Kistolmács Község Képviselő-testülete 11/1999. (XII. 21.) sz. rendelete az állattartásról (módosításokkal egységes szerkezetben) I. Általános rendelkezések 1. § A rendelet célja, hogy a gazdasági élet követelményei, a helyi igények és a lehetőségek figyelembevételével szabályozza a családi állattartást, meghatározza az állattartók jogait és kötelességeit. 2. § (1) A rendelet hatálya Kistolmács község közigazgatási területére, illetve az ott állattartást folytatókra terjed ki. (2) Az állattartással kapcsolatos első fokú teendőket és hatósági jogköröket Letenye Város Jegyzője látja el. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya: - a fegyveres erők, rendészeti szervek állattartására, - az egészségügyi okból rászorulók által tartott un. jelző és vezető kutyákra, - alkalmi cirkuszi rendezvényekre, állatkiállításokra, lóversenyekre. II. Alapfogalmak 3. § (1) E rendelet alkalmazásában a) haszonállat: szarvasmarha, bivaly, ló, öszvér, szamár, sertés, juh, kecske b) kisállat: liba, kacsa, tyúk, pulyka, gyöngyös, páva, nyúl, prémjükért tartott ragadozók, galamb és méh c) egyéb állat: kutya, macska, énekes- és díszmadár, díszhal, tengerimalac, aranyhörcsög, fehéregér (2) Amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, a kisállatokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a kereskedelmi célokra tartott egyéb állatokra. III. Az állattartás általános szabályai 4. § (1) Állatot tartani a 3. § (1) bek. c) pontja kivételével csak lakóépületen kívül, istállóban, ólban, ketrecben (továbbiakban: melléképületben) szabad. (2) Kis és egyéb állatot tartani családi és többlakásos épületeknél, arra alkalmas elkülönített helyen szabad. (3) A haszonállatok szervezett és csoportos legeltetése csak az e célra kijelölt területen engedélyezett. (4) Állatokat közös udvarban, kertben legeltetni csak a tulajdonos (kezelő), vagy megbízottja hozzájárulásával szabad. Ahol nincs oldalkerítés, ott a szomszéd hozzájárulása is szükséges.
(5) Kutya, macska, dísz- és énekesmadár, díszhal, aranyhörcsög és fehéregér családi házban számbeli korlátozás nélkül tartható, amennyiben a közegészségügyi feltételek biztosítottak. (6) Méhészkedést a 15/1969. (XI. 6.) MÉM sz. rendelet betartásával arra alkalmas helyen bárki folytathat. Közös udvarban csak a többi tulajdonos (használó) beleegyezésével és a méhészeti jogszabályok betartásával lehet. (7) Postagalamb, a többszintes épületek kivételével, a település egészén tartható a közegészségügyi, állategészségügyi és más jogszabályi rendelkezések betartásával. (8) Vadállatok és egyéb egzotikus állatok tartásához a Városi Jegyző külön engedélye szükséges. 5. § Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajhatásra, a levegő, a talaj, a talajvíz és az élővizek védelmére. 6. § (1) Az állattartó köteles az állatait kellően gondozni (ápolni, etetni, itatni) és azok egészségi állapotáról mindenkor gondoskodni. (2) Az állatokat bántalmazni, kínozni, uszítani, ingerelni, zaklatni, vagy elhagyni tilos! (3) Állatot egymás elleni küzdelemre nevelni, kiképezni tilos! Tilos állatviadalt rendezni, vagy bármilyen formában (állattulajdonosként, fogadóként) részt venni. (4) A (3) bekezdésben írt tilalom alól kivétel az állatok egymással való gyorsasági versenyeztetése, illetve a munkakutyák kotorék – kiképzése és – versenyeztetése. IV. Az állatok tartásának az állattartási övezetre vonatkozó szabályai 7. § (1) Az állattartás szempontjából Kistolmács község közigazgatási területe egyetlen, a városok vonatkozásában III. övezetként meghatározott övezetet képez. (2) Az övezetben egy állattartó által található állatok száma: 5 db ló vagy szamár, vagy öszvér, vagy szarvasmarha, vagy 50 db sertés (ebből 5 db anyakoca), vagy 50 db juh, vagy kecske, vagy 50 db anyanyúl, vagy nutria, vagy róka és ennek szaporulata, 5000 db baromfi. (3) A 3. § (1) bek. c) pontjában meghatározott „egyéb állatok” kivételével tilos az állattartás: az egészségügyi intézmények, orvosi rendelők, bölcsőde, óvoda, iskola, középületek, kulturális intézmények területén, kereskedelmi és vendéglátó egységek, üzemi konyhák 50 m-es körzetén belül. 1
8. §
(1) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott darabszámot meghaladó mértékű állattartást egyedi kérelem alapján – a kerületi főállatorvos és az ÁNTSZ véleményének figyelembe vételével – a képviselő-testület engedélyezhet. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, lakcímét, az állattartás helyét, a tartani kívánt állat megnevezését és darabszámát. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. (2) A képviselő-testület eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
1
A szakasz szövegét megállapította: 6/2005. (XI. 23.) önkormányzatin rendelet 1. §-a. Hatályos: 2005. XI. 23-tól.
V. Az ebtartás szabályai 9. § (1) Házőrző ebet csak megkötve, illetve zárt udvarban, vagy annak elkerített részén szabadon is lehet tartani. Több lakó által közösen használt udvarban az eb csak megkötve tartható. (2) Az eb tulajdonosa köteles az állatot úgy tartani, hogy a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget, egészséget ne veszélyeztessen. (3) Az eb által közterületen, lakóházban, lépcsőházban, folyosón okozott szennyeződést az ebtartó köteles eltakarítani. (4) Ebet közintézménybe, bölcsődébe, óvodába, iskolába, napközi otthonba, élelmiszer boltba, vendéglátó egységbe, szórakozó helyre, üzembe, egészségügyi-kulturális intézménybe, játszótérre bevinni tilos. (5) 2Tilos az ebet felügyelet nélkül közterületre engedni, vagy bármi módon lehetővé tenni, hogy a közterületre őrizetlenül kijusson. (6) Ha a kutya harapós, a ház kapujára jól látható helyen figyelmeztető táblát kell elhelyezni. 3
10. §
Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles: a) minden három hónaposnál idősebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével – veszettség ellen beoltani az alábbiak szerint: 1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, 2. az első oltást követően 6 hónapon belül, 3. ezt követően évenként; b) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonosnak átadni, c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni. 11. § (1) A kóbor ebek befogásáról – a városi gyepmester útján – a városi jegyző gondoskodik. A befogott ebet 14 napig kell karanténban tartani, állatorvosi megfigyelés biztosítása mellett. A tartásdíj összege a felmerülő és elszámolható költségek összegével egyenlő. 4 (2) A gyepmester a rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a befogott eb tulajdonosának értesítését. (3) 4 A 14 nap elteltével a ki nem váltott ebek értékesíthetők vagy kiirthatók. Értékesítés esetén az új ebtartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltani az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal. A befogott eb kiirtását állatorvos végzi. VI. Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények elhelyezése 12. § (1) Az állattartásra szolgáló melléképületek és a hozzájuk csatlakozó építmények létesítéséhez a mindenkori építésügyi előírások az irányadók. 2
Megállapította: 6/2005. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2005. XI. 23-tól. A szakasz szövegét megállapította: 6/2005. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2005. XI. 23-tól. 4 Megállapította: 6/2005. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 4-§a. Hatályos: 2005. XI. 23-tól. 3
(2) Az állattartás céljára szolgáló építményeket mosható padozattal, szivárgásmentes trágya és fedett tárgyalé tárolóval kell megépíteni. (3) A melléképületek és csatlakozó építményei az 1. sz. mellékletben meghatározott védőtávolságok megtartásával helyezhetők el. (4) Zárt tárgyalé tároló esetén nem kell védőtávolságot tartani, ha az - vízzáró kivitelezésben készült, és - fedőlapja légmentesen záródik. VII. Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezethigiéniai követelmények 13. § Az állattartásra szolgáló létesítményeket és a gazdasági udvart naponta legalább egyszer, de szükség szerint többször is kell takarítani, továbbá hetente mésztejjel, klórmeszes oldattal, vagy egyéb szerekkel fertőtleníteni kell. A kártékony rágcsálókat, rovarokat (legyek, csótány, egér, patkány, görény) irtani kell. 14. § (1) A trágyatároló szükség szerinti kiürítéséről az állattartó köteles gondoskodni. (2) Az istállókat, ólakat úgy kell kialakítani, hogy ott az állategészségügyi és egyéb beavatkozásokat balesetmentesen lehessen elvégezni. 15. § (1) Az állatok megbetegedését – különös tekintettel a fertőző megbetegedésekre – vagy elhullását a tulajdonos köteles az állatorvosnak jelenteni. Fertőző állatmegbetegedés esetén (ló, szarvasmarha, sertés, baromfi) a fertőtlenítést az állategészségügyi hatóság rendeli el. 5 (2) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni. 6
16. §
Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről – kivéve az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 1. számú mellékletében megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tételét – annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat gondoskodik. Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. VIII. Vegyes rendelkezések 7
17. §
18. § (1) A rendelettől eltérő állattartás megszüntetése és a rendeletben előírt feltételek megteremtésének határideje 2005. december 31. 5
Megállapította: 6/2005. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2005. XI. 23-tól. Megállapította: 6/2005. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 6. §-a. hatályos: 2005. XI. 23-tól. 7 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatálytalan: 2012. június 1-től. 6
(2) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kistolmács, 1999. december 21.
Marton Miklós polgármester
Dr. Csóti Jenő jegyző
1. sz. melléklet Védő távolságok
Az elhelyezhető állattartás céljára szolgáló melléképület és a csatlakozó melléképítményei a következő védőtávolságokkal helyezhető el: -
lakóépülettől ásott kúttól
10 m 15 m
Kivétel az 50 db sertés, juh, kecske, valamint az 5000 db baromfi elhelyezésére szolgáló melléképület, amelynek az alábbi védőtávolságok megtartásával helyezhetők el: -
lakóépülettől 50 m ásott kúttól 50 m
