Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 53/2002.(XII.13.) Kgy. rendelete az építményadóról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló – módosított - 1990. évi C. törvény 1.§ (1) és (3) bekezdésében, a 6.§-ában, valamint a 43.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építményadóról az alábbi rendeletet alkotja. Adókötelezettség 1.§ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). Az adó alanya 2.§ (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2)1 Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonos is felruházhatnak. (3) Társasház, -garázs és- üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Az adómentesség 3.§ Mentes az adó alól: a) minden olyan építmény, mely nem a vállalkozás célját szolgálja, b) a költségvetési szerv, valamint az egyház tulajdonában lévő építmény, c) a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán nyugdíjpénztár abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után, társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak., d) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési- oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
1
Módosítja a 47/2007.(XII.20.) Kgy. r. 1. §-a
e)2 az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség 3/A.§3 (1) Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján, helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a (2)-(6) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. (2) E § alkalmazásában felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya az (1) bekezdés szerinti mentességre vonatkozó igényét az adóhatóságnak bejelenti. (3) Az adóhatóság az adómenteségre jogosult kérelmét nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított, a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosítja. (4) Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének időpontját. A megkeresett hatóság 15 napon belül válaszol a megkeresésre. (5) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálogjog törlése iránt. (6) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a (3) bekezdésben nyilvántartott adót s annak a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatait az adózónak – az adóhatóság határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül – meg kell fizetnie. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 4.§ (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. 2 3
Módosította a 64/2003. (XII. 23.) Kgy. r. 1. §-a Kiegészítette a 47/2007.(XII.20.) Kgy. r. 2. §-a
(3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja 5.§ Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adó mértéke 6.§4 Az adó mértéke 971,-Ft/m2/év. 7.§5 (1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti. (3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
Adóbevallás 8.§ (1) A vállalkozási célú építményekről a tulajdonos az adókötelezettség keletkezésétől, változásától számított 15 napon belül köteles adóbevallást adni. (2) Nem kell újabb bevallást tenni már beadott adóbevallás esetén mindaddig, ameddig adókötelezettséget érintő változás nem következik be.
Értelmező rendelkezések 4
Módosította a 71/2004.(XII.23.) Kgy. r. 1. §-a, a 43/2006.(XII.13.) Kgy. r. 1. §-a, a 47/2007.(XII.20.) Kgy. r. 3. §-a 5 Módosította a 64/2003. (XII. 23.) Kgy.r. 2. §-a
9.§ (1) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használati joga – ideértve a külföldiek ingatlan használati jogát is - , a földhasználat és a lakásbérlet; (2) Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy) amely általában a talajjal való egybeépítés vagy talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény; (3) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. A lakáson belüli vállalkozási célú helyiség (orvosi rendelő, iroda, stb.) akkor tekintendő épületrésznek, ha az az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része; (4)6 Tulajdonos: Az ingatlan tulajdonosa az a személy, vagy szervezet aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának – a használatbavételi engedély kiadását megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók; (5) Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges – helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel; (6) Nem lakás céljára szolgáló helyiség: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletének 12. pontja szerint: az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra használ; (7) Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol belmagasság legalább 1,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és 3 oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a több szintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik; (8) Vállalkozási célú építmény: amely haszonszerzés céljára, üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére szolgál; (9)7 Nevelési – oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23.§6
Módosította a 71/2004.(XII.23.) Kgy. r. 2. §-a, hatályos 2005. I.1-től, a 47/2007.(XII.20.) Kgy. r. 4. §-a, hatályos 2008.I.1-től 7 Módosította a 64/2003. (XII. 23.) Kgy.r. 3. §-a
ában, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2.§-ában és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXX. törvény 2.§-ában és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §ában meghatározott intézmény; (10) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül. Záró rendelkezések 10.§ (1) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése építményadóról szóló 61/1999. (XII.23.) Kgy. rendelete és az ezt módosító 41/2000. (IX.14.) Kgy. és 49/2001. (XII.18.) Kgy. rendeletei 2002. december 31. napjával hatályukat vesztik. (2) Ez a rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba.
Dr. Botka László sk. Polgármester
Dr. Mezey Róbert sk. jegyző
Megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. december 13-án tartott ülésén. Kihirdetése Szeged Megyei Jogú Város Közlönyében történt.