2006. (XII.21.) Ör. r

ELŐTERJESZTÉS Környe Község Önkormányzatának 2014. december 18-ai Képviselő-testületi ülésének 4. napirendi pontjához Tárgy: Előterjesztő

A helyi adópolitikai elvek érvényesülése, adófizetés alakulása Orlovits Tímea - jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja a helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzás lényegi eleme a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása, ennek egyik fontos forrása a helyi adók rendszere. A Mötv. lehetőséget biztosít az önkormányzatnak, hogy messzemenően figyelembe vegye a lakossági igényeket és a hatáskörébe utalt kötelező feladatain túl, önként vállaljon helyi közügy önálló megoldását. 2015. január 1-étől bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere, a helyi adók mellett úgynevezett települési adókat vezethetnek be. A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott - akár központi, akár helyi - közteher vonatkozik. Önkormányzatunk a 2014. novemberi testületi ülésen tárgyalta a helyi adók 2015. évi módosítási lehetőségeit. A Képviselő-testület döntése szerint újabb települési adó nem kerül bevezetésre, illetve az adómértékek se,m változnak a 2015. évben. Önkormányzatunk 1992. január 1-jétől vezetett be helyi adókat, mely adónemeket a jogszabályi módosítások, az adómérték változások, valamint az adómentességek és adókedvezmények megállapítása érdekében többször módosított az önkormányzat. Az adórendeletek az adó alanyok terhelőképességét figyelembe véve, a helyi sajátosságoknak megfelelően – a törvényi keretek között - állapítják meg a fizetési kötelezettséget. Helyi adó kivetési jogával önkormányzatunk a

 Építményadó  Helyi iparűzési adó  Magánszemélyek kommunális adója

16/2006. (XII.21.) Ör. r. 13/2006. (XII.21.) Ör. r. 15/2006. (XII.21.) Ör. r.

adónemek tekintetében élt. Az önkormányzati adóigazgatás magába foglalja az adózók kezelését (előírását, törlését, könyvelését) beszedését, adóellenőrzések lefolytatását és az önkormányzat által nyilvántartott helyi adó és gépjármű adó, hátralékok továbbá a szabálysértési eljárásban és az idegenben kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások behajtását. Adóigazgatási feladatként jelentkezik továbbá: a méltányossági kérelmek döntésre történő előkészítése; adó- és értékbizonyítványok kiállítása; adóigazolások kiadása; bírósági eljáráshoz költségmentességet igazoló nyilatkozatok kiadása.

2 2015. január 1-étől a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény új feladatot delegál az Önkormányzati adóhatóságokra. Megszűnik a magánfőzés jövedéki adó mentessége is. A magánfőző évi 1 000 forint átalányadót lesz köteles minden tárgyévet követő január 15-ig bevallani és megfizetni a lakóhelye szerinti önkormányzatnak. A bevétel a helyi önkormányzatoknál fog maradni, azonban a magánfőzéssel kapcsolatos nyilvántartási és egyéb adminisztrációs feladatokat is az önkormányzat fogja ellátni: a desztillálóberendezés megvásárlását a megszerzést követő 15 napon belül be kell jelentenie a magánfőzőnek az önkormányzatnál. A 2015. január 1-jét megelőzően megszerzett desztilláló berendezéseket 2015. január 15-ig köteles minden magánfőző bejelenteni a lakóhelye szerinti helyi önkormányzatnál. Környe Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal adócsoportja jelenleg 3 fővel látja el jegyzői hatáskörben – mint önkormányzati adóhatóság – lévő adóhatósági feladatokat. Munkájukat a hatályban lévő jogszabályok, önkormányzati határozatok alapján jegyzői szakmai irányítás alapján végzik. Az önkormányzati adóhatóság látja el az önkormányzat működéséhez szükséges források jelentős részének beszedését, egyben más, az állam által ide delegált hatósági feladatokat is végez (gépjárművek adóztatása, adók módjára behajtandó köztartozások beszedése stb.). Az adóigazgatási feladatok címzettje a jegyző, így minden esetben, az ő nevében jár el az önkormányzati adóhatóság. Környe Község Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek (ennek legjelentősebb része a helyi adókból befolyó bevételek), az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók biztosítják. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók és bírságok (gépjárműadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illettik meg.

2014.12.05-IG BEFOLYT BEVÉTELEK Építményadó * Magánsz. komm. adó Helyi iparűzési adó * Gépjármű adó ** Késedelmi pótlék Idegen bevétel *Környe + Ipari Park 40%-a **Környe 40%

125 307 000 9 214 000 513 750 000 27 068 000 571 015 1 700 000

Adónemenkénti bevételek megoszlása (2014) 4%

0% 0% 19%

1%

Építményadó Magánsz. komm. adó Helyi iparűzési adó Gépjármű adó

76%

Késedelmi pótlék Idegen bevétel

3

1. Építményadó Az építmény adó hatálya alá mind a külterületi, mind a belterületi nem lakás céljára szolgáló épületek tartoznak.

2008. január 1-től az adó évi mértéke, az alábbi adótárgyak tekintetében a mai napig változatlan:  Külterületi, zárt kert (Leshegy, Homokhegy, Öreghegy, Környebánya, Fácánkert, Hobby-kert) építmények hasznos alapterülete után: 100,-Ft/m2  A magánszemély tulajdonában álló kereskedelmi vendéglátó ipar és egyéb szolgáltató tevékenység végzéséhez szükséges helyiség, a jogi személy (szövetkezet, gazdasági egység, Kft, Bt), a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonában álló tevékenységük végzéséhez szükséges építmény után: 500,-Ft/m2 Kiemelt övezet (Ipari Park) után:  2012. január 1-jétől Környe Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2011. (XI.25) sz. döntése alapján az építményadó mértéke a Tatabánya-Környe Ipari Parkban 1175,-Ft/m2. (2014. évre a maximált törvényi érték: 1.852,1 Ft/m2)

2. Helyi iparűzési adó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.. Ebben a tekintetben vállalkozónak minősül: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó; a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja; a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Az adó mértéke: 2003. január 1-től nem változott, az adó alapja*: 2% *Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell az előírásoknak megfelelően megosztania. Jogszabályi változás miatt módosult adóalap, illetve adóelőleg 2014-ben 2013 II. félévétől a nettó árbevétel csökkentő tételek közül az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke - az 500 millió Ft nettó árbevételt meghaladó vállalkozások esetében - korlátozottan vonható le.

4

2014-ben a fenti szabályozás már az egész évi adószámítást érintette. A környei vállalkozások közül e jogszabályi változás két céget érintett, ami összesen 772 eFt adónövekedést eredményezett. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) 40/A.§-át módosította a 2013. évi CIII. törvény 22.§ (1) bekezdése, mely hatályba lépett 2013. VII. 1-től. Eszerint a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő iparűzési adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5%-a. Az adóévben megfizetett útdíj 7,5%-a a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le. 2014-ben az e-útdíj kedvezmény érvényesítése miatt 8.353 eFt.-tal csökkent az adóelőleg. (Központi költségvetésből pótelőirányzat juttatással a kedvezmény visszaosztásra került az önkormányzathoz) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke 5.000,-Ft/nap. (Htv. szerinti maximum értékkel megegyező). Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, valamint ha bármely - az előzőekben nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. 2014 évben hét cég adott bevallást, mely alapján az adó 1.788 eFt. volt, további öt cég tevékenységének időtartama meghaladta a 181 napot, ezért tevékenységének helye telephelynek minősül és a továbbiakban már állandó jellegű iparűzési adó tevékenységnek számít, ezért bevallását következő év május 31-ig kell benyújtania.

3. Vállalkozók kommunális adója Környe Község Önkormányzatának Képviselő-testülete „Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról” illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 24 §-ban kapott felhatalmazás alapján, a vállalkozók kommunális adója megállapításáról szóló 14/2006. (XII.21) Ör. sz. rendeletet 2011. január 1-jétől hatályon kívül helyezte. 2012. január 1-jétől az elévülési idő végéig ( 2016. december 31.) kell a számlát vezetni.

4. Magánszemélyek kommunális adója Magánszemélyek kommunális adóját kell fizetnie annak a magánszemélynek, aki a naptári év első napján az önkormányzat belterületén lévő  építmény tulajdonosa,  beépítetlen földrészlet (építési telek) tulajdonosa,  nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője, illetve bérleti jogával rendelkezik. 2008. január 1-től az adó évi mértéke: (2014. évre a maximált törvényi érték: 28.624,3 Ft/év)

6 000,-Ft/év

5

5. Gépjárműadó A gépjármű adóztatását a gépjárműadóról szóló módosított 1991. évi LXXXII tv. (továbbiakban Gjt.) határozza meg. Az adóztatás országosan egységes elvek, mértékek, kedvezmények és mentességek alapján történik. 2013. január 1-jétől módosult jogi szabályozás értelmében a központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. tv. 32. §. (1) bekezdés a.) pontja szerint a települési önkormányzatot illeti meg a gépjármű adóról szóló tv. alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a, a korábbi 100%-kal szemben. Az adó alapja:  személyszállító gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.  autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege ( önsúlya)  tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége ( raksúlya ) 50%-ával. Az adó mértéke: Személyszállító gépjármű után     

gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt gyártási évet követő 4 – 7. naptári évben 300 Ft/ kilowatt, gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft / kilowatt, gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft / kilowatt gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft / kilowatt.

A légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű - ide tartozik az útkímélő tengellyel rendelkező jármű is - nyerges vontató, tehergépjármű, valamint autóbusz után az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 850,-Ft. Tehergépjármű, autóbusz esetében, amennyiben nem légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű - útkímélő tengellyel nem rendelkező - jármű, valamint lakókocsi, lakópótkocsi, pótkocsi, utánfutó után, illetőleg a légrugózás tényét tanúsító adózói írásbeli bejelentés hiányában az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1380,-Ft.

6. Államigazgatási eljárási illeték Az önkormányzati adóhatóságnál kezdeményezett eljárásokban az adózók az illetéket az önkormányzat illetékbeszedési számlájára fizetik meg. A beszedett államigazgatási illetékekről nyilvántartást kell vezetni, és minden negyedévet követő hó 15-ig kell átutalni a Magyar Államkincstár illetékbeszedési számla javára, mely kötelezettségének az önkormányzat eleget tett 2014. évben 35 adózó fizetett illetéket 130 eFt összegben, amely továbbutalásra került.

2014. évi adóhatósági tevékenység Környei Önkormányzati adóhatóság illetékességi területén 2014. december 5-ei állapotnak megfelelően az adózási adatok az alábbiak:

6

Adóalanyok száma: Építményadó: Magánszemélyek kommunális adója: Helyi iparűzési adó: Gépjárműadó:

632 fő 1534 fő 426 fő 1534 fő

2014. évben az adókivetésről és az adóbefizetések alakulásáról 2 év számadatainak tükrében az 1. sz. mellékletben kívánunk számot adni.

Hátralékállomány Adónemenként az alábbi jelentős hátralékok állnak fenn, melyben a felszámolás alatt álló cégek tartozásai is szerepelnek:    

Építményadó: Magánszemélyek kommunális adója: Helyi iparűzési adó: Gépjárműadó:

12 fő (85-ből) 22 fő (204-ből) 11 fő (89-ből) 9 fő (254-ből)

11,8 mFt (12,5 mFt-ból) 0,9 mFt (2,7 mFt-ból) 35,1 mFt (43,8 mFt-ból) 16,7 mFt (20,9 mFt-ból)

Hátralék állomány megoszlásának bemutatása diagram segítségével

Jelentős hátralék megoszlása (fő)

245

182 73 12 Építményadó

22 Magánsz k adó

78 11 HIPA

9 Gépjárműadó

Jelentős hátralék megoszlása (mFt) 0,7

8,7

4,02

35,1

16,7

1,8 11,8 0,9 Építményadó

Magánsz k adó

HIPA

Gépjárműadó

7

Fizetési könnyítés A méltányossági eljárást az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény 133-134§-ai szabályozzák, fizetési halasztás, részletfizetés adómérséklés formájában. A 2014-es adóévben az adóhatósághoz  részletfizetési kérelem három érkezett, melyből o egy az év folyamán teljesítésre kerül, o kettő fizetése folyamatban van, Adóelőleg módosításra hat esetben került sor iparűzési adóban ( összesen 7.765 eFt. törlés.) 2003. évi XCII. törvény 42.§-a (2) bekezdése alapján az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha az előző időszak (év, félév, negyedév) adatai alapján fizetendő, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

Felszámolási eljárás Továbbra is jelentős nagyságot mutatnak a megszűnő, illetve eltűnt vállalkozások, akiktől nem lehet az adókat még végrehajtási eljárásban sem beszedni. A felszámolási eljárás megindulását követően az önkormányzati adóhatóságnak már nincs lehetősége a tartozás behajtására. Hitelezői igény bejelentése tehető meg a felszámoló felé, azonban eddig egyetlen felszámolás befejezéséből sem térült meg tartozás A felszámolási eljárás végéig majd ettől számítottan a követelés elévüléséig (5 év) az adóhatóság köteles nyilvántartani e tatozásokat, növelve ezzel a hátralékállományt. Ennek eredményeképpen a következő években is megjelennek a tőke- és pótléktartozások. 2009-2014-ig tizenegy gazdasági társasággal szemben folyik felszámolási eljárás, a hitelezői igényt az önkormányzati adóhatóság benyújtotta, a követelésünket a felszámoló nyilvántartásba vette a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX tv. 46 § (7) bekezdésének megfelelően.

iparűzési adó gépjármű adó építmény adó váll. komm. adó késedelmi pótlék

5 121 069,-Ft. 1 525 131,-Ft. 787 500,-Ft. 29 700,-Ft. 1 707 462,-Ft.

Összesen:

9 170 862,-Ft

Hátralék csökkentése érdekében tett intézkedések: A végrehajtási cselekmények közül a fizetési felszólítást, a letiltást, a hatósági átutalási megbízást alkalmazzuk rendszeresen. Az adóhátralék behajtásának eredményességét befolyásolja, hogy egyre több adózó munkanélküli, illetőleg többen minimálbérre vannak bejelentve, a segélyek pedig nem vonhatóak végrehajtás alá. A 2011. évi CXCI. tv. megszüntette vagy átalakította a rokkantsági nyugdíjakat és a megváltozott munkaképességűek szociális ellátásait. Új ellátások: rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás. A korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja egészségbiztosítási ellátássá (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátássá) alakul át, a korhatár felettieké öregségi nyugdíjjá alakul át. A fentiek miatt az adózóink többsége már nem rokkantsági nyugdíjas – amiből letiltható volt az adó - , hanem rehabilitációs járulékot kap – melyből az adó már nem letiltható.

8

2014-bn 1951 db. fizetési felszólítást és 97 db. végrehajtási értesítést küldünk ki. A letiltható jövedelemmel rendelkező adózóknál összesen 52 esetben letiltást adtunk ki, melyből 1.440 eFt. folyt be. A letiltások foganatosítása folyamatos, a megtérülés áthúzódik a 2015-ös költségvetési évre. Hatósági átutalás megbízás 22 db – melyből megtérült 1.160 eFt. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII törvény 161/A. §-a értelmében az állami adóhatóság az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányuló szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat. Az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 000 forintot elérő tartozás végrehajtása céljából. 2014 évben 16 cég esetében éltünk az Önkormányzati köztartozás NAV felé történő bejelentési lehetőséggel. A beszámoló elkészültéig még nem volt sikeres behajtási tevékenység a NAV részéről. A gépjárműadóról szóló 1991.évi LXXXII. törvény 9. § (4) bekezdése szerint amennyiben az adóalany gépjárműadó tartozása az egy évi adótételt meghaladja, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárművének a forgalomból való kivonását. A jogszabályi lehetőséget figyelembe véve 6 gépjármű esetében történt kezdeményezés az Okmányirodánál a gépjárművek forgalomból való kivonására. A forgalomból történő kivonás hatására 77 eFt gépjárműadó került megfizetésre. A behajtási cselekményekre történt teljesítéseket az alábbi táblázat mutatja:

Adónem Építményadó

Összeg ezer forintban 3 382

Magánsz. komm. adója

1 277

Iparűzési adó

23 494

Gépjármű adó

7 754

Késedelmi póték

1 619

Idegen bevételek

2 639

ÖSSZESEN

40 165

ADÓK MÓDJÁRA BEHAJTANDÓ KÖZTARTOZÁSOK: Egyéb bevételek Legnagyobb részt a rendvédelmi szervek által kiszabott szabálysértési bírságok, helyszíni bírságok kerülnek előírásra ezen a számlán.

Idegen bevételek (Nem vagy csak kis részét (40%) képezik az Önkormányzat bevételeinek) A Társhatóságok, Földhivatalok, állam által megelőlegezett gyermektartásdíj, közigazgatási bírságok általi behajtási megkeresések.

9 A behajtásra átadott ügyek nagymértékben olyan személyeket érintenek akik a társadalom hátrányos helyzetű, szegényebb rétegeiből kerülnek ki így nem csak a bírságok befizetése jelent problémát hanem a szolgáltató által kimutatott díjhátralék is. A behajtás során ezen személyek letiltható jövedelemmel és lefoglalható ingósággal nem rendelkeznek. A végrehajtás eredményességét és annak folyamatát nagyban akadályozza, hogy az elmarasztalt személyek fellelése, elérhetőségük megszerzése külön „nyomozást” igényel, illetve néha lehetetlen, mivel az érintett személyek egy része nem tartózkodik a bejelentett lakcímén, sem a tartózkodási helyén, fiktív lakcímmel, illetve kizárólag település szintű lakóhellyel rendelkezik. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására és elfogadására. Fentiekre tekintettel az alábbi határozat-tervezetet terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé:

Határozati javaslat

…./2014. (XII.18.) számú képviselő-testületi határozat Környe község képviselő-testülete akként határozott, hogy Környe Község Önkormányzati Adóhatóságának beszámolóját elfogadja. Ez úton is megköszöni a település lakosainak és vállalkozóinak a befizetett adóforintokat, és kéri, hogy - Környe település további fejlesztésének elősegítésére figyelemmel – adózási kötelezettségüknek továbbra is eleget tenni szíveskedjenek. Felelős: Határidő:

Orlovits Tímea jegyző azonnal