MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
VBK/2891-9/2011. ügyintéző: Majtényi Melinda : 36 88 576 637 : 36 88 576 644 E-mail:
[email protected] Tárgy: Hulladékkezelési engedély
ParaTech Hungary Kft. 1025 Budapest Utas u. 18. HATÁROZAT A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a ParaTech Hungary Kft. (1025 Budapest, Utas u. 18. továbbiakban: Kérelmező) kérelmére a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 24846/2010. számú hulladékkezelési engedélyét módosítja a következők szerint. 1. A határozat 4. pontja az alábbiakkal egészül ki: A kísérleti kezelési technológia jellemzői: „A hulladékkezelési technológia második ütemében a folyadékfázis sav és lúgtartalmát visszanyerik. A szétválasztás előtti sólében maradó 1-2 % lebegőanyagot ülepítéssel egy 50 m3-es tartályban leválasztják. A leülepedett fázist a tartályból a centrifugára vezetik. A vízfázist szivattyú segítségével mikroszűrőre, majd kicsapató tartályokba, és újra egy mikroszűrőre vezetik. A folyamatban keletkező kalcium-, magnézium- és aluminium – karbonátot tartalmazó sózagyot 1 m3-es tartályba fejtik. A szűrést követően a vízfázist ioncserélőre vezetik, a többértékű kationjait eltávolítják. Az ioncserélőről lefolyó víz két 20 m3-es tározó tartályba kerül, majd szivattyú emeli a reverz ozmózis elvén működő kezelőegységre. Az RO rendszerben a sólé koncentrálása és a szűrt víz kezelése történik. A sólé koncentrációt egy köztes 1 m3-es tartályba helyezik el, mely tartály betárolja az előszűrt, ioncserélt és koncentrált fázist ill. a PMEED (Permeable Membrane Electrolysis & Electro-Dialysis) rendszer tápláló – feladó tartályaként is funkcionál. A PME-ED rendszer membrán segítségével maximum 32 %os nátrium-hidroxidot állít elő. A rendszerről elvett sav és lúg 1 m3-es IBC tartályokban gyűjtik, annak hasznosíthatóságának bizonyításáig hulladékként tekintik.” A hulladékkezelést szolgáló tárgyi feltételek: Géplista: : (06-88) 576 630 : (06-88) 576 644
8200 Veszprém, Budapest u. 2. : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 e-mail:
[email protected]
VBK/2891-9/2011
„Feladó szivattyú: 5 db Elektrocella: 1 db Meghajtás: 2 db” Létesítményjegyzék: „Ülepítő tartály: 1 db NaHCO3 tartály: 1 db Kicsapató tartály: 2 db Táptartály: 12 db” A hulladékkezelési tevékenységet szolgáló pénzügyi feltételek: „A várható károk helyreállítására biztosítékként felajánlott 200 000 Ft összeget és a biztosítékadás módját (óvadéki letét) a Bányakapitányság elfogadta. A Bányavállalkozó az óvadéki szerződést a határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles a Bányakapitányságnak megküldeni. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság a kötelezettség teljesítéséig a bányászati hulladék kezelését felfüggeszti.” 2. A határozat 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.1. A kísérlet időtartama alatt a csurgalékvíz kezelése eredményeképpen keletkező vizet tilos élővízbe vezetni. 5.2. A kísérlet befejezését követően záródokumentációt kell készíteni, melynek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - a kísérleti kezelés anyagmérlegét; - a kiindulás hulladék összetételét; - a kísérlet ideje alatt történt eseményeket; - az előállított termékeknek a felhasználási technológia szempontjából meghatározó paramétereit; - a felhasználást végző nyilatkozatát az előállított termékek építőipari alapanyagként, kénsavként és nátronlúgként történő felhasználhatóságáról és felhasználásról; - a kísérlet értékelését.” 3. A határozat 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „A kezelési engedély a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 6 hónapig hatályos.” 4. A határozat 1.; 2; 3. pontban előírt rendelkezései továbbra is hatályban maradnak. A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 5000 Ft., amelyet a fellebbezési ügyiraton kell leróni. INDOKOLÁS A Kérelmező 2011.07.04-én kérelmet nyújtott be a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban: Felügyelőség) a 24846/2010 számú hulladékkezelési engedélyének módosítása tárgyában.
- 2/6 -
VBK/2891-9/2011
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 2011. január 1-én hatályba lépett módosítására hivatkozva a Felügyelőség 2011. szeptember 1-én a kérelmet áttette a Bányakapitánysághoz. A Bányakapitányság hatáskörét vitatta, így egyeztetést kezdeményezett a Felügyelőségnél. Az egyeztetés nem járt eredménnyel, így a Bányakapitányság az Ítélőtáblához fordult, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 23.§ (3) b) (Ket.) előírása alapján a Paratech Hungary Kft. hulladék begyűjtési és hasznosítási engedélyezési ügyében eljáró hatóságot jelöljön ki. Az Ítélőtábla 3.Kpk.51.354/2011/2. számú végzésében eljáró hatóságul a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányságát jelölte ki, a következő indokolással: „A vörösiszap bányászati hulladék. A Bt. 44. § (1) bekezdés n) pontja szerint a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra - a bányászati hulladék kezelése, és az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése, valamint bezárása és utógondozása. A hulladékkezelés részletes szabályait a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (R.) szabályozza, az 1. § (1) bekezdése alapján a rendelet hatálya a bányászati hulladék kezelésére terjed ki. Ez utóbbi jogszabály a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) és a Bt. szerinti felhatalmazással alkotott miniszteri rendelet. A Hgt. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Hgt. hatálya kiterjed minden hulladékra, míg a (2) bekezdés a) pontból megállapíthatóan az ásványi nyersanyagok kitermelése során vagy azzal együtt kitermelt, azoktól fizikai módszerekkel leválasztott anyagokra csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másképp nem rendelkezik. A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke, így ez utóbbi kivétel rá nem vonatkozik, további kivételi szabály alkalmazhatóságának hiányában a Hgt. hatálya rá kiterjed. Annak megállapítása érdekében, hogy mit kell hulladékgazdálkodás alatt érteni - a bányászati hulladékra vonatkozó speciális fogalom meghatározás hiányában - a Hgt. 3.§ h) pontja az irányadó. E szerint hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. Az 1) pont szerint kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. A kérelem hasznosításra irányul, a j) pont alapján hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása. A kérelmező a bányászati hulladék kezelésére vonatkozó speciális szabályok alapján a folyamatot, ami az ásványi nyersanyag kitermelését követő feldolgozásától a keletkező hulladék hasznosításáig tart, két külön szakaszra bontotta. Tévesen érvelt az R.-nek a bányászati hulladékkezelő létesítmény üzemeltetésének engedélyezésére vonatkozó szabályaival, mert azok az előírások a hulladékkezelés egyik fázisához, a hulladék elhelyezéshez kapcsolhatóak. A Hgt. a hulladékgazdálkodást tevékenységi rendszerként értelmezi, amely valamennyi, a hulladékkal kapcsolatos tevékenységet, így a hasznosítást is feltételezi. Az a körülmény, hogy a vörösiszap hasznosításának egyik eredménye további hulladék — sózagy - keletkezése, amelyet ugyancsak kezelni.”
- 3/6 -
VBK/2891-9/2011
A bányafelügyelet építésügyi engedélyezési, illetve a bányászati szakigazgatási eljárásában résztvevő szakhatóságokat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. és 3. melléklete határozza meg. A 3. melléklet a bányászati hulladék kezelés engedélyezési eljárását nem nevesíti, ezért az eljárásban résztvevő szakhatóságok körét (bevonási feltételt és szakkérdést) nem szabályozza, így a szakhatóságok részvétele kormányrendeleti kijelölés hiányában nem lehetséges. A Ket. 15. § (4) bekezdése alapján az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti, így ennek érvényesítése érdekében megkerestük a Felügyelőséget, amely 28096/2011. ügyszámon nyilatkozattételi jogával élt: „A T. Bányakapitányság megkereséséhez csatolt dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a folyékony vörösiszap, mint bányászati hulladék kezeléséből származó csurgalékvíz (sólé) további kezeléséből várható kibocsátások és keletkező anyagok tekintetében a Felügyelőség az alábbiak szerint rendelkezik hatáskörrel. A mellékelt dokumentáció szerint, a teljes kezelési folyamat lényege, hogy a vörösiszap lúgtartalmát savval közömbösítik, a vörösiszapot – építőipari alapanyagként történő felhasználás céljából – víztelenítik, s a visszamaradó csurgalékvízből (sóléből) visszanyerik és bekoncentrálják a nátronlúgot és a kénsavat. A folyamat végén egyrészt stabilizált vörösiszap keletkezik, másrészt csurgalékvíz, melyből a további kezelés eredményeképp víz, kénsav, nátronlúg és sózagy keletkezik. A víztartalom élővízbe bocsátható lesz, melynek igazolására a Kft. vizsgálatokat végeztet. A kénsav és nátronlúg kapcsán a Kft. szintén vizsgálatokat fog elvégeztetni annak érdekében, hogy értékesíthetőségük igazolható legyen. A vizsgálatok elvégzéséig a fenti anyagokat és a vizet is hulladéknak tekinti, és további kezelésükről engedéllyel rendelkező kezelővel kötött szerződés alapján gondoskodik. A Felügyelőség az alábbi javaslatot teszi a Bányakapitányság által mellékelt dokumentáció tekintetében: A Kft. által benyújtott, a Zrt. 2011. július 29. napján, a Kft. kísérleti vörösiszap technológiájához a vörösiszapnak a dobszűrőről a présberendezéshez vezető vezetékről történő biztosítása tárgyában tett nyilatkozatára figyelemmel javaslom, a Zrt. bányászatihulladék-gazdálkodási tervével való összhang vizsgálatát a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 4. § (3) bekezdés b) és c) pontjára figyelemmel. A Felügyelőség az alábbi javaslatokat teszi a Bányakapitányság döntésében szereplő előírások tekintetében: 1. A tevékenység folytatása során csak megfelelő műszaki állapotú berendezések üzemeltethetők. 2. A Kft. köteles a hasznosítási tevékenysége során képződő, bányászati hulladéknak nem minősülő hulladék mennyiségéről és fajtánkénti összetételéről naprakész nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni. 3. A termékfelelősség, valamint a gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező termék minősége nem megfelelő, illetve felhasználása, termékként történő értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 4. A hasznosítás során keletkező, bányászati hulladéknak nem minősülő hulladék kizárólag az adott hulladék kezelésére engedéllyel és feljogosítással rendelkező kezelőnek adható át további kezelésre. 5. A kísérlet időtartama alatt a csurgalékvíz kezelése eredményeképpen keletkező vizet tilos élővízbe vezetni!
- 4/6 -
VBK/2891-9/2011
A kísérlet befejezését követően a minőségvizsgálati tervet is tartalmazó záródokumentációt kell készíteni, melynek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
6.
- a kísérleti kezelés anyagmérlegét (kiindulási hulladékok mennyisége, adalékanyag mennyisége, gyártott termékek mennyisége), - a kiindulási hulladék összetételét, - a kísérlet ideje alatt történt eseményeket, - az előállított termékeknek a felhasználási technológia szempontjából meghatározó paramétereit, - a felhasználást végző nyilatkozatát az előállított termékek építőipari alapanyagként, kénsavként és nátronlúgként történő felhasználhatóságáról és felhasználásáról, - a kísérlet értékelését. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 6. § (1) bek. b) és c) pontjai szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. A fentiek alapján az 1. pontban előírást tettem. A hasznosítási tevékenység során képződő, bányászati hulladéknak nem minősülő hulladék kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeket a Hgt. 51. § (1) bekezdése, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján kell teljesíteni. Erre vonatkozóan a 2. pontban tettem előírást. A 3. pontban szereplő előírást a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény alapján, valamint a Hgt- ben rögzített gyártói felelősség elve alapján tettem. A 4. pont előírását a Hgt. 14. § (2) bekezdése alapján tettem. Az 5. pontban szereplő előírás indokolása: Az élővízbe vezetéshez a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján vízjogi engedély szükséges. A dokumentáció ugyanakkor nem nevesíti az élővizet. A vízjogi engedélyezés során az illetékességgel rendelkező környezetvédelmi felügyelőség a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 25. § (1) bekezdése alapján az adott felszíni víz terhelhetőségére figyelemmel engedélyezi a bevezetést, minőségi és mennyiségi kritériumok megállapításával. Az engedélyezés során a kibocsátás és a szennyvizek befogadóba való vezetésének szabályozása a R. 25. § (3) bekezdése alapján kombinált módszerrel, a következő jogszabályok alapján történik: A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, - A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet.
-
A kísérleti technológia környezetvédelmi megfelelősségének igazolására vonatkozóan a 6. pontban előírtam a minőségvizsgálati tervet is tartalmazó záródokumentáció készítését, valamint az előállított termékek építőipari alapanyagként, a keletkező kénsav és nátronlúg ugyancsak termékként történő alkalmazhatóságának igazolását.” A Kérelmező 2011. november 21-én módosította kérelmét a hulladékkezelési engedély hatályának 2012. február 28-ról 2013. január 2-ig történő hosszabbításával. Az R. 2. § 8. c)
- 5/6 -
VBK/2891-9/2011
pontja alapján az egy évet meghaladó időtartamnál a nem veszélyes nem inert hulladékkezelő létesítményeket létesíteni és üzemeltetni a Bányakapitányság jogerős és végrehajtható engedélye alapján lehetséges, ezt figyelembe véve az engedély hatálya tekintetében a Bányakapitányság a 9. pontban rendelkezett. A határozat rendelkező részének 1. pontja a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet (Thr.) 22. § (1) bekezdés d); h) pontján, a 2. pont a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet előírásain valamint a Felügyelőség 28096/2011 számú nyilatkozatán, a 3. pont a Thr. 22. § (1) bekezdés i) pontján alapul. A bányászati hulladék feldolgozásra (kezelés) vonatkozó szabályokat az R. nem tartalmazza, ezért a határozat tartalma tekintetében a Bányakapitányság a Hgt. általános követelményei, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet Thr. 22. § (1) bekezdése, a Felügyelőség 24846/2010 számú hulladékkezelési engedélye alapján járt el. A Felügyelőség által javasolt jogszabályi szerepeltetésétől a Bányakapitányság eltekintett.
rendelkezést
megismétlő
rendelkezések
Az ügyintézési határidő 30 nap, melybe nem számít bele a Ket. 33. § (3) bekezdés a)-k) pontjában foglalt eljárási cselekmények időtartama Eljárás kezdete: Egyeztetés: Hatáskör tisztázás eljárása Ügyféli megkeresés: Ügyintézési határidő:
2011.09.01. 2011.09.07 – 2011.09.23. 2011.10.03 – 2011.10.28. 2011.11.14 – 2011.12.13. 2011.12. 27.
A Bányakapitányság az ügyintézési határidőn belül meghozta döntését. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. § (1) n) pontjában valamint a 267/2006. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében hozta, illetékessége a 267/2006. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésén és 1. mellékletén alapul. A fellebbezés lehetőségét és benyújtásának határidejét a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdése állapítja meg. A fellebbezési illeték mértékét az Itv. 29. § (2) bekezdése határozza meg. Veszprém, 2011. december 15.
dr. Káldi Zoltán bányakapitány Kapja (tértivevénnyel): 1. Címzett 2. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár 3. Irattár.
- 6/6 -