I. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. január 30.)

I. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. január 30.) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekthez

Készítette:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32 Budapest 2009. január 31.

Részteljesítési igazolás

Szerzıdést eredményezı eljárás hivatkozási száma és elnevezése:

2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése”

Szerzıdés nyilvántartási száma: Tárgy: Vállalkozó:

2006/18/176.02.01

Benyújtás dátuma: Benyújtó: Megrendelı:

A Mőszaki leírás 7.2 pontjában foglalt I. Negyedéves jelentés teljesítés igazolása VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. 2009. február 12. VÁTI Kht. Témafelelıs: Göncz Annamária Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Központi Pénzügyi és Szerzıdéskötı Egysége (CFCU) 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.

Kedvezményezett:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1011 Budapest, Fı u. 44-50.

A teljesítés igazolására jogosult személy:

Huba Bence (SPO) igazgató

Igazolom, hogy az I. Negyedéves jelentés szállítása maradéktalanul és teljes összhangban a fent jelölt szerzıdésben foglaltakkal – megtörtént. A fenti hivatkozási számú projekt I. Negyedéves jelentését az Irányító testület 2009. március 3-án elfogadta.

A teljesítést igazolja:

……………………………….. Haraszthy László (KvVM) szakállamtitkár

Kelt: Budapest, 2009. április „….”

……………………………. Huba Bence (SPO) igazgató

2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekthez I. NEGYEDÉVI JELENTÉS

Megrendelı képviselıje:

Rónaszéki Gábor igazgató, NFÜ KPSZE

Kedvezményezett képviselıje:

Huba Bence igazgató KvVM FI

Végsı Kedvezményezett képviselıje:

Dr. Haraszthy László

Természet- és környezetmegırzési szakállamtitkár KvVM TKSZÁT Vállalkozó képviselıje:

Irányító Bizottság tagok:

Dr. Benedek János Vezérigazgató VÁTI Kht.

Haraszthy László IB elnök, szakállamtitkár, KvVM, TKSZÁT Sódor Márton IB alelnök, fıosztályvezetı KvVM, TKSZÁT Érdiné dr. Szekeres Rozália IB alelnök fıosztályvezetı, KvVM TKSZÁT, Természetmegırzési Fıosztály Pallag Orsolya projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály dr.Varga Ildikó osztályvezetı, KvVM TKSZÁT, Természetmegırzési Fıosztály, Ökológiai osztály Vozár Ágnes tanácsos KvVM TKSZÁT,Természetmegırzési Fıosztály, Natura 2000 Osztály Tóth Péter osztályvezetı, KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Fıosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Kissné Dóczy Emília vezetı-tanácsos, KvvM TKSZÁT Nemzeti parki és Tájvédelmi Fıosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály Kovács Eszter szakmai tanácsadó, KvVM TKSZÁT Udvardiné Kabay Krisztina tanácsadó projektmenedzser, KvVM FI Dr. Vajna Tamásné igazgató, KNPI Sipos Katalin osztályvezetı, DINPI Petróczi Imre szakmai igazgató helyettes, BfNPI Schmotzer András kutatási referens, BNPI

2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekthez I. NEGYEDÉVI JELENTÉS Az érintett nemzeti park igazgatóságok kapcsolattartói: Parrag Tibor osztályvezetı, DDNPI Schmotzer András kutatási referens, BNPI Megyer Csaba osztályvezetı, BfNPI Baranyai Zsolt ökológiai referens, DINPI Takács Gábor osztályvezetı, FHNPI Sipos Ferenc természetvédelmi szakreferens, KNPI Vállalkozó képviselıje:

Göncz Annamária projektvezetı helyettes VÁTI Kht.

Vállalkozó szakmai témafelelıse: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI Alvállalkozók képviselıi:

Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI Dr. Pataki György kommunikációs felelıs szakértı, SZIE KTI dr. Horváth András botanikai szekértı, MTA ÖBKI Halmos Gergı zoológiai szakértı, MME Kenyeres Zoltán természetvédelmi szakértı, ACRIDA Bt. Vidéki Róbert botanikai szakértı, Doronicum Kft. dr. Boros Emil ökológiai szakértı, NATURGLOB Kft. Király Gergely ökológiai szakértı, Mohos-Csitri Kkt.

További szakértık, tervezık: Kelemen Eszter kommunikációs szakértı, SZIE KTI Magyari Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı, SZIE KTI Marticsek József agrár szakértı Králl Attila zoológiai szakértı, MME Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Kht. Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervezı,projektasszisztens VÁTI Budapest, 2009 január hó

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS

3

1. A PROJEKT ELVÉGZETT FELADATAI

3

1.1 Elızmények

3

1.2 Honlap indítása

9

1.3 A meglévı abiotikai és biotikai adatok összegyőjtése, irodalmazás, illetve a GAP-analízis elvégzése

11

1.4 Az érintettek körének feltárása

14

1.5 A meglévı kutatási eredmények (élıhelytérképek, jelenlét- és állományadatok, illetve kezelési tervek és erdıtervek stb.) összegyőjtése és rendszerezése

14

1.6 A nemzetközi gyakorlat áttekintése (Natura 2000 fenntartási tervek tartalma, adatok, készítés, kifizetési gyakorlat )

16

1.7 Projektszervezési feladatok

17

1.8 Következı negyedéves jelentésig elvégzendı feladatok

18

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Napló a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekthez

21

2. sz. melléklet : Területi adatok GAP-analízishez

24

3. sz. melléklet: Érintettek elemzése

30

4. sz. melléklet: Nemzetközi gyakorlat

41

5. sz. melléklet: Területfelelısök

54

6. sz. melléklet: Emlékeztetı a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2008. november 13-án a VÁTI-ban tartott elsı tematikus értekezletrıl

55

7. sz. melléklet: Emlékeztetı a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2008. november 20-án a VÁTI-ban tartott második tematikus értekezletrıl

57

8. sz. melléklet: Emlékeztetı a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2008. november 27-én a VÁTI-ban tartott harmadik tematikus értekezletrıl

59

9. sz. melléklet: Emlékeztetı a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 61

2008. december 3-án a VÁTI-ban tartott negyedik tematikus értekezletrıl

1

10. sz. melléklet: Emlékeztetı a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2008. december 11-én a Csopakon tartott ötödik tematikus értekezletrıl

63

11. sz. melléklet: Emlékeztetı a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. január 13-án a VÁTI-ban tartott belsı projektértekezletrıl

65

12. sz. melléklet: Emlékeztetı a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. január 27-én a KvVM-ben tartott szakmai projektértekezletrıl

67

13/1. sz. melléklet: Javasolt interjúalanyok

74

13/2. sz. melléklet: Interjúfonal célcsoportonként

75

13/3. sz. melléklet: Interjúzás javasolt ütemterve

82

14. sz. melléklet: Kapcsolatfelvétel hivatalos szervekkel

83

15. sz. melléklet: Területhasználat jellemzése

86

16. sz. melléklet: A 20 Natura 2000 területtel érintett település

88

17. sz. melléklet: Településrendezési tervkataszter

89

18. sz. melléklet: Településrendezési tervek feldolgozása

93

19. sz. melléklet: Szórólap tervezete

95

20. sz. melléklet: Emlékeztetı a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. március 3-án a KvVM-ben tartott IB ülésrıl

97

2

BEVEZETÉS

Jelen I. negyedéves jelentés a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül készülı „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekt megvalósításának nyomon követésére szolgál. A jelentést a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (továbbiakban VÁTI Kht.), mint nyertes ajánlattevı dolgozza ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (KvVM FI), mint Kedvezményezett és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárság (továbbiakban KvVM TKSZÁT), mint Végsı Kedvezményezett tájékoztatására. A jelentés tervezet formában a Támogatási Szerzıdésben foglaltak alapján, valamint a Mőszaki leírás 7.2 pontjában foglaltaknak megfelelıen 2009. február 12-én került benyújtásra, amelyet 2009. március 5-én az Irányító Testület elfogadott. A jelentés tartalmát azon határidıs feladatok állapot jelentése képezi, amelyeket a munkaindító jelentés 4.1 pontjában elfogadott munkaterv tartalmaz 2009.01.30-i határidıvel.

I. A PROJEKT ELVÉGZETT FELADATAI 1.1 Elızmények A munkaindító jelentésben elfogadott munkaterv a tervezés elıre haladásával módosul. Jelenleg a munkatervben javasolt változtatások, amelyek IB döntést igényelnek a következık: − Az eredetileg január 31-ig elvégzendı két tevékenység a munkaterv 1.7 pontja „A kezelési szempontból jelentıs jelölı fajok és élıhelyek kiválasztása” és az 1.8 pontja „Területi egyeztetés a kiválasztott jelölı fajok és élıhelyek vonatkozásában” tekintetében nem zárult le, a szakértıi munka folyamatosan halad. Ezért ezek március 30-ig szóló határidı módosítását kezdeményezzük. A késıbbi belsı határidı megállapítását a jelölı fajok kiválasztásánál az idıjárási tényezık indokolják. − Az utóbbinál javasolt a feladat tartalmának változtatása is. A területi egyeztetést nem a jelölı fajok tekintetében kívánjuk elvégezni, hanem a területen érintett tulajdonosokkal, kezelıkkel és gazdálkodókkal. A jelölı fajok területi egyeztetése az elızı 1.7 pontba integrálható. Az 1.8 pont feladat ajánlott új elnevezése: „Elsı konzultációk és interjúk az érintettekkel”. További változtatás javasolt a nemzetközi kitekintésnél a folyamatosan érkezı angol nyelvő anyagok fordítása, rendszerezése nagyobb idıigénye miatt. Ezért ennek a fejezetnek a kidolgozását nem célszerő lezárni az eredetileg tervezett december 31. határidıvel. A késıbbi belsı határidı megállapítását a területbejárásnál az érintettekkel való idıpont egyeztetés indokolja . − A munkatervben a felelıs szakértı és intézmény megnevezése is változott annak alapján, hogy decemberben vált nyilvánvalóvá a területfelelısök köre. A szakértık rövidítése a jelentés 1.7 pontjában a nevesített szakértık neve mögött szerepel. A munkaterv ennek alapján aktualizálásra kerül. A munkatervben tételesen nem szereplı menedzsment feladatok közül a hónap jelentıs részét lefoglalta az alvállalkozói megállapodás elıkészítése, melynek alapját a meglévı abiotikai és biotikai adatok rendelkezésre állásának vizsgálata jelentette (GAP-analízis). Másik fontos szegmens a honlap egyeztetése volt. E feladatok a jelentés „Szervezési feladatok” fejezetében jelennek meg.

3

AKTUALIZÁLT MUNKATERV a munkaindító jelentés „4.1. A munkaterv tevékenységei, a hozzárendelt felelısök, a feladatok elvégzésének határideje és outputok” c. táblázatából javítások átvezetésé

Sorszám

Tervezési feladatok

1.

A tervdokumentációt (alap)adatok összegyőjtése

1.1.

Honlap indítása

megalapozó

Felelıs szakértı*

Felelıs intézmény

Közremőködı intézmény

Belsı határidı

KV

SZIE-KTI

VÁTI Kht.

2008. 11. 30.

Mőködıképes, a megfelelı tartalommal rendelkezı honlap

teljesítve

ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt. SZIE-KTI

VÁTI Kht.

2008. 11. 30.

Alapállapot jellemzéséhez szükséges adatok

teljesítve

VÁTI Kht.

2008. 12. 30.

Érintettek körének listája

teljesítve

VÁTI Kht.

2008. 12. 30.

Alapállapot jellemzéséhez szükséges rendszerezett adatok megléte

teljesítve

VÁTI Kht.

2009.03.30.

folyamatban

SZIE KTI

2009. 01. 30.

Nemzetközi tervekbıl levonható tapasztalatok írásos összefoglalója Negyedéves elırehaladási aktualizált jelentés

A meglévı abiotikai és biotikai adatok összegyőjtése, irodalmazás, illetve a GAP-analízis elvégzése

Területfelelısök

1.3.

Az érintettek körének feltárása

KV

1.4.

A meglévı kutatási eredmények (élıhelytérképek, jelenlét- és állományadatok, illetve kezelési tervek és erdıtervek stb.) összegyőjtése és rendszerezése

Területfelelısök

A nemzetközi gyakorlat áttekintése (Natura 2000 fenntartási tervek tartalma, adatok, készítés, kifizetési gyakorlat ) 1. mérföldkı: I. Negyedéves jelentés

PV

ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt. SZIE-KTI

FTV

VÁTI Kht.

1.5.

1.6.

Teljesítés

háttér

Területfelelısök 1.2.

Output

SZIE KTI

SZIE KTI

teljesítve

4

Sorszám 1.7.

1.8.

1.9.

Tervezési feladatok A kezelési szempontból jelentıs jelölı fajok és élıhelyek kiválasztása

Elsı konzultációk és interjúk az érintettekkel Területi egyeztetés a kiválasztott jelölı fajok és élıhelyek vonatkozásában A tervezési területre vonatkozó országos, regionális és helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.) elıírásainak összegyőjtése

Felelıs szakértı* Területfelelısök

Közremőködı intézmény VÁTI Kht.

Belsı határidı 2009. 03.30..

KV

Felelıs intézmény ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt. SZIE KTI

VÁTI Kht.

2009. 03. 30

TRV

VÁTI Kht

Tájoló Terv Kft.

2008. 03.30.

1.10.

A feltártságban tapasztalható egyenetlenségek kiegészítı adatgyőjtéssel történı megszőntetése

Területfelelısök

ÖBKI, MME ACRIDA Bt. Naturglob Kft. Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

VÁTI Kht.

2009. 04. 30.

2. 2.1.

A tervezési területek alapállapot jellemzése Környezeti adottságok (éghajlat, vízrajz, talajtan) feltárása

Területfelelısök

SZIE KTI VÁTI Kht.

2009. 02. 28.

2.2.

Természeti (természetvédelmi) adottságok feltárása (Élıhelyekre, növényfajokra, állatfajokra vonatkozó adatlapok kitöltése)


2.3.

Területhasználat (mezıgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, turizmus, ipar, infrastruktúra, egyéb) jellemzése

PV, FTV

SZIE KTI VÁTI Kht.

2009. 02. 28.

2009. 03. 30.

Output

Teljesítés

Kiválasztott, a kezelési terv szempontjából jelentıs jelölı fajok (lista)

folyamatban

Megtartott területi egyeztetések (jegyzıkönyv) Az alapállapot jellemzéséhez rendelkezésre álló regionális és települési tervek Teljes körően feltárt adatok

folyamatban

Feldolgozott alapadatok a környezeti adottságok vonatkozásában Feldolgozott alapadatok a természeti adottságok vonatkozásában (kitöltött adatlapok) Feldolgozott alapadatok a területhasználat

folyamatban

folyamatban

teljesítve

teljesítve

folyamatban

5

Sorszám 2.4.

3.



A tervezési területet és az élıhelyeket bemutató áttekintı térkép, illetve a mővelési ágakat és az élıhelyek elhelyezkedését bemutató térképek szerkesztése Veszélyeztetı tényezık összefoglalása

4.

A kezelési feladatok meghatározása

4.1.

A természetvédelmi célkitőzések meghatározása

4.2.

A természetvédelmi célok eléréséhez beavatkozások meghatározása:

4.3.

szükséges

− Élıhelyek kezelési javaslatainak kidolgozása − Élıhely-rekonstrukció és élıhely fejlesztés javaslatainak kidolgozása − Fajvédelmi intézkedések meghatározása − Kutatás, monitorozás feladatainak meghatározása − A természetvédelmi kezelési javaslatok térképi és táblázatos bemutatása Gazdálkodói elıíráscsomagok kialakítása az ökológiai célkitőzések alapján, nyílt tervezési eljárásban véglegesítve: − Agrártámogatási javaslatok: − Jelenleg mőködı agrártámogatási rendszerekben − Javasolt agrártámogatási rendszer − Pályázatok − Egyéb megvalósítási lehetıségek



Belsı határidı

Output vonatkozásában Elkészült áttekintı térképek és élıhelytérképek

Teljesítés

PV, FTV

SZIE KTI

VÁTI Kht.

2009. 02. 28.

Területi felelısök


VÁTI Kht.

2009. 03. 30.

Veszélyeztetı tényezık listája és leírása

folyamatban

Területfelelısök

ÖBKI, MME ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

ÖBKI, MME, SZIE KTI, VÁTI Kht.

2009.03. 30.

Felsorolt célkitőzések

folyamatban

Felsorolt beavatkozások

folyamatban

Kidolgozott elıíráscsomagok; Kidolgozott agrár támogatási javaslatok, amelyek illeszkednek a jelenlegi agrártámogatási rendszerekhez;

tervezett

SZIE KTI

teljesítve

2009.03. 30.

AKGSZ BV ZV TV

SZIE KTI

VÁTI Kht. ÖBKI, MME ACRIDA Bt Naturglob Kft Doronicum Kft. Mohos-Csitri Kkt.

2009.04.15.

6

Sorszám





Belsı határidı

Output

Teljesítés

Kidolgozott, az agrártámogatások körébe nem tartozó megvalósítási javaslatok 5.

2. mérföldkı: Az elsı tervváltozat dokumentálása és II. Negyedéves jelentés

6.

Az elsı tervváltozat egyeztetése

6.1.

Konzultáció az érintettekkel, fórumok szervezése és lebonyolítása

PV FTV

2009. 04. 30.

A fenntartási tervek elsı változata

tervezett

VÁTI Kht.

2009. 07.30.

Megtartott egyeztetések és konzultációk (jegyzıkönyv)

tervezett

SZIE KTI VÁTI Kht.

KV

SZIE KTI

6.2.

Szakmai szervezetekkel való egyeztetés (KvVM, FVM, NPI, MVH, KöFe-k)

KV

SZIE KTI

VÁTI Kht.

2009. 07. 30


tervezett

6.3.

A tervkészítéshez kapcsolódó információk honlapon történı megjelenítése és tájékoztató anyagok készítése

KV

SZIE KTI

VÁTI Kht.

2009. 09. 10.

Rendszeresen frissített honlap

tervezett

6.4.

A terv egyeztetése során beérkezı vélemények feldolgozása, beépítése a végleges javaslatba

FTV

VÁTI Kht.

SZIE KTI

2009. 09. 10.

Feldolgozott és beépített vélemények

tervezett

7.

3. mérföldkı: a második tervváltozat dokumentálása és III. Negyedéves jelentés

PV FTV

SZIE KTI

VÁTI Kht.

2009. 09. 15.

A fenntartási tervek második tervváltozata és jelentés

tervezett

A második tervváltozat egyeztetése (További konzultációk, a fenntartási tervek területi szinten történı egyeztetése, végsı egyeztetés)

KV

VÁTI Kht.

II. negyedéves jelentésben részletezendı


tervezett

8.

VÁTI Kht.

SZIE KTI

7

Sorszám 9.

Tervezési feladatok Javítások átvezetése, végsı terv dokumentálása, a kommunikáció dokumentálása

tájékoztató

kiadvány

a

Felelıs intézmény VÁTI Kht., SZIE KTI

KV

SZIE KTI

VÁTI Kht.

SZIE KTI

VÁTI Kht.

10.

Nyomtatott gazdáknak

11.

A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatok összeállítása útmutató formájában

PV FTV

Projekt szervezési feladatok

PV FTV

12.

ismertetı,

Felelıs szakértı* FTV KV

BV TV

ZV

SZIE KTI


Belsı határidı II. negyedéves jelentésben részletezendı

4. mérföldkı: a Zárójelentés elkészítése

PV FTV

SZIE KTI

Teljesítés

A fenntartási tervek végleges változata, dokumentált kommunikáció

tervezett


Ismertetı kiadványok a gazdálkodók részére x példányban

tervezett


A fenntartási tervek formai és tartalmi követelményeinek útmutatója

tervezett

Folyamatos

Projekt dokumentumok, szervezési feladatok eredményei , adminisztrációs végtermékek

tervezett

2009. 11. 27.

Jelentés

tervezett

VÁTI Kht.

13.

Output

VÁTI Kht. *PV: projektvezetı, FTV: fenntartási tervek készítésének vezetıje, KV: kommunikációs vezetı, AKGSZ: agrár-környezetgazdálkodási szakértı, TVSZ: természetvédelmi szakérı, TRSZ: területrendezési szakértı, BV: botanikai szakmai vezetı, ZV: zoológiai szakmai vezetı

Dr. Podmaniczky László (SZIE KTI): Projektvezetı (PV)([email protected]) Göncz Annamária (VÁTI Kht.): Projektvezetı-helyettes,Fenntartási tervek elkészítésének szakmai vezetıje (FTV) ([email protected]) Dr. Magyari Julianna (SZIE KTI): Agrár-környezetgazdálkodási szakértı (AKGSZ)([email protected]) Dr. Pataki György (SZIE KTI): Kommunikációs szakértı (KV) ([email protected]) Dr. Horváth András (MTA ÖBKI): Botanika szakértı (BV)([email protected]) Halmos Gergı (MME): Zoológiai szakértı (ZV) ([email protected]) Kenyeres Zoltán (ACRIDA Bt.): Természetvédelmi szakértı (TV) ([email protected]) Jaczenkó Judit (TÁJOLÓ-TERV Kft.): Területrendezési szakértı (TRV)

8

1.2 Honlap indítása Elindult a tervezési folyamat honlapja. A honlapterv 2008. november 14-re készült el, és november 28-án kezdett el mőködni ideiglenes címen (www.naturaterv.szie.hu). A honlap számára a következı domain regisztrációja megtörtént: www.naturaterv.hu. A honlap 2009 februárjától érhetı el. A honlap célja az, hogy bemutassa a Natura 2000 területekre készülı fenntartási tervek tervezési folyamatát és lehetıséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. A honlap egy drupal alapú tartalomkezelı rendszer, amely lehetıséget biztosít a honlap interaktív szerkesztésére. A honlap rendelkezésére jelenleg 5Gbyte tárhely van, ami igény szerint tovább bıvíthetı. A honlapot jelenleg a Szent István Egyetem Informatikai Hivatala üzemelteti, és fejlesztését folyamatosan végzik.

A honlap szerkezete A honlapon a következı fımenük találhatók:

Fıoldal: Bemutatkozó oldal, ahol ismertetésre kerül a projekt és a honlap célja, azaz a Natura 2000 területek fenntartási terveinek kidolgozási folyamata. Hírek: Folyamatos fejlesztés alatt álló, blog szerően felépülı rövid információk a tervezési területekrıl, és a tervezés folyamatáról. A munkaindító jelentés feltöltése megtörtént. Tervezés: A honlap lényegi oldalai itt találhatók. Minden egyes tervezési terület számára külön oldalt hoztak létre, ahol az érdeklıdık megtalálják a területtel kapcsolatos alapinformációkat és a szükséges háttérinformációkat. Innen tölthetık le majd az egyes tervváltozatok is. Jelenleg háttéranyagként a területek áttekintı térképei érhetık el. Arra is van lehetıség bárki számára, hogy véleményt mondjon az egyes tervváltozatokról. A véleményét egy felugró őrlap kitöltésével írhatja meg:

Fórum: Itt biztosított az a lehetıség a regisztrált felhasználók számára, hogy véleményt mondjanak bármilyen, a tervezést érintı kérdéssel kapcsolatban. Területenként külön fórumokat nyitottunk, de lehetısége van a felhasználóknak új fórumtémákat is létrehozni. A fórum aktív mőködésének feltétele, hogy a projekt szakértık részt vesznek az ott felmerült témák megválaszolásában.

9

Galéria: A galériába kerülnek fel a területek természeti, kulturális értékeit bemutató fényképek, és innen tölthetık le a Natura 2000 területeket bemutató térképek is jpg formátumban. Kapcsolat: Itt találhatók a tervezést megbízók és a tervezésért felelıs szakértık elérhetıségei. A területenkénti felelısök neveit és elérhetıségei a területenkénti tervezési oldalak tartalmazzák. Tudástár: A tudástárban találhatók azok az alapfogalmak, amelyek a tervezés folyamatának megértését segítik. Itt győjtöttük össze a releváns hazai és külföldi linkeket is, és hamarosan letölthetık lesznek a tervezési folyamatot érintı jogszabályok is. Felhasználói csoportok A honlap szerkesztésében 4 felhasználói csoport vehet részt. Mind a négy csoport számára külön jogok definiáltak: 1. Bárki: A neve és email címe megadása után bárki hozzászólhat az egyes tervváltozatokhoz. 2. Regisztrált felhasználó: A regisztrációs őrlap kitöltése után véleményt mondhat a hírek bejegyzésekhez és a fórumhoz hozzászólhat. 3. Tervezık: A belépéshez szükséges jelszót adminisztrátor hozza létre és küldi el közvetlenül a tervezıknek. Jogosultságok: blogot hozhat létre, képet tölthet fel, Web Fájl Manager-t használhatja, fórumtémát nyithat. 4. Adminisztrátor: teljes körő hozzáférés a rendszer adminisztrációjához. A 3, 4 felhasználói csoportok hozzáférnek a Web Fájl Manager szolgáltatáshoz. Ez lehetıséget biztosít számukra, hogy egy webes felület segítségével fel/letöltsék a tervezés során fontos fájlokat:

A honlapra érkezett Irányító Testületi tagok és projektpartnerek észrevételei alapján a honlapon tartalmi és külalaki módosításokat hajtottak végre a szerkesztık. Ezek közül a legfontosabbak: − A pontos projektcím (2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt) felkerült a honlap alsó keretébe. A pontos projektcím minden honlap oldalon megjelenik. − Design elemek változtak, az oldal megjelenése módosult.

10

− Területenkénti tervezési oldalak megújultak, helyi kapcsolattartók megnevezésre kerültek. − A tervezési fıoldal megújult, új tartalommal bıvült. − A területek nevei helyesírási szempontból módosításra kerültek a 275/2004 Korm.rendeletnek megfelelıen. − Natura2000 területenként új anyagok kerültek feltöltésre. − Regisztrációs problémák kiküszöbölése megtörtént, errıl értesítést kaptak a sikertelenül regisztrálók. − Új fényképek kerültek feltöltésre. − Fıoldali logók javítása megtörtént. − Kapcsolatok oldal formai és tartalmi megújítása megtörtént. − Releváns jogszabályok letölthetıvé váltak a tudástárból. − A területi tervezési oldalakról hamarosan letölthetık a tervváltozatok, és a területekkel kapcsolatos egyéb háttérinformációk. − Galéria rész megújult, felugró ablakok létrejöttek. − A naturaterv/hírek/fenntartási tervek blog alá bekerültek a területi kódok. − A hírek részben új cikkek kerülnek publikálásra. − A belépésre kérı szöveg módosult. − Naptárba feltöltésre kerültek a kulcs dátumok. − A tervezıi hozzáférések szétküldése megtörtént. − Fıoldal, bemutatkozó szöveg módosult. További feladatok: − Tudástár továbbfejlesztésére van szükség, alapfogalmak megjelenítése a tudástárban − Képgalériában meg kell jeleníteni a fotó készítıinek nevét . − A címoldal fejlécében elıtőnı képek kezelése. − KÜVET-hez igazított határvonalas térkép megjelentetése. − A 20 Natura 2000 területeket érintı fotódokumentumok feltöltése. − Sajtó részére egy külön almenü beindítása. Innen tölthetik le majd az egyes események sajtóanyagait. − A honlap folyamatos fejlesztése.

Honlap kapcsolattartó: Bela Györgyi (SZIE-KTI-ESSRG) [email protected],

1.3 A meglévı abiotikai és biotikai adatok összegyőjtése, irodalmazás, illetve a GAPanalízis elvégzése A projekt számára elsıdleges alapanyagnak tekintett Natura 2000 területek abiotikai és biotikai adatbázisát a projektpartnerek számára a KvVM TKSZÁT október folyamán átadta (Countryhu2008.mdb access adatbázis). Az alapadatbázis felépítéséhez kiegészítésül a TIR (Természetvédelmi Információs Rendszer) adatbázisát is felhasználtuk. GAP analízis (réselemzés) módszerével tematizáltuk és értékeltük az elızmény adatokat. Az elemzés célja volt, hogy a projektpartnerekkel tudassa milyen hiányok állnak fenn a rendelkezésre álló adatbázisban, amelyek pótlása elsı lépésben a fenntartási tervek alapját képezı Natura adatlapok kitöltéséhez és azt követıen a fenntartási tervek kezelési feladatainak meghatározásához szükséges. Az analízis eredménye a területek tervezési elıkészítettségét mutatja. Az analízis során egy mátrix táblázatot töltöttünk ki, amelyben a 20 terület, kiterjedésével együtt soronként és az egyes vizsgált adatjellemzık oszloponként jelennek meg. A táblázat egyrészt az adott területre jellemzı adat (pl. fajok) számát ill. kutatottságát és az adat elérhetıségét mutatja. Ennek szöveges magyarázata került be az egyes cellákba, majd

11

színezéses és súlyozásos (0-3 között legkevésbé elıkészített és legjobban elıkészített) konverzió alapján tudtuk a területek összehasonlítását elvégezni. A vizsgálat végsı célja az adatlapok (környezeti adottságok, természeti adottságok, veszélyeztetı tényezık) kitöltéséhez és a természetvédelmi kezelési elıírások meghatározásához szükséges idı és költség meghatározása volt a területfelelısök számára. A területen elıforduló konfliktusok kezelése, ezek idı és költség igénye kommunikációs szempontból nem része e táblázatnak (azt lásd az érintettek elemzése c. táblázatban). Így például elıállhat az a helyzet, hogy a terület igen jól elıkészített szakmailag, de az érintettek várható ellenállása miatt a problémás területek közé tartozik. A terület elıkészítettségi aránya 93%-os, a GAP analízis eredménye, azaz a hiány 7%. Az elsı és legfontosabb a közösségi jelentıségő élıhelyekre, növény és állatfajokra vonatkozó adathalmaz volt, amely a fenntartási terveket alátámasztó adatlapok alapját képezi. Az adatok jelöléskori, Brüsszelbe kiküldött állapotának és legfrissebb 2008-as változatának ismerete is szükséges a tervezéshez. A fajok listáját három egységben vizsgáltuk: - közösségi jelentıségő fajok, - ezen belül egy szőkebb kör a jelölı fajok, - és a közösségi jelentıségő fajokon túl, az egyéb – nemzeti védett, kezelési szempontból fontos – jelentıs fajok. Elsıdlegesen a jelölı fajok nagyságrendjére illetve azok térképi megjelentetéséhez szükséges munkaráfordításra koncentráltak a szakértık. Ott, ahol térkép már rendelkezésre állt, vagy a nemzeti park igazgatóság felajánlotta segítségét, illetve kis számú jelölı növény vagy állatfaj jellemezte a területet magas pontszámot kapott a terület. Az élıhelyek tekintetében az élıhelytérképek rendelkezésre állása, illetve elıkészítettsége volt a legfontosabb szempont. Az élıhelytérképek 3 terület kivételével hozzáférhetık. A 2006/018-176.02.01 számú Átmeneti Támogatás: „A madárvédelmi (79/409/EGK) és az élıhelyvédelmi (92/43/EGK) irányelveknek megfelelı monitorozás és területkezelés elıkészítése” tárgyú projekt keretében kidolgozott térképeket a KvVM bocsájtotta rendelkezésünkre. A következı vizsgálati blokk az élıhelyek, növény- és állatfajok kutatottsága volt. Erre is a továbbiakban elvégzendı felmérések nagyságrendjének megítéléséhez volt szükségünk. A szöveges értékelés a táblázatban megjelenik, de a pontszámos eredménytáblázatban nem, mivel az elızı adatokra kapott pontszám inverzeként értelmezhetı. A veszélyeztetı tényezık vizsgálatánál figyelembe vettük a veszélyeztetı tényezık lehetséges számát, elıfordulási nagyságát és dokumentáltságát. Teljes adathiány ill. ismerethiány egyik területre sem jellemzı, legtöbb területnél csak pontosítás szükséges. A tervi koherenciát az egyéb tervekkel való összehangolás mértéke jelentette. Ezen belül elsıdlegességet kapott a kezelési tervek megléte. Az a NATURA terület, amely országos jelentıségő védett területtel nagy átfedésben van és nincs kezelési terv a legalacsonyabb pontszámot kapta. Alacsony pontszámot kaptak azon területek is, amelyek jelentıs egyeztetést kívánnak a kezelıvel (erdı, vizes vagy honvédelmi terület). A területhasználatra vonatkozó adatok informális jelleggel kerültek be a táblázatba. A pontszámos értékelésnél nem volt szempont, mivel ennek a tervezés következı szakaszában, a kezelési feladatok meghatározásánál lesz döntı jelentısége. Ez a feladat nem egyedi, hanem szakértıi team munkában készül majd.

12

A területek alapanyag elıkészítettségének pontszámos eredménye

HUKN30003 Izsáki Kolon-tó HUKN20030 Pirtói Nagy-tó HUKN30002 Gátéri Fehér-tó

KMT + KTT KTT KMTKTT

3

2

2

2

2

3 260

7,1

256

0,6

3

1

1

2

2

815

1,8

3

1

2

3

2

HUKN20032 Dél-İrjeg Tengelici HUDD20040 homokvidék Jánosházi-erdı HUDD20014 Égett-berek Szilvásváradi Aszaló és SzilvásHUBN20067 patak mente

KTT

4 564

9,9

3

0

1

1

2

KTT

5 518

12,0

3

2

2

2

0

KTT

591

1,3

0

2

3

2

3

KTT

186

0,4

3

3

3

2

3

HUBN20030 Hejı mente Fertımelléki HUFH20003 dombsor

KTT

463

1,0

3

2

2

2

2

KTT

2 545

5,5

3

1

2

1

0

HUFH20006 Dudlesz-erdı

KTT

1 090

2,4

3

1

2

1

1

HUDI20047

Szigeti homokok

KTT

788

1,7

3

2

1

1

1

HUDI20051

Turjánvidék

KTT

10 630

23,1

3

1

1

1

3

HUDI20053

Velencei-hegység

KTT KTT + KMT

3 873

8,4

3

0

0

1

1

2 596

5,7

3

2

1

1

1

KTT

397

0,9

1

0

1

1

1

KTT

832

1,8

2

3

2

2

1

HUDI30002

Zámolyi-medence VeresegyháziHUDI20055 medence Lajoskomáromi HUDI 20031 löszvölgyek Miklósfai MórichelyiHUBF10001 halastavak BerhidaiHUBF20024 löszvölgyek HUBF20037 Alsó-Zala-völgy Dél-balatoni HUDD20041 berkek

KMT

450

1,0

3

2

2

2

3

KTT

108

0,2

3

3

2

2

2

KTT

6 557

14,3

3

2

2

2

1

KTT

427

0,9

3

2

2

2

2

Elızı oszlop inverze

Tényleges pontszám aránya az elérhetı pontokhoz képest

Elért pontszám

Tervi koherencia

Növényfajok

Veszélyeztetı tényezık

Terü- Területe Terület Háttér dokumentáció let (ha) aránya Elıkészítettsége (0-3 pontig:legkevésbé-legjobban) típusa a 20 Natura területhez viszonyítva (%) Állatfajok

A Natura 2000 terület megnevezése

Élıhelyek

Kód

11

73

27

9

60

40

11

73

27

7

47

53

9

60

40

10

67

33

14

93

7

11

73

27

7

47

53

8

53

47

8

53

47

9

60

40

5

33

67

8

53

47

4

27

73

10

67

33

12

80

20

12

80

20

10

67

33

11

73

27

Rövidítések: KMT: Különleges madárvédelmi területek; KTT: Különleges, valamint kiemelt jelentıségő természetmegırzési területek

13

1.4 Az érintettek körének feltárása Az Natura 2000 területekkel ill. a fenntartási tervezéssel érintettek körének feltárása kommunikációs stratégia részét képezi. A kommunikációs csoport az érintettek közül elsı lépésben az önkormányzatok, területtulajdonosok/használók, falugazdászok, civil és tudományos csoportok körének azonosítását végezte el. Ennek egy rövid összefoglalóját a 3. sz. melléklet tartalmazza. Az érintettekkel való kapcsolatfelvétel különbözı formában történt. Az önkormányzatok számára „beharangozó levél” kiküldése vált célszerővé. A 14. sz. mellékletben egy mintalevél olvasható. A késıbbiekben a területrendezési tervek feldolgozásával egy idıben, az ezért felelıs szakértıvel együtt interjúzás veszi kezdetét januártól. A jelentıs – nagy területet birtokló ill. jelentıs gazdasági hatással bíró – gazdálkodók elérhetıségét a falugazdászok, nemzeti parki és önkormányzati munkatársak tudták a leghatékonyabban rendelkezésünkre bocsátani. A kiválasztott 20 Natura területen jelentıs területi arányban a kezelı egy-egy erdıgazdálkodási társaság, nemzeti park és vízügyi igazgatóság illetve honvédség. A velük való kapcsolat hivatalos felvétele megtörtént. Az interjúzással egyidejőleg szórólap kerül terjesztésre az érintettek körében. Tervezett példányszám 2000 db. A szórólap tervezetét a 19. sz. melléklet tartalmazza. A kommunikációs csoportot a vezetı és két állandó szakértı alkotja a SZIE-KTI-tıl. Feladataik közé a kapcsolatfelvétel, interjúzás, terepi egyeztetések, fórumok szervezése, honlap mőködtetése és ennek dokumentálása tartozik, az elfogadott ütemterv szerint. Ezek lépesei: 1. Érintettek körének beazonosítása, tipizálása, várható konfliktus helyének, mértékének prognosztizálása. 2. Kapcsolatfelvétel az érintettekkel: 2.1 Terepi interjúk készítése helyi gazdálkodókkal. Az interjúk célja megismerni a gazdálkodás helyi adottságait, valamint a természetvédelem és a gazdálkodás kapcsolatát, konfliktusait, együttmőködési területeit. Az interjúzás egy elıre elkészített interjúfonál mentén történik. Az interjúk készítésébe bevonjuk a SZIE-KTI Természetvédelmi mérnök képzésének diákjait. 2.2 Kapcsolatfelvétel az érintett NPI-k munkatársaival: elvárásaik, kapcsolódó terveik feltárása, összefoglalása. 3. Interjúzás dokumentálása Útinapló, fényképes dokumentáció és jegyzıkönyv készítése: a terepbejárás során feljegyzések és fényképek készítése a terepen látottakról, tapasztaltakról. Az útinapló és jegyzıkönyv fıként a természetvédelmi, ökológiai állapotra, a gazdálkodási módszerekre, típusokra, valamint az általános megélhetési viszonyokra tér ki. A terepbejárások során az adott NPI illetve igény szerint KvVM TKSZÁT munkatársai, részt vesznek. Megjelenés helyi sajtóban és a honlapon tervezett. 1.5 A meglévı kutatási eredmények (élıhelytérképek, jelenlét- és állományadatok, illetve kezelési tervek és erdıtervek stb.) összegyőjtése és rendszerezése A fenntartási tervek elkészítéséhez szükséges anyagokat a KvVM átadta a projekt vezetés számára átadás-átvételi jegyzıkönyv alapján. Az elsı rész átvételére október 14-én került sor, amely tartalmazta a Natura 2000 adatbázis frissített változatát, a 2008-as KÜVEThez igazított Natura 2000 fedvényeket, az országos jelentıségő védett területek fedvényét és egyéb szövegdokumentumokat, kezelési terv útmutatókat, jogszabályokat. A második átvételkor november 18-án 11 Natura 2000 terület élıhelytérképét és a hozzá tartozó

14

dokumentációt kapta kézhez a projektvezetés. S legutóbb december 4-én a 20 Natura 2000 területre leválogatott és georeferált ortofotó szelvényeket, digitalizált topográfiai szelvényeket és a javított 2008-as KÜVET fedvény településekre bontott dxf állományát vehette kézbe. Az utóbbi átadás kiegészítésre szorult a Dél-balatoni berkek tekintetében 2009 január 8-i átadással. Az egyéb szakmai háttéranyagokat a nemzeti park igazgatóságok (kezelési terv, kutatási jelentések), erdészetek (üzemterv), halgazdaságok, honvédség és egyéb szervezetek, személyek (kutatások, felmérési jegyzıkönyvek) szolgáltatják. Megkeresésük levélben megtörtént, az átadás folyamatos. A nemzeti park igazgatóságoktól kapott adatok az alábbiak: BfNPI − Dél-balatoni-berkek botanikai adatainak (MS Excel formátumban) − Lanszki József és Rozner György: „Kisemlısök vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok elterjedésére a Balatoni Nagyberekben” c. cikk BNPI − Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente kezelési terve (mellékletekkel) digitálisan − Jegyzıkönyv a Szilvásváradi Aszaló TT egyeztetı tárgyalásáról (2008. május 26.); kivonat – Önk. Képviselı testület 2008. június 10-ei ülésérıl; kivonat – Önk. Képviselı testület 2008. szeptember 30-ai ülésérıl (papír alapon) − Natura 2000 Földkönyvi adatbázis (2004-es adatokkal) a két területre; a szilvásváradi területet illetıen 2008-as adatok is szerepelnek a természetvédelmi kezelési tervben − KÜVET-hez igazított az érintett két Natura 2000 terület fedvényei (ArcView shape fájl formátumban) FHNPI − Fertımelléki dombsor élıhelytérképe (2007) (ArcView shape fájl formátumban) − Dudlesz-erdı élıhelytérképe (2006) (ArcView shape fájl formátumban) − Bécsi-domb TT természetvédelmi kezelési terve (pdf formátumban) − A területek tulajdonosi szerkezete (MS Excel formátumban) − A területek mővelési ág szerinti összetétele (MS Excel formátumban) DDNPI − Tengelici homokvidék növény és állatfajainak regisztrált lelıhelyei (ArcView shp formátum) − Tengelici homokvidék erdıinek és gyepeinek természetvédelmi problémáiról és megoldásukról (MSWord formátum) DINPI − A Mezıföld természetközeli löszterületeinek kutatása – kutatási jelentés (MS Word formátumban) − Löszgyep maradványok botanikai állapotfelmérése Fejér megyében (MS Word formátumban) − Fejér megyei löszvölgyek élıhelyei, fajlistája (MS Excel formátumban) − Erdırészletek térképei (ArcView shp formátumban) − Szigeti-homokok védett növény, állatfajai és élıhelyei (ArcView shp formátumban) − Bérces Sándor, Szél Gyızı, Ködöböcz Viktor: A magyar futrinka (Carabus hungaricus) elterjedése és természetvédelmi helyzete c. cikk (pdf formátumban) − Bérces Sándor, Szél Gyõzõ, Ködöböcz Viktor, Kutasi Csaba, Szabó Krisztián, Fülöp Dávid, Pénzes Zsolt és Peregovits László: A magyar futrinka c. cikk (pdf formátumban) − Nyílt, évelı, mészkedvelı homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) monitorozása Csévharaszt és Nagykáta térségében, valamint a Szentendrei-szigeten - Kutatási jelentés (MS Word formátumban) − Turjánvidék védett növény, állatfajai és élıhelyei (ArcView shp formátumban)

15

− A Dabas-Tatárszentgyörgyi potenciális rákosi vipera élıhely régió területét lefedı élıhelytérkép (ArcView shp, MS Word, Excel formátumban) KNPI − Dél-İrjeg Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési teve (MS Word formátumban) − Császártöltési Vörös-mocsár természetvédelmi terület NP vagyonkezelésben lévı területeinek hrsz-es mővelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) − Jelentés a Gátéri Fehér-tó ökológiai állapotáról, és természetvédelmi kezelési javaslat az állapotjavításra (MS Word formátumban) − Gátéri Fehér-tó természetvédelmi terület NP vagyonkezelésben lévı területeinek hrsz-es mővelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) − Hajósi-kaszáló és löszpartok TT NP vagyonkezelésben lévı területeinek hrsz-es mővelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) − Izsáki Kolon-tó kezelési terve (MS Word formátumban) − Izsáki Kolon-tó NP vagyonkezelésben lévı területeinek hrsz-es mővelési ág szerinti összetétele (MS Excel formátumban) − Izsáki Kolon-tó élıhelytérképe (pdf formátumban) − Az Izsáki Kolon-tó országos jelentıségő védett természeti terület jellemzı élıhelyei és javasolt természetvédelmi kezelésük (MS Word formátumban) − Pirtói Nagy-tó NP vagyonkezelésben lévı területeinek hrsz-es mővelési ág szerinti összetétele (MS Excel és Access formátumban) A hatékony egyeztetés céljából a kommunikációs csoport a természetvédelmi ırökkel személyesen is felvette a kapcsolatot, akiktıl a területen érintett gazdálkodókról, kezelıkrıl is felvilágosítást kaptak. A projekthez felhasznált teljes körő biotikai és abiotikai adatokról a fenntartási tervek készítését megalapozó háttéranyagok elkészülése után készíthetı egy összefoglaló táblázat. Az alapozó munkához alapvetıen a KvVM által szolgáltatott fentiekben leírt a 20 Natura terület biotikai és abiotikai adatbázisát, hrsz-oz illesztett natura területek térképeit, élıhelytérképeket, ortofotó térképeket használta fel a projekt. Ezen túlmenıen nemzeti park igazgatóságok által nyújtott dokumentumokra és információkra tudtak alapozni a szakértık. Az alapadatokat tartalmazó adatlap és természetvédelmi kezelési elıírások, (együttesen háttéranyag) kidolgozása során saját és egyéb kutatások jelentéseit használták fel a szakértık. A március végére elkészülı háttéranyag és az április végére elkészülı fenntartási tervek elsı változatában közölt felhasznált szakirodalom alapján állítható össze a projekt teljes adat és információ bázisa. 1.6 A nemzetközi gyakorlat áttekintése (Natura 2000 fenntartási tervek tartalma, adatok, készítés, kifizetési gyakorlat ) Az 1.5 pont nemzetközi gyakorlat áttekintése címő ponthoz kapcsolódóan megkezdıdött a kapcsolódó irodalom begyőjtése és feldolgozása. A már rendelkezésre álló és a továbbiakban feltárt dokumentumok részletes ismertetésére a negyedéves elırehaladási aktualizált jelentést követıen 2009. március 30-ig kerül majd sor. Az eddig áttekintett dokumentumok közül az elsı a fenntartási tervek készítéséhez készült útmutató, amely a németországi Mecklenburg-Vorpommer tartomány területén segíti a Natura 2000 helyszínekkel kapcsolatos tervezést. A dokumentum bemutatja a fenntartási tervek céljait és felépítését, illetve a fenntartási tervek készítésének folyamatát. A célok között szerepel többek között a természetmegırzés céljainak beépítése és földhasználókkal való konszenzuson alapuló megoldások megtalálása. A fenntartási terv struktúrájával kapcsolatban a tervet két fı fejezetre osztja. Az elsı fejezetet az alapinformációk összegyőjtésének

16

eredményeit tartalmazza. Itt kerülnek bemutatásra az adott Natura 2000 terület alapjellemzıi (pl. jelenlegi földhasználat), valamint a Natura 2000 hálózattal releváns alapadatok (élıhelyek, fajok stb). A második fı fejezetben meghatározásra kerülnek a természeti értékek megırzésével összeférhetı és az összeférhetetlen (terület) használatok. Ez ágazatonként történik (mezıgazdaság, ipar, infrastruktúra, turizmus). Ezt követıen jelennek meg a természet megırzését szolgáló intézkedések, valamint az ezekhez rendelt eszközök. A második feldolgozott irodalom elsısorban a tengerparti és torkolati területekkel foglalkozik és a menedzsmentre és szervezésre, illetve az érdekek összehangolására helyezi a hangsúlyt. A parti területekhez kapcsolódó fenntartási terveket, illetve azoknak a szervezésimenedzsment vonatkozásait két ország (Franciaország, Egyesült Királyság) példáján keresztül ismerteti. A fenntartási tervek elsı lépése és alapja a természetmegırzési célok pontos meghatározása. A következı lépés a társadalmi konzultációk lefolytatása és a konszenzus kialakítása. A dokumentum szintén foglalkozik a tervek szerkezetével, elemeivel. A 2008-ban készült „jelentés a Natura 2000 hálózat megvalósításáról” címő dokumentum 7 tagállam esetében vizsgálja a Natura hálózathoz kapcsolódó kötelezettségek végrehajtásának folyamatát. A vizsgálat során értékelték a Natura 2000 hálózathoz kapcsolódó szervezeti struktúrát, finanszírozási formákat és költségeket, valamint az egyeztetést és a végrehajtás során jelentkezı konfliktusokat. A dokumentum, bár nem kapcsolódik szorosan a fenntartási tervek készítéséhez, mégis hasznos információkat nyújt a fenntartási tervezés számára. A továbbiakban a nyugat-európai dokumentumok mellett a Pannon biogeográfiai régióban található tagállamok (Csehország, Szlovákia) gyakorlatának feldolgozását is tervezzük. A már rendelkezésre álló dokumentumok listája a következı, amelyek közül a *-gal jelzettek a 4.sz. mellékletben megtalálhatók. A további anyagok eredetijét a március 30-án leadandó külön kötetben szerepeltetjük, tekintettel a terjedelemre. Már rendelkezésre álló és feldolgozandó angol nyelvő háttérdokumentációk: − General guidelines for the Natura 2000-management planning in MecklenburgVorpommern* − Integration of Water Framework Directive and Natura 2000* − Management Plans in perspective of article 6.1 of the Habitats Directive: a common interest binding fishers, ecologists, hunters, port planners and recreationists * − Managing Natura 2000 sites The provisions of Article 6 of the ‘Habitats’ Directive 92/43/CEE − National Park Management Plans–Guidance − Guidance for the review of AONB management plans − IUCN Guidelines for applying protected area management categories − Management Plans – Some Principles based on Peak District Experiences − Peak District National Park Summary National Park Management Plan outcomes − WWF Protected Areas for a Living Planet Training Champions Programme Initial Event Management planning, project management & introduction to training skills − Yorkshire Dales Management Plan 1.7 Projektszervezési feladatok A projektmenedzsment novembertıl januárig tartó munkáját a GAP analízis elkészítéséhez szükséges tematikus értekezletek megszervezése jelentette. A 20 Natura 2000 terület hat nemzeti park igazgatóság területén helyezkedik el. A területnagyságokhoz igazítottan 5 alkalom volt szükséges a rendelkezésre álló alapanyagok megbeszéléséhez. Az értekezletek helyszíne alapvetıen a VÁTI volt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal a székhelyén Csopakon zajlott le a találkozó.

17

A GAP analízis elkészítésének második célját a projektpartnerekkel történı munka megállapodás képezte. A tematikus értekezleteken az a konszenzusos megállapodás született, hogy az egyes területekhez szakértık ún. területfelelısök hozzárendelése válik célszerővé a horizontális témafelelısök helyett. Ezt az 5. sz. melléklet tartalmazza. A területfelelısök feladatai a 4.1 munkaterv szerint kerültek meghatározásra. A munkatervben ennek alapján a szakértık névsora javításra került. A szakértıi munka költségeinek kiszámítása egyrészrıl a területnagyság, másrészt a terület elıkészítettség (GAP-analízis) és a konzultációs szerep alapján alapvetıen matematikai módszerrel, ezen elemek súlyozásával került kiszámításra. A szerzıdéses megállapodás januárban végleges formát öltött. A szerzıdésben foglalt tematika részletes megbeszélésére, szem elıtt tartva az egységes dokumentálást a VÁTI-ban februárban további projektértkezletek kerülnek összehívásra. A kommunikációs feladatok már elvégzett és a közeljövıben tervezett lépéseirıl Pataki György számolt be a januári projektértekezleten a VÁTI-ban. Az érintettek felkeresésére tett ütemtervjavaslat a projektpartnerekkel is megismertetésre került, abból a célból, hogy a területbejáráshoz a többi szakértı is csatlakozhasson, illetve sajátos kérdéseikre választ kaphassanak. Területrendezési, területfejlesztési szempontból az interjúzáshoz a VÁTI kiegészítı javaslatokkal szolgált. 2009. január 27-én a KvVM-ben egyeztetést tartottak a projektpartnerek a Megbízóval a honlap mőködtetésérıl. KvVM írásban és a helyszínen szóban elmondott véleményének figyelembevételével a honlap szerkesztık további fejlesztéseket eszközölnek. Az errıl szóló emlékeztetı a 12. sz. mellékletben található.

1.8 Következı negyedéves jelentésig elvégzendı feladatok A jelen negyedévi jelentést követıen kezdetét veszi a tulajdonképpeni fenntartási tervek készítése. E tervezési fázis is két részre osztható: az I. fázis az alapadatok elıállítása adatlapok és ezt kiegészítı szöveg formájában, melynek határideje március 30. Ezt követi a II. fázis, a kezelési feladatok meghatározása április 30-ig. A következı negyedévi jelentés határideje 2009. április 30., amely egyben az elsı tervváltozat dokumentálását is jelenti. Ezzel lezárul a projekt elsı tervezési fázisa. Az elızményekben feltárt módosítási igények alapján az alábbi munkaterv javításra került. A legközelebbi február.28-ig elvégzendı feladatok: • •

Környezeti adottságok (éghajlat, vízrajz, talajtan) feltárása Természeti (természetvédelmi) adottságok feltárása (Élıhelyekre, növényfajokra, állatfajokra vonatkozó adatlapok kitöltése). A kialakult munkamegosztás szerint az egyes Natura 2000 területek természeti és környezeti feltárása, az adatlapok kitöltése a területfelelısök feladatát képezik. Az egységes tematika kidolgozása jelenleg készül, a területfelelısök megegyezése alapján véglegesedik a részletpontok sorrendje, kidolgozottsági foka. Ezt követıen intenzív egyeztetés válik szükségessé a továbblépéssel kapcsolatban.

További, március 30-ig elvégzendı feladatok: •

A területhasználat (mezıgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, turizmus, ipar, infrastruktúra, egyéb) jellemzése, a 15. sz. mellékletben csatolt tematika alapján a fejezet kidolgozása

18

•

A tervezési területet és az élıhelyeket bemutató áttekintı térkép, illetve a mővelési ágakat és az élıhelyek elhelyezkedését bemutató térképek szerkesztése Mindkét feladat elsıdleges felelıse a SZIE-KTI, s a hozzá tartozó térképek is ott készülnek. • A kezelési szempontból jelentıs jelölı fajok és élıhelyek kiválasztása. A szakértık a vállalt területeknél az anyaggyőjtés fázisában tartanak, a szükséges kapcsolatfelvételek megtörténtek, az alapozó dokumentációk egységes szerkezeti és tartalmi vonatkozásairól egymással egyeztetnek. A konkrét jellemzıket (fajszám stb.) elızetes módon nem célszerő megadni, azok megalapozottan (természetesen egyelıre a meglévı adatok alapján) minden területnél egységes szemlélettel a következı jelentésben fognak szerepelni. A jelölı/kezelés során figyelembe veendı fajok száma - különösen azon területeknél, amelyeken intenzívebb felmérések zajlanak majd - nemcsak a jelzett április 30-ra, de akár a nyári idıszakban is bıvülhetnek. A területi bejárás részét képezi ezen feladatnak is, és a korábbi természeti, környezeti adottságok feltárásának. • Elsı konzultációk és interjúk az érintettekkel A feladat szerves folytatása az érintettek körének feltárása c. fejezetnek. Felelıse SZIE KTI kommunikációs csoport. A terepmunka elıkészítéseként a kommunikációs csoport az egyes terepeken várható munka nagyságának (érintettek száma, terület nagysága), illetve a várható (ismert) konfliktushelyzeteknek megfelelıen prioritási sorrendet állítottak fel, ami irányadó volt a terepmunka ütemezésében. A 13/3. mellékletben csatolt ütemtervnek megfelelıen megkezdıdnek a terepi interjúzások az érintettekkel. A 13/1. sz. mellékletben felsorolt érintettek megkeresése elsı körben, a helyzetfeltárás alapján feltétlenül javasolt. További érintettekkel való kapcsolatba lépés legkésıbb a fenntartási tervek egyeztetési eljárása alkalmával, a fórumokon célszerő. Elkészítették továbbá a különbözı kulcsérintetteknek szóló interjúfonalakat, valamint interjú-összefoglaló sémát. A 13/2. sz. mellékletben csatolt interjúkérdések összeállítása célcsoportonként történt. Az interjúfonál irányadó a kérdezı számára, a terepen ettıl lényegesen részletesebb és minden esetben az érintett Natura 2000 területre koncentráltan alakul a párbeszéd. A kommunikációs csoport megkezdett interjúzási eddigi tapasztalatai a következık voltak: 1. A Natura 2000 programról – célkitőzéseirıl, hátterérıl, felépítésérıl, érintettekre gyakorolt hatásairól – igen kevés információval rendelkeznek az érintettek. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok közül azok ismerik jobban a programot, akiket valamilyen fejlesztési elképzelésük kapcsán közvetlenül befolyásol (akár gátol, akár támogat) a Natura 2000, az egyéb érintettek közül pedig azok, akik kifejezetten keresték a róla szóló információkat szakmájuknál, mindennapi tevékenységüknél fogva (falugazdászok, nagyobb területhasználók mint pl. vízügyi szervek, erdıgazdaságok). Általánosnak tekinthetı azonban az a vélekedés, hogy a Natura 2000 program bevezetése, és különösen a területek kijelölése kapcsán nem volt megfelelı a tájékoztatás, nem álltak rendelkezésre egyértelmő információk. Sokan csak akkor szembesülnek érintettségükkel, ha valami oknál fogva felkeresik a Földhivatalt, s meglátják a tulajdoni lapra került bejegyzést. Javaslat lehet a földhivatali bejegyzések alapján minden tulajdonosnak, aki érintett a Natura 2000 programban, értesítı levelet kiküldeni, amelyben nem csak a területét érintı változásról kaphatna tájékoztatást, de arról is, hogy ez miért szükséges, és milyen következményekkel jár. 2. Az érintettek vélekedése a Natura 2000 jelentette korlátozásokról, illetve e korlátozások ellentételezésérıl inkább kedvezıtlen. Többen megkérdıjelezhetınek tartják a Natura 2000 elıírásainak betartását, ha azért cserébe nem részesülnek megfelelı mértékő (a bevételkiesést ellensúlyozó) kompenzációban. Legtöbb esetben tehát ugyanúgy vélekednek a Natura 2000-rıl, mint az agrár-környezetgazdálkodási

19

programokról: nem tartják kötelezınek a részvételt, a szabályokat legfeljebb akkor tartják be, ha a támogatásra is igényt tartanak. Ettıl csak azokon a területeken van eltérés, ahol kedvezıtlen adottságú területeken már korábban is környezetkímélı gazdálkodást folytatott a területhasználók jelentıs része. Az interjúk során gyakran visszakérdeznek az interjúalanyok, mire számíthatnak a jövıben, milyen kompenzációban részesülhetnek, mikor és milyen feltételekkel. E kérdés megválaszolásához ugyanakkor nem áll rendelkezésre információ. 3. A tervezéshez kapcsolódó kommunikációs munka folytatása szempontjából kulcsfontosságú megoldandó problémák: − A kulcsérintettek (falugazdászok, önkormányzatok) nem adják ki az általuk ismert, és a Natura 2000 programban érintett helyiek, gazdálkodók nevét, elérhetıségét, a NPI munkatársai pedig nem rendelkeznek ilyen szintő információval a legtöbb esetben. Az érintettek felkutatására ettıl a ponttól a földhivatali bejegyzések alapján nyílik már csak lehetıség, ami azonban újabb nehézségekhez vezet (pl. osztatlan közös tulajdonban lévı földek több tíz vagy akár száz tulajdonossal, a kárpótlás során az ország minden részében szétszórt tulajdonosi kör, a tulajdonos, a bérlı és a tényleges földhasználó személyének szétválása stb.). − A gazdálkodók leginkább a falugazdászokkal tartják a kapcsolatot, tılük szerzik be az információt a támogatási lehetıségekrıl és a kötelezettségekrıl. Tehát a gazdálkodói kör elérésére leginkább célszerőnek az tőnik, ha a falugazdászok kapnak részletes tájékoztatást, képzést a Natura 2000 programról, amit tovább tudnak adni. Tehát célszerő lenne minél hamarabb tájékoztatni a falugazdászokat jelen tervezési folyamatról. − A legtöbb interjúalany kifejezte érdeklıdését az iránt is, hogy mely fajok, milyen természeti értékek védelme miatt került a Natura 2000 hatálya alá az adott terület.. Ezért célszerő lehet a jelölı fajok listáját, vagy az adott terület természeti értékeit általánosságban bemutatni, ismertetni az érintettekkel közérthetı formában. − A térképek egyeztetésekor eltéréseket tapasztalhatóak (leggyakrabban a mővelési ágak tekintetében, de elıfordult, hogy a Natura 2000 terület lehatárolásában is). Ez arra figyelmeztet, hogy a tervezés során használt térképek felülvizsgálata szükséges. A terepmunka során szerzett információk és tapasztalatok részletes bemutatása területenként a következı negyedéves jelentésben a kommunikációs dokumentáció tartalmát képezi. •

A tervezési területre vonatkozó országos, regionális és helyi tervek (rendezési, szerkezeti, fejlesztési stb.) elıírásainak összegyőjtése A településektıl - a beharangozó levél után - emailes körlevélben kérték a VÁTI szakértıi a hiányzó településrendezési tervek megküldését. Az érintett 94 településbıl 29 település terve nem ismert. A tervek feldolgozása egyrészt az érintett Natura 2000 területekre vonatkozó területhasználati szabályok táblázatba foglalását jelenti, egybevetve az OTrT ökológiai hálózatának lehatárolásával, másrészt a fejlesztési igények nyomon követését jelenti elsıdlegesen interjúzás alapján. A tervek feldolgozása januárban megkezdıdött.

20

1. sz. melléklet

NAPLÓ A „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekthez Idıpont 2008.07.24.

Esemény Pályázat megjelenése a Közbeszerzési Értesítıben

2008.08.13.

Pályázat kikérése az NFÜ-bıl

Témája NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” (továbbiakban: projekt) projekt

2008.08.18. 2008.08.29.

Konzultáció KvVM-ben Partnerkeresı konzultáció

Pályázat-elıkészítés

2008.09.04.

Konzultáció VÁTI-ban

2008.09.08. 10óra 2008.09.08. 9.43 2008.09.09 2008.09.12. 8.49 2008.09.16. 14óra

Pályázat beszerzésének határideje Ajánlattételi határidı, ajánlat leadása, pályázat bontása Hiánypótlási felszólítás Hiánypótlás leadása Eredményhirdetés

Pótlandó tételek Pótolt adatok Projekt

2008.09.25.

Szerzıdéskötés

projekt

Feladatmegosztás, mőszaki ajánlat összeállítása

Résztvevık VÁTI Jogi Osztály

Igazolás

További teendık

VÁTI (Majorné Vén Mariann)

60000.bankszámlakivonattal igazolva

VÁTI Partnerkeresés

KvVM, VÁTI, -SZIE VÁTI, SZIE, MTA-ÖBKI, ACRIDA, Botanikus Bt, Respect Kft, Ecomap Kft, Dornicum Kft. VÁTI, SZIE-KTI, MME. MTA-ÖBKI

VÁTI (Majorné Vén M. Faragóné Huszár Sz.) NFÜ (Weiss Tamás) VÁTI (Majorné Vén M.) NFÜ (Török Attila),VÁTI (Göncz Annamária, Faragóné Huszár Sz.) NFÜ-VÁTI (dr. Benedek János)

Jelenléti ív

Pályázat összeállítása Pályázat összeállítása

Pályázat határidıre leadása Pályázat összeállítása Átvételi igazolás Bontási jegyzıkönyv NFÜ levél Átvételi igazolás Összegzés az ajánlatok elbírálásáról

Hiánypótlás

Teljesítési bankgarancia 36000 Euro, szerzıdés

Levélben kapjuk

21

Idıpont 2008.10.03. 12 óra

Esemény Megalapozó konzultáció KvVM-ben

2008.10.07. 11 óra 2008.10.13. 14óra 2008.10.14. 11. óra

NPI-s konzultáció VÁTI-ban

2008.10.29. 10 óra

Partner konzultáció VÁTI

2008.10.31.

Munkaindító jelentés leadása

2008.11.03

Konzultáció FVM-ben Kiss Zoltánnal 1. tematikus projekt értekezlet

2008.11.13.

Konzultáció a partnerekkel Gödöllın Munkaindító megbeszélés Adat CD átvétele

2008.11.18.

Munkaindító jelentés elfogadása

2008.11.20.

2. tematikus projekt értekezlet

2008.11.24.

Térképi konzultáció KvVMben 3. tematikus projektértekezlet

2008.11.27. 2008.11.28.

Munkaindító jelentés leadása KvVM-ben

Témája Alapanyagokról tájékoztatás, infók a fenntartási tervekrıl , kommunikáció ról Alapanyagokról tájékoztatás Feladatmegosztás, költségbecslés Munkaindító jelentés tartalma Ütemterv, munkaterv Tervezési terület véglegesítése Munkaindító jelentés tartalma Szerzıdéskötés tervezet Mőszaki ajánlat 7.2. szerinti tartalom alapján FVM szerepe a projektben KNPI terület GAP analízise, területfelelısök megállapítása, feladatkiosztás IB véleményének megismertetése, javítások elfogadása DDNPI terület GAP analízise Térképi alapanyagok BNPI és FHNPI területek GAP analízise Munkaindító jelentés

Résztvevık KvVM, VÁTI, SZIE

Igazolás Emlékeztetı, jelenléti ív

További teendık Munkaindító jelentés összeállítása

VÁTI, SZIE, BFNPI, BNPI, DINPI, DDNPI, KNPI SZIE, VÁTI, MTA-ÖBKI, MME KvVM, NPI, NFÜ, VÁTI, SZIE-KTI, MME

Jelenléti ív , emlékeztetı

Jelenléti ív , emlékeztetı Átvételi elismervény

Munkaindító jelentés összeállítása Munkaindító jelentés összeállítása Munkaindító jelentés összeállítása

SZIE, VÁTI, MTA-ÖBKI, MME

Jelenléti ív Emlékeztetı

Munkaindító jelentés összeállítása

SZIE, VÁTI, MTA-ÖBKI, MME Podmaniczky László, Göncz Annamária SZIE, VÁTI, MME. ACRIDA Bt. DORONICUM Kft, Naturglob kft.

Átvételi elismervény


Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása

KvVM-IB, VÁTI Kht, SZIEKTI


DDNPI GATE-SZIE, VÁTI, MME.


Javítások átvezetése, végleges munkaindító jelentés leadása Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása

Takács Gábor Attila KvVM, VÁTI, SZIE-KTI BNPI, FHNPI, SZIE, VÁTI, MME. ACRIDA Bt. VÁTI – KvVM (Varga Ildi, Vozár Ági)

Jelenléti ív Emlékeztetı Jelenléti ív Emlékeztetı Teljesítési igazolás (Haraszthy), Átvételi elismervény

Jelenléti ív , emlékeztetı

Átadás-átvétel az ígért anyagokról Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása KvVM FI-nek leadás

22

Idıpont 2008.12.02. 2008.12.03.

Esemény Munkaindító jelentés + számla leadása KvVM FI-ben 4. tematikus projektértékezlet

2008.12. 11.

5. tematikus projektértekezlet

2008.12. 18.

projektértekezlet

2008.12.31.

projektértekezlet

2009.01.07.

Adatbázis átvétel KvVM-ben

2009.01.09.

December havi jelentés leadása Belsı projektértekezlet

2009.01.13. 14.30 2009. 01.27. 9 óra 2009.02.12. 2009.03.02. 10.00

Projektértekezlet KVvM-ben Negyedéves januári jelentés leadása IB ülés

Témája Munkaindító jelentés DINPI területek GAp analízise BFNPI területek GAP analízise Alvállalkozói szerzıdések + Takács Attila (KvVM) által adott DVD átvétele Alválallkozói szerzıdések

Takács Attila által összeállított georef.ortofotók és topotérkép szelvények,javított natura terület határok 2008 decemberében elvégzett munkák A VÁTI és SZIE feladatainak megbeszélése honlap megbeszélés 2008 decemberétıl elvégzett munkák Negyedéves januári jelentés elfogadása

Résztvevık VÁTI –KvVM FI( Kabay Krisztina) DINPI, VÁTI, SZIE, MME, ACRIDA Bt, ÖBKI BFNPI, VÁTI, SZIE, MME, ACRIDA Bt VÁTI SZIE

Igazolás Átvételi elismervény

További teendık Számlázás

Jelenléti ív, emlékeztetı

Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása Adatlap kitöltése GAP analízis pontosítása A költségek folyamatos egyeztetése

Jelenléti ív, emlékeztetı Felelısök_költség.xls táblázat aktualizált változata

VÁTI, MME

Felelısök_költség.xls táblázat aktualizált változata

KvVM VÁTI


VÁTI


VÁTI SZIE

Emlékeztetı

KvVM, SZIE, VÁTI

Emlékeztetı

VÁTI


KvVM, VÁTI, SZIE

Emlékeztetı

Árajánlat kérés, Alvállakozói szerzıdéskötés

A munkaterv alapján feladatok elvégzése

Jelentés javítása

23

2. sz. melléklet TERÜLETI ADATOK GAP analízishez

Terü-let kódja

HUKN30 003

HUKN20 030

HUKN30 002

HUKN20 032


Izsáki Kolontó*

Pirtói Nagy-tó

Gátéri Fehér-tó

Dél-İrjeg

Terület típus

Kiterjedés (ha)

KMT + 3 260 KTT

KTT

KMTKTT

KTT

256

815

4 564

Rész esed és a Közösségi 20 Natu jelentıségő élıhelyek ra Jelölı száma terül etbıl (%) 7,1 8 db Interreg keretében készült élıhelytérkép rendelkezésre áll kb 600 folt ÁNER

0,6

1,8

9,9

Közösségi jelentıségő állatfajok Jelölı/ egyéb fontos

Közösségő jelentıségő növényfajok

Új felmérés szükséges-e (jelölı fajok, védett területek hiátusok)

Veszélyeztetı tényezık , degradáltság

1-2 napos terepi munka szükséges a homokos lıtér (kilógó)területre, erre élıhelytérkép sincs

Inváziós fajok a homoki gyepeken jelentısek

Jelölı / egyéb fontos

10 db + 2 / 143 db 2007 évi adatok Madarak, gerincesek jól ismertek, gerinctelenek felmérése egyenetlen, pontosítható

1 db / 27 db Botanikai adatok rendelkezésre állnak, de pontosítható

5 db Nincs szisztematikus adatfelmérés A Natura adatbázis szórványadatokra és távérzékelésre alapult NP-nél élıhelytérkép nincs, a monitoring keretében készült (Pándi Ildikó)

6 db/ 31 db Nincs szisztematikus adatfelmérés A Natura adatbázis szórványadatokra és távérzékelésre alapult

1 /13 db Nincs szisztematikus adatfelmérés A Natura adatbázis szórványadatokra és távérzékelésre alapult

1 db Szikes élıhely. Nincs szisztematikus felmérés. Nincs élıhelytérkép? Kez tervben? Több élıhelyet rejt magában, mint ami eddig ismert és felmért. Pl maradvány löszgyep is lehet

5 + 11 db/ 73 db Fıként a madarak a jelölı fajok. Földikutya potenciális élıhelye. Réti csík, tarajos gıte véletlenszerő felmérések.

-/ 2 db Nincs sok jelölı növény faj. Botanikai felmérés volt mostanában.

7 db Nincs szisztematikus adatgyőjtés, szórványadatok. Élıhelytérkép van a monitoring keretében elkészült (Lájer Konrád) + papír anyag KNPInél Molnár Zsolt és Bíró Mariann (ÖBKI) természeti értékfelmérés

14 db/ 15 db

2 db/ 35 db Az İs Duna meder maradványainak keményfás ligeterdıi., láperdıi

Egyéb tervek (kezelési, erdıgazdákodási, üzemterv, vadgazdálkodási, halgazdákodási)

Védett területekkel való átfedés

Területhasználat, birtokstruktúrára vonatkozó jellemzık /Jövıkép

Tulajdonosok száma

Kezelési terv Interreg Kb.90 keretében készült, a % terület 90%-a KNP része, +KNP-nél gerinctelenekre adatok vannak, Keresztesi Katalin, Sallai Zoltán(halfaunasztika), helyi madártani egyesületnek lehetnek adataik

Sokrétő gazdálkodás folyik a területen. Éi rész: NP vagyonkezelésben , NP nádgazdálkodása haszonbérben, 1000 ha –on, ebbıl bevétel teremtés + élıhelykezelés. K és D-i rész: gyepgazdálkodás, 2000 ha-on, saját NP állatállomány és NP +kb legelı. Ezenkívül kb 100 gazda is 100 legeltet. gazda Nyi-i terület: homokos terület hasznosítatlan, távlatban is ez a cél. Erdıterületek a KEFAG Zrt vagyonkezelésésben másod osztályzatú erdık, erdırezervátum is van.

Hiánypótlás Monitoring szükséges. Nagyobb keretében arányú kiegészítésre vizsgálták lehet szükség. KNPI-nél személyes találkozó keretében Máté András 06 304884536, Somogyi István 06304884534.

Ex lege láp terület, kezelési terve készül.

Gyepgazdálkodás a jellemzı, nádast is átváltották gyepre. Pannon szikesek mint másodlagos területek kis arányban. Hátsági vízmegırzési terület legyen. A terület fel NP vagyonkezeléső haszonbérben mővelve, fele magánkézben. Pirtói Horgászegyesület is mőködik, kevés konfliktusa van jelenleg a NPI-val

A terület vízkormányzási problémákkal küzd. Vizes szakember igénybevétele kell. (Kákonyi Árpád). ATIKÖVIZIG-tıl kontakt személy szükséges.

Ex lege védett, és tervezett külön jogszabályi védettsége

Vízgazdálkodási kérdések fontosak. Belvízlevezetı csatornák állapota. Vízügyi szakember bevonása. Szükséges sok terepmunka.

Vízszennyezés

-

Császártöltési Vörös- Kb. mocsár TT 20% Hajósi-kaszáló és löszpartok TT 20%ban a területre ráfed. Ehhez 2002 szakmai megalapozó anyag van (biotikai kezelési mód javaslatok). Tızegbánya felmérés 2008 dec 31.ig elkészül.

Néhány tucat

50%-ban NP vagyonkezeléső terület. Szélein gyepgazdálkodás, csökkenıben. Kiterjesztését NP tervezi. A tavon keresztülfolyik a szennyezett Kiskunfélegyházi-csatorna (tisztított városi szennyvíz), a belvizet is Sok tucat levezeti a tó így eutrofizálódik. Kiépült egy bypass csatorna, ami belvíz idején nem mőködik. Távlati cél a víz tisztítása, vizes élıhely fenntartása. Kezelési terv 2008-as Császártöltési Vörös mocsár lápi vegetáció . Változóan természetes állapotú gyepekkel. Magán és állami erdı egyaránt jellemzı. Heterogén gazdasági struktúra: kis területek sok kézben, fıként legeltetı gyepgazdálkodás. Császártöltés sváb település. Lépfenés terület. Lakossági igény a tızegbányatavak horgászati hasznosítása. Jövıkép extenzív állattartás vízmegırzéssel. Ez nagyon távlati a

Projekt NPI terület- koordifelelıs nátor

Vidéki Róbert

Sipos Ferenc

Teendık

Adatszolgáltatás (KvVM, NPI egyéb)

Levél KNPI-nek az elkérendı alapanyagokról: - kezelési terv - élıhelytérkép - egyéb kutatási eredmények, aktualizált adatok - NP vagyonkezeléső területek gazdálkodói lista - természetvédelmi ırök konzultációs segítsége az egyéb gazdálkodók megtalálásában - hrsz, MEPAR?

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp KNPI_20081121:go referált bitrokhatárok jpg, élıhelytérképet küldi

Dr. Boros Emil

Sipos Ferenc (Somog Ua. yi István ır)

Dr. Boros Emil

Sipos Ferenc

ÖBKI

Sipos Ferenc

Ua.

u.a

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp KvVM_20081118: monitoring élıhelytérkép KNPI_20081121:go referált bitrokhatárok jpg KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp KNPI_20081121:go referált bitrokhatárok jpg, kezterv, jelentés

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp KvVM_20081118: monitoring élıhelytérkép KNPI_20081121:go referált bitrokhatárok jpg,

24

Terü-let kódja


Terület típus

Kiterjedés (ha)

Rész esed és a Közösségi 20 Natu jelentıségő élıhelyek ra Jelölı száma terül etbıl (%)









Tulajdonosok száma


Teendık

jelenlegi állapothoz képest.

HUDD20 040

Tengelici homokvidék

KTT

HUDD20 014

Jánosházi-erdı Égett berek

KTT

HUBN20 067

Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente

KTT

HUBN20 030

Hejı mente

KTT

5 518

591

186

463

12,0

1,3

0,4

1,0

4 db Élıhely térkép: rendelkezésre áll, amely a monitoring munka keretében készült. Készítette Lendvai Gábor

1db / 3 db Nem volt szisztematikus adatfelmérés Nem áll rendelkezésre térkép

1 db/Nem volt szisztematikus adatfelmérés Nem áll rendelkezésre térkép

Állatfajok felmérést a Nemzeti Park Igazgatóság elvégzi Jelölı növényfaj NPI vagy Horváth András készíti?

9 db Élıhely térkép: nem áll rendelkezésre, de 2-3 nap alatt elkészíthetı (ÖBKI Horváth András)

8 db Nem volt szisztematikus adatfelmérés Nem áll rendelkezésre térkép

Jelölı növényfaj nincs

9 db Élıhelytérkép készült 2001-ben (publikált; digitálisan is – nem légifotó alapon); A TF monitoring munka során elkészült a korrigált változat is 2008-ban (MME helyi csoportja)

1 db /11 db Jelölı faj csak hal. Alapfelmérés történt a védetté nyilvánítást megelızıen (alapvetıen lepke)

2 db/ 9 db Szisztematikus felmérés a jelölı fajra (Pulsatilla grandis), ponttérkép megvan

6 db Élıhelytérkép elvileg rendelkezésre áll (2008. TF monitoring program keretében Takács Attila). BNPI még nem kapta meg

1 db/ 41 db Csak Unio crassus – potenciálisan több egyéb faj is elıfordulhat. Kutatók: Gyulai Péter (lepke), Harka Ákos (vízi gerinces), Tóth Sándor (rovarok)

- /3 db Jelölı növényfaj nincs

A terület-felhasználásról és a tulajdonviszonyokról a z egyeztetésen táblázatot adtak át DDNPI részérıl a tervezıknek. Ennek térképi megjelenítése is lehetséges. A terület közel 75% erdı (Fıbb tulajdonosok a Gyulaji Erdészet és a SEFAG) A természetileg értékes területek fıképp a gyepek (jelölı élıhelyek is ezeken találhatók) Egyes erdırészletekben a erdı gyep konverzió is szóba jöhet A területfelhasználás és a tulajdonviszonyokról a z egyeztetésen táblázatot adtak át DDNPI részérıl a tervezıknek. A területek nagyobb része erdı. (SEFAG)

kezterv,

Dél_mezıföldi TK, kezelési terv még nem készült el (mikorra várható?)

100%

Állatfajok felmérést Veszélyeztetı a Nemzeti Park tényezıket a Igazgatóság elvégzi táblázat alapján a NPI megadja

Országos jelentıségő védett természeti területtel nem fed át

-

Minimális felmérés szükséges lehet

1. természeti: legelık felhagyásával erıteljes cserjésedés, akácosodás; égetések; 2. társadalmi: passzív ill. elutasító hozzáállás az Önk. részérıl

Majdnem 100%-ban átfed védelemre jelölt területtel (TT). Kezterv (2001) – 2008-ban aktualizálva. Egyeztetı tárgyalások után, felterjesztési fázis (helyi elutasítás)A kezelési terv tartalmaz degradáltsági térképet, talajtérképet és eroziós térképet.

66 földrészlet; 12% állami (erdıgazd. EGERERDİ Zrt., vízügyi igazg.) – 88% nem állami (önk., magán). Legnagyobb földrészlet 44 ha (önk.), a 10 hektárnál nagyobb földrészletek száma: 6 db. (pl Mikó Károly) 2008. januári kimutatás van részletesen a tulajdonosok adatairól is (védetté nyilvánitási eljáráshoz készült). Területhasználat: Szilvás-patak mentén legeltetés (ló, birka), Cca. 20kaszálás, északon erozióveszélyes 30 száraz kopárok, vízmosásos terület, Nagyvisnyónál felhagyott gyümölcsös. Erdıterületen erdı- és vadgazdálkodás folyik.

1. természeti: igen mozaikos táj (a mővelési ágak és a földhasználat nem egyezik sok esetben). Heterogén intenzitású használat (pl. kaszálók felhagyása,

Korábban védelemre tervezett terület volt, de ezt késıbb elvetették. Alapfelmérések szinte teljesen hiányoznak. A BNPI ismeret is hiányos a területrıl (kiesik a védett területek bejárási útjából)

131 földrészlet; 4% állami (erdıgazd., Észak Erdı Zrt., vízügyi igazg.) – 96% nem állami (fıleg magán, de önk., gazd. társ., MNV Zrt. is). Legnagyobb földrészlet 31 ha (magán), a 10 hektárnál nagyobb földrészletek száma: 8 db. Csak földkönyvi adatokkal rendelkezünk (2003. – tulajdonosi adatok nélkül).

Kiegészítı zoológia felmérés szükséges lehet („fehér folt”). Régi elsısorban lepkefelmérések ismertek Gyulai Pétertıl.

Degradáltságot a monitoring munka keretében vizsgálták Veszélyeztetı tényezıket a táblázat alapján a NPI megadja


Parrag Tibor felajánlotta a személyes találkozót a Magántu NPI-nél, idıpontot NPI lajdonba Horvát vár. koordin n kb 800 h Ezt követıen a átor:Par ha van. András rendelkezésre álló rag Max. 20 (ÖBKI) alapanyagokat Tibor tulajdono rendelkezésünkre st jelent bocsájtják + a NPI kollegák is elvégzik a megbeszélt feladatot.

Kb 80 ha magán Ez max 20 tulajdono st jelent

Igen bizonytalan, az osztatlan közös nehezen becsülhetı

NPI Horvát koordin h átor:Par u.a András rag (ÖBKI) Tibor

Kenyer es Zoltán

Kenyeres Zoltán

Levelet vár a konkrét adatok elkérésérıl: -2008-as földkönyvi adatok (tulajdonosok nem!) -Kezelési terv -2008. januári tulajdoni nyilvántatás a Szilvásvárad AszalóNPI koordin hegy érintett gazdálkodóiról átor: Schmot - az MME helyi csoportjának/vezetıjén zer András ek elérhetısége, - a 2008 tavaszi egyeztetés, amelyet a helyi érintettekkel folytattak, dokumentációja (különös tekintettel a résztvevık listájára).

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp KvVM_20081118: monitoring élıhelytérkép

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp KvVM_20081118: monitoring élıhelytérkép

KvVM_20081118: monitoring élıhelytérkép NPI u.a hrsz-hez illesztett koordin + Cntryhu2008.mdb, átor: Szeptember végére Natura terület Schmot S.A kér a naturás kontúr hrsz-hez zer tervezés illesztett KÜVET. András tapasztalátáról 5-6 diát shp

Jelentıs eltérés a kijelölt „kontúr”

25

Terü-let kódja


Terület típus

Kiterjedés (ha)








felgyomosodás a, cserjésedése) 2. társadalmi: a helyi lakosság ismeret minimális a természetvédel em felé (ink. Natura 2000) A fenntartási A kezelési terv a terv védett területre még készítıjének nem készült el. kell megadnia. Az igazgatóság konzultációs lehetıséget biztosít.



Tulajdonosok száma


Teendık


területhatár illetve a hrsz-hez igazított N2000 határ között (térkép mellékelve)

Kb. 60%

HUFH20 003

Fertımelléki dombsor

KTT

2 545

5,5

15 db Élıhelytérkép rendelkezésre áll (2007). Az átadás feltételeirıl Dr. Kárpáti László igazgatóval kell egyeztetni.

2 db/ 10 db Szórvány adatok állnak rendelkezésre, szisztematikus felmérés nem volt. A kezelési terv készítıjének kell elvégeznie.

5 db/ 11 db Jelölı növényfajok felmérésre kerültek.

Az állatfajok felmérését a kezelési terv készítıjének el kell végeznie. A jelölı növényfajok esetében csak ellenırzés szükséges.

HUFH20 006

Dudlesz-erdı

KTT

1 090

2,4

5 db/ Élıhelytérkép rendelkezésre áll (2006). Az átadás feltételeirıl Dr. Kárpáti László igazgatóval kell egyeztetni.

2 db/ Szórvány adatok állnak rendelkezésre, szisztematikus felmérés nem volt. A kezelési terv készítıjének kell elvégeznie.

1 db/ 6 db Jelölı növényfajok felmérésre kerültek.

A fenntartási terv készítıjének kell megadnia. Az igazgatóság konzultációs lehetıséget biztosít.

Országos jelentıségő védett természeti területtel kis részben fed át. A Bécsi-domb TT területére a természetvédelmi kezelési terv rendelkezésre áll.

-

HUDI200 Szigeti 47 homokok

KTT

788

1,7

2 db Élıhelytérkép rendelkezésre áll (2008. TF monitoring program keretében Gergely Attila) Kun András tavaly térképezte

3 db/ 8 db 1 jelölı fajról vannak nagyon részletes adatok (magyar futrinka)

2 db / 4 db Szórványadatok állnak rendelkezésre.

Az állatfajok felmérését a kezelési fenntartási terv készítıjének el kell végeznie. A jelölı növényfajok esetében csak ellenırzés szükséges. Az élıhelytérképet ellenırizni kell az idıközben elvégzett fahasználati munkák miatt. Utána kell járni, lehet, hogy a fejekben vannak adatok és nem kell felmérni.

Akác, bálványfa – ezeket vegyszeresen lehetne csak visszaszorítani, de ez ellentétbe kerül a vízbázisvédelmi területeken.

80 %-os átfedésben védett Kezelési terv 90’-es évek második felébıl. Nem elég alapos + elavult.

Kb. 80%

HUDI200 Turjánvidék 51

KTT

10 630

23,1

5 db Élıhelytérkép rendelkezésre áll (2008. TF monitoring program keretében Vidéki Róbert)A HM területrıl 2004-es élıhelytérkép van.

16 db / rákosi vipera

1 db / 8 db Szórványadatok vannak.. A vizes társulások a jelentısek, kijelölés alapja

Szükség szerint kiegészítés. A jelölıkrıl tudnak.

Szolidágó jelentıs.

Kb. Dabasi TK: Kezelési terv 90’-es évek 40% második felébıl. Ócsai TK : készül. A HM finanszírozásában az egész területre elkészült a kez. Terv,

A tulajdonosi adatokat szektor szinten összesítve az NPI biztosítani tudja. Az igazgatóság konzultációs lehetıséget biztosít. Nagy nyomás a szántó, gyepterületeken a beépítésre, turizmus. Mozaikos területhasználatú, sok tulajdonossal. 63% állami (TAEG), a többi magán, önkormányzat és gazdasági társaság. A tulajdonosi adatokat szektor szinten összesítve az NPI biztosítani tudja. Az igazgatóság konzultációs lehetıséget biztosít. Döntı rész erdı. 90% állami (TAEG), a többi magán, önkormányzat és gazdasági társaság. Autópálya nyomvonal átvezet rajta.

Király Gergı

Takács Gábor

A kezelési elıírásokat erdık esetében üzemtervi jelhez kell rendelni. A szükséges adatok az állami erdészeti szolgálattól szerezhetık be. Élıhelytérképek elkérése levélben az Igazgató Úrtól.

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett orszvedter.shp

Király Gergı

Takács Gábor

A kezelési elıírásokat erdık esetében üzemtervi jelhez kell rendelni. A szükséges adataok az állami erdészeti szolgálattól szerezhetık be. Élıhelytérképek elkérése levélben az Igazgató Úrtól.

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett orszvedter.shp

3 nagy rész : - D-i rész Szigetmonostor: részben nemzeti park tulajdon + sok magántulajdon (több száz osztatlan közös) . Itt homok gyepek, erdık , ültetvény, akácosok. Komoly erdészeti konfliktus. - Pócsmegyeri homokbuckák 1 ember tulajdonában van (Losonczi Benjámin ÉTT gazdálkodó) - É-i rész Tahitótfalu, Kisoroszi. Több nagy gazda, lovas farmok. A Kék Duna Szövetkezet fıleg szántókón, Naturán kívül gazdálkodik. Cél állapot lehetne az invazív erdı visszaszorítása visszagyepesítéssel (csereerdıvel) vagy nyarasok telepítésével. A terület nagy rész 8000 ha lıtér + az 1000 –es Ócsai Tk-n belül kisebb szigorúan nagyságr zárt területek. Csak engedéllyel lehet end bemenni. A DINPI jelentıs területekkel rendelkezik. + rendegeteg tulajdonos. ÉTT –s gazdálkodók. A vízvisszatartást kellene

Kenyer es Zoltán

Barany Pilisi Parkerdıvel ai Zsolt egyeztetni. Jövıre aktuális a 10 éves üzemterv felülvizsgálata.

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp

Vidéki Róbert

Barany ai zsolt


HM Infrastrukturális Fıosztállyal egyeztetés, NP-tıl kontaktszemélyt kérni

26

Terü-let kódja


Terület típus

Kiterjedés (ha)







HUDI200 Velencei53 hegység

KTT

3 873

8,4

8 db Élıhelytérkép rendelkezésre áll (2008. TF monitoring program keretében Illyés Zoltán)

4 db/ 12 db Nincs felmérés

1 db/ 10 db

HUDI300 Zámolyi02 medence

KTT + KMT

2 596

5,7

3 db Élıhelytérkép rendelkezésre áll (2008. TF monitoring program keretében ZSOMBÉK Természetkutató Egyesület. Élıhelyek széles skálája az erdı dolomi sztyepptıl a mélyvízi élıhelyig.

10 + 2 / 82 Gerincesekrıl (ragadozó madarak) megfelelı adatok. 20 éve túzok élıhely. Madárrezervátum .

1 db/ 14 db Vegetáció térkép aktualizálása most folyik

HUDI200 Veresegyházi55 medence

KTT

397

0,9

2 db/ Néhány lápfoltról (ex lege) van élıhelytérkép.

5 db/ 14 db

2 db/ 29 db Vegetációtérkép a terület nagy részérıl nem készült.

HUDI 20031

Lajoskomárom i-löszvölgyek

KTT

832

1,8

4 db Nincs. 2004-es vegetációtérkép van

- /9 db Zoológiai adatok nincsenek, de nem is szükséges. Mert nincs jelölı.

HUBF10 001

Miklósfai Mórichelyihalastavak

KMT

450

1,0

5 db Monitoringos élıhelytérkép rendelkezésre áll.

4 db/24 db Madárvédelmi szempontból jelentıs. Farkas Péter mérte fel

-/11 db

Szükség szerint kiegészítés. A jelölıkrıl tudnak.

Antropogén hatás fıként.



Cserjésedik Akác, fenyves, nyár

Tulajdonosok száma

de titkos.

megcélozni.

Pákozdi Ingókövek Kb. TT. A Naturás 10% kijelöléssel került NP látókörébe. Kezelési terv kezdemény készült Takács András Attila Zsombék Bt.tıl. Tervezett TK-rıl.

Fıként erdı és gyep. Lovasberényi Erdészet üzemtervezett erdıgazd. folytat. A lösztölgyesek eltőnnek.Katonai területek is vannak, tényleges katonai tevékenység nélkül. (üdülık, vadászterület). Terülehasználati konfliktus a hegylábi felszíneken. Beépítés veszélye + golfpálya.. Csúcs-hegyen szılıtelepítés kérdése. 3 nagy és 6 kicsi tulajdonos. A pro 3 nagy + Vértes a terület ¾-t birtokolja. Ezen 6 kicsi kívül a DINPI, Vizig és a Csákvár Rt. Jelentıs. 25 éve folyik élıhelyrekonstrukció a területen. 1700 ha gyep, 500 ha erdı. Gond az erdı elsıdleges rendeltetése nem erdı. Vízüggyel közös KEOP pályázat a tározóra. Gyep legfontosabb területhasználat, kezeltek. Legértékesebb rész a Csíkvarasi-rét.Terv 900 ha-on bölényrezervátum. Cél az erdıs puszta, ahol az erdı magától megél. Maradjon. Nincs ismeret a gazdálkodókról A ? kárpótlással jutottak földhöz. Sok tulajdonos. Fıleg vizes gyepek, gazdálkodás nem igen van.

Védelemre Kb. tervezett.2003-04 40% kezelési tervet megalapozó adatok. Kb 40%-ban átfed védett területtel. Vértesi TK. Bıvítése a Zámolyi TK lesz. 2009 04.30-ra készül el a kezelési terve.

Természetvédelmi ırrel konzultálni (Csáki Péter) Tavirózsa Alapítványtól adatokat venni. Új felmérés nem igen kellhet. Esetleg egy pár expediciós bejárás.


Néhány lápfoltról (ex lege) van kez. Terv.

-

Erdıterveket áttanulmányozása

-

Kezelési terv készült. Tervezett védett, mint ex lege láp.Erdı és vadgazdálkodási tervek kellenek. Jó kapcsolat a vadásztársasággal, érdekazonosság a NPkal. Bagladi Péter VT alelnök, környezeti felelıs. MgSzH

-

Völgyaljakat kaszálják, de a 1 nagy völgyoldalakat már nem, mint régen. Pufferterületeken visszagyepesített szántók vannak. Lösztölgyállomány utolsó maradványai. Erdırekonstrukció kellene. Mezıföld utolsó erdei. 1 nagy gazda ismert. A környezezı szántókra szükséges elıírást meghatározni, mert innen folyik rá a területre a szennyezés. 313 ha ex lege lápterület, ebbıl 90 ha vízben. 474 ha tó BH Rt-jé, ebbıl 100 ha-on 350 magántulajdonos ?. A tavat privatizálják, most nem nyilatkoznak. Egyeztetés tehát tavasszal. Kiss György Károly vezérigazgató. Valószínő nem fog szétaprózódni a tó tulajdonviszonyt tekintev.. 80 ha erdı 180 tulajdonossal, fıleg BEFAG kezelés.. Zalaerdı 5 ha-t bír, volt TSZ 16 ha,


Teendık


HM Erdészet. Lovasberényi Erdészet- egyeztetés, DINPI-nél Csihar László. Krall Attila ismeri a szılısgazdát-


Kenyer es Zoltán

Barany ai zsolt

MME

Barany Viszló Leventével ai Zsolt konzultálni


ÖBKI

Barany Természetvédelmi ai Zsolt ırrel konzultálni (Csáki Péter) Tavirózsa Alapítványtól adatokat venni.


ÖBKI

Barany Erdészettel egyeztetni. KvVM_20081014: ai Zsolt Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp

MME

Élıhelytérképet elkérni NP-tól (KvVM-tıl nem katuk Megyer meg) + kezelési tervet Csaba is Vadászattal egyeztetni


27

Terü-let kódja


Terület típus

Kiterjedés (ha)









Zalaegerszegen: Lázár Attila osztályvezetı, 06302042626. Ernst Tamás felügyelı 06303778910. HUBF20 024

HUBF20 037

HUDD20 041

Berhidailöszvölgyek

Alsó-Zalavölgy

Dél-balatoni berkek

KTT

KTT

KTT

108

6 557

427

0,2

14,3

0,9

4 db Élıhelytérkép rendelkezésre áll.

11 db Felsı szakaszára egy régi élıhelytérkép van, aktualizálásra került 2 éve monitoring keretében (Óvári Miklós)

8 db Monitoringos munka keretében készült élıhelytérkép (Vidéki Róbert).

5 db Lepkék adatai hiányosak. (fésős bagolylepke)

2 db Botanikai adatok rendelkezésre állnak.

Nem szükséges

18 db Madártani adatok szórványosan, ízeltlábúakra, pókokra (Szinetár Csaba) + Bercsényi Miklós iskola diákjai is mértek halakat. A halak közül 6-8 védett. Északi részre Zalaszentgrótig alaposabb botanikai adatok (Óvári miklós). A vízerımő építés kapcsán haladatok is vannak( Sallai Zoltán, MegyerCsaba). Kockás liliom élıhely. Vidra adatok(Ambrus András)

7 db Nem feltétlenül, Északi részre megvannak, össze Zalaszentgrótig kell szedni. alaposabb botanikai adatok (Óvári miklós). A vízerımő építés kapcsán haladatok is vannak( Sallai Zoltán, MegyerCsaba). Kockás liliom élıhely. 3000 pontos ponttérkép is van.

13 db Tıközi-berek: állatokról nincs adat Brettyó:, nincs adat róla (gıte fıleg) Kıröshegyi-rét:

-/1 db? Kisfészkő aszat a jelölı növény. Táblázatban nálunk rossz! Tóközi-berek: kisfészkő aszatról van adat, egyéb

Legfeljebb elvétve kell új mérés. A meglévı adatokat kell összeszedni, rendszerezni.

Akác, ezüstfa

Akác, ezüstfa, bangó. + antropogén (gyepfelszéánt ás, golfpálya) A szılı helyére betelepültek.

Tulajdonosok száma


Teendık


amely már magántulajdonosoké. Konfliktuspont a vízivad vadászat. (olaszok széncinege, réce) Cigányrécét védeni szükséges. Vadászati jog a Zalaerdıé. -

Batyki ısgyep Védett TT, de nincs kez. Terv. Helyi védett foltok is vannak. Erdıtervet megnézni + vadászokkal és vízüggyel egyeztetni.

nem minısül ex lege területnek. Nincs kezelési terv.


-

Alapvetın fás kaszáló, legelı. A szántóterületek csak a hrsz-os kijelölés miatt lett a Natura része. A szántóterületeket mővelik, a gyepeket kaszálják. Az oldalt is. A Séd-patak oldala nagyon meredek, tátorján (90esek évek közepén betelepített) Csak magántulajdonosok vannak (osztatlan közös) + Séd VIZIG kezelés. Másik ága a területnek: Koldustelek. Legelı gyep.Kenyeres Zoli és Mészáros András térképezte. Optimális területhasználat a jövıben is a gyepgazdálkodás kaszálással. Koldustelken legeltetéssel. A kijelölés alapja a nedves gyepek. Alapjában véve a folyó mente az útig volt a kijelölés alapja. Benne maradtak kisebb szántók. A leromlott felhagyott szılık már nem kerültek bele. Kaszálják. A talaj öntés, nem tızeg.A területen nincs extra különlegesség, de ami értéek van az nagy mennyiségben fordul elı. A folyón több duzzasztás tervezett. Kisebbek el fogadhatók, de 3 m-nél nagyobb vízszintesés nem. Emellett biztosítani kell a folyó hosszirányú átjárhatóságát – Víz Keret Irányelv kimondja. Erre vonatkozó tanulmány van a NP-nak – átküldik. A probléma az idıszakos vízborítottságal van. Hagyni kellene a folyót kiönteni. Illegális fakitermelés is jellemzı. A gyepeket felszántják, boronálják. Legfıbb mővelési ág a gyep, erdı nem jelentıs. Felhagyott szılık, pincék. Tulajdonviszonyok: 4 nagy gazda. A pókaszepetki 240 marhát tart, szlovén veszi meg. A LIFE páláyzatból átküldi. Emellett több száz kis tulajdonos. A legnagyobb tulajdonos a vízügy. Egyéb földtulajdonosok a falugazdásztól, MVH irodától, Agrárkamarától (Keszthelyen) Ki: Tóközi-berek:11 tulajdonos, sárkányrepülıtér, quadpálya, kamionparkoló a szélén Brettyó:kb 200 tulajdonos, belterület, és kivett beépítetlen, nádas rendelet alá is esik. A széle beépült. Szivattyúház van de nem üzemel. Tulajdonosi ellenállás várható a

Kenyer Magán + es VIZIG zoltán

4 nagy + Kenyer több száz s kicsi + Zoltán vízügy

Kenyer es Zoltán

Mészár os András

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp Élıhelytérképet NPtól elkérni

Emlékeztetıt melléklettel elküldeni Petróczi Imrének, s ez akapján küldi az anyagokat. Felsı szakaszra - élıhelytérkép -ponttérkép -Kagylós adatok KisBalatonra -LIFE pályázatból földtulajdonosok Egyéb tuljadonosok: a falugazdásztól, MVH Megyer irodától, Csaba Agrárkamarától (Keszthelyen) -halas adatok Megyer csaba, Sallai Zoltán -pókok: Szinetár Csaba -vidra Mbrus András - NYUDUKÖVIZIG Nádor István igazgató, Vaski Endre szakaszmérnök 06303004217, Puck Jenı tervezı

Kontaktszemélyek elérhetsıgeit elkérni Tóközi berek Rozner botanikai és állatos György adatait elkérni NP-tól Brettyóra nádas kezelési terv

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp KvVM_20081118: monitoring élıhelytérkép

KvVM_20081014: Natura adatbázis Cntryhu2008.mdb, Natura terület kontúr hrsz-hez illesztett KÜVET. shp, orszvedter.shp KvVM_20081118:

28

Terü-let kódja


Terület típus

Kiterjedés (ha)



MME mérte fel . Hangyaboglárka Ábrahám Levente Somogy Megyei Múzeum Kaposvár (www.summi.hu – publikáciok) İszödi-berek: északi pocok publikációkból összeszedhetı, réti csík, fészkelı madarakról nincs leírt adat






botanikai adat is van Kıröshegyi-rét: szórvány biotikai adatok (mocsári kosbor, İszödi-berek: kisfészkő aszat van csak, arról van adat



Tulajdonosok száma

Natura miatt. Állami felvásárlás lehetséges lenne, de túl magas árat kérnek a tulajdonosok. Üdülıterületi ár. Kıröshegyi-rét: gyepgazdálkodás, 1 nagy lovasgazda.A félextenzív használat lenne a kívánatos a jövıben is.A vízfelületen halgazdálkodás. A Balatoni Halászati Rt privatizálni akarja. İszödi-berek:nincs gazdálkodás, vízállásos terület. Az AP-tól északra magán halastó. Jelenleg nem szivattyúzzák, csak az AP építéskor.


Teendık


monitoring élıhelytérkép

GAP táblázat szín jelmagyarázata: Élıhelytérkép: 0 pont nincs élıhelytérkép, nem áll rendelkezésre szisztematikus adatsor, felmérés szükséges + nagyszámú élıhely 1 pont nincs élıhelytérkép, rendelkezésre állnak adatok, felmérés nem szükséges + közepes számú élıhely 2 pont korábbi élıhelytérkép rendelkezésre áll, aktualizálni szükséges meglévı adatok alapján + közepes számú élıhely 3 pont friss élıhelytérkép rendelkezésre áll, adminisztratív feladat + kevés élıhely Jelölı és egyéb jelentıs állat és növényfajok elıfordulási térképe: 0 pont nincs adat, felmérés szükséges + sok faj 1 pont szórványadat rendelkezésre áll, kiegészítı felmérés szükséges, vagy adatvétel + közepes számú faj 2 pont van hozzáférhetı adat, térkép szerkesztése + közepes számú faj 3 pont nincs jelölı faj csak egyéb jelentıs faj, nem szükséges térkép elıállítása + kevés faj Veszélyeztetı tényezık: 0 pont nem ismertek + sok veszélyeztetı tényezı 1 pont nagyjából ismertek + közepes számú veszélyeztetı tényezı 2 pont ismertek, de nincs rendszerezve + közepes számú veszélyeztetı tényezı 3 pont rendszerezetten rendelkezésre áll + kevés veszélyeztetı tényezı Egyéb tervi elıkeszítettség: 0. jelentıs nagyságú ill. arányú védett terület átfedése kezelési terv nélkül 1. jelentıs védett terület átfedés kezelési tervvel, jelentıs erdıterület erdıtervvel, jelentıs vízfelület vízgazdálkodási tervvel vagy kisebb védett terület kezelési terv nélkül 2. kisebb védett területi átfedés kezelési tervvel, kisebb edıterület erdıtervvel, kisebb vízfelület vízgazdálkodási tervvel 3. nem védett szántó és gyepterület, nincs tervi koherencia probléma

29

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Dél-balatoni berkek (BFNPI): Területfelelős: Vidéki Róbert Botanikai feltártság: A terepadottságok miatt egyes részei feltáratlanok. 4 önálló területből áll, ezeket eltérő problémák jellemzik. Zoológiai feltártság: szintén mérsékelt. Brettyó (Szántód és Zamárdi között): 170 hektár körüli nádas, vizenyős terület. A Balaton-törvény (2000. évi CXXI.tv) és az ún. nádas rendelet (22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet) is védi. Több száz tulajdonosa van, akik a természetvédelmi korlátozásokkal szembekerülnek. Az önkormányzat szeretné feltöltetni és parcellázni a területet fejlesztési céllal. A területen nincs gazdálkodás.

Balatonőszöd Balatonszárszó Kőröshegy Szólád Zamárdi Falugazdászok (MGSZH honlap alapján) Tulajdonosok/kezelők: Balatoni Halászati Zrt. (vízfelületek kezelője) SEFAG Szántódi Erdészet (vadgazdálkodás) Mezőgazdasággal nem foglalkozó kistulajdonosok (összesen pár tucat). Egyéb: MME Helyi Csoport Természetvédelmi őrszolgálat

Tóközi Berek: Nincs róla információ, az önkormányzatot kell keresni. Öszödi Berek: Gyakorlatilag feltáratlan. A terület eleje nyílt halastó, ez magán horgásztóként üzemel, a mellette található mocsaras területet egy kft birtokolja. Szándékairól nincs információ. Kisebb tulajdonosok, illetve kezelők még az önkormányzat és a Víztársulat. (A területet jelenleg nem kezelik, nem szivattyúzzák, ami megfelel a természetvédelmi igényeknek, amint a fél extenzív halas-tavi gazdálkodás is.) Köröshegyi rét: Alsó része mocsaras, a felső részek „első osztályú láprétek” kezelő nem ismert, egy lovas tanya bérli. Kommunikációért felelős: Kelemen Eszter (SZIE KTI) Jellemző társulások: nincs adat Tipikus gazdálkodási forma: a négy területen eltérő, lásd a területismertetéseknél. Veszélyek: vízszintváltozás (szivattyúzás, feltöltés), beépítés. Érintettek: Gazdálkodók: Balatoni Halászati Zrt., önkormányzatok, egy-egy agrárvállalkozás. Önkormányzatok: Balatonföldvár

30

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Berhidai löszvölgyek (BFNPI):

Miklósfai Mórichelyi-halastavak (BFNPI):

Területfelelős: Kenyeres Zoltán

Területfelelős: MME

Botanikai feltártság: hiányos

Botanikai feltártság: elfogadható.

Zoológiai feltártság: hiányos

Zoológiai feltártság: elfogadható.

Kommunikációért felelős: Kelemen Eszter (SZIE KTI)


Jellemző társulások: nincs adat

Jellemző társulások: nincs adat

Tipikus gazdálkodási forma: legeltetés, szántóföldi gazdálkodás, felhagyott parcellák. A terület egyik darabja osztatlan közös tulajdonban van (Bika-rét), a másik számos kis tulajdonos kezelésében van, utóbbin előrehaladott állapotú cserjésedés zajlik (akácosok). A völgyekben cser hagyásfák találhatók.

Tipikus gazdálkodási forma: halászat.

Veszélyek: terület felhagyás (de amennyiben erősen legeltetni kezdenék, az is probléma lenne). Érintettek: Önkormányzatok Berhida Falugazdász (MGSZ honlap alapján) Gazdálkodók, kezelők: Egy gazdasági társaság kezeli a Bika-rét körüli szántókat, vélhetően a gyepen is ő a bejegyzett területkezelő. A másik területen kezelő nem ismert.

Veszélyek: nem ismert. Érintett gazdálkodók: Zalaerdő (kb. 5 ha); Balatoni Halászati Zrt. (a tavak kezelője), a Miklósfai TSZ jogutód gazdasági társasága, néhány kistulajdonos. Érintettek: Önkormányzatok: Nagykanizsa (Miklósfának nincs önálló önkormányzata) Tulajdonosok, kezelők: Balatoni Halászati Zrt. Zalaerdő, Nagykanizsai Erdészet Miklósfai Mezőgazdasági Zrt. Egyéb: Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület

31

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Alsó-Zala-völgy (BFNPI): Falugazdászok (MGSZH honlap szerint) Területfelelős: Vidéki Róbert Botanikai feltártság: nem teljes, de részleteikben az egyes szakértőktől beszerezhető Zoológiai feltártság: szintén nem teljes, de bizonyos fajokra és bizonyos folyószakaszokon részletes.

Egyéb: NYUDU KÖVIZIG, Zalaegerszegi Szakaszmérnökség: MGSZH Halászati és Vadászati Osztály Erdőfelügyelő Vadásztársaságok, horgászegyesületek Dötki Ökorégió Alapítvány MME Helyi Csoport

Kommunikációért felelős: Megyesi Boldizsár (SZIE KTI) Jellemző társulások: folyóparti legelők, kaszálók, az alsó szakaszon erdők. Tipikus gazdálkodási forma: kaszálók, itt-ott kertek, szántók, erdők. Veszélyek: folyószabályozás, fakivágás. Érintettek: Önkormányzatok: Alibánfa Batyk Bókaháza Csáford – lásd. Zalaszentgrótnál Dötk Esztergályhorváti Kehidakustány Kemendollár – lásd Pókaszepetknél Nemesapáti Nemesbük Pakod Petőhenye Pókaszepetk Sármellék Szentgyörgyvár – lásd Sármelléknél Vöckönd – lásd Pókaszepetknél Zalaapáti Zalabér Zalacsány Zalaegerszeg Zalaistvánd Zalakoppány – lásd Zalaszentgrótnál Zalaszentgrót Zalaszentiván Zalaszentlászló Zalaudvarnok – lásd Zalaszentgrótnál Zalavár Tulajdonosok, kezelők: Zalagrár Kft Zalaerdő Zrt, Zalaegerszegi Erdészet, Zalaegerszeg, Körülbelül 80-10 magángazdálkodó

32

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Hejő mente (BNPI):

Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente (BNPI):

Területfelelős: Kenyeres Zoltán Területfelelős: Kenyeres Zoltán Botanikai feltártság: minimális (gyakorlatilag feltáratlan) Zoológiai feltártság: régi adatok állnak rendelkezésre, élőhely-térkép elkészült, M3-as KHV-ja tartalmazhat még adatokat, a terep ismerői: Gyulai Péter, Tóth Sándor

Botanikai feltártság: alapfelmérés Zoológiai feltártság: alapfelmérés (2000/2001) Élőhely-térkép (2001) + természetességi térkép Minimális új felmérésre van szükség-

Természetvédelmi kezelési terv nincs, kevés adat áll rendelkezésre

Természetvédelmi kezelési terv elkészült (2008) Prioritási terület a BNPI szemében, folyamatban van védetté nyilvánítása

Kommunikációért felelős: Bodorkós Barbara (SZIE KTI)

Kommunikációért felelős: Bodorkós Barbara (SZIE KTI)

Jellemző társulások: mocsárrétek, morotvák, holtágak, beékelődött szántódarabok (zárványszántók), szép égeresek, ürgés gyepek. A Hejő mellett az erdőkből „lejönnek” a fajok. Dél-Borsodhoz tartozik, területétől 100m-re megy az autópálya (M3), szélén logisztikai központok

Jellemző társulások: Nagyvisnyó határában gyümölcsös és visszaregenerálódott gyepek, amelyek spontán cserjésednek (galagonya, kökény), 4-5 nagyobb gócban 20e tő leánykökörcsin lelhető fel. A vízmosásoknál akác tör föl;; erodált domboldalak; gazdaságilag értéktelen erdők; régi bányák.

Tipikus gazdálkodási forma: számos kisebb parcellán szántóföldi és rétgazdálkodás; heterogén a használat: néhol túl-, máshol alulhasznosított. Veszélyek: feltáratlan természeti értékek, beépítés (autópálya közelsége, gazdálkodás visszaszorul). Lehetőségek: cél lehetne a rétgazdálkodásban előrelépni, mert az természetvédelmi szempontból is előnyös lenne Érintett gazdálkodók: kis gazdaságok (összesen 131 földrészlet), a legnagyobb 31ha-os magántulajdon, 10 ha-nál nagyobb földdel kb. 8 tulajdonos bír, több osztatlan közös terület van. A terület 4%-án érintett az Északerdő Zrt. és a vízügyi igazgatóság.

Tipikus gazdálkodási forma: legeltetés, kaszálás, állattartás. Sok kis tulajdonos (66 db földrészlet érintett, de kevés az osztatlan közös), 6 darab 10 ha feletti tulajdonos, extenzív gyümölcsös. Szilvásváradnál az önkormányzat a legnagyobb tulajdonos, de bérbe adta, lipicai ménest tartanak jelenleg a területen. Veszélyek: erdősödés, legelők felhagyása, égetés. Lehetőségek: 15-20 éve fölhagyott, cserjésedő legelőkön gazdálkodni kellene, cél lehetne a természetvédelemmel összhangban levő extenzív gazdálkodás visszaállítása Érintettek

Érintettek Önkormányzatok: Hejőbába Hejőkürt Nebesbikk. Falugazdászok (MGSZH holnap szerint) Gazdálkodók, tulajdonosok: ÉKÖVIZIG, Miskolci Szakaszmérnökség Északerdő, Délbükki Erdészeti Igazgatóság Egyéb: Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület, Mezőcsát

Önkormányzatok: Nagyvisnyó, Szilvásvárad Tulajdonosok, kezelők: Északerdő, Szilvásváradi Erdészet Állami Ménesgazdaság Pisztrángtenyésztő Társaság A terület 12%-a állami erdészet és halgazdaság tulajdonában, a további 88% önkormányzati és magán tulajdon Falugazdász (MGSZH honlap szerint) Egyéb: MME Helyi csoportja, Szitta Tamás, 30/239-4532

33

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Tengelici homokvidék (DDNPI):

Jánosházi-erdő és Égett-berek (DDNPI):

Területfelelős: Horváth András (ÖBKI)


Botanikai feltártság: kiegészítő felmérést igényel.

Botanikai feltártság: felmérést igényel.

Zoológiai feltártság: kiegészítő felmérést igényel.

Zoológiai feltártság: felmérést igényel.

Természetvédelmi kezelési terv: még nincs kész.

Természetvédelmi kezelési terv még nincs kész.

Kommunikációért felelős: Pataki György (SZIE KTI)

Kommunikációért felelős: Pataki György (SZIE KTI)

Jellemző társulások: gyepek

Jellemző társulások: erdő (75%), valamint vízi társulások (50 ha-os halastó).

Tipikus gazdálkodási forma: legeltetés – jellemzően juhok. Tájvédelmi Körzet része a Kistápéi láprét és a Látóhegy. A terület 50%-a erdő.

Tipikus gazdálkodási forma: erdőgazdálkodás. Veszélyek: nincs információ.

Veszélyek: nincs információ. Érintettek: Érintett gazdálkodók: juhászok, 3-4 gazda. Érintettek elérhetősége: Önkormányzatok: Alsószentiván Bikács. Cece Györköny Németkér Paks Vajta

Önkormányzatok: Beleg. Nagykorpád Ötvöskónyi Szabás – lásd Nagykorpádnál Tulajdonosok, kezelők: SEFAG Zrt. Kaposvár MGSZH Halászati és Vadászati Osztály Vadásztársaságok, horgászegyesületek

Falugazdászok (MGSZH honlap szerint) Tulajdonosok, kezelők: Gyulaj Zrt. Pincehelyi Erdészet Mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságok Magángazdálkodók Egyéb: Vadásztársaságok MGSZH Halászati és Vadászati Osztály

34

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Veresegyházi medence (DINPI):

Turjánvidék (DINPI):


Területfelelős: Vidéki Róbert

Botanikai feltártság: néhány láprétről van alapadat, ezekről van élőhely térkép. Többiről nincs.

Botanikai feltártság: van 2008-as felmérés, 2004-es aktualizálva, bár az alapadatok régiek. A katonai területről 2004-es élőhely térkép van, ami jelenleg is katonai használat alatt áll, arról nincs adat (Ócsai TK és Nagylőtér, Tatárszentgyörgy)

Zoológiai feltártság: Nincs információ Kommunikációért felelős: Pataki György (SZIE KTI)

Zoológiai feltártság: nincs információ. Jellemző társulások: nincs információ Tipikus gazdálkodási forma: mezőgazdasági használat nincs, lápos, nedves rétek, legfeljebb a gyepeket hasznosítják.

Kommunikációért felelős: Megyesi Boldizsár (SZIE KTI) Jellemző társulások: Vipera élőhely, csengettyűvirág; Inárcs: gyepes nádas, Dabas, láperdő.

Veszélyek: nincs információ Érintettek Önkormányzatok: Mogyoród, Szada Veresegyház

Tipikus gazdálkodási forma: intenzív mg-i használat, öntözés, intenzív erdőgazdálkodás, legeltetéses állattartás minimális. Veszélyek: Égetés a kékperjés lápréten, drénezés miatt kiszárad a terület. Invazív fajok, tarvágások, mesterséges felújítások vegyszerezése a vizes élőhelyen.

Falugazdászok (MGSZH honlap szerint) Lehetőségek: vízvisszatartás Tulajdonosok, kezelők: Magángazdálkodók Két mezőgazdasággal is foglalkozó gazdasági társaság Egyéb: Tavirózsa Egyesület, Veresegyház Vízgazdálkodási Társulat

Érintettek: Önkormányzatok: Dabas Inárcs Kakucs Ócsa Örkény Táborfalva Falugazdászok (MGSZH honlap szerint) Tulajdonosok, kezelők: Honvédelmi Minisztérium Pilisi Parkerdő, Ráckevei Erdészet KDV KÖVIZIG, Ráckevei Szakaszmérnökség Magángazdálkodók (százas nagyságrend, köztük ÉTT programban gazdálkodók is) Egyéb: Ócsai Madárvárta

35

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Velencei-hegység (DINPI):

Zámolyi-medence (DINPI):

Területfelelős: Kenyeres Zoltán.

Területfelelős: MME

Botanikai feltártság: élőhely térkép és védett növényfaj ponttérkép áll rendelkezésre

Botanikai feltártság: most készül az aktualizálás. Zoológiai feltártság: jól leírt: ragadozók, parti madarak, guvat, valaha volt túzok, a mesterséges tavakon vonuló madarak. Élőhely-rekonstrukció zajlik 25 éve.

Zoológiai feltártság: nincs sok adat Kommunikációért felelős: Megyesi Boldizsár (SZIE KTI)

Kommunikációért felelős: Megyesi Boldizsár (SZIE KTI)

Jellemző társulások: erdő, gyep Jellemző társulások: nincs információ Tipikus gazdálkodási forma: A terület zöme erdő, pici gyep és elhanyagolható szántó található rajta. Található régi katonai terület, vadászat is jellemző. A Csúcsos-hegyen (Nadap) szőlő-visszatelepítés. Veszélyek: a tó felőli oldalon (Nadap, Pákozd) konfliktusok. Csúcsos-hegyen (Nadap) az önkormányzat szerzett ingyenes juttatásként területet, sport rekreációs célra akarta használni, de az átsorolás nem sikerült. Jelenleg kísérlet zajlik a szőlő visszatelepítésre, aminek lenne lakossági támogatása. Emellett pedig területfelhagyás jellemző, sok helyi tulajdonos építkezni akar, vagy építési telekként értékesíteni a földjét.

Tipikus gazdálkodási forma: 1700 ha gyep; lejtős sztyepp. 500 ha 50-es években telepített erdő: amerikai kőrises, cseres, fekete nyaras, fenyves. Ahol kipusztul a telepített fenyves, jön vissza a dolomit sziklagyep. Ahol több talaj van, ott megmarad az erdő (megújul), ligetessé válik a táj, az eredeti vegetáció visszaáll. Veszélyek: erdők visszagyepesítése miatt erdőgazdálkodási konfliktus. Vízgazdálkodás: 300 hektáros tározó, tavasszal kialakul az élőhely, nyár elején leeresztik a tározót (amivel a Velencei tavat táplálják), ami nem kedvez a kétéltűeknek, madaraknak.

Érintettek: Önkormányzatok: Lovasberény Nadap Pákozd Pátka Pázmánd Sukoró Székesfehérvár

Lehetőségek: vízgazdálkodás rendezése (vízüggyel közös KEOP pályázat), a természetes vegetáció visszaállítása gyepesítéssel, az erdőfelújítások elkerülésével. Érintett gazdálkodók: 5 kicsi, 2 nagyobb magángazdálkodó. ProVértes Közalapítvány tulajdonában van a Natura2000 területének 75%-a, további jelentős tulajdonos a Magyar Állam.

Falugazdászok (MGSZH honlap szerint)

Érintettek:

Tulajdonosok, kezelők: HM Budapesti Erdőgazdaság, Lovasberényi Erdészet

Önkormányzatok: Csákvár Pátka Zámoly

Egyéb: ProVértes Közalapítvány Gaja Természetvédelmi Egyesület Tavirózsa Egyesület Rovákja Völgye Vadásztársaság Velencei-tó Környéki Borút Egyesület

Tulajdonosok, kezelők: Vértesi Erdő Zrt, Csákvári Erdészet KDT-KÖVIZIG, Fejér megyei szakaszmérnökség ProVértes Közalapítvány Néhány magángazdálkodó Falugazdászok (MGSZH honlap szerint)

36

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Szigeti homokok (DINPI):

Lajoskomáromi löszvölgyek (DINPI):

Területfelelős: Kenyeres Zoltán


Botanikai feltártság: van monitoring adat, ezen kívül szórvány felmérési adatok vannak.

Botanikai feltártság: kissé elavult vegetációs térkép Zoológiai feltártság: nincs információ

Zoológiai feltártság: Szórvány felmérési adat is kevés áll rendelkezésre.


Kommunikációért felelős: Megyesi Boldizsár (SZIE KTI) Jellemző társulások: gyep és erdő.

Jellemző társulások: löszgyepek, lösztölgyesek, akácosok. Valaha extenzív legeltetés, karámok nyomai még megvannak. Sári-puszta – völgyalji rétek kaszálva, birkával legeltetve, mára több helyütt elhanyagolt területek. Az 1800-as évekig voltak erdők, ezek rekonstruálása lehet ideális cél.

Tipikus gazdálkodási forma: 3 részre különül Szigetmonostor alatt: Homoki gyepek, cserjésedő foltok, erdősítésre (ált. akác) kijelölt területek, az őshonos gyöngyvirágos tölgyes már eltűnt. A Pilisi Parkerdő kezeli az erdőket (kb. 100 ha). Mellette tulajdonos a DINPI és sok kis birtokos (kb. 60 tulajdonos osztatlan közös területen, egy bérlő gazdálkodik). Pócsmegyeri homokbuckák: Egy gazdálkodó, csak a tisztító kaszálást végzi el. Tahitótfalu felett, Kisoroszi: Egy nagy állattartó, mellette lovas farmok, lovagoltatás, valamint egy szövetkezet. Vízműnek vannak kútjai, amihez vízbázisvédelmi előírások csatlakoznak. Veszélyek: invazív fajok, cserjésedés, területfelhagyás. A homokon az akác magától terjed, ezt felveszik erdőnek az erdőtörvény alapján.

Tipikus gazdálkodási forma: gyepgazdálkodás (kaszálás, legeltetés birkákkal), de a kezelés általában hiányzik. Veszélyek: felhagyás, galagonyás cserjések, akácos erdők, némi fenyves ültetvény, értékes erdőfoltok fragmentálódása. A löszvölgyek körül intenzív szántók vannak (helyenként már felhagyva), ahonnét bemosódnak a növényvédőszerek és műtrágyák, ezért fontos volna a puffer-területtel is foglalkozni a kommunikáció során. Érintettek: Önkormányzatok: Igar Lajoskomárom Mezőkomárom Mezőszilas Ozora Falugazdászok (MGSZH honlap szerint)

Lehetőségek: őshonos nyárerdők telepítése. Érintettek Önkormányzatok: Pócsmegyer Szigetmonostor Tahitótfalu Kezelők, tulajdonosok: Pilisi Parkerdő Zrt., Fővárosi Vízművek Zrt. Magyar Gábor, Tahitótfalu Magángazdálkodók (kb. fél tucat) Szentendrei Sziget Vadásztársaság

Tulajdonosok, kezelők: Sári-pusztai ménest kezelő gazdasági társaság Néhány nagyobb mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaság Magángazdálkodók Egyéb: Lajoskomáromi Gazdakör. Lajoskomáromi Horgász Egyesület Lajoskomáromi Hubertus Vadásztársaság

Falugazdász (MGSZH honlap alapján)

37

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Fertőmelléki-dombsor (FHNPI):

Dudlesz-erdő (FHNPI):

Területfelelős: Király Gergő

Területfelelős: Király Gergő

Botanikai feltártság: többé-kevésbé megfelelő.

Botanikai feltártság: minimális kiegészítés kell

Zoológiai feltártság: alacsony, hiányos. A terület fele fokozottan védett területeket érint, szentély jellegű területek is vannak.

Zoológiai feltártság: vannak új adatok Természetvédelmi kezelési terv nincs. Régóta védettségre tervezik.

Természetvédelmi kezelési terv nincs. Kommunikációért felelős: Megyesi Boldizsár (SZIE KTI) Jellemző társulások: a terület nagy része erdő, kisebb gyepfoltokkal és szőlőkkel. Már ma is védelem alatt áll. Rendkívül mozaikos terület. Tipikus gazdálkodási forma: erdőgazdálkodás – tarvágások, szőlőművelés, gyepgazdálkodás nincs. Veszélyek: erős spekulációs nyomás: házépítés (Sopron közelsége), autópálya építés (elkerülő út), erdőművelés.

Kommunikációért felelős: Megyesi Boldizsár (SZIE KTI) Jellemző társulások: erdő; peremén gyepekkel (kevés, de nagyon értékes – egyedi kezelést igényelnek). Tipikus gazdálkodási forma: erdőművelés – tarvágások, szántó- és szőlőművelés. Veszélyek: autópálya építés (elkerülő út – kettévágja az erdőt), erdészeti művelés, illegális építkezések, turisztikai nyomás nagy. Érintettek:

Érintettek: Önkormányzatok: Fertőboz Fertőrákos Hegykő Hidegség Sopron

Önkormányzat: Sopron Kezelők, tulajdonosok: TEAG Zrt. Sopron MGSZH Erdészeti Osztálya

Kezelők, tulajdonosok: TEAG Zrt. Sopron Néhány magángazdálkodó Kavicsbánya tulajdonos (Fertőrákos) Falugazdászok (MGSZH honlap szerint) Hegybírók

38

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Pirtói Nagy-tó (KNPI):

Gátéri Fehér-tó (KNPI):

Területfelelős: Boros Emil


Botanikai feltártság: nincs szisztematikus felmérés, de az MTA ÖBKI 2008-ban készített aktuális élőhely-térképet.

Botanikai feltártság: csak részlegesen felmért

Zoológiai feltártság: nincs szisztematikus felmérés. Szórványadatok + távérzékeléses adatok vannak. Élőhely adatok pontosítása szükséges. Ex lege védett.

Zoológiai feltártság: csak a madárvilág feltárt. Nincsen szisztematikus terepi munkával készült élőhely-térkép. Sok szórványadat van (gerinces állomány + botanika). Ex lege védett szikes tó, védelemre tervezett. Kommunikációért felelős: Kelemen Eszter (SZIE KTI)

Kommunikációért felelős: Kelemen Eszter (SZIE KTI) Jellemző társulások: Pannon szikesek, kékperjés láprét, mocsárrét (utóbbi kettő dominál), fölhagyott szántók. Tipikus gazdálkodási forma: csökkenő mértékben jellemző a nádgazdálkodás, többen gyepre szándékoznak áttérni. Viszonylag jelentősebb a gyepgazdálkodók aránya, de van néhány szántófolt, és az északi szegletben kis területű erdő. Viszonylag jelentős a KNPI vagyonkezelésében lévő terület aránya (kb. 50%), a többi magántulajdon. Veszélyek: Horgászat – van egy megkotort területrész, ahol horgásztavat alakítottak ki, de ezt a konfliktust rendezték. Lehetőség: a minél vizesebben megőrzött terület a pozitív jövőkép, az édesvízi jelleg kidomborításával. Érintettek: Önkormányzatok: Pirtó Tázlár Tulajdonosok, kezelők: Néhány tucat magángazdálkodó, többségük a KNPI-től bérelt területen gazdálkodik. Falugazdászok (MGSZH honlap alapján) Egyéb: Compó Horgászegyesület ADU-KÖVIZIG, Kalocsai Szm. Vízgazdálkodási Társulat

Jellemző társulások: sziki életközösségek, löszgyep maradványok, északon vakszikesek. Fehér vizű szikes tó, ez adja a terület értékét. Tipikus gazdálkodási forma: Gyep, szántó, vizes élőhely (nádas). A föld zömmel a KNPI vagyonkezelésében van, haszonbérbe adva. Régen kiterjedt gyepgazdálkodás volt jellemző, mára ez visszaesett területileg és intenzitásában egyaránt. Veszélyek: Kiskunfélegyházáról szennyezett csatornavíz érkezik, ami átvezet a tavon. Ez jelentős szennyezést és eutrofizációt okozott, szükség volt elkerülő csatornára (mára megépült). Ezen kívül kotrás és legeltetés segítene. Éppen emiatt a megfelelő hidrológiai kezelés, a vízügy megkeresése kulcsfontosságú. Érintettek elérhetősége: Önkormányzatok: Gátér Pálmonostora Tömörkény Tulajdonosok, kezelők: A földterületek vegyesen a KNPI és magántulajdonosok kezében vannak. Néhány tucat magángazdálkodó gazdálkodik, a KNPI területein bérlők legeltetnek. Egy nagyobb gazdasági társaság foglalkozik még gazdálkodással, de viszonylag kis területen érintett a Natura2000 által. Falugazdászok (MGSZH honlap alapján) Egyéb: ATI-KÖVIZIG, Csongrádi Szakaszmérnökség Kiskunfélegyházi Vízgazdálkodási Társulat

39

3. sz. melléklet Érintettek elemzése Izsáki Kolon-tó (KNPI):

Dél-Őrjeg (KNPI):

Területfelelős: Vidéki Róbert


Botanikai feltártság: kb. 200 ha kivételével rendelkezésre áll annyi adat, hogy alapozható rá a fenntartási terv készítése Zoológiai feltártság: kb. 200 ha kivételével rendelkezésre áll annyi adat, hogy alapozható rá a fenntartási terv készítése.

Botanikai feltártság: elvileg rendelkezésre áll friss élőhely-térkép. Zoológiai feltártság: nincs szisztematikus felmérés, sok szórványadat van.


Jellemző társulások: Császár-töltési vörös mocsár, korábbi tőzegbánya tavak: másodlagos lápi vegetáció és vízi fauna. Tőzeglápok, rekettyésfüzesek, láperdő, keményfás ligeterdő. Gyepek, szántók.

Jellemző társulások: vizenyős nádastól a nedves réteken át a száraz homokfelszínig és az erdőrezervátumig minden megtalálható. Nagyságrendileg 400-600 élőhelyfolt: diverz, mozaikos táj. Túlnyomórészt védett terület. Tipikus gazdálkodási forma: gyep-, erdő- és nádgazdálkodás jellemző, kevés szántó. A nádasok egy része kezeletlen, másik részüket haszonbérlők kezelik. A gyepterületeket a KNPI részben haszonbérbe adja, részben saját eszközzel és állománnyal gondozza. A nyugati száraz homoki gyepek hasznosítatlanok, ez is a cél (sérülékeny, nyílt gyepek). Szőlőültetvény régebben volt, ma nem jellemző. Jelentős az erdők aránya, zömüket két helyi erdészeti integrátor kezeli. Veszélyek: A jó vízmegőrzési gyakorlat nincs vízjogi engedélyben rögzítve, csak megegyezésen alapul.


Tipikus gazdálkodási forma: A KNPI csak kis területen vagyonkezelő (Császártöltés), a területek zöme magántulajdonban van. A gyepek legeltetése, kaszálása és kezeletlensége egyaránt viszonylag jelentős arányban előfordul. Viszonylag jelentős az erdőgazdálkodás szerepe. Veszélyek: Számos gazdálkodó tájékozatlan a terület Natura 2000 státuszát illetően, ugyanakkor sokuknak határozott, és nem feltétlenül természetkímélő elképzelésük van a területhasználatot illetően. A térségben hagyománya van a túlságosan intenzív gyepkezelésnek. A vízgazdálkodás is veszélyt jelent. Lehetőség: extenzív állattartás + vízmegőrzés.

Érintett gazdálkodók: az érintett gazdálkodók száma százas nagyságrendű. Mivel ez régóta NP-i vagyonkezelésben lévő (bérbe adott) föld, a gazdák jobban hozzászoktak a természetvédelmi célok követéséhez, kevesebb konfliktus várható. Érintettek: Önkormányzatok: Izsák Csengőd Páhi Tulajdonosok, kezelők: Közel száz gazdálkodó/magántulajdonos

Érintettek: Önkormányzatok: Császártöltés Hajós Homokmégy Kecel Miske Öregcsertő Tulajdonosok, kezelők: Gemenc Zrt. Hajósi Erdészet, KEFAG Császártöltési Erdészet, Magángazdálkodók (egy-két tucat nagyobb, közel száz kisebb gazdálkodó)

Falugazdászok (MGSZH honlap alapján) Falugazdászok (MGSZH honlap alapján) Egyéb: Kolon-tavi madárvárta KEFAG, Észak-Kiskunsági Erdészet, Kerekegyháza Erdőfelügyelő, erdészeti integrátorok ADU-KÖVIZIG, Kunszentmiklósi Szm. Vadásztársaság

Egyéb: ADU-KÖVIZIG Bajai Szm. Kecel-Imrehegy-Császártöltés VGT Dunamenti és Kunsági VGT Vadásztársaságok, horgászegyesületek

40

4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat

General guidelines for the Natura 2000-management planning in Mecklenburg-Vorpommern

1.

Aims of management planning

For the „special areas of conservation“ in Article 6 paragraph 1 of Council Directive 92/43/EEC the member states are to determine the necessary conservation measures, which meet all ecological requirements of natural habitat types listed in Annex I and species listed in Annex II. The conservation measures are represented in specifically arranged management plans or integrated in their development plans. With the enactment of the management plan the designation of fauna-flora-habitat sites (in the following FFH sites) is to be made to „special area of conservation“ in the sense of Article 1 Habitats Directive and implements the requirements of Article 4 paragraph 4 Habitats Directive. The Birds Directive (Council Directive 79/409/EEC of 2 April 1979) does not contain any comparable guidelines like aforementioned Article of Directive 92/43/EEC. According to Article 4, paragraph 1 of Birds Directive, the member states are obliged to designate “Special Protected Areas” (SPA) for the conservation for listed birds in Annex I of Birds Directive. That implies a legislative provision which regulates the requirements to protect the birds. A management plan in the sense of Article 6 paragraph 1 Habitats Directive has no direct effect for bird sanctuaries. Declared bird sanctuaries can be arranged by establishing a maintenance management and development plan. In many times FFH sites and European bird sanctuaries interfere with each other. In such cases interests of bird protection will be implemented within the management planning. A special assessment of compatibility in these cases is not necessary. Since summer 2003, the management planning is used for the implementation of requirements which result from the notification or declaration of Natura 2000 sites. In selected sites with high conflict intensity the aims of management planning are: 1. to implement the nature conservation requirements 2. to create precise and pausible guidelines (legal certainty) 3. to achieve consensus orientated solutions with concerned land users (compensation of interests) 4. to allow planning reliability for communities and sponsors of projects (planners) 5. to facilitate individual compatibility assessments for plans and projects

The following procedures and contents of the management planning are necessary in order to achieve the aims: 1. Not all FFH sites will be processed, but only those with obviously high conflict potential or the ones which are important to Natura 2000 Network 2. The Habitats Directive accurately defines the conservation subjects for FFH sites (Annex I and II) and sets separate conservation for those aims. As a general rule the knowledge on site level has to be improved by mapping and evaluations, as far as necessary for the management. In order to avoid contradictory statements between the management plan and the site information, the results have to be suitable for the updating of Standard Data Form (Commission decision of 18 December 1996 concerning a site information format for proposed Natura 2000 sites (97/266/EC)). This requires an official acceptance of the plan by nature conservation administration and forces a minimum content and professional minimum standards in the plan. 3. The conservation objectives are to be determined for every conservation subjects and they are to be located in the management plans as precisely as possible. A general prohibition of change does not apply automatically for a FFH site as it does for a nature reserve. 4. To achieve a successful and rapid implementation of conservation objectives as soon as possible coordinations are necessary with persons concerned. Therefore the management planning

41


5. 6.

requires a high finance, time- and personnel expenditure to inform the public and moderation with the persons concerned. It was obvious that in the course of reports of sites a great interest consists in communities to document the status quo at the time of reports of sites In order to evaluate possible adverse effects the examination of plans and projects of FFH compatibility in Article 6 paragraph 3 of Council Directive 92/43/EEC always require territorial specific evaluations for individual conservation subjects (Annex I natural habitats of community interest and species of fauna and flora of community interest). The Standard Data Form forms the basis for the examination, if the management plan is not available.

An additional task concerns the presentation of specific demands for agriculture sites, resulting from the Cross Compliance regulations (Council Regulation no. 1782/2003). For conservation subjects to the respective site the necessary measures are to be specified to to secure and protect the favourable conservation status or the measures of restoration or development of a favourable conservation status. The definition of protection purpose and conservation objectives as well as the required measures are based on the aims of nature conservation of the Natura 2000 Network and pursuant to the Directive (Article 2 paragraph 3 of Council Directive 92/43/EEC), shall take into account economic, social and cultural requirements as well as regional and local characteristics. The management plans consist of a professional part to define the conservation subjects and targets , and of a consensus oriented implementation part which considers socioeconomic concerns. The concrete measures for conservation and development of habitats and species in these areas have to be defined in coordination with the concerned land users. The management planning in this sense is supposed to be consensus oriented instrument for conflict solution as well as nature conservation action plan. Comprehensive information and consultation of local people as well as a professional moderation of the planning process are required to guarantee the acceptance of the site designation and management plan. The time period of the plan elaboration shall not exceed two or three years in order to guarantee the cooperation of people concerned. As a general rule, the plan elaboration for smaller sites should be completed within two years. The plan is obligatory for nature conservation administration after finalization and decree by supreme nature conservation authority. The plan evolves external effects by agreements, contracts, regulations, legal orders as well as source of information. The management planning includes „independent management plans” of nature conservation administration and professional articles for integration into other development plans. In individual cases management measures will be necessary in FFH sites and European bird sanctuaries which do not have a management plan. These measures require on the basis of briefly worded of conservation requirements, which are generally developed with existent information and appropriate investigations of nature conservation authority.

2.

Area management General structure for independent management plans

Contents and general structure of the management plans were coordinated with the concerned governmental resorts pursuant to the ministerial decision of 2003 and 2004 to report the suggestions of FFH sites. Changes of the structure require a new hearing of the other ministries. The contextual demands of general structure (cf. Figure 1) are to be basically worked out. For the handling of exclusive marine FFH sites in territorial waters of Mecklenburg-Vorpommern a general structure will be carried out in close cooperation with the federal authorities.

Fig. 1: General structure of management plans

42

4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat I. Part I.1 I.1.1 I.1.2 I.1.3 I.2 I.2.1

Basic informations General site description Basic information Current status, land use, touristic, and recreation Protected areas

I.2.2 I.2.3 I.2.4 I.3

Importance of the site for the Natura 2000 Network Notified and documented habitat types of Annex I and species of Annex II Habitat Directive / bird species of annex I Bird Directive

Importance of habitat types and species for the European Natura 2000 Network General Identification of „ integral parts“ and „conservation objectives“ of habitat types and species Species of Annex IV Habitats Directive Conservation status of significant habitat types and species of Annex II Habitat Directive resp. of birds of Birds Directive / integral parts Border delimitation and description, definition of integral parts, evaluation of conservation status of:

I.3.1 I.3.2 I.3.3 I.4 I.4.1 I.4.2 I.4.3

Habitat types of Annex I Species of Annex II Bird species Summary evaluation of sites Protection purpose

II. Part

Consensus oriented implementation of measures: preparation under consideration of socioeconomic concerns

II.1 II.1.1 II.1.2 II.1.3 II.1.4 II.1.5 II.1.5.1 II.1.5.2 II.2 II.2.1 II.2.2 II.3 II.3.1 II.3.2 II.3.3 II.3.4 II.3.5 II.4

Evaluation of existing and planned uses Compatible land uses, especially forestry, agriculture

III. Annex IV.

Deficit analysis Conservation objectives

Compatible touristic and recreational uses Compatible industrial uses and infrastructural facilities

Incompatible uses Planned projects and uses

Compatible plans (pre-audit without further assessment) Plans to be individually assessed for compatibility Measures

Necessary measures for conservation and restoration Development measures Instruments for implementation of measures

Contractual regulations Administrative regulations, administrative agreements, Cross Compliance for agriculture Designation of protected areas, application of legal biotop protection Execution of major development measures Regulations for site supervision, site information Costs of measures for conservation and restoration Documentation of public participation and hearing procedure Maps 1a Current status, plans (1 : 25.000) 1b Protected areas (1 : 25.000) 2a Habitat types (1 : 10.000) 2b Habitats of Annex II species (1 : 10.000) 2c Habitats of relevant bird species (1 : 10.000) 3 Measures (1 : 10.000) 3a Cross Compliance demands as far as necessary (1 : 10.000)

43

4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat Fig. 2: Flow chart of management planning

Nature Conservation - Basic Informations Conservation subjects Habitat Directive

Conservation subjects Bird Directive, as far as superposed with the Habitat area

Sites with its integral parts with regard to conservation objectives and protection purposes

Habitat types listed in Annex I of

Habitats of species listed in

Habitat Directive

Annex II of Habitat Directive

Habitats of species listed in Annex I and migratory birds of Bird Directive

Conservation status of notified, significant habitat types and habitats of species

General evaluation of the site/ importance for the Natura 2000 Network

Deficit analysis, protection purpose and conservation objectives

Consensus orientated implementation of measures / consideration of socioeconomic concerns • • • • •

Evaluation of existing and planned uses, measures Compatible uses Incompatible uses Planned projects and uses Necessary measures for conservation and restoration Development measures

•

Instruments Contractual agreements with users (e.g. agriculture, forestry, fishery, recreation, tourism)

•

Administrative agreements

•

Cross Compliance demands for agriculture

• •

Designation of protected areas, legal protection of biotopes and species (Federal Nature Conservation Act) Major development measures

•

Site supervision, site information

Costs of measures for conservation and restoration

44


Integration of Water Framework Directive and Natura 2000 1 Preface 1.1 We face an important change of paradigma towards biology within European water management Biological parameters, methods and objectives are the basis of WFD and are rather important than chemical or physical ones

2 Common tasks of water management and conservation 2.1 Surveying and characterisation of all surface (and ground waters) Natura 2000 deals only indirect with ground waters

2.2 Evaluation of the ecological respectively chemical state 2.3 Determination of reference waters (one programme for their management) It is necessary to define the reference waters of all countries; the participants recommended to manage these waters in one programme for all reference waters.

2.4 Management plans (different in WFD and Natura 2000) 2.5 Monitoring programmes of WFD/report duties in Natura 2000 2.6 Development and use of common EDP- platforms for implementation of the directives (e.g. PEP – GIS and ArcWFD in Brandenburg/Germany; see directory attached) 3 Objectives and Chances 3.1 Integration of Water Framework Directive and Natura 2000 3.2 More effective implementation of common objectives 3.3 More cost effective use of human resources and budgets 3.4 More effective implementation of the monitoring tasks 3.5 Better understanding and communication of ecology to the public 3.6 Avoiding conflicts (between authorities, during implementation, in management budgets etc.) 4 Develop political recommendations 4.1 Enforcement of Art. 4 1c WFD in order to reach good ecological status by 2015 4.2 (Art. 4.2) The most stringent objectives should be binding 4.3 Implementation of WFD has to be directed to small waters too (< 50 ha and < 10 km2) as e.g. addressed in Art. 10 (Coherence) of the Habitat Directive (HD) 4.4 Put pressure to synchronize the steps for the implementing process of WFD and Natura 2000 (they have to run in phase!) 5 Communication (on different levels) 5.1 Authorities have to improve their co-operation implementing Natura 2000 and WFD (coupling of targets, monitoring, administrative work, among others) 5.2 Enhance public participation 5.3 Make people co-operate in the field of the directives 5.4 Make policy makers understand the directives and the importance of the interface between Natura 2000 and WFD and bring them together? 5.5 We need (European) publications that explains the directives and the consequences for the people (fishers, farmers, tourists etc.) 5.6 Conservationists (NGO, Scientists, Consultants etc.) have to be involved in implementation of WFD (use the participation process of WFD) and vice versa

45

4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat 5.7 Identify contradictions between the directives e.g. for habitat types (describe consequences) and make proposals for solutions 5.8 Bring conservation concepts/targets to WFD before they start to work out their management plans 5.9 Conservationists should also use WFD as their instrument to reach their targets and vice versa (What can I do for my colleagues to support their work?) 6 Management 6.1 Starting management plans needs consideration of the precise targets and requirements of the other side (WFD vice versa Natura 2000; in Denmark the law demands parallel work) 6.2 You have to decide when you have to make a brief (habitat is O.K.) or a detailed version of a management plan (habitat is not O.K.); this should apply to monitoring too 6.3 A need for one management plan for all reference waters in order to avoid deterioration in these waters 6.4 Necessity of bringing together concepts of water management and conservation 6.5 Riparian management has to be considered by WFD 6.6 EDP – platforms are necessary 6.7 Make sure to have precise conservation targets by the end of 2005 (start date of creating management plans of WFD is 1.1.2006) 6.8 Ecological Prioritisation of all water dependent habitats 7 Monitoring 7.1 Consider results in transboundary systems (avoid duplications) 7.2 Avoid overlaps of several monitoring programs 7.3 Harmonise monitoring systems 7.4 Clear targets have to be drawn up 7.5 What and how are you monitoring in the relation to the targets (on what scale are your targets and your problems e.g. landscape, population, species) 8 What lies ahead? 8.1 Better overview and access to the different data (meta data; authorities and public) 8.3 Establishment of common monitoring standards and implementation 8.4 Use of common edp systems (e.g. PEP-GIS and ArcWFD in Brandenburg/Germany) 8.5 Development of common management plans according WFD and Natura 2000 9 Remarks 9.1 Coupling of WFD and Natura 2000 is an important measure in any of the above topics If couples of persons are build it will work even better: One Person working with macrophytes in WFD and another one in Natura 2000 are e.g. a effective couple.

9.2 Water managers can have long traditions in opposite to conservationists and vice versa (depending on the country) in implementing landscape management projects 9.3 Integration of WFD and Natura 2000 gives a good chance to bring together the water managers and conservationists (to think and work together) 9.4 It is easier to create technical standards - ecolological standards are more difficult to create e.g. toxicological treshholds like EC50 of a chemical substance are relatively easier to create then ecological thresholds. e.g. how much motorboats can a habitat type tolerate before it will suffer negative ecological effects Contact: Dr. Ralf Köhler Landesumweltamt Brandenburg, Referat Ö 4 Integration von Wasserrahmenrichtlinie und Naturschutz Berliner Straße 21 – 25. 14467 Potsdam Email: [email protected]

46


Management Plans in perspective of article 6.1 of the Habitats Directive: a common interest binding fishers, ecologists, hunters, port planners and recreationists Frank Neumann Institute for Infrastructure, Environment and Innovation Hoogstraat 125, 1000 Brussels, Belgium E-mail: [email protected]

Abstract In this paper the development of management plans for estuaries and coasts in NW Europe is explored, based upon experiences with a European co-operation project on Natura 2000 and based on a limited literature study. Management plans become more important, now the European Commission has accepted the list of designated sites for the Atlantic Region (EC, 2004). Based on the review of a number of aspects: conservation objectives, stakeholder consultation and management structure, some of the main experiences with the development of management plans are described. The focus of this paper is particularly on the organisational and managerial aspects of management plans. It does not aim to develop statements that can be generalised for a larger number of management plans, but instead intends to form an impression of relevant experiences in two EU countries, the UK and France, that early-on started with the development of management plans for large aquatic surfaces in terms of the Habitats Directive. A number of observations are described and recommendations for further discussion at European level are presented. Designation issues are not dealt with in-depth in this article, apart from their relevance in relation to the delay of the development of management plans. Keywords: Habitats Directive; Birds Directive; Natura 2000; Management plans; Coastal zones; Estuaries; Paralia Nature.

Introduction: management plans for estuaries in development The development of management plans for zones designated as SACs or SPAs under the Birds Directive 79/404 EEC (BD) and the Habitats Directive 92/43 EEC (HD) is not an obligation, but an option according to article 6.1 HD. However, in all larger estuaries in NWE management plans are considered as a solution for integrating various forms of use such as, fishery, maritime transport, agriculture and hunting. Further to this, the European Commission enhances the development of such a plan, when in particular, it includes co-operation of the different stakeholders. The El Teide Declaration of the European Union, made under the Spanish presidency, encourages the involvement of a broad range of stakeholders in the management of protected nature (EC, 2002b). F. Neumann - 498 - Management plans for safeguarding protected nature on land are not a new issue of course. However, the initiatives for the rather holistic management plans that aim to integrate management of fishery, port activities, agriculture and recreation with the protection of nature in large estuary systems are fairly unexplored and relatively new. Such management plans are complex, not only due to a broad range of actors that are involved, but also due to the uncertainty about the functioning of the aquatic eco-system, compared to land-based systems. Moreover, coastal zones and particularly estuaries are dense accumulations of intensive economic functions. Therefore, measures regulating and managing functions such as maritime transport and fisheries may be a painful matter for individual stakeholders, what makes stakeholder management a crucial but also difficult factor in the development of a management plan. This article aims to review some of these developments in France and the UK. From a series of European workshops on the different aspects of management plans, amongst others in the perspective of the Paralia Nature Project (Poykko et al., 2005; Petersen and Neumann, 2004), the following elements of management plans come out as particularly relevant for their development:

Conservation objectives The setting of conservation objectives is the first essential step for the development of a management plan. Much discussion is going on here currently in particularly in the Netherlands, Germany and France, as the European Court Decision on the Dutch Shell Fisheries (Case C 127/02) underlined the importance of conservation objectives as a criterion for determining significance of effects. This court decision further sharpened the criterion for conducting an appropriate assessment. Only when it is absolutely sure that there will

47

4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat be no significant effects whatsoever, an appropriate assessment does not need to be carried out – this will rarely be the case however–. Prior to the court decision the criterion for carrying out an appropriate assessment used to be the likeliness of significance effects. According to the court decision, the conservation objectives should be the main reference points to judge whether an effect is significant or not. When a certain process or action affects a conservation objective of a site, the label `significant` can be assigned. When the conservation objectives are not affected at all, and also the ecological requirements for a site are not affected, in such a case this effect can be considered as `not significant’. This places conservation objectives at the centre of the appropriate assessment in terms of article 6.3 HD and makes them an important determinant of the content of a management plan. Although it is strictly not obligatory to set conservation objectives for a site, it is nearly impossible to develop efficient management measures for SACs and SPAs without proper conservation objectives. If they are lacking it is difficult to measure significance or to take proper protective measures as there is no clear reference point. If only the occurrence of certain species or habitats is used as a reference point, any effect will be significant and it will be also difficult to measure the effectiveness of protective measures. Conservation objectives thus are the starting point for the development of a management plan. This is even more so as they determine for a Management plans in perspective of art. 6.1 of the Habitats Directive 499 - large part the type of measures that are taken, for example recovery measures vs. conservation measures. Fig. 1 shows they are the central part of the planning operation.

Fig. 1. Positioning conservation objectives (CCW, 2000).

Stakeholder consultation One of the next great challenges in the development of a management plan is to have societal support and at least some consensus among the main stakeholders. Although strictly spoken, the authorities would not have to consult all the stakeholders, keeping the group for stakeholder consultation limited may seem to speed up the process in the beginning but in the end means losing valuable time in legal procedures and delays to societal discussions in the implementation time of measures. This is a risky situation for restoration or infrastructure projects with tight planning as these may be delayed when certain measures cannot be implemented in time (Neumann and Woldendorp, 2003). In order to prevent conflicts with stakeholders at a later stage it is very important to involve them at an early stage – the basic research and the setting of conservation objectives –. Even if some stakeholders may not agree at all with the management plan this is at least already known in advance, so attention can be paid to their positions and input. Experience European wide is that in any case, the introduction of a Management F. Neumann - 500 - Plan makes the issue of designation more tangible and

48

4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat practical, while a misunderstanding of the designation issue can greatly delay the development of management plans (see also Box 1). Box 1. Designation discussions – a liability to development of projects and management plans but in another way than commonly thought... (a box that administrators should definitely read prior to taking decisions to dispute – or continue to dispute - designation) Commonly thought is that designation would hinder the decision-making regarding port expansion projects, or other types of development projects, and that by designating an area, economic development projects would be slowed down. Such a perspective is seen in several Member States, where there are conflicts between the wishes of the Commission of which areas to designate and which not (European Commission, 12/1/2005). The contrary however seems to be true: a simple first impression shows that in fact, by disputing designation administrations and decision-makers put a firm brake on any economic development; disputing designation costs years of extra discussion, running obsolete the implementation plans for any project. Non-designation, while ecological values are in place stops or temporarily hinders much more projects for sure. This leads to long trajectories for litigation, whereby discussion on project interests and their limited time frame, are replaced by discussions on Member State interests and an unlimited time-frame. A completely different perspective may be helpful in such discussions, namely to introduce a proper scenario of the consequences of non-designation, and to compare that with a scenario of the consequences of designation. The following list of consequences of non-designation may be helpful: 1. Any development project will be stopped or delayed, particularly in BD areas, due to EU court decision of 7 December 2000 Case 734/98: only nature protection can be a motivation for development projects in BD areas that should have been designated, but are unjustly not. In such case article 6 HD cannot apply so that economic grounds cannot be used to decide positively on a project. 2. Still having to carry out an appropriate assessment, even if the area is not designated: moving the border couple 100 of meters doesn’t change procedural requirements; also external effects of activities in nondesignated sites on designated sites need to be taken into account and can be the reasons for carrying out an appropriate assessment. 3. Lengthy litigation, year’s long procedure holding up everything and disturbing development of societal support will start immediately. Factual information shows that when designation discussions are started between various public bodies, this can take for at least three years, which means three years delay for any project or activity planned that needs permission. 4. No management plan can be developed that would allow peaceful co-existence of economic and environmental restoration activities, that would may be solve lengthy discussions about the consequences of designation. 5. Risk of losing societal support for solutions found earlier. Particularly due to designation discussions, earlier found compromises may be rediscussed. 6. Capital loss due to standstill of project development, risk of projects coming too late to meet market demands. In case of disputing designation, business economic planning rhythms that motivate projects are replaced through governmental planning rhythms where political interests are at stake and not project interests.

Management structure In an EU seminar held in 1996 (EUC, 1997) under the Irish Presidency – also referred to as the Galway seminar – a number of common elements were identified to be relevant as elements in a management plan: 1) a policy statement; 2) site description; 3) a statement of objectives; 4) a statement of constraints; 5) a list of actions to be implemented, including timing and financial planning; 6) a proper consultation process; 7) a system for monitoring and evaluation. These elements were also described in the annex to the guidance manual on Article 6 of the Habitats Directive (European Commission, 2000). The most common structure seen arising in the UK and France include the institution of a management group that takes decisions and agrees on the planning and selection of measures, upon the basis of conservation objectives set for a site. The difference notably seems to be the way that there is control over the work of the management group by the competent authorities and the way that conservation objectives are set.

Exploration of two initiatives From the perspective of the aforementioned three aspects: conservation objectives, stakeholder consultation and management structure, observations regarding the organisational and conceptual approaches towards management plans in the UK and France are discussed, and issues for further discussion at European level identified. The UK and France are taken as examples as in several European workshops in perspective of the Paralia Nature project (Poykko et al., 2005; Petersen, 2004), as well as from the EU interim report on the Habitats Directive (EUC, 2003) it seems that these Member States have started relatively early-on to systematically explore the development of Management Plans according to article 6.1 HD for large aquatic sites.

The development of management plans in the UK As one of the Member States where the site protection of the Habitats Directive was early-on transposed into national regulation with the Conservation Regulations (also referred to as Habitats Regulations) in 1994, the UK also started early with the development plans for Estuaries with the Estuaries initiative in 1993 (Morris and Reach, 2005; English Nature, 1993)

49

4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat Conservation objectives and ‘Regulation 33 Advice’ The conservation objectives for sites are described according to article number 33 of the Habitats regulation in a `Regulation 33 Advice` from English Nature, the UK agency that is in charge of amongst others, advising other governmental agencies on nature protection issues. A ‘regulation 33 advice’ includes: a description of the site features, the protected values of the site for which it was designated; a description of the sub-features of the site; the conservation objectives for the site; advice how to maintain the favourable condition of the site. Looking at how the conservation objectives emerge in practice, it can be noted that the kind of objectives formulated for estuaries in the UK are not so much of a quantitative nature but particularly qualitative: they focus on the kind of ecological value to conserve. An example of a conservation objective for the Stour and Orwell estuaries (in South- West UK): Subject to natural change, maintain in favourable condition the habitats for the internationally important populations of regulatory occurring Annex 1/ migratory bird species, under the Birds directive, in particular: intertidal mudflat; salt marsh (Stour and Orwell/Suffolk Coast and Heaths Unit, 2003). These goals were set by the Management Group of the Estuary at local level, upon advice of the regulation 33 advice of English Nature (Reach, 2005), and also discussed with the Advisory Board, the two groups involved in the development of the Management Scheme. Also most goals of other management plans for sites in development, e.g. the ones of the Twyni/Anglesey coast – a Dune site – or the Gower Commons – wet heaths – and others in development are mostly of a qualitative nature and focus on ‘reaching a favourable status of’… or on ‘conserving …’. In order to be able to evaluate, in regular management scheme reports, such goals are accompanied by a description of measures and in regular monitoring reports, the effects are evaluated. Although the objectives themselves are of a qualitative nature, their monitoring is particularly quantitative. Management structure and stakeholder consultation The regulatory basis for the Management Scheme itself can be found in the conservation regulations of 1994, article 33 up to 36. A Management Scheme in principle is voluntary; however the Secretary of State for Environment can ask to initiate the development of a management plan at sites where this was not done before. Management plans in perspective of art. 6.1 of the Habitats Directive - 503 - The crucial function of the Management Plan (see also Fig. 2 – Morris and Reach, 2005) is carried out by the Management Group that consists of all authorities involved. This is the group that is responsible for the day-to-day-management and that also sets up the conservation objectives. The Management group is composed of: 1) Relevant Authorities (authorities exercising managerial, functional tasks in relation to the estuary); 2) Competent Authorities (authorities that have a legislative power, i.e. the granting of permits); 3) NGOs that have interests at the protected sites. The stakeholders are all operating in the Management Group at the same level, they are not hierarchically organised. There also is the freedom to establish an advisory group, an even wider group of stakeholders that usually meets once yearly. Fig. 2. Management plan structure (Morris and Reach, 2005). A standard format for Management Plans in the UK and further work-out of the above structure is featured in the UK Marine SACs life project, ‘Living with the Sea’ (English Nature, 2003). This includes: 1. description of the site; 2. description of legal aspects of site protection; 3. an advice on measures with reference to regulation 33; 4. description of measures; 5. summary of on-going activities on the site (i.e. economic activities); F. Neumann 504 - 6. a summary of an action plan; 7. description of a scheme for monitoring and evaluation of regulatory compliance; 8. description of monitoring of compliance; 9. appendices: - list of relevant authorities - glossary - information on Bird Species This standard format matches the format for management plans of the Galway seminar. Morris and Reach (2005) evaluated some of the initial experiences with the management plans at UK marine sites. They come amongst others to the following conclusions: The Management Plan is working as a platform to discuss Natura 2000 management with the authorities and main stakeholders. According to Morris and Reach it has helped a great deal that one of the requirements within the Article 33 regulations for European Marine Sites was that there should be only one management plan for a site, also where overlap with other management plans exists. This has brought more uniformity in the management of areas. General organisational aspects of the plan can be crucial for implementing measures and for the actual success of the plan. These aspects relate to the fact that many of the management plan organisations consist of staff of other agencies. This brings management issues with such as e.g. often staff assigned to working on the management plan for part of the time, spend time working on other tasks of the mother organisation in the time originally planned for the management plan. In order to be a success for the kind of sites designated in the UK in any case at least one full-time staff needs to be appointed in order to be a success. If the plan only works by all staff working on it as an additional activity, the chance of succeeding is low. Even if there is one appointed staff member this is already quite limited. One item being particularly problematic has turned out to be the operation of management plans across administrative borders. Also the UK is organised into regions (Wales, Scotland, etc.), which have administrations of their own, that in the designation process did not always have the opportunity in time to coordinate their designation process due to differences in administrative cycles and planning. This may lead to difficulty where species or habitats run across borders and on the one side are more protected than on the other side. In some cases, there were discussions regarding the appropriateness of

50

4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat presumed cause-effect relations. Morris and Reach advise here that in such cases the competent authorities should take actions to firmly clarify such discussions. One general experience that turned out to be very important for the flexibility of a management plan, is proper systems for an adaptive management, in case situations change, or initiatives are taken for development outside the ear that affect plans. Management plans in perspective of art. 6.1 of the Habitats Directive - 505 - In order to improve the management of Marine sites, it is proposed by Morris and Reach to consider and possibly adapt current schemes, on the basis of past experiences and a more systematic review by a guidance development by IUCN (Pomeroy et al., 2004). Overall the progress of the action plans of some schemes is found to be slow. Management schemes are supposed to be reviewed each five years.

The development of management plans in France In France, the Habitats Directive has been transposed through the ordinance ‘Natura 2000’, number 2001-321 (Official Bulletin of 14/04/2001). This ordinance is worked out in further detail by the interministerial memorandum – circulaire interministériel – of 3 May 2002, published on 26 September 2002 in the Official Bulletin of the Environment Ministry, No. 02/6.

Methodology for developing conservation objectives Conservation objectives for Natura 2000 at the site level are set in the perspective of the ‘Document de Objectifs’, DOCOB – the conservation objectives document – (Senat, 2004). This approach has been developed since 2000, when France was awarded a LIFE- project on the improvement of management of natural sites (Jensen, 2003). In this project 37 Natura 2000 sites featured as pilot for the development of a management plan, based on the ideas regarding the establishment of a ‘conservation objectives document’ – Document de Objectifs – in the form of a contract between the central administration, the local authority and the relevant stakeholders and users of the site. The composing elements of a DOCOB include: a diagnosis of the situation the site is in; a description of challenges, stakes and objectives; a plan of action. The kind of conservation objectives in these DOCOBs resemble the ones in the UK in that they are mostly qualitative. The difference is the way the objectives are defined: the conservation objectives are not advised by one authority, but instead are decided upon in discussion by the members of the steering committee, in the end with the approval of the prefect – who considers the compliance with Natura 2000 –. At the national level, the compliance of the collective DOCOBS and plans is overseen by a national `Natura 2000 Monitoring Committee’. A good example of conservation objectives of a DOCOB are the ones worked for Port Cros, a small island in the South of France that knows hardly any development, where tourism and fishery is strictly regulated and motorised transportation is not allowed. One of the conservation objectives there is for example: ‘To conserve the herbier Posidonia and support its development’ (Jensen, 2003) or ‘To further study and control the presence of exotic species – e.g. the eucalyptus – on the island of Porquerolles (Parc National Port Cros, 2004)’. F. Neumann - 506 - These goals for Port Cros were set in the framework of the DOCOB, after deliberation with the main stakeholders of the ‘comité de pilotage’, also based on a prior diagnosis of the island, that is in a relatively good state but particularly suffering from the effects of tourism and recreational sailing as other parts of the coast in the South of France (Adreani, 2005). The goals are yearly monitored in a quantitative way and reported to the steering committee. The monitoring is carried out by staff of the site. Management structure and stakeholder consultation Main elements composing the managerial structure of the DOCOB are as follows: The central function exercised by the ‘Comité de Pilotage’ – the steering committee – that includes the relevant governmental and non-governmental stakeholders related to the site, including four groups: 1) environmental NGOs; 2) user and owners; 3) representatives of the local administration; 4) the prefect, as representative of the national government. The steering committee is in charge of producing the state of the art of the site, describing the main challenges and proposing an action plan as well as providing a structure for its monitoring and evaluation. This committee also is conducting a regular progress report to the relevant authorities. The chairman of the steering committee is initially selected by the local authorities. Upon demand of the local authorities the state can also appoint the chairman of the steering committee. There was much discussion on this point. Upon proposition of the Senat, the prior proposal that left the choice of the chairman partly to the central government, was amended to let the authority for this choice lie at the local level, more in line with the policy to decentralise. Now it is up to the local level to choose a chairman for the steering committee or to ask the state to make this choice. The DOCOBs are meant to allow more freedom for the regional level, although there is still control exercised by the prefect. The third important element is the role of the prefect and the central state. Ultimately, the prefect has to approve and sign the DOCOB. Furthermore he is also responsible to check whether the measures taken in the DOCOB are sufficient to meet the Natura 2000 requirements. The DOCOBs are evaluated each six years by the prefect to check conformity with the directive. Also the prefect can take

51

4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat action if it is signalised that the measures implemented are not sufficient or that the situation of the site is deteriorating. The plans are meant to be evaluated regularly, but at least each six years by the Prefect, who has to approve the evaluation report.

Initial experiences The experiences so far with the development of DOCOBs have in any case been positive, in that fears of a designation to lead to a zone where no activity can take place at all are unfounded; the discussion about the different DOCOBs have led to a better understanding about designation at local level (Palos and Bertrand, 2004). According to Palos and Bertrand, who carried out a preliminary assessment of the DOCOB and of water management plans in France, the DOCOB has structured the involvement of a broad range of stakeholders. A difficulty Palos and Bertrand found in the development of the DOCOB and the designation of sites is the countervailing interests of the ‘ecological arena’ of NGOs and the administration responsible for the environment on one hand and the ‘rural and local groups’ in charge of managing agriculture on the other hand. In addition to the development of the DOCOB there was much discussion between the local and central administration regarding their roles in the steering committee. In the current structure, much authority is left to the local level. However, a strong role of the prefect remains, particularly regarding the control of compliance with European regulations. In some conflicting cases the DOCOB according to Palos and Bertrand have however created much clarity about the meaning and practical implications of Natura 2000, easing some of the designation discussions. An example of interest is the earlier mentioned management plan for the protection of Port Cros, a small SCI and SAC in front of the coast of Hyères in the south of France. Particularly the close cooperation of the different parties at Port Cros has led to better understanding among the different stakeholders, allowing even to take measures for some stakeholders to temporarily cease activities in number of areas. An interesting experience was that small scale companies fishing around the island, came over time to the insight that the regular closing of areas for all fisheries turned out to be beneficial for their harvest and its quality in the long run (Jensen, 2003). There is still some way to go with the implementation of the DOCOBs as for many of the DOCOBs, an official approval has not been granted yet. The Prefect can only approve the DOCOB formally if the designation process has been completed. This administrative process sometimes delays the implementation of measures. Meanwhile however the initiatives for the DOCOB in the country, in particular also in the South and South-East have started extensive discussions on how to better regulate activities for tourism and industrial activities at protected sites.

Some illustrative examples of management plans in development and some relevant outcomes of the Paralia Workshops Apart from activities in France and the UK, of course also efforts are on-going in other Member States. One of particular interest is PROSES 2010. This is an initiative carried out by an organisation especially created by two Member States, the Netherlands and F. Neumann - 508 - Belgium/Flanders, for a special purpose. With PROSES the first steps have been made to develop a common managerial approach towards the Scheldt Estuary shared between the Netherlands and Flanders. The initiative for this plan is now being worked out further and waiting on the setting of conservation objectives, that will be set at each side individually, also because the designations have been a Member State issue on both sides. At the Dutch side the conservation objectives will be set by the Ministry of Agriculture, at the Flemish side by the Nature Protection Department of the Ministry of the Flemish Community. The PROSES approach (PROSES, 2005) right away shows what may be a difficulty for other Management Plans in border areas as well: the co-ordination of the protection of sites in border zones where the same species and habitats are protected, while there are different protection regimes, due to Member State individual characteristics. The way the EU functions in this case is that the Member State is the designating entity, so that it can happen that in border zones, different goals, borders, measures are set, even when they concern the same biological biotope. Such situations are not always beneficial for Natura 2000 that notably has a goal to ensure a European system and tight network for the protection of Nature. Informally, at Paralia Workshops the European Commission has mentioned that it is up to the Member States to initiate cooperation in such cases. In the case of Flanders and the Netherlands this has worked quite well with PROSES. Both sides are very satisfied with it. There may also be cases, where this has worked less well, or where one Member State does not agree with another one on the goals or measures to protect species. In such cases, there are no or only formal instruments for an individual Member State to take action, other than informal initiatives. In case one Member State would wait too long to take action, creating a disadvantage for a protected site in a Member State that has reacted faster, there are little instruments available for the latter to make the first take action. This issue, also recognized by Morris and Reach, would be useful to discuss further on some of the EU expert groups, e.g. the one on conservation objectives. That would be increasingly relevant, as many of the countries in NWE and also the new Member States are currently setting up their structures and debating on measures for Natura 2000 sites, and there are many bordering sites. One other issue which turned to be

52

4. sz. melléklet Nemzetközi gyakorlat relevant from the various Paralia Workshops is the issue of stakeholder involvement and management. In projects, where this is done badly, or in a very limited way, in the end there are many formal procedures and much litigation as parties not involved turn to more formal modes of interaction. In projects, where much attention is given to stakeholder management, of course still also legal procedures can arise, but the chance is minimised and usually any procedural damage is repairable.

Conclusions and recommendations This limited review shows that considerable development both in France and the UK has taken place regarding the development of management plans focussed on integrating Management plans in perspective of art. 6.1 of the Habitats Directive - 509 - nature protection and the management of other activities as e.g. maritime transport and fisheries. From this review the following can be concluded: - In all developments stakeholder willingness and their early involvement and an early setting of conservation objectives are essential in coming to management plans. From the UK experience amongst others it has showed that one relatively simple element is very important: having fixed staff working full time is a must for a truly operating management plan. Furthermore, the UK experience shows it is useful for Marine sites to start from the principle that there is only one management plan for a site. - The French experience shows that instituting a contractual system is very useful in order to shed the light on what designation exactly means for the stakeholders involved. This can be particularly helpful in cases where designation is not properly understood or in cases where it is thought that designation means standstill. - For both the UK and France it shows that the structural development of management plans for Natura 2000 sites is very useful in order to be able to create structure to efficiently manage and take decisions regarding the sites and involve stakeholders. Without the presence of the differently created advisory and working groups, the involvement of for example NGOs and other groups would need each time the creation of temporary structures in case conflicts or discussions arise. In case well worked out Management Plans are not present, local and national administrations would continuously run from one to other incident while the presence of a Management Plan systemises the information queries and stakeholder management necessary for running the proper and efficient procedures and societal processes. - Over-all looking at how Management Plans are discussed in literature and documentation, so far it seems little attention has been given to actual organisational aspects and processes – in contrast to the legal aspects –, while that is just what keeps the schemes running. It seems this aspect deserves more attention as also mentioned by the European Commission in her progress report on the implementation of the BD and HD (EUC, 2003). Particularly such attention could be also very beneficial to learn from for New Member States, who in some cases, are in the process of designating considerable marine sites? e.g Poland (EC, 2003). Also some of the existing Member States as Portugal, Spain, Greece and Finland have designated considerable Marine Sites and could perhaps learn from the long-term experiences in the UK and France. Particularly for the new states such learning is useful, as they are suffering from drawbacks due to the large capacity that is required to adapt to all new EU legislation. Knowing more about how to efficiently set up management plans could help them greatly in the management of these sites and also limit the number of infringement procedures. - A topic very relevant for the New Members states – as well as for the old ones – is the issue of crossborder management of coastal zone sites. This is a question playing in fact at two levels: between Member States, but also between regions or states within federally organised states – where the designation process is done by regional governments –. A better mechanism should be found for such cases, as their frequency will increase with the new states that have joined. The case of the Scheldt River is F. Neumann - 510 - definitely not unique in this case, as there are also other estuaries that are divided by bordering states. For example the Oder River that separates Germany and Poland, with the port of Szczecin on one side. Also here the issue of cross-border management of sites becomes important (Bundesministerium für Bildung und Wissenschaft, 2005). All Member States and regions dealing with this issue could benefit from the identification of a mechanism or guidance – or even prototype example – of how to proceed in such cases in an efficient way. Finally, regarding the concept of Natura 2000, one can wonder whether the adjective ‘2000’ is still applicable. Maybe European institutions and actors/stakeholders should think also of a Natura 2010 or 2020 – particularly considering some states only became member after 2000?

53

5. sz. melléklet Területfelelısök

Kód


HUKN30003 Izsáki Kolon-tó HUKN20030 Pirtói Nagy-tó

Terület típusa KMT + KTT

Területe Terület (ha) aránya (%) 3 260

Területi felelıs

Tematikus értekezlet idıpontja és meghívott NPI

7,1 Vidéki Róbert

KNPI (2008. 11. 13.)

256

0,6 Boros Emil

KNPI (2008. 11. 13.)

815

1,8 Boros Emil

KNPI (2008. 11. 13.)

HUKN30002 Gátéri Fehér--tó

KTT KMTKTT

HUKN20032 Dél-İrjeg

KTT

4 564

9,9 ÖBKI (Horváth András) KNPI (2008. 11. 13.)

HUDD20040 Tengelici homokvidék Jánosházi-erdı és Égett HUDD20014 berek

KTT

5 518

12,0 ÖBKI (Horváth András) DDNPI (2008. 11.20.)

KTT

591

1,3 ÖBKI (Horváth András) DDNPI (2008. 11. 20.)

Szilvásváradi Aszaló és HUBN20067 Szilvás-patak mente

KTT

186

0,4 Kenyeres Zoltán

BNPI (2008. 11.27.)

HUBN20030 Hejı mente

KTT

463


BNPI (2008. 11. 27)

HUFH20003 Fertımelléki dombsor

KTT

2 545

5,5 Király Gergı

FHNPI (2008. 11.27.)

HUFH20006 Dudlesz-erdı

KTT

1 090

2,4 Király Gergı

FHNPI (2008. 11.27.)

HUDI20047

Szigeti homokok

KTT

788


DINPI (2008 12.03.)

HUDI20051

Turjánvidék

KTT

10 630

HUDI20053

Velencei-hegység

HUDI30002

Zámolyi-medence

KTT KTT + KMT

HUDI20055

23,1 Vidéki Róbert

DINPI (2008 12.03.)

3 873


DINPI (2008 12.03.)

2 596

5,7 MME

DINPI (2008 12.03.)

Veresegyházi-medence Lajoskomáromi HUDI 20031 löszvölgeyk Miklósfai MórichelyiHUBF10001 halastavak

KTT

397

0,9 ÖBKI (Horváth András) DINPI (2008 12.03.)

KTT

832

1,8 ÖBKI (Horváth András) DINPI (2008 12.03.)

KMT

450

1,0 MME

BfNPI (2008.12.11.)

HUBF20024 Berhidai-löszvölgyek

KTT

108


BfNPI (2008.12.11.)

HUBF20037 Alsó-Zala-völgy

KTT

6 557

HUDD20041 Dél-balatoni berkek

KTT

427

14,3 Vidéki Róbert 0,9 Kenyeres Zoltán

BfNPI (2008.12.11.) BfNPI (2008.12.11.)

54

6. sz. melléklet

EMLÉKEZTETİ a „NATURA 2000 területek fenntartásai tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2008. november 13-án a VÁTI-ban tartott elsı tematikus értekezletrıl Helyszín: Budapest, VÁTI Kht. Idıpont: 2008. november 13. csütörtök, 13.30 óra Résztvevık: Dr.Podmaniczky László Pataky György Kelemen Eszter Marticsek József Králl Attila Boros Emil Kenyeres Zoltán Sipos Ferenc Göncz Annamária Faragóné Huszár Szilvia Schneller Krisztián

projektvezetı, SZIE KTI kommunikációs szakértı, SZIE-KTI kommunikációs szakértı. SZIE-KTI zoológiai szakértı, MME zoológiai szakértı, MME zoológiai szakértı, Naturglob Kft. természetvédelmi szakértı, ACRIDA Bt. KNPI koordinátor irodavezetı, VÁTI Kht. tervezı, VÁTI Kht. tervezı, VÁTI Kht.

A konzultáción a kölcsönös tájékoztatás eredménye az alábbiak: 1. Sipos Ferenc a Kiskunsági Nemzeti Park koordinátora tájékoztatta a projekt partnereket az illetékességi területen lévı 4 Natura 2000 terület rendelkezésre álló adatairól. 2. A tájékoztatás alapján elkészült táblázatos összefoglaló kiegészítésül szolgál a Natura 2000 területekre készülı GAP analízishez. (2. sz. melléklet) 3. A találkozón a partnerek megegyeztek az egyes területek felelıs szakértıirıl. Ennek részleges eredményét a 3. melléklet tartalmazza. Az ÖBKI képviselıje a megbeszélésen nem tudott részt venni, ezért további pontosítás szükséges. 4. Sipos Ferenc azt kérte, hogy a projekthez szükséges adatokat a VÁTI Kht a KNP Igazgatónak címzett levelében kérje meg, ezek az érintett területekre vonatkozó - INTERREG pályázat keretében készült élıhelytérképek - kezelési terv - NP vagyonkezelési területek területhasználata és bérlıinek elérhetısége - biotikai és abiotikai adatok, felmérések és kutatási eredmények 5. A kezelési elıírások területi egységének meghatározására több javaslat hangzott el a. hrsz-os, b. MEPAR blokkhoz igazított, c. önálló kezelési egység, alapvetıen élıhely foltokhoz igazítottan Ennek alapján a projektvezetı felkérte Vidéki Róbertet, hogy az Izsáki Kolon-tó területén belül egy mintaterületre a fenti variációkat dolgozza ki. Mellékletek: 1. Jelenléti ív 2. Natura 2000 területek adat rendelkezésre állása 3. Területfelelısök Budapest, 2008 november 17. Az emlékeztetıt összeállította: Faragóné Huszár Szilvia

55

6. sz. melléklet

56

7. sz. melléklet

EMLÉKEZTETİ a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2008. november 20-án a VÁTI-ban tartott második tematikus értekezletrıl Helyszín: Budapest, VÁTI Kht. Idıpont: 2008. november 20. csütörtök, 13.30 óra Résztvevık: Dr.Podmaniczky László Pataki György Megyesi Boldizsár Králl Attila Parrag Tibor Göncz Annamária Faragóné Huszár Szilvia Schneller Krisztián

projektvezetı, SZIE KTI kommunikációs szakértı, SZIE-KTI kommunikációs szakértı. SZIE-KTI zoológiai szakértı, MME DDNPI koordinátor irodavezetı, VÁTI Kht. tervezı, VÁTI Kht. tervezı, VÁTI Kht.

A konzultáción a kölcsönös tájékoztatás eredménye az alábbiak szerint alakult: 5. Parrag Tibor a Duna–Dráva Nemzeti Park koordinátora tájékoztatta a projekt partnereket az illetékességi területen lévı 2 Natura 2000 terület rendelkezésre álló adatairól. A tájékoztatás alapján elkészült táblázatos összefoglaló kiegészítésül szolgál a Natura 2000 területekre készülı GAP analízishez.(2. sz. melléklet) 6. Az egyes területekre vonatkozó felelıs szakértık kijelölésében jelen egyeztetésen nem történt változás, azaz a két terület felelıse az MTA-ÖBKI . 7. Parrag Tibor felajánlotta nemzeti park igazgatóság segítségét − egyrészt egy személyes konzultáció megszervezésében, amely a természetvédelmi ırök közremőködésével pontosabb területi ismeretek megszerzését teszi lehetıvé − másrészt a jelölı növény és állatfajokról készülı térkép megszerkesztésében, veszélyeztetı tényezık kiválasztásában, egy táblázatos veszélyeztetı elem lista esetén − harmadrészt a továbbiakban kért adatok betekintéséhez ill. eseti átadásához, amelyet meg kell elıznie a KvVM-tıl kért engedélynek 5. A találkozón Podmaniczky László és Pataki György kézhez kapta a KvVM-tıl származó „A madárvédelmi és az élıhelyvédelmi irányelveknek megfelelı monitorozás és területkezelés elıkészítése” tárgyú EU-s projekt keretében készült (11 Natura 2000 területre vonatkozó) élıhelytérképeket tartalmazó cd 1-1 példányát. Mellékletek: 1. Jelenléti ív 2. Natura 2000 területek adat rendelkezésre állása

Budapest, 2008 november 21. Az emlékeztetıt összeállította: Faragóné Huszár Szilvia

57

7. sz. melléklet

58

8. sz. melléklet

EMLÉKEZTETİ a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2008. november 27-én a VÁTI-ban tartott harmadik tematikus értekezletrıl Helyszín: Budapest, VÁTI Kht. Idıpont: 2008. november 27. csütörtök, 13.30 óra Résztvevık: Dr.Podmaniczky László Pataki György Megyesi Boldizsár Marticsek József Kenyeres Zoltán Schmotzer András Király Gergely Göncz Annamária Faragóné Huszár Szilvia

projektvezetı, SZIE KTI kommunikációs szakértı, SZIE-KTI kommunikációs szakértı. SZIE-KTI zoológiai szakértı, MME természetvédelmi szakértı, ACRIDA Bt. koordinátor, BNPI területfelelıs (FHNP területek), Mohos-Csitri Kkt irodavezetı, VÁTI Kht. tervezı, VÁTI Kht.

A konzultáción a kölcsönös tájékoztatás eredménye az alábbiak szerint alakult: 1. Schmotzer András a Bükki Nemzeti Park koordinátora tájékoztatta a projekt partnereket az illetékességi területen lévı 2 Natura 2000 terület rendelkezésre álló adatairól. 2. A tájékoztatás alapján elkészült táblázatos összefoglaló kiegészítésül szolgál a Natura 2000 területekre készülı GAP analízishez. (2. sz. melléklet) 3. A BNPI területi felelıs szakértıje Kenyeres Zoltán. 4. Schmotzer András felajánlotta az igazgatóság segítségét − a kezelési terv − 2008-as földkönyvi adatok (tulajdonosok nélkül) − 2008. januári tulajdoni nyilvántartás a Szilvásvárad Aszaló-hegy érintett gazdálkodóiról − az MME helyi csoportjának/vezetıjének elérhetısége, − a 2008 tavaszi egyeztetés dokumentációja, amelyet a helyi érintettekkel folytattak átadásához ill. betekintéséhez. Az adatokat a tervezık levélben kérik az igazgatóságtól. 5. A találkozón Kenyeres Zoltán kézhez kapta a KvVM-tıl származó „A madárvédelmi és az élıhelyvédelmi irányelveknek megfelelı monitorozás és területkezelés elıkészítése” tárgyú EU-s projekt keretében készült (BNPI területekre vonatkozó) élıhelytérképeit digitális adathordozón. 6. A FNHPI igazgatóság koordinátora Takács Gábor minisztériumi elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni a megbeszélésen. A GAP analízis alapját szolgáló táblázat (2. sz. melléklet) vonatkozó részeit emailen megküldte. További egyeztetés szükséges Dr. Kárpáti László FHNPI igazgató úrral. 7. A FHNPI területek felelıs szakértıje Király Gergely. Mellékletek: 1. Jelenléti ív 2. Natura 2000 területek adat rendelkezésre állása Budapest, 2008 november 28. Az emlékeztetıt összeállította: Faragóné Huszár Szilvia

59

8. sz. melléklet

60

9. sz. melléklet EMLÉKEZTETİ a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2008. december 3-án a VÁTI-ban tartott negyedik tematikus értekezletrıl Helyszín: Budapest, VÁTI Kht. Idıpont: 2008. december 3.szerda, 9 óra Résztvevık: Dr.Podmaniczky László projektvezetı, SZIE KTI Megyesi Boldizsár kommunikációs szakértı. SZIE-KTI Kelemen Eszter kommunikációs szakértı. SZIE-KTI Gergely Márta kommunikációs szakértı. SZIE-KTI Marticsek József zoológiai szakértı, MME Krall Attila szakértı, MME Dr. Horváth András botanikai szakértı, ÖBKI Kenyeres Zoltán természetvédelmi szakértı, ACRIDA Bt. Vidéki Róbert szakértı, Doronicum Kft. Viszló Levente igazgató, Pro Vértes Közalapítvány Sipos Katalin osztályvezetı, DINPI Baranyai Zsolt koordinátor, DINPI Göncz Annamária irodavezetı, VÁTI Kht. Faragóné Huszár Szilvia tervezı, VÁTI Kht. Schneller krisztián tervezı, VÁTI Kht. A konzultáción a kölcsönös tájékoztatás eredménye az alábbiak szerint alakult: 1. Sipos Katalin és Baranyai Zsolt a Duna–Ipoly Nemzeti Park koordinátora tájékoztatta a projekt partnereket az illetékességi területen lévı 6 Natura 2000 terület rendelkezésre álló adatairól. 2. Viszló Levente a Zámolyi-medence területérıl adott részletes felvilágosítást. 3. A tájékoztatás alapján elkészült táblázatos összefoglaló kiegészítésül szolgál a Natura 2000 területekre készülı GAP analízishez. (2. sz. melléklet) 4. A DINPI területek felelıs szakértıi : Szigeti-homokok: Kenyeres Zoltán. Turjánvidék: Vidéki Róbert Velencei-hegység: Kenyeres Zoltán Zámolyi-medence: MME Lajoskomáromi löszvölgyek: ÖBKI Veresegyházi-medence: ÖBKI 5. Sipos Katalin felajánlotta az igazgatóság segítségét − meglévı kezelési tervek − egyéb kutatási jelentések, alátámasztó anyagok − nemzeti parkon belüli egyeztetésekhez szükséges konzulens személyek elérhetıségeik (Csihar László, Csörgı Tibor) Külsı egyeztetési partnerek (HM, MGSzH Erdészet Budapesti Igazgatóság, Lovasberényi Erdészet) kontakt személy elérhetıségeik átadásához ill. betekintéséhez ill. Az adatokat a tervezık levélben kérik az igazgatóságtól. 6. A találkozón a partnerek kézhez kapták jelen projekt munkaindító jelentését digitális adathordozón. Mellékletek:

1. Jelenléti ív 2. Natura 2000 területek adat rendelkezésre állása Budapest, 2008 december 8. Az emlékeztetıt összeállította: Faragóné Huszár Szilvia

61

11. sz. melléklet

62

10. sz. melléklet

EMLÉKEZTETİ a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2008. december 11-én a Csopakon tartott ötödik tematikus értekezletrıl Helyszín: Csopak, BFNPI Idıpont: 2008. december 11. csütörtök, 10 óra Résztvevık: Petróczi Imre Megyer Csaba Rozner György Mészáros András Klein Ákos Dr.Podmaniczky László Megyesi Boldizsár Marticsek József Krall Attila Kenyeres Zoltán Göncz Annamária Faragóné Huszár Szilvia

szakmai igazgatóhelyettes, BFNPI osztályvezetı, BFNPI természetvédelmi ır, BFNPI természetvédelmi ır, BFNPI BFNPI projektvezetı, SZIE KTI kommunikációs szakértı. SZIE-KTI zoológiai szakértı, MME zoológiai szakértı, MME természetvédelmi szakértı, ACRIDA Bt. irodavezetı, VÁTI Kht. tervezı, VÁTI Kht.

A konzultáción a kölcsönös tájékoztatás eredménye az alábbiak szerint alakult: 1. A BFNPI illetékességi területén lévı 4 Natura területet a nemzeti park munkatársai mutatták be és adtak tájékoztatást a projekt partnereket a rendelkezésre álló adatokról. Ennek táblázatos összefoglalója a 2. sz. mellékletben található. 2. A tájékoztatás alapján elkészült táblázatos összefoglaló kiegészítésül szolgál a Natura 2000 területekre készülı GAP analízishez. 3. Az egyes területek felelıs szakértıje: Alsó-Zala-völgy: Vidéki Róbert Berhidai-löszvölgyek: Kenyeres Zoltán Miklósfai Mórichelyi-halastavak: MME Dél-balatoni berkek: Kenyeres Zoltán 4. Petróczi Imre felajánlotta az igazgatóság segítségét az alábbi alapanyagok átadásához ill. betekintéséhez: Alsó-Zala völgy tekintetében − a kezelési tervek, − fajok elıfordulásának ponttérképe − halas adatok − LIFE pályázatból földtulajdonosok használók adatai Egyéb más területek esetében - botanikai és zoológiai adatok − Egyeztetésekhez szükséges kontaktszemélyek elérhetıségét Az adatokhoz való hozzáférést a tervezık az emlékeztetı megküldésével egyidejőleg levélben kérik. Mellékletek: 1. Jelenléti ív 2. Natura 2000 területek adat rendelkezésre állása Budapest, 2008 december 13. Az emlékeztetıt összeállította: Faragóné Huszár Szilvia 63

10. sz. melléklet

64

11. sz. melléklet

EMLÉKEZTETİ a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. január 13-án a VÁTI-ban tartott belsı projektértekezletrıl Helyszín: VÁTI Kht. Idıpont: 2009. január 13. kedd, 14.30 óra Résztvevık: Magyari Julianna Pataki György Göncz Annamária Faragóné Huszár Szilvia Schneller Krisztián

agrár-környezetgazdálkodási felelıs, SZIE-KTI kommunikációs felelıs, SZIE-KTI irodavezetı, VÁTI Kht. tervezı, VÁTI Kht. tervezı, VÁTI Kht.

A konzultáción a kölcsönös tájékoztatás eredménye az alábbiak szerint alakult: 1. A fenntartási tervezés során elıállítandó térképek szerkesztése és dokumentálása a SZIEKTI-n készül. Felelıse: Magyari Julianna. Elkészítendı térképek és feldolgozandó témák: − − − − − − − − − − − − −

DTA 50 áttekintı Corine Landcover a területfelhasználásról Jogilag Védett területek 1:100 000 Agrotopo térkép Kiemelten és fokozottan érzékeny felszín alatti vizek Élıhelytérképek (Á-NÉR, Annex) Közösségi fajok elıfordulása (ponttérkép) Kezelési javaslatokat bemutató térkép Környezetérzékenység Mg. alkalmasság Erdıtelepítési alkalmasság (gazdasági és környezeti) Földhasználat váltási javaslatokat ábrázoló térkép Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek

2. Hasznos volna az agrár-környezetgazdálkodásban és a KAT intézkedésben támogatott parcellák ismerete és a gazdák tapasztalatainak megismerése, ebbıl következtetések levonása a Natura területekre. 3. Az erdıtérképek beszerzését az MGSZH Erdészeti Igazgatóságnál Kolozs Lászlónál kezdeményezni szükséges, esetleg. KvVM közbenjárásával. 4. A körzeti erdıtervek beszerzése az MgSzH területi szerveinek Erdészeti Igazgatóságaitól. 5. A munkaterv szerinti 2.3 pont a területhasználat ismertetése, ennek felelıse SZIE-KTI (Magyari Julianna) . A fejezet elkészítésébe a VÁTI-ból Schneller Krisztián kapcsolódik be. A januári jelentésbe egy részletes tartalomjegyzéket szükséges csatolni a fejezet összeállításáról. Ennek tervezét VÁTI megküldi SZIE-KTI-nek véleményezésre. 6. A településrendezési tervek feldolgozása alapvetıen a VÁTI-ban készül. Tájolóterv Kft. bevonása lehetséges. A tervek feldolgozási üteme illeszkedjen a kommunikációs csoport interjúidıpontjaihoz. 7. Pataki György vezette kommunikációs csoport elkészült az interjúzás ütemtervével. A tervezett interjú alanyokhoz és kérdésekhez hozzászólást várnak. Az anyagokat megküldik

65

12. sz. melléklet emailen. Az interjúzás lebonyolítása több naposra, a gazdákkal általában hétvégén tervezik. A vátis munkatársakkal egyeztetés szükséges. 8. A honlap átmeneti helyen mőködik még jelenleg. A tartalmi feltöltéséhez az üzemeltetık a területfelelısöktıl várnak anyagokat. A KvVM-ben tartandó honlap egyeztetı értekezlet döntései alapján a honlap felépítése, szerkezete módosítható. 9. A Natura 2000 területek tervezésének nemzetközi tapasztalatainak feldolgozásáért Podmaniczky László felel. Magyar nyelvőre fordított összefoglaló anyag készítése szükséges. Mellékletek: 1. Jelenléti ív Budapest, 2009. január 14. Az emlékeztetıt összeállította: Faragóné Huszár Szilvia

66

12. sz. melléklet

EMLÉKEZTETİ a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. január 27-án a KvVM-ben tartott szakmai projektértekezletrıl Helyszín: KvVM Idıpont: 2009. január 27. kedd, 9 óra Résztvevık: Érdiné Szekeres Rozália Pallag Orsolya

Varga Ildikó Vozár Ágnes Kissné Dóczy Emília Ádám Szilvia Podmaniczky László Pataki György Bela Györgyi Faragóné Huszár Szilvia

fıosztályvezetı, KvVM TKSZÁT projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TKSZÁT, Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály osztályvezetı, KvVM TKSZÁT, Természetmegırzési Fıosztály, Ökológiai Osztály tanácsos, KvVM TKSZÁT, Természetmegırzési Fıosztály, Natura 2000 Osztály KvVM TKSZÁT KvVM TKSZÁT projektvezetı, SZIE-KTI kommunikációs felelıs, SZIE-KTI honlap felelıs SZIE-KTI tervezı, VÁTI Kht.

A konzultáción a kölcsönös tájékoztatás eredménye az alábbiak szerint alakult: 10. Bela Györgyi bemutatta a projekt honlapjának (www.naturaterv.szie.hu) mőködését. A honlap észrevételezése a mellékelt véleményekkel már elızetesen is megtörtént. A jelen ülésen ezt kiegészítve szóltak hozzá a részt vevık. 11. Az alapstruktúrával minden résztvevı elégedett. 12. A logokat szükséges kiegészíteni (KvVM, KvVM FI, EU, projekttagok). 13. A menüsor elcsúszását technikailag kezelni szükséges. 14. A honlap fıcímében szerepeljen a projekt neve, száma és a tervezés folyamatára utaljon. 15. A Kapcsolat részben kerüljön feltüntetésre a teljes résztvevıi kör (megbízó, vállalkozó, nemzeti park koordinátor) 16. A tartalmi részeknél a szakmai megfogalmazást elıtérbe kell helyezni, ehhez KvVM ad támpontot a honlapszerkesztınek. Ennél fogva a bevezetı szöveget, a tervkészítés hátterének szövegét szükséges átírni. 17. A 20 Natura 2000 terület kódja egyértelmőbbé teszi a területek beazonosítását, ezért szükséges feltüntetni. 18. Az oldalakon a linkelt fogalmak használatát elınyben kell részesíteni, így az oldalak rövidebbé, áttekinthetıbbé válnak. A mélyebben érdeklıdı felhasználó e módszert alkalmazva juthat bıvebb információhoz. 19. A regisztrált felhasználó jogosultságait meg kell jeleníteni. Nem feltétlenül kell feltüntetni minden oldalon a bejelentkezés lehetıségét. 20. A hozzászólásokat egy központi adatbázis győjti, ez a mőködtetık, megbízó és projektpartnerek számára lekérdezhetı. A viszontválaszra szükséges volna felelıst megnevezni. A nem konkrét tervezéssel, hanem általánosan a Natura 2000 területekkel kapcsolatos kérdéseket a KvVM honlapján a GYIK-ra lenne célszerő átirányítani, ill. a GYIK-ra való linkelést megoldani. 67

12. sz. melléklet 21. Fórumtémát bárki nyithasson, ne csak tervezıi jogosultságúak. 22. A honlap arculata a minimál dizájnra törekszik. Az oldalak ezért ne legyenek túlzsúfoltak. 23. A KvVM részérıl a honlap összekötı Ádám Szilvia. 24. A honlapszerkesztık hangsúlyozták, hogy a megbízótól és a projekt szakértıitıl szakmai anyagokat és fényképeket várnak, vagy feltölthetik maguk is. 25. Pataki György a projekt kommunikációjának fı irányait mutatta be. A négy elem közül – honlap, kiadvány, fórum és interjúzás terepbejárás keretében – az utóbbinál már elkészült az az interjúalanyok listája, az interjúfonal és a tervezett ütemterv. Ennek aktualizált változata a negyedévi jelentésbe bekerül. 26. Az eredetileg tervezett közös – összes projekttag részvételével történı – terepbejárás elmarad, helyette tematikus, egyedi terepbejárás alkalmazását látják célszerőnek a projekttagok. Így a gazdasági-társadalmi helyzet feltárását a kommunikációs csoport, míg a természetikörnyezeti felmérést a területfelelısök végzik. Az interjúzáshoz bárki csatlakozhat. 27. Az interjúzást újságíró segíti, aki felel a sajtóban történı megjelenésért. 28. KvVM ismételten kérte a szórólapok alkalmazását az interjúzásnál. A mintapéldány elkészültérıl tájékoztatást várnak. 29. A dokumentálásnál fényképek alkalmazása javasolt. 30. A projekt végsı kiadványának konkrét elemei késıbb pontosítandók, ugyanakkor a nyomdai árajánlathoz mielıbb szükséges. 31. A soron következı negyedévi mérföldkı jelentés tervezetét 2009.02.02-ig kérik leadni Pallag Orsolyának. Mellékletek: 1. Jelenléti ív 2. KvVM vélemény Budapest, 2009. január 28 Az emlékeztetıt összeállította: Faragóné Huszár Szilvia

68

12. sz. melléklet

69

12. sz. melléklet KvVM honlapra adott véleménye 1. (P.O) Fıcímként középen szerepeljen: „A NATURA 2000 területek fenntartási terveinek készítése és kommunikációja a 2006/18/176.02.01 számú átmeneti támogatás projekt forrásából. 2. (P.O.)A Fıoldal alcímeként a jelenlegi „A Natura 2000 fenntartási tervei elkészítésének folyamata” helyett más megfogalmazás jobb volna. 3. (P.O.)A bevezetı szöveg az alábbiakban javítandó: A honlap célja az, hogy bemutassa egy uniós forrásból finanszírozott program keretében 20 db Natura 2000 területre készülı fenntartási terv tervezési folyamatát, és lehetıséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. A fenntartási tervek elkészítésével alapvetıen kettıs célunk van. Egyrészt az, hogy az egyes Natura 2000 területek érintettjei (gazdálkodók és egyéb területhasználók) felé közérthetı módon bemutathatóvá váljanak azok a természetvédelmi szempontok, melyek a területek kijelölésekor megfogalmazódtak. Másrészt olyan gazdálkodási elıírások kialakítása a célunk az érintettekkel közösen, egy új típusú, széles körő és nyílt kommunikáció alkalmazásával, melynek betartásával – egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában – a területeken gazdálkodók képesek és hajlandók is közremőködni a természeti értékek megırzésében és gyarapításában. Ezért a fenntartási tervekben arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a természetvédelem „igényei” közül

melyeket

lehet

és

milyen

módon

az

érintettek

bevonásával

reálisan

kielégíteni.

Elızmények A 2006/18/176.02.01 számú „Átmeneti Támogatás” projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként a VÁTI Kht., partnerségben a SZIE-KTI, az MTA-ÖBKI és az MME, szervezetekkel, mint nyertes ajánlattevı került kihirdetésre. A tervezés a KvVM megbízásában 20 kiválasztott Natura 2000 területre vonatkozik, mely mintául szolgálhat a további Natura 2000 területek terveinek elkészítéséhez. A Natura 2000 fenntartási tervei elkészítésének folyamata 1. A területek természeti értékeinek összegyőjtése, kiegészítése, aktualizálása és bemutatása a területek érintettjeinek 2. A területhasználattal kapcsolatos gazdálkodási- és egyéb adatok összegyőjtése és rendezése 3. Az egyes területek természetvédelmi (kezelési) céljainak megfogalmazása 4. A kezelési elıírások meghatározása 5. A kezelési elıírások támogatási rendszerbe (AKG) illesztése, beleértve a rendszer kifizetési (támogatási) és mőködési költségeinek a meghatározását 6. A tervezési folyamat egészét átfogó PR és kommunikációs feladatok

Várható eredmények 1. A közbeszerzési kiírásból kicsit átfogalmazva kivehetı………………………………………………………………………………. X. A Natura 2000 területeken gazdálkodókon kívül egyes állami szervek, vállalkozók is érintettek a tervezett beruházások, tervek, projektek kapcsán. A fenntartási tervekben a közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok elıfordulásának pontos meghatározása lehetıvé teszi azoknak a területrészeknek a kijelölését, amelyek a beavatkozások szempontjából különösen érzékenyek, illetve pufferterületként vagy a területek között ökológiai folyosóként szolgálnak. Ezek az információk rendkívül hasznosak az egyéb területhasználók számára is, különösen egy Natura 2000 területekre irányuló vagy arra hatással lévı tevékenység tervezési szakaszában.

4.(P.O.) A logok között szerepeljen a KvVM/ VÁTI logo is. 5. (P.O.)A Hírek menüpont alatt „A tervezés folyamatának elsı lépései” c. részben: Jogszabályi háttér megnevezés javításra szorul. Nem felsorolásszerően (vagy link az idevonatkozó jogszabályokhoz). Egyetlen mondat a Korm. Rendeletrıl, ami felhatalmazást ad.

70

12. sz. melléklet Meg még talán annyi, hogy az ebben a projektben lévı tematika, nem az egyetlen üdvözítı, de az a következıkben leírtak alapján alakult ki. A fenntartási tervek tematikája jórészt a 30/2001. (XII. 28.) KöM rendeletben meghatározott tartalmi követelmények struktúráját követve részben annak egyszerősítésével, részben pedig a Natura 2000 jelölı fajokra és élıhelyekre vonatkozó kiegészítı információkat beépítve alakult/alakul ki. (A nevezett KöM rendelet már nem hatályos helyét a 3/2008 ……. Valamint a 9/2008…. Miniszteri utasítás…… ) A Természetvédelmi Hivatal (továbbiakban TvH) 2003-ban elkészítette a természetvédelmi kezelési tervek útmutatóját, majd 2006-ban a természetvédelmi kezelési tervek dokumentációjának elkészítéséhez szükséges útmutatót. 2008. év végéig 51 természetvédelmi kezelési terv jelent meg jogszabályban és 130 tervdokumentációt készítettek el az érintett nemzeti park igazgatóságok.

2005-ben a TvH két Natura 2000 mintaterületre (Pannonhalmi dombság, Hevesi-sík) készített modell értékő mintatervet.

2006-ban a réti angyalgyökér megırzését célzó LIFE projekt (LIFE/02/NAT/H/8630) keretében 11 területre készült terv, amelyek már a Natura 2000 célkitőzésekhez igazodnak tartalmukban, de még nem nevezhetık fenntartási terveknek. 2007-ben pedig 9 túzok-LIFE projekt terület fenntartási tervét véleményezte a Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárság. A tervek területi egyeztetése 2008. március 30-ig befejezıdött.

6. (P.O.)A Hírek menüpont alatt a „Fenntartási tervek készítésének céljai” pontban javítások szükségesek, mivel ezek nem célok a második bekezdés is csak részben! A Natura 2000 területek fenntartási tervei céljukban és tartalmi elemeiket tekintve is különböznek az országos jelentıségő védett természeti területekre készülı kezelési tervektıl. A fenntartási tervek a közösségi jelentıségő természeti értékek hosszú távú megırzéséhez és fenntartásához szükséges természetvédelmi célkitőzéseket, kezelési elıírásokat tartalmazzák. Így elkülönítendık az országos jelentıségő természeti területekre a 3/2008 (II. 5.) sz. KvVM rendelet szerint kötelezıen elkészítendı természetvédelmi kezelési tervek néven miniszteri rendeletben is megjelenı tervtípustól. A Natura 2000 fenntartási tervek által meghatározott – az adott terület jelölı fajaira és élıhely típusaira vonatkozó – kezelési javaslatoknak a gazdálkodók számára is megfelelı támpontot kell nyújtania a terület helyes, annak fenntartását, természetvédelmi helyzetének javítását szolgáló tevékenységekrıl.

7. (K.D.E.)A fıoldalon kellene a látogatók figyelmét felhívni arra, hogy lehetıség van a véleményezésre, fórumozásra stb. amennyiben regisztrálja magát. Kicsit zavaró, hogy minden egyes menüpontnál ott van a regisztráció és a belépés. 8. (K.D.E.)A fımenü-sort a tetején igazítani kellene, hogy az egyes menüpontok látszódjanak. Gondolom a hiányzó részeket még feltöltik pl: Fenntartási terveknél a felsorolás még hiányzik, stb. 9. (V.Á.)Logók: Ez egy EU-s projekt, ezért ha van ebben a projektben kötelezıen elıírt logóhasználat, akkor annak a fıoldalon (alján stb.) kell szerepelnie. 10. (V.Á.)A már elkészült fenntartási tervekkel kapcsolatban: Itt valamiféle egyeztetés esetleg szükséges (vagy utánajárás), hogy elérhetı-e a hivatkozott LIFE-ok keretében készült tervek, bár akár igen-akár nem a LIFE honlapokra az átlinkelés szerencsés lenne (már csak információ áramlás miatt is). 11. (V.Á.) Jelentések :A munkaindító, negyedéves stb. jelentések publikusak. Kérdés, hogy azokban az egyéb belsı emlékeztetıket is nyilvánossá akarják-e tenni?

71

12. sz. melléklet

12. (V.Á.) Javaslat: az áttekintı térképek megjelenítése célszerő lehet nemcsak az artblog nevő helyrıl, hanem a fenntartási tervek bekezdésben, ahol felsorolt a 20 területet. Ha valaki azon végigfut felvillanjanak az átnézeti képek, úgy informatívabb. 13. (V.Á.)”A tervezés folyamatának elsı lépései részben”: Egy mondatban érdemes lehet hangsúlyozni, hogy ez egy pilot projektként szolgál, és a kezelési terv mint kiindulási alapból, már valójában ott tartunk, hogy a 275/2004-ben megjelent x bekezdés a fenntartási tervekrıl és a tartalomjegyzékrıl…megnézni.. 14. (V.Á.)Linkgyőjteménynél a KVVM és a www.termeszetvedelem-re is át lehessen linkelni, ez utóbbinál nekünk célszerő lenne, ha elkészülne egy rövid oldal, ami a pályázatról szól ( a mi szemszögünkbıl és ott az alapinfók szerint, + szintén lenne visszalinkelés a SZIE oldalra.) 15. (V.Á.)Egyebek iránt legegyszerőbb talán az lenne, hogy a vállalkozóra tartozik, hogy mit tesz föl a saját oldalára, de elıtte egy-két nappal a tervezett infókat megnézeti velünk, hogyha véletlenül valami fontos dologban hiba /le nem követett jogszabályi változás, elírás, érzékeny információ) lenne, akkor azt jelezhessük. 16. (V.Á.)A fórumra a fentiek nem vonatkoznak. Ott esetleg készülni lehet olyan kérdések feltételére, amelyre a honlapkészítık nem tudnak válaszolni, mert nem konkrétan a tervezéshez kapcsolódik, hanem pl engedélyezéshez, kezeléshez, támogatási forráshoz. Nálunk is kapacitáshiány van, ezért ezeket lehet passzolni kell, vagy a mi szintén készülı gyakran ismételt kérdéseket tartalmazó oldalunkra irányítani. Ezt érdemes kicsit körbejárni! 17. (É.SZ.R.)A egész bevezetıt (V.I. egyezıen) szükséges átírni. 18. (É.Sz.R.) 6(1) bekezdést az irányelvbıl idézni Kormányrendeletbıl a tartalomjegyzéket idézni Fenntartási tervekrıl rövid általános leírást ( a LIFE, stb helyett) És egy Habitat Committee-s anyagot, ami sajnos nekem egyenlıre csak nyomtatva van meg . 19.(É.Sz.R. és V.I.) Ezek mind az általános bevezetıben leírtakhoz kapcsolódóan legyenek csak elérhetık (vagy pl. tudástárban is külön feltüntetve), mert a legelején egy érthetı, világos frappáns bevezetıre van szükség.) 20. (É.SZ.R.)Már a weblapon megjelenı fıcímbıl v. alcímbıl is derüljön ki, hogy ez egy projekt része 21. (É.Sz.R.) "A Natura 2000 fenntartási tervei elkészítésének folyamata" sokkal inkább fedi a feladatot, mint "A Natura 2000 fenntartásának tervezése", hiszen az teljesen más jellegő feladat, itt most a tervkészítésrıl van szó. 22. (U.K.K) Mivel ez a projekt honlapja, mindenképen szerepelnie kell feltőnıen a projekt címének és számának. Az EU logónak és az FI valamint kVVM logónak, és hogy kik vesznek részt a projektben. 23. (Á.SZ.) A szerkezet jó, áttekinthetı, logikus, csak a különbözı böngészıprogramokhoz való kompatibilitást kellene még megoldani (Internet Explorer, Firefox, Opera). Ez egy kerettel megvalósítható, amennyiben bele lehet nyúlni a HTML forráskódba, ami nem teljesen biztos a használt programnál. Idıközben viszont eszembe jutott egy ötlet, miszerint az egyetemi szervert hagyományos FTP-vel is el lehet érni, vagyis az index oldal háttér forráskódja is 72

12. sz. melléklet szerkeszthetı, ahol szintén bele lehet tenni egy „table frame”-t (már csak az a kérdés, hogy ez a Drupal szoftver mit szól hozzá). Ha szükséges ebben szívesen segítek. 24. (Á.Sz..) A legördülıs menüsor az egyszerőség kedvéért le lett szavazva, ami nem gond, de azért érdemes lehet megpróbálni hogyan fest az oldal, ha a menüsori linkekhez „ALT” taggel, kis elıugró buborékban hozzáfőznénk a hivatkozás alatt található aloldalak címét. Késıbb, ha sok információ felkerül az oldalra az áttekinthetıség miatt jól jöhet (vagy egy oldaltérkép készítése). 25. (Á.SZ. )A kinézetet lehetne még zöldíteni, az egyszerőség kedvéért tényleg jó ez a mostani skin, annyival azonban mégis fel lehetne dobni, hogy az egyik sarokban, vagy bannerként az oldal tetején váltakozhatnának naturás fotók (ehhez van egy jó script, el tudom küldeni). Véleményezık: P.O.: Pallag Orsolya É.Sz.R.: Érdiné Szekeres Rozália V.I.: Varga Ildikó V.Á.: Vozár Ágnes K.D.E.: Kissné Dóczy Emília U.K.K.: Udvardiné Kabay Krisztina Á.Sz.: Ádám Szilvia

73

13/1. sz. melléklet Javasolt interjúalanyok

Dél-balatoni berkek (BFNPI): Balatonföldvár: 84/540-330 Petőfi u. 1. Balatonszárszó: 84/362-501 Hősök tere 1. Szántód Zamárdi: 84/348-400 Szabadság tér 4. Berhidai löszvölgyek (BFNPI): Berhida: 88/596-580 Veszprémi u. 1-3. Miklósfai Mórichelyi-halastavak (BFNPI): Nagykanizsa Alsó-Zala-völgy (BFNPI): Dötk, 83/377-002, Fő u. 25 Kehidakustány, 83/534-003 Sármellék, 83/355-001, Dózsa Gy. u. 324. Zalaapáti, 83/352-003, Szent István tér 9. Zalaegerszeg, 92/502-100, Kossuth u. 17-19. Zalaszentgrót, 83/562-960, Dózsa Gy. u. 1. Zalaszentiván, 92/593-042, Hunyadi u. 2. Zalaszentlászló, 83/335-001, Kossuth u. 18. Hejő mente (BNPI): Hejőbába, 49/458-816, Fő u. 39. Nebesbikk, 49/458-802, Petőfi u. 13.

Szigeti homokok (DINPI): Pócsmegyer, Szigetmonostor Tahitótfalu Lajoskomáromi löszvölgyek (DINPI): Igar, 25/506-100, Fő u. 1. Lajoskomárom, 25/240-375, Komáromi u. 4. Mezőkomárom, 25/246-013, Petőfi u. 74. Veresegyházi-medence (DINPI): Mogyoród, 28/540-716, Szada, 28/405-181, Dózsa Gy. u. 88. Fertőmelléki dombsor (FHNPI): Fertőrákos, 99/530-024, Fő u. 139. Hegykő, 99/540-005, Iskola u. 1. Sopron, 99/515-100, Fő tér 1. Dudlesz-erdő (FHNPI): Sopron, 99/515-100, Fő tér 1. Pirtói Nagy-tó (KNPI): Pirtó, 77/540-010, Dózsa Gy. u. 19.

Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente (BNPI): Nagyvisnyó, 36/351-302, Felszabadulás u. 12. Szilvásvárad, 36/564-001, Miskolci u. 7.

Gátéri Fehér-tó (KNPI): Gátér, 76/426-220, Petőfi S. u. 16. Pálmonostora, 76/593-604, Posta u. 10. Tömörkény, 63/577-020, Ifjúság u. 8.

Tengelici homokvidék (DDNPI): Bikács, 75/333-153, Szabadság tér 1. Cece, 25/505-150, Deák F. u. 13. Németkér, 75/331-142, Rákóczi u. 2.

Izsáki Kolon-tó (KNPI): Izsák, 76/568-60, Szabadság tér 1. Csengőd, 78/441-144, Dózsa Gy. u. 35. Páhi, 78/436-022, Vasút u. 2.

Jánosházi-erdő és Égett-berek (DDNPI): Nagykorpád, 82/385-467, Petőfi u. 92. Ötvöskónyi, 82/598-000, Szabadság tér 1.

Dél-Őrjeg (KNPI): Császártöltés, 78/443-120, Keceli u. 107. Homokmégy, 78/454-064, Kossuth L. u. 16. Kecel, 78/420-211, Fő tér 1. Öregcsertő, 78/456-190, Kossuth L. u. 141.

Turjánvidék (DINPI): Dabas, 29/360-153, Március 15. tér 1. Kakucs, 29/376-051, Fő u. 20. Ócsa, 29/378-112, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Velencei-hegység (DINPI): Lovasberény, 22/456-024, Kossuth u. 62. Nadap, 22/470-001, Haladás u. 56. Pákozd, 22/258-014, Hősök tere 9. Sukoró, 22/598-007, Óvoda u. 2. Zámolyi-medence (DINPI): Csákvár, 22/582-310, Szabadság tér 9. Zámoly, 22/251-000, Kossuth u. 43.

74

13/2. sz. melléklet Interjúfonal célcsoportonként

Jegyzı/polgármester: -

Elıször arra kérnénk, hogy beszéljen a településrıl! o Milyen fıbb adottságokkal rendelkezik a település? o Mik a fıbb megélhetési lehetıségek? o Milyen a lakosság összetétele, milyen a közösség? o Vannak-e megoldásra váró problémái a településnek? Ha igen, melyek ezek? o Milyen fejlesztési elképzeléseik vannak a jövıre nézve?

-

Mi a véleménye a Natura 2000 programról (területkijelölés, szabályok, fenntartási tervek készítése, nyílt tervezés)? o Kiket érint elsısorban a településen? o Befolyásolja-e a település fejlesztési terveinek megvalósítását? o A területrendezési tervek készítését, egyeztetését befolyásolta a kijelölt Natura 2000 helyszín? o Milyen elınyöket vár a programtól? o Milyen lehetséges, vagy már jelentkezı konfliktusokat tud azonosítani a program kapcsán?

-

Mi a véleménye a Natura 2000 program eddigi kommunikációjáról? o Kapott-e az önkormányzat tájékoztatást a programról? Ha igen, milyen forrásból? o Változott-e a település kapcsolata a terület szerint érintett nemzeti park igazgatósággal a program indulása óta? (A válaszoktól függıen bele lehet kérdezni, hogy milyen volt korábban a kapcsolat, milyen most, meséljen esetleg tipikus eseteket, ügyeket.) o A lakosságnak van-e információja a programról? Ha igen, milyen formában jutott el az érintettekhez? o Kiket kellene mindenképpen megkeresnünk a program kommunikációja kapcsán? o Véleménye szerint mi volna a kommunikáció legmegfelelıbb formája? Milyen csatornán keresztül lehet a legtöbb helyihez eljuttatni az információkat (pl. helyi újság, kábeltévé, internet, személyes/telefonos megkeresés stb.)?

75


Természetvédelmi ır (terepbejárás közben): -

Milyen a NPI kapcsolata a helyiekkel? o Van rendszeres kapcsolat a NPI munkatársai és az itt élık között (pl. fórumok, iskolai elıadások, szervezett kirándulások)? o Milyen fıbb formái vannak a kommunikációnak (pl. személyes találkozások és ügyintézés, telefon, hivatalos levél)? o Inkább együttmőködés, vagy konfliktus jellemzi a lakosokhoz és az érintettekhez való viszonyt? Mondjon jellegzetes esetet, példát.

-

A lakosságban kb. mekkora kört érint a Natura 2000 terület program (területkijelölés, szabályok, fenntartási tervek készítése, nyílt tervezés)?

-

Milyen csoportokat?

-

Véleménye szerint az érintettek rendelkeznek-e elegendı információval a programról?

-

Kiket kellene mindenképpen megkeresnünk a program kommunikációja kapcsán?

-

Véleménye szerint mi volna a kommunikáció legmegfelelıbb formája? Milyen csatornán keresztül lehet a legtöbb helyihez eljuttatni az információkat (pl. helyi újság, kábeltévé, internet, személyes/telefonos megkeresés stb.)?

-

Milyen természetvédelmi, gazdálkodásbeli változásokat tartana a legfontosabbnak a kijelölt Natura 2000 terület megóvása érdekében?

76


Falugazdász: .Elıször arra kérnénk,

hogy adjon néhány általános információt, adatot a település/térség

gazdálkodásáról! o Mik a jellemzı ágazatok? o Mik a jellemzı termesztett növények, tenyésztett állatok? o A lakosság kb. hány százaléka foglalkozik mezıgazdasággal valamilyen formában? o Milyen birtokstruktúra jellemzı? o Milyen a gazdálkodók összetétele, milyen fıbb gazdálkodói típusokat lehet megkülönböztetni? Vannak-e biogazdálkodók, vagy egyéb AKG célprogramokban résztvevık a térségben? -

Mi a véleménye a Natura 2000 programról (területkijelölés, szabályok, fenntartási tervek készítése, nyílt tervezés)? o A kijelölt terület mezıgazdasági szempontból milyen minıségő területeket érint? o Kb. hány gazdát érint a kijelölés, és milyen gazdálkodói típusokat (intenzív/extenzív, állatosok/növényesek, biogazdálkodók)? o Mi az eddigi tapasztalata a természetvédelem és a helyi gazdálkodók viszonyáról? o Mi a véleménye, a Natura 2000 program inkább pozitív, vagy inkább negatív hatással lesz a térség mezıgazdaságára? o Voltak-e és várhatók-e további konfliktusok a Natura 2000 kijelölése kapcsán? o A program eddigi ismerete alapján van-e, amin változtatna, van-e bármilyen módosítási javaslata?

-

Mi a véleménye a Natura 2000 program kommunikációjáról? o Ön hogyan (mikor, kitıl) értesült a Natura 2000 program indulásáról, a területek kijelölésérıl? o Tudomása szerint kaptak-e a helyiek tájékoztatást a Natura 2000 terület kijelölésérıl? Ha igen, milyen forrásból és milyen formában? o Kiket kellene mindenképpen megkeresnünk a program kommunikációja kapcsán? o Véleménye szerint mi volna a kommunikáció legmegfelelıbb formája? Milyen csatornán keresztül lehet a legtöbb helyihez eljuttatni az információkat (pl. helyi újság, kábeltévé, internet, személyes/telefonos megkeresés stb.)?

77


Zöld civil szervezet: -

Elıször arra kérnénk, mutassa be röviden a szervezetet! (Alakulás, cél, tagok, fıbb tevékenységek)

-

Mutassa be a települést/térséget néhány szóban! o Melyek a település/térség legfontosabb természeti értékei? o Milyennek látja a lakosság (az érintettek) és az önkormányzat természethez való viszonyát? o Milyennek látja a NPI szerepét a település környezetében található természeti értékek megóvásában? o Mit gondol a NPI és a helyiek közötti kapcsolatról?

-

Mi a véleménye a Natura 2000 programról (területkijelölés, szabályok, fenntartási tervek készítése, nyílt tervezés)? o Kiket érint elsısorban a településen? o Milyen elınyöket vár a programtól? o Milyen lehetséges, vagy már jelentkezı konfliktusokat tud azonosítani a program kapcsán?

-

Mi a véleménye a Natura 2000 program kommunikációjáról? o Ön hogyan (mikor, kitıl) értesült a Natura 2000 program indulásáról, a területek kijelölésérıl? o Tudomása szerint kaptak-e a helyiek tájékoztatást a Natura 2000 terület kijelölésérıl? Ha igen, milyen forrásból és milyen formában? o Kiket kellene mindenképpen megkeresnünk a program kommunikációja kapcsán? o Véleménye szerint mi volna a kommunikáció legmegfelelıbb formája? Milyen csatornán keresztül lehet a legtöbb helyihez eljuttatni az információkat (pl. helyi újság, kábeltévé, internet, személyes/telefonos megkeresés stb.)?

78


Erdészet / Halászat /Vadgazdálkodás/Mg. vállalkozás (gazdasági tevékenységet folytató nagy tájhasználó): -

Elıször arra kérnénk, mutassa be röviden a cég mőködését! o Mi a vállalat fı profilja, melyek a legfontosabb tevékenységek? o Mekkora területet kezelnek? Hogyan tudná jellemezni a terület adottságait (erdészet esetén: erdık rendeltetése, fıbb fafajok, fıbb vadfajok, a vadászat szerepe és súlya területen stb.) a gazdasági tevékenység (erdészet, halászat, mg.) szempontjából? o Helyi szinten kiket érint elsısorban a vállalat mőködése (hányan dolgoznak, vannak-e helyi beszállítók v. felvásárlók, vannak-e helyi együttmőködések)? o Milyen kapcsolatban állnak a környezı gazdálkodókkal, földtulajdonosokkal? o Milyen a NPI-hoz főzıdı kapcsolatuk?

-

Mi a véleménye a Natura 2000 programról (területkijelölés, szabályok, fenntartási tervek készítése, nyílt tervezés)? o A Natura 2000 terület kijelölése befolyásolja a vállalat tevékenységét, mindennapi mőködését? Ha igen, miként? o Csak erdıgazdaságoknak: Az erdıtervek készítése során miként tudják figyelembe venni a Natura 2000 elıírásait? o Csak erdıgazdaságoknak: Országos (kormányzati) szinten milyennek látja a természetvédelem és az erdıgazdálkodás céljainak összehangolását, a tervezési folyamatok közötti kapcsolatot? o Milyen elınyökre számít a Natura 2000 program kapcsán? o Számít-e konfliktusokra a Natura 2000 program kapcsán? Ha igen, milyenekre? o A program eddigi ismerete alapján van-e, amin változtatna, van-e bármilyen módosítási javaslata?

-

Mi a véleménye a Natura 2000 program kommunikációjáról? o Milyen forrásból és milyen formában szerzett tudomást a Natura 2000 terület kijelölésérıl? o Kiket kellene mindenképpen megkeresnünk a program kommunikációja kapcsán? o Véleménye szerint mi volna a kommunikáció legmegfelelıbb formája? Milyen csatornán keresztül lehet a legtöbb helyihez eljuttatni az információkat (pl. helyi újság, kábeltévé, internet, személyes/telefonos megkeresés stb.)?

79


Vízügy: -

Elıször arra kérnénk, hogy a vízügyi szakember szemével mutassa be röviden a területet! o Melyek a térség fıbb vízrajzi jellemzıi? o Milyen fontosabb beavatkozásokat tesznek ezek szükségessé? o Ön szerint kik tekinthetık helyi szinten a vízgazdálkodás, vízrendezés legfıbb érintettjeinek? o Milyen kapcsolatban vannak ezekkel az érintettekkel? (Mondhat példát is egyegy tipikus kapcsolatra, ügyre.) o Milyen kapcsolatban vannak az illetékes nemzeti park igazgatósággal? (Mondhat példát is.)

-

Mi a véleménye a Natura 2000 programról (területkijelölés, szabályok, fenntartási tervek készítése, nyílt tervezés)? o A Natura 2000 program hogyan érinti a vízgazdálkodást és vízrendezést a térségben? o A vízügyi tervek készítésénél miként tudják figyelembe venni a Natura 2000 elıírásait? o Országos (kormányzati) szinten milyennek látja a természetvédelem és az erdıgazdálkodás céljainak összehangolását, a tervezési folyamatok közötti kapcsolatot? o Milyen elınyökre számít a Natura 2000 program kapcsán? o Számít-e konfliktusokra a Natura 2000 program kapcsán? Ha igen, milyenekre? o A program eddigi ismerete alapján van-e, amin változtatna, van-e bármilyen módosítási javaslata?

-

Mi a véleménye a Natura 2000 program kommunikációjáról? o Milyen forrásból és milyen formában szerzett tudomást a Natura 2000 terület kijelölésérıl? o Kiket kellene mindenképpen megkeresnünk a program kommunikációja kapcsán? o Véleménye szerint mi volna a kommunikáció legmegfelelıbb formája? Milyen csatornán keresztül lehet a legtöbb helyihez eljuttatni az információkat (pl. helyi újság, kábeltévé, internet, személyes/telefonos megkeresés stb.)?

80


Gazdálkodók: −

Elıször arra kérnénk, mutatkozzon be röviden. Mióta gazdálkodik itt? Mi vitte rá, hogy mezıgazdasággal foglalkozzon?

−

Volna pár kérdésünk a saját gazdaságához kapcsolódóan: o

Milyen mezıgazdasági tevékenységet folytat?

o

Kb. mekkora területen gazdálkodik? Bérelt vagy saját földön? Ha bérli a földet, kitıl?

o

Nagyjából hogyan oszlik meg a területe az egyes mővelési ágak szerint (gyep, szántó, erdı, gyümölcsös stb.)?

o

Mik a jellemzı növények a gazdaságában? Ha állattartó, milyen állatokkal foglalkozik?

o

Hogyan gazdálkodik? (Szerves- vagy mőtrágyát használ-e? Milyen növényvédıkre van szükség? Milyen munkákat kell elvégezni a talaj termıképességének megtartása érdekében?)

o

A megtermelt terménynek mi lesz a sorsa? Hol tudja értékesíteni?

o

Részt vesz valamilyen agrár-környezetgazdálkodási programban? Ha igen, melyikben? Milyen pluszfeladatokkal jár ez?

o

Miként lehet megélni egy ekkora gazdaságból manapság? Megéri gazdálkodni? Mennyire segítik a megtérülést a támogatások?

o

Van valamilyen együttmőködés az itteni gazdálkodók között? Ha igen, milyen téren? (Beszerzésben, értékesítésben, a munkák elvégzésében?) Részt vesz benne? Mit gondol az együttmőködésrıl? Ha nem, Ön szerint szükség volna rá? Milyen téren? Részt venne benne?

o −

Mik a tervei a jövıre vonatkozóan?

A természet és a mezıgazdaság kapcsolatáról is szeretnénk pár kérdést feltenni: o

Milyen természeti értékeket ismer a környéken? Önnek miért szép ez a táj?

o

Milyen gazdálkodást tesznek lehetıvé az itteni természeti adottságok? Vannak-e olyan természeti értékek, amikre tekintettel kell lenni a gazdálkodás során?

o

Milyen gazdálkodást, földhasználatot tart a tájhoz leginkább illeszkedınek? Tudna példát mondani környezetkímélı mezıgazdasági gyakorlatokra?

o

A gazdálkodása során kapcsolatba kerül a Nemzeti Park Igazgatósággal? Ha igen, milyen téren? Miként jellemezné kapcsolatát a NPI-gal? (Miben segíti, vagy nehezíti a gazdálkodását?)

o

Hallott már a Natura2000 programról? Ha igen, fel tudja idézni, hogy mit hallott róla? Honnét (kitıl) hallott róla? Tudja, hogy „Z” település jelen területe (hrsz) is beletartozik a programba? Mit gondol errıl? (Milyen következményei lesznek ennek az itteni gazdálkodókra nézve?) Szeretne többet is tudni a programról?

−

Végezetül még egy rövid kérésünk volna: tudna-e esetleg ajánlani más gazdálkodót a településrıl, akit érdemes megkeresnünk, mert sokat tud a környék gazdálkodási viszonyairól, vagy a természetközeli gazdálkodásról?

81

13/3. sz. melléklet Interjúzás javasolt ütemterve

Terület Jánosházi-erdı és Égettberek (DINPI) Lajoskomáromi löszvölgyek (DINPI) Veresegyházi-medence (DINPI) Pirtói Nagy-tó (KNPI) Berhidai löszvölgyek (BFNPI) Hejı-mente (BNPI) Szilvásváradi Aszaló (BNPI) Izsáki Kolon-tó (KNPI) Alsó Zala-völgy (BFNPI) Miklósfai halastavak (BFNPI) Tengelici homokvidék (DDNPI) Szigeti homokok (DINPI) Fertımelléki dombsor (FHNPI) Dudlesz erdı (FHNPI) Gátéri Fehér-tó (KNPI) Dél-İrjeg (KNPI) Turjánvidék (DINPI) Velencei-hegység (DINPI) Dél-Balatoni Berkek (BFNPI) Zámolyi-medence (DINPI)

Gazdák száma Kevés (erdészet)

Konfliktus esélye -

Felelıs Pataki György

Tervezett idıpont

Kevés

Esetleg környezı gazdákkal

Kelemen Eszter

Jan.30.

Kevés (sok más érintett)

-

Pataki György

Több Több

-

Kelemen Eszter Kelemen Eszter

Jan. 26. Febr. 27.

Sok Sok Sok Sok Kevés

Bodorkós Barbara Bodorkós Barbara Kelemen Eszter Megyesi Boldizsár Kelemen Eszter

Febr.17. / Márc. 3. Márc. 2-3. / 6. Febr. 16.

Sok (erdészet)

Pozitív elızmények Pozitív elızmények Esetleg a Balatoni Halászati Zrt. privatizációja után -

Több Kevés (erdészet)

Esetleg vízüggyel Várható

Megyesi Boldizsár Megyesi Boldizsár

Febr. 23. Márc. 13-14.

Kevés (erdészet) Sok (vízügy) Sok Sok (HM, vízügy) Sok Kevés (sok más érintett)

Várható Esetleg vízüggyel Várható gazdákkal Várható Várható Van (magántulajok pereskednek)

Megyesi Boldizsár Kelemen Eszter Kelemen Eszter Megyesi Boldizsár Megyesi Boldizsár Kelemen Eszter

Febr. 6. Febr. 23-24. Márc. 16-17. Febr. 9, 13. Márc. 9. Febr. 20.

Kevés (Pro Vértes)

Várható

Megyesi Boldizsár

Febr. 25. / Márc. 4.

Pataki György

82

14 sz. melléklet Kapcsolatfelvétel hivatalos szervekkel Szántód község Önkormányzata Dolgos János polgármester Iktatószám: Szántód 8622 Vajda János u. 5. Ügyintézı: Faragóné Huszár Szilvia tel.:224-3100/4410 Tárgy: Natura 2000 területek fenntartási terve Tisztelt Dolgos Úr! Ezúton szeretnénk Önöket tájékoztatni, hogy a 2006/18/176.02.01 számú „Átmeneti Támogatás” projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként a VÁTI Kht., partnerségben a SZIE-KTI, az MTA-ÖBKI és az MME, szervezetekkel, mint nyertes ajánlattevı került kihirdetésre. A fenntartási tervek a KvVM által kiválasztott 20 Natura 2000 területre készülnek és mintául szolgálnak majd a további Natura 2000 területek terveinek elkészítéséhez. Az egyes települések Natura 2000 területtel érintett hrsz-i a 45/2006.(XII.8.) KvVM rendelet alapján azonosíthatók. A fenntartási tervek – új tervfajtaként való – készítése kettıs célt szolgál. Egyrészt célunk a terület kijelölésekor megfogalmazott természetvédelmi szempontok közérthetı bemutatása az érintetteknek. Másrészt célunk - egy új típusú, széles körő, nyílt tervezési eljárásban - olyan gazdálkodási elıírások megfogalmazása, amelyek betartásával – egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában – a területeken gazdálkodók képesek és hajlandók is közremőködni a természeti értékek megırzésében és gyarapításában. A kezelési elıírások megfogalmazása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv II. tengelyének (környezet- és a vidék fejlesztése) részét képezı agrár-környezetgazdálkodási intézkedésébe illesztést is szolgálja. A tervezés folyamatában az önkormányzatoknak kiemelkedı szerepe van, mind véleményformálóként, mind információgazdaként, mind pedig a szereplık közti lehetséges közvetítıként. Ezért kérjük, hogy Ön és munkatársai legyenek segítségünkre a következı idıszakban a település NATURA 2000 területekre vonatkozó elképzeléseinek megismerésében, illetve a kommunikációs feladataink ellátásában. 2009. elején kollégáink Pataki György és Schneller Krisztián fogják keresni Önöket e tárgyban. Melléklet:

1. Érintett Natura 2000 területek 2. A tervezés kapcsolattartói

A fentiekre vonatkozóan kérjük szíves közremőködésüket! Budapest, 2009.január 20. Üdvözlettel: ………………………………….. Göncz Annamária Irodavezetı TTTO

83

14 sz. melléklet Kapcsolatfelvétel hivatalos szervekkel Fertı–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Dr. Kárpáti László igazgató Iktatószám: Sarród Rév-Kócsagvár Pf. 4.. 9435 Ügyintézı: Faragóné Huszár Szilvia tel.:224-3100/4410 Tárgy: Alapanyag kérés

Tisztelt Dr. Kárpáti Úr! Mint arról korábbi leveleinkbıl már értesült a VÁTI Kht., partnerségben a SZIE-KTI, az MTA-ÖBKI és az MME, szervezetekkel, mint nyertes ajánlattevı került kihirdetésre a 2006/18/176.02.01 számú „Átmeneti Támogatás” projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő nyílt közbeszerzési eljárásban. A fenntartási tervek a KvVM által kiválasztott 20 Natura 2000 területre készülnek és mintául szolgálnak majd a további Natura 2000 területek terveinek elkészítéséhez. Az elmúlt hónapokban - a tervezık, a KvVM és a Nemzeti Park Igazgatóságok témafelelıseinek részvételével - egyeztetéseken tártuk fel a kijelölt NATURA 2000 területek fenntartási terveinek elıkészítettségét. A megismert háttéranyagokat a megállapodások szerint az igazgatóságok és a Minisztérium kizárólag a fenntartási tervek készítéséhez felhasználásra átadja a tervezıknek, így kerültek már hozzánk az érintett NATURA 2000 területek egyes elkészült élıhely-térképei is. Ezúton kérem Igazgató Urat, hogy az érintett Natura 2000 területekre vonatkozó alábbi megalapozó anyagok átadását szíveskedjen engedélyezni, hogy azokat tervezıink kizárólag a fenntartási tervek készítéséhez felhasználják. − − − −

Dudlesz-erdı és a Fertımelléki-dombsor élıhelytérképe Bécsi-domb TT kezelési terve tulajdonosi szerkezet s egyéb kutatási jelentések .

Továbbiakban kérjük Igazgató Úr segítségét abban, hogy a területen érintett kezelı-, illetve felügyelıszervek és civil szervezetek kapcsolattartó személyei, a természetvédelmi ırök, fıbb gazdálkodók, elérhetıségét tervezıink a hatékony egyeztetések céljából megkaphassák. (pl. TEAG Zrt.). Munkatársunk illetve a területfelelıs az átadás részleteivel kapcsolatban keresni fogja Önt 2009 januárjában. Melléklet: 1. Emlékeztetı, jelenléti ív, GAP analízis Budapest, 2009 január 12. Segítségét elıre is köszönöm, üdvözlettel: ……………………………………… Horkay Nándor igazgató

………………………………….. Göncz Annamária irodavezetı

84

14 sz. melléklet Kapcsolatfelvétel hivatalos szervekkel Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség Csák Gábor dandártábornok vezérigazgató Iktatószám: Budapest Pf. 246. 1476 Ügyintézı: Faragóné Huszár Szilvia tel.:224-3100/4410 Tárgy: Meghívó

Tisztelt Csák Úr! A VÁTI Kht., partnerségben a SZIE-KTI, az MTA-ÖBKI és az MME, szervezetekkel, mint nyertes ajánlattevı került kihirdetésre a 2006/18/176.02.01 számú „Átmeneti Támogatás” projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő nyílt közbeszerzési eljárásban. A fenntartási tervek a KvVM által kiválasztott 20 Natura 2000 területre készülnek és mintául szolgálnak majd a további Natura 2000 területek terveinek elkészítéséhez. Az elmúlt hónapokban - a tervezık, a KvVM és a Nemzeti Park Igazgatóságok témafelelıseinek részvételével - egyeztetéseken tártuk fel a kijelölt NATURA 2000 területek fenntartási terveinek elıkészítettségét. A megismert háttéranyagokat a megállapodások szerint az igazgatóságok és a Minisztérium kizárólag a fenntartási tervek készítéséhez felhasználásra átadja a tervezıknek. A Minisztérium tájékoztatása szerint a Duna–Ipoly NPI illetékességi területén lévı Turjánvidék Natura 2000 terület részét képezı, HM kezelésében lévı Táborfalvi lıtér kezelési tervét a HM elkészítette. Kérem Igazgató urat, hogy az említett terület kezelési tervének átadását engedélyezni szíveskedjék a VÁTI Kht. számára. A terv, mint megalapozó anyag kerül felhasználásra kizárólag a fenntartási tervek készítéséhez. Munkatársunk az átadás részleteivel kapcsolatban keresni fogja Önt 2009 januárjában. Budapest, 2008 december 18. Segítségét elıre is köszönöm, üdvözlettel:

……………………………………… Horkay Nándor igazgató

………………………………….. Göncz Annamária irodavezetı

85

15 sz. melléklet Területhasználat jellemzése 1. A területhasználat általános jellemzése Az egyes használatok kiterjedése és aránya CORINE 50 alapján szőkített (összevont) kategóriák szerint Legalább a következı kategóriákat megjelenítve - Nagytáblás szántók - Kistáblás szántók - Szılı - Gyümölcs - Egyéb mezıgazdasági terület - Természetes gyepek - Intenzív legelık - Tanyás térségek, illetve komplex mővelési szerkezet építményekkel - Természetes erdık - Erdı ültetvények - Vizenyıs területek - Vízfelületek - „Intenzíven” beépített területek és infrastruktúra hálózatok” 2. Mezıgazdaság A földhasználat jellemzıi (nagyvonalakban) Birtokstruktúra és földhasználók (térképek, ortofotók+interjúk alapján) Fontosabb termesztett növények, gazdálkodási módok (interjúk alapján) Agrár-környezetgazdálkodás jellemzıi, a támogatott terület kiterjedése és aránya célprogramonként, Tapasztalatok összegzése MePAR,MVH adatok és interjúk alapján 3. Erdıgazdálkodás (erdészeti zrt-kal készített interjúk) - Tulajdonviszonyok, elsıdleges rendeltetés, fafaj- és korösszetétel - A gazdálkodás jellege 4. Vadgazdálkodás Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján, illetve az interjúk alapján - Fontosabb vadfajok - Vadászati módok - A Vadgazdálkodás fontosabb jellemzıi, a vadgazdálkodás súlya 5. Vízgazdálkodás, halgazdálkodás (VIZIG interjú+ Önkormányzati interjú) - Vízgazdálkodás jellemzése (vízgazdálkodáshoz kapcsolódó infrastruktúra, Vízbázisvédelem stb) - Halgazdálkodás jellemzése (halgazdálkodás módja intenzív –extenzív stb.) 6. Turizmus (Önkormányzati interjúk) - Turizmus fajtái és célterületei - Ökoturizmus helyzete és fejlesztési lehetıségei 7. Ipar Ipar jellemzése ( a terület közvetlen közelében megtalálható ipari létesítmények és azok esetleges szennyezı hatásai) 8. Infrastruktúra (Településrendezési tervek+ önkormányzati interjúk) - Meglévı és tervezett elemek ( közlekedés, energia, közmő stb) település-és területrendezési tervek feldolgozása alapján 9. Területfelhasználási konfliktusok feltárása (a korábbi pontok alapján) 10. Földhasználati konfliktusok feltárása és javaslat a földhasználat váltásra (OTrT-hez készült munkák) Ez a pont a termıföldek használatára vonatkozik - Agráralkalmassági és környezetérzékenységi elemzések - Erdıtelepítési alkalmasság elemzése - Földhasználat-váltási javaslatok az „ökotípusos” modell alapján

86

16 sz. melléklet 20 Natura 2000 területtel érintett település Sor szá m

Kód

Natura helyszín

1. Alibánfa

103,880

Natura terület részesedés a település 17,80%

2. Batyk

203,264

25,14%

3. Bókaháza

173,292

25,87%

60,709

35,45%

5. Esztergályhorváti

480,348

28,82%

6. Kehidakustány

465,373

23,58%

7. Kemendollár

198,360

12,36%

8. Nemesapáti

12,700

1,23%

9. Nemesbük

53,588

5,37%

10. Pakod

233,784

18,64%

11. Pethıhenye

120,962

10,60%

Sors zám

Településnév

4. Dötk

1.

2.

3.

HUBF20037

HUBF20024

HUDD20041

Alsó-Zala-völgy

Berhidai löszvölgyek (V)

Dél-Balatoni berkek

12. Pókaszepetk

66,595

3,57%

13. Sármellék

608,463

17,22%

14. Szentgyörgyvár

330,395

28,46%

15. Vöckönd

51,412

18,38%

16. Zalaapáti

573,912

24,51%

17. Zalabér

117,891

9,23%

18. Zalacsány

223,294

13,91%

19. Zalaegerszeg

338,048

3,39%

20. Zalaistvánd

124,482

11,54%

21. Zalaszentgrót

971,375

11,91%

22. Zalaszentiván

157,524

12,03%

23. Zalaszentlászló

591,012

30,07%

24. Zalavár

353,031

11,37%

25. Berhida

126,299

2,96%

26. Balatonföldvár

16,833

1,10%

27. Balatonıszöd

106,073

7,04%

28. Balatonszárszó

42,348

1,41%

29. Kıröshegy

92,606

4,27%

30. Szólád

23,661

1,19% 1,26%

32. Szántód

41,745 139,887

33. Császártöltés

656,181

8,00%

31. Zamárdi

34. Hajós

HUKN20032 4.

Dél-İrjeg

HUFH20006

Dudlesz-erdı

337,183

3,75% 38,28%

36. Kecel

434,506

3,79%

37. Miske

55,872

1,33%

401,953

9,35%

1 077,131

6,38%

240,205

17,63%

41. Fertırákos

959,613

43,90%

42. Hegykı

159,081

5,93%

43. Hidegség

292,115

17,40%

44. Sopron

892,698

5,29%

45. Gátér

491,956

15,94%

46. Pálmonostora

100,687

1,89%

47. Tömörkény

221,744

4,11%

48. Hejıbába

149,133

7,97%

49. Hejıkürt

10,729

0,72%

39. Sopron 40. Fertıboz

6.

7.

8.

HUFH20003

HUKN30002

HUBN20030

Fertımelléki dombsor

Gátéri Fehér-tó (V)

Hejı mente

7,15%

2 699,361

35. Homokmégy

38. Öregcsertı 5.

Natura terület (ha)

87

16 sz. melléklet 20 Natura 2000 területtel érintett település 9.

HUKN30003

Izsáki Kolon-tó

50. Nemesbikk

327,639

13,60%

51. Csengıd

714,559

14,62%

2 097,050

18,43%

792,727

20,34%

0,910

0,05%

52. Izsák 53. Páhi 54. Beleg

10.

11.

HUDD20014

HUDI 20031

Jánosházi-erdı és Égett-berek

Lajoskomáromi löszvölgyek

55. Nagykorpád

143,958

4,31%

56. Ötvöskónyi

282,930

10,21%

57. Szabás

192,419

10,63%

58. Igar

179,682

4,37%

59. Lajoskomárom

431,617

5,71%

60. Mezıkomárom

84,884

2,92%

61. Mezıszilas

20,304

0,31%

1,152

0,02%

62. Ozora 12.

HUBF10001


63. Nagykanizsa

651,803

4,39%

13.

HUKN20030

Pirtói Nagy-tó

64. Pirtó

247,086

7,17%

65. Tázlár

9,457

0,13%

171,331

13,11%

67. Szigetmonostor

517,549

22,02%

68. Tahitótfalu

131,191

3,35%

69. Nagyvisnyó

70,459

1,64%

70. Szilvásvárad

111,433

2,95%

71. Alsószentiván

201,835

5,09%

72. Bikács

1 546,222

44,62%

73. Cece

1 564,290

26,58%

66. Pócsmegyer 14.

15.

16.

17.

HUDI20047

HUBN20067 HUBN20067

HUDD20040

HUDI20051

Szigeti homokok

Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente

Tengelici homokvidék

Turjánvidék

74. Györköny

23,224

0,73%

75. Németkér

1 470,058

22,62%

76. Paks

376,143

2,44%

77. Vajta

576,640

24,64%

78. Dabas

6 096,053

36,72%

79. Inárcs

351,765

15,62%

80. Kakucs

430,211

19,73%

2 606,998

31,95%

275,456

7,56%

81. Ócsa 82. Örkény 83. Táborfalva 84. Lovasberény 85. Nadap HUDI20053

Velencei-hegység

270,075

38,93% 27,13%

619,232

15,34%

10,197

0,38%

361,719

22,24%

82,588

0,48%

91. Mogyoród

175,343

5,09%

92. Szada

202,313

12,13%

0,126

0,00%

87. Pátka 88. Pázmánd 89. Sukoró 90. Székesfehérvár

19.

HUDI20055

Veresegyházimedence (V)

93. Veresegyház 94. Csákvár 20.

HUDI30002

Zámolyi-medence

1,45% 24,77%

1 175,242

86. Pákozd 18.

60,917 1 501,587

1 696,156

14,28%

95. Pátka

161,767

4,01%

96. Zámoly

737,903

15,21%

88

17 sz. melléklet Településrendezési tervkataszter Sorszám VÁTI tervtárban megtalálható tervek 1. Batyk, településrendezési, -szerkezeti és 2. szabályozási terv, HÉSZ 2007 Bókaháza, településszerkezeti és szabályozási 3. tervlapok, HÉSZ 2005

VÁTI tervtárban nem található tervek Alibánfa*

4.

Zalaszentgrót

5. 6. 7. 8. 9.

Dötk, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2006 Esztergályhorváti Kehidakustány, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2008 Kemendollár, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2006 Nemesapáti, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2007

10. 11. 12.

Nemesbük* Pakod, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2006 Pethıhenye

13.

Pókaszepetk, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2006

14.

Sármellék, településszerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ - részmódosítás 2003, 2004,2005, 2006 Sármellék és Szentgyörgyvár, szabályozási terv és helyi építési szabályzat - részleges módosítások 2007

16.

Szentgyörgyvár, helyi építési szabályzat részleges módosítás 2003, 2004 Sármellék és Szentgyörgyvár, szabályozási terv és helyi építési szabályzat - részleges módosítások Vöckönd, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2006

17.

Zalaapáti településszerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005

18.

Zalabér településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005

19.

Zalacsány településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2003

20.

Zalaegerszeg, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2008

21.

Zalaistvánd, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2006

15.

22. 23. 24. 25.

Zalaszentiván Zalaszentlászló, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005 Zalavár, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2004 Berhida

89

17 sz. melléklet Településrendezési tervkataszter 26.

Balatonföldvár, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2005

27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

34.

Balatonıszöd Balatonszárszó, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005 Kıröshegy TSZT, HÉSZ 2005 Módosítások: 2006, 2007 Szólád, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005 Szántód településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2007 Zamárdi, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2006 Császártöltés Hajós, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ - módosítás Hajós, településrendezési terv és HÉSZ 2005

35. 36. 37. 38.

Homokmégy Kecel Miske, településrendezési terve és helyi építési szabályzata 2001 Öregcsertı település összevont rendezési terve (1988)

39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

50. 51.

52. 53. 54. 55. 56.

Sopron Fertıboz* Fertırákos összevont rendezési terv részlet módosítása és a részlet helyi építési szabályzata Hegykı Hidegség Gátér, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005 Pálmonostora, településrendezési terve és helyi építési szabályzata 2003 Tömörkény, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005 Hejıbába* Hejıkürt* Nemesbikk* Csengıd, településrendezési terv Csengıd, településszerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ - részleges módosítás 2005 Izsák, településrendezési terv, HÉSZ (egyeztetési anyag) 2005 Páhi, településrendezési terv és HÉSZ Páhi, településrendezési terv és HÉSZ (véleményezési dokumentáció) 2005 Beleg Nagykorpád Ötvöskónyi, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2000 Szabás

90

17 sz. melléklet Településrendezési tervkataszter 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67.

68. 69. 70. 71. 72. 73. 74.

75. 76. 77.

78. 79.

80. 81. 82. 83. 84. 85. 86.

Igar, településszerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2007 Lajoskomárom TSZT Mezıkomárom, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005 Mezıszilas, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005 Ozora Nagykanizsa, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ 2006 Pirtó településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2004 Tázlár, Településrendezési Terv és HÉSZ 2008 Pócsmegyer Szigetmonostor Tahitótfalu, szabályozási terv és helyi építési szabályzat, településszerkezeti tervlapok 2005 Nagyvisnyó, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005 Nagyvisnyó, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ - módosítás 2007 Nagyvisnyó, szabályozási terv és HÉSZ módosítás 2008 Szilvásvárad, települrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2005 Alsószentiván Bikács, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2006 Cece TSZT ? Györköny Németkér Paks, Településszerkezeti és Szabályozási Terv, HÉSZ módosítás 2008 Paks, Településszerkezeti és Szabályozási Terv, HÉSZ módosítás - 2008 Vajta TSZT Dabas, településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ - módosítás 2006 Inárcs településrendezési terve és HÉSZ módosítás 2008 Inárcs, szabályozási terv, HÉSZ 2001 Kakucs Ócsa, településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás 2004 Ócsa, településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ - részleges módosítás 2006 Örkény településrendezési terve Táborfalva* Lovasberény TSZT 2003 Nadap településrendezési, -szerkezeti és szabályozási terve, HÉSZ 2004 Pákozd, településrendezési terv – egyeztetés után átvezetett anyag 2003 Pátka TSZT 2006

91

17 sz. melléklet Településrendezési tervkataszter 87. 88.

Pázmánd TSZT ? Sukoró, településrendezési terv – jóváhagyott anyag 2003

89.

Székesfehérvár Térszerkezeti tervlap 2008 II.

90. 91.

Mogyoród Szada településszerkezeti terv felülvizsgálata 2008 Veresegyház, településrendezési, -szerkezeti és 92. szabályozási terv, HÉSZ 2008 93. Csákvár TSZT 2004 Zámoly településrendezési, -szerkezeti és 94. szabályozási terv, HÉSZ 2004 A *-gal jelzett településekrıl 2009.03.20-ig nem érkezett be a VÁTI-ba településrendezési terv, az oszlopban szereplı többi településrıl megküldték

92

18 sz. melléklet Településrendezési tervek értékelése

Sorsz ám

Kód

Natura helyszín

Településnév

1. HUKN20030 Pirtói Nagy-tó

Pirtó

2. HUKN20030 Pirtói Nagy-tó

Tázlár

3. HUBF10001

Nagykanizsa (Miklósfa)


Natura terület Adott településr e esı része(ha) 247,086

9,457

651,803

Natura terület részesedés ea település területébıl

Natura terület %-os megoszlása települések között

7,17% 96,1

0,13% 3,9

4,39% 100%

A településszerk ezeti terv elfogadásának idıpontja

Natura 2000 terület megjelenése a tervben

Pirtó község településszerkeze ti tervét (67/2004 határozat) és helyi építési szabályzatát (16/2004 rendelet) 2004ben fogadták el. Az 1999-bn elfogadott településrendezé si tervet és a helyi építési szabályzatot 2008-ban módosította. (65/2008 határozat, 4/2008 rendelet) Településszerkez eti terv: 248/2006 sz. határozat Helyi Építés Szabályzat 44/2006 rendelet.

NATURA 2000 Az ex lege védett lehatárolás nem terület (Pirtói-tó) jelenik meg. a helyi védett terület és természeti terület határát ábrázolja a terv.

A Natura terület településre esı része az általános mezıgazdasági terület területfelhasználási egységbe került besorolásra

Nem érinti tervezett elem.

jelentısebb A helyi építés szabályzatban A terület teljes egésze a védett területekre külön az OTrT ökológiai szabályozás vonatkozik, így hálózatának része. az ex lege területre is. Itt csak a vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz szükséges építmények helyezhetık el.

Natura 2000 lehatárolás nem jelenik meg,

A Natura terület településre esı része Mezıgazdasági terület területfelhasználási egységbe esik

Nem érinti tervezett elem

jelentısebb

Natura 2000 lehatárolás megjelenik a tervben és a helyrajzi számos felsorolást is tartalmazza a terv

Egyéb védett státusz a Natura 2000 területen

A tervben egyéb természetvédelm i lehatárolások is megjelennek (pl: természetvédelm i terület, ökológiai hálózat)

Natura 2000 területet érintı települési területfelhasználási egységek

A Natura terület teljes területe Nagykanizsa közigazgatási területére esik. A településszerkezeti terven a terület nagy része vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe esik. A fennmaradó részen általános mezıgazdasági terület (rét-legelı), illetve gazdasági erdıterület jelöltek ki.

Natura 2000 területet érintı települési védelmi övezetek

Övezetek: V Vízfolyások, mocsarak Ma-r: rét, legelı Eg: Gazdasági erdı

Natura 2000 területet érintı települési övezetek közlekedési infrastrukturális elemek (meglévı és tervezett)

HÉSZ elıírások (csak extrák)

Meglévı vasútvonal érinti A természeti területekkel Tervezett fıút érinti a terület kapcsolatosan a mővelési ág tavak „szélét”. váltás NPI hozzájárulásával történhet. A szabályozás kitér a vizes élıhelyek védelmére, az erdıterületek esetében pedig konkrét utalás történik a Natura 2000 területekre.,

Az OTrT 2008-as módosításában újonnan lehatárolt ökológiai hálóval való való koherencia

Egyéb települési elképzelés, szándék, terv a Natura 2000 területen (telefon, interjú alapján)

A terület szinte teljes Lovas és gyalogos egésze az OTrT turizmus. ökológiai hálózatának része

93

19 sz. melléklet Szórólap tervezete

95

19 sz. melléklet Szórólap tervezete

96

20 sz. melléklet EMLÉKEZTETİ a „NATURA 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. projekt tárgyában 2009. március 3-án a KvVM-ben tartott Irányító Bizottsági ülésrıl Helyszín: Budapest, KvVM Idıpont: 2009. március 3. kedd, 10 óra Résztvevık: KvVM részérıl Irányító Bizottsági tagok Érdiné dr. Szekeres Rozália

Pallag Orsolya

dr.Varga Ildikó

Vozár Ágnes Dr. Kovács Eszter Udvardiné Kabay Krisztina Sipos Katalin Petróczi Imre Schmotzer András Kissné Dóczy Emília

Ádám Szilvia Ferenczi Beáta Dr. Takács András Attila

Projektpartnerek Dr. Podmaniczky László Göncz Annamária Kelemen Eszter Fejes Ágnes Faragóné Huszár Szilvia

IB alelnök, fıosztályvezetı KvVM, Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárság, Természetmegırzési Fıosztály projekt témafelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM, Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály osztályvezetı, KvVM, Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárság, Természetmegırzési Fıosztály, Ökológiai osztály tanácsos KvVM és Környezetmegırzési Szakállamtitkárság, Természetmegırzési Fıosztály, Natura 2000 Osztály szakmai tanácsadó, KvVM, Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárság tanácsadó projektmenedzser, KvVM FI osztáylvezetı, DINPI szakmai igazgató-helyettes, BfNPI kutatási referens, BNPI KvvM Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárság, Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály KvVM Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárság Természetmegırzési Fıosztály, projektmenedzser, NFÜ osztályvezetı, KvVM TIO

projektvezetı, SZIE KTI irodavezetı, VÁTI Kht., Területi Tervezési és Területrendezési Osztály kommunikációs szakértı, SZIE KTI gyakornok, VÁTI Kht. Területi Tervezési és Területrendezési Osztály tervezı, VÁTI Kht., Területi Tervezési és Területrendezési Osztály

A konzultációt Érdiné dr. Szekeres Rozália nyitotta meg, s ezt követıen Pallag Orsolya ismertette a pályázók által benyújtott I. negyedéves jelentés tervezetre adott véleményüket, mely az emlékeztetı 2. sz. mellékletét képezi. Az IB ülésen a projektpartnerek kézhez kapták KvVM észrevételeit egy vélemény összesítı dokumentum ill. két digitális korrektúra formájában. Ezt követıen a projektvezetı bemutatta a jelentés tartalmát és azóta eltelt idı alatt teljesített feladatokat.. Kelemen Eszter beszámolt a kommunikációs csoport februárban végzett

97

20 sz. melléklet interjúzásairól. A projekt elırehaladási beszámolóra adott vélemények megvitatására tematikus bontásban került sor. Az IB ülésen a következı pontokban alakult ki megállapodás: Fenntartási tervek készítésének nemzetközi gyakorlatához kapcsolódón: 1. A jelentés számára készüljön egy összefoglaló dokumentum a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszerekrıl. A mellékletben pedig az összes feldolgozott nemzetközi dokumentum jelenjen meg. 2. Az eddigiekben felsorolt nyugat-európai minták bemutatásán túl az elemzés terjedjen ki a Pannon biogeográfiai régió országai (Csehország, Szlovákia) által alkalmazott módszerekre. 3. A tervezés jelen szakaszában külföldi megkeresésre felvilágosítást és adatszolgáltatás csak a KvVM TKSZÁT jogosult adni. 4. A további részletes írásban foglalt észrevételeket a projektpartnerek elfogadták és átvezetésre kerülnek. Honlaphoz kapcsolódóan: 5. Az IB ülést megelızı napon a honlapon jelentıs tartalmi és külalaki változás ment végbe, emiatt a jelen vélemények egy része már aktualitásukat vesztették. A KvVM a honlap új megjelenéshez további véleményt főz az IB ülést követı egy hétben. 6. A honlapra a projekt pontos megnevezése és száma kerüljön fel. 7. KvVM FI és a Natura logo jelenjen meg. 8. Több fotó szükséges az egyes területekrıl. 9. A tartalmilag még hiányos honlapot folyamatosan bıvíteni szükséges, amelyhez a projektpartnerektıl vár a honlap üzemeltetı szakmai anyagokat. 10. A honlap látogatók számának növelését a honlap minél szélesebb körben való tájékoztatásával kell elérni. 11. A további részletes írásban foglalt észrevételeket a projektpartnerek elfogadták és átvezetésre kerülnek. Szórólaphoz kapcsolódóan: 12. A szórólap tartalmi változtatásokat igényel. A szórólap célja alapvetıen a fenntartási tervek készítési céljáról, folyamatáról való tájékoztatás. Ezért a Natura 2000 területek kijelölésérıl minél rövidebb bevezetı elegendı. A tervezés hármas célrendszere átfogalmazandó és sorrendje is változtatandó. Az agrár-környezetgazdálkodási programhoz való kapcsolódás kibıvítendı a jelenlegi állapot alapján. A tervezési folyamat fázisai lerövidítendık. 13. A tervezés kommunikációjáról való tájékoztatásban ki kell emelni a honlap létrehozását, interaktív mőködtetését, a regisztrálás fontosságát és a hozzászólások szükségességét. 14. A szórólap A4-es formátumban, 3-as hajtásban készüljön. 15. Tervezett példányszám 2000 db, amelyet a folyamatos fogyás után utánnyomtatni szükséges. 16. A kiadvány elsıdleges terjesztıje a SZIE-KTI, a nyomtatást is ı végzi. 17. A szórólaphoz a továbbiakban (március 9-ig) írásban KvVM-tıl megküldött véleményt VÁTI átvezeti. A tervezés kommunikációjához kapcsolódóan: 18. A februárban és márciusban készülı interjúzás a tervezéshez kapcsolódó elsı körös megkeresése az érintetteknek. 19. Az interjúkérdések célcsoporthoz illeszkedıen kerültek elızetesen összeállítva. Gazdálkodókra vonatkozóan pótlandó. Az interjúzás minden esetben személyes megkeresés alapján és szóban történik, a területre specializáltan. Az interjúkérdések interjúfonálként irányadóként szolgál a kérdezınek, a valóságban az interjúalanytól függıen tágabb értelemben, több szakterületre kiterjedıen zajlik a párbeszéd. 20. Az eddig bejárt 10 Natura 2000 terület összefoglalója bekerül a jelentésbe. 21. A legfıbb problémát a továbbiakban is a gazdálkodó, a valós területhasználó megtalálása jelenti. Sok esetben a falugazdászokkal való kapcsolat nem kielégítı, a tervezést sok esetben hátráltatja. Az FVM-mel való egyeztetés javasolt.

98

20 sz. melléklet 22. Az elsı körös interjúzás után májustól megkezdıdik a fórumozás, amely területenkénti kerekasztal beszélgetést jelent a fıbb érintettekkel. Ennek dokumentálása jegyzıkönyvvel, emlékeztetıvel történik. A jelentéshez kapcsolódóan: 22. A jelentés külalaki javításait a projektpartnereknek átadott korrektúra magában foglalja, amelynek átvezetése VÁTI feladata. A legfontosabbak ezek közül: a jelentés címe „Elsı negyedéves jelentés”; a címlap után a teljesítésigazoló lap következik; az IT tagok névsora javítandó; kerülendık a nem magyar kifejezések; a mellékletekre számozottan hivatkozni szükséges. 23. A munkaterv táblázat egy egységben jelenjen meg, jelölve a már teljesített sorokat. 24. Az IB döntést igénylı kérdéseket e jelentésben egyszerre kerüljenek felsorolásra megkönnyítve a döntéshozó munkát. 25. A GAP analízis és az érintettek elemzése táblázat megfogalmazásai pontosítandók. 26. A nemzeti park igazgatóságoktól átadott anyagok listája pontosítandó. 27. IB ülésen elhangzottak alapján az írásban, projektpartnereknek átadott vélemény átvezetése VÁTI feladata. 28. A végleges munkaindító jelentést a honlapon kell közzé tenni regisztrált felhasználók körében. 29. A következı jelentés leadási határideje a területi fenntartási tervek elsı változatával együtt április 30. Az ezt követı egyeztetési eljárásba a 266/2008 (XI.6) Korm. rendelettel módosított 275/2004. (X.8.) Korm.rendelet szerinti szakhatóságokat kell bevonni. 30. Az erdészeti üzemtervi térképek ismerete és használata a fenntartási tervek készítéséhez szükséges. KvVM hozzáférést biztosít az erdészeti üzemtervi térképeihez a projekt idıtartamára és a tervezési területre. A leíró adatokat az MGSZH Erdészeti Igazgatóságánál kell megkérni. 31. A projektpartnerek változtatási javaslatot kértek az alábbi munkatervben felsorolt feladatok tekintetében, amelyhez az IB döntése szükséges: − 1.5 Nemzetközi gyakorlat áttekintése − 1.7 A kezelési szempontból jelentıs jelölı fajok és élıhelyek kiválasztása − 1.8 Területi egyeztetés a kiválasztott jelölı fajok és élıhelyek vonatkozásában feladatok március 30-ig való meghosszabbítása és − 1.8 Területi egyeztetés a kiválasztott jelölı fajok és élıhelyek vonatkozásában feladat átnevezése Elsı konzultációk és interjúk az érintettekkel feladattá. 32. Szavazás: Az ülés végén szavazásra szólítatta fel dr. Szekeres Rozália az Irányító Bizottság szavazati joggal rendelkezı Tagjait. Az IB tagok 9 igen szavazattal egyhangúlag támogatták az elsı negyedéves jelentés elfogadását azzal a kitétellel, hogy a javítások átvezetésre kerülnek, valamint a jelen emlékeztetı 31. pontjában felsorolt változtatási javaslatok elfogadását.

Mellékletek:

1. Jelenléti ív 2. IB vélemény Budapest, 2009 március 16. Az emlékeztetıt összeállította: Faragóné Huszár Szilvia

99

20 sz. melléklet

100

20 sz. melléklet

101

20 sz. melléklet

Vélemény a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekt 2009. januári negyedéves jelentéséhez 1. Összefoglalóan megállapítható, hogy a jelentés tervezete jól áttekinthetı szerkezető, lényegre törı, ugyanakkor a korábbi egyeztetéseket, kiküldött sablonleveleket is pontosan dokumentálja az emlékeztetık becsatolásával külön mellékletenként. 2. Kicsit nehézkessé teszi az értékelést az a tény, hogy idıközben a jelentéstervezet leadása óta számos pont megvalósításra került ill. pl. a nemzeti parkos adatok is megérkeztek, rendelkezésre állnak. 3. Az Irányító Bizottság összetétele nem pontosan van megadva (l. bevezetı). Nem minden NPI képviselıje tagja automatikusan a testületnek, csak Dr. Vajna Tamásné, Sipos Katalin, Petróczi Imre és jómagam. A felsorolt kollégák, mint NP-os felelısök szerepelnek a projektben ezért ebben a státuszban kell szerepeltetni ıket. Más feladatok felelıségek hárulnak így a kollégákra. Ez mindenképp módosítandó. 4. A projekt elızményeinél (1.1. fejezet: 3. oldal) ismertetett javaslatot szakmailag elfogadhatónak tartatom („Elsı konzultációk és interjúk az érintettekkel” lévén az év ezen szakaszában érdemleges „területi egyeztetést a kijelölt jelölı fajok és élıhelyek vonatkozásában” érdemben nem lehet megtenni. A javasolt új témacím elfogadható, azonban errıl IB döntés mindenképp szükséges! (A projekt egyeztetéses része nehezen szakaszolható, bár projekttervezési szempontból szükséges megtenni). 5. (1.3. A meglévı abiotikai és biotikai adatok összegyőjtése, irodalmazás, ill. a GAPanalízis elvégzése; 7. old.). a. A GAP-analízisbe bekerült adatok sok esetben erısen szakmaiatlanok. Rengeteg az elírási ill. helyesírási hiba. Sok a slendrián ill. hibás megfogalmazás (pl. „szolidágó”, „lehet, hogy a fejekben vannak az adatok”, „botanikai felmérés volt mostanában”, „cigányrécét védeni szükséges”, stb.) Ennek oka nyílván az interjúzásból származik, ahol a NPI kollégák szabadon adták elı az egyes site-okra vonatkozó információkat. Ezeket az interjúzásokat célszerő lektoráltatni magukkal az interjú alá vett személyekkel vagy a projektben szereplı szakértıkkel (pl. botanikai, zoológiai, területfejlesztése, stb.) b. a GAP-analízis során felállított blokkok értelmezése esetenként számomra nem világos. Pl. a „veszélyeztetı tényezık” között (l. 2. sz. melléklet; GAPanalízis) szerepelnek a tervezés szempontjából értékelhetı veszélyforrások illetve magán az egyes site-okon fellépı „veszélyeztetı tényezık” (pl. akácos, bálványfa elıretörése, gazdálkodás felhagyása, degradáció táblázat megadása). Ez a két aspektus tervezési szempontból nem mosható össze! c. Az egyes alapinformációk interpretálása nem megfelelı vagy nehezen illeszthetı a GAP-analízishez, pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente (HUBN20067) site esetében megküldtük a védetté nyilvánítás dokumentációit, melyben szerepel az Önkormányzat elutasító határozata is. Így bár a terület a legnagyobb „pontszámot” kapta a területek közül (93%), mégis a „problémás” területek közé tartozik. 6. (1.6. A nemzetközi gyakorlat áttekintése; 11. old. Ill. 4. sz. melléklet). a. Célszerő a késıbbiekben rövid magyar rezümét készíteni az anyagokból, melyek közül a jelentısebbeket a honlapon is fel kell tüntetni. (Az angol anyagok feltöltése sem ártalmas, hogy esetleg az ellenérdekeltek nem élhessenek azzal, hogy valamit szándékoltan rosszul interpretáltunk szakanyagokat.) 102

20 sz. melléklet b. Javaslom más Pannon biogeográfiai régióban található tagállamok gyakorlatának feldolgozását is (pl. Csehország, Szlovákia). Ezeknél nem csak a „közös” régió lehet elsısorban fontos, hanem a gazdasági, EU-politikai hasonlóságok is. Ezek beszerzéséhez kapcsolataim révén segítségemet felajánlom a kedvezményezett számára. 7. (3. sz. melléklet. Érintettek elemzése; 29. old.). A GAP-analízisbe feldolgozott adatok sok esetben ide is slendrián megfogalmazásként lettek átvéve (pl. Hejı mente (HUBN20030) site esetében a 3. sz. mellékletben ez szerepel: „A BNPI ismeret is hiányos a területrıl (kiesik a védett területek bejárási útjából)” míg a 4. sz. mellékletben ez szerepel: „Fehér folt” a terület, BNPI-nek kevés adata van, természetvédelmi ırt még nem láttak az emberek.”. ). Az elemzı (értékelı) fejezetekbe az ilyen megfogalmazásokat mindenképp kerülni kell a továbbiakban! 8. (13. sz. melléklet. Érintettekkel való kapcsolatfelvétel, interjúzás, ütemterv, 73. old.). Alapvetıen lényeges kérdéseket állított össze a kommunikációs csapat. a. A civil szervezetek esetén viszont számítani kell arra, hogy sok terület periférikusan szerepel csak az NGO-k látókörében. Sok NGO-nál eleve aktív vagy egykori nemzeti parki dolgozók lesznek meginterjúzva. b. Fel kell hívni az érintettek figyelmét, hogy csak az adott site-ra koncentrálva készítsék el a válaszaikat! Pl. a Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente (HUBN20067) site Szilvásvárad külterületének csak 3%-át teszi ki, de más Natura 2000 területek is érintik a külterületét (több mint 50%-ban!). Mindenképp csak az adott site-ra kell koncentrálni, mert így akár az önkormányzat levelében összemosódhatnak a site-tól független vélt vagy valós problémák (l. Szalajka-völgy hasznosítása, ellentétes fejlesztési lehetıségek). A honlap véleményezése 9. A megjelenı térképeknél felvetıdik a Natura 2000 területek határainak kérdése. Mit tekintsünk feltüntetendı határnak, a 2004-es szakmai fedvényt (a honlapon ez található)? A kihirdetett hrsz-es határt? A 2008-ban KÜVET-hez igazított határt? Ez azért fontos, mert egyes site-oknál ez jelentıs különbséget mutathat. Mivel a szakmai és a KÜVEt-hez igazított fedvény is a kedvezményezetnek át lett adva így érdemes erreıl a pontról valamilyen állásfoglalást adnia az IB-nak. Álláspontom szerint mindenképpen egy KÜVET-hez igazított határvonalas térkép megjelentetése lehet a célravezetı. 10. A fotók kérdése. Ismereteim szerint az egyes site-okat érintı élıhelytérképek (2008) során elıírás volt a területek fotódokumentálása. Bár ezek valószínőleg legtöbbször nem „mővészi” igényő felvételek, azonban dokumentumfotóként akár meg is felelnek erre a célra. Ezekbıl az alap „galéria” gyorsan és jól elıállítható. Információ ill. egyeztetés szükséges az ÖBKI-vel, hogy a képek hogyan használhatók fel (pl. korábbi TF pályázati elem címére való utalással és a fotó szerzıjének nevével). 11. A honlapon szereplı „SCI” helyett a KTT (különleges természetmegırzési területet) javasolnám. 12. A KvVM felıl megfogalmazott javításokat (2009. január 27-i értekezlet) támogatom. A szórólap véleményezése 13. A szórólap megküldött verzióját az alapigények kiszolgálására megfelelı tartom. 2009. február 27. Schmotzer András (BNPI), irányító bizottsági (IB) tag ________________________________________________________________________ 103

20 sz. melléklet Honlap 14. - A honlap struktúrájával kapcsolatban kifogásom nincs. 15. - 2009. március 2-án regisztrálni nem tudtam, mivel jelszó megadására a regisztrációnál nincs lehetıség és jelszómódosítással sem sikerült bejelentkezni, ezt a funkciót ellenırzésre javaslom. 16. - Az egyes területekkel kapcsolatban feltöltött anyagok mennyisége egyenlıre igen kevés, szinte csak térkép. Javasolom a legalapvetıbb infomációkat (legalább a Natura 2000 adatlapon szereplı információk egy részét) szövegesen feltölteni, ez 15 terület esetében néhány nap munka. 17. - A honlap a bejelentkezéskor egy zöldes desingban mutatkozott, ahol a feliratok egy része szét volt csúszva, míg a további használat során egy kékes designba váltott át. Tisztázni kellene, hogy melyik a hivatalos verzió. 18. - A honlap alján a logókat praktikusabb lenne vízszintesen rendezni, esztétikusabb és helytakarékosabb is lenne. Jelentés A DINPI területeire vonatkozóan az alábbi helyesbítések szükségesek. 19. Turjánvidék: NPI felelıs a területeknél általában nincs megadva, kérjük innen is törölni. Máté András kutató a Turjánvidéken, természetvédelmi ırök (DINPI): Nagy István és Nagy László. Az Ócsai TK területén a DINPI vagyonkezelıként is érintett. 20. Velencei-hegység A területrıl komplett élıhelytérkép és védett növényfaj ponttérkép áll rendelkezésre a BIT programból (Illyés Zoltán) és ez átadásra is került. A kezterv készítıje helyesen Takács András Attila. Csihar László státusza: természetvédelmi ır. Zámolyi medence: Érintett tv. ırök: Klébert Antal és Csihar László. Szigeti homokok: Érintett tv. ır Bezeczky Gergely és Janata Károly, érintett adatgyőjtı: Bérces Sándor. 21. Lajoskomáromi löszvölgy: Érintett tv. ır Csihar László. 22. A DINPI az NBmR kutatásokat külön nem egyeztette, de kérdés, hogy ez központilag átadásra került-e, vagy nem. 23. A területekkel kapcsolatban a kezelések egyeztetésébe minden esetben kérjük érdekeltként bevonni a területen illetékes természetvédelmi ır(ök) megjelenítését. 24. A mellékletben közölt jegyzıkönyvekhez javasolom, hogy ne csak a megbeszélések tematikáját foglalják össze, hanem az elhangzó érdemi információkat is. A DINPI esetében a jelentésben tévesen, vagy hiányosan szereplı információk egy része (pl.: Velencei-hegység felmértsége) a megbeszélésen elhangzott, de ezek nem kerültek rögzítésre. Valószínőleg ilyen problémából adódott az is, hogy a jelentés 10 oldalán ismertetett, a VÁTI által kért dokumentumok egy része (pl.: Veresegyházi-medence és Lajoskomáromi löszgyepek vegetációtérképe), melyekrıl az egyezetésen elhangzott, hogy hiányoznak. Szükség esetén hangfelvétellel is lehet a pontosabb tartalmi jegyzıkönyvezést segíteni. 25. Végül két általános kérdés/javaslat: A program monitoring részében elkészült és jelen jelentésben is hivatkozott felmérések alapadatait hogyan és mikor kaphatják meg a NPI-ok? Kitér-e a tám. szerzıdés az adatok TIRben 104

20 sz. melléklet tárolására/használatára/szolgáltatására?

Sipos Katalin ___________________________________________________________________________ 26. A jelentés megnevezésénél a negyedéves jelentést írjuk, semmiképpen ne keverjük bele a számozásba a nem hivatalosan kért havi elırehaladási beszámolókat, ebbıl következıen ne legyen az anyagban arra sem utalás, hogy a mostani negyedéves jelentés a decemberi havinak az aktualizált változata. A mérföldkövek megnevezése sem szükséges, ez csak a kifizetés miatt fontos. 27. A jelentés címlapja után mindig a teljesítésigazoló lap következzen, amelynek kötött formátuma van, és minden esetben be kell főzni a jelentésbe. 28. Az elırehaladást célszerő lenne a munkaindító jelentésben szereplı táblázat minden jelentésben való szerepeltetésével, és annak utolsó oszlopában a teljesítés jelölésével bemutatni. Ez áttekinthetıvé tenné a folyamatot. A jelen jelentésben legalább 3 helyen különbözı szempontból szerepel ugyanaz, elıször szövegesen van leírva mely feladatokról számol be a jelentés, majd az elızı negyedév aktualizált táblázata szerepel, végül a mellékletben a következı negyedév aktualizált táblája, Ezt összefoglalóan célszerő az anyag elején szerepeltetni. 29. Az anyagban lehetıleg kerüljük a site-felelıs megnevezést. 30. A mellékletekre való hivatkozásnál mindig legyen ott, hogy hányas melléklet. 31. Az abiotikai és biotikai adatok elérhetısége, illetve az információk megléte tekintetében érdemes lenne a jelentést egy rövid összegzéssel kiegészíteni. Ezek az információk csak több táblázatból nyerhetık ki. 32. Az információ-ellátottságról, adatok elérhetıségérıl készült táblázatok szövegét kicsit szabatosabbá kellene tenni. 33. A IT tagok felsorolásánál olyan személyek is bekerültek, akik egy-egy terület kapcsolattartói, ezek törlendık. 34. Az anyagból törlendık továbbá a KvVM-el történt egyeztetésre, az anyagok leadására, a véleményezendı részekre vonatkozó mondatok is, ezek nem a jelentésbe illık. 35. A külföldi példáknál jó volna egy rövid fejezet, amely összegzi az átnézett anyagokból hasznosítható információkat, és kicsit részletezi ezen anyagok tartalmát. Továbbá miután a mellékletben nem minden külföldi anyag szerepel, az elérhetıségeket pl. honlap be kelljen írni az anyagba. Varga Ildikó __________________________________________________________________________ 36. Jelentés legelején: IT tagok pontatlanul vannak megadva. 37. A negyedéves jelentés és havi jelentés keveredik, amit a szövegben javítani szükséges. A havi jelentés, az csak a részünkre megküldött rövid épp csak a problémák idıben történı érzékeléséhez segítséget adó jelentés, míg a negyedéves jelentések, azok a projekt kötelezıen elıírt negyedévenkénti elırehaladásáról számolnak be a munkaindító jelentésben 105

20 sz. melléklet meghatározott határidıkre. Ezért a negyedéves jelentésben nem kell hivatkozni a havi jelentésre. 38. A teljes munkatervi táblázat megismétlése javasolt minden jelentésben. 39. 8. oldal 1.2 Honlap: 3. bekezdés: hosztolja szó helyett magyarul szebben hangzó megfogalmazás létezik? (elég rosszul hangzik így…, de nem jöttem rá, hogy van-e jobb megfogalmazás) 40. 11. oldal 1.2 Nemzetközi gyakorlat áttekintése: Ahol az eddig összegyőjtött információk szerepelnek, mint dokumentációk, ott legyen feltüntetve a forrás (internet link, publikáció stb.) illetve az, hogy a 4. sz. mellékletben melyek szerepelnek (mert a felsoroltaknak csak egy része található meg ott). A fejezet bıvítése célszerő lehet, a dokumentumok rövid lényegi összefoglalása terén. 41. site felelıs írása nem egységes (sokszor sitefelelıs)! 42. 3. számú melléklet Az egyes területeknél felsorolt (magán!) földhasználók/tulajdonosok, egyéb személyek esetében, tekintve, hogy a jelentés maga nyilvános (a munkaindító és a negyedéves jelentések), felmerülhet-e problémaként, hogy a tulajdonosok nevei felsorolásra kerülnek? (Elegendı-e ha csak annyit tüntetünk fel, hogy hány fı és a konkrét neveket belsı anyagként kezeljük?). 43. 37. oldal 3. sz. melléklet „Egy gazdálkodó az egész, csak a tisztító kaszálást végzi el az ÉTT támogatásért.” – nem értem a mondatot. A 3. számú mellékletben sok helyen a megfogalmazás elég „magánjellegő”. 44. Interjúfonalak: A Natura 2000 hálózat (területek) kijelölése és a Natura program keveredik. Ez utóbbinál pl. a támogatásokra, jogszabályokból következı korlátozásokra gondolnék. A kijelölés már lezárult, ezért javasolt, hogy a félreérthetı (mintha még most jelölnénk ki) kérdések átfogalmazásra kerülnének.

Vozár Ágnes _______________________________________________________________________ 45. 2. oldalon nevem mellett a beosztásomat és a szervezeti egységemet (vezetı-tanácsos, KvVM TKSZÁT, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Fıosztály, Agrárharmonizációs és Vagyonkezelési Osztály) is kérem feltüntetni, egységesen a többi névvel. 46. a honlapot megnéztem és az általunk javasolt változtatások átvezetése még nem történt meg. A korábbiakban adott a honlapra vonatkozó véleményemet így továbbiakban is fenntartom. 47. A jelentés sok helyen elírást, elütést és magyartalan megfogalmazást tartalmaz, melyeket javítani szükséges. Kissné Dóczy Emília ________________________________________________________________________ 48. Pirtói Nagy-tó (KNPI): 256 ha Site felelıs: Boros Emil 106

20 sz. melléklet

Botanikai feltártság: nincs szisztematikus felmérés, de elvileg az MTA ÖBKI-nek (lehetıleg teljes intézménynévvel kiírva) van friss élıhely-térképe. (szebben esetleg: 2008-ban készített aktuális élıhelytérképet) Zoológiai feltártság: nincs szisztematikus felmérés. Szórványadatok + távérzékeléses adatok vannak. Élıhely adatok pontosítása szükséges. Ex lege védett. Kommunikációért felelıs: Kelemen Eszter (SZIE KTI) Jellemzı társulások: Pannon szikesek, kékperjés láprét, mocsárrét (utóbbi kettı dominál), fölhagyott szántók. Tipikus gazdálkodási forma: csökkenı mértékben jellemzı a nádgazdálkodás, többen gyepre akarnak áttérni. Viszonylag jelentısebb a gyepgazdálkodók aránya, de van néhány szántófolt, és az északi csücsökben pici erdı. Viszonylag jelentıs a KNPI vagyonkezelésében lévı terület aránya (kb. 50%), a többi magántulajdon. Veszélyek: Horgászat (Pirtói Horgászegyesület) – van egy megkotort területrész, ahol horgásztavat alakítottak ki, fúrt kútból akarták a vízutánpótlást biztosítani (rapid vízforgatás elınytelen), de ezt a konfliktust rendezték. Lehetıség: a minél vizesebben megırzött terület a pozitív jövıkép, az édesvízi jelleg kidomborításával. Érintett gazdálkodók: néhány tucat, magángazda.

49. Gátéri Fehér-tó (KNPI): 815 ha Site felelıs: Boros Emil Botanikai feltártság: csak részlegesen felmért Zoológiai feltártság: csak a madárvilág feltárt Nincsen szisztematikus terepi munkával készült élıhely-térkép. Sok szórványadat van (gerinces állomány + botanika). Ex lege védett szikes tó, védelemre tervezett. Kommunikációért felelıs: Kelemen Eszter (SZIE KTI) Jellemzı társulások: sziki életközösségek, löszgyep maradványok, északon vakszikesek. Fehér viző szikes tó, ez adja a terület értékét. Tipikus gazdálkodási forma: Gyep, szántó, nedves élıhely (nádas). A föld zömmel a KNPI vagyonkezelésében van, haszonbérbe adva. Régen kiterjedt gyepgazdálkodás volt jellemzı, mára ez visszaesett területileg és intenzitásában egyaránt. A KNPI saját állománnyal szeretné legeltetni. Veszélyek: Kiskunfélegyházáról szennyezett csatornavíz érkezik, ami átvezet a tavon. Ez eutrofizációval fenyeget, pontosabban már jelentıs szennyezést és eutrofizációt okozott szükség volna elkerülı csatornára. Kotrás és legeltetés segítene ezen kívül. Éppen emiatt a megfelelı hidrológiai kezelés, a vízügy megkeresése kulcsfontosságú. 107

20 sz. melléklet Érintett gazdálkodók: kb. 50-80 gazdálkodó érintett, a területen egyre csekélyebb a mezıgazdasági hasznosítás.

50. Izsáki Kolon-tó (KNPI): ~3200 ha Site felelıs: Vidéki Róbert Botanikai feltártság: kb. 200 ha kivételével (csengıdi soltszentimrei homokos rész) gyakorlatilag teljes van annyi adat, hogy alapozható rá a fenntartási terv készítés Zoológiai feltártság: kb. 200 ha kivételével (csengıdi soltszentimrei homokos rész) gyakorlatilag teljes van annyi adat, hogy alapozható rá a fenntartási terv készítés (teljes életközösségi ismeret még egy lakótelepi lakásban is nehezen szerezhetı, nem egy ennyire diverz területen, ráadásul késıbbi EU finanszírozta felmérések esélyeit rontanánk egy ilyen erısen túlzó kijelentéssel) Túlnyomórészt védett terület. Nagyságrendileg 400-600 élıhelyfolt – diverz, mozaikos táj. Kommunikációért felelıs: Kelemen Eszter (SZIE KTI) Jellemzı társulások: vizenyıs nádastól a nedves réteken át a száraz homokfelszínig minden. Tipikus gazdálkodási forma: gyep, erdı, pici szántó, illetve nád. nád, és kevés szántó (az áthúzott szórend félrevezetı volt, mintha nádasból is kevés lenne. A KNPI a legjelentısebb kezelı (kb. 1000 ha nádat haszonbérbe ad). A keleti és déli gyepterületek kiterjedt nedves rétek (legeltetés, kaszálás). A gyepterületeket a KNPI részben haszonbérbe adja, részben saját eszközzel és állománnyal gondozza. A nyugati száraz homoki gyepek hasznosítatlanok, ez is a cél (sérülékeny, nyílt gyepek). Szılıültetvény régebben volt, ma nem jellemzı. Jelentıs az erdık aránya, van egy erdırezervátum is. Veszélyek: nincs információ. A jó vízmegırzési gyakorlat nincs vízjogi engedélyben rögzítve, csak megegyezésen alapul, potenciálisan adott a jogi lehetıség a vízleeresztésre. Érintett gazdálkodók: az érintett gazdálkodók száma százas nagyságrendő. Mivel ez régóta NP-i vagyonkezelésben lévı (bérbe adott) föld, a gazdák jobban hozzászoktak a természetvédelmi célok követéséhez, kevesebb konfliktus várható. , és célszerő szigorúbb tervet készíteni. Ezt nem deklarálnám így, még ha a magunk számára jelentıséggel bíró információ is.

51. Dél-İrjeg (KNPI): 4564 ha Site felelıs: Boros Emil Botanikai feltártság: elvileg az ÖBKI-nek van friss élıhely-térképe. Zoológiai feltártság: nincs szisztematikus felmérés, sok szórványadat van. Kommunikációért felelıs: Kelemen Eszter (SZIE KTI) Jellemzı társulások: Császár-töltési vörös mocsár, korábbi tızegbánya tavak: másodlagos lápi vegetáció + vízi fauna. Tızeglápok, rekettyés-füzesek, láperdı, pici keményfás ligeterdı; 108

20 sz. melléklet

Tipikus gazdálkodási forma: A KNPI csak nagyon kis területen vagyonkezelı (Császártöltés), a területek zöme magántulajdonban van. Jellemzı a A gyepek legeltetése, és kaszálása (ebben az esetben gyakran mőtrágyázzák, vetik, felülvetik ıket), bár sok a használatlan gyep. és kezeletlensége egyaránt viszonylag jelentıs arányban elıfordul. Viszonylag jelentıs az erdıgazdálkodás szerepe (állami, plusz magánerdık). Régebben jelentıs volt a tızegbányászat. Veszélyek: Jelen állapot nagyon távol áll a kívánatos jövıképtıl. Rengeteg gazdálkodó érintett, akik nem is tudnak a terület státuszának változásáról. Sok a sváb, és „A sváboknak megvan az elképzelésük.” Számos gazdálkodó tájékozatlan a terület Natura 2000 státuszát illetıen, ugyanakkor sokuknak határozott, és nem feltétlenül természetkímélı elképzelésük van a területhasználatot illetıen. A térségben hagyománya van a túlságosan intenzív gyepkezelésnek. A vízgazdálkodás is veszélyt jelent: az İs-Duna meanderek mellett intenzív szántók vannak, a belvízelvezetı csatornákon keresztül innét folyik be a meanderekbe a szervesanyaggal dúsult szennyvíz, de horgászatra is van helyi igény. Lehetıség: legeltetés szélesebb körben jobb lenne (a kaszálás nem annyira jó, mert intenzív): extenzív állattartás + vízmegırzés. Érintett gazdálkodók: Több száz gazdálkodó érintett, mivel sok a kis parcella (sváb településként ennek komoly hagyománya is van).

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

109

I. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. január 30.)

Recommend Documents