2012. tanév

SZÁZ ÚT VÁR RÁNK… Moduláris oktatás TÁMOP 3.1.4 2011/2012. tanév Az előző két tanévben iskolánkban – a tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában – a moduláris tanítás keretein belül a „Demokráciára nevelés az iskolában” modult valósítottuk meg Az idei tanévben iskolánk hetedikes diákjai lehetőséget kaptak arra , hogy a Békés Megyei Iparkamara szervezésében ellátogassanak a budapesti Hungexpo területén megrendezésre kerülő „Szakma Sztár Fesztiválra”. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy ebben az esztendőben a moduláris oktatás fő témájául a pályaválasztást jelöljük meg. Minden oktató és nevelő intézménynek segítenie kell diákjai pályaorientációját, pályaválasztását. A család mellett az iskola a másik olyan közeg, amelynek fel kell vállalnia ezt a feladatot és mindent meg kell tennie azért, hogy a diákok képességeikhez és adottságaikhoz mérten válasszanak szakmát, iskolát. A pályaorientáció célja „ minden esetben az kell, hogy legyen, hogy az iskolát elvégezve a tanulók a felsőfokú tanulási utak és elhelyezkedési lehetőségek pontos ismeretében képesek legyenek az önmeghatározásra, illetve a megfelelő képzési programok kiválasztására is.” (www.hirmagazin.sulinet.hu – Pályaorientáció, 2003. 01. 13.)

A megfelelő pályaválasztás elengedhetetlen feltétele, hogy a tanuló tisztában legyen saját képességeivel, valamint megfelelő időben megismerje azokat a lehetőségeket (iskolatípusokat, szakmákat), amelyek közül a későbbiekben választhat. Ehhez nem elegendő, ha a tanulók csupán 8. osztályban foglalkoznak ezzel a témával. Az információk gyűjtését, a tájékozódást érdemes már 6-7. osztályban elkezdeni. Erre kiváló lehetőséget biztosítanak az osztályfőnöki órák. A „Száz út vár ránk…” modul kifejezetten arra épül, hogy a gyerekek megismerkedjenek az egyes szakmákkal, iskolatípusokkal, illetve, hogy saját érdeklődésüknek megfelelő iskolát, szakmát válasszanak. Legalább ennyire fontos, hogy tisztában legyenek saját adottságaikkal, képességeikkel, kompetenciáikkal, hiszen csak ezeket fegyelembe véve, ezekre építve lehet sikeres a pályaválasztásuk, s ezen keresztül az egész életpályájuk. Az alábbiakban található három osztályfőnöki óravázlat természetesen csak útmutatást, segítséget kíván adni a téma feldolgozásához, azokba bármely osztályfőnök szabadon beépítheti saját ötleteit. Az órákon használt módszerek ( beszélgető kör, páros munka, szakértői mozaik, villantó kártyák, önismereti játékok, frontális munka, prezentációk készítése ) mindenki számára ismertek, azok alkalmazása nem okozhat gondot a gyakorló pedagógusok számára. Amennyiben mégis, akkor az adott módszerek részletes leírása megtalálható Dr. Spencer Kagan - Kooperatív tanulás ( Ökonet, Budapest 2004 )című munkájában.

SZÁZ ÚT VÁR RÁNK… Osztályfőnöki órák rendje a 7. a. és a 7. b. osztályban 7. a. osztály Az osztályfőnöki óra témája Az iskolaválasztás gondja I. Az iskolaválasztás gondja II. Látogatás a Szakma Sztár fesztiválon Választható iskolatípusok

03. 19.

03. 20

03. 21.

03. 22.

03. 23.

04. 02.

04. 03

04. 04.

04. 05.

04. 04. 06. 09.

04. 10.

04. 11.

04. 04. 12. 13.

05. 07.

05. 08.

05. 09.

05. 10.

05. 11.

7. b. osztály Az osztályfőnöki óra témája Az iskolaválasztás gondja I. Az iskolaválasztás gondja II. Látogatás a Szakma Sztár fesztiválon Választható iskolatípusok

03. 26.

03. 27.

03. 28.

03. 29.

03. 30.

04. 09.

04. 10.

04. 11.

04. 12.

04. 04. 13. 16.

04. 17.

04. 18.

04. 04. 19. 20.

05. 14.

05. 15.

05. 16.

05. 17.

05. 18.

Az iskolaválasztás gondja I.

Nevelési feladatok, célok : ez a tanítási óra a megfelelő, reális önismeret kialakításában próbál segítséget nyújtani, arra próbálja rávezetni a tanulókat, hogy tisztában legyenek saját tulajdonságaikkal, képességeikkel. Rá kell vezetnünk a tanulókat arra a felismerésre, hogy másmilyennek látnak minket a bennünket körülvevők, és másmilyennek látjuk mi önmagunkat. A kettő közötti különbség rávilágíthat arra, hogy az önmagunkról alkotott hiteles képhez hozzátartozik mások – rólunk alkotott - véleménye is. Ha a diákok ezzel már tisztában vannak, akkor könnyebben elfogadják, hogy a pályaválasztásban a szülők, tanárok, segítő felnőttek véleményét is mérlegelniük kell a döntés előtt. Előzetes feladat: minden tanuló készít önmagáról egy „leltárt” annak tükrében, hogy mit szeret és mit nem, mivel foglalkozik szívesen és mit nem szeret csinálni, és különböző tulajdonságokat rendel magához. A leltár elkészítésében segít az alábbi táblázat: NÉV: …………………………………………… Jó tulajdonságaim

Rossz tulajdonságaim

Szeretem csinálni

Nem szeretem csinálni

Ezeket a lapokat érdemes közvetlenül óra előtt a szünetben, vagy az óra első néhány percében megíratni, mert ha haza adjuk, akkor elkerülhetetlen, hogy megmutatják egymásnak. Célok Önismeret fejlesztése

Tanári tevékenység

Tanulói tevékenység

I. Az óra elején kiosztja az Az önismereti önismereti táblázatot, gondosan kitöltése. ügyel arra, hogy mindenki önállóan dolgozzon annak kitöltésén. A feladatlapokat beszedi és összekeveri, majd egyesével felolvassa a tanulók önmagukról készült jellemzéseit, természetesen név nélkül. Emellett az éppen érintett tanulókat felkéri arra, hogy igyekezzenek más nevet mondani és semmiképpen ne árulják el, hogy most éppen róluk van szó.

Az osztály megpróbálják elhangzottak beazonosítani osztálytársaikat.

Eszközök, módszerek, munkaformák táblázat Önismereti táblázat – önálló munka

tanulói Frontális az munka alapján az

Az érintett tanuló igyekszik nem elárulni magát.

A jellemzésekre adott szavazatokat a táblán vezeti, végül kiemeli azt a nevet, akire a legtöbben gondoltak. Mindezek után a pedagógus és A jellemzések Beszélgető a gyerekek megbeszélik, hogy megbeszélése, értékelése. kör melyik jellemzés kire vonatkozik és kiértékelik, hogy kinél, mekkorák a különbségek aközött, ahogy önmagát látja és aközött, ahogy mások látják őt. II. Az óra második felében a A gyerekek foglalkozásokat Önálló gyerekek azokkal a lapokkal rendelnek az általuk munka dolgoznak tovább, amelyeket az szeretett tevékenységekhez óra elején kitöltöttek. Mindenki visszakapja a saját lapját és annak másik oldalára kiírja az általa szeretett tevékenységeket, majd azokhoz megpróbál egyegy szakmát, foglalkozást rendelni. Tapasztalatok megbeszélése, Tapasztalatok kiértékelés vezetése. megbeszélése, kiértékelés.

Beszélgető kör

III. Ha az idő engedi a következő játék is játszható ( ez az előzőnek a fordítottja). A pedagógus villantó kártyák segítségével foglalkozások, szakmák nevét, mutatja fel, ezekhez kell a diákoknak jellemzőket gyűjteni.

Frontális munka villantó kártyák

A tanulók a villantó kártyákat látva egy-egy jellemző dolgot mondanak el az adott foglalkozásról.

Ezeket jellemzőket esetleg A jellemzők rendszerezni is lehet aszerint, foglalása hogy a szakma pozitívumaira, vagy esetleges negatívumaira utalnak. Ezzel már a következő óra tematikáját készítjük elő. A pedagógus mindenkinek kioszt egy kártyát és feladatként a következő órára mindenkinek egy 5-6 diából álló prezentációt

–

rendszerbe Frontális munka

Önálló munka – felkészülés a következő

kell készítenie az adott szakmáról. (Ellátogathat olyan emberekhez, akik az adott területen tevékenykednek, szakkönyveket, ismeretterjesztő anyagokat gyűjthet, vendéget hívhat a következő órára. ) Célszerű olyan szakmákat kiosztani, amelyek iránt a gyerekek érdeklődést mutattak, vagyis van rá reális esély, hogy valamelyikük az adott irányban tanul majd tovább.

órára

A tanítási óra végén érdemes a gyerekek figyelmét felhívni arra, hogy az interneten alábbi helyeken találhatnak pályaorientációt segítő teszteket:

Ha az osztályfőnöki órák időkerete megengedi arra is lehet egy külön órát szánni, hogy a gyerekek a számítógép és internet segítségével többfajta önismereti, pályaorientációs tesztet is kitöltsenek, majd ezek tapasztalatait közösen meg lehet beszélni. Az óra feladatainak összeállításában felhasználtuk Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye című ( Pedellus Tankönyvkiadó) munkáját, melyben külön fejezet foglalkozik a pályaorientációt segítő gyakorlatokkal.

Az iskola választás gondja II. Nevelési feladatok, célok: Ez a tanítási óra a szakma - és pályaismeret terén kívánja bővíteni a tanulók tájékozottságát. A pályaválasztásnál elengedhetetlen, hogy a tanulók tisztában legyenek azzal, hogy melyik szakmához pontosan milyen tevékenység tartozik. Tudniuk kell azt, is, hogy az adott pálya milyen előnyökkel jár, vagy esetlegesen milyen hátrányai, negatívumai vannak. Előzetes feladat: Az előző órán kapott témakör (szakma) kidolgozása, prezentációk készítése. Ezeket a diákok által készített munkákat érdemes az óra előtti napokban átnézni, az esetleges helyesírási hibákat, pontatlanságokat kijavítani, hogy a vetítés, ismertetés alatt már ezzel ne kelljen foglalkozni. Mellékletként a modulleírás végén megtekinthető néhány az elkészült ismertetők, „foglalkozás-bemutatók” közül.

Célok:

Tanári tevékenység

Tanulói tevékenység

Eszközök, módszerek, munkaformák A szakma- és I.A pedagógus ismerteti a Az óra menetrendjének Frontális pályaismeret gyerekekkel a tanítási óra megbeszélése, a vetítési megbeszélés bővítése célját, majd a viták elkerülése sorrend sorsolása. végett az előadó gyerekek sorrendjét kisorsolják. Bemutatja és köszönti az esetleges meghívott vendégeket. Célszerű először a vetítést megnézni, majd mindegyik után megbeszélni a látottakat. Egyéni A tanulók bemutatják az előadások általuk készített munkákat. Számítógép, projektor

A látottak megbeszélése, a beszélgető kör vezetése. Az esetleges vendégek bevonása a beszélgetésbe, mondják el, hogy ki miért választotta az adott pályát, megtalálta-e a számítását vagy sem.

A látottak megbeszélése, Beszélgető egymás véleményének kör meghallgatása. Kérdések intézése a meghívottak felé, információgyűjtés egy-egy szakmáról.

Az óra végére az osztályt érintő minél több szakma jellemzőinek megbeszélése.

Beszélgető kör

Iskolatípusok Nevelési feladatok, célok: A tanítási óra célja a magyar iskolarendszer felépítésének és működésének megismertetése, melyhez forrásként a Köznevelési törvény ide vonatkozó részei kiválóan felhasználhatók. Emellett tudatosítani kell a gyerekekben, hogy melyik szakma eléréséhez, milyen iskolatípus választható, s ezáltal ki kell, hogy rajzolódjon minden tanuló előtt az általa bejárni kívánt út: a kiindulási ponttól ( általános iskola ) az elérendő célig ( a szakmai végzettség megszerzése). Nagy segítség lehet, ha mindezt igyekszünk térben és időben is elhelyezni, azaz minden egyes tanuló esetében megnézzük a végzettség

megszerzéséhez szükséges időt és ismertetjük az iskolák helyét és nevét, amelyekben az adott végzettség megszerezhető. Célok

Tanári tevékenység

Tanulói tevékenység

Eszközök, módszerek, munkaformák A magyar Az ehhez készült Az iskolatípusokat Számítógép, iskolarendszer prezentáció levetítése. ismertető prezentáció projektor felépítésének megtekintése. megismertetése iskolatípusonként A látottak megvitatása, Tanulói kérdések, válaszadás a felmerülő látottak megvitatása. kérdésekre

a Beszélgető kör

A z iskolatípusokat bemutató diasor a modulleírás végén megtekinthető és természetesen bármikor átdolgozható az esetleges változások, módosulások idején.

Képes beszámoló a Szakma Sztár Fesztiválon tett látogatásról

fodrász festő-mázoló

megnyitó

cukrász

felszolgáló

kozmetikus, sminkes kőműves

kőműves

varrónő

Jól éreztük magunkat…

ruházati eladó

Ruhákat is próbáltunk

fodrász

Hazafelé indulva

MELLÉKLETEK

A szakközépiskola

A magyar iskolarendszer felépítése Száz út vár ránk, de vajon hová vezetnek?

A köznevelési rendszer intézményei: • • • • • • •

a) óvoda, b) általános iskola, c) gimnázium, d) szakközépiskola e) szakiskola f) alapfokú művészeti iskola g) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézmény, • h) kollégium • i) pedagógiai szakszolgálati intézmény, • j) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény

• felkészít a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, • felkészít a szakirányú munkába állásra • általános műveltséget ad • négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik • az érettségi mellett szakmai végzettséget is ad

A szakiskola • három év alatt végezhető el • közismereti képzést, valamint szakmai elméleti és gyakorlati oktatást • nem ad érettségit • a képzés szakmai vizsgával zárul • még plusz két év tanulással megszerezhető a szakmai vizsga után az érettségi is

HÍD I. program A továbbtanulás szempontjából ránk vonatkozó intézmények: Általános iskola

szakközépiskola gimnázium szakiskola

• azoknak áll rendelkezésre, akiket az általános iskola után nem vettek fel semmilyen középiskolába • pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat • felkészít tanulási módszerek elsajátításra, • fejleszti a szakma elsajátításához szükséges készségeket

A kollégium

A gimnázium • lehet négy, hat vagy nyolc osztályos • általános műveltséget ad • felkészít az érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányokra (egyetem, főiskola) • nem ad szakmai végzettséget • azok számára ajánlott, akik tovább szeretnének tanulni a felsőoktatásban

• nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja,ha a tanuló lakóhelyétől távol kíván tanulni.

Tanulók prezentációi

 Az ács olyan szakképzett mesterember, aki

Készítette: Antal Gergő

ácsmesterséggel foglalkozik, bővebben: famunkálatokkal az építkezések körében, valamint régebben a bútorok, nyílázárók és más fából készült berendezések elkészítésével.  Ácsmesterségnek nevezzük a faszerkezeteket, illetve a stabil gerendaszerkezeteket készítő kisipart. Az ács, vagy áts szó honfoglalás előtti török eredetű jövevényszavunk,valószínűleg a nem specializálódott fafaragó embert jelölték vele. (Szláv megfelelője a taszár, illetve a teszér.) A fafaragás az idők során a kereslettől és a divattól függően megváltozott: a szobor vagy más díszítőelemek faragása a művészet síkjára emelődött, valamint különvált az asztalos, a teknőkészítő, a faesztergályos (a pipaszár készítő, oszlopkészítő, kulacskészítő), és a zsindelyfaragó stb. szakma.

 Régebben a fűrészeléssel és

bárdolással alakított keményfarönk, ácskapocs és a faszeg, újabban a fémszeg és a fatelepeken készre alakított, géppel gyalult gerenda, palló, léc, - ma főként puhafából. Az "igényesebb" épületekhez viszont nem hazai keményfát használnak, hanem érintetlen és betegségektől mentes erdőkből származó keményfát hozatnak be.

 Mérőfa, csapózsinór, ácsderékszög (szögelő), függő,

szintező, jelölő (irdaló), fűrészfélék, bak, tőke, fejsze, bárd, szekerce, ék, véső, sulyok, ácskalapács, kézi fúróeszközök, csiga és kötél. Újabban a fűrészelés, a fúrás és az építési elemek helyükre illesztése gépesített, a műhelyekben pedig sok helyen megtalálható a gépi hajtású faeszterga is.

Asztalos . Készítette: Kiss Martin

• Az asztalosság a faművességnek, illetve az ács szakmának egyik, a kora középkorban specializálódott ága. • Legfontosabb készítményei a bútorok: zsámolyok, heverők, kerevetek, székek, trónszékek, könyvtámaszok, szekrények stb.

Ma is teljes mértékben érthetőek Comenius tankönyvének az e szakmára vonatkozó sorai:

• ,,Az asztalos (szökrényes, szökrönyös) meggyalulja a deszkákat a gyaluval a faragó (gyaluló) -széken, megsimétja a simétó gyaluval, megfúrja a furóval, megfaragja (díszíti) a faragókéssel, egybenfoglalja (ereszti) enyvvel és hevederekkel, és (így) csinál táblákat, asztalokat, ládákat, és egyebeket ... "

• Szerszámai: gyalupad és padék, fa és vasfejű kalapács, a szegkiemelők, harapófogó, a fejsze, balta, szekerce, valamint a különböző gyalu-, fűrész- és furdancstípusok mellett a jelölő, a mérő, az enyvező és szorító eszközök sokféle típusa.

A

közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.

Készítette: Farkas Adrienn

 Már

az ókor legnagyobb gondolkodói – köztük is elsősorban Platón és Arisztotelész –, majd a középkorban Hippói Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás foglalkoztak műveikben gazdasági kérdésekkel.

A

tudomány első „igazi” képviselői, Adam Smith, Jean-Baptiste Say, David Ricardo, Thomas Malthus – akiket ma összefoglaló néven klasszikusoknak nevezünk.

 Budapesti

Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar  Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar  Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar  Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar  Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar  Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

A

közgazdaságtan két legfontosabb ága a gazdaság szereplőinek (emberek, háztartások, vállalatok) döntéseit vizsgáló mikroökonómia és az országok gazdaságának kérdéseivel foglalkozó makroökonómia.

 Az

újkorban a gazdasági és társadalmi viszonyok és velük párhuzamosan a tudomány, az eszmék gyökeres megváltozása következtében alakulhatott ki a közgazdaságtan önálló tudománya. Ekkor vált általános meggyőződéssé, hogy a társadalom, hasonlóan a természethez, meghatározott, sőt általában matematikai formában is leírható törvények szerint működik.

 Klasszikus

közgazdaságtan közgazdaságtan  Neoklasszikus közgazdaságtan  Osztrák iskola  Keynesiánus közgazdaságtan  Monetarizmus  Újklasszikus makroökonómia  Institucionalizmus  Alternatív közgazdaságtan  Marxista

 Eötvös

Loránd Tudományegyetem

 Pécsi

Tudományegyetem