2009. (I. 30.) NFGM-SZMM

ÁRFELTÜNTETÉS irányadó jogszabály: A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól 

írásban, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan,



szolgáltatás áráról, termék eladási áráról és egységáráról (db. l, kg, dkg., ml., nm, stb.)



ömlesztett termék vonatkozóan csak az egységárat kell feltüntetni.



forintban kifejezve, pénznemet kiírva, lehet rövidíteni Ft,-



a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni,



több eladási ár vagy díj egyidejű feltüntetése esetén, a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy díj felszámítására!

árfeltüntetés hol: 

A) terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy



B) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) Az olyan vendéglátó üzlet esetében, ahol a vendéget felszolgáló közreműködésével szolgálják ki, az üzlet étel- és italválasztékához kapcsolódó eladási árakat, illetve egységárakat bemutató árjegyzéket az üzlet bejáratán kívül, annak közelében is el kell helyezni. Ha a vállalkozás valamely termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásáért külön díjat számít fel (így különösen a felszolgálási, szállítási, kiszállási díjat), a külön díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson vagy árjegyzéken) kell feltüntetni.

Egységár Az egységár a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 98/6/EK irányelv preambulum (6) bekezdésében megfogalmazottak szerint azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztói tájékoztatást javítsa, „mivel ez a legkönnyebb módja annak, hogy a fogyasztók a lehető legjobban tudják értékelni és összehasonlítani a termékek árát és ily módon egyszerű összehasonlítások alapján megalapozott döntést hozhassanak”. Az egységár tehát az áralapú összehasonlítás érdekében szolgáltat adatot az adott termék egységnyi részére vetített áráról. CÍMKÉZÉS, HASZNÁLATI ÉS KEZELÉSI ÚTMUTATÓ Jogszabály: A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény Gyártó kötelezettsége: 

köteles a terméken, vagy csomagoláson, vagy kísérő dokumentáción feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és székhelyét,



köteles mellékelni a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket a termékhez. Importőr kötelezettsége:



köteles a terméken, csomagoláson vagy a termék kísérő dokumentációján feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és székhelyét,



Adatai nem takarhatják el a gyártó adatait.



köteles mellékelni a magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket a termékhez: egyértelműnek és közérthetőnek kell lennie és tartalmaznia kell mindazt, amit a gyártó előírt. Forgalmazó kötelezettsége:



forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték a jogszabály által előírt használati és kezelési útmutatót, valamint arról, hogy a gyártó és az importőr eleget tett adatfeltüntetési kötelezettségének,



ha a kezelési és használati útmutató hiányzik, köteles pótolni,



a terméket addig nem forgalmazhatja, amíg meg nem győződött arról, hogy a termék megfelel európai uniós jogi aktusoknak, e törvény előírásainak és más jogszabályoknak. TERMÉKBIZTONSÁG JOGSZABÁLY: A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény

biztonságos termék 

- amely a szokásos vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett nem jelent veszélyt,



- vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, még elfogadható legkisebb veszélyt jelenti, figyelemmel a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmére Mikor hozható egy termék forgalomba?

-

Ha biztonságos és

-

megfelel a közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban, a nemzeti jogszabályokban foglalt követelményeknek.

Ki köteles gondoskodni a termék biztonságáról? gyártó - De! Importőr és a forgalmazó sem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos. gyártó kötelessége  köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, mely alapján a termék pontosan beazonosítható. A jelölés lehet a termék típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma, vagy egyedi jelölése.  köteles a terméken, vagy csomagolásán , vagy a hozzá rögzített kísérő dokumentáción feltüntetni a adatait (címkézés),  köteles közérthető használati és kezelési útmutatót mellékelni,  szükség esetén megfelelőség-értékelés elvégzése,  köteles a veszélyes terméket a forgalomból kivonni, visszahívni, valamint egyidejűleg intézkedéseiről tájékoztatni a piacfelügyeleti hatóságot.

forgalmazó kötelessége:  a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték a jogszabály által előírt megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket, mellékelték a használati és kezelési útmutatót, valamint arról, hogy a gyártó és az importőr eleget tett az adatközlési kötelezettségének  Ha a gyártó, importőr kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor azt a forgalmazó köteles pótolni, mellékelni a használati és kezelési útmutatót. 

a terméket addig nem forgalmazhatja, amíg meg nem győződött arról, hogy a termék megfelel a kötelező előírásoknak CE MEGJELÖLÉS

 CE megfelelőségi jelölés: 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott jelölés 

Mit igazol a CE jelölés?

 CE jelölés azt tanúsítja, hogy az EU-ban vagy máshol gyártott termék megfelel az Európai Unió termékbiztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi követelményeinek. EU-s irányelvek határozzák meg, hogy mely termékeket kell CE jelöléssel ellátni, - hazánkban, külön szakminiszteri rendeletekkel hirdetik ki - CE jelölés más termékeken nem tüntethető fel! példák a CE jelölésre: - Gázfogyasztó készülékek, melegvízkazán -

Orvostechnikai eszközök,

-

pirotechnikai termékek - Villamos berendezések, rádió és távközlő berendezések A CE jel akkor helyezhető el a termékeken, ha a termék a megfelelőségértékelési eljáráson átesett.

Védekezés nem biztonságos termék forgalomba kerülése esetén: A gyártók vagy a forgalmazók több fajta korrekciós intézkedést hajthatnak végre, hogy elhárítsák az általuk forgalomba hozott termékben keletkező biztonsági kockázatot. ún. korrekciós intézkedések lehetnek:  Termékkivonás: a fogyasztóra veszélyes termék forgalmazásának megszüntetése, megakadályozása.  Termékvisszahívás: olyan intézkedés, amelynek célja a fogyasztók számára a gyártó vagy a forgalmazó által már leszállított vagy rendelkezésre bocsátott veszélyes termék visszaadása. Visszahívásra végső esetben kerül sor, amennyiben a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek. MI A KPIR? A piacfelügyeleti hatóság köteles a tudomására jutott tények vagy körülmények alapján a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszeren (KPIR) keresztül haladéktalanul tájékoztatni a felelős fogyasztóvédelmi hatóságot mindazon termékekről, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek. MI A RAPEX?

A KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság vesz részt a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai hálózatában, Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX). ÉLELMISZERBIZTONSÁG  Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éht.)  19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről célja: Fogyasztóhoz biztonságos, garantált összetételű élelmiszer kerüljön. Ennek megvalósításához nem elégséges csak az előállítást és forgalmazást vizsgálni, hanem nyomon kell követni az alapanyagok útját a „szántóföldtől az asztalig” az ún. teljes élelmiszer-láncban. Élelmiszer-biztonság: annak biztosítása a termelés, az élelmiszer-előállítás, a tárolás és forgalomba hozatal teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a végső fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja. Nyomonkövethetőség: előírás arra vonatkozóan, hogy nyomon követhető legyen egy élelmiszer, annak összetevői: takarmány, élőállat, feldolgozás, gyártás, csomagolás, tárolás, forgalmazás teljes folyamatában. Növények esetében ültetéstől, betakarításig, és forgalmazásig. Állatok esetében a nevelés teljes folyamatában, vágás, és az ezt követő tárolás, forgalmazás. Az élelmiszer-előállítás folyamatának nyomon követhetősége és az élelmiszer forgalomból történő visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének a törvényben meghatározott nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia, és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie. Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza a jogszabályokban, valamint az EU közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat (élelmiszer-jelölési előírások). A élelmiszer jelölésért az élelmiszer előállítója, illetve valamennyi forgalmazója felelős! Élelmiszer-jelölés: az élelmiszeren, annak csomagolásán vagy az élelmiszerhez egyéb módon rögzített eszközön vagy azt kísérő dokumentumban megjelenő, az élelmiszerre vonatkozó információ. Az élelmiszer biztonságosságáért fogyaszthatóságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartamon belül, annak lejártáig - felelős. Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége. Minőségmegőrzés/fogyaszthatóság: minőségmegőrzési időtartam az, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait (szín, állag, íz) a helyes, sok esetben megadott tárolási körülmények között megőrzi. A mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszereknél, amelyeknél a minőségmegőrzési idő lejártát követő fogyasztás kockázatot jelenthet a fogyasztó egészségére a „Fogyasztható:….” felirattal kell ellátni. Magyar termékrendelet 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba 

szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés.



Magyar termék: kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.



Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.



Hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek is.

RASFF Élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszer Az EU tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszer (RASFF, Rapid Alert System for Food and Feed)