Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2009. (XI. 9.) rendelete a közterületi magánfejlesztések szabályozásáról Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján Törökbálint Város egységes utcaképének, településrendezési, környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontjainak érvényesítése érdekében Törökbálint közigazgatási területére az alábbi rendeletet alkotja: Preambulum A közterületek használatáról, rendjéről, a helyi természeti- és épített környezet védelméről születtek önkormányzati szabályozások, ezek azonban nem fedik le teljes körűen a közterületek épített környezetének minden elemét. Nem terjednek ki fontos létesítmények építésére, a növénytelepítések végzésére és azok fenntartási szempontjaira. A közterületek létesítése, azokon közművek, közlekedési létesítmények, vízelvezetők, köztárgyak, műtárgyak, utcabútorok, növényzet létesítése, telepítése, karbantartása, üzemeltetése közfeladat, amelyet alapvetően az önkormányzat teljesít. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat anyagi lehetősége véges, így gyakran előfordul, hogy a közterületen az érintett magáningatlan tulajdonosa is végez fejlesztéseket. A közterületeken végzett magánépítések szabályozatlansága a későbbi önkormányzati fejlesztési tevékenységet gyakran akadályozza, illetve indokolatlan többletköltséget okoz. A közterületeken végzett magánépítések egységes szabályozása érdekében helyi rendelet megalkotása szükséges. A rendeletben foglalt szabályok a spontán kialakuló helyzeteket kívánják megelőzni, segítenek a közterületeken is a rendezett viszonyok kialakulásában, egységes utcakép megteremtésében. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletekre, a belterületi földrészletek, illetőleg építmények közhasználatra átadott részére. (2) E rendelet személyi hatálya kiterjed a közterületen utat, járdát, kerékpárutat, parkolót, közművet, vízelevetés megoldását szolgáló műtárgyat, építeni, utcabútort elhelyezni, fát cserjét ültetni kívánó természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra. (3) A rendeletnek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell. Fogalmak 2. § E rendelet alkalmazásában: (1) közműépítés: vezetékes földgáz, elektromos energia ellátást szolgáló közmű elosztó hálózatok víz-, szennyvízcsatorna, zárt csapadékcsatorna és gyengeáramú hálózat fejlesztése a telekhatárig, az önkormányzati tulajdonban lévő és közterületként, közútként nyilvántartott területen.
1
(2) útépítés: az ingatlanok megközelítését szolgáló szilárd út-, illetve járda burkolat építése (beruházás vagy felújítás), a hozzátartozó csapadékvíz elvezetéssel és a szükséges műtárgyakkal, önkormányzati tulajdonban lévő és közterületként, közútként nyilvántartott területen. (3) telekhatár: a fejlesztéssel érintett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerinti határa. (4) szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek úttestje szabályosan lerakott kő vagy műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik. (5) út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút). (6) úttest: járműközlekedésre szabadon tartott – az útnak az útpadkák közé eső - szilárd burkolattal ellátott része. (7) járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda. (8) útpadka: az útnak az úttest mellett levő legfeljebb 1,5 m széles, útburkolattal el nem látott része. (9) kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út. (10) gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út, illetőleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el. (11) földút: járműközlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzottkő, kavics, murva, kohósalak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon földutat is, amely a szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti átjáró előtt legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik. (12) közterületeken végzett magánépítés: mágánfejlesztő által közterületen út, járda, kerékpárút, parkoló, közmű, vízelevetés megoldását szolgáló műtárgy, építése, utcabútor elhelyezése, fa, cserje ültetése. (13) magánfejlesztő: közterületen magánerőből utat, járdát, kerékpárutat, parkolót, közművet, vízelevetés megoldását szolgáló műtárgyat építő, utcabútort elhelyező, fát, cserjét ültető természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
Közterületi utak létesítése és fenntartása 3. § (1) Közterületen utat építeni csak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben és annak végrehajtási rendeletében foglalt szabályok szerint, a vonatkozó szabványokban előírtak betartásával szabad. (2) Közterületen történő szilárd burkolatú út építése alapvetően önkormányzati feladat. (3) Közterületeken végzett magánépítés során a magánfejlesztő előzetesen önkormányzati jóváhagyást, illetve hatósági engedély köteles beszerezni. Útépítést az önkormányzat jóváhagyó döntése alapján lehet előkészíteni, a tervezést megkezdeni. Az önkormányzat képviselő-testülete e döntésénél mérlegeli, hogy a helyi építési előírások, az adott térség, illetve az utca közművesítési helyzete, az úthálózat fejlesztés koncepció, illetve a költségvetési helyzet szerint támogatja-e az út létesítését. (4) Szilárd burkolatú út létesítése esetén – az önkormányzat támogató döntése után – útterv készítése szükséges, amelyet engedélyeztetni kell illetékes útügyi hatóságnál. (5) A közterületeken megvalósuló utak esetén, azok átadás-átvétele során az önkormányzat részéről rögzíteni szükséges, hogy az adott útlétesítmény rendszeres kezelési-karbantartási feladatait milyen előírások szerint, milyen rendszerességgel, ki végzi.
2
Kiemelt útszegély nélküli akadálymentes útpadka 4. § (1) Útpadkán semmiféle akadály, megállást, várakozást zavaró tárgy nem helyezhető el. (2) Fás szárú növény útpadkában a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben, és Törökbálint város zöldfelület gazdálkodási koncepciójában meghatározott módon ültethető. (3) Alacsony cserjesor telepítése esetén - ha annak magassága a 0,8 méternél nem több - a burkolt útszéltől 60 cm-nél közelebb, járdánál a járda sávjába, kifejlődve sem lóghat be. A már kihelyezett, sziklák, kövek, oszlopok, korlátok, egyéb tárgyak e rendelet hatályba lépése után 60 nappal megszüntetendők. Kivételt képeznek a tervezett, és az önkormányzat által engedélyezett virág, vagy növénycsoportok, illetve ezek térhatároló elemei, illetve terepviszonyok miatt indokolt esetleges átjáró hídkorlát, vagy támfal. Kiemelt útszegéllyel megvalósított utak padkaképzése 5. § (1) A kiemelt szegéllyel létesült utak mentén képezett útpadka része a közútnak, annak biztonsági sávjába tartozik. (2) A kiemelt szegélykő melletti padkán semmiféle akadály, megállást, várakozást zavaró tárgy nem helyezhető el. (3) Fás szárú növény útpadkában a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendeletben, és Törökbálint város zöldfelület gazdálkodási koncepciójában meghatározott módon ültethető. (4) Alacsony cserjesor telepítése esetén - ha annak magassága a 0,8 méternél nem több - a burkolt útszéltől 60 cm-nél közelebb, járdánál a járda sávjába, kifejlődve sem lóghat be. A már kihelyezett, sziklák, kövek, oszlopok, korlátok, egyéb tárgyak e rendelet hatályba lépése után 60 nappal megszüntetendők. Kivételt képeznek a tervezett, és az önkormányzat által engedélyezett virág, vagy növénycsoportok, illetve ezek térhatároló elemei, illetve terepviszonyok miatt indokolt esetleges átjáró hídkorlát, vagy támfal. Az úttest átjárható szabad „űrszelvénye” 6. § (1) Az űrszelvény szabad átjárhatósága érdekében be kell tartani az UME ÚT 2-1.201 4.7. Keresztszelvényre vonatkozó szabvány előírásait. (2) A közút kezelőjének biztosítani kell, hogy az úttest fölé belógó növényzet a járműmozgást ne akadályozza, a járművekben sérülést ne okozzon, így az út sávjában minimálisan 3, 6 méter magas átjárható sáv szabad legyen. Ideiglenes – nem szilárd burkolatú – utak 7. § (1) Azokban az utcákban, amelyekben még csak földutakon biztosítható a járműközlekedés, az út „járhatósága” érdekében ideiglenes, nem szilárd burkolatú utak építése, földutak javítása történhet. (2) Aki ilyen munkát tervez végezni köteles azt a munkakezdés előtt 30 nappal jelezni az Önkormányzat Jegyzőjének. (3) A bejelentésben közölni kell az érintett útszakasz helyét (utca, házszám), és tervezett munkálatok műszaki tartalmát, tervezett munkavégzés időszakát. Csak a Jegyző engedélye és a Képviselőtestület határozata alapján kezdhetők meg e munkák. A határozat részét kell képezze a magánerőből 3
létesülő ideiglenes utak kezelési, karbantartási feladatainak meghatározása is. Utak alatti közművek felszíni felépítményei 8. § (1) Az utak alatti meglévő közművek esetén az új út építése, illetve felújítása során a magánfejlesztőnek kell biztosítani az adott közmű felépítmények (akna fedlap, összefolyó, elzáró idom, stb.) szabványos kialakítású elemeinek szakszerű beépítését, síkba állítását. (2) Az út átadása során szükséges az érintett közmű-szolgáltatók nyilatkozata az adott közmű felépítményi elemek - UME ÚT 2-1.215 (4.1.4. Közművek belterületi utak alatt) és MSZ EN 124 (közlekedési területeken alkalmazott aknafedések) szerinti szakszerű helyreállításról, megvalósításáról. Az utak fenntartása, karbantartása 9. § (1) A településen lévő utak fenntartása és karbantartása – állami kezelésű főutak esetén - állami illetve – minden más közterületi helyi utak esetén - önkormányzati feladat. (2) Önkormányzati utak esetén némely karbantartási elsősorban, köztisztasági feladat (külön helyi rendelet szerint) az ingatlan tulajdonos, kezelő, üzemeltető feladatát képezi. Közművek létesítése és fenntartása 10. § (1) A közterületi közművek létesítésével kapcsolatban minden esetben szükséges a szakmai szabályoknak megfelelő (MSZ 7487-2 Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen, elhelyezés a térszint alatt) tervezési munka és szakhatósági engedélyeztetés. (2) A tervezési munkát megrendelő magánfejlesztő kötelessége a különböző szakági tervek közötti összhang megteremtése, annak érdekében, hogy a közművek térben és időben való megvalósítása és használata akadálymentes legyen és indokolatlan többletköltséget ne okozzon. (3) A közművek megvalósítása során ellenőrizni szükséges a nyomvonal jellegű létesítmények terv szerinti, illetve szabványos elhelyezését annak érdekében, hogy azok helyzete a későbbi közterületi befejező munkafázisokat ne akadályozza. (4) A közterületen megvalósuló közművek esetén, azok átadás-átvétele során az önkormányzat részére a magánfejlesztő minden esetben átadási, megvalósulási dokumentációt biztosítani köteles. Annak minimális tartalma a ténylegesen megvalósult műszaki állapotot rögzítő tervdokumentáció, valamint a kezelési karbantartási utasítás. Az átadás során fontos rögzíteni, hogy az adott közmű létesítmény rendszeres kezelési-karbantartási feladatait milyen előírások szerint, milyen rendszerességgel, ki végzi. Összesített közmű tervek (genplan) létrehozása. 11. § (1) A település meglévő közmű-hálózatának tervi nyilvántartása közérdek. Az így kialakult állapot minden további fejlesztés alapdokumentuma. Az önkormányzat a rendelkezésére álló, valamint a közműszolgáltatók által rendelkezésre bocsátott közmű tervek alapján, a vonalas létesítményekről összesített közmű tervlapokon nyilvántartott a közterületek teljes közmű állapotát tükröző nyilvántartást hoz létre (genplan). (2) Minden új közmű létesítése, vagy bővítése után készülő megvalósítási dokumentációból a közmű létesítmény jellemző, szabványos adatait a település egységes „genplan” tervébe átvezetni, 4
beilleszteni szükséges. (3) Az utak és közművek megvalósult állapotát digitalizált változatban a térinformatikai rendszerbe szükséges illeszteni, amelyhez az adatszolgáltatás a magánfejlesztő feladata. Közművek fenntartása, karbantartása 12. § (1) A város közterületein kiépített közművek – függetlenül annak építtetőjétől - fenntartása és karbantartása minden esetben az adott szolgáltató feladata és kötelezettsége. Járdák létesítése és fenntartása 13. § (1) A járműközlekedés feltételeinek kialakítása mellett fontos feladat a gyalogos - és mozgássérült jármű - közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése. (2) Járdát építeni csak az UME ÚT 2-1.201 (4.7.3.4. Gyalogosforgalmi létesítmények) és a MAÚT 12. tervezési útmutató (mozgáskorlátozottak közlekedését segítő közúti létesítmények kialakítása) szabványokban előírtak betartásával szabad. A járda csak akadálymentesen (lépcső, nyitott, süllyesztett, folyókamentesen,) az adott utcába illeszkedően, azzal azonos szélességben, folyamatos kialakítással, megfelelő lejtéssel létesíthető. (3) A járda számára fenntartott terület közvetlenül a telekhatár mellett lévő 1,5 széles sáv. A járda sávjában közművek, utcabútorok, nem helyezhetők el, illetve csak a járda használatot nem zavaróan helyezhetők el. (pl. földkábel). (4) Járdaépítés magánerőből történő megvalósítása bejelentés, illetve engedélyköteles. Magánfejlesztő köteles a bejelentést a munkakezdés előtt 30 nappal megtenni az önkormányzat jegyzőjének. (5) Az írásos bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett munka pontos helyét, rövid műszaki tartalmát (méretére, anyagára, felületképzésére vonatkozóan, gépkocsi behajtónál erősített sáv, stb) valamint az építés kezdési és befejezés időpontját. Amennyiben a bejelentésre 30 napon belül jóváhagyás, vagy a megvalósításra vonatkozó előírás (egyszerűsített engedély) nem érkezik úgy a munka a bejelentés szerint elvégezhető. Járdák alatti közművek felszíni felépítményei 14. § (1) A járdák alatti meglévő közművek esetén az új járda építése, illetve felújítása során az munkát elrendelő magánfejlesztőnek kell biztosítani az adott közmű felépítmények (távközlési akna fedlap, összefolyó, víz-elzáró csapszekrény, stb ) szabványos kialakítású elemeinek szakszerű beépítését, síkba állítását. (2) Az járda átadása során a magánfejlesztő köteles beszerezni az érintett közmű-szolgáltatók nyilatkozatait az adott közmű felépítményi elemek szakszerű helyreállításáról, megvalósításáról. A járda átjárható szabad „űrszelvénye” 15. § (1) A járda űrszelvény szabad átjárhatósága érdekében be kell tartani az UME ÚT 2-1.201 4.7. Keresztszelvényre vonatkozó szabvány előírásait (2) A közút kezelőjének biztosítani kell, hogy a járda sávjába belógó növényzet a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a gyalogosokban sérülést ne okozzon, így járda sávjában a minimálisan 2,5 méter 5
magas átjárható sáv szabad legyen. (3) A gyalogos közlekedés biztonsága, és az akadálymentes folyamatos közlekedés biztosítása érdekében a járdán gépkocsival hosszában közlekedni, a járda űrszelvényébe járművel belógni, azon megállni, várakozni, parkolni, tilos, kivétel a telekre való ki-behajtás rövid időszaka. Járdák karbantartása és fenntartása 16. § (1) A járdák karbantartása, fenntartása, takarítása, lomb - és hó eltakarítás valamint a síkosság mentesítés az érintett ingatlantulajdonos feladata, és kötelezettsége. (2) Amennyiben a tulajdonos életvitelszerűen nem lakik az ingatlanon, és az ingatlant kezelésbe, üzemeltetésbe, vagy bérbe adta, akkor az (1) bekezdésben foglalt feladatok a kezelő, üzemeltető, vagy a bérlő feladatát, kötelezettségét képezik. (3) Intézmények előtti szakaszok esetén az intézmény vagy az önkormányzat feladata, önkormányzati tulajdonú közterület melletti járda esetében pedig az önkormányzat feladata a karbantartás, fenntartás, takarítás, lomb - és hó eltakarítás valamint a síkosság mentesítés. Kerékpárutak létesítése, fenntartása 17. § (1) A környezetbarát közlekedési alternatívák közül a leghatékonyabb, legnépszerűbb a kerékpárút. A kerékpárutak létesítése tervezési és engedélyköteles feladat, amelyet a közúti szakhatóság hagy jóvá. A létesítés során be kell tartani az UME ÚT 4-1.203 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatójában előírtakat. (2) A kerékpárút útpálya kialakítása lehet önálló vagy megosztott kivitelű. A megosztott pályák – azaz egyesített útszerkezetben megvalósított – de a gépjármű forgalmú úttesttől vagy gyalogosforgalmú járdától - kiemelt szegéllyel, vagy festéssel - elválasztva valósíthatók meg. A megvalósítás során be kell tartani az UME ÚT 2-1.201 (4.7.2.1 Forgalmi sávok,) előírásait. (3) A közterületeken megépített kerékpárutak esetén, azok átadás-átvétele során az önkormányzat részéről rögzíteni szükséges, hogy az adott létesítmény rendszeres kezelési-karbantartási feladatait milyen előírások szerint, milyen rendszerességgel, ki végzi. (4) Kerékpárutak létesítése során az út alatti található közművek felszíni felépítményeire jelen rendelet 14. §-ában foglalt szabályok az irányadók. (5) A kerékpárút átjárható szabad „űrszelvényére” jelen rendelet 15. §-ában foglalt szabályok az irányadók. (6) a kerékpárúton megállni, várakozni, parkolni, illetve más járművel közlekedni, gyalogos közlekedéssel zavarni tilos. (7) A kerékpáros közlekedés biztonsága, az akadálymentes, folyamatos közlekedés biztosítása érdekében a kijelölt kerékpárúton gépkocsival hosszában közlekedni, azon megállni, várakozni, illetve mellette, előtte parkolva így az űrszelvényébe járművel belógni – az ingatlanra való kibehajtás rövid (kapunyitás, zárás) időszaka kivételével - tilos. Kerékpártárolók létesítése 18. § (1) Kerékpár tárolót csak az UME ÚT 2-1.203. (M3 kerékpártárolók és pihenőhelyek) foglalt szabályok betartásával szabad létesíteni. (2) Megvalósított kerékpárutak esetén, azok átadás-átvétele során az önkormányzat részéről rögzíteni szükséges, hogy a kerékpártárolók rendszeres kezelési-karbantartási feladatait milyen előírások szerint, milyen rendszerességgel, ki végzi. 6
Kerékpárút fenntartása, karbantartása 19. § (1) Az önkormányzati vagy állami erőből megvalósított kerékpárutak fenntartása önkormányzati feladat. A kerékpárút rendeltetés szerinti használatának biztosítása, járhatóság biztosítása az önkormányzat kötelezettsége. (2) Amennyiben a kerékpárút közvetlenül a járdával együtt - de záróvonallal elválasztva - létesül, annak kezelése, karbantartása, a rendszeres síkosság-mentesítése, takarítása, lomb és hó eltakarítás a tulajdonos, illetve ha nem azonos az ott lakóval, akkor a kezelő, üzemeltető, vagy a bérlő feladata, kötelezettsége. (3) Intézmények előtti szakaszok esetén az intézmény vagy az önkormányzat feladata, önkormányzati tulajdonú közterület melletti kerékpárút esetében pedig az önkormányzat feladata a karbantartás, fenntartás, takarítás, lomb - és hó eltakarítás valamint a síkosság mentesítés. Gépkocsi parkolók létesítése, fenntartása 20. § (1) A közterületi parkolók elhelyezési lehetőségeit, illetve azok pénzbeli megváltási szabályait az önkormányzat 26/2003 (VI.27.) számú rendelete szabályozza. (2) A személygépkocsik közterületei parkolóinak kialakításának fontos alapelve, hogy a parkolók megjelenése, műszaki kialakítása egységes elvek szerint, de legalább utcánként egységes megoldást mutasson, ennek érdekében megvalósításuk során az UME ÚT 2-1.210 (Parkolási létesítménye) előírásait kell betartani. Parkoló kialakítás az üzleti tevékenységhez 21. § (1) Működési engedélyhez kötött szolgáltató tevékenységek esetén, hatósági előírás szabályozza a megfelelő számú gépkocsi-parkoló kialakítást. Amennyiben az előírás szerinti parkoló számot nem a 26/2003 (VI.27.) számú önkormányzati rendelet alapján teljesítik, úgy a tulajdonos, szolgáltató, vagy magánfejlesztő csak az alábbi szempontok szerint végezhet közterületi munkát: a) a parkoló kialakítás állami fő út mellett terv és engedély köteles, b) a parkoló kialakítás önkormányzati út melletti létesítése bejelentés köteles, c) a csupán tereprendezés valamint murva, vagy kőzúzalék terítés nem tekinthető parkolónak, így az csak ideiglenesen – a végleges parkoló építés vállalása esetén – létesíthető d) a parkoló burkolatának megválasztása esetén az utcaképi egységességre kell törekedni, e) a parkoló építés során a csapadékvíz elvezetést az utcai vízelvezetés rendszerében kell biztosítani, az üzemeltetés során a karbantartás az üzemeltető feladat, f) a létesítmény megvalósítása után a tulajdonos, szolgáltató, vagy magánfejlesztő kezdeményezésre használatbavételi bejárás szükséges, amelyről jegyzőkönyv készül, ebben rögzíteni kell a szakszerű megvalósítás tényét és kezelési karbantartási feladatokat. Magánparkoló létesítés lakóépületek előtti közterületen 22. § (1) Közterületi parkoló kialakítás csak az utcaképbe illeszkedően – egységesítés igénye mellett valósítható meg, jelen rendelet 21. §-ában részletezett szempontok teljesítése mellett. (2) Közterületeken végzett magánépítés esetén a magánfejlesztő köteles a bejelentést a munkakezdés előtt 30 nappal megtenni az önkormányzat jegyzőjének. 7
(3) Az írásos bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett munka pontos helyén, rövid műszaki tartalmát (méretére, anyagára, felületképzésére vonatkozóan, szegélyképzés, stb) valamint az építés kezdési és befejezés időpontját. Amennyiben a bejelentésre 30 napon belül jóváhagyás, vagy a megvalósításra vonatkozó előírás (egyszerűsített engedély) nem érkezik úgy a munka a bejelentés szerint elvégezhető. Parkolók alatti közművek felszíni felépítményei 23. § (1) A gépkocsi parkolók alatti meglévő közművek esetén új parkoló építése, illetve felújítása során a munkát elrendelő magánfejlesztőnek kell biztosítani az adott közmű felépítmények (aknafedlap, összefolyó, elzáró idom, csapszekrény, stb.) szabványos kialakítású elemeinek szakszerű beépítését, síkba állítását. (2) A parkoló átadása során a magánfejlesztő kötelessége beszerezni az érintett közmű-szolgáltatók nyilatkozatait az adott közmű felépítményi elemek szakszerű helyreállításáról, megvalósításáról. Parkolók karbantartása 24. § (1) A parkoló létesítmény megvalósítása után a magánfejlesztő kezdeményezésre használatbavételi bejárás szükséges, amelyről jegyzőkönyv készül, ebben rögzíteni kell a szakszerű megvalósítás tényét és kezelési karbantartási feladatokat. A parkoló karbantartási feladatok, (takarítás, seprés, hó eltakarítás, gyomtalanítás) a tulajdonos, üzemeltető feladatát képezik. Közterületi vízelvezető árkok, átereszek létesítése, karbantartása 25. § (1) A felszíni csapadékvizek elvezetésére a közterületen vízelvezető rendszer kialakítása és karbantartása szükséges. (2) Amennyiben az adott utcára, közterületre vonatkozóan nincs érvényben, az önkormányzat által jóváhagyott közterületi és/vagy parkosítási terv, úgy az árok, áteresz megvalósítását – 30 nappal a tervezett munkavégzés előtt – a magánfejlesztőnek be kell jelentenie az önkormányzat jegyzőjének. (3) Az írásos bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett munka pontos helyét, rövid műszaki tartalmát (keresztmetszeti méretére, átereszek anyagára, gépkocsi behajtó burkolatára vonatkozóan, gépkocsi behajtónál esetleg korlát szükségességére, stb.) valamint az építés kezdési és befejezés időpontját. Amennyiben a bejelentésre 30 napon belül jóváhagyás, vagy a megvalósításra vonatkozó előírás (egyszerűsített engedély) nem érkezik úgy a munka a bejelentés szerint elvégezhető. (4) A kialakított árok, áteresz, behajtó kezelése, karbantartása, rendszeres tisztítása, gyomtalanítása a tulajdonos, illetve ha nem azonos az ott lakóval, akkor a kezelő, vagy üzemeltető, esetleg a bérlő feladata, kötelezettsége. (5) A tulajdonos, szolgáltató, magánfejlesztő csak az alábbi szempontok figyelembevételével készítheti elő, illetve végezhet közterületi munkát: a) vízelvezető rendszer kialakítása állami fő út mellett állami feladat, b) vízelvezető rendszer kialakítása önkormányzati út mentén a lakóingatlan előtti építés esetén a megvalósítás bejelentés köteles, c) az árokrendszer az utcaképi egységessége mellett szivárgó, illetve továbbvezetésre méretezetten valósítható meg, d) a létesítmény megvalósítása után a tulajdonos, szolgáltató, magánfejlesztő kezdeményezésre egyszerűsített használatbavételi bejárás megtartása szükséges, amelyről jegyzőkönyv készül, ebben rögzíteni kell a szakszerű megvalósítás tényét és kezelési karbantartási feladatokat, 8
e) az áteresz létesítése során, a terepadottságok szerint megfelelő átfolyó-nyílás és lejtésképzés szükséges, f) a gépkocsi behajtók létesítése, és burkolatának megválasztása esetén az utcaképi egységességre kell törekednie. A gépkocsi behajtó megvalósítása bejelentés köteles, mind vízelvezető rendszer részeként, de egyedi megvalósítás esetén is, g) az ingatlanon megvalósított, vagy létesülő épület építési engedélyének vonatkozó előírásait (pl.: tetők esővíz kivezetés tilalma) be kell tartani. Az út és járda menti vízelvezető rendszerek (árkok, átereszek) karbantartása 26. § (1) A magánerős vízelvezető létesítmény megvalósítása után a magánfejlesztő kezdeményezésre használatbavételi bejárás szükséges, amelyről jegyzőkönyv készül, ebben rögzíteni kell a szakszerű megvalósítás tényét és kezelési karbantartási feladatokat. (2) A vízelvezető rendszer rendszeres karbantartási feladatai, (üledék,- homokfogó takarítása, áteresz tisztítása, gyomtalanítás, fűnyírás) a rendeltetés szerinti folyamatos használat feltételeinek biztosítása a tulajdonos, az üzemeltető feladatát képezik. (3) A közterületen lévő vízelvezető rendszer tisztítása után keletkező üledék, homok elszállítását az önkormányzat városgazdálkodási szervezete végzi el, de a bejelentési kötelezettség az érintett tulajdonos feladata. (Bejelentési cím: Városgazda, Törökbálint, Munkácsy M. u. 79. vagy e-mailcím:
[email protected]) Szilárd burkolatú önkormányzati út alatti vízelvezető rendszerek karbantartása 27. § (1) Azon közterületi létesítmények esetén ahol a csapadékvíz elvezető rendszer elemei (összefolyók, víznyelők, csővezetékek) közút alatt helyezkednek, ott a karbantartási kötelezettség az önkormányzat feladata. (2) Dugulás- és hiba-bejelentés a városgazdálkodási szervezet felé tehető. (Bejelentési cím: Városgazda, Törökbálint, Munkácsy M. u. 79. vagy e-mail- cím:
[email protected]) Közterületi fák és cserjék telepítése, karbantartása 28. § (1) Közterületen végzett növénytelepítésre jelen rendelet 4. § (2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók. Utcabútorok, köztárgyak elhelyezése 29. § (1) A közterületen utcabútort (padok, ülőkék, korlátok, szemetes edények, hirdetőtáblák, reklámhordozók stb.) valamint köztárgyak (szobrok, műalkotások) csak az UME ÚT 2-1.201 (4.3.7.4. Gyalogosforgalmi létesítmények) szabályainak betartásával helyezhetők el. (2) Az elhelyezés előzetes önkormányzati engedély, önkormányzati határozat alapján valósítható meg. (3) Műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban a művészeti alkotások közterületi elhelyezésének szabályairól szóló 13/2007 (V. 29.) önkormányzati rendelet előírásai szerint kell eljárni. (4) Reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban a reklámhordozókról szóló 19/2004 (IV. 16.) rendelet szabályait kötelező betartani. 9
(5) Minden egyéb közterületi tárgy elhelyezése a magánerőből történő megvalósítás esetén is bejelentés, illetve engedélyköteles. (6) Közterületeken végzett magánépítés esetén a magánfejlesztő köteles a bejelentést a munkakezdés előtt 30 nappal megtenni az önkormányzat jegyzőjének. Az írásos bejelentésnek tartalmaznia kell a tervezett munka pontos helyén, rövid műszaki tartalmát (mérete, anyaga, megjelenése stb.) valamint telepítés kezdési és befejezés időpontját. Amennyiben a bejelentésre 30 napon belül jóváhagyás, vagy a megvalósításra vonatkozó előírás (egyszerűsített engedély) nem érkezik úgy a munka a bejelentés szerint elvégezhető. A rendelet hatálybalépése 30. § (1) Ez a rendelet a 4. § (2) bekezdése, és a 29. § kivételével 2010. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet a 4. § (2) bekezdése, és a 29. §-a 2010. április 1-én lép hatályba.
Törökbálint, 2009. november 5.
Turai István polgármester
dr. Horti István jegyző
Záradék: A rendelet a Polgármesteri Hivatal (Munkácsy Mihály u. 79.) hirdetőtábláján 2009. november 9-én kihirdetésre került.
dr. Horti István jegyző
10
