2008 II

Mobil Internet 1–2. előadás – Adminisztratív információk és IPv4 alapok Jeney Gábor [email protected] BME Híradástechnikai Tanszék 2007/2008 II. félév

Kivonat • Motivációk • Adminisztratív tudnivalók – Félév felépítése (előadások és laborgyakorlatok) – Félév elismerésének (aláírás) feltételei – Év végi osztályzat komponensei

• Internet Protokoll alapok – Címzés ésútvonalválasztás – Verziók és az IPv4 részletesen 2007.12.20

Mobil Internet előadás BME-HIT

2

Bemutatkozás • Dr. Jeney Gábor (tárgyfelelős) • Személyesen csütörtök–pénteken biztosan – I.E.450. – Tel: 2418

• Egyébként e-mail – [email protected]

• Az órák többségén jelen leszek (pénteken biztos) 2007.12.20


3

Motivációk • Ezt a MÉRNÖKI tárgyat ezért hoztuk létre: – Szeretnénk ismereteinket továbbadni – Gyakorlatias, használható ismereteket tartalmaz

• Miről szól ez a tárgy – Technológiai szempontból hogyan kezelhető a mobilitás, ha Internetre kapcsolódunk

• Miről nem szól ez a tárgy – Filozofikus gondolatok a mobil Internetről – M-commerce, mobil alkalmazások Mobil Internet előadás jogosultságok kezelése 2007.12.20– Számlázás, azonosítás, BME-HIT

4

Hol hasznosíthatóak az itt tanultak? • Felhasználói oldal – Folytonos (szakadásmentes) Internet kapcsolat biztosítása mobil környezetben – Egyáltalán Internetkapcsolat mobil módon

• Szolgáltatói (ISP) / Vállalkozói oldal – A mobilitás támogatáshoz szükséges infrastruktúra megismerése, feltérképezése – Lehetőségek és korlátok tisztázása

2007.12.20


5

Adminisztratív tudnivalók • 3+1-es tárgy: heti 3 előadás (elmélet) és 1 laborgyakorlat (a tanultak tesztelése élőben) – minden előadás 90 perces • vagy kimarad kéthetente egy alkalom, vagy hamarabb végzünk a félév során => melyik legyen? • Az előadások látogatása nem kötelező (ld. TVSZ)

– minden labor 160 perces • 4 alkalom => mikor legyen? • A laborgyakorlatok látogatása kötelező => olyan alkalom kell, amikor mindenki el tud jönni 2007.12.20


6

Előadás tudnivalók • Szerda, péntek 12:15–13:45 (szünet nélkül) • Új tárgyról van szó (2. alkalom) – mindent megteszünk, hogy ne érezzétek kiforratlannak – minden kritikát/visszajelzést szívesen veszünk • ha attól félsz, hogy befolyásolja az osztályzatodat (pedig nem), mondd/küldd el a vizsga után

• Több előadó is lesz – doktorandusz hallgatók – fiatal tanszéki oktatók Mobil Internet előadás

2007.12.20

BME-HIT

7

Mérés tudnivalók • A méréseken beugrót iratunk – legalább elégséges szükséges – aki nem teljesíthette, nem végezheti el a mérést – a mérés során jegyzőkönyv készül, amelyre osztályzatot adunk

• Aláírást az kap, aki minden mérést legalább elégségesre elvégzett • Vizsgázni csak aláírás birtokában lehet 2007.12.20


8

A félév végi osztályzat • szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban, legalább elégséges szükségeltetik • a mérésekre kapott osztályzatok átlaga 1/2-es súlyozással befolyásolja a félév végi jegyet • félév végi jegy = = kerekít(½ mérési + ½ szóbeli) • A kerekítési szabályok matematikailag korrektek (3,5-re 4-est adunk) 2007.12.20


9

Segédanyagok a tárgyhoz • Minden előadáshoz fólia készül, amelyet az óra előtt le lehet tölteni, ki lehet nyomtatni – az órai jegyzet készítése könnyen megy – http://kutfo.hit.bme.hu

• Minden előadáson URL-eket, vagy más hivatkozásokat adunk – további információért ide fordulhattok

• Egyéb nyomtatott, vagy elektronikus anyag nincs 2007.12.20


10

A félév tematikája • Alapok ismétlése: IPv4 és IPv6 • Problémafelvetés: – amikor a hálózathoz kapcsolódó hoszt elindul – amikor a hosztok hálózata indul el

• Terminológia – Horizontális és vertikális hálózatváltás – Mikro- és makromobilitás – Paging 2007.12.20


11

A félév tematikája 2 • Az alapmegoldás: hoszt szintű mobilitás támogatás az IP-ben (MIPv6 – Mobile IPv6) • Hálózati szintű mobilitás támogatás: NEMO (NEtwork MObility) • A MIPv6 és NEMO megoldások korlátai és hátrányai. Lehetséges javítási javaslatok – micro-mobilitás kezelés (HMIPv6 – Hierarchical MIPv6, CIPv6 – Cellular IPv6) – hálózatváltások optimalizálása (FMIPv6 – Mobile IPv6 FastMobil Handovers) Internet előadás

2007.12.20

BME-HIT

12

A félév tematikája 3 • Útvonal optimalizálás (routing optimisation) NEMO-ban (ONEMO – Optimized NEMO) • A mobilitás támogatás következményei – többszörös cím (MCoA) – terhelés- és forgalom megosztás a linkek között – Multihoming

• Mobilitás támogatás az IP réteg felett – mobilitást támogató réteg (MSL) – hoszt azonosító protokollal (HIP) 2007.12.20


13

A félév tematikája 4 • Mobilitás támogatás az IP réteg felett – transzport protokollok (TCP, UDP, DCCP, SCTP) – Viszony rétegbeli protokollal (SLM) – Az alkalmazási rétegben • SIP – Session Initiation Protocol

• A SIP-ről részletesebben. SIP-URI szerepe és használata. • A harmadik generációs mobil rendszerek SIP támogatása: IMS Mobil (IPInternet Multimedia Subsystem) előadás 2007.12.20 BME-HIT

14

A félév tematikája 5 • Esetek, amikor nem probléma a mobilitás Megoldások a meglévő mobil rendszerekben – UMTS/GSM maghálózati infrastruktúra – Azonos alhálózatra kapcsolt WiFi/WiMAX AP-k

• UMTS-WLAN együttműködés – Az együttműködés szintjei – Lehetséges együttműködési forgatókönyvek (loose coupling, tight coupling)

• Kiterjesztett mobilitás-támogatás a mobil Mobil Internet előadás3GPP UMA szolgáltató szemszögéből: 2007.12.20 BME-HIT

15

Kezdjük hát...

Amit az Internet Protokollról (IP) tudni érdemes IP 4-es verzió (IPv4)

2007.12.20


16

Mi is az Internet • Nincs jó definíció – „kisebb–nagyobb hálózatok összekapcsolása” – „IP-lal működő hálózatok” – Hagyjuk meg a filozófusoknak

• Ami fontos: az Internet használatához IP kell – Internet Protokoll – Két verziója van: IPv4 és IPv6

2007.12.20

• Bár ma az előbbi az egyeduralkodó, a félév során az utóbbira fókuszálunk • ma IPv4, de rövidesen IPv6 Mobil Internet előadás BME-HIT

17

Az Internet Protokoll • Úgy képzelhető el, mint a postaszolgálat • Az IP (pont úgy, mint a Magyar Posta) – csomag alapú (csomagkapcsolt) protokoll – datagram jellegű, megbízhatatlan – cím alapján továbbítja a csomagokat – Illetéktelenek is elolvashatják

• IP homokóra effektus – Ma már szinte minden IP felett megy, a nem Internethez kapcsolódó szolgáltatások is • pl. Távközlési szolgáltatók beszéd- és faxforgalma 2007.12.20


18

Az OSI–ARPA referencia modell

2007.12.20


19

IPv4 • A csomagok haladási útvonaláról azok feladásakor semmit sem tudhatunk – Best effort típusú szolgálat

• Minden csomag tartalmazza a küldő és a vevő címét • A protokoll nem garantálja

2007.12.20

– sem a csomag továbbítását, – sem azt, hogy jó helyre érkezik, – sem azt, hogy hibátlanul (A hibakezelés és -korrekció felsőbb rétegek feladata) Mobil Internet előadás BME-HIT

20

Az IPv4 csomag felépítése és adattovábbítás Fejléc

Hasznos tartalom (payload)

…

2. hálózat 2. úv. 1. hálózat

1. úv. 3. hálózat 4. hálózat

2007.12.20


21

IPv4 címzés • Az IP feladata a csomagok célba juttatása • 32 bites címek • bájtonként, ponttal (.) elválasztva, tízes számrendszerben írjuk (pl. 152.66.248.201) • Minden cím egy hálózati és egy állomás címből áll – Hálózat száma azonosítja a célpont hálózatát – az állomásszám pedig magát az állomást – pl. 152.66.248.201 BME-HIT

IPv4 címzés – A címosztály • Kezdetben a hálózat száma 7 bites, az állomás száma pedig 24 bites volt – kevés, de népes hálózatokra számítottak – '0'+7bit+24bit (pl. 68.23.44.198)

• Ezt A osztályú címeknek nevezték el • Később a felhasználói igények megmutatták, hogy sok, kisebb méretű hálózatra van inkább szükség BME-HIT

IPv4 címzés – B és C címosztályok • Még két címosztályt vezettek be: B és C • Nagyobb hely a hálózat részére (14 és 21 bit) és kisebb az állomás számára (16 és 8 bit) – több, de kisebb hálózati címtér – Igények: a B osztály túl sok, a C osztály túl kevés állomás bekapcsolását teszi lehetővé – emiatt a C és B osztály elfogyott – '10'+14bit+16bit, illetve '110'+21bit+8bit – pl. 131.33.59.253, és 193.224.53.106 BME-HIT

IPv4 címzés – D és E címosztályok • A D osztály = Internet Multicast – '1110'+28 hasznos bit struktúrálatlan – egy cím = egy multicast csoport – az IGMP (Internet Group Management Protocol) mellett vezették be (RFC 1112)

• Az E osztályú címek – későbbi felhasználásra voltak fenntartva – '1111'+28bit – Ma B és C osztályként osztják ki BME-HIT

IPv4 címzés – speciális címek • 127.0.0.1 => loopback interfész (az IP-s stack tesztelhetősége + egyéb funkciók) • Speciális állomáscímek – csupa 0 = a hálózat azonosítója (például 152.66.0.0) – csupa 1 = a hálózaton minden állomás broadcast jelleggel (például 152.66.255.255)

• Fenntartott címek (pl. NAT-oláshoz) – 10.0.0.0/8, 172.224.0.0/12 és 192.168.0.0/16

• Léteznek egyéb konvenciók (pl. .12 a DNS) BME-HIT

IPv4 címzés – subnet mask • Botorság lenne 24/16/8 bites állomáscímeket egyetlen fizikai hálózaton használni – pl. 152.66.0.0 => az egész egyetem egyetlen fizikai hálózatként?

• A cég/szervezet számára fenntartott IPv4 címteret gyakran még tovább osztják – az első rész a subnet (alhálózat) azonosítására – a második pedig azon belül magát az állomást – ez a címzési architektúra részét képezi [RFC950] – felosztás az ún. subnet maszk megadásával BME-HIT

IPv4 címzés – subnet mask • A maszk megadása kétféleképpen történhet – Egyetlen számmal perjel után írva: a cím elejétől hány bit a hálózat azonosítója (a címosztály bitjeit is beleszámítva) – IP cím alakban: a 32 bites maszkban minden bit 1, ami a hálózat vagy a subnet számához tartozik és 0, ami magát az állomást azonosítja.

• Tehát, ha egy B osztályú hálózatban az első 8 bitet tartják fenn a subnet jelölésére, akkor a subnet maszk 255.255.255.0, vagy /24 lesz BME-HIT

IPv4 címzés – subnetek • Pl. az egyetem 152.66.0.0/16-os tartománya 152.66.x.0/24-es subnetekre van bontva • Létezhetnek változó hosszúságú subnet-ek is – egy tartományban lehet olyan subnet, melynek azonosítására az állomásszám felső 8 bitjét használjuk, és lehet olyan, ahol a felső 12 bitet

• A subneteket prefix mentessé kell tenni – A subnet számokat úgy kell kiosztani, hogy az első 8 bitből el lehessen dönteni, a subnet típusát (8 vagy 12 bites subnet szám), lásd osztályok BME-HIT

IPv4 – változó hosszúságú subnetek • A változó hosszúságú subnetek alkalmazása akkor lehet hasznos, ha sok eltérő méretű subnet-ünk van és fix beosztás esetén nem elegendő a címtér • A módszer viszont egy fokkal bonyolultabb routing protokollt és adminisztrációt igényel

BME-HIT

IPv4 címzés – subnet routolás

• Egy subneten lévő állomásokra feltétel

– szomszédosak legyenek (ugyanazon linken) – router nélkül tudnak kommunikálni

• Egy linken több subnet is lehetséges • Egy subnet nem tartalmazhat több linket – linkek között az átjárás csak routeren át lehet

• Ha egy linken több subnet van, akkor a különböző sub-neten lévő állomások, bár közvetlenül is kommunikálhatnának, mégis routeren keresztül teszik BME-HIT

IPv4 fejléc formátum • 20 octet + opciók : 13 mező, 3 flag bit Changed

0 bits Ver

4

8 IHL

16

24

Service Type

Identifier Time to Live

Removed

Total Length Flags

Protocol

Fragment Offset Header Checksum

32 bit Source Address 32 bit Destination Address Options and Padding BME-HIT

31

IPv4 fejléc formátum • Version: IP verzió (most még 4, IPv4) • Header Length: a fejléc hossza • Type of Service (ToS) – a szolgáltatás típusát határozza meg – lehetővé teszi a datagramokkal való „bánásmód” megkülönböztetését, de korlátozottan – Minthogy a specifikáció nem követelte meg, a jelenlegi Interneten sok helyen nem számít

• Total Length: a csomag teljes hossza BME-HIT

IPv4 fejléc formátum • Identifier: a csomaghoz rendelt egyedi azonosító (töredezésnél van jelentősége) • Flags and Fragment Offset: az Identifier mezővel együtt segítenek abban, hogy a több részben küldött datagramok a fogadó gépen ismét az eredeti adattá állhassanak össze • Header Checksum: ellenőrző összeg • Source Address: a küldő IP címe • Destination Address: a célállomás IP címe BME-HIT

IPv4 fejléc formátum • Time To Live (TTL) – Egy datagram elküldésénél maximális – A csomag élettartamát jelöli – Minden hálózati berendezés köteles eggyel csökkenteni – Ha eléri a nullát, a csomagot el kell dobni – Ezzel érjük el, hogy hurok esetén egy csomag ne keringjen az örökkévalóságig a hálózatban

• Protocol: a felsőbb szintű protokoll kódját tartalmazza (pl. TCP, UDP) BME-HIT

Töredezés (Fragmentation) • Akkor következik be, ha haladási útvonalon a következő linken az MTU (Max. Transm. Unit) kisebb, mint a csomagméret – A router (vagy maga a feladó) több darabra tördeli a csomagot • mindegyik darabba beleírja, hogy ez az eredeti csomag hányadik byte-jától kezdődő információt tartalmazza • ad a csomagnak egy egyedi azonosítót. Az azonosító belekerül a fragmentbe és jelzi a vevőnek, hogy mely darabok alkotják az eredeti csomagot BME-HIT

Töredezés (Fragmentation) • A router a kapott darabokat egyesével feladja, és a hálózatra bízza őket • A nagyobb fragmentek esetleg később még tovább darabolódhatnak • A vevő feladata a csomag összerakása • A feladó egy bit (DF=Do not Fragment) beállításával kérheti, hogy ne darabolják – ha az MTU túl kicsi a csomag továbbításához, a csomagot eldobják és erről ICMP üzenetben tájékoztatják a feladót BME-HIT

Töredezés (Fragmentation) • Az IP csupán azt követeli meg, hogy – Az alatta lévő hálózat képes legyen minimum 68 byte-os IP csomagok továbbítására • ez tehát a minimálisan szükséges MTU • pl. az Ethernet/WLAN esetében MTU=1500 byte

– Minden állomásnak képesnek kell lennie minimum 576 byte-os csomagok fogadására (egészben vagy fragmentálva) – Javaslat, hogy ekkora (576 byte) csomagokon keresztül kommunikáljanak az állomások • elavult: próbálják a maximális MTU-t használni BME-HIT

Opciók • Az opciók szolgálnak ritka, IP szintű funkciók megvalósítására – Nincs értelme minden csomagban használni – Az opciókat minden állomás köteles megérteni és feldolgozni • Nem az implementáció, csupán jelenlétük választható

– Copy bit: kell-e a töredezett csomagok mindegyikébe másolat – Class: az opció típusát határozza meg • debugging/mérés, vezérlés BME-HIT

Opciók – Source routing: A feladó által megadott útvonalon, állomások megadott listáján halad végig a csomag. Két vállfaja van • szigorú (strict): csak a listán felsorolt állomásokon haladhat végig a csomag. Ha két szomszédosnak felsorolt állomás nem szomszédos, akkor a csomag elvész és egy „Source routing failed” ICMP csomag érkezik a feladóhoz. • laza (loose): ha a listán két szomszédosnak feltüntetett állomás a valóságban nem szomszédos, akkor is továbbítódik a csomag a lista következő eleméhez, de a router-ek által kijelölt útvonalon. BME-HIT

Opciók – Security: a csomag hitelesítéséhez szükséges információ – Extended security: további biztonsági funkciók – Traceroute (útvonalrögzítés): A csomag által érintett állomások válaszolnak az IP címükkel – Időbélyeg: A csomag által érintett állomások időbélyegei tárolódnak a csomagban – Stream ID, MTU probe, MTU reply: obsolete – Router alert: az útvonalválasztók figyelmeztetése komplexebb feladatok kapcsán BME-HIT

Internet Control Message Protocol • Az ICMP = az IP felügyeleti protokollja – mintha magasabb szintű protokoll lenne – valójában az IP integráns része • Az IPv4 és IPv6 ICMP protokollja is gyökeresen eltérő (ICMPv4 és ICMPv6)

– egy ICMP csomag valójában egy IP csomag, melyben a protokoll azonosítója 1

BME-HIT

Internet Control Message Protocol • ICMP üzenet a következő esetekben – A címzett elérhetetlen. • A router küldi a feladónak, ha – a cél nem létezik/ki van kapcsolva – a cél hálózata végtelen távolságban van – beállított DF bit mellett fragmentációra lenne szükség.

• A címzett is küldheti, ha például nincsen a jelölt protokollt támogató stackje

– Lejárt a csomag élettartama. • A router küldheti, ha a TTL nullára csökkent, vagy • a címzett, ha a fragmentek összevárására kijelölt idő letelt és még nem érkezett meg az összes darab BME-HIT

ICMP – Source quench: majdnem megtelt a buffer • Túl gyorsan küldjük a csomagokat. Ezt az üzenetet router vagy a címzett küldheti, tipikusan még mielőtt kimeríti erőforrásait, így az a csomag, amire válaszként jön, még célbaérhet

– Átirányítás (Redirect): másfelé rövidebb • a címzetthez küldendő csomagok, rövidebb úton is célba érhetnek. A router küldheti a küldő állomásnak a hálózat működésének javítása érdekében

– Paraméter probléma: hibás az IP csomag BME-HIT

ICMP – Echo request és reply: • a címzett elérhetőségének tesztelése. Egy Echo request üzenetre minden állomás köteles Echo replyjal válaszolni. (Ezt használja a ping parancs)

– Időbélyeg kérés és válasz: • Az állomások óráinak ellenőrzésére használatos

– Information/Address mask request és reply: • Saját hálózat számának felderítése. A válaszoló egy teljesen kitöltött címmel válaszol

– Traceroute: válasz a traceroute opcióra BME-HIT

ICMP • Az eredeti ICMP funkciók mellé az RFC 1256 megjelenésével az ICMP router discovery mechanizmusa társult. – A routerek periodikusan hirdetményeket tesznek közzé a linken (Router Advertisement), melyekben számos paraméterüket közlik. Az állomások így megismerik a routereket a linken – Az állomásoknak nem kell megvárniuk a hirdetmények periodikus közzétételét, hanem felszólításokkal (Router Solicitation) soron kívül is kiválthatják azokat BME-HIT

Gondok az IPv4-gyel • Hajajjajjj

BME-HIT

Híres kijelentések • “I think there is a world market for maybe five computers.” – Thomas Watson, chairman of IBM, 1943

• “640K ought to be enough for anybody.” – Bill Gates, 1981

• “32 bits should be enough address space for Internet.” – Vint Cerf, 1977 (Honorary Chairman of IPv6 Forum 2000) BME-HIT

BME-HIT

Címzés problémák • Az IPv4 nem jelzi a földrajzi távolságokat, pedig hasznos lenne az útvonalválasztásnál • A nagyméretű site-ok több C osztályú blokkot igényelnek, ami miatt a routing táblák gyorsabban nőnek • A felosztott címtér kezelése összetett feladat (routerenként kell karban tartani) • Elfogynak a címek (2 év, ketyeg az óra) – http://penrose.uk6x.com/ BME-HIT

Ideiglenes megoldások a címprobléma kezelésére • • • •

CIDR – Classless Inter-Domain Routing NAT - Network Address Translator A használaton kívüli címek visszakérése Használaton kívüli A osztályú címek kiosztása • A cím-birtoklás jelenlegi struktúrájának módosítása

BME-HIT

Classless Inter-Domain Routing • A CIDR lényege, hogy szakít a címosztályok koncepciójával • Helyette a hálózati prefix, hálózati maszk koncepcióját általánosítja. – Az Internet routerek nem az IP cím első három bitje alapján állapítják meg a határt a hálózati cím és az állomáscím között, hanem hálózati maszk alapján (amit cserébe tárolni kell) – A CIDR-t ismerő routing protokollok nem törődnek a címosztállyal, csak a maszkot figyelik BME-HIT

CIDR • Elemzők szerint, ha 1994/95-ben nem vezetik be a CIDR technológián alapuló címkiosztást, a routing táblák akkorára nőttek volna, hogy az Internet mára működésképtelen lenne • A legtöbb router ma már ismeri ezt a technikát, és jelenleg az IANA is CIDR alapján osztja ki a címeket.

BME-HIT

NAT – Network Address Translator • A NAT technika manapság az egyik legelterjedtebb módja az Internetre kapcsolódásnak – Alapötlete az RFC 1918 • az Internetre nem kapcsolódó IP alapú hálózatok címkiosztására tesz ajánlást • Ezeknek a hálózatoknak nem kell globálisan egyedi címeket lefoglalni, elég, ha a lokálisan egyediek

• A NAT megoldást nyújt a címtérhiány ellen BME-HIT

NAT – Network Address Translator

• Az IANA 3 különböző méretű címtartományt különített el erre a célra: – 10.0.0.0/8 (10.0.0.0—10.255.255.255) – 172.16.0.0/12 (172.16.0.0—172.31.255.255) – 192.168.0.0/16 (192.168.0.0—192.168.255.255) – Egy szervezet, mely nem kívánja hálózatát az Internetre kapcsolni, tetszőlegesen választhat ezen címekből • Így tehát nem kell az IANA-hoz fordulni IP-címekért • IANA vállalja, hogy ezen címek nem lesznek kiosztva BME-HIT

A NAT működése • A NAT-olni akaró szervezet kér tipikusan egy IP címet az Internet szolgáltatójától (ez lesz a NAT külső oldalán) • A hálózaton levő állomásokat felcímkézi a fenti három címtartomány valamelyikéből vett címekkel (ez lesz a NAT belső oldalán) • A NAT-oló modul – Dinamikusan helyettesíti a belső címeket a külsőkkel a kimenő csomagokban – A válaszcsomagokban visszaalakítja BME-HIT

NAT – előnyök és hátrányok • Előnyei – csökkenti az Interneten szükséges címek számát – növeli a biztonságot (a belső hálózati struktúra láthatatlan a külvilág felé) – a hálózati címstruktúrát a szervezet akkor is megtarthatja, ha Internet szolgáltatót vált

• Hátrányai – kommunikációt csak belső végpont indíthat • NAT-olt szerverek üzemeltetése trükközést igényel

– két NAT-os tartomány egyesítése nehéz lehet BME-HIT

A használaton kívüli címek visszakérése • Az IANA javaslatokat tesz [RFC 1917] – azok a hálózatok, melyek biztonsági okokból sohasem kapcsolódnának az Internetre, szolgáltassák vissza a már lefoglalt IP címeiket – azok az ISP-k (Internet Service Provider) amelyek túl sok használaton kívüli hálózati előtagot birtokolnak, szolgáltassák vissza ezeket

• én pedig javaslom, hogy mindenki fizesse be nekem az összes pénzét – megkérdőjelezhető a sikeressége BME-HIT

Használaton kívüli A és E osztályú címek kiosztása • Az A címosztály egy részét egyéb célokra tartogatták – A 64.0.0.0/2 címtartományt nem osztották ki – Született egy ajánlás arra nézve, hogy ezt a címtartományt is ki lehessen osztani, hiszen a teljes IP címtartománynak jelentős részét teszi ki

• Az E osztályú címeknél – ???

BME-HIT

A cím-birtoklás jelenlegi struktúrájának módosítása • A címtér allokálás jelenleg – a szervezet kér egy címtartományt az IANA-tól – ha azt megkapja, addig birtokolhatja amíg az neki jól esik (vagy ameddig fizetni tud érte)

• IETF készített egy ajánlást, melynek lényege – a szervezet csak „kölcsön” kapja a címeket – egy idő után le kell mondania róla, és másikat kell igényelnie. Ezáltal bizonyos dinamizmussal ruháznánk fel a címek allokálását, a módszernek azonban több nagy hátránya is van. BME-HIT

Cím-birtoklás: jelenlegi struktúra módosítása – hátrányok • A CIDR technológia alapfeltétele: a címkiosztás tükrözze a hálózati topológiát – A folyamatos újra címzésekkel kaotikussá válik – egyre újabb és újabb elkerülő útvonalak beszúrása szükséges a routing táblákban – a dinamizmus árát a csomagok routolási hatékonyságának csökkenése jelentené

• A módszer az Internetes közösségek ellenérzését váltaná ki – IETF Procedures for Internet/Enterprise Renumbering (PIER)BME-HIT munkacsoport

Mobilitás • Egyik hálózatból másikba mozogva változik az IPv4 cím – A létező kapcsolatok megszakadnak handover esetén – Roaming esetén az új protokollra van szükség, hogy a HLR-ben az új IP címet és az egyéni azonosítót összerendelje

• A WAP és GPRS felhasználók drasztikusan növelik a mobil Internet használatot • A korlátozott IPv4 címtér hamarosan kifogy BME-HIT

Egyebek • Otthoni hálózat (Home Networking) – Nagyon sok egyedi IP címet igényelnek eszköz szinten.

• Szolgáltatások támogatása – Az új szolgáltatások nem tudják hasznosítani az IP fejléc fix mezőit. – Nincs beépített IPv4 biztonsági algoritmus. – A QoS-n sokat segítenének az IP szintű forgalmi folyam jelzők. BME-HIT

Hivatkozások •

RFC 768: User Datagram Protocol

•

RFC 791: Internet Protocol – DARPA specification

•

RFC 792: Internet Control Message Protocol – DARPA specification

•

RFC 793: Transmission Control Protocol – DARPA specification

•

RFC 826: Ethernet Address Resolution Protocol—or—Converting Network Protocol Addresses to 48.bit Ethernet Address for Transmission on Ethernet Hardware

•

RFC 919: Broadcasting internet datagrams

•

RFC 922: Broadcasting internet datagrams in the presence of subnets

•

RFC 1027: Using ARP to Implement Transparent Subnet Gateways

•

RFC 1042: A Standard for the Transmission of IP Datagrams over IEEE 802 Networks

•

RFC 1166: INTERNET NUMBERS

•

RFC 1256: ICMP Router Discovery Messages

•

RFC 1519: Classless Inter-Domain Routing (CIDR): an Address Assignment and Aggregation Strategy

•

RFC 1812: Requirements for IP Version 4 Routers

•

RFC 1878: Variable Length Subnet Table For IPv4 BME-HIT

2008 II

Recommend Documents