MAB-kód: BF1397 A MAB FvB 14/2017. számú határozata A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) rektora 2016. november 15-én kelt levelében felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: OH) az Egyetem csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak indítási kérelme tárgyában készült – a MAB 2016/7/XV/3 számú határozatával elfogadott – nem támogató szakértői véleményével szemben. Az Oktatási Hivatal a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 18. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a MAB Felülvizsgálati Bizottságát (a továbbiakban: MAB FvB) FNYF/1210-8/2016. számú végzésével szakértőként kirendelte. A MAB FvB – az OH-nak küldött szakértői akadályoztatás bejelentése mellett – a szakértői vélemény kiegészítését tartalmazó határozatát a MAB FvB új tagjának kinevezését követően hozta meg. Az OH az akadályoztatás bejelentését követően a szakértői vélemény elkészítésének határidejét FNYF/239-2/2016. számú végzésével meghosszabbította. Szakértői vélemény A MAB FvB az ügyre vonatkozó dokumentumok teljes körének alapos áttekintése után a következőket állapítja meg. A szakértői véleményben dőlt betűvel szedjük a MAB eredeti nem támogató határozatának megfelelő szövegrészét, álló betűvel a felülvizsgálati kérelem megfelelő szövegrészét, s álló félkövérrel az új szakértői vélemény szövegét. A MAB a nem támogató határozatában a tantervvel kapcsolatban megállapította: „A képzési program koncepciója követi a KKK előírásait, a tantárgyak zömmel kidolgozottak és egységes szerkezetűek, azonban a képzési cél eléréséhez a szakmai tartalom terén néhány korrekció szükséges. A legfontosabbak: a társadalomtudományi hangsúly mérséklése, mozgásfejlesztés tárgy kidolgozása, a nevelési gyakorlat tartalmának és a vonatkozó tanult tantárgyaknak a harmonizációja, az „előtanulmányi” feltételek rendszerének következetesebbé tétele, a levelező képzésben az elméleti ismeretek óraszámának növelése, esetleg a gyakorlatok óraszámának csökkentése. Előbbiek által a képzési program alkalmassá tehető az előírt kompetenciák elsajátíttatására. A bemutatott oktatási és ismeretellenőrzési módszerek jók. A tehetséggondozási gyakorlat hagyományos formái mellett keresni kell az újszerű megoldásokat is. Zavaró hiányosság, hogy csak a budapesti képzőhelyen igazolják gyakorlóhely meglétét, a nagykőrösi képzési helyen nem.” Az Egyetem az OH felhívására a tantervvel kapcsolatban a következő hat (1-6. pontok) észrevételt tette: „1. »Társadalomtudományi hangsúly mérséklése« A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak szakindítási dokumentációjának kidolgozásakor ‒ az országos egyeztetésben kialakított és jogszabályban kihirdetett képzési és kimeneti követelmények alapján ‒ más felsőoktatási intézmények által jelenleg folytatott képzések mintatanterveit is áttekintve azok tantárgyi blokkjait és óraszámait vettük alapul, amely kiegészült az intézményünk egyházi jellegét tükröző és a hallgatók által kötelezően teljesítendő Egyházismeret és Bibliaismeret I-II. tantárgyakkal.” A MAB FvB véleménye szerint az Egyetem nem válaszolt a MAB észrevételére, az ugyanis, hogy más felsőoktatási intézmények tantárgyi blokkjait és óraszámait vették alapul a szakindítási dokumentáció kidolgozása során, nem indokolja a társadalomtudományi ismeretek túlhangsúlyozását. Az alapozó ismeretek a tantervben 32 kreditet tesznek ki, ami a KKK-ban előírt 20-35 kredittartomány felső határához közelít. A beadvány felosztása alapján az alapozó ismeretkörhöz tartozó 13 tantárgy aránytalan elosztású: 18 kredit, azaz hét tantárgy a társadalomtudományhoz, 10 kredit, azaz négy tárgy a pedagógia, pszichológiához, s 2-2 kredit, azaz egy-egy tantárgy az egészségtudomány és az informatika ismeretkörhöz tartozik, így összességében az alapozó ismeretek kreditjeinek 56 %-a társadalomtudományi témakörhöz tartozik. Az alapozó ismeretkörön belüli
belső aránytalanság társadalomtudományi hangsúllyal fennáll. A szakmai törzsanyagban a társadalomtudományi ismeretkör további két tárgya jelenik meg 5 kredit értékben. A fentiekből következően a MAB FvB úgy ítéli meg, hogy a MAB határozatban a társadalomtudományi hangsúly mérséklése jogos igény. „2. »Mozgásfejlesztés tárgy kidolgozása« A mintatanterv tartalmaz több, a mozgásfejlesztés témakörével foglalkozó tantárgyat is. Ilyenek a Játékpedagógia II., Zenei játékok, Bábjáték módszertana tantárgyak, melyek 2 kreditértékűek és a mintatanterv szerint a 2., illetve 4. félévben javasolt a hallgatók számára felvenni és teljesíteni.” A MAB FvB véleménye szerint a kérelemben felsorolt, a 2. és a 4. félévben oktatott tantárgyak (játékpedagógia, zenei játékok, bábjáték módszertana) nem helyettesíthetik a mozgásfejlesztés tantárgyat. A mozgásfejlődés ugyanis egy oszthatatlan folyamat, amelyet a leendő pedagógus csak akkor tud segíteni, ha megismeri a születéstől a 10–12 éves korig lejátszódó mozgásfejlődési folyamatokat és azok jelentőségét az egészséges személyiség kialakulásában. A korai igényes fejlesztés adja az alapját a később erre ráépíthető bonyolultabb mozgásoknak. A MAB FvB egyetért a MAB határozattal, s a mozgásfejlesztés tárgy tantervi bevezetését, a tantárgyi tartalom kompetencia alapú kidolgozását fontosnak és indokoltnak tartja a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon. „3. »A nevelési gyakorlat tartalmának és a vonatkozó tanult tantárgyaknak a harmonizációja, az ’előtanulmányi’ feltételek rendszerének következetesebbé tétele« A nevelési gyakorlat egymásra épülése a mintatanterv előfeltételi rendszerében következetesen megvalósul - a Nevelési gyakorlat I-V. tantárgyak és az Egyéni összefüggő terepgyakorlat esetében -, illetve a módszertani tanulmányokat követi a gyakorlati képzés. Tantárgy megnevezése Szakmai készségfejlesztés II. Játékpedagógia II. Fejlődéslélektan II. Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése és gondozása II.
Előfeltételként megjelölt tantárgyak megnevezése Szakmai készségfejlesztés I. ..Játékpedagógia I. Fejlődéslélektan I. Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése és gondozása I. Funkcionális anatómiai alapismeretek, Gyermekápolástan I. Beszédművelés I. Ének-zenei nevelés és módszertana I. Szakmai idegen nyelv I. Spontán érés támogatása I.”
Gyermekápolástan II. Beszédművelés II. Ének-zenei nevelés és módszertana II. Szakmai idegen nyelv II. Spontán érés támogatása II.
A MAB FvB megállapítja, hogy az Egyetem válasza csak részben elfogadható. A nevelési gyakorlat tartalmát nem minden esetben alapozza meg megfelelő elméleti ismeret. A játékpedagógia I-II., a fejlődéslélektan I-II., az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése és gondozása I-II., a gyermekápolástan I-II. és a spontán érés támogatása I-II. tárgyak esetében a tantárgy két része ugyanazon félévben szerepel, tehát az első rész nem lehet a második rész előfeltétele (valójában minden esetben egy tantárgyról van szó). „4. »A levelező képzésben az elméleti ismeretek óraszámának növelése, esetleg a gyakorlatok óraszámának csökkentése« A részidős képzés levelező munkarendje szerinti képzés esetén mind az elméleti óraszám mind a gyakorlati óraszám megfelel a jogszabályban meghatározott előírásoknak. Miután a képzés gyakorlatorientált, ezért a gyakorlati képzés nappali munkarendben meghatározott óraszámának megtartásával szerettük volna ezt a jelleget a levelező munkarendű képzésben is biztosítani.” A MAB FvB elfogadja az Egyetem érvelését. A teljes idejű és a részidős képzés időtartama a tanórák számában tér el egymástól, a szakmai gyakorlat a részidejű képzés tantervében értelemszerűen nem lehet kevesebb. 2
„5. »A tehetséggondozási gyakorlat hagyományos formái mellett keresni kell az újszerű megoldásokat is« Az eredeti szakindítási dokumentáció kidolgozása során a Tudományos Diákköri Konferencián való részvételt, egy-egy oktató által végigkísért és támogatott tudományos diákköri tevékenységet, a külföldi tanulmányutakon való részvételt és ösztöndíjak elnyerésének lehetőségét emeltük ki. A szakfelelős és a képzésben részt vevő oktatók elkötelezettek a tehetséggondozás további formáinak alkalmazása iránt is. Minden félévben olyan szabadon választható tantárgyi kurzusokat terveznek meghirdetni, melyek megegyeznek a hallgatók érdeklődési körével és egyben a szakmai fejlődésüket is elősegítik. Emellett kifejezett figyelmet fordítanak arra, hogy a félévente egy hét időtartamban megrendezésre kerülő ún. Károli Közösségi napokon a tehetséggondozás egy speciális formája jöjjön létre, azaz a képzésnek megfelelő szakmai előadások és fejlesztő programok kerüljenek fel a meghirdetett közösségi palettára. A képzési idő alatt a hallgatók nyári kurzusokon vehetnek részt, melyeket a kiváló szakmai felkészültségű vezető oktatóink irányítanak. A kurzusok témáit a vezető oktatók határozzák meg, összekötve a tudományos diákköri tevékenységgel. . Hallgatóink érdeklődésük és képességük függvényében bekapcsolódhatnak az Egyetem zenei, sport és egyéb művészeti tevékenységeibe.” A MAB FvB véleménye szerint az eredeti beadvány és a felülvizsgálati kérelem is általánosságokat tartalmaz, nincs utalás konkrét kurzusokra, konkrét tehetséggondozó programokra, tehetséggondozó szakkollégiumra, kutatóműhelyre, önálló kutatásra való felkészítésre, kutatócsoportra, mentorprogramra, tanácsadásra. A kiemelkedő hallgatók előmenetelét, mesterképzésbe történő továbbhaladását elősegítő, tantervbe beépített konkrét kurzusok megnevezése célszerű, s javasolt a szakra vonatkozó újszerű tehetséggondozó formák konkretizálása. 6. »Zavaró hiányosság, hogy csak a budapesti képzőhelyen igazolják gyakorlóhely meglétét, a nagykőrösi képzési helyen nem.« Jelen nyilatkozathoz mellékeljük 1. mellékletként a nagykőrösi gyakorlati hely nyilatkozatát, mely egy sajnálatos technikai hiba folytán kimaradt az eredeti szakindítási dokumentációból, de az a dokumentáció benyújtásakor birtokunkban volt. Tisztelettel kérjük ennek figyelembevételét.” A MAB FvB elfogadja a hiánypótlást. A MAB határozata a személyi feltételekkel kapcsolatban megállapította: „A szakfelelős az intézményben AT foglalkoztatású főiskolai tanár, tudományos fokozattal (PhD) rendelkezik a neveléstudomány területén, az akkreditációs elvárásoknak megfelel, ugyanakkor a szakhoz kapcsolódó szakmai teljesítményéről a beadvány nem tájékoztat. A tantárgyfelelősök oktatási, kutatási, alkotói, művészeti tevékenysége, szakmai kompetenciája a tervezett tárgyaknak megfelel, eddigi oktatói tevékenységük, tudományos fokozatuk, publikációik, művészeti tevékenységük harmonizál a képzésben vállalt tantárgyakkal. Az oktatók szakpublikációs aktivitásának erősítése kívánatos. A képzés 20 oktatója egyben a 62 tantárgy felelőse is, tudományos fokozatuk, alkalmazási típusuk (19 fő AT, 1 fő AE) megfelel a kívánalmaknak.” Az Egyetem a MAB határozat személyi feltételekkel foglalkozó részével kapcsolatban két (7-8. pontok) észrevételt tett: „7. »A szakfelelős az intézményben AT foglalkoztatású főiskolai tanár, tudományos fokozattal (PhD) rendelkezik a neveléstudomány területén, az akkreditációs elvárásoknak megfelel, ugyanakkor a szakhoz kapcsolódó szakmai teljesítményéről a beadvány nem tájékoztat.« A szakfelelős, N.N. főiskolai tanár csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésre vonatkozó tudományos munkássága és publikációja folyamatos, megfelel az elvárásoknak, amelyet a publikációs jegyzék is tartalmaz.” A szakfelelős főiskolai tanár, 29 éves oktatói és több éves szakfelelősi tapasztalattal rendelkezik. Zenepedagógiai kurzusokat vezetett a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon és felsőoktatási szakképzési szakon. Az MTA Pedagógiai Bizottság Tantárgypedagógiaiszakmódszertani Albizottság elnökeként, majd tagjaként jelentős szerepe volt a pedagógusképzésben. Figyelmet érdemel részvétele az országos csecsemő- és kisgyermek-gondozó szakirányú továbbképzés ének-zenei és módszertani programjának kidolgozásában 1999-ben. 3
Publikációi elsősorban az óvodapedagógus szakhoz és a zenei neveléshez kapcsolódnak. A MAB FvB álláspontja szerint a szakfelelős oktatói, szakmai teljesítménye, szakmai kompetenciája alapján megfelel az elvárásoknak. „8. »Az oktatók szakpublikációs aktivitásának erősítése kívánatos.« Az Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán 2013 óta folyik csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzés. A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak tantárgyfelelőseinek egy része már a felsőoktatási szakképzésbe is bekapcsolódott, ezáltal a tudományos és publikációs tevékenységük az elmúlt három évben a kisgyermekek nevelésének témakörében gyarapodott. A tantárgyfelelősök mellett az oktatók körét több megbízásos óraadó oktató is segíti a felsőoktatási szakképzésben, akik munkájára az indítani kívánt alapképzésben is számítunk, mint a szakma jeles képviselőire: például N.N., N.N., N.N., N.N.. Emellett a felsőoktatási szakképzés Szakmai- és személyiségfejlődési tréning tantárgyaiba mesterfokozatot igazoló oklevéllel rendelkező, a bölcsődei szakterület szakemberei is tervezetten bevonásra kerülnek az alapképzési szak oktatásába, például N.N., és N.N..” A MAB FvB egyetért a MAB határozatban megfogalmazott állásponttal, miszerint kívánatos az oktatói szakpublikációs tevékenység erősítése A kérelemben szereplő 20 tantárgyfelelős mindössze 30%-a rendelkezik a csecsemő- és kisgyermekkort érintő szakirodalmi tevékenységgel. Többségüknél szükséges a szakhoz illeszkedő publikációs tevékenység erősítése, mivel publikációs tevékenységük egyenetlen e téren. A MAB FvB a MAB szakértői véleményének kialakításához rendelkezésre állt dokumentumok alapján hozza meg véleményét, ezért csak a beadott kérelemben szereplő tantárgyfelelősök (oktatók) tudományos tevékenységéről alkot véleményt. A MAB határozata szerint: „A tervezett hallgatói létszám (45 + 30 fő) a jelenlegi pedagógusképzési létszámokkal vélhetően meghaladja a Károli Gáspár Református Egyetem pedagógusképzési területére megállapított kapacitást; a beadványban utalás történik arra, hogy az intézmény már kezdeményezte az OH-nál a kapacitásszám emelését. Összességében az intézmény képzési kapacitása nem garantálja a bemutatott képzési program minőségi működtetését. A beadványból ugyanis nem derül ki, hogy a megnevezett két képzési helyen a tervezett magas hallgatói létszámmal, két képzési munkarendben, hogyan, milyen megosztásban, oktatói terheléssel, oktatás-szervezési megoldással folyna a képzés; mindkét helyszínen tervezik-e mindkét munkarendet, megoszlik-e a tervezett hallgatói létszám, s ha igen milyen arányban. Ennek pontos ismerete nélkül a képzés megvalósíthatósága, várható minősége megítélhetetlen.” Az Egyetem utolsó (9. pont) megjegyzése a MAB határozat hallgatói létszámmal és a képzési kapacitással kapcsolatos kérdésre válaszol: „9. A szakindítás dokumentációban jelzettek alapján az Egyetem pedagógusképzés képzési területre is vonatkozó kapacitásemelésre vonatkozó kérelme az Oktatási Hivatalhoz benyújtásra került és már a 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során megkapta Intézményünk a módosított működési engedélyt benne a megemelt kapacitás számokat. A Károli Gáspár Református Egyetem működési engedélye alapján jelenleg pedagógusképzés képzési területen magyar nyelvű teljes idejű munkarendben Budapesten 964 fő, Nagykőrösön 61 fő, magyar nyelvű részidős munkarendben Budapesten 596 fő, Nagykőrösön 208 fő maximális hallgatói létszámot oktathat. A kapacitásszám változásai összhangban vannak azzal is, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzések sem Budapest, sem Nagykőrös képzési helyen nem indulhatnak 2017 szeptemberében. A Karon várhatóan 265 fő hallgató befejezi a felsőoktatási szakképzését, így a Kar kapacitása ebből a szempontból is lehetővé teszi a nagyobb létszám befogadását. Mindkét képzési helyen, mindkét munkarendben szeretnénk indítani a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakot. A szakindítási dokumentáció 3. oldala összességében tartalmazta a tervezett hallgatói létszámokat teljes idejű (nappali) képzésre és részidős (levelező) képzésre. A hallgatói létszámok képzési helyek közötti megosztása az alábbi táblázatban látható, figyelembe véve a társadalmi igényeket és elvárásokat:
4
Összesen
Ebből Budapest képzési helyen
Ebből Nagykőrös képzési helyen
Teljes idejű (nappali) képzés
45
30
15
Részidős (levelező) képzés
30
20
10”
A MAB FvB elfogadja az Egyetem nyilatkozatát abban a kérdésben, hogy az Oktatási Hivatal 2016ban a módosította a működési engedélyt és a magasabb hallgatói kapacitásszámot engedélyezte. A pedagógusképzés területén megemelt kapacitásszám lehetővé teszi az új alapképzési szak indítását mindkét képzési helyen és mindkét munkarendben. A MAB FvB ugyanakkor megállapítja, hogy az Egyetem nem ad választ arra a kérdésre, hogy milyen oktatói terhelési megosztással, oktatásszervezési megoldással folyna a képzés a két képzési helyen, azaz miként biztosítanák a megfelelő oktatói kapacitást mindkét helyen. Egyes, a képzés szempontjából kiemelten fontos tantárgyak felelőseinek a beadványban jelzett terhelése magas, és a tantárgyfelelősök mellett az oktatásba bevont további oktatók nincsenek feltüntetve. A két helyen két-két munkarendben történő minőségi képzés megvalósíthatósága ennek alapján megkérdőjelezhető. Összegezve, a MAB FvB megállapítja, hogy az Egyetem néhány kérdésben elfogadható választ adott a MAB határozatában felvetett problémákra, azonban egy sor olyan kérdés marad megnyugtató válasz nélkül (túlzott társadalomtudományi hangsúly, mozgásfejlesztés tárgy hiánya, nevelési gyakorlat és az elméleti ismeretek összehangolása, előtanulmányi feltételek következetlensége, tantárgyfelelősök publikációs aktivitásának erősítése, a két helyen, két-két munkarendben történő oktatás munkaerő és szervezési problémái), amelyek korrigálása feltétlenül szükséges. A fentiek alapján a MAB FvB – a MAB határozatával egyetértve – a Károli Gáspár Református Egyetem csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakján a képzés indítását nem támogatja. A MAB FvB szakértői véleményének kialakításában intézményi érintettség miatt nem vett részt Szabó András, a MAB FvB tagja. Budapest, 2017. április
Csiba László a MAB FvB elnöke
5
