2008. (VI.27) rendelet Doboz Nagyközség Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról

17/2008. (VI.27) rendelet Doboz Nagyközség Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról Doboz Nagyközség Önkormányzata az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 10.§ (5) bekezdése alapján Doboz Nagyközség Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát a következők szerint határozza meg: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.§. (1) Doboz Nagyközség Képviselő-testülete ( a továbbiakban Képviselő-testület) által létrehozott egységes hivatal hivatalos megnevezése: Doboz Nagyközség Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban Hivatal) 5624 Doboz, Kossuth tér 3. (2) A Hivatal alapításának ideje: 1990. X. 15. A határozat száma: 5/1990. Kt. hat. (3) A Hivatal alapítója és felügyeleti szerve: Doboz Nagyközség Képviselő-testülete. (4) A Hivatal működési területe: Doboz Nagyközség közigazgatási területe. (5) A Hivatal törzsszáma: adószáma: KSH kód: KSH számjel:

343666 15343666-2-04 0433190 15343666 8411 321 04

(6) A Hivatal jogállása: Önálló jogi személy, vezetője a Jegyző, akit a Képviselő-testület nevez ki, határozatlan időre. (7) A Hivatal költségvetési, gazdálkodási jogköre: teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó – ezen belül bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező – költségvetési szerv. Ellátja a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó, részben önállóan gazdálkodó Gondozási Központ, Doboz, Marx u. 5. sz. és Háziorvosi Szolgálat, Doboz, Hunyadi tér 6. sz. Mesekert Óvoda, Doboz, Dobó u. 16. Dobozi Általános Iskola, Doboz, Kossuth tér 15. Nagyközségi Könyvtár Doboz, Kossuth tér 10. „Kulich Gyula” Művelődési Ház Doboz, Hunyadi tér 1. pénzügyi, gazdálkodási, műszaki, /beruházási, felújítási/ és karbantartási feladatait. A részben önálló költségvetési

2 szerveknél a pénzügyi gazdasági feladatokat az intézményvezető, valamint az általa megbízott személy látja el. (8) A Hivatal számlavezetője: OTP Bank Nyrt. Dél-alföldi Régió Békéscsaba. A költségvetési elszámolási számla száma: 11733003-15343666. (9) Vagyona és az e feletti rendelkezési jog: a rendelkezésére bocsátott, ingyenesen használatba adott önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, amit a költségvetési szerv tart nyilván. A rábízott ingó – és ingatlan vagyont önállóan bérbeadás, használatba adás útján hasznosíthatja az ide vonatkozó központi és helyi jogszabályok figyelembe vételével. 2. §

(1) A Hivatal alaptevékenysége az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása (ÖTV. 38.§. (1)). Az alaptevékenységhez kapcsolódó részletes feladatokat, a kisegítő és kiegészítő tevékenységeket az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A Hivatal nem folytat vállalkozási tevékenységet, gazdálkodó szervezetben sem vesz részt.

3. §

A Hivatal működésének forrásai a költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulások, az egyéb központi költségvetési támogatások, az átengedett központi adók, a működési saját bevételek, a támogatásértékű bevételek, az átvett pénzeszközök, és az önkormányzati sajátos bevételek.

II. fejezet A Polgármesteri Hivatal feladata: 4. §

A Hivatal tevékenysége a Képviselő-testület, annak bizottságai, tisztségviselői munkája eredményességének elősegítésére irányul. Ellátja a törvényben, jogszabályokban meghatározott feladatokat, előkészítő, szervező, végrehajtó, ellenőrző, szolgáltató tevékenységet folytat.

5. § Doboz Nagyközség Képviselő-testületének tevékenységével kapcsolatban: a) szakmailag előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket, a testületi előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, vizsgálja a törvényességet,

3 b) nyilvántartja a képviselő-testület rendeleteit, határozatait, döntéseit, c) szervezi a képviselő-testület rendelkezéseinek végrehajtását, d) ellátja a képviselőtestület munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási, ügyviteli, adminisztratív feladatokat. 6.§

A képviselő-testület bizottságai működésével kapcsolatban: a) ellátja a bizottságok működéséhez szükséges ügyviteli feladatokat, b) végzi a bizottsági előterjesztések, jelentések, beszámolók, egyéb anyagok szakmai előkészítését, c) a bizottságok kezdeményezéseinek megvalósítási lehetőségeiről tájékoztatást nyújt, a bizottságokhoz érkező kérelmeket, javaslatokat – igény esetén – szakmailag véleményezi, d) végzi a bizottsági döntések végrehajtását.

7.§ A helyi képviselők munkájának segítése érdekében: a) elősegíti a képviselők jogainak gyakorlását, b) köteles a képviselőt a teljes hivatali munkaidőben soron kívül fogadni és részére a szükséges felvilágosítást megadni, illetve megfelelően intézkedni, c) közreműködik a képviselők tájékoztatásának megszervezésében. 8. § A tisztségviselők munkájával kapcsolatban: a) a döntéseket előkészíti, szervezi azok végrehajtását, b) a képviselő-testületi munkával kapcsolatos tisztségviselői tevékenységet segíti. 9. § Az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásában részt vesz, szakmai segítő tevékenységet folytat, az intézményvezetők feletti munkáltatói jog gyakorlója részére a döntéseket előkészíti. 10. § Pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézményi gazdálkodás ellenőrzési feladatok körében ellátandó:

4 a) intézményi tervezés, beszámoltatás; a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, és feltételeket a 2. számú melléklet tartalmazza, b) beruházás, felújítás előkészítése, lebonyolítása, c) belső gazdálkodás szervezése, belső létszám- és bérgazdálkodás, intézményi pénzellátás, d) költségvetési intézmények ellenőrzése, intézmények számviteli munkájának irányítása, a Hivatal FEUVE rendszerre, az ellenőrzési nyomvonalra, és a kockázatkezelésre vonatkozó szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza, e) számítástechnikai, informatikai rendszer kezelése, f) területi tervezés, vállalkozás szervezése, g) a nagyközségi önkormányzat ingatlan vagyonával, vagyoni érdekeltségeivel és egyéb vagyonával kapcsolatos közgazdasági, pénzügyi, jogi feladatok. 11.§ A képviselő-testület által különböző szervekbe, szervezetekbe /pl.: megyei közgyűlés, alapítványok stb./ delegáltak munkájának segítése. 12. § Közreműködik az igazgatás szakmai korszerűsítésében, más államigazgatási, önkormányzati hivatali szervekkel való kapcsolattartásban. 13. § A működés technikai feltételeit biztosító tevékenységi kört lát el: végzi az iktatást, irattározást. 14. § A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. §-a alapján a Hivatal a kisebbségi önkormányzat munkáját segíti. A kisebbségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően közreműködik a kisebbségi önkormányzati költségvetési koncepció, a költségvetési határozat és annak módosításai, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló határozat előkészítésében. A határozatok, jegyzőkönyvek elkészítéséhez szükséges tárgyi feltételeket a Hivatal biztosítja. 15.§ (1) A polgármester irányításával a képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti, megszervezi a hivatal munkáját és képviseli. (2) A hivatalnál a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje:

5 A többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. 36. §. /2/ bek. b. pontjának megfelelően a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat. Kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, ennek visszavonásához, felmentéshez, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. A jegyző gyakorolja a hivatal dolgozói tekintetében a következő munkáltatói jogokat: h) a hivatal dolgozói részére évi rendes szabadság, tanulmányi, fizetés nélküli szabadság, munkaidőn belüli eltávozás, kiküldetés elrendelése, ill. engedélyezése, i)

rendkívüli munkavégzés elrendelése,

j) szakmai tanfolyamon, előadáson való részvétel elrendelése, engedélyezése és ezeknek esetleges költségviselésének megtérítése, k) előkészíti a hivatal köztisztviselőinek minősítését, vezeti a kötelezően előírt nyilvántartásokat, melyet bemutat a polgármesternek, l) megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a hivatali dolgozókkal szemben támasztott teljesítmény követelményeket és legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselők teljesítményét, m) ellátja a helyi köztisztviselők összefüggő jogosítványokat.

vagyonnyilatkozat

tételével

n) Vagyonnyilatkozati kötelezettség: pa) A közbeszerzés eljárásában résztvevő közszolgálatban álló személy évenként, pb) Feladatellátás során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, valamint az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, vagy egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult közszolgálatban álló személy (jegyző, aljegyző, érvényesítő, gazdálkodási csoportvezető, szociális ügyintéző, gyámügyintéző, adóügyi ügyintéző, községgazda, és műszaki ügyintéző) kétévenként,

6 pc) a fent meg nem nevezett közszolgálatban álló személyek ötévente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.

III. fejezet A Polgármesteri Hivatal működése 16.§ A hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra. Hétfőtől csütörtökig 8.oo – 16.3o óráig, míg pénteken 8.oo – 14.oo óráig tart. A jegyző – eseti jelleggel – ettől eltérő munkaidő beosztást is elrendelhet. Munkaidőn túli, illetve rendkívüli munkavégzés (szabad-, pihenő- és munkaszüneti napon végzett munka) helyett szabadidő jár. A túlmunka ellenértékeként megállapítható szabadidő mennyiségét a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben és más jogszabályokban előírtak figyelembevételével kell megállapítani és kiadni. Amennyiben ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos része. Az anyakönyvvezetőnek és hivatalsegédnek munkaidőn túli munkavégzéséért a köztisztviselői törvényben és más jogszabályban meghatározott szabadidő, illetve díjazás jár. 17.§ A hivatal hétfőn egész nap, míg keddtől – péntekig 8.oo – 12.oo óráig tart ügyfélfogadást. A jegyző felelős azért, hogy a) az ügyfélfogadás zavartalan legyen, b) egy – egy irodában legalább egy érdemi ügyintéző tartózkodjon, c) a ledolgozott munkaidő nyilvántartása folyamatos legyen, a törvényes munkaidő ledolgozásra kerüljön, ill. ennek hiányában a szükséges jogkövetkezményeket alkalmazza. 18. § Bélyegzők leírása, használata: a) A Képviselő-testület hivatalos körbélyegzője: „Nagyközség Képviselő-testülete Doboz” köriratú, középen a Magyar Köztársaság címerével. A Képviselő-testület hivatalos körbélyegzőjét a polgármester használhatja azokban az esetekben, amikor a Képviselő-testület nevében, vagy megbízásából jár el. A polgármester tartós távolléte esetén az őt helyettesítő alpolgármestert is megilleti e jog.

7 b) Saját feladat- és hatáskörében eljárva a polgármester a következő bélyegzőt használja: „Nagyközség Polgármestere Doboz” köriratú, középen a Magyar Köztársaság címerével. c) A Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottságának hivatalos körbélyegzője: „Nagyközségi Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága Doboz” köriratú, középen a Magyar Köztársaság címerével. A bizottság elnöke a bizottság feladat- és hatáskörében, hatósági jogkörébe tartozó ügyekben használja. d) A Képviselő-testület Gyermek, Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottsága hivatalos körbélyegzője: „Nagyközségi Képviselő-testület Kulturális és Sport Bizottsága Doboz” köriratú, középen a Magyar Köztársaság címerével. A bizottság elnöke a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben használja. e) A jegyző hivatalos körbélyegzője: „Nagyközség Jegyzője Doboz” köriratú, középen a Magyar Köztársaság címerével. A jegyző saját, valamint a hivatal feladat- és hatáskörében eljárva használja. f) A Polgármesteri Hivatal hivatalos körbélyegzője:

„Polgármesteri Hivatal Doboz” köriratú, középen a Magyar Köztársaság címerével. A Polgármesteri Hivatal feladat- és hatáskörében, hatósági jogkörében eljárva a polgármester, vagy a jegyző által kiadmányozási jogkörrel felruházott hivatali dolgozó használja. E bélyegzőről több számozott példány készíthető, melyeket a jegyző nevében kiadmányozási jogkörrel felruházott hivatali dolgozó is használhat. g) Az anyakönyvi kerület hivatalos körbélyegzője:

8 „Anyakönyvvezető Doboz” köriratú, középen a Magyar Köztársaság címerével. Az anyakönyvvezető az anyakönyvi kerület feladat- és hatáskörében eljárva használja. h) A személyi adat és lakcímnyilvántartó hivatalos körbélyegzője: „Polgármesteri Hivatal Személyi adat és Lakcímnyilvántartója Doboz” köriratú, Középen a Magyar Köztársaság címerével. A személyi adat és lakcímnyilvántartó bélyegzőjét e feladat- és hatáskörében eljárva használja. i) Az itt felsorolt bélyegzők lenyomatáról, továbbá munkavállalók

részére történő átadásáról nyilvántartást kell felfektetni. A bélyegzők naprakész nyilvántartásáért a jegyző, míg annak használatáért a bélyegzőt átvevő ügyintéző tartozik felelősséggel. A hivatalos bélyegzők lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadmányokra lehet használni. 19. § A helyettesítések rendje: A jegyző távollétében helyettesítéséről a képviselő-testület által határozatlan időre kinevezett aljegyző gondoskodik. 20. § Kiadmányozás: A kiadmányozást az a személy gyakorolja, aki a jogszabály erejénél fogva erre hatáskörrel rendelkezik. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe, valamint hatósági jogkörébe tartozó ügyeket a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester kiadmányozza. A képviselő-testület bizottsága feladat- és hatáskörébe, valamint hatósági jogkörébe tartozó ügyeket a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott képviselő bizottsági tag kiadmányozza. Jegyző akadályoztatása esetén az általa át nem ruházott ügyekben a kiadmányozó a Képviselő-testület által kinevezett aljegyző. 21.§ Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés: a) A pénzügyi, készlet- és tárgyi eszköz gazdálkodással kapcsolatos aláírási jogosultságok:

9

b) a polgármester utalványoz és vállal kötelezettséget. Külön eseti felhatalmazás alapján az általa megbízott alpolgármester is vállalhat kötelezettséget, illetve utalványozhat. c) a jegyző ellenjegyzi a kötelezettség vállalást és utalványozást, akadályoztatása esetén pedig az aljegyző . d) a gazdálkodási csoportvezető és gazdálkodási előadó érvényesíti az utalványozást a pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendje alapján. 22. § Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos számlák feletti rendelkezési jog: a) az első helyen aláíró a polgármester, vagy a jegyző, vagy az alpolgármester, vagy az aljegyző b) a második helyen aláíró a gazdálkodási csoportvezető, vagy a gazdálkodási előadó a pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendje alapján.

23. § Az adóbevételi számla feletti rendelkezési jog: a) az egyik aláíró a polgármester vagy a jegyző, b) a másik aláíró az adóügyi ügyintéző IV. fejezet A hivatal belső szervezeti tagozódása, feladatai 24. § (1) A hivatal létszáma:

22 fő

(2) A hivatal feladatait az alábbi belső – önálló jogkörrel nem rendelkező – szervezeti tagozódásban és létszámban látja el: a) polgármester b) jegyző

1 fő 1 fő

c) aljegyző, anyakönyvvezető, személyi adat és lakcímnyilvántartó d) titkársági vezető

1 fő 1 fő

10 e) titkársági, szervezési ügyintéző f) Szoc. És eü. ügyintéző g) ipar, kereskedelem, vállalk., mezőgazdasági ügyintéző h) gyámügyi, szabálysértési, hagyatéki és lakásügyi ügyintéző i) műszaki ügyintéző j) községgazda k) adóügyi ügyintéző l) gazdálkodási csoportvezető m) gazdálkodási ügyintéző n) közterület felügyelő o) takarító (3)

A Hivatalon belül az (1), meghatározottakon túl a) kommunális ellátás területén aa) fizikai csoportvezető ab) csatornatisztító ac) piaci jegybeszedő ad) gépjármű-vezető

illetve

b) Napközis Konyha létszáma a következő ba) élelmezésvezető bb) szakács bc) konyhalány

2 fő 2 fő 1 fő 1 1 1 2 1 5 1 1 (2) 1 2 1 1

fő fő fő fő fő fő fő fő bekezdésben fő fő fő fő

1 fő 1 fő 5 fő

(4) A Hivatal székhelye: Doboz, Kossuth tér 3., Telephelye: Doboz, Kossuth tér 5. ( Napközis Konyha). (5)

A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait a többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv., az 1990. évi C. tv., az 1991. évi XX. tv. és a végrehajtásukra megjelent és megjelenő jogszabályok, valamint a többször módosított 1/2007. (I.26.) Kt. rendelettel megalkotott SZMSZ és más helyi rendeletek határozzák meg.

(6) A Polgármesteri Hivatal főbb feladatai: a) A polgármester részletes feladatait, hatáskörét és hatósági jogkörét a jogszabályokban foglaltakon túl az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának 9193. §-a tartalmazza. b) A jegyző az Önkormányzat Szervzeti és Működési Szabályzatának 98. §-ában meghatározott feladatokon túl:

11 ba) közreműködik a testületi ülések előkészítésében, a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatokban, bb) előkészíti és szervezi más településekkel történő igazgatási, gazdasági, intézményirányítási társulati megállapodásokat, együttműködéseket, bc) figyelemmel kíséri, és szervezi az önkormányzat és intézményei fejlődését, elősegítő pályázati lehetőségeit, ezekre javaslatot készít, bd) tevékenyen részt vesz az önkormányzati vállalkozások előkészítésében, be) közreműködik egyes honvédelmi, polgári védelmi és katasztrófaelhárítási feladatok ellátásában, bf) irányítja a népszámlálási, választási, népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos adminisztrációs munkát, bg) ellátja az egészségügyi, oktatási, közművelődési, testnevelési és tömegsporttal kapcsolatos hatósági és szervezési feladatokat, valamint ezek működési tevékenységének hatáskörébe tartozó ellenőrzését, bh) ellátja az intézmények pénzügyi, költségvetési, gazdasági ellenőrzésének szervezését, irányítását, bi) szervezi a hivatalt érintő operatív gazdálkodási feladatokat, bj) előkészíti I. fokú eljárásra az önkormányzat részére történő kisajátítási ügyeket, jogügyleteket, bk) közreműködik az önkormányzatot érintő bármilyen jogügylet előkészítésében, bl) közvetlenül irányítja a csoport szervezetbe nem tartozó munkavállalókat, bm) jogi képviseletet lát el a Képviselő-testület, a polgármesteri hivatallal szemben indított peres ügyekben. c) A Hivatal köztisztviselőinek munkakörét, részletes feladatait az 1. számú függelék tartalmazza.

Vegyes és záró rendelkezések 25. § A Polgármesteri Hivatal működésének feltételeit az éves költségvetés keretében a Képviselő-testület biztosítja. 26. § A polgármester a jegyző útján gondoskodik a költségvetésben rendelkezésre álló lehetőségeken belül a napi munkavégzés szükséges feltételeinek és eszközeinek biztosításáról. 27. § A Polgármesteri Hivatal egységességére tekintettel az irányítási jogosítványokat gyakorló polgármester a jegyző útján megbízhatja a

12 hivatal dolgozóit a Szervezeti és Működési Szabályzatban, munkaköri leírásban nem szereplő, de a hivatal tevékenységi körébe tartozó egyéb feladatok ellátásával. 28. § A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadását követően az egyes munkakörök tényleges leírásáról, átdolgozásáról a hatálybalépéstől számított 60 napon belül a jegyző köteles gondoskodni. 29. § A Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselők számára adható juttatásokról és támogatásokról – a 2/2008. /I.25./ sz.Kt. rendelet alapján – a jegyző gondoskodik. 30.§ A rendelet 2008. július 1-én lép hatályba, és ezzel egyidejűleg Doboz Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete és Szervei Működési Szabályzatáról szóló 1/2008. (I.24.) és a 8/2007. (VII.27.) számú rendelettel módosított 1/2007. (I.26.) számú rendelet 4. számú melléklete hatályát veszti. D o b o z, 2008. június 26. Hrabovszkiné Dandé Szidónia jegyző

Simon István Tamás polgármester

Ezen önkormányzati rendelet kihirdetése 2008. június 27. napján megtörtént. Hrabovszkiné Dandé Szidónia jegyző

17/2008. (VI.27.) rendelet 1. számú melléklete Alaptevékenység Neve Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás Erdőgazdálkodási szolgáltatás Mélyépítőipar

Helyi közutak, hidak, alagutak létesítése, felújítása

Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése

Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*

parkosítás, zöldterületek gondozása, közterület füvesítés, faápolás Utak, vasutak, hidak, vízi építmények, alagutak, föld alatti építmények kivitelezése és fenntartása Helyi közutak, hidak, alagutak Ötv. létesítése, felújítása Ötv., Okt. törvény

Iskolai intézményi étkeztetés

Ötv., Okt. törvény

Révközlekedés

Napközis Konyha üzemeltetése

(Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)

szolgáltatás bevétele

Óvodai intézményi étkeztetés

Munkahelyi vendéglátás

Az alaptevékenység forrásai

Az alaptevékenység feladatmutató -

szolgáltatás bevétele a kivitelezéshez, fenntartáshoz kapott bevételek (pályázatok, egyéb külső források) a létesítéshez, felújításhoz kapott bevételek (pl.: pályázatok) térítési díj bevétel, intézményi étkeztetést normatív állami támogatás igénybe vevők létszáma (fő) térítési díj bevétel, intézményi étkeztetést normatív állami támogatás igénybe vevők létszáma (fő) üzemeltetéssel kapcsolatos bevételek a járatok üzemeltetésének bevételei pályázatok, egyéb külső és belső forrás

Hajó és kompátkelő járatok üzemeltetése Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Közút fenntartás, autóbusz Ötv. végállomások, buszmegállók fenntartása Önkormányzatok igazgatási tevékenysége hivatal, hatósági igazgatási társulás Ötv, Hatásköri igazgatási bevételek tevékenysége törvény, Helyi kisebbségi önkormányzatok igazgatási Ötv., Hatásköri igazgatási bevételek tevékenysége törvény

Alaptevékenység


Neve Országgyűlési választással kapcsolatos feladatok Önkormányzati képviselőválasztással feladatok Polgári védelmi tevékenység Önkormányzati intézmények szolgálatai Intézményi vagyon működtetése

ellátó,

kapcsolatos elemi csapás elhárítása


Választásra vonatkozó jsz. Választásra vonatkozó jsz. 1993. évi CX. tv.

kisegítő vagyon üzemeltetés, pénzügyiszámviteli tevékenység, gondnoki tevékenység, takarítás, karbantartás, gépjármű üzemeltetés, szállítás, raktározás, vízkárrendezés, árvíz és Ötv. belvízvédelem, folyó és tószabályozás piaci vásári tevékenység, egyéb Ötv. város és községgazdálkodási tevékenység

Vízkárelhárítás Város- és községgazdálkodás szolgáltatás

Köztemető fenntartási feladatok

Ötv.

Közvilágítási feladatok Önkormányzatok elszámolása Önkormányzatok feladatra elszámolása

Ötv. nem

tervezhető

Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)

Támogatásértékű bevételek Támogatásértékű bevételek támogatások

Az alaptevékenység feladatmutató

működési működési -

a szolgálat bevételei

-

a tevékenység során a meglévő kapacitás kihasználásával kapcsolatos bevétetek: bérleti díj, szállítási díj, stb. támogatások, pályázatok, más, belső forrás,

-

piaccal, vásári tevékenységgel kapcsolatos bevétel (bérleti díjak, helyjegyek) sírhely bevétel, más, saját bevétel más saját bevétel jogszabály szerint jogszabály szerint

-

-

-

Alaptevékenység Neve


Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés

Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv.

Fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Fogyatékos tanulók nappali rendszerű, általános műveltségét megalapozó iskolai oktatása Napközi-otthoni és tanulószobai ellátás Háziorvosi szolgálat Kisegítő alapellátási szolgáltatások Védőnői szolgálat Anya-, gyermek- és csecsemővédelem

Állategészségügyi tevékenység


kislabor Ötv. anyavédelem, gyermekvédelem, csecsemővédelem, szakorvosi szolgálat, iskola egészségügyi tevékenység Állatorvos, állategészségügyi személyzet tevékenysége

Bölcsődei ellátás

Gyermekv. tv.

Házi segítségnyújtás

Ötv.

Családsegítés Szociális étkeztetés

családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat,

Ötv., Szoc. tv. Ötv., Szoc. tv.


normatív hozzájárulás, saját forrás normatív hozzájárulás, saját forrás normatív hozzájárulás, saját forrás normatív hozzájárulás, saját forrás állami hozzájárulás, egyéb forrás OEP finanszírozás OEP finanszírozás OEP finanszírozás OEP finanszírozás


más, Óvodai nevelést igénylők létszáma (fő) más, Óvodai nevelést igénylők létszáma (fő) más, tanulók létszáma (fő) más, tanulók létszáma (fő) más, Foglalkozásokon résztvevők létszáma (fő) szolgálatok száma (db) -

az állategészségügyi szolgáltatás bevételei, illetve más, saját forrás térítési díj bevétel, normatív férőhelyek száma (db) hozzájárulás, és saját forrás térítési díj bevétel, körzetek száma (db) állami hozzájárulás és saját forrás térítési díj bevétel, állami hozzájárulás és saját forrás térítési díj bevétel, állami hozzájárulás és saját forrás

Alaptevékenység Neve





Nappali szociális ellátás

Szoc. tv.

Rendszeres pénzbeli ellátások

Ötv., Szoc. tv.

térítési díj bevétel, férőhelyek száma (db) állami hozzájárulás és saját forrás állami támogatás, és saját forrás

Ötv. Szoc. tv.

állami támogatás, és saját forrás

gyermeknevelési támogatás, kiegészítő családi pótlék, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, ápolási díj, rendszeres lakásfenntartási támogatás, rendszeres szociális segély, rendszeres nevelési segély, Eseti pénzbeli ellátások eseti lakásfenntartási támogatás, temetési segély, átmeneti segély, közgyógyellátási igazolvány utáni TB, mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Szennyvízelvezetés és kezelés szennyvíz elvezetés, szennyvíz tisztítás, csapadékvíz gyűjtése, elvezetése Települési hulladékok kezelése, köztisztasági szilárd hulladék gyűjtése, tevékenység elszállítása, tárolása, ártalmatlanítása, elhelyezése, hasznosítása, lombtalanítás, közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítés Művelődési központok, házak tevékenysége

Ötv. a tevékenység bevétele 2000. évi LXIII

-

Ötv. a tevékenység bevétele 2000. évi XLIII

-

Ötv., bérleti díj, 1997. évi CXI. hasznosítási díj, tv.

egyéb

-

Alaptevékenység/Kiegészítő tevékenység Neve



Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység Közművelődési könyvtári tevékenység Verseny és élsport Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás Kiegészítő tevékenység Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek A szórakoztatás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenység Máshová nem sorolt kulturális tevékenység Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás

Ötv.



a tevékenység bevétele (bérleti díjak, belépőjegyek) könyvtári szolgáltatások 1. könyvtárak száma (db) bevételei, támogatási 2. beszerzett kötetek száma bevételek (db)

Ötv., szolgáltatási bevételek 1999. évi XLIII

-

Intézményi térítési díj

megjelölt oszlopban található jogszabályok: - Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. - Okt. törvény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. - Hatásköri törvény: a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv, - 1993. évi CX. tv.: a honvédelemről szóló 1993. évi CX. tv., - 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szologáltatás általános szabályairól, - Gyermekv. tv.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. tv., - 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. - 1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv., - 1997. évi CXI. tv. a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1997. évi CXI. tv. - Választásra vonatkozó jogszabályok: 1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről, 1997. évi C. törvény a választási eljárásról

17/2008. (VI.27.) rendelet 2. számú melléklete A költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó munkafolyamatok, dokumentumok, határidők, feladatellátásért és ellenőrzésért felelős személyek , a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek I. A költségvetési tervezés Ellátási határidő Munkafolyamat megnevezése

Dokumentum

Költségvetési koncepció

1. Költségvetési koncepció készítése

1.1. A koncepciókészítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció

Szükség szerint

koncepció

1.3. A koncepció ellenőrzése, korrekciója

Szükség szerint

1.4. A költségvetési koncepció előterjesztése megszövegezésében Költségvetési való részvétel

személy

szerint

megnevezése

(Koncepció KT. elé terjesztése

Jegyző

nov. 30.)

Gazdálkodási csoportvezet

határidő, feladatot ellátja

-

koncepció

előterjesztése

2. A költségvetési terv elkészítésének munkafolyamatai

Szabályzat

Ellenőrzési

-

Belső számítási anyag és a

1.2. A szervre vonatkozó koncepció elkészítése

Jogszabály szerint

Ellátásért felelős

KÖLTSÉGVETÉSI TERV

Febr. 15., vagy a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap)

Jegyző Gazdálkodási csoportvez.

2.1. A költségvetési terv kidolgozásában résztvevő személyek szakmai tájékoztatása, információs garnitúra átadás, szükség szerint

konzultáció,

tájékoztatás

a

KT.

által

elfogadott

szükség szerint

-

koncepcióról 2.2. A szerv

költségvetési terv javaslatának kidolgozása a

költségvetési koncepcióban jóváhagyott keretszámok, illetve Belső számítási anyag megfogalmazott szempontok szerint

Gazdálkodási csopvez. -

Részben önálló intézmények vezetői

1


Ellenőrzési

Szabályzat

személy

határidő,

szerint

megnevezése

feladatot ellátja

Ellátási határidő Munkafolyamat megnevezése

2.3.

A

költségvetési

terv

szakmai

Dokumentum

(pénzügyi-számviteli)

ellenőrzése 2.4. Költségvetési rendelet-tervezet összeállításában való részvétel 2.5. Szöveges előterjesztés, indoklás elkészítése a költségvetési tervjavaslathoz

Rendelet-tervezet elkészítése Előterjesztés készítése

Jogszabály szerint -

Információszolgáltatás

az

Gazdálk.csopvez.

-

Gazdálk.csopvez. jegyző

államháztartás MÁK információs jelentés a 2. pont szerinti határidőtől

mérlegrendszerébe - önállóan gazdálkodó intézmény esetében

garnitúra és floppy

3.1. A MÁK információs garnitúra időtálló módon való kitöltése, MÁK információs jelentés floppyra mentés

garnitúra és floppy

3.2. Az információ leadása 3.3. A nyomtatványgarnitúra tárolásáról gondoskodás

jegyző

-

2.6. Egyeztetés a gazdálkodásra vonatkozó jszoknak megfelelően 3.

Gazdálk.csopvez.

számított 30 nap

Gazdálkodási csoportvezető

-

-

-

2

II. A költségvetési beszámolás Ellátási határidő Munkafolyamat megnevezése

Dokumentum

1. A féléves költségvetési gazdálkodásról szóló beszámoló készítése 1.1. A beszámoló-készítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció

Féléves beszámoló Szükség szerint

1.2. A szerv költségvetési beszámolója összeállítása a főkönyvi főkönyvi kivonat alapján

Jogszabály szerint


Ellenőrzési

Szabályzat

személy

határidő,

szerint

megnevezése

feladatot ellátja

KT. elé terjesztése

Gazdálkodási

szept. 15.)

csoportvezető

-

kivonat

és

beszámoló javaslat

1.3. A beszámoló szakmai ellenőrzése Beszámoló-tervezet

1.4. A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítése

és

előterjesztés

1.5. Önállóan gazdálkodó intézmény esetében a MÁK információs MÁK garnitúra kitöltése

információs

garnitúra

1.6. Önállóan gazdálkodó intézmény esetében az információs jelentés leadása 1.7.

Önállóan

gazdálkodó

intézmény

esetében

a

nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadás 2. A háromnegyedéves költségvetési tájékoztatás 2.1. A háromnegyedéves költségvetési tájékoztató elkészítésében résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció

Háromnegyedéves

Gazdálkodási

költségvetési tájékoztató

csoportvezető

Szükség szerint

-

3

Ellátási határidő Munkafolyamat megnevezése

Dokumentum főkönyvi

2.2. A szerv háromnegyedéves költségvetési tájékoztatójának javaslat összeállítása a főkönyvi kivonat alapján

kivonat a

Jogszabály szerint


Ellenőrzési

Szabályzat

személy

határidő,

szerint

megnevezése

feladatot ellátja

és

tájékoztatás

számszaki

és

szöveges

részére 2.3. A tájékoztatás szakmai ellenőrzése 2.4.. A tájékoztatás és az előterjesztés elkészítésében való Tájékoztató részvétel

tervezet

és

előterjesztés KT. elé terjesztése adott évet

Éves beszámoló

3. Az éves beszámoló készítése 3.1. A beszámoló-készítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció

Szükség szerint

3.2. A szerv költségvetési beszámolója összeállítása a főkönyvi főkönyvi kivonat alapján

követő 4 hónapon belül)

Jegyző Gazdálkodási csoportvezető

-

kivonatok

és

beszámoló javaslat

3.3. A beszámoló szakmai ellenőrzése 3.4. A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítésében való Beszámoló-tervezet részvétel

és

előterjesztés

3.5. Önállóan gazdálkodó intézmény esetében a MÁK információs MÁK garnitúra kitöltése

információs

garnitúra

3.6. Önállóan gazdálkodó intézmény esetében az információs jelentés leadása 3.7.

Önállóan

gazdálkodó

intézmény

esetében

Nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadás

4

17/2008. (VI.27.) rendelet 3. számú melléklete

Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a határozza meg. 1. A FEUVE fogalma Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. 2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). 3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásának megszervezése A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatoknak, tevékenységnek a szerven belüli, feladatköri elkülönítésére szolgáló nyomtatványt – az Áht. 121. § (2) bekezdésben meghatározott előírás érdekében – a 3/1. számú melléklet tartalmazza. 4. A FEUVE rendszer A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon - elveket, - eljárásokat és - belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való

1

- szabályszerű, - gazdaságos, - hatékony és - eredményes gazdálkodás követelményeit. 5. Az intézményvezető felelőssége a FEUVE rendszerrel kapcsolatban Az intézményvezető köteles - olyan szabályzatokat kiadni, - olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető köteles - kialakítani, - működtetni és - fejleszteni a FEUVE rendszerét. A FEUVE rendszer kialakításánál, működtetésénél, valamint fejlesztésénél a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell venni: - a szerv gazdálkodásának folyamatait, így - a tervezési, - a végrehajtási, - a beszámolási tevékenység feladatait, valamint - a szerv egyéb sajátosságait. 6. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmények, hogy biztosítsák azt, hogy a) az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézmény gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

2

7. A FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (szabályosság, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) 7.1. Szabályosság A szabályosság azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. 7.2. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy az adott intézmény vagy szervezeti egység működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. 7.3. Gazdaságosság A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. 7.4. Hatékonyság A hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. 7.5. Eredményesség Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

3

II. A FEUVE rendszer és a szabályozottság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy az intézmény - mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem előtt tartásával lássa el a belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen; - a belső szabályozásánál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott követelmények, célkitűzések, elvárások; - a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről; - az intézmény működése során, a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, majd elkészítsék a vonatkozó szabályzatokat, előírásokat. 2. Eljárások A szabályozottság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a központi előírások kötelező előírásai miatt. - Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek - szabályozása (anélkül, hogy azt kötelező központi előírás kötelezővé tenné) szükséges az intézmény működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt, - szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentős kockázati területet jelöl, - szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára. - Új belső szabályozás esetén – ha addig még adott területre szabályozás nem történt, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentősen megváltozott – a szabályozás előtt - előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával, - csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. - A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot időközönként felül kell vizsgálni, a felülvizsgálat rendjének meghatározására a 3/2. számú melléklet szerinti nyomtatványt kell használni. - A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a - a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, 4

- a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint - a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit. - A felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévő dolgozókkal, illetve a szabályozott működési folyamathoz (tartozó folyamatgazdákkal). 3. A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása folyamatábráját a 3/3. számú melléklet tartalmazza. 4. Belső szabályzatok Az intézmény vonatkozásában a belső szabályzatok alatt valamennyi, az intézmény működését alapvetően meghatározó, írásban rögzített, a szervre nézve kötelező előírást, követelményt meghatározó dokumentumot érteni kell. Belső szabályozás körébe így a következők tartozhatnak: - szervezeti és működési szabályzat a mellékleteivel, - tervek (mint pl. közép és hosszú távú program, fejlesztési program, a fenntartó költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési terv, és intézményre vonatkozó eljárási szabályai, egyéb megállapodások a fenntartóval, likviditási terv és előirányzat-felhasználási ütemterv stb.), - rendeletek (pl. a már említett költségvetési rendelet, továbbá a vagyongazdálkodási rendelet és szabályzat), - működéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályok, - pénzügyi és gazdálkodási szabályok. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés érdekében a szervnek a 3/2. számú mellékletben meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie. A szabályzatok felülvizsgálati időszakai, határnapjai, valamint a felülvizsgálatért felelős személyek megnevezését szintén a 3/2. számú melléklet alapján kell meghatározni.

5

III. A FEUVE rendszer és a szabályosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy az intézmény dolgozói számára biztosítsa - a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások megismerhetőségét, - a belső szabályokhoz való hozzáférést, - a központi, illetve a belső szabályzatokkal kapcsolatos információkat a szabályosság betartása érdekében. 2. Eljárások A szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) könnyű hozzáférhetőségéről (papír, valamint számítógépes adathordozó segítségével). - A központi szabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az Internetes honlapokhoz való hozzáférést. - A belső szabályok alkalmazhatósága érdekében a belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett dolgozókat, illetve a folyamatgazdákat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetéséről. - Az objektív kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő - feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve - tevékenységek folyamatgazdái figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemei betartására. - A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani: - előzetes vezetői ellenőrzéssel, - egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével,

6

- utólagos vezetői ellenőrzéssel, - független belső ellenőrzéssel. A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek megismerése beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. Folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyan az a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. A független belső ellenőrzés a szabályosság vonatkozásában a legnagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását. 3. Belső szabályzatok A szabályosságnak a hatályos központi, valamint a FEUVE és a belső szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülni.

7

IV. A FEUVE rendszer és a gazdaságosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. Cél, a megfelelő minőségi „áru” beszerzése a legalacsonyabb áron. A gazdaságosság követelménye, az hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. Egy szerv akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költséghatékony módon szerzik be, használják fel azokat az eszközöket és emberi erőforrást, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. 2. Eljárások A gazdaságosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gazdaságossági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Erre azért van szükség, mert nem gazdaságos a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe azt, hogy mikor, honnét lehet a legolcsóbban megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszámelőirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a létszám szükségletet a legolcsóbban oldják meg. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. (Nem működik egy szerv, szervezeti egység gazdaságosan akkor, ha egy indokoltnál nagyobb épületben működik, stb.) - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A gazdaságosság növelése érdekében számításokkal alátámasztott módszereket, eljárásokat kell javasolni.

8

- A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. - A gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a szerv beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani. 3. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban A FEUVE rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következők: - pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzésével foglalkozó tevékenységek, - a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása. 4. Belső szabályzatok A gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltség-számítási szabályzat nyújthat segítséget. Amennyiben a gazdaságosság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a gazdaságossági számítások elvégezhetőek legyenek.

9

V. A FEUVE rendszer és a hatékonyság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell, a - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásához felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha a szerv a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával - a lehető legtöbb, és - legjobb minőségű feladatellátást végez (beleértve a feladatkörébe tartozó szolgáltatás-nyújtási tevékenységét is). 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a legtöbb, illetve legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása vonatkozásában az intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e, mivel a felesleges, a feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon a szerv nem hatékony működését eredményezi.

10

- Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak hatékonysága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a hatékonysági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. 3. A FEUVE és a hatékonyság vizsgálat kiemelt területei A hatékonyság szinte a működés teljes egészét érinti, így különösen: - a szervezeti felépítés, ezzel összefüggésben az SZMSZ, - szakmai működésre vonatkozó szakmai, és egyes szolgáltatásra vonatkozó szakmai előírások. 4. Belső szabályzatok Amennyiben a hatékonyság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetőek legyenek.

11

VI. A FEUVE rendszer és az eredményesség A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben az eredményesség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: - kiadási előirányzatok felhasználása, - a létszám-előirányzat felhasználása, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség a szerv tevékenysége, ezen belül, pl. egy feladata, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy a szerv működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása - eléri-e a célját, - s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. A szerv adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek. 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz, az érintettekhez mennyiségben és minőségben. Adott feladatellátásnál, szolgáltatásnál mindig vizsgálni kell az igénybevevők, és a lehetséges igénybevevők közötti kapcsolatot. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, valamint annak lehetséges igénybevételére, illetve, hogy a létszám, illetve személyi juttatás felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre (pl. lehet, hogy adott feladat több személlyel, vagy nagyobb fizetéssel jobb minőségben, gyorsabban stb. történik, ezért az igénybevétel nő, illetve a szolgáltatás megítélése is javul). - a vagyongazdálkodás során.

12

A vagyongazdálkodás során az eredményességi vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon valamely feladatellátás kapcsán kapcsolatba kerül-e a lehetséges igénybevevőkkel, illetve az igénybevétel, vagy annak lehetősége milyen hatást gyakorol rájuk. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A eredményesség javítása érdekében - számításokkal, - közvélemény kutatásokkal, - egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak eredményesség szempontjából. Felelősöket kell kijelölni az eredményesség számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. 3. Belső szabályzatok Az eredményesség követelménye érvényesítéséhez a főkönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújthatnak segítséget. Amennyiben az eredményesség számításához szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy az eredményességi számítások elvégezhetőek legyenek.

13

VII. Ellenőrzési nyomvonal 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma, tartalma Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény - tervezési folyamatainak, - pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az - ellenőrzési folyamatainak leírása. Az ellenőrzési nyomvonal leírás - szöveges, illetve - folyamatábrákkal szemléltetett dokumentum. 2. Az intézményvezető feladata az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatban Az intézményvezető köteles elkészíteni, illetve elkészíttetni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 3. Az ellenőrzési nyomvonal a szervezeti és működési szabályzatban való rögzítése Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét kell, hogy képezze. A mellékletként való csatolásért az intézményvezető tartozik felelősséggel. 4. Az egyes ellenőrzési nyomvonalak Az egyes ellenőrzési nyomvonalak megtalálhatóak az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletében. Ellenőrzési nyomvonalak: - Tervezési folyamatok ellenőrzési nyomvonala, - Végrehajtási folyamatok ellenőrzési nyomvonala, - Ellenőrzési folyamatainak ellenőrzési nyomvonala. Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 1. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, 14

- végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint - az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. 2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - közép, illetve hosszú-távú program, - költségvetési koncepció, - költségvetési tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározandók a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza. 3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra.

15

Az egyes tevékenységekhez meg kell határozandók a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza. 4. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza. 5. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza.

16

VIII. Kockázatkezelés 1. Az intézményvezető kockázatokkal kapcsolatos feladata Az intézményvezető köteles a kockázati tényezők figyelembevételével - kockázatelemzést végezni, és - kockázatkezelési rendszert működtetni.

1.1. A kockázatelemzés A kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrző rendszerekben rejlő kockázatokat. A kockázatelemzés során - fel kell mérni és - meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat.

1.2. A kockázatkezelés A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni - azon intézkedéseket és - az intézkedések megtételének módját, melyek - csökkentik, illetve - megszüntetik a kockázatokat. 2. A FEUVE rendszer objektív kockázatelemzési módszere A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

17

3/3. SZÁMÚ MELLÉKLET A MEGFELELŐ SZABÁLYOZOTTSÁG KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FENNTARTÁSÁNAK FOLYAMATÁBRÁJA

JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KÖTELEZŐ BELSŐ SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA

A SZERV MŰKÖDÉSI, SZERVEZETI SAJÁTOSSÁGA MIATT BELSŐ SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA

SZABÁLYOZÁS

ÚJ BELSŐ SZABÁLYOZÁS

MEGLÉVŐ SZABÁLYOZÁS

ELŐZETES KONZULTÁCIÓ

A SZABÁLYOZÁS KÖTELEZŐ FELÜLVIZSGÁLATI IDŐKÖZÉNEK, ILLETVE HATÁRNAPJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A TERÜLETEN

ÉRINTETT FOLYAMAT GAZDA

DOLGOZÓ

SZABÁLYZAT TERVEZET ELKÉSZÍTÉSE

SZABÁLYOZÁS FELÜLVIZSGÁLATA

TAPASZTALATOK ÁTTEKINTÉSE (FEUVE-, KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI -, BELSŐ ELLENŐRZÉSI TAPASZTALAT )

SZABÁLYZAT TERVEZET VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT ELKÉSZÍTÉSE

A TERÜLETEN DOLGOZÓ


MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE

SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE

SZABÁLYZAT MEGISMERTETÉSE

A TERÜLETEN DOLGOZÓ


MÓDOSÍTÁS ELKÉSZÍTÉSE MÓDOSÍTÁS MEGISMERTETÉSE

3/1. számú melléklet

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése Pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok megnevezése 1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1. Költségvetési terv - azt intézményre vonatkozó költségvetési koncepció - az intézmény éves költségvetési terve - az intézmény költségvetésének módosításai - az intézményt érintő normatív állami támogatások adatszolgáltatása a fenntartónak 1.2. Kötelezettségvállalások 1.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs előzetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések - selejtezés 2. Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, ellenjegyzése 2.1.Költségvetési terv - jóváhagyása - előirányzat-felhasználási ütemterv - likviditási terv 2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése 2.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek jóváhagyása, ellenjegyzése - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs előzetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések - selejtezés 3. Gazdasági események elszámolása 3.1. Költségvetési előirányzatok könyvelése - eredeti előirányzatok - módosított előirányzatok 3.2. Előirányzat teljesítések könyvelése 3.3. Féléves beszámoló 3.4. Éves beszámoló

Feladatkörök megnevezése

3/2. számú melléklet

A belső szabályzatok listája és a felülvizsgálat rendje Belső szabályzatok megnevezése 1. Tervezéshez kapcsolódó szabályozások Tervezési és beszámolási szabályzat Az intézmény közép és hosszútávú programja 2. Tevékenységhez, működéshez kapcsolódó általános szabályozások Szervezeti és működési szabályzat részeként a következők - Ügyrend - Gazdálkodási ügyrend - Feladatellátás rendjének szabályozása Munkaügyi szabályok, pl.: Kollektív szerződés, közalkalmazott szabályzat stb. Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat 3. Tevékenység pénzügyi-számviteli szabályozása Költségvetési rendelet részeként az intézményre vonatkozó - az előirányzat és felhasználási ütemterv Likviditási terv (az intézményre vonatkozóan) Vagyonrendelet intézményi gazdálkodásnál figyelembe veendő részei Az önálló és a részben önállóan gazdálkodó intézmény között a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjére vonatkozó megállapodás Számviteli szabályzatgyűjtemény részeként a következők (önállóan gazdálkodó intézménynél teljes körűen) - Számviteli politika és egyéb fontosabb előírások - Pénztár és pénzkezelési szabályzat - Bizonylati szabályzat és bizonylati album - Bankszámlapénz kezelési szabályzat - Selejtezési és hasznosítási szabályzat - Leltározási és leltárkészítési szabályzat Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendje - Eszközök és források értékelési szabályzata - Készletgazdálkodási szabályzat

Felülvizsgálat időszakai, határnapjai

Felülvizsgálat elvégzéséért felelős személy

- Ha önköltség-számítási szabályzatra kötelezett, akkor: Önköltség-számítási szabályzat Számlarend részeként a következők - I. rész a főkönyvi számlák számlakapcsolatai - II. rész Egyéb szabályozási elemek további részeként a következők - A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások tartalmára vonatkozó szabályok - A számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend - Az analitikus nyilvántartások formájának, tartalmának és azok vezetésének módjára vonatkozó szabályzat. - Analitika album 3. Ellenőrzéshez kapcsolódó szabályok Belső ellenőrzési kézikönyv FEUVE szabályzata 4. Speciális feladatellátáshoz, tevékenységhez kapcsolódó szabályozások - Ha van élelmezési tevékenység, akkor Élelmezési szabályzat, - Ha van a szervnél gépjármű, akkor: Gépjármű üzemeltetési szabályzat,

1. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA TERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL FOLYAMATÁBRÁJA 1. GAZDASÁGI PROGRAM ELKÉSZÍTÉS FELÜLVIZSGÁLAT 2. KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁS VÉLEMÉNYEZTETÉS BENYÚJTÁS TÁRGYALÁS 3. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS FELKÉSZÜLÉS MUNKAMEGOSZTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

CÍMREND SZERINTI TERVEZÉS EGYEZTETÉS RÉSZLETES TERVEZÉS TERV EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSE RENDELET TERVEZET, ELŐTERJESZTÉS, ÁHT-S MÉRLEGEK RENDELET MEGTÁRGYALÁSA, JÓVÁHAGYÁSA DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, TOVÁBBÍTÁSA, ŐRZÉSE

2. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL FOLYAMATÁBRÁJA VÉGREHAJTÁS 1. SZABÁLYZATOK ELKÉSZÍTÉS AKTUALIZÁLÁS 2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE

JUTALOM KIFIZETÉS ELLENŐRZÉSE

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

3. DOLOGI KIADÁSOK BESZERZÉSI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE

MEGRENDELÉSEK


4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA,

FELELŐSSÉGI KATEGÓRIÁK

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

5. SAJÁT BEVÉTELEK MUNKAMEGOSZTÁSI FELELŐSÉG

BESZEDÉS

6. TÁMOGATÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK IGÉNYLÉS

PÁLYÁZATOK


7. FŐKÖNYVI ÉS ANALITIKUS KÖNYVELÉS FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS

ANALITIKUS KÖNYVELÉS

KAPCSOLAT, FELADÁSOK

8. BIZONYLATI REND ÉS BIZONYLATKEZELÉS BIZONYLATI REND BIZONYLATKEZELÉS

9. HÁZIPÉNZTÁRI PÉNZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG PÉNZFORGALOM BONYOLÍTÁS 10. BANKSZÁMLA FORGALOM KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG SZÁMLAFORGALOM BONYOLÍTÁS

UTALÁSOK

11. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERETSZERZÉS

ÉRTÉKELÉS

ÜTEMTERV

LELTÁROZÁS

12. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

TELJESÍTÉS SZAKMAI IGAZOLÁSA UTALVÁNYOZÁS

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE

ÉRVÉNYESÍTÉS UTALVÁNY ELLENJEGYZÉSE PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS

13. VAGYONGAZDÁLKODÁS NYILVÁNTARTÁS

HASZNOSÍTÁS

14. FÉLÉVES ÉS ÉVES BESZÁMOLÁS FELKÉSZÜLÉS MUNKAMEGOSZTÁS CÍMREND SZERINTI BESZÁMOLÁS EGYEZTETÉS RÉSZLETES FÉLÉVI BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSE MEGTÁRGYALÁS, JÓVÁHAGYÁS DOKUMENTÁCIÓ

ÉRTÉKESÍTÉS

3. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA

KIEMELT ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK 1. SZABÁLYZATOK ELLENŐRZÉSE HATÁLYOSSÁG

BETARTHATÓSÁG ÉS SZABÁLYOSSÁG

2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

NYILVÁNTARTÁSOK BÉRSZÁMFEJTÉS MEGBÍZÁSI DÍJAK JUTALOM ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV

3. DOLOGI KIADÁSOK

BESZERZÉS ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE

KIADÁS, KÖLTSÉGHELYEK AZONOSÍTÁSA

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK SZÜKSÉGESSÉG ELLENŐRZÉSE

GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELLENŐRZÉSE

HATÁSTANULMÁNYOK

2008. (VI.27) rendelet Doboz Nagyközség Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Recommend Documents