Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 12/2009(VIII.14.) rendelettel módosított 12/1996(VIII.15.) Ktr. számú rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezései alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1.§. (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagyhalász Város Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a többször módosított, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Ltv.) rendelkezései az irányadóak. A lakások elidegenítésének szabályai 2.§. (1) Ha a lakást a vételi, illetve az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásokkal csökkentett beköltözhető forgalmi érték 60%-a. (2) Ha a bérlő nem él vételi, vagy elővásárlási jogával, és a lakás a Ltv. 50.§-a figyelembe vételével harmadik személy részére kerül eladásra, az eladási ár azonos a lakott forgalmi értékkel. (3) Ha a lakás harmadik személy részére kerül értékesítésre, a lakás vételárát a szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni. (4) Ha a harmadik személy részére értékesítendő lakás beköltözhető / bérlő által nem lakott, a bérlet folytatására jogosult személy nincs, vagy nem él jogosultságával, illetve elővásárlási jog érvényesítésére alkalmas személy nincs, illetve nem él ezen jogával /, a lakás csak nyilvánosan meghírdetett versenytárgyalás útján értékesíthető. A kikiáltási ár nem lehet kevesebb a lakás beköltözhető forgalmi értékénél. A versenytárgyalás útján történő értékesítés részletes szabályait a 9.§. (3)-(5) bekezdése tartalmazza.
3.§. (1) Ha a lakást a vételi, elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat a következőképpen fizetheti meg: a.) egy összegben, az adásvételi szerződés megkötésekor, b.) kérelmére 25 éves, vagy a vevő döntése alapján rövidebb részletfizetési kedvezménnyel (2) Ha a lakást a vételi, illetve elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, kérelmére a vételár legfeljebb 10%-ának egy összegben való megfizetése köthető ki, emellett a fennmaradó vételárhátralékra részletfizetési lehetőséget kell biztosítani. (3) Egyéb esetben az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket a részletfizetés idejének függvényében úgy kell megállapítani, hogy havonta egyenlő összegű legyen. (4) Ha a lakást harmadik személy vásárolja meg, a vételárra részletfizetési lehetőség nincs. 4.§. (1) Ha a lakást a vételi, illetve elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, és a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a teljes vételárból 20% árengedmény illeti meg. (2) A vételárhátraléknak a szerződéskötéstől számított 3 éven belüli teljes kiegyenlítése esetén a vevő részére a fennálló tartozásból 20%, 5 éven belüli teljes kiegyenlítés esetén fennálló a fennálló tartozásból 10% engedményt kell biztosítani. 5.§. (1) Az adásvételi szerződés megkötését követően fennálló vételárhátralék után a vevő évi 10% kamatot köteles megfizetni. (2) Ha a vevő az adásvételi szerződésben a 3.§.(1) bekezdés alapján a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül vállalja a teljes vételárhátralék megfizetését, úgy az (1) bekezdés szerinti kamat nem számítható fel. Ebben az esetben az első részlet befizetése után a havonta fizetendő további részleteket – öt évre azonos havi összegben kell megállapítani. (3) A határidőre meg nem fizetett törlesztő részlet után a.) a (2) bekezdés alapján megkötött szerződés esetében a mindenkori jegybanki kamat, plusz 8% késedelmi kamatot, b.) a 3.§.(1) bekezdés b.) pontja alapján kötött szerződés esetében pedig további évi 8% késedelmi kamatot kell felszámítani.
6.§.
(1) A vételárhátralék törlesztése legfeljebb 2 alkalommal felfüggeszthető a vevő kérelmére, amennyiben: a.) a vevő személyi, családi vagy anyagi körülményeiben az adásvétel létrejöttét követően bekövetkezett változás – amelyet a képviselőtestület véleményez – indokolttá teszi, legfeljebb 6 hónapra, b.) a kötelezett vagy házastársa sorkatonai szolgálatot teljesít, a szolgálat idejére, (2) A felfüggesztés időtartamával a törlesztési idő meghosszabbodik. 7.§. (1) Ha a lakás megvásárlása részletfizetéssel történik, a megkötött adásvételi szerződésben rendelkezni kell az önkormányzat javára a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéséről. (2) Az 1.) bekezdés szerinti jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat a vételár teljes kiegyenlítését követően a tulajdonos kérelmére töröltetni kell. (3) A képviselőtestület indokolt esetben hozzájárulhat a már kiegyenlített vételárrész erejéig a terhelési tilalom részleges feloldásával újabb, a lakás felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos jelzálogjog bejegyzéséhez az önkormányzatot követő sorrendben. (4) Elidegenítés esetén a tartozás átvállalásához a képviselőtestület egyedi elbírálás alapján hozzájárulhat. A LAKÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK LEBONYOLÍTÁSA 8.§.
(1) Vételi vagy elővásárlási joggal érintett lakás esetében a vételre irányuló kérelmet a jegyző megvizsgálja. A jogszerűen benyújtott kérelmet a képviselőtestület következő ülésére előkészíti, amelyet a polgármester a képviselőtestület elé terjeszt. 9.§. (1) A Ltv. alapján elidegeníthető házas ingatlanok értékesítését Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselőtestületének Polgármesteri Hivatala készíti elő és bonyolítja le.
(2) Az értékesítés lebonyolításával kapcsolatos feladatok: a.) az ingatlanok értékesítésre alkalmas állapotba való előkészítése (lakásgazdálkodási, városgazdálkodási, építésügyi hatósági szempontokból) b.) tételes forgalmi értékbecslés készítése a Ltv-ben megfogalmazott szempontok figyelembevételével (pl. elhelyezkedés, fekvés, hasonló adottságú ingatlan helyi forgalmi értéke. stb.) c.)a forgalmi értékből levonható értéknövelő beruházás értékének meghatározása (forgalmi értéknövelő beruházás általában: a lakás állagának értéknövelésére kiható, építési, szerelési munka, amely megfelelő az építési előírásoknak, nem tartozott a bérlő karbantartási munkáinak körébe és érvényesíthetőségét jogszabály nem zárta ki, vagy nem csökkentette.) d.)önkormányzati bérlakás elidegenítése esetén az egylakásos, illetőleg az egy helyiségből, helyiségcsoportból álló épület kivételével az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően az épületet társasházzá kell alakítani, figyelembe véve a Ltv. 51. §. 2.) bekezdésébe foglaltakat. e.) önkormányzati bérlakás elidegenítése esetén – a hivatalos értékbecslés alapján megállapított vételárról írásban eladási árajánlatot tesz, egyben felhívja az érintetteket, hogy 90 napon belül nyilatkozzanak arra vonatkozóan, kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal. Az ajánlattételnek tartalmaznia kell: -
-
házas ingatlan legfontosabb ingatlan nyilvántartási és egyéb jellemző adatait, a műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, a házas ingatlan vételárát és annak kialakításánál figyelembe vett tényezőket, a tételes forgalmi értékbecslést, a fizetési feltételeket, a vásárlásra való jogosultság feltételeit, tájékoztatást a vevőre háruló kötelezettségekről és a várható terhekről tájékoztató táblázatot csatolva a különböző futamidejű törlesztés havi összegéről, tájékoztatás az egy összegben, valamint az 5 éven belüli törlesztés előnyeiről, kedvezményeiről, felhívni a figyelmet a felújítási alapképzési és a közös költség fizetési kötelezettségre. elővásárlás esetén az ajánlattételi kötöttség időpontját.
f.) vételi, vagy elővásárlási jog alapján csak akkor köthető meg az adásvételi szerződés, ha a lakáson semmilyen köztartozás, üzemeltetési költség, hátralék nem áll fenn,
g.) a versenytárgyalásról szóló hirdetmény közzététele a 9. §. (3) – (5) bekezdése szerint, h.) az adásvételi szerződések aláírásra történő előkészítése. (3)
A versenytárgyalás útján történő értékesítés esetén a versenytárgyalásról a hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a megyei napilapban a tárgyalása előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni. (4)
A versenytárgyalás útján történő értékesítés esetén csak készpénzzel lehet a vételárat kiegyenlíteni és az adásvételi szerződést a legmagasabb vételárat felajánlóval kell megkötni.
(5)
A versenytárgyaláson való részvétel feltétele a 2.§. 4.) bekezdésébe foglalt kikiáltási ár 5 %-ának megfelelő, legalább azonban 50.000 Ft összegű bánatpénz megfizetése (Ptk. 320.§. 2.) bek. ) arra az esetre, ha a pályázat nyertese neki felróható okból a szerződéskötéstől eláll. A nem nyertes pályázónak a bánatpénzt vissza kell fizetni, míg a nyertes esetében be kell számítani a vételárba.
(6)
A pályáztatást a Polgármesteri Hivatal bonyolítja le. 10.§.
(1) Az értékesítésre kijelölt, illetve a vételi jog bejelentése alapján értékesítésre előkészített épületen, lakásban a kezelő csak azonnali beavatkozást igénylő munkát végezhet. Amennyiben a karbantartás körét meghaladó mértékű javítási munka kerül elvégzésre, arról a Polgármesteri Hivatalt értesíteni kell és a házingatlan vételárát újból meg kell állapítani. (2) A lakást és a hozzá tartozó épületrészt terhelő köztartozások, a fenntartással kapcsolatos költségek fedezetéről és kiegyenlítéséről az adásvételi szerződés megkötését követő hónap 01. napjáig a kezelő köteles gondoskodni. A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE 11. §. (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget elidegenítésre Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselőtestülete jelöli ki. (2) Az elidegenítésre történő kijelölést kezdeményezheti a helyiség bérlője is a polgármesterhez benyújtott kérelmével. (3) Az önkormányzat tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének elővásárlási joga van.
(4) Üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiség csak pályázati úton értékesíthető. Az ajánlattételnek tartalmaznia kell a 9. §. 3.) pontba foglaltakat. (5) A pályáztatást a Polgármesteri Hivatal bonyolítja le. 12. §. (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek pályázatban meghirdetett értéke a beköltözhető forgalmi érték. (2) Az adásvételi szerződést a legmagasabb vételárat felajánlóval kell megkötni. 13.§. (1) Ha a helyiséget az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár mértéke az ingatlan helyi forgalmi értékét nem haladhatja meg. (2) Nem élhet elővásárlási jogával az a bérlő, akinek a szerződéskötés időpontjában adó, vagy adók módjára behajtható köztartozása van. (3) Nem köthető adásvételi szerződés mindaddig, míg a bérlőnek bérleti díj tartozása van. 14.§. A vételárat csak készpénzzel lehet kiegyenlíteni a szerződés megkötésével egy időben. 15.§. (1) Az értékesítésre kijelölt nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésével kapcsolatos Polgármesteri Hivatali feladatok: a.) az ingatlan felértékelése, b.) közzéteszi a pályázatot, c.) előkészíti aláírásra az adásvételi szerződést. AZ ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA 16.§. (1) Az önkormányzat az elidegenítésből származó bevételeit a Ltv. rendelkezései szerint elkülönítetten kezeli.
(2) Ezen elkülönített, a Ltv. 62. §. (5) bekezdésébe foglalt költségekkel csökkentő nettó bevételeit a Ltv. 62.§. (3.) bekezdése szerint használhatja fel. HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 17. §. (1) Ez a rendelet 1996. szeptember 1-én lép hatályba. A korábbi adásvételeknél a már megkötött szerződésben foglaltak az irányadóak. Egyidejűleg hatályát veszti a 21/1994/X.21/ számú rendelettel módosított 10/1994(VI.24) számú rendelet. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel. (3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.1
Szoboszlai Ottó sk. polgármester
1
Galambos Ildikó sk. jegyző
A 12/2009.(VIII.14.) rendelet kiegészítése. Hatálybalépés: 2009.08.16.
