VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …/2015. (….. …..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL Villány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 13. pontjában biztosított feladatkörében eljárva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A helyi adók típusai 1. § A Képviselő-testület az önkormányzat illetékességi területén az alábbi helyi adókat vezeti be: a) építményadó, b) magánszemélyek kommunális adója, c) idegenforgalmi adó, d) helyi iparűzési adó. A rendelet hatálya 2. § A rendelet személyi hatálya a Htv. 3.§ (1) bekezdésében meghatározott adóalanyra terjed ki. 3. § A rendelet alkalmazásában adótárgynak minősül, így adófizetési kötelezettség alá esik: a) az ingatlantulajdon, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, b) a nem állandó lakosként való tartózkodás, c) a Htv-ben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlása. Értelmező rendelkezések 4.§ E rendelet alkalmazásában: 1. pince: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet 100. pontjában meghatározott helyiség, 2. vállalkozási tevékenység: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178.§ 28. pontjában meghatározott tevékenység, 3. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 8. pontjában meghatározott műszaki alkotás, 4. vállalkozó, kereskedelmi egység, épület, épületrész, telek, lakás alatt a Htv. Értelmező rendelkezéseiben meghatározott fogalmakat kell érteni.
1
II. FEJEZET AZ EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK Építményadó 5.§ Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. 6.§ Az építményadó adó évi mértéke: a) a b) pontban meghatározottak kivételével a vállalkozási tevékenységet szolgáló építmény esetében: 200 Ft/m2, b) kereskedelmi egység esetében 250 Ft/m2, c) az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb építmény esetében 200 Ft/m2. 7.§ A Htv 13.§-13/A.§-aiban foglaltakon túl mentes az építményadó alól: a) a magánszemély tulajdonában álló lakás céljára szolgáló építmény, b) a magánszemély, a vállalkozónak minősülő őstermelő tulajdonában álló pince, pinceszakasz, amennyiben az nem jövedelemszerzés célját szolgálja. 8.§ (1) A megállapított adó 50%-át kell megfizetnie annak a magánszemély adóalanynak, akinek a családjában – az adó tárgyát képező ingatlanban bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakókat is figyelembe véve – az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot. (2) A megállapított adó 80%-át kell megfizetnie annak a magánszemély adóalanynak, akinek a családjában – az adó tárgyát képező ingatlanban bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakókat is figyelembe véve – az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át. (3) Nem jár az (1)-(2) bekezdés szerinti kedvezmény az adózónak, ha építményét vállalkozási tevékenységhez használja, hasznosítja. Magánszemélyek kommunális adója 9.§ A magánszemélyek kommunális adójának évi mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként 19.000 Ft. 10.§ Mentes a magányszemélyek kommunális adója alól a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után az a magánszemély adóalany, aki építményadó fizetésére kötelezett. 11.§ (1) A megállapított adó 50%-át kell megfizetnie: a) annak a magánszemély adóalanynak, akinek a családjában – az adó tárgyát képező ingatlanban bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakókat is figyelembe véve – az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, b) az egyedül élő, 70 év feletti magánszemélynek, akinek a jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át, c) annak a magánszemélynek, akinek a családjában legalább három kiskorú gyermeket nevelnek ideértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is, d) annak a magánszemélynek, aki a kommunális adót telek után fizeti. (2) A megállapított adó 80%-át kell megfizetnie annak a magánszemély adóalanynak, akinek a családjában – az adó tárgyát képező ingatlanban bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott
2
lakókat is figyelembe véve – az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át. (3) Nem jár az (1)-(2) bekezdés szerinti kedvezmény az adózónak, ha az adó tárgyát vállalkozási tevékenységhez használja, hasznosítja. Idegenforgalmi adó 12.§ Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. 13.§ Az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 450 Ft. 14.§ (1) Az adó beszedésére kötelezettnek a szállóvendégről olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely a) alkalmas az adó alapjának, az adó összegének, a mentesség, kedvezmény igénybevételének ellenőrzésére, b) folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazza az adó, valamint a mentesség, kedvezmény megállapítását megalapozó okiratok, bizonylatok hivatkozásait: ba) az életkor igazolására a személyi igazolvány, útlevél, tartózkodási engedély számát, bb) tanulói, hallgatói jogviszony igazolására a diákigazolvány számát, bc) munkavégzési célú tartózkodás esetén a munkáltató megnevezését, székhelyének, telephelyének címét. (2) Az adó alanya e rendelet 1. függeléke szerinti nyomtatványon köteles nyilatkozni a Htv. 31.§-a szerinti mentességi okokról. (3) Az adó beszedésére kötelezett az adó befizetéséről szóló bizonylatot a vendégkönyvhöz köteles csatolni. (4) Papír alapú vendégkönyv vezetése esetén az adó beszedésére kötelezett kizárólag a jegyző által előzetesen hitelesített vendégkönyvet alkalmazhat. (5) Az adó beszedésére kötelezett a papír alapon vezetett vendégkönyvet a tárgyévet követő év január 15. napjáig záradékoltatja a jegyzővel. 15.§ (1) Az adó beszedésére kötelezett nyilatkozatával a nyilatkozatot megelőző évben befizetett idegenforgalmi adója 20%-ának felhasználási céljáról rendelkezhet a (2)-(4) bekezdés szerint. A rendelkezés jogával azok élhetnek, akiknek a megelőző adóévben ezen adónemben adóbeszedési és -fizetési kötelezettségük keletkezett és az adót a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint megfizették. (2) A rendelkező nyilatkozatban egy cél jelölhető meg. Amennyiben az adó beszedésére kötelezett nyilatkozatában több célt is megjelöl, a nyilatkozat azon célhoz kerül besorolásra, amelyre a legtöbb rendelkezés érkezett. Amennyiben ez alapján nem rendelhető a nyilatkozat egyik célhoz sem, a Képviselő-testület által meghatározott sorrend az irányadó. (3) A rendelkezési jog gyakorlása, illetve az attól való tartózkodás az adóbeszedési és -fizetési kötelezettséget nem befolyásolja. Rendelkezés hiányában a befizetett adó 20%-a az egyéb adóbevételek sorsát osztja. (4) A nyilatkozatot az arra rendszeresített formanyomtatványon minden év április 30. napjáig lehet benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz. A nyomtatványt az 2. függelék tartalmazza. (5) A felhasználási célok meghatározásáról és azok sorrendjéről a Képviselő-testület legkésőbb március 31. napjáig dönt és arról az önkormányzat honlapján tájékoztatja a lakosságot. (6) Adócélként a Képviselő-testület olyan célt is meghatározhat, amelynek teljesítése folyamatos, vagy egy naptári évet meghaladó időszakban történik. 3
(7) A Képviselő-testület által meghatározott célok közül arra kerül felhasználásra a nyilatkozatot benyújtó adó befizetésére kötelezettek által befizetett adó 20%-a, amely célra a legtöbb rendelkezés érkezett, függetlenül a rendelkezők által befizetett adó összegétől. Amennyiben e cél eléréséhez nem szükséges a fentiek szerint megállapított összeg egészének felhasználása, a fennmaradó rész a Képviselő-testület által meghatározott első, vagy amennyiben a legtöbb rendelkezés az első adócélra érkezett, a soron következő adócélra fordítandó. (8) A legtöbb adóalany által preferált célról a Villányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) minden év június 30. napjáig értesíti a lakosságot. (9) A célhoz kötött összeg felhasználásáról, a preferenciacél megvalósulásáról a Hivatal minden év decemberében tájékoztatja a lakosságot. Helyi iparűzési adó 16.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke: 2%. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként: 5.000 Ft. 17.§ (1) A Htv. 39/D.§-39/F.§-aiban foglaltakon túl adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, akinek/ amelynek a Htv. 39.§ (1) bekezdés, illetőleg a 39/A.§ vagy 39/B.§ alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg az 1 millió forintot. vagy 17.§ (1) A Htv. 39/D.§-39/F.§-aiban foglaltakon túl adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, akinek/ amelynek a Htv. 39.§ (1) bekezdés, illetőleg a 39/A.§ vagy 39/B.§ alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. (2) Adómentesség illeti azt a háziorvos, védőnő vállalkozót, akinek a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. III. FEJEZET AZ ADÓ BEVALLÁSA, MEGFIZETÉSE, FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS 18.§ (1) Az adózó – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – bevallás benyújtásával köteles adókötelezettségét bejelenteni. Ennek során az adófizetési kötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról bevallási kötelezettség terheli. Ezeket az adatokat a bevallási nyomtatványon adja meg az adózó. (2) Az idegenforgalmi adó és a helyi iparűzési adó esetében az adózó bevallás alapján köteles a helyi adót megfizetni. Az építményadó és a magánszemély kommunális adója esetében a helyi adót az önkormányzati adóhatóság – bevallás alapján – kivetés útján határozattal állapítja meg. (3) Az adózó az adókedvezmény, mentesség alapjául szolgáló, a bevallás mellékletét képező nyilatkozatot, valamint az annak alátámasztására szolgáló jövedelemigazolást legkésőbb a bevallást követő 8. napig köteles benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz. Amennyiben az adózó e kötelezettségét határidőben nem teljesíti, úgy a teljes adó kerül kivetésre. 19.§ Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az Art. 133.§-133/A.§-aiban foglaltak szerint engedélyezhető azzal, hogy a fizetési könnyítés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. A fizetési könnyítés iránti kérelem – 4
magánszemély adózó esetében – e rendelet 3. függeléke szerinti formanyomtatványon nyújtható be az önkormányzati adóhatósághoz. IV. FEJEZET AZ ELLENŐRZÉS 20.§ (1) Az adózók ellenőrzése az Art. VII. Fejezet „Az ellenőrzés” alcíme alatt szabályozottak szerint történik. (2)Az idegenforgalmi adó megfizetésének ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy: a) a szállásadó az érkezés napján nyilvántartásba vette-e az adóalanyt, b) a szállásadó a vendégkönyv adatait pontosan töltötte-e ki, c) korábbi bevallási- és befizetési kötelezettségét határidőben teljesítette-e, d) a papír alapon vezetett vendégkönyv hitelesítése, illetve év végi lezárása és záradékoltatása megtörtént-e. V. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21.§ Az e rendeletben nem szabályozott, adózási és adóeljárási kérdésekben a Htv., valamint az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. 22.§ E rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Villány Város Önkormányzat Képviselő-testületének helyi adókról szóló 13/2008. (XII. 11.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 13/2010. (XII. 22.), 8/2011. (V. 27.), 15/2012. (XI. 30.), 3/2012. (III. 5.), 15/2013. (XI. 29.), 1/2014. (II. 27.) önkormányzati rendelet. Villány, 2015. november 26.
Takáts Gyula polgármester
dr. Pencz-Nikolics Katalin jegyző
5
Előzetes hatásvizsgálat A tervezett rendeletmódosítás megalkotásának társadalmi hatása: a helyi adókra vonatkozó szabályok magasabb szintű jogszabályokkal történő összehangolása és egyes adónemek tekintetében újabb mentességek biztosítása által a vállalkozások hatékony ösztönzése, Villányban történő letelepedésük elősegítése. A rendeletalkotás gazdasági, költségvetési hatása: az Önkormányzat által a lakosság részére nyújtott szolgáltatások fedezetének biztosítása. Környezeti és egészségi következmények: nincs. Adminisztratív következmények: a rendelet megalkotása nem eredményezi az önkormányzati adóhatóság adminisztratív terheinek növekedését. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: amennyiben nem a hatályos jogszabályi előírások szerint kerül megalkotásra a helyi adókra vonatkozó önkormányzati rendelet, a Baranya Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívással élhet. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételek: e feltételek rendelkezésre állnak.
