Encsi Hírek 2013. nyár-õsz
A város polgárainak lapja
Önkormányzat
Szent Istvánra emlékeztünk Hagyományosan idén is színvonalas, gazdag programmal ünnepeltük meg városunkban Szent István királyunkat. A 2013. Augusztus 19.-én megtartott ünnepség szónoka dr. Hörcsik Richárd országgyûlési képviselõ volt. Az új kenyér ökumenikus keretek között történõ megáldása és megszegése, majd a helyi kitüntetések átadása után az ünnepi programot a helyi Csikuska néptánccsoport nyitotta meg, szép, lelkes mûsorával. Ezt követõen ,,Encsi Csillagok” címmel az egykor encsen élõ és tanuló Petõ Zsófi és a családjával ma is encsen élõ, az évek során nagy elismertségre szert tevõ, különleges hanggal rendelkezõ Kovács Gábor operettekkel, musicalekkel mutatkozott be nagy sikert aratva. Õket országos médiákból ismert sztárvendégek követték. A sort Szabó Ádám, a ,,Csillag Születik” harmónikás sztárja nyitotta, majd Kocsis Tibor és az April Project lépett színpadra. A tûzijáték után a kiadott program szerint Polyák Lilla
és Takács Nikolas énekesek szórakoztatták az alig-alig megfogyatkozott közönséget. Meglepetés vendégként (programon kívül) láthattuk, hallhattuk Homonnay Zsoltot, Polyák Lilla férjét is, akirõl ekkor derült ki, hogy sok-sok gyermekkori nyarat töltött el encsen, a ,,szugon”, nagyszüleinél. A mûvészúr nagyon barátságos, közvetlen volt és meghatódott, hogy mintegy háromezer ember elõtt énekelhetett egykori kedves településén, Encsen. Egy kupica Gönci barack mellett megígérte, hogy ha meghívjuk, máskor is eljön egy fellépésre
Dicsõség nemcsak városunknak, hanem az egész országnak! Ha valakit megkérdezünk, kik a futballban, futsalban Európa legjobbjai, gondolkodás nélkül rávágja: hollandok, spanyolok vagy angolok. Egy valakire azonban nem gondolnak. A magyarokra. Pedig higgyék el, idén mi voltunk a legjobbak. Augusztusban rendezték meg a horvátországi Zadar városában a Dia Euro 2013 futsaltornát, a cukorbetegek Európa-bajnokságát, ahol a magyar csapat a várakozásokat felülmúlva, a döntõben legyõzte a Portugál csapatot, ezzel megnyerte a bajokságot. Külön öröm számunkra, sõt nem öröm, dicsõség, hogy Hevesi Tamás kapitány csapatában helyet kapott Czernai Gábor, az EVSC futballistája is. Ám, hogy tetõzzük örömünk, õt választották a torna legjobb játékosának a maga 6 szerzett góljával. Teljesítményével öregbíti városunk hírnevét. A bajnokságon olyan csapatok végeztek a mieink mögött, mint Olaszország, Lengyelország, vagy a házigazda Horvátország. A csapat sikerének
2
köszönhetõen a jövõ évi Dia Euro bajnokságot hazánk rendezheti majd, ahol a magyar csapatban Czernai Gábornak már biztos helye van. Gratulálunk fiúk! Gratulálunk Gábor!
kedves városába. A sort Takács Nikolas zárta, aki most is hozta a formáját. Örülünk, hogy nagyon sokan voltak a programon, és sokan a végéig kitartottak. A négy napos Encsi napok programját (elsõ nap a debreceni Sonus Ütõegyüttes , második napon a Hooligans koncertezett) a Szent István napi ünnepi programot követõen negyedik nap a helyi Crossroad és a miskolci Thunder Jack rock együttesek ,,MAGYAROCK” koncertje zárta. A változatos, igényes programok bizonyára szép, maradandó élményt nyújtottak a közönségnek.
Kenyér! Köszönöm neked Istenem! Köszönöm, hogy tõled kapok a kenyérbõl és adhatok azoknak akik éheznek, akik sokszor nélkülöznek. Megbecsülöm a kenyeret, ezt tanultam mint gyerek. Ezt adom most én is tovább. Tanulják meg a gyerekek és becsüljék meg a mindennapi kenyeret. Áldott legyen a kenyerünk! Köszönjük neked Istenünk! Nagy Bálintné Jolika
2013. nyár-õsz
Önkormányzat
Encs város kitüntetettjei Színes diplomások: Régi hagyomány, hogy a sok éve diplomát szerzett pedagógusainak a jubileum alkalmából kis ünnepséggel kedveskedik a város.A kitüntetetteket köszöntötte, pratu László polgármester. Ezúton is gratulálunk , Pataki Dezsõ ur vas diplomájának, Zsibai Béláné nyugalmazott óvodavezetõt és Jónás Ferenc ur gyémánt diplomájának, dr. Menyhért Béláné tanítónõ, Kovács Lajosné tanárnõ és Takács Mihályné tanítónõ arany diplomájának átvétele alkalmából. Kitüntetettek: Encs Város Képviselõ-testülete a helyi kitüntetések alapításáról szóló 6/2005. (II.15i) rendeletében foglaltak alapján „ PRO URBE ENCS” kitüntetést adományoz dr. Vidákovics Béla úrnak.
messzebbre utaznia. Szakfelügyelõ fõorvosként 24 háziorvosi körzetben segítette kollégái munkáját. 1998-tól tagja Encs Város Önkormányzat Képviselõ-testületének. Elsõként a Humánpolitikai Bizottság tagja volt, majd 2002-tõl két cikluson keresztül alpolgármesterként szolgálta a várost. Számtalan rendezvényen vett részt, a szociális-és az egészségügyi terület munkájának irányításában közremûködött. Jelenleg ezen ügyek tanácsnokaként támogatja Encs vezetését. Segítõkész, közvetlen személyiségével népszerûséget vívott ki magának a városban. Nem sajnálja az idejét mások ügyes-bajos dolgainak meghallgatására. Igazi közösségi ember. A város életében fontos szerepet játszik, mindig lehet rá számítani, bármilyen feladatot kell elvégezni. Munkája kiemelkedõ a város társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Példamutató magatartása nemcsak közösségi téren, de a családja körében is elismerésre méltó. Encs Város Képviselõ-testülete a helyi kitüntetések alapításáról szóló 6/2005. (II.15.) rendeletében foglaltak alapján ·„Akikre büszkék vagyunk-2013” kitüntetést adományoz Kovács Gellért Gábornak, a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény végzett tanulójának.
Dr. Vidákovics Béla 1951. szeptember 30-án született Budapesten. Iskolái elvégzéséig itt élt. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem elvégzése után 1976-ban költözött Encsre. 36 éve végzi a betegek teljes megelégedésére orvosi hivatását. Általános orvosi diplomája mellé foglalkozás orvostanból is szakvizsgát szerzett. 1971-ben alapított családot. Felesége azóta is segíti, támogatja pályáján. Három gyermekük, két unokájuk van. Beáta gyógyszerész, Béla jogász, Marietta gyógyszerészeti szakasszisztens. A gyógyítás mellett jelentõs szerepet vállalt Encs közéletében is. 1990 februárjától a Területi Egészségügyi Központ intézményvezetõ fõorvosa volt. Az irányítása alatt önállóan gazdálkodó intézmény a normatív támogatást vette csak igénybe, legfeljebb nagyobb eszközbeszerzések során kérte az önkormányzat segítségét. A szakrendelések fontosságát meglátva azok számát 3-ról 11-re emelte, így Abaúj lakosainak nem kellett
2013. nyár-õsz
Kovács Gellért Gábor példamutató és szerény magatartásával, segítõkészségével, kitartó szorgalmával kivívta tanárai és diáktársai elismerését. 8 éven át dinamikus, egyenletes teljesítményt nyújtva kitûnõ tanulmányi eredményt ért el. Magatartása és szorgalma szintén példás. Érdeklõdési köre sokoldalú, de elsõsorban a reál tantárgyak felé irányul a figyelme. Kiegyensúlyozott egyéniség. Cselekvéseinek indítéka a tudományokra való rácsodálkozás, a legújabb tudományos eredmények megismerése . Képességei az átlagosnál jobbak, teljesítménye kimagasló.
A tanuláshoz való hozzáállása példa értékû, társaival szemben segítõkész. Jól összpontosított figyelemmel, alapos megfigyeléseivel, egyedi gondolkodást képvisel. Az emlékezõ képessége rendkívüli, az ismeretek bevésése gyors, pontos. Gondolkodása logikus, kombinatív készsége egyedülálló, ami a sajátos problémafelfogás és problémamegoldás fejlettségében mutatkozik meg. Munkatempója az elméleti tevékenységekben feltûnõen gyors. Alkalmas a versenyorientált középiskola követelményeinek teljesítésére. Versenyeredményei rendkívüliek. Nyert Bendegúz és Bolyai nyelvész, Hegyalja és Varga Tamás matematika, fizika és környezetvédelmi megyei versenyt. Informatika versenyen országos 2. helyezést ért el. Ezek a legkiválóbb eredményei. Rengeteg kistérségi és megyei versenyen vett részt, ahonnan szinte mindig jó helyezést hozott el. Gellért kitartó és eredményekben gazdag munkája minden tanulónak példaként szolgálhat. ·„Encs-Abaújdevecserért- 2013.” helyi kitüntetést posztumusz adományoz az Encs-Abaújdevecser Településrészi Önkormányzat testülete Juhász Zsoltnak, az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás elhunyt vezetõjének.
JUHÁSZ ZSOLT Miskolcon, 1954. november 14-én született. Gyermekéveit Sajókeresztúron töltötte, itt járt általános iskolába. Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnáziumban tanult és érettségizett. Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskolán szerzett diplomát biológia-földrajz szakon. Pályafutását Göncön, a Diákotthonban kezdte 1973-ban. Feleségét is itt ismerte meg. 1980-ban kötött házasságot. Három gyermekük született, Adriána, Kata és Márton. Mindig kedvesen emlékezett vissza a gönci évekre, ahol közel 12 évet töltött el. Ezután Encsre került a Városi Tanácsra, tanulmányi felügyelõként, majd az 1989-ben létrejövõ Városi Tanács Encsi Mûvelõdési Társulásának mûvelõdési felügyelõje lett. Munkája elismeréseként 1985-ben miniszteri dicséretben részesült.
3
Önkormányzat A társadalom, a szakma és a kor elvárásainak megfelelõen folyamatosan képezte magát, melyet alátámaszt az is, hogy többek között közoktatásvezetõi és pedagógus szakvizsga szakirányú szakképzettséget szerzett. Innovatív szemléletével, a közoktatás iránti elkötelezettségével jelentõs szerepet vállalt a közoktatás igazgatás, valamint a szak- és szakmai szolgáltatások térségi megszervezésében. Így a megyében az Õ vezetésével az egyik legjobban tevékenykedõ Közoktatási Ellátási Körzet mûködött 1997-2004 között. Szakmai és emberi kapcsolatai jó alapot teremtettek arra, hogy a szolgáltatásokat kormányzati szinten is elismerjék. Sokat tett azért, hogy a többcélú kistérségi társulások létrejöttének egyik kötelezõ eleme legyen a közoktatási feladatok ellátása. Emellett a térség felemelkedéséért a területfejlesztést és a pályázatok megírását és megvalósítását is fontos feladatának tekintette. Az országban elsõk között alakult meg a kistérségünk, ahol 2004-tõl haláláig látta el az ETKT munkaszervezet vezetõi feladatait. A gönci vegyes karban 1974-tõl énekelt, késõbb az Abaúji Pedagógus Vegyes karnak lett aktív résztvevõje. Az Õ kezdeményezésére jött létre 1998-ban a Közoktatás-Igazgatási Szakdolgozók Egyesülete, melynek hosszú éveken keresztül elnöke volt. Szervezõ tevékenysége nyomán országos szintû továbbképzések, szakmai tanácskozások segítették a közoktatásigazgatásban dolgozó szakemberek mindennapi munkáját. Kiadványok szerkesztésével, publikációk megjelentetésével járult hozzá a minél színvonalasabb szakmai munka megvalósításához. Tudását a fiatalabb nemzedéknek, a felnõttképzésben résztvevõknek, mint oktató is továbbadta, éveken át a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetõképzõ Intézetében gyakorlatvezetõ tanári feladatot látott el.Munkája mellett jelentõs közéleti szerepet is vállalt. Az 1990-es évek elejétõl a településrészen építette fel családi házát, itt élt haláláig családjával. A településrészi rendezvények aktív támogatója, szervezõje volt.
A civil szervezetek megalakulása alkalmával is jelentõs segítséget nyújtott, erkölcsi és anyagi támogatásával valósultak meg a szervezetek programjai, rendezvényei. Az egyesületek megerõsödését a pályázatok benyújtásának segítésével, azokban történõ aktív közremûködésével támogatta. Munkáját mindig humánusan végezte, mindenkivel igyekezett baráti kapcsolatot kialakítani. Jó közösségi, társasági emberként a településrész is gazdagabbá vált általa. Fenti indokok alapján kapta meg az EncsAbaújdevecserért-2013 helyi kitüntetést, melyet felesége vett át. „Encs-Fügödért-2013.”helyi kitüntetést adományoz az Encs- Fügöd Településrészi Önkormányzat testülete Petró Andrásnak, aki volt fügödi tanító, a Fügödi emlékkönyv -Abaúji örökség írója. Petró András 1925-ben született az akkori Alsófügödön. Szülei földmûveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Édesapja sokat olvasó, tájékozott, gyerekkorától ismeri a paraszti munkát, erõs egyéniség, õ volt a fiú példaképe egész életében. Három gyereket neveltek fel. A család anyagi helyzete csak arra volt elég, hogy a fiú, akinek minden vágya a továbbtanulás, szenvedélyes olvasó, verseket, elbeszéléseket író kamasz, továbbtanulhasson. Miskolcon a Dalyka Gábor utcai evangélikus tanítóképzõben szerez tanítói oklevelet, Debrecenben tesz kántori vizsgát. 1946 szeptemberétõl az akkori fügödi református egyházi iskola kántortanítója, mûvelõdési ügyvezetõ, mindenféle kulturális esemény szervezõje, még igazi néptanító. Sokféle társadalmi munkája közül is nagy aktivitással végzett feladata a járási, majd megyei kulturális felelõs tevékenysége, ezzel válik ismertté a szakmában. 1950 decembere nagy fordulat az életében. Budapestre kerül a Pedagógusok Szakszervezete központjába, ahol elõbb elõadó, majd a Nevelõk Lapja szerkesztõje. Ekkor végzi el az újságíró iskola esti tagozatát.
Megnõsül, két gyermeke születik, Katalin lánya, András fia. 1955 januárjától munkahelye az Oktatási Minisztérium, ahol 1989-ig, nyugdíjba meneteléig dolgozik. 12 éven át szerkeszti a Köznevelést, a minisztérium hivatalos oktatásügyi lapját. 16 évet tölt a Tankönyvkiadóban, annak igazgatójaként. Munkájához kapcsolódóan sûrûn megjelennek írásai, tanulmányai. Járja az országot, mindig ismeri az oktatásügy valóságos állapotát, sikereit, buktatóit, a pedagógusok életét városon, tanyán. Részt vesz minden jelentõs pedagógiai és irodalmi eseményen. Munkásságát többször értékelik állami és szakmai kitüntetéssel. Számára igazán kedves a Pedagógiai Társaságban kapott arany emlékérem, és az Apáczai Csere János - díj, ezekhez sorolja most a szülõföldtõl kapott helyi kitüntetését. Nyugdíjas éveiben szerkeszti a Budapesti Mûszaki Egyetem közoktatási vezetõképzésében használt tankönyveket, kiadványokat. Ez a nagyapa korszaka, amit klasszikus gitáros unokája, Csáki András tesz nagy élménnyé, öröm, amikor együtt vannak, izgalom, amikor a világ különbözõ tájain szerepel. Ez az idõ a betakarítás öregkori ajándéka. 1997-ben jelenik meg a Szülõknek az iskoláról- címû ismeretterjesztõ mûve. 2000ben az Olvasókönyv a pedagógusról címû gyûjteményes kötete, 2006 végén kerül ki a nyomdából legkedvesebb munkája a Fügödi emlékkönyv. Könyve kiadása helyi közüggyé vált, sok adatot gyûjt és szolgáltat Nagy Sándor, Simon Lászlóné. Minden segítséget megad Encs város önkormányzata, a református egyházközség, a nyugdíjas klub. A könyv falu településtörténet is, az abaúji örökség áttekintése is, sok adattal, képpel, emlékezéssel, visszhangja még ma is érezhetõ. Ez a könyv minden ékesszólásnál jobban bizonyítja, hogy szerzõje valóban fügödi és abaúji maradt 88 éves életútja minden szakaszán, minden körülmények között.
Mezeket fel! Új futballmezeket és cipõket kapott az EVSC felnõtt csapata, melyeket Dr. Hörcsik Richárd országgyûlési képviselõajándékozott a futballistáknak. A képviselõ elmondta, fontosnak tartja a sport nem csak válogatott szinten, hanem az alacsonyabb osztályokban való támogatását is. A futball a legnépszerûbb szabadtéren játszható sport, ami ha jól szervezetten mûködik, van elõrelépési lehetõsége annak, aki tehetségesen ûzi ezt a sportágat. A futballnak vonzó ereje van a fiatalok számára, és számos hátrányos helyzetû fiatal volt, és van, akiknek a sport az egyetlen kitörési lehetõség, egy jobb élet reménye. Másrészt a rendszeres mozgás, a
4
mindennapi testnevelés kielégíti a gyerekek mozgásigényét, segít megõrizni egészségü-
ket, csapattá kovácsolja az egyéneket, és növeli a kitartást és az állóképességet. Az országgyûlési képviselõ elmondta: a tervezett fejlesztések kapcsán javasolta, hogy a sportra, futballra szánt anyagi támogatások egy része jusson el az alacsonyabb osztályokban játszó csapatokhoz is, oda, ahol az NB1-be kerülés távoli és elérhetetlennek tûnik, ahol olyan problémák merülnek fel, mint a mezek, a csukák, vagy akár a háló hiánya. Hozzátette, hogy a futball mellett, olyan kiemelt sportágak is részesülnek támogatásban, melyekben hazai sportolóink az olimpiákon jól teljesítenek.
2013. nyár-õsz
Önkormányzat
Abaújdevecser 740 éves Településünkön 2013. szeptember 28-29-én került megrendezésre az „ITTHON VAGYMAGYARORSZÁG SZERETLEK” rendezvénysorozathoz csatlakozva Abaújdevecser fennállásának 740 éves évfordulója. Az elsõ nap programja „Hanyecz Béla” emlékére szervezett focimeccsel indult, ahol az abaújdevecseri sportegyesület alapító tagjai és a bajnokságot nyert csapat tagjai futballoztak. A kezdõrúgást „határozott” mozdulatokkal Hanyecz Béla bácsi unokája, Gerebenics Áron végezte el. Vendégünk volt ifj. Hanyecz Béla és családja is, aki szintén részt vett a mérkõzésen, közben a kastélykertben a kicsi gyerekek az ugrálóvárat vették birtokba. A program az „emlékfák” ültetésével folytatódott, az abaújdevecseri Csoma József parkban, ahol is a résztvevõk 20 db facsemetét ültettek, azon személyek és szervezetek, közösségek tiszteletére, akik a településen kiemelkedõ tevékenységet folytattak az évtizedek során. E programmal szerettük volna elérni, hogy a vágásérett õsrégi fák helyett újakat, fiatalokat ültessünk, és pótoljuk a korhadt fákat. Emlékfát ültetett:Csoma József emlékéreEvva Margit Csoma dédunoka, Szigethy Ferenc emlékére- Nagy Sándorné, született Szigethy Katalin a papköltõ lánya, Hanyecz Béla emlékére- Hanyecz Edina és Hanyecz Béláné, Gulyás János emlékére- ifj. Gulyás János és családja, Verpecz Anna emlékéreMolnár Istvánné és családja, Novák András emlékére- unokája, ifj. Novák András és családja,Keresztesi István emlékére-fia, Keresztesi József, Kerekes János emlékére unokája, Kerekes Renáta és Levente, Juhász Zsolt emlékére-Juhászné Kmecz Katalin, Juhász Márton, Juhász Adrienn, az abaújdevecseri római katolikus közösség nevében Hornyák István egyháztanács tag, az abaújdevecseri református közösség nevében Baksy Mária esperes és Sándor Béla gondnok, az abaújdevecseri Nyugdíjas Klub nevében Anderkó András, Sándor Ferenc, Isóczki Elemér klubtagok, Pásztor András, mint helyi kitüntetett a háborúban elhurcolt nagyapja emlékére, Bodnár Judit, mint helyi kitüntetett helyezett el facsemetét, Az abaújdevecseri tagóvoda nevében Tvergyákné Sóvári Piroska, tagóvoda vezetõ,
2013. nyár-õsz
óvodások, Nyitrai Ádám, a Városvédõ és Szépítõ Egyesület nevében Vajkóné Zsiros Emese ültetett fát, az abaújdevecseri Polgárõr Egyesület nevében Kovács András, Lakatos Vince és Vasas Zsolt ültetett emlékfát, Encs Város Önkormányzata nevében Bratu László polgármester, Abaújdevecser Részönkormányzata nevében Bratu Ferenc és Molnárné Juhász Éva ültetett fát az utókor számára. Reméljük, hogy a parkban elültetett fák szépen és gyorsan megnõnek, hogy mielõbb mindenki pihenhessen az árnyékukban. Az esti program zenés nosztalgia esttel folytatódott, ahol Várhegyi Gábor és Donka Nikolett szórakoztatta a közönséget, végezetül az 1. nap programja bállal ért véget, ahol Náni József szolgáltatta a zenét. A második nap programja a családok és gyermekek részére meghirdetett település történeti totóval folytatódott. A település történeti totó 40 kérdést tartalmazott, melynek kitöltésére 3 óra állt rendelkezésre az érdeklõdõknek. A totó elindítása után Evva Margit, az Abaúji Helytörténeti Egyesület elnöke elõadást tartott a megjelenteknek Abaújdevecser történetérõl. A nap igazi nagy ajándéka a település számára a 740 éves fennállásának emlékére Szakács István által megfaragott „Emlékoszlop” felállítása volt. 2013. szeptember 29-tõl ez az emlékoszlop hirdeti a település összetartozását és fennmaradását. Bratu László polgármester avató beszédében is azt erõsítette, hogy az emlékoszlop jelképesen is ezért került itt elhelyezésre, hogy hirdesse a „régi” és az „új” terület kialakításával a település egységét. A történelmi egyházak részérõl Dr. Garancsi László fõesperes és Baksy Mária református esperes szentelte és áldotta meg az emlékoszlopot. Az abaújdevecseri óvodások színpompás megjelenésükkel és kedves kis mûsorukkal tették felejthetetlenné az oszlop avatást. Az emlékoszlop avatásánál Kecskés Borbála abaújdevecseri versíró saját költeményét adta elõ, megdobogtatva mindannyiunk szívét. Ünnepségünk a felsõ Csoma-kastély udvarán folytatódott, ahol Bratu László Encs Város polgármestere köszöntötte a település legidõsebb lakóját, özv. Lipták Lajosnét. A program a helyi nyugdíjas klub mûsorával, majd a fügödi és encsi nyugdíjas klub szereplésével folytatódott. Balázs Lili abaújdevecseri általános iskolás versével köszöntötte a résztvevõket. A közönség a gyönyörû idõben, napsütésben élvezettel csodál-
hatta a Csikuska néptánc együttes káprázatos táncát. Ezután került sor az „Abaújdevecser története” fotókiállítás megnyitására, valamint az abaújdevecseri szõttes kiállítás megtekintésére. A helyi nyugdíjas klub tagjai összegyûjtötték azokat a régi fotókat, melyek a településünk rendezvényeit, eseményeit örökítették meg. Gyûjtöttek a kiállításhoz régi használati eszközöket, könyveket, melyek a településen elõ családok tulajdonában vannak. A helyi óvodások elkészítették a településünk makettjét, mely a szõttes kiállítás helyiségében lett elhelyezve. A régi szõttesek színessége, aprólékos kimunkálása az abaújdevecseri asszonyok szorgosságát dicséri. Az este sztárvendége „Sanci” volt, aki már több éve vendégmûvészként meghívást kap rendezvényeinkre. A közönség kedvence volt ismét, énekszámaival igazi hangulatot teremtett, az este folyamán mindenki kedvére szórakozhatott, mulathatott. A Szent Mihály-napi tûzgyújtásra 21.30-kor került sor a kastély kertjében, nagyon jó érzés volt élvezni a tábortûz melegét a hûvös estében, s látni a kicsi gyermekek rácsodálkozását a hatalmas tûzre. Öröm volt nézni, ahogy tartották a gyermekek a fáklyákat, és együtt látni a családokat és a települést a meleget adó tábortûznél. A tûzgyûjtás elõtt a településtörténeti totó eredményhirdetésre került sor, ahol a I.-II.-III. helyezést elért diákok könyvjutalmat vehettek át. A településrészi önkormányzat nevében mindenkinek szeretnénk megköszönni a segítséget, mellyel hozzájárult, hogy rendezvényünk sikeresen zárult. Kevés lenne az újság hasábja azon nevek felsorolására, akik velünk együtt elõkészítették, és tették a dolgukat, hogy az „álmunk” valóra vált. Az Emlékoszlop felállításával az összetartozást, az itthon maradást, az együttgondolkodást, az együttélést szeretnénk erõsíteni kis abaúji településen, mely 740 éve „született!” Molnárné Juhász Éva Abaújdevecser részönkormányzat vezetõje
5
Önkormányzat
Megemlékeztünk Hódiné Gazsi Ágota az encsi Városi Sportközpont igazgatójának ünnepi beszéde. Tisztelt Emlékezõ Közönség! Ma az 1956-os forradalom és szabadságharc elõestéjén emlékezünk utolsó forradalmunkról és szabadságharcunkról. Arról a forradalomról, ami joggal elnyerte a világ együttérzését és figyelmét. „ Az idõben minden megmarad, de olyan színtelen lesz, mint azok a nagyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek. A fény, az idõ lemossa a lemezrõl a vonások éles és jellegzetes árnyalatait. Forgatni kell a képet, s a világítás bizonyos fénytörése szükséges ahhoz, hogy a vak fémlemezen megismerjük azt, kinek arcvonásait egyszer magába szívta a tükörlap. Így halványodik el az idõben minden emberi emlék. De egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot.” -írja Máray Sándor. Ilyen fény számunkra minden október 23-i visszaemlékezés, mely feleleveníti az 1956os õsz eseményeit. Sokáig nem tehettük ezt, pedig a gyalázatból egyedül úgy származhat növekedés, ha nem engedünk a könnyelmû felejtésnek. Pillantsunk vissza, hogy a fényben mit mutat ez a régi tükörlap. Õsz volt…… az utcára vonuló diákság elhitette, hogy mostantól más lesz Magyarországon élni, hogy a Rákosi-korszak esztelenségeit valóban felváltja a normális élet perspektívája, a félelem nélküli mindennapok lehetõsége. Eltûnnek a kommunista rendszer felesleges szertartásai, Rákosi elvtárs éltetése, a bárgyú csasztuskák, a mozgalmi giccsparádék. Ám ami ennél is fontosabb, megszûnnek az internálótáborok, befejezõdnek a kitelepítések, mindenki hazamehet beleértve a már oly hosszú ideje ideiglenesen itt állomásozó szovjet csapatokat is -, s talán saját földjén dolgozva élheti visszasírt régi életét. Nagy Imre miniszterelnöksége, reális esélyt adott a további normalizálódáshoz. Néhány napig úgy tûnt, október 23 felszabadultsága és öröme, tartós változásokat eredményezhet. Ez az illúzió azonban hamar szertefoszlott. A Kossuth téri támadás, a Köztársaság téri vérfürdõ, majd a november 4-tõl induló szovjet támadás, Nagy Imréék letartóztatása, 1958-as kivégzése világossá tette, hogy 1956 emléke hosszú évtizedekre leginkább a tehetetlen elkeseredés érzését idézi fel mindazokban, akiket nem tévesztett meg a
6
hivatalos propaganda. Az elferdített valóság, a meghamisított történelem könyvek, az egyoldalú híradások és a szabad Európától való elhatárolás sok éven át kioltotta a fényt amiben megláthattuk volna 1956 valódi arcát. Csupán apáink, nagyapáink emléke õrizte meg azt, hiszen azokat a fájdalom égette lelkükbe. A diktatúra mindenkitõl azt vette el, ami a legfontosabb volt számára: a paraszttól a földjét, a szerzetestõl kolostorát, az egyháztól iskoláit és híveit. És mit adott helyette? Félelmet és bizonytalanságot………. Ha mélyebbre nézünk történelmünk tükrébe, hasonlóságot láthatunk egy korábbi, az 184849-es forradalom és szabadságharc eseményeivel. Elég volt! kiáltották akkor is a szabadságra vágyók, és mint ahogyan a Márciusi ifjak is az egyetemre vonultak ott keresvén követõket 1956-ban is a Mûegyetem hallgatói vették kezükbe az ország sorsát. Napjainkra nézve is tanulság ez. Szinte közhelyként csengnek fülünkbe Gróf Széchenyi István szavai: „Egy nemzet ereje a kimûvelt emberfõk sokaságában rejlik.”… Akkor és azóta is fontos az oktatás és nevelés, így lesz a magyar megint méltó régi nagy híréhez. De ehhez összefogásra van szükség, melyben mindenkinek a saját szintjén kell hozzá tennie e közös cél érdekében: a kormányban stabil és hathatós oktatáspolitikát, az oktatóknak-nevelõknek a lelkiismeretes munkát, a tanulóknak a lelkes tanulást, a szülõknek és a közvéleménynek e
fontos munka támogatását. Reményik Sándor így mondja: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!” A Márciusi ifjak az egyetem után a nyomdához mentek, az 56-osok a rádióhoz vonultak. Céljuk mindkét esetben ugyanaz volt: hogy nagyobb tömegekkel is megismertethessék követeléseiket, nézeteiket. A médiának kezdettõl fogva komoly jelentõsége van az események alakulásában. Ez a fontos szerep nem csak lehetõség, hanem felelõsség is, mellyel lehet élni vagy visszaélni. Ma rengeteg információszerzési lehetõségünk van. Mindenkinek joga és felelõssége eldöntenie, hogy mit tart hitelesnek és elfogadhatónak. Mindkét forradalomnak volt néhány gyõztes napja, amikor hitték, hogy gyõzelmük tartós változásokat eredményezhet. Az illúzió mindkét esetben szertefoszlott …. míg 1848ban az osztrákok hívták ellenünk az oroszokat, addig 56-ban a magyarok közül kerültek ki árulók, akik a szovjet seregeket hívták a szabadságharc leverésére. Méltán szólnak a Himnusz szavai: „Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!” S ma vajon tudunk összefogni, egységesek lenni? Vagy egymás ellen fordulunk? 1956 megünneplésének nagy a tétje. Emlékezni, emlékeztetni, tükröt tartani és tükörbe nézni fiatalnak, idõsnek, politikusnak és civilnek, idegenbe szakadtaknak és az otthon maradtaknak. A méltó megemlékezésnek hatása van dolgaink mindennapos alakításában. Beszédem végén Kalotay Mária versével szeretném megidézni 1956-os évvégét. „Mikor a kis Jézus lenézett a Földre nyomban mint a zápor megeredt a könnye… Magyar tájra esett szelíd tekintete Pont mikor az orosz ott a magyart ölte. El is födte gyorsan síró csillag-szemét, a Szûzanya ölébe rejtette fejét… A Szent Szûz is búsult „ Virágos Kertjéért”, Istvántól rábízott hû magyar népéért! Szomorúan telt el Jézuska ünnepe Még az angyalok sem hódoltak elõtte. A kis Isten-Gyermek zokogott-zokogott, s forró könnye-árja Budapestre hullott…!” /Kalotay Mária-Legenda: 1956 Karácsonyán/
2013. nyár-õsz
Önkormányzat
A Virágos Encsért Mozgalom és A Legszebb konyhakert Encsen díjazottjai Virágos Encsért Mozgalom „Encs város legvirágosabb intézménye” Encsi Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár (3860 Encs, Rákóczi út 9.) „Encs-Fügöd legvirágosabb portája” Havas Jánosné (3867 Encs, Fõ út 90.) „Encs-Abaújdevecser legvirágosabb portája” Özv. Novák Andrásné (3868 Encs, Fõ út 32.) „Encs legvirágosabb erkélye” Dr. Menyhért Béla (3860 Encs, Váci M. út 2/b.) „Encs legvirágosabb udvara” Szûcs Ferenc (3860 Encs, Kossuth út 15.) Legszebb konyhakert Encsen
Mini kert kategória: I. díj Oláh Istvánné (Encs, Téglagyári út 1.) II. díj dr. Menyhért Béla (Encs, Váci M. út 2/b.) III. díj Fülöp Gáborné (Encs, Gárdonyi út 25/A.) Normál kert kategória: I. díj Tóth Géza (Encs, Váci M. u. 18.) II. díj Nagy Sándor (3867 Encs, Fõ út 98.) III. díj Budai Aladár (Encs, Emõdi D. út 32.)
(3860 Encs, Radnóti út 46. sz.) II. díj Menyhért Zsolt (Encs, Jókai út 13. Sz.) Abszolút gyõztes kategória I. díj: Encsi Kertbarát Kör (3860 Encs, Radnóti út 46.sz.) II. díj Tóth Géza (3860 Encs, Váci M. út 18.) III. díj Oláh Istvánné (3860 Encs, Téglagyári út 1.sz.) Különdíj felajánlások: Abaújdevecseri Településrészi Önkormányzat által felajánlott: Balázs Zsolt (3868 Encs, Fõ út 26.sz.)
Nagy konyhakert kategória I. díj Balázs Zsolt (3868 Encs, Fõ út 26.sz.) II. díj Mikola János (3867 Encs, Ady E. út 6. sz.) III. díj Takács József (3868 Encs, Fõ út 66.sz.)
Fügödi Településrészi Önkormányzat által felajánlott: Mikola János (3867 Encs, Ady E. út 6.sz.)
Zártkert (összesített) zöldséges+gyümölcsös kategória I. díj Encsi Kertbarát Kör
Encsi Városvédõ és Szépítõ Egyesület által felajánlott: Zádeczki Béláné (3868 Encs, Fõ út 76.sz.)
SAJTÓKÖZLEMÉNY A „Minõségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elõsegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlõsége érdekében” címû TÁMOP-3.3.7-09/1-2010-0004 azonosító számú projekt ünnepélyes záró rendezvényére, sajtótájékoztatójára, valamint fotókiállítására 2013.10.30án került sor, melynek helyszínt az Encsi Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár adott otthont. Jelenlétével megtisztelte a rendezvényt Dr. Ódor Ferenc Országgyûlési képviselõ Úr, az encsi Járási Hivatal vezetõje, Bratu László Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Elnöke, Encs Város Polgármestere, valamint számos polgármester, iskolaigazgató, pedagógus, óvodapedagógus, a kistérség munkatársai, valamint a projektben részt vevõ tagok. Ferencsák Ilona, projektmenedzser köszöntötte a megjelent vendégeket, ezt követõen az Encsi Csoda - Vár Óvoda és Bölcsõde gyermekeinek az õszi szüretet megelevenítõ mûsorát láthatták a jelenlévõk, majd Bratu László, az Encsi Többcélú
2013. nyár-õsz
Kistérségi Társulás elnöke, egyben a projekt gazdája nyitotta meg a projekt záró konferenciát. A megnyitó beszéd után a projektmenedzser Gróf Széchenyi István szavait idézte: „Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.”, ez a mondat hangzott el a megnyitó konferencián is, s a projekt végrehajtásával be is igazolódott az örök érvényû gondolat. Ezen gondolatok jegyében született meg 2009-ben az ötlet, ami a kollégák jelzéseibõl, valamint saját tapasztalatokból építkezett, melyet tett követett, és sok ember összefogásából elkészülhetett a projekt terv. A megvalósítás saját felelõsségre kezdõdött el 2010. szeptember elsejével, és csak ezt követõen 2011. november 17-én lépett életbe a projektszerzõdés, amely lehetõséget nyújtott arra, hogy teljes körûen megkezdõdhetett az „Esély a tanuláshoz, esély a szakmaszerzéshez, esély a jobb élethez” címû pályamunka gyakorlati végrehajtása, amely számos lehetõséget biztosított az encsi kistérség számára. A pályázatban a Fõpályázó Encsi Többcélú
Kistérségi Társulás mellett 4 konzorciumi partner: Encsi Csoda Vár Óvoda és Bölcsõde, Forrói Gárdonyi Géza Általános Iskola KLIK Encsi Tankerület, B.-A.-Z. Megyei Romák Érdekvédelmi Egyesülete Méra, valamint az Encsi Aba Sámuel Szakiskola KLIK Miskolci Tankerülete vett részt. A sok nehézség és felmerülõ problémák ellenére a sikeres lebonyolítást követõen jutottak el a záró konferencia megrendezéséhez. Vajkóné Zsiros Emese, a projekt szakmai vezetõje, valamint a konzorciumi partnerek képviseletében Szabó Gézáné, Glonczi Béláné, Rácz László konzorciumi koordinátorok mutatták be mindenre kiterjedõen a saját program elemeiket. A projekt zárásaként Gróf Széchenyi István: Hitel mûvébõl vett szavaival búcsúzott: „A tudományos emberfõ mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat stb. teszik a közerõt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja. Igazibb súly s erõ az emberi agyvelõnél nincs. Ennek több vagy kevesebb volta a nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje.” Megköszönte a megjelenteknek, hogy jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényt, kérte, hogy tekintsék meg a rendezvénnyel egybekötött fotókiállítást, ezt követõen minden vendéget szeretettel vártak az elõtérbe megrendezett állófogadásra.
7
Önkormányzat
Önkormányzati hírek Szerkesztette: dr. Szántó Marianna 2013. június 8-án 9.30 órai kezdettel tartotta az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület a Városi Mûvelõdési Központban a Rákóczi szabadságharc kezdetének 310 éves és Abaúj vármegye fennállásának 1000 éves évfordulója alkalmából konferenciáját. A rendezvény Báthory Gábor halálának 400. évfordulójára rendezett kiállítással vette kezdetét. A tanácskozás során neves elõadók tolmácsolásában ismerhették meg a hallgatók Abaúj és a Rákócziak kapcsolatát. Az elõadások szünetében a Rákóczi mellszobornál koszorúzásra került sor. A megemlékezõk sorában többek között a városvezetés képviseletében Szeles András alpolgármester, a Rákóczi Szövetség nevében dr. Ódor Ferenc országgyûlési képviselõ és Martényi Árpád, a szövetség alelnöke helyezte el a megemlékezés virágait. * 2013. június 13-án 9.00 órai kezdettel elsõ alkalommal került sor a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Fügödi Tagiskolájában 8. osztályosok ballagási ünnepségére, mely során a végzõs diákok búcsút vettek diáktársaiktól, tanáraiktól. * 2013. június 13-án 10.00 órakor tartotta az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás az Encsi Csoda - Vár Óvoda és Bölcsõde tornatermében pedagógusnapi rendezvényét, melyet június 14-én az intézmény (pedagógusnapi) ünnepsége követett, ahol a dolgozók szokásos köszöntése mellett Zsibai Béláné részére Gyémánt-diploma átadására került sor, továbbá Szádvári Erzsébetet nyugdíjba vonulása alkalmából köszöntötték kollégáik és a megjelent kedves vendégek. * 2013. június 15-én 10.30 órai kezdettel került sor a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény alma materüktõl búcsúzó diákjai ballagási ünnepségére, melyet június 19-én követett a tanévzáró ünnepély, majd 20-án a tanév értékelésével a tanévzáró értekezleten végleg lezárult a tanév. * 2013. június 21-23-án a lengyelországi Kepno testvérváros, június 28-30. között pedig a szlovákiai Szepsi, az erdélyi Gelence és a német Bad-Dürrenberg testvértelepülések várták városunk delegációit ünnepélyes rendezvényeikre. * 2013. június 24-én 8.00 órai kezdettel az abaújdevecseri Közösségi Házban került sor
8
az Encsi Csoda - Vár Óvoda és Bölcsõde nevelési évet értékelõ, lezáró értekezletére. * 2013. június 28-án Szerencsen a Polgármesteri Hivatal I. emeleti kistanácskozó termében 10.30 órai kezdettel tartotta soros ülését a B.-A.-Z. Térségi Ivóvízkezelési Önkormányzati Társulás Elnöksége, mely a Társulási Megállapodás módosítása és a tagokat megilletõ szavazati arányok változása tárgyában tanácskozott. Az elnökség ülését 11.00 órától a Társulási Tanács ülésezése követte, ahol az elnökség által tárgyaltakon kívül tájékoztató hangzott el a Társulást és a pályázatot érintõ eseményekrõl, továbbá sor került a Pénzügyi Bizottság tagjainak megválasztására. * 2013. július 05-én 10.00 órai kezdettel a Városi Sportközpont udvara adott helyet az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás az „ Egészség kincs, a legbecsesebb kincs” elnevezésû TÁMOP 6.1.2/LHH/11-A-20120007 azonosító számú projekt Semmelweisnapi rendezvényének, ahol az egészségügy, a mentõszolgálat és a szociális ellátást nyújtó intézmények dolgozóit köszöntötte a város képviseletében dr. Basista Erika, a Területi Egészségügyi Központ vezetõje, Bodnárné Király Erzsébet projektvezetõ, és dr. Szántó Marianna Encs város aljegyzõje. * 2013. július 10-én a B.-A.-Z.Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezésében Encs Városháza nagytermében 9.00 órai kezdettel került sor a Vasonca patak és helyi vízkárok által veszélyeztetett települések árvízvédelmi egyeztetõ fórumára, melyen dr. Halász Ferenc jegyzõ úr vett részt.
A képviselõ-testület munkája - A testület 2013. június 14-i rendkívüli ülésén módosította a Gondozási Központ, Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat Alapító Okiratát, mely értelmében többek között az intézmény megnevezése az alábbiakra változott: PAX Hálózatfejlesztõ - Gondozási Központ. A továbbiakban kifejezésre juttatta a képviselõ-testület a települési értéktár létrehozására irányuló szándékát. - A testület 2013. június 26-i soros ülésén az alábbi rendeleteket alkotta: -12/2013. (IV.27.) önkormányzati rendelet a Legszebb konyhakertek Encsen program létrehozásáról Az alábbi rendeleteket módosította: -a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátások térítési díjáról szóló 6/2013.(III.27.) önkormányzati rendelet. - A grémium megtárgyalta és elfogadta a lejárt határidejû határozatokról szóló jelentést, a tanévkezdéssel kapcsolatos feladatokról szóló tájékoztatót, a szociális intézménnyel nem rendelkezõ önkormányzatokkal kötendõ alapellátási szerzõdés tervezetét, valamint a közhasznú szervezetekkel kötendõ közszolgáltatási szerzõdés tervezetét. Döntött a testület a folyószámla hitelkeret fenntartásának szükségességérõl az ÉMOP-42-1/A-11-2012-0010 „Családi napközi kialakítása és szociális alapszolgáltatás fejlesztése Encsen”, továbbá az ÉMOP4.1.1/A-12-2013-0097 „Gyermekorvosi rendelõ fejlesztése Encsen” projektek vonatkozásában a szükséges közbeszerzési eljárások indításáról és ezzel a közbeszerzési terv módosításáról . Elvégezte az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás, a Hernád-Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás, továbbá a B.-A.-Z. Térségi Ivóvízkezelési Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának felülvizsgálatát, és a szükséges módosításokat jóváhagyta. Utóbbi vonatkozásában jóváhagyta a testület a tagönkormányzatokat megilletõ szavazati arányok változását. Megtárgyalta és elfogadta a képviselõ-testület az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének megszüntetõ okiratát. A munkaszervezeti feladatokat a jövõben a gesztor önkormányzat polgármesteri hivatala látja el. Jóváhagyták a képviselõk a hulladékkezelésiközszolgáltatási szerzõdés felmondását, és felhatalmazást adtak a polgármester részére a 2014. évi szállítás megszervezéséhez szükséges intézkedések megtételére. Módosította a testület az iskola-egészségügyi feladat-ellátásra kötött szerzõdését, továbbá az Encsi Csoda - Vár Óvoda és Bölcsõde Alapító Okiratát, a PAX Hálózatfejlesztõ Gondozási Központ Alapító Okiratát, továbbá Encs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratát. Megtárgyalta a grémium a Hernád-medence Térségi Közalapítvány Alapító Okiratának módosítására tett indítványt, és azt a személyi kérdések kivételével jóváhagyta. Zárt ülés keretében döntött a testület a helyi kitüntetések odaítélése tárgyában.
2013. nyár-õsz
Önkormányzat 2013. szeptember-október 2013. szeptember 10-én tartotta soros ülését a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, mely ülésen városunk képviselõjeként Bratu László polgármester úr vett részt. * 2013. szeptember 21-én 10. órai kezdettel a Városi Sportközpont adott helyet a XI. Nemzedékek Találkozója mûvészeti szemlének. A rendezvényen Bratu László polgármester úr és Teszárovics Miklós a B.A.-Z. Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke nyitó beszédét követõen a résztvevõket köszöntötte Mengyi Roland, a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat elnöke és Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke. * 2013. szeptember 22-én az OMÉK 2013. A Magyar föld legjava programsorozat keretében 14.30 órai kezdettel vett részt a város képviseltében Bratu László polgármester úr az „OMÉK közönség díj” átadás/OMÉK Magyarország legszebb konyhakertje címû rendezvényen, mely utóbbi programhoz csatlakozott a város. 2013. szeptember 27-én 10.00 órai kezdettel a Megyeháza Dísztermében tartották meg a Borsodvíz Zrt. SH/3/11 „Azbesztcement anyagú ivóvíz fõvezeték cseréje B.-A.-Z. megye kistérségi településein a GWBorsodvíz Kft. szolgáltatási területén” címû projekt sajtótájékoztatóval egybekötött nyitórendezvényét, melyen Bratu László polgármester úr vett részt. * 2013. szeptember 28-29-én hívta és várta Encs Város Önkormányzata és az Abaújdevecseri településrészi Önkormányzat a kedves érdeklõdõket az „ Itthon vagy Magyarország szeretlek!” elnevezésû programsorozaton belül megrendezésre kerülõ Szent Mihály-napi rendezvényre, valamint Abaújdevecser településrészünk fennállásának 740 éves jubileumi ünnepségére. A rendezvény idején színes programok sorozata szórakoztatta a megjelenteket. Az ünnepség keretében többek között a Csoma József-kastélyparkban emlékfa ültetésére és a településrész frekventált részén Emlékoszlop avatására
került sor. A rendezvényt a Szent Mihály napi tûzgyújtás zárta. * „Gyógyító erõ a szeretet. Ki teste, ki lelke egészségét köszönheti e csodának, ki teljes emberségét” gondolatok jegyében vette kezdetét 2013. október 01-29 között az Idõsek Hónapja ünnepi rendezvénysorozat, melyet október 1-jén Rivnyák Istvánné intézményvezetõ asszony köszöntõ szavait követõen Bratu László polgármester úr nyitott meg. Reméljük, a tervezett programok sok szép élménnyel gazdagítják a résztvevõket! * 2013. október 4-én 13.00 órától indult az V. Egészség-hídja séta a Magyar Rákellenes Liga Encsi Alapszervezete, Gibárt Község Önkormányzata és az encsi Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár szervezésében. A résztvevõk az ismert rózsaszín kitûzõvel a megelõzés és gyógyulás reményében vonultak az utcára. A rendezvény fõ védnöke, dr. Molnár Katalin fõorvos köszöntötte a résztvevõket, és Polgár Ferencné az MRL Encsi Alapszervezet elnöke nyitotta meg a rendezvényt. * 2013. október 5-én 10.00 órától az Abaúji Honismerti és Helytörténeti Egyesület szervezésében „Abaúj Szeretlek!” címû honismereti vetélkedõnek adott otthont a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár. A rendezvényt az Emberi Erõforrások Minisztériuma támogatta. A programot Szeles András alpolgármester úr nyitotta meg. * 2013. október 5-én 10.00 -14.00 óra között a Városi Sportközpontban tartotta az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás a TÁMOP 6.1.2/LHH/11-A-2012-0007 számú projektje keretében a „ Tudj meg többet magadról” kistérségi egészségnapi rendezvényét, ahol a látogatók számos bemutatón, szûrõvizsgálaton, tanácsadáson vehettek részt, miközben a legkisebbek játékkal tölthették az idõt.
A képviselõ-testület munkája - A testület 2013. szeptember 16-án Fügöd közösségi házban tartott soros ülésén az Alábbi rendeleteket alkotta: -18/2013. (IX.17.) önkormányzati rendelet a
kéményseprõ-ipari közszolgáltatásról az alábbi rendeleteket módosította: -a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások térítési díjáról szóló 6/2013(III.27) önkormányzati rendelet. - A grémium megtárgyalta és elfogadta a költségvetés I. félévi végrehajtásáról szóló beszámolót, a Polgármesteri Hivatal tevékenységérõl szóló beszámolót. Tudomásul vette a Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkájáról szóló tájékoztatót. Döntött a testület a Méra és Fulókércs községekkel kötött szociális alapellátási szerzõdés, valamint a Közbeszerzési Szabályzat módosításáról, a helyi önkormányzatok mûködõképessége megõrzését szolgáló 2013. évi kiegészítõ támogatás igénylésének benyújtásáról, a Busra Hungarica Felsõoktatási Ösztöndíj rendszer 2014. évi fordulójához csatlakozásról, valamint az Encs Város Szociális Helyzetének Javításáért Közalapítvány tisztújításáról Meghozta a képviselõ-testület az ÉMOP-4-21/A-11-2012-0010 „Családi napközi kialakítása és szociális alapszolgáltatás fejlesztése Encsen” projekt közbeszerzése kapcsán szükségessé vált döntéseket. Módosította a testület az Encsi Csoda - Vár Óvoda és Bölcsõde valamint az Encsi Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár Alapító Okiratát. Jóváhagyták a képviselõk az encsi Csoda-Vár Óvoda és Bölcsõde létszámigényét, továbbá az ÉMOP-4.1.1/A-12-2013-0097 „Gyermekorvosi rendelõ fejlesztése Encsen” projektek vonatkozásában az ajánlattételi felhívást. - A képviselõ-testület 2013. szeptember 19-én rendkívüli ülés keretében döntött az ÉMOP4-2-1/A-11-2012-0010 „Családi napközi kialakítása és szociális alapszolgáltatás fejlesztése Encsen” projekt kivitelezéséhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás eredményérõl, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások térítési díjáról szóló 6/2013. (III.27.) önkormányzati rendelet módosításáról, valamint az oktatási intézmények által létrehozandó Intézményi Tanácsokba történõ delegálásról.
Kórusmuzsika zengett az õsi falak között Szalonnán az Árpád-kori mûemlék templom volt a helyszíne az Abaúji Pedagógus Kórus koncertjének. A meghívás a Martonyiban és Szalonnán szolgáló fiatal lelkészházaspártól érkezett, akik egy vidékfejlesztési pályázat keretében három esemény megrendezésének lehetõségét nyerték el „Irodalmi délutánok a parókia udvarán” címmel. A június 30-i alkalom fõszereplõje az immáron 55 éve mûködõ Abaúji Pedagógus Kórus volt, Buchala István és Rácz László karnagyok vezetésével. A koncert elõtt a bánhorváti református gyülekezet lelkipásztorának áhítatát
2013. nyár-õsz
hallgathatta a gyülekezet, melyet a kórus közel 50 perces mûsora követett. Az évezredes falak között szárnyalt az ének, többek között Praetorius, Mozart, Berkesi
Sándor, Karai József és Franz Schöggl kórusmûveinek megszólaltatásával. A költészet is jelen volt a programban, hiszen a kórus tagjainak tolmácsolásában Kányádi, Reményik és Nagy László-versek hangzottak el. A nagysiker û koncertet egy szépen megrendezett irodalmi kiállítás megtekintése követte, majd a szalonnai gyülekezet gondnokának és presbitériumának jóvoltából kedves vendéglátásban is részesültünk. Ádám Eszter kórustitkár
9
Honismeret-Helytörténet
Honismeret és helytörténet Az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület az Emberi Erõforrások Minisztériumának támogatásával abaúji ifjúsági vetélkedõt szervezett az encsi Városi Mûvelõdési Központal közösen Encsen 2013. október 5-én. A vetélkedõn 6 iskola diákjai vettek részt, három fõs csoportokkal. Helyezések: I. Zrínyi Ilona Általános és Mûvészeti Alapiskola II. Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola II. csoport III. Szent László Általános Iskola IV.Váci Mihály Gimnázium I. csoport V. Dajka Gábor Mérai Általános Iskola VI. Ilosvay Selymes Péter Általános Iskola Abaújszántó A vetélkedõ témája: Miért szeretlek Abaúj? A vetélkedõn résztvevõ fiatalok és elõkészítõ tanárok értékes könyvjutalmakat kaptak. A vetélkedõt szervezték és lebonyolították: Horváth Csabáné, Rácz Lászlóné és Rohály Jánosné tanárnõk. A vetélkedõt megnyitotta: Szeles András alpolgármester. A vetélkedõ után a Szent László Általános Iskola diákjai október 6-i emlékmûsort mutattak be, Rácz Lászlóné tanárnõ rendezésében. A vetélkedõn képviseltette magát a megyei vezetõségbõl Döbör Istvánné és dr. Nagy László, akik Egyesületi
vezetõségünk tagja is, valamint Szinyéri Jánosné nyugalmazott énektanárn õ , egyesületünk tagja. A Regionális Civil Központ Alapítvány által megvalósított Civil Akadémia I.-en Evva Margit, Horváth Csabáné és Munkácsi Erzsébet részt vettek, és errõl Tanúsítványt is kaptak. A képzés az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg 2013. május 28-án. 165 éve, 1848.június 28-án született Rásonyban Ragyolci Csoma József, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõtagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alelnöke. Tudományos munkaterülete: archeológia, heraldika, genealógia/régészet, címertan, családtörténet kutatás/ mindhárom témában számos cikke jelent meg a Századok és a Turul tudományos folyóiratokban, valamint 13 önálló könyvét jegyzik a Széchenyi Könyvtárban. Az 1910-18 között megjelent Abaúj vármegye és Kassa múltja c. kiadványban leírta abaúji régészeti kutatásait. Abaúji Hírharang címû egyesületi kiadványunk idei elsõ száma 2013 júniusában jelent meg. A Honismereti Akadémiára vittük magunkkal Székesfehérvárra, melyen Horváth Csabáné vezetõségi tagunkkal együtt vettünk részt. Októberben megjelenõ második számunkban Horváth Csabáné tájékoztatást ad az Akadémia programjáról. Ez évben is megrendezte augusztus 20-án Abaújdevecser István király-napi búcsúját. Szeptember 16-án az encsi Mûvelõdési Központban Pusztai Tamás és Pusztainé Fischl Klára a Herman Ottó Múzeum
igazgatója Miskolcról és felesége elõadást tartottak az abaúji ásatásokról az elmúlt században. Miskolcon a Lévay Gimnáziumban Eszperantó kiállítás nyílik a Magyar Eszperantó Mozgalom miskolci 100 évérõl. A kiállítás 2 hétig lesz nyitva. Mindenkit szeretettel várnak. Abaújdevecser fennállásának 740-ik évfordulóját ünnepelte a település szeptember 28-29-én. Az évforduló tiszteletére faragott emlékoszlopot állítottak. Az emlékoszlopot Bratu László polgármester úr és dr. Ódor Ferenc képviselõ úr avatta, majd a római katolikus és református egyházak vezetõi: dr. Garancsi László fõesperes és Baksy Mária az abaúji református egyházmegye esperese áldotta meg. Elõzetes: November hónapban jelenik meg ugyancsak az Emberi Erõforrások Minisztériuma támogatásával a június 8-i Rákóczi és Abaúj Konferenciáról szóló ,,Abaúj könyv” c. kiadványunk. /Egyesületi kiadvány/ Október 19-én A hernádszurdokiak rendeznek ünnepséget Mihalik József a Kassai, ÉszakMagyarországi /ma Kelet szlovákiai/ Múzeum vezetõje volt és Hernádszurdokon született. Az ünnepség keretében Debreczeni Droppán Béla a Magyar Heraldikai és Genealógiai társaság titkára tart elõadást. November 29-én a Megyei Honismereti Egyesület tart Miskolcon találkozót. November 21-én egyesületünk találkozója lesz a Kurek Panzióban. Téma: megemlékezés Mihalik Józsefrõl. Horváth Csabáné, Evva Margit beszámol a Székesfehérváron tartott Honismereti Akadémiáról. December 12.a Kurek Panzióban egyesületi karácsony. Evva Margit
Séta az egészség- hídon, Gibárton! Október elsõ napjaiban már 5. esztendeje megszokott látvány, hogy rózsaszínbe öltözik a Gibárton a Hernádot átívelõ híd. Ma már azt is tudja a legtöbb ember, hogy mindez a mellrák elleni küzdelem fontosságára hívja fel a figyelmet. 2013.október 04-én az encsi Mûvelõdési Központtól együtt sétáltunk át azért, hogy megmutassuk: közösen többet tehetünk a mellrák ellen, és fontos, hogy odafigyeljünk a hölgyekre! Hiszen mindannyian szeretünk és féltünk egy hölgyet, egy anyát, nagymamákat, leánygyermekeket, akiket mellrák veszélyeztethet. Odafigyeléssel az idõõen felismert betegség még gyógyítható! Ezért fontos, hogy közösen tegyük meg a figyelemfelkeltõ lépést értük és önmagunkért! Menjenek el szûrvizsgálatra azok, akik betöltötték a negyvenöt éves életkort, és behívót kapnak, mindenki más pedig
10
Köszönjük megtisztelõ segítségüket, · Mûvelõdési Központ és Könyvtár Encs dolgozóinak · Matkovics Lajos polgármester úrnak · Dr. Molnár Katalin onko-radiológus fõorvos asszonynak, mellyel támogatták munkánkat az elsõ lépéseinktõl fogva. Továbbá köszönöm azoknak a munkáját, akik mûsorukkal, elõadásukkal színesítették a napot, ezáltal hozzájárultak a nap sikeres megrendezéséhez. rendszeresen, legalább havonta egyszer végezzen önvizsgálatot. Az elmúlt 5 év alatt: „….. ledöntöttünk egy csomó tabut…..,hogy ne legyen szégyen rákosnak lenni” „…..amennyire erõnkbõl telik, megpróbáljuk eloszlatni a kétségeket, a félelmeket.”
Valamint támogatóinknak is köszönjük nagylelkû adományaikat, amelyek által soksok gyermek mosolyában is részesülhettünk. Polgár Ferencné MRL Encsi Alapszervezet Elnöke
2013. nyár-õsz
Encsi siker a nyugdíjas Ki-mit-tud-on Lapunk 2012 októberi számában jelent meg az írás az Évgyûrûk Nyugdíjas Klub tagjának, Péderi Istvánnak a versmondásban elért „mesterhármasáról”, ami azt jelentette, hogy a Nyugdíjasok Országos Szövetsége által szervezett országos versmondó versenyen három egymást követõ évben elnyerte „Az év versmondója” kitüntetõ címet. A nyugdíjas szavaló idén folytatta remek sorozatát, és egy más jellegû versenyen, más közegben ért el kiemelkedõ sikert, amirõl az alábbiakban számolt be: - Immár fél évszázaddal ezelõtt, az 1960-as években indult útjára a Magyar Televízió nagysikerû sorozata, a fiatalok számára kiírt Ki-mit-tud. Ma is jól emlékszem, hogy mi, akkori tizenévesek és az idõsebbek is milyen nagy izgalommal vártuk a közvetítéseket, mekkora örömöt jelentett, ha egy-egy kedvenc énekes, versmondó, táncos, zenész, bûvész továbbjutott, s a végén megnyerte a vetélkedõt. Kern András, Gálvölgyi János, a füttyös Hacky Tamás és sokan mások igazi nagy mûvészek lettek. Nagyszerû kezdeményezés született Szegeden, ahol a HONTRAVEL Kft. tulajdonosa és munkatársai az ötven évvel ezelõtti mintára, de a nyugdíjasok részére hirdetett országos Ki-mit-tudot. S hogy a kezdeményezésük sikeres volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idén már harmadik alkalommal bonyolították le több ezer szépkorú részvételével ezt a vetélkedõt a következõ kategóriákban: vers és próza, ének (népdal, operett, sanzon, magyar nóta), szóló hangszer, zenekar, színjátszás, népi játék, tánc (népi és egyéb), népdalkör, kórus, egyéb (pl. bûvész, akrobata). A vetélkedõ elõdöntõit (selejtezõit) Szegeden, Gyõrben, Vásárosnaményban, Veszprémben, Hajduszoboszlón, Pécsváradon és Nagykanizsán rendezték meg, helyszínenként közel ezer-ezer
(versenyzõtársaim) körében, s mint késõbb kiderült, a zsûri is magasra értékelte a produkciót, mert az elérhetõ 150 pontból 145tel jutalmazta azt. Mindez okot adott arra, hogy bizakodva tekintsek az esetleges döntõs szereplésre. Izgalommal vártuk a középdöntõk végét és az értesítést, ami nem késett, és nagy örömet okozott: a negyedik legmagasabb pontszámmal bejutottam az országos vetélkedõ döntõjébe.
résztvevõvel. Én február 8-án a hajduszoboszlói elõdöntõben ismerkedtem meg ezzel a programmal és a lelkes nyugdíjas „mûvészjelöltekkel”. Egy leginkább kedvelt verssel-Gál Sándor: Könyörgés-indultam, és elnyertem a zsûri jóindulatát, a közönség elismerését, továbbjutottam a középdöntõbe. A nagy érdeklõdés miatt a középdöntõket a márciusi és áprilisi hétvégeken rendezték meg a híres fürdõhelyen, Harkányban, a Hotel Thermál nagy konferenciatermében. A vetélkedõt összekötötték egy kellemes három napos wellnes programmal, aminek költségeit a résztvevõk fedezték. Március 22-én utaztunk el feleségemmel a harkányi középdöntõre, ahol Babits Mihály: Húsvét elõtt címû hatalmas versét mondtam el. Nagy sikert aratott az elõadás a közönség
Május 24-25-26-án a Harkányban és a Siklósi Várszínpadon megrendezett döntõben a különbözõ kategóriákban több mint 800 versenyzõ nyugdíjas mutatta be tudását, felkészültségét, közöttük idén elõször a határon túli Vajdaság képviselõi is. A vers és próza kategóriában 23-an szerepeltünk. Tekintettel a középdöntõben elért sikerre, újra Babits Mihály versét adtam elõ 24-én este fél tizenkettõkor. Amikor a vers elhangzása után a közönség felállva tapsolt, és többször visszahívott a színpadra, életem egyik legnagyszerûbb élményét éltem át. És ez a nagy taps folytatódott a május 26-án megtartott eredményhirdetésen, ahol kiderült, hogy a kategóriák legjobbjainak járó KIEMELT ARANY minõsítéssel díjazott a zsûri. A helyszínen négyen örültünk a szép sikernek, ugyanis a feleségemen kívül (saját költségen) két klubtársam is elkísért a nagy vetélkedõre. Most már csak röviden: sok-sok munka eredménye, gyümölcse a kiemelkedõ siker és az I.díjasoknak az azzal elnyert külföldi utazás. Végtelenül örülök az elért eredménynek, ami erõt ad ahhoz, hogy újabb versenyeken szerezzek barátokat, s hírnevet szeretett városomnak.
Fügödi DALÁRDA sikere Kedves Olvasó! Talán sokan nem is tudják, hogy a Fügödi Nyugdíjas Klub 2012 novemberében megalakította férfi tagjaiból a Dalárda elnevezésû férfi éneklõ csoportot. Szerettük volna megújítani a klubot, és jött egy ötlet, hogy sok a férfi, szeretnek énekelni és ami
több, nagyon jól. Alakítsunk egy férfi kart. Megkerestem Rácz László igazgató urat, hogy szakmailag segítse õket. Önzetlenül jött és azóta is velünk van. Irányítja, tanítja, vezeti a DALÁRDÁT. Tehát 7 hónapja mûködik, és több szereplésünk volt. A legjelentõsebb 2013. június 29én megrendezett Nyugdíjas Dalkörök B.-A.-Z. Megyei Találkozóján volt Szikszón. Nagyon sok fellépõ csoport volt, akik régi, nagy múltú kórusok. Gyönyörû ruhában, szépen énekeltek. Jött az eredményhirdetés és a fügödiek végtelen öröme. ,,Szikszó Város Önkormányzata Különdíj”-át a Fügödi Nyugdíjas Klub férfi kórusa nyerte. Köszönetünket fejezzük ki ezúton is Rácz László igazgató úrnak, aki heti 2 alkalommal gyakorol a férfiakkal. Minden egyes találkozás nagy örömmel és jókedvvel telik. Nagyon büszkék vagyunk rájuk. Július 27-28-ára Szolnokra kaptunk meghívást. A ,,Szentandrási Szivárvány Társulattal” együtt utazunk. Reméljük, hogy a Klub tagjai újabb barátokra tesznek szert. Simon Lászlóné Klubvezetõ
2013. nyár-õsz
11
Egyházi rovat
SZION LÁSSAD, ÍME EGYBEGYÛLTEK HOZZÁD FIAID ÉS LEÁNYAID, MINT ISTENI FÉNYÛ VILÁGÍTÓK NYUGAT, ÉSZAK, DÉL ÉS KELETRÕL, ÉS ÁLDJÁK KRISZTUST !
Két, vagy három évi intenzív egyházi és állami iskolai hittanórákat, templomi liturgiákat követõen június 2-án és 16-án került sor az encsi szép nagy görög katolikus templomban és a mérai újonnan fölékesített görög katolikus kápolnában az ez évi elsõ szentáldozásokra, amelyek keretében 19+6=25 gyermek vette magához az Eucharisztiát. Aranyszájú Szent János Nagy szent Bazil Liturgiája áldozás elõtti imájának részlete, az utóbbinak nagycsütörtökön vecsernyével végzett szentmiséje többször ismételt éneke: „A te titkos vacsorádnak részesévé fogadj ma engem” (Isten Fia) kezdettel már az elõkészületi idõben is ismertté lett a gyermekek és Szüleik körében, akik gyakorta elkísérték õket ezekre az alkalmakra. A húsvéti kánon egyes ódáinak gyakori éneklése és magyarázata is szerves része volt a felkészü-lésnek már az iskolai hittanórákon, és az elõkészületi liturgiák alkalmával is. Megértettük, hogy a Föltámadás napja a Pászka, az Úrnak Pászkája a Húsvét, amelynek elsõ újszövetségi napján a halálból az életre átvitt minket Krisztus Istenünk, kik az Õ gyõzelmét énekeljük. Közbevetõleg megtanultuk azt is, hogy ennek méltó vételéhez (az elsõ szentgyónás elõtt és abban) meg kell, hogy tisztítsuk testi érzékeinket, bûnös gondolatainkat, elferdült nézésünket, rossz kívánságainkat, gonosz cselekedeteinket, és le kell, hogy vetkõzzük bûneinket, megátalkodottságunkat, hogy meglássuk a föltámadás megközelíthetetlen fényében tündöklõ Krisztust.
12
Majd biztattuk is egymást, hogy „Jertek, igyunk új italt, nem a kemény sziklából csodásan fakasztottat, de a Krisztus sírjából csörgedezõ halhatatlanság forrását, kiben megerõsödünk”. Megértettük, hogy a választott zsidó nép egyiptomi fogságból való menekülése, pusztai vándorlása során a Mózes által adott = sziklából fakasztott víz is Isten ajándéka, Krisztus kegyelme volt, ugyanaz, mint, amelyik az Õ lándzsával átvert oldalából és sírjából fakadt, hogy erõt adjon ahhoz, hogy ki ne dõljenek az úton, és eljussanak az Ígéret földjére, minket pedig az élet vándorútján erõsítsen meg az örök életre, a túlsó partra történõ megérkezéshez. Ugyanezt fejezték ki a VIII. óda 1-2. versei is, amelyek arra biztattak, hogy „Jertek a feltámadás jeles napján, részesüljünk a szõlõtõke új termésében, Krisztus országának isteni vígságára, magasztalván Õt, mint Krisztust örökké”, majd énekeltük a címben is idézett harmadikat is: „Emeld föl körös-körül szemeidet Szion, és lássad, mert íme egybegyûltek hozzád fiaid és leányaid, mint isteni fényû világítók, nyugat, észak, dél és keletrõl, és tebenned áldják Krisztust örökké”. Ezt úgy értelmeztük, hogy a választott nép salamoni temploma Szion hegye északi oldalán épült föl Jeruzsálemben (47. zsoltár), ide kellett elzarándokolniok a választottaknak, vagy ha nem tudtak, annak irányában kellett házukra egy ablakot tenni, hogy arrafelé fordulva imádkozzanak otthon. Most az elsõ szent áldozás napján az encsi templomunk volt Szion, ahová NY-ról, Forróról és Perecsérõl 4+1, délrõl, Fügödrõl 5, Encsrõl 9 gyermek gyûlt össze, és még itt is eljátszhatnánk azzal, hogy ki-ki melyik irányból jött, akár a jelenlegi házukat, vagy õsei, vagy saját lakóhelyét illetõen. Vagy az is téma lehetne, hogy 8-an voltunk a Szent László Katolikus Iskolából, akiket Hegedûsné Doros Éva tanár néni tanított, és tízen a Zrínyi Ilona Általános Iskolából, akiket Péderiné Molnár Erzsébet tanító néni készített elõ velem együtt felváltva tartott órákkal, és egy gyerek pedig Abaújkérben tanult, ezután pedig az egyháziban szeretné
folytatni tanulmányait. Ez meghatározta az ülésrendet is, nem azért, hogy különbséget tegyünk, hanem hogy jobban elférjünk, és kényelmet biztosítsunk Buchala Istvánné Rohály Ágnes áldott állapotban lévõ anyukának, aki akkor még szíve alatt hordozta, az azóta sikerrel megszületett III.Istvánkát, és a másik oldalon pedig szabad mozgást biztosítsunk a két szép fügödi kislányát elkísérõ és 5. gyermekét kezében tartó másik anyukának. Természetesen a lényeg az Eucharisztia méltó vétele és az édesanyák fiatalságaik idején szült gyermekeikre adott áldása volt, majd a köszöntõ versek elmondása, a fényképezés és az agapé volt, amelyben a kisebb és nagyobb gyermekek és a szülõk és a többi vendégek is részesültek. A helyi tévé jóvoltából többször is végignézhettük otthonainkban is a jól sikerült, szép felvételt. Mérán 6 gyermek részesült ugyanebben a kegyelemben, ahol Varkoly Györgyné, Katalin Ágnes sekrestyés hölgy volt segítségemre az itt is 4 irányból érkezett fél-
tucat gyermek célba érkeztetésében, versek, köszöntõk, énekek, imák megtanításában, tudatosításában, gyakorlásában és az egységes ruházat megszerzésében, a díszítés és a vendéglátás megszervezésében. A két fényképezõ családtag jól ügyelt arra, hogy ne csak magukat, ill. a saját pillanataikat fényképezzék, hanem mindenkinek a személye, éneklése, elsõ szent áldozása, anyai áldása, családja megörökítésre kerüljön. Ugyanilyen együttérzéssel és szeretettel kívánjuk, hogy ez a Krisztusban való részesülés legyen mindenkinek örömére és vigadozására a szent Istenszülõ és minden Szentek imádságai és közbenjárása által. (Drpda)
2013. nyár-õsz
Iskoláink életéből
Hírek a Szent László-iskolából Missziós tábor A missziós táborozás nagyon jól sikerült, már az utazás is csupa kaland volt. Metróval, vonattal, busszal, taxival jutottunk el Bakonyjákóig. A táborban már több százan vártak ránk. A közös programok során több gyerekkel barátságot kötöttünk.
Mindennap részt vettünk szentmisén, egyszer egy esti gyertyás körmeneten is. Kirándultunk a Bakonyban, kisvonatoztunk, és még kalandparkban is jártunk. Voltunk Devecserben , ahol még mindig láttuk a vörösiszap nyomait. Elõadásokat hallgattunk a következõ év feladatairól. Az a tervünk, hogy Afrikában építünk egy iskolát. Persze ehhez sok imára és lemondásra van szükség. Segíts nekünk te is! Utolsó este Szent László királyunk életét mutattuk be, és eljátszottunk egy róla szóló mondát. Ezzel a mûsorral 3.-ok lettünk 11 csapatból. Jólesett a sok gondoskodás a tábor során. Mónika néni és Editke néni sokat foglalkoztak velünk, Sebastian atyától fagyit kaptunk. Szomorúan indultunk haza, de ahogy telt az út, egyre jobban vártuk, hogy megölelhessük szüleinket és elmesélhessük, milyen fantasztikus volt a missziós tábor. Kiss Henrietta 4. o.
Nyári tábor Mátraszentimrén Új iskolánk elsõ táborát Mátraszentimrén szerveztük.
Július 15-tõl 6 napon át nyaralhattunk egy gyönyörû, jó levegõjû helyen a Stella Katolikus Üdülõben: 37 tanuló és 4 pedagógus. Elhelyezésünk az üdülõben 2-3-4
2013. nyár-õsz
ágyas szobákban, szinte szállodai színvonalon történt. Minden szobához külön zuhanyzó helyiség tartozott. Háromszori étkezésünkrõl itt, helyben gondoskodtak. Nagyon finom, bõséges, a gyerekek kívánságának megfelelõ étrendet állítottak össze. A tízórait, uzsonnát, pótvacsorát mi, nevelõk készítettük. Ebben nagy segítséget kaptunk a szülõktõl, akik sok lekvárt, mézet, gyümölcsöt ajánlottak fel. A tisztaság és a rend fenntartása érdekében minden reggel szobaszemlét tartottunk. A tábor végén a kapott pontszámok alapján öt szobát jutalmaztunk. A hét folyamán változatos programokat szerveztünk: -játékos és sport vetélkedõket, versenyeket, számháborút, tábortüzet raktunk. Kétszer voltunk Gyöngyösön strandolni. Ellátogattunk hazánk legmagasabb csúcsára, Kékestetõre. Egy délelõttöt a közeli Kalandparkban töltöttünk. Utolsó esténket a „felrobbant Csokibolygó” darabjaival édesítettük meg. Elemlámpával gyûjtötték a gyerekek az elrejtett cukorkákat, csokikat. Mivel egyházi iskola vagyunk, ennek a szellemiségét igyekeztünk nyári táborunkban is megõrizni. A szokásos imák mellett minden este vacsora után az üdülõ kápolnájában közösen imádkoztunk, elmélkedtünk az eltelt napról. Gyalogtúra keretében meglátogattuk a néhány km-re lévõ Fallos-kúton a Máriakegyhelyet. Egész héten itt pihent dr. Bosák Nándor debreceni püspök atya, aki mindvégig nagy szeretettel volt irányunkban. Nagyon sokat beszélgetett a táborozókkal. Kedden este szentmisét tartott nekünk, ami igazán tanulóink szívéhez szólt. Táborozóink, bár életkoruk nagyon vegyes volt, fegyelmezetten, tisztelettudóan viselkedtek. Mindenütt csak dicséretet kaptak magatartásukért. Valamennyien rengeteg élménnyel, testileg, lelkileg feltöltõdve tértünk haza. Rácz Zoltánné Szent László Katolikus Iskola tanítója
parkolóban. Néhányan kesztyûben, sapkában, vastag dzsekiben érkeztek. Miután mindenki megérkezett, elindultunk Gibárt felé. Az elsõ megállónk a gibárti játszótér volt. Itt kis pihenõ után libasorba rendezõdve ismét elindultunk úti célunk felé. Gyönyörû táj vett minket körül: hegyek, dombok, patakok, fák. A kanyargós, dombos út után Abaújkérben annyira kimelegedtünk, hogy második pihenõnkön már mindenkin egy réteggel kevesebb ruha volt. A hosszú abaújszántói út után már nem sokat kellett hajtanunk, hogy eljussunk Golopra, ahol megnézhettük a gyönyörû címerkiállítást. Mindenki szívesen nézelõdött a múzeum kiállított darabjai között. Legtöbbünknek a gondosan, aprólékos munkával hímzett lobogók tetszettek. Annyira jól éreztük magunkat, hogy megfeledkezve a nehéz útról, még egyegy focimérkõzést is beiktattunk. Volt, aki még pihenés közben sem szállt le a bicajáról, csak körbe-körbe tekergett. (Lehet, hogy nekik jövõre hosszabb utat szervezünk. ) Ettünk-ittunk, majd egy óra körül hazaindultunk. A visszafelé tartó út már egy kicsit hosszabbnak tûnt. Egy-két kisebb mûszaki hiba is elõfordult, de hála tanár úr szervezésének, hamar megoldódtak a problémák. Az idõ már négy óra felé közelgett, amikor Gibárton néhány kedves szülõ finom csõrögével és fánkkal várt ránk, hogy pótoljuk a felhasznált energiát. Ezúton köszönjük nekik a finom csemegét! Szikrázó napsütésben, fáradtan, de sok élménnyel tértünk haza. Tanár úrnak köszönjük a gondos szervezõ munkát, kísérõ tanárainknak (Nyitrai Anett, Dr. Krupárné Rakaczki Anna és Dudásné Váradi Edina) pedig, hogy óvtak minket egész úton. 6. a osztály tanulói
A katolikus iskola dolgozóinak lelki napja Manapság nagyon divatosak a munkahelyeken az ún. csapatépítõ tréningek.
Biciklitúra Golopra Testnevelõ tanárunk, Sedenszki Gábor tanár úr biciklitúrát szervezett Golopra szeptember 28-án. A gyülekezõ kissé fogvacogtató hidegben, háromnegyed nyolckor volt az iskola elõtti
Mi úgy döntöttünk, hogy a mesterkélt „fejtágítások”, erõltetett hétvégi programok helyett lelki nap keretében, együtt imádkozva erõsítjük közösségünket. Lelki igazgatónk, Dr. Garancsi László atya ennek idõpontjául szeptember 18-át, helyszínéül Mátraverebély-Szentkutat választotta.
13
Iskoláink életéből maradt éhen. A hét vége felé már mindenki egyre jobban vágyódott haza. Július 21-én érkeztünk meg az iskola elé, ahol már izgatottan vártak minket a szülõk. Izgalmas hét volt a tábor hete, remélem,lesz még lehetõségem ilyen táborban részt venni.” Valovics Katalin, 6.c.
Ráhangolódásul az odafelé vezetõ úton énekeltük a szentkúti búcsú énekeit, és Rózsafüzért imádkoztunk. Megérkezvén, élen a felvirágozott feszülettel, elõször a templomba vonultunk be. Meghatottságunk érzõdött a hangunkon is, ahogy énekeltük: „ Édesanyánk, hoztunk neked lángoló szívet, oltárodra piros rózsát, kék nefelejcset.” Fr. Kálmán Peregrin ferences atya ismertette a Szentkúthoz kötõdõ mondákat (melyek Szûz Máriához és Szent László királyunkhoz kapcsolódnak) és a templom rövid történetét. Ezt követõen lehetõség volt szentgyónásra, majd a szentmise keretében természetesen áldozásra is. A szertartást követõen Garancsi atya szólt hozzánk néhány szívhez szóló mondattal. Bátorított bennünket, hogy tegyük le terheinket, és kérjünk a Szûzanyától békességet, lelki nyugalmat, mert ezen a helyen még inkább meghallgatásra találnak kéréseink. Ezt szem elõtt tartva jártuk végig Jézus szenvedésének stációit, a Keresztutat. A szabadtéri oltárnál gyertyát gyújtottunk, és imádkoztunk szeretteinkért, tanítványainkért, minden jó szándékú emberért és a békéért. Ma is hálatelt szívvel gondolunk vissza erre a napra. Megköszönjük a Mindenhatónak, hogy mindig jelen van az életünkben, hogy az Õ szent Fiával, Jézus Krisztussal és annak édesanyjával, Szûz Máriával együtt erõt ad, biztonságot és segítséget, ha szükség van rá. Lélekben megerõsödve, az együtt átélt élmények által összekovácsolódva tértünk haza. Azóta gyakran dúdolom: „Amíg szívem dobog, Szûz Mária, nem szûnik szeretni téged soha…”
„Reggel alig vártuk a buszmegállóban, hogy megjöjjön a busz. Amikor megérkezett, felszálltunk és elindultunk. Amikor
megérkeztünk, elosztották a szobákat, és megismerkedtünk a hellyel. Másnap reggel túrázni indultunk, amit nagyon élveztem: felmásztunk a 3 km-re lévõ Pálos kolostorromhoz. Szerda délelõtt a táborban folyó patakban mászkáltunk, ugráltunk, és hajót készítettünk fából és levelekbõl, amit leengedtünk a vízen. Következõ napon ismét sétálni indultunk a közeli Ósva-völgybe, ahol számháborúztunk is. Délután plakátokat készítettünk és feladatokat oldottunk meg a napi elõadáshoz kapcsolódóan. A tábor többi napján is sok élmény várt még ránk: éjszakai túra, kalandpark, sorversenyek, és az utolsó nap készültünk búcsú mûsorral is a tábor többi lakója számára. Szombat este tábortûzzel búcsúztunk egymástól, tanárainktól és az újonnan szerzett barátainktól. Vasárnap összepakoltunk, megérkezett reggeli után a busz értünk, és nemsokára indultunk is haza. Nagyon jól éreztem magam, és még sokáig emlékezni fogok rá!”
Makranczi Sándorné tanító
Telkibánya Életmód tábor „ Július 15-én Telkibányára indultunk 60 diáktársammal és 8 kísérõtanárral együtt a Szent László Katolikus Általános Iskola elõtti buszmegállóból. Mikor odaérkeztünk, várakozni kellett, hogy bejussunk a tanárok által kiosztott szobákba. Minden napra volt megfelelõ program. Egyszer túrázni mentünk, volt, amikor egészséggel kapcsolatos feladatokat oldottunk meg, de persze lehetõségünk adódott rengeteg játékra is. A táborban nagyon jól fõztek, senki nem
14
Tószegi Martin, 6.b
A magyar népmese napja „Nagyon vártam már a népmese napjára meghirdetett Tündérszép Ilona és Árgyélus címû elõadást, amely nagy tapsot kapott. Az 5. a osztály ügyesen eljátszotta. Tetszett az, hogy a farkas elvitte Árgyélust a hátán. Vicces volt, amikor a Hold, a Szél és a Nap
mind azt mondták: „Pfû, pfû, emberhús, büdös!” Az a jelenet is meg lett örökítve a népmese alapján, amelyben Árgyélus visszaadja a tizenegy pofont Tündérszép Ilonának, amiért nem hitte el a tündér barátnõinek, hogy ott van Árgyélus a palotájában. Szóval jó volt az egész elõadás, teli izgalmakkal, és nagyon tetszett nekem.” Venczel Luca 5. B „Nagy számban gyülekeztünk az elsõ emeleti zsibongóban, mert fél 3-kor kezdõdött a Tündérszép Ilona és Árgyélus címû népmese elõadása, amelyet az 5. a osztály adott elõ. A mese elkezdõdött, és minden percét élvezettel néztem végig, mert pont ezt tanuljuk most irodalom órán, így nemcsak olvasni volt lehetõségem, hanem meg is tekinthettem. Jelmezekbe öltözött tanulók keltették életre a magyar népmese szereplõit és a mese cselekményét. Nagyon nagy sikert arattak, visszatapsolta õket a népes közönség! Nekem
is nagyon tetszett!” Illés Eszter 5.b Gyermekszemmel a régészeti elõadásról Szeptember 11-én, csütörtök délután régészeti elõadáson vettünk részt a mûvelõdési házban. Nagy várakozással és érdeklõdéssel mentünk oda, mivel történelembõl is tanultunk már a régészek munkájáról. Az elõadáson a hernádbûdi várdombról volt szó. A régész néni elmondta, hogy volt ott várárok a bronzkorban, s azon belül és kívül is laktak emberek. A kivetített képeknek köszönhetõen mi is átélhettük azokat a csodálatos élményeket, amelyekben a kutatóknak volt része a feltárás során. Láttuk az akkoriban itt élõk használati tárgyait, amelyek a vadászathoz, fõzéshez, a mindennapi élethez szükségesek voltak. Arra gondoltunk, milyen jó a régészeknek, hogy õk találhatták meg ezeket a régi dolgokat. Igazi meglepetésként ért minket, amikor egy bácsi a közönség soraiból elõre jött egy hátizsákkal, és különféle tárgyakat húzott elõ belõle, amiket õ talált Gibárton. Rögtön elhatároztuk, hogy hétvégén mi is elmegyünk „régészkedni”. A meghívott régészek nagyon aranyosak voltak, minden kérdésünkre válaszoltak, még autogramot is adtak. Megkérdeztem a nénit, hogy járt-e a Fülelõkilátónál. Azt mondta, hogy igen, a 2. világháborúban repülõs irányítók voltak ott.
2013. nyár-õsz
Iskoláink életéből A rendezvény végén még finom teát is kortyolgathattunk a pogácsához. Nagyon élveztük ezt a délutánt. Három nap múlva pedig elmentünk Hernádb û dre, és ott tényleg találtunk cserépedény darabokat, kagylókat, csontokat. Bemutattuk az iskolában történelem órán, és közben arról is meséltünk, amit az elõadáson hallottunk. Tanár néni megdicsért minket, és ötössel jutalmazott. Hajkó Liliána, Hrabovszki Renáta, Papp Hedvig 5.a
tekintetét…” /Aranyosi Ervin: Az aradi vértanúk emlékére/
Zenei világnap Miért szeretem Abaújt? Október 1-jén volt a zene világnapja. A szünetekben az I. emeleti zsibongóban fergeteges hangulatban folyt ennek megünneplése. Buchala tanár úr zongorázott vagy harmonikázott, Sándor Ferenc tanár úr pedig klarinéton vagy szaxofonon játszott. Az osztályok is elénekelték kedvenc dalaikat. Nagyon jól szórakoztunk a zene és tánc hatására. Varga Réka 6.a
Október 6. Iskolánk tanulói ünnepi mûsorral emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hõs mártírjaira. Összeállításukat bemutatták a mûvelõdési házban a honismereti vetélkedõ után, majd hétfõn a gondozási központban is. „Ha hûvös, õszi éjszakákon a csillagokat kémleled,tizenhárom ragyogó csillag felülrõl õrzi népedet. Hibáinkból tanulni kéne, mert 'megbûnhõdte már e nép'! S a hûvös õszi éjszakákon érezd a hõsök
Erre a kérdésre pofon egyszerû a válasz: azért, mert itt születtem, mert itt él mindenki, aki fontos az életemben,MERT EZ A SZÜLÕFÖLDEM! De jól tudom, hogy a kérdésre egy kicsit hosszabb magyarázatot remélnek a zsûri tagjai. Sokat gondolkodtam azon, vajon mi mindent sorolhatnék föl, amivel más, idegenbõl jött embert is meggyõzhetnék arról, hogy ez a táj Magyarország, sõt a világ legszebb vidéke, melyet én semmi másért föl nem cserélnék. Miért is? Erre egy érdekes történettel tudnék felelni. A napokban Regéc várába kirándultunk. Gyakran följárunk oda, nagyon szeretjük a szép tájat szemlélni a várromokról. Apukámmal arról beszélgettünk, hogy versenyezni fogok a helytörténeti vetélkedõn, és azon kívül, amit az elsõ sorokban leírtam, mit is lehetne még mondani arról, hogy miért szeretem Abaújt. Apa egy érdekes játékra invitált. Megkért, hogy nézzek végig ezen a szép völgyön, nézzem a folyót, a hegyeket, a dombokat és persze a felhõket is. (El sem bírtam képzelni, mit akar.) - Játsszuk azt, mondta -, hogy képzeletben fölelevenítjük azokat a híres embereket, akik ezen a földön éltek! Járjuk be gondolatban a hozzájuk fûzõdõ nevezetes helyeket! Gondolkodtam egy kicsit, föllapoztam magamban a történelem könyveimet, és máris tetszett a játék, soroltam is a neveket és nevezetességeket. Közben az jutott eszembe, hogy a hírneves alakokat a felhõk is
megformálhatják. A várból jobb felé, pontosabban kelet felé fordultunk. Megkerestük a távolban Abaújvár lehetséges helyét, melybõl Aba Sámuel nagy király alakja magasodott ki. A rozgonyi csatahely felõl harci kiáltások hangzottak. Majd egy szelíd öreg ember egy nagy könyvet cipelt. Õ volt a híres bibliafordító, Károlyi Gáspár nyomában kisinasával, Szenczi Molnár Alberttel. Göncrõl Vizsolyba tartottak. Távolabb Bányácskán, a késõbbi Széphalmon Kazinczy Ferenc alakját képzeltem el, aki gyémántfényûvé csiszolta a magyar nyelvet. Mellette hûséges segítõtársa, a Himnusz szerzõje, Kölcsey Ferenc áll. Picit nyugatnak fordulva lenéztünk a híres hadi és kereskedelmi „borútra”, ahol a tokaji finom bort vitték a kereskedõk Lengyelország felé, kikre néha lecsaptak a Boldogkõ várában tanyázó rablólovagok. Távolabb Rákóczi Zsigmond, egri fõkapitány csépelte a törököt Szikszónál. Még távolabb Felsõvadász kastélyát sejtettük, ahonnan a dicsõséges Rákóczi-család származott. Mi is egy Rákóczi-vár romjain álltunk, ahonnan sóváran tekintettünk a gyönyörû messzi város, Kassa felé. Lenéztünk az egyre csinosodó várudvarra. Elképzeltem a kis Rákóczi Ferencet, aki éppen a szerencsi várkapitánytól kapott pónilovon lovagolni tanul, és hûséges szolgái vigyáznak rá, hogy semmi baja ne essék. - Bizony, jó, hogy nem esett baja! Bizony, jó, hogy véghez tudta vinni nagy tetteit a fejedelem! Örökké példa marad hazaszeretete, istenhite és kitartása-mondta apukám. - Apa, én is valami nagy dolgot szeretnék tenni a szülõföldemért, a hazámért, úgy, mint a fejedelem!- kiáltottam fel. Apa megsimogatta a fejemet, és mosolyogva így szólt:-Ha szereted a hazádat és bennünket is, akkor ez biztosan így is lesz. De most az a legfontosabb, hogy tanulj szorgalmasan, hogy a nagy tettek megvalósulhassanak. Már alkonyodott, indultunk hazafelé. Büszkén lépdeltem apa mellett. Már alig vártam, hogy elmondhassam a többieknek az iskolában, hogy miért szeretem ezt a csodálatos tájat, ABAÚJT. Kurimai Vivien 6. c
Eladó épület Eladó az önkormányzat tulajdonában lévõ, mellékelt képen látható, Kossuth út 6. szám alatt elhelyezkedõ épület. (korábban óvodaként funkcionált) Az épület lakás és/vagy vállalkozás céljára is használható. Nyugodt környezet, jó elhelyezkedés, kedvezõ ár. Érdeklõdni: Encs Város Polgármesteri Hivatalában lehet. Tel:. 46/385-611
2013. nyár-õsz
15
Iskoláink életéből
ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI Hajdúszoboszlói kirándulás Az elmúlt tanévben kiemelkedõ tanulmányi eredményt elért és közösségi munkát végzõ diáktársaimmal együtt 2013. június 25-tõl két napos hajdúszoboszlói kiránduláson vehettünk részt. Izgatottan vártuk az indulás napját. Kora reggel vágtunk neki az útnak, az utazás jó hangulatban telt el.Megérkezve a kempingbe ahol a szállásunk volt a hangulatunkon kicsit rontott, hogy az égre feltekintve szikrázó napsütés helyett komor felhõket láttunk. Kísérõink azonban megnyugtattak, hogy az Aqua Palace kiváló élményt nyújt majd minden korosztály számára. A helyszínre érkezve csodálatos látvány fogadott minket. Különbözõ korok stílusát idézõ medencék várták, hogy megmártóz hassunk bennük. Legtöbbünket azonban a remek csúszdázási lehetõség vonzott. Számtalanszor lecsúsztunk,nagyokat csobbanva a vízbe. Még a felnõttek is élvezték. Az este folyamán sétát tettünk a városban. Másnap folytatódhatott a felszabadult szórakozás a fürdõ területén. Aztán fáradtan, de élményekkel feltöltõdve vágtunk neki a hazaútnak. Meglepetésként Tiszaújvárosban még megállva fagyizhattunk kedvünkre. Köszönjük szépen a lehetõséget és az élménydús kikapcsolódást. Varkoly Dorina 8. c
„Lengyel-magyar két jóbarát…” Július végén nagyon kellemes élményben volt részünk: egy csereprogram keretein belül egy hetet Encs testvérvárosában, Kepnoban tölthettünk. A hosszú út fáradalmait hamar feledtette
két versszakát. Cserkésztúrán is részt vehettünk az ottani cserkészek vezetésével, amely szintén a város bemutatására és új barátok szerzésére adott lehetõséget. A túra végén régi és új fényképekbõl különbözõ ötletek alapján tablót készítettünk, amit emlékként haza is hozhattunk. Ezt a napot egy lobogó tábortûznél eltöltött közös vacsora zárt. Sokat sétáltunk a városban, és meglepve tapasztaltuk, hogy Kepno számtalan rendezett sportlétesítménnyel büszkélkedhet. A legjobban a nyilvános fittparkok nyerték el a tetszésünket, amelyek a város különbözõ pontján lehetõvé teszik, hogy az arra járók bármikor rápattanjanak egy kondigépre, és tudatosan vagy csak szórakozásból formálják valamelyik testrészüket. Sötétedés után is sportolhattunk, ugyanis a helyi sportcsarnokban voltunk elszállásolva. Ezt kihasználva esténként nagy röplabda- és futballmeccseket rendeztünk. A sportcsarnokhoz uszoda és strand is tartozott, ezért az utolsó ott töltött napunkat a fürdõzésnek szenteltük. Egy közeli nagyvárosba, Wroclawba is ellátogattunk, ahol egy lelkes idegenvezetõ megpróbált velünk megosztani minden érdekességet. Jártunk az állatkertben, Európa legnagyobb japánkertjében, hajóztunk az Oderán, a szerelmesek lakatokkal telerakott hídján átkelve sétáltunk a történelmi óvárosban. Szembetûnõ jellegzetessége Wroclawnak a folyót átszelõ 120 híd és a mindenütt visszaköszönõ jelkép, a törpe. Vendégszeretõ, segítõkész embereknek ismertük meg a lengyeleket. Igyekeztek mindenben a kedvünkbe járni, finom ételekkel kényeztettek minden nap. Egyedül nyelvi nehézségeink voltak, de azt egy tolmács segítségével legyõztük. Õ magyar szakos egyetemista volt, ezért is szívesen tanított minket és tanult tõlünk. Reméljük, hogy a lengyel gyerekek is ugyanilyen jól érezték magukat nálunk, és hogy lesz még alkalmunk hasonló utazásra.
Nyári tábor Telkibányán
velünk a barátságos település, a kedves, vendégszeretõ emberek. Változatos programokkal ismertük meg a hely nevezetességeit. Kézmûves foglalkozást szeveztek nekünk a könyvtárban, ahol megtanultuk, hogy dekupázs technikával milyen csodálatos tárgyakat lehet készíteni. Meghívást kaptunk a városházára, és egy hûsítõ jégkrém mellett a tárgyaló teremben beszélgettünk a város elöljáróival. Nagy meglepetésükre lengyelül és magyarul is elszavaltuk a címben idézett ismert vers elsõ
16
Iskolánk tanulói júliusban egy hetet Telkibányán töltöttek az encsi önkormányzat szervezésében. Szállásunk nagyon szép környezetben, a 2-es számú diáktáborban volt, ahol minden nap bõséges és finom reggeli, ebéd és vacsora várt minket. Változatos programokon vehettünk részt. Elõadásokon megismerkedtünk az egészséges életmóddal, felkerestük a település fõbb látnivalóit, nevezetességeit (Vártemplom, kopjafás temetõ, Hõsök Emlékparkja, Szent Katalin kápolna). Érdekes és hasznos információkkal szolgáltak számunkra az Abaúj Múzeumban és a Mûvelõdési Ház kiállításain is. A kalandparkban a bátrabbak kipróbálhatták a
kötélpálya nyújtotta izgalmakat. A délután folyamán még fürdõzni is volt idõnk hála a végig kellemes, meleg, nyári idõjárásnak. Lehetõségünk volt kézmûveskedni, üveget festettünk, gyöngyöt fûztünk, plakátot készítettünk. Nem maradtak ki a programok közül a kora esti foci- és kosármeccsek sem, de sokat tollasoztunk és pingpongoztunk is. Kihasználtuk a Zempléni-hegység adta lehetõségeket is. A táj szépségét túráink során tapasztaltuk meg- jártunk a Hétforrásnál, a Perli kõfolyásnál-,melyek végére kellemesen elfáradtunk. A hét során remekül éreztük magunkat, mindenki nagyszerû élményekkel térhetett haza. Köszönet a tábor szervezõinek!
Balatoni nyár Idén elsõ alkalommal vehettünk részt Erzsébet-táborban, Zánkán. Mindnyájan nagy izgalommal vártuk ezt a hetet; aki nyaralt már a Balatonnál, azért, aki nem, azért. A hatalmas területen fekvõ ifjúsági tábor tetõtõl talpig felújítva 2, 3, 8 és 10 ágyas komfortos szobákkal fogadott minket. A beköltözés után igyekeztünk megismerni a helyet, majd nemsokára a tábor hivatalos megnyitására, zászlófelvonásra és tábortûzre került sor. Az elõzetes programokból már tudtuk, hogy reggelente zenés ébresztõvel és tornával fogjuk kezdeni a napot, mégis kellemetlen volt a viszonylag korán megszólaló síp. Annál is inkább, mivel esténként viszont a kelleténél jobban fel voltunk pörögve. Minden nap szerveztek nekünk valamilyen tematikus foglalkozást- amelyeket nagyon élveztünk-, de a legszívesebben a strandon töltöttük a meleg, nyári délutánokat, ahol szintén állandó programok voltak. Egyik délelõtt hajókirándulásra mentünk, a Badacsonyból Fonyódra vezetõ úton csodáltuk meg a Balaton-felvidék szépségeit. Esténként interaktív színdarabban szerepelhettünk, táncház, diszkó és Ki mit tud? szórakoztatott minket. Pénteken a búcsúest zászlóbontással ért véget, és szombat délelõtt indultunk haza. Az ott megtanult tábordalt ma is szívesen dúdoljuk: „Gyere el kérünk, légy a vendégünk!/ S lesz egy szép közös emlékünk…” Reméljük, hogy lesz lehetõségünk jövõre is eleget tenni e meghívásnak!
Bogácson táboroztunk! A Zrínyi suli alsós tagozatából 30 fõ ezen a nyáron Bogácsra ment. A mi osztályunkból 7 lány vett részt a táborozáson. Nagy izgalommal vártuk az elkövetkezõ napokat! Július 16-án kedden busszal indultunk. Szép szobák, füves udvar és Gyula bácsi fogadott minket. Minden reggel a szálláshelyünkön étkeztünk. Nagyon finomak voltak az ételek.
2013. nyár-õsz
Iskoláink életéből 7 nap alatt London körül
Volt minden: gyros, hot-dog, hamburger, spagetti. Ebéd után mindig kaptunk valami meglepetést, pl. jégkrémet, kukoricát stb. Az idõ nagyon jó volt, így minden nap a strandon lubickoltunk, víziaerobikoztunk. A délutánok is programokban gazdagok voltak: disco, sportfeladatok, vidámparki játékok, dzsungelbuszos kirándulás stb. A legizgalmasabb a késõ esti bátorságpróba volt, amiben a tanár nénik is sikoltozva érték el a célt. Sajnos hamar elszaladt ez az 5 nap, de nem bánkódtunk, mert együtt fogunk táborozni jövõre is! Nagy Petra 4.a
Ezen a nyáron iskolánk szervezésében londoni kiránduláson vettünk részt. Izgatottan szálltunk fel a buszra, és vágtunk neki a másfél napos útnak. Az utazás fáradalmait feledtette velünk a Duna, a Bajorerdõ és a Rajnai-hegység csodálatos tájai. A frankfurti repülõtér le- és felszálló, hatalmas gépei szinte karnyújtásnyira voltak tõlünk. Délutáni sétát tettünk Brüsszelben, egy éjszakát pihentünk a franciaországi Calais F1 szállodájában. Másnap komppal mentünk a La Manche-csatornán át Dover fehér szikláihoz. A ,,ködös Albion” ezúttal rácáfolt nevére, 30 C° körüli hõmérséklet fogadott bennünket, és ez így volt az egész ott töltött idõ alatt. Elsõ utunk Canterburybe vezetett, ahol megnéztük a Világörökség részét képezõ Katedrálist és a Westgate Towers bástyáit, melyek hat évszázada õrzik a Londonba vezetõ utat. Következõ állomásunk Kent volt, ahol gyönyörködhettünk a Leeds kastélyban, a világ legromantikusabb kastélyában. A londoni program elég sûrû volt, mert igyekeztünk minél többet megismerni a város
nevezetességeibõl. Láttuk a Temze folyón átívelõ Tower hidat, amint széttárja két hatalmas karját, szabad utat engedve a hajóknak. Jártunk a Towerben a várbörtönben, ahol sok híres, angol történelmi személy raboskodott. Óriási élmény volt, hogy a londoni óriáskerék 135 méteres magasságából nézhettünk le a városra, és nap mint nap hallhattuk a Big Ben harangját. Nagy hatással volt ránk a Westminster Apátság belsõ békéje, a British Múzeumban kiállított tárgyak, képek hangulata. A Buckingham-palota elõtti õrségváltást mindig nagy tömeg figyelme kíséri. Szinte hihetetlen, hogy mi is ott állhattunk. A szállásunk az Északi-tenger partján volt, mintha egy másik földrészen jártunk volna. A kellemes meleget felváltotta a hûvös szél, és hullámokat kavart a hatalmas sötétkék vízen. Lenyûgözõ látványt nyújtott. Utunk során rengeteg élménnyel gazdagodtunk, reméljük, nem utoljára jártunk ebben a gyönyörû országban. Pajkos Adrián 8.c
Honismereti és helytörténet Hihetetlen,hogy tavaly voltunk Egerben 40. Honismereti Akadémián, megünnepeltük Gárdonyi Gézát, mondván, hogy jövõre lesz a századik születésnapja. És most már jövõre van, és valóban ünnepelhetünk. De nem Egerben, hanem itthon, Székesfehérváron, vagy esetleg Veszprémben, ahol Devecserben a templom falán egy Gárdonyi relief van, ugyanis Gárdonyi itt kezdte pályafutását. A reliefet Veszprémben töltött Honismereti Akadémiánk kirándulása alkalmából láttuk. Idén a 41.Honismereti Akadémiánk alkalmából nem is õt ünnepeltük Székesfehérváron, hanem a „Magyarok Tündöklõ Csillagára” emlékeztünk, a Szent István emlékév alkalmából. A július 1-5. közötti rendezvényt támogatta többek között a Nemzeti Kulturális Alap, a Fejér Megyei Önkormányzat, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és még sokan mások. (megtekinthetõ az e-mailemen:
[email protected] ) Részletes leírás megtalálható a BorsodAbaúj-Zemplén megyei egyesület honlapján: www.borsodhonismeret.hu . Egyébként egyesületünk történései is fényképekkel együtt leolvashatók folyamatosan a fenti honlapon. A 41. Honismereti Akadémia részletes leírása Abaúji Hírharang címû kiadványunkban olvasható majd októberben Horváth Csabáné tollából. Megrendelhetõ Evva Margittól a 06/20-254-057 telefonon. A kiadvány ingyenes, csak a postaköltséget kérjük megtéríteni. Szóval Székesfehérváron István királyunkat ünnepeltük. Hogy nem Szent Istvánt írtam, ez nem véletlen. Mert igaz ugyan, hogy István királyunk második István szentünk, de végül is az õ történetében nem is az a fontos, hogy szent volt-e vagy sem, hanem az, hogy elsõ Árpád házi királyunk volt, akinek részére III. Ince pápa a magyar szent koronát küldte. Mert
2013. nyár-õsz
nézzük csak, mióta az eszemet tudom, pedig az elég régen kezdõdött, és még sokkal régebben Abaújdevecserben augusztus 20-án búcsú volt, de nem ám Szent István, hanem „István király” néven. Ehhez tartozott az is, hogy úgy a katolikusok, mint a reformátusok számára ez az „István király” igen nagy ünnep volt. Messzire elszármazott rokonok ilyenkor jöttek haza, nem ám karácsonykor, a falu fõutcája sátrakkal volt tele, ahol gyönyörû búcsúfiát lehetett venni, mézeskalácsot minden fajtából, tollas babát, tükrös szívet, „laptát”, gyönygyöt és még sok csodálatos mindent. De ennek is meg volt ám a rendje! Maris néni, a felejthetetlen aranyos Maris néni ( akit egyszer ugyancsak megkergetett a falu bikája ) beharangozott a katolikus kápolnába, melyet 1797-ben építtetett Domokos Judit asszony. Bár õ maga református volt, de férjével együtt ebben a templomban van eltemetve. No, a beharangozás megtörtént, és az emberek, asszonyok, gyerekek elindultak a faluból fel a dombra a misére. Közben ünnepélyesen csillogó csizmában felment a dombra a református harangozó a templomunkhoz, Zádeczky Pista bácsi, és meghúzta a harangot, késõbb harangokat. Így aztán minden felekezet elment a maga templomába. Amikor az istentiszteletnek, misének, körmenetnek vége volt, a „népek” leözönlöttek a dombról, és bejárták a sátorokat. Emlékszem én mindig tollas babát kértem. Ilyen egyébként még ma is kapható. Amikor mindenki megkapta a búcsúfiát a sok vendég haza özönlött, és megkezdõdött a nagy vendégeskedés. 3 napja az abaújdevecseri nyugdíjas klubban együtt voltunk az én korombeli asszonyokkal, és errõl beszélgettünk. Szép volt a megemlékezés.
Minisztériumától, Balog Zoltán miniszter úrtól a Rákóczi emlékév ill. Abaúj 1000 éve kapcsán. Ennek következtében 2013 június 8án az encsi mûvelõdési házzal közösen a meghívott tudományos elõadókkal, RákócziAbaúj konferenciát szervezett, mely igen jól sikerült. Nagyon sok vendégünk volt, és komoly tudósok tartottak elõadást. Az ünnepségen részt vett a Rákóczi-szobornál való koszorúzás után Nagy Csaba tárogató együttese, és mûsort adott a Váci Mihály Gimnázium ifjúsági csoportja is. Az Encsi TV közvetítette a konferenciát. Ismertetést közöltünk az Abaúji Hírharangban, és megtekinthetõ a www.borsodhonismeret.hu honlapon is. Evva Margit
ENCSI HÍREK Encs város polgárainak lapja Megjelenik havonta Kiadja: Encs Város Önkormányzata Felelős kiadó: Bratu László Főszerkesztő:Balla Ákos Szerkesztőség: 3860 Encs, Rákóczi út 9. Tel.: 06/46/587-330
A szerkesztőbizottság munkatársai: dr. Szántó Marianna aljegyző önkormányzati hírek Evva Margit helytörténet Kércsi Tibor kultúra, fotó Gawlovics Péter bűnügyi hírek Rácz Tamás mentőhírek Vezse Attila tördelés
ISSN 1217-3320
Egyesületünk az Emberi Erõforrás
17
Közbiztonság
Szabálysértési értékre elkövetett betöréses lopás vétségének gyanúja miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen, aki 2013. június hónapban egy, július hónapban további két alkalommal behatolt D. Jánosné encsi lakos ideiglenesen lakatlan ingatlanjának udvarára, az ingatlanhoz tartozó melléképületet ajtókifeszítés módszerével feltörte, és onnan szerszámokat, vasanyagokat tulajdonított el mindhárom esetben 50.000,- Ft-ot meg nem haladó értékben. Az elkövetõ kilétének megállapítására a nyomozás folyamatban van. Kisebb értékre dolog elleni erõszakkal elkövetett lopás bûntettének gyanúja miatt folytat nyomozást az Encsi Rendõrkapitányság az ellen az ismeretlen tettes ellen is, aki 2013.július 31-én lakatlefeszítés módszerével behatolt a H. L. encsi lakos ideiglenesen lakatlan ingatlanján található melléképületbe és onnan kapálógépet és benzines kannákat tulajdonított el kb. 100.000,- Ft értékben. Kérjük a tisztelt lakosságot, hogy üresen álló, lakatlan ingatlanjaikat rendszeresen ellenõrizzék, vagy egy megbízható személyt kérjenek meg ennek megtételére, mert csak így biztosítható, hogy õrzés nélkül hagyott ingatlanjaik, értékeik ne kerüljenek a betörõk látóterébe. Garázdaság vétségének gyanúja miatt folytat nyomozást az Encsi Rendõrkapitányság Bûnügyi Osztálya ismeretlen tettes ellen, aki 2013.július 04-én Encs-Fügöd városrészben az utcán elõzetes szóváltást követõen combon rúgta H. T. helyi lakost, aki a rúgás következtében a földre esett, és 8 napon belül gyógyuló könnyû sérülést szenvedett. Az ismeretlen elkövetõ cselekménye alkalmas volt arra, hogy az azt észlelõkben félelmet, riadalmat és megbotránkozást keltsen. Az elkövetõ kiléte megállapítást nyert egy helyi lakos személyében, akinek elfogását követõen gyanúsított kihallgatására került sor. Szintén a fügödi városrészben követte el a garázdaság vétségét az a személy, aki 2013.július 10-én a hajnali órákban elõzetes szóváltást követõen combon rúgta, majd ököllel fejbe verte élettársát, F. N. miskolci lakost, aki könnyû sérüléseket szenvedett.. A bûncselekménye elkövetésével gyanusítható személyt az encsi járõrök elfogták, kihallgatására sor került, szabadlábon védekezhet az eljárás során. Szeptember hónapban ismételten garázdaság miatt kellett intézkedniük az encsi járõröknek, mert az encsi vasútállomáson H. K. fügödi lakos szeptember 28-án a déli órákban tettleg bántalmazta P. B. fügödi lakost a vasútállomáson tartózkodó személyek láttára. Az elkövetõ a sértett hölgyet egy alkalommal
18
ököllel arcon ütötte, majd a hajába kapaszkodott és lerántotta a földre. H. K. erõszakos cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban riadalmat, félelmet, megbotránkozást keltsen. A garázdaságok körülményeinek vizsgálata során megállapítható az encsi eseteket vizsgálva, hogy az elkövetõk és a sértettek ismerték egymást, esetlegesen rokoni vagy érzelmi kapcsolatok voltak közöttük. Mindez azonban nem befolyásolja a felelõsségre vonást, a konfliktusok erõszakos, mások által is észlelhetõ módon történõ rendezése büntetõjogi következményeket von maga után, mint azt az elõzõ esetek is jól példázzák. Garázdaság vétsége miatt, amennyiben az elkövetõ bûnössége igazolódik, a bíróság két évig terjedõ szabadságvesztés büntetést is kiszabhat. Személy elleni erõszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségének megalapozott gyanúja miatt indult nyomozás T. Zs. fügödi lakos ellen, aki 2013.július hónapban személyesen, több alkalommal megveréssel fenyegette meg kiskorú M. P. 11 éves fügödi lakost. Kiskorú M. P. törvényes képviselõje hatályos magánindítványt terjesztett elõ zaklatás vétsége miatt, a nyomozás folyamatban van a Bûnügyi Osztályon. Hasonló módon elkövetett zaklatás vétségének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást az Encsi Rendõrkapitányság P. M. fügödi lakos ellen, aki 2013. július 30-én és az azt követõ napon megfenyegette B. A. helyi lakost, miszerint ellene erõszakos cselekményt fog elkövetni. A sértett magánindítványt terjesztett elõ, így az ügyben nyomozás elrendelésére került sor. A Büntetõ Törvénykönyv a zaklatás büntetõjogi fogalmát és törvényi tényállását 2008. január 01-tõl vezette be és rendeli büntetni. Alapesetben, ha az elkövetõ abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, õt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. Amennyiben az elkövetõ mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erõszakos vagy közveszélyt okozó büntetendõ cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértõ vagy közvetlenül veszélyeztetõ esemény következik be, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. A Büntetõ Törvénykönyv zaklatásra vonatkozó törvényi tényállása külön kitér a házastárs, élettárs, illetve a volt házastárs, élettárs sérelmére elkövetett zaklatás eseteire, amelyet súlyosabban büntet.
Rendõrkapitányságon Z. G. monaji lakos ellen, aki úgy vett részt a közúti közlekedésben a 3-as számú fõúton lévõ MOL üzemanyagtöltõ állomáson az általa vezetett Ford Transit tipusú gépkocsival, hogy a vezetés megkezdése elõtt szeszes italt fogyasztott. Az ittas jármûvezetõ az üzemanyagtöltõ állomáson nem kellõ körültekintéssel végzett hátramenetet, minek következtében a gépkocsi hátsó részével nekiütközött a tankolásra szolgáló kutaknak, és azok keretrészét kitörte. Kisebb kárt okozó csalás vétségének gyanúja miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen, aki 2013. augusztus hónap elején hirdetést adott fel az expressz.hu honlapon, miszerint 8 fõt keres Ausztriában történõ munkavégzésre. K. M-né encsi lakos felvette a kapcsolatot a hirdetõvel, akivel szerzõdést kötött olyan feltétellel, amely alapján az elkövetõ által megadott bankszámlára 90. 000.- Ft-ot utalt át a sértett az ausztriai szállás költségének megelõlegezésére. Az utalást követõen sem a korábbi telefonszámon és az interneten keresztül sem tudta felvenni a kapcsolatot a sértett a hirdetõvel. Az eset jól példázza azt, hogy a bûnözõk milyen módon használják ki a munkát keresõ emberek jóhiszemûségét és elkeseredettségét egy jól fizetõ külföldi munka reményében. Alapvetõ szabály, hogy elõre ilyen jogcímen ne utaljunk pénzt senkinek, keressük fel a hivatalos munkaközvetítõ szolgálatok weboldalait, a magánhirdetéseket fokozott óvatossággal kezeljük. Munkaközvetítésért az Európai Unió tagállamaiban a közvetítõk nem számolhatnak fel költségeket, és nem kérhetnek elõleget ilyen és ehhez hasonló jogcímen. Amennyiben csak telefonos elérhetõség és/vagy e-mail cím áll rendelkezésre, vállalkozás vagy iroda nem áll a hirdetés mögött, nagy az esélye annak, hogy csalók áldozatává váljunk. Kérjük, amennyiben mások is hasonló módon megkárosultak, úgy tegyenek feljelentést az Encsi Rendõrkapitányságon, hiszen eredményes felderítés esetén ezen bûncselekmények miatt is felelõsségre tudják vonni az elkövetõt. Kisebb kárt okozó rongálás vétségének gyanúja miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen, aki 2013. szeptember 13-án az Encsi Földhivatal parkolójában leparkolt, H. I. encsi lakos fekete színû, Opel Corsa típusú személygépjármûvet ismeretlen anyaggal leöntötte, mely annak fényezését megrongálta. A rongálással okozott kár az 50.000,- Ft-ot meghaladja. Kérjük, hogy aki az elkövetõvel kapcsolatban információval rendelkezik, esetlegesen látta a történteket és a nyomozást elõ tudja segíteni, az jelentkezzen az Encsi Rendõrkapitányság Bûnügyi Osztályán, vagy hívja az ingyenesen hívható 112-es telefonszámot.
Jármûvezetés ittas állapotban vétség elkövetése miatt indult eljárás az Encsi
2013. nyár-õsz
Közbiztonság
Fokozott ellenõrzések eredményei az Encsi Rendõrkapitányság területén Dr. Antal István r. alezredes, az Encsi Rendõrkapitányság vezetõje felhívást tett közzé a rendõrkapitányság illetékességi területén mûködõ hírforrások részére arról, hogy 2013. év szeptember hónap 3. hetében a mûködési területünkön fokozni fogjuk a közúti közlekedésben részt vevõk körében az ittas vezetõk kiszûrésére irányuló ellenõrzéseket.
A média útján felhívtuk a gépjármûvezetõk figyelmét a KRESZ szabályok maradéktalan betartására, valamint arra, hogy ezen szabályok megszegése szankciókkal jár. A nem gépi meghajtású jármûvet hajtók (kerékpárosok) figyelmét is felhívtuk arra, hogy a szeszes ital fogyasztása a kerékpár hajtása esetén is szankciókat vonhat maga után.
Mint azt Dr. Bárdosné dr. Kiss Dóra r. alezredes, közlekedésrendészeti osztályvezetõ az Encsi Városi Televízióban megjelent interjúban elmondta, az elmúlt idõszakban nagy mértékben megnõtt az egy nyomon haladó jármûvekkel (kerékpárosok, motorkerékpárosok, segédmotoros kerékpárosok) kapcsolatos balesetek száma. A bekövetkezett balesetek közül 8 esetben kerékpáros és motorkerékpáros volt a baleset részese, illetve okozója.
A 2013. szeptember 19-én végrehajtott fokozott ellenõrzésben a B.-A.-Z. MRFK Közlekedésrendészeti Osztály Forgalomellenõrzõ Alosztálya is részt vett, melynek eredményeképpen rendõrkapitányságunk illetékességi területén 54 fõvel szemben került sor helyszíni bírság kiszabására közlekedési szabálysértés elkövetése, valamint 25 fõvel szemben közigazgatási hatósági eljárás indult szabályszegések elkövetése miatt. Az ellenõrzés során a figyelemfelhívás
ellenére 8 fõvel szemben kellett eljárást kezdeményezni ittas vezetés miatt, ebbõl 6 esetben kerekpáros volt az elkövetõ, 2 esetben gépjármûvezetõ. További 6 fõvel szemben szabálysértési feljelentés készült egyéb közlekedési szabálysértések elkövetése miatt. A fokozott ellenõrzésen túl továbbra is figyelemmel kísértük az elkövetkezõ napok közlekedésbiztonsági helyzetét, amelynek eredményeképpen további 2 fõ kerékpárost sújtottak helyszíni bírsággal, valamint egy fõ ellen ittas jármûvezetés miatt kellett eljárni. Tekintettel arra, hogy a fokozott ellenõrzések eredménye alapján nem mutatkozik javulás a közlekedési morál tekintetében, ezért további ellenõrzésekre, koncentrált szûrésekre számíthatnak a közlekedésben résztvevõk. Összeállította: Gawlovics Péter r. fõhadnagy
Szeptembertõl bírsággal sújtják az indokolatlan segélyhívást Törvény bünteti a valótlan bejelentést és a segélyhívószám indokolatlan használatát is. A szabálysértésekrõl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrõl szóló 2012. évi II. törvény módosítása 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. Szabálysértést eddig az követett el, aki a hatóságnál vagy a közfeladatot ellátó szervnél valótlan bejelentést tett veszélyhelyzetrõl, és ez alapján a közfeladatot ellátó szerv a helyszínre vonult. A szabálysértési törvény szeptember 1-jétõl megváltozik. A módosítás hatályba lépése után már az is szabálysértésnek minõsül majd, ha valaki indokolatlanul felhívja a segélyhívó számot. Mindkét szabálysértés pénzbírsággal sújtható, amelynek összege ötezertõl akár százötvenezer forintig is terjedhet, sõt a valótlan bejelentést a bíróság elzárással is büntetheti. A törvénymódosítás indoklása szerint szükséges „az alaptalan és a valódi segélykérések bejelentését megakadályozó magatartás szabálysértésként történõ szankcionálása, mert veszélyezteti a valódi vészhelyzetben lévõk telefonhívásának fogadását, a veszélyhelyzetben lévõ személyek mentésének megkezdését. Így a 112-es nemzetközi segélyhívó szám mellett a mentõk 104-es, a tûzoltóság 105-ös és a rendõrség 107-es „nemzeti" számának „rendeltetésétõl eltérõ célból" való hívása is büntetendõ. Az új szabályozás a korábbihoz képest lényegesen szigorúbb, hiszen a valótlan bejelentés mellett önmagában a segélyhívó számok „rendeltetéstõl eltérõ" tárcsázása is szabálysértésnek minõsülhet majd. Az idén tavasszal hatályba lépett új szabálysértési törvény szerint már eddig is meg lehetett büntetni azt, aki „a
2013. nyár-õsz
hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetrõl vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz”. Ha pedig „a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul vagy egyéb intézkedésre kényszerül”, még az ezzel kapcsolatos költségeket is behajthatják. Minden beérkezõ segélyhívást rögzít a hívást fogadó rendszer, és rendelkezik a hívószám azonosítására alkalmas technikai eszközzel még abban az esetben is, ha a kimenõ híváson a hívószámkijelzés tiltva van. A beérkezõ indokolatlan hívások kezdeményezõivel szemben minden esetben megteszik a feljelentést a hatáskörrel rendelkezõ szerv (rendõrség) felé, annak érdekében, hogy a segélyhívások fogadására használt vonalak a valós bejelentések számára zavartalanul rendelkezésre álljanak.
használhat vészhelyzet esetén. Miként a Crovdon reptér akkoriban forgalmának döntõ részét a párizsi Le Bourget reptérrel bonyolította, Mockford a Mayday szót ajánlotta, a francia m'aider "Venez m'aider" "(you) come help me.", azaz „segítség” kifejezés alapján. A „Seelonce Mayday” hívójel elhangzása tengeren rádiócsendre kötelezi az összes közelben lévõ jármûvet, csak a segítséget nyújtó és a bajba jutott hajó rádiózhat egymással, amíg a "Seelonce feenee", azaz a "rádiócsend vége" üzenet el nem hangzik. Rácz Tamás mentõállomás-vezetõ
Van, ahol komolyan veszik a segélyhívást! „Mayday, Mayday, Mayday” ! Ez egy komoly rádiós segélyhívás. A Mayday nemzetközi segélyhívás a rádiós kommunikációban. Használják vízen, légi közlekedésben, és a szó háromszori elhangzásakor mindenki tudja, valóban súlyos a helyzet. A háromszori ismétlésre azért van szükség, nehogy félreérthetõ legyen. Ugyanis egy indokolatlan Maydaysegélyhívásért az Egyesült Államokban például 250 000 dolláros büntetést és 6 évig terjedõ szabadságvesztést is kiszabhatnak. A Mayday hívójel Frederick Stanley Mockford ötlete volt, akit 1923-ban a londoni Crovdon reptér rádiós tisztjeként arra kértek, találjon ki egy jól érthetõ, összetéveszthetetlen segélyhívójelet, amelyet minden pilóta és a földi személyzet is
19
Helyzetkép Kércsi Tibor gondolatai Mi lesz veled PROFI? Izgatottan várom, hogy milyen új áruház költözik a volt Profi épületébe. Remélhetõleg hamarosan jó gazdára talál a frekventált helyen lévõ épület. Penny? Lidl? Tesco? CBA? Aldi? Ez utóbbit nem igazán szeretném márcsak a reklámja miatt sem.
tulajdonítottak el a régi bank épületének tetõszerkezetébõl. Ezek után örülhetünk, hogy a piacot faszerkezetbõl építették újjá, mely egyenlõre még kevésbé kapós. Mindent a maga helyén Megtalálta helyét a Roxbury Utólag visszagondolva a lakóövezet közvetlen szomszédságában tényleg nem jó (nagyon rossz) helyen volt a Roxbury. Úgyis mondhatnánk, nem igazán volt ideális, hogy az éjszakát pihenéssel eltölteni akarók minden hétvégén illuminált alakok társalgását, csetepatéját kellett, hogy hallgassák. Ugyan manapság divatos a valóság-show, de ahhoz önkéntes alapon lehet csatlakozni, ottlakóként vagy nézõként. Az itt lakóknak viszont nem igazán sok választásuk volt abban, hogy részt akarnak-e venni a szombati showban. Most
Rémes-fémes történetek Úgy tûnik, még mindig divatos a fémkereskedelem. Ugyan már történtek lépések az illegális ,,fémkereskedõk”, divatosan szólva ,,vas és nemesfém menedzserek” megfékezésére, még mindig nem elég hatékony a rendszer. Mondom ezt azért, mert már a szentnek és sérthetetlennek vélt ravatalozónk lemez tetejét is lebontották. Õseink elkövették azt a baklövést, hogy fémbõl építették meg a ravatalozó tetõszerkezetét. Az idõtájt még olcsó volt a
A zebrákat lefestik, ugye?
végre megtalálta helyét ez a fiatal generációk szocializációjában oly nélkülözhetetlen létesítmény. A város peremén nem igazán zavarnak senkit, csak egymást boldogítják. Talán egy kicsit a környéken élõk is éreznek valamit a szórakozni vágyó fiatalokból, de ez már kibírható, és nem fáj annyira, mint régen. Úttalan utakon
lemez, és senki sem gondolta, hogy évtizedek múlva ilyen kapós lesz ez a hétköznapi anyag. Mintegy szûk hónap leforgása alatt a teljes felsõ fém tetõszerkezetet lebontották és eltulajdonították az épületrõl és az elõtte lévõ esõbeálló fölül, mintegy 80 m2 mennyiségben. Két hete egy nagyobb esõ után derült ki, hogy nincs tetõ. Ha akkor nem esik, lehet, hogy csak a tavaszi nagy hóolvadásokkor jöttünk volna rá , hogy hûlt helye van a lemezeknek.(Lentrõl nem látszik a rongálás.) Már csak abban bízhatunk, hogy a közeljövõben nem lesznek nagy esõk. Havazások elõtt viszont mindenképp célszerû a tetõt befedni, mert még nagyobb károk keletkezhetnek az épületben. Öröm az ürömben, hogy a rongálás ,,jóvoltából” lehet, hogy meg is újul a szocreál építmény. A felújítás mellett indokolt lenne egy-két kamera is a területre. Ugyancsak jelentõs mennyiségû fémet
20
a kátyúkat, milyen útjaink lesznek? Jó pár út szinte teljesen járhatatlanná válhat. Újabban az Aranyosi-völgyet átszelõ úton is csak gyalogtúrázni lehet, bár ez is komoly sérülésveszéllyel jár, ha nem nézünk a lábunk elé. Végezetül egy jó tanács a kátyúk által okozott kár (tengelytörés,defekt stb.) elszenvedõinek. Kérjenek rendõri intézkedést kátyú-kár esetén, mert csak ebben az esetben, rendõri igazolással fordulhatnak kártérítésért az út kezelõjéhez.
Felsõgagy és Krasznokvajda között közel 4 éve, hogy leszakadt az út (2010 május). Azóta, sajnos, még nem sikerült elhárítani a hibát, megjavítani az utat, így le van zárva ezirányból az út Krasznokvajda felé. Ennek köszönhetõen a buszjáratok évente mintegy 25.000 km-t kerülnek, amely csak ebben az esetben 6,5 millió Ft többletköltséget jelent évente, és ezen túl a többi közszolgáltatók költségei is jelentõsek. Magánszemélyeknek ez oda-vissza csak kb. 30 km-es kerülõ alkalmanként. Akinek ott lakik a rokonsága, idõs hozzátartozói, annak viszont éves szinten ez elég tetemes kiadást jelent. Ezek után elgondolni is rossz, hogy mikor kerül megjavításra, kiváltásra a leszakadt gibárti szerpentin, mely költségeit tekintve is többszörösére rúg, mint a krasznokvajdai út megjavítása. A két kiemelkedõ, teljes és részleges útlezárással járó úthiba mellett az egész környéken nagyon rossz minõségûek az utak, kátyú kátyút ér. Belegondolni is rossz, hogy ha télen ezekbe a kátyúkba beleesik a hó, és a jég tavaszra még tovább mélyíti, szélesíti
Örültem, hogy végre átfestik a zebrákat és útjelzéseket Encs átkelési szakaszán. Örömöm kissé korainak bizonyult, mivel a húsáruház elõtti útkeresztezõdésben lévõ négy zebra közül csak a két egyirányba fekvõt meszelték át, a két másik irányba lévõt még úgy hagyták egy kicsit. Lehet, hogy elfogyott a festék, vagy hirtelen szabadságra ment a festõ, vagy ami a legrosszabb, ezt már nem is akarják lefesteni idén. Egyébként sem viszik túlzásba az útjelzések felfestésének frissítését, már alig-alig volt látható a korábbi festés, pedig mennyivel biztonságosabb, ha látja az erre vetõdõ idegen autós az útjeleket. Mi, itt élõk már emlékezetbõl tudjuk, hogy hol lenne a zebra, de piaci napokon, vásárkor elég sok idegen, vidéki megfordul Encsen. Remélhetõleg mielõbb pótolja az út kezelõje az elmaradt hiányosságot, hogy a nagyobb forgalmú mindenszentek és halottak napján már betöltse eligazító feladatát az útjelzés. Amennyiben sokat késlekednek a hiányzó részek festésével, addig lehet, hogy a korábban lefestett rész is újra festést igényel majd,(lehet elölrõl kezdeni az egészet), mert most, pár nappal a festést követõen is már igencsak megkopott. (Lehet, hogy már a festék is kínai?)
2013. nyár-õsz
megkövetem az amerikai barátainkat, akik idõközben rájöttek, milyen ártalmas, ha a gyerek nem mozog, és újabb hírek szerint ma már szinte minden amerikai családban fontos szerepet játszik a sport is a számítógép mellett.
Tornaóra mindennap Az oktatási reform és iskolai átszervezések sok vitatható, megkérdõjelezhetõ lépése és szabályozása mellett a legüdvözlendõbb változás a mindennapos testnevelés bevezetése. Szerintem ez a legelõremutatóbb pontja a változtatásnak. Errõl egy kicsit az egykor minden képernyõn felbukkanó családi tv-torna jut eszembe. Annak az lett volna a szerepe, hogy felhívja a családok figyelmét a testmozgás, a torna fontosságára. Abban a szegény idõszakban pedig még nem is volt ennyi túlsúlyos polgár és gyermek. Akkor a gyerekek az iskola utáni szabad idejük nagy részét a szabad levegõn, mozgással töltötték és a sötétség verte be õket a lakásba. A nyári szünetet sem a félhomályos szobában, a számítógép elõtt gubbasztva múlatták, fõleg vidéken nem. Most viszont, sajnos, az iskolai, kötelezõ mozgáson, tornaórán kívül semmit sem mozognak önszántukból. Beszélgetve hasonló korú gyerekek szüleivel, szinte mindenki ugyanezt meséli el. Egy-két évtizede még ismeretlen volt ez a káros-kóros jelenség nálunk. Hírekben már hallottuk, hogy az USA-ban a gyerekek zöme túlsúlyos, nincs állóképességük, nem fejlõdnek ki az
Nálunk az árvácskák nem árválkodnak izmaik, mert egész nap csak a számítógép és a televízió elõtt gubbasztanak. Mi akkor még nem igazán tudtuk, hogy mirõl is beszélnek. Ma már ide is elért ez a kór. Sajnos napjainkban egyre elterjedtebb óvodai program a számítógép ,,megszerettetése” az óvodásokkal.(Ez szakmai körökben is vitatéma.) Véleményem, hogy megszeretik õk azt maguktól is. Jobb lenne, ha minél késõbb jönnének rá ennek az eszköznek a szépségeire amely zárkózottságot, kifejezõkézség-, szókincs szegénységet és egészségkárosodást okoz. Talán, inkább ameddig tehetik, maradjanak csak a labdánál, meséskönyvnél. A retro diafilm vetítés is jó kis családi program lehet. Kakaóbiztos szûmítógép? Már a fogalom is rettenetes! Felértékelõdött ezért a szememben a mindennapi testnevelés. Írásom végén
Akárcsak nyáron, most õsszel is szép virágos, gondozott városunk. Új színfolt idén, hogy árvácskák áradata borítja a közterületet. Természetesen ez a sok gyönyörû, a szivárvány minden színében pompázó árvácska-tenger is (akárcsak a nyári virágok) a Városgazda Kft. ügyeskezû kertészeit dicséri. Köszönjük, hogy õsszel is ilyen széppé varázsolták városunkat. (A káposzta virágok is szépek!)
Toborzó Kapát kézbe! Mielõtt a cím alapján bárki megijedne, megnyugtatom a kedves olvasót, nem szeretnék népfelkelést szervezni, azaz nem akarom a jövõ esztendõben kerek évfordulós Dózsa-féle parasztfelkelést városunkban rekonstruálni, mindössze oszlopos kertbarátként a kertészkedés szépségeire és hasznosságára szeretném felhívni a figyelmet. Ez a nyár is gyorsan elszállt, akár a többi. A nyarak már csak ilyenek. Gyerekeknek, iskolásoknak pláne, hogy ez a legrövidebb évszak. Azoknak a nagykorúaknak is gyorsan elröppen a nyár, akik ekkor is tesznekvesznek. Személyem, szerencsére, hála istennek ezek közé tartozik. Mivel egy kicsit hiperaktív, nyüzsgõ típus vagyok, örülök, hogy nálunk a nyár nem egyenlõ az uborkaszezonnal. Természetesen uborkaszezon is a szó szoros értelmében, mivel kertünkben ekkor terem a futtatón az uborka. Nincs is annál szebb látvány, mint a gravitáció által tehetetlenül csüngõ uborkák serege. Meghazudtolva elõzõ, elhamarkodott állításomat, mégiscsak van hasonlóan szép látvány. Sok szép hasonló látvány akad egy nyári kertben. Az üde zölden sorakozó fejes saláták, a fürtökben pirosló cseresznye, a zöld bokorból kikandikáló piros paradicsom, a sárgálló vagy lilás kékesen tündöklõ szólószõlõ, az õsszel ránk mosolygó alma, körte, hamvas-piros õszibarack mind-mind ilyen szívet-lelket, elfogyasztva ízlelõbimbóinkat is gyönyörködtetõ élmény. Mindehhez a látvány nyújtotta gyönyörûséghez persze társul az alkotás-, a teremtés öröme, az ,,én
2013. nyár-õsz
munkám gyümölcse” élménye is. És természetesen a miénk mindig szebb, édesebb, egészségesebb mint a ,,bolti” . Ajánlom mindenkinek hogy élje át ezt a csodálatos élményt. Ha van egy kiskertje, ne sajnálja a fáradtságot, mert megéri. Ne üljön fel annak a ,,rossz dumának”, hogy nem érdemes semmit sem termeszteni ,mert sokkal olcsóbb megvenni, mert drága a mag, a növényvédõ szer, a tápanyag, a víz stb. Lehet, hogy ezek a részigazságok mind-mind igazak, és az is lehet, hogy ha mindent összeadunk, néha olcsóbban meg lehet venni a zöldségeket szezonálisan, de a minõség, az egészséges termés már a másik oldalon esik latba, és átbillenti a mérleg serpenyõjét a magunk által termeltek oldalára. Továbbá itt esik még nagyon nyomatékosan a latba az elõbb már említett alkotás öröme, illetve a testmozgás, a jó levegõ áldásos hatása. Bármennyire is hihetetlen, nemcsak szoláriumban, wellness hétvégén, strandon lehet lebarnulni, és nemcsak fitness teremben vagy futás által lehet kellemesen elfáradni. Minderre alkalmas egy kis darab föld, egy zöldséges kert is. Hogy saját példámmal is alátámasszam mondanivalómat, és még szemléletesebben hozzájáruljak a kedvcsináláshoz, röviden leírom, milyen sokféle finomabbnál finomabb zöldség termett idén mindössze 40 m2-t kitevõ kertünkben. Fejes saláta, újhagyma, majd lila-, fehér-, vöröshagyma. Jánosnapi retek, müncheni sörretek, sóska, uborka, sárga koktélparadicsom, sárga nagy paradicsom, ötféle piros paradicsom ( idén nem volt fekete
paradicsomunk ) . A retek helyén paprika, pár bokor padlizsán, a kerítésre futtatva zöldbab,kolbásztök. Természetesen zeller, petrezselyem, sárgarépa, gigant karalábé.( A legnagyobb fej több mint 3 kg-ot nyomott). Végül a hagyma helyén fekete retek. Talán hihetetlen ez a felsorolás, pedig ez valós tényeken alapszik. Ma már csak a spajz polcain sorakozó lecsók, zöldbabok, paradicsomlevek és a pincében sorsukra váró zöldségfélék tanúskodhatnak a mozgalmas nyári pillanatokról, a szép termésrõl, de szívünkben is visszamaradt egy kis emlék, sikerélmény, a jól végzett munka öröme. Aki eddig, idén kimaradt mindebbõl, és felült a ,,vedd meg, úgy olcsóbb” mendemondájának, az gondolja át újra az itt leírtak alapján ezt a témát, és ha meggyõztem, jövõ tavasszal társuljon a ,,termeld meg magadnak” elvet vallók táborához. Nem ártana persze még idén õsszel felásni a kertet, hogy eredményesebb legyen a jövõ év. Bízom benne, hogy írásommal, toborzómmal sok embert sikerül jó értelemben véve megfertõzni, és felhívni a figyelmet ennek a hobbinak a szépségére, hasznosságára. Ui: Remélem, a helyi zöldségesek nem köveznek meg az üzletrontás, ellenpropaganda miatt. Közlöm velük, hogy nyugodjanak meg, mert szavaim enyhén szólva csak nagyon kevés embernél hullanak majd termõ talajba, és legtöbben csak falrahányt borsóként tekintenek eme írásra. Kércsi
21
Az egészség kincs, a legbecsesebb kincs Céljaink megvalósításához egészségesnek kell lennünk, és ezért tennünk kell! Magunknak, Magunkért. A TÁMOP 6.1.2/LHH/11-A-2012-0007 kódszámú „Az egészség kincs, a legbecsesebb kincs”címû pályázatunk 2013. január 1-jével indult. Az elmúlt tíz hónap eseményekben gazdagon telt, a projekt a legfiatalabb korosztálytól a szépkorúakig kínál sokrétû programsorozatot a kistérség lakossága számára. A legkisebbeknek és édesanyjuknak a Baba-mama Klub nyújt lehetõséget a kikapcsolódásra, játékra és az egészséges táplálkozás pici korban történõ kialakítására. Az Anyatejes Világnap megünneplésére 2013. 08. 09-én került sor, amely egyik kiemelt programunk volt, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a szoptatás az anyák életében a világ legtermészetesebb folyamata, a legcsodálatosabb érzelemközvetítés az anya és a gyermek számára. Az anyatej nemcsak kitûnõ táplálék, hanem segíti számos betegség megelõzését, a gyermek szellemi fejlõdését, csökkenti az allergiás megbetegedések kialakulásának a kockázatát. A rendezvényen megjelent 61 anyuka és 66 gyermek. Megható pillanatoknak lehettünk tanúi, amikor átadásra kerültek a hosszú ideig szoptató anyukáknak a virágok, oklevelek és a kis ajándékcsomagok.
ismereteket a foglalkozások során, a nyári hét napos életmód táborban, valamint az „IFITÉR” alternatív szórakozást kínáló program keretében. A Kistérségi Diák Sportnapon 2013. május 11-én 200 gyermek versenyzett. Ezen a verõfényes szombati délelõttön 13 iskola 15 csapata mérte össze felkészültségét, kitartását, ügyességét, ahol nem az erõ fitogtatása volt a döntõ, hanem a kitartás, összetartozás, a csapategység. Az életmód táborban 13 iskola 441 tanulója tölthetett el egy felejthetetlen hetet Telkibányán, ahol az ismeretszerzés, a felhõtlen kikapcsolódás, barátságok szövõdése egyaránt jelen volt. A program lehetõséget biztosít arra is, hogy 14 napos úszótanfolyamon vehessenek részt a kistérség óvodásai, iskolásai. Eddig 389 fõ részesült az egészség megõrzése szempontjából is igen kiemelt szerepet jelentõ úszásoktatásban.
Valamennyi korosztályt érintõ programelem a „Jóga Mindenkinek” erõgyûjtõ és fejlesztõ módszer oktatása, amely magába foglalja a természetes légzést, az egész test izomzatának állandó pulzáló összehúzásátelernyesztését, így sejtszinten segíti elõ a test méregtelenítését és éltetõ oxigénnel illetve tápanyagokkal való ellátását. Az óvodások számára októberben indult a „Játssz az egészségedért” program, amely a mozgás szükségességére hívja fel a figyelmet, és igyekszik kialakítani a mindennapos mozgás iránti igényt a gyermekekben. Az általános iskolás és középiskolás tanulók a mozgás, a szabadidõ hasznos eltöltése, az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a személyi higiéné, a szenvedélybetegségek megelõzése, a párválasztás, a helyes szexuális magatartás, a családalapítás, a lelki egészség megõrzése, konfliktuskezelés, önismeret, személyiségfejlesztés terén kaphattak/kaphatnak új
22
Nagy sikere van a tanulók és a felnõttek körében egyaránt az Elsõsegély-nyújtó tanfolyamnak, amelyet képzett oktató tart. A résztvevõk megismerkedhetnek az elsõsegélynyújtás történetével, az elsõsegélynyújtó kötelességeivel, a baleset helyszínén elvárt viselkedési formával, alapvetõ fogalmakkal, alapfokú újraélesztési technikákkal, stabil oldalfekvõ helyzet kialakításával, a légút biztosításához szükséges ismeretekkel. Rosszullétek (ájulás, shock, epilepsia, cukorkóma), lázas állapotok, lázgörcs, mérgezések, ide-
gentestek szembe, légútba kerülése, áramütés, rándulás, ficam, törés, agyrázkódás, égés esetén szükséges teendõkkel. Október 5-én szerveztük meg a „Tudj meg többet Magadról” Kistérségi Egészség Napot, amelyre nagyon sok meghívót, plakátot, szórólapot küldtünk ki a településekre, önkormányzatoknak, intézményeknek, szervezeteknek, hogy a lakosságot értesítsük az ingyenes, széleskörû szûrési, tanácsadási lehetõségekrõl. A több mint 200 fõ regisztrált ellenére kicsit elégedetlenek vagyunk, sokkal több résztvevõre számítottunk. Úgy látszik, még mindig nem figyelünk kellõen oda az egészségünkre, pedig ez a nap alkalmas lett volna arra, hogy sokféle ismeretet szerezzünk arról, hogy mit is kellene tennünk egészségünk megõrzése érdekében, és lehetõség volt sokféle szûrõvizsgálatot elvégeztetni. Eredményesnek tartjuk a rendezvényt azért, mert több esetben is kiszûrték valamilyen betegségnek a gyanúját, így megfelelõ szakemberhez irányították mindazokat, akik eddig egészségesnek gondolták magukat, illetve a figyelmeztetõ
tüneteket nem tartották aggasztónak. Bízunk benne, hogy a valamennyi korosztály számára megrendezésre kerülõ programokkal sikerül felhívnunk a figyelmet az egészség fontosságára. Elérjük azt, hogy mindenkiben tudatosul „Az egészség kincs, a legbecsesebb kincs”. Ennek megõrzése érdekében tehát nem szabad, hogy úgy teljen el nap, hogy nem jut eszünkbe: céljaink megvalósításához egészségesnek kell lennünk, és ezért tennünk kell magunknak, magunkért! Bodnárné Király Erzsébet projektmenedzser
2013. nyár-õsz
Nyugdíjasok élményei Véleményünk szerint az elõzetesen megbeszélt programok ígéretesnek tûntek. Ezekbõl három program már elindult, melybõl kettõ jelen pillanatban is tart, úgy mint gyógytorna és vízi torna, illetve voltunk lovas-terápiás rendezvényen. A gyógytorna kellemes hangulatban, Istók Barnabás gyógytornász vezetésével heti egy alkalommal kerül megrendezésre. Nagyon hasznosak részünkre a sokszínû gyakorlatok, mert otthon is tovább gyakorolhatjuk és ez a reumatikus fájdalmainkra pozitív hatással van. A vízi torna hasonló képpen jó hangulatban és kiváló körülmények között zajlik, kellemes gyakorlatokat végzünk Hódiné Gazsi Ágota vezetésével, mely szintén pozitív hatással van a betegségeinkre. Az aggteleki barlangtúrás rendezvényen élvezhettük a magas relatív páratartalom és kalcium gyógyító hatását. Megtudtuk, hogy a barlang magas széndioxid tartalma pedig fokozott és intenzív levegõvétellel segíti a vérkeringést. Az elõadás és a zenés fényjáték pedig kimagasló élményt nyújtott számunkra. A lovas- terápiás rendezvényen, mely Nádudvaron került megrendezésre, õszintén mondom, jól éreztem magam. Hiszen lovat testközelbõl nagyon régen láttam, éreztem. Reméljük a még elõttünk álló további új programok hasonlóan jó emlékeket fognak hagyni bennünk, és szintén pozitív hatással lesznek a betegségeim tüneteire.
kivitelezésére, hogy szinte elájultam. Persze ez a kis negatívum sem szegte kedvem, s próbálom az oktató utasításait betartva végezni a gyakorlatokat. Minden alkalom után azt tapasztalom, feltöltõdtem, lenyugodtam, frissnek, energikusnak érzem magam. Otthon szinte minden nap alkalmazom a „3 perces láb és karrázás” gyakorlatot (visszér problémáim vannak) és a gerinccsavarás jó néhány pozicióját. Nem vagyok rendszeres látogatója a foglalkozásoknak munkámból adódóan, de ha nem dolgozok, igyekszem minden mást háttérbe szorítani, csak hogy részt vehessek az órákon. Bortnyákné Fürjész Ildikó Közel fél éve ismerkedtem meg közelebbrõl az Etka jógával. Érzem jótékony hatását. A mozgássorozatok, gyakorlatok elvégzése után kellemesen elfáradva, feltöltõdve érzem magam. Igazából az fogott meg az Etka jógában, hogy a sokszínû gyakorlatok végzésében nincs erõlködés, csak annyira végzem, amennyire nekem jólesik. Erre az oktató a gyakorlatok elvégzése elõtt felhívja a figyelmünket. A gerinc rendszeres nyújtása által, úgy érzem, hogy tudatosabb lett a testtartásom, ha elkezdek görnyedni, azonnal korrigálom testhelyzetemet. Odafigyelek magamra, eddig is viszonylag egészségesen étkeztem, de mióta jógázom, még inkább elõtérbe helyezem a sok gyümölcsöt, figyelek a folyadék bevitelre. Az Etka jóga erõt, kitartást ad, testi lelki egyensúlyt biztosít, növeli az akaraterõt. Szelezsán Györgyné
Köszönjük a szervezõknek, hogy gondoltak az idõs korosztályra az egészség megõrzése érdekében, és részesei lehettünk ezeknek az eseményeknek! Tisztelettel: Gombár Lászlóné, Havasi Béla Mit jelent számunkra a Jóga? 2012 októberétõl járok az Etka jóga foglalkozásokra. Egy kedves ismerõsöm ajánlotta, akivel a pörgõs Tabata edzéseken izzadunk együtt hétfõnként. Már az elsõ alkalommal megtetszett a légkör, az oktató (Jucus) nyugalmat árasztó hangja, ahogyan a különbözõ gyakorlatokat alaposan magyarázza, bemutatja. Kezdetben nehézségeket okozott a légzéstechnika és a mozgások összehangolása, de mára úgy érzem, sikeresen veszem az akadályokat. A kezdeti idõszakban egy alkalommal annyira koncentráltam a légzés tökéletes
2013. nyár-õsz
53 éves fizikai dolgozó vagyok, Forrón lakom. Az év januárjától veszek részt az encsi kistérség programjának keretén belül folyó ingyenes Etka jóga erõgyûjtõ módszer foglakozásain. Mivel a húgom az egyik oktató, így csupán csak elmenni volt nehéz, azóta az életünk része lett, huszonéves lányommal közösen járunk el az órákra. Mindig is mozgásszervi és emésztési problémákkal küzdöttem. Foglalkozások után jó a közérzetem, az étvágyam, munkám során könnyebb a mozgás. A gerincfájdalmaimra a nyújtó és csavaró gyakorlatok tesznek jót, és a pozitív fizikai hatások mellett, a relaxáció lélektanilag nagyon nyugtatõ, üdítõ. Köszönöm, hogy a program keretén belül gondoltak a dolgozó, fáradt emberek megmozgatására is. Fortuna Ferenc Telkibányai táborozás 2013. július 15-21. Én egy 4. osztályos lány vagyok, aki még soha nem volt táborozni. Most lehetõségem volt, hogy eljöjjek Telkibányára. Elsõ nap megismerkedtünk a tábor területével és a gyerekekkel. Sokat beszélgettünk, játszottunk. Reggelente szobaszemlével
kezdtük a napot, mindenki sürgött-forgott, takarított. Utána reggeli tornával frissítettük és erõsítettük magunkat. Reggeli után elindultunk felfedezni Telkibányát és környékét. Láttuk az Alexandriai Szent Katalin kápolnát, a Református Vártemplomot, a helytörténeti kiállítást a Mûvelõdési Házban, az Ásványmúzeumot, a kopjafás temetõt. Délutánonként érdekes elõadásokat hallgattunk az egészséges életmóddal kapcsolatosan, doktor néniktõl, rendõr bácsitól, mentõs bácsitól. Szabadidõben sokat játszottunk: libikókáztunk, mókuskerekeztünk, célba dobtunk, kosárlabdáztunk, fociztunk, tollasoztunk, ping-pongoztunk. Kézmûves foglalkozásokon festettünk, rajzoltunk, hajtogattunk, mozaik képet készítettünk. Egyik este társas és modern tánccal léptünk fel a társaink szórakoztatására. Olyan sikerünk volt, hogy vissza is tapsoltak bennünket. Esténként a sötétedés vetett véget a kint tartózkodásunknak. Mikor ezt a visszatekintést írom, kettõs érzés kavarog bennem. Örülök, mert holnap délelõtt már otthon leszek a családom körében, az ismerõs környezetben, de szomorú is vagyok, mert véget ér ez az élményekkel teli egy hét, amit sosem fogok elfelejteni. Köszönöm a lehetõséget! Kavasánszki Réka Dayka Gábor Általános Iskola Méra Vélemények a táborról /Dayka Gábor Általános Iskola tanulóitól/ Nekem a legjobban a táborban az tetszett, hogy sok új ismerõst szereztem és hogy a táncunk, amivel felléptünk, nagyon sikeres volt. Oravecz Orsolya Nagyon jó volt ez a hét, sok új barátot szereztem, sok jó környéken jártam, és még nem szeretnék hazamenni. Orosz Dorka De jó volt ez a hét! Kár, hogy már haza kell menni. Molnár Bianka Nekem nagyon-nagyon tetszett a tábor, fõleg az, hogy sok mindenkit megismertem, nagyon sokat szórakoztunk a többiekkel, és sokat nevettünk. Balogh Katrin A táborban a szórakozás mellett sok új és hasznos ismereteket szerezhettünk. Jó volt itt lenni. Heinisch Bence
23
Nagy pénz, kis foci Az elején szeretném tisztázni, hogy nem értek a focihoz. Hazafias érzületbõl ugyan megmeg néztem eddigi életem során a ,,válogatott” mérkõzéseket (fõleg abban az idõben, amikor csak egy-két csatorna volt, így kevesebb átkapcsolási lehetõség adódott), de nagyjából ennyiben ki is merült a nemzeti futball iránti vonzódásom. Talán azért, mert jómagam sem rúgtam a bõrt soha. Gyerekként, majd középiskolás koromban is mindig ,,csak” kapus voltam. Ezt a feladatot lekicsinylõnek, olykor megalázónak éreztem. Napjainkban, közel az ötvenhez jöttem rá, milyen fontos, kulcsfigura, meghatározó személyiség is a kapus. Beengedni nyolc gólt, az nem kis teljesítmény, nem kis tudomány. Na de, hogy ne szaladjak elõre és ne lõjem le a mai, sajnos aktuális poént, maradjunk még kicsit a múltnál, a szebb, dicsõbb múltnál. Pörgessük vissza az idõ kerekét az '50-es, '60as, '70-es évekbe. Abba a lelkes idõszakba, amikor még nem pénzért fociztak fiatalok, felnõttek, amikor várva várt ünnepi esemény volt vasárnaponként a meccsnézés még falun is. Hogy lentrõl kezdjem: szinte minden egyes falunak volt valamilyen (lehet hogy kevésbé rangos, nagyon amatõr, de lelkes, saját) focicsapata. Ezeket a csapatokat általában a helyi TSZ-ek ,,szponzorálták”, amely támogatás leggyakrabban kimerült egy ponyvás teherautó biztosításában, amely az idegenben zajló meccsekre elszállította a csapatot. Mai szemmel nézve érdekes, hogy akkor ezt a KRESZ is megengedte. (Általános iskolásként, mi is ilyennel jártunk szüretelni Tállyára.) A mai kényes, helyi sztárok lehet, hogy fel sem szállnának egy ilyen jármûre. Akkoriban nem kaptak márkás cuccokat a focisták, enni inni is csak ritkán, leginkább évzárókor. Fizetésrõl nem is álmodhattak, akkor a TSZ-ekben dolgozók is nagyon kevés pénzt kaptak, nagyon kemény fizikai munkáért. Feltehetnénk a kérdést, mai fejjel nézve a dolgokat: Akkor miért fociztak? Úgy gondolom, erre a kérdésre adandó válaszban van a lényeg elrejtve. LELKESEDÉSBÕL. Ja, hogy ez a szó ma már nem igazán értelmezhetõ, és kikopott a mindennapjainkból, így a futballból is? Sajnos ez az igazság. Meg is van az eredménye. Régen, az ominózus magyarangol 6:3 idõszakában bármennyire is hihetetlen, nem pénzért fociztak az emberek kis hazánkban, az alacsonyabb szinteken pláne, hogy nem. Az országos klubcsapatoknál már volt valamilyen honorárium, de nagyságrendileg az sem összehasonlítható a mai nagy (érdemtelenül nagy) pénzekkel. Akkoriban, abban a dicsõ korszakban a gyerekek kezdetben rongylabdát rúgtak a grundokon. Még az én gyerekkoromban ('70es évek) is igen nagy érték volt egy-egy, a faluban megtalálható bõrfoci. Iskolákban is egy-két darab volt, nem úgy mint ma, amikor labdahegyek állnak a raktárakban. Ha azt az egyet átrúgtuk a szomszédba, addig állt a játék, amíg vissza nem került. Természetesen nagy tisztelet övezte ezt az értékes eszközt.
24
Emlékszem, egy utcabelinknek saját ,,fûzõs” bõrfocija volt. (A külsõ bõr össze volt fûzve egy bõrszíjjal). Õ sztár volt ezzel a focijával a többi szegény gyerek között. Az itt leírtakkal ugyan némileg ellent mond a Puskás Öcsi bácsinak tulajdonított híres mondás, mely szerint: ,,Nagy pénz, nagy focikis pénz, kis foci” . Bizonyára messze nem ilyen nagyságrendû pénzre gondolt, mint amilyenek ma forognak felsõbb foci körökben. És bizonyára csak a profi focistáknál lehetett ekkor egyáltalán pénzrõl beszélni. Akkor nemzeti focistának lenni érdem, büszkeség, hazafias cselekedet volt, mely minden pénzt fölülírt. Majdnem olyan értékû volt egy magyar válogatott csapatban gyõzni, mint egy többszörös túlerõben lévõ, profi sereggel szemben, kezdetleges fegyverekkel csatát nyerni. Mindkét mûfajban fontos kulcsszó, a lelkesedés. Ma már gyerekeket, fiatalokat adnak-vesznek, agyonsztárolnak. A nagyobbakról, a profikról nem is beszélve. Már gazdagabb falvak csapataiba is veszik a játékosokat, másik faluból, városból. Akkor ebben mi a sajátjuk? Akinek több pénze van játékosra, az nyer? Ugyanakkor az ország szegényebb régióiban lévõ kis falvak nem tudnak elindulni a bajnokságon, mert sokszor a nevezési díjat sem tudják kifizetni. Nagyon, nagyon egyetértek Bayer Zsolt, ismert (sokak által kedvelt és sokak által nem kedvelt) publicista Magyar Hírlapban e témában ,,válogatottunknak” írt nyílt levelével, leginkább azzal a cikkben többször megismételt felszólítással, mely így szól: ,,Takarodjatok!” Nem igazán lehet ezt jobban, tömörebben, lényegre törõbben kifejezni. Igen, takarodjatok! ,,Edzõ” , ,,csatárok” , ,,középpályások” , ,,hátvédek” na és a ,,kapus” . Mind-mind együtt, szépen húzzatok el ! Talán Andorrára, de ha nem oda, akkor jó messzire, melegebb éghajlatra. Sok minden elanyagiasodott, ezáltal eltorzult mai világunkban. Nagyon sok esetben elveszett a lényeg, azaz, hogy valamit ne pénzért csináljunk, hanem hitbõl, szeretetbõl, lelkesedésbõl. (A háború utáni romokban lévõ országot is így építették újjá). Ha valahol, akkor az én szakmámban nagyon fontos szerepe van az elkötelezettségnek. Pláne napjainkban, amikor egyre kevesebb pénz jut erre a területre, ellentétben az agyonsztárolt, agyonpénzelt, érdemein felül felmagasztalt és felértékelt futballal.
A miénk mellett az élet minden területén nagy szükség lenne a hitre,hivatástudatra. Szükség lenne ezekre a pedagógusoknál, a színészeknél és az ezzel rokonszakmájú politikusoknál, a mûvészeknél, orvosoknál, na és végül, de nem utolsó sorban a sportolóknál, azok közül is leginkább a focistáknál. A futball a mai, egyébként nagyon sikeresnek mondható magyar sportélet (9. hely a 2012-es olimpiai éremtáblán,futball nélkül számolva,USA,Kína,Anglia,Olaszország,DélKorea,Németország,Franciaország,Olaszország után) s zégyenfoltja, mégis a legtámogatottabb, leginkább elkényeztetett ágazata. Ezek mellett, ezek után gyalázatos ez a 8:1! Remélem, igaza lesz Bayernek, és valamennyien elkotródnak nemcsak a pályáról, de az országból is ezek után. Még jó, hogy tagja volt a válogatottunknak az agyonsztárolt Dzsudzsák. Ha õ nem lett volna ott, lehet, hogy kétszámjegyû lenne a kapott gólok száma. Õ azonban ,,jól” lekötötte az ellenfelet, így csak 8-at kaptunk. Nem kell ahhoz szakembernek lenni, (én sem vagyok az), hogy rájöjjünk, valami nagyon el van rontva foci ügyben. Méltatlan ennek a területnek a túlpénzelése, más, tényleg sikeres, világszínvonalú sportágakkal szemben. Mindenképpen megérdemel ez a terület egy pár, erõn felül kiszenvedett stadiont. A stadion köztudottan leginkább focira alkalmas. Ott nem lehet úszni, vízilabdázni, kajakozni, kerékpározni, birkózni, súlyt emelni stb. Maximum futni lehet körbe-körbe. Na és lehet nyomdafestéket nem tûrõ gyalázkodásra tanítani a fiatalokat. Jól lehet oktatni a vandalizmust, anyázást, le-fel menõ õsök emlegetését. Szóval egy nagyon univerzális, multifunkcionális létesítmény. Lehet, hogy e helyett inkább vissza kellene térni a rongylabdához és a grundfocihoz? (Na, ne már!Csak vicceltem).Ha már olyan sok pénzünk lesz a jövõ években, lehet, hogy a nagy tömeget befogadó stadionok helyett sok kicsi mûfüves pályát, kosárlabdapályát, röplabdapályát kellene építeni. Mint ahogy az elején kezdtem, nem sok közöm van a sporthoz, és nem kardinális kérdés nálam a futball, de engem is megcsapott annak a nemzeti felháborodásnak a szele, amely azután a dicsõséges hollandmagyar meccs után süvített végig az országon. Minden hazafias érzelmû ember beleborzongott, függetlenül attól, hogyan áll a focival. Én is úgy éreztem, hangot kell adni érzelmeimnek, és remélem soraim sokak szimpátiáját elnyerik majd. Na, meg aztán végre jó lenne tanulni a hibákból. Jó lenne megtanulni és megtanítani ,hogy a pénz nem minden. Hogy ma is nagyon aktuálisak a kereszténység kiemelt értékei: a hit, a remény és a szeretet, és az ezekkel rokon, ezekbõl táplálkozó civil érték, a LELKESEDÉS. Kércsi
2013. nyár-õsz
Önkormányzat
„Biztos kezdet, biztos jövõ” TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0003 Sajtóközlemény Pályázó: Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Projekt megvalósításának idõszaka: 2013. január 1.- 2014. december 31. A sikeres elõkészítõ munka eredményeként a tervezett kezdési idõpontban el tudtuk indítani, és folyamatosa valósítjuk meg a programjainkat; a dolgozók többségének alkalmazása is megtörtént. A nyitó rendezvényünkre nagy érdeklõdés volt, melyet a sajtótájékoztató követett, illetve minden ehhez az intervallumhoz tartozó nyilvánossági kötelezettségünknek eleget tettünk; a gyerekesély önálló honlapot létrehoztuk és folyamatosan frissítjük. A Kistérségi Gyerekesély Bizottságot megalakítottuk, akinek a vezetõje dr. Kóbor Eleonóra gyermekorvos lett. Minden érintett terület képviselõje helyet kap a bizottságban, mely rendszeresen ülésezik, a munkaterv alapján végzi a feladatát; a Gyerekesély Iroda is folyamatosan mûködik. Nagy figyelmet fordítottunk a biztos szemlélet erõsítésére, a szakmaközi mûhelyek megszervezésére, ahová bevontuk a szociális, egészségügyi és oktatási ágazatot is. Elkészült a Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció; valamint megvalósult a kutatótábor a Magyar Tudományos Akadémia és a Corvinus Egyetem szakemberei és hallgatói kérdõívezése során. A menedzsment tagjai, a szakmai vezetõ és a szakterületi koordinátorok összehangolt munkát végeznek, segítik a többi alkalmazott munkáját. A Közösségi Szolgáltató Házak (KSZH) és Biztos Kezdet Házak (BKH) épületeinek átalakítása is folyamatosan történt, az átadásig más épületben valósultak meg a programok. Mérán, Perén, Encs-Fügödön, Hernádvécsén, Fájban és Baktakéken a KSZH, Encsen, Baktakéken és Hernádszentandráson a BKH kialakítása teljesen megtörtént. Örömmel mondhatjuk, hogy a gyermekek, szüleik, felnõttek nyitottak a programokra, foglalkozásokra, egyéb szolgáltatások igénybevételére. Több KSZH helyen tapasztaltuk, hogy szinte a megnyitás napján igénybe vették az infrastruktúra adta lehetõségeket (mosás, zuhanyzás). A foglalkozásokra is sokan mennek el, illetve többen információkért, nyomtatványok kitöltéséért keresik fel a kollégákat, így a nem rendszeresen járók száma jóval több a rendszeresen járókénál. A nyári családi napok rendezvényeken nagy volt az érdeklõdés, a szervezõ és lebonyolító munkába aktívan kapcsolódtak be a családsegítõ és gyermekjóléti szolgálat munkatársai. A nyári étkeztetés (házanként 30 fõ) is nagyon indokolt volt, hiszen volt olyan gyerek, aki azt mondta, hogy azon a napon csak most evett elõször (és utoljára). Ezt fõleg a hónap második felében figyelhettük meg, amikor a
2013. nyár-õsz
családok már nem tudtak még élelmiszert sem venni. A BKH-ban is vannak nem rendszeresen járók, a rendszeresen járók mindegyike azonban a hátrányos helyzetûek közé tartozik. A szükséges eszközök beszerzése is folyamatosan történt, melyek rendelkezésre állásáig a dolgozók, az önkormányzatok, óvodák, iskolák, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és más támogatók hozzájárulásával biztosítottak. A hejõkeresztúri és a berettyóújfalui szakmai tanulmányútról sok hasznos információval tértünk haza; mindezekbõl a foglalkozásvezetõk a saját területükbe egy-egy új módszert, technikát, anyagot építhettek be. A dél-dunántúli részen tett tapasztalatcsere látogatásunk is sikeresnek mondható, hiszen a KSZH és BKH dolgozói sok használható ismeretet, ötletet szereztek. A dekorációtól a kötelezõ dokumentumok vezetéséig sok-sok mindenre mintát, választ kaptunk; és nem utolsó sorban csapatépítésnek is jót tett a 3 napos program. A kiemelt program keretén belüli képzésen a Közösségi Szolgáltató Házak dolgozói, a szakterületi koordinátor és a szakmai vezetõ (30 fõ) vett részt. Két helyszínen (Csenyéte és Encs-Fügöd) tartottunk lakossági fórumot, illetve több helyszínre juttattunk ki újabb szórólapokat. A hiányzó, elégtelen szolgáltatások biztosítása, fejlesztése 1 logopédus (101 gyermek fejlesztése), 2 pszichológus és 4 gyógypedagógus foglalkoztatásával (299 gyermek pszichológiai és gyógypedagógiai ellátása) valósult meg. A fejlesztõ táborban 10 iskolából 30 felsõ (21 fõ HH) tagozatos tanuló vett részt, akik a fejlesztõ foglalkozások után a szabadidõt hasznosan (uszoda, kirándulástúra, kreatív, sport és kulturális programok) töltötték el. A szülõk számára szervezett motivációs képzés, rendezvénysorozat 4 településen (Encs, Novajidrány, Forró, Szalaszend) településenként 6 alkalommal összesen 54 fõ szülõ részvételével valósult meg. A "Kicsikhez hajolni, hogy magasodjál!" óvodai (211 fõ, melybõl 146 fõ Hátrányos Helyzetû), és a "2x2 néha 5" iskolai (419 fõ) fejlesztéseken sok a rendszeresen részt vevõ; a foglalkozásvezetõk játékos, ötletes formában valósítják ezeket meg. "Nekem a Balaton, a Riviéra!" családi táborozást 2 turnusban (Baktakék, Csobád, Krasznok-
vajda, Hernádszentandrás, Ináncs, Pere, Szalaszend, Szemere, Fáj, Fúlókércs) valósítottuk meg, 69 gyermek (59 fõ HH) 8 felnõtt és 8 kísérõ, szervezõ segítségével, akik felejthetetlen élményekkel gazdagodtak. A közösségi kerteket mind a 24 helyen sikerült beültetni, az abban dolgozó 179 fõ részt vett a képzésen. Az egészséges táplálkozás meghonosítása érdekében diaetetikus tartott 2 napos képzést az élelmezésvezetõknek és szakácsoknak; 10 településrõl 17 fõ vett ezen részt. A szûrõvizsgálatokat 2 helyszínen (Baktakék és Novajidrány) a pályázatból, 2 helyszínen (Csenyéte és Encs-Fügöd) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat finanszírozta. Így összesen 773 fõ vizsgálata valósult meg, melybõl 629 fõ hátrányos helyzetû. A gyermekorvosok által végzett szûrõvizsgálat is tovább folytatódott, eddig összesen 392 gyermek (239 fõ HH) szûrése történt meg. A környezettudatosságra való nevelés során a pedagógusok tartottak a gyerekeknek a környezetvédelemrõl és a hulladékgazdálkodásról tájékoztatást; az érintett idõszakban 8 iskola vett részt a fõvárosi kiránduláson (214 fõ), ahol személyesen ismerhették meg a turista helyeket. A játszóterek és sportudvarok kialakításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás lezajlott, elsõ körben eredményt tudtunk hirdetni. Az Internet és telefonvonalak bekötése is folyamatos történik, azonban van olyan település, ahová több szolgáltató is nemleges választ adott. Lezajlott az eszközökre vonatkozó közbeszerzés, valamint az informatikai eszközök is beszerzésre kerültek. A házakhoz a tisztítószerek és tisztálkodási szerek beszerzése folyamatos, a felmerülõ karbantartásokat is igyekszünk rövid idõn belül elvégezni. Az eltelt idõszakban a pályázatban vállalt kötelezettségeinknek eleget tettünk, igyekszünk az elõírásokat betartva a helyi igények alapján megvalósítani ezt a sokrétû tevékenységet; ezzel is segítve a kistérségünkben élõk felzárkózást.
Encsi Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0003 3860 Encs Petõfi u. 75. sz. e-mail:
[email protected] www.encsikisterseg.hu
25