Makroökonómia feladatok BSc 2007/2008. II. félév Tankönyv: N. Gregory Mankiw (2002): Makroökonómia. Osiris Kiadó. Budapest. Feladatgyőjtemény: Misz, J.–Palotai,D. (2005): Makroökonómia feladatgyőjtemény. Panem Kiadó, Budapest.
sorszám
dátum
előadáshoz tartozó anyag - tankönyv
feladatok - feladatgyűjtemény* 1.2.1; 1.2.2; lap 1. (Gyakorló: lap 2., lap 3. 1.2.4.) lap 4; (Gyakorló: lap 5.) 2.2.2; 2.2.3; 2.2.4; 2.2.7 (Gyakorló: 2.2.6., 2.2.12; 2.2.13) 3.2.1; 3.2.3; 3.2.5; 3.2.6 (Gyakorló: 3.2.2., 3.2.4., 3.2.7, 3.2.8) 4.2.1; 4.2.3; 4.2.5 (Gyakorló: 4.2.2; 4.2.6.)
1.
febr. 12-14.
1-2. fejezet
2.
febr. 19-21.
3. fejezet; 7.fejezet: 7.1
3. 4.
febr. 26-28. márc. 4-6.
4. fejezet 5. fejezet
5.
márc. 11-13.
6. fejezet: 6.1-6.4., 18. fejezet: 18.1
5.2.10; 5.2.5; 5.2.6; 5.2.7
6.
márc. 25-27.
6. fejezet: 6.5-6.8., 18. fejezet: 18.2
5.2.1; 5.2.2; 5.2.4; 5.2.8 (Gyakorló: 5.2.3; 5.2.9.)
7. 8. 9.
ápr.1-3. ápr. 8- 10. ápr. 15-17.
8. fejezet 9. fejezet 10. fejezet
6.2.1-4. 7.2.1-5 7.2.6-8. (Gyakorló: 7.2.11; 7.2.10)
10.
ápr. 22-24.
12. fejezet
9.2.9; 9.2.10; 9.2.11; lap 6. (Gyakorló: lap 7.) (8.2.9; 8.2.10; 8.2.11)
11. 12.
ápr. 29-30. máj. 6 - 8.
13. fejezet 14. fejezet
lap 8, 9. Lap 10, 11, 12, 13. (Gyakorló: lap 14,15,16,17)
13.
máj. 13-15.
15. fejezet
10.2.1; 10.2.2; lap 18.,19. (9.2.1; 9.2.2)
14.
máj. 20-22.
16. fejezet
11.2.3; 11.2.4 + konzultáció (10.2.3; 10.2.4)
*ahol a feladatgyőjtemény számozása eltér a régebbi kiadástól (mályvaszínő), ott dılt betővel szedve, megtalálható az is. A gyakorló feladatok nem az órán kerülnek megoldásra, otthon megoldható. Levelezı tagozat: 1. konzultáció: 1,2,4. (febr. 5.) 2. konzultáció: 3, 5, 6. (márc. 4.) 3. konzultáció: 7, 8, 9, 10. (ápr. 1.) 4. konzultáció: 11, 12, 13, 14. (ápr. 22.) Azok a feladatok, amelyekre az órán nem jut idı, szintén gyakorló, otthoni feladatok!
1
1. Egy gazdaságban a makroszintő kibocsátás 4500, az import 460, az export 420 , a háztartások összes tényezıjövedelme (munkabér, kamat, profit együtt) 2950, transzferjövedelme 820 . A vállalatoknak nem volt transzferjövedelme. A háztartások 480 , a vállalatok 1100 adót fizetnek. A költségvetés deficitje 150. A fogyasztás 3200. a) A jövedelemáramlás megismert ábrája alapján írja fel a bevételek és kiadások egyezıségét mutató egyenleteket! b) Az egyenletek alapján határozza meg, mekkora a kormányzati kiadások összege! c) Mekkora a beruházások értéke? d) Mekkora a magánszféra rendelkezésre álló jövedelme? e) Mekkora a magánszféra megtakarítása és hogyan történik annak felhasználása? f) Hogyan történt a költségvetési deficit finanszírozása? 2. Egy négyszereplıs gazdaságban a fogyasztás 700, a nettó beruházás 100, a kormányzati kiadás 300, az export 400, az import 300. A gazdasági szereplık megtakarításai: SH=350, SV=200, SK=-100, SÁ=-150. a) Mekkora az NDP? b) Mekkora az amortizáció és a GDP? 3. Egy kis gazdaság háromféle terméket állít elı. Nincs halmozódás, egyik ágazat sem használ föl a másik által gyártott félkész terméket, így az alább megadott értékek a hozzáadott értékkel egyeznek meg. Külkereskedelem nincs, zárt gazdaságról van szó, tehát a lakosság fogyasztása szintén e három termékbıl tevıdik össze. Az ország valutája a Tolár. 2006
2007
Termék
Mennyiség
Egységár (Tolár)
Mennyiség
Egységár (Tolár)
Tej (A)
5000 liter
450
5200 liter
420
Cukor (B)
2000 kg
610
1800 kg
870
Cipı (C)
100 pár
3250
150 pár
3250
Számítsa ki az alábbi adatokat: a) Nomináljövedelem (2006; 2007) b) Értékindex (2007/2006) c) Reáljövedelem (2007) d) Árindex (2007/2006). Számítsa ki a Laspeyres és Paashe-index-szel is! Mi a kettı között a különbség? e) Reáljövedelem növekedés (2007/2006). 4. Töltse ki a táblázatot a következı adatok figyelembe vételével: folyó termelı felhasználás (termelıfogyasztás, halmozódás): 218; belföldiek tényezıjövedelmei (munkabér, kamat, profit) külföldrıl: 200; külföldiek belföldön realizált tényezıjövedelmei: 150; transzfer (ajándék, segély, örökség, nemzetközi szervezetek tagdíjai, stb.) belföldrıl külföldre: 55; külföldrıl belföldre érkezı transzferjövedelmek: 44.
2
Bruttó mutató: Félbruttó/félnettó mutatók: Nettó mutatók:
GO: 1018 GDP:
GNI v. GNP:
GNDI:
NDP: 755 /Hazai/
NNI v. NNP: /Nemzeti/
NNDI: /Rendelkezésre álló, nemzeti/
5. Töltse ki az alábbi táblázat hiányzó adatait!
Megnevezés
2005.
Bruttó kibocsátás
9000
Folyó termelı felhasználás
4500
2006.
110
Amortizáció
900
Külföldiek belföldön realizált elsıdleges jövedelme
200
Belföldiek külföldön realizált elsıdleges jövedelme
2006 évi adat a 2005 évi százalékában
150
100
Külföldre átutalt transzferek
85
Külföldrıl kapott transzferek
50
65
GDP
106
GNI NDP NNI GNDI
110
NNDI
3700
105
6. Egy gazdaság Phillips-görbéje az alábbi alakban írható fel: a) Mekkora a munkanélküliség természetes rátája? b) Rajzolja fel az infláció és a munkanélküliség között fennálló rövid távú és hosszú távú összefüggést! c) Mekkora ciklikus munkanélküliség szükséges az infláció 5 százalékponttal való csökkentéséhez? d) Számítsa ki az áldozati rátát! e) Hogyan érheti el a kormányzat rövid távon az infláció 10-rıl 5 százalékra való csökkentését? 7. Egy gazdaságban a Phillips görbe egyenlete: π = π e - 0,75 u + 5,25 . a) Mekkora a munkanélküliség természetes rátája? b) Eddig évente 1 százalékponttal nıtt az infláció és ez beépült az emberek várakozásaiba, továbbra is ilyen mértékő infláció növekedésre számítanak. Mekkora lesz a munkanélküliségi ráta? c) Ha a kormányzat célja az, hogy a munkanélküliségi rátát 6 százalékos értéken tartsa és ezt meg is tudja valósítani, akkor mekkora évenkénti inflációnövekedéssel vagy csökkenéssel kell számolni (százalékpontban)? 3
8. Egy keynesiánus modellrıl az alábbi információk állnak rendelkezésünkre: A háztartások autonóm fogyasztása 444 egység, a rendelkezésre álló jövedelem egységnyi növekedésével a fogyasztási keresletet 0,8 egységgel növelik. A beruházások autonóm része 700 egység, a kamatláb egységnyi változása a beruházási keresletet 14 egységgel változtatja meg. A kormány 600 egységet költ áruvásárlásra és500 egység transzfert juttat a háztartásoknak. A kiadásokat 200 egység jövedelemtıl független adóval fedezik, a jövedelemadó áltagos nagysága 20%. A nominális pénzkínálat 900 egység.. A pénzkeresletet jellemzı függvény: L = 50 + 0,5Y – 50r. A kibocsátás technikai összefüggéseit jellemzı függvény: Y= KL . A tıkeállomány nagysága az adott idıszakban 20000 egység. A nominálbért 2 egységen rögzítették. A munkakínálat független a reálbértıl, nagysága 1250. (A létszám 1 egysége 1000 fıt jelent.) a) Milyen árszinten kerül egyensúlyba az aggregált kereslet és az aggregált kínálat? Mekkora az egyensúlyi jövedelem és kamatszint? b) Mekkora a foglalkoztatás nagysága és hány %-os a munkanélküliség? c) Határozza meg a költségvetés egyenlegét! d) A kormány úgy dönt, hogy áruvásárlásainak növelésével megpróbálja megvalósítani a teljes foglalkoztatást. Mennyivel kellene ennek érdekében növelni a kormányzati áruvásárlások nagyságát? e) Hogyan változik a fenti beavatkozás hatására az árszínvonal? f) Milyen mértékő a kormányzati beavatkozás kiszorító hatása? 9. Egy keynesiánus modellrıl a következı adatokat ismerjük: C = 150 + 0,8Y I = 350 – 22r T = 350 + 0,1Y G = 440 M = 420 L = 20 + 0,4Y – 40r TR = 150 P=1 a) Határozza meg a költségvetés egyenlegét! b) Mennyivel kellene T0-t növelni ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyba kerüljön? Hogyan változna ennek hatására az Y változatlan árszínvonal mellett? c) Mennyivel kellene G-t csökkenteni a költségvetési egyensúly érdekében? d) Mennyivel kellene a transzfereket csökkenteni ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyba kerüljön? e) Milyen adókulcs biztosítaná a költségvetés egyensúlyát? A c-e pontokat mindig az induló feltételek alapján határozzuk meg! f) Hasonlítsa össze az egyes költségvetési elemek hatását a kibocsátásra! 10. Egy háromszereplıs gazdaságban a következı összefüggések állnak fenn: C= Co+ĉYDI, I=Io-ar, G=Go, T=To+zY, TrH=TrHo. Pénzpiac: Ms/P=mY-kr. Határozza meg ebben a gazdaságban a) a kormányzati kiadás multiplikátorát! b) az autonóm háztartási transzferek és az adók jövedelmi multiplikátorát!
4
11. Egy zárt háromszereplıs gazdaságban a kormányzat kiadásai, a transzferek és az adók a következı ábra szerint alakulnak: T , G, Tr T (Y)
G+Tr Y Y1
Y2
Y3
a) Jellemezze az ábra alapján a gazdaság adófüggvényét! b) Jellemezze a költségvetést a különbözı jövedelemszinteknél! b) Jellemezze a költségvetést Y2 jövedelemszint mellett, ha az adókulcsot növelik. 12. Írja be a hiányzó tengely- és görbe elnevezéseket! Ábrázolja, a kormányzat kiadásnövelı gazdaságpolitikája hogyan hat a makrokeresletre és milyen változások várhatóak a reálkamatláb, árszínvonal és a jövedelem tekintetében! r
P
Y
5
13. Az I-es és II-es gazdaság IS-LM görbéit látja. Mindkét gazdaság célja a makrojövedelem növelése. Melyik országnak ajánlaná inkább a monetáris és melyiknek a fiskális politikát? Indokoljon! Mit tud biztosan a két ország beruházási függvényének meredekségérıl és pénzkeresletének kamatérzékenységérıl? I. ország
II. ország
i
i
Y
Y 14. Technikai haladás hatása/ technológiai sokkok hatása
Egy gazdaság termelési függvénye Y=AK0,25L0,75 egyenlető, ahol A a teljes tényezıtermelékenység. Tegyük föl, hogy a reáljövedelem növekedési üteme pedig (∆Y/Y=0,04) tıke növekedési üteme szintén 4%-os (∆K/K=0,04), a munkáé 1%-os (∆L/L=0,01). a. Mekkora a teljes tényezıtermelékenység (A) növekedési üteme ? b. Jelölje az ábrán a változás hatását! (Az ábrán az újklasszikus elveknek megfelelıen AS rövid távon is függıleges.) P
w/p
Y
Y=f(A,K,L) LS LD L
6
15. A munka intertemporális helyettesíthetısége Egy háromszereplıs gazdaságban munka kínálata függ a reálkamatlábtól. A munka kínálati függvénye: LS=10+5r. A termelési függvény: Y=KL, ahol K értéke 200. C(Y-T)=60+0,8(Y-T) I(r)=400-1000r G=T=450 L=0,5Y-1000r MS=500. A kamatláb tizedestörtben van megadva. a. Írja fel a makrokínálati függvényt (függeni fog r-tıl)! b. Számítsa ki az egyensúlyi kibocsátás, C, I, P értékét! c. Milyen következményekkel jár, ha a kormányzat növeli a kormányzati kiadásokat 150nel? d. Ábrázolja a lentebbi ábrán a következményeket! (Az újklasszikus elveknek megfelelıen LS=LD és AS rövid távon is függıleges.) P
w/p
Y
Y=f(K0,L)
LS LD L
16. Egy gazdaság két vállalata mérlegeli, hogy csökkentse–e árait. A pénzkínálat csökkent, így ha egyik vállalat sem csökkenti árait, csökken a reálpénzmennyiség és gazdasági visszaesés következik be. Mindketten 0 profitot érnek el. Ha az egyik vállalat csökkenti az árat, miközben a másik nem, visszaesés lesz. Az, amelyik csökkentette az árat, 20 € veszteséget könyvelhet el. A másik 5 € nyereséget. Ha mind a ketten csökkentik áraikat, mind a ketten 50 € profitra tesznek szert. Ábrázolja a lehetséges stratégiáikat játékelméleti mátrixban és állapítsa meg, végül milyen kimenetelre lehet számítani! 17. Egy monopólium inverz keresleti függvénye P = 100 – Q. Határköltsége konstans, MC = 20. A monopólium 70 egységnél állapította meg az árat. a) Ábra segítségével mutassa be, hogy a monopólium számára hol lenne a profitmaximalizáló ár, ehhez képest mennyi a termékmennyiség és mennyi a kiesett profit? b) A vállalat számára 100 egységnyi étlapköltséget jelent az árkiigazítás. Ezt hasonlítja össze a profit növekményével. Vajon hogyan dönt a vállalat? c) Milyen externáliát nem vett figyelembe a vállalat döntésekor és milyen értelemben nem hatékony a cég árkiigazítása? 7
18. Magyarország GDP-je milliárd Ft-ban: 2001: 15 274, 9 2002: 17 203,7 2003: 18 935,7 2004: 20 712,3 2005: 22 026,8 2006: 23 561,5
Tegyük fel, hogy a jelen év jövedelmét 50%-os súllyal számították a permanens jövedelembe. A tavalyi évet 30%-os, az azt megelızıt 20%-os súllyal vették figyelembe. A korábbi évekkel már nem kalkuláltak. Ha mindig a permanens jövedelem 80%-át fogyasztották volna el, mennyi lett volna a fogyasztás értéke? Hogyan alakul a fogyasztási hányad? Évek
Permanens jövedelem
Fogyasztás
Fogyasztási hányad
2003. 2004. 2005. 2006.
19. Tételezzük fel, hogy egy országban az emberek várható életkora 85 év, és 25 éves koruktól 65 éves korukig dolgoznak. Az életciklus hipotézis feltevései érvényesülnek, kivéve az, hogy az alábbi személyek szeretnének örökül hagyni valamennyi vagyont utódaikra és csak az e feletti részt költik el. Kisimított fogyasztási pályára törekszenek. Az országban az infláció elhanyagolható, a kamatoktól eltekinthetünk. János
Anna
Péter
40
25
50
6 800 000
4 500 000
10 900 000
Havi jövedelem
100 000
80 000
320 000
Örökül hagyni kívánt összeg
500 000
1 000 000
2 000 000
Életkor (év) Vagyon
Fogyasztás A személy fogyasztási függvénye C (Y, W) Fogyasztási hányad az aktív években (C/Y) Y: éves jövedelem, W: fogyasztásra szánt vagyon
8
Megoldások 1. a) Háztartás w+TrH = C+SH+TH Vállalat Y+TrV= w+TV+SV Állam TH+TV= TrH+TrV+G+SÁ Bankszektor SH+SV+SÁ+SK=I Külföld IM=EX+SK Hazai össztermék C+I+G+EX=Y+IM b) Háztartás 2950+820 = 3200+SH+480 → SH=90 Vállalat 4500+0= 2950+1100+SV → SV =450 Állam 480+1100= 820+0+G+-150 → G =910 Bankszektor SH+SV+SÁ+SK=I Külföld 460=420+SK → SK =40 Hazai össztermék 3200+I+G+420=4500+460 Tehát G=910. c) I=90+450+-150+40=430 vagy 3200+I+910+420=4500+460 → I =430 d) YDI=Y-TH-TV+TrH+TrV=4500-1100+480+820=3740 e) SH+SV=90+450=540. Ebbıl beruházás: 430. Költségvetési deficit fedezete: 110. f) A költségvetési deficit fedezete: 1. Magánszféra megtakarítása: 110. 2. Külkereskedelmi mérleg deficitje=Külföld megtakarítása: 40. 2. a) NDP= C+NoI+G+NX=700+100+300+400-100=1200. b) BoI =S=350+200-100-150=300, az amortizáció a vállalatok megtakarításával azonos, azaz 200. GDP=1200+200=1400. 3. Nomináljövedelem (2006; 2007): Σq2006p2006=5000·450+2000·610+100·3250=3.795.000 Tolár. Σq2007p2007=5200·4220+1800·870+150·3250=4.237.500 Tolár. a) Értékindex (2007/2006) Σq2007p2007/ Σq2006p2006=111,7% b) Reáljövedelem (Változatlan áras jövedelem, 2007) Σq2007p2006=5200·450+1800·610+150·3250=3.925.500 Tolár. c) Árindex (2007/2006). Σq2006p2007=3.925.500 Σq2007p2006=5200·450+1800·610+150·3250=4.165.000 Tolár. Σq2006p2007/ Σq2006p2006=109,7% Σq2007p2007/ Σq2007p2006=107,9% A felsı bázis súlyozású, változatlan termékkosarat vesz alapul, a CPI-nek felel meg, felülbecsüli a megélhetés költségeit. Az alsó tárgyidıszaki súlyozású, a GDP deflátornak felel meg, alulbecsüli az árszínvonal változás fogyasztókra gyakorolt hatását. d) Reálnövekedés (2007/2006). Σq2007p2006/ Σq2006p2006=103,4% vagy Σq2007p2007/ Σq2006p2007=101,7% 4. Bruttó mutató: GO: 1018 Félbruttó/félnettó GDP: 800 GNI v. GNP: 850 GNDI: 839 mutatók: (1018-218) (800+200-150) (850+44-55) NNDI: 794 Nettó mutatók: NDP: 755 NNI v. NNP: 805 {850-(800-755) } (839-45) /Hazai/ /Nemzeti/ /Rendelkezésre álló, nemzeti/ 9
5. Megnevezés
2006 évi adat a 2005
2005.
2006.
Bruttó kibocsátás
9000
9720
108
Folyó termelı felhasználás
4500
4950
110
Amortizáció
658
900
136,8
518,2
200
38,6
150
150
100
Külföldre átutalt transzferek
100
185
85
Külföldrıl kapott transzferek
50
65
130
GDP
4500
4770
106
GNI
4131,8
4720
114,2
NDP
3842
3870
100,7
NNI
3184
3820
120
GNDI
4181,8
4600
110
NNDI
3523,8
3700
105
Külföldiek belföldön realizált elsıdleges jövedelme Belföldiek külföldön realizált elsıdleges jövedelme
évi százalékában
6. c) d) Ha π csökken 5%-kal, az u-t növeli 10%-kal, és ez Y-t növeli 10/2 = 5%-kal (Okun törvénye alapján). Tehát π 1%-os csökkenése a GDP 1%-ának feláldozásával lehetséges. 7.
8. a)
b) c) d) e) f)
a) u term.= 7% b) u= 5% c) π százalékpontos változás=+0,75 IS: Y=5511,11-38,89r; LM: r=1+0,01-18/P; IS-LM: Y(P)=AD=3940+504/P LD=1250P2; Ha P>1, AS= KLS =5000; ha P<1, AS= KLD =5000P; AS=AD=4500; Ha az 5000-rel teszem egyenlıvé AD-t, 1-nél kisebb a P. Pedig ez a függvényrész csak 1 fölötti árszínvonalnál értelmezhetı. Így 5000 P-vel teszem egyenlıvé és megoldom a másodfokú egyenletet. A negatív gyök esetünkben értelmetlen. P=0,9; r=26; I=336. LD=1012,5
9. a) IS: 2785,71-78,57r; LM: 0,01Y-10; Yegyensúly= 2000; r=10. Költségvetés bevételei : T(2000)= 350+0,1·2000=550. Költségvetés kiadásai: G+TR= 440+150=590. BD=kiadásbevétel=40 → 40 egységnyi deficit van. b) A költségvetés egyensúlyban van ha T0= 590-0,1Y. Ezt beírva a korábbi T0 helyére, (LM változatlan), az új Yegyensúlyi= 1923,8. Ebbıl T0= 397,62. ∆T0= 47,62. c) A költségvetés egyensúlyban van, ha G=200+0,1Y, ezt beírva az eredeti G helyére, az új Yegyensúlyi=1902. G=390,2. ∆G= -49,8. d) A megoldás menete az eddigiekhez hasonló, eredmény: ∆TR= -47,62. (a transzfer negatív adóként is felfogható) e) zY= 240; ezt behelyettesítve az egyenletbe Yegyensúlyi= 1923,8. Tehát ugyanazt az adóbevételt ezúttal nem az egyösszegő adó, hanem a jövedelemfüggı adó kulcsának növelésével biztosítottuk. Az új z= 0,124 azaz 12,4%. f) Az adó és transzfer elemek változtatásával a jövedelmet 1923,8-ra csökkentettük. A költségvetés egyensúlyi helyzete egy új IS görbe mellett állt be. A transzfer és az egyösszegő adó azonos mértékben tolta el lefelé (párhuzamosan), az adókulcs változása a meredekségét is megváltoztatta. A G csökkentéssel bekövetkezı alacsonyabb jövedelemszint (1902) magyarázata, hogy 1 egységnyi kormányzati kiadás növelés nagyobb mértékben tolja el az IS görbét, hiszen multiplikátora nagyobb az adóénál. Az így beállt alacsonyabb jövedelemszint ellensúlyozására egy kicsit több G csökkentésre van szükség, mint adó vagy transzfer változtatásra. 1 10. a) dY/dGo = 1- MPC(1-z)+am/k b) dY/dTo= -
MPC 1- MPC(1-z)+am/k
dY/dTro=
MPC 1- MPC(1-z)+am/k
11. Egy zárt háromszereplıs gazdaságban a kormányzat kiadásai, a transzferek és az adók a következı ábra szerint alakulnak: T , G, Tr T (Y)
G+Tr Y Y1 a)
Y2
Y3
csak jövedelemtıl függı adó van
b) Y1: deficit Y2: kiegyensúlyozott költségvetés Y3: szufficit c) szufficites lett
11
12. r
LM’ LM
IS’ IS Y P
AS
AD
Y 13.
I. ország I. ország
II. ország
r
r IS
LM
IS
LM
Y
Y
Az I-es gazdaságban hatásosabb a mon. pol. mint a II-ben. A II-ben hatásosabb a fiskális politika mint I-ben. Az IS és LM görbék relatív meredekségeibıl látszik. Ha meredekebb az LM
12
mint IS, akkor a/k>1, ahol „a” a beruházási függvény kamatérzékenysége, „k” a pénzkeresleti függvényé. Ha meredekebb az IS mint LM, akkor a/k<1Az a/k arány nagyobb I-ben, mint IIben.
14. a) ∆Y/Y =εk (∆K/K )+ εL (∆L/L) + ∆A/A ; Ebbıl ∆A/A=0,0225, vagyis 2,25% b) P
w/p
Y
LS LD L 15.
Y=f(A,K,L)
a) LS=LD=LF, mert a munkapiac mindig egyensúlyban van. Így AS=200(10+5r) AS=2000+1000r b) AD a reálkamatláb függvényében = IS. IS; AD=2750-5000r AS=AD; 2000+1000r=2750-5000r tehát 6000r=750. r=0,125, azaz 12,5% AS=AD=2125; C=1400; I=275; G=450. AD=C+I+G=2125. P a pénzpiaci egyensúlyból: 500/P=0,5·2125-1000·0,125. P=0,533. c) Új IS; AD=3500-5000r AS=AD; 2000+1000r=3500-5000r tehát 6000r=1500. r=0,25, azaz 25%, duplájára nıtt. AS=AD=2250. A P-Y síkban egyaránt eltolódik AD és AS. Ha a kamatláb nem hatna AS-re a munkapiacon keresztül, teljes kiszorítás érvényesülne. P=0,571. d)
13
P
w/p
Y
LS
Y=f(K0,L) LD L
16. 2. vállalat Árcsökkenés
Magas ár megtartása Árcsökkenés 1. váll: € 50 1. váll: € -20 2. váll: € 50 2. váll: € 5 1. vállalat Magas ár 1. váll: € 5 1. váll: € 0 megtartása 2. váll: € -20 2. váll: € 0 Arra lehet számítani, hogy a lehetséges veszteség elkerülése érdekében egyik vállalat sem csökkent árat. Így a gazdasági visszaesés bekövetkezik. 17.
a) P*=60; Q*=40; Π*=60·40-20·40=1600. Ezzel szemben jelenleg: P=70; Q=30; Π=70·3020·30=1500. b) Π*- Π=100; étlapköltség = Π*- Π. Nem dönthetı el egyértelmően. Ha csak az étlapköltség a szempont, valószínőleg úgy fogja találni, hogy nem érdemes. c) Az aggregált keresleti externáliát. Ha csökkenti az árat, ezzel valamilyen mértékben az árszínvonalat is. Így növeli a reálpénzállományt. A reálpénzállomány növekedése növeli az aggregált jövedelmet. Ez az aggregált keresletet növeli. A vállalat termékeire szánt jövedelemrészt más termékekre (is) fordítják. A vállalat mérlegelése a társadalmi haszon mértékét nem veszi figyelembe. (Fogyasztói többlet0=302/2=450 < Fogyasztói többlet1=402/2=800.)
18. 2003 Ypermanens = 18 935,7·0,5+17 203,7·0,3+15 274, 9·0,2=17683,9 2004 Ypermanens = 20 712,3·0,5+18 935,7·0,3+17 203,7·0,2=19477,6 2005 Ypermanens = 22 026,8·0,5+20 712,3·0,3+18 935,7·0,2=21014,2 2006 Ypermanens = 23 561,5 ·0,5+22 026,8·0,3+20 712,3·0,2=22531,3
14
C2003 = 17683,9·0,8=14147,2 C2004 = 19477,6·0,8=15582,1 C2003 = 14147,2/18935,7=0,747 Y 2003 C2004 = 23 561,5 ·0,5+22 026,8·0,3+20 712,3·0,2=0,752 Y 2004 Évek
Permanens jövedelem
Fogyasztás
Fogyasztási hányad
2003.
17 683,9
14 147,2
0,747
2004.
19 477,6
15 582,1
0,752
2005.
21 014,2
16 811,4
0,763
2006.
22 531,3
18 025,0
0,765
János
Anna
Péter
25
40
15
1 200 000
960 000
3 840 000
30 000 000
38 400 000
57 600 000
6 300 000
3 500 000
8 900 000
45
60
35
806 666,7
698 333,3
1 900 000,0
19.
Munkából hátralévı évek száma Éves jövedelem (Y) (Havi jövedelem x12) Összes munkajövedelem a nyugdíjig hátralevı években Fogyasztásra fordítható vagyon (W) Az egyén élete végéig hátralevı évek száma Fogyasztás: (Összes munkajövedelem a nyugdíjig hátralevı években + W) / az egyén élete végéig hátralevı évek A személy fogyasztási
C=0,56Y+0,022W C=0,67Y+0,017W C=0,42Y+0,028W
függvénye C (Y, W) Fogyasztási hányad az
0,672
0,727
aktív években (C/Y)
Y: éves jövedelem, W: fogyasztásra szánt vagyon
15
0,495
