Ópusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2007. (I.12.)számú rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 17/2007. (IX.28.) számú rendelettel.) Ópusztaszer Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és annak végrehajtására megalkotja a Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat). (Egységes szerkezetben az 1990. évi LXV. törvény rendelkezéseivel; a törvény szövegét Ötv. megjelölés jelzi.
vonatkozó
I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ópusztaszer Község Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Székhelye: 6767 Ópusztaszer, Tóhajlat 130. Ötv. 9.§ (1) „Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli.” (2) Ópusztaszer Község Képviselő-testülete önállóan, szabadon, demokratikusan, a település közvéleménye által ellenőrizve végzi munkáját. Gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. (3) A képviselő-testület területére terjed ki.
működése
Ópusztaszer
község
Ötv. 9.§ (2) ”Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester a képviselő-testület bizottságai, részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el.”
közigazgatási
2 2.§ A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címere szerepel „Ópusztaszer Község Polgármesteri Hivatala” felirattal. A polgármester és a jegyző kör alakú bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címere szerepel „Ópusztaszer Község Polgármestere”, illetve „Ópusztaszer Község Jegyzője” felirattal. II. Fejezet A képviselő-testület I. Cím A képviselő-testület létszáma, hatáskörök átruházása és az át nem ruházható hatáskörök 3.§ A képviselő-testület tagjainak száma: 10 fő. A képviselők névsorát jelen rendelet függeléke tartalmazza. 1 Ötv.9.§ (3) „A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.” 4.§ (1) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, annak gyakorlásáról kötelesek – az önkormányzati hatósági ügyek kivételével – a képviselő-testületnek legkésőbb a soron következő második ülésén beszámolni. (2) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. Ötv. 10. § (1) „A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; 1
Módosította a 17/2007. (IX.28.) számú rendelet 2. §-a. Hatályos: 2007. október 1-től.
3 c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékműállítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja.” 5.§
4 A képviselő-testület a kölcsönös érdekek alapján együttműködhet és megállapodást köthet más önkormányzatokkal, intézményekkel, szervekkel. A megállapodás aláírására a képviselő-testület döntését követően kerülhet sor. II. Cím A képviselő-testület munkaterve, ülései 6.§ (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. (2) A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér: a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, a községben működő pártoktól, társadalmi szervezetektől, valamint az önkormányzati és közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől. (3) A tervezet összeállításánál figyelembe kell venni az Ötv-ben és egyéb vonatkozó jogszabályokban az önkormányzat és szervei feladataira vonatkozó rendelkezéseket. (4) A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések tervezett időpontjait, az ülések napirendjét, a napirend előadóit, az előzetes bizottsági állásfoglalás szükségességét, az előterjesztések előkészítésének határidejét, a közmeghallgatás és falugyűlés időpontját, valamint ezek napirendjét. Ötv. 12.§ (1) „A képviselő-testület szükség szerint, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselőtestület bizottságának az indítványára.” 7.§ (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Ötv. 30.§ „A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.” (2) Rendes ülést a képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott számban tart. (3) Rendkívüli ülést kell összehívni a képviselők egynegyedének, bármely bizottságnak, valamint a polgármesternek az indítványára.
5 (4) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és az összehívás indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított 6 napon belül köteles összehívni. (5) Indokolt esetben a képviselő-testület az ülést megelőzően 4 órával futár, vagy telefonértesítés útján is összehívható. III. Cím A képviselő-testületi ülések összehívásának rendje 8.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti. (2) Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét és időpontját, a napirendi pontokat és előterjesztőik nevét. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés előtt 8 nappal kell kiadni. (3) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni: az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit, a napirend által érintett személyek, ha jelenlétük a napirend tárgyalásához szükséges, a bizottságok nem képviselőtagjait, akit a polgármester meghívott. (4) A testületi ülések anyaga a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető. Ötv. 36.§ (2) e) [A jegyző] „tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén.” IV. Cím Az ülések nyilvánossága, zárt ülés Ötv. 12. § (3) „A képviselő-testület ülése nyilvános.” 9.§ (1) A képviselő-testület nyilvános ülésének meghívóját és az előterjesztéseket az ülés időpontját megelőző6. naptól a községi önkormányzat hivatalában – annak hirdetőtábláján – kell közszemlére tenni. Ötv. 12.§ (4) „A képviselő-testület:
6 a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylőszemélyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.” Ötv. 15.§ (1) „Minősített többség szükséges a 10.§ a), b), e), f), g), pontokban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14.§ (2) bek.], valamint a 12.§ (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. (2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.” V. Cím A képviselő-testület ülése, a tanácskozás rendje Ötv. 14.§ (1) „A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.” 10.§ Határozatképtelenség esetén – ugyanazon napirend megtárgyalására a képviselő-testület ülését – 7 napon belül újra össze kell hívni. 11.§ A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja az ülés határozatképességét, javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítőkre, szóban tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, továbbá szóbeli tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről, javaslatot tesz az ülés napirendjére és megindokolja, ha az a tervezettől eltér. 12.§
7 (1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. (2) Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előadó vita előtt válaszol. (3) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatról a képviselők vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel döntenek. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. (4) Határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben őbármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. (5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplőhatározati javaslatról dönt a testület 13.§ A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében: a. figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltért a tárgyalt témától; a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértőkifejezést használ; b. rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít; c. ismétlődés esetén a képviselőtől a szót megvonhatja; d. a rendbontó képviselő tiszteletdíját legfeljebb egyhavi tiszteletdíj mértékében megvonhatja. 14.§ A nyilvános ülésen megjelent állampolgárnak a képviselő-testület felszólalási jogot adhat. A jog megadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. VI. Cím Előterjesztés 15.§ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításért annak előadója felelős. Az előterjesztő az előkészítés során köteles figyelembe venni a napirend témájában érintett személyek és szervek véleményét, javaslatait. 16.§ (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az előterjesztő megnevezését, az előterjesztés iktatószámát, az előterjesztés tárgyát, a lehetséges döntési
8 alternatívákat és azok jogszabályi alakját, határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet, végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős megnevezését, valamint az előterjesztés írásos indokolását. (2) Tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető. (3) Az előterjesztést a jegyzőnek törvényességi véleményezés végett be kell mutatni. (4) Az előterjesztéseket a meghívóval együtt kell kiadni. Az ülésen kiosztható előterjesztéseket – sürgős esetben – a polgármester engedélyezi, melynek megtárgyalásáról a képviselő-testület dönt. Ez esetben a jegyzőnyilatkozik, hogy az előterjesztést a képviselő-testületi ülésen törvényességi szempontból véleményezni tudja-e. VII. Cím Kérdés, interpelláció Ötv. 19.§ (2) „A települési képviselő: a képviselőtestület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni;” 17.§ (1) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdezőnyilatkozik, a képviselőtestület nem dönt. (2) Ha a kérdés alapján intézkedésre van szükség, arról a polgármester a legközelebbi ülésen a megtett intézkedésekről beszámol. 18.§ (1) A képviselői interpellációt a képviselő-testület ülésének kezdetéig, vagy azt megelőzően legalább 48 órával írásban kell a polgármesterhez benyújtani. (2) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló képviselő nevét, annak a nevét, akihez az interpelláció irányul, az interpelláció tárgyát illetve azt, hogy a képviselő a testületi ülésen szóban kívánja-e az interpellációt indokolni. (3) A képviselő-testület ülését megelőző 48 órával beadott interpellációra lehetőség szerint a testületi ülésen érdemi választ kell adni. (4) A polgármester – a jegyző útján – biztosítja az nyilvántartásba vételét és az érdekelthez történőeljuttatását.
interpelláció
9
VIII. Cím A szavazás rendje, határozathozatal, jegyzőkönyv Ötv. 14.§ (1) „A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.” 19.§ A polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplődöntési javaslatokat szavaztatja meg. 20.§ A képviselők igen, nem vagy tartózkodás szavazással vesznek részt a szavazásban. A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel történik. Ötv. 14.§ (2) „A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőknek kell tekinteni.” 21.§ (1) Szavazategyenlőség akkor áll fenn, ha a határozati javaslatra a jelenlevő képviselők pontosan fele szavazott igennel, a másik fele nemmel. (2) Szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület dönt a határozati javaslat további tárgyalásáról. Titkos szavazás 22.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart, amikor jogszabály kötelezően írja előszámára; titkos szavazást tarthat az Ötv. 12.§ (4) bekezdése alapján meghatározott esetekben, továbbá a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványára.
10 (2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólapok, urna, fülke) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről jelentést tesz a testületnek. Ha a titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazás továbbfolytatásáról a képviselő-testület dönt. Név szerinti szavazás Ötv. 18.§ (3) „A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.” 23.§ (1) A képviselő-testület a polgármester vagy bármelyik települési képviselő indítványára név szerinti szavazást tart, a javaslatról a testület vita nélkül határoz. (2) Név szerinti szavazás estén a jegyzőABC sorrendben olvassa a települési képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően hangos „igen”, ”nem” „tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak. A jegyzőa nyilatkozatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Minősített többség Ötv. 15.§ (1) „Minősített többség szükséges a 10.§ a), b), e), f), g), pontokban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14.§ (2) bek.], valamint a 12.§ (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. (2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.” 24.§ A megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges titkos szavazás elrendeléséhez, zárt ülés elrendeléséhez, valamint a képviselő-testület munkatervének elfogadásához.
11 Jegyzőkönyv Ötv. 17.§: „(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyzőgondoskodik. (2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormány által rendeletben kijelölt szervnek (közigazgatási hivatal). (3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. 25.§ (1) A jegyzőkönyv tartalmazza: a. az ülés helyét és idejét, b. az ülésen megjelent képviselők és tanácskozási joggal jelenlevők nevét, c. az elfogadott napirendi pontokat és azok előadóit, d. a kérdést feltevők és válaszadók nevét, e. a hozzászólók nevét, mondanivalójuk lényegét, módosító, vagy kiegészítő javaslataikat, f. a döntés szó szerinti szövegét (ha a döntés a tervezethez képest nem módosult, a döntés szövege mellékletként is csatolható, ez esetben a jegyzőkönyvbe a melléklet számára utalni kell), g. a kérdéseket és az interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat, h. az interpellációra adott válasz elfogadásának tényét. (2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyzőés két főjegyzőkönyv-hitelesítőírja alá. (3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi a meghívó, a jelenléti ív, valamennyi írásos előterjesztés, a név szerinti szavazás eredményét rögzítőjegyzőkönyv, továbbá a jegyzőesetleges törvényességi észrevétele. 26.§
12 A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyzőkezeli, azokat évenkénti gyűjtésben őrzi a levéltárnak történőátadásig. A jegyzőkönyv eredeti példányát a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalhoz felterjeszti, egy példányát pedig a Községi Könyvtárban helyezi el. 27.§ A képviselő-testület határozatait és rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A megjelölés tartalmazza a határozat számát és meghozatalának idejét. III. fejezet Lakossági fórumok I. Cím Közmeghallgatás Ötv.13.§ „A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.” 28.§ (1) A képviselő-testület köteles közmeghallgatást munkatervében meghatározott napirendek előtt.
tartani
az
éves
(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét a tervezett időpont előtt 10 nappal közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. II. Cím Falugyűlés 29.§ (1) A lakosság közvetlen tájékoztatása a fontosabb döntések előkészítésébe történőbevonása érdekében a polgármester falugyűlést hívhat össze. (2) A falugyűlést a képviselő-testület rendelkezései alapján a polgármester készíti elő, hívja össze és vezeti le.
13 IV. fejezet Rendeletalkotás Ötv. 16.§ (1) „A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az önkormányzati rendelet a képviselőtestület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. (3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.” 30.§ (1) Rendelet-alkotást kezdeményezhet bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester és a jegyző. (2) A rendelet-tervezetet írásos indokolással kell a képviselő-testület elé terjeszteni. (3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyzőfeladata. (4) A választópolgárok széles körét érintőrendelet-tervezetet, az azt tárgyalt képviselő-testületi ülés előtt 6 nappal közszemlére kell tenni, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. (5) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyzőgondoskodik. (6) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététel. A kihirdetést követően az önkormányzati rendelet egy eredeti példánya a Polgármesteri Hivatalban és a Könyvtárban megtekinthető.2 V. fejezet Települési képviselők Ötv. 19. § „(1) A települési képviselőa település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. 2
Módosította a 17/2007. (IX.28.) számú rendelet 3. §-a. Hatályos: 2007. október 1-től.
14 A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követőülésen a 32. § szerint esküt tesz. (2) A települési képviselő: a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni; b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; d) megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet; e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni; f) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.” 31. § (1) A települési képviselőköteles: a. szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen, illetve a bizottsági ülésen nem tud részt venni; b. bejelenteni személyes érintettségét, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel (Ötv.14.§ (2) bekezdés); c. amennyiben a kizárás a polgármestert érinti, a polgármester köteles az ülés vezetését az Szabályzat 9.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján átadni;
15 (2) A képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatai kezelésének szabályait és a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének szabályait a rendelet 7.sz mellékletet tartalmazza. 32.§ (1) Ha a képviselőa képviselő-testület egymást követőkét ülésén nem jelenik meg és távolmaradásának okát hitelt érdemlően nem igazolja, úgy tiszteletdíja legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkenthető. A megvonás kérdésében a polgármester dönt. (2) Ha a bizottsági tag képviselő a bizottsági ülésen egymás után két alkalommal nem jelenik meg és távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja, úgy tiszteletdíja legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkenthető. A megvonás kérdésében a képviselő-testület dönt.3 33.§ (1) A képviselő a választópolgárokkal érdekében fogadóórát tarthat.
való
közvetlen
kapcsolattartás
(2) A képviselőt a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal dolgozói, valamint az önkormányzat intézményeinek vezetői munkaidőalatt kötelesek fogadni. Ötv. 20.§ „(1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat. (2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.” 34.§ A képviselők szabályozza.
tiszteletdíját,
természetbeni
juttatását
külön
rendelet
VI. fejezet A képviselő-testület bizottságai 3
Módosította a 17/2007. (IX.28.) számú rendelet 4. §-a. Hatályos: 2007. október 1-től.
16
I. Cím Bizottságok létrehozása Ötv. 22. § „(1) A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot választ. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti.” 23. § „(1) A bizottság - a feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestületnek. (2) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. (3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” 35.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. (2) A bizottságuk munkájukról ciklusonként beszámolnak a képviselőtestületnek. Ötv. 24. § „(1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.” 36.§ (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
17 a. b. c. d. e.
5 5 5 3 3
tagú Ügyrendi és Jogi Bizottság, tagú Pénzügyi Bizottság, tagú Egészségügyi és Szociális Bizottság, tagú Vagyonnyilatkozati Bizottság, tagú Idegenforgalmi Bizottság
(2) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a képviselő-testület választja meg. Minden bizottságnak egy – a képviselő-testület által választott – elnökhelyettese lehet. (3) A bizottság tagjaira javaslatot tehet a polgármester, bármely települési képviselő, a bizottság tevékenységi körétől függően önkormányzati intézmény vezetője vagy közszolgáltatást nyújtó szervek vezetői. A bizottság kiegészítésére javaslatot tehet az illetékes bizottság is. 37.§ (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátásra ideiglenes bizottságot hozhat létre. (2) Az ideiglenes bizottság feladatát, és működési szabályzatát a képviselőtestület állapítja meg. (3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók. II. Cím A bizottságok feladatai 38.§ (1) A bizottság a feladatkörébe utal ügyekben: a. előkészíti a képviselő-testület döntéseit; b. dönt a költségvetésben rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök felhasználásáról; c. dönt az önkormányzati rendelettel a hatáskörébe utalt ügyekben; d. szervezi a képviselő-testületi döntések végrehajtását; e. állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakra; f. ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját; g. ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat. (2) Az egyes bizottságok feladat és hatáskörét a szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza.
18 III. Cím A képviselő-testület bizottságainak működési szabályai 39.§ A bizottságok működési szabályzatukat maguk határozzák meg. 40.§ (1) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amely a képviselőtestület éves munkatervében meghatározott napirendekre épül. (2) A bizottsági ülések összeállításánál a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot a polgármester indítványára és a bizottság tagjai 1/3-ának kérésére is össze kell hívni. (3) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására javaslatot tehet a polgármester, a jegyző, bármely bizottság tagja, bármely képviselő. (4) A napirendre vonatkozó írásos indítványt a bizottság elnökéhez kell eljuttatni. (5) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 6 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak. (6) A bizottság ülésére tanácskozási joggal az elnök meghívja a polgármestert, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatalnak a tárgyalt ügyben érintett ügyintézőjét, továbbá más egyéb érdekeltet. Ötv. 23.§ (3) „ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” 41.§ A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját tagjaira nézve hoz. Ötv. 27. §. „A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselőtestület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.”
19 42.§ (1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) Az egyedi ügyekben hozott döntések esetében a határozat teljes szövege a jegyzőkönyv tartalmát képezi. (3) A döntést tartalmazó jegyzőkönyvet meg kell küldeni meg kell küldeni a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalnak. 43.§ A bizottságok adminisztratív, ügyviteli és technikai feltételeinek ellátását az önkormányzat hivatala a jegyző útján biztosítja. A jegyző titkárt rendel a bizottság mellé. 44.§ A bizottságok iratait az ügykezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. VII. fejezet Polgármester, alpolgármester, jegyző I. Cím Polgármester Ötv. 32. § „A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.” 33. § „A polgármester tekintetében a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.” 45.§ (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. (2).A polgármestert tartós távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti
20
46.§ (1) A polgármester főbb feladatai: a. képviseli a képviselő-testületet; b. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit; c. előterjeszti a képviselő-testület munkatervét; d. elősegíti a képviselők munkáját; e. beszámol az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, tájékoztatót ad a lejárt határidő határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti fontosabb eseményekről; f. szervezi és ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását; g. aláírja a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvet és a képviselő-testület rendeletét; h. dönt az éven belüli áthidaló hitel (munkabér előleg) felvételéről; i. dönt a költségvetési tartalék 300.000 Ft-ig terjedőfelhasználásáról; j. fogadja a külföldi partnerek képviselőit; k. véleményt nyilvánít a települést életét érintőkérdésekben; l. kapcsolatot tart a médiumokkal; m. külügyi tevékenységet folytat. Ötv. 25. § „(1) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. (2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következőülésén határoz. 26. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.” (2) A képviselő-testület polgármester
bizottságainak
működésével
kapcsolatosan
a
a) intézkedik, ha a bizottság jelzése alapján a polgármesteri Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától való eltérést, önkormányzati érdeksérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli; b) kezdeményezheti a képviselő-testületnek a bizottságaira átruházott hatáskörök visszavonását, ha megállapítja, hogy a bizottság a hatáskörébe tartozó ügyben 30 napon belül érdemben nem intézkedett.”
21
Ötv. 35. § (3) „A polgármester, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.”
II. Cím Alpolgármester 47.§ (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát. (2) [Hatályon kívül helyezve.]4 Ötv 34.§ (1) „A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére - alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. […] (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatát.” III. Cím Jegyző Ötv. 36. § „(1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól. (2) A jegyzővezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző Hatályon kívül helyezte a 17/2007. (IX.28.) számú rendelet 1. §-a. Hatályon kívül: 2007. október 1-től. 4
22 a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselőtestület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (3) A jegyző köteles jelezni a képviselőtestületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.” 48.§ A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület külön megállapodása alapján más község önkormányzatának jegyzője helyettesíti. VIII. fejezet A polgármesteri hivatal Ötv. 38.§ (1) „A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.” 49.§ (1) A polgármesteri hivatal megnevezése: Ópusztaszer Község Képviselőtestülete Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) A polgármesteri hivatal székhelye: 6767 Ópusztaszer, Tóhajlat. 130.
23 (2) [Hatályon kívül helyezve.] 5 (3) [Hatályon kívül helyezve.]6 IX. fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 50.§ A helyi népszavazás, népi kezdeményezés előírásait külön önkormányzati rendelet szabályozza. X. fejezet Az önkormányzat gazdasági alapjai és az általa ellátott feladatok 51.§ (1) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik. (2) Az önkormányzat ellátja az Ötv. 8.§ (4) bekezdésében meghatározott kötelezőfeladatokat. (3) Az önkormányzat az Ötv. 8.§ (1) bekezdésében szereplőfeladatok közül az alábbiakat látja el: köztemetőfenntartása saját tulajdonban és kezelésben, helyi közutak és közterületek fenntartása, közösségi tér biztosítása a Faluház és Könyvtár üzemeltetésével. 7 XI. fejezet Záró és hatályba léptetőrendelkezések 52.§ A szabályzat mellékletei: a) 1. számú melléklet – a képviselő-testület bizottságai és a bizottságok tagjainak névsora; b) 2. számú melléklet – az állandó bizottságok feladat- és hatásköre; c) 3. számú melléklet – a települési képviselők, a polgármester, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának nyilvántartási szabályzata. 8
Hatályon kívül helyezte a 17/2007. (IX.28.) számú rendelet 1. §-a. Hatályon kívül: 2007. október 1-től. 6 Hatályon kívül helyezte a 17/2007. (IX.28.) számú rendelet 1. §-a. Hatályon kívül: 2007. október 1-től. 7 Módosította a 17/2007. (IX.28.) számú rendelet 5. §-a. Hatályos: 2007. október 1-től. 8 Módosította a 17/2007. (IX.28.) számú rendelet 6. §-a. Hatályos: 2007. október 1-től. 5
24
53. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, 7/2003. (IV.4.) KT. számú, valamint az ennek módosításáról rendelkező12/2004. (IV.3.) KT. rendelet.
Makra József polgármester
dr. Kónya Csaba Péter mb. jegyző
Kihirdetve: 2007. január 12. Ópusztaszer, 2007. január 12. dr. Kónya Csaba Péter mb. jegyző
