8/1 – 40
Munkavédelem és munkabiztonság CD 8/1 Építőipar
8/1.6 Munkatéri megvilágítás szerelési munkálatai közben bekövetkezett halálos munkabaleset Elsőfokú eljárás A megállapított tényállás szerint az áramszolgáltató munkavégzési területén munkabaleset következett be, amelynek következtében a sérült munkavállaló életét vesztette. A munkavédelmi hatóság az áramszolgáltatóvédelmi hatóság felügyelője alállomásának épületében a 230Vos munkatéri megvilágítás szerelési munkálatait a megfelelő biztonsági intézkedések hiányában, mint veszélyes tevékenységet felfüggesztette. Megállapította, hogy az alállomás épületében egy kft. 4 fő munkavállalója, mint alvállalkozó az 1-től 11-ig terjedő 20 kV feszültségű cellák folyosóin a munkatér megvilágítására szolgáló 230V feszültségű villamos rendszer kiépítési munkálatait végezte. A kft. ügyvezetője is aktívan részt vett a szerelési munkában, mert a cellákkal szemben lévő falon található kábelcsatornába, a kötöző dobozokba rögzítette a vezetékeket. Az ügyvezető testméretét figyelembe véve, valamint a munkaszint magassága következtében is beérhetett a veszélyes övezetbe, amelynek következtében az elektromos áram hatására súlyos munkabalesetet szenvedett, majd elhunyt. Az áramszolgáltató eljárása nem felelt meg az MSZ. 1585:2001. Erősáramú Üzemi Szabályzat 6.4.1.1. pontjában előírtaknak, mert a munkavégzést váltakozó áram esetében 50 V-nál, egyenáram esetében 120 V-nál nagyobb névleges feszültségű, feszültség alatt álló részek
2014. márciusi állapot
Munkavédelem és munkabiztonság CD 8/1 Építőipar
közelében csak akkor szabad folytatni, ha biztonsági intézkedések megakadályozzák a feszültség alatt álló részek érintését, vagy a veszélyes övezet elérését. A tevékenység közvetlenül veszélyeztette a munkaterületen dolgozókat Másodfokú eljárás A munkáltató nem értett egyet az elsőfokú munkavédelmi határozatban foglaltakkal, ezért a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy az alaptalan, mivel a vonatkozó szabványnak csak egy pontjára hivatkozik, anélkül, hogy az összes körülményt és a szabvány még ide vonatkozó rendelkezéseit figyelembe vette volna. Álláspontja szerint a szabvány további pontjai szintén vonatkoznak a munkavégzés helyére és körülményeire, amelyeket figyelmen kívül hagyott a hatóság és hibás következtetésre jutott a határozatában. Előadta továbbá, hogy a munkavégzés helyére és a munkára vonatkozóan védelmet jelent a védőtávolság betartása és a felügyelet biztosítása. A munkáltató szerint a munkavégzési módszer kidolgozása és annak betartása a munkacsoport feladata és felelőssége volt. A munkát el lehet végezni a DL nagyságú védőtávolság betartásával. Hivatkozott arra is, hogy a vonatkozó szabvány meghatározza az idegen munkáltató által végzett munka szabályait a 4.3.101. címszó alatt, mindezek figyelembevételével a munkavállaló az 5. csoportba tartozott, munkavezető is volt az adott társaságnál, szerelési felügyelőt pedig a felperes jelölt ki, aki szintén a szabvány szerinti 4.2.101. pont szerint 5. csoportba tartozott. A munkáltató állomásfelelőse többször is figyelmeztette és tájékoztatta a munkavezetőt arról, hogy a gyűjtősín feszültség alatt van, a munkát végző személyek a munka veszélyességét tudomásul vették.
2014. márciusi állapot
8/1 – 41
8/1 – 42
Munkavédelem és munkabiztonság CD 8/1 Építőipar
Megtörtént a külön kioktatásuk, melyet aláírásukkal is igazoltak. A munkáltató szerint a munkavezetőnek meg kell fontolni és figyelembe kell venni a munkavégzés helyén lévő környezeti feltételeket. A halálos sérülést szenvedett munkavállalónak ügyelnie kellett volna arra, hogy ha bármilyen mozdulatot tesz, ne érintse a veszélyes övezetet, sem a testrészével, sem szerszámokkal, vagy egyéb tárgyakkal. Nem fogadta el a munkáltató azt, hogy a tevékenység közvetlenül veszélyeztette a munkaterületen dolgozókat. Nem fogadta el azt a megállapítását sem, hogy munkavégzés közben a 20KV feszültségű rendszerről áramütés érte a munkavállalót. Álláspontja szerint ez a megállapítás nem bizonyított, mert sem a hatóság, sem a cég belső vizsgálata nem bizonyította azt, hogy áramütés történt volna. Amíg mindezt kétséget kizáróan bizonyítani nem lehet, addig szabvány szerinti villamos eredetű sérülésnek minősíthető az eset. Az áramütésnek egyértelmű testi jelei vannak, és az áramszolgáltatónak arról nincs tudomása. Összességében az álláspontja az, hogy nem kellő megalapozottsággal döntött az I. fokú hatóság és tévesen függesztette fel a szerelési munkálatokat, arra hivatkozva, hogy hiányoztak a biztonsági intézkedések. Az áramszolgáltató közvetlenül nem veszélyeztette a munkaterületen dolgozókat, ugyanakkor nem értékelte az I. fokú hatóság az idegen munkáltató magatartását és munkavégzésének körülményeit. A fellebbezés eredményeképpen a II. fokú hatóság helyben hagyta az I. fokú határozatot. Kifejtette, hogy a fenti munkálatokra az áramszolgáltató külső vállalkozót vett igénybe kivitelezésre, „organizációs jegyzőkönyvet" készítettek, amelynek tartalmát
2014. márciusi állapot
Munkavédelem és munkabiztonság CD 8/1 Építőipar
a balesetet szenvedett munkavállaló ismerte, kézjegyével is ellátta. A fenti jegyzőkönyv kiemelte azt, hogy munkavégzés során az üzemelő készülékek megközelítése is életveszélyes. A feszültség alatt álló részek szabad kézzel, segédeszközzel, vagy géppel történő megközelítése legfeljebb két méter távolságig engedélyezett, ezen belül tilos. A baleset napján végzett munka esetén a fenti feltétel nem volt megvalósítható, mert a beméretezett fényképek alapján a feszültség alatt álló sín távolsága a védő fémkerítéstől 54,5 cm, a védőkerítés felső széle és a fali tartókonzol közötti távolság 58 cm. A létráról történő munkavégzés tehát kizárólag két méteres zónán belül történt, azaz a munkavállaló a létra használata közben fejével, valamint kezével behatolhatott a közelítési övezetbe. A két méteres zónán belül történő munkavégzés az organizációs jegyzőkönyv alapján kötelezővé teszi a feszültségmentesítést. Az organizációs jegyzőkönyvben foglaltak alapján a munkaterület feszültségmentesítése, és a munkaterület átadása-átvétele megtörtént. A munkaterület átadásaátvétele jegyzőkönyv alapján megtörtént, a munkavállalók valóban aláírták a munkavédelmi oktatás tényét, azonban az feszültségmentesített munkaterületen végzendő munkákra vonatkozott. A II. fokú határozat szerint a munkáltató nem tartotta be az organizációs jegyzőkönyvben, a munkaterület átadása-átvétele jegyzőkönyvben foglaltakat, megtévesztette a munkavállalókat azzal, hogy a munkaterület feszültségmentesített. A szerelők veszélyes körülmények között végezték a munkájukat, amelyet az áramszolgáltató által kijelölt szerelési felügyelő is megtűrt, és a veszélyes körülmények közti munkavégzést bizonyítja az is, hogy a munkavégzés során áramütéses baleset következett be.
2014. márciusi állapot
8/1 – 43
8/1 – 44
Munkavédelem és munkabiztonság CD 8/1 Építőipar
Bírósági eljárás A munkáltató kereseti kérelmet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben arra hivatkozott, hogy 20 kV-os áramütés érte volna a munkáltatói alállomásban munkát végző alvállalkozót, holott a hatóság által is elfogadott szakvélemény a 20 kV-os áramütést kizárja. A II. fokú határozat megalapozatlansága vonatkozásában arra hivatkozik, hogy a határozat szerint a munkavégzés a 20 kV-os alállomás feszültség alatt lévő részeinek a veszélyes zónáján belül, illetve az abba való bejutás kizárása nélkül történt. Ezt feltételezésnek tartja, és nem bizonyított ténynek. A munkáltatói álláspont az, hogy mindez téves, mert a hatóság minden bizonyíték nélkül állapítja meg, hogy a balesetet villamos áramütés okozta, majd ebből következtet a veszélyes munkavégzés követelményeinek leírásaira. A kórházi vizsgálat a balesetes égési sérüléseit lehetségesnek tűnő áramjegyként ítéli meg, ezt azonban a későbbi vizsgálatok kizárják. A bíróság álláspontja szerint a hatóság felfüggesztő határozata jogos volt mindaddig, amíg a baleset okát nem tisztázták, és a szakértői vélemények alapján esetlegesen feltárt hiányosságokat meg nem szüntették, ugyanis a baleset bekövetkeztekor sem az áramszolgáltató, sem pedig a hatóság részéről nem volt kizárható az áramütés ténye, hiszen a sérülést egyértelműen égés okozta, rövid időn belül eszmélet vesztés, kómás állapot, szívleállás, légzési funkciók kiesése következett be, amely az áramütés jellemző tünete. A fentieket szakértői vélemények is megerősítették. A bíróság a keresetet elutasító ítéletét arra alapozva hozta meg, hogy a fentiekben leírt és elszenvedett sérülések az áramütés jellemző tünetei, amelyet az orvosi vélemények is megerősítettek, így a hatóság határozata jogszerű.
2014. márciusi állapot