2008.(09.19.) számú a szociális ellátásokról szóló rendelete egységes szerkezetben

Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testület 6/2008.(09.19.) számú a szociális ellátásokról szóló rendelete egységes szerkezetben Sződ Község Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-a alapján, a szociális törvény végrehajtására valamint a helyi szociális ellátások megállapításának, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályozása érdekében az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy Sződ Község Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, és a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, a kérelem benyújtásának módját és az egyéb eljárási szabályokat. A szociális ellátás biztosítás során érvényesíteni kell az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségét. JÖVEDELEM: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is. VAGYON: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek - külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy - együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeni és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. CSALÁD: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. KÖZELI HOZZÁTARTOZÓ: - a házastárs, az élettárs,

-

-

a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek. korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

EGYEDÜLÉLŐ: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, HÁZASTÁRS: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. FOGYASZTÁSI EGYSÉG: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol (1) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, (2) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, (3) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, (4) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, (5) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermek a (3)-(4) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni. (6) (1)-(2) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. A rendelet hatálya 2. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed Sződ Község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező: a) magyar állampolgárokra, b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt személyekre, c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezése szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó személyekre. (2) A rendelet hatályi kiterjed továbbá a)

A munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személyekre.

b)

Az Szt. 32/B.§ (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalóra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

c) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, az arra rászorulónak átmeneti segélyt biztosít, ha ennek hiányában a késedelem a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné. d) A (c) bekezdés szerint tett intézkedésről értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet és egyidejűleg kérni kell a kifizetett átmeneti segély megtérítését. e) Jelen rendelet hatálya az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre is kiterjed. A szociális rászorultság 3. § (1) E rendelet alkalmazása során szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, akinek nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója, valamint az e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatározat nem lépi túl, és az igénylő tulajdonában lévő vagyon mértéke nem haladja meg a Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b. pontjában meghatározott mértéket. (2) Nem tekinthető szociálisan rászorultnak: a) az aktívkorú munkaképes kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élő aktívkorú munkaképes közeli hozzátartozója, aki önhibájából munkát nem vállal, ideértve a közhasznú és a közcélú foglalkoztatást is; b) az a kérelmező, aki valamely jogszabály által biztosított, vagy bíróság által jogerősen megítélt rendszeres pénzellátásra szerzett jogát önhibájából nem érvényesíti. II. fejezet Az eljárás megindítása 4. § (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet az önkormányzat Polgármesteri Hivatalában lehet benyújtani az egyes ellátási típusoknál Kormányrendeletben meghatározott nyomtatványokon.

(2) A Polgármesteri Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére szükséges tájékoztatást megadni, a jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Sztv. 9. és 17. §-ában foglaltakra. 5. §. (1) Adott szociális ellátásra való jogosultságra irányuló kérelemhez a Sztv. valamint a Kormányrendelet szerint kell benyújtani a vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat. (2) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzati hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai, valamint a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók esetében az elbíráláshoz szükséges igazolást, melyek az alábbiak lehetnek: a) Munkáltató által kiállított jövedelemigazolás a dolgozó három havi nettó jövedelmének átlagáról, vagy folyószámla-kivonat; b) Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által minden év januárjában kiküldött, a nyugdíj összegéről kiállított igazolás; c) GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről a folyósító szerv igazolása, határozata, vagy az ellátás összegét igazoló szelvény, illetve folyószámla-kivonat; d) Gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélet másolata, illetve az összegről a szülők között létrejött megállapodás másolata, az összeget egyértelműen igazoló szelvény, vagy folyószámla kivonat, nyilatkozat; e) Az árvaellátást megállapító határozat fénymásolata, szelvény, vagy Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás; f) Nyugdíjat megállapító határozat másolata, nyugdíjszelvény, folyószámlakivonat, g) Egyéni vagy társas vállalkozók esetében a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás; h) Táppénz esetében a folyósító szerv igazolása, i) Lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásából származó jövedelem esetén a bérbeadásról szóló szerződés, vagy bérleti díjat tartalmazó megállapodás; j) Amennyiben a jövedelem irattal nem igazolható, az érintett által büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozat is elfogadható; k) Valamint olyan egyéb igazolás, mely alkalmas a tényleges jövedelem megállapítására. (3) Amennyiben az ellátást kérő egyedülálló személy, kérelméhez az e tényről – a jogosultsági feltételek egyértelművé tétele érdekében a benyújtott kérelemnyomtatványon nyilatkoznia kell. (4) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek. (6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi- és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságot érintő változás. Erről kérelmező írásban köteles nyilatkozni. (7) Amennyiben (2) bekezdésben jelzett igazolások beszerzése jelentősen késleltetné az eljárást, az érdemi döntés meghozatala érdekében – az igazolás megérkezéséig – el kell fogadni a rászoruló személyes nyilatkozatát. Az ellátások megállapítása 6. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei alapján köteles meghozni. Amennyiben szükséges, a környezettanulmány készítésének elvégzéséről az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője útján gondoskodik. (2) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi- és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. § (2) bekezdés szerint az APEH-től kérni kell a személyi jövedelemadó-alap közlését. (3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha: a) a rászoruló életkörülményei a Polgármesteri Hivatal, illetve az eljáró szerv előtt ismertek; b) bármely ügyben éven belül vizsgálták már és az adatok a Hivatalban rendelkezésre állnak, valamint azokban lényeges változás nem feltételezhető. (4) A bizottság és a polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és a Sztv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben. Az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultságot kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjával kell végrehajtani. Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a felsorolt ellátások összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni, az ellátás összegét a Sztv. 25. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. Az ellátások összegét a jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján is felül kell vizsgálni, ha a megállapításuk alapjául szolgáló jövedelem változik, és a változás három egymást követő hónapban meghaladja a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatár 10 %-át. (5) Az iskolai napközi ellátásra vonatkozó kérelmeket a Hunyadi János Általános Iskola titkárságára kell benyújtani.

(6) Az egyéb nem rendszeres jövedelem vonatkozásában a kérelmező köteles nyilatkozatba foglalni az ebből származó jövedelem egyhavi összegét jövedelemforrásonként és személyenként. (7) A bizottság és a polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 7. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése a hatáskörrel rendelkező szerv határozata alapján a Polgármesteri Hivatal pénzügyi ügyintézőjének feladata, aki további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet, b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. (2) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a Kormányrendelet előírásai szerint történik. A rendszeres pénzellátások kifizetése helyben, amennyiben azt az ügyfél rendszeres pénzellátások esetében kérelmében kéri, banki folyószámlára való átutalással történik. Az eseti ellátások a Polgármesteri Hivatal házipénztárából kerülnek kifizetésre. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszaigénylése 8. § (1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. (2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az eljárás jogosulatlan igénybevételének időtartama. III. fejezet PÉNZBELI ELLÁTÁSOK 9. § Az önkormányzat a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg: 1  időskorúak járadéka (2007. január 1-től a Szt. értelmében a hatáskör a jegyzőt illeti meg),  aktív korúak ellátása  lakásfenntartási támogatás,  ápolási díj, 1

Sződ Község Képviselő-testülete 13/2011. (XI.24.) számú rendeletével fogadta el.

 átmeneti segély,  rendszeres gyógyszertámogatás,  temetési segély. 10.§ Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító, jövedelemmel nem rendelkező idős személyek részére nyújtott támogatás. 2007. január 1-étől a jegyzői hatáskörbe tartozik a Sztv. 37/B-E §-ában szabályozottak szerint. Aktív korúak ellátása: 1 11. § (1) Az aktív korúk ellátása a hátrányos munkaerő piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás.1 (2) Az Sztv. 37/A § szerinti aktív korúak ellátását kell megállapítani annak az aktívkorú személynek, aki a) egészségkárosodott b) nem foglalkoztatott feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. E bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át és vagyona nincs. A fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli szerkezetet kifejező – jövedelmet meghatározó – arányszáma, melyet a Szt. 4. § (1) bek. n.) pontja határoz meg. 1 (3) A (2) bekezdés b) pont szerinti személy esetében az aktív korúak ellátás megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedést segítő programban való részvételt. 1 (4) A nem foglalkoztatott személyek esetében az előírt beilleszkedést segítő program kiterjed: 1 a) a felajánlott, és a számára – a Sztv. 37/H § (6) bekezdése szerint megfelelő munkalehetőség elfogadására; b) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre; c) az aktív korúak ellátását megállapító határozat kézhezvétele után 15 napon belül felkeresi az „Együtt a Gyermekekért” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, ahol nyilvántartásba veteti magát, s vállalja a két havonkénti kapcsolattartást. 1


(5) Az együttműködés megszegésének minősül, ha a aktív korúak ellátás részesülő 1 a) a segélyre való jogosultság felülvizsgálata során nem működik együtt a felülvizsgáló szervvel; b) nem jelenti be családja jövedelmi-vagyoni viszonyaiban történő változásokat; c) nem jelenti be, ha társadalombiztosítási szervtől rendszeres pénzellátást igényel d) 1 (6) Ha a aktív korúak ellátásában részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a kötelezettségszegést követő naptól a) a segély összegét 6 hónap időtartamig 75 %-os mértékben kell folyósítani; b) az együttműködési kötelezettség (6) bekezdés szerinti súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a segélyt meg kell szüntetni. 1 (7) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy a a) az Önkormányzat vagy a munkaügyi központ által felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el; b) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de az orvosi alkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg; c) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a napi munkakezdésnél nem jelenik meg; d) foglalkoztatása során alkoholos befolyásoltság alatt áll; e) az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. (8) Az együttműködési kötelezettségről a az aktív korúak ellátását megállapító határozatban rendelkezni kell, megjelölve az együttműködési kötelezettség megszegésének eseteit, illetve következményeit. 1 (9) A Képviselő-testület rendelete alapján megállapított az aktív korúak ellátásának jogosultságát a évente felül kell vizsgálni. Az aktív korú nem foglalkoztatott részére a segély akkor folyósítható tovább, ha az egyéb jogosultsági feltételek mellett eleget tett a kapcsolattartási kötelezettségének. 1 (10) Az aktív korúak ellátására jogosult személy egyéb feltételként lakókörnyezetének rendben tartására az alábbi szempontok alapján: 1

köteles

a.) a kérelmező által lakott ingatlanhoz tartozó kert, udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására b.) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában a kerítés előtti egy méter széles területen), a járdától az úttestig húzódó terület gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése 1


c.) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó udvar és kert rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése d.) a juttatásra jogosult ingatlanának udvarán hulladékgyűjtő edény elhelyezése és rendeltetésszerű használatának biztosítása e.) a kérelmező a ház összes helyiségében köteles rendet és tisztaságot tartani f.) amennyiben a lakásban nincs illemhely kialakítva, a jogosult köteles az udvaron azt kialakítani és megfelelően rendben tartani g.) amennyiben az ingatlan vezetékes szennyvízhálózatra nem csatlakozott, úgy zárt szennyvíztároló kialakítását kell biztosítani. (11) A kérelmező köteles a (10) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. 1 (12) A kötelezettség elmulasztóját a jegyző 15 napos határidő kitűzésével írásban szólítja fel a mulasztás elhárítására. 1 (13) Kötelezettségek teljesítését a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézője ellenőrzi. . 1 Lakásfenntartási támogatás 12. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásainak viseléséhez nyújtott hozzájárulás. 1 (2) A települési önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást nyújt a Szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak. 1 (3) A lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. 1 (4) A lakásfenntartási támogatást kérő a lakhatás költségei közül a) a lakbért, illetve albérleti díjat, a lakásbérleti, illetve albérleti szerződéssel, b) a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a pénzintézet igazolásával, c) a közüzemi díjakat, a településen közüzemi szervek által kiállított 12 havi közüzemi számlával, d) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit, a fűtőanyagot forgalmazó által kiállított számlával igazolja.

1


13. § (1) A lakásfenntartási támogatás megítélése szempontjából Sződ községen elismert, 1 négyzetméterre jutó havi költségének összege a 11. § (2) szerinti költségek figyelembe vételével történik, melynek összegét az éves központi költségvetési törvény határozza meg. (2) A lakásfenntartási támogatás megítélése szempontjából az elismert lakásminőség, bármely komfortfokozatban. (3) Lakásfenntartási támogatás megítélése szempontjából a településen elismert lakásnagyság: a) 1 fő esetében: 35 m2, b) 2 fő esetében: 45 m2, c) 3 fő esetében: 55 m2, d) 4 fő esetében: 65 m2, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol . . 1 a) b) c) d) e)

a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartást valamelyik tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2del növekszik. 1 (6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő- ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. 1 14. §. Jogosultak köre Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

1


250 %-át, valamint a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 25 %-át meghaladja, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. 1 15. § Támogatás mértéke (1) A lakásfenntartási támogatás összege: a négyzetméter és az elismert költség 10 %-a. (2) A lakásfenntartási támogatás havi összege nem lehet kevesebb 2 500 forintnál. 16. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakás esetében csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni a lakásban élő összes személy jövedelmét, függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján tartózkodik ott. (2) A megállapított támogatást a döntésre jogosult határozza meg, a megítélt összeget a Polgármesteri Hivatal a kérelmezőnek folyósítja. Ápolási díj 17. § (1) Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó /Ptk. 65. § b.) pontja/, ha állandó és tartós gondozásra szorul a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: 1 a) a háziorvos igazolását, hogy az ápolt tartós beteg és b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra, felügyeletre szorul, c) család jövedelemigazolását, d) az ápolt és az ápoló közös nyilatkozatást, hogy közöttük nem áll fenn öröklési, tartási, életjáradéki szerződés,

1


e) az ápoló nyilatkozatát arról, hogy kereső tevékenysége a beteg ápolása miatt szűnt meg, vagy szünetel, a kereső tevékenységre vonatkozó jogviszony megnevezését, a munkáltató nevét, címét, f) iskolalátogatási igazolás amennyiben az ápolt személy, illetve az ápoló iskolai tanulmányokat folytat. (4) Az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott összeg. 1 (5) A települési önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (XI.10.) rendeletének 4. § bekezdése alapján ápolási díjat állapíthat meg, annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltötte, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy a háztartás egy főre eső jövedelme nem haladja meg öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (6)

1

(7) Az ápolást végző személy akkor nem teljesíti kötelezettségét, ha: a) nem működik együtt ápolási díjra való jogosultságának felülvizsgálata során; b) ha saját megromlott egészsége miatt nem alkalmas az ápolási tevékenység elvégzésére; c) az ápolt személy egészségi állapota az ápolást végzőnek felróható okból romlik; d) az ápolást végző személy nem látja el az ápolt személy körül a nap 24 órájában jelentkező ápolási teendőket, különös tekintettel az ápolt személy személyi és környezeti higiéniájának, napi étkezésének biztosítására; e) az ápolást végző személy az ápolási tevékenységet nem személyesen látja el; f) ha az ápolt személy, illetve más hozzátartozó vagy helyi lakos erről nyilatkozatot tesz, nyilatkozatában megjelöli a kötelezettségszegés módját, s ennek fennállása környezettanulmány elvégzésével bizonyítható. (8) Az ápolási tevékenység ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal ügyintézője végzi. (9) Az ápolási díj jogosultságát az Önkormányzat évente hivatalból felülvizsgálja. (10) Nem állapítható meg ápolási díj a kérelmezőnek, 1 a) ha az ápolttal tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötött, b) kereső tevékenysége nem a beteg ápolása miatt szűnt meg, vagy szünetel. Átmeneti segély 18. § (1) Átmeneti segélyben részesíthető, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. 1


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából különösen létfenntartást veszélyeztető helyzetek a következők: a) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelemkiesés, b) betegség miatt eseti gyógyszerköltségének megfizetése a megélhetést veszélyezteti, c) munkanélküliek esetén a járadék, illetve a jövedelempótló támogatás folyósításáig terjedő időszak, nyugellátás folyósításáig terjedő időszak, rokkantnyugdíj folyósításáig terjedő időszak, d) elemi károsultság, baleset vagy bűncselekmény sértettje és anyagi segítségre szorul, e) egyéb támogatási formákból való kiszorulás, f) egyéb szabályozhatatlan, különös méltánylást érdemlő esetek. (3) A aktív korúak ellátásában, rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személyek vagy családok csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben részesülhetek átmeneti segélyben. 1 (4) Átmeneti segély negyedévente adható, de rendkívüli élethelyzetben a Bizottság ettől az összegtől eltérhet. (5) Amennyiben a kérelmező, illetve annak családtagja ellátatlan, a munkaügyi központtal való együttműködés igazolása esetén kérheti a támogatás megállapítását. 1 19. § (1) Átmeneti segély a 17.§ (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén akkor állapítható meg, ha a kérelmező illetve családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg: a) családok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, b) egyedülálló, illetve gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülők esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, (2) A Bizottság rendkívüli méltánylást igénylő esetben az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól eltérhet. 20. §. (1) A kérelem elbírálásakor a támogatás természetben (élelmiszer, ruhanemű, közmű hátralék kiegyenlítése, gyógyszer, tüzifa szállítás stb.) vagy pénz formájában történő odaítélésről a bizottság dönt.

1


(2) A segély megállapításánál a kérelmező és családja egységes elbírálás alá esik, egy családon belül, illetve egy házban élő több személy részére nem állapítható meg támogatás, azonos iratok becsatolásával. 22. § (1) Az átmeneti segély mértéke a bizottsági elbírálás alapján 3 000 – 20 000 Ft között mozoghat. (2) A Bizottság rendkívüli méltánylást igénylő esetben az (1) bekezdésben meghatározott összegtől, valamint a 18 § (4) foglaltaktól a Bizottság eltérhet. Természeti katasztrófa esetében a Bizottság külön intézkedés keretében bírálja el a kérelmeket.

22.§ A Bizottság az átmeneti segélykeret terhére, jövedelmi viszonyok vizsgálata és környezettanulmány elkészítése nélkül megállapíthat a község minden családja, vagy meghatározott személyek, vagy családok részére pénzbeni vagy természetbeni juttatást (pl. karácsonyi segélyt időseknek, nagycsaládosoknak, illetve egyedülállóaknak). 22/A.§. Rendszeres gyógyszertámogatás (1) A támogatás megállapítható azoknak a személyeknek, akik részére jövedelmi viszonyaik miatt közgyógyellátási támogatás nem állapítható meg. (2) A kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimál nyugdíj kétszeresét (2010-ben 57.000) egyedülálló esetén a mindenkori nyugdíjminimum háromszorosát (2010-ben 85.500Ft). (3) A havi gyógyszerköltsége meghaladja a mindenkori nyugdíjminimum 20 %át (2010-ben 5.700 Ft). (4) A gyógyszerköltséget névre szóló számlával kell igazolni. (5) A támogatás mértékéről a Népjóléti és Környezetvédelmi Bizottság dönt. Rendkívüli segély 23. § (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére rendkívüli segélyt nyújthat egyéni elbírálás alapján, a külön erre a célra elkülönített szociális keret terhére. (2) A rendkívüli segély mértéke a polgármesteri elbírálás alapján 3 000 – 20 000 forint között lehet. (3) A polgármester rendkívüli méltánylást igénylő esetben a (2) bekezdésben meghatározott összegtől eltérhet.

(4) A hivatal munkatársai a megítélt rendkívüli segélyekről a Bizottságot a soron következő bizottsági ülésen tájékoztatják. Temetési segély 24. § (1) Temetési segély állapítható meg annak a sződi állandó bejelentett lakcímmel rendelkező lakosnak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 300 %-át. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. (3) A temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos temetési költség 30 %-a, maximum 40 000 Ft. (4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatal ügyintézőjénél. (5) A temetési költséget a temetési segélyt igénylő nevére szóló számlák hites másolatával kell igazolni. Az eredeti számlák hátoldalára fel kell tüntetni a temetési segély igénylését. (6) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell az (5) bekezdésben meghatározottakon kívül: a) a halotti anyakönyvi kivonatot, b) a kérelmező és családja jövedelemigazolásait. (7) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

IV. fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 25. §. Köztemetés (1) Az Önkormányzat gondoskodik annak a – Sződön elhunyt – személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs, vagy nem lelhető fel tartásra képes, vagy köteles hozzátartozója, aki a temetés költségeit vállalni tudná.

(2) A közköltségen történő eltemettetésre csak a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető meg. 26. §. Közgyógyellátás (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. (2) Közgyógyellátásra való jogosultság megállapítható azon személy részére, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, illetve a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át meghaladja, feltéve, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át. (3) A kérelmet a Kormányrendelet 9. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani az alábbiak csatolásával: a. jövedelemnyilatkozatok, b. a Kormányrendelet 10. melléklete szerinti háziorvosi igazolás, c. alanyi jogosultságot igazoló irat. 27. §. Méltányossági közgyógyellátás (1) A Sztv. 50. (3) bekezdésére tekintettel a jegyző a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg: a) ha kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át, b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. c) Kivételes méltánylást érdemlő esetben (pl. életveszély elhárítása érdekében gyógyászati eszközök, illetve segédeszközök beszerzéséhez hozzájárulás) az előzőekben meghatározott jövedelem határoktól a jegyző eltekinthet. (2) A kérelmet a Kormányrendelet 9. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani az alábbiak csatolásával: a) jövedelemnyilatkozatok, b) gyógyszerköltség igazolása.

V. fejezet Szociális szolgáltatások 28. § Szociális étkezés (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkezésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. 29.§

30. § Térítési díj megállapításának általános rendelkezései (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért – családsegítés kivételével – térítési díjat kell fizetni. (2) A térítési díj fizetésére kötelezettek: az ellátást igénybevevő, az ellátást igénybevevő tartására, gondozására köteles és képes személy. (3) A házi segítségnyújtásban ellátottak által fizetett térítési díj mértéke (az 1. számú melléklet szerinti óradíj alapján), ha az igénylő jövedelme a mindenköri öregségi nyugdíjminimum:  2-szeresét nem haladja meg, a térítési díj 50 %-a;  2-szereség meghaladja, a térítési díj 100 %-a. (4) A szociális étkezésben ellátottak által fizetett térítési díj mértéke (a 2. számú melléklet szerinti étkeztetés intézményi térítési díja alapján), ha az igénylő jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum:  150 %-át nem haladja meg, a térítési díj 50 %-a,  200 %-át nem haladja meg, a térítési díj 80 %-a.

31. § Szakosított ellátások (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. (2) Az intézményi ellátások igénybevétele az ellátást igénylő kérelmére történik. (3) A kérelmet a kérelmező az állandó lakhelye szerint illetékes Polgármesteri Hivatalnál kell, hogy benyújtsa. 32. § Családsegítés (1) Családsegítés keretében segítséget nyújt az önkormányzat a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémai, vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése és krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. (2) A családsegítés keretében az Önkormányzat a Sztv-ben meghatározott ellátásokat biztosítja. (3) A családsegítés az Önkormányzat szerződés alapján az „Együtt és Gyermekekért” Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján biztosítja. 33. § Szociálpolitikai kerekasztal (6) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a - lakosság egészségügyi helyzetének javítása, - a gyermekek szellemi és mentális fejlődése, - az általános iskolát elvégzett fiatalok összefogása, közösséggé formálása, - az időskorúakkal való foglalkozás, - a környezetünk védelme területén meghatározott feladatok megvalósulásának segítése, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (7) A szociálpolitikai kerekasztal képviselői: 1 - jegyző - I-es körzet háziorvosa, - II-es körzet háziorvosa, - Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, - Napköziotthonos óvoda vezetője, 1


-

Védőnő, Általános Iskola igazgatója, Civil szervezetek képviselője, „Együtt és Gyermekekért” Gyermekjóléti és képviselője, Nyugdíjasok képviselője, Ifjúság képviselője, Óvodai Szülői Munkaközösség egy választott tagja, Iskolai Szülői Munkaközösség egy választott tagja, Egyházak képviselői.

Családsegítő

Szolgálat

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal legalább évente két alkalommal tart ülést, melynek előkészítése és lebonyolítása a Szociális és Népjóléti Bizottság feladata. VI. fejezet 34. § Vegyes rendelkezések (1) az 1993. évi III. törvény, valamint az ezen rendelet alapján megállapított pénzbeni ellátásokhoz kapcsolódóan előírt kötelezettségeknek és a támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzését a 2004. évi CXL törvény, hatósági ellenőrzésekre vonatkozó szabályai alapján a Polgármesteri Hivatal végzi. (2) Az ellenőrzések során megállapított kötelezettségek be nem tartása, vagy a jogosultság feltételeinek hiánya esetén a támogatás folyósításának megszüntetésére, illetve a kifizetett ellátások visszafizetésére kell javaslatot tenni a Képviselőtestületnek. VII. fejezet 35. §. Záró rendelkezések (1) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. tv. 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az 1408/71/EGK. rendelet és a 1612/68/EGK. rendelet jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. (2) E rendelet kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2008.(IX.19.) és 13/2011.(XI.24.) számú rendeletei. 1 (4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Sződ, 2011. november 24. Hertel László polgármester

dr. Bojtayné Benedek Gabriella jegyző

Jelen rendelet a mai napon kihirdetésre került. Sződ, 2011. november 24.

dr. Bojtayné B. Gabriella jegyző

2008.(09.19.) számú a szociális ellátásokról szóló rendelete egységes szerkezetben

Recommend Documents