Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.
Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 84/2014. (X.17.) számú határozata A Fejér Megyei Területi Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv. (továbbiakban: Ve.) 307/P. § (2) bek. c.) pontjában megállapított hatáskörében eljárva O. S. Á. által a Velencei Helyi Választási Bizottság 38/2014. (X.13.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezése tárgyában meghozta a következı határozatot: A Fejér Megyei Területi Választási Bizottság Velencei Helyi Választási Bizottság 38/2014. (X.13.) számú határozatát helyben hagyja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Fıvárosi Ítélıtáblának címzett bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Fejér Megyei Területi Választási Bizottságnál. (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. sz. telefax: 22/312-144, email:
[email protected]). A bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörében hozott határozata ellen lehet benyújtani. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésıbb 2014. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelezı. A jogi szakvizsgával rendelkezı személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselıje minısített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhő másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
INDOKOLÁS I. O. S. Á. velencei lakos 2014. október 15-én – egy beadványban - fellebbezést nyújtott be a Velence Város Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) polgármester választás eredményének megállapításáról szóló 37/2014. (X.13.) számú határozata és az önkormányzati képviselı választás eredményét megállapító 38/2014. (X.13.) számú határozata ellen.
Fellebbezésében kérte a határozat megváltoztatását, továbbá, hogy Velence település valamennyi szavazókörének az eredményét a törvényeknek megfelelıen kerüljön megállapításra. Fellebbezésében kérte továbbá, hogy a Ve. 241. § (3) és (4) bekezdései alapján Velence település valamennyi szavazóköre szavazatainak újraszámolását a törvénynek megfelelı eredmény megállapítása érdekében. Fellebbezésében – amely egyébiránt a polgármester választás szavazatainak megszámlálására vonatkozik - hivatkozott arra, hogy a HVB a Ve. 307/N. § (1) bekezdése alapján a jelen fellebbezésben támadott 37/2014. (X.13.) számú határozatában megállapította, hogy Velencében a polgármester 1279 db érvényes szavazattal került megválasztásra és a polgármester választás további eredménye és sorrendje a következı: O. S. Á. független 1249 db érvényes szavazat. A megválasztott polgármester és közte a szavazatkülönbség 30 db érvényes szavazat. Elıadta továbbá, hogy a választás napján tudomására jutott, hogy a szavazókörökben a szavazatok összeszámlálása során vélhetıen nem tartották be a Ve.-ben foglalt elveket az érvényes és az érvénytelen szavazatok megállapítása során. Ennek igazolásául a fellebbezı csatolta a Fejér megye Velence, 004. számú szavazókör szavazatszámláló bizottság tagjának a teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt nyilatkozatát, amely szerinte arról szól, „hogy a szavazatszámlálás során nem tartották be a Ve. szavazatszámlálásra vonatkozó rendelkezéseit”. A fellebbezı véleménye szerint ez azért fontos, mivel a településen az 5 szavazókörbıl 3 szavazókörben (001., 002., és a 005.) az érvényes szavazatok száma alapján megállapítható, hogy a fellebbezı kapta a legtöbb érvényes szavazatot, viszont abban a két szavazókörben, ahol tudomása szerint a szavazatszámlálás nem a jogszabályokban foglalt rendelkezések szerint zajlott, ott a fellebbezı kapta a kevesebb érvényes szavazatot, továbbá a szavazókörökben a másik három szavazókörhöz képest a szavazatok arányait is nézve kiemelkedıen magas volt az érvénytelen szavazatok száma, továbbá kiemelkedıen magas volt a két jelölt közötti különbség is. Fellebbezı kifejtette továbbá miszerint a beadványhoz csatolt nyilatkozatból az állapítható meg szerinte, hogy a szavazatszámlálás során nem tartották be a Ve-ben foglalt rendelkezéseket, olyan szavazatokat fogadtak el érvényesként, amelyek nem biztos, hogy érvényesnek minısülnek, továbbá olyan szavazatokat fogadhattak el érvénytelennek, amelyek érvényesek lehetnek és a vitás szavazatokról sem egyértelmően a szavazatszámláló bizottság döntött, így valószínősíthetı, hogy a szavazatok újraszámlálása során a választás eredménye megváltozik. Kifejtette továbbá, hogy véleménye szerint a csatolt nyilatkozatokból az is kiderül, hogy a szavazatszámlálás során a szavazóhelyiségben káosz uralkodott és az elnök egyszemélyi döntése, és nem a szavazatszámláló bizottság döntése alapján mőködött a bizottság és amikor ezt bármely szavazatszámláló bizottsági tag jelezte, arról nem vettek fel külön jegyzıkönyvet, ebben a kérdésben nem döntött a bizottság.
2
Kifejtette, hogy az elnök egy személyben nem dönthet az érvényes, az érvénytelen és a vitás szavazólapokról. Véleménye szerint emiatt a szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. szavazatszámlálásra vonatkozó szabályait, továbbá a Ve. 14. § (1) bekezdésében, valamint a 44. § (1) bek., 45. § (1) bek., foglaltakat, amely elıírja, hogy a szavazatszámláló bizottság a törvénynek alárendelten testületi formában mőködik, és döntéseit nem egy személyben az elnök, hanem a bizottság testületként hozza meg. Tekintettel arra, hogy a választási bizottság nem testületként mőködött, így a szavazólapok érvényessé, illetve érvénytelenné minısítése sem a Ve-ben meghatározottak szerint történt, továbbá az érvénytelen szavazólapok kezelése és kötegelése sem a Ve. 194. §-a alapján történt, az érvénytelenséget nem a szavazatszámláló bizottság állapította meg. Fellebbezı véleménye szerint kirívóan súlyos törvénysértés az a tény, hogy az érvénytelen szavazólapok hátoldalára nem került felvezetésre az érvénytelenség oka és azokat a bizottság tagjai sem írták alá, holott a Ve. 194. §-a ezt szigorúan kötelezıvé teszi. Ezen tényt a szavazólapok újbóli átvizsgálása egyértelmően alátámasztja. Ezen törvényi garanciális elıírás figyelmen kívül hagyása megkérdıjelezheti a választás tisztaságának megóvása alapelvének érvényesülését és az eredmény hitelességét. Fellebbezı kifejtette, hogy a rontott és a vitatott szavazólapok összefüggésében is az elnök többségében egy személyben döntött. Véleménye szerint súlyosan törvénysértı az a gyakorlat is, miszerint a szavazatszámlálás során az SZSZB tagjai jövés-menést tapasztaltak, továbbá az is, hogy a szavazólapok több asztalon kerültek számlálásra úgy, hogy a szavazólapok folyamatosan nem voltak a szavazatszámláló bizottság látókörében. Ezzel véleménye szerint sérültek a választás Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvei is. Fellebbezı elıadta, miszerint a szavazatszámláló bizottság feladata a választás alapelveinek betartása. Véleménye szerint a szavazatszámláló bizottság fent részletezett és a melléklet nyilatkozatban elıadott mőködése során sérült a 2. § (1) bekezdésének a) pontjára vonatkozó rendelkezés, mivel a bizottság nem gondoskodott a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek a betartásáról Mivel a két polgármester-jelölt között mindössze 30 db szavazat a különbség és bizonyítható és valószínősíthetı, hogy az érvényes és érvénytelen szavazatok minısítésénél és a szavazatszámlálásnál nem tartotta be a szavazatszámláló bizottság a Ve-ben foglalt rendelkezéseket, véleménye szerint a szavazatok ismételt átszámolása és az érvényesség és érvénytelenség felülvizsgálata esetén Velence településen az eredmény meg is változhat. Tudomása szerint a szavazólapok érvénytelenítésével kapcsolatos anomália másik szavazókörben is elıfordult, ezt a beadványhoz csatolt nyilatkozat is tartalmazza. Beadványához bizonyítékként csatolta 04. számú szavazókör egyik szavazatszámláló bizottsági tagjának nyilatkozatát. A fellebbezés további részében – amely már a képviselıkre leadott szavazatok megszámolására vonatkozik – rögzíti, hogy feltételezi és valószínősíti, hogy ha a polgármesterre vonatkozó szavazatok megszámlálása során bizonyítható, hogy az SZSZB nem a Ve.-nek megfelelıen járt el, nyilvánvaló, hogy ugyanez fordult elı a képviselık tekintetében megszámlált szavazatok esetében is, figyelemmel arra, hogy
3
ebben az esetben is nagyon magas számú ront ott és érvénytelen szavazat volt a szavazókörökben. Következésképpen a hivatkozott jogszabálysértések törvénysértıvé teszik a képviselıválasztás szavazóköri eredményeit és a képviselı választás választási eredményét is és valószínősítik az összes többi szavazókörben az érvénytelen szavazatok minısítésére vonatkozó gyakorlatot is.
II. A fellebbezés nem alapos. A Ve. 223. § (3 ) bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint (3) A fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, A Ve. 241. § (2) bekezdése szerint „A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértı voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. A Ve. 193. § (1) bekezdése szerint érvénytelen a szavazólap, amely a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzılenyomattal, b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy c) nem tartalmaz érvényes szavazatot. (2) Érvénytelen az a szavazat, amelyet a) nem a 186. § (2) bekezdése szerint adtak le, b) kiesett jelöltre, listára adtak le.
A TVB rögzíti, hogy a fellebbezı a képviselı választás eredményével kapcsolatos vélelmezett jogszabálysértésekre nézve konkrét tényállítást nem tesz, maga is pusztán feltételezi, hogy amennyiben törvénysértı volt a polgármesterre leadott szavazatok megszámlálása, úgy valószínőleg a képviselıi szavazatok számlálása is jogszabálysértı volt. A TVB úgy ítélte meg, hogy a fellebbezı - egyrészt azon oknál fogva, hogy a fellebbezés elsı részének egyes elemei kifejezetten a polgármester választás számszaki adataira hivatkoznak, másrészt azon oknál fogva, hogy más részei általános jellegő, a két választás típus vonatkozásában még meg sem különböztethetı felvetéseket tartalmaznak - feltételezése alátámasztására jogi 4
okfejtést, konkrét tényállítást nem fejtett ki és mindezeket a csatolt bizonyítékkal sem támasztja alá. A bizottság a becsatolt nyilatkozatot megvizsgálva megállapította, hogy arra a fellebbezı mind a polgármesterre mind az egyéni képviselıjelöltekre leadott szavazatok számlálásával kapcsolatban bizonyítékként hivatkozik. A TVB megállapítja, hogy a két választás típus a szavazólapok érvénytelenségi okai, illetve a számolás metodikáját tekintve is különböznek egymástól. A TVB véleménye szerint a nyilatkozat a fentiekben hivatkozott hiányosságokon túlmenıen azért sem alkalmas a két különbözı eljárás vonatkozásában a fellebbezésben hivatkozott jogszabálysértések hitelt érdemlı bizonyítására, mert abban nem került megjelölésre, hogy melyik típusú szavazólapok minısítése, feldolgozása kapcsán történtek az egyébként is csak általánosság szintjén hivatkozott vélelmezett jogszabálysértések. A TVB a csatolt bizonyítékkal kapcsolatban megállapította továbbá, hogy az kizárólag a 04. sz. szavazókörben – de ott sem konkrétan - megjelölt szavazat számlálással kapcsolatban hivatkozik vélt szabálytalanságokra, azonban nem állapítható meg belıle, hogy ez melyik esetben történt a polgármester jelöltekre leadott szavazólapok számlálása, vagy az önkormányzati képviselı jelöltekre leadott szavazólapok számlálása kapcsán. A Kúria a KvK.IV.37.990/2014/3.számú döntése indoklásában rögzítette, hogy a „Kúria által választási ügyekben kialakított – és az Alkotmánybíróság által nem kifogásolt - gyakorlata értelmében az eljárás sommás jellege nem teszi lehetıvé bizonyítási eljárás lefolytatását”. A választási eljárásban azokat a bizonyítékokat lehet csak megítélni, amelyet a kérelmezık benyújtanak. A bizonyíték hiánya, vagy annak ellentmondásai, nem kellı egyértelmősége a kérelmezı terhére esik. A TVB egyebekben fontosnak tartja kiemelni a Kúria Kvk. II.37.500/2014/6. számú végzésével jóváhagyott 1039/2014. számú, a Nemzeti Választási Bizottság által meghozott határozatában rögzítetteket, mely szerint: „…konkrétan meg kell jelölni, hogy mely szavazókörökben, milyen jogszabályi rendelkezés megsértése mellett kerültek érvénytelenné nyilvánításra szavazólapok, illetve a szavazatok és ezen túlmenıen egyes érvénytelenné nyilvánított szavazatok közül legalább példálózó jelleggel meg kell jelölni, hogy azok a felülvizsgálat után mitıl minısülnének érvényes szavazatnak”. A TVB véleménye szerint ugyanezen elv alkalmazandó az érvényes, de a fellebbezı által érvénytelennek valószínősített szavazólapok és szavazatok minısítésének vizsgálata során is. A TVB megjegyzi, hogy a képviselıválasztással kapcsolatos egyébként meg sem jelölt számú vitatott szavazatok vonatkozásában a fellebbezı a beadványában nem is hivatkozik jogalapként a Ve. 193. §-ban szereplı érvénytelenségi okok egyikére sem. A Ve. 223. §-ának (3) bekezdése a) pontja szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással. Amint azt a Kúria Kvk.III.37.259/2014/2. számú végzésében kifejtette, meg kell jelölni azt a jogszabálysértést, aminek sérelmére a kérelmezı hivatkozik. Ez a megjelölés nyilvánvalóan csak jogszabályhelyre utalással történhet.
5
A TVB hivatkozik továbbá a Kúria Kvk. II.37.500/2014/6. számú végzésében is kifejtett jogi álláspontra, mely szerint a választási eredmény elleni jogorvoslat alapvetı követelménye a törvénysértés pontos megjelölése. A választási eredmény elleni jogorvoslat specifikuma, hogy a törvénysértés megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni illetve hivatkozni, amely legalább a valószínősítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. A képviselıválasztás szavazatainak megszámlálásához egyértelmően nem is köthetıen hivatkozott és vélelmezett jogszabálysértésként megjelölt egyéb cselekmények – a bizottság elnökének egy személyben történı döntéshozatala, az érvénytelenségi ok szavazólap hátoldalára történı fel nem tüntetése, azok nem megfelelı kötegelése – a TVB álláspontja szerint nem érinti a szavazólapok érvényességét vagy érvénytelenségét, így a szavazatok újraszámolása vonatkozásában az erre történı hivatkozás a TVB álláspontja szerint nem szolgál kellı alappal. A fellebbezı kifogásolja ezen túlmenıen a szavazatszámlálás technikáját,a bizottsági elnök habitusát, a bizottsági munka szervezetlenségét, a szavazóhelyiségben általa tapasztalt „káoszt”, a szavazatszámlálás gyakorlati kivitelezését, amellyel összefüggésben azon túl, hogy ezeket felsorolja, konkrét jogszabálysértést nem jelöl meg, illetve nem hivatkozik arra, hogy ez melyik típusú számlálásra nézve kell figyelembe venni. A 01., 02., 03. és 05. számú szavazókörök vonatkozásában a fellebbezı maga is pusztán vélelmezi a hasonló szabálytalanságokat, azokra nézve azonban semmilyen bizonyítékot nem csatolt. A TVB álláspontja szerint bizonyítottság hiányában a fellebbezı által hivatkozott Ve. 2. § (1) bekezdés szerinti alapelvek sérelme sem állapítható meg. Mindezekre tekintettel a TVB a rendelkezı részben foglaltak szerint döntött. A határozat jogalapja a Ve. 193. (1) bekezdésén, 223. §-án, 224. §-án, a 241. § (2) bekezdésén, a jogorvoslati tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) és (3) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekrıl szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsıbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Székesfehérvár, 2014. október 17. Dr. Mikó Péter s.k. Fejér Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Kapja: 1.) O.S.Á 2.) Velence Város Helyi Választási Bizottsága 3.) Irattár
6