A „Mecsekkörnyék” Hitelszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Kormány Rendeletben előírt kockázatkezelésre vonatkozó információinak nyilvánosságra hozatala 2012. évre vonatkozóan
1
Tartalomjegyzék 1.
KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK ........................................................................ 3
2.
SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ................................................... 8
3.
A HITELSZÖVETKEZET TŐKEMEGFELELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ INFORMÁCIÓK....... 8
4.
SZTENDERD MÓDSZER ............................................................................................................ 11
5.
HITELEZÉSI KOCKÁZAT MÉRSÉKLÉS.................................................................................. 11
6.
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT ........................................................................................................... 13
7.
JAVADALMAZÁSI POLITIKA .................................................................................................. 13
2
1. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A Mecsekkörnyék Hitelszövetkezetnél 2008. január 01. napjától Kockázatkezelő személy működik a kockázatok előzetes kiszűrésének és a kockázatok utólagos azonosításának, mérésének és figyelemmel kísérésének érdekében.
A Kockázatkezelő a döntési mechanizmusba beépülve az egyes döntési szintekre kerülő kockázatvállalási döntések előfeltételeként véleményezi az előterjesztett ügyletet abból a szempontból, hogy az kockázatos, vagy nem a Hitelszövetkezet számára.
Nem kockázatos az ügylet akkor, ha a kockázat vállalási folyamat a befogadástól a döntés előkészítésig a vonatkozó belső szabályzatokon alapul,
a lekötendő biztosítékok minősége, mennyisége, forgalomképessége a Fedezetértékelési szabályzatban rögzített alapelvekkel konzisztens,
a pozitív döntés esetén megkötendő – az adott ügylettel kapcsolatos – szerződéscsomag az utóellenőrzés lehetőségét a Hitelszövetkezet számára teljes körűen biztosítja, mind a biztosítékok, mind a nem biztosítéki jellegű kérdések (pl.: számviteli információk határidőben történő átadása, fedezetekkel összefüggő biztosítási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése stb.) tekintetében.
az ügylettel kapcsolatos ún. személyi kockázatok megfelelő szinten bemutatásra kerültek, illetve a lehetséges módon kizárásra kerültek.
A Kockázatkezelőnek nem feladata az előterjesztett kockázatvállalások, illetve ügyletek üzleti szempontok szerinti minősítése. Az ezzel kapcsolatos mérlegelés a mindenkori döntési szint feladata és felelőssége. A bankszakma természetes velejárója a kockázatok jelentkezése. Önmagában – bár nem örvendetes tény – de nem ez jelenti a fő problémát, hanem ha az adott kockázat időben nem kerül felismerésre, azonosításra és mérésre. A banküzem jövedelmező működésének egyik kulcsfontosságú mozzanata, hogy kockázatok felmerülésekor azok gyorsan és hatékonyan kezelésre kerüljenek és a modern kockázat kezelési technikák alkalmazása folyamatosan megvalósuljon. Ennek kivitelezéséhez a Kockázatkezelőnek kockázat kezelési, figyelési jogkört biztosít a Hitelszövetkezet. Ennek keretében a Kockázatkezelő a kockázatossá váló (problémamentestől és külön figyelendőtől eltérő minősítésű) ügyletek kezelésében részt vesz. A finanszírozó ügyvezető igazgató által készítendő ún. behajtási tervet a Kockázatkezelő véleményezi, és akkor hagyja jóvá, ha az a Hitelszövetkezet megtérülését a legracionálisabb módon és a legrövidebb időintervallumon belül biztosítja. Nem megfelelő a behajtási terv, ha a fenti kritériumokat nem teljesíti, illetve a Hitelszövetkezet érdekeit nem megfelelőképpen szolgálja. A Kockázatkezelő – amennyiben a módszertant tekintve hatékonyabb kockázat kezelési módszert lát kivitelezhetőnek az adott ügylettel összefüggésben – úgy ez irányú véleményét is köteles a záradék mellett megjeleníteni. A döntésre jogosult megfelelő döntési szint a Kockázatkezelő véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. A Kockázatkezelő a Hitelszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzését évente egyszer, a szeptember 30.-i mérlegadatok rendelkezésre állását követő 60 napon belül köteles elvégezni és az erről készített jegyzőkönyvet az Igazgatóság részére átadni. Az Igazgatóság soron következő ülésén e jegyzőkönyv megállapításait értékeli és az esetlegesen szükséges intézkedéseket megteszi. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzése ki kell terjedjen minimum az alábbiakra: a Hitelszövetkezet éves kockázati önértékelésének átfogó felülvizsgálatára, a kockázati stratégia megfelelőségére,
a Bázel II. ún. II. pillérre allokált tőkenagyság mértékének megfelelőségére az alábbi kockázati kategóriánként: o koncentrációs kockázatok, o
banki könyvi kamatkockázatok,
o
likviditási kockázatok,
o
reputációs kockázatok,
o
stratégiai kockázatok
egyéb II. Pillér alatti kockázatok felmerülése esetén az azokra képzett tőke meglétére
3
PSZÁF ajánlásokban és a vonatkozó belső szabályzatban előírt ún. stressz tesztek meglétére
A kockázatkezelő nem végezhet olyan tevékenységet, amely az ellenőrzési körébe tartozik. A kockázatkezelő díjazása független kell legyen az ellenőrzött terület teljesítményétől. A kockázatkezelő szervezetileg függetlenített módon, a belső ellenőrzéstől is elkülönülten, attól szervezetileg függetlenül látja el feladatait, jelentési kötelezettsége az igazgatóság felé áll fenn. Az igazgatóság felel a kockázatkezelő működésének biztosításához szükséges erőforrások rendelkezésre állásáért, a működése alapját képező szabályzatok jóváhagyásáért és aktualizálásáért. A kockázatmérséklési célzattal befogadott hitelkockázati fedezeteket (biztosítékokat) és a fedezettséget minden hitel előterjesztésben rögzíteni kell. Az ügylet fennállása alatt a biztosítékok meglétét legalább évente egyszer helyszíni szemle keretében ellenőrizni kell. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet elvonás megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptk-ban lefektetett joggal élni.) Amennyiben a rendszeres felülvizsgálatnál vagy egyéb forrásból a Hitelszövetkezet tudomására jut a biztosíték értékének jelentős – a hitel, garancia és kezességvállalás megtérülését veszélyeztető mértékű – csökkenése, vagy annak eltűnése, megsemmisülése, a helyzetet és a kialakult körülményeket cenzúra előterjesztésben fel kell tárni és megoldási javaslatot kell tenni. (Pl. biztosításból történő megtéríttetés, stb.) Gondoskodni kell a kiesett fedezet ügyfél általi pótlásáról és ez esetben e ténynek a szerződéseken és a közhitelű nyilvántartásokon történő újbóli átvezetéséről. Amennyiben az ügyfél a pótlásra nem hajlandó, vagy nem képes, gondoskodni kell a követelés beszedéséről a kölcsönszerződés és a PTK. vonatkozó szakaszai alapján. A biztosítékok rendszeres újraértékelését kötelezővé tevő szabályzati paragrafus konkrét lebonyolításának elvégzése érdekében a Hitelszövetkezet ún. Fedezetértékelő lapokat vezet. A fedezetek újraértékelését minden naptári negyedév végén a követelések és mérlegen kívül vállalt kötelezettségek minősítésével egyidejűleg kell elvégezni az adott fedezet értékében időközben beállott változások figyelembevétele mellett. Az újraértékeléssel egyidejűleg, amennyiben a lekötött biztosítékok értékében jelentősebb - a hitel, garancia és kezességvállalás megtérülését veszélyeztető mértékű - csökkenés következik be, úgy helyszíni szemlét is kötelező tartani. Likviditási kockázatok kezelésével összefüggő információk A likviditási kockázat annak a - jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő, jelenlegi vagy várható - kockázata, hogy az intézmény jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni és, hogy a Hitelszövetkezettel szemben felmerülő jogos és esedékes követelések kiegyenlítéséhez szükséges pénzeszközök hiánya miatt a Hitelszövetkezetnek kedvezőtlen feltételek mellett kell eszközeit értékesítenie és/vagy pótlólagos forrásokat szereznie, illetve, hogy egyáltalán nem sikerül likviditást teremtenie. A likviditási kockázat a reális költségen történő készpénzteremtő képesség potenciális veszélyeztetése, a likviditási keresletet reális költségek mellett kiegyensúlyozó kapacitások lehetséges hiánya. Kiegyensúlyozó kapacitás– a nettó finanszírozási hiányt kiegyensúlyozó készpénz generálási képesség, amely magában foglalja az Hitelszövetkezet számára mások által biztosított, fel nem használt hitelkeretek lehívása révén történő fedezet nélküli forrásszerzést és a likvid eszközöket. A likvid eszközök értékesítésével vagy fedezetként történő felajánlásával az intézmény szintén készpénzhez juthat. A kiegyensúlyozó kapacitásoknak elegendőnek kell lenni az előre nem látható likviditási kereslet kielégítésére, a stressz helyzetben felmerülő nettó finanszírozási hiány ellensúlyozására. A kiegyensúlyozó kapacitások menedzselése magában foglalja a stressz helyzetre fenntartott likviditási többlettartalékok kezelését is. Likviditási többlettartalék (lividitási puffer) - előre meghatározott stressz helyzetben egy adott, rövid távú időhorizonton mért nettó finanszírozási résnek a normál likviditási helyzethez mért növekményét kiegyensúlyozó kapacitás, amely meghatározott tulajdonságokkal rendelkező likvid eszközökből áll. Nettó finanszírozási hiány (nettó finanszírozási rés, nettó készpénz-kiáramlás, finanszírozási igény) – meghatározott idősávban számított készpénzkiáramlás és készpénzbeáramlás különbsége, amely nem tartalmazza a kiegyensúlyozó kapacitások körébe tartozó likvid eszközökből és fedezet nélküli forrásbevonási lehetőségekből származó készpénzbeáramlást. Illikviditás: A Hitelszövetkezet nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel ahhoz, hogy az aktuálisan felmerülő jogos követeléseknek azonnal, vagy rövid időn belül eleget tudjon tenni.
4
A Hitelszövetkezet likviditási politikája: a hitelintézeti törvényben megfogalmazott, prudens működésre vonatkozó előírások betartásával a rábízott idegen és saját forrásokkal oly módon gazdálkodik, hogy folyamatosan fenntartja a likviditását (azonnali fizetőképességét);
mindent elkövet annak érdekében, hogy az esedékes és jogos kötelezettségek azonnali kifizetéséhez mindig rendelkezzen a szükséges mennyiségű pénzeszközzel;
folyamatosan biztosítja likviditását (azonnali fizetőképességét), forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával biztosítja;
lakossági és vállalkozói forrásszerzését kellő módon diverzifikálja,
olyan mértékű likvid eszközt tart, hogy azok elegendő likviditási többlettartalékot (likviditási puffert) is jelentsenek az e szabályzat szerinti stressz forgatókönyvek alapján tervezett stressz helyzetben megnövekvő likviditási igény fedezetére;
a likviditás biztosítására vonatkozó belső szabályzatot és tervet készít;
tevékenységét, kockázatkezelését oly módon folytatja, hogy a reputációs kockázatot minimális szinten tartsa, megőrizze betétesei bizalmát, megelőzve ezzel egy hírtelen betétkivonás generálta stressz helyzetet;
likviditását úgy kezeli, és olyan mértékű likvid eszközt tart, hogy az e szabályzat szerinti stressz forgatókönyvek alapján tervezett stressz helyzetben megnövekvő likviditási igény fedezetére egy legfeljebb 30 napig tartó stressz helyzetben felmerülő készpénzkiáramlás ellensúlyozására elegendő likviditási többlettartalékkal rendelkezzen;
likvid eszközeit olyan befektetési formában tartja, melynek piaci ára kevésbé volatilis és kicsi a valószínűsége, hogy egy kényszerértékesítés elhúzódva és veszteséggel történhet meg (pl. éven belüli magyar állampapírok);
A Hitelszövetkezet célja likviditásának folyamatos fenntartása úgy, hogy közben a jövedelemtermelő képesség maximális szinten alakuljon. Ennek során a Hitelszövetkezet a nem kamatozó (itt a készpénz és a túltartalékolt számlapénz értendő) eszközök mértékét csak a szükséges, minimális szinten tartja, továbbá él a lejárati transzformáció adta lehetőséggel. A likviditási kockázatok a kiváltó okok alapján két kategóriába sorolhatók: 1. Finanszírozási likviditási kockázat annak a kockázata, hogy az intézmény nem tud megfelelni a várható és váratlan jelenlegi illetve jövőbeli cash-flow-kból és fedezetekből származó kötelezettségeinek anélkül, hogy ez kihatna a napi működésére vagy a piaci helyzetére. Ide tartoznak különösen az alábbiak lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, amely abból ered, hogy a követelések és kötelezettségek pénzáramai nincsenek megfelelően összehangolva, és a lejáró kötelezettségek bizonyos időszakokban meghaladják az esedékes követelések összegét. Annál jelentősebb a kockázat, minél közelebbi időszakban mutatkozik eltérés;
lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, amely abból származik, ha a forrásokat a forrásnyújtók a szerződés szerinti lejárat előtt kivonják vagy visszavonják;
strukturális likviditási kockázat, amely annak a kockázata, hogy a közép- és hosszúlejáratú eszközök finanszírozását szolgáló források nem vagy csak lényegesen magasabb forrásköltség mellett újíthatók meg.
2. Piaci likviditási kockázat, amely abból ered, hogy egy piaci pozíció nem zárható megfelelően rövid idő alatt piaci áron, csak kedvezőtlenebb árfolyamon, így a megfelelő piaci ár realizálása megkívánja a pozíció fenntartását, ami likvid eszközök lekötését igényelheti. A piaci likviditási kockázat elsősorban az értékpapír-, a devizaügyletekhez és a származékos ügyletekhez kapcsolódik. A likviditási kockázat időhorizontja alapján megkülönböztethető stratégiai és taktikai likviditási kockázat. A taktikai likviditási kockázat a rövid távon felmerülő finanszírozási hiány fedezésének a kockázata;
A stratégiai vagy más néven strukturális likviditási kockázat hosszú távú, és a lejárati transzformáció elfogadható mértékéhez, az elfogadható költséggel történő hosszú lejáratú éven túli finanszírozási forrás szerzéshez kapcsolódó kockázat;
A rendkívüli eseményekhez kapcsolódó likviditási kockázat a stressz helyzetek túlélésének kockázata, a stressz helyezet elleni védekezéshez kapcsolódik.
A Hitelszövetkezet igazgatóságának a felelőssége, hogy jóváhagyja a likviditási kockázatkezelés alapelveit;
mindenkor átlássa a szervezet egészének likviditási kockázati kitettségét, likviditási helyzetét;
5
biztosítsa az intézmény hosszú távú finanszírozását, megfelelő szintű likviditási többlettartalékok rendelkezésre állását;
jóváhagyja az intézmény likviditási stratégiáját, politikáját és belső szabályozását, valamint azok lényegesnek minősülő módosításait;
biztosítsa, hogy az intézmény ügyvezetése a likviditási kockázat vonatkozásában is megtegye a stratégiák és politikák gyakorlati megvalósítása, valamint a kockázatok figyelemmel kísérésének és ellenőrzésének kialakítása érdekében szükséges lépéseket;
rendszeresen – évente legalább egyszer - áttekintse o a likviditási politika végrehajtásáról, o az intézmény likviditási kockázati kitettségéről, likviditási helyzetéről, o a likviditási kockázat csökkentési eszközökről, ideértve a limitek meghatározását, likviditási többlettartalékok mértékének megállapítását és a finanszírozási források diverzifikálását, o az ügyvezetés likviditási kockázat kezelési feladatainak végrehajtásáról, a likviditási kockázat mérési rendszerének megfelelőségéről, továbbá o a stressz teszt eredményekről o szóló jelentéseket, beszámolókat, belső ellenőri és könyvvizsgálói észrevételeket,
szükség esetén kezdeményezze a likviditási politika és belső szabályozás, a likviditás mérési és kezelési eljárások és módszerek, illetőleg a likviditási tervek módosítását.
A likviditási kockázat vonatkozásában az ügyvezetés feladata a likviditási stratégia és politika végrehajtásának gyakorlati megvalósítása, és a megvalósítás (személyi, tárgyi és működési) feltételeinek biztosítása. Nem kereskedési könyvi kamat kockázatok kezelésével összefüggő információk A pénzügyi közvetítői tevékenység alapvető sajátossága a kamatozó eszközök és források meghatározó aránya – jellemzően - a mérlegben, illetve a mérlegen kívül. A hitelintézeti tevékenység komplex jellegéből adódóan a finanszírozó állományok és azok forrásának jellemzői jelentősen eltérhetnek, ezért minden hitelintézetnek kell bizonyos mértékű kamatkockázattal számolnia. Kamat(láb)kockázat a piaci kockázat (kamat-, devizaárfolyam-, részvényárfolyam-kockázat) egy formája. A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a Hitelszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat annak a jelenlegi, illetve jövőbeni kockázata, hogy a Hitelszövetkezet nyeresége (közvetve a tőkéje) csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak, hozamok szintjének, arányainak változásából eredően. A felvállalható kamatkockázat maximális mértékére állományi, veszteség-korlátozó és érzékenységi limitek kerülnek felállításra. A vonatkozó limiteket az Igazgatóság állapítja meg és legalább évente felülvizsgálja. A limittípusok meghatározásakor, illetve a limitek megállapításakor elsődleges szempont az arányosság elve. A limitrendszer összhangban áll a Hitelszövetkezet sajátosságaival, a kamatláb kockázati kitettségeinek jellegével és nagyságrendjével. A Hitelszövetkezet betétgyűjtési és hitelezési tevékenysége során törekszik az átárazódási egyensúlyra, ezáltal a kamatláb kockázat mérséklésre azzal, hogy főleg változó kamatozást alkalmaz, ezért ezen tevékenysége kevésbé van kitéve a kamatkockázatnak és így nem indokolt a külön operatív jellegű limit felállítása. Ezzel ellentétben a Hitelszövetkezet kamatozó értékpapír portfoliójának kamatkockázati jellemzői – lényegében objektív okok miatt - messze állnak a betétek kamatkockázati jellemzőitől, ezért itt szükséges egy elkülönült, strukturált, egymás mellett létező limitrendszer kialakítása. A limitált (kamatozó értékpapírok) és a nem limitált (betétek és hitelek) kamatláb kockázatokat a Hitelszövetkezet együttesen érzékenységi vizsgálat (stressz teszt) keretében méri, és bizonyos szint fölött meghozza a szükséges intézkedéseket. Kamatkockázatra alkalmazott operatív1 limitek 1.
Kamatozó értékpapírokra felállított állományi limitek: fix kamatozású állampapírok és vállalati kötvények. változó kamatozású állampapírok és vállalati kötvények.
1
operatív limit: a limit egy konkrét termékkörre kerül felállítására, a limitfigyelés gyakori, napi vagy heti, limittúllépés esetén közvetlen és azonnali intézkedés szükséges.
6
az adott napon fennálló névértéke/piaci értéke vonatkozásában külön-külön. 2.
Kamatozó értékpapírokra felállított veszteség-korlátozó limitek (stop-loss limit): Nem realizált veszteségre vonatkozó limit. Veszteség plafon limit (adott évben realizált + nem realizált veszteség)
Kamatozó értékpapírokra felállított kamatérzékenységi limit: Fix kamatozású értékpapírok hátralévő futamidejének korlátozása vagy a fix kamatozású állampapírok hátralévő átlagos futamidejének (duration) korlátozása. Fix kamatozású állampapírok kamatérzékenységére vonatkozó limit. A Hitelszövetkezetnek alapvető pénzügyi szolgáltatási tevékenysége során kamatkockázata keletkezik, amennyiben: 3.
a kamatozó eszközök és források állománya eltér,
a fix kamatozású eszközök és források állománya különböző,
a változó kamatozású eszköz és forrástételek egymáshoz viszonyított aránya < vagy >1,
a változtatható tételek kamatrugalmassága (mikor és milyen mértékben követik a piaci kamatmozgásokat) eszköz és forrás oldalon különböző,
a fix kamatozású eszköz és forrástételek (mérleg, illetve mérlegen kívüli tételek egyaránt) egymáshoz viszonyított aránya < vagy >1
ha az egy időintervallumba kerülő (fix kamatozású tételek hátralévő futamidejük, változó kamatozású tételek az átárazódásukig hátralévő futamidő alapján besorolt) azonos kamatérzékenységű eszközök és források állománya eltér egymástól.
A Hitelszövetkezet nyereségszerzés céljából kamatkockázatot vállal, amennyiben:
spekulatív célú kamatozó értékpapírokra történő vételt/eladást eszközöl a vételi és eladási ár különbözetének realizálása (árfolyamnyereség) érdekében, mely adásvétel eshet azonos napra, és eshet eltérő napra.
A kamatkockázat-vállalás rövid távú jövedelmezőségi célkitűzéseit (nettó kamatkülönbözet mennyiségét) és hosszabb távú, a tőkeértékét érintő célkitűzést a Hitelszövetkezet Igazgatósága által elfogadott éves üzleti terv, illetve Közgyűlése által elfogadott 3 éves stratégia terv tartalmazza. Az elért kamat-különbözetnek és a jutalék jellegű bevételeknek a működési zavarok elkerülése érdekében minimum fedezniük kell a működési költségeket. A kamatkockázat kezelésének „aktív” és „passzív” módozatait lehet megkülönböztetni az alábbiak szerint: 1) „Aktív” (operatív) kamatkockázat-kezelés Az aktív kamatkockázat-kezelés alatt a Hitelszövetkezet azon üzletkötéseit értjük, melyekkel a kamatkockázatot jelentő pozíciók aktívan kezelhetőek, irányíthatóak és ezen keresztül kamatkockázat csökkentésére alkalmasak. Ilyen ügylettípus pl. a kamatozó értékpapírok adásvétele. Az „aktív” kamatkockázat-kezelés elsődleges felelőse a likviditását kezelő, illetve az értékpapír befektetést végző, a kamatláb kockázat operatív kezeléséért felelős belső igazgatósági tag ügyvezető igazgató. Az „aktív” kamatkockázat-kezelés körébe tartoznak a kamatkockázat kezelésének „általános” eszközei is: az aktív ill. passzív oldali termékek árazása, ezt támasztja alá: o a pénz- és értékpapírpiacon kialakult kamatok, hozamok, árfolyamok folyamatos napi figyelése, rögzítése, azokból különböző nyilvántartások, idősoros kimutatások, diagramok, beszámolók készítése, ezek elemzése, a megfelelő döntések meghozatala, o
a konkurensek aktuális kamatkondícióinak rendszeres figyelése, ezek elemzése, a megfelelő döntések meghozatala,
megfelelő termékek kidolgozása, mely termékek kamatkockázat szempontjából releváns tulajdonságának illeszkednie kell a Hitelszövetkezet kamatkockázati profiljába.
2) „Passzív” kamatkockázat-kezelés A kamatkockázat-kezelés azon módja, amikor a kockázatvállalás mértékét állományi, stop-loss (veszteségkorlátozó), illetve érzékenységi limitek, limitrendszerek felállításával (általában abszolút értékben, vagy a Hitelszövetkezet tőkepozíciójához (szavatoló tőkéhez) viszonyított százalékos értékben kifejezve) kerülnek behatárolásra.
7
2. SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Megnevezés ALAPVETŐ TŐKE JÁRULÉKOS TŐKE KIEGÉSZÍTŐ TŐKE ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE A Hpt. 5. sz. melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott A Hpt. 5. sz. melléklet 23. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek A Hpt. 5. sz. melléklet 29. pontja szerinti érték
Összetevői Pozitív Negatív 299.960 11.843 2.000
2.000
Összege 288.117 2.000 0 290.117 0 290.117
3. A HITELSZÖVETKEZET TŐKEMEGFELELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ INFORMÁCIÓK a) A Kockázatkezelő a Hitelszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzését évente egyszer, a szeptember 30.-i mérlegadatok rendelkezésre állását követő 60 napon belül köteles elvégezni. b) A Hitelszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt. 76. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban: A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT ÉRTÉKEI Megnevezés Központi kormánnyal és bankkal szembeni kit. kockázattal súlyozott értéke Hitelintézetekkel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke Vállalkozással szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke Lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke Ingatlannal fedezett kitettség kockázattal súlyozott értéke Késedelmes tétel kockázattal súlyozott értéke Egyéb tételek kockázattal súlyozott értéke Mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értéke
2012. évi adatok eFt-ban 0 132.176 198.850 6.035 76.487 120.380 93.196 10.881
A HITELEZÉSI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE KITETTSÉGI OSZTÁLYONKÉNT Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség tőkekövetelménye 0 Hitelintézetekkel szembeni kitettség tőkekövetelménye 10.574 Vállalkozással szembeni kitettség tőkekövetelménye 15.908 Lakossággal szembeni kitettség tőkekövetelménye 483 Ingatlannal fedezett kitettség tőkekövetelménye 6.119 Késedelmes tételek tőkekövetelménye 9.631 Egyéb tételek tőkekövetelménye 7.456 Mérlegen kívüli tételek tőkekövetelménye 870 Felhígulási kockázatot a Hitelszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelően erre vonatkozó tőkekövetelményt sem kell számítania. Kereskedési könyvben és nem kereskedési könyvben nyilvántartott tételekre partnerkockázatot a Hitelszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelően erre vonatkozó tőkekövetelményt sem kell számítania. A Hitelszövetkezetnek a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítése A nem egyszerűsített minősítési eljárás alá vont tételek hitelminőség romlása alapkritériumának a Hitelszövetkezet az alábbi szempontokat választja: Az ügyféllel kötött szerződésből eredő 15 napon túl lejárt, késedelmes tétel (tőke vagy kamat) értéke meghaladja a o a kettőszázötvenezer forintot, vagy o az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát.
A kötelezettség nem teljesítésének a valószínűségét mutatja a fenti határértékektől függetlenül az is, ha
8
o
a Hitelszövetkezetnek az ügyféllel szemben legalább kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van,
o
a Hitelszövetkezet a kitettség létrejöttét követően bekövetkezett jelentős hitelminőségromlás miatt korábban értékvesztést számolt el vagy kockázati céltartalékot képzett,
o
a Hitelszövetkezet a hitelkötelezettséget lényeges, hitelhez kapcsolódó gazdasági veszteséggel adja el,
o
a Hitelszövetkezet átstrukturálásába,
o
d) és ez előreláthatóan tőke, kamat, illetőleg díjak elengedését, illetve fizetési halasztással csökkentett pénzügyi kötelezettségvállalást eredményez
beleegyezik
a
hitelkötelezettség
pénzügyi
nehézségek
miatt
történő
A Hitelszövetkezet a lakossági hitelek, kölcsönök esetén a minősítési kategóriákba történő besorolás és a hitelminőség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. Ennek alapján: problémamentes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 0 - 30 nap közötti,
külön figyelendő az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 31 - 60 nap közötti,
átlag alatti az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 61-90 nap közötti,
kétes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 91-365 nap közötti,
rossz az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 365 napot meghaladó.
A fentiek alkalmazásában lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződései tekintetében. Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A Hitelszövetkezet által elszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, valamint az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli előírásokra. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. A Hitelszövetkezetnél az egyes tételek értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminősítés, meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára negyedévente kerül sor. A Hitelszövetkezet a minősített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban különíti el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és nyomon követi, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, kockázati céltartalék felhasználás, felszabadítás az előző évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésből, megképzett céltartalékból történik. A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlását kitettségi osztályonként A Hitelszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségekből keletkezett. A kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként A KITETTSÉGEK GAZDASÁGI ÁGAZATBELI VAGY ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINTI MEGOSZLÁSA KITETTSÉGI OSZTÁLYONKÉNT Megnevezés Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Ebből I. osztályú adósokkal szembeni kitettség II. osztályú adósokkal szembeni kitettség III. osztályú adósokkal szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ebből I. osztályú adósokkal szembeni kitettség II. osztályú adósokkal szembeni kitettség III. osztályú adósokkal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Ebből I. osztályú adósokkal szembeni kitettség
2012. évi adatok eFt-ban 296.155 264.352 1.201.906 673.525 392.547 135.834 15.035 3.845 4.476 6.714 101.982 995
9
II. osztályú adósokkal szembeni kitettség III. osztályú adósokkal szembeni kitettség Késedelmes tétel Ebből I. osztályú adósokkal szembeni kitettség II. osztályú adósokkal szembeni kitettség III. osztályú adósokkal szembeni kitettség Egyéb tételek Mérlegen kívüli tételek Ebből I. osztályú adósokkal szembeni kitettség II. osztályú adósokkal szembeni kitettség III. osztályú adósokkal szembeni kitettség
61.521 39.466 84.336 231 7.000 77.105 95.787 97.350 67.350 0 30.000
A KITETTSÉGEK HÁTRALEVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA KITETTSÉGI OSZTÁLYONKÉNT 2012. évi adatok eFt-ban Éven belüli Éven túli 296.155 0 264.352 0 188.125 1.013.781 3.100 11.935 14.968 87.014 6.000 78.336 28.992 66.795 97.350 0
Megnevezés Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Egyéb tételek Mérlegen kívüli tételek
A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÜGYFÉL KATEGÓRIA SZERINTI MEGOSZLÁSBAN ÖSSZESÍTVE Megnevezés 1. Késedelmes tételek és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek Ebből I. osztályú adósokkal szembeni kitettség II. osztályú adósokkal szembeni kitettség III. osztályú adósokkal szembeni kitettség
2012. évi adatok eFt-ban 83.659 231 7.000 76.428
AZ ELSZÁMOLT ÉS VISSZAÍRT ÉRTÉKVESZTÉS, KÜLÖN FELTÜNTETVE AZ ADOTT ÉVBEN ELSZÁMOLT, ILLETVE KÉPZETT ÖSSZEG Értékvesztés I. osztályú adósokkal szembeni kitettség II. osztályú adósokkal szembeni kitettség III. osztályú adósokkal szembeni kitettség ÖSSZESEN:
Nyitó állomány 0 125 38.703 38.828
2012. évi képzés 0 829 43.169 43.998
2012. évi visszaírás 0 125 27.584 27.709
Záró állomány 0 829 54.288 55.117
A HITELMINŐSÉG-ROMLÁST SZENVEDETT ÉS KÉSEDELMES KITETTSÉGEK - AZ ELSZÁMOLT ÉRTÉKVESZTÉSEKKEL, ILLETVE KÉPZETT CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTVE - FÖLDRAJZI - LEGALÁBB ORSZÁGONKÉNTI - MEGOSZLÁS SZERINT Kockázati kategória Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz ÖSSZESEN:
Kitettségek nettó értéke 1.191.697 101.026 69.211 32.254 9.071 1.403.259
A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek kivétel nélkül Magyarországi ügyfelekkel szemben állnak fenn.
10
AZON KITETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOSAN, AMELYEK ESETÉBEN HITELMINŐSÉGROMLÁS KÖVETKEZETT BE, AZ ELSZÁMOLT ÉRTÉKVESZTÉSRE ÉS A KÉPZETT CÉLTARTALÉKRA VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALT A KÖVETKEZŐ MEGBONTÁS SZERINT TELJESÍTI A HITELSZÖVETKEZET Megnevezés
2012. évi adatok eFt-ban
a) Nyitó egyenlegek b) Az adott időszak alatt elszámolt értékvesztés, illetve képzett céltartalék c) az adott időszak alatt visszaírt értékvesztés, illetve felszabadított vagy felhasznált céltartalék2 Záró egyenleg
38.828 44.097 27.709 55.216
A fenti b.) és c.) pontokban feltüntetett képzések és visszaírások teljes egészében az adott időszak alatt a kitettségekből eredő becsült várható veszteségekre kerültek elszámolásra.
4. SZTENDERD MÓDSZER A KITETTSÉGI OSZTÁLYOKRA VONATKOZÓ KITETTSÉG ÉRTÉKEK Megnevezés Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Egyéb tételek Mérlegen kívüli tételek
2012. évi adatok eFt-ban 296.155 264.352 1.201.906 15.035 101.982 84.336 95.787 97.350
A KITETTSÉGI OSZTÁLYOKRA VONATKOZÓ KITETTSÉG ÉRTÉKEK A HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁT KÖVETŐEN Megnevezés Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Egyéb tételek Mérlegen kívüli tételek
2012. évi adatok eFt-ban 296.155 264.352 198.850 8.046 101.982 84.336 95.787 97.350
5. HITELEZÉSI KOCKÁZAT MÉRSÉKLÉS a.) Mérlegen belüli és kívüli nettósítást a Hitelszövetkezet nem alkalmaz. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai A Hitelszövetkezet alapvető üzleti elképzeléseinek megfelelően ügyfeleinek a hiteleket elsősorban bevételeikből kell visszafizetni. Ennek ellenére minden egyes ügyletnek még egy visszafizetési feltétellel is szükséges rendelkezni, amit jogi biztosítéknak nevezünk. A kockázat kiszűrése, minimalizálása szükségessé teszi a figyelembe vehető biztosítékok körének az értékelés módjának, a szükséges biztosítékok mértékének meghatározását és a biztosítékok meglétének ellenőrzését. A számított fedezeti értéket úgy kell megállapítani, hogy a fedezetek érvényesítése során – lehetőség szerint - a hitelszövetkezet követelései (tőke + kamatok) 100 %-ban megtérüljenek. A biztosítékok értékelésénél azok piaci-forgalmi értékéből kell kiindulni.
2
teljes egészében eredmény kimutatást érintő tétel
11
Emellett kötelezően meghatározandó a fedezetül szolgáló ingatlanok ún. Hitelbiztosítéki értéke is, mely a hitel,vagy garancia bírálatok során a végleges fedezeti értéket képviseli. A Hitelbiztosítéki érték az arra feljogosított szakértő által a – piaci-forgalmi értéken túl – a kényszerértékesítés esetére meghatározott speciális szempontokon alapuló érték. A kényszerértékesítés itt elsődlegesen az értékesítés gyorsaságát – jellemzően annak 90 napon belüli lebonyolíthatóságát – jelenti, összhangban a hitelbiztosítéki érték megállapítására fennálló jogszabályokkal és az ingatlan szakérőkre vonatkozó alapvető jogszabályi normatívákkal. A partnerek által biztosítékként felajánlott vagyontárgyak csak arra feljogosított szakértő által készített értékbecslés alapján fogadhatók be fedezetként. A biztosítékok piaci-forgalmi értékét az adott gazdasági viszonyok között a kereslet-kínálat alakulásának a vagyontárgyak jellegének és regionális helyzetének figyelembevételével kell megbecsülni. Tekintettel kell lenni arra, hogy az ügyfél fizetési moráljának romlása, az esetleges vagyon értékesítés sürgőssége a piaci-forgalmi értéket rontja. A fentiek miatt a piaci-forgalmi érték eltérő arányú figyelembevétele indokolt és szükséges a biztosíték fajtájától függően. A piaci-forgalmi értéket az ügylet megkötésekor kell megállapítani és azt folyamatosan karban kell tartani az ügylet lezárultáig. Nem vehető figyelembe a biztosíték értékének megállapítása során az olyan biztosíték, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, A fedezet értékelését végző személy a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vehet részt. A Hitelszövetkezetnek a hitel, garancia és kezességvállalásra vonatkozó bírálatot megelőzően kell beszereznie a fedezetekre vonatkozó okiratokat. Ha ez a bírálatot megelőzően nem lehetséges, akkor legkésőbb a kockázatvállalási szerződés megkötését megelőzően kell azokat a Hitelszövetkezetnek megvizsgálnia. A biztosítékok csak megfelelő biztosítás megkötése és Hitelszövetkezetre engedményezése mellett alkalmazhatók. Az elismert biztosítékok fő típusai a Hitelszövetkezetnél A biztosítékok osztályozása a hozzáférhetőség és értékállóság alapján történik. 5.1.1.
Elsődleges biztosítékok
Állami (költségvetési) garancia, Központi banki garancia, OBA által vállalt garancia
Állami garanciának minősül továbbá garáns olyan kezessége, mely mögött tulajdonosként az előző pontban lévő szerv áll.
Bankgarancia (külföldi és belföldi első osztályú bankok által nyújtott garancia).
Óvadék: a következő esetekben o készpénz letét, betét, takarékbetétkönyv o deviza betét (konvertibilis) o tőzsdén jegyzett, állam vagy központi bank által kibocsájtott értékpapírok, o váltó amennyiben az garantált, vagy a forgatmányosok között garanciára alkalmas cég van.
Jelzálog (Amennyiben a tulajdonjog bejegyzése megtörtént, illetve a bejegyzés iránti kérelem benyújtása megtörtént.)
Zálog o o o
Engedményezett normatív agrártámogatások (SAPS, TOP-UP)
Árbevétel engedményezés, amennyiben az engedményező és a kötelezett közötti üzleti kapcsolatból származó bevétel dokumentáltan minimum 12 hónapra visszamenőlegesen az engedményező Hitelszövetkezetnél vezetett folyószámlájára került jóváírásra és a hitel összege nem haladhatja meg az éves nettó partneri forgalom 20%-át.
Készfizető kezesség, amennyiben legalább első, vagy másodosztályú ügyfél nyújtja a kezességet.
- kézizálog (a birtokba vett ingóság), ingó jelzálogjog, keretbiztosítéki ingó zálogjog, zálogjog jogokon és követeléseken, közraktárjegy letétbe helyezése tőzsdeképes termények esetében.
12
Garantiqua Zrt. és MV Zrt. kezességvállalása
Opciós vételi jog az adós által felajánlott és Hitelszövetkezet által minősített ingatlan vagy ingóság biztosítékokra.
Munkáltató által igazolt, munkaviszonyra tekintettel járó munkabér, amennyiben annak átutalása a Hitelszövetkezetnél vezetett folyószámlára történik
5.1.2.
Másodlagos biztosítékok
Készfizető kezesség, váltókezesség nem első osztályú ügyfél esetén, de a kezességvállalás elsődleges biztosítékkal fedezett.
Bevétel engedményezés - megfelelő szerződéses háttérrel - a vevő fizetőképessége esetén.
Tőzsdén jegyzett értékpapírok.
5.1.3.
Egyéb előírások a biztosítékokra vonatkozóan
Minden hitelnél, garancia és kezességvállalásnál a biztosítéki szerződéseket – amennyiben ezt jogszabályi előírások kötelezővé teszik, avagy az ügylet és ügyfélkockázat indokolja - közjegyzői okiratba kell foglalni.
A másodlagos biztosítékok csak elsődleges biztosítékokkal megerősítve fogadhatók el.
Másodlagos biztosíték önmagában maximum 30 %-ot képviselhet a biztosítéki szerkezetben. A garanciát nyújtók és kezességet vállalók hitelminősítési kategóriái a Hkr. 108.§.(1) bek. alapján A Hitelszövetkezetnél 2012.-évben csak Központi kormány által vállalt garancia került elfogadásra. A hitelezésikockázat-mérséklés során Hitelszövetkezetnél jelenleg nincsenek.
felmerülő
piaci-
vagy
hitelezési
kockázati koncentrációk a
Olyan kitettség jelenleg nincs a Hitelszövetkezetnél, mely esetében a mérlegen belüli és kívüli nettósítást követően készfizető kezességet, vagy hitelderivatívát vett figyelembe a Hitelszövetkezet. Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értéke a Hitelszövetkezetnél a 2012. december 31-i auditált adatok alapján 1.010.045 eFt.
6. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A Hitelszövetkezet a Működési kockázatról szóló 200/2007.(VII.30.) Korm. Rendelet 3.§.-ában meghatározott ún. Alapmutató módszere alkalmazására jogosult. Az Alapmutató módszere alapján számított Működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Hitelszövetkezetnél a 2009., 2010., 2011., évi auditált adatok alapján 9.970 eFt. Ennek tőkeszükségletét – évente változó nagyságrendben – a vonatkozó jogszabályok alapján 2008. évtől kezdődően kell figyelembe venni a szavatoló tőke számításánál.
7. JAVADALMAZÁSI POLITIKA A Javadalmazási politika személyi hatálya kiterjed a Hitelszövetkezet vezető állású személyeire – Igazgatóság elnökére, Felügyelő Bizottság elnökére, ügyvezető igazgatókra és a kockázatkezelőre. A Hitelszövetkezet mérete, belső szervezete, tevékenységének jellege és összetettsége alapul vételével határozza meg belső szabályzatban az alkalmazott javadalmazási politikáját. Az ügyvezetők és a kockázatkezelő javadalmazása teljes egészében alapbérből áll, teljesítmény alapú javadalmazás jelenleg a Hitelszövetkezetnél nincs alkalmazva. A kockázatkezelő díjazása független az ellenőrzött terület teljesítményétől. Az Igazgatóság elnöke, Felügyelő Bizottság elnöke továbbá a belső igazgatósági tag ügyvezető igazgató választott tisztségviselői minőségében egyaránt a Közgyűlés által meghatározott tiszteletdíjban részesülnek, mely jellegét tekintve szintén fix, nem teljesítmény alapú javadalmazásnak minősül. A Hitelszövetkezet javadalmazási politikáját a Hitelszövetkezet Igazgatósága jogosult elfogadni, illetve szükség esetén módosítani.
13
Összesített információk a javadalmazásról a vezető állású személyekre és a Hpt. 69/B. § (2) bekezdés szerinti, a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyekre lebontva 2012. ÉVRE VONATKOZÓ JAVADALMAZÁS (eFt) Javadalmazásban részesülők
Teljesítményjavadalmazás 0
Javadalmazás állandó összege 8.925
Az üzleti év során kötött új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések és végkielégítések száma A ki nem fizetett, halasztott javadalmazás összege Az üzleti évben odaítélt halasztott javadalmazás kifizetett és teljesítménnyel korrigált összege
száma 7 0 0 0
Kelt: Pécs, 2013. június 12. „Mecsekkörnyék” Hitelszövetkezet
14
