Rákosi és Kiss Bt. 1121. Budapest. Remete út 10/C/2.
Hulladékdíjak növekedésének gazdasági társadalmi hatásai
2006. április Rákosi és Kiss Bt. 1121. Budapest. Remete út 10/C/2.
Hulladékdíjak növekedésének gazdasági társadalmi hatásai
Készítette: dr. Rákosi Judit
2
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
4
1. A jelenlegi tendenciák bemutatása és helyzetértékelés
5
1.1 A hulladékdíjak alakulása 2003-2006 között
5
1.2. A fizetőképesség és a fizetési hajlandóság vizsgálata
7
1.3 A csomagolási hulladék szelektív gyűjtési költségei és bevételei alakulása 2005-ben 10 2. A hulladékdíjak és a fizetőképesség várható alakulása az ISPA, KA projektek megvalósulása után
14
3. Összegzés
16
3
Bevezetés A Hulladékgazdálkodásról szóló törvény (Hgtv.) értelmében a települési hulladékgazdálkodási feladatok ellátásáról a települési önkormányzatoknak közszolgáltatás keretében kell gondoskodniuk. Az önkormányzat rendeletében meghatározza a közszolgáltatási díjat és a díjalkalmazás feltételeit a 242/2000. (XII. 23.) Korm. Rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól alapján. A Kormányrendelet előírásai szerint az elismerhető költségek között a közszolgáltató szerepeltetheti a közszolgáltatással kapcsolatosan felmerülő indokolt költségeket, beleértve a kezelő létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig történő monitorozás költségeit is. A díj tartalmazza a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetét is. A hulladékkezelési közszolgáltatási díjak ellenőrzésére árhatóság nem működik. A települési hulladékkezelési közszolgáltatásra egyre inkább a következő séma jellemző: az önkormányzat fejleszt, a szolgáltató finanszírozza a működtetést, a szintentartást. Az állam (az EU segítségével) a beruházások jelentős részéhez nyújt támogatást. Az állami (beleértve az EU támogatásokat is) támogatási arány az eddigiekben 50-90%-os volt, de várható, hogy a továbbiakban 80-90% lesz. A saját forrást az önkormányzatoknak kell biztosítani. A fejlesztések kisebb hányadát fedezik a díjak és az esetleges külső források, pl. magán tőke. A szolgáltatók működési, fenntartási és szintentartási ráfordításait a „szennyező fizet elv” értelmében alapvetően a szolgáltatási díjak fedezik. A valóságban még mindig sok önkormányzat támogatja ezt a közszolgáltatást. Speciális szerepe van a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésének a települési szilárd hulladékkezelési szolgáltatás finanszírozásában. Elméletileg ma már a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a csomagolási hulladék szelektív gyűjtési költségeit - a gyártói felelősség elve alapján - a csomagolási hulladék hasznosítására kötelezettek térítik meg. Ezzel a hozzájárulással mérséklődnek a szolgáltatási díjak E tanulmány egyik célja, hogy áttekintést adjon a hulladékdíjak és a hulladékdíjakra ható tényezők alakulásáról az utóbbi évek adatai alapján. A másik cél a hulladékdíjak várható növekedésének prognosztizálása az ISPA (Kohéziós Alap) projektek megvalósítása utáni időszakra. Ezen felül a hulladékdíjak növekedésének társadalmi hatásainak elemzésére kerül sor a fizetőképesség és a fizetési hajlandóság vizsgálata alapján.
4
1. A jelenlegi tendenciák bemutatása és helyzetértékelés 1.1 A hulladékdíjak alakulása 2003-2006 között A hulladékdíjak alakulásának vizsgálata Köztisztasági Egyesülés felmérései alapján történt. 2003-ban 45, 2005-ben 53 cég, 2006-ban 44 cég adatai voltak feldolgozhatók. A felmérésben résztvevő cégek 2003-ban 5,3 millió főt, 2005-ben 5,9 millió főt, 2006-ban 5,5 millió főt láttak el. Az adatszolgáltatók változtak az évek folyamán. A felmérésben résztvevő szolgáltatók adatai alapján az országos éves egy háztartásra jutó hulladékdíj a következőképpen alakult: 1. táblázat Az átlagos háztartásra jutó hulladékdíjak alakulása (ÁFA nélkül) Év 2003 2004 2005 2006
Ország összesen 7838 11670 10596 11680
Ft/év Ország összesen (Bp nélkül) 6269 8469 9175 10347
Forrás: KTE éves felmérései alapján számított adatok *Az országos átlagot torzítja, hogy míg az FKF Rt 2003-ban 10663Ft-os díjat közölt, 2004ben ez hirtelen 17628Ft-ra nőtt, 2005-ben viszont csökkent 13790 Ft-ra (a 2006-os érték 14618 Ft). A 2004. évi érték jelentősen kilóg az idősorból. Az átlagos háztartásra jutó hulladékdíj (ÁFA nélkül) a 2003. évi 7 858 Ft szintről 2005-re 10596 Ft-ra nőtt, 2006-ra 11680 Ft-ra nőtt. Magyarországon 2005-ben háztartásonként átlagosan közel 11 ezer forint a fizetett hulladékdíj összege. 2006-ra még tovább nőttek a díjak a háztartásonkénti átlag közel 12 ezer Ft. A nagyobb városok egy részében 2006-ban a fizetett díjak már 14-17 ezer forint (Budapest, Balassagyarmat, Debrecen, Szeged, Keszthely, Pécs) közé esnek. 10-14 ezer Ft közé esik az egy háztartásra jutó hulladékdíj még 10 szolgáltatónál. Fontos kérdés, hogy az átlag milyen eltéréseket takar. 2. táblázat Az egy háztartásra eső minimális és maximális hulladékdíjak alakulása (ÁFA nélkül) Ft/év Év Minimum Maximum 2003 4253 11400 2004 5268 15488* 2005 5800 16796 2006 5274 18104 *Budapest nélkül
Forrás: KTE éves felmérései alapján számított adatok
5
A szórás nagyon nagy, bár változó mértékű. A legnagyobb díj a legkisebb díj közel 2,7-szerese volt 2003-ban. A legnagyobb díj mintegy 2,9-szerese volt a legkisebbnek 2004-ben és 2005-ben. 2006-ban az olló tovább nyílt: a legnagyobb díj több, mint 3,4-szer nagyobb a legkisebb díjnál. 3.táblázat A díjak növekedése 2006/2003 % Év Vidéki átlag* Országos átlag
*Budapest nélkül
Folyó áron 65 49
Reálértékben** 43,5 29,6
** A fogyasztó árindex tényszámaival és tervezett alakulásával korrigált adat. 2004-ben a fogyasztói árindex 106,8, 2005-ben 103,8, 2006ban a tervezett árindex szintén 103,8%., 2003-2006 között összesen 15%-os az átlagos fogyasztói árszintváltozás.
Forrás: KTE éves felmérései alapján számított adatok Az utóbbi években, különösen az utóbbi négy évben a díjak növekedése felgyorsult. Átlagosan 2006 és 2003 között közel 50%-os, reálértékben közel 30 %-os az emelkedés. A vidéki díjak növekedése ezt is meghaladja, 65%-os, illetve reálértékben 43,5%-os az emelkedés. A jelentős díjnövekedés oka egyrészt a 2001-től hatályos díjszámítási és tartalmi előírásokhoz történő igazodás, másrészt a korszerűbb, ennél fogva drágább létesítmények üzembe lépése. Az alábbi táblázat a három legmagasabb díjnövekedést produkáló szolgáltató adatait mutatja be. 4. táblázat A legmagasabb cégenkénti díj növekedés 2006/2003 % Év 1.cég (Debrecen) 2.cég (Sátoraljaújhely) 3. cég (Zalaegerszeg)
Folyó áron 81 80 66
Reálértékben 59 58 46
Egyes szolgáltatóknál, többnyire ott, ahol már részben, vagy egészben korszerű közszolgáltatás valósult meg, vagy viszonylag alacsony díjakról kezdtek átállni a költségek megfizettetésére kimagaslóan nagy volt a díjnövekedés. Miközben az átlagos díjak növekedtek, egyes szolgáltatóknál a díjak csökkentek, vagy legalább reálértékben nem növekedtek.
6
5. táblázat A reálértékben csökkenő díjakkal szolgáltató cégek díjváltozása 2006/2003 % Év Folyó áron Reálértékben 1.cég (Mezőkövesd) -0,1 -12 2.cég (Kaposvár) 0 -12 Forrás: KTE éves felmérései alapján számított adatok E cégeknél tehát a hulladékkezelési közszolgáltatási díj reálértékben csökkent. A fenti adatok mutatják, hogy az egyes szolgáltatók között nagyok a hulladékdíjak közti különbségek. E különbségek okainak feltárásához a KTE-nél folyó felmérésnél részletesebb adatokra, információkra lenne szükség. A díjakat meghatározó legfontosabb (fontossági sorrend és a teljesség igénye nélkül) tényezők a következők: Az ártalmatlanítás, hulladékkezelés korszerűsége. A szállítás, gyűjtés rendszere, színvonala. A szelektív gyűjtés rendszere, a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége és aránya. A szolgáltatási terület nagysága, szállítási távolságok. A másodlagos nyersanyagok értékesítési lehetőségei, a koordináló szervezetektől kapott bevételek nagysága. A kukák átlagos mérete, az 1 főre jutó literszám alakulása. A kintlévőségek alakulása, a díjbeszedés költségei. Az eszközök, létesítmények finanszírozása, tulajdonviszonyai (pl. Önkormányzati tulajdon esetén a bérleti díjak nagysága, a pótlásra szolgáló finanszírozási források nagyságrendje, a kukákat ki és miből finanszírozza). Az önkormányzati támogatás léte és nagysága. Még 2006-ban is a 44 szolgáltató közül 11-nél az önkormányzat támogatást nyújt a szolgáltatóknak, tehát a díj nem fedezi a teljes költséget. Elvárt nyereségszint. E tényezők vizsgálata érdekében célszerű lenne a szolgáltatóktól, vagy az önkormányzatoktól a díjkalkulációs sémákat összeszedni és egy adatbázist összeállítani. E nélkül a konkrét díjszintet befolyásoló tényezőket nehéz felmérni és a hatást számszerűen értékelni. 1.2. A fizetőképesség és a fizetési hajlandóság vizsgálata A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan mi is a díjak és a nettó háztartási jövedelmek arányát vizsgáljuk. Mivel Magyarországon az egyes régiók között jelentős jövedelmi különbségek vannak, nemcsak az országos átlagot, hanem a leggazdagabb (Közép-Magyarország, KM) és a legszegényebb (Észak-Magyarország, ÉM) régiók adatait is közöljük. Továbbá vizsgáljuk a legszegényebbek az alsó jövedelmi tizedbe tartozók adatait is.
7
A kiinduló jövedelemi adatok a következők: 6. táblázat Háztartási éves nettó jövedelmek alakulása Ft Háztartási nettó 2003 jövedelem Régiós minimum ÉM 1 536 281 Régiós maximum KM 1 937 472 Országos átlag 1 758 365 Forrás: KSH 2003, 2004
2004
2005
2006
1 653 038
1 753 874
1 802 982
2 084 720 1 892 001
2 211 888 2 007 413
2 273 820 2 063 621
A reáljövedelmek (reálbérek) alakulásának becslésénél 2005-2007 évekre a Pénzügyminisztérium által 2005-ben kiadott országos prognózisból indultunk ki. E szerint a 2005-ben a reáljövedelmek várható növekedése 4,7 %, 2006-ban pedig 2,8% lesz. 2004-ben az egy főre, illetve egy háztartási jövedelem alapján képzett alsó tized jövedelme az országos átlag 34%-a mindössze. Feltételeztük, hogy a többi évben is ennyi ez az arány. 7. táblázat A minimális (ÁFA-val növelt) hulladékdíjak aránya a nettó jövedelmekhez % Megnevezés 2003 2004 2005 2006 Régiós minimum ÉM 0,32 0,37 0,38 0,34 Régiós maximum KM 0,25 0,29 0,30 0,27 0,28 0,32 0,33 0,29 Országos átlag 0,82 0,94 0,98 0,86 Alsó decilis 8. sz táblázat Az átlagos (ÁFA-val növelt) hulladékdíjak aránya a nettó jövedelmekhez % Megnevezés 2003 2004 2005 2006 Régiós minimum ÉM 0,59 0,81 0,69 0,74 Régiós maximum KM 0,47 0,64 0,55 0,59 0,51 0,71 0,61 0,65 rszágos átlag 1,51 2,09 1,79 1,91 Alsó decilis 9. táblázat A maximális (ÁFA-val növelt) hulladékdíjak aránya a nettó jövedelmekhez % Megnevezés 2003 2004 2005 2006 Régiós minimum ÉM 0,85 1,08 1,10 1,15 Régiós maximum KM 0,68 0,85 0,87 0,92 0,75 0,94 0,96 1,01 Országos átlag 2,19 2,77 2,83 2,97 Alsó decilis
8
A maximális hulladékdíjak már ma is elérik az átlagos nettó jövedelem 1%-át, a kisebb jövedelmű térségek átlagjövedelmének 1,15%-át. Az átlagos hulladékdíjak az országos átlagjövedelmek 0,65%-át teszik ki. A legszegényebb rétegek már ma is átlagdíjak esetén a jövedelmük mintegy 2%-át, maximális díjak esetén pedig közel 3%-át költik a hulladékkezelési szolgáltatásokra. Vajon a jelenlegi értékek nemzetközi összehasonlításban hogyan értékelhetők. A víz és csatornaszolgáltatásra van olyan nemzetközi elvárás, hogy e szolgáltatásokra fordított kiadások ne haladják meg a nettó jövedelmek 3-3,5%-át (EU, Világbank). Van-e a hulladékdíjakra is ilyen elfogadott társadalmi korlát? Jelenleg nincs, de szakértői értékelés szerint az 1%-ot lehet annak tekinteni. Az adatok azt mutatják, hogy egyes régiókban, valamint a szegényebb rétegeknél már ma is probléma az átlagdíjak fizetése is. A maximális hulladékdíj-szint pedig már elviselhetetlen terhet jelent. Nyilvánvaló, hogy szükség van korszerű hatékony szociális alapú támogatási rendszerek kialakítására. A fizetési hajlandóság az utóbbi években romlott. A hulladékdíjak növekedése következtében egyre komolyabb arányú a nem fizetés, a vállalati kintlévőségek növekednek. A Köztisztasági Egyesülés 2004. július 1-re vonatkozó felmérése szerint (51 cég adott adatot), az átlagos kintlévőség az árbevétel százalékában 9,9%, ami már jelentős arány. A minimális arány a felmérés szerint 1%, a maximális arány 54% volt. 2005-ben az Egyesülés újra felmérte a kintlévőségek (most a 90 napon túli kintlévőségek) alakulását (ebben az évben csak 36 cég adott adatot). 34 cég adatai alapján (kettő adatszolgáltatónál 100%-nál lényegesen nagyobb volt a kintlévőség aránya az árbevételhez képest, ez valamilyen adathibából adódott, ezen adatokat mellőztük a számításnál). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a cégek pénzügyi helyzetének egy fontos tényezője, a kintlévőségek nagysága és aránya jelentősen nőtt az elmúlt évben. Az átlagos kintlévőség és árbevétel aránya egy év alatt 9,9%-ról 15,6%-ra nőtt, a legkisebb arány is emelkedett 1%-ról 4,5%-ra, a maximális arány pedig 54%-ról 85%-ra nőtt. Ez jelzi, hogy a fizetési hajlandóság vészesen romlik. Összehasonlításként jelezzük, hogy a víziközművek kintlévőségi adatai kedvezőbbek (2003. december 31.i adat) a kintlévőségek és az árbevétel aránya átlag 6,7 %. A kintlévőségi helyzet, ebből adódó pénzügyi problémák egyik oka a díjak nagy arányú növekedése. A másik nagyon fontos ok a díjbeszedési szabályozás és az önkormányzatok díjbeszedési gyakorlata. A Hgtv. kimondja, hogy „A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.”. Ugyanakkor a köztartozás behajtása az érvényes szabályozás és az általános önkormányzati gyakorlat szerint nagyon nehézkes, a szolgáltatónak pénzbe kerül, és rendkívül hosszú időt vesz igénybe.
9
1.3 A csomagolási hulladék szelektív gyűjtési költségei és bevételei alakulása 2005-ben A szelektív hulladékgyűjtés 2005. évi költségeiről két - nem teljesen egyező – adatforrás áll rendelkezésre. Az egyik „A szelektív hulladékgyűjtés költségei” című Köztisztasági Egyesülés tanulmánya (1), a másik a Köztisztasági Egyesülés által végzett felmérés (2). A szelektíven gyűjtött hulladék kezelési költségei három részből tevődnek össze (2) : - Gyűjtés, válogatóműbe szállítás - Ipari előkészítés - Hasznosítóba szállítás A tanulmány figyelembe veszi az üzemeltetési és fenntartási költségeken kívül az amortizációt is. 10. táblázat A különböző anyagfajták gyűjtésének és ipari előkészítésének fajlagos költségei Megnevezés Papír Műanyag Üveg (Ft/kg) (Ft/kg) (Ft/kg) Ürítéssel kapcsolatos költségek 6,8 59,2 8 Ipari előkészítés költségei 13,02 54,39 0 Összesen 19,82 113,59 8 Forrás: (1) A fenti költségeken túlmenően még a hasznosítóba való szállítás is többletköltséget jelent a szállítási távolság függvényében. 11. táblázat Másodnyersanyagok hasznosítóba történő szállításának költségei Hasznosító és ipari Papír szállításának Műanyag Üveg szállításának előkészítő fajlagos költsége szállításának fajlagos költsége létesítmény (Ft/kg) fajlagos költsége (Ft/kg) távolsága (Ft/kg9 50 km 0,70 1,17 0,59 100 km 1,41 2,34 1,17 150 km 2,11 3,51 1,76 200 km 2,81 4,68 2,34 250 km 3,51 5,85 2,93 300 km 4,22 7,03 3,51 350 km 4,92 8,20 3,51 400 km 5,62 9,37 4,68 Forrás: (1) A (1) tanulmány a hasznosító, illetve ipari előkészítő létesítmény távolságának függvényében meghatározza az egyes másodnyersanyagok visszaforgatásának teljes fajlagos költségét.
10
12. táblázat Másodnyersanyagok visszaforgatásának teljes fajlagos költsége Műanyag Üveg Hasznosító és ipari Papír előkészítő visszaforgatásának visszaforgatásának visszaforgatásának fajlagos költsége fajlagos költsége létesítmény távolsága fajlagos költsége (Ft/kg) (Ft/kg) (Ft/kg) 50 km 20,52 114,76 8,59 100 km 21,23 115,93 9,17 150 km 21,93 117,10 9,76 200 km 22,63 118,27 10,34 250 km 23,33 119,44 10,39 300 km 24,04 120,62 11,51 350 km 24,74 121,79 11,51 400 km 25,44 122,96 12,68 Forrás: (1) A hasznosítást koordináló szervezetek (ÖKO-Pannon-Kht és az ÖKO-Pack Kht) és az önkormányzatok szövetségei megállapodása szerint (a 2005.-ös, és a 2006-os díjakra vonatkozó Közös Nyilatkozat) a következő díjakat fizették 2005-ben. 13. táblázat Koordináló szervezetek által fizetett szolgáltatási díjak Megnevezés 2005. évi szolgáltatási díj Műanyag csomagoló PET palack 55,- Ft/kg + 0-10,- Ft/kg változó PP és HDPE palackok 45,- Ft/kg + 0-10,- Ft/kg változó Egyéb műanyag 15,- Ft/kg + 0-10,- Ft/kg változó Italcsomagoló /T, pack/ 28,- Ft/kg Üveg fehér 15,- Ft/kg Színes 13,- Ft/kg Acélcsomagoló 5, 50 Ft/kg Alumínium 11,- Ft/kg Papír alapú csomagoló anyag 16,- Ft/kg + 0-4,- Ft/kg változó Forrás (2) Tehát az (1) tanulmány szerint a 1 kg papír visszaforgatásának költsége 21-25 Ft között, 1 kg műanyag visszaforgatásának költsége 115-123 Ft között 1 kg üvegé pedig 9-13 Ft között alakult 2005-ben. Ezzel szemben a koordináló szervezetek lényegesen kisebb díjakat fizettek a papírra (16Ft/kg+0-4Ft/kg változó díj) és a műanyagra 2005-ben (15-55Ft/kg+0-10Ft/kg változó díj). Az üvegre a fizetett díj a rendelkezésre álló adatok szerint fedezte a költségeket. A továbbiakban nézzük meg, hogy a szelektív gyűjtés egészének költségeit a koordináló szervezetektől kapott bevételek milyem arányban fedezik. A Köztisztasági Egyesülés 2005ben végzett egy felmérést a tervezett lakossági szelektív gyűjtésről (2). A felmérésben résztvevő cégek száma 39, a szelektív hulladékgyűjtéssel ellátott települések száma 541, a szelektív hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakosszám 3745093, megközelíti a 4 millió főt. Összes begyűjtött lakossági csomagolási hulladék mennyisége 38611 tonna. Az átlagos fajlagos költség 52,63 Ft/kg.
11
14. táblázat A lakossági szelektív hulladékgyűjtés 2005. évben várható mennyiségi adatai (csomagolási hulladék) Gyűjtés helye
Begyűjtött csomagolási hulladék tonna
Begyűjtött fajlagos csomagolási hulladék
Háznál történő gyűjtés
10785
47,23 kg/ingatlan/év
Gyűjtőszigeti gyűjtés
23132
8,36 t/sziget/év
Hulladékudvarban begyűjtött
4694
134,11 kg/udvar/év
Összesen
38611
10,31 kg/fő/év
Forrás: (2) Az összes tervezett begyűjtött csomagolási hulladék mennyisége 38611 tonna, amelynek 28%-át tesz ki a háznál történő gyűjtés, a legnagyobb hányad a gyűjtőszigetről származik közel 60%, a hulladékudvarokban 12%-ot gyűjtenek. A szelektív gyűjtés várhatóan jelentős veszteséggel fogja zárni a 2005. évet. 15. táblázat A lakossági szelektív hulladékkezelés 2005. évre tervezett pénzügyi mérlege (csomagolási hulladék) Megnevezés Céges összesítő adatok ezer Fajlagos adatok Ft/kg Ft A szelektív hulladékkezelés árbevétele 337701 8,75 Támogatási bevétel (koordinálótól kapott) 613401 15,89 Összes árbevétel 951103 24,63 Összes költség 2031998 52,63 A szelektív hulladékkezelés eredménye -1081770 -28,02 Forrás: (2)-ből számított adatok A szelektív gyűjtés bevételeit viszonyítottuk a lakossági számított hulladékkezelési díjból származó bevételekhez (ezt 21 cégnél tudtuk megtenni) és viszonyítottuk a szelektív gyűjtés költségeihez.
12
16. táblázat A lakossági szelektív hulladékkezelés (csomagolási hulladék) tervezett eredményessége az egyes cégeknél 2005. évre % Megnevezés
Minimum
Maximum
Átlag
Összes szelektív gyűjtésből származó bevétel/lakossági bevétel (21 cég adatai alapján)
0,21
99,3
4,95
Koordinálótól kapott bevétel/lakossági bevétel (21 cég adatai alapján)
0
15,44
3,21
Összes szelektív gyűjtésből származó bevétel/összes szelektív költség (39 cég adatai alapján)
17,89
414,92
46,81
Koordinálótól kapott bevétel/ szelektív gyűjtés összes költsége (39 cég adatai alapján)
0
299,49
30,19
Forrás: (2)-ből számított adatok Amint a fenti táblázatból látható a koordináló szervezetektől kapott támogatás az összes költség mindössze 30%-át teszi ki. A szelektív gyűjtés rendkívüli módon veszteséges, mert a bevételek csupán a költségek 47%-át fedezik. A szelektív gyűjtésből származó bevételek átlagosan az összes lakossági bevétel 5%-a körül alakulnak, a koordinálótól kapott bevételek viszont alig haladják meg a lakossági bevétel 3%-át. A bemutatott adatokból is látszik, hogy az egyes cégek helyzete ezen a téren is rendkívül eltérő. Van olyan szolgáltató, amelyik semmit nem kap a koordinálótól, mégsem veszteséges a szelektív gyűjtés. Van olyan szolgáltató, ahol a szelektív gyűjtés komoly nagyságú eredményt produkál (a költségek 3-szorosát). A jellemző viszont a nagy mértékű veszteség. Amennyiben ismert, hogy a csomagolási hulladék szelektív gyűjtési költségei az összes hulladékkezelési költség hány százalékát teszik ki a jövőben, akkor lehet prognosztizálni azt, hogy ha a koordináló szervezetek megfizetnék a teljes szelektív gyűjtési többletköltséget (háromszor annyit, mint jelenleg), akkor mennyivel mérséklődhetne a díjnövekedés.
13
2. A hulladékdíjak és a fizetőképesség várható alakulása az ISPA, KA projektek megvalósulása után Az elemzést a rendelkezésre álló adatok alapján csak már elfogadott EU támogatással rendelkező projektekre végeztük el: 11 ISPA projektre és egy a Kohéziós Stratégiában szereplő projektre végeztük el (a Miskolci ISPA projekt előkészítő anyagában nem szerepeltek megfelelő hulladékdíjak alakulására vonatkozó adatok). Így is a vizsgált projektek összes támogatható költsége 417492,5 ezer euro, azaz meghaladja a 100 Mrd Ft-ot. Az érintett lakosság 3940374 fő, tehát közel 40%-a Magyarország lakosságának. Nagyon nem mindegy, hogy e területeken a lakosság mekkora hulladékdíjat fog fizetni és ez vajon elviselhető lesz-e számukra. A korszerű rendszerek üzembe helyezésével a költségek (mind a működési költségek, mind az amortizáció) radikálisan nőni fognak. A pályázati anyagokban, azaz a pénzügyi és költség-haszon elemzésekben a következő hatásokat prognosztizálták. 17. táblázat Az EU által támogatott projektek megvalósulása után a tervezett hulladékdíjak és ezek arány a lakossági jövedelmekhez
Projekt Hajdú-Bihar Szeged Tisza tó Duna-Tisza Sajó Bódva Észak-kelet Pest Homokhátság NyugatBalaton Dél-Balaton ÉszakBalaton SZSZB
Egy Tervezett háztartásra hulladékdíj eső Arány a Arány a növekedés, a Tervezett egy hulladékdíj bruttó nettó 2005.évi bázishoz háztartásra jövedelemhez jövedelemhez % képest % jutó díj Ft árszinten Ft* % 46,80 7925 10384 0,51 0,62 8 8250 10810 0,9 1 n.a 5114 6701 0,4 0,5 25,2 6860 8400 0,5 0,6 21,7 9151 11206 0,59 0,73 50 23,60
9986 8969
11613 10983
0,7 n.a
0,8 0,6
46 62
7590 8401
9945 9769
0,61 0,49
0,93 0,61
9 58
7538 14646
8766 15217
0,4 n.a
0,52 0,64
* Az anyagokban szereplő különböző évekre és árszinten számított értékek 2005. évi árszintre hozását az éves fogyasztói árindexek alapján végeztük el. Forrás: Pályázati dokumentációkból számított adatok A tervezett ISPA projektek megvalósulása után a pályázati anyagok előzetes számításai szerint a hulladékdíjak növekedése 8-62% között lesz, jellemzően 30-40%. Az előzetes prognózis szerint a háztartások által fizetett éves díj aránya a nettó jövedelmekhez 0,5-1% között lesz, jellemzően 06-0,8% között alakul. A várható egy háztartásra jutó hulladékdíjak is nagyon szóródnak, a legmagasabb (Szabolcs-Szatmár, 15 ezer Ft) és a legalacsonyabb (Tiszató, 6700 Ft) tervezett díjai között, több, mint kétszeres a különbség. A jellemző érték 9-10 ezer Ft.
14
A valóságos növekedés, és a nettó jövedelmekhez viszonyított arány várhatóan még nagyobb lesz. Ezt alátámasztja, hogy a várható díjak minden bizonnyal meg fogják haladni az előzetes tervekben prognosztizált értékeket. Hiszen a jelenlegi legmagasabb díjak (13-17 ezer Ft), még a projektek belépése előtt már messze meghaladták a legtöbb tervezett díjat és a maximális díjak jövedelmek aránya már ma is lényegesen rosszabb (1-1,1%) az előzetesen számítottaknál. A jelenlegi díjak egyes szolgáltatóknál, ahol az ISPA projektek már megvalósultak (Debrecen, Pécs) már a korszerű közszolgáltatás költségeit fedezik. Itt az inflációt meghaladó lényeges díjnövekedés csak a szolgáltatási követelmények szigorodása esetén valószínű. Ugyanakkor vannak olyan szolgáltatók, ahol még a korszerű hulladékgazdálkodás létesítményei nem épültek ki, mégis magas hulladékdíjakat alkalmaznak. Feltételezzük, hogy a várható díjnövekedés a már ma is magas díjú szolgáltatóknál maximálisan 40%-os lesz, az átlagos díjnövekedés pedig 60%-os és a projektek megvalósítása 2008-ra befejeződik, akkor az átlagdíj pedig meghaladja a jelenlegi legmagasabb díjat 16954 Ft lesz 2008-tól kezdődően. A reáljövedelmek (reálbérek) alakulásának becslésénél 2005-2007 évekre a Pénzügyminisztérium által 2005-ben kiadott országos prognózisból indultunk ki. E szerint a 2005-ben a reáljövedelmek várható növekedése 4,7% lesz, 2006-ban 2,8%, 2007-ben 2,8%. A fenti feltételezésekkel élve a következő értékek adódnak. 18. táblázat Hulladékdíjak és nettó háztartási jövedelmek alakulása a projektek megvalósulása után (2008-tól kezdődően) 2005. évi árszinten Ft Megnevezés Minimum Maximum Átlag
Hulladékdíjak 9280 26874 16954
Nettó régiós háztartási jövedelmek 1853465 2337487 2121402
19. táblázat Az ÁFA-val növelt hulladékdíjak aránya a nettó jövedelmekhez 2008-tól kezdődően az ISPA/KA projtek működési területén* % Megnevezés Minimális hulladék Maximális Átlagos hulladékdíj díj hulladékdíj Régiós jövedelmi minimum (ÉM) 0,58 1,67 1,05 Régiós jövedelmi maximum (KM) 0,46 1,32 0,83 Országos átlag 0,50 1,46 0,92 jövedelem 1,48 4,28 2,70 Alsó decilis *Feltételezve, hogy a minimális és az átlagos díjak 60%-al, a maximális díjak 40%-al nőnek, a nettó háztartási reáljövedelmek pedig évi 2,8%-al.
A várható díjnövekedés és a nettó jövedelmek aránya ezen óvatos becslés szerint is a korszerű rendszerek belépésével egyre több térségben (maximális hulladékdíj) fogja elérni az elviselhetetlen terhet jelentő 1,5-1,7%-os arányt. Az átlagdíj az átlagjövedelemhez képest közelíteni fogja az 1%-ot a kisebb jövedelmű térségekben meg 15
is haladja. A legszegényebb jövedelmű rétegek, az alsó tizedbe tartozó jövedelműek átlagdíjak esetén jövedelmük közel 3%-át, maximális díjak esetén pedig több, mint 4%-át költik a hulladékkezelési szolgáltatásokra. Ekkor e szegényebb rétegek már egész biztosan nem fogják tudni megfizetni a díjakat.
3. Összegzés A működtetés finanszírozhatóságának négy kardinális feltétele van: A korszerű települési hulladékkezelési szolgáltatás szükségszerűen magas díjai és a nem megfelelő lakossági fizetőképesség, fizetési hajlandóság összehangolása. Ki kellene dolgozni az elviselhetetlenül magas díjak kompenzációs rendszerét. A szelektív gyűjtés miatti többletköltség gyártói felelősség alapján történő finanszírozásának következetes megvalósítása. Az új korszerű projekteknél fokozattan kellene törekedni a költség-hatékony és egyben környezet-hatékony megoldásokra. Mindemellett intézkedéseket kell hozni az esetleges monopolhelyzetből adódó extrém magas díjak ellen. Fontos a díjak alakulását befolyásoló tényezők vizsgálatára alkalmas adatbázis létrehozása.
16
Hivatkozások (1) Köztisztasági Egyesülés : A szelektív hulladékgyűjtés költségei 2005 Tanulmány (2) Köztisztasági Egyesülés által végzett felmérés a lakossági szelektív hulladékgyűjtésről 2005.
17