2010. év 1. évfolyam 3. szám

Tartalom Beveze tő .................................................................................................................................2 Koordinációs és Belső Igazga tási Főosztály .........................................................4 Az anyakönyvi feladatok ellátását szolgáló infrastruktúra és a m unk aállomás hozzáférési m ódjának változásairó l ................................................ 4 Törvényességi Ellenőrzé si és Felüg yeleti Főosztály .........................................5 Civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben .................................................. 5 Figyelemfelhívás kisebbségi önkorm ányzatok kö ltségvetési koncepció készítési kötelezettségére ...................................................................................................... 6 A társulások törv ényes m űködésével kapcsolatban felmerült kérdések ...... 7 Hatósági Főosztály ..........................................................................................................11 A hagy atéki eljárásról szóló jogszabályi környezet változásáról, valamint a hagyatéki leltárelőadó által igényelhető tulajdoni lapmásolattal kapcsolatos szabályok ról .....................................................................................................11 A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, jármű adásvételi szerződés benyújtása esetén követendő eljárásról ................................................ 13 Rom án állam polgárok házasságkötése ......................................................................... 15 Szociális és G yámhivatal ..............................................................................................17 Útm utató a szociális tárgyú jogszabályok változásáról ........................................ 17 Gyerm ekjóléti, gyermekvédelmi munkakörökben foglalkoztatható szem élyek kel szem beni kizáró okokról szóló tájékoztatás ................................ 19 Gyakran ismétlő dő kérdések az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésével kapcso latban .........................................................................................21 Az adók m ódjára történő végrehajtás a hatóság által kiszabott gyermekv édelmi, illetve szociális igazgatási bírság esetén ................................ 29 Hatósági szerződésben foglaltak teljesítésének elm aradása ............................. 31 Tájékoztató a szoc iális m ódszertani intézmény változásáról ........................... 32 1. szám ú m elléklet ..........................................................................................................36 2. szám ú m elléklet ..........................................................................................................39

2010. év Hivatali Tájékoztató 1. évfolyam 3. szám

-1-

2010. év I. évf./3. szám

Bevezető Tisztelt (Címzetes) Főjegyző/Jegyző Asszony! Tisztelt (Címzetes) Főjegyző/Jegyző Úr! Tisztelt Munkaszervezeti Vezető!

Minden Kedves Kollégának Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Kegyelmekben Gazdag Új Esztendőt kívánok.

„S az Ige testté lett, és közöttük élt.” (Jn 1.14)

Kecskemét, 2010. december 3.

Dr. Kovács Miklósné dr. Molnár Ilona hivatalvezető

Hivatali Tájékoztató

-2-


Előszó „S hogy ne hóban, csillagokban, Ne ünnepi foszlós kalácson, Ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony.” Szilágyi Domokos

Karácsony készül, s a közelgő ünnep alkalmából köszöntöm a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal nevében. Köszöntöm Jézus születését, az újév kezdetét, az ünnep erejét, a megye településeit, és minden polgárát. Mint egykor – nem is oly rég - a kántálók, a betlehemesek tették. Advent idején és az újév kezdetén a régmúlt embere a misztikum világában élt. Sajnálatos, hogy az ünnepvárásban korunk embere megfeledkezett hagyományai által vezérelt arányokról és mértékekről. Ma a fogyasztó társadalom tagjaként a kereskedelmi érdekek elnyújtott kényszer-karácsonyának vagyunk részesei, mely kizárólag az anyagiakról szól. Pedig az Ünnep lényege egyetlen mondatban rejlik: „Ne féljetek, mert íme hirdetek nektek nagy örömöt, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek.” Lukács 2.10-11. Ez a Karácsony lényege, misztériuma, kétezer éves üzenete, egyetlen értelme. Ezért fontos eltűnőben lévő társadalmi morálunk, hagyományaink, nemzeti értékeink vallásra alapozott megőrzése és újjáépítése. Kodály szavaival: „Hit nélkül nem lehet nemzetet fenntartani.” Az adventi gyertyagyújtás az eljövetelre való várakozás egyik fontos szimbóluma. A karácsony az adventben érlelődik meg. Ünnepre készülünk. Hétről hétre kigyullad egy parányi fény az adventi koszorún. Ebben a szelíd fényben már ott van a karácsonyfa gyertyáinak, és gyermekeink tekintetének fényessége. Emlékeztessen bennünket arra, hogy tudunk szeretni, megbékélni és megbocsátani. Ajándékként kell egymásra is tekintenünk! Erre indít az ünnep nemzedékek csiszolta hagyománya is, amely belénk vésődött, és amely részben gyermekkorunk, részben a felnőttként magunk teremtette karácsonyok emlékéből táplálkozik. Az ünnepi asztal köré gyűlő rokonság átéli az együttlét élményét. Visszavonulunk abba a közegbe, ahonnan az életünk elindult, és ahonnan mi is elindítottunk új életeket. 2010. ádventjén szeretetben gazdag, áldott örömteli karácsonyi ünnepeket kívánok. Hozza meg az újesztendő reményeik valóra válását, céljaik beteljesülését! Hozzon teremtő békét a családi otthonokban és szeretett hazánkban!

Dr. Tombácz Ferenc, főtitkár


-3-


Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Az anyakönyvi feladatok ellátását szolgáló infrastruktúra és a munkaállomás hozzáférési módjának változásairól Az Anyakönyvi Szolgáltatások Alrendszerének (ASZA) technikai eszközbázisa lecserélésre kerül. Ez a folyamat 2010. novemberében már elkezdődött és várhatóan a hónap végéig fejezi be az M&S Informatikai ZRT. Az eddigi gyakorlattól eltérően már a hálózati kapcsolat felépítéséhez is valamennyi ASZA gép használójának rendelkeznie kell authentikációs kártyával. Az anyakönyvi szolgáltató alrendszerhez, a Cím, szerv és körzetrendszerhez, valamint a választási szakrendszerhez a felhasználói azonosító (user) és a jelszó használata továbbra is hozzáférési feltétel. Az új biztonsági rendszer bevezetéséhez az önkormányzatoktól 2010. november 25-ig beérkező authentikációs kártya igény bejelentő űrlapokat hivatalunk egy új nyilvántartó rendszerbe rögzíti, majd elvégzi a kártyák megszemélyesítését és aktiválását is. Ugyanakkor a meglévő, aktív ASZA felhasználókról beküldésre kerülő jogosultság igénylő lap kitöltésével meg kell erősíteni a hozzáférési jogosultsági nyilvántartásbeli adatokat, a megszűnt jogosultságokat jelenteni kell és az azokhoz tartozó authentikációs kártyát érvénytelenítés és megsemmisítés céljából vissza kell hozzánk juttatni. A napokban zajlik országszerte az új ASZA munkaállomások üzembe helyezése. A végrehajtás menetéről, valamint egyéb technikai információkról a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) Informatikai Felügyeleti Főosztálya a 94/189-1/2010. iktatószámú levelével tájékoztatta az ASZA felhasználó önkormányzatok jegyzőjét. (1. számú melléklet) A tájékoztató részletes útmutatást nyújt a 2011. január 1-jétől üzemelő infrastruktúra kezeléséről, a kellékanyagok megrendeléséről, valamint a tervezett műszaki helpdesk szolgálatról, mely ezen túl nem csak telefonon, hanem elektronikus felületen is elérhető lesz. Az M&S Informatikai ZRT tájékoztatása szerint a hibák elhárítása a jelzéstől számított 6 órán belüli reagálási és 12 órán belüli hibaelhárítási határidővel fog történni. Az új infrastruktúra telepítését követően, ez évben még annak tesztelésére is sor kerül, melynek sikerességében bízva, reméljük, hogy 2011. január első munkanapjától jobb és gyorsabb lesz a kommunikáció az ASZA gépen működő alkalmazások tekintetében.

Schiffner Éva Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály TVI informatikai munkatárs


-4-


Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) alapján a helyi önkormányzati választásokat, illetve a kistérségi fejlesztési tanácsi feladatokat ellátó többcélú kistérségi társulások tisztújító üléseit követően 2010. november 23-án összeült a megyei kistérségi fórum. A fórum döntése alapján a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanácsba delegált tag Török Ferenc a Kalocsai Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, Domonyi László a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, Patkós Zsolt a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. A Dél-alföldi Regionális Területfejlesztési Tanácsba delegált tag Czeller Zoltán a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. A fórum megválasztott elnöke: Bődi Szabolcs (kunszentmiklósi kistérség) a Felső-Kunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. A fórumon elhangzottak alapján tájékoztatunk a területfejlesztési szervek és a civil szervezetek közötti együttműködés, kapcsolattartás feladatairól. A civil szervezetek, társadalmi szervezetek területfejlesztésben való részvételére vonatkozóan több előírással is találkozunk. 1./ Az együttműködés egyik formáját a térségfejlesztési kapacitás megalapozása, ill. megerősítése céljából az ún. leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára kiírt ÁROP1.1.5/C kódszámú pályázati kiírás tartalmazza. Természetesen ez az előírás csak a pályázaton részvevő többcélú kistérségi társulást kötelezi. A pályázati kiírás feltételként azt határozza meg, hogy a tanács hozzon létre javaslattételi, döntés előkészítési feladattal egy ún. területfejlesztéssel foglalkozó bizottságot, amelyben tanácskozási joggal vesznek részt a civil szervezetek és helyi vállalkozások képviselői. A civil szervezetek működésének vagy a képviselő személyében történő esetleges változás esetében a civil szervezettekkel való kapcsolattartást e körben jogszabály nem rendezi, kiindulási alapot csak a tanács szervezeti működési szabályzata, a bizottság létrehozásáról szóló tanácsi határozat és a bizottság ügyrendje, ill. a pályázati dokumentáció jelenthet. 2./ Az együttműködés másik formáját maga a Tftv. 10/D.§ (1)-(2) bekezdése határozza meg. A törvény előírásai szerint a többcélú kistérségi társulási tanács azon ülésein, amikor kistérségi fejlesztési tanácsként jár el - tehát olyan témakört tárgyal, amely a kistérségi fejlesztési tanács törvényen alapuló feladata - akkor az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Tftv. 10/D.§ (1) bekezdésben felsorolt szervek képviselőit, köztük a társadalmi szervezetek egyeztető fóruma által delegált képviselőt. A törvény alkalmazásában az egyeztető fórum tagja az a bírósági nyilvántartásba vett egyesület, alapítvány stb., amely létesítő okirata szerint tevékenységét legalább a kistérség településeinek több mint felében vagy a népesség több mint felét jelentő településeken végzi, és azt hitelt érdemlően igazolja. Általános szakmai információt a Tftv. fenti rendelkezései, a 8.§ (9) bekezdés és a 258/2004. (IX. 16.) Kormányrendelet nyújt. A tanácskozási joggal rendelkező delegált személyek és a társadalmi szervek egyeztető fóruma tekintetében az első adminisztratív és szervező feladatokat 2004-2005. évben a közigazgatási hivatal látta el a kormányrendelet alapján. Minden kistérségben sor került tanácskozási joggal rendelkező személy delegálására. A delegáltak névsorát a delegálást


-5-


követően megküldtük a többcélú kistérségi társulások részére. Bár az egyeztető fórumok működési rendjüket maguk alakították ki és a többcélú társulási tanács is maga alakította ki a civil szervezettekkel való kapcsolattartás módját, az eltelt időre, személyi változásokra tekintettel felmerülhet a jogos igény a korábban létrejött egyeztető fórumok újbóli összehívására, a társadalmi szervezettekkel való kapcsolattartás megváltozott körülményekhez igazítására. A közigazgatási hivatal a területfejlesztési feladatokat ellátó tanácsok eredményes és szabályszerű működése, munkája érdekében ismételten segítséget nyújt oly módon, hogy felveszi a kapcsolatot a többcélú kistérségi társulások munkaszervezeteivel és az egyes kistérségekben delegáló szervezetekkel. A rendelkezésre álló adatok birtokában a kistérség igényeihez alkalmazkodva közreműködik a szakmai egyeztetésekben, az egyeztető fórum újbóli összehívásában.

Dr. Penczné dr Zoltán Zsuzsanna Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

Figyelemfelhívás kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepció készítési kötelezettségére A költségvetési koncepció készítésének időszakára tekintettel a kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepció készítési kötelezettségére szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét. 1999. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban volt hatályban az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (régi Ámr.), amely a települési önkormányzatok részére írta elő a költségvetési koncepció készítésének kötelezettségét azzal, hogy a koncepciótervezetet – többek között – a helyi kisebbségi önkormányzat véleményezi. 2010. január 1. napján lépett hatályba az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (új Ámr.) azon rendelkezése, amely szerint már a helyi kisebbségi önkormányzatoknak is – a helyi önkormányzatokhoz hasonlóan – költségvetési koncepciót kell készíteniük. A korábbiaktól eltérő szabályozás az új Ámr. 37.§ (4) bekezdés f) pontjában található. A helyi önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 68.§ (3) bekezdése szerinti – január 15-ig megkötött és minden évben eddig az időpontig módosítható – megállapodása tartalmazza – többek között – , hogy a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét és költségvetési rendeletének tervezetét - a helyi kisebbségi közügyeket érintő ügyekben - véleményezi, az erről szóló határozatát a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési koncepciójával és költségvetési határozatával egyidejűleg küldi meg a jegyzőnek. A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat közötti együttműködési megállapodás kötelező tartalmi elemeit az új Ámr. 37.§ (4) bekezdése tartalmazza. Mindezeken túlmenően a megállapodásban célszerű rögzíteni a kisebbségi önkormányzat által készítendő költségvetési koncepcióra vonatkozó szabályokat is.


-6-


A költségvetési koncepciót az Áht. 70. §-a alapján november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig – kell benyújtani a képviselő-testületnek.

Dr. Szöllősi Zsolt Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

A társulások törvényes működésével kapcsolatban felmerült kérdések

A társulások törvényes működését illetően az utóbbi időben számos kérdés, megkeresés érkezett hivatalunkhoz. A tájékoztató célja, hogy felhívja a jegyzők, munkaszervezet-vezetők figyelmét az aktuális teendőkre, és tájékoztatást adjon a törvényes működés betartásához szükséges jogszabályi rendelkezésekről. 1./ A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Ktt.) 1.§ (3) bekezdése szerint: „(3) a többcélú kistérségi társulási megállapodást a társulás tagjai módosíthatják, törvényben meghatározottak szerint módosítják, illetve a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül felülvizsgálják. A társulási megállapodás felülvizsgálatának kötelezettsége szorosan összefügg az Ötv. 91. §ának a helyi önkormányzat gazdasági programjára vonatkozó rendelkezéseivel. A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amelyben többek között meghatározza mindazon célkitűzéseket, amelyek a település pénzügyi lehetőségeivel összhangban a kötelező és önként vállalt feladatok és közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza az önkormányzat célkitűzéseit, valamint azt, hogy a célok megvalósításáról milyen módon kíván gondoskodni. A képviselő-testület a gazdasági program elfogadásakor tehát többek között áttekinti, hogy elégedett-e az adott feladatellátás minőségével, társulási formában történő ellátásával. Az áttekintésnek három eredménye lehet: társulási megállapodás felmondása, módosítása illetve hatályban tartása. Ez utóbbi esetben a társulás tagjainak csupán a többi tagnak a társulási megállapodást érintő esetleges módosító javaslataival kell foglalkoznia. A társulási megállapodás felülvizsgálatakor amennyiben nincs módosítási igény és egyéb okból sem szükséges a módosítás, akkor a képviselő-testület a társulási megállapodás áttekintését követően hozzon számmal ellátott határozatot arról, hogy a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodását felülvizsgálta, és azt nem kívánja módosítani. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a társulási megállapodások felülvizsgálata alkalmával a kistérségi munkaszervezetek segítő közreműködése nem nélkülözhető, hiszen, ha módosítási igény, javaslat érkezik, akkor célszerű, hogy a tervezetet a munkaszervezet készítse el, és koordinálja a tagönkormányzatok közötti egyeztetéseket, tárgyalásokat. 2./ A Ktt. 1.§ (3) bekezdése szerinti, az önkormányzat gazdasági programjához kapcsolódó felülvizsgálati kötelezettség mellett szükségessé teheti a társulási megállapodás módosítását a


-7-


feladatellátásban bekövetkezett változás is. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közoktv.) a közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése alcím alatt a 89/A.§ (9) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulásnak a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot kell létrehoznia. A közoktatási társulási bizottság szervezetét, hatáskörét és működésének szabályait a kistérségi társulás szervezési és működési szabályzatában kell rögzíteni, emellett a bizottság saját ügyrenddel is rendelkezhet. Törvénysértést követ el az a közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás, amely nem hoz létre ilyen bizottságot. A bizottság üléseinek jegyzőkönyveiből pedig egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a bizottság a közoktatással összefüggő és a társulási tanács vagy az elnök hatáskörébe tartozó döntések előkészítésében részt vett. 3./ A kistérségi székhelytelepüléseket és az egyes kistérségbe tartozó településeket a Ktt. melléklete állapítja meg. A Ktt. 13.§ (1) bekezdése alapján az önkormányzat képviselőtestülete a helyhatósági választásokat követő 6 hónapon belül kezdeményezheti a törvény mellékletében meghatározott kistérségi lehatárolás megváltoztatását. Az átsorolás kezdeményezésének oka bármi lehet, pl. történelmi múltra, hagyományokra visszavezethető kapcsolatok, infrastrukturális okok stb. A kistérségi lehatárolás megváltoztatásának kezdeményezéséről az újonnan megválasztott képviselő-testületnek kell minősített többséggel határozatot hoznia olyan időben, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megyei területfejlesztési tanács és a „befogadó” többcélú kistérségi társulás társulási tanácsa véleményének beszerzésére. A kezdeményezést minden határozattal, dokumentummal együtt a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, amelyről végső soron a Ktt. mellékletének módosításával az országgyűlés dönt. A 2006. évi helyhatósági választásokat követő lehatárolás módosításokról – a 2007. évi költségvetési törvény alapján – tudni lehetett, hogy a 2007. évben a változás nem befolyásolta a többcélú kistérségi társulásoknak járó támogatások összegét. Mindez azt jelentette, hogy 2007-ben a többcélú kistérségi társulások jogosultak voltak azon önkormányzatok után is támogatásra, amelyek a kistérség váltás következtében másik kistérségbe kerültek. (Ezt a szabályt a 2007. évi LVIII. törvény építette be utólag a 2007. évi költségvetést megállapító törvény 8. számú mellékletének kiegészítő szabályai közé.) A fentiekre tekintettel a végső döntés meghozatala előtt mindenképpen célszerű megvárni, hogy a 2011. évi költségvetést megállapító törvény milyen szabályokat tartalmaz. 4./ Gyakran felmerülő kérdés, hogy a települési önkormányzat jegyzője milyen szerepet tölthet be a társulások életében? Helyettesítheti-e a polgármestert, vezetheti-e a társulási tanács ülését, lehet-e tagja a társulás bizottságának? A többcélú kistérségi társulás és a társulási tanácsos intézményfenntartó társulás működésére vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat a Ktt. és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) tartalmazza. Többcélú kistérségi társulás esetén a polgármester helyettesítéséről alakszerű határozat meghozatalával a képviselő-testület rendelkezik [Ktt. 5.§ (2) bek.], a társulási tanácsos intézményfenntartó társulás esetén pedig Ptk. szerinti meghatalmazással maga a polgármester dönt arról, hogy helyette és nevében ki képviselheti a települést a tanács ülésein. A képviselet kereteit a Ktt. és a Ttv. mellett az Ötv. rögzíti. Az Ötv. 9.§ (1) bekezdésében a jogalkotó deklarálja, hogy a képviselő-testületet a polgármester képviseli. A polgármester a képviselőtestület törvényes képviselője. Ebből következően a képviselő-testület képviseletére külön meghatalmazás nélkül jogosult. Az alpolgármester jogállását tekintve olyan önkormányzati képviselő, aki a polgármester irányításával látja el feladatát [Ötv. 34.§ (2) bek]. Az Ötv. 19.§


-8-


(2) bekezdése szerint a települési képviselő, köztük az alpolgármester e minőségében megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. Mivel a képviselő képviseleti joga nem általános, hanem kifejezetten megbízáshoz kötött, fontos, hogy a megbízó pontosan meghatározza annak kereteit, amely alapján egyértelművé válik, hogy a képviseleti jog mire és meddig terjed ki. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a jegyző a társulás tagját a tanácsban vagy annak bizottságában képviselje, a társulási tanács tagjainak, elnökének feladatait a települési önkormányzat jegyzője vegye át. A jegyző a polgármester helyettesítésével nem bízható meg és ebből kifolyólag a társulási tanács üléseit nem vezetheti, azon a polgármester helyett nem szavazhat, és a társulás bizottságába a társulás tagjának képviselőjeként nem választható. Természetesen a tanács mellett a jegyzői kollégiumok működésének, mint tanácsadó, szakértő testületeknek továbbra sincs akadálya. 5./ Végezetül szeretném felhívni a figyelmet egy, az utóbbi időben gyakran felmerülő kérdésre: az elektronikai eszközök igénybevételével történő un. „távszavazás” lehetőségére. Az önkormányzatok közös gazdasági tevékenység folytatása céljából gyakran kötnek egymással un. konzorciumi megállapodásokat. A konzorciumról tudni érdemes, hogy az a felek együttműködésének egyik legrugalmasabb formája. Eltérően a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény által szabályozott társaságokkal nem jogalany, hanem egy un. kötelmi jogviszony, amelyre a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A polgári jogi társaság eltérően a gazdasági társaságoktól valamint a társulásoktól és az önkormányzatoktól, szinte teljesen mértékben formátlan együttműködési forma, amelynek létrejöttével és működésével kapcsolatban törvény nem tartalmaz kötelező előírást. Amennyiben tehát a konzorciumot, mint polgári jogi társaságot létrehozó okiratban a felek úgy rendelkeznek, a távollévő tagok írásban, vagy elektronikai eszköz igénybe vételével pl. faxon vagy interneten is szavazhatnak. Ennek részletszabályait a konzorciumot létrehozó szerződésben, vagy a konzorcium szervezeti és működési szabályzatában mindenképpen rögzíteni szükséges. A Ptk-val ellentétben az Ötv, és a Ktt. rendelkezései ebben a tekintetben kötelező szabályokat tartalmaznak. Az Ötv. 14.§ (1) bekezdése szerint: „14. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.” A Ktt, 8. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy „8.§ (1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van és a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.” Az Ötv.-nek és a Ktt.-nek a testületek határozatképességére és a határozathozatalra vonatkozó rendelkezései tehát olyan kógens szabályok, amelyektől érvényesen eltérni nem lehet. A fentiekre tekintettel mind a testületi és bizottsági ülések határozatképességének meghatározásakor, mind a döntés meghozatalához szükséges számú szavazat


-9-


összeszámolásakor csak és kizárólag a jelen lévő képviselőket és az általuk az ülésteremben személyesen leadott szavazatokat lehet figyelembe venni. A hatályos magyar szabályozás tehát sem az önkormányzatok, sem a többcélú kistérségi társulások vonatkozásában nem ad lehetőséget a postai vagy elektronikus úton történő szavazásra, amelynél a voksokat zártkörű hálózati kapcsolaton keresztül (pl. interneten) lehet leadni.

Dr. Veres Antal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály


- 10 -


Hatósági Főosztály A hagyatéki eljárásról szóló jogszabályi környezet változásáról, valamint a hagyatéki leltárelőadó által igényelhető tulajdoni lapmásolattal kapcsolatos szabályokról A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényt (továbbiakban: Hetv.) – még hatályba lépése előtt – módosította a 2010. évi CXV. törvény. A Hetv. – melyet jórészt a 2010. december 31. után indult hagyatéki eljárásokban kell alkalmazni, hatályon kívül helyezi a 6/1958. (VII. 4.) IM rendeletet (továbbiakban: He.). A 2011. január 1-től alkalmazandó Hetv. A Hetv-t tehát – néhány rendelkezése (pl. az elektronikus kézbesítési kötelezettségről szóló 11. § (3) bek.) kivételével – 2011. január 1-től kell alkalmazni. A Hetv. – egyrészt megőrizve a He. időtálló szabályait – számos helyen, figyelemmel a megváltozott társadalmi, gazdasági helyzetre, és nem utolsó sorban az Alkotmánybíróság 13/2008. (II. 21.) AB sz. határozatának azon elvárására, mely szerint mint alapvető jogérvényesítéshez kötőtő hagyatéki eljárást törvényi szinten kell szabályozni, biztosítva abban a megfelelő jogorvoslathoz való jogot is – egyrészt több nóvumot is tartalmaz, másrészt örvendetesen tisztáz és rendez olyan kérdéseket, amelyeket a He. nem tett, ám a gyakorlatban problémát okoztak. A jegyzőre vonatkozó lényegesebb szabályok Mindenek előtt felhívom a jegyzők figyelmét, hogy lényegében a Hetv. 19-31. §-ai tartalmazzák a jegyző által lefolytatandó hagyatéki vagyonnal kapcsolatos egyes intézkedések, jellemzően a hagyatéki leltárfelvétel általános szabályait. Ezek részletes ismertetését mellőzöm. A hagyatéki leltár felvételére szolgáló nyomtatvány Továbbra is kötelezően alkalmazandó nyomtatványt kell használni a hagyatéki leltár felvételekor, melynek tartalmát és mellékleteit – egy később, de remélhetőleg még 2011. január 1-ig megjelenő KIM rendelet határozza meg. (Hetv. 22. § (1) bek., 31. §, 119. § b) pontja) Adatvédelem Fontos új szabály, hogy a Hetv. több helyen rendezi a jegyző hagyatéki ügyekben felmerülő adatkezeléshez való jogát, valamint az érintettek személyes adatainak védelmét (Hetv. 14-16. § 118. §) Közigazgatási hatósági ügy a hagyatéki leltározással kapcsolatos jegyzői hatáskör? Sokak számára bizonytalan volt a He. jegyzői hatáskörben történő alkalmazása a tekintetben, hogy a jegyző általi hagyatéki leltárfelvétel közigazgatási hatósági ügynek minősül-e vagy sem, s ennek megfelelően arra alkalmazandó-e a Ket. vagy sem. A jegyző hagyatéki


- 11 -


leltárfelvételre irányuló eljárása nem minősült és nem is minősül közigazgatási hatósági ügynek. Ezt ugyan a Hetv. sem mondja ki expressis verbis, de – annak 22. § (3) bekezdése, mely azon jogintézményeket sorolja fel, amelyeket a hagyatéki leltározási eljárás során a jegyzőnek alkalmaznia kell a Ket. szabályai közül – ezt erősíti meg. Ezek a következők: - a jegyzőkönyvre, - a tényállás tisztázására - a belföldi és nemzetközi jogsegélyre, a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak az ott meghatározott szervek nyilvántartásából történő beszerzésére, - az idézésre, valamint - a hatósági tanú igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmaznia a hagyatéki leltárfelvételkor a jegyzőnek. Megkeresés (belföldi jogsegély) Némileg zavarólag hat(hat), hogy a Hetv. 16. §-a gyakorlatilag a Ket. 26. §-a szerinti „megkeresés” (belföldi jogsegély) szabályait ismétli. Feltehetően azért nem a Hetv. 22. § (3) bekezdésében utal a jogalkotó vissza a Ket. 26. §-ának alkalmazására, mert a Hetv. 16. §-a szerinti megkeresés szabályai nemcsak a jegyzőre, hanem a közjegyzőkre vonatkoznak. Munkanap vagy nap? Ugyancsak figyelmet érdemel a jogalkalmazótól az a tény, hogy a Hetv. hol munkanapokban, hol napokban határozza meg a különféle „teljesítési határidőket”. A jegyzőkre irányadó Hetv. 16. §, 19. § (3)-(4) bekezdései, az 59. § (2) bekezdése és a 60. § (2) bekezdése például munkanapokról szól, míg a 23. § (1) bekezdése, 60. § (1)-(2) bekezdései és a 115. § (1) bek. b) pontja napokról. Értesítés (és nem idézés!) A Hetv. – akárcsak a He. – a hagyatéki leltárfelvétel módjaként vagy az érdekeltek meghallgatásra és/vagy a hagyaték helyszíni leltározására a jegyző az érintetteket előzetesen értesíti. Az értesítés ellenére a meghallgatásról való távolmaradás nem akadálya a hagyatéki leltár felvételének. (Hetv. 26. §, 30. §) Ez a szabály tehát nem változott, a feleket nem idézni, hanem csupán értesíteni kell a leltárfelvétel időpontjáról, ebből adódóan az értesítés ellenére történő távolmaradás esetén semmiképpen nem alkalmazható az idézésre meg nem jelenés jogkövetkezménye. Jogorvoslat a jegyző döntése ellen a) A hagyatéki leltározás során hozott jegyzői végzések ellen (közjegyző, bíróság) Ugyancsak egyértelművé teszi a Hetv. 115. §-a, hogy a hagyatéki leltárfelvétellel kapcsolatos jegyzői eljárás nem közigazgatási hatósági ügy azzal, hogy kimondja, hogy a hagyaték leltározása során a nem a közjegyző (hanem a jegyző) által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy - a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni, - a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően - részben vagy egészben - a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt,


- 12 -


köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki - ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt - felterjeszti a bírósághoz. b) A jegyző - a hagyatéki eljárás megindítását kérő fél jogi érdekkörében hozott – megszüntető végzése ellen (másodfokú hatóság, 2011. január 1-től a kormányhivatal) Ezen általános rendelkezéstől eltérő jogorvoslati fórumot biztosít a Hetv. 19. § (3) bekezdése. Eszerint az olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, kérheti a jegyzőtől a hagyatéki leltár felvételére irányuló eljárás megindítását. Ennek során amennyiben a bejelentő nem valószínűsíti megfelelően a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét, s ezt a jegyző hiánypótlási felhívása ellenére sem pótolja, úgy a jegyző végzéssel szünteti meg az eljárást. Ezen végzés „meghozatalára és az ellene rendelkezésre álló jogorvoslatra a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni”. Ez olvasatom szerint a végzés meghozatala körében azt jelenti, hogy a végzésnek például a Ket. 72. § (2) bekezdésében írt kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia, a végzés ellen rendelkezésre álló jogorvoslat elbírálása körében pedig azt, hogy arra a Ket. 107. § (2) bekezdése szerint a 2011. január 1-től a közigazgatási hatóságok jogutódaként létrehozott kormányhivatalok lesznek jogosultak. A fenti utaló szabály szerint a jegyző ugyanakkor jogosult – de csakis a fellebbezésnek megfelelő – saját hatáskörben meghozott jogorvoslati eljárás lefolytatására is (Ket. 101. § (1) bek., 103. §, 104. §) Tulajdoni lap igénylése, térítésmentesen Örömteli, hogy a jegyző – és a közjegyzők – régi problémáját rendezi a Hetv. ingatlannyilvántartási törvényt módosító azon rendelkezése, amely felhatalmazza a közjegyzők mellett a jegyzőket is arra, hogy már a hagyatéki leltár elkészítéséhez un. névre keresési módszerrel adatot (tulajdoni lapmásolatot, vagy a találat hrsz-át) igényelhessenek a földhivataloktól. (Inytv. 70. § (2) bek. c) pontja) Lásd még a Hetv. 16. § (3) bekezdését is, amely hasonló – általános – rendelkezést tartalmaz, és egyben kimondja, hogy a megkeresett hatóság térítésmentesen köteles adatot szolgáltatni.

Dr. Vida Mária Hatósági Főosztály

A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, jármű adásvételi szerződés benyújtása esetén követendő eljárásról 2010. január 1-jén lépett hatályba a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely meghatározta a járművek elidegenítéséről szóló adásvételi szerződések kötelező tartalmi elemeit.


- 13 -


A Korm. rendelet megalkotására a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIX. törvény adott felhatalmazást, melynek 33. § (6) bekezdése szerint a nyilvántartásba bejegyzett jármű eladójának és a jármű új tulajdonosának a tulajdonjog, illetve az üzembentartó személyének változás bejelentését teljes bizonyító erejű magánokirattal kell teljesíteni, amelynek - a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználhatóságához szükséges - kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg. 2010. július 1. napján lépett hatályba a Korm. rendelet 5. §-a, melynek értelmében, ha a magánokirat nem felel meg az e rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek, azt a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználás céljából joghatás kiváltására alkalmatlannak kell tekinteni. Ez esetben a változás bejelentésére irányuló közlekedési igazgatási eljárásban az eljáró hatóság a nyilvántartásba történő bejegyzést elutasítja, egyben felszólítja az ügyfelet az e rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtására, valamint felhívja az ügyfél figyelmét a késedelmes bejelentés jogkövetkezményeire. A közlekedési igazgatási hatóságok gyakorlatában problémaként merült fel, hogy mi a helyes eljárás, ha a jármű régi tulajdonosa a Korm. rendelet által támasztott tartalmi követelményeknek nem megfelelő adásvételi szerződés benyújtásával kísérli meg a tulajdonjog-változás bejelentésének teljesítését. Két esetben a jármű régi tulajdonosa jogorvoslattal is élt a bejelentését elutasító elsőfokú határozat ellen. Figyelemmel a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének rendelkezéseire - mely szerint a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését - a változástól számított 5 munkanapon belül - az eladó tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült, a 3. §-ban meghatározott tartalmú teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtásával vagy megküldésével teljesíti – valamint a Kr. fentebb már idézett 5. §-ában foglaltakra, a régi tulajdonos kérelmét, mely a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás közúti közlekedési nyilvántartásba (a továbbiakban: a nyilvántartás) történő bejegyzésére irányul, érdemi határozattal el kell utasítani, ha a benyújtott adásvételi szerződés nem felel meg a kötelező tartalmi elemeknek. Vitathatatlan, hogy e tekintetben a Korm. rendelet szabályai szerint az adásvételi szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan, ennek jogkövetkezménye a bejelentés elutasítása. A fentiektől eltérően azonban a tartalmi követelményeknek nem megfelelő szerződés alkalmas arra, hogy annak alapján a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedés okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: a BM rendelet)76/A. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás megindulhasson a tulajdonjog-változás bejelentését elmulasztó új tulajdonos ellen. Utóbb hivatkozott jogszabályhely ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a járműnyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a járművet elidegenítette vagy a közlekedési igazgatási hatóság egyéb okból észleli a változást, és az új tulajdonos a bejelentési kötelezettségének a külön jogszabályban megjelölt határidőn belül nem tett eleget és azt a bejelentésre történő felhívás kézhezvételét követően három munkanapon belül nem pótolja, vagy az utólagos bejelentés során hitelt érdemlően nem igazolja, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségének önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni, a közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból, határozattal kivonja a forgalomból és azt a nyilvántartásba bejegyzi. A jármű régi tulajdonosa által benyújtott adásvételi szerződés alapján – függetlenül attól, hogy az a Korm rendelet. által támasztott tartalmi követelményeknek megfelel-e vagy sem – kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jármű tulajdonjogában változás következett be Hivatali Tájékoztató

- 14 -


polgári jogi szempontból, ugyanis a magyar polgári jog hatályos szabályai szerint – figyelemmel a szerződési szabadságra is - csak szűk körben követelnek meg egyáltalán az írásbeliséget, illetve más kötelező kelléket a szerződés hatályosságához. (Jellemzően az ingatlan adásvétel ilyen jogügylet.) A fentiek miatt a tartalmi követelményeknek nem megfelelő adásvételi szerződés át kell tenni az új tulajdonos lakóhelye szerinti közlekedési igazgatási hatósághoz annak érdekében, hogy a BM rendelet fentebb már idézett 76/A. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás hivatalból megindulhasson az új tulajdonos ellen. Ennek azért is van kiemelkedő jelentősége, mert így a jármű új tulajdonosát is „ösztönzi” az ellene hivatalból induló közlekedési igazgatási eljárás az adásvételi szerződés módosítására, kötelezető tartalmi elemekkel történő kiegészítésére, hiszen a bejelentési kötelezettség elmulasztása - mely természetesen csak a tartalmi követelményeknek megfelelő adásvételi szerződéssel teljesíthető - a gépjármú forgalomból történő kivonását vonja maga után. (A hivatalunk előtt folyamatban volt másodfokú eljárásokban mind a két esetben a régi tulajdonosok éltek fellebbezéssel, melyben arra hivatkoztak, hogy az új tulajdonos megtagadta az adásvételi szerződés módosítását.) Egyetlen esetkör van, amikor a hatóságok a Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek nem megfelelő adásvételi szerződés alapján bejegyzés tehetnek a nyilvántartásba, nevezetesen abban az esetben, ha a tulajdonosi lánc nyomon követhetősége érdekében a köztes tulajdonos adatait rögzítik. Mivel ilyenkor nem kerül sor törzskönyv kiadására, ezért - figyelemmel a Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjára, mely szerint a tulajdonjog változás bejegyzése a járműnyilvántartásba bejegyzett jármű elidegenítését követően a jármű új tulajdonosa által kezdeményezett olyan közlekedési igazgatási eljárás, amely az új tulajdonos adatait tartalmazó törzskönyv kiadására irányul - a tulajdonjog változás bejegyzése nem tartozik a Kor rendelet. hatálya alá.

Dr. Kiss József Hatósági Főosztály

Román állampolgárok házasságkötése A román állampolgárok Magyarországon történő házasságkötésével kapcsolatosan a helyes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében a közelmúltban állásfoglalást kértünk, illetőleg egyeztettünk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztályával, melynek eredményét a következőkben adjuk közre. Ismeretes, hogy Románia Budapesti Nagykövetsége 2008-ban tájékoztatta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, hogy a továbbiakban kizárólag a házasságkötési szándékkal rendelkező személy által saját felelősségére adott és a konzulátus által hitelesített nyilatkozatot állítják ki a román állampolgárok részére a Magyarországon történő házasságkötéshez. Ebben a nyilatkozatban az érintett személy kijelenti, hogy megfelel az alapfeltételeknek. Kérésre a román konzul kizárólag arról ad igazolást, hogy a román törvények szerint a házasságkötésnek milyen alapfeltételei vannak, azt azonban nem igazolja, hogy a házasságkötésnek a román törvények szerint nincs akadálya.


- 15 -


A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (Nmjt.) 38. § (1) bekezdése szerint „ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól a közigazgatási hivatal indokolt esetben felmentést adhat”. A román állampolgárok magyarországi házasságkötése tehát jelenleg csak az Nmjt.-ben szabályozott felmentéssel lehetséges. A felmentés iránti kérelem elbírálásához a családi állapotot minden esetben igazolni kell, a KIM álláspontja szerint azonban az anyakönyvek vezetéséről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. (At.) 23. § (2) bekezdése kizárólag arra az esetre biztosítja erre vonatkozóan a nyilatkozat magyar anyakönyvvezető előtti megtételét, ha magyar állampolgár külföldön történő házasságkötéséhez a külföldi fél szándéknyilatkozata szükséges. Ha külföldi fél Magyarországon kíván házasságot kötni, a szükséges igazolásokat saját országának hatóságai kell, hogy kiállítsák. Romániában a születési anyakönyvbe bejegyzik a házasságkötést, illetve annak megszűnését, így az anyakönyvi hivatal által a születési anyakönyvi bejegyzésből kiállított igazolás képezi a családi állapot magyar házassági anyakönyvbe történő bejegyzésének alapját. A hivatalunk által elvárt eddigi gyakorlattal szemben a román házasulónak – miszerint a nőtlen vagy hajadon családi állapotáról elegendő az anyakönyvvezető előtt nyilatkozatot tennie – ezen túl minden esetben be kell csatolnia a saját felelősségére adott és a konzulátus által hitelesített nyilatkozatot vagy az előző fordulatban említett, a születési anyakönyvi bejegyzése alapján Romániában kiállított igazolást. A román állampolgárok – és értelemszerűen (általában) a más államok polgárai – családi állapotának igazolása minden esetet összefoglalva az alábbiaknak megfelelően történhet: - özvegy vagy elvált személyeknél az azt tanúsító anyakönyvi, illetve egyéb okirat (volt házastárs halotti kivonata, a házasság megszűnését is tartalmazó házassági kivonat, bontóítélet stb.), - nőtlen vagy hajadon házasuló esetén a házasságkötési szándékkal rendelkező személy által saját felelősségére adott és a konzulátus által hitelesített nyilatkozat, vagy a hazájában az anyakönyvi hivatal által a születési anyakönyvi bejegyzésből kiállított igazolás. Egyebekben a felmentés iránti kérelemmel összefüggő eljárási rend változatlan, a kérelmet a jövőben is az előírt illeték lerovása mellett, az ASZA alkalmazásban megtalálható dokumentumok között lévő vagy általunk korábban közreadott formanyomtatványon, a szabályszerűen felvett házassági jegyzőkönyvvel és más csatolandó iratokkal együtt kell hivatalunkhoz felterjeszteni. A fenti tájékoztatót a megyénkben működő anyakönyvvezetők részére az ASZA rendszer útján is közzétettük azzal a felhívással, hogy ezen túl hasonló ügyekben a leírtak szerint járjanak el.

Fekete Julianna Hatósági Főosztály


- 16 -


Szociális és Gyámhivatal Útmutató a szociális tárgyú jogszabályok változásáról I. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.) érintő változások 1. A 2010. augusztus 17-től hatályos módosulások: a) a gondozási szükséglet vizsgálata - Az Szt. 68. § (4-5) bekezdése értelmében a házi segítségnyújtás szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének a vizsgálatát, amelynek eredményeként megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. A (7) bekezdés annyiban egészült ki, miszerint, ha a megállapított gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, az igénylőt az intézményvezető/ a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Utóbbi esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. - Az Szt. 68. § (5), (8) bekezdéseit egyebekben hatályul kívül helyezték. Ennek értelmében nem működnek tovább a jegyzői gondozási szükségletet vizsgáló szakértői bizottságok, illetve házi segítségnyújtás esetében nincs tovább arra lehetőség, hogy a szolgáltatást gondozási szükséglet vizsgálata nélkül, ideiglenesen, legfeljebb 3 hónapra biztosítsa az intézmény. - Az Szt. 68/A. § (1-2) bekezdései értelmében (a korábbi szociális szakértői szerv helyett) immáron az intézményvezető feladata, miszerint az idősotthoni ellátást igénylő gondozási szükségletét megvizsgálja. (A korábbiakkal ellentétben tehát már nem szükséges a szociális szakértői szerv szakvéleményének beszerzése a gondozási szükséglet vizsgálata és megállapítása tárgyában.) Beutaló határozat esetén a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően. - A (3) bekezdés értelmében az idősotthoni ellátás továbbra is a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. A (4) bekezdés alapján ugyanakkor, ha az ellátást igénylő gondozási szükséglete a napi 4 órát nem haladja meg, illetve idősotthoni elhelyezését a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető feladata, hogy a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről tájékoztatást adjon. (Megszűnt tehát az a szabály, miszerint az intézményvezetőnek kötelezettsége a szakvéleményt az ellátást igénylőnek átadnia, illetve ezzel egyidejűleg annak másolatát az illetékes települési önkormányzatnak megküldenie.) - A Szt. 68/B. § úgy szintén hatálytalan, így idősek otthona esetében is megszűnt a lehetősége a szolgáltatás azonnali, legfeljebb 3 hónapra történő (gondozási szükséglet vizsgálata nélküli) ideiglenes biztosításának. - Összesítve tehát a gondozási szükséglet vizsgálatának házi segítségnyújtás, valamint idősek otthona szolgáltatásokat érintő - eddigiekben taglalt – változásait, fontos felhívni


- 17 -


a figyelmet a rendelkezések hatálybalépésének időpontjára. Az FSZH által kiadott tájékoztató értelmében a 2010. augusztus 17. előtt folyamatban lévő, gondozási szükséglet megállapítására irányuló eljárásokat/ felülvizsgálatokat a 2010. augusztus 16-án hatályos szabályok szerint kell(ett) lefolytatni. Az új szabályok hatályba lépését megelőzően kiadott ORSZI szakvélemények természetesen a továbbiakban is felhasználhatók. b) egyéb változások - A Szt. 119/C. § (2) bekezdése annyiban módosult, miszerint az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot (személyes gondoskodás esetében) a gondozási szükséglet (korábbi kezdeményezése helyett) elvégzésével egyidejűleg köteles a jegyzőnél kérelmezni. - Az Szt. szociális ellátások finanszírozására vonatkozó egyes szabályai, így különösen a 127/A. § a következő (6) bekezdéssel, illetőleg az abban foglalt szabályokkal egészült ki: „Nem kell az egyházi kiegészítő támogatást az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben megtéríteni, ha ba) a fenntartó egyház, illetve az az egyház, amelynek az egyházi fenntartó az önálló szervezete vagy szervezeti egysége, a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is, és bb) az egyházi fenntartó a szolgáltató, intézmény által nyújtott, 86. § szerinti szociális szolgáltatásokra az azok biztosítására köteles valamely helyi önkormányzattal vagy az ilyen önkormányzat részvételével működő társulással ellátási szerződést kötött.” Ezen új rendelkezések alkalmazásához az Szt. a záró rendelkezések között található 140. §-ában a következő kiegészítést fűzi: A „127/A. § (6) bekezdésének rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a fenntartóváltozás vagy az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény engedélyezése iránti kérelmet 2010. augusztus 1-jét megelőzően nyújtották be, azzal, hogy az eddig az időpontig a központi költségvetésnek megtérített egyházi kiegészítő támogatás nem követelhető vissza.” 2. A 2010. október 1-jétől hatályos Szt-t érintő változások: Az adatkezelésre irányadó rendelkezések köre a következőkben taglalt 20/C. §-al egészült ki „A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a 18. § a)-c) és h)-i) pontjában meghatározott adatokat, b) a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját, c) az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét, d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.”


- 18 -


Az FSZH által kiadott tájékoztatás értelmében a fenti szakaszban említett nyilvántartást vezető szociális hatóság alatt kizárólag az FSZH, és nem a szociális és gyámhivatal értendő. II. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletet (továbbiakban: Ir.) érintő, a következőkben ismertetett változások 2010. szeptember 3-án léptek hatályba. 1. Igazolás kiállítása gondozási szükséglet megállapítása során - előgondozás - Idősotthoni ellátás esetében, figyelemmel az Ir. 4. § (2) bekezdésére, a gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető az előgondozás I. szakasza során köteles elvégezni. Az előgondozás II. szakaszának lefolytatására ugyanakkor csak a gondozási szükséglet megállapítását követően kerülhet sor. - Az Ir. 4. § (5) bekezdése a házi segítségnyújtás esetében kötelezően lefolytatandó egyszerűsített előgondozás szabályait fekteti le. Ennek keretében előírja, hogy a gondozási szükséglet vizsgálatát az egyszerűsített előgondozás során kell elvégezni. - Az Ir. 9. § (1) bekezdése valamennyi szolgáltatás esetében, ahol az előgondozás elvégzése kötelező, egységesen az előgondozást végző személy részére írja elő az esetleges (meghatározott szervek, személyek irányába történő) kapcsolatfelvételt. - Az Ir. 19. §-a értelmében, amennyiben a szolgáltatást igénylő nem igényli a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás (korábbi szakvélemény helyett) szerint meghatározott napi óraszámnak megfelelő időtartamban a házi segítségnyújtást, a szolgáltatást az általa igényelt időtartamban kell nyújtani. Ezen meglévő szabályhoz fűzött újabb, kiegészítő rendelkezés, miszerint a szolgáltatást igénybe vevő személy a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást hetente - a hét egy vagy több napjára - összevontan is igénybe veheti. - Általános megállapítás az igazolások kapcsán, miszerint az igazolásnak külön időbeli érvényessége nincsen, a gondozási szükséglet vizsgálata/ felülvizsgálata továbbá minden esetben térítésmentes. 2. Kérelem-adatlap változásai - Változások vannak az Ir. 1. számú mellékletében meghatározott kérelem-adatlap egyes részei tekintetében is. Az A adatlap 2.4. alpontja az idősek otthona vonatkozásában jelentősen bővült, továbbá egy új 3.8. megjegyzések alponttal is kiegészült. Ezen túl a C/I. Jövedelemnyilatkozat elnevezésű adatlap 1.3. alpontja tekintetében az alkalmi munkavégzésből származó jövedelem mellett, az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet is fel kell tüntetni. Ennek eredményeként egyebekben a jövedelemnyilatkozat kitöltéséhez segítséget nyújtó tájékoztató egyes részei (II. jövedelmi adatok, valamint jövedelem típusai 3. pont) is kiegészültek. Dr. Poloznik Aranka Szociális és Gyámhivatal Gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkakörökben foglalkoztatható személyekkel szembeni kizáró okokról szóló tájékoztatás Az elmúlt időszakban több olyan eset is napvilágot látott a médiában (televízió, helyi sajtó), melyben gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi munkakörben foglalkoztatott szakdolgozóval szemben indult büntetőeljárás és szükségessé vált a foglalkoztatást kizáró okok alkalmazása.


- 19 -


A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 15. § (8) bekezdése értelmében a gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, akivel szemben a Gyvt. 11/A. § (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy aki e törvényben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye. A fentiekben említett külön jogszabály a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, melynek 1. számú melléklete tartalmazza azon munkaköröket, amelyek betöltésénél érvényesíteni kell a kizáró okokat. A Gyvt. 11/A. § (8) bekezdése alapján a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem lehet azt a személyt foglalkoztatni, aki a) aki büntetett előéletű, b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el ba) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, bb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, be) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, c) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, d) aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás tekintetében foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint e) akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint - ha külön jogszabály másképp rendelkezik - akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel. A kizáró ok tekintetében a munkáltató még a foglalkoztatás megkezdése előtt köteles a foglalkoztatandó szakdolgozó nyilatkozatát beszerezni, s amennyiben vele szemben a Gyvt.


- 20 -


11/A. § (8) bekezdésében felsorolt bármely kizáró ok fennáll, úgy vele jogszerűen közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony nem létesíthető. Abban az esetben pedig, ha a kizáró ok a foglalkoztatás folyamán keletkezik, úgy a munkáltató köteles a munkavállaló nyilatkozatát ismételten beszerezni, s amennyiben a nyilatkozat alapján kizáró ok fennállása állapítható meg, vagy ha a munkavállaló a Gyvt-ben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye, úgy a foglalkoztató köteles a munkavállalót munkaköréből felmenteni vagy munkaviszonyát megszüntetni. Előfordulhat, hogy kizáró ok keletkezéséről vagy fennállásáról a működést engedélyező hatóság szerez tudomást. A működést engedélyező hatóság ilyen esetben köteles vizsgálatot lefolytatni. A vizsgálatot a működést engedélyező hatóság a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 14. § (1) bekezdése alapján rendeli el és hatósági ellenőrzés keretében végzi el. Ha a lefolytatott hatósági ellenőrzés kizáró ok fennállását állapítja meg, úgy a működést engedélyező hatóságnak köteleznie kell a munkáltatót (fenntartó, intézményvezető) az érintett szakdolgozó jogviszonyának megszüntetésére, mely kötelezettség elmulasztása esetén a Gymr. 14/A.§-ában előírt jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. A fentiek felvetik, hogy hasonló intézkedések megtétele szükséges-e a szociális szolgáltatásoknál, intézményekben rendszeresített, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet mellékletében meghatározott munkakörök esetén. Tekintettel arra, hogy az SzCsM rendeletben meghatározott munkakörökben történő foglalkoztatásra az Szt. kizáró okot nem határoz meg, az SzCsM rendelet pedig csak a személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott és közeli hozzátartozója, valamint az intézményi ellátott közötti tartási, életjáradéki szerződés megkötését tilalmazza, egy esetleges büntetőeljárás megindítása nem jár együtt a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének kötelezettségével. Károl Anett Szociális és Gyámhivatal

Gyakran ismétlődő kérdések felfüggesztésével kapcsolatban

az

iskoláztatási

támogatás

folyósításának

Forrás: www.nefmi.gov.hu/szocialis-csalad/tajekoztatas.../isk-tam-foly-felfugg frissítés: 2010. november 2.)

(Utolsó

Az alábbi összeállítás célja, hogy segítse az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére irányuló eljárásban érintett szakemberek munkáját. A következőkben a jogalkalmazóktól érkező leggyakoribb kérdésekre próbálunk választ adni, kifejteni az azokkal kapcsolatos szakmai álláspontunkat. Felhívjuk a figyelmet, hogy az 1987. évi XI. tv. 54. § alapján a jogszabályokat az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány jogosult értelmezni elvi állásfoglalásban, ezért jelen dokumentum csak tájékoztató jellegű, kötelező erővel a jogalkalmazás során nem bír, csupán az ágazati irányítást gyakorló szerv szakmai álláspontját tükrözi. Köszönjük, hogy munkájuk során figyelembe veszik az alábbiakban foglaltakat!


- 21 -


Az anyagban használt jogszabályi rövidítések: Gyvt.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Gyer.: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 1. kérdés: Óvodás gyermek tekintetében fel lehet-e függeszteni az iskoláztatási támogatást? Válasz: Nem. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv 15. §-a úgy rendelkezik, hogy a tanköteles gyermek esetében lehet felfüggeszteni az iskoláztatási támogatás folyósítását. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 24. § (1) bekezdése alapján az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, s a 6. § (4) bekezdése alapján az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről. A 7. § (3) bekezdés alapján a tankötelezettség az általános iskolában, a gimnáziumban, a szakközépiskolában, valamint a szakiskolában teljesíthető. Továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXIV. tv. 8. § (2) a) pont rendelkezése alapján az iskoláztatási támogatás a gyermek tankötelessé válása évének november 1. napjától folyósítható, így fentiek alapján óvodás gyermek nem részesülhet iskoláztatási támogatásban. 2. kérdés: 18. életévét betöltött, de még tanköteles gyermek mulaszt 50 órát az iskolában. Fel lehet-e függeszteni esetében az iskoláztatási támogatást, figyelemmel különösen arra, hogy nagykorúsága miatt védelembe vételére már nem kerülhet sor? Válasz: Nem. A jogszabályi rendelkezések értelmében [Gyvt. 68/A. § (1)–(2) bek., Gyer. 91/F. §, 91/G. § (2) bek.] az iskoláztatási támogatás felfüggesztése a védelembe vételhez kapcsolódik. A két jogintézmény együttes célja, hogy a gyermek tankötelezettségének teljesítését elősegítse. A védelembe vétel a Gyvt. 69. § (2) és a Gyer. 91/K. § (2) bekezdése alapján legfeljebb a nagykorúvá válásig tartható fenn, azonban az érintett nagykorúságának elérését követően egy esetben – védelembe vétel nélkül – továbbra is fennállhat az iskoláztatási támogatás felfüggesztése: ha a felfüggesztést még kiskorúsága idején rendelték el. A Gyer. 91/J. § (2) bek. b) pontja az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését nem a gyermek nagykorúságához, hanem a gyermek tankötelezettségének megszűnéséhez köti. Ebből adódóan a még kiskorú érintettre tekintettel elrendelt felfüggesztés – amennyiben a gyermek, fiatal felnőtt továbbra sem jár iskolába – fő szabály szerint annak a tanévnek a végéig fenntartható, amelyben a tanuló a 18. életévét betölti. (Az előkészítés alatt álló jogszabály-módosítási tervezet szerint a védelembe vétel elrendelésének lehetősége ki fog tolódni a tankötelezettség végéig.) 3. kérdés: A tanuló még kiskorú volt, amikor összegyűlt az 50 igazolatlan órája. Az iskola értesítésének a jegyzői gyámhatósághoz való megérkezésekor vagy a határozat meghozataláig azonban már betöltötte, betölti a 18. életévét. Elrendelhető-e ebben az esetben az iskoláztatási támogatás felfüggesztése? Válasz: Nem. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése a védelembe vételhez kapcsolódik. Ha a határozat meghozataláig az érintett betölti a 18. életévét, az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére nincs lehetőség. Lásd részletesen a 2. kérdésnél leírtakat.


- 22 -


4. kérdés: A közoktatási törvény értelmében [1993. évi LXXIX. törvény 6. § (6) bek.] 16. életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. Ha a 16. életévét betöltött, fenti helyzetben lévő személy mégsem kéri a tankötelezettsége megszűnését, az ő esetében felfüggeszthető-e az iskoláztatási támogatás? Válasz: a) A házasságot kötött gyermek esetében egyértelmű a jogi helyzet: nincs lehetőség az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére, mert az érintett a házasságkötéssel nagykorúvá vált, ezért nem lehet védelembe venni (lásd részletesen a 2. kérdésnél leírtakat). b) Érettségi vizsgát tett, vagy szakképesítést szerzett tanuló esetén nincs konkrét jogszabályi rendelkezés. A jogintézmény céljával lenne ellentétes azonban az ő esetükben az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének elrendelése, hiszen ezen gyermekek már megszerezték a szükséges végzettséget, képesítést. c) Arra a 16. életévét betöltött személyre nézve, aki gyermeke eltartásáról gondoskodik, szintén nincs konkrét jogszabályi rendelkezés. Az ő esetükben azonban amennyiben nem kérik a tankötelezettségük megszűnését vagy a magántanulóvá válásukat, a hiányzások esetén indokolt az iskoláztatási támogatás felfüggesztése. (Vélhetően azért nem kérték a tankötelezettségük megszűnését, illetve magántanulóvá válásukat, mert gyermekük gondozását nem ők látják el.) 5. kérdés: Mi a teendő, ha az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére irányuló eljárás bármely szakaszában tartott tárgyaláson a megidézett szülő nem jelenik meg? Hozhatóe döntés a szülő jelenléte, meghallgatása nélkül, vagy végső esetben elő kell vezettetni? A szülő távollétében meg lehet-e a tárgyalást tartani vagy új időpontot kell kitűzni? Új időpont kitűzése esetén az idő múlása az eljárási határidőbe beleszámít-e? Válasz: A Gyer. 91/N. § (4) bekezdése és 91/P. § (3) bekezdése értelmében a jegyzői gyámhatóság a tárgyalásra idézi a gyermeket gondozó szülőt vagy más törvényes képviselőt, valamint a tárgyalás időpontjáról értesíti a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, a gyermekjóléti szolgálatot, védelembe vett gyermek esetén a kirendelt családgondozót, a közoktatási intézmény igazgatóját, szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagját. A jogszabály tehát az iskoláztatási támogatás felfüggesztésében érintettek körét két részre osztja abból a szempontból, hogy kinek kötelező a megjelenése a tárgyaláson, őket idézik arra és kinek nem kötelező a megjelenése a tárgyaláson, őket értesítik annak időpontjáról. A szülő meghallgatása tehát kötelező a jegyzői gyámhatóság számára. Ha a szülő nem jelenik meg a tárgyaláson, a jegyzői gyámhatóság a Ket. rendelkezéseinek megfelelően eljárási bírsággal sújthatja, illetve végső esetben a rendőrség útján elővezettetheti [Ket. 48. §]. Ha a szülő nem jelenik meg a tárgyaláson, a meghallgatásra új időpontot lehet kitűzni, ami a Ket. 33. § (3) bek. c) pontjában foglaltakra hivatkozva – a szülői nyilatkozat, mint a tényállás tisztázásához szükséges adat közlése okán – nem számít be az ügyintézési határidőbe. Amennyiben a tárgyaláson a szülő kivételével a többi érintett megjelent, a jegyzői gyámhatóság ezen személyeket meghallgathatja, meghallgatásukról jegyzőkönyvet vehet fel. Így az érintett szakembereknek (családgondozó, pedagógus stb.) az ismételt tárgyalásra nem kell elmenniük. Jegyzőkönyvbe foglalt véleményüket fogja a jegyzői gyámhatóság az ismételt tárgyaláson a szülővel ismertetni. Az idézésben célszerű felhívni a szülő figyelmét, hogy nyilatkozatának elmaradása esetén a jegyzői gyámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján fog dönteni az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről és a védelembe vételről.


- 23 -


6. kérdés: Felül kell-e vizsgálni a korábban már elrendelt védelembe vételt az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése okán? Válasz: Amennyiben az egyéni-gondozási nevelési tervben a felfüggesztést megelőzően nem szerepelt a tankötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladat, úgy a védelembe vételt hivatalból felül kell vizsgálni az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére irányuló eljárással egy időben. (Gyer. 90. § (1) a) ab) alpont) A Gyer. 91/I. § (6) bekezdése alapján a támogatás folyósításának felfüggesztéséről szóló jogerős határozatot közölni kell a kirendelt családgondozóval, aki 22 munkanapon belül megküldi a felülvizsgált egyéni gondozási-nevelési tervet. (Mivel iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséhez kapcsolódóan került felülvizsgálatra az egyéni gondozásinevelési terv, így a Gyer. 91/I. § (6) bekezdés alapján 22 munkanap áll a családgondozó rendelkezésére a felülvizsgált terv megküldésére.) 7. kérdés: Mire használható fel a támogatás összege? Válasz: A Gyer. 91/H. § (1) bekezdés alapján a 91/B. § (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, mely rendelkezés azonban csak példálózó jelleggel sorolja fel a lehetőségeket, így a gyermek érdekében, szükségletétől függően kell meghatározni a pénzfelhasználási módot. A tárgyalás folyamán törekedni kell a konszenzusra, azonban a pénzfelhasználási terv és a határozatban meghatározott mód olyan elemeket is tartalmazhat, melyekkel a gondozó személy nem értett egyet, azonban a gyermekjóléti szolgálat, a közoktatási intézmény, illetve a jegyzői gyámhatóság szükségesnek tart. 8. kérdés: A jegyzői gyámhatóságnak a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-a és a Gyer. 91/F. §-a értelmében 10 igazolatlan óra után végzésben kell figyelmeztetnie a szülőt arra, hogy 50 igazolatlan óra az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével és a gyermek védelembe vételével jár. A végzés előírása azt eredményezi, hogy a jegyzői gyámhatóságnak eljárást kell indítania? Mikor, milyen formában zárhatja le ezt az eljárást? Milyen jogorvoslattal lehet élni ezen végzés ellen? Mi történik, ha a végzés kibocsátására sor kerül, de utána a gyermek már teljesíti a tankötelezettségét vagy más ok miatt az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére nem kerül sor? Válasz: Az igazolatlan hiányzások következményeire való figyelmeztetés a jegyzői gyámhatóság preventív célú cselekménye. Célja, hogy – a szülő figyelmének a gyermek további igazolatlan hiányzásának jogkövetkezményeire való felhívásával – megelőzze a gyermek további iskolai hiányzását és az iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Egyfajta információszolgáltatásként fogható fel, amely nem szükségszerű előzménye és nem is feltétele az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének. A Gyer. 91/G. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a jegyzői gyámhatóságnak az 50 igazolatlanul mulasztott óra után akkor is meg kell indítania hivatalból az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére irányuló eljárást, ha korábban a tájékoztató jellegű végzés kibocsátására nem került sor. Ha az iskola jelzi, hogy a gyermek 10 órát igazolatlanul hiányzott, a jegyzői gyámhatóságnak mérlegelés nélkül, automatikusan meg kell küldenie a szülőnek a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést tartalmazó, tájékoztató jellegű végzést. Amennyiben a szülő vitatja a 10 igazolatlan óra tényét vagy számát, azt az iskolának és nem a jegyzői gyámhatóságnak kell jeleznie. Az ebből származó esetleges vita a szülő és az iskola, nem pedig a szülő és a jegyzői gyámhatóság között zajlik. Minderre tekintettel a figyelmeztető végzés kiadása a jegyzői gyámhatóságnak nem a Ket. hatálya alá tartozó tevékenysége. A gyermek tankötelezettsége, illetve a tankötelezettség nem teljesítéséből eredő szankciók nem a jegyzői gyámhatóság ezen cselekményéből származnak. A jegyzői gyámhatóság ezekben az ügyekben ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet nem állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot nem igazol, így


- 24 -


ezen ügyek a Ket. 12. § (2) bekezdése alapján nem tekinthetők közigazgatási hatósági ügynek. Így a 10 óra igazolatlan hiányzást követő végzés kiadásával nem indul közigazgatási hatósági eljárás. Ebből adódóan a jegyzői gyámhatóságnak nem áll fenn a tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettsége és az eljárást megszüntetni sem kell, valamint a tájékoztatást tartalmazó végzés ellen sem kell jogorvoslatot biztosítani. (Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás az iskolának az 50 igazolatlan óra hiányzásról való jelzését követően indul csak meg.) 9. kérdés: Mi történik, ha a család – minden bejelentés nélkül – ismeretlen helyre távozik? Fel lehet függeszteni ebben az esetben az iskoláztatási támogatást? Válasz: Nem, mert az iskoláztatási támogatás felfüggesztése összekapcsolódik a gyermek védelembe vételével és a fenti esetben a gyermeket nem lehet védelembe venni. A jegyzői gyámhatóságnak ekkor azt kell megállapítania, hogy az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, erről értesítenie kell a Magyar Államkincstárat, egyúttal a Ket. 31. § (1) e) pontja alapján megszünteti az eljárást. 10. kérdés: Mi a teendő, ha a gyermek és családja bizonyíthatóan külföldön tartózkodik? Fel lehet-e függeszteni ebben az esetben az iskoláztatási támogatást? Válasz: Nem, mert az iskoláztatási támogatás felfüggesztése összekapcsolódik a gyermek védelembe vételével és a fenti esetben a gyermeket nem lehet védelembe venni. A jegyzői gyámhatóságnak ekkor azt kell megállapítania, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helye külföldön van (ezzel együtt a gyermek védelme érdekében szükséges intézkedéseket a külföldi hatóságnak kell megtennie) és a gyermek külföldön tartózkodásának tényéről értesítenie kell a Magyar Államkincstárat, egyúttal a Ket. 31. § (1) e) pontja alapján megszünteti az eljárást. 11. kérdés: A Gyer. 91/L. § (1) bekezdése szerint a jegyzői gyámhatóság és a Magyar Államkincstár között elektronikus úton történik az adategyeztetés. A jegyzői gyámhatóságnak belföldi jogsegély útján kell megkeresnie az Államkincstárat vagy elég egy belföldi jogsegélynek nem minősülő elektronikus levelet írnia? Válasz: A Ket. 28/A. § (2) bekezdése alapján a hatóságok egymás közötti kapcsolattartása történhet elektronikus úton is. A jegyzői gyámhatóságnak elektronikus úton küldött belföldi jogsegély útján kell megkeresnie az Államkincstárat (Gyer. 91/L. § (1) bekezdése), azaz egy elektronikus levelet kell küldeni a Kincstár felé. 12. kérdés: Fel kell-e függeszteni a támogatás folyósítását, abban az esetben, ha az iskola nem tudott arról, hogy a gyermeket a törvényes képviselő másik oktatási intézménybe íratta át, s ezért jelzi az 50 órás igazolatlan mulasztást? Válasz: Amennyiben döntéshozatal előtt a törvényes képviselő olyan igazolást nyújt be, mely tanúsítja, hogy a gyermek új oktatási intézménybe jár, s nem érte el az 50 órás igazolatlan mulasztást, úgy nem lehet felfüggeszteni a támogatás folyósítását, mivel teljesítette tankötelezettségét. Erre vonatkozó bizonyítást azonban nem kell lefolytatnia a jegyzői gyámhatóságnak, tehát hiánypótlási felhívást sem lehet kibocsátani az igazolás beszerzése érdekében. Amennyiben a felfüggesztést követően nyújtja be az új intézmény igazolását a törvényes képviselő, úgy a gyámhatóság döntését visszavonja (Ket. 114. § (1) bekezdés), s az eljárást megszünteti (Ket. 31. § (1) e) pont).


- 25 -


13. kérdés: Ha a gyermek nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, de már korábban védelembe vették, a jegyzői gyámhatóságnak az iskoláztatási támogatás felfüggesztését megelőzően nem kell tárgyalást tartania. Az érintett család csak az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló határozat kézhezvételekor fog értesülni az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről? Válasz: Nem. Egyrészt az iskola jelzése nyomán a jegyzői gyámhatóság már a 10. igazolatlan óra után figyelmezteti a szülőt, hogy 50 igazolatlan óra az iskoláztatási támogatás felfüggesztését vonja maga után [Gyer. 91/F. §]. Másrészt, amikor az iskola jelzi, hogy a gyermek 50 órát hiányzott igazolatlanul, a jegyzői gyámhatóságnak a Gyer. 91/M. § (1) bekezdés értelmében haladéktalanul meg kell keresnie a gyermekjóléti szolgálatot, hogy 10 munkanapon belül vegye fel a kapcsolatot a családdal. A családgondozó (előzőleg védelembe vett gyermek esetén, a családdal eddig is foglalkozó családgondozó) tehát már azelőtt felkeresi a családot és tájékoztatja az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről, hogy maga a határozat megszületne. Az ügyfél pedig közvetlenül a jegyzői gyámhatóságtól is értesülni fog az eljárásról, mivel a Ket. 29. § (3) a) pontja alapján az ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől számított öt munkanapon belül értesíteni kell az eljárás megindításáról. 14. kérdés: Kell-e a gyermekjóléti szolgálatnak közreműködnie abban az esetben, ha az iskoláztatási támogatás természetbeni felhasználására a nagykorúság betöltését követően kerül sor? Válasz: A Gyer. 91/J. § (2) b) pontja alapján meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha a tanuló tankötelezettsége megszűnt. A jogszabály nem tartalmaz eltérő rendelkezéseket nagykorú esetére, így a gyermekjóléti szolgálatnak ekkor is közre kell működnie a természetbeni folyósítás érdekében. 15. kérdés: Amennyiben meg lett szüntetve a támogatás folyósításának felfüggesztése, hány igazolatlan órát követően kell újból felfüggeszteni a folyósítást? Válasz: A folyósítás felfüggesztését követően ugyanazt az eljárást kell lefolytatni, mintha korábban nem lett volna felfüggesztés, így az újonnan összegyűlt 10 órás igazolatlan hiányzást követően felszólítással kell élni, majd 50 igazolatlanul mulasztott órát követően kell felfüggeszteni a támogatás folyósítását. A Gyer. 91/F. § és 91/G. § (1) bekezdésében is adott tanévben igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásokat határoz meg, így a 10, illetve az 50 igazolatlan mulasztásnak is egy tanéven belül kell lennie. 16. kérdés: Miként kell értékelni a tanórai késést? Válasz: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. § (8) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a tanulónak igazolnia kell késését, amennyiben a tanórai foglalkozásról elkésik. A késések ideje a házirendben foglaltak szerint összeadható, s amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés igazolt, vagy igazolatlan mulasztásnak tekintendő. Ugyanezen rendelet 9. § (3) bekezdése alapján a tanítási órák főszabály szerint negyvenöt percesek. 17. kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekről érkezik iskolai jelzés? Válasz: Mivel az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése a védelembe vétellel együtt rendelhető el, így a gyermekvédelmi gondoskodás struktúrájából következően a gyermekvédelmi nevelésben (átmeneti és tartós nevelés) részesülő gyermek tekintetében – védelembe vétel lehetetlensége okán – nem függeszthető fel a támogatás folyósítása. Az iskola jelzését a Ket. 22. § (2) alapján a jegyzői gyámhatóság átteszi a gyermek ügyében


- 26 -


eljárni illetékes városi gyámhivatalhoz annak érdekében, hogy a gyámhivatal tájékoztatva legyen e gyermeket és a gyám kötelezettségét érintő jelentős tényről. 18. kérdés: Mi a teendő volt átmeneti nevelt, jelenleg utógondozott kiskorú esetében? Válasz: Az eljárást kiskorú utógondozott esetében is le kell folytatni, így a támogatás folyósítása felfüggeszthető, a gyermek védelembe vehető, s a döntésről tájékoztatni kell a városi gyámhivatalt, mivel védelembe vétel esetén az utógondozást a Gyer. 122. § (2) bekezdés alapján meg kell szüntetni. 19. kérdés: Magántanuló esetében felfüggeszthető-e a támogatás folyósítása? Válasz: Abban az esetben, ha fennállnak a feltételek, azaz abban az időszakban, amikor a gyermek még iskolába járással teljesítette tankötelezettségét (még nem volt magántanuló) és 50 kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott, el kell rendelni a folyósítás felfüggesztését, függetlenül attól, hogy a döntés kiadmányozásakor már magántanulói státuszban van-e a kiskorú. A felülvizsgálatot ugyanúgy le kell folytatni, mint iskolába járó tanuló esetében, s ha idő közben magántanulói státusza megszűnt és újra iskolába járással teljesíti tankötelezettségét, igazolatlan mulasztás esetén fenn kell tartani a felfüggesztést. 20. kérdés: Mi a teendő akkor, ha a tanköteles tanuló a folyósítás felfüggesztése alatt magántanuló lett? Válasz: A Gyer. 91/J. § (1) bekezdésében nem definiálja hivatalból indítandó felülvizsgálati esetként a magántanulóvá válást, így e tény nem eredményez felülvizsgálatot. Amennyiben a felülvizsgált időszakban vagy annak egy részében a tanuló még nem magántanulóként kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott, úgy a folyósítás felfüggesztését – a döntés kiadmányozásakor már fennálló magántanulói jogviszonya ellenére is – továbbra is fenn kell tartani. 21. kérdés: Mi a teendő, ha a család nem igényelte az iskoláztatási támogatást, azonban jelzés érkezett az iskolától? Válasz: Ebben az esetben nyilvánvalóan nincs mód az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére, így nincs kötelezően elrendelendő védelembe vétel sem, de a tankötelezettség teljesítésének elérése érdekében javasolt lefolytatni a védelembe vételi eljárást. Amennyiben a jegyzői gyámhatóság arról kap értesítést, hogy nem folyósítják a támogatást, dönthet úgy, hogy belföldi jogsegély keretében megkeresi az Kincstárat annak érdekében, hogy informálódjon az esetleges folyamatban lévő támogatás-megállapítási eljárásról. Amennyiben a Kincstár arról értesíti a gyámhatóságot, hogy megállapításra irányuló eljárás folyamatban van, úgy a folyósítás felfüggesztésére irányuló eljárását a Ket. 32. § (1) bekezdése alapján felfüggeszti. 22. kérdés: Jövedelemnek minősül-e a felfüggesztett iskoláztatási támogatás? Válasz: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) a) aa) alpontja alapján az iskoláztatási támogatás jövedelemnek minősül. A támogatás folyósításának felfüggesztése esetén meg kell különböztetni azt az esetet, ha a havi összegek az elkülönített számlán gyűlnek, illetve ha eseti gondnok útján természetben történik a folyósítás. Előbbi esetben nem kell jövedelemnek tekinteni, hiszen bevétel nem keletkezik, azt csak a későbbi, természetbeni folyósításnál kell jövedelemként figyelembe venni.


- 27 -


Utóbbi esetben, ha a támogatás folyósításának felfüggesztése mellett az ellátás természetben biztosítva van, ugyanúgy jövedelemnek kell tekinteni, mintha pénzben kapná a jogosult. 23. kérdés: Felülvizsgálatkor mely időszakokat kell vizsgálnia a jegyzői gyámhatóságnak a tanév végén, s melyet az új tanévben először? Válasz: A tanév végét követően a Gyer. 91/J. § (1) b) pontja szerint a tanév lezárását követő 22 munkanapon belül hivatalból felül kell vizsgálni a támogatás felfüggesztésének szükségességét. A felülvizsgálandó időszak az iskola jelzésétől, vagy az utolsó felülvizsgálat időszakát követő naptól a tanév utolsó napjáig terjedő időszak. Tehát maximum 3 tanítási hónap, minimum 1 tanítási nap. Új tanévben az első felülvizsgálat időszaka – abban az esetben, ha a támogatás a megelőző tanévben is fel volt függesztve – a Gyer. 91/J. § (1) a) pontja alapján az első 3 tanítási hónapot kell magába foglalja. 24. kérdés: Mi a teendő, ha mindenki visszautasítja az eseti gondnoki feladatok ellátását? Válasz: Lehetőség szerint azt a személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a leginkább alkalmas arra, hogy az iskoláztatási támogatásnak a gyermek szükségleteire való felhasználásáról gondoskodjon, a család elfogadja a személyét és ő maga is vállalja a feladatot. Az eseti gondnok személyére – a fenti szempontok érvényesítésével – a gyermekjóléti szolgálatnak kell javaslatot tennie [Gyer. 91/N. § (3) bek., 91/P. § (1) bek. c) pont]. Fontos, hogy a gyermekjóléti szolgálat a javaslattétel során valóban az arra legalkalmasabb, a gyermek szükségleteit leginkább biztosítani tudó személyt válassza ki. Ennek során esetleg már érdeklődhet is arról, hogy az általa javasolt személy vállalja-e az eseti gondnoki feladatok ellátását. Ügyelni kell az összeférhetetlenségi szabályokra is. A gyermekjóléti szolgálat családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot [Gyer. 91/A. § (6) bek.]. A polgármesteri hivatal ügyintézői közül pedig a gyámügyi ügyintézőt nem lehet eseti gondnokul kirendelni [Gyer. 91/A. § (6) bek.]. Amennyiben nincs olyan személy, aki az eseti gondnoki feladatok ellátását vállalná, a jegyzői gyámhatóság a polgármesteri hivatal ügyintézőjét rendeli ki eseti gondnokul. Amennyiben szakember (családgondozó, polgármesteri hivatal ügyintézője, védőnő, gyermekvédelmi felelős, átmeneti gondozást nyújtó intézmény alkalmazottja) látja el az eseti gondnoki feladatokat, ezt munkaköri kötelezettségük részeként munkaidőben láthatják el. Eseti gondokként való kirendelésük miatt túlmunkára nem kötelezhetők. 25. kérdés: Az eseti gondnok által kezelt iskoláztatási támogatás teljes összegét fel kell-e használni minden hónapban, vagy képezhető-e tartalék? Válasz: A családi pótlék a gyermek mindennapi szükségleteinek kielégítését hivatott szolgálni, ezért tartalék nem képezhető, de a pénzfelhasználási mód természetétől függően – például nagyobb összegű használati tárgy megvásárlása – félre lehet tenni a havi támogatásból. Kisösszegű maradványt át lehet vinni a következő hónapra. 26. kérdés: Helyettesíthető-e a kirendelt eseti gondnok? Válasz: Nem. Mivel az eseti gondnokság hatósági határozat általi kirendelésen alapuló tisztség, így a kirendelt személyt érvényesen helyettesíteni nem lehet. A jogszabály helyettes eseti gondnok kirendelésére nem ad lehetőséget, így amennyiben az eseti gondnok hosszabb ideig nem tudja ellátni feladatait, úgy azt jelezni kell a felmentésre illetékes jegyzőnek. Az új eseti gondnok kirendelése során az eseti gondnok személyére vonatkozóan ugyanúgy javaslatot kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól, mint az első ízbeli kirendelés folyamán.


- 28 -


(Gyer. 91/N. § (3) bekezdés és 91/P. § (1) c) pont) A felmentés iránti kérelmet el kell utasítani, ha azt az eseti gondnok nem kellő alappal terjesztette elő. 27. kérdés: Hogyan adja át az eseti gondnok a vásárolt termékeket? Válasz: Javasolt a vásárolt termékekről – tanú jelenlétében – átvételi elismervényt írni, így elkerülhetők a későbbi bizonyítási problémák. Megkönnyítheti a termékek átadásának bizonyítását, ha az átadás-átvétel a gyermekjóléti szolgálat, az iskola, vagy a polgármesteri hivatal helyiségében történik. 28. kérdés: Eseti gondnok (havi) elszámolásait milyen formában kell elfogadni? Válasz: Az eseti gondnok elszámolásának (a havi elszámolásoknak is!) az elfogadása határozattal történik. 29. kérdés: Hogyan kell az eseti gondnoknak elszámolnia a jegyzői gyámhatóság felé? Válasz: Az elszámolás lényege az, hogy az eseti gondnok igazolni tudja a támogatás pénzfelhasználási módnak megfelelő felhasználását. Amennyiben egyszerre csak egy gyermek részére vásárolnak, úgy javasolt a gyermek nevére szóló számlát – az átadást tanúsító személy megjelölésével együtt – benyújtani a gyámhatóságnak. Amennyiben egyszerre több gyermek részére vásároltak be, s nem kérnek gyermekenként külön számlát, úgy elegendő a számla fénymásolatát és az átadást tanúsító dokumentumot benyújtani, melyen tételesen fel vannak sorolva az átadott termékek. 30. kérdés: A családjától távol levő tanuló esetében melyik jegyzői gyámhatóságnak van az eljárás lefolytatására illetékessége, illetve melyik településen működő családgondozót, továbbá eseti gondnokot kell kirendelni? Válasz: A családgondozás mind a szülők, mind a gyermek gondozását magában foglalja, ezért a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés szerinti gyermek tényleges tartózkodási helyének azt a települést kell tekinteni, ahol a gyermek a családjával együtt él, ahova a gyermek – átmeneti távollét (kollégium, kórházi kezelés stb.) után – hazatér. Ennek okán a védelembe vételi eljárás folyamán a család tényleges tartózkodási helye szerinti jegyzői gyámhatóság jár el, s az ugyanazon településen működő családgondozót kell kirendelni, ugyanakkor, ha az iskoláztatási támogatás felhasználása a gyermek iskolába járásának, kollégiumi ellátásának, kórházi kezelésének stb. helyszínén szükséges, úgy eseti gondnokot e településen, a tanuló hétköznapi közvetlen környezetéből javasolt kirendelni – például kollégiumi gyermekvédelmi felelős személyében. Amennyiben az eseti gondnok igényli, a jegyző eljuttatja számára a gyermek után járó iskoláztatási támogatást – például postai úton. Szommer Anita Szociális és Gyámhivatal

Az adók módjára történő végrehajtás a hatóság által kiszabott gyermekvédelmi, illetve szociális igazgatási bírság esetén Mind az Szt., mind pedig a Gyvt. lehetőséget ad szociális igazgatási, illetve gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására kizárólag a jogszabályban meghatározott jogsértések esetén az ugyancsak jogszabályban meghatározott személyekkel szemben.


- 29 -


A szociális és a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására határozatban kerül sor, melyben a hatóság a megfizetés teljesítésére a kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított huszonkét munkanapon ügyintézési határidőt határozza meg. Amennyiben az igazgatási bírsággal sújtott működtető, intézményvezető, fenntartó, illetve más jogsértő személy a jogerősen kiszabott bírságot az első fokon eljárt szervnek a megállapított határidőn belül nem fizeti meg, illetve a bírság megfizetését nem igazolja, és a nem teljesítésről a bírságot kiszabó szerv is meggyőződött, végrehajtási eljárásnak van helye. Az Szt. 92/K. § (9) bekezdése, illetve a Gyvt. 100/A. § (8) bekezdése értelmében a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani. A gyermekvédelmi, valamint a szociális igazgatási bírságról rendelkező ágazati jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságok végrehajtási eljárására, ezért a végrehajtási eljárás elrendelése során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), a végrehajtás lefolytatása során pedig az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) vonatkozó rendelkezései az irányadók. A Ket. 129. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú, végrehajtást elrendelő – azaz az igazgatási bírságot kiszabó – hatóságnak az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított öt munkanapon belül kell döntenie a végrehajtás foganatosításáról. A döntést a végrehajtást elrendelő hatóság minden esetben végzés formájában hozza meg, és közli a végrehajtást foganatosító adóhatósággal, illetve a kötelezettel. A jogszabály erejénél fogva a végrehajtás foganatosításáról rendelkező végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye (Ket. 129. § (5) bek.). A végrehajtást – az Art. 146. § (1) bekezdése alapján – az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le. Ugyanezen jogszabályhely (2) bek. a) pontja alapján az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján magánszemély esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság jár el. Az önkormányzati adóhatóság alatt az önkormányzat jegyzőjét kell érteni (Art. 10. § (1) bek.). A (2) bek. b) pontja pedig arról rendelkezik, hogy jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság jár el. Az állami adóhatóság alatt jelenleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) értendő, 2011. január 1-jétől azonban elindul az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség integrációja. Az új szervezet Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) néven fog működni önálló kormányhivatalként. A gyakorlatban nagy valószínűséggel előfordulhat, hogy a bírsággal sújtott magánszemély munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll a végrehajtás lefolytatására illetékes – azaz a végrehajtást foganatosító – önkormányzattal, illetőleg a végrehajtás iránt azon önkormányzatnak kell intézkednie, amely jogviszonyban áll a bírságot kiszabó hatósággal. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezekben az esetekben az illetékes önkormányzati adóhatóságnak a Ket. 42. § megfelelő bekezdésére hivatkozva kérnie kell kizárását az ügy elintézéséből a felügyeleti szerv vezetőjénél, és az ügyben a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóságnak kell eljárnia. Terjékiné dr. Kiss Anett Szociális és Gyámhivatal


- 30 -


Hatósági szerződésben foglaltak teljesítésének elmaradása A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Szmr.) 11. § (1) bekezdése alapján a működést engedélyező szerv legalább kétévente ellenőrzi, hogy a szociális szolgáltató, intézmény a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e. Az Szmr. 13. § (1) bekezdésének ec) pontja, valamint 13. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a működést engedélyező szerv az ügynek az ellátottak, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében hatósági ellenőrzés során feltárt hiányosságok – legfeljebb három éven belül történő – megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet. A hatósági szerződés szerint a hiányosságok felszámolása a fenntartó kötelezettségvállalásának megfelelően akár több ütemben is történhetett, és adott esetben az utolsó teljesítési határidő (általában a személyi és tárgyi feltételek hiányosságainak felszámolása) kitolódhatott akár két, három év időtartamra. Tapasztalatunk szerint számos esetben kerülnek a fenntartók önhibájukon kívül olyan helyzetbe, hogy a vállalt teljesítési határidőn belül nem tudják felszámolni a szociális szolgáltatók és intézmények személyi és tárgyi feltételeiben feltárt hiányosságokat. Ebben az esetben vizsgálni kell azt, hogy a hatósági szerződés megkötésének időpontjától számítottan mennyi idő telt el, mert álláspontunk szerint a hatósági szerződés közös megegyezéssel történő módosítására, azaz a teljesítési határidő meghosszabbítására is csak a szerződéskötés időpontjától számított 3 éves teljesítési határidővel bezárólag kerülhet sor figyelemmel az Szmr. hatályos rendelkezéseire - azzal, hogy a módosítás során figyelemmel kell lenni a még fennálló hiányosságok, teljesítendő feladatok nagyságára és a hosszabbítással megnyíló további teljesítési határidő arányosságára. Példa: Alapeset: A hatósági szerződés megkötésére 2008. március 1-jén került sor 2010. december 31. napjával történő végső teljesítéssel. A fenntartó vállalta, hogy ezen időpontig gondoskodik a székhelyen a nappali ellátás esetében a pihenőszoba, a családsegítésnél az interjúszoba, az étkeztetés szociális alapszolgáltatás esetén pedig a nemenként elkülönített illemhely kialakításáról. 1. Amennyiben a fenntartó jelzi, hogy 2010. december 31-ig nem tudja teljesíteni a tárgyi feltételekben fennálló hiányosságok megszüntetését és kéri a hatósági szerződés újabb egy évvel történő módosítását, akkor kérelméről végzéssel kell dönteni oly módon, hogy a működést engedélyező szerv nem járul hozzá a hatósági szerződés módosításához figyelemmel a maximum három éves teljesítési határidőre, ami 2011. március 1-jén lejárna. Ezt követő időpontra a hatósági szerződésben foglalt teljesítési határidőt meghosszabbítani a jelenleg hatályos rendelkezés alapján nem lehetséges. Ebben az esetben a fenntartó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 77. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérheti a szerződés módosítását. 2. Amennyiben a fenntartó jelzi, hogy 2010. december 31-ig nem tudja teljesíteni a tárgyi feltételekben fennálló hiányosságok megszüntetését és kéri a hatósági szerződés módosítását, a teljesítési határidő meghosszabbítását 2011. február 28-ig, akkor a működést engedélyező szervnek mérlegelnie szükséges a még hátralévő teljesítendő


- 31 -


feladatok nagyságát és a teljesítésre rendelkezésre álló két hónapos időtartamot. Amennyiben például a tárgyi feltételek kialakítása csak az épület bővítésével valósítható meg és még nem indult meg az építési engedélyezési eljárás sem, akkor nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a további két hónap alatt a fenntartó teljesíteni tudja kötelezettségvállalását. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 227. § (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. 3. Amennyiben a fenntartó jelzi, hogy 2010. december 31-ig nem tudja teljesíteni a tárgyi feltételekben fennálló hiányosságok megszüntetését, de munkálatokat már megkezdte és kéri 2011. február 28-ig a teljesítési határidő meghosszabbítását és a teljesítés a további két hónap alatt reálisnak tűnik, a hatósági szerződés módosítására sor kerülhet. Amennyiben nincs lehetőség a hatósági szerződés módosítására, azaz a teljesítési határidő további meghosszabbítására és a fenntartó jelzi, hogy nem tudja teljesíteni a kötelezettségvállalását, akkor javasoljuk a hatósági szerződésnek még a teljesítési határidő letelte előtti közös megegyezéssel történő megszüntetését és a fenntartó kérelmére az Szmr. 13. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a határozatlan idejű működési engedélynek feltételek előírása melletti - legfeljebb két évig hatályos - ideiglenes működési engedélyre történő módosítását a szolgáltatást igénybe vevők ellátásának folyamatos biztosítása érdekében. Fontos, hogy a hatósági szerződés megszüntetésére még annak lejárta előtt sor kerüljön, mert ha a fenntartó nem teljesít, és a felek nem szüntetik meg a szerződést, és a hatósági szerződés eredménytelenül telik el, azaz az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, így a Ket. 77. § (2) bekezdése értelmében a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, és a hatóság - az addigi teljesítések figyelembevételével - hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Az ideiglenes működési engedély hatálya legfeljebb két évig terjedhet, és az Szmr. 13. § (7) bekezdése alapján annak hatálya egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Tihanyi Judit Szociális és Gyámhivatal Tájékoztató a szociális módszertani intézmény változásáról A nemzeti erőforrás miniszter Dél-alföldi Regionális Szociális Intézmény kijelölésére kiírt, és 2010. szeptember 14. napján megjelentetett pályázata lezárult. A miniszter döntése értelmében 2010. december 1. napjától a dél-alföldi régióban öt évre a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete által vezetett konzorcium került kijelölésre a szociális módszertani tevékenység ellátására.


- 32 -


Az egyesület, mint konzorcium-vezető elérhetőségei: Név: Cím: Iroda címe: Telefon: Fax: E-mail: Vezető neve: Vezető elérhetősége: Módszertani feladatellátás:

Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete 6000 Kecskemét, Kölcsey u. 21. 6000 Kecskemét, Ipoly u. 1/a 06-76/507-543, 30/433-2443 06-76/507-544 [email protected], [email protected] [email protected] Csőrszné Zelenák Katalin ügyvezető 06-30/433-2443 Falu és tanyagondnoki szolgálatok teljes körű módszertani feladatainak ellátása regionálisan

A szerződéses partner elérhetőségei: Név: Cím: Telefon: Fax: E-mail: Vezető neve: Vezető elérhetősége:

Módszertani feladatellátás:

Mentálhigiénés Egyesület 5600 Békéscsaba, Gyulai út 2. III/301. Módszertan: 06-66/547-315 Fenntartó: 06-66/547-303 06-66/631-254 Módszertan: [email protected] Fenntartó: [email protected] Szűcs Judit Fenntartó: 06-66/547-303 Módszertan: 06-66/547-315 Mobil: 06-30/43-67-456 Pszichiátriai és szenvedélybetegek alap- és szakosított szolgáltatásainak módszertani feladatai: közösségi ellátások, nappali ellátások, ápolást-gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, lakóotthonok

A konzorciumi tagok elérhetőségei: Név: Cím: Telefon: Fax: E-mail: Vezető neve: Vezető elérhetősége: Fenntartó neve: Módszertani feladatellátás:


Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ 5600 Békéscsaba, Degré u. 59. 06-66/530-220 06-66/530-231 [email protected], [email protected] Sziszák Katalin 06-66/530-220, 06-20/294-0133 Békés Megyei Önkormányzat Támogató szolgáltatás, fogyatékos személyek szakosított ellátásának módszertani feladatai: nappali ellátások, ápolást-gondozást nyújtó intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, lakóotthonok.

- 33 -


Név: Cím: Telefon: Fax: E-mail: Vezető neve: Vezető elérhetősége: Módszertani feladatellátás:

Név:

Cím: Telefon: Fax: E-mail: Vezető neve: Vezető elérhetősége: Fenntartó neve: Módszertani feladatellátás: Név: Cím: Telefon: Fax: E-mail: Vezető neve: Vezető elérhetősége: Fenntartó neve: Módszertani feladatellátás:

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió, Kecskeméti csoport 6000 Kecskemét, Hoffmann J. u. 11. 06-76/505-816, 76/506-124, 06-76/505-816 [email protected] Rigóné Kiss Éva 06-76/506-124 Hajléktalan személyek alap és szakosított szolgáltatásainak módszertani feladatai: étkeztetés, utcai szociális munka, nappali ellátások, ápolást-gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat 6723 Szeged, Kereszttöltés u. 13. 06-62/487-941 Mobil: 06-30/925-24-31 06-62/498-111 [email protected] Dr. Ványai Éva Szeged, Kálvária sugárút Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Családsegítés módszertani feladatainak ellátása

Csongrád Megyei Önkormányzat Aranysziget Otthon 6640 Csongrád, Gyöngyvirág u. 7-9. 06-63/484-664, 06-63/571-025 06-63/484-544, 06-63/571-026 [email protected], [email protected] Kis Tamásné 06-63/484-664 Csongrád Megyei Önkormányzat Idős személyek alap- és szakosított szolgáltatásainak módszertani feladatai: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátások, ápolást-gondozást nyújtó intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

2010. november 30. napjáig a szociális módszertani feladatellátást a Miskolci Családsegítő Szolgálat végzi, ezért eddig az időpontig még a korábbi módszertani intézményt kell szakértőként kirendelni a működési engedélyezési hatósági eljárásokban és a hatósági ellenőrzések során.


- 34 -


2010. december 1. napjától a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete által vezetett konzorcium jár el szakértőként valamennyi eljárásban – így tehát a 2010. december 1. napja előtt indult, de ezen a napon még folyamatban lévő eljárásokban is. A szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési eljárásának szakértői díjáról szóló 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében továbbra is regionális módszertani intézmény látja el a szociális módszertani feladatokat. A 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet 2. § (5) bekezdés alapján – amennyiben konzorcium került módszertani intézménynek kijelölésre – a gesztor szervezet szervezi és irányítja a tagok módszertani feladatainak ellátását, és a módszertani feladatok ellátásáért a gesztor szervezet a felelős. A Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a szakértői kirendeléseknél – valamennyi szociális szolgáltatás esetében – ezért a gesztorintézményt keresi meg, nem pedig a konzorciumi tagokat. A kirendelés így több szolgáltatás esetében is egy végzésben történik. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 153. § (2) bekezdése és a 155. § (1) bekezdése alapján a szakértői díj egyéb eljárási költségnek minősül. A Ket. 156. § (1) bekezdése értelmében a kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. Az ügyfél az előleg összegét letétbe helyezi a hatóságnál. A szakértői díj 3/2008. (IV. 15.) SZMM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján szociális szolgáltató esetében: 8.000,- Ft, szociális intézmény esetében pedig: 12.000,- Ft. A szakértő kirendelésére a megelőlegezendő összegnek a hivatal letéti számlájára történő befizetését követően kerül sor. A szakértő a szakvéleménnyel együtt küldi meg a hivatalnak a számlát, melynek elfogadásáról a hivatal dönt, majd a jogerős döntéssel intézkedik a kiegyenlítése érdekében. Szőke Melinda Szociális és Gyámhivatal


- 35 -


1. számú melléklet Iktatószám: 94/ 189 - 1 /2010. Tárgy: ASZA tájékoztatás

Tisztelt Jegyző Asszony / Úr!

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) 2004. óta működteti az anyakönyvi feladatok ellátását szolgáló un. anyakönyvi (CSAK) hálózatot. Ebben a hálózatban több mint 2700 munkaállomás üzemel és éri el az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA) alkalmazás mellett a személy és lakcím nyilvántartást (SZL), a cím nyilvántartást (CÍM), valamint a választási alkalmazásokat (IVSZR, VÜR, VPIRVLOG). Ennek az infrastruktúrának a megújítása céljából a KEK KH közbeszerzési eljárást folytatott le, amelynek eredményeképpen az M&S Informatikai Zrt-vel kötött szerződést a 2011. január 1. - 2015. december 31. közötti 5 éves időszakra. Az új szerződés keretein belül lecserélésre kerül a munkaállomás (gép, billentyűzet, egér, monitor, kártyaolvasó), az okmánynyomtató, az adatátviteli modem, valamint mindezek mellett – új elemként – a konfiguráció kiegészül egy irodai nyomtatóval. Az új komponensek telepítését megelőzően tájékoztatjuk, hogy miként fog történni az átállás és ehhez egyben kérjük támogatását. Az új rendszer komponenseinek kiszállítása és üzembe helyezése több lépcsőben fog történni. Először az eszközök kiszállítása történik. Ekkor az 1. mellékletben csatolt minta szerinti három példányban készülő mennyiségi átadás-átvételi bizonylattal a kiszállítást végzők átadják a bizonylaton szereplő eszközöket csomagolt állapotban. A szállítás időpontját és az átvevő adatait a gyors és zökkenőmentes ügyintézés érdekében az M&S Informatikai Zrt. munkatársai telefonon fogják Önökkel egyeztetni. A zökkenőmentes ügyintézés érdekében kérjük a következőket: · A megbeszélt szállítási időszakban biztosítsák a szállítók bejutását az épületükbe. · Legyen jelen az eszközök átvételére feljogosított személy, · Ön, vagy megbízottjuk ellenőrizze a csomagok hiánytalan megérkezését és átvételét a bizonylat aláírásával igazolja. A bizonylat egy példányát kérem őrizzék meg. Hiányosan vagy sérülten érkezett csomagok esetén ezt az állapotot kérjük kézzel vezessék rá a bizonylat minden példányára. · Gondoskodjanak az üzembehelyezés időpontjáig a leszállított csomagok biztonságos, elektronikai termékek tárolására alkalmas, jól zárható helyen való tárolásáról.

A kiszállítás akár több részletben, de minden esetben előre egyeztetett időszakban történik. Az üzembehelyezésre előre láthatólag az október közepétől november végéig terjedő időszakban kerül sor. Ekkor az előzetes időpont egyeztetést követően az üzembe helyező szakember felkeresi Önöket.


- 36 -


A zökkenőmentes üzembehelyezés érdekében kérjük a következőket: · A megbeszélt üzembehelyezési időszakban biztosítsák az üzembe helyező bejutását az épületükbe. · Legyen jelen az üzembe helyezés elismerésére feljogosított személy. · A korábban kiszállított csomagokat adják át az üzembehelyező kollégának. · Az üzembehelyezéshez kérjük biztosítsanak a munkaállomás a monitor és a két nyomtató számára elegendő helyet (mintegy 1,5 m2). · Biztosítsanak az energiaellátáshoz egy db. szabad földelt konnektort 3 m-es távolságon belül. Az energia elosztásról a szállítási terjedelemben található elosztóval az üzembe helyező kolléga már gondoskodni fog. Az üzembehelyezés során az eszközöket a szakember kicsomagolja, miközben a csomagolás sérülés mentességét ellenőrzi. Ezután a komponenseket összeszereli és bekábelezi, majd a rendszert bekapcsolja és beállítja. A sikeres telepítést követően a szakember a helyszínen rövid oktatás keretében bemutatja a rendszer bekapcsolásának és az anyakönyvi alkalmazás indításának folyamatát illetve a kikapcsolást. A gépekre telepített részletes felhasználó kézikönyv elérését szintén megmutatja az üzembehelyező. A folyamatos működés biztosításához elengedhetetlen a folyamatos szerviz háttér biztosítása így az üzembehelyező tájékoztatást ad a hibabejelentés folyamatáról is. A sikeres üzembe helyezés lezárása képpen a működő eszközparkon az üzembehelyező kinyomtatja a 2. melléklet szerinti üzembe helyezési jegyzőkönyvet az irodai nyomtatón és nyomtató tesztet hajt végre az okmány nyomtatón, amit a magával vitt UV lámpával ellenőriz. Ez utóbbi nyomatot a jegyzőkönyvhöz csatolja. A jegyzőkönyv aláírásával Ön vagy az Ön képviselője igazolja a KEKKH és az M&S Informatikai Zrt. számára, hogy a munkaállomást használatra alkalmas állapotban használatra és megőrzésre átvette. Az önkormányzat a használatra átvett és az M&S Informatikai Zrt. tulajdonát képező eszközök felelős őrzéséről gondoskodni köteles. Az anyakönyvi kivonatok kitöltése 2011. január 1-től már csak az új rendszeren keresztül és csakis az új okmány nyomtatóval történhet. A kitöltés biztonsági elemei ezen időponttól kezdődően megváltoznak. Az okmány nyomtatóba a speciális patron beszerzése közvetlenül az M&S Informatikai Zrttől lehetséges. A speciális patronok az új rendszeren keresztül elérhető, a helpdesk alkalmazásba integrált felületen vagy helpdesk telefonos bejelentésen keresztül rendelhetők. A számlát az M&S Informatikai Zrt. az önkormányzat részére állítja ki. Kérjük, hogy az okmány nyomtatót hetente de legalább 2 hetente egyszer mindenképpen kapcsolják be, mert ezzel megelőzhető a tinták beszáradása és az e miatt szükségessé váló patron csere vagy javítás. Az M&S rendszer adminisztrátorai figyelik az egyes gépek aktivitását. Ha egy munkaállomás több mint két hete nem jelentkezett be a központi rendszerbe, akkor a Helpdesk munkatársak telefonon értesítik Önöket és kérik hogy kapcsolják be a gépet illetve az okmány nyomtatót. A nem speciális patronokra és az irodai nyomtató tonerére vonatkozó alapvető szabály, hogy a szolgáltató M&S Informatikai Zrt. csak gyári kellékanyagok használata esetén köteles a


- 37 -


szerződés keretein belül gondoskodni a nyomtatók javításáról. Nem gyári kellékanyagok használatából bekövetkezett meghibásodások esetén a javítás költsége az önkormányzatot terheli. Ezen kellékanyagok szintén beszerezhetőek az M&S Informatikai Zrt. Helpdeskjén keresztül. A KEKKH és az M&S Informatikai Zrt. között létrejött szerződés alapján a használatra átvett eszközök kizárólagosan csak az anyakönyvi és választási feladatok ellátására kerültek telepítésre. Az ettől eltérő feladatokra való használat következményeit és költségeit az önkormányzatok viselik. A telepített infrastruktúra open source szoftver komponensekre épül követve a vonatkozó kormányzati trendeket. A linux operációs rendszer és az open office irodai csomag a korábban megszokott Microsoft alapú megoldásokkal azonos használati értékű, amelynek rutin szerű használata – a korábbi tapasztalatok alapján – néhány napos gyakorlással elsajátítható. Ebben segíti Önöket a munkaállomásokon elérhető felhasználói kézikönyv is.

Budapest, 2010. szeptember 21. Tisztelettel:

Tóth István főosztályvezető


- 38 -


2. számú melléklet Jegyzői változások Bács-Kiskun megyében 2010. október - november

Település

Távozó/távol lévő jegyző neve

Izsák

Bagócsi Károly mb.

Orgovány

Bagócsi Károly

Tiszakécske

Dombiné Horpácsi Mária aljegyző

Fajsz

BajaBátmonostor

Kalocsa


Estók Mihályné Szalczer Erzsébet Dr. Gyenes Gabriella aljegyző

Dr. Bálint József

Új jegyző neve

Jogviszony alapja

Változás időpontja

Bagócsi Károly

Kinevezett

2010.11.01.

Bagócsi Károly

mb. jegyző

2010.10.31.

Dr. Méhész László

kinevezett jegyző

2010.11.15.

Hajós polgármestere /fizn. szab./

Dr. Magó Jenő

mb. jegyző

2010.10.13.

kinevezés

Dr. Gyenes Gabriella

kinevezett jegyző

2010.11.01.

Változás oka megbízatása megszűnt Kinevezett jogviszony megszűnt Jegyzői feladatellátásra vonatkozó megbízása megszűnik

szabadságát, felmentési idejét tölti /nyugdíj/

- 39 -

Dr. Kiss Csaba


aljegyző

2010.12.01.

Megjegyzés

Tartalom Bevezető ............................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály .........................................................................4 Az anyakönyvi feladatok ellátását szolgáló infrastruktúra és a munkaállomás hozzáférési módjának változásairól....................................................................................................................................4

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály .............................................................5 Civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben...........................................................................5 Figyelemfelhívás kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepció készítési kötelezettségére ...6 A társulások törvényes működésével kapcsolatban felmerült kérdések ...........................................7

Hatósági Főosztály .............................................................................................................. 11 A hagyatéki eljárásról szóló jogszabályi környezet változásáról, valamint a hagyatéki leltárelőadó által igényelhető tulajdoni lapmásolattal kapcsolatos szabályokról................................................ 11 A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, jármű adásvételi szerződés benyújtása esetén követendő eljárásról .....................................................................................................................13 Román állampolgárok házasságkötése ..........................................................................................15

Szociális és Gyámhivatal ....................................................................................................17 Útmutató a szociális tárgyú jogszabályok változásáról ................................................................... 17 Gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkakörökben foglalkoztatható személyekkel szembeni kizáró okokról szóló tájékoztatás .............................................................................................................19 Gyakran ismétlődő kérdések az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésével kapcsolatban.................................................................................................................................21 Az adók módjára történő végrehajtás a hatóság által kiszabott gyermekvédelmi, illetve szociális igazgatási bírság esetén ................................................................................................................ 29 Hatósági szerződésben foglaltak teljesítésének elmaradása ..........................................................31 Tájékoztató a szociális módszertani intézmény változásáról .......................................................... 32

1. számú melléklet ............................................................................................................... 36 2. számú melléklet ............................................................................................................... 39


- 40 -


Impresszum: Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal szakmai tájékoztatója A kiadásért felelős: Dr. Kovács Miklósné dr. Molnár Ilona hivatalvezető Szerkesztő: BKMKH Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztálya A szerkesztésben közreműködik: Dr. Szabó Andrea Informatikai felelős: Dányi Katalin és Lugosi Nándor Elérhetőségek: Hivatal tel.: 06/76/513-713, Fax: 06/76/513-703, Észrevételeiket jelezhetik: [email protected] e-mail címen


- 41 -


2010. év 1. évfolyam 3. szám

Recommend Documents