Solymár Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 8./1999. (VII. 9.) rendelete a köztisztaságról Solymár Önkormányzata az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. tv. 2. §-ának és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján -figyelembe véve az 1995. évi LIII. törvény és a 2000. évi XLIII. törvény rendelkezéseit- az alábbi rendeletet alkotja:1 I. fejezet Általános rendelkezések 1. §. (1) A rendelet célja: azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosíthatják a nagyközség köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes ellátásának végrehajtását, a köztisztasági szolgáltatás ellátásának és igénybevételének rendjét. 2. §. (1) A rendelet hatálya: Solymár közigazgatási területére terjed ki és vonatkozik minden természetes és jogi személyre. 2/A.§ Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek fogyasztói, illetve gazdasági tevékenysége során települési szilárd hulladék keletkezik, a kötelező közszolgáltatás keretében szervezett hulladékgyűjtést nem kötelesek igénybe venni, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására vonatkozó kötelezettségét a) A jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával, hulladékkezelési engedély birtokában saját maga teljesíti, vagy b) Az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.2 1 2
Módosította: 26/2004.(VIII.02.), Hatályos:2004. augusztus 2-től Módosította: 26/2004.(VIII.02.), Hatályos:2004. augusztus 2-től
3. §. (1) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra. Erről az Önkormányzat külön rendeletben rendelkezik. 4.§. Általános rendelkezések (1) Az önkormányzat a nagyközség közigazgatási területén a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését szervezett helyi közszolgáltatás útján biztosítja. A helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (továbbiakban együtt: tulajdonos) az ingatlanon keletkező, illetve az ingatlanra kerülő szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről - a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott módon - a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha jogszabály vagy hatósági határozat ezzel ellentétesen nem rendelkezik. 5. §. (1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és települési környezet (különösen közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni. (2) Az e rendelettel összefüggő tevékenység és a rendelet végrehajtásának ellenőrzése Solymár Nagyközség jegyzőjének feladata. (3) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére az önkormányzat illetve megbízottja a jegyző által meghatározott rendben jogosult3 5/A.§ (1) Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. (2) A települési hulladékgazdálkodási terv előkészítésére a 2000. évi XLIII. tv.(Hgt.) 34. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.4
3 4
Módosította: 26/2004.(VIII.02.), Hatályos:2004. augusztus 2-től Módosította: 26/2004.(VIII.02.), Hatályos:2004. augusztus 2-től
II. fejezet Fogalom meghatározatások 6. §. E rendelet alkalmazása szempontjából: a./ közigazgatási terület: az önkormányzat működési területe, mely belterületből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületből (belterületen kívüli terület) áll, b./ szolgáltató: a rendelet végrehajtásával szerződésben megbízott vállalkozás(ok). c./ köztisztaság: a nagyközség belterületén lévő közutak, terek, járdák és ezekhez tartozó műtárgyak, továbbá közcélú zöldterületeken, nyílt piacon és vásár-téren keletkezett szemét összetakarításáról, elszállításáról, a közterületek állandó tisztántartásáról, szükség szerinti portalanításáról való gondoskodás, d./ közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott föld-terület, mely rendeltetés szerint használható (pl. utak, park, építmény, stb.), e./ köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása, f./ köztisztasági közszolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) a szolgáltató által végzett települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, kezelése, a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása, hulladék-ártalmatlanítási tevékenység, a közterületek tisztántartása, g./ települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd és folyékony hulladék szállítása, kezelése, ártalmatlanítása, h./ kezelés: a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, és valamely technológiai folyamattal való kezelése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása, i./ tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése, j./ ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményekben történő - hasznosítás nélküli - elhelyezése, rendezett lerakása vagy elégetése, k./ hasznosítás: a települési szilárd hulladékból hasznosítható másodnyersanyagok (fém, üveg, papír, rongy, műanyag stb.) kiválogatása, továbbá a hulladék feldolgozásával, komposztálásával, illetőleg elégetésével vagy más technológiai megoldásokkal (esetleg ezek együttes alkalmazásával) új termékek, tüzelőanyag, hő- és villamos energia, stb. előállítása, l./ települési szilárd hulladék: háztartási hulladék (szemét) és egyéb szilárd hulladék, m./ háztartási hulladék (szemét): lakások, valamint lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak (beleértve a
központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), további kisebb mennyiségű falvakolat, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a hetente keletkezett mennyiség nem haladja meg a meghatározott, szokásosnak minősülő mennyiséget, n./ egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más létesítményekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék, stb.) valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék (szemét), o./ zöldterület: nagyobb részt növényzettel borított közhasználatú terület, beleértve a kerti burkolatokat és az építmények területét is, p./ parkosított terület: füvesített növényzettel borított közterület, amely magában foglalja a murvázott és nem parkolás céljára kijelölt közterületet és szegéllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is, r./ kijelölt szeméttelep:a szemétszállítási szerződésben megjelölt telep. s./ lakás és helyiségei: lakótelken a lakóépületben és a lakóépület melléképületében huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek, t./ tartós (bejelentett) szünetelés: olyan lakóépület és annak helyiségei, melyet bizonyíthatóan legalább három hónap óta nem laknak, illetőleg a használatot szüneteltetik, u./ nagyméretű berendezési tárgy: háztartási hulladéknak nem minősülő, a használónak feleslegessé vált tárgy, melynek hosszmérete megközelítőleg a 2 métert, területi mértéke megközelítőleg a 6 négyzetmétert és térmértéke megközelítőleg az 1 légköbmétert nem haladja meg. III. fejezet Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 7. §. (1) Az ingatlan tulajdonosa folyamatosan köteles gondoskodni: a./ az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg a járda mellett zöldsáv), továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról és síkosság-mentesítéséről, b./ az ingatlan előtti árok tisztításáról, a korábban betemetett, vagy feltöltődött árok újra ásásáról, c./ beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről, d./ a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről, hogy az a közlekedést ne akadályozza.
(2) Több szomszédos terület, épület közötti átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a résztvevő tulajdonosok számának megfelelően oszlik meg.5 (3) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt, illetőleg ott, ahol a járda mellett zöldsáv van, az úttestig terjedő teljes területet - a nyitvatartás ideje alatt - a tulajdonos, vagy bérlő köteles tisztántartani. Szükség szerint a közterületen szemétgyűjtő edényt elhelyezni és annak ürítéséről saját költségén gondoskodni. (4) A közterületek tisztántartása nappal és éjszaka, időben korlátozás nélkül végezhető. 8. §. (1) A közterületen bárminemű burkolat (térburkolat, úttest, járda, stb.) és burkolatlan felület felbontása csak a jegyző, országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a területileg illetékes közútkezelő hatóság hozzájárulásával, az abban foglalt feltételek betartásával lehetséges. 9. §. (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a 7. §-ban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző a tulajdonos terhére elrendelheti a munka elvégzését, melynek költségét adó módjára behajtatja. 10. §. (1) A madarak fészkelő helyei alatti közterületnek a szennyeződéstől való megtisztítása az ingatlan tulajdonosának a feladata. (2) Az ingatlantulajdonosok a közterület takarításából keletkezett szemetet, a kerti hulladékot, a háztartási hulladékot közterületre a háztartási hulladékgyűjtő tartályban kell elhelyezni. Amennyiben a szokásos mennyiségű szemétnél több keletkezik, annak elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. 11. §. (1) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék be. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt fel- vagy lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani. (2) Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterület létesítményeket védőburkolattal kell körülvenni. A rongálódásból keletkezett kárt, annak okozója köteles megtéríteni.
5
Módosította: 4/2003.(II.07.) sz. rendelet, hatályos: 2003.február 7-től
12. §. (1) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények (pld: búcsú) tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatti és azt követően a terület tisztántartásáról. (2) Úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel (szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel) beszennyezni tilos. (3) Ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója (gazdája) haladéktalanul köteles gondoskodni. (4) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén többször is) síkosságtól mentesíteni. (5) Hórakást tilos elhelyezni: - útkereszteződésben, - útburkolati jeleken, - járdasziget és járda közé, - tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, - közszolgáltatási felszerelési tárgyra (pl. vízelzáró csap, tüzivíz csap, gáz és - egyéb közlétesítmény, pl. lámpaoszlop, hírdetőoszlop, stb.) köré, - kapubejárat elé, annak szélességében. 13. §. (1) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos. (2) Közterületen lévő növények (fák, díszcserjék, stb.) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos. (3) A közterületen lévő fák gallyazása, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás az önkormányzat feladata. (4) Fakivágás közterületen kizárólag a jegyző előzetes engedélyével végezhető. IV. fejezet Települési szilárd hulladék kezelése, köztisztasági szolgáltatás 14. §. (1) Települési szilárd hulladékot, ezen belül települési háztartási hulladékot és egyéb szilárd hulladékot csak az erre kijelölt és legálisan működtetett hulladéklerakó telepen, kijelölt szeméttelepen a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni. (2) Nem minősül települési kommunális hulladéknak - e rendelet értelmében - a különleges (veszélyes) hulladék, az állati hulla, trágya, lomtalanítási hulladék, jég, hó, sár, fertőző vagy
robbanásveszélyes anyag, a tűzveszélyes hulladék, a nagyméretű gyűjtőedénybe nem helyezhető göngyöleg.
a szabványos
15. §. (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által szervezett - a szolgáltató által végzett - köztisztasági közszolgáltatás útján történik. (2) A szolgáltatással ellátott terület Solymár Nagyközség valamennyi ingatlana. (3) A szolgáltató és az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, bérlője (továbbiakban együtt: tulajdonos) között a közszolgáltatási szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. (4) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását magánszemély esetében heti egy alkalommal, jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szerződés szerint végzi. (5) A szolgáltatás ellátására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat és a szolgáltató által kötött szerződés rögzíti. (6) Háztartási hulladék elszállítását végző jármű személyzete csak az adott területen rendszeresített szabványos tartályban elhelyezett hulladékot köteles elszállítani. (7) A hulladékgyűjtő tartályban nem szabad mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes hulladékot, vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a szállítással foglalkozó dolgozók testi épségét vagy begyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezésében rongálódást idézhet elő és ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetet. Ha a szolgáltató dolgozói észlelik, hogy a tartályban olyan anyagot, tárgyat helyeztek el, amely nem minősül háztartási hulladéknak, azt nem szállítják el, de a tulajdonos felé jelezni kötelesek. 16. §. (1) A közszolgáltatás ellátásáért az önkormányzat a szolgáltatóval kötött szerződés szerint fizet. A szolgáltatást igénybevevő ingatlan tulajdonosa köteles az önkormányzat részére a közszolgáltatás ellenértékét (díját) megfizetni. (2) A szolgáltatási díj mértékét az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.6
6
Módosította: 26/2004.(VIII.02.), Hatályos:2004. augusztus 2-től
17. §. (1) A szolgáltató köteles a szabályozott rend szerint a háztartási hulladék folyamatos elszállításáról, kezeléséről gondoskodni. A lakosságot az önkormányzat hivatalos lapja és hírdetmények útján tájékoztatja a háztartási hulladék kezelése szabályainak megváltoztatásáról, illetőleg a fizetendő szolgáltatási díjról. (2) A nem háztartási hulladék és folyékony hulladék elszállításáról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni. (3) A jegyző által meghirdetett lomtalanítási akciót a szolgáltató előzetesen meghírdetett időszakban szervezi meg és bonyolítja le. 18. §. (1) A szabványos hulladékgyűjtő tartályok (edények) megfelelő mennyiségben történő beszerzéséről és az ingatlanon történő elhelyezéséről a szolgáltatást igénybevevő megrendelése alapján a felmerülő költségek (beszerzés, bérleti díj, szállítás) megtérítése ellenében a szolgáltató köteles gondoskodni. A gyűjtőedények javítását, pótlását, cseréjét, tisztítását megrendelés alapján a szolgáltató végzi. V. fejezet A közműves szennyvízelvezetés 19. §. (1) A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely a külön jogszabályokban előírtaknak megfelel, valamint az ott dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, továbbá a szennyvízelvezető é tisztítómű állagát nem károsítja és berendezéseinek rendeltetésszerű működését nem akadályozza. A solymári szennyvízhálózat nem egyesített rendszerű. Csapadékvíz bevezetése szigorúan tilos! (2) A tisztítómű jogosult a szennyvízhálózatba beengedett csapadékvíz tisztítási költségét visszamenőlegesen is leszámlázni. A mennyiség megállapítása az ingatlan területe és az éves közepes csapadékmennyiség (600 mm/év) figyelembevételével történik. Az alkalmazandó díj a kedvezmény nélküli szennyvíz tisztítási díjjal azonos. A számlázás a felderítés időpontjától visszamenőlegesen a csatornahálózatra való rákötés időpontjáig, maximálisan 5 évig történik.7 20.§ (1) Solymár lakó- és üdülőterülete a budai hőforrások vízgyűjtőterületén, nyílt karszton fekszik emiatt kiemelten védendő a szennyeződéstől.
7
Módosította a 4/2003.(II.7.)számú rendelet, hatályos 2003. február 7-től
A csatornahálózat mentén fekvő lakó, üdülőépületeket és vállalkozásokat a csatornahálózatra rá kell kötni. (2) A rákötésre az érintett csatornahálózat üzembe helyezésének időpontjától egy év áll az ingatlan tulajdonosának rendelkezésre. A 2003.-2004. évre az utólagos rákötések díját azokon a területeken, ahol a díjak megállapítására és beszedésére a polgármesteri hivatal jogosult, magánszemélyek számára 130.000.- Ft + ÁFA összegben, vállalkozó részére az érdekeltségi egységként 200.000.- Ft + ÁFA összegben állapítja meg. A teljes kivitelezés költsége a rákötőt terheli. A díj csak a rákötés jogosultságát jelenti.8 (2a) Az ingatlan tulajdonosa (használója) a szennyvízhálózatra való rákötésig köteles a keletkezett szennyvizet tisztítás céljából a szennyvíztisztító telepre szállíttatni. A közműhálózatból vételezett víz min. 70%-ának elszállítását a hatóság kérésére igazolnia kell. Igazolás (számla) hiányában a szabálysértési bírságon túl a vételezett víz teljes mennyisége után környezetszennyezési bírságot szab ki a hatóság. A díj nagysága köbméterenként 500 Ft.9 (3) Azokon a területeken, ahol a díjak megállapítására és beszedésére a Solymári Viziközmű Beruházó Társulat jogosult, ott magánszemélyek számára 130.000.- Ft + ÁFA összegben, a vállalkozók részére pedig az érdekeltségi egységenként 200.000.- Ft + ÁFA összegben állapítja meg.10 (4) A szennyvízhálózatra való rákötés az önkormányzat hozzájárulásával történhet. A hozzájárulást a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája adja ki11 (5) A szennyvízbekötővezeték létesítését és annak a már üzemelő szennyvíztörzs-hálózatba történő csatlakozását az éríntett vállalkozás ellenőrzi. (6) A csatlakozó házi szennyvízhálózatot a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknával vagy tisztítónyílással kell kialakítani. (7) Ha a szennyvíz bekötővezeték vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá, ha a bekötővezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére - a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása vagy egyéb okból - már nem alkalmas, a jegyző a tulajdonost, a létesítmények megfelelő átalakítására vagy megszüntetésére kötelezheti. (8) a szennyvíz törzshálózat mentén fekvő ingatlanokon épülő épületek használatbavételi engedélyének, valamint válallkozások esetén, a működési engedély kiadásának az ingatlannak a hálózatba való bekötése előfeltétele. (9) Közműpótló berendezés csak a törzshálózat kiépítéséig használható, azt követően a rákötést el kell végezni. (10) a jegyző az érintett szakhatóságok álláspontjának figyelembevételével kötelezi a tulajdonost a szennyvízelvezető művet károsító - külön jogszabály szerint megállapított 8
Módosította a 20/2003.(XI.17.)számú rendelet, hatályos 2003. december 1-től Módosította a 4/2003.(II.7.)számú rendelet, hatályos 2003. február 7-től 10 Módosította a 20/2003.(XI.17.)számú rendelet, hatályos 2003. december 1-től 11 Módosította: 26/2004.(VIII.02.), Hatályos:2004. augusztus 2-től 9
szennyezés esetén vagy ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, a meglévő korszerűsítésére és üzemeltetésére. 21. §. (1) A szolgáltató a szennyvíz bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejüleg köteles közölni a szennyvízbekötő vezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági - kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi - próbák, a helyszíni szemle és nyíltárkos bemérés várható összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni. (2) A szolgáltató köteles a szemlét, illetve a vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próbát, a nyíltárkos bemérést az időpont előzetes közlésével, a megépítés bejelentésétől számított 8 napon belül megtartani. (3) Ha a létesítményt a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérést elvégezték, annak használatbavételéhez a szolgáltató írásbeli hozzájárulást ad. Ezt megelőzően a létesítményt használatba venni és az ingatlanról a szennyvíz-törzshálózatba szennyvizet bevezetni nem szabad.12 22. §. A fogyasztó a házi szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról, tisztítóakna védelméről és hozzáférhetőségéről, továbbá a szolgáltatásért járó díj megfizetéséről gondoskodni köteles. 23. §. (1) A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyiségét méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével kell megállapítani. (2) A szennyvízmennyiség mérő működéséről, karbantartásáról, hitelesíttetéséről a szennyvízkibocsátásért díjat fizető fogyasztónak kell gondoskodni. (3) Az elkülönítetten mért vízhasználatokat - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a fogyasztói hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is - az (1) bekezdés szerint kell szennyvízként figyelembe venni. (4) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál: a./ az a szennyvízmennyiség, ami szállítás útján a vízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést és ennek ténye hitelt érdemlően dokumentált, b./ az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta és elhelyezését a fogyasztó igazolta.
12
Módosította a 4/2003.(II.7.)számú rendelet, hatályos 2003. február 7-től
c,/ A házi épített úszómedencékbe felhasznált víz után a csatornadíj-fizetési kötelezettség fennáll d,/ Május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra a csatornahasználati díj számításánál -a locsolási célú felhasználás miatt- az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10%-kal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni. * A díjszámítás alapjául szolgáló mennyiségi korrekció a szennyvízmérővel nem rendelkező lakossági fogyasztó által benyújtott igénylőlap alapján történik. Az igénylőlapot a szolgáltató ügyfélszolgálata köteles ingyenesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. *Az igénylést a tárgyév locsolási időszakára legkésőbb április 15.-éig kell benyújtani a szolgáltató részére. Az ezt követően beérkező igénylést a szolgáltató a tárgyévet követő év locsolási időszakára vonatkozóan fogadja el. A szolgáltató köteles a benyújtott igénylést 30 napon belül elbírálni. *A szolgáltató a kedvezmény elbírálásánál a közlekedési és vízügyi miniszter 8/2000. (X.18.) KöViM rendelete alapján köteles eljárni. *Locsolási kedvezményre nem jogosultak c,/ pontban meghatározott kedvezményt igénybevevők, egyéb locsolási célú alternatív - a csatornadíj fizetése szempontjából méretlen- vízbeszerzési lehetőséggel (fúrt, vagy ásott kút, vásárolt víz, felszíni vízhasználat) rendelkezők. 13 e,/ A házi ivóvízvezeték hálózatra, a szolgáltató és a fogyasztó írásbeli megállapodása, illetőleg a szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor. A szolgáltató és a fogyasztó közti megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat az 1. számú függelék tartalmazza.14 (5) Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti és a vizet nem, vagy nemcsak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be és a víz felhasználása nyomon követhető a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt kell működtetni, a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni köteles. A mért mennyiséget a szolgáltató jogosult ellenőrizni.
Köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése 24. §. Aki a jogszabályokban és rendeletben meghatározott környezet védelmét szolgáló magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi – amennyiben egyéb jogszabály szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik-, szabálysértést követ el és 10 000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal vagy feljelentés esetén - az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához, ismétlődéséhez igazodó - 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható15 13
Módosította a 4/2003.(II.7.)számú rendelet, hatályos 2003. február 7-től Bevezette: 21/2005.(V.2.), Hatályos: 2005.május 2-tól 15 Módosította: 26/2004.(VIII.02.), Hatályos:2004. augusztus 2-től 14
a./ az ingatlanok, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtt terület tisztántartásáról nem gondoskodik, b./ a közterület burkolatát engedély nélkül felbontja vagy építési munkával kapcsolatban közterületet szennyez, közterületet engedély nélkül vesz igénybe, építési törmeléket határidőn belül nem szállítja el, homlokzat letakarítási kötelezettségének nem tesz eleget, c./ anyagszállításnál közterület szennyezését követően tisztítási kötelezettségének nem tesz eleget, közterületen forgalmat zavaró helyen gépjárművet mos vagy környezetvédelmet sértő mosószert használ, illetve alvázmosást végez, d./ közterületi rendezvények tartását követően tisztántartási kötelezettségeinek nem tesz eleget, közterületet szennyez, síkosság elleni mentesítési kötelezettségének nem tesz eleget, e./ közterületi felszerelési és berendezési tárgyakat beszennyezi, rongálja, növényekben kárt tesz, engedély nélkül fát vág ki, f./ háztartási hulladékot nem a kijelölt helyen rak le, vagy az előírásokat megszegi, g./ hulladékgyűjtő edényt rendeltetésétől eltérően használ, nem háztartási hulladékot rak az edénybe, rothadó, nagyon büdös szemét elszállításáról és ártalmatlanításáról nem gondoskodik, h./ szemétgyűjtő edény tisztántartási és fertőtlenítési kötelezettségét elmulasztja. i,/ a csatornahálózatra való rákötés határidejét nem tartja be. j,/ a szennyvízhálózatba csapadékvizet bevezeti k./ Solymár Nagyközség csatornahálózatára illegálisan rákötő magánszemélyek és vállalkozók a felderítés esetén a KÖZCSAT Kft-nek kötelesek megfizetni a szennyvíztisztítási díjat /a feltárás időszakában érvényes szennyvíztisztítási díjjal számolva/ az illegális rákötés időtartamára, de maximum 5 évre visszamenőleg l./ Solymár Nagyközség csatornahálózatára illegálisan rákötő magánszemélyek és vállalkozók a polgármesteri hivatal részére a rákötési díjon túlmenően 100.000.- Ft bírságot kötelesek fizetni16 m./ Amennyiben a felderítés előtt /2003. december 31-ig/ az illegális rákötő csatornahasználati szerződést köt, mentesül a bírság megfizetése alól17 n,/ az a kivitelezést végző vállalkozó aki a csatorna törzshálózatra engedély nélkül ráköt, illetve a rákötés tényét a szolgáltatóval nem közli. ny,/ locsolási célú igénybejelentésben a valótlan adatokat ad meg, 18
16
Módosította a 20/2003.(II.7.)számú rendelet, hatályos 2003. december 1-től Módosította a 20/2003.(II.7.)számú rendelet, hatályos 2003. december 1-től 18 Módosította a 4/2003.(II.7.)számú rendelet, hatályos 2003. február 7-től 17
o. / bármely módon szennyezi Solymár közigazgatási határán belüli területét. VI. fejezet 25.§ Záró rendelkezések (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a 6/1991. (VIII. 13.) rendelet, továbbá az ezt kiegészítő 6/1996. (V.09.) rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet kihirdetéséről az önkormányzat jegyzője gondoskodik. (3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) 75/442/EGK irányelv a hulladékokról b) 91/689/EGK irányelv a veszélyes hulladékokról c) 1999/31/EK irányelv a hulladéklerakókról Solymár, 1999. július 9. Enczmann László polgármester
Bajics Éva jegyző
1.számú függelék19 I. A MELLÉKVÍZMÉRŐN MÉRT ELKÜLÖNÍTETT LOCSOLÁSI VÍZHASZNÁLAT ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 1. A locsolási célú vízvételezés esetén az adott ingatlanon csatornadíj alapját képező szennyvízmennyiség a bekötési vízmérő és a locsolóvízmérő által mért vízmennyiségek különbsége alapján kerül megállapításra. 2. Locsolási vízhasználat a lakóingatlan házi kertjében és parkosított részén lévő gyep, díszcserjék, virágok és konyhakerti növények ápolására, vegetációs időszakban a csapadék pótlására felhasznált ivóvízmennyiség, melynek mértéke a 8/2000 (X.18.) KöVM rendelet 1. sz. mellékletében e célra megállapított átalány mennyiségnek felel meg. 3. Nem létesíthető locsolási célú vízhasználat az alábbi ingatlanok esetében: a. Locsolási célú ivóvízszükségletének kielégítésére a víz közműhálózaton kívüli egyéb alternatív – saját tulajdonú kút, vásárolt víz, felszíni vízhasználat, két vízbekötés összevontan használt telkek esetében – vízbeszerzési lehetőség van, b. A FOGYASZTÓ az árhatóság által meghatározott %-os locsolási kedvezményt igénybeveszi [ 38/1995.(IV.5.)] c. Igénybejelentése –a SZOLGÁLTATÓ által lefolytatott ellenőrzés alapján- valótlan adatokat tartalmaz. 4. A locsolási célú vízvételezésre kérelem és benyújtott dokumentáció alapján a SZOLGÁLTATÓ és a FOGYASZTÓ által megkötésre kerülő MEGÁLLAPODÁS időpontjától nyílik lehetőség. 5. A locsolási célú vízvételezésre a FOGYASZTÓ saját költségén kamarai tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel tervet készíttet. A terven a kivitelezést végző igazolja, hogy a hálózat a terv szerint valósult meg, illetve a tervtől eltérő kivitelezés esetén átvezeti a módosítást. A tervet jóváhagyásra a SZOLGÁLTATÓnak be kell nyújtani. A terv tartalmazza a FOGYASZTÓ saját költségén kialalakítandó vízmérőhely és vízmérő beépítési tervét és annak műszaki leírását. A műszaki követelményeket a II. fejezet tartalmazza. Lényeges, hogy lakóingatlanonként csak egy locsolási mellékvízmérő szerelhető fel. 6. A locsolási célú vízvételezésre vonatkozó MEGÁLLAPODÁS-t a SZOLGÁLTATÓ csak azokkal a FOGYASZTÓkkal köt: • Akinek 90 napot meghaladó díjtartozása nincs, • Rendelkezik szennyvíz szolgáltatási szerződéssel, • aki a leolvasás lehetőségét biztosította, illetve aki az önleolvasó lapot visszaküldte. 7. A locsolási célú vízvételezésre a FOGYASZTÓ és a SZOLGÁLTATÓ között megkötésre kerülő MEGÁLLAPODÁS-ban a FOGYASZTÓ -nak nyilatkozni kell a következőkről: 19
Bevezette: 21/2005.(V.2.), Hatályos: 2005. május 2-tól
a) tudomásul veszi, hogy a locsolóvíz mellékvízmérőn vételezett vízmennyiséget rendeltetésszerűen a 2. pontban meghatározott célokra használja. Attól eltérő célokra -különösen, ha abból szennyvíz keletkezik- ezen vízmennyiséget nem veszi igénybe. b) A FOGYASZTÓ kötelezi magát arra, hogy a locsolóvízmérő és a locsolóvíz felhasználás ellenőrzését bármikor lehetővé teszi. c) Amennyiben vízkorlátozás kerül elrendelésre, FOGYASZTÓ tudomásul veszi, hogy a locsolási mérőn locsoló vizet nem használhat, ilyen címen a vízkorlátozási időszak végéig a locsolóvízmérőn esetleg a tilalom ellenére vételezett vizet a csatornahasználati díj megállapításánál SZOLGÁLTATÓ nem veszi figyelembe, és szabálysértési eljárást kezdeményez a FOGYASZTÓ -val szemben. d) Amennyiben a FOGYASZTÓ az a), b), c) pontokban felsorolt feltételeket nem teljesíti, úgy a MEGÁLLAPODÁS-t a SZOLGÁLTATÓ felmondja és a továbbiakban ilyet nem köt. Amennyiben a FOGYASZTÓ az előzőekben felsorolt adottságoknak megfelel, és a feltételeket vállalja, úgy kezdeményezheti a locsolási célú vízvételezésre kiviteli terv készítését és benyújtását a SZOLGÁLTATÓ felé. 8. A vízmérő, annak beszerelése és a nyilvántartásba vételt megelőző szemle és a plombálás költsége a FOGYASZTÓt terheli.
II. LOCSOLÁSI CÉLÚ MELLÉKVÍZMÉRŐ BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 1. Mellékvízmérőként csak hitelesített, a szükséges hitelesítési bizonyítvánnyal rendelkező vízmérő alkalmazható. (Ajánlott vízmérő típusok MOM, Spanner Pollux, „nedvesen” futó aknás, és szárazon futó mérőszerkezetű felszálló ágas kivitelben, a DMRV Üzemigazgatóságain is megvásárolhatóak) A mérők beépítésekor minden esetben be kell tartani a gyártó művi előírásokat (vízszintes kialakítás esetén mérő előtti: 3 x DN, utáni 2 xDN egyenes szakaszok). 2. Lakóingatlanonként csak egy darab locsolási mellékmérő helyezhető el. 3. Locsolási mellékmérő az ingatlan bekötési vízmérőjétől 5 m-nél nagyobb távolságra nem helyezhező el. Ettől eltérni csak műszaki akadály felmerülése esetén, a SZOLGÁLTATÓ-val történt előzetes egyeztetéssel lehet. 4. A vízmérő és a plombák mechanikai sérülésének megelőzését, fagyvédelmét FOGYASZTÓ köteles biztosítani. Ennek elmulasztása esetén a Közcsat Kft-t ebből származó kártérítési kötelezettség nem terheli.
5. A locsolási célú vízfelhasználást mérő mellékvízmérőt a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő időszakonként hitelesíteni kell. Csupán fagyvédelmi célból a mérő nem szerelhető ki. 6. A locsolási célú vízfelhasználást mérő mellékvízmérő leolvasását a bekötési vízmérő leolvasásával egyidőben a Közcsat kft végzi, és ez alapján készíti a csatorna számlát. Az elkülönítetten mért, locsolási célú vízhasználatot szolgáló mellékvízmérő telepítéséhez szükséges kérelem és a részlet szabályokat tartalmazó MEGÁLLAPODÁS mellékletei: 6.1. Műszaki leírás: Tartalmaznia kell a kérelmező, tervező, és a kivitelező azonosítására alkalmas adatai, tervező kamarai engedélyének számát, valamint a beépítésre kerülő mérőberendezés tipusát, főbb jellemzőit. Az ingatlan helyrajzi számát, területét (m2) és a be nem épített területét (m2). 6.2. Tervrajzok, melyek tartalmazzák Az ingatlan érintett házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajzot, a mérőbeépítés helyét. A tervezett mérőbeépítés szerelési rajzait, a felhasználandó anyagok méretét, megnevezését, minőségét. 7. A mellékletekkel benyújtott kérelmet a Közcsat kft 20 napon belül elbírálja és kiadja a hozzájárulást. 8. A beszerelést követően a kivitelező a tervdokumentáción igazolja, hogy a kivitelezés – különös tekintettel az eltakart részekre- a tervdokumentáció szerint történt. Eltérés (pld módosított nyomvonal) esetén a tényleges állapotnak megfelelően a tervet módosítani kell. (Megvalósulási dokumentáció). A módosítást a Közcsat kft elbírálja, megfelelősség esetén tudomásul veszi. 9. A Közcsat kft helyszíni szemlén ellenőrzi, hogy a kivitelezés a jóváhagyott tervnek megfelelően készült el. Megfelelőség esetén felhelyezi a zárógyűrűket és nyilvántartásba veszi a locsolóvíz mérésére szolgáló vízmérőt. 10. A locsolási vízmérő telepítése: A locsolási vízmérő kizárólag az ingatlan tartozékát képező házi ivóvízhálózatra építhető be. A közhálózat részét képező ivóvíz bekötővezeték (a törzshálózat és a vízmérő akna közti vezeték, a bekötési vízmérő és az azt követően beépített elzáró szerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjá-ig terjedő vezeték szakasz) a locsolási mellékvízmérő felszerelése céljából meg nem bontható, át nem alakítható.
11. A beépítés lehetséges módjai: 11.1. Vízszintesen, meglevő vízmérő aknába. A mérő beépítése a FOGYASZTÓ felőli oldal elzáró szelepe után „T” idom elhelyezésével, arról történő lecsatlakozással, úgy, hogysem a bekötési vízmérő és mellékvízmérő leolvasását, sem cseréjét a későbbiekben ne akadályozza. Ha a meglevő aknában ez a feltétel nem biztosítható, úgy lehetőség van a meglevő akna kibő- vítésére, vagy új vízmérő akna építésére az MSZ 2215 FOGYASZTÓI VÍZBEKÖTÉSEK szabvány előírásai szerint, (lásd: ME 72007 „Locsolóvíz mérőhely kialakítása
meglevő vízmérő aknában”). Vízmérő aknába mérő függőlegesen nem építhető be. 11.2. Függőlegesen az ún. felszálló ágas vízmérő építhető be a bekötési vízmérőtől max 5 m-re lévő kerti csap föld feletti felszálló ágába. A mellékvízmérő elé elzáró szerelvény szükséges. (lásd: ME 72008 „Locsolóvíz mérőhely kialakítása kerti csapnál” 12. Ilyen beépítéshez történő hozzájáruláshoz a kiviteli tervhez mellékelni szükséges a vízmérő gyártójának nyilatkozatát is arra vonatkozóan, hogy a mérő a kerti csap fagyelzáróval történő víztelenítése a mérő fagy elleni védelmét biztosítja, és a hitelesítési ciklus alatt pontosságát nem befolyásolja.
13. A megfelelő műszaki biztonság érdekében az aknába beépítendő szerelvények csak sárgaréz anyagúak lehetnek, vagy a DMRV Rt-nél kizárólagosan alkalmazott GREINER típusú (gyors-kötő, hollandi, golyóscsap, kombinált-ürítős, visszacsapós –szelep), melyek a DMRV Üzem-igazgatóságain is megvásárolhatóak. 14. Bármely megoldás esetén a Közcsat kft a vízmérőt sorszámozott zárógyűrűkkel biztosítja az illetéktelen beavatkozás megakadályozására. 15. Locsolási vízmérőhely kialakítását és a mellékvízmérő felszerelését megfelelő képzettséggel és engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet.
Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete 12 /2000. ( IV. 06.) rendelete Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének A köztisztaságról szóló 8/1999. (VII. 09.) rendelete módosításáról Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének a köztisztaságról szól 8/1999. (VII. 09.) rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. § Az alaprendelet 24. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Aki a rendeletben foglalt előírásokat megszegi, szabálysértést követ el, és az egyes szabálysértésekről szóló magasabb jogszabályban foglalt rendelkezések szerint 10.000.-Ft helyszíni bírsággal, illetve szabálysértési eljárás keretében kiszabható pénzbírsággal sújtható. (2) A 24. §. a.) - 1.) bekezdés változatlanok maradnak.
2. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Solymár, 2000. április 06.
Dr. Xantus Judit Jegyző
Enczmann László Polgármester
Solymár Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2003.(II. 7.) rendelete a köztisztaságról szóló 8/1999.(VII.9.)önk.sz. rendelet módosításáról Solymár Önkormányzata az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. tv. 2. §-ának és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. §. (1) A rendelet célja: azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosíthatják a nagyközség köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes ellátásának végrehajtását, a köztisztasági szolgáltatás ellátásának és igénybevételének rendjét. 2. §. (1)A rendelet hatálya: Solymár közigazgatási területére terjed ki és vonatkozik minden természetes és jogi személyre. 3. §. (1)Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra. Erről az Önkormányzat külön rendeletben rendelkezik. 4.§. (1)Az önkormányzat a nagyközség közigazgatási területén a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését szervezett helyi közszolgáltatás útján biztosítja. (2) A helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (továbbiakban együtt: tulajdonos) az ingatlanon keletkező, illetve az ingatlanra kerülő szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről - a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott módon - a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha jogszabály vagy hatósági határozat ezzel ellentétesen nem rendelkezik.
2 5. §. (1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és települési környezet (különösen közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni. (2) Az e rendelettel összefüggő tevékenység és a rendelet végrehajtásának ellenőrzése Solymár Nagyközség jegyzőjének feladata.
II. fejezet Fogalom meghatározások 6. §. E rendelet alkalmazása szempontjából: a./ közigazgatási terület: az önkormányzat működési területe, mely belterületből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületből (belterületen kívüli terület) áll, b./ szolgáltató: a rendelet végrehajtásával szerződésben megbízott vállalkozás(ok). c./ köztisztaság: a nagyközség belterületén lévő közutak, terek, járdák és ezekhez tartozó műtárgyak, továbbá közcélú zöldterületeken, nyílt piacon és vásár-téren keletkezett szemét összetakarításáról, elszállításáról, a közterületek állandó tisztántartásáról, szükség szerinti portalanításáról való gondoskodás, d./ közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott föld-terület, mely rendeltetés szerint használható (pl. utak, park, építmény, stb.), e./ köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása, f./ köztisztasági közszolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) a szolgáltató által végzett települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, kezelése, a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása, hulladék-ártalmatlanítási tevékenység, a közterületek tisztántartása, g./ települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd és folyékony hulladék szállítása, kezelése, ártalmatlanítása, h./ kezelés: a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, és valamely technológiai folyamattal való kezelése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása, i./ tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése, j./ ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményekben történő - hasznosítás nélküli - elhelyezése, rendezett lerakása vagy elégetése, k./ hasznosítás: a települési szilárd hulladékból hasznosítható másodnyersanyagok (fém, üveg, papír, rongy, műanyag stb.) kiválogatása, továbbá a hulladék feldolgozásával, komposztálásával, illetőleg elégetésével vagy más technológiai megoldásokkal (esetleg ezek együttes alkalmazásával) új termékek, tüzelőanyag, hő- és villamos energia, stb. előállítása, l./ települési szilárd hulladék: háztartási hulladék (szemét) és egyéb szilárd hulladék, m./ háztartási hulladék (szemét): lakások, valamint lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz,
3 ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag csomagolóeszközt, illetve tárolótartályt, üveget), további kisebb mennyiségű falvakolat, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a hetente keletkezett mennyiség nem haladja meg a meghatározott, szokásosnak minősülő mennyiséget, n./ egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más létesítményekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék, stb.) valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék (szemét), o./ zöldterület: nagyobb részt növényzettel borított közhasználatú terület, beleértve a kerti burkolatokat és az építmények területét is, p./ parkosított terület: füvesített növényzettel borított közterület, amely magában foglalja a murvázott és nem parkolás céljára kijelölt közterületet és szegéllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is, r./ kijelölt szeméttelep: a szemétszállítási szerződésben megjelölt telep. s./ lakás és helyiségei: lakótelken a lakóépületben és a lakóépület melléképületében huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek, t./ tartós (bejelentett) szünetelés: olyan lakóépület és annak helyiségei, melyet bizonyíthatóan legalább három hónap óta nem laknak, illetőleg a használatot szüneteltetik, u./ nagyméretű berendezési tárgy: háztartási hulladéknak nem minősülő, a használónak feleslegessé vált tárgy, melynek hosszmérete megközelítőleg a 2 métert, területi mértéke megközelítőleg a 6 négyzetmétert és térmértéke megközelítőleg az 1 légköbmétert nem haladja meg. III. fejezet Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 7. §. (1) Az ingatlan tulajdonosa folyamatosan köteles gondoskodni: a./ az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg a járda mellett zöldsáv), továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról és síkosság-mentesítéséről, b./ az ingatlan előtti árok tisztításáról. c./ beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről, d./ a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről, hogy az a közlekedést ne akadályozza. (2) Több szomszédos terület, épület közötti átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a résztvevő tulajdonosok számának megfelelően oszlik meg. (3) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt, illetőleg ott, ahol a járda mellett zöldsáv van, az úttestig terjedő teljes területet - a nyitvatartás ideje alatt - a tulajdonos, vagy bérlő köteles tisztántartani. Szükség szerint a közterületen szemétgyűjtő edényt elhelyezni és annak ürítéséről saját költségén gondoskodni. (4) A közterületek tisztántartása nappal és éjszaka, időben korlátozás nélkül végezhető.
4
8. §. (1) A közterületen bárminemű burkolat és burkolatlan felület (térburkolat, úttest, járda, stb.) és burkolatlan felület felbontása csak a jegyző, országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a területileg illetékes közútkezelő hatóság hozzájárulásával, az abban foglalt feltételek betartásával lehetséges. 9. §. (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a 7. §-ban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző a tulajdonos terhére elrendelheti a munka elvégzését, melynek költségét adó módjára behajtatja. 10. §. (1) A madarak fészkelő helyei alatti közterületnek a szennyeződéstől való megtisztítása az ingatlan tulajdonosának a feladata. (2) Az ingatlantulajdonosok az általuk takarított közterület takarításából keletkezett szemetet, a kerti hulladékot, a háztartási hulladékot, közterületre csak a háztartási hulladékgyűjtő tartályban helyezhetik el. Amennyiben a szokásos mennyiségű szemétnél több keletkezik, annak elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. 11. §. (1) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék be. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt fel- vagy lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani. (2) Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterület létesítményeket védőburkolattal kell körülvenni. A rongálódásból keletkezett kárt, annak okozója köteles megtéríteni. 12. §. (1) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények (pld: búcsú) tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatti és azt követően a terület tisztántartásáról. (2) Úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel (szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel) beszennyezni tilos. (3) Ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója (gazdája) haladéktalanul köteles gondoskodni.
5 (4) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén többször is) síkosságtól mentesíteni. (5) Hórakást tilos elhelyezni: - útkereszteződésben, - útburkolati jeleken, - járdasziget és járda közé, - tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, - közszolgáltatási felszerelési tárgyra (pl. vízelzáró csap, tüzivíz csap, gáz és - egyéb közlétesítmény, pl. lámpaoszlop, hírdetőoszlop, stb.) köré, - kapubejárat elé, annak szélességében. 13. §. (1) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos ! (2) Közterületen lévő növények (fák, díszcserjék, stb.) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos! (3) A közterületen lévő fák gallyazása, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás az önkormányzat feladata. (4)Fakivágás közterületen kizárólag a jegyző előzetes engedélyével végezhető. IV. fejezet Települési szilárd hulladék kezelése, köztisztasági szolgáltatás 14. §. (1) Települési szilárd hulladékot, ezen belül települési háztartási hulladékot és egyéb szilárd hulladékot csak az erre kijelölt és legálisan működtetett hulladéklerakó telepen, kijelölt szeméttelepen a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni. (2)Nem minősül települési kommunális hulladéknak - e rendelet értelmében - a különleges (veszélyes) hulladék, az állati hulla, trágya, lomtalanítási hulladék, jég, hó, sár, fertőző vagy robbanásveszélyes anyag, a tűzveszélyes hulladék, a nagyméretű a szabványos gyűjtőedénybe nem helyezhető göngyöleg.
15. §. (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által szervezett - a szolgáltató által végzett - köztisztasági közszolgáltatás útján történik.
6 (2) A szolgáltatással ellátott terület Solymár Nagyközség valamennyi ingatlana. (3) A szolgáltató és az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, bérlője (továbbiakban együtt: tulajdonos) között a közszolgáltatási szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. (4) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását magánszemély esetében heti egy alkalommal, jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szerződés szerint végzi. (5) A szolgáltatás ellátására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat és a szolgáltató által kötött szerződés rögzíti. (6)Háztartási hulladék elszállítását végző jármű személyzete csak az adott területen rendszeresített szabványos tartályban elhelyezett hulladékot köteles elszállítani. (7) A hulladékgyűjtő tartályban nem szabad mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes hulladékot, vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a szállítással foglalkozó dolgozók testi épségét vagy begyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezésében rongálódást idézhet elő és ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetet. Ha a szolgáltató dolgozói észlelik, hogy a tartályban olyan anyagot, tárgyat helyeztek el, amely nem minősül háztartási hulladéknak, azt nem szállítják el, de a tulajdonos felé jelezni kötelesek. 16. §. (1) A közszolgáltatás ellátásáért az önkormányzat a szolgáltatóval kötött szerződés szerint fizet. A szolgáltatást igénybevevő ingatlan tulajdonosa köteles az önkormányzat részére a közszolgáltatás ellenértékét (díját) megfizetni. (2) A szolgáltatási díj mértékét a rendelet melléklete tartalmazza. (3) A szolgáltatás díját az önkormányzat bankszámlájára kell befizetni évente négy részletben - negyedévente - a tárgy negyedévet megelőző hónap 15-ig. A díj számlázását Solymár nagyközség Polgármesteri hivatala végzi. A befizetés az önkormányzat gazdálkodói számlájára történik. 17. §. (1) A szolgáltató köteles a szabályozott rend szerint a háztartási hulladék folyamatos elszállításáról, kezeléséről gondoskodni. A lakosságot az önkormányzat hivatalos lapja és hirdetmények útján tájékoztatja a háztartási hulladék kezelése szabályainak megváltoztatásáról, illetőleg a fizetendő szolgáltatási díjról.
7
(2) A nem háztartási hulladék és folyékony hulladék elszállításáról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni. (3) A jegyző által meghirdetett lomtalanítási akciót a szolgáltató előzetesen meghirdetett időszakban szervezi meg és bonyolítja le. 18. §. (1) A szabványos hulladékgyűjtő tartályok (edények) megfelelő mennyiségben történő beszerzéséről és az ingatlanon történő elhelyezéséről a szolgáltatást igénybevevő megrendelése alapján a felmerülő költségek (beszerzés, bérleti díj, szállítás) megtérítése ellenében a szolgáltató köteles gondoskodni. A gyűjtőedények javítását, pótlását, cseréjét, tisztítását megrendelés alapján a szolgáltató végzi.
V. fejezet A közműves szennyvízelvezetés 19. §. (1) A szennyvízelvezető törzshálózatba és tisztító műbe csak olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely a külön jogszabályokban előírtaknak megfelel, valamint az ott dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, továbbá a szennyvízelvezető é tisztítómű állagát nem károsítja és berendezéseinek rendeltetésszerű működését nem akadályozza. A solymári szennyvízhálózat nem egyesített rendszerű. Csapadékvíz bevezetése szigorúan tilos! (2) A tisztítómű jogosult a szennyvízhálózatba beengedett csapadékvíz tisztítási költségét visszamenőlegesen is leszámlázni. A mennyiség megállapítása az ingatlan területe és az éves közepes csapadékmennyiség (600 mm/év) figyelembevételével történik. Az alkalmazandó díj a kedvezmény nélküli szennyvíz tisztítási díjjal azonos. A számlázás a felderítés időpontjától visszamenőlegesen a csatornahálózatra való rákötés időpontjáig, maximálisan 5 évig történik. 20.§ (1)Solymár lakó- és üdülőterülete a budai hőforrások vízgyűjtőterületén, nyílt karszton fekszik emiatt kiemelten védendő a szennyeződéstől. A csatornahálózat mentén fekvő lakó, üdülőépületeket és vállalkozásokat a csatornahálózatra rá kell kötni. (2)A rákötésre az érintett csatornahálózat üzembe helyezésének időpontjától egy év áll az ingatlan tulajdonosának rendelkezésre.
8
(2a) Az ingatlan tulajdonosa (használója) a szennyvízhálózatra való rákötésig köteles a keletkezett szennyvizet tisztítás céljából a szennyvíztisztító telepre szállíttatni. A közműhálózatból vételezett víz min. 70%-ának elszállítását a hatóság kérésére igazolnia kell. Igazolás (számla) hiányában a szabálysértési bírságon túl a vételezett víz teljes mennyisége után környezetszennyezési bírságot szab ki a hatóság. A díj nagysága köbméterenként 500 Ft. (3)A szennyvízhálózatra való rákötés engedélyköteles építési tevékenység. A rákötési engedélyt a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája adja ki. (4)A szennyvíz bekötővezeték létesítését és annak a már üzemelő szennyvíztörzs-hálózatba történő csatlakozását az érintett vállalkozás ellenőrzi. (5) A csatlakozó házi szennyvízhálózatot a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknával vagy tisztítónyílással kell kialakítani. (6) Ha a szennyvíz bekötővezeték vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá, ha a bekötővezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére - a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása vagy egyéb okból - már nem alkalmas, a jegyző a tulajdonost, a létesítmények megfelelő átalakítására vagy megszüntetésére kötelezheti. (7) A szennyvíz törzshálózat mentén fekvő ingatlanokon épülő épületek használatbavételi engedélyének, valamint vállalkozások esetén, a működési engedély kiadásának az ingatlannak a hálózatba való bekötése előfeltétele. (8) Közműpótló berendezés csak a törzshálózat kiépítéséig használható, azt követően a szennyvízhálózatra a rákötést el kell végezni. (9) A jegyző az érintett szakhatóságok álláspontjának figyelembevételével kötelezi a tulajdonost a szennyvízelvezető művet károsító - külön jogszabály szerint megállapított szennyezés esetén vagy ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, a meglévő korszerűsítésére és üzemeltetésére. 21. §. (1) A szolgáltató a szennyvíz bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a szennyvízbekötő vezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági - kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi - próbák, a helyszíni szemle és nyíltárkos bemérés várható összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni. (2) A szolgáltató köteles a szemlét, illetve a vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próbát, a nyíltárkos bemérést az időpont előzetes közlésével, a megépítés bejelentésétől számított 8 napon belül megtartani. (3) Ha a létesítményt a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérést elvégezték, annak használatbavételéhez a szolgáltató írásbeli hozzájárulást ad. Ezt megelőzően a létesítményt
9 használatba venni és az ingatlanról a szennyvíz-törzshálózatba szennyvizet bevezetni nem szabad. 22. §. A fogyasztó a házi szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról, tisztítóakna védelméről és hozzáférhetőségéről, továbbá a szolgáltatásért járó díj megfizetéséről gondoskodni köteles. 23. §. (1) A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyiségét méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével kell megállapítani. (2) A szennyvízmennyiség mérő működéséről, karbantartásáról, hitelesíttetéséről a szennyvízkibocsátásért díjat fizető fogyasztónak kell gondoskodni. (3) Az elkülönítetten mért vízhasználatokat - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a fogyasztói hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is - az (1) bekezdés szerint kell szennyvízként figyelembe venni. (4) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál: a./ az a szennyvízmennyiség, ami szállítás útján a vízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést és ennek ténye hitelt érdemlően dokumentált, b./ az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta és elhelyezését a fogyasztó igazolta. c,/A közvetlenül a kerti csapra felszerelt, a csatornaszolgáltató által leplombált mérőn keresztül ellocsolt víz amennyiben a vízmérő utáni vezeték nem kerül a föld alá. A házi épített úszómedencékbe felhasznált víz után a csatornadíj-fizetési kötelezettség fennáll d,/ Május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra a csatornahasználati díjat a locsolási célú felhasználás miatt az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10%-kal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni. * A díjszámítás alapjául szolgáló mennyiségi korrekció a szennyvízmérővel nem rendelkező lakossági fogyasztó által benyújtott igénylőlap alapján történik. Az igénylőlapot a szolgáltató ügyfélszolgálata köteles ingyenesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. *Az igénylést a tárgyév locsolási időszakára legkésőbb április 15.-éig kell benyújtani a szolgáltató részére. Az ezt követően beérkező igénylést a szolgáltató a tárgyévet követő év locsolási időszakára vonatkozóan fogadja el. A szolgáltató köteles a benyújtott igénylést 30 napon belül elbírálni. *A szolgáltató a kedvezmény elbírálásánál a közlekedési és vízügyi miniszter 8/2000. (X.18.) KöViM rendelete alapján köteles eljárni. *Locsolási kedvezményre nem jogosultak c,/ pontban meghatározott kedvezményt igénybevevők, egyéb locsolási célú alternatív - a csatornadíj fizetése szempontjából méretlen- vízbeszerzési lehetőséggel (fúrt, vagy ásott kút, vásárolt víz, felszíni vízhasználat) rendelkezők. (5) Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti és a vizet nem, vagy nemcsak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be és a víz felhasználása nyomon követhető a beszerzett
10 valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt kell működtetni, a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni köteles. A mért mennyiséget a szolgáltató jogosult ellenőrizni. Köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése 24. §. Aki a jogszabályokban és rendeletben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi, szabálysértést követ el és 50.000.-Ft-ig terjedő környezetvédelmi bírsággal sújtandó, amennyiben egyéb jogszabály szerint az súlyosabb elbírálás alá nem esik. A környezetvédelmi bírságot a Polgármesteri Hivatal érdemi ügyintézője, a rendőrség, illetve más erre felhatalmazott személy vagy szervezet szabja ki. a./ az ingatlanok, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtt terület tisztántartásáról nem gondoskodik, b./ a közterület burkolatát engedély nélkül felbontja vagy építési munkával kapcsolatban közterületet szennyez, közterületet engedély nélkül vesz igénybe, építési törmeléket határidőn belül nem szállítja el, homlokzat letakarítási kötelezettségének nem tesz eleget, c./ anyagszállításnál közterület szennyezését követően tisztítási kötelezettségének nem tesz eleget, közterületen forgalmat zavaró helyen gépjárművet mos vagy környezetvédelmet sértő mosószert használ, illetve alvázmosást végez, d./ közterületi rendezvények tartását követően tisztántartási kötelezettségeinek nem tesz eleget, közterületet szennyez, síkosság elleni mentesítési kötelezettségének nem tesz eleget, e./ közterületi felszerelési és berendezési tárgyakat beszennyezi, rongálja, növényekben kárt tesz, engedély nélkül fát vág ki, f./ háztartási hulladékot nem a kijelölt helyen rak le, vagy az előírásokat megszegi, g./ hulladékgyűjtő edényt rendeltetésétől eltérően használ, nem háztartási hulladékot rak az edénybe, rothadó, nagyon büdös szemét elszállításáról és ártalmatlanításáról nem gondoskodik, h./ szemétgyűjtő edény tisztántartási és fertőtlenítési kötelezettségét elmulasztja. i,/ a csatornahálózatra való rákötés határidejét nem tartja be, j,/ a szennyvízhálózatba a csapadékvizet bevezeti, k./ ha a tulajdonos engedély nélkül ráköt a szennyvízcsatorna törzshálózatra, illetve a rákötésről a szolgáltatót nem értesíti a kedvezmény nélküli csatornadíjat visszamenőlegesen a törzshálózat üzembe helyezésének időpontjáig - de maximálisan 5 évig- köteles megfizetni a szabálysértési bírságon felül, továbbá a felderítés költségeit is viselnie kell, l,/ az a kivitelezést végző vállalkozó aki a csatorna törzshálózatra engedély nélkül ráköt, illetve a rákötés tényét a szolgáltatóval nem közli. m,/ locsolási célú igénybejelentésben a valótlan adatokat ad meg, n. /bármely módon szennyezi Solymár közigazgatási határán belüli területét. VI. fejezet Hatályba-léptető rendelkezések
11 (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a 6/1991. (VIII. 13.)sz. rendelet, az ezt kiegészítő 6/1996. (V.9.)sz. rendelet, valamint a 8/1999(VII.9) sz. rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet kihirdetéséről az önkormányzat jegyzője gondoskodik. (3) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Solymár, 2003. február 7. Seprősné Kovács Zsuzsanna jegyző mb.
Enczmann László polgármester
Solymár Nagyközség Önkormányzat 20/2003. /XI. 17./ ÖSZ. Rendelete a köztisztaságról szóló 4/2003. /II.7./ ÖSZ rendelet módosításáról Solymár Nagyközség Önkormányzata az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2. §-a, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. §-a, és 16. §-a, valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezésről szóló 38/1995. /IV.5./ Korm. rendelet 4. §-. (1) bekezdése alapján a köztisztaságról szóló helyi rendeletét /továbbiakban: R/ az alábbiak szerint módosítja: 1. § (1) Az R. 20. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A 2003.-2004. évre az utólagos rákötések díját azokon a területeken, ahol a díjak megállapítására és beszedésére a polgármesteri hivatal jogosult, magánszemélyek számára 130.000.- Ft + ÁFA összegben, vállalkozó részére az érdekeltségi egységként 200.000.- Ft + ÁFA összegben állapítja meg. A teljes kivitelezés költsége a rákötőt terheli. A díj csak a rákötés jogosultságát jelenti. (2) A R. 20. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) Azokon a területeken, ahol a díjak megállapítására és beszedésére a Solymári Viziközmű Beruházó Társulat jogosult, ott magánszemélyek számára 130.000.- Ft + ÁFA összegben, a vállalkozók részére pedig az érdekeltségi egységenként 200.000.- Ft + ÁFA összegben állapítja meg. (3) A R. 20. §. (3) bekezdése (4) bekezdésre (4) bekezdése (5) bekezdésre (5) bekezdése (6) bekezdésre (6) bekezdése (7) bekezdésre (7) bekezdése (8) bekezdésre (8) bekezdése (9) bekezdésre (9) bekezdése (10) bekezdésre módosul.
2. § (1) A R. 24. § k) pontja az alábbiak szerint módosul: (k) Solymár Nagyközség csatornahálózatára illegálisan rákötő magánszemélyek és vállalkozók a felderítés esetén a KÖZCSAT Kft-nek kötelesek megfizetni a szennyvíztisztítási díjat /a feltárás időszakában érvényes szennyvíztisztítási díjjal számolva/ az illegális rákötés időtartamára, de maximum 5 évre visszamenőleg (2) A R. 24. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (l) Solymár Nagyközség csatornahálózatára illegálisan rákötő magánszemélyek és vállalkozók a polgármesteri hivatal részére a rákötési díjon túlmenően 100.000.- Ft bírságot kötelesek fizetni (3) A R. 24. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (m) Amennyiben a felderítés előtt /2003. december 31-ig/ az illegális rákötő csatornahasználati szerződést köt, mentesül a bírság megfizetése alól (4) A R. 24. §. eredeti l) pontja n) pontra változik eredeti m) pontja ny) pontra változik 3. § 1) A rendelet 2003. december 01. napjával lép életbe. 2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Solymár Nagyközség Önkormányzatának 2/2003. /II.7./ ÖSZ rendelete 6. § hatályát veszti. 3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Enczmann László Polgármester
Dr. Hegedűsné Schmidt Ágnes jegyző
A rendelet 2003. november 17. napján kifüggesztésre került. Solymár, 2003. november 17. Dr. Hegedűsné Schmidt Ágnes jegyző
Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2004. (VIII. 2.) rendelete Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztaságról szóló 8./1999. (VII. 9.) számú rendeletének módosításáról A 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi rendeltet alkotja: 1. § A Rendelet I. fejezetének első alcíme az alábbiak szerint módosul: I. fejezet „A rendelet hatálya” 2. § A Rendelet bevezető rendelkezései az alábbiak szerint módosulnak: „Solymár Önkormányzata az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. tv. 2. §-ának és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján -figyelembe véve az 1995. évi LIII. törvény és a 2000. évi XLIII. törvény rendelkezéseit- az alábbi rendeletet alkotja:” 3. § A Rendelet az alábbi 2/A.§-sal egészül ki: „2/A. § (1) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek fogyasztói, illetve gazdasági tevékenysége során települési szilárd hulladék keletkezik, a kötelező közszolgáltatás keretében szervezett hulladékgyűjtést nem kötelesek igénybe venni, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására vonatkozó kötelezettségét a) A jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával, hulladékkezelési engedély birtokában saját maga teljesíti, vagy b) Az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.”
4. §
2 A Rendelet I. fejezetének az alábbi alcímmel egészül ki: „4. § Általános rendelkezések” 5. § A Rendelet 5. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére az önkormányzat illetve megbízottja a jegyző által meghatározott rendben jogosult.” 6. § A Rendelet az alábbi 5/A. §-sal egészül ki: „5/A.§ (1) Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. (2) A települési hulladékgazdálkodási terv előkészítésére a 2000. évi XLIII. tv.(Hgt.) 34. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.” 7. § (1) A Rendelet 16. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „16. § (2) A szolgáltatási díj mértékét az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.” (2) A Rendelet 16. § (3) bekezdése kimarad.
8. §
A Rendelet 20. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A szennyvízhálózatra való rákötés az önkormányzat hozzájárulásával történhet. A hozzájárulást a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája adja ki.” 9. § A Rendelet 24. § első fele, az a) pontig az alábbiak szerint módosul: „Aki a jogszabályokban és rendeletben meghatározott környezet védelmét szolgáló magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi – amennyiben egyéb jogszabály szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik-, szabálysértést követ el és 10 000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal vagy feljelentés esetén - az általa okozott
2
3 környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához, ismétlődéséhez igazodó - 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.” 10. § A Rendelet 23. § (4) bekezdés c) pontja az alábbiak szerint módosul: „c,/ A házi épített úszómedencékbe felhasznált víz után a csatornadíj-fizetési kötelezettség fennáll.” 11. § A Rendelet 24.§ n./ pontja o./ pontra változik. 12. § A Rendelet VI. fejezetének címe az alábbiak szerint változik: „VI. fejezet 25. § Záró rendelkezések” 13. § A Rendelet 25.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) 75/442/EGK irányelv a hulladékokról b) 91/689/EGK irányelv a veszélyes hulladékokról c) 1999/31/EK irányelv a hulladéklerakókról” 14.§ (1) A rendelet 2004. augusztus 2-án lép hatályba, egyben hatályát veszti 3/1992. számú Solymári Önkormányzat 6/1991. számú köztisztasági rendeletének módosításáról szóló rendelet, 4/1993. sz Önkormányzati rendelet a 3/1992.sz. önkormányzati rendelettel módosított 6/1991.sz. önkormányzati rendelet módosításáról, 6/1995.(II.20.) számú Önkormányzati rendelet A köztisztasági rendeletről szóló 3/1992. számú önkormányzati rendelet egyes rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről, Solymár Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 18/1997.(IX.05.) számú rendelete a szemétszállítási díjról. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
3
4
Enczmann László polgármester
Dr Peller György mb. jegyző
Záradék: A rendelet 2004. augusztus 2. napján kifüggesztésre került. 2004. augusztus 2. Dr. Peller György mb. jegyző
4
Solymár Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 21/2005. (V. 2.) rendelete Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztaságról szóló 8/1999. (VII. 9.) rendelete módosításáról
A 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi rendeltet alkotja: 1. § A Rendelet 23. § (4) bekezdése az alábbi e./ ponttal egészül ki: „(4) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál: a./ az a szennyvízmennyiség, ami szállítás útján a vízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést és ennek ténye hitelt érdemlően dokumentált, b./ az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta és elhelyezését a fogyasztó igazolta. c./ A házi épített úszómedencékbe felhasznált víz után a csatornadíj-fizetési kötelezettség fennáll d./ Május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra a csatornahasználati díj számításánál -a locsolási célú felhasználás miatt- az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10%-kal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni. * A díjszámítás alapjául szolgáló mennyiségi korrekció a szennyvízmérővel nem rendelkező lakossági fogyasztó által benyújtott igénylőlap alapján történik. Az igénylőlapot a szolgáltató ügyfélszolgálata köteles ingyenesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. *Az igénylést a tárgyév locsolási időszakára legkésőbb április 15.-éig kell benyújtani a szolgáltató részére. Az ezt követően beérkező igénylést a szolgáltató a tárgyévet követő év locsolási időszakára vonatkozóan fogadja el. A szolgáltató köteles a benyújtott igénylést 30 napon belül elbírálni. *A szolgáltató a kedvezmény elbírálásánál a közlekedési és vízügyi miniszter 8/2000. (X. 18.) KöViM rendelete alapján köteles eljárni. *Locsolási kedvezményre nem jogosultak c,/ pontban meghatározott kedvezményt igénybevevők, egyéb locsolási célú alternatív - a csatornadíj fizetése szempontjából méretlen- vízbeszerzési lehetőséggel (fúrt, vagy ásott kút, vásárolt víz, felszíni vízhasználat) rendelkezők. e,/ A házi ivóvízvezeték hálózatra, a szolgáltató és a fogyasztó írásbeli megállapodása, illetőleg a szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor. A szolgáltató és a fogyasztó közti megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat az 1. számú függelék tartalmazza. 2. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Enczmann László polgármester
Szántó Erika aljegyző
Záradék: A rendelet 2005. május 2. napján kifüggesztésre került. 2005. május 2. Szántó Erika aljegyző
1.számú függelék I. A MELLÉKVÍZMÉRŐN MÉRT ELKÜLÖNÍTETT LOCSOLÁSI VÍZHASZNÁLAT ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 1. A locsolási célú vízvételezés esetén az adott ingatlanon csatornadíj alapját képező szennyvízmennyiség a bekötési vízmérő és a locsolóvízmérő által mért vízmennyiségek különbsége alapján kerül megállapításra. 2. Locsolási vízhasználat a lakóingatlan házi kertjében és parkosított részén lévő gyep, díszcserjék, virágok és konyhakerti növények ápolására, vegetációs időszakban a csapadék pótlására felhasznált ivóvízmennyiség, melynek mértéke a 8/2000 (X.18.) KöVM rendelet 1. sz. mellékletében e célra megállapított átalány mennyiségnek felel meg. 3. Nem létesíthető locsolási célú vízhasználat az alábbi ingatlanok esetében: a. Locsolási célú ivóvízszükségletének kielégítésére a víz közműhálózaton kívüli egyéb alternatív – saját tulajdonú kút, vásárolt víz, felszíni vízhasználat, két vízbekötés összevontan használt telkek esetében – vízbeszerzési lehetőség van, b. A FOGYASZTÓ az árhatóság által meghatározott %-os locsolási kedvezményt igénybeveszi [ 38/1995.(IV.5.)] c. Igénybejelentése –a SZOLGÁLTATÓ által lefolytatott ellenőrzés alapján- valótlan adatokat tartalmaz. 4. A locsolási célú vízvételezésre kérelem és benyújtott dokumentáció alapján a SZOLGÁLTATÓ és a FOGYASZTÓ által megkötésre kerülő MEGÁLLAPODÁS időpontjától nyílik lehetőség. 5. A locsolási célú vízvételezésre a FOGYASZTÓ saját költségén kamarai tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel tervet készíttet. A terven a kivitelezést végző igazolja, hogy a hálózat a terv szerint valósult meg, illetve a tervtől eltérő kivitelezés esetén átvezeti a módosítást. A tervet jóváhagyásra a SZOLGÁLTATÓnak be kell nyújtani. A terv tartalmazza a FOGYASZTÓ saját költségén kialalakítandó vízmérőhely és vízmérő beépítési tervét és annak műszaki leírását. A műszaki követelményeket a II. fejezet tartalmazza. Lényeges, hogy lakóingatlanonként csak egy locsolási mellékvízmérő szerelhető fel. 6. A locsolási célú vízvételezésre vonatkozó MEGÁLLAPODÁS-t a SZOLGÁLTATÓ csak azokkal a FOGYASZTÓkkal köt: • Akinek 90 napot meghaladó díjtartozása nincs, • Rendelkezik szennyvíz szolgáltatási szerződéssel, • aki a leolvasás lehetőségét biztosította, illetve aki az önleolvasó lapot visszaküldte. 7. A locsolási célú vízvételezésre a FOGYASZTÓ és a SZOLGÁLTATÓ között megkötésre kerülő MEGÁLLAPODÁS-ban a FOGYASZTÓ -nak nyilatkozni kell a következőkről:
a) tudomásul veszi, hogy a locsolóvíz mellékvízmérőn vételezett vízmennyiséget rendeltetésszerűen a 2. pontban meghatározott célokra használja. Attól eltérő célokra -különösen, ha abból szennyvíz keletkezik- ezen vízmennyiséget nem veszi igénybe. b) A FOGYASZTÓ kötelezi magát arra, hogy a locsolóvízmérő és a locsolóvíz felhasználás ellenőrzését bármikor lehetővé teszi. c) Amennyiben vízkorlátozás kerül elrendelésre, FOGYASZTÓ tudomásul veszi, hogy a locsolási mérőn locsoló vizet nem használhat, ilyen címen a vízkorlátozási időszak végéig a locsolóvízmérőn esetleg a tilalom ellenére vételezett vizet a csatornahasználati díj megállapításánál SZOLGÁLTATÓ nem veszi figyelembe, és szabálysértési eljárást kezdeményez a FOGYASZTÓ -val szemben. d) Amennyiben a FOGYASZTÓ az a), b), c) pontokban felsorolt feltételeket nem teljesíti, úgy a MEGÁLLAPODÁS-t a SZOLGÁLTATÓ felmondja és a továbbiakban ilyet nem köt. Amennyiben a FOGYASZTÓ az előzőekben felsorolt adottságoknak megfelel, és a feltételeket vállalja, úgy kezdeményezheti a locsolási célú vízvételezésre kiviteli terv készítését és benyújtását a SZOLGÁLTATÓ felé. 8. A vízmérő, annak beszerelése és a nyilvántartásba vételt megelőző szemle és a plombálás költsége a FOGYASZTÓt terheli.
II. LOCSOLÁSI CÉLÚ MELLÉKVÍZMÉRŐ BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 1. Mellékvízmérőként csak hitelesített, a szükséges hitelesítési bizonyítvánnyal rendelkező vízmérő alkalmazható. (Ajánlott vízmérő típusok MOM, Spanner Pollux, „nedvesen” futó aknás, és szárazon futó mérőszerkezetű felszálló ágas kivitelben, a DMRV Üzemigazgatóságain is megvásárolhatóak) A mérők beépítésekor minden esetben be kell tartani a gyártó művi előírásokat (vízszintes kialakítás esetén mérő előtti: 3 x DN, utáni 2 xDN egyenes szakaszok). 2. Lakóingatlanonként csak egy darab locsolási mellékmérő helyezhető el. 3. Locsolási mellékmérő az ingatlan bekötési vízmérőjétől 5 m-nél nagyobb távolságra nem helyezhező el. Ettől eltérni csak műszaki akadály felmerülése esetén, a SZOLGÁLTATÓ-val történt előzetes egyeztetéssel lehet. 4. A vízmérő és a plombák mechanikai sérülésének megelőzését, fagyvédelmét FOGYASZTÓ köteles biztosítani. Ennek elmulasztása esetén a Közcsat Kft-t ebből származó kártérítési kötelezettség nem terheli. 5. A locsolási célú vízfelhasználást mérő mellékvízmérőt a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő időszakonként hitelesíteni kell. Csupán fagyvédelmi célból a mérő nem szerelhető ki.
6. A locsolási célú vízfelhasználást mérő mellékvízmérő leolvasását a bekötési vízmérő leolvasásával egyidőben a Közcsat kft végzi, és ez alapján készíti a csatorna számlát. Az elkülönítetten mért, locsolási célú vízhasználatot szolgáló mellékvízmérő telepítéséhez szükséges kérelem és a részlet szabályokat tartalmazó MEGÁLLAPODÁS mellékletei: 6.1. Műszaki leírás: Tartalmaznia kell a kérelmező, tervező, és a kivitelező azonosítására alkalmas adatai, tervező kamarai engedélyének számát, valamint a beépítésre kerülő mérőberendezés tipusát, főbb jellemzőit. Az ingatlan helyrajzi számát, területét (m2) és a be nem épített területét (m2). 6.2. Tervrajzok, melyek tartalmazzák Az ingatlan érintett házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajzot, a mérőbeépítés helyét. A tervezett mérőbeépítés szerelési rajzait, a felhasználandó anyagok méretét, megnevezését, minőségét. 7. A mellékletekkel benyújtott kérelmet a Közcsat kft 20 napon belül elbírálja és kiadja a hozzájárulást. 8. A beszerelést követően a kivitelező a tervdokumentáción igazolja, hogy a kivitelezés – különös tekintettel az eltakart részekre- a tervdokumentáció szerint történt. Eltérés (pld módosított nyomvonal) esetén a tényleges állapotnak megfelelően a tervet módosítani kell. (Megvalósulási dokumentáció). A módosítást a Közcsat kft elbírálja, megfelelősség esetén tudomásul veszi. 9. A Közcsat kft helyszíni szemlén ellenőrzi, hogy a kivitelezés a jóváhagyott tervnek megfelelően készült el. Megfelelőség esetén felhelyezi a zárógyűrűket és nyilvántartásba veszi a locsolóvíz mérésére szolgáló vízmérőt. 10. A locsolási vízmérő telepítése: A locsolási vízmérő kizárólag az ingatlan tartozékát képező házi ivóvízhálózatra építhető be. A közhálózat részét képező ivóvíz bekötővezeték (a törzshálózat és a vízmérő akna közti vezeték, a bekötési vízmérő és az azt követően beépített elzáró szerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjá-ig terjedő vezeték szakasz) a locsolási mellékvízmérő felszerelése céljából meg nem bontható, át nem alakítható. 11. A beépítés lehetséges módjai: 11.1. Vízszintesen, meglevő vízmérő aknába. A mérő beépítése a FOGYASZTÓ felőli oldal elzáró szelepe után „T” idom elhelyezésével, arról történő lecsatlakozással, úgy, hogysem a bekötési vízmérő és mellékvízmérő leolvasását, sem cseréjét a későbbiekben ne akadályozza. Ha a meglevő aknában ez a feltétel nem biztosítható, úgy lehetőség van a meglevő akna kibő- vítésére, vagy új vízmérő akna építésére az MSZ 2215 FOGYASZTÓI VÍZBEKÖTÉSEK szabvány előírásai szerint, (lásd: ME 72007 „Locsolóvíz mérőhely kialakítása meglevő vízmérő aknában”). Vízmérő aknába mérő függőlegesen nem építhető be.
11.2. Függőlegesen az ún. felszálló ágas vízmérő építhető be a bekötési vízmérőtől max 5 m-re lévő kerti csap föld feletti felszálló ágába. A mellékvízmérő elé elzáró szerelvény szükséges. (lásd: ME 72008 „Locsolóvíz mérőhely kialakítása kerti csapnál” 12. Ilyen beépítéshez történő hozzájáruláshoz a kiviteli tervhez mellékelni szükséges a vízmérő gyártójának nyilatkozatát is arra vonatkozóan, hogy a mérő a kerti csap fagyelzáróval történő víztelenítése a mérő fagy elleni védelmét biztosítja, és a hitelesítési ciklus alatt pontosságát nem befolyásolja.
13. A megfelelő műszaki biztonság érdekében az aknába beépítendő szerelvények csak sárgaréz anyagúak lehetnek, vagy a DMRV Rt-nél kizárólagosan alkalmazott GREINER típusú (gyors-kötő, hollandi, golyóscsap, kombinált-ürítős, visszacsapós –szelep), melyek a DMRV Üzem-igazgatóságain is megvásárolhatóak. 14. Bármely megoldás esetén a Közcsat kft a vízmérőt sorszámozott zárógyűrűkkel biztosítja az illetéktelen beavatkozás megakadályozására. 15. Locsolási vízmérőhely kialakítását és a mellékvízmérő felszerelését megfelelő képzettséggel és engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet.
Solymár Nagyközség Önkormányzatának 20/2009. (XII. 14.) Képviselı-testületi rendelete A szennyvíztelepen leürített szippantott szennyvíz tisztítási díjának, a csatornadíjának megállapításáról valamint a fizetendı csatornadíj önkormányzati kompenzálása mértékének megállapításáról és feltételeirıl
A 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján Solymár Nagyközség Önkormányzati Képviselı-testülete az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A rendelet hatálya kiterjed Solymár Nagyközség közigazgatási határán belül azokra, akik rácsatlakoztak az önkormányzat által fenntartott és mőködtetett csatornahálózatra, valamint a KÖZCSAT Kft. által üzemeltetett szennyvíztisztító telepen szippantott szennyvizet leürítıkre. I. A szennyvíztelepen leürített szippantott szennyvíz tisztítási díja 2. § Az Önkormányzat Képviselı-testülete 2010. évre a leürített szippantott szennyvíz tisztítási díját bruttó 975 Ft/m3-ben (780 Ft/m3 + Áfa) állapítja meg. 3. § (1) Az Önkormányzat Solymár Nagyközség közigazgatási területén a nem csatornázott utcákban jogszerően fennálló lakó- és üdülı épületek lakóinak az ingatlanukról a KÖZCSAT Kft. telephelyére beszállított szennyvíz után a számlával igazolt díj 10 %-át visszatéríti. (2) A csatornázatlan területeken élı lakosok számára 2010. évben az állami támogatáson felül Solymár Nagyközség Önkormányzata 231 Ft/m3 támogatást nyújt. A támogatás kifizetése a lakos által benyújtott számla ellenében történik. A támogatási igénybejelentéshez a kérelmezınek csatolnia kell az igényelt idıszakra vonatkozó közüzemi vízellátási számla másolatát is. (3) A (2) bekezdésben szereplı támogatást az Önkormányzattól az ivóvíz szolgáltatás számlázási üteméhez igazodva, fél éves idıszakra vonatkozóan összegyőjtött számlákkal évente kétszer lehet igényelni. II. A csatornadíj megállapítása 4. § Az Önkormányzat 2010. évre a csatornadíj hatósági árát 430 Ft/m3 + Áfa (bruttó 537.50 Ft/m3) - ban állapítja meg. III. A fizetendı csatornadíj önkormányzati kompenzálás mértékének megállapításáról és feltételeirıl 5. § (1) A rendelet 4. §-ában megállapított csatornadíj elsı 10 m3-éhez az Önkormányzat a lakosság, az oktatási, mővelıdési és szociális intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal részére bruttó 209.50,- Ft/m3, míg a 10 m3 feletti mennyiséghez bruttó 126.50,- Ft/m3 támogatást ad az Önkormányzat költségvetése terhére. (2) A lakosság, az oktatási, mővelıdési és szociális intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal az (1) bekezdésben biztosított támogatással együtt az elsı 10 m3 után 328,-Ft/m3 bruttó csatornadíjat, minden további köbméter szennyvíz után 411,-Ft/m3 csatornadíjat fizet. 6.§ (1) Az Önkormányzat csak azokat részesíti a 5. §-ban meghatározott kedvezményben, akiknek nincsen egy hónapot meghaladó csatornadíj, szemétdíj, illetve az önkormányzattal szemben fennálló egyéb köztartozása vagy bérleti díj hátraléka. (2) Azok, akik a csatornadíj, szemétdíj illetve egyéb köztartozás vagy bérleti díj hátralékukat rendezik, és a befizetést igazolják, a tartozás rendezését követı hónap 1-jétıl részesülhetnek a támogatásban, kedvezményben. (3) A csatornahálózatra illegálisan rákötık, illetve a szolgáltatás igénybevételének megkezdésének bejelentését elmulasztó ügyfelek szintén nem jogosultak az önkormányzati kedvezményre. A számlázás az illegális használat megállapításakor érvényes kedvezmény nélküli egységáron történik –visszamenılegesen is- az illegális használat teljes idıtartamára (max. 5 év idıtartamra). Amennyiben az illegális rákötés idıpontja nem állapítható meg, úgy a csatornahálózat létesítéséig visszamenıleges (max. 5 év) a számlázás idıtartama. 7. § IV. A locsolási kedvezmény feltételei és érvényesítése
(1) A vízóraaknába szerelt és a Közcsat által leplombált vízmérıórán keresztül ellocsolt víz mennyisége levonható. A levonhatóság elıfeltétele, hogy a plomba elıtt ne legyen oldható kötés. A földalatti locsoló rendszereken keresztül, illetve a mérés után föld alatti (eltakart) vezetéken a kifolyócsapig vezetetett, locsolásra használt víz levonása, az elıírt dokumentáció (kiviteli illetve megvalósulási terv) megléte esetén az ügyfél által a vízóraaknába e célra beépített és a Közcsat Kft által leplombált mérıórán mért mennyiségben levonható. A locsolóvíz rendszer és lakásba menı ivóvízrendszer a vízóraaknából induló két önálló, elkülönült rendszer kell legyen. A levonhatóság elıfeltétele a Közcsat Kft-vel kötött mellékvízmérı szerzıdés megléte. A mérıórák 5 évenként hitelesítendık, vagy új órával lecserélendık. A vízóraaknában a mérıhely kialakítása, a mérıóra felszereltetése, hitelesíttetése, illetve a cseréje az ügyfél felelıssége, költsége. (2) Külön locsolási vízmérı mellékórával nem rendelkezı fogyasztóknak a locsolási kedvezmény mértéke a május 1-tıl –szeptember 30-ig a vételezett víz 10 %-ának díja. 8. § (1) A rendelet 2010. január 1-én lép hatályba, és egyidejőleg a 38/2008. (XII.15.) számú helyi rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet kihirdetésérıl az aljegyzı gondoskodik.