DARNÓZSELI ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2009.(V.29.) rendelete a közterületek használatáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Darnózseli Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a közterületek használatának szabályozására a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Darnózseli község közigazgatási területének valamennyi közterületére. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzat tulajdonában lévő földrészlet, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása, a pihenő- és emlékhelyek kialakítása, a közművek elhelyezése. (3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magán- és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, aki (amely) e rendeletben foglaltak szerint közterületet használ. II. FEJEZET A közterület használata 2.§ (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja. (2) Rendeltetéstől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben meghatározott módon akadályozza. (3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély, továbbá használati díj fizetése szükséges az e rendeletben meghatározott kivételekkel. Engedélyhez kötött közterület-használat 3.§ Közterület-használati engedélyhez kötött:
a) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezése; b) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezése; c) árusító és az árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, mozgó árusítóhely létesítése; d) közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke; e) köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése, amennyiben azok nem a közút tartozékai; f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítése; g) szobor, emlékmű, díszkút és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, stb.) elhelyezése; h) távbeszélő fülke, utcai árusító automaták (pénz, ital, stb.) felállítása; i) építési munkával kapcsolatos – építési engedélyhez nem kötött – létesítmények, valamint építmények és törmelékek elhelyezése, tárolása; j) alkalmi és mozgóárusítás, szolgáltató tevékenység végzése; k) kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatása; l) üzemképtelen, illetve közlekedésben részt nem vevő, reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolása, m) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosítása (pl. vendéglátó-ipari terasz, előkert) Engedélyhez nem kötött közterület-használat 4. § Közterület-használati engedélyhez nem kötött: a) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, cím- és cégtábla elhelyezése abban az esetben, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha azok közterülettel érintkező felülete üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet esetében a 2 négyzetmétert, cím- és cégtábla esetében pedig az 1 négyzetmétert nem haladja meg; b) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzése. A közterületek bontására vonatkozó szabályok 5. § (1) Zöldterületek és egyéb közterületek területén, az alatt vagy felett létesítményt elhelyezni, áthelyezni vagy megszüntetni, illetőleg a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása alapján lehet, aki a munkák elvégzésére feltételeket állapíthat meg. a) Közterület-bontási engedély csak a beruházó kérelmére és számára adható ki. Beruházó köteles a helyreállításért felelős személyt megjelölni (2) Üzemzavar miatt végzett bontást a közterület kezelőjének 24 órán belül be kell jelenteni, nyilvántartásba vétel céljából. A bejelentésben pontosan meg kell határozni az üzemzavar helyét, közölni kell a helyreállítás várható időpontját. 6. §
A kivitelezési és helyreállítási munkát olyan ütemben kell végezni, hogy azt az előírt határidőre befejezzék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos (1) végzéséhez biztosított az anyag, a munkaerő, munka- és szállítási eszköz, valamint a munka befejezése után haladéktalanul biztosítható a közterület helyreállítása. (2) Ha a teljes helyreállítás a közterület-bontási hozzájárulásban meghatározott határidőre nem készül el, a határidő a 7. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével módosítható. 7. § (1) Az eredeti hozzájárulásban meghatározott határidőn túl a sikeres műszaki átadás időpontjáig a hozzájárulás jogosultja köteles az igénybe vett teljes építési területre kiterjedően az 1. sz. mellékletben meghatározott díjat megfizetni. (2) Amennyiben az igénybe vevő a határidő módosításához hozzájárulást nem kér, úgy a polgármester jogosult az igénybe vevőt a közterület használatának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására és a felmerült közterület-használati díj kétszeresének megfizetésére kötelezni, vagy a közterületre elhelyezett tárgyat, anyagot, eszközt, létesítményt felszólítás nélkül a tulajdonos költségére és veszélyére – annak díjfizetési kötelezettsége fenntartásával – azonnal elszállíttatni. 8. § Ha a közhasználatú zöldterületnek engedélyezett más célú használata folytán a zöldterületen lévő növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, az engedélyes köteles a helyreállítás költségén túl a megsemmisült növényzet eszmei értékének megfizetésére a 2. sz. mellékletben foglaltak szerint. A közterület-bontási kérelem tartalma 9. § (1) A közterület felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kivitelező megnevezését, b) a munkakezdés időpontját, helyét c) a munkavégzés időtartamát, d) a kivitelező építésvezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét, elérhetőségét. (2) A kérelemhez csatolni kell a létesítmény helyszínrajzát. Közműépítés esetén csatolni kell a közmű üzemeltetők által elfogadott műszaki terveket is. Reklám- és hirdető-berendezések elhelyezésének szabályai 10.§ (1) Tilos útkereszteződésben és azok közvetlen közelében olyan hirdetőtáblák elhelyezése, amelyek a) összetéveszthetők a közúti jelzésekkel, vagy a forgalom szabályozására szolgáló berendezésekkel, b) csökkentik azok láthatóságát vagy hatásosságát, c) vakítják az út használóit vagy oly módon (pl. a KRESZ-ben alkalmazott kék, zöld, sárga és fehér alapszín, vagy szabványosított betűtípus és jelrendszer alkalmazásával) terelik el a figyelmet, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát.
(2) Tilos feltüntetni hirdetést, reklámot közúti jelzésen, annak tartóelemén. (3) Az úttest szélétől számított 3 méteren belül elhelyezett hirdetőtáblákon villogó vagy káprázást okozó fény nem alkalmazható, felületük fényvisszaverő anyagból nem készíthető. (4) Tilos minden olyan hirdetőtábla alkalmazása, amely alkohol vagy dohányterméket reklámoz. (5) Az országos közutak belterületi és külterületi szakasza mellett hirdetőtáblák kihelyezési engedélyének megadásához a Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelői hozzájárulása szükséges. (6) Zöldterületen, parkban elhelyezésre tervezett tábla engedélyezéséhez be kell szerezni a terület kezelőjének hozzájárulását is. 11. § Hirdetmények és plakátok kizárólag a Körjegyzőség Hivatala által engedélyezett hirdetőtáblákon, falfelületeken helyezhetők el. Ez utóbbi kötelezettség vonatkozik a magántulajdonban álló ingatlanok közterületről látható falfelületeire is, de közterülethasználati díj azok használatáért nem szedhető. 12. § Az önkormányzat által a község területén elhelyezett hirdetőtáblákat bárki használhatja díjmentesen, de kizárólag közérdekű hirdetések, felhívások kihelyezésére.
Reklámtábla elhelyezési kérelem tartalma 13. § A reklámtábla elhelyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a hirdetőtábla rajzát, vagy fotóját, vagy leírását, a színek, méretek és a tábla anyagának megjelölésével; b) elhelyezési vázlatot a közterület és a házszám megjelölésével; c) 2 négyzetméternél nagyobb reklámtábla esetén építési engedély szükséges; d) a tábla méretétől függően egyéb műszaki adatokat (pl. statikai számítás, kihorgonyzási terv, alapozás, stb.) e) a 10. § (5), (6) bekezdésében előírt írásbeli hozzájárulásokat. Járművek közterületen történő tárolásának szabályai 14.§ (1) Kamion, autóbusz, vontató, traktor, munkagép, 10 tonna összsúlyt meghaladó tehergépkocsi, valamint pótkocsi és lakókocsi közterületen csak közterület használati engedéllyel tárolható. Tárolásnak minősül, ha a jármű folyamatosan – legalább 15 percet – közterületen áll.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművek tárolása történhet a) saját vagy bérelt telephelyen, b) méretei alapján alkalmas építési telken, ha azt egyéb szabályozás nem tiltja. c) közterületen, amennyiben az 1. számú mellékletben meghatározott közterület használati díjat a jármű tulajdonosa vagy használója a tárolás megkezdése előtt megfizeti, illetve amennyiben a tárolás a Körjegyzőség hivatali idején kívül kezdődik, akkor a következő hivatali munkanap 12.00 óráig megfizeti.” (3) Üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet főútvonalon, járdán, erdőben, zöldterületen tilos tárolni. A tiltott helyen tárolt jármű elszállításáról saját költségén a tulajdonos köteles gondoskodni. 15. § (1) Üzemképtelen járművet és az 1 négyzetméternél nagyobb alapterületet foglaló mezőgazdasági munkaeszközt közterületen – maximum 30 napig – közterület-használati engedéllyel az 1. sz. mellékletben meghatározott díj megfizetése ellenében lehet tárolni. A határidő leteltéig a tulajdonos az üzemképtelen járművet és az 1 négyzetméternél nagyobb alapterületet foglaló mezőgazdasági munkaeszközt közterületről saját költségén köteles eltávolítani.
(2) Ha a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének, vagy ismeretlen, a polgármester jogosult és köteles a jármű kijelölt helyre történő elszállítását elrendelni. Ezt megelőzően az elszállítást elrendelő és a megbízott elszállító képviselői a helyszínen kötelesek a jármű helyzetét, leírását, felszereltségét és a járműben található tárgyakat jegyzőkönyvben rögzíteni, azokról fényképfelvételt készíteni. (3) A kijelölt helyen a jármű tárolásáról és őrzéséről a beszállítástól számított 90 napig kell gondoskodni. (4) Az elszállítás és a tárolás költségei az üzemben tartót, hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező jármű esetén a tulajdonost terhelik. Védett közterület 16. § Nem adható közterület-használati engedély a) tömegközlekedési járművek megállóiba; b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná; c) lakó- vagy középület homlokzatától 3 méteren belül pavilon a hozzá tartozó szerkezeti elemek elhelyezésére; d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásának, pusztításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat; e) műemléki jellegű illetve védelem alá helyezett épületeken; f) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, közbiztonságot, vagy az egészséget veszélyeztetné.
17. § Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat: a) b) c) d) e)
a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna; veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot; a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna; indokolatlanul korlátozná a település közlekedését; a kereskedelempolitikai és turisztikai érdekek indokolatlan mértékű sérelmével járna. A közterület-használat engedélyezésének szabályai 18. §
(1) Közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel – meghatározott feltétel bekövetkezéséig legfeljebb 3 éves időtartamra – adható.
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységekre – állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése - közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének időtartamárra adható. (3) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését. (4) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetén pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie. 19. § A közterület-használat iránti kérelemnek tartalmaznia kell, különösen: a) a kérelmező nevét, lakhelyét, székhelyét, illetve telephelyét; b) a közterület-használat célját és időtartamát; c) a használandó közterület helyének, pontos területnagyságának és módjának meghatározást. d) Csatolni kell a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát, a folytatni kívánt tevékenységben részt vevő tagok, családtagok, alkalmazottak, megbízottak nevét és lakcímét. III. FEJEZET A közterület-használati díj 20. §
(1) A közterület használatáért díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(2) A közterület-használati díjat a Képviselő-testület állapítja meg az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint. (3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni. Többcélú igénybevétel esetén a magasabb díjtételt kell alkalmazni. (4) Hirdetőtábla és hirdető berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell alapul venni.
(5) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egésznek számítandó.
(6) A kézből történő utcai árusítás során a közterület-használat szempontjából 2 négyzetméternyi terület után fizetendő a díj.
(7) Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének meghosszabbítása esetén az egyébként irányadó összeg kétszerese állapítható meg.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól 21. §
Nem kell közterület-használati díjat fizetni építő-, tüzelőanyag tárolásáért az első 5 napban. Ezt meghaladó időtartamú használat esetén a teljes időszakra kell használati díjat fizetni.
IV. FEJEZET A közterület-használati engedély megadása 22. §
(1) A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni Darnózseli Község Szabályozási Tervét, helyi építési szabályzatát, az adott közterületre vonatkozó részletes rendezési tervet, kereskedelmi és turisztikai szempontokat.
(2) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.
23. § (1) A közterület-használati engedélyt a polgármester adja meg – e rendelet keretei között – a közigazgatási eljárás szabályai szerint, a fellebbezés elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell a. a jogosult nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét; b. a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes; c. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását; d. utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes; e. a hozzájárulás érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítás nélküli – helyreállításának kötelezettségét; f. közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját; g. további figyelmeztetést és tájékoztatást a közterület-használat jellegétől függően (pl. településképi követelmények, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások, stb) A díjfizetési kötelezettség a határozat jogerőre emelkedését követően esedékes. (3) A közterület-használati engedély eredeti példányát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és ellenőrzésre jogosult személyek szervezetek részére felmutatni.
24. § (1) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani. (2) A közterület-használattal járó kötelezettségek, a közterület-használati díj megfizetése szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
V. FEJEZET
Szabálysértési rendelkezések 25. § (1) Szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a rendeletben meghatározott közterületet engedély nélkül, vagy attól eltérően veszi igénybe. (2) A szabálysértési eljárás kezdeményezése nem mentesít a közterület-használati díj megfizetésének kötelezettsége alól.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. § (1) Ez a rendelet 2009. július 1-jén lép hatályba. Fazekas Zoltán polgármester
dr. Tóth Zoltán körjegyző
A rendelet kihirdetve: 2009. május 29. dr. Tóth Zoltán körjegyző
1. számú melléklet A közterület igénybevételének oka Közterületbe benyúló kirakatszekrény, árnyékoló szerkezet, stb. Cégér (valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra) Reklám, hirdető vagy útbaigazító tábla elhelyezése Árusító és egyéb pavilonok Arubemutatás, kölcsönzés, üzlet előtti kitelepülés Vendéglátó előkert, terasz Alkalmi- és mozgóárusítás, kiállítás, vásár, göngyöleg elhelyezés, mutatványos tevékenység, utcai zenélés Építőanyag, tüzelőanyag tárolás Közterület-bontás határidőn túli helyreállításából adódó közterület foglalás Üzemképtelen jármű és az 1 négyzetméternél nagyobb alapterületet foglaló mezőgazdasági munkaeszköz Kamion, autóbusz, vontató, traktor, munkagép, a 10 tonna összsúlyt meghaladó tehergépkocsi, valamint pótkocsi és lakókocsi Megjegyzés: A fenti összegek ÁFA nélkül értendők.
500,- Ft/m2/hó 300,-Ft/m2/hó 1.000,-Ft/m2/hó 2.400,-Ft/m2/hó 300,-Ft/m2/hó 300,-Ft/m2/hó 300,- Ft/m2/nap 30,-Ft/m2/nap 250,-Ft/m2/nap 15.000,-Ft/hó/gk. 200.000,- Ft/év illetve 1000,- Ft/nap
