2016. január 02. Újév köszöntő túra FIGYELEM !!! A Normafához felérés után az Erzsébet térdeplőnél sütögetni fogunk. Mindenki hozzon magával az ízlésének megfelelő alapanyagot. Indulás: a Nyugati pályaudvar előtti 291-es buszmegállótól a 0821-kor induló busszal. Akinek nem jó a Nyugati pályaudvartól való indulás, azzal 0845-0900 körül találkozunk a 291-es busz Zugligeti út 64. megállójában.
1
Útvonal: Zugligeti út 64. buszállomás – Hunyad-orom – Tündér-szikla – Normafa Anna-rét – Erzsébet térdeplő pihenőhely szalonnasütés – Jánoshegy Erzsébet-kilátó – Budaszentlőrinci Pálos-kolostorrom – Szépjuhászné Táv: 10 km; szint: 400 m
2
Ládák: gcvili http://geocaching.hu/caches.geo?id=4150 Mesterségesen álcázott rejtés, az épület északi oldalának tövében.A láda méretei: kb.11cm átmérőjű és 8cm magas. Kérek mindenkit, fokozott figyelemmel legyünk az omlásveszélyre, a láda elhelyezkedése miatt pedig legyünk körültekintőek. Harmincöt évvel ezelőtt, 1977. január 17-én szűnt meg, illetve azóta szünetel a népszerű kirándulóhelyre, Zugligetbe vezető 58-as villamosvonal. Ennek a vonalnak az egyik máig fentmaradt szomorú sorsú emlékéhez hívlak titeket, a volt végállomás hatalmas, omladozó, épületéhez. Pár infó a ládához: Az épületbe bemenni TILOS, és különösen vigyázzunk a gyerekekre a környéken, mert veszélyes lehet nekik, ez nem játszótér! A területet egyébként több kamera is figyeli, valószínű ezért is került ki a nem-éppen-feltűnésmentes terepfelmérésünk után a kordonszalag. A rejtést sok elvetett ötlet után végül az épület úttest felőli oldalán helyeztük el, ennek oka a másik oldal lehangoló szemetessége, az esetleges hajléktalanok jelenléte, és a tény hogy néhányan azt a részt használják wcnek. Semmiképp sem szeretném a kedves kessertársakat feleslegesen kényelmetlen helyzetbe hozni, nem az épület tehet róla hogy most ilyen a környék. Ellenben ezen az oldalon pont a szem előtt lévőség az ami miatt tisztább a terep, de a kesserek felkészültségében és szemfülességében bízva meg tudjuk óvni a láda biztonságát. Ha van időnk logolni ajánlom pl. az épület keleti végén lévő lépcsőfeljárót, kényelmesen és feltűnésmentesen lehet ott kesserkedni. Sajnos ez az ajándék csere-bere nem nagyon megy, vödör számra hordhatnám a cserére szánt darabokat, akkor is eltűnne mind, de azért igyekszem figyelni a láda jó állapotára hogy minél többen egy normális ládát találjanak itt. Az épület: Az épület műemléki védettséget élvez, de ennek jelét felfedezni sem lehet rajta. Az ablakok és ajtók be vannak falazva, minden mállik szét és a budai hegyek erdeje szép lassan körbenövi az egykori alpesi stílusban épült házat. Gyönyörű fűrészeltfa berakásai máig elbűvölik az embert, csakúgy, mint az épület mérete! (Kicsit másképp álltak hozzá akkoriban a villamosokhoz, mint manapság...) Eredetileg az állomás teteje a két díszes, szélső épületen nyugodott, a köztes részen pedig a vékony faoszlopokkal határolt csarnok teremtett fantasztikus hangulatot. Később ezt a részt lakásokkal építették ugyan be, de legalább a két szélső szárny stílusában, így az épület szépségét ez nem rombolta. Természetesen a technika közben rohamosan fejlődött, így nagyon szép milleneumi ajándékkal lephették meg az akkori 43-ast: villamosították. A villamosvonal története: Pest-Budán a reformkorban, a modern városi kultúra kibontakozásával egyre inkább felértékelődött a központtól távolabb eső, erdős hegyvidéki területek szerepe. Hétvégeken, ünnepnapokon fáradt polgárok ezrei keresték fel a Budai-hegység gyönyörű tájait, hogy itt pihenjék ki a hétköznapok fáradalmait. Akkoriban ezeket a területeket még valóban egybefüggő erdők borították, nem csupán hivatalosan voltak a "város tüdői", mint manapság. Az érdeklődést látva egyre több kertvendéglő nyílt, melyek aztán tovább serkentették a turistaforgalmat, s nagyban hozzájárultak egyfajta kirándulási kultúra kialakulásához is. Az igények növekedésével természetesen a közlekedés fejlesztése is szükségesnek bizonyult. Eleinte fiákerek voltak hivatottak a várossal való kapcsolatot biztosítani, ám ezek kényelmetlenségük, lassúságuk és kiszámíthatatlanságuk miatt nem örvendettek túl nagy népszerűségnek. Így már az 1840-es években felmerült a zugligeti kötöttpálya terve, ám a lóvasúthoz kellő anyagi forrást csak az 1867-ben alakult BKVT (Budai Közúti Vaspálya Társaság) tudott biztosítani. A pálya építésére a társaság még alakulása évében megkapta az engedélyt, s 1868. június 30-án el is indult rajta a forgalom. A kocsik - a társaság óbudai viszonylatához hasonlóan - a Lánchídtól indultak, majd az Országúton (Margit krt.) érték el a mai Szilágyi Erzsébet fasort, s a Budagyöngyénél ágaztak el Zugliget irányába. Ekkor épült az impozáns várócsarnok is. Az 1880-as évek
3
végére azonban a technikai fejlődés már túlhaladt a lóvasúton, s mivel az első villamos vonalát 1887ben megnyitó BVVV egyre erősebb konkurenciát jelentett a BKVT számára, a társaság a meglévő hálózat villamosítása mellett döntött. A zugligeti vonalon 1896. szeptember 15-én indult el az első villamos, s ezzel egy időben az 1870-ben megnyitott Szépilona kocsiszínt is korszerű forgalmi teleppé alakították át. A viszonylatok útvonala egyenlőre változatlan maradt. A villamosítás korától kezdve már állandósult a forgalom télen is: a Lánchíd felé közlekedő villamosok 30, a Margit-híd irányába menők pedig 20 percenként követték egymást. Nyáron a szerelvények 5-10 perces sűrűséget biztosítottak. A vonalat aztán 1903-ban bővítették a mai zugligeti végállomásig. Ennek egyrészt a növekvő forgalom volt az oka, másrészt egy súlyos baleset. A Zugligeti út 64-ben történt ugyanis, hogy egy kocsi - fékhiba miatt - megindult, és a végállomást elhagyva úgy döntött, hogy az első kanyart már nem veszi be. Ez a döntés több halálos áldozatot eredményezett, melynek következtében az akkori tulajdonos BKVT elhatározta: új végállomást építtet, vízszintesebb terepen. A választás a Csermely út és a Zugligeti út által határolt szurdokra esett, ahol viszont nem állt akkora terület rendelkezésre, mint a korábbi helyen, így itt csak egy kisebb állomásépület fért el. Aztán jött az első világháború, mely elsöpörte ezeket a rózsaszín álmokat. Sőt 1918-ban Zugliget elvesztette a belvárosi kapcsolatát, ugyanis az összes járat megszűnt, helyükbe a 81-es viszonylat lépett, mely már csak a Széll Kálmán térig jött be. Ez a felállás aztán egészen a vonal 1977-es megszüntetéséig megmaradt. Végül a trolibusz okozta a villamos vesztét is. Az 50-es években ugyanis szakmai berkekben teret nyert az az elképzelés, hogy az "elavult", már több, mint fél évszázada megszokott villamost trolibusszal kell felváltani a kisebb forgalmú vonalakon. Főleg a hegyvidéken irányoztak elő komoly hálózati fejlesztéseket: egy 1959-es terv például a fogas és az 59-es villamos trolibusszal való kiváltását javasolta. A baj azonban az volt, hogy a troliüzemnek Buda hegyvidéki részén egyáltalában nem volt előzménye, és az infrastruktúra kiépítése igen komoly költséget jelentett volna. Így a budai troli-tervekből végül csak az 58-as villamos megszüntetése valósult meg. A villamos leépülése több fázisban zajlott le: 1975 nyarán vágányépítés kezdődött a Szilágyi Erzsébet fasoron, mely ugyan egy év múlva befejeződött, de a villamosok már soha többé nem látták a Moszkva teret. Utána pedig már csak egy vágányon folyt a közlekedés: egy-egy kocsi ingázott a Budagyöngye - Szarvas Gábor út ill. a Szarvas Gábor út - Zugliget szakaszon, a kettő között az utasoknak át kellett szállni. Ez a rendszer azonban nem tartott sokáig: 1977. január 17-én, 109 évi üzem után véglegesen leállították a közlekedést a zugligeti vonalon. A villamosközlekedés pótlására egy 58V jelű járatot indítottak, mely azonban csak a János kórházig járt. Amikor kiderült, hogy trolira a városnak nincs pénze, a járatot véglegesítették 158-as néven. Így aztán ma a környezetvédelem jegyében Ikarusok közlekednek az egykor szebb napokat is látott zugligeti villamos helyén. gcorom http://geocaching.hu/caches.geo?id=3190 A geoláda az adott ponton, talajszint alatt található! Kérlek óvatosan bánj a rejtekkel, hogy hosszú éltű legyen, és fotót ne tegyél fel róla! A láda 4x5x15 cm-es. Figyelem! A kijelölt ösvényről letérni nem szabad, tilos, mert azzal veszélyezteted a növényvilágot. Kérlek, hogy a növényvilág, illetve a geoláda érdekében csak a kijelölt ösvényeket használd! Szeretném bemutatni az országos védettség alatt álló Hunyad-ormot, és védett növényeit, valamint gyönyörködni lehet a kilátásban is. Az orom tetejéről szép kilátás nyílik Budapestre, a János-hegyre, Nagy-Hárs-hegyre, távolban a Pilis csúcs, és fák közt megbújva megláthatjuk a Hármashatár-hegyet, illetve picit lejjebb a Felső-kecske-hegy adótornyát is, illetve a Tündér-szikla is kiválóan fotózható, illetve csodálható. A Hunyad-orom tetején található egy N 47° 30,858' E 18° 58,639' 339 m [GCOrom+ Lőállás] II. Világháborús lőállás is, továbbá egy régi határkő. Az utunk megtétele alatt láthatunk érdekes kőszobor maradványokat is.
4
Hunyad-orom (növényparadicsom): A Csermely és a Zugligeti út által körülölelt domb a tenger szintjéhez képest 349 méter magas, és ami ennél sokkal kézzelfoghatóbb: mintegy száz méterre emelkedik a környező utcák fölé. Védettségét meglehetősen régen, a kerület első védett értékeivel együtt, 1977-ben nyerte el. Ha a szemközti Tündér-szikláról nézzük, akkor jól látható, hogy a domb legnagyobb részét alacsony erdő borítja, amelyből kisebb füves és sziklás tisztások kandikálnak ki. Megközelítése egyáltalán nem könnyű, de megéri a szép kilátás, és a növényvilág miatt. Akár a Csermely út alsó részén lévő parkolóból indulunk, akár az Irtás utca felől, előbb-utóbb lépcsőkkel tagolt, meredek ösvényekre jutunk. Az alacsony, girbegurba tölgyekkel elegyes erdők és a tisztások virágai megérik az izzasztó túrát. A kerület számtalan értékes növénye lel menedéket e látszólag kietlen és unalmas sziklák között. Tavasszal a salamonpecsét nyitja a sort, amelynek ívelt hajtásai szabályos rendben tartják a sötétzöld leveleket. A fehér harangvirágocskák kettesével-hármasával csüngenek a levelek tövéből. Később kibontja sárga szirmait a sziklák apró repedéseiben is megtelepedő, védett szirti ternye. Alacsony telepei hosszan virágoznak. A fák alatt eközben a nagyezerjófű magas virágai bomlanak. Ez a csodálatos szépségű növény méltán lehetne a hegyvidék jelképe és féltett kincse. Sajnos, ahhoz nincs elég belőle, hogy minden vázába jusson, eredeti környezetében viszont mindenki korlátlanul gyönyörködhet valóban lélegzetelállító szépségében. A kisebb füves réteken más fajokat találunk. Például a sötétrózsaszín pacsirtafüvet, amely szerényen megbújik a fűszálak között. Érdemes hozzá lehajolni, hiszen felépítése és virágainak szokatlan elrendezése páratlan élményt ígér. Nemkülönben a varjúköröm! Ez a kék virág olyan látványt nyújt, mintha még nem nyílt volna ki. Pedig a félkör alakban hajló, hengeres, kék szirmok, amelyek a virágot alkotják, nem is fognak tovább nyílni: apró, kék karmokként védik a virág közepét. Akit a természet e változatos pompája még nem győzött meg az országos védelem indokoltságáról, annak az árvalányhajak ringó csokrai nyújthatnak kárpótlást. Ha számuk ritkul is, még mindig ott lengedeznek a nyár eleji szellőben a napsütötte sziklák közötti gyepfoltok fölött. Kilátás a Tündér-szikla, és Fácán-domb irányába: A Hunyad-orom tetejéről nyugat felé pillantva, a Fácán-domb lankái fölött a Tündér-szikla fehér tömbje uralja a látképet. (A Fácán-dombnál érdemes megállni egy pillanatra: az 1994 óta országos védelem alatt álló, mintegy 8.4 hektáros terület ugyanis nem látogatható, a látképével kell beérniük az ide érkezőknek, a rendelet szövege szerint "a védetté nyilvánítás célja a több évtizedes elzártság miatt a terület északi felén háborítatlanul fennmaradt természetes növényzet megóvása".) Libegő és környéke - kőszobrok: A védett kőformák a Tündér-szikla szomszédságában kirándulókat szállító Libegő környékének és útvonalának több pontján is lehetnek. Segíthetnek az eligazodásban a hegyvidéken készült régi fényképfelvételek, amelyek egyikén-másikán láthatók különös sziklaformák. Ezek némelyikének ma már csak a maradványai felismerhetők, és alakjuknak pont azt a sajátságát vesztették el, amelynek egykor népszerűségüket - és egyhektáros területtel meghatározott védettségüket - köszönhették. A Libegő útja az említett védett területekről átvezet a Budai-hegység területének jelentős részét - 10 500 hektárt - magában foglaló és a kerület erdőire is kiterjedő Budai Tájvédelmi Körzetbe. Ez a védett terület jellegében különbözik a helyi védettségűektől, hiszen méretében sokszorosan felülmúlja azokat, sőt az egész kerület méretét is. A védelem itt a növénytársulásokra és az állatvilágra egyaránt vonatkozik, de sokkal kevésbé konkrét és célzott, mint a kis területű vagy pontszerű objektumoknál. Annak ellenére, hogy a hegyvidék védett értékeit lajstromba vevő cikksorozat a kerület határain belüli, országos jelentőségű természeti érdekességekre összpontosít, a Budai Tájvédelmi Körzet megemlítése nélkül a lista hiányos maradt volna.
5
gcbskr http://geocaching.hu/caches.geo?id=3857 a kapuval nem rendelkező bejárat közelében, tuskóban találod a jelszót egy fa lapocskán. Egy oldalon szereplő összes karakter adja az új jelszót! A látnivalók a kerítésen belül vannak, menj be!
Bizonyára sokszor jártatok errefelé, elmentetek mellette autóval, vagy busszal. A Budaszentlőrinci pálos kolostor romjaihoz hívom kessertársaimat, mely a budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál.
A Pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított 1250-ben. Története: A pálos rend Budaszentlőrinci monostora az egykori Nádor falu helyén épült fel az 1300-s évek elején. A remeték Lőrinc barát vezetésével a pilisszentkereszti /klastrompusztai/ kolostorból települtek át új monostorukba. A helyet védőszentjükről, Szent Lőrincről nevezték el. 1309-től a Buda fölötti Szent Pál hegyen /ma Hárs-hegy/ a Szentlőrinci monostorban tartották évi káptalanjukat a pálosok, ettől kezdve ez lett a rend főkolostora. A hallgatag barátok kertészkedtek, építőmestereik, kőfaragóik munkái pedig templomaikat díszítik. Legszebb alkotásuk remete Szent Pál vörösmárvány koporsója, melynek töredékeit a Történeti múzeumban őrzik. 1456-ban megjelent első magyar Biblia az itt élő pálos Báthory László munkája volt. A Hárs-hegyen barlangot neveztek el róla. Uralkodóink, akik segítették a pálos rendet: Nagy Lajos, aki 1381-ben megszerezte a rend patrónusának, Remete Szent Pál ereklyéit, amit ebben a kolostorban helyeztek el. A török dúlás elől Trencsénbe menekítették, de ott tűzvész áldozata lett. Mátyás király, II. Ulászló támogatták a magyar alapítású rendet, elismerték tevékenységüket. A kolostort a törökök feldúlták, felégették az értékes könyvtárral együtt és eltűnt minden kódex, valamint a Biblia is. A barátok pedig elmenekültek. A kolostor egyes értékeit ugyan sikerült a Felvidékre menekíteni, de azokat a rendnek nem sikerült visszakapnia. Csak a romos falak maradtak az egykor virágzó kolostorból. Ma a magyar tartomány székhelye Pécsett van. Közösségek találhatók Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson. A világ 13 országának, 54 házában kb. 400 pálos szerzetes él.
6
Hazautazás a Szépjuhászné megállóból a 22-es busszal.
7
