2008. szeptember - október
VIII. évfolyam 1. szám
Fanfár................................................................. Rügyfakadás Tündérkertben............................. Meseország vándorai ........................................ Ki játszik ilyet, majd megmondom, milyet! ..... Varázsceruza...................................................... Figurafaggató..................................................... Túl az Óperencián............................................. Terülj, terülj, asztalkám!.................................. Szezám, tárulj!.................................................. Játszószínházi lámpás....................................... Soroló................................................................. Kaláris............................................................... Hetednapi játékok............................................. Bábos-házi-rend................................................ Jótett helyébe jót várj!.......................................
1 2 8 10 13 14 17 18 20 22 26 28 34 36 37
Fanfár Már csak néhány forró nyári nap választ el bennünket szeptember elsejétől. Én az íróasztalomnál álmodozva nézek ki az ablakon, amikor egy furcsa, hosszú orrú kisfiú pattan elém a képzeletemben. Hoppá, hiszen ez Pinokkió! Tudjátok, a szeleburdi fabábu, akit Dzsepettó mester faragott ki egy farönkből, s aki rögtön életre is kelt a róla szóló mesében. Akinek megnyúlik az orra, ha hazudik, aki folyton bajba keveredik, mert kíváncsi és tapasztalatlan, és aki végül egy Tündér segítségével igazi kisfiúvá válik, mert ez minden vágya. De hát mit keres itt ez a kis csibész, hóna alatt egy ábécéskönyvvel? Ó, már értem! Közeleg az iskolakezdés, Pinokkió is iskolába készül, bár annyi más csábító dolog van a világban, amit még nem látott. Például a BÁBSZÍNHÁZ! A mesében Pinokkió eladja az ábécéskönyvét, hogy bemehessen a bábszínházba megnézni az előadást. Még jó, hogy épp az én íróasztalomon kötöttél ki, Pinokkió! Tudod, hozzánk bármikor eljöhetsz, és ehhez nem kell megválnod az ábécéskönyvedtől! És Játékországba sem kell elutaznod, hogy egy olyan világba kerülj, ahol játék játékot kerget, ahol az előadásokban „gyerekek” a színészek, „gyerekek” a közönség is, reggeltől estig folyik az előadás, és reggeltől estig tele van a színház. Szeptembertől júniusig számtalan mesével, játékkal, kiállítással, meglepetéssel várunk Téged és az összes „gyereket”, aki óvodába, általános iskolába, középiskolába, főiskolára, egyetemre, munkahelyre jár, amikor az a dolga, s hozzánk, amikor az a vágya. Szóval, ha már meglátogattál, te fabábu, vidd hírét a gyerekek és felnőttek között a Vojtina Bábszínháznak! És nyugodtan lapozgasd azt az ábécéskönyvet, hidd el, nagyon érdekes dolgokra bukkansz majd abban is! Papp Melinda
1
Rügyfakadás
Tündérkertben
Bábszínházunk mesetermő kertjében nagy mulatság készülődik: névnapjára hazatér a magyarok jó királya, Mátyás, akinek számos mese és történet köszönheti születését. Neve napját mi a kalendáriumhoz képest kissé megkésve, 2008. szeptember 28-án ünnepeljük majd a Mátyás kerál neve napja című bábelőadással. S hogy miféle ajándékok várják király urunkat no meg a mulatságra hivatalos debreceni nézőközönséget, arról Bartal Kiss Rita szertartásmestert, azaz az előadás rendezőjét faggattuk. Mikor találkoztál életedben először Mátyás királlyal? Gyerekkoromban volt otthon egy gyönyörű Mátyás királyos meséskönyvünk. Kicsiként a képeket nézegettem benne, történeteket találtam ki hozzájuk, majd általános iskolás koromban már a meséket is el tudtam olvasni. Mesemondó nagyapámnak is akadtak Mátyásról szóló történetei, azokat nagyon szerettem. Aztán a Kecskeméti Animációs Filmstúdió (később Kecskemétfilm Kft.) Mátyásról szóló sorozata tetszett meg, és persze a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című remek magyar film!
repertoáron lévő Mátyás-meséi mellé, melyek a Játszószínházban láthatóak, egy nagyszínpadi Mátyás-előadást vigyünk színre a bábosokkal.
Bábjátékosként, illetve rendezőként viszont ez az első találkozás, ha jól tudom.
Nem könnyű a feladat, hisz számtalan mese és történet kínálja magát a „megbábosításra”, amik Mátyás király igazságos vagy furfangos voltát dicsérik, de kevés van, amit ne hallottunk volna már.
Így igaz, nem játszottam még „mátyásos” előadásban, nem is rendeztem e témában. Most viszont Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház igazgatója a reneszánsz éve alkalmából arra kért, hogy a Vojtina
A mi előadásunk, amelynek szövegét Kocsis Rozi (a győri Vaskakas Bábszínház bábjátékosa és igazgatója) írta, egy kerettörténetbe ágyaz egy csokorra való, Mátyásról szóló kis mesét. Eszerint 2
uralkodói nagyságáról is képet kap a néző, s arról, hogy a királyok között miért volt ő hatalmas.
Mátyás király éppen „Bécsnek büszke várát” ostromolja, míg felesége, Beatrix királyné otthon búsul, s epekedve várja haza hitvesét. A királyné Itáliából hozott udvarhölgye, Izabella és a király udvari bolondja különféle játékokkal és Mátyás tetteiről szóló anekdotákkal igyekszenek felvidítani Beatrixot.
Hogyan elevenedik meg a királyi udvar a nézők szeme előtt? Grosschmid Erik tervező képzelete és keze nyomán a színpadon Mátyás király palotája látható több nézőpontból is, ugyanis egy kis forgószínpadra épült a díszlet egy része. A bábosok Bodor Judit csodaszép, a reneszánszot idéző jelmezeiben játszanak majd marinonettbábokkal, ismert történelmi személyiségek arcát viselő nagy sakkfigurákkal, valamint a palotában fellelhető tárgyakkal. A névnapi lakomán például Mátyás király Bécs büszke várának bevételét játssza el az asztalon lévő kanalak, kupák és egyéb kellékek segítségével. De életre kelhetnek még a trónterem falán függő festmények is, ha úgy hozza a játék! Ezenfelül a nézők szemét gyönyörködtetik majd a Nemes Zsófia által koreografált táncok, a füleket pedig Bakos Árpád muzsikájával örvendezteti meg az előadás.
Hamarosan hazaérkezik a király, éppen a neve napján, így a tiszteletére nagy mulatságot rendeznek. Igen ám, csakhogy a királyné névnapi ajándéka (azaz hogy Beatrix a király távollétében igazságosan döntött egy peres ügyben) felmérgesíti Mátyást, mert megtiltotta asszonyának a bíráskodást. Elküldi hát Mátyás Beatrixot a palotából, de azt megengedi neki, hogy magával vigye azt, mi néki a legkedvesebb. És mit gondoltok, mi vagy ki a legkedvesebb a szerelmes királynénak?
Reméljük, sok-sok debreceni gyermeket és felnőttet láthatunk vendégül Mátyás király neve napján! Bartal Kiss Rita krónikása: Papp Melinda
Persze a történetek által nemcsak Mátyás csavaros eszéről, hanem hadvezéri, 3
Rügyfakadás
Tündérkertben BÉRLETAJÁNLÓ
Előadásaink a 2008/2009-es bábszínházi évadban
Színházterem Andersen mesék - avagy A császár új ruhája és a
Mátyás kerál neve napja Írta: Kocsis Rozi Rendező: Bartal Kiss Rita
Rút kiskacsa Andersen meséi nyomán írta: Jámbor József Rendező: Jámbor József
„…Mátyásnak orránál Csak esze és szíve Volt nagyobb. Ő mind a háromnak A legnagyobbjából Jó másfelet kapott!” Czuczor Gergely „Figyelem, figyelem! Közhírré tétetik, hogy mulatság tartatik Mátyás királyunk neve napja alkalmából!” - pereg a kisbíró dobja 1458-ban Buda várában. Mátyás királyra vár az egész ország, aki seregével bevette „Bécsnek büszke várát”, és most hazafelé tart a győztes viadalból. Mivel múlatta az idejét felesége, a Mátyásra várakozó Beatrix királyné? Az udvari bolond mulattatja meséivel a napfényes Nápolyba vágyakozó szívet. Aztán dobpergés és kürtszó közepette megérkezik az ünnepelt, Mátyás király! Kezdődhet a lakoma, ami sok meglepetést tartogat! Jöjjön hát mindenki, mert a mulatság nemsoká’ kezdetét veszi!
A hiú császár őfelsége új ruhát varrat. Minden nap. A nap minden órájában. A nap minden percében. Nem számít, mibe kerül, a szorgos nép kinyögi valahogy. A takácsokat, szabómestereket mindig lehet ingyen dolgoztatni, királyi parancsra, el lehet venni tőlük kelméiket, fonalaikat, legfeljebb éhen halnak vagy külföldre szöknek. Egyszer azonban egy szövőmester, János és a felesége, Panka felveszik a harcot a császár őfelségével. A kiskacsának a külsejével gyűlik meg a baja, hisz ő esetlen, kövér, szürke a tolla, és sehogyan sem illik a társai közé. (A baromfiudvar lakói nap mint nap emlékeztetik is erre.) Álmaiban a felhők fölött szárnyal, gyönyörű, távoli tavakban úszik. Bánatában már-már elemészti magát, amikor látogatók érkeznek a baromfiudvarba…
Az előadást négy éves kortól ajánljuk!
Az előadást négy éves kortól ajánljuk! 4
A kisgömböc
az egész világ ellenében? Megmenthető -e a béke, az otthon, a boldogság vagy legalább a négyük barátsága?
A magyar népmese alapján írta: Galántai Csaba Rendező: Veres András
Az előadást hat éves kortól ajánljuk!
Honnan jött és hova tart a kisgömböc? Nem tudja senki sem, gurul, mint a labda, s aki útjába akad, azt bizony bekapja. Eszi a csigát, annak a házát, a templomnak tornyát, a harang kondultát, a villamos sínét, az óra tik-takját, eszi az ángyomnak térde kalácsát. Hamm, hamm, ami még van, az már csak volt neki. Haj, kisgömböc, haj, lesz ebből még baj! Eszi a gazda egyetlen jószágát, bokornak levelét, fának az ágát, eszi a kéket, eszi a zöldet, eszi a csillagot, eszi a földet, eszi a napot, eszi a holdat, a reggelt, az estet, a mát és a múltat, hétfőt és szerdát, húshagyó keddet, arcon a vonást, jóban a kedvet. De mielőtt megenné a mesénknek végét, foglalja el mindenki bábszínházi székét!
Játszószínház Hamuban sült pogácsa
Író, rendező: Láposi Terka Tervező: Bodor Judit és Láposi Terka Játszók: Barkó Réka, Veres Kata, Magi Kriszta Anyagba formálók: Bodor Judit, a Vojtina Bábszínház Képíró csapata és a vojtinás műhely Zene: Arany Zoltán Zenészek: Arany Zoltán és Kerekes Zoltán
Mi az az élőhaló-víz, ami a próbák megtétele során segít bennünket? Mit és hogyan fogalmaznak nagy királyaink, amikor nemzetükhöz szólnak, intelmeket intéznek? Mit tegyek fiam vagy lányom tarisznyájába útravalóul, ha elindítom világkörüli felfedező útjára? Hamuban sült pogácsát? Egy marék földet? Kútvizet? Jó szót? Iránytűt? S miért is teszem azt, amit teszek? Hogy haza- és visszataláljon? Hogy hont találjon? Hm? E kérdésekre a válaszokat négy mese által próbáljuk megkeresni: a legkisebbekhez szólva, könnyedén, de komolyan. Színházi dramaturgia és népi bölcsesség, magas szintű, igényes képi fogalmazás és magyar népművészet láttatja válaszainkat a kettő-hét éves korú gyermekekkel. A játékmód közvetlenül épít a kisgyermekek már meglévő tapasztalataira, illetve
Az előadást négy éves kortól ajánljuk!
Az ördög sziklája Írta: Galuska László Rendező: Kovács Géza
Négy jóbarát él egy távoli kis faluban: Andris, Ivica, Hászim és Mirella. Ők a Négy Igazságosztó, a falucska rettegett csibészei. Örök barátságot fogadnak, és úgy tűnik, ez soha nem is ér véget, de egy napon különös Idegen jelenik meg a közösségben, és minden összeomlik. A fiatalok megpróbálnak ellenállni és a maguk módján felvenni a harcot az Idegennel. Vajon győzhetnek-e ők négyen 5
együtt átélve a mesei fordulatokat közösen jutunk el a végső megoldáshoz. Ehhez viszont mindenki, aki éppen egy térben és időben együtt van, nélkülözhetetlen. Négy varázsmese, négy égtáj, négy életkor, négy angyal. Egy kérdés: mi a hamuban sült pogácsa?
Brémai muzsikusok
Az előadást két éves kortól ajánljuk!
Paprikajancsi szerenádja
– avagy mese mutatványosokra és bábokra A Grimm testvérek meséjét dramatizálta: Pályi János Irodalmi konzultáns, versek: Borbély Szilárd
Az előadást négy éves kortól ajánljuk!
Írta és rendezte: Kovács Ildikó Az előadást négy éves kortól ajánljuk!
Ovis bérlet Mátyás kerál neve napja Andersen mesék Hamuban sült pogácsa A kisgömböc
Előadásaink a 2008/2009-es bábszínházi évadban az ifjúsági és felnőtt korosztály számára
Iskolás bérlet Mátyás kerál neve napja Andersen mesék A kisgömböc Az ördög sziklája
Mutatványos Vitézek – avagy Lúdasmatyi Toldival Kukoriczázik Írta: Hatházi András Rendező: Rumi László
Műsoron maradnak a 2008/2009-es évadban az alábbi előadások:
„Kik a régi idők földjét bizton barangolják, mind vidáman mondják: ezután is jön még…” No de mi? Természetesen mese! Mese egy özvegyasszonyról, akinek volt egy fia. Hogy is hívták: Lúdas Matyi? Kukoricza Jancsi? Toldi Miklós? Volt a patakparton egy lány is, akibe beleszeretett Jancsi.
A fülemüle
Hans Christian Andersen meséje nyomán írta: Borbély Szilárd Rendező: Rumi László
Az előadást négy éves kortól ajánljuk!
6
Vitéz Kukoricza János históriája
Aztán ezek kimentek a faluvégre, s míg Miklós összegyalulódott a sihederekkel, addig Matyi egy kazalnyomtató rúddal megmutatta Döbröginek az utat Budára, és Jancsi csókolgatta Iluskáját, míg elvesztette az összes libáját…”
Írta: Hatházi András Rendező: Rumi László
„Hóha-hóha, fiúk, lányok, nagymamák és nagypapákok! Most füleljen minden ember, és tágranyílt, éhes szemmel egye-igya ezt a mesét…”
A Vojtina komédiásai mindentudó bábos bódéjukban megkísérlik a lehetetlent: a „három délceg vitéz” történetét egy füst alatt mesélik el – az idő rövidsége miatt hatvan percbe sűrítve! Lélegzetmegállító mutatvány! Ilyet még nem pipált a világ, de tán még a vármegye se’!
Ekképpen csalogatja közönségét a vásári bábos, de ezúttal nem Paprika Jancsi, sem derék sógora, Vitéz László, a paravánhős, hanem maga Kukoricza János csetepatézik banyákkal, fenevadakkal meg óriásokkal. Komoly a tét: Iluska szerelme, no meg önnön lelki békéje. A Bábjátékos mellett a Krónikásfotográfus, a Körhintás legény, Muskétás Mari meg Bözsi, a zsibárus is ott lábatlankodik, hiszen nekik is lesz néhány keresetlen szavuk a nevezett históriához.
Az előadást hat éves kortól ajánljuk!
A helység kalapácsa
Petőfi Sándor művét bábszínpadra alkalmazta: Dobák Lívia Rendező: Árkosi Árpád
Ki ne ismerné iskolai olvasmányaiból a béke barátja Bagarját, a fondorlelkületű egyházfi Haranglábot, a lágyszívű Kántort, s nem utolsósorban Fejenagyot, a helység kovácsát?! E két utóbbi olthatatlan szerelemmel szereti a falu kocsmárosnéját, az ötvenöt éves bájaira méltán büszke szemérmetes Erzsókot. Őérte folyik a harc, hogy még a kocsma falai is kidőlnek.
Az előadást négy éves kortól ajánljuk!
Az előadást tíz éves kortól ajánljuk!
7
Meseország vándorai
Őszre jár az idő, költöznek a madarak messzi, meleg vidékekre. A hűvös szélben még a vaskakas is bánatosan nyikorogna a tetőn, ha meg nem pillantana az országúton egy jókedvű, fürge léptű vándort, aki tollakkal és papírral megrakott tarisznyájával épp Debrecen felé igyekszik, hogy Mátyás király tiszteletére mesét írjon az ottani gyerekeknek…
Kocsis Rozi: VÉGTELEN MESÉK Anna nevű nagyanyám meséire úgy áhítoztam, hogy erőszakkal nem aludtam el a súlyos dunnák alatt, míg be nem fejezte éjszakába nyúló esti szöszmötölését a konyhában. Csodásan borzongató meséket tudott vérengző sárkányokról, teheneket elrabló óriás sasokról, fák ágai közt megbúvó gonosz boszorkákról. Máig emlékszem a remegős félelemmel kísért izgalomra, melyet a „nagyágyban” éreztem sok évvel ezelőtt, ha unszolásomra nekifogott végtelen történeteinek. Sose tudtam meg, hogy sikerült-e Tisi Gyulának legyőzni a sárkányt, hogy Bedi néni teheneit hová vitték el a rabló sasmadarak, hogy Varró Teri milyen varázslattal lett röpködő boszorka, hisz Anna nevű nagyanyám saját meséinek vége előtt mindig elaludt. És nem lehetett felébreszteni. Mélyen aludt, békésen,
álmában szőve tovább a meséket. És nem lehetett rávenni sem, hogy folytassa, se reggel, se a következő este. - Egy mesét csak egyszer mondok el! – hárította el könyörgésemet – fejezd be magad, találd ki a végét! Édesanyám a meséket énekelve mondta. Dallama volt a soroknak, összecsengő ríme. Közel hajolt, szinte fülembe dalolt, jó illatú hosszú haja csikálta az arcom. Búra hajló kék ibolyák, árva madarak, utat mutató csillagok zenéltek meséiben. 8
Olyan szép volt, sírnom kellett, s nem értettem, hogy miért. Aztán a szomszéd nagylány, a Kati mesélt. Könyvből olvasott, s mert elunta, hogy nekem sose elég, a betűk titkát megtanította.
a fejem. Hát így lettem mesefüggő, Anna nevű nagyanyámtól, tündérhangú anyukámtól, Katitól, a szomszéd lánytól, ki nem nevető apámtól, s Ervintől, ki a Minden, ki a Mesék Nagy Tudója, aki szerint tündérnek is hét a feje.
Éppen négy esztendős voltam, hogy olvasni megtanultam, a legeslegnagyobb titokban. ALMÁSFÜZITŐALSÓ – Ez volt az első szó, mit hangosan kiolvastam édesanyám előtt. Győrből Budapestre tartott a vonat, s a velünk utazó néni mosolyogva dicsért meg: „Ügyes vagy! Most végezted el az elsőt?” Soha nem felejtem el anyukám meglepett arcát, meg a néniét sem, ki megtudta, hogy középsős vagyok csak, s lombosfa a jelem.
Kocsis Rozi a győri Vaskakas Bábszínház Blattner-díjas bábszínésze és igazgatója. A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző karán magyar nyelv és irodalom, valamint ének-zene szakon végzett, majd az egyetemen irodalomtörténetből is diplomát szerzett. A Színház-és Filmművészeti Egyetemen színházelméletet és drámapedagógiát tanult, és persze okleveles bábos. Bábszínészként, rendezőként és dramaturgként alkot. Eddig 16 mesedarabot írt vagy dramatizált, a Vojtina Bábszínház a 2005-ben bemutatott „Parittyás Vince” után most újabb darabját, a „Mátyás kerál neve napját” viszi színre.
Első mesém, amit én írtam, persze nem füzetbe, csak fejembe’, apró kavicsokról szólt. Úgy képzeltem, ők is élnek, beszélgetnek, akár csak az emberek. Sajnáltam, hogy nem tudnak járni, ezért elvittem őket világot látni: Rába-partra, Rábca-gáthoz. Aztán másnap usgyi, vissza, hogy ne sírjanak a honvágytól. Apukámnak elmeséltem, s emlékszem, nem nevetett ki, pedig féltem, hogy azt mondja: „Kislányom, a kövek nem beszélnek, ezt tudhatná egy okos nagycsoportos!” De nem mondta, sőt, megsimogatta 9
K i játszik ilyet, majd megmondom, milyet! Bizonyosan hallottátok már ezt a mondókát, és bizonyosan eszetekbe is jutott, ha 2008. augusztus 31-én, az „ Idesüss a Figurásra!” nevet viselő évadnyitó napunkon nálunk jártatok. Láthattatok nálunk gólyalábas játékot, bábjátékot, kipróbálhattátok a bábszínház mellett felállított Ludibundus Játszóteret és a Vojtina középkort idéző játékait a karikakergetéstől a lovagi tornáig. Remélem, otthon is olyan sokat játszotok, mint ahogy nálunk tettétek! Ez az évad szeptembertől júniusig ilyen játékos lesz a Vojtina Bábszínházban, olyannyira, hogy még egy új rovatot is indítunk a Bábosházi Figyelő-ben a JÁTÉK- kal kapcsolatban. Sok-sok ember mesél majd arról, mi a legkedvesebb játéka, így sokféle játékkal ismerkedhettek meg. Hiszen az ember gyereke játszhat boltban vásárolt játéktárgyakkal, egyedül és társasan, sportszerekkel csapatosan, népi gyermekjátékokat körbenállósan, de egy fadarab, egy kő, egy tollpihe is lehet JÁTÉK, ha szeretnénk. Elsőként azoknak a „hétpróbás” bábjátékosoknak a játékosdobozából emelünk ki egy-egy kedvenc játékot, akikkel az évadnyitó nap vendégeiként nálunk találkozhattatok.
bőr- vagy gumigolyó körül. ” (Rumi László)
FOCI „Mivel erdészgyerekként erdő környékén nőttem fel, leginkább a természetben csatangolás, bunkerépítés és egyéb nomád dolgok töltötték ki a szabadidőmet. Játékról szólva azért a focizás volt a kedvencem. Ez egy közösségi játék, szinte bárhol lehet játszani, parkban vagy grundon, és ahány gyerek összejön, annyi oszlik két csapatra a nem hivatásszerű focizás esetében. Egyszerre játék és küzdelem, egyszerre pusztán mozgás és kemény versengés, mindez egy
10
Foci vagy futball: Labdarúgás, csapatjáték illetve sport, melyben két csapat igyekszik lábbal az ellenfél kapujába juttatni a labdát.
BABA „Gyakorlatilag 14 éves koromig babáztam. A házunkban volt egy hosszú folyosó, én azt beépítettem mosóporos dobozok segítségével babaháznak. A dobozokat kitapétáztam, csináltam bele ágyat, szekrényt, függönyöket a kivágott ablakokra, képeket bekeretezve a falra. A két kedvenc néger babámon kívül azért a többi babámat is elkényeztettem „lakás” és ruha szempontjából. Az egyik babámnak például, akit az udvaron felejtettem, és megrágta a kutya, én külön betegszobát rendeztem be, és természetesen bekötöztem a „sebeit” is. De berendeztem én nekik még konyhát vagy fodrászműhelyt is.
Nem a szerepjáték volt nekem a fontos, hanem hogy egy kis világot építhetek fel és rendezhetek be, úgy, ahogy én képzelem.” (Bartal Kiss Rita)
SÜN „Nekem sünjeim voltak, gumiból: két lábon álló, sün-tüskehajú, hegyes orrú figurák. Házat építettem nekik,amit be is rendeztem, varrtam sün-ruhákat minden időjáráshoz és alkalomhoz, például bőrruhát, ha motorozni mennének. A szombatokat reggeltől estig a három szintes babapolcon található „lakosztályok” takarításával töltöttem. Amikor elutaztunk valahová, egy zárható dobozban vittem magammal a sünöket és „használati tárgyaikat”, vagyis tányérokat, ágyneműt és ágyat, ruhákat, stb. Egyszer a Balatonra utaztam, amikor megtörtént a tragédia: valahol egy buszon vagy egy vonaton felejtettem a dobozt, a sünökkel együtt. Akkor tűntek el az életemből – örökre.” (Vajda Zsuzsa)
Baba (itt): Embert formázó játéktárgy.
NAGYMAMA „Gyerekként nem volt kedvenc játékom, viszont amikor felnőttféleként elhatároztam, hogy bábozni akarok, onnantól minden érdekelt, amivel játszani lehet. Minden játék lett, amit meg lehet mozdítani vagy fel lehet zsinórozni. A minap egy vidéki városban játszottunk, és láttunk egy gyönyörű, kicsike, dundi nagymamát. Összenéztünk a családtagjaimmal, és előbukott belőlem a családi bábos mondás: „Istenem, ez a néni olyan szép, hogy már csak fel kellene zsinórozni!” Azaz amikor valami izgalmasat, szépet, eredetit látunk, akkor mindig arra gondolunk, hogy ha bábot mintáznánk róla, mondjuk marionettet, akkor mi mindent eljátszhatnánk vele!” (Pilári Gábor)
Sün: Európában honos tüskés hátú kis rovarevő emlős.
AUTOMATA „Én nem babáztam, nem szeretek társasjátékozni és kedvenc játéktárgyam se volt soha. De „automatázni” szerettem... A szüleink annak idején nem engedték, hogy pénzbedobós automatából műanyag vackokat vegyünk, de nekem az automata nagyon megtetszett. Szereztem otthon egy nagy papírdobozt, amibe belefértem, meg egy csomó apróságot: játékdarabkákat, kindertojásos játékokat, ilyesmit. Bebújtam a dobozba, vágtam egy nyílást rajta a pénzbedobáshoz meg egy kis ablakot a játékkiadáshoz, és vártam, hogy jöjjenek a vásárlók. Ha jött valaki, kikukucskáltam, megnéztem, felnőtt-e vagy gyerek. Aztán a pénz bedobása után kiadtam neki a kis ablakon a vásárolt árut. Egyszer egy bábos táborban is „automatáztam”,
Nagymama: Édesapa vagy édesanya nőnemű szülője.
11
és a végén igazságosan szétosztottam a bevételt a táborozó gyerekek között.” (Pilári Lili)
BÜTYKÖLÉS „Kedvenc időtöltésem gyerekkoromban a szerelgetés, a bütykölés, a barkácsolás volt. Így aztán az öszszes játékomat szétszereltem, majd megpróbáltam egy újat, egy „sokkal jobbat” összerakni belőlük. Az lett mindig a kedvenc játékom, amelyikben a legtöbb alkatrészt találtam... A legot például azért szerettem nagyon, mert az összerakható világok végtelen lehetőségét tárja az ember elé, büntetlenül lehet szétszedni és összerakni, miközben nem terhelik szabályok az alkotó képzeletet.” (Grosschmid Erik)
Automata (itt): Érme bedobására önműködően árut szolgáltató készülék.
LEGO „Építeni nagyon szerettem és szeretek, kicsi korunkban állítólag a tyúkketrecből építettünk a nővéremmel űrhajót. A kedvencem még ma is a legózás, mert azzal is lehet építeni, kreatívkodni, egyedi szerkezeteket létrehozni. Mindenféle legóm van, a hajóstól az űrhajósig. Inkább a barátaimmal szoktam játszani, de amikor például fáradt vagyok, akkor jobban szeretek egyedül, zárt ajtók mögött legózni.” (Pilári Áron)
Bütykölés: Fúrás-faragás, szórakozásból különféle kisipari munkák készítése ezermesterként. A játékokat és a történeteket kosárba gyűjtötte: Papp Melinda
Lego: Kis kiemelkedések és bemélyedések segítségével szorosan egymáshoz illeszthető, műanyagból sajtolt, változatos formájú elemekből álló, többféle alakzat összeállítására alkalmas játék.
12
udvarát, milyenek lehettek a paloták kívül és belül, milyen ruhákat viselhettek az udvarhölgyek és az apródok, sőt, maga Mátyás király és Beatrix királyné! A sok szép rajzon keresztül egy kis bepillantást nyerhetünk mi is Mátyás király udvarába.
A hosszú nyár után ismét beköszöntött az ősz. Hűvösebbek a reggelek és az esték, olykor köd lepi el a házakat, utakat, a fák és a bokrok őszi viseletükben pompáznak. Milyen csodálatosan megújul a természet évről évre, évszaknak megfelelően váltogatja ruháit az erdő és a rét. Ezek a szépségek valószínűleg lenyűgözték Mátyás királyt is, akinek köszönhetően paloták, kápolnák épültek, ligetek újultak meg hazánkban. Ki ne hallott volna már Mátyásról, az igazságosról, Mátyásról, a furfangosról, a hadvezérről; számos mesében és mondában találkozhattunk már vele. Olvasva vagy hallgatva ezeket a történeteket Ti is bejárhatjátok az országot bölcs királyunkkal. Szabad bejárást kaptok palotáiba, meghívást nyertek vacsoráira, és együtt ünnepelhettek vele a neve napján is.
Alkotásaitokat 2008. október 17-ig személyesen vagy postai úton juttathatjátok el a Vojtina Bábszínházba (Debrecen 4026, Kálvin tér 13.). Képeitek hátoldalára ne felejtsétek el ráírni neveteket, életkorotokat, otthoni telefonszámotokat vagy egyéb elérhetőségeteket, illetve a rajzpályázat címét: Mátyás király udvarában. Az alkotások közül Grosschmid Erik tervező, valamint Papp Melinda és Fekete Dávid bábszínészek választják majd ki a számukra legkedvesebbeket. A kiválasztott képek alkotóit és családjukat szeretettel várjuk 2008. október 26-án, vasárnap 10 órakor a Mátyás kerál neve napja című előadásunkra!
Bennünket is nagyon érdekel, hogy milyennek találtátok a király udvarát, mulatságait! Idei első rajzpályázatunkon ezért arra kérünk Titeket, hogy rajzoljátok le nekünk, hogyan képzelitek el Mátyás király
A reneszánsz mulatság hamarosan kezdetét veszi, jöjjön hát mindenki, aki megteheti! 13
E rovatunkban az elmúlt két évadban végigkövettük a legfontosabb bábtechnikák kialakulásának történetét, működésük miértjeit, majd a magyar bábtörténetben kalandoztunk. Pontosabban a XX. század első felének nagy művészegyéniségeivel ismerkedtünk, akiket a magyar bábszínház és a bábművészet megteremtőiként tisztelünk.
2008 szeptemberétől merőben más úton haladunk tovább. Továbbhaladás lesz a javából, hiszen minden eddigi ismeretet, tapasztalatot felhasználunk a vizsgálódások során! Hat részben próbáljuk képeken keresztül megfogalmazni a bábu mint mozgást tudó, viselkedéssel rendelkező, a lélegzéssel kapcsolatot tartó test lényegét. A bábut test-ként fogalmaztam, mert úgy gondolom, hogy az alak, a figura, a szobor mind más és más rétegét jelenti egy lélekkel rendelkező lénynek. Erről lesz szó, és nem a képek elemzéséről, a látvány taglalásáról. Mesélünk bábról, színházi térről úgy, hogy közben el-elkalandozunk irodalomba, képző- és iparművészetbe, de lehet, hogy olykor-olykor sikerül muzsikát is megszólaltatni belül, mélyen magunkban egy-egy vojtinás fotó láttán. Felmerülhet Bennetek a kérdés: mire jó ez? Mindennapi világunk, életünk egyre inkább a képkultúráról szól.
Már nem elsősorban az írás, a szó, a beszéd, hanem a képekben rögzített információ az, ami leggyorsabban hat ránk. Éppen ezért jó, ha a képek által belebújunk az általuk feltárulkozni vágyó világokba. Nem felületes képnézegetősdit játszunk, hanem több rétegen át befelé haladva jutunk el (reméljük!) egy-egy birodalomba. Bonyolultnak tűnik? Próbáljuk ki, és meglátjátok, hogy talán bonyolult, de izgalmas ez a játék, és mindenki képes rá, ha hosszan meri nézegetni azt, ami érdekli! Közben pedig hallgassa belül önmagát, milyen gondolatok, emlékek jutnak az eszébe! Ami nehézséget okoz a mi esetünkben, hogy újságunk nem színes. Így a képek színes világát csak említeni lehet, de közvetlen hatást nem vált majd ki, csak akkor, ha láttátok az előadásunkat, emlékeztek a bábra. Most már csak az a feladatunk, hogy kiválasszuk az első képet, az első bábut! Melyik legyen az? 14
sonló, a legfeltűnőbb a fehér gallér, a zöld sapkácska formája, valamint a felsőruházat bordó színe. Mozgásukban is van valami hasonlatosság: mindkettőjük jobb lába (a kép baloldalán) éppen emelkedik, aprót előre lépni akaró. Van valami a képen, ami talán a legfontosabb, ami azonnal elárulja, kik ők együtt, de különkülön is. Nos? Igen, az orruk! Piros bohócorruk van. Ez mindkettőjük arcát bájossá, kedvessé, ugyanakkor végtelenül esendővé is teszi. Bohócok ők, akik egyek. Hogy értem ezt? A bábos annyiban bohóc, amennyire a bábját, az igazi bohócbábot életre kelti. Ő mozgatja, az ő gondolatait, érzéseit fogja a termetében kicsiny báb mozgással nekünk, a nézőnek megmutatni. Azáltal él Paprikajancsi, amit bábosa meg tud vele tenni. A hátuk mögött megbúvó porond is arról árulkodik, hogy cirkuszi előadásról van szó. Paprikajancsi cirkuszi bohóc. A képen is látható, hogy teste kön�nyed, ruhácskája lebbenő, cipőcskéje csúcsos, kalapkája hegyes, gallérkája fodros, piros köpenykéje hátára omló. Kedves lény. Báb és bábos kapcsolatában annyiban kiszolgáltatott csak, amit már említettem, hogy a bábos tartja a kezében Paprikajancsi „életét”. Viszont érezhetően itt van a képen a csoda is, amit a bábjáték magában rejt! Egymás nélkül egyikőjük sem lehet az, ami csak együtt kap értelmet: én, az ember kellek ahhoz, hogy ez a test bohóc tudjon lenni.
A Paprikajancsi szerenádja című előadásból választottam a főszereplőt, Paprikajancsit. Az előadást Kovács Ildikó rendezte 1997-ben. Weöres Sándor verseiből szőtte a mesét a bábszínpadra, amelynek képi világát a lengyel bábtervező, Kryzanowsky Sófia rajzolta és tette anyagba. Az előadás már a harmadik felújítást éli. De lássuk és nézzük a képet!
Az első dolgunk, hogy összefoglaljuk, mi mindent látunk a képen! Egy bábos, Nagy Viktória Éva tartja a bábját, Paprikajancsit. Egy felülről, kereszttel mozgatott báb és egy bábos játékát látom. A bábos mögött jobb oldalon apró porond részlete kandikál. A báb a bábos térdéig ér, tehát alig lehet 65-70 cm magas. Öltözetük ha15
Nekem, a bábosnak is tudnom kell „bohócul”! Tudnom kell mindent a marionettbáb „lelkéről”, azt leginkább, hogy élete tőlem függ. De a báb, ez esetben Jancsi bohóc termete, külseje (amit a tervezőnek köszönhetünk!), testének mechanikája (milyen mozgásokra képes a báb szerkezete) és testének súlya meghatározza, milyen lehet maga a bábos. És még valami lényegesről kell szóljunk, talán a leglényegesebbről: a bohócságról! Hiszen a képnek adhatnátok címet is! Mik jutnak eszetekbe? A két bohóc, A nagy és kicsi bohóc, Két bohóc vándorútja, Bohócok tánca… Érdekes lenne ezen is merengeni, képzeletgyakorlatként történetet írni a képhez! De ez most nem feladatunk, haladjunk tovább a bohócságon!
tűnik a nagy bohóc, Nagy Viktória mellett! Törékeny, és mivel marionett, nagyon súlytalan mozgást is meg tud valósítani, reptetni is lehet a zsinórok miatt. Képes kilépni a földi gravitációból. Észrevettétek-e, hogy sapkáján csengettyű van? Ez a hangszer szólásra képes akkor is, amikor a bábos csak egy iciri-picirit mozdítja a bábot. Tehát apró hangocskák is jelzik Jancsi bohóc szándékait a játék során. S ha láttátok az előadásunkat, biztosan emlékeztek arra, hogy kicsiny bohócunk szerelmes. Szerelmes Liliánába, a gyönyörű és kedves balerinába. A szerelem reptető, lebegő, határtalanul ölelő, a lelket folyamatos mosolygásra késztető ereje pedig belebújik e kicsiny testbe, ebbe a marionettbábba. Ott van a ruhácskájában, a bábos kezében, kettőjük egységében.
Ki Ő, ki a bohóc? A bohóc az egyetlen olyan embertípus, aki sohasem akarja ráerőszakolni a maga önző akaratát másokra. Talán nem is lenne képes rá, ha akarná sem. Éppen ezért ártatlan, esendő, folyton-folyvást kicsetlik-botik egy mindennapi élet hétköznapiságából. Ide-oda bukdácsol a lehetséges és a lehetetlen, a meghatározott és a véletlen között. A bohócok játszanak a véletlennel, az esetlegessel, a szerencsével. Mindig átugranak, átesnek egy ismeretlen és szabad világba. A bohócok megnevettetnek minket, ezért szeretjük őket. Paprikajancsi is szeretnivaló. Mennyire törékenynek
Ha jólesett a képnézegetés, ha érdekesnek tartottátok, nézzétek meg azt is, hogy hintáznak a szerelmesek mesénk végén! Köszönöm, hogy velem tartottatok! Láposi Terka 16
Az előző évadban feltett szándékunk volt, hogy a színek jelentéseit kutatjuk. Pontosabban a mesékben rejlő és megnevezett színek tartalmait próbáltuk felfejteni. Nagy utat tettünk meg, hiszen az ókori világ színtanulmányait, a reneszánsz meghatározásait, a különféle kultúrák értelmezéseit szedtük csokorba. A magyar népköltési hagyatékunkat is vizsgáltuk, ami arra sarkallt minket, hogy azt a megállapításunkat, miszerint „a színeket az ember érzelmeivel éli, pillanatnyi lelkiállapotával érzékeli, a színek minden helyzetben, minden korban hatottak rá, és jelentéseket társított hozzájuk”, e rovat zárógondolataként idézzük. A színek után a számok világába kalauzoltalak Benneteket. Nehéz szavakat találni, amikor egyszer csak ráérzünk, hogy a csillagok minden éjjel körök mentén mozognak az égen. Az évszakok ciklikusan váltakoznak, évenkénti szakaszokban. Nincs két pontosan megegyező hópehely, de mindegyik hatszögszimmetriát mutat. A tigrisek és zebrák csíkosak, a leopárdokat és a hiénákat foltok díszítik. Bonyolult hullámsorok haladnak az óceánokon, hozzájuk nagyon hasonló homokdűnesorok vonulnak a sivatagokon át. Színes szivárványok ékesítik az eget, és téli éjszakákon néha fényes udvar övezi a Holdat. A felhőkből majdnem gömb alakú vízcseppek hullanak. Ezeket figyelve az ember rájött egy titokra: a természet mintái nemcsak arra valók, hogy csodáljuk őket, hanem egyben segítséget nyújtanak a természeti folyamatokat megszabó törvények megfejtéséhez. A csillagok szabályos éjszakai mozgása kulcs ahhoz, hogy a Föld forog. A hullámok és a dűnék kulcsot adnak a víz, homok és levegő áramlásának törvényeihez. A tigris csíkjai és a hiéna foltjai a biológiai növekedés és forma matematikai szabályosságáról tanúskodnak. 17
A szivárványok a fény szóródásáról regélnek, s közvetve megerősítik, hogy a vízcseppek gömbök. A holdudvar a jégkristályok alakjának titkához vezet el. Sok szépség van a természet kódjaiban, amelyeket akár matematikai tudás nélkül is felismerhetünk. A legegyszerűbb matematikai egységek a számok, és a legegyszerűbb természeti minták számszerűek. A Hold fázisai teljes ciklust alkotnak újholdtól teliholdig és vissza, huszonnyolc naponként. Az év majdnem pontosan háromszázhatvanöt napból áll. Az embernek két lába van, a macskának négy. A rovaroknak hat, a pókoknak nyolc… A lóherének általában három levele van. A babona, mely szerint a négylevelű lóhere szerencsét hoz, azt a mély meggyőződést tükrözi, hogy a minta alóli kivételek sajátos jelentőséggel bírnak. A természet tele van mintákkal. Hát akkor a mesék!? Ezeknek a számokban rejlő mintáknak nézünk utána ebben a bábszínházi évadban. Láposi Terka
Szeptember 7. vasárnap 14. vasárnap 21. vasárnap
10.00 óra 10.00 óra 10.00 óra
28. vasárnap
10.00 óra
A három kismalac és a farkas Paprikajancsi szerenádja Vitéz László és a többiek Kemény Henrik vendégjátéka
Mátyás kerál neve napja BEMUTATÓ
30. kedd
10.00 és 14.00 óra Mátyás kerál neve napja
Október 1. szerda 2. csütörtök 3. péntek 5. vasárnap 7. kedd 8. szerda 9. csütörtök 10. péntek 12. vasárnap
10.00 és 14.00 óra 10.00 és 14.00 óra 10.00 és 14.00 óra 10.00 óra 10.00 és 14.00 óra 10.00 és 14.00 óra 10.00 és 14.00 óra 10.00 és 14.00 óra 10.00 óra
14. kedd 15. szerda 16. csütörtök 17. péntek 19. vasárnap 26. vasárnap
10.00 és 14.00 óra 10.00 és 14.00 óra 10.00 és 14.00 óra 10.00 és 14.00 óra 10.00 óra 10.00 óra
Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Csillaglépő csodaszarvas Lilliput Társulat (Nagyvárad) vendégjátéka
Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja
18
A három kismalac és a farkas Van-e, ki nem hallotta még a három kismalac történetét, akik házat építenek maguknak, hogy elbújjanak a gonosz, éhes farkas elől? Az egyik kismalac szalmából épít házikót, a másik fából, de a farkas mindkettőt tönkreteszi. A harmadik, a legokosabb malacka téglaháza azonban olyan erős, hogy se elfújni, se szétrombolni nem lehet. Ide rejtőzik hát mindhárom malac, de a farkas nem hagyja annyiban a dolgot: megpróbál bejutni a házikóba, hogy végre jóllakhasson… Három éves kortól ajánljuk
Paprikajancsi szerenádja „Gyöngy az idő, vándoroljunk…” Paprikajancsi, a kis bohóc vándorútra indul, s az úton találkozik egy királylánnyal. Szegény kis Jancsi bohóc azt hiszi, hogy a királylány majd megszereti őt. Ám „a királykisasszony sápadt, sose szól, szívében sok nagy madár rikácsol!” Ez a gonosz, hiú királylány nem ismeri a szeretetet. Jancsi bánatosan tovább vándorol, és nemsokára találkozik…Pszt! Négy éves kortól ajánljuk
Mátyás kerál neve napja „Figyelem, figyelem! Közhírré tétetik, hogy mulatság tartatik Mátyás királyunk neve napja alkalmából!” - pereg a kisbíró dobja 1458-ban Buda várában. Mátyás királyra vár az egész ország, aki seregével bevette „Bécsnek büszke várát”, és most hazafelé tart a győztes viadalból. Mivel múlatta az idejét felesége, a Mátyásra várakozó Beatrix királyné? Az udvari bolond mulattatja meséivel a napfényes Nápolyba vágyakozó szívet. Aztán dobpergés és kürtszó közepette megérkezik az ünnepelt, Mátyás király! Kezdődhet a lakoma, ami sok meglepetést tartogat! Jöjjön hát mindenki, mert a mulatság nemsoká’ kezdetét veszi! Négy éves kortól ajánljuk
Vitéz László és a többiek „Halló, halló, gyerekek! Gyorsan, gyorsan, ide gyertek! Kacagás és jó mulatság! Kezdődik az előadás!” Az örökifjú Kemény Henrik előadásában Vitéz László, a magyar népi bábhős piros ruhájában, hegyes sapkájában, csizmával a lábán humoros helyzetekben győzi le az ördögöket, de még a halált is. És ha valaki nem tudná, akkor most megtudhatja, mi mindenre jó egy palacsintasütő! Három éves kortól ajánljuk
Csillaglépő csodaszarvas A nagyváradi Lilliput Társulat a magyarság legősibb eredetmondáját, a csodaszarvas regéjét viszi színre Arany János és Buda Ferenc szövege alapján. A bábosok nem rejtőznek paraván mögé, végig színpadon vannak. A szépen faragott bábok Hunort, Magyart és honfoglaló társaikat jelképezik. A sámándobok az árnyjáték eszközévé vagy éppen lovakká alakulnak, miközben a háttérben fel-feltűnik az ifjakat csalogató csodaszarvas… Ötéves kortól ajánljuk 19
„És tudom, mint a kisgyerek, csak az boldog, ki játszhat.” (József Attila: Könnyű, fehér ruhában) Ez a versrészlet lehet mottója új évadunk kiállítási tematikájának. Megint nagy fába vágjuk a fejszénket! Tudjátok, mikor szokták ezt a szólást mondani? Ha nehéz dologba kezd valaki. Hát mi ismét szép, izgalmas, de szerteágazó munkába kezdtünk! Fejünkbe vettük, hogy nehézségek ide vagy oda, megpróbálunk a Vojtina Galériában a kiállításokon keresztül a bábuk és a játéktárgyak kapcsolatával foglalkozni. A báb és a játék ősi, egymást kiegészítő, egymást feltételező, máig tartó egymásra hatását kutatjuk majd hat tárlaton keresztül. Sok segítséget kapunk vendégeinktől a ránk váró tíz hónapban. Az ország számos ismert és elismert alkotója lesz kiállítónk, akik sokféle anyagba álmodják játékos lelküket. A báb mint színházi és varázseszköz, a játék mint minden emberi tevékenység alapját feltételező eszköz lesz jelen kiállítótermünkben. Játékkutatók, játékkészítők, a játéktárgyak lelkét kutató művészek és felnőtt korukban is játszó, gyermeklelkű alkotók lesznek vendégeink.
Sokan tudják, hogy a játék az élet egészséges állapota. Azt is, hogy a játék természetes jelenség, egy „visszavonultság-közeli állapot”. Sőt, a játékban mindenki, akár gyermek, akár felnőtt, olyan világban lakozik, amelyet „sem elhagyni nem képes könnyen, sem a betolakodást abba nem látja szívesen”. A környezet, a világ a gyermek mindennemű léptékéhez viszonyítva aránytalanul, birtokba vehetetlenül, megismerhetetlenül bonyolult és nagy. Viszont a kicsi és élettelen tárgyak segítségével úrrá lehet minden gyermek a fölébe növő dolgokon. Ezt szeretnénk körbejárni, játéktárgyainkat összegyűjteni! Azokat, amelyek az átalakulásokat is tudják, azokat, amelyek az átmeneteket segítették életünkben. A bábu és a játéktárgy nem ugyanazt jelenti, de akkor mi az egyik, mi a másik?
20
Fontos ez, látva Őt, fontos ezt figyelni Benne, a bábrendező-bábtervezőképzőművészben. Nála barátságot köt minden: a fűszál, a csigabiga, a lepke, az angyalok, a boszorkák … Bartal Kiss Rita egyike azon kortárs bábművészeknek, akik Kecskemétről, a Ciróka Bábszínház és Báron Laci bácsi fészkéből indultak a ’80-as évek elején. Ő is egyik tanítványa Kovács Ildikónak (Kolozsvár, 1927-2008), a bábjáték nagyasszonyának. Talán ezért szereti a barátságokat minden mennyiségben és minőségben, itt a földön, s ott, a manóvilágban is. Olyat tud a játékról, amit sokan őt figyelve sem tudunk kibogozni. Ő a felszabadult játékörömöt rögzíti minden egyes formában, bábban, díszletben, amit színpadra álmodik. Tervez, rendez, sőt, játszik is. Alkotásai a láthatatlan, képzeletbeli világok olyan földi lenyomatát adják, amelyek alkotójuk bájos, kedves, humoros létszemléletét tárják fel. Szeretnivaló lényei, játékterei az élet szép, emberi, de határtalan síkját élik, méretüknél fogva apró léptéket lépők, de a gondolatnál is gyorsabban szárnyalók. Bábjait, bábjainak élettereit látva az az érzésünk, hogy titkokat tudó varázstestek hívogatnak minket, tartsunk velük! Idézzük ide újból egyik kedvencét, Lázár Ervint: „Olyan, mintha álomban járna az ember.”
Első kiállítónk Bartal Kiss Rita. Már a tárlat címe is elemel minket a földtől: „Az ég tündérszoknyakék …” Lázár Ervintől idézi Rita e sort. Kölcsönkérte a nagy meseírótól, hogy ezzel nyissa meg előttünk egy titokzatos, rejtélyekkel teli manóvilág kapuját. Bartal Kiss Rita játékról, tárgyról, báburól vallott látványélményei könnyeden fogalmazott, légiesen komponált, egymás mellett létező világok halmazai. A halmazok külön-külön öntörvényűek, de átfedik egymást, és itt olyan átjárókat épít, alakít ki az érzékeny, az életet mélyen, nagyon mélyen belélegző alkotó, hogy tudjuk, nem idegenek az egymás szomszédságában létezők.
A kiállítást 2008. szeptember 12-én 14 órakor nyitja meg Kovács Géza bábművész-rendező, Bartal Kiss Rita pályatársa. A tárlat október 26-ig látogatható. Láposi Terka 21
Ugye vártátok már, hogy jelentkezzünk? Hát, itt vagyunk! Készülődünk, telve vagyunk várakozással, hiszen már tudjuk, milyen mesékkel, játékokkal, huncutságokkal és komolyabb (de víg!) ünnepi foglalkozásokkal várunk Benneteket ebben az évben. szüreti bálban, no és huncutságokban vehettek részt. Lesz itt borbélymester, cigányasszony, szőlőjét vigyázó csősz és törpe táncos, minden rangú és korú mulattató. Táncosaink, Magi Krisztina és Csanádi Tibor, pacsirta torkú énekeseink, Barkó Réka és Veres Kata, muzsikusaink, Arany Zoltán és olykor-olykor Győri Virág várnak Benneteket a mulatságokra.
Mindenek előtt tekintsük át a két első őszi hónapnak, Szent Mihály (szeptember) és Mindszent (október) havának játékait! Kézműves-bábkészítő foglalkozásainkon megszokhattátok, hogy népmeséink gazdag tárházából merítve hívunk Benneteket játékra és bábkészítésre. A Sárig kicsi kígyó című mese nagyon kedves szívemnek. Ezt olvashattátok a 2007. november-december havi Bábosházi Figyelőnk Kaláris című rovatában. Már ott is hangsúlyoztam, hogy mindig izgattak az átváltozni képes lények. Ebben a történetben a kígyó az, aki várja, hogy átalakuljon. Átok ül rajta, s valaki ezt fel kell oldja ahhoz, hogy visszaváltozzon. Mivé? Ez hogyan történik? Rejtelmes, titokzatos világ az, ahová elvisz minket e mese. S mit készítünk, ha eljöttök? Átváltozni tudó bábocskát. Aprót, de igazi bűvös csodát! A bábbal játszók és segítőitek lesznek: Barkó Réka, Magi Krisztina és Veres Kata.
A dramatikus játszónapokon egy juhászlegény kalandos élményeinek lehettek részesei. Elmehettek vele a föld alá, de kihallgathatjátok a macskákat, a farkasokat, de még a szarkákat is. Biztos kitaláltátok, hogy Az állatok nyelvén tudó juhász című dramatikus játékunkról van szó. Mivel sokan megszerettétek az elmúlt években, ezért újból játsszuk! Mindig érdekes feltenni magunknak a kérdést: Mit kell tenni azért, hogy meg-
A táncház-gyermekjátszó alkalmak az „Elmentem én a szőlőbe…” címmel várnak mindenkit. Őszi gyümölcs-betakarítási kópéságokban, csőszjátékban, 22
Bábszínház Képíró csapata és a vojtinás műhely zene: Arany Zoltán zenészek: Arany Zoltán és Kerekes Zoltán játszók: Barkó Réka, Veres Kata, Magi Kriszta
értsük az állatok nyelvét? Vagy nem is kaphatja meg akárki ezt a tudást? Vajon az állatok szeretik az embereket? Az ovis bérletben Hamuban sült pogácsa címmel várjuk a bábszínházba indulókat. Több kérdésünk van, amire jó lenne, ha közösen keresnénk válaszokat, megoldásokat! S mik a kérdések? Mi az az élőhaló-víz, ami a próbák megtétele során segít bennünket? Mit és hogyan fogalmaznak nagy királyaink, amikor nemzetükhöz szólnak, intelmeket intéznek? Mit tegyek fiam vagy lányom tarisznyájába útravalóul, ha elindítom világ körüli felfedező útjára? Hamuban sült pogácsát? Egy marék földet? Kútvizet? Jó szót? Iránytűt? Hm? S miért is teszem, azt, amit teszek? Hogy haza- és visszataláljon? Hogy hont találjon? Négy mesében próbálunk keresgélni: a legkisebbeknek szólóan, tisztán csengő hangon, könnyedén, de komolyan. Népi bölcsesség, tiszta képi beszéd az, ami a kettő-hét éves korú gyermeknek is a mese által láttatja válaszainkat. Együtt átélve a mesei fordulatokat talán közösen jutunk el a megoldásokhoz. Ehhez viszont mindenki szükséges, aki éppen térben és időben együtt van. Négy mese, négy égtáj, négy életkor, négy angyal - és egy kérdés: mi a hamuban sült pogácsa?
Három új foglalkozásformára hívjuk fel a figyelmeteket! Muzsikáltató napjaink is lesznek, általában hétfőnként. A muzsika hangjaival, a hangszerek szólásával találkozhat az, aki a „Síppal, dobbal, nádi hegedűvel” című foglalkozásra eljön. Mint mindig, most is játékosan, meséken keresztül indulunk el, s ígérjük, hogy víg kedvvel érkezünk meg a hangszerek birodalmába. Utunkat irányítják Kerekes Zoltán és Arany Zoltán muzsikus uramék, s hogy bizton el ne tévedjünk, segítségünkre lesz Barkó Réka, Magi Kriszta és Veres Kata is.
Fellegtanoda címet adtuk képzőművészeti tevékenységek kipróbálására teret adó műhelyünknek. Mátyás királyunk korában, méghozzá művészek műtermében, tudósok termében érezheti magát az, aki belép hozzánk ezen alkalmakkor.
Ajánlott életkor: 2-től 100 évesig Alkotók: író-rendező: Láposi Terka tervező: Bodor Judit és Láposi Terka anyagba formálók: Bodor Judit, a Vojtina 23
Reneszánsz „királyi” játékoknak helyt adó tanoda ez, ahol egyszerre több asztalnál többféle alkotásban vehet részt 4 éves kortól felfelé mindenki. A könyvkötészek, képszerkesztők, festőtanoncok, textilesek, bábosok, csillagösszerakók műhelyeiben olyan művészi alkotásokkal és technikákkal találkozhattok, s próbálhatjátok ki bennük magatokat, amelyeket már Mátyás korában is magas szinten műveltek a hozzáértők.
ingerelnek, a formák metamorfózisra, átalakulásra alkalmasak, „belebújni, kipróbálni, átalakítani, kóstolgatni, ringatózni” - érzetet váltanak ki. A szó dallamos, a mozgás ritmusos, az arc mosolygós, az illatok varázsosak. Minden adott a harmóniához. Nemezszoba, nemez párnák, csipkefityulák, csörgőruhák, éneklő takarók, felleghinták … Minden a biztonságos együttlétről szól: anya és gyermeke játékáról, a világ teljességéről. Itt még a Nap is beszél, a Hold is énekel, a csillagok is táncolnak. És az állatok? Hú, de mennyi! És Borsószem királykisasszony, és Babszem Jankó, és Pillangó Permet, és Hajnal Pír... Sok vendégünk lesz. Táncolva, énekelve, ringatózva, muzsikálva indulunk világ körüli útra. Fel kell fedeznünk az általunk lakott birodalmat, a sarkokat, a kispárnákat, a kezeink tíz ujját, no meg a lábainkét …
Babusgató programunk eddig még ki nem próbált, de gondosan előkészített foglalkozásfajta lesz. Ide októbertől várjuk az anyukákat (apukákat!), valamint „babszemeiket”. S mi fog történni ezeken a találkozásokon? Az édesanyával játszunk, őt „tanítjuk” játékra, dalra, muzsikára, ringatózásra, mesére úgy, hogy éli a tanulást, érzi a játékot, sejti gyermekének fejlődésében ezek lényegi helyét. A piciny gyermek eközben a lehető legjobban érzi magát, hiszen a környezet ingergazdag, mert sokféle tapintású, felületű textil van jelen. A dallamok élőben, muzsikus által megszólaltatott hangszerekből fakadnak, az emberi énekhang csengő tisztasága szólal meg. A színek telítettek és tapintásra, ölelésre
Piciny gyermekek és szüleik „bábászata” lesz ez, ahol fény derül arra is, hogy a hüvelyknyi méretben óriások laknak, hogy a bábok lelkecskék. Jelen lesznek a magyar népi gyermekmondókák, ringatók, rímek és ritmusok, azaz népköltések, hogy ne felejtsük el működtetni azt, amit nagyanyáink annyira tudtak: játékba öltöztetni az élet esszenciáit! Egy hónapostól 3 évesig várunk minden apróságot és szüleiket! Erre a foglalkozásra előre be kell jelentkezni, mivel egyszerre 15 gyermeket és szüleiket (tehát 30-35 főt!) tudunk fogadni.
24
Veres Kata játszók: Barkó Réka, Magi Kriszta, Veres Kata, Asbóth Anikó, Láposi Terka
Ebben az évadban a következő napokon „babusgatunk”: Október 26. vasárnap 10-től 11 óráig November 29. szombat 10-től 11 óráig November 30. vasárnap 10-től 11 óráig December 6. szombat 10-től 11 óráig December 13. szombat 10-től 11 óráig December 29. hétfő 10-től 11 óráig
Mindezek után a CSALÁDOKHOZ és a GYÖNGYKAGYLÓ olvasóihoz szólnék! A családok a Hetednapi játékok rovatunkból megtudhatják, hogy mikor milyen típusú játékokra várjuk őket! Tényleg szeretnénk, ha gyakran jönnének! Olyan sok jót tehetünk gyermekeinkkel, ha közvetlen játékba visszük őket, ha megismerkedhetnek mások játékvilágával, ha színházi térben próbálhatják ki magukat!
Kérünk tehát mindenkit, aki apróságával erre a foglalkozásunkra be szeretne jelentkezni, tegye meg előre! Így mi magunk is tudni fogjuk, hogy kiket és mikorra várhatunk. Ezt Kapusi Miklósnál tehetik meg, és a szülők a név mellett jelezzék gyermekük korát is! Arra kérünk viszont minden anyukát a játékok hatásának érdekében, hogy a nagyobb testvért (ha van, és 3 évesnél idősebb!) ez esetben bízza addig az apukára. Tudjuk és megéljük, hogy a legegészségesebb és legtermészetesebb a család életében a közös játék, az együttlét. Ezen alkalmakon azonban a legkisebbek játékait próbálnánk ki úgy, hogy otthon a nagyobb testvért is bevonhassa majd az édesanya. Köszönjük megértésüket, és várjuk a találkozásokat! A részletek felől a 06/52/418-160-as telefonszámon érdeklődhetnek.
A sajátos nevelést igénylő (SNI) gyermekeinknek és kísérőiknek ezentúl itt, a Játszószínházi lámpás rovatban szeretnénk üzenni. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt 4 évben (az 5. évet kezdjük!) nagyon jól összemelegedtünk! Nem látjuk szükségét a külön rovatnak, egyek vagyunk! Jöjjenek, gyertek tehát bátran bármikor, hiszen nem lenne már teljes a bábszínház nélkületek! A Soroló-ban megjelöltünk napokat továbbra is, amit csak Nektek tartunk fent, de Kapusi Miklós munkatársammal egyeztetve kereshettek magatoknak megfelelő időpontokat és játékokat!
E játékok alkotói: ötlet - író - rendező: Láposi Terka tervező: Bodor Judit és Láposi Terka a babák szobájának berendezői, a játékok készítői: Bodor Judit, Bérczi Kata és Grosschmid Erik zenei szerkesztő: Kerekes Zoltán, Veres Kata, Barkó Réka zenészek: Kerekes Zoltán, Barkó Réka,
Játszótársaimmal bízunk benne, hogy mindenki jól érzi majd magát játékainkban! Láposi Terka
25
Sárig kicsi kígyó
KÉZMŰVES - BÁBKÉSZÍTŐ
Szeptember - SZENT MIHÁLY hava 17. szerda 10 és 14 óra 18. csütörtök 10 és 14 óra 21. vasárnap 10 óra 23. kedd 10 és 14 óra 24. szerda 10 és 14 óra 28. vasárnap 10 óra 30. kedd 10 és 14 óra
Október - MINDSZENT HAVA 1. szerda 10 és 14 óra 7. kedd 10 és 14 óra 8. szerda 10 óra 12. vasárnap 10 óra 14. kedd 10 és 14 óra
„Elmentem én a szőlőbe…”
TÁNCHÁZ-GYERMEKJÁTSZÓ
Szeptember - SZENT MIHÁLY hava 22. hétfő 10 és 14 óra 29. hétfő 10 és 14 óra
Október - MINDSZENT HAVA 6. hétfő SNI 10 és 14 óra 13. hétfő 10 és 14 óra
Az állatok nyelvén tudó juhász DRAMATIKUS JÁTSZÓ Október - MINDSZENT HAVA 5. vasárnap 10 óra 9. csütörtök 10 és 14 óra 10. péntek 10 és 14 óra
Fellegtanoda RENESZÁNSZ „MŰ-ALKOTÓ” Október - MINDSZENT HAVA 19. vasárnap 10 óra
Babusgató
BABA-MAMA JÁTSZÓ 1 HÓNAPOSTÓL 3 ÉVES KORIG Október - MINDSZENT HAVA 26. vasárnap 10 óra
26
Sárig kicsi kígyó A világ végén él egy apó és anyó. Nem született gyermekük, így hát bármilyen lelkes lényt szívesen látnának már otthonukba, csak ne maradjanak öregségükre egyedül. Egy éjjel az anyó álmot lát… Vajon kik a lelkes lények? Ez a mese alkalmas az átváltozás csodájának megjelenítésére játékosan, trükkös bábbal. Gyapjúból és textilből alakítjuk ki az átváltozásra is képes bábot, melynek ruhájára ráhímezheti mindenki saját meséjét. „Elmentem én a szőlőbe…” Őszi gyümölcs-betakarítási kópéságok, csőszjáték, a szüreti bál, a bálon huncutságok várnak mindenkire, aki kora ősszel mulatságra vágyik. Lesz itt borbélymester, cigányasszony, szőlőjét vigyázó csősz és törpe táncos, mindenféle rangú és korú mulattató! Az állatok nyelvén tudó juhász Mit kell tenni azért, hogy megértsük az állatok nyelvét? Vagy nem is kaphatja meg akárki ezt a tudást? Vajon az állatok szeretik az embereket? Fellegtanoda Mátyás királyunk korába, méghozzá művészek műtermébe, tudósok termébe invitálunk mindenkit! Középkori kézműves és képzőművészeti tevékenységekben próbálhatja ki magát az, aki idelátogat hozzánk ezen alkalmakkor. Babusgató Itt még a Nap is beszél, a Hold is énekel, a csillagok is táncolnak. Pillangó Permet, Hajnal Pír, Babszem Jankó és még sokan mások táncolva, énekelve, ringatózva, muzsikálva indulnak világ körüli útra. Fel kell fedezniük a maguk lakta birodalmat, a sarkokat, a kispárnákat, a tíz ujjukat a kezeiken, no meg a lábaikon… Piciny gyermekek és szüleik „bábászata” lesz ez, ahol fény derül arra is, hogy a hüvelyknyi méretben óriások laknak, hogy a bábok lelkecskék… Egy hónapostól 3 évesig várunk minden apróságot és szüleiket.
27
Mesék füzére ez a kaláris, sok szép történet ragyog rajta máris. Kedvenc meséjét, mit sokszor áhít, fűzi most a szálra Fekete Dávid. „A Grimm- testvérek legszebb meséi közül a Holle anyó-t választottam, bár a történet népi változatai erősebben élnek bennem gyermekkoromból, úgymint A szorgos és a lusta lány története vagy A kút tanácsa (cigány mese). És hogy miért épp ez a mese? Mert rávilágít, hogy felelőséggel tartozunk a világnak, amiben élünk, s ami nem más, mint belső világunk kivetülése. Mindennek megvan a maga ideje és helye, nincs rossz döntés, csak figyelmetlenség magunkkal szemben. A környezetünk úgy viszonyul hozzánk, mint mi őhozzá, és a legfőbb tanulság, hogy az irigységünkkel ártunk a legtöbbet magunknak.” Fekete Dávid
JAKOB ÉS WILHELM GRIMM
H olle anyó Élt egyszer egy özvegyasszony, annak volt két lánya: az egyik szép és szorgos, a másik csúnya és lusta. Az özvegy sokkal jobban szerette a csúnya lustát, mert az édeslánya volt. Minden munkát a másiknak kellett végeznie, az volt Hamupipőke a házban. Ott ült szegény
napestig a kút mellett az úton, és font, egyre font, míg csak a vér ki nem serkent az ujjából. Egyszer aztán úgy megvágta az ujját a szál, hogy az orsó is csupa vér lett tőle. Le akarta mosni a kútnál, de az orsó 28
a kenyerek azt kiabálták: - Húzz ki hamar! Húzz ki hamar, mert megégek! Már régen kisültem! A lány nekilátott, és szép sorjában mind kiszedte őket a lapáttal.
kicsusszant a kezéből, és beleesett a vízbe. A lány sírva fakadt, hazaszaladt a mostohájához, s elpanaszolta neki, mi történt. Az meg, ahelyett hogy megszánta volna, kegyetlenül ráripakodott: - Ha beleejtetted, szedd is ki belőle!
Aztán továbbment; ment, mendegélt, míg egy almafához nem ért. A fa tele volt almával, és azt kiabálta: - Rázz meg! Rázz meg! Minden almám megérett már!
Szegény lány visszament a kúthoz, nem tudta, mitévő legyen; félelmében végül is az orsó után ugrott. Elvesztette az eszméletét, s mikor aztán magához tért, egy szép, napfényes, virágos mezőn találta magát. Elindult, ment, mendegélt; egyszer csak egy kemencéhez ért. A kemence tele volt kenyérrel, s
A lány megrázta a fát, hogy csak úgy hullott a sok alma, mint a zápor. Addig rázta, míg az utolsó szem is le nem hullott róla. Akkor az egészet 29
szépen kupacba rakta, és Az öregasszony olyan szépen rábeszélte, hogy a lány továbbindult. végül is összeszedte bátorságát, ráállt a dologra, és beszegődött hozzá. Mindent megtett a kedve szerint, az ágyát is mindig jól fölrázta, csak úgy szálltak Ment, mendegélt, végre a pihék, akár a hópelyhek. egy házikóhoz ért. A házikóból egy anyóka ku- De jó dolga is volt ám az kucskált ki barátságosan, öregnél! Soha egy rossz de olyan hosszú foga volt, szót sem hallott, s ehetett, hogy a lány megijedt, és el amennyi jólesett neki. akart szaladni. Evett is eleinte jó étvágyAz öregasszony azonban gyal; hanem aztán valahogyan ízét vesztette a utána kiáltott: - Ne félj tőlem, kedves lá- falat a szájában. Egyre nyom! Maradj nálam; ha kedvetlenebb, egyre szominden munkát rendben morúbb lett. Eleinte maga elvégzel a háznál, jó sor- sem tudta, mi leli; hanem sod lesz. Csak arra vi- utóbb, mikor már jó idegyázz, hogy jól megvesd je szolgált Holle anyónál, az ágyamat, jól fölrázd a ráeszmélt; hogy hazakípárnámat, hadd szálljon vánkozik. Hiába ment itt a pihéje; olyankor hó hul- ezerszer jobban a dolga, lik fönt a világban. Én va- mint otthon, mégiscsak mindig ott járt a gondogyok Holle anyó. 30
- Innét most már mehet magad is - mondta -, ez a kapu egyenest a falutok határába nyílik.
lata a messzi kis falusi házban. Végül aztán már nem bírta tovább, odaállt szépen Holle anyó elé, és azt mondta neki:
A kapu kitárult, s abban a pillanatban, ahogy a lány átlépett rajta, sűrű aranyeső hullott rá a magasból, és az arany mind ott ragadt a ruháján; fénylett, - Elfogta a szívemet a csillogott az egész lány tehonvágy, nem maradha- tőtől talpig. tok tovább nálad. Tudom, százszor jobb sorsom van - Ez a fizetség a szorgalitt, mégis azt mondja a madért! - kiáltotta Holle szívem: vissza kell men- anyó a kapun át, és még nem az enyéimhez! a kútba esett orsóját is kidobta utána. - Tetszik nekem, hogy hazavágyol - felelte az A két kapuszárny dördülve öreg -, ebből is látszik, becsukódott, s lám a lány, hogy derék, hűséges te- amint körülnézett, ott taremtés vagy. És amiért lálta magát a falujuk haolyan becsülettel szolgál- tárában, nem messze az tál, én magam viszlek fel a anyja házától. Gyorsan fenti világba. útnak eredt, sietett haza Azzal kézen fogta, és egy boldogan. Ahogy befornagy kapuhoz vezette. dult az udvarukra, a kút 31
kávájáról meglátta a kakas és nagyot rikkantott: - Kukurikú! Mi történt? Aranyos lányunk hazatért!
- Húzz ki hamar! Húzz ki hamar, mert megégek! Már régen kisültem! De a lusta lány azt felelte: - Hogyisne! Hogy összepiszkoljam magamat!
A lány bement a házba, és mert talpig arany borította, az anyja is meg a testvére is szívesen fogadta. Ő meg elmesélte, mi történt vele. Mikor a mostohája meghallotta, hogyan jutott a nagy gazdagsághoz, nagyon szerette volna, ha a csúnya, lusta lányának is ilyen szerencséje akad. Kiküldte hát fonni a kúthoz, a lány meg bedugta a kezét a tüskebokorba, öszszeszúratta az ujját a tövisekkel, bevérezte az orsót, bedobta a kútba, és utána ugrott. Ő is a szép mezőn tért magához; azon az ösvényen indult el, amelyiken a másik lány járt. Amint a kemencéhez ért, kiabálni kezdtek a kenyerek:
Az továbbment. Csakhamar az almafához ért. - Rázz meg! Rázz meg! Minden almám megérett már! - kiáltotta az almafa. - Hogyisne! Hogy a fejemre essék egy alma! - felelte a lány, és továbbment. Odaért Holle anyó házához, de egy cseppet sem ijedt meg az öregtől, mert már tudta, milyen nagy foga van, és tüstént elszegődött hozzá. 32
Holle anyó őt is a kapuhoz vezette; hanem amikor a lány kilépett rajta, arany helyett egy jókora üst szurok zúdult a nyakába.
Az első nap erőt vett magán, szorgoskodott, és ha Holle anyó mondott neki valamit, rögtön megtette, mert egyre csak a sok aranyra gondolt, amit majd kapni fog tőle.
- Ez a fizetség a szolgálatodért! - mondta Holle anyó, és becsukta a kaput.
A lusta lány hazament; tetőtől talpig szurkos volt, A második napon azon- s amikor a kakas meglátban már lustálkodott egy ta a kút kávájáról, nagyot kicsit, a harmadikon meg rikkantott: már alig akart fölkelni reggel. Holle anyó ágyát sem úgy vetette meg, ahogyan kellett volna; nem rázta föl a dunnát, hogy a pihék szétszálljanak belőle. Az öreg végül is ráunt, - Kukurikú! Mi történt? és kiadta az útját. A lusta Szutykos lányunk hazalány cseppet sem búsult tért! rajta, hogy a dolog így A szurok pedig rajta rafordult; most jön majd az gadt élete végéig. aranyeső - gondolta magában. 33
Vasárnapi előadások
Szeptember 7. vasárnap 14. vasárnap 21. vasárnap
10.00 óra 10.00 óra 10.00 óra
A három kismalac és a farkas Paprikajancsi szerenádja Vitéz László és a többiek
Kemény Henrik vendégjátéka
28. vasárnap
10.00 óra
Mátyás kerál neve napja
5. vasárnap 10.00 óra 12. vasárnap 10.00 óra 19. vasárnap 10.00 óra 26. vasárnap 10.00 óra
Mátyás kerál neve napja Csillaglépő csodaszarvas
Október
Lilliput Társulat (Nagyvárad) vendégjátéka
Mátyás kerál neve napja Mátyás kerál neve napja
A három kismalac és a farkas Van-e, ki nem hallotta még a három kismalac történetét, akik házat építenek maguknak, hogy elbújjanak a gonosz, éhes farkas elől? Az egyik kismalac szalmából épít házikót, a másik fából, de a farkas mindkettőt tönkreteszi. A harmadik, a legokosabb malacka téglaháza azonban olyan erős, hogy se elfújni, se szétrombolni nem lehet. Ide rejtőzik hát mindhárom malac, de a farkas nem hagyja annyiban a dolgot: megpróbál bejutni a házikóba, hogy végre jóllakhasson… Három éves kortól ajánljuk Paprikajancsi szerenádja „Gyöngy az idő, vándoroljunk…” Paprikajancsi, a kis bohóc vándorútra indul, s az úton találkozik egy királylánnyal. Szegény kis Jancsi bohóc azt hiszi, hogy a királylány majd megszereti őt. Ám „a királykisasszony sápadt, sose szól, szívében sok nagy madár rikácsol!” Ez a gonosz, hiú királylány nem ismeri a szeretetet. Jancsi bánatosan tovább vándorol, és nemsokára találkozik…Pszt! Négy éves kortól ajánljuk Vitéz László és a többiek „Halló, halló, gyerekek! Gyorsan, gyorsan, ide gyertek! Kacagás és jó mulatság! Kezdődik az előadás!” Az örökifjú Kemény Henrik előadásában Vitéz László, a magyar népi bábhős piros ruhájában, hegyes sapkájában, csizmával a lábán humoros helyzetekben győzi le az ördögöket, de még a halált is. És ha valaki nem tudná, akkor most megtudhatja, mi mindenre jó egy palacsintasütő! Három éves kortól ajánljuk Mátyás kerál neve napja „Figyelem, figyelem! Közhírré tétetik, hogy mulatság tartatik Mátyás királyunk neve napja alkalmából!” - pereg a kisbíró dobja 1458-ban Buda várában. Mátyás királyra vár az egész ország, aki seregével bevette „Bécsnek büszke várát”, és most hazafelé tart a győztes viadalból. Mivel múlatta az idejét felesége, a Mátyásra várakozó Beatrix királyné? Az udvari bolond mulattatja meséivel a napfényes Nápolyba vágyakozó szívet. Aztán dobpergés és kürtszó közepette megérkezik az ünnepelt, Mátyás király! Kezdődhet a lakoma, ami sok meglepetést tartogat! Jöjjön hát mindenki, mert a mulatság nemsoká’ kezdetét veszi! Négy éves kortól ajánljuk Csillaglépő csodaszarvas A nagyváradi Lilliput Társulat a magyarság legősibb eredetmondáját, a csodaszarvas regéjét viszi színre Arany János és Buda Ferenc szövege alapján.A bábosok nem rejtőznek paraván mögé, végig színpadon vannak. A szépen faragott bábok Hunort, Magyart és honfoglaló társaikat jelképezik. A sámándobok az árnyjáték eszközévé vagy éppen lovakká alakulnak, miközben a háttérben fel-feltűnik az ifjakat csalogató csodaszarvas… Ötéves kortól ajánljuk
Családi hétvégék Szeptember 21. vasárnap 28. vasárnap
Október 5. vasárnap 12. vasárnap 19. vasárnap 26. vasárnap
10 óra 10 óra
Sárig kicsi kígyó Sárig kicsi kígyó
10 óra 10 óra 10 óra 10 óra
Az állatok nyelvén tudó juhász Sárig kicsi kígyó Fellegtanoda Babusgató
Sárig kicsi kígyó
KÉZMŰVES - BÁBKÉSZÍTŐ
A világ végén él egy apó és anyó. Nem született gyermekük, így hát bármilyen lelkes lényt szívesen látnának már otthonukba, csak ne maradjanak öregségükre egyedül. Egy éjjel az anyó álmot lát… Vajon kik a lelkes lények? Ez a mese alkalmas az átváltozás csodájának megjelenítésére játékosan, trükkös bábbal. Gyapjúból, vászonból alakítjuk ki az átváltozásra is képes bábot, melynek ruhájára ráhímezheti mindenki saját meséjét.
Az állatok nyelvén tudó juhász
DRAMATIKUS JÁTSZÓ
Mit kell tenni azért, hogy megértsük az állatok nyelvét? Vagy nem is kaphatja meg akárki ezt a tudást? Vajon az állatok szeretik az embereket?
Fellegtanoda
RENESZÁNSZ „MŰ-ALKOTÓ”
Mátyás királyunk korába, méghozzá művészek műtermébe, tudósok termébe invitálunk mindenkit! Középkori kézműves és képzőművészeti tevékenységekben próbálhatja ki magát az, aki idelátogat hozzánk ezen alkalmakkor.
Babusgató
BABA-MAMA JÁTSZÓ 1 HÓNAPOSTÓL 3 ÉVES KORIG
Itt még a Nap is beszél, a Hold is énekel, a csillagok is táncolnak. Pillangó Permet, Hajnal Pír, Babszem Jankó és még sokan mások táncolva, énekelve, ringatózva, muzsikálva indulnak világ körüli útra. Fel kell fedezniük a maguk lakta birodalmat, a sarkokat, a kispárnákat, a tíz ujjukat a kezeiken, no meg a lábaikon… Piciny gyermekek és szüleik „bábászata” lesz ez, ahol fény derül arra is, hogy a hüvelyknyi méretben óriások laknak, hogy a bábok lelkecskék… Egy hónapostól 3-4 évesig várunk minden apróságot és szüleiket.
35
A Vojtina Bábszínház nyitvatartási rendje:
A 2008/2009-es évad bérlet- és jegyárai 2008. szeptember 1-től:
A pénztár nyitvatartása: hétfő-péntek: 9-12.30 és 13-18 óráig szombat: 9-13 óráig vasárnap: 9-12 óráig
Gyermekelőadás: 900.- Ft/fő Játszószínházi foglalkozás: 700.- Ft/fő Felnőttelőadás: 1000.- Ft/fő Gyermekelőadásokra szóló bérlet: 2600.- Ft/fő
Az információ nyitvatartása: hétfő-péntek 9-18 óráig szombaton: 9-13 óráig vasárnap: 9-12 óráig
Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére: Gyermekelőadás: 700.- Ft/fő Játszószínházi foglalkozás: 600.- Ft/fő
A kiállítás megtekinthető: hétfő-péntek: 9-18 óráig szombat: 9-13 óráig vasárnap: 9-12 óráig
Az előadásokra és a családi játszószínházi foglalkozásokra jegyek válthatók a színház jegypénztárában (4026 Debrecen, Kálvin tér 13.), jegyek foglalhatók telefonon (52/418-160) és honlapunkon (www.vojtinababszinhaz.hu). A vasárnapra lefoglalt jegyeket vasárnap 9.30-ig lehet átvenni a színház jegypénztárában.
A hétköznapi (bérletes) bábszínházi előadásokra és játszószínházi foglalkozásokra korlátozott számban jegyek válthatók a színház jegypénztárában. A hétköznapi játszószínházi foglalkozásokra szervezett csoportok jelentkezését várjuk. A hétköznapi bábszínházi előadásokra jegyek is válthatók a színház jegypénztárában.
A színház a műsorváltoztatás jogát fenntartja!
36
Sok magyar népmesében fordul elő, hogy a főhős találkozik valakivel, aki segítséget kér tőle. Önzetlen tettéért cserébe a későbbiekben hálás viszonzást kap majd a megsegítettektől. Álljon most itt azoknak a neve, akik megkönnyítik meséink hőseinek útját a bábszínpadra!
Kiemelt támogatóink:
Nemzeti Kulturális Alapprogram Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Debrecen város Önkormányzata Oktatási és Kulturális Minisztérium
Támogatóink: Makovei Árnyékolástechnikai Kft. 4028 Debrecen, Hadházi u. 19. HÍR-KER Építőipari, Kereskedelmi és szolgáltató Kft. 4033 Debrecen, Sámsoni u. 127.
Tóth Ervin vállalkozó 4200 Hajdúszoboszló, Egressy B. u. 25. CIVIS-COOP Kft. 4029 Debrecen, Cegléd u. 11. Kartonpack Dobozipari Rt. Debrecen, Galamb u. 11.
A Vojtina Bábszínház kéthavonta megjelenő ingyenes kedvcsináló kiadványa Felelős kiadó: Főszerkesztő: A szerkesztőbizottság tagjai: Tördelőszerkesztő: Grafika: Nyomda: Drótposta: Világháló:
Asbóth Anikó igazgató Papp Melinda Asbóth Anikó, Láposi Terka, Dóka Alíz Szoták László Kovács Lajos Bogáti Nyomda Kft.
[email protected] www.vojtinababszinhaz.hu
ISSN 1786-4100