ­

becsüljük,

amelynek

Ugyanez mondható el a

családi

állapot

szerinti

változásokról is.

ezt úgy fo ga lmazhatjuk meg,

előreszámítások önmagában

függő

— és t e r m é s z e ­

Ez elsősorban

amikor már olyan születési

hogy

bizonytalansága is

nagyobb,

az

hogy amellett,

a prognosztizált

időtáv

kitágítása

hogy a család és h á z ­

jelenségek

összetett

a bi zo ny talanságot

jellege

jelentősen

tovább növelő tényező. így szakra sokat

család

és

javasolható, előidéző

háztartás mert

ennél

eseményeket,

telt vesszük alapul,

előreszámítások hosszabb

készítése

időtávon,

akár

legfeljebb

a családi

akár a belőlük származó családi

15-20

állapotban

éves

id ő­

változá­

állapot szerinti ö s s z e t é ­

a hipotézisek és az azokból adódó összefüggések rendszere könnyen

kezelhetetlenné válik. Az új családi hogy

állapot előreszámítás során szerzett

az el őr es zámításban

átfogott

időtávból

tapasztalatok

az ezredforduló

utáni

arra utalnak,

időszak demográfiai

sajátosságainak előrejelzése bizony ta la na bb és elsősorban kutatói projekciónak t e k i n t ­ hető.

Az ezt megelőző időszakra a hipotézisek feltehetőleg jobban közelítik a várható

változásokat,

mivel

nagyobbrészt már a jelenben is kifejezett,

denciák továbbvitelét jelentik.

27

illetve formálódó

ten­

II.

EREDMÉNYEK

1. A népesség családi állapot,

A népesség nagyon ról

állapot

szerinti

keveset árul el a családok,

és

egyéb

alakulására. portonként sorolása

jellemzőiről, Ezen

a számítási

utal

eljárás

állapot

állás

arányokkal

többsége

házaspárt

és csak jóval

kevesebb

az egy-szülős

amelyek

szerveződnek. lapotúak

egyik

és azok

időbeli

él et társ-párból

(és

elsősorban

első

lépése

népesség családi

szerinti

döntő

egységeké,

azonban

álló előres zá mí to tt

családi

cs al ád i-háztartási

megoszlásai

nemenként

változása

még inkább a háztartások összetételéről,

közvetlenül

rendelkezésünkre

a családok

magként

kívül

— lényegében

későbbi, hogy

családi

családi állás és korcsoport szerint,

(gyermekkel

becslések vagy

családok

szintén

a nemenként,

számának korcso­

állapot szerinti

tartalmaz

család-

az olyan

család­

száma, illetve álló

a családokról.

ezért ez utóbbi már önmagában

a

Ismeretes,

családmag

A családok számának alakulása tehát jó közelítéssel a házas családi

számának változásait követi,

be­

készítése —

céljára.

anélkül)

gyermekeikből)

nagyságá­

a családok

népesség el őr es zám ít ás

végzendő

még

is elárul

Nem érdektelen azonban az elváltak és özvegyek számának

köré ál­

valamit

időbeli k ö v e ­

tése sem. A

kötetben

szereplő

változatára

épülnek,

arányszámok

azt

előreszámítás

vagyis

jelentik,

mindkettő

hogy

változatok

ugyanazt

az egyes,

a

n é p e ss ég el őr es zám ít ás

a népességet

egymást

követő

tartalmazza.

kohorszokról

közepes

Az állandó

feltettük,

mindig az 1985-ben megfigyelt korspecifikus arányszámok szerint kötnek házasságot, vegyülnek lalkozó

és válnak.

fejezetben

A változó

láttuk,

arányszámok

az egymást

közül

így az előbbi

amint

azt a hipotézisekkel

öz ­ fog­

követő kohorszok viselk ed és éb en a régebben m e g ­

indult változások fo lytatódását fejezik ki. mítás

viszont,

azok

Az azonos népességre végzett kétféle s z á ­

felhasználásával készült család

és háztartás előreszámítás

csak a népesség nemi és koröss ze té te lé ből eredő hatásokat mutatja,

míg az utóbbival az

időben változó magatartás következ mé ny ei t kívántuk előrebecsülni.

Az állandó ar á n y o k ­

kal készült előreszámítás végső soron nem tekinthető a szó valódi értelmében vett e l ő­ reszámításnak,

célját

és jellegét

tekintve a n é p e ss ég el őr es zám ít ás ok

technikai v á l t o ­

zatának felel meg. Az állandó arányszámokkal készült családi állapot szerinti megoszlást vizsgálva (1.

tábla)

alatt

szembetűnő

ma jdnem

jelenség,

egyenletesen

fogy,

hogy csak

míg

a népesség

az ezredforduló

28

az

el őreszámítás

körül

következik

teljes

tartama

be stagnálás-

szerű állapot,

addig a házas családi állapotúak száma kisebb visszaesés után az ez re d­

forduló idején még kevéssel több is, mint induláskor, gyás,

csupán ezután kezdődik meg a fo­

amely viszont már az időszak végéig folytatódik.

értelműen számú

az

1970-es

születési

évtized

évjáratok

népesedési

hullámának

nagyrészt házasságot

nyegében azonos a férfi és női népességben,

A 2001-re számított csúcs eg y­

következménye,

kötnek.

Minthogy

a fentiek

akkorra

a na gy lé t­

a házasok

száma

lé ­

természetesen mindkét nemre vo ­

natkoznak . A házasok

állandó

aránys zá mo kk al

számított oszlopát érdemes rögtön ö s sz eh as on­

lítani a változó arányszámokkal készült számítás eredményeivel.

Ez ugyanis az el őb bi­

vel szemben folytonos és a né pe ss ég sz ám csökkenését is meghaladó fogyást mutat, a fogyás az ezredforduló táján kissé lassul, egyik

következményét

vetkezménye hiszen

azonban

az,

számának

még csak rövid időre sem áll meg.

alakulásában később

hogy a népess ég sz ám emelkedése

a gyermekek nagy többsége há za sságban születik

ni),

viszont

lesz

az

látni

2001 körül

fogjuk,

Ennek

másik kö ­

nem következik

be,

(és valószínűleg fog is sz ül et­

a változó arányok alapján várhatóan mintegy 170 ezerrel kevesebb házaspár

ezredfordulón,

új ra házasodások ugyan

a családok

és bár

szintén

mint

gyakorisága, emelkedik,

de

ahány

lehetne,

illetve ez

nem

ha

nem

esne

szaporodnának

a reprodukció

vissza

a há za sságkötések

a válások.

szempontjából

és

Az özvegyek száma

kevésbé

jelentős,

főként

mert az özvegyülés rendszerint idősebb korban következik be. A házasok rel

száma ös szességében az előreszámítási

lesz kevesebb a változó arányszámok alapján,

mított

táblával

korösszetétel

összevetve

valamivel

következménye,

a többi

kevesebb, azonban

időszak végére közel 330 ez er­

ebből az állandó arányszámokkal sz á­ mint

120

ezer

a házasodási

a népességfogyás

viszonyok

változásával

és

a

ma­

gyarázható . Az özvegyek számának al akulásában jelentős szerepe van a népesség öregedésének, ezért

mindkét

változatban

emelkedést

tapasztaltunk

Számuk nemek szerint erősen eltér egymástól, kor

várható

gyülnek

meg,

átlagos

élettartamának

esélyük

pedig

az

férfiak

és nők esetében

ez ny ilvánvalóan a nők magasabb sz ül et és­

következménye,

újraházasodásra

idősebb

— még

ha

korban

akarnának

elsősorban is —

haladtával a megfelelő korú férfiak alacsony száma miatt egyre csökken. lett az újraházasodási

hajlam is mindkét nemre nézve,

mított táblában az özvegyek számának,

egyaránt.

ezért a változó

ők öz ve­

a kor e l ő r e ­ Csökken em el­

arányokkal s z á ­

különösen pedig az özvegy férfiak számának em el­

kedése jóval gyorsabb. Az öz vegyekéhez hasonlóan az elváltak esetében is a férfiak számának emelkedése gyorsabb, egyébként

még ha

nem

is annyira

nagy

a különbség,

— ha a két számít ás -v ál to zat ot nézzük —

29

mint

amazoknál.

Az elváltak száma

jellemzően eltér egymástól,

állandó

arányokkal

számítva ugyanis csupán kisebb

— mindössze néhány százalékos —

kat találunk,

azaz a korösszetétel változása nem módosítja alapvetően.

szám

figyelembe

fogyását

vesszük,

in ga do zá so­

Ha a népesség-

akkor valójában kismértékű relatív emelkedés k ö v e t ­

kezik be, de ez abból ered, hogy viszonylag fiatalon bekövetkezett válások után az e l ­ váltak még várható élettartama elég hosszú, letésszám és a nagyobb számú és ebből

az elváltak

kedő válási

időskori

összes

gyakoriságok,

számának

míg a népességszám fogyását

halálozás negatív tényleges

részben pedig,

a kisebb s z ü ­

egyenlege okozza.

emelkedése

részben

A válások

a még mindig

ami az elváltak népességen belüli

em el­

számát il­

leti, az újraházasodások elmaradásából ered. Mind

az

özvegyekkel,

mind

újraházasodások visszaesését, ső

házasságkötésekre

látszik

csökkenni.

pedig

elváltakkal

kapcsolatban

hangsúlyoztuk

úgy is, mint a házasok száma csökkenésének okát.

vonatkozóan Ez

az

jelenik

a házasodási meg

abban

kedv

a kohorsz-elemzés

a tényben,

hogy

a

Az e l ­

alapján

technikai

az

kevésbé

jellegű

és

a

ténylegesen várható állapotot előrebecslő két táblaváltozat egymásnak megfelelő nőtlen, illetve zas,

hajadon

özvegy,

oszlopai

elvált)

sokkal

családi

kevésbé

állapot

térnek

el egymástól,

adatsorai

közül

mint

bármelyik.

a többi

három

Kismértékű

(há­

eltérés

természetesen van, a változó arányszámokkal számított változatban rendre többen m a r a d ­ nak

nőtlen

és hajadon

állapotban,

mint

az

állandó

ingadozó eltérés sehol sem haladja meg a 40 ezret. nak

alakulása

eleme.

Ez

bizonyos

a szám

egyszerűen

az első

házasságkötési

kor

értelemben

ugyanis

az

jelentősen

házasságkötés változásai

átlagos

viszont

alkalmazása

esetén,

de

az

A nőtlen/hajadon állapotúak sz ám á­

előreszámítás ingadozhat

arányok

legtöbb

bi zo ny talanságot

a népességszám

időpontjának

változása

elmozdulása

hordozó

nélkül

miatt.

Az

is,

átlagos

viszonylag szorosan összefüggnek a kö r ü l m é n y e k ­

kel, pl. magasabb iskolázottsági szint általánossá válása rendszerint késlelteti a h á ­ zasságkötést.

Ugyanígy a gazdasági

helyzet nehezedése,

főként pedig a lakáshoz jutás

nehézsége okozhatja a házasságkötések elhalasztását és ezen keresztül felboríthatja az el őreszámítás teljes hipotézis-rendszerét. Az nem

előreszámítás

tekinthetjük

igen

mindvégig

hosszú

távja

egyformán

miatt

a számszerű

megbízhatónak.

eredményeket

Tudomásul

kell

el őreszámítás utolsó évében már olyan személyek házasságkötései, a

családi

állapot

szerinti

megoszlást,

akik

valamikor

megszületni, az ő demográfiai magatartásuk pedig múltból

örökölnek

elképzelhető. hatásait

és

bizonyos

viselk ed és mi nt áka t —

A Bevezetőben a gazdasági

említett

helyzetnek

vennünk,

hogy az

sőt válásai alakítják

ezredforduló

körül

fognak

— jóllehet szüleiken keresztül a

a hi po té ziskészítés

szempontokat,

esetleg

az

semmiképpen

nevezetesen

a házasságkötések

idején

alig-alig

a családjogi

elhalasztását

törvény előidéző

nehézségét figyelembe véve az egész előreszámításból főként a tendenciák látszanak m e g ­ bízhatónak.

A számszerű

adatokat

kellő

óvatossággal

30

az

ezredfordulóig

tekinthetjük

olyannak,

amelynek hibája még elviselhető korlátokon belül marad.

mészetesen mert

a

nemcsak

nemenként

a családi és

állapot

családi

szerinti

állapotonként

alapja az összes további adatnak is —

összetétel

Megjeg yz és ei nk t e r ­

alakulására

előreszámított

igazak,

korcsoportos

hanem

népesség

az

valamennyi előreszámított táblára ugyanígy f e n n ­

állnak . A népesség rint

nemek,

előreszámított

adatairól

önmagukért beszélnek. remtette gét.

meg

családi (2.

korcsoport és cs al ád i-háztartási

tábla)

nem

kívánunk

részletesen

szólni,

család,

illetve

háztartás

adatok

az

el őá llításának

hogy nem volt hi potézisünk a belső arányok változásaira,

az volt a hipotézis,

állás s z e ­ adatok

A számítás végső soron ebben a ré sz letezésben készült és ez te­

a népességből

Említettük,

állapot,

hogy ezek változatlanul maradnak.

pontosabban

Még ha bizonyos a r á n y e l t o l ó d á ­

sok következnek is be, azok 10-15 éven belül aligha növekednek akkorára, ség esetében a termékenység és a halandóság,

lehetősé­

mint a n é p e s ­

a családok és háztartások esetében pedig

a há za sságkötések — válások változásaiból eredő elmozdulások. Ebből található

a táblázatból

információkat

igen sokfélék lehetnek, ből

a táblákból

az

egyébként különböző,

meríthetünk,

ezek

a

a további összesítő

felhasználó

különleges

felsorolásukra itt nem térünk ki.

élettársi

kapcsolatok

alakulásának

állásúak ny ilvánvalóan élettársi

alsó

tén a tényleges sukkal

férjek

élnek együtt,

Tudjuk azonban, alacsony,

kapcsolatban élnek.

és feleségek

számában

ezért az élettársak

igényei

határát

is

azok

becsülhetjük,

illetve feleség c s a l á ­

A házas családi

szerepelnek

szerint

Csak utalunk rá, hogy e z e k ­

amennyiben a nem házas családi állapotú személyek közül a férj, di

táblákban meg nem

is,

akik

állapot e s e ­ nem h á z a s t á r ­

teljes számát innen me gállapítani

nem lehet.

hogy a házas családi állapotú élettársi kapcsolatban élők száma eléggé

ezért az élettársi együttélések tömegének változását az innen származó b e c s ­

lés jól érzékelteti.

2. A családok számának,

ös sz et ét el én ek és né pességének alakulása

A családok száma az állandó

arányszámokkal készült

táblában a házas férfiak és

házas nők (tudjuk:

azonos) számának megfelelő visszaesés, majd az ez re dfordulóra b e k ö ­

vetkező

után

ugyanezt

emelkedés

mondhatjuk

el

gyorsan

a házaspárok

tény,

hogy a családok döntő

Ettől

azonban

látszólag

csökken

az

időszak

számáról

is.

többsége házaspárt

a há za sp ár ok

számának

azonosságot kellene mutatnia a házasok számával.

31

végéig

(3.

tábla).

A hasonlóság

oka

jelent gyermekekkel, nemcsak

hasonlóságot,

Szóról szóra

egyszerűen

az

a

vagy azok nélkül. hanem

egyenesen

A valóságban házasok

számától.

ténylegesen zés,

a 3.

Először

együttlakó

tanulás

tábla

stb.)

is ebben

házaspárok

távol

van,

egy-szülős családként kerül csak

családot

lentmondás

sem

alkot.

végigvonul

népességből

számított

zésű

mellett

adatok

Másodszor párokat zett

is

eltér

számítása

miatt

család

vesszük,

viszont

nem

megromlása

miatt

okból

(m un ka vé g­

különélnek,

lehetséges,

egységek

a család

számától

annyival

kisebb

kisebb,

azért

Feloldása

tekintjük.

mert

mint

ahány

az

el ­

állandó

részlete­

ellentmondásba. itt az élettárs-

A lakó

a ténylegesnél,

az

területi

kerülne

is,

fél még-

vi ss zavezethető

az viszont

népességével

házaspárnak

száma

táblán.

a

fi gy elembevételével

né pe ss ég ka te gó riá ra

háztartás

a házasok

vagyis

a házaspárok

és

volna

területi

oszlop

népesség

is eltér

sőt gyerek hiányában az otthon maradt

a népszámlálási

egyes

a lakó

kö vetkeztében

ha egyik fél valamely

a házasság

st at isztikákkal az

két tényező

az oszlopban

a táblába,

a házaspár

miatt

vagy

Ez

oszlopa

szerepelnek,

valamennyi

figyelembe

számítás

házaspár

népességre

vég­

élettárs-párok

tényleges

házaspárból

be ­

távol

van az egyik fél. Az miatt

eredeti

kérdésre

tulajdonképpen

egy-szülős

családok

visszatérve,

mechanikus számának

a hasonlóság

hasonlóság.

alakulása

Első

az

állandó

pillantásra

is az előző

arányok

meglepő,

két oszloppal

alkalmazása hogy

még

az

majdnem párhuzamos,

de az állandó arányszámmal számított családi állapot m e g o sz lá so kn ál az elvált nők s z á ­ ma visszaesik kissé,

innen

az anya — gyermek típusú családok számának csökkenése,

ter­

mészetesen csak az állandó arányok miatt. A változó erős, mint

arányokkal

azt az állandó

számított megoszlások esetén a ha so nl ós ág korántsem olyan

arányok mellett megfigyelhettük.

Mind

a családok,

mind p e ­

dig a házaspárok (az élettárs -p ár ok at itt is beleszámítva) száma mi nd végig csökken, ezredforduló körül is csak megtorpan, sok

számának

alakulását,

viszont

de vissza nem emelkedik,

mindke tt őn ek

a csökkenése

házasoké.

A családokra nézve ez azt jelenti,

lyett

csak

220 ezerrel

rel.

A házaspárok száma egyébként az induló évben ma jdnem

a házasoké

lesz

(emlékeztetünk:

kevesebb

tényleges

valamivel

a házaspárok

lassúbb,

mint

a

esetében pedig

100 ezerrel

250 e z e r ­

kevesebb,

mint

a házasok ez esetben a jogilag házasokat jelentik és a h á ­ a korábban már ismertetett né pességkategória

probléma és az élettárs-párok beszámítása mellett,

lönélő

ennyiben követi a h á z a ­

hogy a házasok 330 ezres visszaesése h e ­

a számuk,

zas férfiak száma azonos a házas nőkével)

ség lényegesen csökken,

az

viszont az időszak végére a k ü l ö n b ­

alig több, mint 30 ezer lesz.

házaspárok

arányának

változását

nem

Minthogy a lakó népességben k ü ­ feltételeztük,

ez

a

csökkenés

egyértelműen az élettárs-párok számának emelkedéséből ered. A hipotézisek között nincs külön feltételezés az élettársi kapcsolatokra v o n a t ­ kozóan,

ezért az előző bekezdésben említett emelkedés csak azt jelenti,

32

hogy a s z á m í ­

tási

eljárás

a kor és családi

arányt viszi tovább. növekedésére, az

ilyen

állapot

figyelembevételével

az induló

népességben mért

Tekintettel az „élettársi kapcsolat kockázatának kitett" sokaság

a családi állapot szerinti összetétel változatlansága ellenére növekszik

kapcsolatban

élők

abszolút

száma.

Lehetséges azonban,

különösen az elhalasz­

tott házasságok időszakában és az újraházasodások visszaesése miatt , hogy az arány is növekszik.

Ez

idő szerint nem rendelkezünk olyan információval,

amelyre al ap oz va a

megfelelő hipotézist kidolgozhatnánk,

ha azonban ilyenek lesznek,

ezt a hipotézist is képes

Ami az állandó aránnyal számított emelkedést i l ­

leti,

1986-ban az 1980.

„fogadni".

évi népszámlálásból becsült és az 1984.

a számítási eljárás

évi mi k r o c e n z u s által

közvetlenül megfigyelt adatokkal összevetve a valóságos helyzethez közelállónak látszik. Más kérdés,

hogy a körülmények változásai miatt az előreszámítás meddig szolgáltat k ü ­

lön hipotézis nélkül reális eredményt. Ha a házaspár családmagot tartalmazó családok számának csökkenését nézzük, m i n ­ denképpen arra kell gondolnunk, rodukciót.

Tudjuk,

hogy

a

hogy ez már önmagában is jelentősen visszafogja a r e p ­

gyermekek

többsége

házasságon

belül

születik,

már

csak

azért is, mert a propagatív korú nők túlnyomó hányada házasságban él, de ezen tú l m e n ő ­ en a házasok termékenysége jóval magasabb. len,

mert

az egyre

kisebb

létszámú

A csökkenés egy része persze e l k e r ü l h e t e t ­

kohorszokból

nem pótlódhat

azonos házasodási

kedv és válási

tása azt mutatja,

hogy a házaspárok számának fogyásából mintegy

számú generációknak köszönhető, az érték, zasságok

tömege.

Ez pedig még

ennyivel

lehetne

Szóltunk és

megállapítottuk,

válás kal

az

kockázatának

számított

vekvő aránya,

több

hogy kitett

változatban

hasonló

esetén körülbelül

a népesség harmincöt

egy-szülős

80 ezer a kisebb l é t ­

(esetleg csak elhalasztott)

a maihoz

családok

kisebb

visszaesését

házaspárok azonban

számának

számának

további

alacsony

év múlva

a számítási

alakulásáról

a mechanikus csökkenése

emelkedést

állandó

szint mellett

okozza.

találunk,

arányok

tással

számuk

A változó

nemcsak

Igaz,

akik csak a lakó népesség miatt kerültek ebbe a csoportba, emelkedés

időszak

arány-számítás,

lenti,

a relatív

vagy felbomlott h á ­

termékenységi

az egy-szülős családok egy része a valóságban szabályos házaspárt

vagyis

170 ezer körüli az

300 ezer születés elmaradását j e l e n ­

hanem az újraházasodás kisebb esélye miatt.

növekedésére,

száma még

A két változat ö s s z e h a s o n l í ­

viszont ennek több mint kétszerese,

aminek oka a meg nem kötött

is a hipotézisek bekövetkezése tené,

gyakoriság esetén sem.

a házaspárok

mint

végén. esetén,

illetve

a

ar á n y o k ­

a válások

nö­

azt említettük,

és gyermekeiket

je ­

ez azonban nincs h a ­

tulajd on ké pp en

még

nagyobb.

Az apa-gy er me k és anya-gyermek típusú egy-szülős családok mindkét változ at ba n mechanikus felosztás er edményeként jöttek létre.

Ez az időszak elején a valóságos

helyzethez közel áll, később azonban már bizonytalanná válik,

33

csak tájékoztató adatnak

tekinthető.

Tekintve,

hagy többségük а п у а -g ye rm ek összetételű,

gosan fontos a megkülönböztetés.

úgy véljük, nem t ú l s á ­

Az ebből következő szociális problémák amúgy is e l s ő ­

sorban azzal kapcsolatban merülnek fel, hogy a családban egy szülő van. A családokban élők számának alakulása (4. tábla) részben a népesség k o r s t r u k t ú ­ rájával,

a

termékenységgel,

helyzetével

és

jövőbeli

részben

pedig

tendenciáival

a

függ

házassági

össze.

A népesség

fogy a családban élők száma is, de nem azonos ütemben. dó arányokkal folyamat változó

és

számolva az

ezzel

arányokat

Ennek ellenére,

is gyorsabb járó

a családban

család-megszűnések

figyelembe

vevő

számítás

mozgalom

a

válások

fogyásának

jelen

megfelelően

A n é p e s s é g fogyásnál még á l l a n ­

élők számának (különösen

még

és

ennél

az

csökkenése

az öregedési

ö z v e g y ü l é s e k ) miatt.

is kedvezőtlenebb

képet

A

mutat.

a változó arányokkal számított család-szám még gyorsabb csökkenése k ö ­

vetkeztében a 100 családra jutó személyek száma a két változat közül az utóbbiban a l a ­ kul

kedvezőbben

(5.

tábla),

az

időszak

második

felében

még

szerényebb

emelkedést

is

találunk . A 100 családra jutó gyermekek számában (6. tábla) a helyzet a 100 családra jutó személyek kedést

számához

hasonló,

a né pe ss égelőreszámítás

feltételező hipotézisének megfelelően,

csekély mértékű t e r m é k e n y s é g n ö v e ­

az időszak ezredforduló utáni s z a k a s z á ­

ban megjelenik kismértékű emelkedés.

Ez azonban csak akkor lehet tartós,

kenység

időszakban

emelkedés

jegyeznünk, erősen

hogy

érdekében

az adott

a 100 családra

befolyásolja

jutó gyermekek

az öregedési

folyamat

is.

minden száma

lehetőt megtesznek.

nemcsak

Az idősebb

gyermektelenként

szerepelnek,

bár

esetleg

(nem feltétlenül

több

Meg

a termékenységtől

zaspárok családjából ugyanis már kiléptek a felnőtt gyermekek, mításában

ha a te r m é ­ kell függ,

öreg)

há­

és így ők a mutató s z á ­

gyermeket

is

felneveltek.

3. A háztartások számának, összetételének és né pességének alakulása

A

család-háztartások

többcsaládos

háztartásba

száma

annyival

szerveződött

és

kevesebb

jövőbeli

a családokénál,

alakulása

annyiban

t ó l , amennyiben a többcsaládos háztartások aránya változik (7. tábla). a többgenerációs többcsaládos

együttélés már

háztartást — ,

és csupán

még figyelemre.

Ez a legutóbbi

hogy

nem

változására

körül marad.

hosszú

csökken

— márpedig

a kétcsaládos háztartások

időkig kissé meghaladta

állítottunk

Megjegyezzük,

ideje

fel

hipotézist,

amennyi tér el

amazoké-

Magyarországon

főként ezek alkotnak aránya

tarthat

az 5 százalékot,

a számítás

azokból

szerint

számot

és tekintve,

változatlanul

e

hogy az 1984. évi mikrocenzus a kétcsaládos háztartásokban

34

drasztikus gyedével

csökkenést mu ta to tt ki

csökkent

óvatossággal

volna

kell

periódus

alatt

abszolút

értékben

több

csak

kevéssel

szabad

azonban

Nem túlságosan

legyen,

mint

mint

1984.

20 év alatt,

arányok

pontosabban

az

hogy

miatt egy

bizonyos

nem egészen

október

1.) a csökkenés

mi kö zb en

a lakásállomány

időszakokban.

egyszerűen

több mint e g y n e ­

jellege

ugyanis,

időpontja

a megelőző

a változatlan

következményei,

a mikrocenzus

valószínű

a megelőző

gyorsabban,

hogy

hipotézis

ezt

1980 és 1984 évek között

(a mikrocenzus eszmei

emelkedett

elfelejtenünk,

alkalmazott

a számuk),

fogadnunk.

négyéves

(eszerint

Mindamellett

a háztartás

információk

nem

összetételre

hiányában

változat­

lannak feltételezett h á z t ar tá s- sz er vez őd és t tükrözik. Minthogy tekintettük, tásával az,

a

azaz

há zt ar tá s- sz er vez őd és t a cs al ád -h áz ta rt áso k

keletkeztek,

ezért

hogy a családok döntő

ez az arány marad,

nincs

mindkét

egyaránt

változatlannak

minden időpontban család-s zá mo k

arányos e l o s z ­

sok értelme

változatban

elemezni

alakulásuk

menetét.

többsége már ma is egycsaládos háztar tá sb an él,

A lényege feltehetően

vagy mé ginkább az egycsaládos háztartások felé billen mai is me r e t e ­

ink s z e r i n t . A háztartások várható számát a korábbi előreszámítás néhány ezres ingadozásától eltekintve állandónak jelezte. telezésével ezer

találunk

háztartás

egységet

család -h áz ta rt áso k 2006-ig, száma

nagyjából

Az új számítás szerint csak az állandó arányok f e l t é ­ hasonló

tesz ki.

erősen

helyzetet,

A változó

csökkenő

száma

arányokkal

ellenére

majd ezt követően kis visszaesés várható,

készült

bizonyos

meghaladja

a nem

növekedést

de az időszak

számának

részben a családok me gs zű né sé ve l keletkeznek

felnőtt gyermek, állapot

háztartások

a

egészen

végére a háztartások tábla).

Ez a visz-

növekedését.

A

nem

család-háztartások

(pl. ha a családban gyermek nem volt, v á ­

özvegyül és ko r egy), részben pedig egyéb úton (családból kilépő

feltételezhető,

keletkezését.

van szó,

azonban

látunk

esetleg közös háztartásra lépő, de nem élettárs személyek).

változásokból

tíz­

hogy a cs al ád -h áztartások me gs zű né sé ne k üteme 2006 után

c s a l ád -h áz ta rt áso k

láskor két egyedülálló,

itt is néhány

számításban

a számítás szerint még így is több, mint az induló évben (8.

szaesés annak a következménye,

ségről

de az ingadozás

(Közben

az eg yedülállók

felgyorsult

persze

változások gyorsítják

nem szabad

elfelejtenünk,

vagy családot nem alkotó,

A családi

a nem család-

hogy lakó

népes­

közös há ztartásban élő sz e­

mélyek az állandó népességben át kerülhetnek a család-h áz ta rt áso k közé.) Az eg ye dü lá ll ók száma már induláskor is igen magas állandó népesség szerint is egyedülálló),

és erőteljesen emelkedik,

számítva az időszak végére több, mint 100 ezerrel, több, pesség

mint

200 ezerrel.

Az utóbbi

(1980-ban 93 százalékuk az

változó arányokkal számítva viszont

esetben már meghaladja

jó 10 százaléka eg ye dü lá ll ók én t él.

35

állandó arányokkal

az 1 millió főt,

Itt kell em lé keztetnünk

azaz a né ­

az élettárs-párok

számbeli

növekedésére,

jegyeznünk,

hogy

mert elsősorban innen kaphatnak utánpótlást.

1980-ban

az egyedülállók

(ténylegesen

Meg kell

egyedülállók)

több,

azonban

mint

fele

60 évesnél idősebb volt, amikor az élettársi kapcsolat már kevésbé gyakori és a n é p e s ­ ség

öregedése

Mégsem

miatt

zárhatjuk

várhatóan

ki,

hogy

gyakorisága növekszik,

arányuk

egyre magasabb

az egyedülállók

lesz az egyedülállók

számának rovására

az élettársi

ami a háztartások számát kissé csökkenti,

között

is.

kapcsolatok

a „családok" számának

visszaesését pedig kissé lassítja. A különböző tól

típusú

háztartásokban élők száma nyilván a há zt artástípusok s z á m á ­

és az azokat alkotó egységek (családok,

alakul élők

(9.

száma

tábla). (a

kritikus

hibalehetőséget alakulásáról— feltettük,

Ebben

kell

a táblában

jelző

arra

számításba

nem családok)

egyetlen

utal,

kritikus

hogy

vennünk).

átlagos nagyságától

pont az intézeti

a hipotézisek

Erről

függően

háztartásban

bi zo ny talanságán

— mármint

az

intézeti

túlmenő

háztartások

a családi és háztartási állásokra vonatkozó hipotézis állandósága miatt

hogy aránya szintén állandó.

Ez azonban egyáltalán nem természetes,

hiszen

a munkaerő mozgása (munkásszállók), az oktatás szervezése (kollégiumok és diákszállók), valamint

az idős és beteg személyek ellátása

jelentősen mó dosíthatja ezt a számsort.

(szociális otthonok és elfekvő kórházak)

Önmagában ez a probléma nem volna túlságosan

nagy, de számolnunk kell azzal, hogy az intézeti lakók számának növekedése a m a g á n h á z ­ tartásokban minden

élők

jelentős

(és

esetenként

változás

az

a

háztartások)

intézeti

lakók

számát

számában

csökkenti

érezhető

és

fordítva,

elmozdulást

tehát

okozhat

az

összes többi tábla adataiban is. A 100 család-háztartásra jutó személyek száma (10. tábla) állandó arányok a l a p ­ ján számítva lassan, de tovább csökken,

a változó arányokkal számított változatban v i ­

szont a népességelőreszámítás termékenységi hipotézisének következtében kisebb vi s s z a ­ esés után az eredeti szintre emelkedik. emelkedés, ni

amit a népességelőreszámítás közepes változata jelent, már képes m e g á l l í t a ­

a cs al ád -h áztartások

személyek száma mindkét sok

nagyságának

lyozni

Lényegében tehát az a kismértékű termékenység

az

nagyságának

változatban egyre kisebb

időszak

az egyedülállók

csökkenését.

végében

számának

bekövetkező

rohamos

(11.

súbb,

tendenciákra mint korábban

százalékkal

nagyobb

vezethető vissza — , vártuk.

tábla),

szerény

növekedését.

csak a né pe ss ég előreszámításban reálisan várható, zőtlen

Ugyanakkor

a 100

háztartásra

jutó

mert a c s a l á d - h á z t a r t á ­

emelkedése

nem képes

Mégis úgy tűnik

ellensú­

— és ez ismét

a korábbiakhoz képest kevésbé k e d v e ­

a háztartások

elaprózódása

is valamivel

las­

Az előző család és háztartás el őr es zámításhoz képest

háztartásokat

várhatunk,

legalább utal az irányzat lassulására.

38

ami

természetesen

igen

kis

eltérés,

1-2 de

III. AZ EREDMÉNYEK FE LH AS ZNÁLÁSÁRÓL

Az eredmények Bevezetésben tásra is

bár

projekció,

egyes

érvényben

kinthetők feltételek

vagyis

levő

amely

meg

a miénkhez

a közelebbi

tényleges

alapvetően

vonatkozó néhány

szempontot már a

tételeket általánosságban is kimondtunk.

tenden ci ák at

a várható

me gb íz hatóságára

A ott elmondottak elsősorban erre a konkrét e l ő r e s z á m í ­

minden előreszámításra,

tekintve még

hangsúlyoztunk.

érvényesek,

igaz

pontosságára,

és

vetíti

hasonló módon

távolabbi

előre.

Az

múltban

Általánosságban

készül,

felismert

eredmények

tehát

változnak,

amire

természetesen

és

jellegét

a jelenben

csakis

állapot vagy folyamatok előrejelzésének,

nem

hogy

akkor

te ­

ha időközben a

semmiféle

garanciánk

nincs. Változás

következhet

(erre már utaltunk), hatni á l t a l á n o s — legű

be

a

de többen

élettársi

házassági

úgy vélik,

elterjedése akadályokba is ütközik,

amely

pillanatnyi

szakaszában), nak,

sőt talán pl.

— mond­

Bár az ilyen je l­

mint akár egy-két évtizeddel ezelőtt,

általánossá

a lakáshelyzet következtében

ezért nem tételeztünk fel a számítások közben s e m ­

in formációink

szerint

valószínű

de nem megváltoztathatatlan. és

nagyságának

folyamatokból

kell

alakulásában

ami ebben az irányban hatna.

eredő

hosszabb távon változik is. tudatában

válások

eljárás és a hipotézisek együttesen olyan jövőképet alakítanak ki,

összetételének

gazdasági

a

hogy a sok országban már elterjedt

válásának igazi jelei ma még nem látszanak,

A számítási

vagy

együttélés nálunk is polgárjogot nyer.

kapcsolat ma sokkal gyakoribb,

miféle arányváltozást,

mozgalomban

lennünk,

hogy

az

előreszámítás

első

Más szóval a családok és háztartások s z á m á ­

alakulása

hatások

(legalábbis

a tervezői

kö vetkeztében

szándék,

változhat,

vagy

elég

a társadalmi-

valószínű,

hogy

A szándékos beavatkozást illetően azonban mindenkor annak a népesség

— vagy ebben az esetben helyesebb a tá rs a d a ­

lomról b e s z é l n ü n k -

nem feltétlenül kedvezően reagál a külső hatásokra,

és egyáltalán,

ma még csak kevéssé

feltárt terület a különböző ösztönzők és korlátozó eszközök h a t á ­

sának mechanizmusa. Az eredmények felhas zn ál ás án ak kulcskérdése az egyes adatok pontos értelmezése, ezért mi ndenképpen az I r o d al om je gy zé kbe n szereplő módszertani publikációk, az

előző

fogalmi adat

család

és

háztartás

magyaráz at ai t

további

ajánlatos

számítások

rültekintéssel

előreszámításról

vagy

elővenni

elemzések

bármely

céljára

és tartalmának megfel el őe n

szóló Közlemény - a jelen

történő

megfelelő

de legalább fejezeteinek

publik ác ió ba n

alkalmazása

előtt.

szereplő Kellő

kö ­

értékelve adataink minden korlátúk ellenére

is hasznosak lehetnek a tervezés és a kutatás számára.

37

IV.

IRODALOM

1. Csernák Józsefné dr. - Szabó K á l m á n : A családok és háztartások előreszámítása, 1981-2001. 2. Espenshade,

NKI Közleményei.

59 kötet,

1985/1.

SKV.

T. J.: Multistate projections of population by age and marital status.

In: Advances in demographic projection. Florence,

1985.

International Population Conference,

151-162.

3. H a b l i c sek László - Langerné Rédel Mária - Szabó Kálmán: Ma gyarország népessége 1986-2021, 1988/1.

országos népességelőreszámítás.

NKI Közleményei.

66. kötet

SKV.

4. Dr. Klinger András: A házasodási mozgalom és a népesség összetétele - Statisztikai Szemle,

1985. 6. sz. 501-513.

5. Szabó K á l m á n : C s a l á d - h á z t a r t á s el őr eszámítások készítésének módszertani problémái. In: Tá rsadalmi-demográfiai prognózisok. 1984 /3. 6. Szabó Kálmán:

Családok és háztartások demográfiai jellem ző in ek előreszámítása.

7. Dr. Tamásy József:

61. kötet.

8. Dr. Tamásy József:

1986/1. SKV.

Projections of families in Hungary. Un i t e d Nation World

Population Cenference.

Belgrade,

1965. / W P C / W P / 2 8 8 / .

Az 1964. évi család és háztartás előreszámítás módszere.

In: Tá rs ad almi-demográfiai prognózisok.

9. United Nation:

17. kötet.

121-129. SKV.

NKI Közleményei.

1984/3.

NKI Kutatási Jelentései.

NKI Kutatási Jelentései.

17. kötet.

113-120. SKV. Methode of Projecting Household and Families.

ST/S0A/SER.

Manual VII.

A/54.

10. 1980. évi Népszámlálás.

Demográfiai adatok.

11. 1980.

Háztartás és család adatok. I-II.

évi Népszámlálás.

12. Az 1984. évi Mikrocenzus adatai.

KSH 1985.

38

I. 21 .kötet.

SKV.

SKV. 23. és 26. kötet. SKV.