2. tevékenység: Tanulmányi kirándulások iskolások számára

Projekt címe: Ég és Föld vonzásában – a természet titkai Projekt azonosítója: TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0018

Az ’Ég és Föld vonzásában – a természet titkai’ című projekt 2013 januárjában kezdődött, két éves tudománynépszerűsítő programsorozat. A célcsoport a NyugatDunántúl és Észak-Magyarország 10-18 éves korú diáksága. Egyik fő célkitűzés a tudományok-, és elsősorban a természettudományok iránti érdeklődés felkeltése, valamint az ilyen típusú főiskolai és egyetemi képzésekre jelentkezők számának növelése. Az alábbi, tervezett tevékenységekre az Észak-magyarországi régióban kerül sor. (A tevékenységek sorszámai a pályázat megvalósíthatósági tanulmányához igazodnak).

2. tevékenység: Tanulmányi kirándulások iskolások számára A megvalósítás helyszínének közelében (megye, térség) működő általános és középiskolák számára kidolgozott, egységes tematikájú, de eltérő szakmai tartalmú rendezvény a természettudományos tantárgyak és a csillagászati tevékenységek népszerűsítése érdekében. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Piszkéstetői Obszervatóriuma a magyarországi megfigyelő csillagászat epicentruma. Összesen négy kupolában találhatók a legmodernebb műszerezettséggel felszerelt teleszkópok, melyek megtekintése mellett a látogató diákok multimédiás demonstrációt kapnak a digitális képfeldolgozás alkalmazásairól a hétköznapi helyzetektől egészen a tudományos problémák megoldásáig. Célunk konkrét, a helyszínhez kötődő tudományos eredmények (pl. kisbolygó- és szupernóva-felfedezések) közérthető formában átadása, a felfedezés örömének átadása a nyitott és kíváncsi diákok számára. A kirándulások során a tudományos kutatói életpálya nehézségeit és szépségeit egyaránt illusztráljuk, kihangsúlyozva a tudomány nemzetköziségét, bemutva közvetlen kapcsolódásainkat vezető nemzetközi űrkutatási programokhoz. Tematika 1. Csoport fogadása 2. A program bemutatása-instrukciók a piszkéstetői tanösvény biztonságos végigjárására (1 fő) 3.Távcsövek bemutatása kupolánként (1 fő) 4.Tudománynépszerűsítő előadás az 1 m-es teleszkóp kupolájában (1 fő) 5.Séta az obszervatórium parkjában (1 fő) 6.Program zárása – élmények, tapasztalok összegzése (1 fő) Kapcsolat más projekttel MTA Lendület Fiatal Kutatói Program A megvalósítás ideje, gyakorisága A projekt időszaka alatt két tanévben, összesen 20 hónapban, havi átlagban kettő iskolai csoport (20-25 fő/csoport). A program időtartama a tematika szerint 1 óra. Célcsoport Az Észak-magyarországi, illetve Kelet-magyarországi általános iskolák felsőtagozatai és középiskolai tanulók és kísérőtanáraik. ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület


A 20 hónapban összesen 40 csoport, legalább 15 oktatási intézmény.

4. tevékenység: Tanulmányi kirándulások az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumba egyetemisták, doktoranduszok számára ELTE GAO MKK szakmai tevékenységéhez való bekapcsolódás- Asztrofizikai szakirányon és csillagász szakon tanulók részére a szakirány sajátosságainak megfelelő, kétnapos asztro-spektroszkópiai laborgyakorlat. Éjszakai észlelések (észlelési idők biztosításával). Aktív részvétel a csillagász szakos BSc és MSc hallgatók, illetve asztrofizikai témában dolgozó doktoranduszok képzésében, elsősorban tanrendbe iktatott spektroszkópiai témájú (speciális) előadások tartásával és 2 napos obszervációs gyakorlatok szervezésével az Obszervatórium észlelési infrastruktúrájára támaszkodva.



Fényes csillagok körüli exobolygók spektroszkópiai verifikálása és követése o Fotometriai úton detektált fényességváltozások alapján valószínűsített exobolygók létezésének spektroszkópiai verifikálását végezzük az m < 10 mag fényesség tartományban. o A már bizonyítottan bolygóval rendelkező fényes csillagok spektroszkópiai monitorozását végezzük. A már azonosított exobolygó-rendszer spektroszkópiai „follow up” vizsgálataival kimutatható, hogy a már felfedezett bolygón kívül még több is keringhet az adott rendszerben.



Kettős cefeidák spektroszkópiai vizsgálata o A cefeidát tartalmazó kettős rendszerek spektroszkópiai vizsgálata révén a kísérő csillag fizikai paramétereinek meghatározását végezzük. Az I. populációs cefeidák egy része kettős rendszer tagja, így a kísérő – főleg ha ez egy forró, kék fősorozati csillag – hatással van a látszó fényességre és színindexre is, ezek néhány század magnitúdós elcsúszása rontja a PL-reláció kalibrációjának pontosságát. Nagyon fontos tehát a cefeidát tartalmazó kettős rendszerek spektroszkópiai vizsgálata, a kísérő csillag fizikai paramétereinek minél pontosabb meghatározása. o A cefeida típusú pulzáló változócsillagok a kozmikus távolságok meghatározásában a mérföldkövek szerepét játsszák: az ún. sztenderd gyertyák a jól mérhető pulzációs periódusuk és az abszolút fényességük között fennálló periódusfényesség reláció miatt nagyon fontos szereplői a kozmikus távolságok meghatározásának. Tematika 1. nap 10:00 Érkezés szállás elfoglalása az ELTE GAO MKK-ban Feladatkiosztás, annak értelmezése, csoportban és önállóan végezhető tevékenységekre bontása 12:00 Ebéd 14:00 Digitális képfeldolgozás I. 15:30 Szünet 16:00 Digitális képfeldolgozás II. 18:00 Vacsora ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület


20:00 Éjszakai észlelés 2. nap 9:00 Az észlelések kiértékelése, feldolgozása 13:00 Ebéd 14:30 Laborjegyzőkönyvek elkészítése, bemutatása 16:00 Laborjegyzőkönyvek értékelése 18:00 Elutazás A megvalósítás ideje, gyakorisága A szorgalmi időszakban, évi 5 alkalommal 2 napos gyakorlat. Célcsoport Asztrofizikai szakirányon és csillagász szakon tanulók. 3-6 fős csoportokban összesen évente legalább 15 fő.

5. tevékenység: A tudományos közlés művészete – tudománymarketing a Piszkéstetői Obszervatóriumban egyetemisták, doktoranduszok számára Tudományos szakemberek részére, disszeminációt segítő kompetenciafejlesztő képzés az egyes tudományok népszerűsítése érdekében. A tudomány és a társadalom párbeszédét, a kutatók társadalmi szerepvállalását, a kutatási menetrendnek a társadalom oldaláról érkező igényekkel történő artikulálását előmozdító rendezvények szervezése (adott kutatási terület, eredmények, tevékenységek megismertetése, népszerűsítése a társadalomban és a társadalom részéről érkező visszacsatolás beépítése a kutatási menetrendbe). A tudományos életben való esélyegyenlőséggel összefüggő (nők a tudományban, tudományetikai kérdések, fiatalok ösztönzése) témák bemutatása és meghonosítása a közgondolkodásban. Tudománymarketing készségfejlesztői kurzus megvalósítása neves tudománynépszerűsítő szakemberek bevonásával, egyetemisták és doktoranduszok részére. Magyarországon az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseivel összhangban a tudásalapú gazdaság nélkülözhetetlen feltétele a különböző kutatások társadalmi és gazdasági beágyazottságának fokozása. A tudományos eredmények elterjesztése, egyrészt jelenti a társadalom és tudomány közötti kommunikációt (tudományos ismeretterjesztés) és párbeszédet (vitafórum tudományos és társadalmi kérdésekről). A kurzus segítségével javulnak a kutatók és oktatók készségei, tágulnak módszertani ismereteik a tudománykommunikáció módszertanáról, megteremthető a tudományos eredmények és ismeretek hatékony átadásának személyi feltétele a felsőoktatási intézményekben. A tudománymarketing kurzus által érintett témák az alábbi területeket öleli fel:  A kutatásokhoz, tudományos tevékenységhez kapcsolódó kommunikációs terv és cselekvési programok. ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület


 

    

A tudományos tevékenységek népszerűsítése a szélesebb közvélemény, (kiemelten a továbbtanulás előtt álló fiatalok körében) az MTMI területén. A felsőoktatási intézményekben keletkezett K+F+I eredmények gazdasági szektor felé történő elterjesztése, megismertetése. A gazdasági szereplők és egyetemi kutatók közötti szakmai, munkaerőpiaci, továbbképzési kapcsolatok kezelése. A tudományos érdeklődés felkeltése, az új tudományos eredmények népszerűsítése a természettudományi ismeretek iránt (a szélesebb közvélemény és kiemelten a középiskolás korosztály körében). A médiában való megjelenés hatékonyságának fokozása. Tudományos és ismeretterjesztő rendezvények szervezése. Tudományos eredmények disszeminációjának mérése. Mediációs és deliberatív technikák

Az előadásokat – a tudományos „Mini Mindentudás Egyeteme” sorozathoz hasonlóan – rögzítjük és a projektben létrehozott honlapon közzétesszük. A tevékenységhez kapcsolódó kiadványt valamennyi a pályázatban tervezett tevékenység célcsoportjánál fel kívánjuk használni. Olyan tájékoztató füzetnek szánjuk, amely bemutatja az intézményt, a pályázati célokat és lehetőséget biztosít a résztvevők számára a jegyzetelésre is. A tematika 1. nap 10:00 Érkezés –regisztráció, programismertetés. 10:30 – 11:30 Bevezető előadás – disszemináció, tudománymarketing 11:30 – 12:30 Második előadás 12:00 – 14:00 Ebéd 14:00 – 15:30 Harmadik előadás 16:30 – 18:30 Negyedik előadás 19:00 – 20:00 Vacsora 20:00 - 21:00 Szállás elfoglalása, utazás a PISZKÉS-re 21:00 – 23:00 Éjszakai észlelés – Kötetlen beszélgetés szakemberekkel (fakultatív program) 2. nap 7:30 – 8:30 Reggeli 9:00 – 10:30 Ötödik előadás 10:30 – 11:00 Szünet 11:00 – 12:30 Hatodik előadás 13:00 – 14:00 Ebéd 14:30 – 16:00 Tapasztalatok összegzése – kerekasztal beszélgetés 16:30 – Elutazás Kapcsolat más projektekkel/projektelemmel Létrehozott honlapon előadásanyagok, kapcsolódó cikkek folyamatos megjelenítése.

ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület


Megvalósítás ideje, gyakorisága A kurzus a pályázati időszakban évente egy alkalommal (a tavaszi szemeszterben). Célcsoport Matematikai, műszaki, informatikai és természettudományos szakok (BSc) hallgatói. Egy csoport tervezetten 20 fős.

6. Tanulmányi kirándulások a Piszkéstetői Obszervatóriumba egyetemisták, doktoranduszok számára Matematika, műszaki, informatikai és természettudományos tudományos szakok vonzerejének növelése érdekében a potenciális célcsoportot elérő népszerűsítő rendezvények. A kutatói életforma népszerűsítése és a pálya adta lehetőségek bemutatása a pályaválasztók és a hallgatók körében. Az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatórium szakmai tevékenysége Az 1899-ben alapított Konkoly Obszervatórium, majd annak jogutódjaként a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete 2011-ben integrálódott három földtudományi intézettel a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttá. A Mátraszentimre és Galyatető között nagyjából félúton található Piszkéstetői Obszervatórium Magyarország legnagyobb optikai csillagászati megfigyelő helyszíne, területén összesen négy, tudományos kutatásra jelenleg is rutinszerűen használt teleszkóppal. A 2009-ben indult MTA Lendület Fiatal Kutatói Program keretében Kiss László intenzív műszerfejlesztési programba kezdett, aminek eredményeként egy 40 cm-es, interneten távvezérelhető robotteleszkóp lett üzembe állítva, az ország két legnagyobb csillagászati teleszkópja, a Schmidt és az RCC korszerű detektorokat és újszerű mérőkörnyezeteket kapott. Mindennnek eredményeként legalább egy-másfél évtizednyi lemaradást sikerült pótolni a magyar megfigyelő csillagászat alap infrastruktúrájában, amit a 2012-es MTA infrastruktúra-fejlesztési pályázata is újabb jelentős támogatásban részesített. A jelenleg is zajló fejlesztéseknek köszönhetően a Piszkéstetői Obszervatórium újra felkerült a felfedező csillagászat nemzetközi térképére. Évente kisbolygók százait, több szupernóvát és egyéb tranziens jelenséget fedezünk fel a mátrai obszervatóriumban, s adatainkat rendszeresen kombináljuk vezető űrprogramok más hullámhosszakon végzett méréseivel (pl. Swift-űrtávcső - optikai, ultraibolya és röntgenmérések; Herschelűrtávcső - közép és távoli infravörös mérések; Kepler-űrtávcső - ultraprecíz űrfotometria). Ezen tevékenységünk - az igazi felfedezés szépségeit és örömét átadva tökéletesen alkalmas az érdeklődő felsőoktatási hallgatók és doktoranduszok bevonására tudományos diákköri témák, illetve doktori kutatási témák kidolgozásán keresztül. Az optikai csillagászati kutatások alapvető hazai bázisintézménye a Piszkéstetői Obszervatórium, amelynek részletes megismerése elemi inspirációt adhat az érdeklődő kutatónövendékeknek.



Az aktuális kutatások és azok eredményei:  Kisbolygók, üstökösök és szupernóvák keresése  Űrprogramok földi kiegészítő mérései (Kepler, Herschel, Swift)  Változócsillagok, csillaghalmazok, tranziens jelenségek kutatása Az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriuma szakmai tevékenységéhez kapcsolódás.Asztrofizikai szakirányon és csillagász szakon tanulók részére a szakirány sajátosságainak megfelelő, kétnapos csillagászati megfigyelési laborgyakorlat. Éjszakai észlelések (észlelési idők biztosításával). Aktív részvétel a csillagász szakos BSc és MSc hallgatók, illetve asztrofizikai témában dolgozó doktoranduszok képzésében, elsősorban tanrendbe iktatott digitális képfeldolgozási témájú (speciális) előadások tartásával és 2 napos obszervációs gyakorlatok szervezésével a Piszkéstetői Obszervatórium észlelési infrastruktúrájára támaszkodva. A Naprendszer kis égitestjeinek vizsgálata az optikai tartományban  Eddig katalogizálatlan új kisbolygók felfedezése, pontos pályaszámításhoz asztrometriai nyomon követés. A 20-21 magnitúdós határfényességnek köszönhetően intenzív részvétel várható 2013-tól a Gaia asztrometriai űrobszervatórium földfelszíni támogatásában  Üstökösmorfológiai vizsgálatok nagy naptávolságban, a por- és gázkibocsátás változásainak kutatása a felszín kifagyásával párhuzamosan.  A Neptunuszon túli régi kisbolygóinak kombinált kutatása a Herschel-űrtávcső infravörös méréseivel és a hazai optikai adatokkal. Szupernóvák, gammavillanások, egyéb tranziens jelenségek kutatása  A kozmológiai távolságokból is megfigyelhető nagyenergiás asztrofizikai jelenségek időben változó fényességének mérésével galaxisok távolságát is megbecsülhetjük, aminek eredményeként az Univerzum tágulását leíró törvényeket is tesztelhetjük.  A rövid időskálájú gammavillanások optikai utófénylésének detektálásával modellezhetjük a kompakt kettőscsillagok összeolvadásának fizikáját. Fedési exobolygók kutatása  A más csillagok körül keringő bolygók kimutatása a fedési módszerrel a jelenkor asztrofizikájának egyik legintenzívebben művelt területe. A központi csillag előtt átvonuló bolygótestek fénycsökkentő hatása földi műszerekkel is kimérhető, amennyiben egy Naphoz hasonló csillag körül legalább a Jupiterhez hasonló óriásbolygó kering. Tematika 1. nap 9.00 -10.00Érkezés szállás elfoglalása a Piszkéstetői Obszervatórium vendégházában 10.00 – 12.00 Feladatkiosztás, annak értelmezése, csoportban és önállóan végezhető tevékenységekre bontása 12.00 – 13.30 Ebéd 13.30 – 18.00 Digitális képfeldolgozás 18.00 – 19.00 Vacsora 20.00 – 02.00 Éjszakai észlelés ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület


10.00 12.00 13.00 15.00 17.00

2. nap – 12.00 Az észlelések kiértékelése, feldolgozása – 13.00 Ebéd – 15.00 Laborjegyzőkönyvek elkészítése, bemutatása, – 16.30 Laborjegyzőkönyvek értékelése - Elutazás

Kapcsolat más projektekkel: MTA Lendület Fiatal Kutatói Program A megvalósítás ideje, Gyakorisága: A szorgalmi időszakban, évi 10 alkalommal 2 napos gyakorlat. Célcsoport: Asztrofizikai szakirányon és csillagász szakon tanulók. 2-4 fős csoportokban összesen évente 20 fő.

10. tevékenység: Utazó Planetárium - ÉszakMagyarország Interaktív, természettudományos ismereteket fejlesztő – akár vándor – bemutatók, események szervezése. Tudományos, technológiai és innovációs ismeretterjesztő rendezvények, kiállítások, szervezése, e programok feltételrendszerének fejlesztés. A csillagos égbolt csodálatos látványát a városi és az egyre inkább erősödő falusi fényszennyezés nagy mértékben lerontja, így a vizuális élmény még szép derült éjszakákon is csökkenő esztétikájú. A helyzetet javítja az éjszakai eget napszaktól és időjárástól függetlenül is bemutató planetárium, amely egy több méteres kupola belső felére vetíti ki a csillagképek és égitestek képét. Az elmúlt évek planetárium-technikai fejlődése elhozta az ún. mobil-planetáriumok megalkotását. Ezek olyan eszközök, melyek jellemzően néhány perc alatt sűrített levegővel felfújható kupolákat használnak, belül pedig digitális technikájú projektor rendkívül látványos programokat vetít ki a kupolatérben tartózkodó nézőközönség számára. A látvány, a helyszín egzotikuma, a számítástechnikai lehetőségek együttesen mély nyomot hagyó élményt váltanak ki minden érintettben. A Planetáriumot lehetőség szerint a települések frekventált, könnyen megközelíthető helyein állítjuk fel (helyi Önkormányzatokkal egyeztetve). Ezzel biztosítva azt, hogy a szervezett csoportok mellett, bárki beülhessen az előadásokra. Minden helyszínen 1 előadásra a gazdasági szereplők körében szervezünk résztvevőket. Abban az esetben, ha felsőoktatási intézménnyel rendelkező településen valósul meg a program, egy előadásra az ott tanulók, dolgozók köréből is gyűjtünk résztvevőket. Tematika A felállított kupolában egy napon keresztül folyamatosan – napi átlagban – 8, azonos tematikájú, 30 perces előadás megvalósítása, Helyünk a Világegyetemben címmel. Megvalósítás ideje, gyakorisága A pályázati időszakban összesen 10 alkalommal: évente, konzorciumi partnerhez kapcsolódóan 5-5 alkalommal. ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület


Célcsoport Elsősorban a településen élők, kiemelten az iskolás korosztály.

Az 5 m-es Go-Dome teljesen felfújt állapotban (fotó: Hegedüs T.)

14. tevékenység: Tudományos előadások - „Mini Mindentudás Egyeteme” Észak-Magyarországon Felsőoktatási intézmények tudományos eredményeinek és tevékenységeinek népszerűsítése a gazdasági, a munkaerő-piaci és egyéb, a területet érintő döntéshozásban működő szereplők körében. A pályázat megvalósításának ideje alatt, helyszínenként 10 (évente 5-5) tudományos előadás megszervezése. Az előadások egyfajta „Mini Mindentudás Egyeteme” stílusban valósulnak meg: a helyszínen a gazdaság, munkaerő-piac és az egyéb területeken döntéshozók köréből kerülnek ki. Az előadások előtt és után biztosítjuk a helyszínen résztvevők számára a közvetlen párbeszéd lehetőségét. Az előadások online is elérhetők lesznek a projektben létrehozott honlapon keresztül. Az előadást rögzítjük, szerkesztjük és a szerkesztett változatot szintén elérhetővé tesszük, valamint a fájlmegosztó felületeken is elhelyezzük. A szerkesztett változatból egy DVD sorozatot is elkészítünk, amelyet az érdeklődők számára eljuttatunk. ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület


Tervezett tematika Meghívott vendégek fogadása Tervezett előadás (rögzítése, online elérhetőségének biztosítása) Szűkebb hazánk, a Naprendszer  Központi csillagunk titkai (Kővári Zsolt) A legközelebbi csillag, azaz maga a Nap, vészesen közeledik aktivitásának következő maximuma felé, ami várhatóan 2013-2014 során érkezik el. Milyen hatások érhetik Földünket csillagunk irányából?  Kisbolygók és üstökösök (Sárneczky Krisztián) A Naprendszer apró égitestjeinek kutatásával betekintést nyerhetünk bolygórendszerünk kialakulásának körülményeibe, különös tekintettel a víz transzportjára a különböző égitestek között.  A Mars bolygó újdonságai (Kereszturi Ákos) Noha életre utaló jeleket továbbra sem találunk a vörös bolygón, a Mars irányában mutatott felfokozott szakmai érdeklődés szédítő sebességgel vezet meglepő és új felfedezésekre. Csillagok élete és halála  Csillagkeletkezés és fiatal csillagok (Ábrahám Péter) Kozmikus időgépként nyerünk betekintést Napunk korai életébe a közeli fiatal csillagok kutatásán keresztül. Miként keletkeznek a csillagok, milyen jelenségek kísérik a bolygórendszerek kialakulását, illetve mire következhetünk az emberi időskálán jelentkező fényességváltozásokból fiatal csillagokban?  Csillagrengések kutatása (Szabó Róbert) A modern asztrofizika egyik leggyorsabb ütemben fejlődő területe az asztroszeizmológia, ami a földrengés-hullámok vizsgálatához hasonlóan betekintést enged távoli csillagok belsejébe. Az utóbbi évek fantasztikus eredményeihez az elmélet fejlődése mellett az űrcsillagászat ultrapontos mérései is szükségesek voltak.  Bolygórendszerek szerkezete és fejlődése (Kiss László) A más csillagok körül keringő bolygók, azaz az exobolygók kutatása a jelenkor csillagászatának egyik domináns szakterülete. A Földhöz hasonló bolygók keresése új lendületet kapott a Kepler-űrtávcsővel, ugyanakkor a földi extrém nagy óriásteleszkópok hadrendbe állítása is várhatóan rengeteg újdonsággal fog szolgálni.  Csillagok aktivitása (Vida Krisztián) Napunkhoz hasonlóan más csillagok is mutatják a mágneses aktivitás jeleit, s a napfoltokhoz hasonló csillagfoltok vizsgálatával következtethetünk a kozmikus mágneses tereket keltő dinamók fizikájára, illetve a más bolygórendszereket érő hatásokra központi csillaguk irányából. Űrkutatás, modern csillagászati műszerek  Infravörös űrcsillagászat (Kiss Csaba) Az infravörösben sugárzó hideg égitestek az Univerzum emberi szem számára láthatatlan arcát mutatják be - mindössze az a probléma, hogy a földi légkör elnyeli a hősugárzást, ezért csak az űrbe telepített távcsövekkel tanulmányozhatjuk az infravörös eget. A Herschel-űrtávcső a jelenleg legnagyobb átmérőjű teleszkóp a Föld légkörén túl, s tudományos programjának megvalósításában jelentős a magyar részvétel.  Mérjük meg a csillagok távolságát! (Szabados László) Az Európai Űrkutatási Ügynöksége Gaia asztrometriai űrobszervatóriuma várhatóan 2013 és 2018 között 1 milliárd csillag távolságát fogja soha nem látott pontossággal ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület


megmérni. A programban jelentős magyar részvétel lesz a változó fényű égitestek, illetve a földsúroló kisbolygók kutatásában.  A jövő égboltfelmérései (Szabó M. Gyula) A számítástechnikai és csillagászati műszertechnika találkozásából születnek meg az ambíciózus égboltfelmérési programok, melyek korábban elképzelhetetlennek tartott részletességű és időfelbontású képet vesznek fel a teljes égboltról. Fogadás és konzultáció a megjelent vendégekkel Kapcsolat más projektekkel MTA Lendület Fiatal Kutatói Program, OTKA-Marie Curie Mobilitás MB08C 81013 Megvalósítás ideje gyakorisága Évente 5-5 alkalommal, alkalmanként 1,5 órás előadás és ugyanilyen idejű konzultáció Célcsoport A gazdasági, a munkaerő-piaci és egyéb, a területet érintő döntéshozásban működő szereplők Online résztvevők köre Offline terjesztésben elért célközönség (iskolák)

16. tevékenység: Tudományos, szakmai konferenciák Doktori képzésben és doktori iskolákban részt vevő hallgatók közötti hálózatok kialakításához és fejlesztéséhez szükséges informatikai-, kommunikációs csatornák és hálózatok, megteremtése, szakmai célú együttműködések fejlesztése. (pl: munkacsoport találkozók, szakmai konferenciák). Nemzetközi konferenciák, fórumok szervezése Magyarországon. Tevékenység rövid leírása 2 napos szakmai konferencia a Gyöngyös környéki szállodában Kapcsolódó program: látogatás a Piszkéstetői Obszervatóriumban (50 éves a Schmidtteleszkóp) Hazai csillagászat: a teljes szakmai vertikum találkozója, egyetemi oktatók, akadémiai kutatók és doktoranduszok összekötése, potenciális munkacsoportok megalapozásának kezdeményezése. A hazai csillagászati kutatások diszciplínán belüli megosztása, a kutatóképzésben részt vevő doktoranduszok látókörének bővítése az itthon művelt területek egységes stílusú bemutatásán keresztül. A résztvevő doktoranduszok számára elkészítjük az előkészítés során átadott, a kutatómunkájukat bemutató posztereket. Ezeket a konferencia ideje alatt kiállítjuk. A program ideje alatt a sajtóval egyeztetett módon biztosítjuk a folyamatos sajtó nyilvánosságot. 1. nap 10:00 - 11:00: Regisztráció 11:00 - 12:30: Protokolláris megnyitó 12:30 - 14:00: Ebéd ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület


14:00 14:30 15:00 15:30 16:00 16:30 17:00 18:00 19:00 19:30

-

2. nap 08:00 09:30 10:00 10:30 10:45 11:15 12:00 14:00 15:00 -

14:30: 15:00: 15:30: 16:00: 16:30: 17:00: 17:30: 19:00: 19:30: 22:00:

1. előadás 2. előadás 3. előadás kávészünet 4. előadás 5. előadás 6. előadás vacsora Utazás bérelt buszokkal a Piszkéstetői Obszervatóriumba A Schmidt-teleszkóp megtekintése, észlelés bemutató (vezetővel)

09:00: Reggeli 10:00: 1. előadás 10:30: 2. előadás 10:45: Kávészünet 11:15: 3. előadás 11:45: 4. előadás 14:00: Ebéd 15:00: Tapasztalatok összegzése, konferencia zárása-moderátorral : Résztvevők elutazása

KAPCSOLÓDÓ KONFERENCIA - TIHANY 3 napos nemzetközi őszi iskola a csillagkeletkezésről és a fiatal csillagok kutatásáról. Helyszín a tihanyi Balaton-kutató intézet, várható létszám 40 fő. A kiválasztott tudományos terület friss eredményeinek áttekintése vezetői európai kutatók meghívott előadásaival. Kapcsolat más projektekkel MTA Lendület Fiatal Kutatói Program Megvalósítás ideje, gyakorisága Konferencia: 2012. szeptember, Konferencia: 2013. szeptember Célcsoport Doktoranduszok, MTMI egyetemi hallgatók, határon túli kutatók, oktatók

A projekt céljaival, tartalmával, a többi tervezett programmal kapcsolatosan bővebben a www.egesfold.vasitit.hu oldalon, az [email protected] és a [email protected] email címeken vagy a 94/509-500 telefonszámon érdeklődhet.


2. tevékenység: Tanulmányi kirándulások iskolások számára

Recommend Documents