Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete
LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL
Ercsi Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Ltv.) vonatkozó szakaszainak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Ercsi Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakásokra (továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség). (2)
A lakástörvényben és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
I. fejezet Általános rendelkezések A lakás elidegenítés szabályai 2. § (1) Önkormányzat tulajdonában lévő lakás vételi jog, illetve a tulajdonos által elidegenítésre kijelölt lakások tekintetében az elővásárlási jog jogosultjának vagy a tulajdonos kezdeményezésére idegeníthető el. (2)
Műemlék, műemlék jellegű épületben lévő önkormányzati lakás elidegenítése minden esetben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulásával történhet. A lakás vételárának megállapítása
3. § (1) A lakás vételárát a lakástörvény 52. §-ban meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítani. Az adásvételi szerződés megkötésekor az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet. (2)
15 éven belül épült vagy 15 éven belül teljes felújításban részesült ingatlan esetén a forgalmi érték 80%-a a vételár. Amennyiben a 15 éves fordulópont az értékbecslés évében van, akkor a forgalmi érték 90 %-a a vételár. 15 évnél régebben épült vagy 15 éven belül teljes felújításban nem részesült többlakásos házingatlan esetén a forgalmi érték 70 %-a a vételár.
(3)
A 15 éves időtartam meghatározásánál az adott ingatlanra vonatkozó értékbecslés készítésének időpontját kell alapul venni. Fizetési feltételek és kedvezmények
4. § (1) A vevő a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át köteles egy összegben megfizetni. (2)
Amennyiben a bérlő, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozóknak egy főre jutó nettó jövedelme az adásvételi szerződés megkötését megelőző év alapján nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, illetve egyedülálló személy esetén 200 %-át, valamint nem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladó ingó és ingatlan vagyonnal, akkor a vételár 10 %-át köteles egy összegben megfizetni.
(3)
A vételár egy összegben történő kifizetésekor a vevőt 20 % vételár kedvezmény illeti meg. Amennyiben a vevő a vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, a megmaradt vételárhátralék 10 %-ának megfelelő árengedmény illeti meg
(4)
Részletfizetés esetén a vevőt legfeljebb 20 év törlesztési idő illeti meg. Ha a vevő a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, kérelmére legfeljebb 25 év törlesztési idő illeti meg.
(5) (6)
A fennmaradó vételárhátralék kamata a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamat. A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé, és minden hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Ptk. 301. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell kikötni.
5. § (1) A megvásárolt lakásra a vételárhátralék erejéig jelzálogjogot, és ennek biztosítására Ercsi Város Önkormányzata javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. (2) A vételárhátralék teljes összegének kiegyenlítéséig harmadik személyek javára a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható.
II. fejezet A vételi, az elővásárlási jogra vonatkozó, valamint a kívülállók részére történő elidegenítés szabályai A vételi joggal érintett lakások elidegenítésének szabályai 6. § (1) Lakást vételi jog címén elidegeníteni azoknak - a lakástörvényben felsoroltaknak - lehet, akik vételi szándékukat 1995. november 30. napjáig benyújtották és a lakásuk nem tartozik a lakástörvény 46. §-ának hatálya alá. (2)
(3) (4)
Az elidegenítéshez el kell készíteni a műszaki dokumentációkat, a társasház alapító okiratot, az adásvételi szerződést, a társasház földhivatali bejegyzéséhez szükséges okmányokat. A vételár közlésére az önkormányzat nevében a polgármester jogosult. Az árajánlatnak tartalmaznia kell: - a lakás forgalmi értékét, - az eladási árat, - a kötelező előtörlesztés összegét, - a részletfizetés időtartamát, a kamat mértékét, - fizetési kedvezményeket, - tájékoztatást arról, hogy vételi joga van a lakásra és e jogával az árajánlat kézhezvételétől számított 6 hónapig élhet. Az elővásárlási jog alapján történő lakáselidegenítés feltételei
7. § (1) Az elővásárlási jog alapján értékesített lakás vételára a lakás forgalmi értéke, kivéve
azoknál a műemlék épületben lévő lakásoknál, ahol a lakásbérleti jogviszony határozatlan idejű és a bérlők hozzájárulás hiányában nem élhettek, illetve nem élhetnek elővásárlási jogukkal, ha az
elidegenítés akadálya elhárul, a vételár e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott mértékek 5 %-kal növelt összege.
azoknál a lakásoknál, ahol a bérlők 1995. november 30. napjáig vételi jogukkal nem éltek, az elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén a lakás vételára azonos az e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott mértékek 5%-kal növelt összegével.
8. § (1) A tulajdonos a bérlő felé árajánlatot tehet. Az árajánlatnak tartalmaznia kell: - a lakás forgalmi értékét, - az eladási árat, - a kötelező előtörlesztés összegét, - a részletfizetés időtartamát, a kamat mértékét, - fizetési kedvezményeket, - az ajánlati kötöttség időpontját, amely a vételár közlésétől számított 90 napot nem haladhatja meg, - tájékoztatást arról, hogy amennyiben a jogosult nem él az elővásárlási jogával, a bérlemény kívülálló részére is elidegeníthető. (2)
A bérlő kezdeményezésére indult eljárásban a kérelmet a Polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: - az elővásárlási jog gyakorlására jogosult személy(ek) családi és utónevét, születi helyét, idejét, - bérlővel együtt lakó nevét, hozzátartozói minőségét, - a megvásárolni kívánt lakás megjelölését, - a bérlő, bérlőtárs, társbérlő írásbeli hozzájárulását, amennyiben az egyenes ági rokon, vagy örökbefogadott gyermek gyakorolja az elővásárlási jogot. Üres és lakott lakások kívülállók részére történő elidegenítésének szabályai
9. § (1) Üres és lakott lakás - kívülállónak - kizárólag licit útján értékesíthető. (2)
Az üres lakás kikiáltási ára a forgalmi érték, lakott lakás kikiáltási ára a lakás lakottan megállapított forgalmi értékének 70 %-a.
(3)
Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a vételár teljes összegét egy összegben kell megfizetni, engedmény, vagy részletfizetési kedvezmény nem adható.
III. fejezet Helyiségek elidegenítése és vételára 10. § (1) A helyiség vételárának megállapításához - ha azt az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - két értékbecslést kell készíteni. A helyiség vételára a magasabb forgalmi értéket tartalmazó értékbecslésben meghatározott összeg. Az ennél - vevő által kezdeményezett - alacsonyabb vételáron történő elidegenítéshez a Pénzügyi, Gazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság döntése szükséges. Ha a két értékbecslés között 20%-nál nagyobb az eltérés, a Pénzügyi, Gazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság igazságügyi szakértői értékbecslés megrendelését kezdeményezheti. Az értékbecslések díját a bérlő és a tulajdonos közösen viselik. (2)
A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a helyiség településen belüli fekvését, nagyságát, műszaki állapotát, felszereltségét, berendezettségét, és a tényleges használat módját.
(3)
A helyiség forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek a helyiségre fordított, meg nem térített, bérbeszámítással, vagy bérleti díjcsökkentéssel el nem ismert értéknövelő beruházásai értékével.
11. § (1) A vételár kiegyenlítése kizárólag egy összegben történhet. (2) (3)
A vevő a vételár után köteles a hatályos jogszabályok szerinti ÁFÁ-t is megfizetni. Ha a helyiség bérlője elővásárlási jogával nem él az ajánlattételtől számított 90 napig, a helyiséget licit útján lehet értékesíteni a legmagasabb vételi ajánlatot tevőnek. A kikiáltási ár a forgalmi érték.
12. § Az elidegenítésre kijelölt, megüresedett helyiséget licit útján kell értékesíteni. A kikiáltási ár az értékbecslésben meghatározott forgalmi érték.
IV. fejezet Záró rendelkezések 13. § (1) A Képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy az e rendelet alapján elidegeníthető ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket megkösse. (2) Ercsi Város Polgármesteri Hivatalának az e rendeletben meghatározott vételi joggal érintett, valamint eladásra kijelölendő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket teljes körűen fel kell mérnie, valamint azokat a Pénzügyi, Gazdálkodási és Városfejlesztési Bizottságnak határozattal történő elfogadásra be kell mutatni. (3) A rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint - a jegyző gondoskodik. (4)
Az a lakásbérlő, aki e rendelet hatálybalépése előtt árajánlatot kapott, az abban meghatározott vételárért vásárolhatja meg a lakást.
Bátki József dr. Hekman Tibor polgármester
jegyző